Embed Size (px)
Citation preview
Vállalkozási ismeretekA gazdaságról, gazdálkodásról, közgazdaságtanról általában
- minden gazdasági tevékenység alapja valamilyen szükséglet kielégítése
- a tevékenységek révén létrehozott dolgokat anyagi javaknak nevezik, amelyekkel szükségleteinket kielégítjük
- közgazdaságtan: annak a módját és törvényszerűségeit igyekszik feltárni, hogy az egyének és közösségek felhasználják a szűkösen rendelkezésükre álló erőforrásaikat, és elosztják a felhasználás során keletkező értékeket ilyen értelemben: gazdálkodás törvényszerűségeit kereső társadalomtudomány
A szükségletekről
- valamely termék, szolgáltatás elfogyasztására való emberi igény
- egyén és közösség szubjektív hiányérzete, igény az emberi lét fenntartásához szükséges javak birtoklására, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére
- úgy tudjuk kielégíteni, ha időről-időre újra megtermeljük, létrehozzuk a szükségek kielégítéséhez szükséges anyagi javakat
- teljes körét a társadalom fejlettsége, technikai színvonala határozza meg
- a fejlődés újabb szükségletet hoz/hozhat lére, és számos korábban fontos javak iránti szükséglet megszűnhet
- soha nem lehet maradéktalanul kielégíteni!
A gazdaság-gazdálkodás tehát:
- feladata szükségletek kielégítése, anyagi javak létrehozása, teremtése, szolgáltatások megújítása
- a fejlődő gazdaságokban a javak iránti szükséglet folyamatosan növekszik az új termékek, szolgáltatások megszerzése több és magasabb színvonalú gazdálkodást igényel ez a gazdálkodás hajtóereje
- gazdasági folyamatok: mechanizmusok, melynek során olyan terméket és szolgáltatást állítunk elő, amelyek a szükségletek kielégítését szolgálják
- input tényezői: a különböző javak előállításához szükséges erőforrások (nyersanyag, eszközök, gépek)
- output tényezői: a gazdálkodás (termelés folyamán termékké, szolgáltatássá alakított input-tényezők
Gazdaság definíciója
- gazdaságnak nevezzük az anyagi javak és szolgáltatások termelésével, elosztásával, forgalmazásával, fogyasztásával összefüggő folyamatokat
- önmagában véve komplex egység, összetett és önálló: szerves rendszer
- amennyiben egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységnek nevezzük: nemzetgazdaság
- mint mozgó helyzetű, állandóan változó folyamatként: társadalmi újratermelés
A gazdaság főbb tényezői
1. Természet
- maga a föld termőképességével együtt és az azt körülvevő környezet
- minden emberi lét és tevékenység alapja
- minél fejlettebb a technológia, annál jobban ki lehet aknázni (reorganizáció)
- legáltalánosabb termelési tényező
- minden más termelési tényező a vele alkotott kapcsolaton keresztül képes funkcióját betölteni
2. A munka
- az emberi munkaerő kifejtése, működésbe hozásának eredménye
- segítségével lehet működésbe hozni a termelés többi tényezőit
- eredeti és elsődleges termelési tényező
- munkaerő: ember szellemi és fizikai képességeinek az összessége, amelyet a termelés, gazdasági tevékenysége során felhasznál
- piacgazdaságban áru, ára a munkabér
- lehet fizikai, szellemi
3. Tőke
- másodlagos termelési tényező
- két forma:
- reálalakban (reáltőke-javak): munkaeszközök, épületek, gépek, munkatárgyak (nyersanyagok, energia)
- pénz, követelés, értékpapír
- sajátos szerepet tölt be a gazdasági folyamatokban
- bármely termelési tényező tiszta hozamának az a része, amelyet nem fordítanak személyes szükségletek kielégítésére, hanem tökeként (és csakis akként) halmozódik fel
4. A vállalkozó, a vállalkozás
- sajátos szerep, különleges és önálló tényező, mert az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi
- olyan kombinációkon keresztül kapcsolja össze a különböző tényezőket, hogy:
- mindegyik az optimumban legjobban közelítő hatásfokkal működjön
- összhatásuk a lehető legközelebb legyen az optimumhoz
5. Információ
- a modern kor gazdasági folyamataiból következik
- az elektronikus eszközök elterjedése révén különösen nagy jelentőségű
- közlések, tények, adatok együttese és rendezett összeállítása, fogalmilag a következtetés, logika gondolatok vagy más szellemi tevékenység útján összeállítva
- értelmezett adat, amely bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el
Gazdasági körforgás
Piacgazdaság fogalma
- anyagi javak és szolgáltatások elosztása, forgalmazása, a termelés és a szükséglet kapcsolata a piaci kereslet és kínálat viszonyaként jelenik meg (vevők – eladók)
- piac definíció: az eladók és vevők közötti kapcsolatok, és az ezekre ható tényezők összessége, az árutermelési viszonyok gazdasági, szervezeti formája, a tömeges és rendszeres árucsere területe, az eladások és vételek összessége, tehát az árutermelés résztvevőinek ütközőpontja.
Piacgazdaság típusai
Megkülönböztetéshez 3 kérdést kell vizsgálni:
1. Hogyan történik a termelés és a szükségletek összehangolása?2. Kinek a tulajdonában vannak a termelői eszközök?3. Kik és milyen formában hozzák meg a gazdasági döntéseket?
Modern piacgazdaság alaptípusai
- klasszikus vagy tisztaság piacgazdaság
- központosított tervgazdaság
- vegyes piacgazdaság
Klasszikus piacgazdaság
- termelési eszközök magántulajdonban
- termelők és fogyasztók szabadon dönthetnek a rendelkezésre álló javak felhasználásáról
- a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel
Központosított tervgazdaság
- termelési eszközök általában állami tulajdonban
- legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza meg (központi tervekkel irányítja a gazdaságot)
- az egyéni célok alárendelt szerepet játszanak, az állami célokkal szemben
Vegyes piacgazdaság
- a folyamatok meghatározóak
- a két alaptípus között helyezkedik el
- legfontosabb szabályozóerő a piac, de jelentős szerepet kap az állam is
- a mai modern gazdaságok többsége, a piacgazdaság is vegyes gazdaság
- gazdaság hajtóereje e típusban is a nyereményre való törekvés
Piacgazdaság szereplői
- önálló gazdasági, szerkezeti és intézményi egységek, melyek legfontosabb jellemzője, hogy:
- sajátjukként, mint birtokosok rendelkeznek eszközökkel, követelésekkel és ezek forrásaival
- az előbbiekhez kapcsolódó kötelezettséget vállalhatnak
- önálló gazdasági tevékenységet végeznek
- más gazdasági és nem gazdasági alanyokkal ügyleteket (tranzakciókat) létesítenek
- tevékenységükről, eredményeikről kötelesek elszámolni
Legfontosabb szereplők
1. Háztartások
- természetes személyek kis csoportja
- döntően fogyasztási gazdaságok, de termelést és szolgáltatást is végeznek
- minden más szektor számára munkaerő „termelője” és eladója
- egyszerre lét-, jövedelem-, vagyon-, és fogyasztóközösség jellegű
A) létközösség: együtt élnek, egy fedél alatt, családi közösség
B) jövedelem közösség: jövedelmük egy részét együtt használják fel és hovafordításukról közösen döntenek
C) vagyonközösség: részben vagy egészben tulajdonosok, közösen birtokolják, kezelik vagyonukat (jövedelmük egy részét megtakarítják vagyongyarapodás érdekében)
D) fogyasztói közösség: fogyasztásuk egy részét közösen végzik
2. Nem profitérdekelt tényezők
- olyan szervezetek, intézmények, amelyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek
- gazdaságilag és jogilag elkülönült egységek
- többféle célból jönnek létre, pl. egészségügyi, oktatási, kutatási célból, alapítványok, egyházak stb.
3. Az állam
- a központi kormányzat és intézmények (pl. minisztériumok, egyéb országos főhatóságok)
- önálló szervezetek ugyan, de egyenként nem rendelkeznek mindazokkal a kritériumokkal, amelyekkel az előbbi csoporthoz tartozó egységek
- viszont összességükben igen, mindegyik szerv sajátos területén annak képviseletében tevékenykedik és létesít kapcsolatot teljes joggal „államként” bármely más gazdasági egységgel
- e szféra alanyai az elkülönített állami pénzalapok
Az állami gazdaságpolitika
- A gazdaság nem működik állami szabályozó mechanizmusok nélkül ezt nevezzük állami gazdaságpolitikának.
- Az állam kettős szerepben lép fel:
1. magángazdasági szféra befolyásolója (tehát az egész gazdasági működés feltételeinek biztosítója)
2. mint önálló gazdálkodó, a gazdaság egyik alanya
- A makrogazdaság helyzetétől függően irányát tekintve két fő formát ölthet:
- expanzív gazdaságpolitika (a gazdasági életet serkentő, kiterjesztő)
- restriktív gazdaságpolitika (a visszafogó, a gazdasági élet menetét mérséklő)
A megvalósítás történhet:
- közvetlen (direkt) szabályozási rendszerekkel
- közvetett (indirekt) szabályozási rendszerekkel
Közvetlen szabályozás:
- tervutasításos forma
- fix árak, árpolitika
- egyszintű bankrendszer
- döntően egyszintű adórendszer
- teljes foglalkoztatottság, munka- és bérpolitika
- sajátos támogatáspolitika
- szigorú piacszabályozás
Közvetett szabályozás:
- pénzügypolitika eszközrendszere (monetáris, költségvetési deviza)
- szabadáras rendszer
- kétszintű bankrendszer
- kétszintű időrendszer
- egészséges munkanélküliség, alulról szabályozott bérpolitika (minimálbér)
- sajátos támogatáspolitika
- könnyebb piacszabályozás
A gazdaságpolitika eszközei:
1. A költségvetési politika
- más néven fiskális politika
- a költségvetés mindkét oldalával kapcsolatban érvényesül
- a bevételi oldalon elsősorban az adópolitikával
- az adó mérséklése vagy növelése a különböző szférákban más-más hatást válthat ki (háztartások megadóztatása csökkenő fogyasztás a beruházásokra fordítható hitelek csökkenése keresletcsökkenés)
- a költségvetési kiadásoknak két nagy csoportja van:
- kormányzati vásárlások (infrastrukturális állami fejlesztések, hadfelszerelési cikkek vásárlása, szociális és kulturális kiadások, helyi önkormányzatok fejlesztéseinek címzett és céltámogatásai)
- transzfer kiadások (ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek a háztartási szféra felé, pl. lakástámogatási rendszer)
2. A pénzügyi politika
- más néven monetáris politika
- itt szintén kereslet befolyásolását célozza meg az állam, de más eszközökkel
- ennek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja (a legtöbb országban a központi bankon, vagy a jegybankon keresztül)
- legfontosabb eszköze az irányadó kamatláb meghatározása:
- ha emelik, akkor szűkül a pénzmennyiség (ez a restriktív monetáris politika)
- ha csökkentik, akkor növelik a pénzmennyiséget (expanzív monetáris politika) átmeneti élénkülés, de infláció-növelő hatás)
- az államnak a pénzügyi folyamatokat szervező és irányító funkciói:
- önfenntartó funkció (a közfeladatok meghatározására, az intézményrendszerre valamint fenntartására és fejlesztésére irányul)
- érdekegyeztető magatartás (mindazon szabályok létrehozása, amelyek lehetővé teszik a gazdaság különböző szintjein az érdekek ütköztetésének és a közös megegyezésnek a formáját, fórumait)
- allokációs (a gazdaság hatékonyabb működésének elősegítésére, a központi és helyi közfeladatok megosztására irányul)
- újraelosztási (az adók, a kedvezmények, a támogatások útján érvényesül)
- stabilizálási (a pénzügypolitika útján az infláció befolyásolására irányul)
Gazdasági egyensúly és egyensúlytalanság
- az egyensúly legáltalánosabb definíciója: a társadalmi újratermelés két szélső pólusa, a termelés és fogyasztás egymásnak való megfelelése
- az egyensúly jellege alapján lehet:
- reálegyensúly
- pénzügyi-monetáris egyensúly
- az egyensúly, vagy annak hiánya az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és kínálat viszonyában
- ehhez a kérdéshez kapcsolódik a külgazdasági egyensúly, illetve annak hiánya
- ennek tükröződése a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg (ha a kormányzati költségvetés egyensúlytalan, akkor a fizetési mérleg is az)
- az egyensúlytalanság állapota jut kifejezésre a foglalkoztatás hiányában is, munkanélküliség kialakulásában és számottevő növekedésben
- az egyensúlyhelyzet azonban nem gazdasági mozdulatlanság! – vannak apróbb és nagyobb kilengések
- a kereslet-kínálat egymáshoz való viszonyának folytonos, apró változásai és ezzel összefüggő árváltozásain keresztül megvalósuló egyensúlyt jelent.
A piaci-gazdasági egyensúly (Marshall-kereszt)
A munkanélküliség
- Mit értünk alatta? a munkaképes korú lakosságnak az a része, akik nem dolgoznak, de akarnak dolgozni, keresnek is munkát, de nem találnak munkahelyet
- ilyen értelemben: munkapiaci túlkínálat, munkapiaci egyensúlytalanság
- vásárlóerő- és keresletcsökkenést eredményez minden árupiacon ez átterjed a pénzpiacra is
- csökkennek a lakosság megtakarításai
A munkanélküliség lehetséges okai
- az árupiaci kereslet elégtelensége, értékrealizálási nehézségek (oka lehet pl. versenyképtelenség a világpiacon)
- struktúraváltozások (emiatt egyik területen feleslegessé válnak a munkások, más helyen hiány jelentkezik)
- a technológiai, technikai fejlődés: következtében a termelékenység emelkedése s ezzel együtt hagyományos termékek termelésének visszafogása
- a demográfiai tényező, amely a természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthez gondot (+ migráció)
- önkéntes munkanélküliség: adódhat abból, hogy az újonnan munkába állók egy része az alacsony bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelőnek tartja szakmájához képest a kínált állásokat, egy ideig nem vállal munkát
- a reálbérek kiharcolt emelkedése (ez a termelési költségszínvonal növekedésével is jár, amely a munkaerő gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalkozókat)
Az infláció
- definíciója: tartós és jelentős árszínvonal-emelkedés (ellentéte a defláció: tartós árszínvonal csökkenés)
- mértéke, kifejezhető abszolút módon és relatív módon
- abszolút: két egymást követő időszak árszínvonalának a különbsége)
- relatív: a különbségek és az első időszak árszínvonalának a hányadosa ez az inflációs ráta!
- okai szerint két fő típusát különböztetjük meg:
- keresleti: a fogyasztási cikkek és beruházási javak iránti „túlkereslet”, amely az árszínvonal emelkedését eredményezi
költség infláció: a tőke javak árának emelkedése a termelési költségek emelkedését is jelenti
Az infláció mértéke alapján lehet
- kúszó infláció (nem nagyobb, mint évi 5%)
- vágtató (általában kétszámjegyű, de előfordulhat, hogy 100% fölé is emelkedik)
- kiváltja a pénztől való menekülést értékállóbb javakba való befektetést idéz elő
- 30-40%-ig még kezelhető, de nagy veszélyt jelent, ha „elszabadul”
- hiperinfláció (három számjegy fölött)
- kezelhetetlen
- előfordulhat rendkívül gyors, havi 100-200%-os áremelkedés is
- rendszerint az egész érintett pénzrendszer összeomlásával végződik
A VÁLLALKOZÁSI FORMÁKA vállalkozások kialakulása
- kialakulásuk elemei már az ókorban családok kezdetben önellátóak felesleg megjelenése értékesítés
- a többlettermék létrehozása kezdetben spontán, később tudatos
- tudatosság = üzletszerű gazdálkodás (tehát kezdetleges vállalkozás)
- az adózás megjelenése erősítette a többlettermék létrehozására való törekvést
- fejlődésüket elősegítette:
1. a felvásárlási rendszer kialakulása
2. a távolsági kereskedelem megindulása
3. a pénzügyi elszámolások és finanszírozási formák korszerűsödése
4. a nagy földrajzi felfedezések
5. az eredeti tőkefelhalmozás folyamata
Megteremtették a feltételeket a modern működési mechanizmusok kialakulásához!
- a piacgazdaság fejlődésének kezdeti fokán a célok és következmények könnyen meghatározhatóak:
1. a hozzáadott érték létrehozásával minél nagyobb nyereséget kell elérni
2. minden vállalkozói döntésnél elegendő azt vizsgálni, hogyan befolyásolja a döntés a nyereséget
3. a vállalkozásnak folyamatosan működnie kell, azaz tartósan fenn kell maradnia
- kezdetben az egyetlen cél a profit a gazdasági racionalitás önmagában ma már nem elégséges
A vállalkozások kialakulása
Történelmileg kialakult kritériumrendszer
- az üzleti vállalkozás alapvető céljának, küldetésének meghatározása
- a piacorientáció (mindig a fogyasztói igények kielégítése érdekében kell koordinálni a vállalkozásban végbemenő folyamatokat)
- az innovációs kényszer (alapfeltétele a cég küldetése és a piacorientáció érvényesülésének)
- a társadalmi felelősség érvényesítése (a fogyasztókkal, együttműködő partnerekkel és versenytársakkal, alkalmazottakkal és a széles közvéleménnyel szemben
- a vállalkozások szervezeti kereteinek tértől, időtől és körülményektől függő alakítása
A korszerű vállalkozás globális szemléletű, kifelé tekintő és számol azzal, hogy gazdasági céljait a környezeti szempontok figyelembevételével érheti el!
A vállalkozás fogalma
„ A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.” (R. D. Hisrich, M. P. Peters)
- új és értékes dolog feltételezi, hogy valamely új termék, szolgáltatás stb. létrehozásra kerül
- folyamat a vállalkozás új és értékes dolgok nem egyszerű előállítására vonatkozik, hanem a tevékenység egy meghatározott lépéssort követve ismétlődik
- idő és erőfeszítés a vállalkozónak az alapötlettől a megvalósításig kemény munkát kell végezni a siker érdekében
- kockázat a vállalkozás elképzelhetetlen kockázat nélkül (kiterjed a személyhez és környezetéhez és a vállalkozáshoz kapcsolódó minden területre)
- megelégedettség a vállalkozás sikere esetén a vállalkozó megfelelő anyagi haszonra tehet szert
- valaki felismer és kihasznál egy üzleti lehetőséget
- a haszon reményében vállalja a kockázatot (egyéni és társadalmi konfliktusokat vállal)
Mikor kezd az egyén vállalkozásba?
1. van ötlete2. van bátorsága3. érdekelt a tőke növelésében4. lehetősége van önálló döntések meghozatalára5. ösztönző politikai-gazdasági rendszer veszi körül
Vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszervezésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. (1996. évi IXXXI. tv.)
A vállalkozások gazdasági szerepe
A vállalkozások négyes gazdasági szerepe:
1. A fizetőképes kereslet kielégítése termék-előállítás vagy szolgáltatás révén.2. Munkaalkalom teremtése a vállalkozónak, családjának és munkavállalónak.3. Adófizetés, társadalmi és egyéni jövedelem létrehozása.4. Különböző szociális és kulturális hozzájárulások teljesítése.
Létrehozásuk szükségletességének szempontjai
Az egyén szempontjából:
- lehetőséget teremt az egyéni és családi boldoguláshoz
- kiteljesedhet, elérheti az önmegvalósítás szintjét
- elkezdhet valamit, önálló lehet
A gazdaság szempontjából:
- kiemelt szerep a gazdaság élénkesítésében, hatékonyság javításában
- feltételezi a jövedelem létrehozását, az adófizetést és folyamatos fejlődést
A társadalom szempontjából:
- teret ad az egyéni kezdeményezéseknek
- munkahelyet teremt, melyekkel csökkenti a társadalmi terheket
A vállalkozó
Kit tekintünk vállalkozónak?
- aki erőforrásokat, munkaerőt, anyagokat és egyéb eszközöket egyesít azért, hogy értéküket növelje.
- aki változásokat, innovációkat és új rendet vezet be.
- aki jelentős kockázatot vállal.
- aki terméket, szolgáltatást új értékkel ruházza fel a szükséges tudás és források megszerzése és felhasználása révén.
A fogalom meghatározásának elemei
- erőforrás-egyesítés: a vállalkozás erőforrásrendszert hoz létre, és azokat folyamatosan működteti
- értéknövelés: az erőforrásokat úgy működteti, hogy azok felhasználás révén új értéket (terméket – szolgáltatást) hoz létre, amely hasznossága révén megfelel a vevő igényeinek
- változtatás, innováció, új rend bevezetése: a gazdálkodás folyamatában újít, megújít, miközben megfelel saját jövedelmezőség elvárásainak
- kockázat: a gazdálkodási folyamat természetes velejárója, amelyekre felkészül és igyekszik minimalizálni a kockázatokból adódó károkat
- tudás, források megszerzése és felhasználása: fejleszti képességeit, és saját forrásai mellé további forrásokat mozgósít és használ fel céljai eléréséhez.
Milyen tulajdonságok vezetnek a sikerhez?
- képesnek kell lennie eredmény lefölözésére, mert ennek hiánya (túlzott szociális érték) az üzleti vállalkozás alapját kérdőjelezi meg.
- személyiségjegyek közül kedvező, ha kifelé forduló (extrovertált) értelmi (racionális) beállítottságú és sikerkereső
- megfelelő a stressz tűrő képessége, és kezelni tudja a probléma megoldása során keletkező stressz hatásokat.
- kellő módon pozitív beállítottságú, önálló, kreatív, jó gyakorlati érzéke van, kommunikációs készsége jó
„A vállalkozásokat nem rendkívüli emberek hozzák létre, hanem rendkívüli dolgokra képes hétköznapi emberek.” (Michael E. Gerber)
Vállalkozási formák
- az alábbi szempontok alapján különböztethetjük meg őket:
- a befektetés jellege, formája
- s tevékenység jellege
- a szervezeti struktúrája
- a keletkezett eredmény szétosztása
- a felelősségek és kötelezettségek megoszlása
A vállalkozási formák és a jogi szabályozás
- a vállalkozások jogi szabályozásával a gazdasági jog foglalkozik
- szervezeti formák között főképpen a tulajdonlás mikéntje szerint tesz különbséget:
1. egyéni vállalkozás
2. szövetkezet
3. gazdasági társaság
- ezek vagy:
- önálló jogi személyek
- vagy jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
A vállalkozási formák és a jogi szabályozás
A jogi személyiséggel rendelkező szervezetek:
Tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek.
A vállalkozások és a jogi személyiség kapcsolata
- jogi személyiség nélküli vállalkozási formák:
- egyéni vállalkozás
- közkereseti társaság (KKT)
- betéti társaság (BT)
- jogi személyiségű vállalkozási formák:
- közös vállalat (KV)
- KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG
- EGYESÜLÉS
- RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Vállalkozási formák a személyiség jellege alapján
Jogi személy
- minimális alaptőke meglétét írja elő a törvény
- felelősség: a jogi személyiségű gazdasági társaság vállalt kötelezettségekért a bevitt vagyon (alaptőke) erejéig felel.
Nem jogi személy
- nincs meghatározott minimális alaptőke
- felelősség általában korlátlan és egyetemleges (kivéve a BT. kültagja, aki csak vagyoni hozzájárulása erejéig felel).
Vállalkozási formák a felelősség szempontjából
Korlátlan felelősség
- a tulajdonos:
- a vállalkozás kötelezettségeiért felel
- a bevitt vagyonér korlátlanul felel
- A cég felszámolása esetén magánvagyonával is felel a vállalkozás kötelezettségeiért.
Korlátolt felelősség
- A tulajdonos a vállalkozás kötelezettségeiért nem felel, a bevitt vagyonért azonban korlátlanul felel.
- A cég felszámolása esetén csak a bevitt vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért.
Vállalkozási formák – az egyéni vállalkozás
- az a vállalkozói forma, amely esetén egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felelősséget vállal, és a vállalkozás nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel
- belföldi természetes személy üzletszerű (saját nevében és kockázatása, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott) gazdasági tevékenysége
- a vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában (a konkrét szakmai munkától az irányításig)
- kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel
- egyetlen személy fekteti be vállalkozásba tőkéjét
- egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény
- Egyéni vállakozó lehet:
- cselekvőképes
- belföldi állandó lakóhellyel rendelkező (tehát külföldi is, ha magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkezik)
- az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy
Nem lehet egyéni vállalkozó:
- akit gazdsági, vagyon elleni, vagy a közéleti tisztasságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek
- akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó – végrehajtandó – szabadságvesztésre ítéltek
- akit valamely foglalkozástól eltiltottak
Nem lehet továbbá:
- aki egyéb jogszabályban – törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik
- aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (pl. aki betéti társaság beltagja)
- akinek tartozása van
- akinek vállalkozói igazolványát visszavonták a tartozás kiegyenlítéséig
Az egyéni vállalkozás előnyei
- létesítése a legegyszerűbb, létesítési költsége a legalacsonyabb és nincs kötött tőkeigénye
- a forma megváltoztatása, vagy a vállalkozás felszámolása itt a legegyszerűbb (nem kell a tőkéstársakkal egyeztetni)
- az elért teljes nyereséget vagy profitot a vállalkozó önmaga használhatja fel
- a döntéshozatalban a vállalkozó teljes hatáskörrel rendelkezik (nem kell senkivel egyeztetni gyorsaság rugalmas alkalmazkodás)
- a könyvelést nem kell felülvizsgálni
- örökölhető
- nem feltétlenül jelent kis méretet
Az egyéni vállalkozás hátrányai
- a vállalkozó teljes személyes vagyonával felel (felelőssége korlátlan) nagy a kockázat
- a veszteséges egy az egyben őt terhelik
- nincs lehetőség nagyon alapítótőke összegyűjtésére, nehézkes a tőkeemelés
- gyakran külső tanácsadókra szorul (saját magának kell minden gazdasági döntést meghoznia)
- az egyéni vállalkozás eladása nem lehetséges
A gazdasági társaság (GT)
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozza:
- a Magyarország területén székhellyel rendelkező GT-k alapítását,, szervezetét és működését
- a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek)njogait, köetelezettségeit, továbbá felelősségét
- a GT-k formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnésének körülményeit
- a GT-t az állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek (belföldiek és külföldiek) alapíthatnak
- vegyes vállalatként is létrejöhetnek
- a GT-k jogalanyok: tehát tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők is
- hatféle GT alapítható:
Jogi személyiség nélkül: - közkereseti társaság (kkt)
- betéti társaság (bt)
Jogi személyiséggel:
- korlátolt felelősségű társaság (kft)
- egyesülés
- részvénytársaság (rt)
- közös vállalat (kv)
Minden GT közös jellemzője
- az üzletszerű közös gazdasági tevékenység végzése vagyoni hozzájárulás a működéshez (kivéve az egyesülés)
- a tagok közös kockázatvállalása
- saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség
GT-k alapításának feltételrendszere
- legalább két tag szükséges
- engedélyhez kötött tevékenység esetén a vállalkozás csak annak birtokában kezdheti meg tevékenységét
- szakképesítéshez kötött tevékenység esetén a vállalkozásnak biztosítani kell, hogy legalább egy személyesen közreműködő tag, ill. munkavállaló rendelkezzen az előírt szakképesítéssel
A GT tagjaira vonatkozó korlátozások
- természetes személy csak egy GT-ben lehet korlátlanul felelős tag
- kiskorú és cselekvésképtelen személy nem lehet GT tagja
- a közkereseti társaság nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja
Az alapító okiratra vonatkozó szabályok
- alapító okirat: közokirat, amelyet ügyvéddel vagy közjegyzővel kell ellenjegyeztetni, majd a cégbírósághoz beadni
- tartalmaznia kell:
1. cégnév, társasági forma
2. székhely, ill. telephely
3. tagok neve, címe
4. társasági tevékenység köre
5. társasági vagyon mértéke, azaz a társaság jegyzett tőkéje
6. cégjegyzés módja
7. vezető tisztségviselők neve, címe
- Legfontosabb típusa a társasági szerződés (részvénytársaságnál alapszabály)
A társasági szerződés
- GT tagok szerződéses kapcsolata, amely az alapításhoz szükséges
- tagok egymáshoz való viszonyának hosszú távú meghatározása
- tartalma szabadon választott törvényes keretek között
- jogszabálytól való eltérés nincs, törvény határozza meg a kötelező erejű szabályozást
- jogszabálytól való eltérés csak törvény adta lehetőségeken belül
A társasági szerződés kötelező tartalma:
- GT cégneve és székhelye
- GT tagjai: név (cégnév), lakóhely (székhely) – kivéve: alapszabályban a részvényeseket
- GT tevékenységi köre
- GT jegyzett tőkéje, a rendelkezésre bocsátásának módja és ideje
- cégjegyzés módja
- vezető tisztségviselők neve és lakhelye
- GT időtartama, ha meghatározott időre alapítják
- törvényi előírás a GT formájára vonatkozóan
- törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértéke
- teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét
- az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetében a képviselet módját
- a felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első bizottság tagjait
- könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személye
Összehívott taggyűlések rendje (megismételt taggyűlések esetén)
A TSZ-nek szükség esetén rendelkeznie kell:
- nem pénzbeli betétekről és azok értékéről
- tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról, azok feltételeiről
- taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és a feltételek meghatározásáról
- eltérő tagsági jogokról, üzletrészekről
- üzletrész átruházhatóságáról, annak kizárásáról vagy korlátozásáról
- üzletrész bevonhatóságáról
- dolgozói üzletrészről, az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról
- határozatképességről (határozathozatal módjáról)
- adózott eredmény felosztásáról
- üzletvezetés képviseleti jogának korlátozásáról
- törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjától
A cégjegyzés módja:
- alapító okiratban rögzíteni, cégbírósághoz bejelenteni azok személyek nevét, címét, akik jogosultak a cég nevében aláírásra
- 1 személy önálló, 2 v. több személy együttes aláírása
- fentiek közjegyzőnél bejelentett módon aláírnak
Cégjegyzéki jog: cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság
- cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 5. szabályozza
Cégjegyzés fajtái:
- önálló cégjegyzés cégjegyzésre jogosult személy önállóan cselekszik
- együttes cégjegyzék törvényi kritériumok szerint a hivatalos, jogi tevékenységek elvégzéséhez szükséges az összes cégjegyző együttese (együttműködése)
A társasági vagyon
A GT létrejötte gazdasági tevékenység, melynek elengedhetetlen ismérve a társasági vagyon
Szabályozó rendelkezés: 2006. évi VI. törvény (6t.) 13. par.
Formái:
- pénzbeli hozzájárulás
- nem pénzbeli hozzájárulás (apport):
- bármilyen vagyoni értékkel bíró eszköz, melynek értékét könyvvizsgáló köteles megállapítani.
- a leggyakoribb valamely ingó dolognak (pl. számítógép, irodai eszköz) apportálása
Az előtársaság (jogelőd nélküli GT)
- a GT a közokiratba foglalás napjától a cégbírósági bejegyzés napjáig előtársaságként működik
- aláírási jog fennáll, DE: fel kell tüntetni, hogy „cégjegyzés/bejegyzés alatt” („b.a.”)
- csak a bejegyzési kérelem beadását követően folytathat üzletszerű tevékenységet
- beszámoló-készítési, közzétételi és nyilvánosságra hozatali kötelezettsége van (bejegyzés tényétől függetlenül)
- ugyanazok az adókötelezettségek terhelik, mint bármely más GT-t
Előtársaságként működhetnek:
- GT
- egyesülés
- KHT (közhasznú társaság)
- szövetkezet
- erdőbirtokossági, útgazdálkodási társulat
Nem működhetnek:
- állami vállalatok, tröszt, leányvállalatok
- külföldi vállalkozások és azok magyarországi fióktelepei
- külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete
- oktatói munkaközösségek
- alapítványok
- társadalmi szervezet
- ügyvédi irodák
- hatósági engedélyhez kötött működési engedélyű vállalatok
Alapításhoz szükséges okmányok
- alapító nyilatkozat aláírásától 30 napon belül a cégbírósághoz be kell nyújtani:
- cégbejegyzési kérelem
- alapító okirat
- aláírási címpéldány
- könyvvizsgáló nyilatkozat az apport értékeléséről
- tagjegyzék
- járulékos költség befizetéséről igazoló okirat
- cégbíróság 30 napon belül köteles határozatot hozni
Cégbírósági határozat:
- bejegyző határozat: előtársaság időszaka lezárva, GT legalizálva
- elutasító határozat: semmilyen módon nem működhet a cég, korlátolt felelősségű tagok felelőssége is korlátlanná válik
- felszólítás hiánypótlásra: elmaradt irat csatolása
Legfőbb szervek és vezetőség
GT fajtája Legfőbb szerve Vezető tisztségviselőKKT tagok gyűlése felhatalmazott tagBT tagok gyűlése felhatalmazott tagKözös vállalkozás * igazgatótanács igazgatóKFT taggyűlés ügyvezetőRt. közgyűlés igazgatótanácsEgyesülés igazgatótanács igazgató
* 2006-tól nem lehet
Szervekre vonatkozó szabályok:
- tagok kezdeményezik az összehívást
- évente egyszer kötelező
- előre meghirdetett napirendi pontokkal foglalkozhat (kivéve: minden tag jelen van, új pint felvételére/vitatására engedélyt adnak/beleegyeznek)
Tisztségviselőkre vonatkozó szabályok:
- csak büntetlen előéletű személy lehet
- maximum 3 helyen lehet egyidejűleg
- megbízás határozott időre szól, újraválaszthatóak
- munkaviszonyt illetően tagsági jogviszonyuk van
Felügyelő bizottság
- ellenjegyzi a GT határozatait
- 3–15 tagból álló testület
- törvény írja elő létrehozását
- alapítását alapító is kezdeményezheti
- alapító okiratban szerepelnie kell
- felügyeli a társaságok törvényes működését, döntéseket, határozatokat
- díjazás fejében dolgoznak, titoktartási kötelezettség
- Létrehozása kötelező: - RT
- Kft., ha az árbetét >50 M Ft
- teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma éves átlagban eléri a 200 főt
A könyvvizsgáló
- éves számviteli beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét vizsgálja
- betekintési jog iratokba, információt kérhet
- a GT legfőbb szervének bizottsági üléseire meghívandó
- 5 évre kell választani, név/cím a társaság alapító okiratában rögzíteni kell (újraválasztható)
Választása kötelező: - RT
- Kft, Bt, ha a bevétel 50 M Ft felett van
GT-k átalakulásának módjai
- gazdasági formaváltás (társasági formaváltás)
- egyesülés = beolvadás (jogelőd a másikba beleolvad jogutódlás)
- szétválasztás különválás (1 jogelődből több jogutód lesz)
kiválasztás (a jogelőd cég egy részéből válik jogutód cég)
Átalakulásra vonatkozó korlátozások
- ha a tagok eleget tettek a hozzájárulási kötelezettségeiknek
NEM alakulhat át: - előtársaság
- GT: végelszámolás, felszámolás alatt
Átalakulással létrejött RT csak zártkörűen alapítható. Jogutódok öröklik a GT minden jogát és kötelezettségét. Tagok külön jogai a jogutódnál is megilletik őket, kivéve, ha lemondanak róla.
GT megszűnése
- cégjegyzékből történő törléssel
Megszűnésének esetei:
jogutód nélküli megszűnés: - határozott időre létrehozott GT, lejárattal
- legfőbb szervezet döntése alapján
- felszámolási eljárással csőd esetén
- cégbírósági törléssel szankcionálás esetén
jogutódlással: átalakulás során.
A jogutód nélküli megszűnés
- a megszűnéstől függetlenül a társaság kötelezettségei 5 év alatt évülnek el
- 5 éven belül a korlátlan felelősségű tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában korlátlanul és egyetemlegesen felelnek
- korlátolt felelősségű tagok csak bevitt vagyonukkal, vagyoni hozzájárulásuk arányában
- záró aktusaként végelszámolásra kerül sor, ekkor:
- a fennálló kötelezettségeket ki kell egyenlíteni
- a cég meglévő vagyonát a tulajdonosok között a vagyoni hozzájárulások arányában fel kell osztani.
A csőd
- a vállalkozás tartós fizetésképtelenségét csődnek hívjuk
- csődeljárás indítható: ha a vállalkozás átszervezése reményt adhat a vállalkozás fizetési problémáinak leküzdésére
- ha a probléma súlyosabb és már az átszervezés sem segíthet, felszámolási eljárásra kerül sor
A csődeljárás
- célja a reorganizáció után a vállalkozás működőképességének újbóli biztosítása
- a cégbíróság folytatja le
Indítványozhatja:
- maga a cég
- a hitelezők
- a csőd bejelentése után: 30 napon belül 90 napos fizetési haladékról kell a hitelezőkkel megállapodni
- ha a megállapodás:
- SIKERES: vagyonfelügyelőt rendelnek ki a céghez, aki a reorganizáció végrehajtásáért felel
- SIKERTELEN: a cég ellen felszámolási eljárás indul
A felszámolási eljárás
- célja a vállalkozás megszüntetése, de lehetőséget adva egy esetleges reorganizációra
- a cég maximum 30 napos fizetési haladékot kér a hitelezőktől
- ha a vállalkozás kiegyenlíti a tartozásait, a felszámolási eljárás a cég továbbműködésével zárul le
- ha eredménytelen: a céget felszámolják, tartozásait kiegyenlítik
- a kiegyenlítéskor a következő sorrend betartandó:
- munkavállalók
- köztartozások
- hitelezők
- tulajdonosok
A közkereseti társaság
- a tagok kötelezettséget vállalnak, hogy:
- üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytassanak
- vagyoni hozzájárulásukat a társaság rendelkezésére bocsátják
- díjazás ellenében személyes közreműködési kötelezettségük van (módját a társasági szerződésben kell meghatározni)
- a tagok gyűlésén minden tag részt vesz, és mindegyiknek egy szavazata van (szótöbbséggel szavaznak)
- a társasági szerződés módosításához egyhangú szavazatra van szükség
- ha a tagok száma egyre csökken: ha 3 hónapon belül nem jelentenek be új tagot, a Kkt. megszűnik
- A tag tagsági jogviszonya megszűnik:
- ha vagyoni hozzájárulási kötelezettségének nem tett eleget
- a tagok közös megegyezésével
- a tag kizárásával
- rendes felmondással (3 hónapos felmondási idő van)
- azonnali felmondással
- a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével
- ha a cég fenntartása jogszabályba ütközik
A betéti társaság
- ugyanazok a szabályok, mint a Kkt.-nál, eltérésekkel (a tagok eltérő felelőssége határolja el a Kkt.-tól)
- a beltagok felelőssége korlátlan, a kültagoké korlátolt
- a kültag is korlátlanul felelőssé válik, ha neve szerepel a cég nevében
- a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult, de a tevékenységben részt vesz
- a BT megszűnik, ha:
- minden beltag kiválik (és 3 hónapon belül nincs új tag)
- ha a kültagok úgy döntenek, hogy tevékenységüket Kkt.-ban folytatják tovább
- minden kültag kiválik (és 3 hónapon belül nincs új kültag)
- a beltagok úgy döntenek, hogy tevékenységüket Kkt.-ban folytatják tovább
A közös vállalat
- tagjai korlátoltan felelnek
- ha megszűnésekor a társaság vagyona nem fedezi a kötelezettségeket: a tagok kezesként felelnek
- az igazgató tanács:
- szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik (határozatképesség: 75%)
- szavazati jog a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg
- ülésezés nélkül is hozhat határozatot (szavazás írásban)
- a társasági szerződésben foglalt feltételekkel az alapítás után is van lehetőség tag csatlakozására
- a csatlakozásról az igazgatótanács hoz határozatot
- megszűnik a tag tagsági jogviszonya:
- ha vagyoni hozzájárulási kötelezettségének nem tett eleget
- a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével
- a tag kizárásával
- a cég fenntartása jogszabályba ütközik
- a kilépő tag a kilépéstől számított öt évig kezesként felel
A korlátolt felelősségű társaság
- Előre meghatározott törzsbetétekből álló, törzstőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tagok felelőssége a társasággal szemben a törzsbetéteik szolgáltatásra és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki.
- Legfontosabb jellemzői:
- a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel
- egy vagy több tag alapíthatja
- az alapítók lehetnek természetes vagy jogi személyek
- a társaság tagjait nem szabad nyilvános felhívás alapján gyűjteni
A társasági szerződésben kötelező meghatározó Kft.-nél
- a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét/értékét
- a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét
- a szavazati jogok mértékét
- az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját
- a cégjegyzés módját
- FB kötelező létrehozása esetén az első FB tagjait
- könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét
- a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét
A korlátolt felelősségű társaság 2.
- létrehozásának célja a tőkeegyesítés
- a törzsbetétek:
- a tagok alakuláskor a társasági szerződés szerinti törzsbetét rendelkezésre bocsátására kötelezettek együttes összege adja a társaság törzstőkéjét
- a tagok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásából áll
- minden tagnak egy törzsbetéte van, melynek összege 100 ezer Ft-nál kevesebb nem lehet
- a forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie
- az alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges
- a pénzbetétek összege alakuláskor nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál
- a cégbejegyzéshez minimum a felét be kell fizetni a törzstőkének (pénzben), az apport teljes egészét rendelkezésre kell bocsátani
Az üzletrész
- a GT bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg
- azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek
- a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel
- minden tagnak csak egy üzletrésze van (ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik)
- egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet (ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak)
- a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek (tulajdonosát ugyanolyan tagsági jogok illetik meg, mint a társaság többi tagját)
A korlátolt felelősségű társaság 3.
- a taggyűlés: a társaság legfőbb szerve, mely dönthet a Kft. más szerveinek hatáskörébe tartozó kérésekről
- évente egyszer össze kell hívni, dönt minden a társasággal kapcsolatos kérdésben (mérleg megállapítása, nyereség felosztása, pótbefizetés elrendelése, a társasági szerződés módosítása)
- az osztalékfizetésről is határozhat, ha ez nem befolyásolja a társaság törzstőkéjének összegét
- a tag megbízottján keresztül is képviseltetheti magát
- a társaság székhelyére, a napirend ismertetése mellett az ügyvezető hívja össze
- a társaság megszűnéséről a taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel határozhat
A részvénytársaság
- Olyan GT, amely előre meghatározott számú névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alapul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
- kötelezettségeiért – a GT-törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel
- részvény: olyan értékpapír, amelynek tulajdonosát – megtakarítása (pénze) végleges átengedése fejében – vagyoni és tagsági jogok illetik meg
- kizárólagos célja a tőkeegyesítés
- részvénykibocsátással jön létre
- alaptőkéjének minimum 20 millió Ft-nak kell lennie
- a pénzbetétnek az alaptőke 30%-át, de legalább 10 millió Ft-ot el kell érnie (a bejegyzés előtt az erre nyitott bankszámlán el kell helyezni)
- alapítható:
- zártkörűen
- nyilvános jegyzéssel
A zártkörűen alapított részvénytársaság
- a részvények csak meghatározott körben forgalmazhatóak
- a tulajdonosok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a kibocsátott részvények mindegyikét átveszik
- nem pénzbeli hozzájárulás esetén csatolni kell az alapító okirathoz a könyvvizsgáló jelentését (az apport értéke összhangban van az ellenértékként meghatározott részvények számával)
- a bejegyzés feltétele az apport hiánytalan, a pénzbeli hozzájárulás összege 30%-ának, de legalább 10 millió Ft-nak rendelkezésre bocsátása
A nyilvános jegyzéssel alapított részvénytáraság
- bárki jegyezhet részvényt
- az alapításról alapítási tervezetet kell készíteni, melyet közjegyző által kell hitelesíteni
- jegyzés során a részvények megvásárlói vásárlási szándékukat a jegyzési ív aláírásával bizonyítják (+ a jegyzett összeg legalább 10%-át befizetik)
- sikertelen jegyzés = aluljegyzés a jegyzés érvénytelen (kivéve, ha valaki jegyzési garanciát vállal)
- jegyzés záró napját követő 60 napon belül alakuló közgyűlést kell tartani
- az alakuló közgyűlésen mindenkinek egy szavazata van, és a határozatok szótöbbséggel fogadhatók el
A részvényről
- Részvény: Határozatlan időre szóló, tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír, amelynek tulajdonosa a részvénytársaság tulajdonából és az osztalékból részvényeink arányában részesül.
- Csoportosításuk átruházási módjuk szerint:
- névre szóló: forgatással ruházható át az új tulajdonos nevét részvény hátoldalára fel kell vezetni
- bemutatóra szóló: szabadon átruházható
Részvénytípusok
- törzsrészvény: kibocsátáskor, vagy értékpapírpiacon megszerezhető részvény
- dolgozói részvény: ingyenesen, vagy kedvezményesen kerül a dolgozók tulajdonába
- az alaptőke 15%-áig bocsátható ki
- névre szólhat
- ha a dolgozó meghal vagy munkaviszonya megszűnik, akkor az örökös vagy a munkavállaló 6 hónapon belül jogosult a részvényeket másik munkavállalóra átruházni
- elsőbbségi részvény: együttes névértékük sem haladhatja meg az alaptőke felét.
- Fajtái: - osztalékelsőbbségi: a többi tulajdonost megelőzően jogosult osztalékra
- likvidációs hányadokhoz fűződő elsőbbségi: az Rt. jogutód nélküli megszűnése esetén a felosztható vagyonból elsőbbséget biztosít
- szavazati jogra vonatkozó elsőbbségi: tulajdonosát többszörös szavazat illeti meg
- elővásárlási jogot biztosító: zártkörűen működőnél további részvények kibocsátásakor elővételi jog
- kamatozó részvény:
- előre meghatározott mértékre jogosít, melyen túl minden más jog, így az osztalékhoz fűződő jog is megilleti tulajdonosát
- együttes névértékük nem haladhatja meg az alaptőke 100%-át
- átváltható kötvény:
- kamatozó értékű papír, lejáratakor részvényre váltható
- kibocsátási maximuma az alaptőke fele
Részvényutalvány és az ideiglenes részvény
- cégjegyzékbe való bejegyzés előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulás mértékéről állítható ki
- névre szóló, nem ruházható át
- bejegyzést követően a részvények kibocsátási értékének megfelelően a befizetésig terjedő időszakra ideiglenes részvényt kell előállítani
Ideiglenes részvény: a részvénykönyvbe való bejegyzéssel együtt lesz érvényes
- végleges részvény előállítása nyomdai úton, ma létezik fizikailag meg nem jelenő formában is (dematerializált)
A részvénykönyv
- a névre szóló részvények tulajdonosairól vezetett nyilvántartás
- részvények tulajdonosairól és azok tulajdoni hányadáról részvénykönyvet köteles vezetni
- részvényes részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték
- részvény elidegenítése esetén: a tulajdonos 8 napon belül ezt a részvénykönyvbe bejelenteni köteles
- nyilvános, 3. személy is beletekinthet
- részvényes a rá vonatkozó részekről másolatot kérhet
- kisebb vállalatoknál az igazgatóság végzi vezetését, nagyobbaknál ezt külön szolgáltató végzi
A részvényes jogai és kötelezettségei
Vagyoni jogok és kötelezettségek:
- részvényjegyzés esetén befizetési kötelezettség (befizetés összegét később nem igényelheti vissza)
- osztalékjog (a nyereségnek a közgyűlés határozata alapján kiosztható részéből a részvényesedés arányában részesedik)
Személyes jogok:
- részt venni a közgyűlésen, képviselheti megbízottja
- kérvényezheti a közgyűlés összehívását
- közgyűlésen témát vethet föl
Az Rt. szerkezete
Legfőbb szerve a közgyűlés:
- összes részvényesből áll, ahol minden tagnak vagyoni részesedésének arányában van szavazati joga
- évente legalább egyszer kell összehívni, de rendkívüli esetben is összehívható
- szavazatképes szavazatok felének képviseltetnie kell magát
- Dönt:
- alapszabályról
- alaptőke emeléséről, csökkentéséről
- megváltoztathatja az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot
- jóváhagyja az éves beszámolót
- a részvénytípus átalakításáról
VÁLLALKOZÁSOK ESZKÖZGAZDÁLKODÁSAVállalkozási tevékenységhez szükséges eszközök
- erőforrások, eszközök igénybevétele a gazdálkodási tevékenység során
- az eszközök két nagy csoportja: - forgóeszközök (egy évnél rövidebb ideig)
- befektetett eszközök
- tartósan (egy évnél tovább) szolgálják a gazdálkodást
- az eszközök besorolásakor: időtényező (időkorlát, milyen intervallumban szolgálják a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét)
- az eszközök besorolása a vállalkozó feladata
Befektetett eszközök: immateriális javak
- vagyoni értéket megtestesítő, forgalomképes jogok, értékek
- a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgálják
- nem tárgyiasultak (legfeljebb dokumentációkból határozható meg aktiválandó értékük)
- immateriális jószág lehet:
- vagyoni értékű jog
- üzleti vagy cégérték
- szellemi értékek
- kísérleti fejlesztés aktivált értéke
- az alapítás- átszervezés értéke
A vagyoni értékű jogok
- általában ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat testesít meg
- bérleti jog
- szolgalmi jog (valaki egy más tulajdonában lévő dolgot valamely célból használhat)
- koncessziós jog (rgy beruházás hasznosítási jogának egy meghatározott időre történő átengedése)
- védjegy
- földhasználat
- haszonélvezeti jog
Immateriális jószág még: szellemi termékek
- vásárolt, vagy saját előállítású szellemi alkotások
- ilyen lehet:
- találmány
- az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta
- a védjegy
- a szerzői jogvédelemben részesülő javak
- szoftver termékek
- know-how és a gyártási eljárások
Befektetett tárgyi eszközök
- a vállalati vagyon kevésbé mobil, naturális formában megtestesülő része
- erőforrások, amelyek tartósan és több oldalról is hatnak a vállalat gazdálkodására
- technikai színvonaluk döntően befolyásolja a munkaerő termékenységét
- anyagi eszközök csoportosítása:
- forgóeszközök: a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják
- befektetett eszköz: tartósan szolgálja.
Tárgyi eszközök: ingatlanok
- a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettel
- rendeltetését tekintve lehet:
- termőföld
- építmény elhelyezésére szolgáló föld
- különleges rendeltetésű föld
- hasznosításra alkalmatlan föld
- további csoportjai: építmények (víz, villany, gáz és csatornázási vezetékek is!), ültetvények, telkek, erdő
Tárgyi eszközök: műszaki berendezések, gépek
- a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, gépek, járművek
- lehetnek:
- gépek, erőgépek, erőművi berendezések
- műszerek
- szerszámok
- szállítóeszközök, hírközlő berendezések
- számítástechnikai eszközök
- járművek
Tárgyi eszközök: egyéb berendezések, felszerelések
- a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgáló berendezések, felszerelések, járművek
- pl.: irodai berendezések, számítástechnikai eszközök
- beruházás: beruházásként kell kimutatni azt a beszerzett, előállított (az előállítás folyamatában lévő) tárgyi eszközt, amely még nem került aktiválásra, üzembe helyezésre
Tárgyi eszközök elhasználódása
- működésük során fokozatosan elhasználódnak (fizikai kopás), értékük folyamatosan csökken (gazdasági avulás)
- amortizáció (értékcsökkenés): a befektetett javak, tárgyi eszközök elhasználódásának műszaki – gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke
- költséget jelent a folyó gazdálkodásban (az árbevételnek az értékcsökkenés által okozott költséget is fedeznie kell)
Befektetett pénzügyi eszközök
- a befektetett eszközök csoportjába kell besorolni
- Miért fektetünk be pénzügyi eszközöket?
- tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyünk szert
- befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjünk el
- Befektetett pénzügyi eszköz lehet:
- Részesedés: más gazdasági társaságban tartósan befektetési céllal vásárolt üzletrész, cégvásárlás, vagyoni betétekért fizetett ellenérték
Befektetett pénzügyi eszköz lehet
- értékpapír: beszerzésén olyan hosszú távú pénzügyi befektetést értünk, amelyek legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozás elképzeléseit, s a befektetések után kamatot, részesedést kapjon (államkötvény, vállalati kötvény, részvény)
- adott kölcsönök: más vállalkozásnak és egyéb jogi személyeknek, forintban vagy devizában kölcsönadott pénzeszközök összege (cél: kamatjövedelem, gazdasági kapcsolat biztosítása)
- hosszú lejáratú bankbetétek: a gazdálkodás folyamán képződött szabad, forintban és devizában meglévő tőke kamatjövedelem ellenében történő elhelyezése különböző bankoknál
A vállalkozások logisztikai rendszere
- a vállalati logisztika az anyagi áramlásokkal és a készletekkel, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vállalati tevékenységekkel foglalkozik
- Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak.
A logisztika „7M” definíciója
- eszerint a logisztikának azt kell biztosítani, hogy a:
- megfelelő termék
- megfelelő minőségben
- megfelelő állapotban
- megfelelő helyen
- megfelelő időben
- megfelelő felhasználónak
- megfelelő költségen álljon rendelkezésre
A logisztika rendszer szerkezete
- az értékesítés, a termelés és a beszerzés folyamataiban egyaránt lényeges szerepet tölt be 3 részre tagolható:
- beszerzési logisztika: a vállalat számára szükségek anyagok, alkatrészek stb. külső forrásokból való biztosítása (input)
- termelési logisztika: gondoskodik a különböző termelési fázisok között áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás tevékenységeinek ellátásáról
- értékesítési logisztika: a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása
- mindegyik jellemzője, hogy mindegyik részénél összetett anyagai folyamatokat kell lebonyolítani és készletezési funkciókat kell ellátni
A logisztikai szolgáltatás színvonala
- három tényező határozza meg:
1. rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégíti-e a vele szemben jelentkező igényeket
2. kiszolgálási idő: az az időtartam, amely az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelik
3. kiszolgálás minősége: azt mutatja meg, hogy a logisztikai rendszer a felmerülő igényekre és problémákra megfelelő szolgáltatásokat, illetve megoldásokat nyújtott-e
A készletgazdálkodás, mint a logisztika kulcseleme
- készletgazdálkodás: biztosítja az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságossági követelmények érvényesítésével
- 3 stratégiai tényezője:
1. a készletbe befektetett tőke nagysága (célszerűnél sem több, sem kevesebb tőkét ne fektessen a készletekbe)
2. úgy kell alakítani, hogy az megfelelő feltételeket biztosítson a vállalat számára a rugalmas működéshez
3. a készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen
A készletek két nagy csoportja
1. saját termelésű készletek2. vásárolt készletek
- áruk (olyan termékek, amelyeket a vállalat változatlan állapotban való továbbadás céljából szerzett be)- anyagok (olyan munkatárgyak, amelyek a termék-előállítás, vagy szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat általában elveszítik, értékük az előállított termék értékében jelenik meg) nyers- és alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fenntartási anyagok
A vállalkozás pénzügyi folyamatai
- vállalati pénzgazdálkodás: feladata a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folytonos fenntartása
- FONTOS! a termékáramlás és a pénzáramlás időben eltér egymástól! (az eredmény-elszámolás a termékmozgáshoz kapcsolódik, a pénzáramlás viszont időben később követi az árumozgást)
- a pénzgazdálkodás a valóságos pénzbevételekhez és pénzkiadásokhoz kapcsolódik
- a különbözőségek ellenére mindig biztosítani kell a vállalt pénzügyi egyensúlyát!
- fontos szerepe van a pénzáramlások figyelembevételével és nyomon követése eszközének a cash-flow kimutatásának (a pénzforgalmi terv alapja!)
A vállalat külső pénzügyi kapcsolatai
- az állammal, illetve a különböző szintű és jellegű állami szervekkel alkotott kapcsolatok
- a bankrendszerrel, pénzintézetekkel meglévő kapcsolatok
- a szállítókkal kialakított kapcsolatok
- kapcsolatok a vevőkkel
- kapcsolatok a saját munkavállalókkal
- a külgazdasági tevékenységgel összefüggő pénzviszonyok
A vállalkozások és az állam pénzügyi kapcsolatai
- több szálon keresztül kapcsolódás
- a kapcsolat legfontosabb jellemzői:
- közvetlenül nem kétirányú, nem kölcsönös, hanem egyoldalú
- zömében ellenszolgáltatás nélküli és az állam által meghatározottan
- kötelező erejű, és nem teljesítés esetén szankcionálható
- legtipikusabb területe az adórendszeren belüli kapcsolat
A vállalkozások és az állam pénzügyi kapcsolatai: az adórendszer
- az államnak számtalan közhatalmi és gazdasági funkciója
- teljesítése:
- egyfelől elsőrendű társadalmi érdek
- másfelől nagy volumenű anyagi teher és pénzkiadás
- biztos és rendszeres pénzbevételekkel kell rendelkeznie (országos szinten és helyi önkormányzati szinten is)
- központi kormányzati költségvetés legfőbb bevételei az adók
A magyar adórendszer főbb jellemzői
- egységes és változatos formában versenysemleges
- igazságos közteherviselést megvalósítani szándékozó
- a többes adózás elkerülésére törekvő
- az adóztatás ismeri és alkalmazza a kedvezmények rendszerét, részint egyes adótárgyakra, részint egyes adóalanyokra azonos rendezőelvek szerint
Az adók két csoportja:
- közvetlen (egyenes)
- közvetett (áthárítható és áthárítandó)
Egy másik csoportosítás szerint:
- társasági- és osztalékadó (TA)
- személyi jövedelemadó (SZJA)
- általános forgalmi adó (ÁFA)
- helyi adók (vagyonadók és jövedelemadók)
- egyéb adók (földadók, gépjárműadók)
- vám és különböző illetékek
- egy része százalékosan adókulccsal, más része abszolút értékben, tételesen megállapított
A vállalkozások kapcsolódása az adórendszerhez
- a társasági- és osztalékadó fizetésen keresztül
- egyenes adó, törvényesen nem átruházható adónem
- vetítési alapja, vagyis az adóalap, amely a számviteli törvény szerint számított adózás előtti eredmény
- az adókedvezménnyel csökkentett összege: a fizetendő adó
- az általános forgalmi adó, illetve fogyasztási- és jövedéki adó elszámolásán keresztül
- a vállalatok kötelesek forgalmi adót felszámolni törvényben meghatározott adótárgyakra s mértékkel, amelyet az árbevételből a költségvetésbe kötelesek befizetni
A vállalkozások kapcsolódása az adórendszerhez
- a helyi adórendszeren keresztül
- idegenforgalmi adó, vagy építmény, illetve telekadó vagy helyi iparfűzési adó
- mértékét és egyéb körülményeit a helyi önkormányzat rendelete szabályozza
- a személyi jövedelemadóval kapcsolatban
- akkor, ha az általa foglalkoztatott munkavállalónak máshonnan származó jövedelme nincsen
- a vállalat számolja el, jelenti be és fizeti a munkavállalója személyi jövedelemadóját
- az adó viselője a munkavállaló
HUMÁNERŐFORRÁS ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS
Az emberi erőforrás, mint termelési tényező
- a munkavállalók a vállalkozási működés belső érintettjei
- hatásukra végbemenő fizikai folyamatokban konkretizálódik a vállalkozás működése
- rendszerint önállóan, saját akaratából csatlakozik a vállalkozáshoz
- tevékenységéért ellentételezést, fizetséget vár el
- Munkavállaló: a vállalkozással munkavégzési megállapodást kötött természetes személy
- mint minden más erőforrással, ezzel is gazdálkodni kell
- olyan jellemzői – céljai, tervez, szükségletei, érzelmei –, amelyek megkülönböztetik más erőforrásoktól
- vállalkozásnak szüksége van a munkaerőre, a munkavállalónak pedig arra az ellenszolgáltatásra, amit a vállalkozás a munkavégzésért nyújt
- az embert az értékteremtési folyamatban nem holt tőkének, hanem társadalmi lénynek kell tekinteni
- biztosítani kell számára a döntési szabadságot, az önmegvalósítás lehetőségét
- azáltal érhető el, hogy maximális teljesítményt tudjon nyújtani
- a munkáltató és a munkavállaló a munkaerőpiacon találkozik
- itt jön létre a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodás (munkaviszony)
- a munkáltató meghatározott munka elvégzésére felhasználható munkaképességet kínál
- nagy jelentősége van a versenyképességnek
- munkaerő akkor versenyképes, ha megfelelő fizikai, szellemi és idegrendszeri adottságokkal, kellő képzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkezik
- vállalkozás akkor versenyképes, ha meg tudja fizetni az embereit
