VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

SZTÁV RT Szakmai Továbbképzı, Átképzı és Vállalkozástámogató Részvénytársaság

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

2006

SZTÁV Rt.

SZTÁV Rt. Vállalkozási ismeretek

2 Mőszaki projekt

Tartalomjegyzék

1. A VÁLLALKOZÁS KÖRNYEZETE, ...................................................................................................................... 3 2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK ................................................................................................................................. 8

2.1. Egyéni vállalkozások, alapításuk, mőködésük, megszüntetésük ............................................................. 8 2.2. Társas vállalkozások, formáik, jellemzıik, alapításuk, megszüntetésük ............................................... 11

3. GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK .......................................................................................................................... 17 3.1. A vállalkozás eszközei és forrásai ......................................................................................................... 18 3.2. Pénzgazdálkodás .................................................................................................................................. 21 3.3. Költségkalkuláció és árképzés .............................................................................................................. 24 3.4. Marketingismeretek, piackutatás .......................................................................................................... 28

4. ÜZLETI TERV, AZ ÜZLETI TERV CÉLJA ÉS FELHASZNÁLÁSA ............................................................................ 30 4.1. A vállalkozás stratégiája ...................................................................................................................... 30 4.2. Az üzleti terv elıkészítése, felépítése .................................................................................................... 30 4.3. Az üzleti terv megvalósulása, ellenırzés, visszacsatolás ...................................................................... 34

5. AZ ADÓK FAJTÁI, MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSA .......................................................... 35 5.1. A jövedelemhez kapcsolódó adók, példák a személyi jövedelemadó kiszámítására ............................. 36 5.2. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók ......................................................................................................... 46 Jövedéki adó, fogyasztási adó, fogyasztási árkiegészítés ............................................................................ 47 5.3. Az adózás rendje ................................................................................................................................... 47

6. A KÖNYVELÉS ALAPJAI ................................................................................................................................. 51 7. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSOK FAJTÁI ................................................................ 55

7.1. A társadalombiztosítási ellátások és fedezetük ..................................................................................... 57 7.2. Egészségbiztosítási ellátások, nyugellátások, családi támogatások ..................................................... 60 Táppénz ....................................................................................................................................................... 60 Terhességi-gyermekágyi segély ................................................................................................................... 61 A rokkantsági nyugdíj .................................................................................................................................. 65 Családi pótlék .............................................................................................................................................. 66 Gyermekgondozási támogatások ................................................................................................................. 67

8. A VÁLLALKOZÁS VÁLSÁGA , MEGSZÜNTETÉSE .............................................................................................. 68 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................................. 70

Vállalkozási ismeretek SZTÁV Rt.

Mőszaki projekt 3

Vállalkozási ismeretek A vállalkozások életünk nélkülözhetetlen szereplıi. Szinte minden szükségletünk kielégítése érdekében vállalkozáshoz fordulunk.

Szükséglet valakinek vagy valamely közösségnek anyagi és szellemi javak elsajátítása iránti belsı igénye

A szükségletek lehetnek alapvetık, amelyeket létfenntartásunkhoz szükséges javakkal elégítünk ki (étel, ital, levegı stb.) és nem alapvetık, amelyek életünket tehetik még komfortosabbá (tévé, szolárium). A szükségletek csoportosíthatók egyéni és közösségi szükségletként is. Az egyéni szükségletek az egyes emberek igényei alapján keletkeznek. A közösségi szükségletek a közösségben élı ember igényeibıl fakadnak (pl. közrend, államhatárok védelme, sport, szórakozás). Egy másik csoportosítás szerint szükségleteink egy részének kielégítésére tudatosan készülünk (pl. evés, ivás, alvás), más részére valaki, vagy valami hívja fel figyelmünket (látens szükségletek, ebben különösen nagy szerepe van a reklámnak). Az élelmiszert üzletekbıl szerezzük be, az üzletek pedig a termékeket elıállító vállalkozásoktól vásárolnak. Kenyeret pék, sütıipari vállalkozások, a húst és húsipari készítményeket hentes, ill. megfelelı vállalkozások, italt az üdítı-, sörgyártó cégek, bútorainkat asztalosok, faipari üzemek készítik. Ezek a termeléssel foglalkozó vállalkozások. Termékeiket saját maguk forgalmazzák, vagy kereskedık segítségét veszik igénybe, akik ugyancsak vállalkozók. Ha televíziónk, hőtıszekrényőnk elromlik, tévészerelıhöz, háztartásigép-szerelıhöz, fordulunk. Hajunkat fodrász, bırőnket kozmetikus ápolja, ruháinkat szabó, cipıinket cipész javítja, vagyis szolgáltató vállalkozások állnak rendelkezésünkre. Felsorolni szinte lehetetlen valamennyi vállalkozási formát. A termékek elıállítása, javítása, karbantartása, a kereskedés, tanácsadás mind nagyobb felkészültséget igényel, szakosodni kell. Ez egyre több vállalkozó számára biztosít újabb lehetıséget. Az emberi szükségletek kimeríthetetlenek. A társadalmak anyagi, szellemi gyarapodásával nınek az igények. Minél fejlettebb egy ország gazdasága, annál több és jobb minıségő áru vásárlására van lehetıség. A szükségletek bıvülése újabb és újabb vállalkozást hoz létre. Fel kell csak ismerni, mire van igény, mi az, amit az emberek meg szeretnének és tudnak is vásárolni.

1. A vállalkozás környezete,

A vállalkozás környezete A pék nem csak azért süt – egyre többféle – kenyeret, hogy kedvébe járjon az embereknek, vagy hogy az éhezı ember segítségére legyen. Ö ebbıl a tevékenységbıl szeretne megélni. Jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy vállalkozását mőködtetni, bıvíteni tudja, családját ellássa. Jövedelmet pedig csak az eredményesen gazdálkodó vállalkozások érhetnek el. A vállalkozások eredményes mőködéséhez megfelelı természeti, társadalmi, gazdasági feltételek szükségesek. A vállalkozás külsı környezete biztosítja a mőködéshez szükséges anyagot, eszközt, megfelelı felkészültséggel és ismerettel rendelkezı munkaerıt, de a létrehozott új érték (termék, szolgáltatás) is a környezetbe jut vissza. Nemzetgazdasági szinten (makrokörnyezet) rendelkezésre kell állni, tehát: • a termelési feltételeknek (megfelelı munkakultúrával rendelkezı munkaképes

lakosságnak – munkaerınek –, a termelési eszközöknek és a természeti erıforrásoknak (részletesen a gazdálkodási alapismereteknél tanultak szerint);


4 Mőszaki projekt

• érthetı és alkalmazható szabályoknak • megfelelı gazdasági környezetnek, a piacgazdaságnak.

A piac az a „hely”, ahol információkat cserélnek, fogyasztási javakat vesznek, ill. adnak el, vagyis a kereslet és kínálat találkozásának a helye.

A piac szakmai szempontok szerinti lehet árupiac, munkapiac, pénz- és tıkepiac. Így piac a tızsde a bank, a vásárcsarnok, az áruház, a fodrászat, a cipészmőhely, a nyelvoktató stúdió stb. Földrajzi tagolás szerint megkülönböztetünk világpiacot és regionális piacokat. A világpiac nem egységes. Nem mindegy, hogy az USA-ba, Németországba, Kínába, vagy az afrikai országokba szállít egy vállalkozó. Mások a kulturális, történelmi, vallási, gazdasági, jogi hagyományok, törvények, amelyeket a sikeres üzleti kapcsolatoknál figyelembe kell venni. Egy adott ország belföldi piacán is jelentıs területi különbségek vannak a felvevıképességben, árakban. A piacon ugyanazok az emberek egyszer vásárlóként jelennek meg, máskor eladóként. A háztartások ugyanis a birtokukban lévı termelési tényezıt (munkaerıt) bocsátják – adják el – az üzleti szervezetek részére, hogy ezáltal jövedelemhez jussanak. Az így szerzett jövedelmekkel gazdálkodnak, ebbıl vásárolják meg a számukra szükséges árut, és mint végsı fogyasztók jelennek meg. Jövedelmük egy részét meg is takaríthatják, amellyel hitelkínálatot hoznak létre. Vagyonuk (lakás, telek, tartós fogyasztási cikkek) a nemzeti vagyon részét alkotják. A piacon a vásárlók és az eladók lépnek tehát kölcsönhatásba egymással, hogy meg- egyezzenek a termék, szolgáltatás árában és mennyiségében (Mindig kettın áll a vásár!) A piac legfontosabb jellemzıje a szereplık száma és nagysága (a piac szerkezete). Nem mindegy, hogy hányan alkotják a piacot, milyen tıkével rendelkezik a vásárló; ill. milyen nagyságrendő áruval az eladó. A piacnak három alapvetı típusa van: a versenypiac, ahol nagyszámú vásárló és eladó van, az oligopólium, ahol kevés számú piaci résztvevı alkotja a piacot, a monopólium, ahol egyetlen eladó vagy vevı van a piacon. Egy piacgazdaságban mindennek ára van, a termékeknek (szalámi, gépkocsi); a szolgáltatásnak (hajvágás, kozmetika), de a munkának is. Az ár a piacon alakul ki. Ha egy termékbıl nagyobb a kínálat, mint a kereslet, akkor alacsonyabb az ára, ha a kereslet nagyobb, akkor drágábban is el lehet adni. A piacon az eladók biztosítják a kínálatot, a vevık pedig a keresletet. Ha nagy a kínálat és kicsi a kereslet, akkor túlkínálat van. Ha vevıbıl van több, akkor a kereslet a nagyobb. Ez hatással van a gyártandó termék mennyiségére is. A túlkínálatot mutató termékbıl nem érdemes még többet gyártani. Abból a termékbıl pedig, ami iránt nagy a kereslet, megéri még többet termelni. A most vázolt helyzet csak egy adott idıszakra igaz, mert ha többet gyártanak egy termékbıl, elıbb-utóbb túlkínálat lesz belıle és kezdıdik a folyamat elölrıl. Az ár is visszahat ugyanakkor a keresletre. Ha alacsonyabb egy termék, pl. barack, szılı ára, többet és többen vásárolnak belıle, nı a vásárlóerı, nagyobb mennyiségő áru talál vevıre. Ha nagyon magas az ár, csak a magasabb jövedelmőek tudnak vásárolni, csökken a vásárlóerı, kevesebb árura van szükség.

Az árú mindaz, ami adásvétel tárgya. Az ár az árunak pénzben kifejezett csereértéke, az a pénzmennyiség, , amiért az áru megvehetı, ill. eladható

A piaci árat rövidtávon a kereslet és a kínálat alakítja. Ezt egyrészt az eladók ráfordításai, költsége, másrészt a fogyasztók (vevık) rendelkezésére álló pénzmennyiség és vásárlási szándéka, értékítélete, a termék hasznosságáról alkotott véleménye alakítja ki.


Mőszaki projekt 5

Keresleten azt az árutömeget értjük, amelyet a fogyasztók az adott idıpontban meg tudnak és meg is akarnak vásárolni.

A szükséglet akkor lesz kereslet, ha azt fizetıképesen meg is akarják vásárolni. Értelmezhetjük a fogyasztók szintjén, mint adott fogyasztói kereslet (pl. élelmiszerfogyasztók, tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet), de lehet adott áru kereslete is (pl. Suzuki személygépkocsi, Panasonic videomagnó).

Kínálaton azt az adott mennyiségő árutömeget értjük, amelyet az eladók a piacon meghatározott áron eladásra kínálnak.

Ez lehet egy adott árura vonatkozó kínálat (pl. mosópor), de lehet szélesebb értelemben vett piaci kínálat (pl. híradástechnikai eszközök piaca) is.

A piaci mechanizmus olyan gazdaságszervezési forma, amelyben a fogyasztók és az üzleti szervezetek kölcsönhatása révén ( a kereslet ás a kínálat hatására) a piacon alakul ki, hogy mit, hogyan, kinek termeljenek.

Minden társadalomban alapvetı gazdasági kérdés: • mit termeljenek a cégek (vállalkozások), • hogyan állítsák elı a javakat és • kinek a részére? A kérdésre adandó válasz társadalmi-gazdasági berendezkedéstıl függıen többféle lehet. A tervutasításos gazdaságban (szocialista gazdaság) a kormányzat döntött a termeléssel és elosztással kapcsolatos kérdésekben. A kormány tervezte meg, mibıl mennyit kell termelni és abból ki, mennyit vehet. Piacgazdaságban a piaci mechanizmusok döntik el, hogy mit, hogyan és kinek a részére érdemes termelni az adott társadalomban. Alapja a magántulajdon, valamint az eladás és vásárlás szabadsága. A piacgazdaságban a cégek azokat az árukat termelik, amelyek a legnagyobb jövedelmet biztosítják olyan módszerrel, amelyik a legkevésbé költséges, azok részére, akik meg akarják és tudják is vásárolni, azaz a jövedelemmel (bérrel) rendelkezık részére. Mit (milyen árut) kell tehát gyártani, forgalmazni, szolgáltatni? A fogyasztók mondják meg azáltal, hogy egyes termékekbıl vásárolnak, másokból nem, vagy egyesekbıl többet, másokból kevesebbet vesznek.


6 Mőszaki projekt

Az árukért fizetett pénz képezi az üzleti szervezetek bevételét, és végsı soron ebbıl a pénzbıl lesz a bér. A vállalkozók a bevételeikbıl fizetik alkalmazottaikat, vásárolnak anyagot, eszközt stb. A vállalkozóknak érdeke, hogy minél nagyobb bevételre, és ezen belül nagyobb jövedelemre (profit) tegyenek szert. Azon a területen vállalkoznak tehát, amelyik nagyobb profitot biztosít, és elhagyják a kisebb jövedelmet hozó területeket. A fogyasztó nyilvánvalóan válogat is a termékek között minıség, ár és más szempontok szerint. Az ugyanolyan minıségő termékek közül az alacsonyabb árú portékát veszi meg. Ez a vállalkozó számára egyúttal jelzés, hogyan kell az árut elıállítani. Csak úgy tud a piacon versenyben maradni, nyereséget elérni, ha a leghatékonyabb termelési eljárásokat alkalmazza, költségeit a lehetı legalacsonyabb szinten tartja. Az olcsóbb módszer nagyobb profitot eredményez, természetesen minıségromlás nélkül. Azt, hogy kinek a számára termeljenek, szolgáltassanak, ugyancsak a piac határozza meg. Annak a részére készül a termék, aki vásárolni tud és akar, akinek van pénze, van jövedelme. Megfelelı jövedelemmel pedig az eredményesen gazdálkodó vállalkozók (cégek) és alkalmazottaik rendelkeznek. A piac nem egyenlıen osztja el a jövedelmeket. Az egyes emberek között jelentıs különbségek vannak felkészültségben, szorgalomban. A piac „érzékeli” e különbségeket, és a szükségesség szempontjából is minısíti. Nem az igazságosság, hanem a hatékonyság alapján dönt. A szociális különbségeket az államnak. a társadalomnak kell kezelnie.

A vállalkozás személyi feltételei Vállalkozás. alapításához több feltétel egyidejő jelenléte szükséges. A vállalkozónak ismernie kell azokat a gazdasági, jogi feltételeket, amelyek között vállalkozását mőködtetni kell. Szükség van termelési eszközökre, a finanszírozáshoz pénzre. Bármiféle gazdasági tevékenység azonban elképzelhetetlen az ember jelenléte és tevékeny közremőködése nélkül. A sokféle gazdasági tényezı közül az ember a legfontosabb, de egyúttal a legtöbb gond okozója is. Az ember nem gép, nem eszköz, hanem gondolkodó, érzı lény, akinek lelki, érzelmi élete nagymértékben befolyásolja munkáját, másokhoz való viszonyát. Az el nem végzett feladat a vállalkozásban veszteség. Az emberi tényezınek mint a termelést irányító, szervezı és végzı személynek, döntı a szerepe.

A vállalkozói személyiség A vállalkozói lét, életforma, más tulajdonságokat, magatartást igényel, mintha alkalmazott lenne az ember. A vállalkozó nem utasítások végrehajtója, hanem alkotó ember. Neki kell felismerni és megvalósítani a vállalkozás alapítása és mőködtetése során mindazt, ami eredményessé teheti vállalkozását. Vannak ösztönös tehetségek. Rendelkezhetnek egyesek öröklött, családban már megtapasztalt, kiemelkedı képességekkel. Általában azonban nem vállalkozónak születik valaki, de azzá válhat. Megtanulhatók, elsajátíthatók mindazok a képességek, amelyek sikeressé tehetnek valakit. Szükségesek bizonyos vállalkozást segítı személyes tulajdonságok, képességek. Szakmai felkészültséggel is rendelkeznie kell a vállalkozónak. A gazdasági szervezet (a vállalkozás) mőködtetése, pedig vezetıi, szervezıi képességeket igényel.

A vállalkozó személyes képességei A sikeres vállalkozót a következı tulajdonságok jellemzik. • Önállóság, függetlenség, amely alkalmassá teszi az embert arra, hogy egyedül, segítség

nélkül is megoldjon feladatokat. Az az ember, aki csak, mások által meghatározott feladatokat tud elvégezni, mindig azt teszi, amit mondanak neki, nem lehet sikeres vállalkozó. Egy alkalmazott megkérdezheti, mit, hogyan tegyen. Egy vállalkozónál ez a bizonytalanság késedelmet, másoktól való függést eredményez, ha valamiben bizonytalan, valamit nem tud, utána kell járnia, meg kell tanulnia, és önállóan kell döntenie.


Mőszaki projekt 7

• Dönteni tudás, amely azt jelenti, hogy a különbözı megoldási módok, alternatívák között képes legyen az ember választani (elhatározásra jutni), majd a választásának megfelelıen cselekedni (megtenni valamit, vagy sem).

• Kreativitás , amely által az lehet sikeresebb, aki mást, többet tud, mint a versenytárs, képes új dolgok létrehozására. Ennek érdekében nyitottnak kell lenni az új dolgok iránt, sok információ befogadására kell alkalmassá válni.

• Kockázatvállalási képesség abban az esetben, ha nem ismert minden körülmény (nem szerezhetı meg minden szükséges tájékoztatás vagy csak késıbb, amikorra már nem idıszerő), de dönteni kell, mert pl. elesik az üzlettıl. Kockázatot kell vállalni a következményeiben nem teljesen kiszámítható döntéséért; e kockázatvállalás azonban nem lehet hazardírozás, amikor is felelıtlenül, csak a szerencsében bízva hoz döntést, hiszen beláthatatlan veszteség érheti. Mindig számolni kell a várható következményekkel.

• Optimista, pozitív szemlélet, amely a kilátástalan helyzetbıl is a kifelé vezetı utat keresi. A vállalkozónak ugyanis mindig elıre kell tekintenie, ez az elırevivı akarat, mint egy motor, kell, hogy hajtsa ıt. Bíznia kell abban, hogy van megoldás: a pozitívan gondolkodó ember hiszi, hogy képes az eredmény elérésére. A végrehajtás során arra gondol, hogy sikerül megoldania a feladatot és nem arra, hogy ez úgysem sikerülhet neki.

• Kommunikációs képesség, hogy megértesse magát másokkal, tájékoztatást kérjen vagy adjon. Mások számára is érthetıen kell beszélni, telefonálni, levelet írni, elfogadhatóan kell viselkedni. Egy-egy jó üzlet hiúsulhat meg rendetlen, pontatlan fogalmazáson, zavaros beszéden. A nem megfelelı szó, kifejezés teljesen más értelmet adhat a mondanivalónak. A kommunikáció során akarva, akaratlanul is hatást gyakorolunk más emberekre. Nem csak beszédünkkel, írásunkkal kommunikálunk, hanem magatartásunkkal, arckifejezésünkkel, testtartásunkkal is. Már a köszönés, bemutatkozás is sok mindent elárul a másikról. Tanulni, gyakorolni kell tehát az értelmes beszédet, pontos fogalmazást, a helyes és kulturált viselkedést.

A felsoroltakon kívül nagyon sok olyan emberi tulajdonság van még, ami sikeressé tehet egy vállalkozót. Szükség van állhatatosságra, szívósságra, a kudarcok elviselésére, jó megjelenésre és mindenekelıtt jó egészségre. Ahhoz, hogy az ember elsajátítsa a számára szükséges pozitív tulajdonságokat, akarat és szorgalom kell. Ismernie kell kinek-kinek saját gyengéit, rossz tulajdonságait, de erényeit is. A valóságos önismeretre való törekvés vezethet el hibáink mérsékléséhez, megváltoztatásához, erényeink, jó tulajdonságaink erısítéséhez. Az önismereti gyakorlatok, tesztek segíthetnek ebben, de leginkább az, ha odafigyelünk önmagunkra és környezetünk jelzéseire.

A vállalkozó szakmai felkészültsége Szőken értelmezve annak a tevékenységnek az ismeretét jelenti, amit a vállalkozó végezni akar. Ha ugyanis azt piacképesen tudja megoldani, eredményes lehet. Vannak olyan vállalkozói tevékenységek, amelyekhez nem kell külön szakképesítés, másokhoz kell, és néhány szakmában mestervizsga a követelmény. Jogszabályok tartalmazzák az egyes tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményeket. E képesítéseket az iskolai jellegő szakképesítést nyújtó iskolákban, ill. egyéb, e képesítést nyújtó oktatási, képzési formában lehet megszerezni.

A vállalkozó vezetıi, szervezıi képességei A vezetıi, szervezıi képességek a vállalkozás irányítását, szervezését, vezetését jelentik. Az egyszemélyes vállalkozásnak is vannak olyan feladatai, amelyek igényelnek ilyen ismereteket. A vállalkozónak ugyanis kell tervet készítenie, marketinggel foglalkoznia, gazdálkodnia, üzletet kötnie. A vezetıi, szervezıi feladatok természetesen függnek a vállalkozás méretétıl, tevékenységétıl, helyétıl. Minden vállalkozásnál megoldandó vezetıi feladat:


8 Mőszaki projekt

• a vállalkozás képviselete, más vállalkozás, szervezet, hatóság stb. elıtt, • a mőködési feltételek biztosítása, • a feladatok kijelölése és végrehajtása, dolgozókat foglalkoztató szervezetnél a végrehajtás

megszervezése, • az adott feladatnak megfelelı szervezet kialakítása, mőködtetése, a megfelelı

munkamódszerek alkalmazása, • az ellenırzés. A vezetés meghatározó feladata tehát az adott szervezet mőködtetése a megjelölt célok érdekében. A szervezés jellegzetesen vezetıi feladat. A cél érdekében megfelelı szervezetet kell létrehozni, azért, hogy a kijelölt feladatot megoldják, szervezni kell a végrehajtás folyamatát, és biztosítani kell a megoldáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A szervezés tehát a vezetés eszköze a cél megvalósítása érdekében.

Ellenırzı kérdések 1. Mit tekintünk a társadalmak alapvetı gazdasági kérdésének? 2. Milyen gazdasági rendszert nevezünk piacgazdaságnak? 3. Milyen gazdaságszervezési forma a piaci mechanizmus? 4. Hogyan „mőködik a piac”? 5. Mit tekintünk árunak? 6. Hogyan válaszolja meg az alapvetı gazdasági problémát a piaci mechanizmus? 7. Melyek a sikeres vállalkozó fontosabb személyiségjegyei?

2. Vállalkozási formák

Az üzleti vállalkozás lényege a jövedelemtermelés, alapvetı jellemzıje az önálló tıke- és munkabefektetés, amellyel – az adott piaci verseny keretei között – a befektetı kockázatot is vállal saját gazdasági haszna reményében. A vállalkozásokat két nagy csoportra oszthatjuk: • egyéni vállalkozásokra, amelyekkel kapcsolatos jogszabályi elıírásokat az 1990. évi V.

törvény tartalmazza, • társas vállalkozásokra, ezek gazdasági társaságok, amellyel az 1997. évi CXXXVII.

törvénnyel módosított 1997. évi CXLIV. törvény, és szövetkezetek, amellyel az 1992. évi I. törvény foglalkozik.

2.1. Egyéni vállalkozások, alapításuk, mőködésük, megszüntetésük

Az egyéni vállalkozás olyan üzlet, amely egy személy tulajdonában és irányítása alatt van. A jogszabály a következıképp határozza meg:

Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minısülı természetes személy, és bizonyos feltételekkel külföldinek minısülı külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége.

Üzletszerő gazdasági tevékenység ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelı vagy szolgáltató tevékenység. Devizabelföldi az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, a tizennégy éven aluliak esetén személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van. Külföldi állampolgár akkor folytathat üzletszerő gazdasági tevékenységet, ha nemzetközi szerzıdés a vállalkozásalapítást lehetıvé teszi, vagy nemzeti elbánást nyújt a külföldi állam


Mőszaki projekt 9

polgárai számára, és az egyéni vállalkozóval szemben támasztott egyéb követelményeknek megfelel.

Egyéni vállalkozás alapítása Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi, természetes személy jogosult, aki cselekvıképes, állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából, valamint rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. (Vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezıgazdasági termelıtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.) Nem lehet egyéni vállalkozó az, akit kizártak a vállalkozásból, mert: • gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértı bőncselekmény miatt jogerısen,

végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, • egyéb szándékos bőncselekmény miatt egy évet meghaladó, végrehajtandó

szabadságvesztésre ítéltek, • valamely foglalkozástól jogerıs bírósági ítélettel eltiltottak, erre a foglalkozásra nézve és

idıtartamra, aki: • egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre elıírt foglalkozási tilalom aláesik, • valamely gazdasági társaság korlátlanul felelıs tagja (a felelısséghalmozás elkerülése

miatt). akitıl: • korábban visszavonták adó- vagy társadalombiztosítási tartozás miatt vállalkozói

igazolványát (iparigazolványát, kereskedıi engedélyét). Az újból vállalkozni szándékozónál ez mindaddig érvényben van, míg korábbi vállalkozói múltjából fakadóan az állammal szembeni kötelezettségeit nem teljesíti.

A vállalkozói igazolványt – az erre a célra rendszeresített egységes nyomtatványok kitöltésével – a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes körzet-központi feladatokat ellátó – települési önkormányzat jegyzıje (okmányiroda) adja ki. Az egyéni vállalkozó kamarai nyilvántartási számot kap, amelyet az iratain fel kell tüntetnie. Az okmány iroda a kérelmezı helyett az érintett szervezetektıl beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kap. A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét, helyét, állampolgárságát, anyja nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelephelyeit), tevékenységének megnevezését, ill. tevékenységi körét, továbbá adószámát és nyilvántartási számát. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelı és szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Az egyéni vállalkozás nem engedélyhez kötött tevékenység. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül be kell jelenteni az önkormányzat jegyzıjénél (okmányiroda).

Az egyéni vállalkozások mőködési szabályai Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja. Gazdasági tevékenysége során köteles az egyéni vállalkozó a teljes vagy rövidített megnevezést aláírása mellett feltüntetni. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejőleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja.


10 Mőszaki projekt

Telepengedély alapján végezhetık olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységek, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, üzemeltetett berendezések, a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tőz- és robbanásveszély, levegı-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel. A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıjétıl kell kérni. Jogerıs telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, ill. módosítani nem lehet. A telepengedélyt minden üzemeltetınek meg kell kérnie, akár rendelkezett korábban már telepengedéllyel, akár nem. A vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, ill. segítı családtagjai között van olyan személy, aki az elıírt képesítéssel rendelkezik. Ha több telephelye van, a képesítési követelményekre vonatkozó elıírásokat valamennyi telephelyen érvényesíteni kell. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremőködni vállalkozásában. (A személyes közremőködés bármilyen munka, könyvelés, anyagbeszerzés, irányítás stb. lehet.) Alkalmazottat, bedolgozót, segítı családtagot és tanulót korlátozás nélkül foglalkoztathat. (Segítı családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá a vállalkozó élettársa, egyenes ágbeli rokonának házastársa, házastársának egyenes ági rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható). Az egyéni vállalkozó tevékenységébıl eredı kötelezettségeiért teljes magánvagyonával, korlátlanul felel . Személyes vagyonát is végrehajtás alá lehet vonni. Nyílt árusítású üzletét, termelı-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvetı tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettıl, termelı-, szolgáltató egységtıl eltérı helyen levı székhelyét.

Az egyéni vállalkozás megszüntetése Megszőnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: • az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja, • az igazolványt a jegyzı visszavonja, • az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvıképességét elveszti. Kivétel, ha a vállalkozói

tevékenységet az özvegy vagy az örökös, cselekvıképessége elvesztése esetén, pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára a törvényes képviselı folytatja. Feltétel még, hogy három hónapon belül ezt a változást a körzetközpont jegyzıjénél be kell jelentsék.

Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha: • olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná, • a mőködéshez elıírt követelményeknek nem felel meg. Az érintett hatóság felszólítása

ellenére a követelményeknek 30 napon, ill. a hatóság által meghatározott határidın belül nem tesz eleget,

• az adó, ill. vám fizetésére vonatkozó kötelezettségeit az adóhatóság felhívását megelızıen legalább 12 hónapig nem teljesítette. A bejelentkezési, adó bevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére (a felhívásban megjelölt határidıig) sem tett eleget,

• 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó tartozását nem rendezte, • bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek (a felhívás

ellenére, a felhívásban megjelölt határidıig) nem tett eleget. Az egyéni vállalkozó a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhetı. Az egyéni cég nem jogi személy. A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelıen azonban egyszemélyes korlátolt felelısségő társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá átalakulhat.


Mőszaki projekt 11

2.2. Társas vállalkozások, formáik, jellemzıik, alapításuk, megszüntetésük

A társas vállalkozások olyan üzleti szervezetek (cégek), amelyeket magánszemélyek, magán- és jogi személyek, vagy csak jogi személyek hoznak létre, és ezek közös vagyonával, jövedelemszerzés céljából, közös kockázatra gazdálkodnak.

A gazdasági társaság tagjai vagyonuk egy részét egyesítik egy közös üzlet érdekében. Közösen részesülnek a nyereségbıl, ill. közösen viselik a veszteséget is. Cégnevük alatt szerezhetnek jogokat, vállalhatnak kötelezettségeket.

A gazdasági társaságok formái Jogi személyiség nélküliek Jogi személyiségőek közkereseti társaság (kkt), korlátolt felelısségő társaság (kft.), betéti társaság (bt). részvénytársaság (Rt), közös vállalat

Gazdasági társaság alapítása Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges. Természetes személy egyidejőleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelıs tag. Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja. Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály kivételt nem tesz, csak akkor folytathat, ha legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel. A gazdasági társaság alapításához társasági szerzıdés, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörően mőködı részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan mőködı részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerzıdést (alapító okiratot, alapszabályt) közjegyzı által készített közokiratba kell foglalni vagy ügyvéddel, ill. az alapító jogtanácsossal ellenjegyeztetni kell. A közjegyzı hitelesíti az aláírási címpéldányokat is. A társasági szerzıdésnek tartalmaznia kell: • a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét, • a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az

alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével, • a gazdasági társaság tevékenységi körét, • a társaság jegyzett tıkéjét, a jegyzett tıke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre

bocsátásának módját és idejét, • a cégjegyzés módját, • a vezetı tisztségviselık nevét, lakóhelyét, • a gazdasági társaság idıtartamát, ha a társaságot határozott idıre alapítják, • valamint mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezıen elıír. (A társasági szerzıdés mintáját a 10. melléklet szemlélteti.) A gazdasági társaság alapításához valamennyi tulajdonos vagyoni hozzájárulása szükséges. A tulajdonosok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétbıl), ill. a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll.


12 Mőszaki projekt

Az apport a gazdasági társaság alapításához a tagok által nem készpénzben rendelkezésre bocsátott, vagyoni értékkel rendelkezı, forgalomképes dolog (ingó, ingatlan), szellemi alkotás (pl. találmány), vagyoni értékő jog (p1. használati jog).

A gazdasági társaság alapítását a társasági szerzıdés megkötésétıl számított legfeljebb harminc napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles mőködését megszüntetni. Cégbejegyzéshez szükséges iratok: • a megfelelıen ellenjegyzett, vagy okiratba foglalt társasági szerzıdés, • közjegyzı által hitelesített címpéldány, • tagnévsor, • a pénzbeli betét banki igazolása, • a nem pénzbeli betét (apport) jegyzéke, • a tulajdont igazoló dokumentumok, • a cégeljárási illeték, a közzétételi díj befizetését tanúsító igazolás, • cégbejegyzési kérelem. A cégjegyzék adatait, azok változásait a Cégközlönyben, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában hozzák nyilvánosságra. A gazdasági társaság (a társasági szerzıdés ellenjegyzésének, ill. közokiratba foglalásának napjától a cégbejegyzésig) elıtársaságként mőködhet. Az elıtársaság üzletszerő gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követıen folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Adóköteles tevékenység csak adószám birtokában végezhetı. A gazdasági társaság legfıbb szerve a közkereseti és a betéti társaságnál a tagok győlése, korlátolt felelısségő társaság esetében a taggyőlés, részvénytársaság esetében pedig a közgyőlés. A gazdasági társaság minden tagja (részvényese) jogosult a társaság legfıbb szervének tevékenységében részt venni. A gazdasági társaság alapításakor a vezetı tisztségviselıket és a felügyelı-bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerzıdésben jelölik ki, és a gazdasági társaság legfıbb szerve választja meg. Vezetı tisztségviselı a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelısségő társaságnál az ügyvezetı (ügyvezetık). A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minısülnek vezetı tisztségviselınek. Vezetı tisztségviselı – ha törvény ettıl eltérıen nem rendelkezik – csak természetes személy lehet, és csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. A vezetı tisztségviselık korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, ill. a bejelentés késedelmébıl, vagy elmulasztásából származnak. A gazdasági társaság ügyeirıl szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megırizni. Felügyelı-bizottság hozható létre, ha a gazdasági társaság tagjainak száma, tevékenységének jelentısége vagy jellege indokolja, ill. az alapítók szükségesnek látják. A bizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból állhat. Kötelezı a felügyelı-bizottság létrehozása részvénytársaság esetében, ötvenmillió forintnál nagyobb törzstıkéjő kft., ill. kétszáz fınél többet foglalkoztató társaságnál. A felügyelı-bizottság a gazdasági társaság legfıbb szerve részére ellenırzi a társaság ügyvezetését. A vezetı tisztségviselıktıl, ill. a gazdasági társaság vezetı állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja.


Mőszaki projekt 13

Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenırzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. Könyvvizsgálót kell választani a részvénytársaságnál, az ötvenmillió forint törzstıkét meghaladó és az egyszemélyes kft-nél. A könyvvizsgáló ellenırzi az éves beszámoló – számviteli törvény szerinti – valódiságát és jogszabályszerőségét. A gazdasági társaság legfıbb szerve csak ennek ismeretében hozhat döntést. A gazdasági társaság legfıbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, ill. megfelel-e a jogszabályi elıírásoknak. Feladatának teljesítése érdekében a könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe. A vezetı tisztségviselıktıl, a felügyelı-bizottság tagjaitól, ill. a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerzıdéseit megvizsgálhatja. A gazdasági társaság ügyeirıl szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megırizni.

Az egyes gazdasági társaságok fı jellemzıi

Közkereseti társaság (kkt.) Általában kisvállalkozás, ún. személyegyesülés típusú társaság. A legegyszerőbb társasági forma. A társaságot alapító tagok vagyonával jön létre, akik a nyereségbıl és a veszteségbıl egyaránt részesednek. A használatba adott vagyon a többi tag hozzájárulásával vonható csak ki, és visszakövetelni is csak a tagsági viszony, vagy a társaság megszőnésekor lehet. A mőködés során szerzett vagyon a társaságé. A tagok felelıssége korlátlan , azaz teljes magánvagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért, és egyetemleges, azaz a tagok együtt és külön-külön is felelısséggel tartoznak a társasággal szemben fennálló követelésekért. A követelésekért elsısorban a társasági vagyon szolgál fedezetül, amennyiben az nem elég, a hitelezık bármelyik tagtól követelhetik a teljes tartozást. A természetes személy tagoknak személyesen is közremőködniük kell a társaság tevékenységében. A társaság képviseletére az a tag jogosult, akit erre kijelöltek Ha ilyen nincs, bármelyik tag. A társaságon belül közösen döntenek minden lényeges kérdésben. A tagsági viszony közös megegyezéssel, kizárással, azonnali felmondással, halállal szőnhet meg.

Betéti társaság (bt.) Lényegében a közkereseti társasághoz hasonló, az arra vonatkozó szabályok érvényesek erre a társasági formára is. A társaság tagjai közül legalább egy fınek kültagnak kell lenni, akinek lehetısége van arra, hogy tisztán vagyoni befektetéssel, személyes közremőködés nélkül vegyen részt a társaságban. (Nevét és betétjének nagyságát nem kell a cégközlönyben közzétenni, lehet titkos, de a cégbíróságon jelezni kell, ott nem titkolható el). A kültag felelıssége vagyoni betétje mértékében korlátozott. Legalább egy fı ugyanakkor a társaság beltagja, akinek személyes közremőködési kötelezettsége van. A beltag felelıssége korlátlan, és ha több beltag is van, egyetemleges. A bel- és kültagok együttesen döntenek a társaság ügyeiben. A bt. képviseletére azonban csak a beltag jogosult. Egy társaságnak több bel- és kültagja lehet. A társaság megszőnik, ha a beltagok kilépnek, kivéve, ha kkt-vé átalakulnak.

Korlátolt felelısségő társaság (kft.) Az egyik leggyakrabban alkalmazott forma. Olyan gazdasági társaság, amely elıre meghatározott összegő törzsbetétekbıl álló törzstıkével alakul (tıkeegyesítés). A tag felelıssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a szerzıdésben rögzített vagyoni hozzájárulására terjed ki. A korlátolt felel ısség tehát a társaság tagjaira


14 Mőszaki projekt

vonatkozik, az ı felelısségük korlátja a vagyoni hozzájárulásuk. A társaság azonban kifelé mindenkor teljes vagyonával felelısséggel tartozik. Kft-t – eltérıen az eddigi társaságoktól – egy tag is alapíthat, ez az egyszemélyes társaság. A tagoknak nem kötelessége a személyes részvétel a társaság munkájában. A társaság törzstıkéje (alapító vagyona, a tagok törzsbetéteinek összessége) nem lehet kevesebb 3 millió forintnál , és az így meghatározott összeget kell a tagoknak törzsbetétként biztosítani. Egy tag törzsbetéte az üzletrésze. A tagok törzsbetétei különbözı mértékőek lehetnek, de az egyes törzsbetétek nagysága nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzstıke pénzbetétbıl és apportból állhat. A társaság tagjai a taggyőlésen gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. A társaságot érintı lényeges kérdésekben (nyereség felosztása, tag kizárása, ügyvezetı megválasztása, társasági szerzıdés módosítása, törzstıke felemelése stb.) itt döntenek. A befizetett törzsbetét minden tízezer forintja egy szavazatra jogosít. A nyereséget is a tagok törzsbetétjeinek arányában osztják fel. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül (vagy kívülállókból) választott, a feladatra alkalmas személy, az ügyvezetı látja el. Konkrét feladatait és felelısségét a társasági törvény és a társasági szerzıdés tartalmazza. A kft. megszőnésérıl a taggyőlés dönt 75%-os szótöbbséggel.

Részvénytársaság (Rt.) A részvénytársaság korlátolt felelısségő társasági fonna. Olyan gazdasági társaság, amelyik elıre meghatározott összegő és névértékő részvényekbıl álló alaptıkével alakul (tıkeegyesítés). A részvényes felelıssége a társasággal szemben részvénye(i) névértékének, vagy kibocsátáskori értékének szolgáltatásaira terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A részvénytársaság alaptıkéje nem lehet kevesebb, mint húszmillió forint . A pénzbeli hozzájárulás az alaptıke 30%-át, de legkevesebb tízmillió forintot el kell, hogy érje. Az alaptıke biztosítása részvényjegyzéssel történik. A társaság alapszabály szerint mőködik. Legfıbb szerve a közgyőlés, mely a részvényesek összességébıl áll. A részvény határozatlan idıre szóló tagsági jogokat megtestesítı, forgatható értékpapír. A részvény az Rt.-n belül megszerzett tulajdonjog bizonyítéka. A részvényes jogosult részt venni a közgyőlésen, a társaság ügyeibe beleszólni, szavazni, javaslatot tenni. Szavazati joga részvényei arányában van. Ennek megfelelıen részesedik a részvényes a nyereségbıl is. Amennyiben a társaság rosszul gazdálkodik, veszteséges lesz, a veszteséget is részvénye arányában viseli. Esetleg elvesztheti befektetett tıkéjét. A részvények ellenértékét a társaságból kivenni, visszakérni nem lehet. A részvényt el lehet adni az értékpapírpiacon, tızsdén. A részvénynek névértéke (címlete) és ára (árfolyama) van.

Névérték az, amit ráírnak a részvényre.

Pl. ha a 100 millió Ft-os alaptıkével alakuló Rt. 1 000 db 100 000 Ft-os részvénnyel alakult, a részvény névértéke 100 000 Ft. Ha többféle címlető részvényt bocsátottak ki: 500 db 100 000 Ft-os 50 000 000 Ft 500 db 50 000 Ft-os 25 000 000 Ft 2000 db 10000 Ft-os 20000000 Ft 5 000 db 1 000 Ft-os 5 000 000 Ft Összesen: 100 000 000 Ft. A részvények ebben az esetben százezer-, ötvenezer-, tízezer- és ezerforintos névértékőek.

A kibocsátási ár az, amelyen a részvényt kibocsátották.

A részvény piaci ára az, amennyiért adják-veszik.


Mőszaki projekt 15

Pl. ha egy adott idıpontban a 10 000 Ft név értékő részvényt 12 000 Ft áron el lehet adni, akkor az ár 12 000 Ft, a részvényes 2 000 Ft árfolyamnyereségre tesz szert. Ha csak 8 000 Ft áron tudja eladni, a veszteség 2 000 Ft.

A részvénytársaság eredményes gazdálkodás esetén nyereségre tesz szert, amelybıl az adó levonása, megfizetése utáni részt szétoszthatja a részvényesek között. Ez az osztalék. Az osztalék mértékérıl a közgyőlés dönt. Többnyire százalékos formában határozzák meg a névértékhez viszonyítva.

Pl. ha 15%-os az osztalék, akkor a 10000 Ft-os névértékő részvény után a 10 000 Ft 15%-a 1 500 Ft, az 50 000 Ft-os névértékő részvény után az 50 000 Ft 15%-a 7 500 Ft osztalék jár.

Részvények kibocsátására részvénytársaság alapításakor vagy mőködı társaság alaptıkéjének felemelésekor kerül sor. Részvényeket vásárolni nem csak ekkor, hanem az értékpapírpiacokon bármikor lehet.

A szövetkezet

A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelıen létrehozott közösség.

A szövetkezet a tagok személyes közremőködésével és vagyoni hozzájárulásával, demokratikus önkormányzat keretében, a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. Tagjai természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek. A szövetkezet maga jogi személyiséggel rendelkezik. A természetes személyek számára kötelezı a személyes közremőködés. A jogi személyek tagsági joga a személyes közremőködést és a tisztségviselést nem tartalmazza. Alapításhoz legalább 5 tag (iskolaszövetkezet és takarékszövetkezet esetén legalább 15 tag) szükséges. Képviseletét az igazgatóság elnöke, ügyvezetı elnök vagy az igazgatóság egy megbízott tagja látja el. A szövetkezet irányítása önkormányzati elven épül fel. A szövetkezet tagsága maga dönt az alapvetı stratégiai, taktikai és más lényeges kérdésben (a szövetkezet mőködése, gazdálkodása, a vezetıtestületek megválasztása, azok hatásköre, a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározása). A legfıbb önkormányzati szerv a közgyőlés. A közgyőlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A szövetkezetet 50 tag alatt ügyvezetı elnök, nagyobb létszámnál legalább 3 tagú igazgatóság irányítja, ennek elnöke egyúttal a szövetkezetnek is elnöke. 50 tag fölött legalább 3 tagú felügyelı-bizottságot és – a szövetkezeten belüli jog- és érdeksérelmek, a tagsági jogviták feloldására – ugyancsak legalább 3 tagú egyeztetı bizottságot kell választani. Az éves kiosztható eredmény nagyobb részét a személyes közremőködés arányában kell a tagoknak visszatéríteni. A szövetkezet vagyonával felel tartozásaiért, a tagok ezzel kapcsolatos személyi felelıssége korlátozott.

Nonprofit szervezetek

A nonprofit szervezetek olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek célja nem a jövedelemszerzés, hanem közvetlen igények kielégítése, mint pl. hajléktalanok ellátása, egészségügyi, gyógyító szolgáltatás nyújtása, tudományos feladat végzése, közfeladat ellátása stb.

A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végzı jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerő gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elısegítése érdekében folytathat, a társaság tevékenységébıl származó nyereség nem osztható fel a tagok között.


16 Mőszaki projekt

A társasági szerzıdésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet, az üzletszerő gazdasági tevékenységet, valamint a társaság megszőnése esetén a vagyon közhasznú célú felhasználását. Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Vagyonával önállóan gazdálkodik. Elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elımozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi személyiséggel rendelkezı kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítı egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet is végezhet. A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezı szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A tagságához, ill. a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el, jogi személy. A köztestületre – ha törvény eltérıen nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Alapítványt magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság – tartós közérdekő célra – alapító okiratban hozhat létre. Alapítvány elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetıségérıl és egyéb feltételekrıl is. Az alapítvány gazdálkodás ára az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok az irányadók. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az országgyőlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselı-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. A törvény közalapítvány létrehozását kötelezıvé teheti. A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. A közalapítványhoz – ha törvény eltérıen nem rendelkezik – bárki feltétel nélkül csatlakozhat. A közalapítvány megszőnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezık kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszőnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és errıl a nyilvánosságot megfelelıen tájékoztatni.

Gazdasági társaság megszüntetése Megszőnik a gazdasági társaság: • a meghatározott idıtartam elteltével, • ha elhatározza jogutód nélküli vagy jogutódlással történı megszőnését (átalakulását), • ha tagjainak száma egy fıre csökken, kivéve (kft, Rt), • ha a cégbíróság megszőntnek nyilvánítja, vagy hivatalból elrendeli törlését, • ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, • ha törvény szabályai azt elıírják.


Mőszaki projekt 17

A gazdasági társaság a cégjegyzékbıl történt törléssel szőnik meg. A gazdasági társaság megszőnése esetében az érvényesíthetı követelések a társaság megszőnésétıl számított öt év alatt évülnek el, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre rövidebb elévülési idıt állapít meg. A gazdasági társaság jogutódlással történı megszőnése esetében a jogelıd kötelezettségeiért a jogutód társaság tartozik helytállni. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnésekor – a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által hivatalból törlése esetét kivéve – végelszámolásnak van helye.

Ellenırzı kérdések 1. Mit nevezünk egyéni vállalkozásnak? 2. Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? 3. Hol kell intézni az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását és mi szükséges hozzá? 4. Melyek az egyéni vállalkozói tevékenység mőködésének fontosabb szabályai? 5. Mikor szőnik meg az egyéni vállalkozás? 6. Mikor vonják vissza a vállalkozói igazolványt? 7. Milyen üzleti szervezet a gazdasági társaság? 8. Milyen gazdasági társasági formák léteznek hazánkban? 9. Mit jelent a jogi személyiség kifejezés, és melyek a fontosabb jellemzıi? 10. Kik alapíthatnak gazdasági társaságot és milyen okirat szükséges alapításukhoz? 11. Mit tartalmaz a társasági szerzıdés? 12. Milyen vagyoni hozzájárulás szükséges gazdasági társaság alapításához? 13. Mit nevezünk elıtársaságnak? 14. Milyen jogi feltétele van a gazdasági társaság alapításának? 15. Melyek a gazdasági társaságok legfıbb testületei és kik a vezetı tisztségviselıi? 16. Mi a feladata a felügyelı-bizottságnak? 17. Mi a könyvvizsgáló feladata? 18. Mikor szőnik meg a gazdasági társaság? 19. Melyek a betéti társaság fı jellemzıi? 20. Mi jellemzi a korlátolt felelısségő társaságot? 21. Melyek a részvénytársaság fontosabb jellemzıi? 22. Mi a részvény? 23. Milyen társas vállalkozás a szövetkezet? 24. Milyen szervezeteket nevezünk nonprofit szervezeteknek? 25. Milyen nonprofit szervezetek vannak?

3. Gazdálkodási ismeretek

Minden vállalkozás legfıbb célja, hogy tulajdonosa számára megfelelı jövedelmet biztosítson. Ez teszi lehetıvé a vállalkozás fenntartását, mőködését, fejlesztését, a vállalkozó és családja számára a megélhetést. A vállalkozás bevételének fedezni kell a kiadásokat. Jövedelem akkor keletkezik, ha a vállalkozás bevételei meghaladják a költségeket. Ellenkezı esetben a vállalkozás veszteséges.

Árbevétel – Költség = Jövedelem

Az árbevétel a vállalkozói tevékenység során az áruk eladásából, szolgáltatás nyújtásából származó pénzösszeg.

A költség a vállalkozói tevékenységgel közvetlenül összefüggı, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerően igazolt kiadás.


18 Mőszaki projekt

Azaz a tevékenység érdekében felhasznált munka, anyag, eszköz pénzben kifejezett értéke. A kiadás és a költség nem azonos fogalmak, nem minden kiadás számolható el költségként, nem költség az adóbírság, késedelmi pótlék, hitel, kölcsön visszafizetése, közcélú adomány, azok a kiadások, amelyek nem a vállalkozást, hanem a magánszemélyt terhelik. Minél nagyobb a különbség az árbevétel és a költségek között, annál nagyobb a jövedelem, amely után adózni kell. A gazdálkodás tulajdonképpen ilyen egyszerő. Azt elérni, hogy egy vállalkozásban ez így is legyen, már nem ilyen egyszerő. Tudatos munkát, gondos felkészülést igényel.

3.1. A vállalkozás eszközei és forrásai

Gazdálkodni mindenek elıtt akkor lehet, ha van mivel, ha a vállalkozásnak megvannak a gazdálkodáshoz szükséges eszközei, munkaerı, mezıgazdaságban a föld is. A gazdasági eszközöket tıkének hívjuk.

A tıke olyan felhalmozott érték, amely mőködése során értéktöbbletet hoz létre. Lehet pénztıke, termelıtöke, árutöke.

A pénztıke a pénzként rendelkezésre álló tıke (készpénz; bankszámla, értékpapírok). A termelı tıke a vállalkozásban felhasznált, termelést szolgáló, többször felhasználható eszközök (gépek, épületek, egyéb tárgyi eszközök). Az árutıke az árukészlet (alapanyagok, nyersanyagok, késztermékek stb.). A vállalkozás vagyonát a számviteli törvény eszköznek nevezi, ha azt vizsgálja, hogy milyen formában áll rendelkezésre, forrásnak, ha arra van tekintettel, hogy honnét származik. Az eszközök csoportosításának fı ismérve, hogy milyen hosszú ideig szolgálják a termelési folyamatot. Ha egy éven túl, akkor befektetett eszközökrıl, ha egy éven belül akkor forgóeszközökrıl beszélünk. A vállalkozás számára szükséges eszközöket a vállalkozó megvásárolja, ezzel saját tulajdonába kerülnek, de bérelhet és lízingelhet is eszközöket. A bérlettel csak ideiglenesen szerzi meg az eszköz használati jogát, amiért díjat fizet. A lízing különleges bérlet. A bérbe adott dolgok tulajdonjoga és használati joga elkülönül. A tulajdonjog az eredeti tulajdonosé, a lízingbe adóé, a használat joga és vele az esetlegesen felmerülı kár, kockázat pedig a lízingbe vevıre hárul. A lízingbe vevı azonban a szerzıdés lejártakor megvásárolhatja az eszközt (opciós joga – elıvásárlási joga van). Lehetıség van arra is, hogy a lízingbe vevı a lízingdíjjal együtt részletben (amely elıre fizetendı) fizesse meg a szerzıdés lejártakor tulajdonába kerülı eszköz árát. A lízing elınye, hogy a díj költségként elszámolható, nem növeli a vállalkozás vagyonának értékét, fizethetı a díj az eszköz használatából és finanszírozható külsı forrásból is. A forrásokat saját és idegen tıkére oszthatjuk. Az eszközök és források egyidejő kimutatása (értékben) a mérleg. Mérleg készítését a számviteli törvény írja elı (1991. évi. XVIII. tv.). Egyszerősített mérleget a naptári évrıl december 31-i fordulónappal az egyszeres könyvvitelre kötelezett vállalkozások készítenek. Így az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkezı munkaközösség, jogi személyiség nélküli társaság, amelynek vállalkozási tevékenységébıl származó éves nettó árbevétele – két egymást követı évben – nem haladja meg az 50 millió forintot. Egy egyszerősített mérleg látható a következı oldalon, majd azt követi a benne található tételek rövid magyarázata.


Mőszaki projekt 19

EGYSZERŐSÍTETT MÉRLEG Fordulónapja: 2002. december 31. Fajtája: éves Összegek: ezer forintban


20 Mőszaki projekt

ESZKÖZÖK (aktívák), A), B) Befektetett eszközök, A). Immateriális javak (I.) azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozást. Lehetnek: • vagyoni értékő jogok: bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználati jog, haszonélvezeti jog

stb., • üzleti vagy cégérték, • szellemi termék: találmány, szabadalom, szerzıi jogi védelemben részesülı alkotás stb. Tárgyi eszközök (II.) azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan (egy éven túl) szolgálják a vállalkozást. Ilyenek: • a földterület, • telek, erdı, ültetvény • épület, egyéb építmény, • mőszaki berendezés, gép, jármő, • egyéb berendezés. Ezek képviselik általában a vállalkozás legnagyobb értékét. A tárgyi eszközök mennyisége mutatja meg, mire képes a vállalkozás, mire van kapacitása. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök tartósan szolgálják a vállalkozást, de nem örökké. Elhasználódnak az évek során. Az elhasználódás pénzben kifejezett értéke az amortizáció (értékcsökkenési leírás). Évente az eszköz árának csak egy részét, meghatározott %-át lehet költségként elszámolni. A leírási kulcsokat az állam, a társasági adótörvény mellékletében határozza meg.

Pl. egy gép esetében az amortizációs kulcs 20%, így az öt éves „elhasználódást” jelent. Egy 250000 Ft-os gép esetében egy év alatt tehát a gép árának 20%-át, azaz 50 000 Ft-ot lehet költségként elszámolni.

Befektetett pénzügyi eszközök (III.) azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó más vállalkozónál fektetett be, adott át, hogy ott az számára tartós jövedelmet (osztalék, kamat) biztosítson, ill. más vállalkozásnál befolyásolási, ellenırzési lehetıséghez jusson. Ez lehet: részesedés, értékpapír, adott kölcsön, hosszúlejáratú bankbetét. Forgóeszközök B). • a készletek olyan anyagi eszközök, amelyeket a rövidebb ideig használ, vagy közvetlenül

beépülnek az új termékbe (anyagok, befejezetlen vagy félkész termék, szerszám, mőszer, felszerelés, munkaruha, védıruha stb.)

• a követelések a szerzıdésekbıl eredı, elismert, igények, amelyek lehetnek teljes értékőek, kétesek és behajthatatlanok,

• az értékpapírok forgatási céllal vásárolt kötvények, részvények, letéti jegyek stb., • a pénzeszközök közé tartozik a készpénz, a csekk, a bankbetét. FORRÁSOK (passzívák) C), D), E), F). Saját tıke az a tıkerész, amelyet a vállalkozó adózott összegbıl a vállalkozás rendelkezésére bocsátott. • A jegyzett tıke (I.) a cégbíróságon jegyzett tıke. • A tıketartalék (II.)a tulajdonos(ok) által az alapításkor véglegesen a vállalkozás

rendelkezésére bocsátott pénz, vagy egyéb eszköz. • Az eredmény tartalék (III.) az elızı év mérleg szerinti nyeresége, vesztesége. • A mérleg szerinti eredmény (IV.) az eredmény kimutatásban ilyen címen szereplı

összeg. • Tartalék (D) • A céltartalék (E) a jogszabály szerint valamilyen célfeladatra, kockázatra képzett összeg

(pl. végkielégítés).


Mőszaki projekt 21

• A kötelezettségek (F) a különbözı szerzıdésekbıl eredı, még meg nem fizetett kölcsönök, hitelek. Lehetnek hosszú – egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönök, hitelek – (I.) és rövid lejáratúak, egy évet meg nem haladóak (II.).

A vállalkozás számára szükséges eszközöket a vállalkozó megvásárolja, ezzel saját tulajdonába kerülnek, de bérelhet és lízingelhet is eszközöket. A bérlettel az eszköz használati jogát szerzi csak meg ideiglenesen, amiért díjat fizet. A lízing, különleges bérlet. A bérbe adott dolgok tulajdon- és használati joga elkülönül. A tulajdonjog az eredeti tulajdonosé, a lízingbeadóé, a használat joga és vele az esetlegesen felmerülı kár, kockázat pedig a lízingbe vevıre hárul. A lízingbe vevı azonban a szerzıdés lejártakor megvásárolhatja az eszközt (opciós joga – elıvásárlási joga van). Lehetıség van arra is, hogy a lízingbe vevı a lízingdíjjal együtt részletben (mely elıre fizetendı) fizesse meg a szerzıdés lejártakor tulajdonába kerülı eszköz árát. A lízing elınye, hogy a díj költségként elszámolható, nem növeli a vállalkozás vagyonának értékét, fizethetı a díj az eszköz használatából és finanszírozható külsı forrásból is.

3.2. Pénzgazdálkodás

A vállalkozónak az eszközökön kívül pénzre is szüksége van vállalkozása alapításakor és a mőködéshez is, azaz finanszírozni a kell a vállalkozást. A pénz forrása lehet saját tıke és idegen tıke, azaz hitel. A pénznek folyamatosan és biztonságosan rendelkezésre kell állni. Nem szerencsés, ha nagy hitel igénybevétele miatt, máról holnapra él a vállalkozás. A kiadásoknak mindig összhangban kell lenni a bevételekkel. Nem az egész bevétel a vállalkozóé, adott hányada költség. A vállalkozást kell belıle mőködtetni. Fontos, hogy a befektetett pénznek jó legyen a jövedelmezısége. Ha alacsony hozamú a befektetett pénz, megfontolandó annak másféle hasznosítása. Lehetıség van ugyanis arra, hogy megtakarított pénz banki elhelyezésévei, értékpapír vásárlásával is jövedelemhez jusson a vállalkozó. Magyarországon 1987. január 1. óta kétszintő bankrendszer van. Ennek lényege, hogy elkülönült a jegybanki és kereskedelmi banki tevékenység. A jegybanki tevékenység, azaz a bankjegy és érme kibocsátása az MNB (Magyar Nemzeti Bank) feladata. Az MNB a nemzetgazdaság központi bankja és a devizagazdálkodás központi szerve is.. A kereskedelmi bankok (OTP Bank Rt., BB .Rt., MHB Rt., Postabank Rt. stb. és a takarékszövetkezetek) a pénzintézeti tevékenység teljes körének végzésére szóló jogosítványokkal rendelkeznek: betétgyőjtés, hitelezés, számlavezetés. A vállalkozások és a magánszemélyek a kereskedelmi bankokkal állnak kapcsolatban. A bankok és más pénzintézetek a gazdaságban meglévı szabad pénzt áramoltatják egyik szereplıtıl a másikig (lakosság, üzleti szervezetek, állam, külföld). A gazdálkodók, de a magánszemélyek is maguk döntik el, hogy melyik pénzintézettel lépnek kapcsolatba. Bármelyik kereskedelmi bank nyújthat hitelt és kezelheti a vállalkozók, a lakosság bankszámláit.

Hitelek Gyakran elıfordul, hogy a vállalkozónak nincs elég saját tıkéje, ezért hitelre van szüksége. Ebben az esetben fordulhat a bankhoz és ekkor a bank hitelez, meghatározott feltételekkel pénzt ad. A kölcsönadott összeg után kamatot és kezelési költséget számol fel. Hitelt azonban csak hitelképes vállalkozások kapnak. A hitelképességet a bank vizsgálja. Vizsgálata kiterjed a vállalkozás gazdasági helyzetére1 tıkeerejére, fizetıkészségére és képességére, valamint személyére. Ezeken felül a bank garanciát kér arra az esetre, ha a kölcsönigénylı nem tudná visszafizetni a kölcsönt. Ez a megoldás lehet más személy (kezes) vagy valamilyen fedezet (zálog, jelzálog), ingatlan vagy ingóság, esetleg óvadék. Az óvadék lehet pénz, értékpapír,


22 Mőszaki projekt

betétkönyv. A hitel igénybevételéhez hitelkérelmet kell a kiválasztott bankhoz benyújtani. A hitelkérelem elbírálása után hitelszerzıdést köt a bank és a hitelt kérı. A hitelszerzıdés tartalmazza a bank hitelnyújtásának feltételeit, módját és a kölcsönigénylı feladatait a visszafizetésre. A hitelt ezt követıen folyósítják.

Vállalkozói hitelek A vállalkozói hiteleket egyéni- és társas vállalkozások igényelhetik. Több fajtája van és igen eltérıek a hitelnyújtás feltételei. Igénylésük elıtt alaposan tájékozódni kell. Lehetnek: • rövid lejáratúak 1 éven belüli visszafizetéssel, • közép lejáratúak 2-3 éven belüli visszafizetéssel, • hosszú lejáratúak 3 éven túli visszafizetéssel. Igényelhetı: • forgóeszközhitel ha átmeneti pénzzavarral küzd a vállalkozás vagy éppen jelentıs

fejlesztés elıtt áll, • állóeszközhitel eszközök beszerzésére. Ez többnyire hosszú lejáratú hitel, ahol a bank

zálogjoga kiterjed a beszerzett eszközre is. Néhány hiteltípusra látható példa a 11. mellékletben.

Bankbetétek A betétgyőjtés régi és fontos banki tevékenység. A kihelyezhetı hitel nagysága ugyanis függ a győjtött betét nagyságától. A betételhelyezı – megtakarított pénzébıl – meghatározott összeget ad át a banknak azzal a céllal, hogy az érte kamatot fizessen, és egy késıbbi idıpontban visszaadja. A kamat a betételhelyezı haszna.

A bankbetét lehet: • látra szóló, amikor a tulajdonos a banknál elhelyezett pénzét nem köti le, azt bármikor

felveheti. Az ezért járó kamat alacsony, • lekötött, amikor a betételhelyezı meghatározott idıre (1 hónap, 3 hónap, 1 év stb.) helyez

el pénzt. A bank ezért magasabb kamatot fizet. Ha a tulajdonos mégis elıbb veszi fel a pénzét, mint ahogy megállapodott a bankkal, még a látra szóló betétnél is alacsonyabb kamatot kap,

• névre szóló, amikor a betétbıl az vehet ki pénzt, aki a betétkönyvet a kibocsátó banknál megnyitotta,

• fenntartásos, amikor a betételhelyezı dönt arról, ki veheti fel a pénzt. Más, mint akire ezt a jogot a betételhelyezı ruházta, nem juthat a pénzhez,

• kamatozó, amikor a betét után a bank meghatározott kamatot fizet. A kivét napján a névre szóló bankbetétek után az állam egymillió forint értékig garanciát vállal.

Értékpapírok Az értékpapírok vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítı forgalomképes okiratok, olyan „papírok”, amelyek adhatók, vehetık (értékük van) és áruk (árfolyamuk) a kereslet-kínálat szerint alakul. A papír alapú értékpapírok mellett ún. dematerializált értékpapír kibocsátására is lehetıség van. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott számítógépes adat, jel, amely azonosítható módon tartalmazza az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét. A dematerializált értékpapír kizárólag elektronikus úton, számítógépes jelként állítható elı, fizikai formában – papír alapon – nem testesül meg. A tızsdére bevezetett értékpapírok esetében a tızsde maga a piac, ahol adják-veszik az értékpapírt (értékpapírtızsde).


Mőszaki projekt 23

Az értékpapírok csoportosítása Attól függıen, hogy milyen jogviszonyt testesít meg, lehet: • pénzkövetelésrıl szóló értékpapír (pl. kötvény, váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy,

befektetési jegy, jelzáloglevél), • tagsági jogról, részesedésrıl szóló értékpapír (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti

üzletrész), • áru feletti rendelkezési jogról szóló értékpapír (közraktári jegy, hajóraklevél). Az átruházásuk szempontjából lehetnek névre vagy bemutatóra szólóak. Hozamuk szerint nem kamatozók (pl. diszkont kincstárjegy), fix kamatozásúak (pl. kötvény) vagy változó kamatozásúak (pl. részvény) lehetnek. A futamidı szerint: • rövid, legfeljebb 1 éves futamidejő (kincstárjegy, váltó, kötvény), • közép – 1 és 5 év közötti – futamidejő (kötvény, letéti jegy), • hosszú – 5 évnél több – futamidejő (kötvény, jelzáloglevél), • lejárat nélküli értékpapírok (részvény, szövetkezeti üzletrész, vagyonjegy) Néhány értékpapír fı jellemzıi a következık. • Részvény. Olyan értékpapír, amely birtokosa számára egyúttal tulajdonrészt is nyújt egy

vállalkozásból, ez nyereséges vállalkozás esetén osztalékra is jogosulttá teszi a részvény tulajdonosát. (részletesen lásd a 2.2. pontban).

• Kötvény. Kötelezvény, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. Aki a kötvényt kibocsátja (kiállítja), kötelezi magát, hogy a kötvény szerint kölcsönvett összeget határidıre visszafizeti, és megfizeti az erre az idıszakra esı kamatot is. Aki kötvényt vásárol, kölcsönadja megtakarított pénzét, meghatározott feltételek szerint, meghatározott idıre és kamatra.

Pl. a gazdálkodónak szüksége van egymilliárd forintra. Ilyen értékben kötvényeket bocsát ki egy évre 16%-os kamatra.

Mennyiség, db Címlet, Ft Érték, Ft 5 000 100 000 500 000 000 50 000 10 000 500 000 000

Ha valaki 10 000 Ft-os címlető kötvényt vásárol (ennyi pénzt ad kölcsön) egy évre 16% kamatra, egy év eltelte után visszakapja a 10000 Ft-ot és 1 600 Ft kamatot, összesen 11 600 Ft-ot.

• Váltó. Szigorú szabályok és forma szerint kiállított okirat. Kezesekkel biztosított kölcsönszerzıdés, amely egy késıbb esedékes fizetést jelent.

• Állampapírok . Az állampapírokat a Magyar Államkincstár bocsátja ki, célja a költségvetés hosszú távú biztonságos finanszírozása. Elınye más befektetésekkel szemben, hogy a visszafizetésre és kamatfizetésre az állam vállal felelısséget, ami minden más befektetési formánál nagyobb biztonságot jelent.

– Kincstárjegyek, pl. Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy, Kincstári Takarékkötvény.

– Államkötvény: egy évnél hosszabb futamidejő, kamatozó állampapír.

A pénzforgalom A pénznek ahhoz, hogy közvetítésével az áruk, szolgáltatások cseréje lebonyolítható legyen és fizetni lehessen vele, jelen kell lenni a forgalomban. A pénz a forgalmat két fı formában bonyolítja le: • készpénzzel (bankjegy, érme formájában), • készpénz nélkül, bankszámlák közötti átutalással – bankszámlapénz formájában.


24 Mőszaki projekt

Gazdasági társaságok kötelesek pénzeszközeiket – a készpénzben teljesíthetı fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével – bankszámlán tartani, ennek érdekében bankszámlaszerzıdést kötni és pénzforgalmukat e bankszámlán bonyolítani. A bankszámlaszerzıdés a gazdálkodó (ma már magánszemély is) és a pénzintézet közötti szerzıdéses jogviszony. A szerzıdésben a bank kötelezi magát arra, hogy a szerzıdı fél részére bankszámlát nyit. Ezen a számlán kezeli és nyilvántartja a számlatulajdonos pénzeszközeit. Díj ellenében teljesíti a fizetési megbízásokat a számla javára és terhére. A pénzforgalomról, annak egyenlegérıl értesítést, számlakivonatot küld. A számlán lévı összeg kamatozik a rendelkezésnek (lekötött, vagy a le nem kötött pénz) megfelelıen. Bankszámláról többféle módon lehet fizetni: • az egyszerő átutalási megbízással a kötelezett megbízza a hitelintézetet, hogy

bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át (számoljon el) a jogosult bankszámlája javára,

• az azonnali beszedési megbízással (inkasszó) a jogosult megbízza a bankszámláját vezetı hitel intézetet, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára, a kötelezett pénzforgalmi bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. Alsó értékhatára 20000 forint,

• a határidıs beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezetı hitelintézetet, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára, kizárólag a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkezı kötelezett terhére meghatározott összeget szedessen be,

• bankkártyával , amelynek három fı típusa van. A betéti kártyát akkor tudja használni a birtokosa, ha a kártyához tartozó számlán megfelelı összegő fedezet van. A hitelkártya kibocsátója meghatározott összeget hitelez a kártyabirtokosnak, aki anélkül vásárolhat a kártyájával, hogy a vásárlásaira lenne fedezete. Az elılegkártya ötvözi a betéti kártya és a hitelkártya tulajdonságait, ugyanis a kártyabirtokosnak el kell helyeznie valamennyi összeget a számláján, amit azonban egy meghatározott keret erejéig túlléphet, viszont a következı hónapban ki kell egyenlítenie.

A banki és a készpénzes pénzforgalom közötti átjárhatóságot a postai készpénz-átutalási megbízáson teljesített befizetések nyújtják.

3.3. Költségkalkuláció és árképzés

A termelés (szolgáltatás) költségeinek pontos ismerete elengedhetetlen az eredményes gazdálkodáshoz. A költségeket sokféleképpen lehet csoportosítani. • Költségnemek szerint:

– anyagköltség: alapanyag, félkész termék, energia stb., – személyi jellegő ráfordítások: bérek, személyi jellegő kifizetések,

társadalombiztosítási járulékok stb., – értékcsökkenési leírás: a befektetett tárgyi eszköz elhasználódása arányában

elszámolt költség, – egyéb költségek: pl. nyomtatvány, irodaszer, posta, telefon, bankköltségek stb.

• Az elszámolás módja szerint: – közvetlen költségek, amelyek közvetlenül az elıállított termék (szolgáltatás)

létrehozása érdekében merülnek fel, és közvetlenül megállapítható, hogy mely terméket terhelik,

– közvetett költségek, amelyek szükségesek a vállalkozás mőködéséhez és csak a költség helye ismert, ahol a költség felmerül (az adott termékre vagy szolgáltatásra esı értéke számítással határozható meg, általános költségek, rezsi).


Mőszaki projekt 25

Összetételük szerint: – elemi költségek, amelyek további részekre nem oszthatók, pl. anyagköltség,

bérköltség, – összetett költségek, amelyek elemi költségeket tartalmaznak, pl. javítási,

karbantartási költségek, reklámköltségek. • Termeléshez való viszonyuk szerint:

– fix költségek, amelyek a termelés kisebb mértékő növekedése, vagy csökkenése esetén nem változnak, viszonylag állandóak. Jelentısebb termelésbıvítés vagy csökkentés esetén változnak, pl. értékcsökkenés, irodai költségek, raktározási költségek,

– változó költségek, amelyek a termelés vagy értékesítés során maguk is változnak, nem azonos mértékben. Pl. az anyagköltség, a közvetlen bérköltség a termelés növekedésével arányosan változik, az üzemi általános költségek nem nınek olyan arányban.

A költségeket nem csak utólag, a termék (szolgáltatás) elkészülte után kell ismerni, hanem már a gyártás (a munka) megkezdése elıtt. Tudnia kell a vállalkozónak, hogy egy áru elıállítása, eladása, vagy a szolgáltatás nyújtása mibe kerül. Azt a mőveletet, amikor kiszámítják, hogy egy adott termék elıállítása (forgalmazása, szolgáltatás nyújtása) milyen költségekkel jár, költségkalkulációnak nevezzük.

Költségkalkuláció egy termékre Példán keresztül bemutatjuk egy termék költségkalkulációját.

Közvetlen költségek: Anyagköltségek:

a termék gyártásához szükséges összes anyag és kellék költsége (a hulladék is) 0,08 m3 anyag egységára: 40 000 Ft/m3 = 3200 Ft kellékek (ragasztó, festékek) = 800 Ft Összes közvetlen anyagköltség = 4 000 Ft

Munkabér: A vállalkozónak két alkalmazottja van, akiknek havi 57 800 Ft/fı a munkabére (TB járulékkal együtt). A két alkalmazott éves bértömege: 2 x 57 800 Ft x 12 hónap = 1 387 200 Ft. A dolgozók 46 héten keresztül heti 40 órában dolgoznak. Az évi ledolgozott munkaidı: 2 x 46 hét x 40 óra = 3 680 óra Az egy munkaórára esı bérköltség (éves bértömeg / évi ledolgozott munkaóra): 1 387 200 Ft: 3 680 óra = 375 Ft. Egy termék elıállításához 4,5 óra szükséges a két dolgozónak: 2 x 4,5 óra = 9 munkaóra szükséges. 9 munkaórára esı bérköltség: 375 x 9 = 3375 Ft. Tehát egy termék elıállításához szükséges bérköltség: 3375 Ft.

Összes anyagköltség: 4000,00 Ft Összes bérköltség: 3375,00 Ft Összes közvetlen költség: 7375,00 Ft

Közvetett költségek: épület költségei (mőhely bérleti díja), 240000 Ft, gépek karbantartása, amortizáció 60 000 Ft, energiaköltségek 132 000 Ft, adminisztrációért fizetett bér 250 000 Ft, irodai költségek 160 000 Ft,


26 Mőszaki projekt

értékesítési költségek 140 000 Ft, egyéb költségek 80 000 Ft, összes közvetett költség: 1 062 000 Ft. Éves munkaórák száma 3 680 óra. Egy órára jutó közvetett költség: 1 062 000 Ft : 3 680 óra = 288,60 Ft. A termék 9 munkaórával készül el, költsége 288,60 Ft x 9 óra = 2597,40 Ft.

Összes közvetlen költség 7375,00 Ft Összes közvetett költség: 2597,40 Ft Összes költség: 9972,40 Ft

Több termék esetén a közvetlen költségeket külön-külön, termékenként kell számolni. A közvetett költségszámítás ugyanaz. Ezek csak költségek, a haszon itt nem szerepel. Ez a piacon jelentkezik. Ha 9973 Ft-nál magasabb áron lehet a terméket eladni, nyereség képzıdik.

Árképzés Az ár kialakításánál az összes költségre megfelelı hasznot számolva kalkulálnak ÖSSZES KÖLTSÉG + HASZON = ÁR 9973 Ft + 1200 Ft = 11 173 Ft, 9973 Ft + 2400 Ft = 12 373 Ft.

Az ár azonban a piacon alakul ki. A piac „mondja meg”, hogy a termékre szükség van-e és mennyiért. Ha pl. egy asztal a piacon 12 373 Ft-ért eladható (ÁFA-t nem számolva, erre majd 5.2. pontban térünk ki), a terméken a nyereség 12 373 Ft - 9973 Ft = 2 400 Ft. Ha azonban csak 11 173 Ft-ért adható el, a nyereség kisebb lesz. Ahhoz, hogy a vállalkozó az elıbbivel azonos nyereséget érjen el, költségeit kell csökkenteni. Ha a termék ára a piacon 9000 Ft, akkor az asztal csak veszteséggel adható el. A vállalkozónak két lehetısége van: vagy nem gyárt több ilyen terméket (más gyártásába fog, esetleg föladja vállalkozását), vagy csökkenti a költségeit. Ha sikerül költségeit 9973 Ft alá szorítani, ismét nyereségessé válik a tevékenység. Erre ugyanis lehetıség kínálkozhat, pl. fejlettebb technika alkalmazásával. Így az egy termékre fordított munkaórát 9 óráról 6 órára csökkentheti. A szolgáltató vállalkozások nem termelnek, ill. nem terméket adnak el, hanem szolgáltatnak, ami leegyszerősítve megfelelı szakértelemmel végzett gépi vagy kézi munka. A szolgáltatások árát általában munkaórák szerint számolják, ez a rezsióradíj (a szolgáltatás óránkénti díjtétele).

óra) (termelı számaórák t ledolgozot éves

díja ég tevékenysói vállalkoz közvetett) (bér költségek évesjRezsióradí

++=

Az alkalmazottal rendelkezı vállalkozó rezsióradíjában, az éves költségek között a közvetett költségek (rezsi) és az alkalmazottak bére valamint járulékai szerepelnek. Ha a vállalkozónak nincsenek alkalmazottai, közvetlen bérköltsége a saját bére. A szolgáltatás kalkulált ára pedig:

Ár = az adott munka idıszükséglete x rezsióradíj + a közvetlen anyagköltség

A helyszínen végzett munkánál még fel kell számolni a kiszállás költségeit.


Mőszaki projekt 27

Az ár itt is a piacon (a megrendelı és szolgáltató alkuja eredményeként) alakul ki. Ha a megrendelı nem fogadja el az elıre közölt feltételek szerinti árat, az ajánlott ár változhat, esetleg az adásvétel meg is hiúsulhat. (A rezsióradíj részletes kiszámítására a 12. melléklet nyújt példát.)

Fedezeti pont számítása A fedezeti pont azt mutatja meg, hogy milyen árbevétel esetén képzıdik nyereség, ill. mekkora termelés szükséges a nyereséget biztosító árbevétel eléréséhez. A számításhoz a költségeket fix és változó költségekre osztjuk. Ha az árbevétel éppen fedezetet nyújt az állandó és változó költségekre, akkor a vállalkozás nyeresége nulla. A fedezeti pont eléréséhez komoly üzleti érdeke főzıdik a vállalkozásnak, hiszen ezen túl tud csak nyereséget felmutatni. Célszerő a fix költségeket az induláskor minimalizálni. Az elhalasztott beruházásokat a képzıdı eredménybıl lehet pótolni. A jövedelemelvárás megalapozása az árbevételi tervben nagyon komoly és részletekbe menı költségtervezést igényel. Az árbevétel – költség – nyereség (ÁKN) struktúra szerint az Á árbevételbıl levonva az értékesítés Kv közvetlen költségét megkapjuk a F fedezetet. Ebbıl levonva az értékesítés Kfix közvetett költségét megkapjuk a nyereséget. Meg kell jegyezni, hogy egy adott költségen belül a nagyobb állandó költség nagyobb üzleti kockázatot is jelent. Az ÁKN struktúrát szemlélteti a következı ábra.


28 Mőszaki projekt

3.4. Marketingismeretek, piackutatás

Marketingismeretek Ahhoz, hogy vállalkozás nyereséges legyen, olyan terméket (szolgáltatást) kell elıállítania (nyújtania), amelyet az emberek meg akarnak vásárolni. Ehhez vevıközpontú szemlélet szükséges. Ez magában hordozza a marketingfelelısséget, amely szerint biztosnak kell lenni abban, hogy termékeink megfelelnek a vevı igényeinek, szükségleteinek. A marketing fogalmát sokféleképpen határozták meg. A mi céljainknak leginkább megfelelı a következı: A marketing feladata felfedezni és lefordítani a fogyasztói igényeket, szükségletet és keresletet a termékekre és szolgáltatásokra, arra törekedve, hogy az árú, ill. szolgáltatás a fogyasztó által megkívánt minıségben, mennyiségben, értékben és helyen álljon a rendelkezésre, megfelelı nyereséget biztosítva a vállalkozónak. A vállalkozásnak tehát tudnia kell, hogy milyen szükségletek kielégítésére lehet törekedni egy jó üzlet reményében, és hogyan lehet ezt az üzletet a piacon megvalósítani. Ezt nevezzük marketingkoncepciónak. A marketingkoncepció a fogyasztóból indul ki. A célok elérésének kulcsa az, hogy meg kell határozni a fogyasztók szükségleteit és igényeit, és ezeket a konkurenciánál hatásosabban és hatékonyabban kell kielégíteni. Azoknak az eszközöknek az összességét, amelyek a marketingcélok megvalósítását szolgálják, marketing-mixnek nevezzük. A vállalkozó számára a módszerek és eszközök számtalan kombinációja áll rendelkezése, amelyek felhasználásával megvalósíthatja a marketing-elképzeléseket. A marketing-mix elemeinek egyik legelterjedtebb csoportosítása, amit az angol elnevezés kezdıbetőibıl 4P-nek neveznek, a következı: • termék (Product): termékválaszték, minıség, forma, jellemzık, márkanév, csomagolás.

méret. szolgáltatások. garancia. visszatérítések. • ár (Price): katalógus ár, árengedmények, kedvezmények, törlesztési idıtartam,

hitelfeltételek, • elosztás (Place): elosztási csatornák, hálózatürüség, választék, elhelyezkedés, készlet,

szállítás, • ösztönzés (Promotion): vásárlásösztönzés, reklám, eladó személyzet,

közönségkapcsolatok. A marketing 4 P-je az eladó szempontjából mutatja a vásárlók meggyızésére használható marketingeszközöket. A vevı szempontjából minden egyes marketingeszközt arra terveztek, hogy a vásárlóknak elınyt közvetítsen. A marketingszemlélető vállalkozó: • a piac igényeibıl indul ki (szükséglet, kereslet), • új gyártmányokat, szolgáltatásokat fejleszt (termék, szolgáltatás, hasznosság), • a vásárlói igényeket mindinkább érvényesíti (érték és elégedettség), • piaci árat alkalmaz, hogy elérhetı árbevételre tegyen szert, • új fogyasztók, felhasználók szerzésére törekszik (kapcsolat, piacok), • nagy súlyt fektet a kapcsolatteremtésre és a vevımegtartásra, • rugalmas, alkalmazkodó és etikus magatartást tanúsít. A marketingszemlélető vállalkozás tehát a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése és elosztása megy végbe annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és szervezeti célok. Ezt az elképzelését a vállalkozás a marketingtervben jeleníti meg.


Mőszaki projekt 29

Piackutatás Hogy a vállalkozó mit, mennyit, kinek és hogyan állítson elı, azt a vállalkozásnak saját magának kell eldöntenie. Döntésének alapja a gazdasági környezet kellı ismerete, a piaci lehetıségek felismerése, amit piacelemzéssel visz véghez. Az üzlet (vállalkozás) tervezése, indítása tehát – az üzleti ötlet kialakítása után – a piackutatással kezdıdik. Piackutatással kell felderíteni az alkalmas célpiacot, meg kell becsülni a szóba jöhetı vevık számát (azt, hogy milyen árak mellett, milyen valószínőséggel lesznek a vállalkozás vevıi), végül az értékesíthetı mennyiség várható nagyságát. Ha ugyanis nincs igény arra, amit a vállalkozó készít, nem veszi meg senki, nem tud eladni, nem lesz bevétele és így nyeresége sem. Ha van értékesítési piaca, el tudja adni áruját. Fontos annak tisztázása is, hogy a beszerzési piacon hol tudja megvenni az általa gyártandó termékhez a nyers anyagot, gépet stb. Ha nem elég a saját pénze, tıkéje, tudnia kell, hogy a tıkepiacon hol tud hitelhez jutni. Végül ha nem egyedül dolgozik, munkásra, munkaerıre van szüksége, tehát a munkaerıpiacon is tájékozódnia kell. A piac széleskörő ismerete nélkülözhetetlen egy jó vállalkozás mőködéséhez. Mielıtt végleges döntés születne a piacralépésrıl, indokolt elızetesen a piaci környezetben tesztelni az ötletet. Ezt a feladatot a piackutatás módszereivel lehet teljesíteni. A piackutatást célszerő a következı területekre elvégezni: • a termék versenyképessége: újdonság, korszerőség, helyettesíthetıség, várható életút stb. • a megcélzott vásárlók: vásárlási szokásaik, kultúrájuk, jövedelemhelyzetük,

árérzékenységük stb. • meglévı és lehetséges versenytársak: piaci telítettség, piaci részesedések, technológiai

színvonal, minıségbiztosítás, költség- és árviszonyok, árelınyök, a konkurencia erıs és gyenge pontjai stb.

A piackutatást egyszerőbb esetekben maga a vállalkozó is el tudja végezni saját tapasztalatai alapján információk feldolgozásával, a tömegkommunikációs eszközökben megjelentetett híreknek, adatoknak a rendszerezésével, elemzésével, emberekkel történt beszélgetéssel, információgyőjtéssel. Bonyolultabb helyzetben célszerő szakértıt igénybe venni a piackutatási feladatok végrehajtására.

Ellenırzı kérdések 1. Mi a gazdálkodás célja? 2. Melyek a gazdálkodás eszközei? 3. Mi a mérleg? 4. Hogyan csoportosíthatók az eszközök? 5. Milyen forrásokat vehet igénybe a vállalkozó? 6. Milyen módon juthat eszközhöz a vállalkozó? 7. Mi a pénzgazdálkodás lényege? 8. Mi az értékpapír, és milyen fajtái ismertebbek? 9. Mi a bankbetétek szerepe? 10. Milyen módon juthat a vállalkozó hitelhez? 11. Mi a bankszámlapénz lényege? 12. Hogyan csoportosíthatók a költségek elszámolási mód szerint? 13. Mi az amortizáció? 14. Mennyi lesz a termék összes költsége, ha egy termék három ember 6 órai munkájával

készíthetı el és a termék anyagszükséglete 1800 Ft, az egy munkaórára esı bérköltség 150 Ft, az egy órára esı közvetett költség 210Ft.


30 Mőszaki projekt

15. Mennyi a rezsióradíja annak a vízvezeték-szerelınek, akinek az éves közvetett költségei 380 000 Ft-ot tesznek ki, 280 000 Ft nyereséget szeretne elérni és évente 1860 órát dolgozik?

16. Mi befolyásolja és hogyan alakul ki az ár? 17. Mit nevezünk fedezeti pontnak? 18. Mi a lényege a helyes marketingkoncepciónak? 19. Melyek a marketing-mix elemei? 20. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a piackutatás során?

4. Üzleti terv, az üzleti terv célja és felhasználása

4.1. A vállalkozás stratégiája

Egy vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon is hatékonyan mőködik. Ehhez az szükséges, hogy a vállalkozásnak az egész tevékenységre vonatkozóan legyen tervkoncepciója, amely lehetıvé teszi, hogy tartósan és rugalmasan alkalmazkodjon az ıt körülvevı gazdasági környezet folytonos változásaihoz.

A stratégia olyan koncepció, amely rögzíti a vállalkozás fı törekvéseit, hosszútávú célkitőzéseit, valamint meghatározza azokat a módokat és eszközöket, amelyek a célok megvalósításához vezetnek.

A stratégia lényeges a környezeti lehetıségek és a vállalkozás erıforrásainak összehangolásában. A külsı környezet a vállalkozás számára egyfelıl lehetıséget jelent, másfelıl fenyegetéseket is hordoz. A vállalkozásnak ezeket fel kell tárni, értékelni, elemezni kell. A megalapozottan kidolgozott stratégia az üzleti kockázatok csökkentésének és a veszélyek elhárításának is fontos eszköze. A vállalkozó, amikor kialakítja cége stratégiáját, a jövıt határozza meg. Ansoff amerikai közgazdász találó megállapítása szerint: „Amelyik vállalat nem tervezi meg jövıjét, annak nem is lesz jövıje.”

4.2. Az üzleti terv elıkészítése, felépítése

Az üzleti terv elıkészítése Az üzleti terv tartalmazza a vállalkozás hosszabb távú céljait (stratégiai célok), annak elérésére vonatkozó feladatokat. A feladatok jelentısen különböznek attól függıen, hogy az üzleti terv milyen célból készül. Más tervet kell készíteni egy éppen induló vállalkozás számára, mint egy már mőködı, a tevékenységét bıvíteni szándékozó vállalkozás számára. Más a konkrét feladat akkor is, ha a vállalkozás külsı forrásból hitelt kíván felvenni mőködéséhez, és megint más, ha a vállalkozás formáján kívánnak változtatni (pl. az egyéni vállalkozás kft-vé alakul). Közös bennük, hogy a vállalkozásnak valamilyen célja van, valahova el szeretne jutni, a környezet (társadalmi, piaci, jogi stb.) és saját lehetıségei függvényében. Ezért fontos a jó helyzetelemzés és a teljesíthetı célok kijelölése. A feladatokhoz kell a tervet készíteni. Az újonnan alakult vállalkozásoknál a közvetlen cél a stabil alapok elérése, a hitelt felvevınél a hitel visszafizetése mellett az eredményes mőködés. Az üzleti terv olyan írásos dokumentáció, amely részletesen leír, és szerkezetbe foglal egy üzleti lehetıséget, ill. egy mőködı vállalkozást.


Mőszaki projekt 31

Az üzleti terv alapvetı célja a vállalkozás esélyeinek növelése, a vállalkozás tervezett és tényleges lehetıségei közötti összhang megteremtése, a vállalkozásban rejlı jobb lehetıségek kihasználása, valamint felkészítése az esetleges veszteségekre. Az üzlet elindításához vagy fejlesztéséhez szükséges pénzt a vállalkozás gyakran idegen forrás bevonásával teremti elı, ami a legtöbb esetben hitelfelvételt jelent. A hitelnyújtóknak elemi érdekük, hogy tisztában legyenek vele, hova helyezik el a pénzüket, és hogyan fogják visszakapni azt. Tudniuk kell, hogy az adott vállalkozás milyen eséllyel fizeti vissza a kölcsönt, a már mőködı vállalkozásnak eddig milyen eredményei voltak, és eredményessége hogyan alakul a jövıben. Megfelelı-e a cég pozíciója, milyen célokat tőzött ki az üzleti szervezet, milyen lesz az árbevétel, ezekkel szemben milyen ráfordítások állnak, hogyan alakul a vállalkozás nyeresége. Mekkora a cég készpénzforgalma, tudja-e fizetni az aktuális kamatokat és tıkerészleteket. Ezekre a kérdésekre a hitelnyújtó legyen az bank, pénzintézet, üzletember elsısorban az üzleti tervbıl kaphat választ. Az üzleti terv elkészítése a vállalkozónak önmaga számára is fontos. Tudnia kell hogy reálisak-e a tervei, piacképes-e a termék, a szolgáltatás, amit el akar adni a piacon, érdemes-e az adott területen a vállalkozást indítani, fejleszteni. A jó üzleti terv feltétele, hogy: • az olvasóval szemben jó benyomást keltsen, meggyızı legyen, • segítse hozzá a vállalkozót a jövedelme növeléséhez, mutassa meg, milyen tényezık

játszanak szerepet a nyereség növelésében, • javítsa a vállalkozó idı- és munkahatékonyságát, • jelezzen elıre olyan akadályokat, amelyek még a felmerülésük elıtt megakadályozhatók, • határozza meg az egyes feladatok fontossági sorrendjét. Az üzleti terv felhasználható: operatív tervként, ami a vállalkozó és munkatársai számára cselekvési programot jelent, a hitelnyújtók, befektetık tájékoztatására, megnyerésére, pályázatok benyújtásához, a munkavállalók tájékoztatására, mozgósítására, partnerek tájékoztatására, kapcsolatok megszerzésére, megnyerésére. Ahhoz, hogy a vállalkozó piacra lépjen, fel kell mérnie, hogy rendelkezik-e megfelelı szakmai felkészültséggel, szervezıkészséggel, állhatatossággal, kitartással, türelemmel, kommunikációs képességgel, pénzügyi-, számviteli jártassággal, döntésképességgel? A hiányzó tulajdonságok pótolhatók, pl. továbbtanulással, külsı tanácsadó, szolgáltató megbízásával. Ezek költséggel járnak ugyan, de a költségtervben meg tervezhetık. Azt is tudnia kell a vállalkozónak, hogy tevékenységéhez milyen anyagok, termelı- berendezések és termelıi infrastruktúra szükséges, és rendelkezik-e ezekkel. A hiányzó berendezések, eszközök pótolhatók új beruházással, fejlesztéssel, bérlettel vagy lízinggel. Ismernie kell a vállalkozónak a beszerzési piacon kialakult pozícióját, partnerkapcsolatait, ilyenek hiányában a kapcsolatok kiépítésének lehetıségeit. Fel kell mérnie, hogy van-e a vállalkozáshoz megfelelı számú és szakképesítéső munkaerı? Családi vállalkozás esetében általában családi, rokoni körbıl kerül ki a szükséges munkaerı, hiszen a vállalkozás tulajdonképpen ilyen alapokon jött létre. Nagyobb vállalkozás esetén a humán erıforrás gazdálkodási terv keretében határozzák meg a szükséges dolgozói létszámot és a szakmai összetételt. Fontos a vállalkozás tıkeigényének meghatározása, tıkeforrásának megtalálása. Ha idegen forrásra spekulál a vállalkozó, akkor jó, ha nem azzal kezdi, hogy mennyit kér, hanem elıször feltárja a helyzetét. Elöljáróban össze kell foglalni mennyi tıkére van szükség, és az mibıl áll össze. Mennyi pénzzel rendelkezik a társaság, ez a szükséges összeg mekkora hányadát


32 Mőszaki projekt

fedezi, honnan és milyen formában kívánja a hiányzó forrást biztosítani. Fejlesztés esetén itt kell jelezni a kezdés és a befejezés idıpontját. A mutatkozó tıkehiány pótlására több megoldás kínálkozik, amelyek lehetnek: • családi, rokoni kölcsön, • tıkéstárs bevonása, • pályázat útján nyert támogatás, • tagi kölcsön, • pénzintézeti hitel, • részvény-, kötvénykibocsátás. Ha a szükséges tıkével minden valószínőség szerint rendelkezik a társaság, akkor folytathatja üzleti tervének megalapozását.

Az üzleti terv felépítése Az üzleti terv általában a következı fejezeteket tartalmazza:

1. A vállalkozás adatai • a vállalkozás neve, címe, • a tulajdonosok nevei, címei, • tulajdoni viszonyok, arányok, . azonosító adatok.

2. Összefoglalás Az egész üzleti terv tartalmának tömör összefoglalása, amelybıl a vállalkozás tevékenysége, az üzleti terv tartalma átfogóan és nagyvonalúan megismerhetı. Mindenki keresi, el akarja olvasni, a pszichológiai hatás miatt kerül az elejére. A stílusból meg lehet állapítani, hogy a tulajdonost mennyire lehet komolyan venni.

3. A vállalkozás leírása A vállalkozás alapvetı üzleti tevékenységét, termékeit, szolgáltatásait, ügyfeleinek körét, jellemzıit, kiszolgálásának tartalmát és módját, székhelyének és telephelyének bemutatását tartalmazza. • Mik a termékek, ill. a szolgáltatások? • Hol lesz a vállalkozás helye? • Saját tulajdonban van-e az üzlethelyiség, vagy bérlet? Ha bérlet, milyenek a bérleti

feltételek? • Milyen eszközökre, berendezésekre van szükség? • Milyen szakképzettségő munkaerı szükséges a vállalkozás mőködtetéséhez? • Milyen a vállalkozás vezetése? • Melyek a társasági szerzıdés fontosabb kikötései (gazdasági társaság esetén)? • Milyen a megvalósítás ütemterve?

4. Marketingterv A marketingtervben a vállalkozó részletes programot dolgoz ki arra, hogyan valósítható meg, hogy a fogyasztói kereslet elvárásainak megfelelı minıséget és értéket hozzon létre az adott piacon. A marketingtervben megjelennek a marketing-mix elemei, hogy hosszú távra választ adjanak a következı kérdésekre: • Mit gyártson, milyen szolgáltatást nyújtson a vállalkozás? • Mennyit gyártson és értékesítsen? • Kinek gyártson, kinek értékesítsen, ill. szolgáltasson? • Mennyiért gyártson, értékesítsen, ill. szolgáltasson? • Hogyan értékesítsen? • Hol értékesítsen?


Mőszaki projekt 33

5. Mőködési terv A vállalkozás alapját képezı termék, szolgáltatás elıállításának lépéseire vonatkozó program, amelynek tartalma: • a vállalkozáshoz szükséges befektetett eszközök (gépek, berendezések, immateriális

javak), • a vállalkozáshoz szükséges bérelt eszközök, • a termelési folyamat terve, • a mőködési költségek megtervezése, • termelési terv.

6. Szervezeti terv Összefoglalja a vállalkozás sajátos képességeit, szervezeti felépítését, kapcsolati rendszerét, ellenırzési mechanizmusait, amelyek tartós elıny forrásai a versenytársakkal szemben. Területei: • a tulajdonosi szervezet, • a szervezeti felépítés, mőködési elvek, • az ellenırzı szervezet, • a vezetı alkalmazottak hatásköre, felelıssége, feladata, bérezése – életrajza, • a munka és felelısségi körök megosztása.

7. Pénzügyi terv A terv az elızı pontokban megalapozott üzleti tevékenység megvalósítására vonatkozó pénzügyi elırebecslés. Kiemelkedı jelentısége abból fakad, hogy eszközrendszerével lehetıség nyílik a vállalkozás pénzügyi-gazdasági életképességének vizsgálatára, az üzleti tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-vezetési módszerek meghatározására. Tartalma: • árbevételi terv az elsı és az elsı három évre, • költségterv(mőködési költségek), • eredmény és eredmény-felhasználási terv az elsı három üzleti évre, • nyitó és zárómérlegek (az elsı három üzleti évre), • fedezetipont-elemzés, • pénzforgalmi becslések (cash-flow), • szöveges értékelés (mérlegelemzés, meglévı és szükséges erıforrások).

8. Kockázati-készenléti terv Az üzleti tevékenység bármely mozzanata magában hordozza a kudarc esélyét. A legnagyobb veszélyt a piaci viszonyok változásai és az azokhoz való alkalmazkodás milyensége jelenti. Az átmeneti piaci veszteségeket pénzügyi manıverekkel idılegesen pótolni lehet. Veszélyt hordoz magában az is, ha a vállalkozás nem ismeri fel a váratlan sikereiben rejlı növekedési lehetıséget, elmulasztja annak támogatását. E pontban kell számba venni mindazon akadályokat és az ezekre tett ellenintézkedéseket, amelyek a tervezett piaci szerepvállalás sikerességét kedvezıtlenül érintik. Tartalma: • a gyenge pontok felszámolásának terve, • a társadalmi, gazdasági feltételek alakulása (jogrend, politika, stabilitás stb.), • a piaci körülmények alakulása, • a vállalkozás belsı feltételeinek változása, • új technológia esetén oktatási programban való részvétel, • biztosítás.


34 Mőszaki projekt

9. Vezetési koncepció Tartalma: • a vezetési filozófia, • gazdálkodás az emberi erıforrásokkal, • a vállalat arculatának (image) kialakítása.

10. Melléklet Az üzleti terv mellékleteit képezheti bármi, ami a benne foglaltak megalapozottságát, a vállalkozás kedvezı megítélését szolgálja. Pl.: • partnerek, üzleti kapcsolati levelek, rendelések, elızetes szerzıdések, • bérletek, ajánlatok, egyéb elıszerzıdések, • a tulajdont igazoló telekkönyvi kivonatok, bankszámlakivonatok, • szállítói ajánlatok, • referencialista, • megvalósítási ütemterv, • részletes pénzügyi számítások, pénzügyi mutatók, • termékvédelemre vonatkozó dokumentumok stb. Összefoglalásként megállapítható, hogy az üzleti terv a vállalkozás „tervrajza”. A mőködésre és a kezdeti idıszak teljesítményére vonatkozó részletes terv emlékezteti a vállalkozót arra, milyen célokat tőzött maga elé, és meggyızi a kívülállókat arról, hogy az adott vállalkozást érdemes támogatni. Semmi értelme az üzleti tervnek, ha nem a valóságra épül. Az üzleti terv csak annyira megbízható, amennyire készítıi azok, és csak annyit ér, amennyit hasznosítanak belıle. (Az üzleti terv mintáját a 13. melléklet tartalmazza.)

4.3. Az üzleti terv megvalósulása, ellenırzés, visszacsatolás

Már az üzleti terv kidolgozása során gondoskodni kell a megvalósulást figyelı, ellenırzı program és a váratlan események bekövetkezése esetén aktuálissá váló korrekciós terv beépítésérıl. Az üzleti életben soha sem lehet mindent elıre pontosan megtervezni. Természetesnek tekinthetı, hogy a piaci jelenségek és folyamatok gyakran eltérnek az üzleti tervtıl. Változhatnak a piaci szereplık, nagyobb lehet a konkurencia a számítottnál, változhatnak a jogszabályok, a gazdasági szabályozók (adó, vám és egyéb járulékok), új technika, új termék jelenhet meg, amelyek befolyásolhatják a vállalkozást, eltéríthetik az eredeti üzleti terv megvalósításától Ezért a vállalkozás oknak azt is meg kell tervezniük, hogy a változó körülmények között miként valósítják meg az üzleti tervben leírtakat. Az a vállalkozó, aki idıben felismeri a számára negatív folyamatokat, vagy éppen marketingmunkája révén elébe tud menni a változásoknak, csökkentheti a kedvezıtlen hatásokat. Az üzleti terv megvalósítása során folyamatosan ellenırizni kell, hogy a különbözı külsı és belsı hatások, változások mit eredményeznek. Mikor, milyen mértékő beavatkozás szükséges a tervben. A visszacsatolások – tartalmukat tekintve – többfélék lehetnek, kiemelhetı azonban a problémák három típusa: • a vállalat egyes részterületeinek mőködési zavarai,. pl. a készletek magas szintje, a

szállítási határidık túllépése, gyakori munkaerı-vándorlás vagy a leggyakrabban elıforduló likviditási zavarok,

• a vállalat egészének nem kielégítı teljesítménye, amely pl. a piaci részesedések csökkenésében vagy az alacsony nyereségben tükrözıdik,

• a külsı környezet nem várt változásai (új versenytársak, új termékek, megváltozott gazdasági szabályozók).


Mőszaki projekt 35

Az elemzési, ellenırzési és számítási módszerek az üzleti terv céljától és a vállalat sajátosságától függıen eltérıek lehetnek, de minden olyan területre ki kell terjedniük, amelyek kockázatot rejtenek magukban. A vezetésnek kell döntenie arról, hogy az üzleti tevékenység hatékonysága érdekében milyen tervkorrekcióra van szükség, esetleg a tervezés teljes újragondolására van-e szükség, vagy a meglévı végrehajtásával kell eredményesebben foglalkozni.

Ellenırzı kérdések 1. Mi az üzleti terv célja? 2. Milyen elemzések elızik meg az üzleti terv készítését? 3. Hogyan épül fel az üzleti terv? 4. Mit tartalmaz a pénzügyi tervezés? 5. Mi a szerepe a kockázati-készenléti tervnek?

5. Az adók fajtái, magánszemélyek és vállalkozások adózása

Vannak olyan szükségleteink, amelyek kielégítése csak a közösség által oldható meg, és nem is piacosítható. Ilyen a közbiztonság, a közegészségügy, az oktatás, a honvédelem, de a bíráskodás is. Egyes intézmények, szervezetek, mint pl. az országgyőlés, az önkormányzati képviselıtestületek fenntartását a demokratikus társadalmi rendszer igényli. Ha piaci áron kellene pl. az oktatást megfizetni, sokan nem tanulnának, és talán a legtehetségesebbek maradnának ki belıle. Az emberiesség, az elesettekrıl való gondoskodás szempontja alapján igényel támogatást a hajléktalan, a súlyosan beteg, a munkanélküli.

Az adó: a közös társadalmi, állami (központi, helyi) feladatok ellátásának fedezete, az államháztartás fı bevételi forrása.

Adóügyi jogviszonyt az állam egyoldalúan, jogszabállyal hoz létre. Ha egy magánszemély pl. gépkocsit vásárol, egyéni vállalkozást hoz létre, adófizetésre is kötelezettséget vállal a vonatkozó szabályok szerint. Adót tehát állampolgárok, gazdálkodó szervezetek, intézmények fizetnek az adóra jogosult központi költségvetés, önkormányzatok részére. Az állam és önkormányzatok nevében az adóhatóságok járnak el. Adóhatóságok: APEH (Adó és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal), VPOP (Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnoksága), önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal.

Az adók fajtái A gazdasági életben többféle adót különböztetünk meg. Így van: Jövedelemhez kapcsolódó: • személyi jövedelemadó (SZJA), amit minden adóköteles jövedelemmel rendelkezı

állampolgár fizet, • társasági adó, a társas vállalkozások és más gazdálkodó szervezetek fizetik nyereségük

után. Fogyasztáshoz kapcsolódó: • általános forgalmi adó (ÁFA), amit a termékeket, szolgáltatásokat vásárló fizet, • fogyasztási adó, jövedéki adó. Ez egyes termékek pl.: gépkocsi, benzin, kávé külön

adója, amellyel az állami bevétel elérésén túl e termékek fogyasztásának befolyásolása is cél. A termékek körét külön (a költségvetés elfogadásakor) határozzák meg.

Vagyonhoz kapcsolódó: pl. súlyadó, amit a gépjármő tulajdonosa fizet a gépkocsi tömege után.


36 Mőszaki projekt

Helyi adók, amit az illetékes képviselıtestület önkormányzati rendelettel vezethet be. A helyi adók körét és mértékét törvény korlátozza. Ezek lehetnek: • vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, gépjármőadó, • kommunális jellegő adók: kommunális adó, idegenforgalmi adó, • helyi iparőzési adók.

5.1. A jövedelemhez kapcsolódó adók, példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadóról a többszörösen módosított 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik. A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggı adókötelezettségre terjed ki. A törvény szerint adókötelezettség terheli: • a belföldi illetékességő magánszemélyt összes jövedelme után, • külföldi illetékességő magánszemélyt a belföldrıl származó jövedelme után. Adóköteles jövedelem származik: • önálló tevékenységbıl: önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amely

eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe, így az egyéni vállalkozásból, mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységbıl, bérbeadói tevékenységbıl, választott könyvvizsgálói tevékenységbıl, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerzıdés szerint teljesített mellékszolgáltatásból, egyéb önálló tevékenységbıl. Önálló tevékenységbıl származó jövedelmet képez:

– a bevételnek az elszámolható költségek levonása után fennmaradó része, – a jövedelem 90%-a, ha az önálló tevékenységet végzı nem tud – nem akar –

tételesen elszámolni költségeivel, így a költség a bevétel 10%-a, – az egyéni vállalkozónál a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt

összeg a – vállalkozói kivét: ezzel szemben azonban költség és más levonás nem számolható el,

• nem önálló tevékenységbıl: munkaviszonyból, az országgyőlési, önkormányzati képviselıi tiszteletdíjból, a társas vállalkozás tagsági jogviszonyából, a segítı családtagi tevékenységbıl.

• egyéb jövedelembıl származik minden olyan jövedelem, ami nem sorolható sem az önálló, sem a nem önálló tevékenységhez, pl. nyugdíj.

Adómentességet élvez a bevételek bizonyos csoportja, amelyek után nem kell adót fizetni és így bevallani sem.

Ilyenek (teljes felsorolás nélkül): • a nyugdíj, • a társadalombiztosítás, az önkormányzatok, az egyházak és karitatív szervezetek által

nyújtott különféle segélyek, • nevelési támogatás, az anyasági támogatás, • beteg gondozásáért kapott díj, térítés, • lakásvásárlásra, építésre, bıvítésre kapott, vissza nem térítendı hitelek (a költség 30%-

a, 5 évenként max. 500 ezer Ft), • önkormányzat tulajdonában lévı lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés, • közmőfejlesztési támogatás, • katona illetménye, bevonulási és leszerelési segélye,


Mőszaki projekt 37

• Kossuth-, Széchenyi-díj hoz, olimpiai érmekhez, életmentı emlékéremhez, Kiváló Mővész, Érdemes Mővész, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjhoz kapcsolódó pénzjutalmak,

• falusi vendéglátásból származó bevétel 600 000 Ft-ig, • pedagógus szakkönyvvásárlási juttatása, kulturális és múzeumi dolgozók dokumentum

vásárlására adott összege, • elemi károk, katasztrófák esetén nyújtott segélyek, kártalanítás ok stb., • természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, • önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag befektetési hozama, egyösszegő

nyugdíjszolgáltatása 3 évi tagság után, • a gyógyüdülési kedvezmény (max. 10 000,- Ft) • védıeszköz, munkaruha (részletesen a tv. mellékletében), • egyenruha, formaruha (a tv. melléklete szerint), • a munkáltatói étkezési támogatás 2000 Ft/hó-ig (természetben nyújtott támogatás 4000

Ft/hó-ig), • tartásdíj, kárpótlás, kártérítés, • örökség, • ingó dolog nem üzletszerő értékesítésébıl származó' összeg kettıszázezer Ft-ig, • a közérdekő célokra felajánlott társadalmi munka ellenértéke, ill. jótékony célú bevétel. • államháztartási forrásból pályázattal nyert, munkavállalói támogatású számítógép-

vásárlás, internethasználati elıfizetés, • gyermeknek (rá tekintettel más magánszemélynek) törvény által természetben nyújtott

tankönyv, utazási bérlet jegy, bölcsıdei, mővelıdési intézményi, egészségügyi szolgáltatás, kegyeleti ellátás, szolgálati lakásban, munkásszálláson történı elhelyezés, egyéb lakhatást biztosító ellátás,

• ugyanazon gyermek után, mindkét szülı által külön-külön is igénybevehetı iskolakezdési támogatás (a tanév elsı napját megelızı 60 és az azt követı 30 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító, évi 10 ezer forint értéket meg nem haladó a munkáltató, ill. a bér kifizetıje nevére szóló utalvány),

• üdü1ési csekk ellenértéke, max. a minimálbérnek megfelelı összeg.

Az adó alapja és mértéke 2003-ban

Az adó alapja az adóévben megszerzett jövedelmek összege. A megszerzett jövedelmeket tehát össze kell vonni (kivéve azokat a jövedelmeket, amelyek meghatározott kulccsal adóznak). Az adó mértéke sávosan változik az adóalap függvényében, amint az a következıkben látható. Ha a jövedelem: Az adó mértéke 0 - 650 000 Ft → 20% 650 001 - 1 350 000 Ft → 130 000 Ft + a 650 000 Ft-on felüli rész 30%-a 1 350 001 Ft-tól → 340 000 Ft + az 1 350 000 Ft-on felüli rész 40%-a

Adójóváírás

A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18%-a, legfeljebb 9000 Ft jogosultsági hónaponként. Ez a kedvezmény csak a jogosultsági határig, 1 350000 Ft-ig vehetı igénybe teljes egészében. A jogosultsági határ fölötti összeg (max. 600000 Ft) 18%-át pedig le kell vonni az adójóváírásból. 1 950000 Ft fölött már nem jár adójóváírás.


38 Mőszaki projekt

Példa az adójóváírásra

1. Magánszemély éves összes jövedelme 1 296 000 Ft.

A számított adó 130 000 + (1 296 000 - 650 000) x 0,3 323 800 Ft A nyugdíjjárulék engedménye (1 296 000 x 0,085) x 0,25 -27 540 Ft Adójóváírás 12 x 9000 Ft -108000 Ft Adóalapot terhelı adó 188 260 Ft

2. Magánszemély 12 hónapon keresztül havi 128000 Ft bérjövedelmet kap. Éves jövedelme 128 000 x 12 1 536 000 Ft Számított adó 340 000 + (1 536 000 – 1 350 000) x 0,4 414 400 Ft Nyugdíjjárulék engedménye (1 536 000 x 0,085) x 0,25 -32 640 Ft Adójóváírás 108 000 - (186 000 x 0,18) -74520 Ft (1 536 000 – 1 350 000 = 186 000) Adóalapot terhelı adó 307 240 Ft

A számított adót csökkenti továbbá: • a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 25%-a • adóterhet nem viselı járandóság adója: GYES; GYET; nevelési díj; ápolási díj; ösztöndíj

stb. • a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg adótábla szerinti

legmagasabb adókulccsal megállapított adójának 50%-a.

Az összevont adóalap adóját csökkentı kedvezmények

Az összevont adóalapot többféle kedvezménnyel lehet csökkenteni. Ez lehet (a teljes felsorolás nélkül): • nyugdíj címén befizetett összegnek a 25%-a, • az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg 30%-a legfeljebb 100 ezer

forint, • a magán-nyugdíj pénztárba a magánszemély saját tagdíj át kiegészítı befizetés 30%-a, • a felsıoktatási intézmény hallgatója tandíjának (költségtérítés ének) a 30%-a, legfeljebb

60 ezer (tanulmányi hónaponként 6 ezer) forint; a kedvezményt az veheti igénybe, akinek a neve az igazoláson befizetıként szerepel (hallgató, szülı, nagyszülı, házastárs, testvér). Az elsı diploma megszerzése tandíjmentes.

• a szellemi tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységbıl származó jövedelmének 25%-a, de legfeljebb 50 ezer forint,

• ıstermelıi adókedvezmény címen legfeljebb 100 ezer forint, • a felsıoktatási intézményben iskolai rendszerő elsı alapképzésben résztvevı nappali

tagozatos hallgatónak a képzési idı alatt végzett munkájáért az intézménytıl kapott díjnak –legfeljebb a hallgatói pénzbeli juttatási normatíva kétszeresének – a kiszámított adója (hallgatói munkadíjkedvezmény),

• felnıttképzés kedvezménye, az akkreditált intézménnyel kötött szerzıdés alapján fizetett díj 30%-a (az adókedvezményt a felnıttképzésben résztvevı magánszemély, házastársa, szülıje – ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelıszülıt is, – nagyszülıje vagy testvére veheti igénybe akkor, ha az igazoláson befizetıként szerepel), lehetséges a kedvezmény halasztott igénybevétele is, a képzés befejezését követı öt éven belül,

• számítógép-kedvezmény, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Informatikai és Hírközlési, az Oktatási Minisztérium által meghirdetett pályázattal elnyert számítástechnikai eszköz vételére, lízingelésére fordított összeg (pedagógusok, oktatók,


Mőszaki projekt 39

nappali és felnıttképzésben résztvevık számára). A felnıttképzési és számítógép-kedvezmény együtt legfeljebb évi 60 000 Ft lehet,

• lakáscélú kedvezmény, a hitelintézetnél lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztéseként fizetett (hitelintézet által igazolt) összeg 40%-a, max. évi 240 000 Ft adóstársak között megosztva is, személyi és családi kedvezmény, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy eltartott esetén 3000 Ft, • kettı eltartott esetén 4000 Ft, • három és minden további eltartott esetén 10 000 Ft, • súlyosan fogyatékos magánszemély esetében 2000 Ft, • amely összeget az arra jogosult érvényesíthet az eltartottak után, • közcélú adományként a támogató által befizetett pénzbeli adomány 30%-a, legfeljebb

azonban a kiemelkedıen közhasznú szervezet esetében összesen 100 ezer forint, egyéb esetben összesen 50 ezer forint,

• a belföldi székhelyő biztosító intézettel kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20%-a, ha az elızı évit meghaladja a díjfizetés, a többletrész 30%-a, max. összesen évi 100000 Ft,

• befektetési adóhitelként a magánszemély befektetés állománya növekményének 20%-a, maximum évi 200 000 Ft.

Jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a nevelési ellátást, illetıleg a rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság idıszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll. Eltartott (kedvezményezett eltartott) az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló tırvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, ideértve azt is, aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, a magzat (ikermagzat) a várandósság idıszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig) és a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély. Az adókedvezménynél a magasabb összeget kell figyelembe venni, ha önálló jövedelemmel nem rendelkezı, nevelési ellátásra már nem jogosult, pl. fıiskolás, egyetemista eltartott is van, 1. a példáknál. A családi kedvezményt a jogosult a vele közös háztartásban élı házastársával az adóév végén – meghatározott szabályok szerint – megoszthatja. A csökkentı tételek együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. A magánszemély nyilatkozhat adója (adókedvezmények levonás utáni) egy + egy százalékának felhasználásáról, amit közcélra, ill. az egyházaknak ajánlhat fel.

Külön adózó jövedelmek

Mindegyik jövedelem után külön-külön eltérı mértékben kell adózni.

Egyéni vállalkozó adója

Valamennyi egyéni vállalkozó az SZJA törvény szerint adózik és vagy vállalkozói személyi jövedelemadót fizet, vagy az átalányadózást, ill. a tételes átalányadózást választja. A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke a vállalkozói jövedelem 18%-a. (Vállalkozói jövedelem = bevételek - kiadások - vállalkozói kivét). A vállalkozói jövedelmet növelik ill. csökkentik egyes tételek (részletesen a jogszabályban 49/C §). Az adózott jövedelmet át lehet vinni a következı évre a jogszabályban elıírt módon, pénztartalék számlán, vagy ki kell venni a vállalkozásból. Ez az ún. osztalékalap, amelynek egy része a vállalkozói kivét 30%-ának összeg 20%-kal, a többi 35%-kal adózik. Az egyéni vállalkozó és a mezıgazdasági ıstermelı jövedelmét csökkentheti:


40 Mőszaki projekt

• ha 50%-ban csökkent munkaképességő személyt foglalkoztat személyenként és havonta az alkalmazottnak fizetett bér (legfeljebb az érvényes minimálbér) felével,

• ha tanuló szerzıdés iskolával kötött együttmőködés alapján szakmunkástanuló gyakorlati képzését végzi, személyenként és havonta 6000 forinttal,

• ha a sikeres szakmunkásvizsgát tett személyt tovább foglalkoztatja vagy a korábban munkanélküli személyt alkalmazottként foglalkoztatja. Utánuk a foglalkoztatás idejére – max. 12 hónap – a költségként is elszámolt Tb-járulékot bevételébıl is levonhatja („kétszer vonja le”),

• az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés címén az adóévben költségként elszámolt összeggel (ha az nem támogatásból származott),

• az 50 fınél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget maghaladó részével (kisvállalkozói kedvezmény),

• az egyéni vállalkozó tevékenységének megkezdése elıtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, a tevékenységéhez felhasznált anyagokra és eszközökre fordított, valamint a tevékenysége megkezdéséhez szükséges kiadásait a kezdés évében elszámolhatja, ill. a tárgyi eszközök, immateriális javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdheti,

• ha a vállalkozó költségei meghaladják bevételeit, azt a következı öt év bevételeivel szemben számolhat ja el (elhatárolt veszteség), de csak az, aki tételes költségelszámolást választ).

A kezdı egyéni vállalkozó a kezdés évében, valamint az azt követı két évben keletkezett veszteségét korlátlan ideig elszámolhatja. (Kezdı egyéni vállalkozónak minısül a járulékfizetés elsı napjától a naptári év utolsó napjáig a vállalkozó.) A kezdés évét követı harmadik adóévben és az azt követı adóévekben a veszteség akkor számolható el, ha az elszámolást az adóhatóság engedélyezi. A nem önálló tevékenység bevételébıl levonható a munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összege.

Az egyéni vállalkozó és az ıstermelı: • az eddig 33%-os és 14,4%-os amortizációs kulcs alá tartozó eszközök, szellemi termékek

értékcsökkenését 50%-kal számolhat ja el, ha 2003-2004-ben szerezte be, • átalányban is elszámolhatja az internethasználat díját, a költség 30%-áig, max. 60000 Ft-

ig. Átalányadózást is választhat az az egyéni vállalkozó (mezıgazdasági kistermelı), • akinek az átalányadózást megelızı évben az egyéni vállalkozói bevétele a 4 millió forintot

nem haladta meg, • akinek vállalkozói bevétele (idıarányosan) évi 4 millió Ft, kiskereskedıknél évi 22 millió

Ft alatt van, • aki ÁFA alanyi adómentes, és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat, • aki nem áll munkaviszonyban. Az átalány adó alapját a vállalkozói bevételbıl a bevétel meghatározott százalékának (költséghányad) a levonásával kell megállapítani. A levonandó költséghányad az egyéni vállalkozónál 40% (25%), egyes tevékenységet folytató vállalkozóknál 80%, (75%), kiskereskedıknél 87% (83%), bizonyos kiskereskedelmi tevékenységeknél 93%, (91%), mezıgazdasági kistermelıknél 85% ill. 94%, ha állattenyésztésbıl származik a bevétel. (Zárójelben a kiegészítı tevékenységet folytatónak minısülı vállalkozók adózása.) Az így megállapított jövedelem után az átalányadó ısszege:

200000 Ft-ig 12,5%, 200 000 Ft - 600 000 Ft között 25,0%,


Mőszaki projekt 41

600 000 Ft - 800 000 Ft között 30,0%, 800000 Ft felett 35,0%.

Átalányadózás csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Az adómérték a teljes jövedelemre vonatkozik. Ez az adótétel az ÁFA-t is magában foglalja. Az adó lineáris, tehát a teljes összeg után a megfelelı százalékban kell adózni. Ha a tételes átalányadózás tört évre vonatkozik, azt idıarányosan kell fizetni. A tételes átalányadózást 2001-tıl csak a fizetı vendéglátó tevékenységet folytatók választhatják. Az adó mértéke szobánként és évente 32 000 Ft.

Ingó és ingatlan vagyon átruházásából származó jövedelem adója

Ingó vagyontárgy esetében az adó mértéke a jövedelem 20%-a, és csak az évi 40 000 Ft adóösszeg feletti részét kell megfizetni. Az ingatlan és vagyonértékő jog átruházásából származó jövedelem adója ugyancsak 20%. Bevétel minden olyan összeg, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételbıl le kell vonni az olyan igazolt költséget, amely a magánszemélyt terhelte (pl. a megszerzés idején képviselt forgalmi érték, az átruházással kapcsolatban felmerült költség), kivéve, amelyet már egyszer elszámolt (pl. az értéknövelı beruházásra fordított ısszeg). Amennyiben a szerzéskori érték nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni. Ha 5 éven túl adják el (az elsı év a megszerzés évének számít), akkor az adózandó jövedelem ettıl az évtıl számítva minden évben további 10%-kalkevesebb, a 15. évtıl már nincs is jövedelem. A megállapított adóból visszajár (nem kell megfizetni) annak az összegnek az adóját (lakásszerzési kedvezmény), amelyet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, volt házastársa lakáscélú felhasználására fordít.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzıdésbıl származó jövedelem adója

Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékő jognak, tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzıdés keretében történı átruházásából származó jövedelem – ha az nem adómentes – után az adó mértéke 20%. A pénzben folyósított életjáradékról szóló szerzıdés esetében választható: hogy a bevétel egésze jövedelemnek számítson, ekkor az adó mértéke 20%, az adót a jövedelembıl a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be az adóhatóságnak, ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania. Az életjáradék természetbeni folyósítása esetén az adó 35%, amelynek megfizetésére (bevallására) az osztalékból származó jövedelem után e törvény szerint fizetendı adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A tıkejövedelmek adója

A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adót a kifizetı vonja le, az adó mértéke 0%. (Kamatból származó jövedelemnek minısül a magánszemély által belföldi tızsdén megszerzett bevétel, nem árfolyamnyereségnek). Az osztalékból származó bevétel jövedelem, a vállalkozói kivét 30%-ának megfelelı összeg 20%-kal, a többi 35%-kal adózik. Az árfolyamnyereségbıl származó jövedelem után az adó mértéke 20% (kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy más jövedelemnek minısíti).

A természetbeni juttatások adója

A természetbeni juttatások és más engedmények adóköteles jövedelmek. Adójuk mértéke 44% és a kifizetı fizeti meg.


42 Mőszaki projekt

Vegyes jövedelmek adója

A kisösszegő kifizetés (az önálló tevékenységbıl származó, egy szerzıdés alapján 5000 Ft-ot meg nem haladó összeg) adója, ha a kifizetı vonja le és fizeti be, 40%, ha a magánszemély fizeti összevont adóalapjának részeként, írásban kell errıl nyilatkoznia. A föld (földjáradékból) és más ingatlan bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelem, adója 20%. Adómentes a 3 hektárt meg nem haladó terület bérbeadás, ha azt legalább 5 évre adták bérbe. A társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem adója 20%. A nyeremény adója pénz esetén 20% ha más vagyoni érték, akkor 25%.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 1. Egy önálló jövedelemmel rendelkezı magánszemély évi összes jövedelme 300 000 Ft.

Mennyi az adója? A 300 000 Ft-os jövedelem 20%~kal adózik, így az adó: 300 000 Ft x 0,2 = 60 000 Ft.

(Ebbıl még jár kedvezmény, adójóváírás, nyugdíjjárulék, il1. magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezmény).

2. 844 000 Ft után mennyivel adózik a vállalkozó (ez a vállalkozói kivét), ill. az alkalmazott, ha más forrásból származó jövedelme nincs?

Az adó 130 000 Ft + a 650 000 Ft feletti rész 30%-a (844 000 - 650 000 = = 194 000) 194 000 Ft x 0,3 = 58 200 Ft. 130 000 Ft + 58 200 Ft = 188 200 Ft. A vállalkozónak ez az összes jövedelme, az alkalmazottnak pedig a bére, ami után 8,5% nyugdíjjárulékot kell fizetni. A vállalkozót a kivét után, az alkalmazottat a bér után megilleti adójóváírásként a bér 18%-a 151 920 Ft, de max. 9000 x 12 = = 108 000 Ft, és a befizetett nyugdíjjárulék 25%-a (844 000 x 0,085 x 0,25 = = 17 935), így a fizetendı adó 188 200 - 108 000 - 17 935 = 62 265 Ft.

3. Egy nyugdíjas villanyszerelı havi nyugdíja 44 200 Ft. Karbantartóként havi 47000 Ft-ot keres mellé. Mennyi adót fizet?

Nyugdíj adómentes Bér 47 000 x 12 = 564 000 Ft Adóalap (összevont jövedelem) 564 000 Ft Ennek adója 564 000 Ft 20%-a 112 800 Ft Adójóváírás az 564 000 Ft 18%-a -101 520 Ft Fizetendı adó 11 280 Ft

4. Egy tanár havi 140 000 Ft-ot keres. Egyéb tevékenységbıl évi 300 000 Ft jövedelme származik. (Az egyéb tevékenységbıl származó jövedelem esetén nem alkalmaz tételes költségei számolást. Így az adóalap az összeg 90%-a). Az önkéntes pedagógus-nyugdíjpénztárba havi 4 200 Ft-ot fizet. Két gyermeke közül az egyik középiskolás, a másik egyetemista. Mennyi a fizetendı adója?

Bér (140 000 x 12) 1 680 000 Ft Egyéb tev. jövedelme (300 000 - 30 000) 270 000 Ft Összevont adóalap 1 950 000 Ft Ennek adója 340 000 + (1 950 000 – 1 350 000) x 0,4 580 000 Ft - Adójóváírás 108 000 - (600 000 x 0,18) 0 Ft. vagyis nem jár adójóváírás - A nyugdíjjárulék 25%-a (1 950 000 x 0,085 x 0,25) - 41 438 Ft.


Mőszaki projekt 43

- Nyugdíjpénztári befizetés kedvezménye (4 200 x 12 = 50 400 Ft 30%-a) - 15 120 Ft. - Családi kedvezmény kettı eltartottal számolva, de csak egy eltartott kedvezményezett. (4 000 x 12 = 48 000) - 48 000 Ft. Fizetendı adó 475 442 Ft.

Egyszerősített vállalkozási adó (eva) Az egyszerősített vállalkozási adó alanya lehet: • az egyéni vállalkozó (a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı magánszemély, a közjegyzı,

az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivı, az ügyvéd, a magánállatorvos, a magángyógyszerész),

• a közkereseti társaság, • a betéti társaság, • a korlátolt felelısségő társaság, • a szövetkezet, • az erdıbirtokossági társulat, • a végrehajtói iroda, • az ügyvédi iroda, • a szabadalmi ügyvivıi iroda. A vállalkozás csak akkor lehet eva-alany, ha • az adóévet megelızı naptári évben és az azt megelızı adóévben az egyéni vállalkozó

folyamatosan végezte tevékenységét, a jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság változatlan szervezeti formában mőködött, azaz nem alakult át és a társaságban új tag nem szerzett 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést (kivéve, ha örökölt), az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt nem szabott ki vele szemben mulasztási bírságot,

• Áfa szempontjából nem választotta a mezıgazdasági termelıkre vonatkozó különleges jogállást, ill. nem volt köteles különbözet szerint adózni, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazni,

• nem állt végelszámolás vagy felszámolás alatt, ténylegesen mőködött, • a vállalkozás Áfával növelt. összes éves bevétele az adóévet megelızı második adóévben

(üzleti évben) nem haladta meg a 15 millió forintot és az aktuális adóévben ésszerően várható Áfás bevétele sem fogja meghaladni ezt az összeghatárt,

• az aktuális adóévben nem folytat jövedéki tevékenységet (pl. cigaretta-, alkoholárusítás), a fogyasztási adó (árkiegészítés) hatálya alá tartozó tevékenységet (pl. személygépkocsi-forgalmazás), a vámtörvényben meghatározott közvetett képviselıi vagy olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy ezekhez a szervekhez való bejelentés szükséges.

Az evát választó vállalkozás az egyszerősített adózással kiváltja az általános forgalmi adót, a cégautó adóját, a gazdasági társaságnál a társasági adót és az osztalék után fizetendı személyi jövedelemadót, egyéni vállalkozónál pedig a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendı személyi jövedelemadót. Az eva rendszerében kizárólag a vállalkozás adott évi bruttó árbevétele képezi az adó alapját, amelyet a törvényben tételesen felsorolt növelı és csökkentı tételekkel korrigálni kell. Az egyszerősített adó mértéke a pozitív adóalap 15%-a. Pl. A vállalkozó adóalapja 600 000 Ft, az eva 600 000 x 0,15 = 90 000 Ft. Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartást vezetnek, amelyben kizárólag bizonylat alapján lehet rögzíteni, módosítani vagy törölni az adatokat (18. melléklet). A jogi személyiség


44 Mőszaki projekt

nélküli gazdasági társaságok (közkereseti és betéti társaságok) vagy az említett nyilvántartási módot választják, vagy a számviteli törvény szerinti kettıs könyvvitelre vonatkozó szabályok alapján vezetik nyilvántartásaikat. A jogi személyek (a korlátolt felelısségő társaság, a szövetkezet, az erdıbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivıi iroda) továbbra is a kettıs könyvvitel rendszerében teljesítik nyilvántartási kötelezettségüket. Az eva-alanyok a helyi iparőzési adó alapját az eva alapjának 50%-ában határozzák meg, amelyet kötelesek bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.

Bejelentés, adófizetés, bevallás

Az evát választó vállalkozás minden év december l-je és december 20-a között köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy ebben a formában kíván adózni. Amennyiben ezt egyszer is elmulasztja, a következı négy évben nem élhet újra ezzel a lehetıséggel. Az adót adóévenként kell. megállapítani és bevallani. Az adóbevallás benyújtásának határideje: a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásnál (jellemzıen az egyéni vállalkozó) az adóévet követı év február 15-e, egyéb vállalkozásoknál pedig az adóévre vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére elıírt határidı (jellemzıen május 31-e). Az adóév elsı három negyedévére a realizált bevételei után 15%-05 adóelıleget kell fizetni, a negyedévet követı hónap 12-éig. A fennmaradó összeget a bevallással egyidejőleg kell megfizetni, túlfizetés esetén pedig szintén a bevallásban lehet visszaigényelni a különbözetet.

Járulékfizetés

A „f ıállású” evát választó egyéni vállalkozó a minimálbér után köteles járulékot fizetni. Dönthet úgy is, hogy – a nagyobb összegő Tb-ellátás (pl. táppénz, nyugdíj) érdekében – a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizet járulékot, ezt azonban az adóévet megelızı év december 20-áig be kell jelentenie az adóhatóságnak. A kiegészítı tevékenységet végzı egyéni vállalkozó (nyugdíjas) az eva-alap 10%-a után fizet 5 % baleseti járulékot, míg a többes jogviszonyban álló vállalkozó (pl. a heti 36 órát meghaladó munkakörben álló) az eva-alap 4%-a után lesz köteles Tb-járulékat fizetni. A járulékot negyedévente (a negyedévet követı hónap 12-éig), négy egyenlı részletben kell megfizetni az eva-val együtt, és ugyanígy az éves bevallásban is.

Példa fizetési kötelezettségre

Egy fı állású, egy nyugdíjas és egy többes jogviszonyban álló vállalkozó havi jövedelme 600 000 Ft. Mennyi a fizetési kötelezettségük?

Fıállású egyéni vállalkozó Vállalkozásból származó bevétele (minimálbér) évi 600 000 Ft, ez után fizet eva-t 600 000 Ft 15%-a 90 000 Ft Tb járulékot (29%) nyugdíjalapba 18%-ot, 108 000 Ft egészségügyi alapba 11 %-ot 66 000 Ft Nyugdíjjárulékot, ez 8,5% 600 000 x 0,085 51 000 Ft (Ha magánnyugdíjpénztári tag 7% magánnyugdíj, 1,5% Tb nyugdíj) Egészségbiztosítási járulékot, ez 3% 600 000 x 0,03 18 000 Ft Tételes eho-t (egészségügyi hozzájárulást) havi 3450 Ft 41 400 Ft

Kiegészítı tevékenységet folytató (nyugdíjas): Vállalkozásból származó bevétele évi 600 000 Ft eva 600 000 Ft 15%-a 90 000 Ft Baleseti járulék a 600 000 Ft 10%-ának az 5%-a 3 000 Ft


Mőszaki projekt 45

Többes jogviszonyban lévı (munkaviszony melletti) Vállalkozásból származó bevétele évi 600 000 Ft eva 600 000 Ft 15%-a 90 000 Ft A 600 000 Ft 4%-a 24 000 Ft után fizet 29% Tb-járulékot 18% nyugdíjalapba 4 320 Ft 11 % egészségügyi alapba 2 640 Ft 8,5% nyugdíjjárulékot 24 000 x 0,085 2 040 Ft (Ha magánnyugdíjpénztári tag 7% magánnyugdíj, 1,5% Tb nyugdíj) Egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Eho-t csak akkor kell fizetnie, ha más foglalkoztatója azt nem fizeti meg.

Társasági adó és az osztalékadó Belföldi és a külföldi illetékességő adózók gazdasági tevékenységük (vállalkozási tevékenység) elért jövedelme alapján meghatározott társasági és osztalékadót fizetnek, a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos elıírásának megfelelıen. Belföldi illetıségő adózó: • a gazdasági társaság, • a szövetkezet, a lakás szövetkezet kivételével, • az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek

vállalata, a leányvállalat, • az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel

rendelkezı munkaközössége, az erdı-birtokossági társulat, • a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szervezete, • a közhasznú társaság, a víztársulat, • az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve a

szervezetek alapszabályában, ill. alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakás szövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

• a kockázati tıkealap. Külföldi illetıségő adózó a külföldi személy, ha: • belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet (külföldi vállalkozó) vagy • belföldi személytıl, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétıl a jövedelemszerzés helye

alapján belföldrıl származó ellenértéket kap (külföldi szervezet). Az osztalékadó alanya • az osztalékban részesülı belföldi személy a magánszemély kivételével, • az osztalékban részesülı külföldi személy. A társasági adó alapja belföldi illetıségő adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás elıtti eredmény bizonyos módosításokkal. Az egyszeres könyvvitelt vezetı adózóknál és a külföldi vállalkozóknál (ha vállalkozásuk nem fióktelep) az adózás elıtti eredménybıl kell kiszámítani az adóalapot. Adózás elıtti eredményen a beszámolóban (vagy a könyvviteli zárlat alapján) kimutatott eredményt kell érteni. Az adóalapot csökkenteni lehet meghatározott jogcímeken (pl. korábbi évek elhatárolt veszteségeivel), ill. növelı jogcímek is vannak, amit a törvény részletesen tartalmaz. A társasági adó a pozitív adóalap 18%-a, kivéve a külföldön tevékenységet végzı esetében, ahol a társasági adó a pozitív adóalap 3%-a. Ezen adónemnél is vannak adómentes bevételek, amelyeket egyes közhasznú szervezeteknek, köztestületeknek, lakásszövetkezeteknek stb. meghatározott összegig nem kell megfizetni, valamint térségi és egyéb adókedvezmények. Az osztalék után 20% mértékő osztalékadót kell fizetni.


46 Mőszaki projekt

5.2. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók

Az általános forgalmi adó (ÁFA) általános és közvetett jellegő fogyasztási adó, amelyet a termékek és szolgáltatások megvásárlásakor a vásárló térít meg, és az eladó fizet be a költségvetésbe (adóhatóságnak). Az ÁFA a belföldi termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, valamint a termékimportra terjed ki és az értékesítéshez kötıdik. Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál – általában – a teljesítés ellenértéke, termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke. Az adó mértéke általában az adóalap 25%-a, egyes termékek és szolgáltatások esetében (pl. egyes élelmiszerek, gyógyászati segédeszközök, villamos energia, diákétkeztetés, távközlés) 12%-a, ill. (pl. egyes gyógyszeralapanyagok, közoktatási tankönyvek) 0%.

Pl. ha egy termék ára 52 Ft és az ÁFA 25%, a termék bruttó ára 52 Ft +(52 x 0,25= 13 Ft) = 65 Ft.

Amennyiben nem ismert az ÁFA értéke, csak a bruttó ár, a terméken lévı ÁFA a bruttó ár 20%-a (25%-os ÁFA kulcsú termék esetén), 10,71 %-a (12%-os ÁFA kulcsú termék esetén).

Egy 158 Ft-os bruttó fogyasztói árú termék ÁFA-ja: 158 Ft 20%-a = 31,60 Ft, nettó ára tehát 158 Ft - 31,60 Ft = 126,40 Ft. Ellenırzés: a 126,40 Ft ÁFA-ja 126,40 x 0,25 = 31,60 Ft.

Egyes termékek, szolgáltatások és termékimport után nem kell ÁFA-t fizetni, ez a tárgyi adómentesség. Ezek pl. az oktatás, szociális ellátás, földterület értékesítése, bérbeadása, lakóingatlan értékesítése stb. Az adóalanyt (ha csak nem az alanyi mentességet választotta) megilleti az a jog, hogy az általa fizetendı adó összegébıl levonja az elızetesen felszámított ÁFA-t, ha azt saját gazdasági tevékenységéhez használta fel. (Kivéve, ha azt tárgyi adómentesség alá tartozó termékekhez, szolgáltatásokhoz, vagy ha az üzemanyagot közvetlen személygépkocsi üzemeltetésére használja). Az adólevonási jog kizárólag az elızetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum (számla, számlát helyettesítı okmány, egyébokiratok, bizonylatok) birtokában gyakorolható. Az ÁFA-t tulajdonképpen akkor kapja meg a költségvetés, ha az áru végsı fogyasztásra kerül. Nincs halmozódás az adóban. Ezért a vállalkozások a vásárolt termékeik ÁFA-ját levonják az általuk felszámított ÁFA-ból. Ha ez utóbbi erre nem nyújt fedezetet, az adóhatóságtól igényelhetik vissza. Természetesen a saját ár képzése ezért mindig nettó árral (ÁFA-t nem tartalmazó ár) történik. Példa. Egy termelı 100 000 Ft értékben anyagot vásárol, és ebbıl új terméket készít. A

folyamat a következı: A 100 000 Ft anyagban 20 000 Ft az ÁFA (100 000 Ft 20%-a = 20 000 Ft). A nettó ár tehát 100 000 Ft - 20 000 Ft = 80 000 Ft. A 80 000 Ft-hoz hozzáadja saját munkája ellenértékét – amiért a terméket elkészítette – legyen ez 40 000 Ft. Az új nettó ár 80 000 Ft + 40000 Ft = 120000 Ft. Erre 25% ÁFA-t kell számolnia, ez 120 000 Ft x 0,25 = 30 000 Ft. A termék új bruttó ára tehát: 120000 Ft + 30 000 Ft ÁFA = 150000 Ft lesz, ez a bruttó bevétel. Értékesítéskor az adóhatóság részére 30000 Ft - 20000 Ft = 10 000 Ft ÁFA-t kell befizetni, hiszen 20 000 Ft-ot már az anyag vásárlásakor megfizetett, és azt visszaigényelhetné.

Az adóalany köteles a termékértékesítésrıl, szolgáltatásnyújtásról számlát,


Mőszaki projekt 47

• egyszerősített számlát (készpénzzel vagy készpénz helyettesítı-eszközzel történı fizetés esetén kérésre),

• vagy nyugtát kiállítani (kivétel: újság, folyóirat árusítása, szerencsejáték). Az adóbevallást, ha az adó összesített pozitív összege (felszámított – megfizetett ÁFA) elérte az 1 millió Ft-ot, havonta, más esetben negyedévente kell benyújtani. Ha a vállalkozó bevétele (ÁFA nélkül) éves szinten nem haladja meg a 8 millió forintot (és a fizetendı ÁFA nincs 1 millió Ft), csak éves bevallást kell készíteni. Az adót a bevallással egy idıben kell megfizetni. Alanyi adómentességet választhat az az adóalany, akinek (amelynek) a gazdasági tevékenységének székhelye, vagy az állandó lakóhelye belföldön van, és a gazdasági tevékenységébıl származó tényleges bevétele nem haladja meg a 2 000 000 Ft-ot, átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetén 4 000 000 Ft-ot, a termıföldrıl szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján átalányadózást választó mezıgazdasági kistermelı a 6 000 000 Ft-ot. İk adó (ÁFA) fizetésére nem kötelezettek, de adólevonási jogukat sem gyakorolhatják.

Jövedéki adó, fogyasztási adó, fogyasztási árkiegészítés

Az állam közvetett módon beleavatkozik a fogyasztói árképzésbe. Egyes termékek, szolgáltatások árát fogyasztási adó, jövedéki adó kivetésével drágítja. Növeli ezzel az állam bevételét és esetlegesen csökkenti ezen termékek, szolgáltatások vásárlása iránti keresletet (pl. benzin, szeszipari termékek, kávé, cigaretta stb.). A nagy adótartalmú jövedéki termékek esetében jövedéki adót kell fizetni. Jövedéki termékek az ún. „abc termékek” (alkohol, benzin, cigaretta). Így tehát az alkoholtermékek (szesz, szeszes italok, sör, pezsgı, és a köztes alkoholtartalmú termékek, amelyek alkoholtartalma 1,2%-nál nagyobb), a benzin és minden ásványolajtermék, valamint a dohánytermékek tartoznak e körbe. Mentes a jövedéki adózás alól gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter, saját fogyasztásra szánt szılıbor elıállítása, a háztartásban élı természetes személyek mővelésében álló, 1500 m2-t meg nem haladó szılıterületen termelt szılıbıl és legfeljebb az értékesített saját szılıtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szılıbıl készült bor. E termékekkel kapcsolatos minden feladatot (adóztatás is) a vámhatóságok látják el. Ez azt jelenti, hogy az adózónak a vámhatósághoz kell teljesítenie a jövedéki adó bevallási és befizetési kötelezettséget is. A jövedéki adót minden hónap 20-áig kell bevallani és megfizetni. Az arany termékek, személygépkocsi, kávé, szılıbor után fogyasztási adót kell fizetni, amelyet a termelı vagy termeltetı ill. a vevı, felvásárló fizet meg. Nem kell adót fizetni a használt termék után. Az adó mértéke a forgalmi érték, a vételár vagy a vámérték megfelelı százaléka. Más esetben fogyasztói árkiegészítést nyújt az állam, hogy olcsóbbá tegye az árat (pl. utazási kedvezmények diákoknak, nyugdíjasoknak stb.).

5.3. Az adózás rendje

Az adózás rendjérıl külön törvény rendelkezik. A törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. E törvény szabályozza az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggı befizetéseket, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási alap vagy az önkormányzat javára, valamint a meghatározott feltételek alapján juttatott költségvetési támogatásokat. Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét törvény írja elı. Adóhatóságok:


48 Mőszaki projekt

• az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság), • a Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság), • az önkormányzat jegyzıje (önkormányzati adóhatóság), • az Illetékhivatal.

Az adó megállapítása Az adót, a költségvetési támogatást • az adózó önadózással, • a kifizetı és a munkáltató: adólevonással, • az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel, • az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adó-megállapítással, ill. azonnali

ellenırzéssel állapítja meg. Az önadózás azt jelenti, hogy maga az adózó a törvényekben meghatározottak szerint számítja ki, állapítja meg, vallja és fizeti be az adót. Az adóhatóságok az adózó e kötelezettségeinek teljesítését ellenırzik. Az adókötelezettség a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adó-megállapításra, adóelıleg- és adófizetésre, bevallásra, nyilvántartás vezetésére, bizonylat kiállítására, adatszolgáltatásra, iratok megırzésére vonatkozó tennivalók összessége.

Adóbevallás Az éves jövedelmet, megfelelıen kiszámított adót a vállalkozóknak (kivéve a kettıs könyvvitelt vállalók) február 15-ig, az egyéb magánszemélyeknek március 20-ig kell bevallani az APEH részére. Eddig az idıpontig kell a véglegesen megállapított adó és a megfizetett adóelıleg közötti különbözetet befizetni, ill. túlfizetés esetén visszaigényelni. Az alkalmazottak. adóbevallását (ha fıállásukon kívül más jövedelmük nincs), munkáltatójuk készíti és küldi el. Az éves adófizetési kötelezettség mellett a magánszemélyeknek havonta adóelıleget is kell fizetni. Az adóelıleg a havi rendszeres jövedelem tizenkétszerese után, számított adó tizenketted része. Az alkalmazottak esetében ezt minden hónapban a munkáltató vonja le és fizeti be az adóhatósághoz. Az adóelıleg levonásánál figyelembe kell venni az adóból járó különbözı kedvezményeket –önkéntes .kölcsönös pénztári kedvezmények, adójóváírást, nyugdíjjárulék (magánnyugdíj), önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjkedvezményt, családi kedvezményt, esetleg megosztva az arra jogosultak között. Példa. Egy alkalmazott havi munkabére 50 000 Ft. Mennyi az adóelıleg? Éves jövedelem: 50 000 Ft x 12 600 000 Ft Ennek adója: 120 000 Ft A havi adóelıleg az éves adó tizenketted része: 120 000 Ft : 12 10 000 Ft Nyugdíjjárulék kedvezménye (50 000 x 0,085) x 0,25 1 063 Ft Adójóváírás a bér 18%-a (max. 9000 Ft/hó) 9 000 Ft Összes kedvezmény 10 063 Ft Így nem kell adót fizetni. Amennyiben az adózónak egyéb (nem rendszeres) önálló jövedelme van, a kifizetınek az általa kifizetett összevont adóalapot képezı jövedelembıl 40% adó elıleget kell levonnia (az adót azonban csökkenteni kell a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedményével). Nem kell adóelıleget levonni a vállalkozói és mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységre kapott jövedelembıl, ha a magánszemély igazolja, hogy ı vállalkozó, ill. ıstermelı.


Mőszaki projekt 49

Az egyéni vállalkozónak, a mezıgazdasági ıstermelınek és azon magánszemélyeknek, akiknek jövedelme nem kifizetıtıl származik, negyedévenként kell adóelıleget fizetni. Az adóelıleg összege legalább az év elejétıl keletkezett jövedelem adótábla szerinti adójának és az év során már befizetett adóelılegnek a különbözete. 1000 Ft alatti összeg esetében nem kell adó elıleget fizetni. A jövedelemadó-elıleget az elszámolási idıszakot (hónap, negyedév) követı 12-éig kell megfizetni.

Adóellenırzés Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítése, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenırzi az adózókat és az adózásban résztvevı más személyeket. Az ellenırzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban elıírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Kötelezı az ellenırzést lefolytatni: • a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el, • az Állami Számvevıszék elnökének felhívására, • a pénzügyminiszter utasítására, • helyi adó esetében az önkormányzat képviselı-testületének határozata alapján. Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követı két éves bevallási idıszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért. Az ellenırzés az errıl szóló elızetes értesítés kézbesítésétıl kezdıdik. Az adóhatóság mellızheti az adózó elızetes értesítését, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Az adóellenır az ellenırzés során: • üzleti, üzemi vagy az egyéb 'adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem

ellenırzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, • a vállalkozási tevékenységgel összefüggı jármőveket, jármővek rakományát, helyiségeket,

helyszínt átvizsgálhat, • iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, • az adózótól, képviselıjétıl, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektıl

nyilatkozatot kérhet, • tisztázhatja az adóköteles tevékenységben személyazonosságát, részvételük jogcímét, • próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, • próbagyártást rendelhet el, • az adózóval szerzıdéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, • más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le. Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenırzés során együttmőködni, az ellenırzés feltételeit a helyszíni ellenırzés alkalmával biztosítani. Az adózó jogosult: • az ellenırzést végzı személyazonosságáról és megbízásáról meggyızıdni, • az ellenırzési cselekményeknél jelen lenni, • megfelelı képviseletrıl gondoskodni. Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszőnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenırzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenırzés cselekmények szüneteltetését.


50 Mőszaki projekt

Az adózónak joga van az ellenırzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat elıterjeszteni, a jegyzıkönyvet megismerni és a jegyzıkönyv átadását követı 8 napon belül írásban észrevételt tenni. Az adóhatóság a megállapításait jegyzıkönyvbe foglalja. Az ellenırzés a jegyzıkönyv átadásával fejezıdik be.

Az adózással kapcsolatos jogkövetkezmények Késedelmi pótlékot kell fizetni, amennyiben az adót nem határidıre (hanem késedelmesen) fizetik meg. Mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Önellenırzési pótlékot kell fizetni, ha az adózó bevallott adóját helyesbíteni kívánja, mert. azt rosszul vagy hibásan vallotta be. Mértéke a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenırzés esetén 75%-a. Adóbírságot az adóhiány után kell fizetni, vagyis ha az adóhatóság be nem vallott, meg nem fizetett adót állapít meg. Mértéke az adóhiány 50%-a. Mulasztási bírság róható ki pl. az adózó magánszemélyre 100 ezer forintig, más adózóra 200 ezer forintig, ha • a bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), bevallási adatszolgáltatási

kötelezettségét nem, késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

• vállalkozói igazolványhoz, ill. cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,

• a számla, egyszerősített számla, számlát helyettesítı okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy nem a tényleges ellenértékrıl bocsátja ki,

• a jogszabályokban elıírt bizonylatok kiállítását, könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az elıírásoktól eltérıen állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az elıírásoktól eltérıen vezeti,

• iratmegırzési kötelezettségének nem tesz eleget. Az adóhatóság törvényben, más jogszabályban megállapított kötelezettségek megszegése miatt (egyéb, részletesen nem szabályozott kérdések) a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújthatja.

Intézkedések Az adóhatóság, a vállalkozói igazolvány, ill. cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termékét, árukészletet – a romlandó áruk és az élı állatok kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja. A biztosítékként lefoglalt ingóságokat értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtıl számított 15 napon belül nem fizette meg. Ha az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (mőhely, üzlet, telep stb.) az elsı ellenırzéstıl számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla-nyugtaadási kötelezettségét, az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 6, a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további alkalommal 20 nyitvatartási napra lezárja. Ez független attól, hogy a második és a további ellenırzések között milyen idıtartam telt el. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatás a, ill. igazolatlan eredető áru forgalmazása esetén az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárható, az adóköteles tevékenység gyakorlása felfüggeszthetı. Ismételt elıfordulás esetén a lezárás, ill. a felfüggesztés idıtartama 60 nyitvatartási nap.


Mőszaki projekt 51

Ellenırzı kérdések 1. Mi az adók szerepe, és hogyan csoportosíthatók? 2. Kinek kell személyi jövedelemadót fizetni? 3. Mit értünk önálló tevékenységbıl származó jövedelem alatt? 4. Mely bevételek minısülnek az SZJA szerint adómentesnek (legalább 5 példa

felsorolása)? 5. Mi az adójóváírás az SZJA-ban, mennyi a mértéke? 6. Mi csökkenti a számított adót az SZJA-ban? 7. Milyen személyi és családi kedvezményeket biztosít az SZJA? 8. Kik választhatják az átalányadózást és a tételes átalányadózást? 9. Mi az eva, kik fizethetik és mekkora a mértéke? 10. Melyek a különadózó jövedelmek? 11. Mit jelent az önadózás? 12. Mit értünk adókötelezettségen? 13. Melyek az adóelıleg fizetésének fontosabb szabályai? 14. Mi az adó ellenırzés feladata? 15. Mi és milyen mértékő a késedelmi pótlék? 16. Mi az adóbírság, és mennyi a mértéke? 17. Mikor kell mulasztási bírságot fizetni? 18. Egy alkalmazott havi 52 000 Ft alapbérben részesül. Mennyi adóelıleget kell

fizetnie, ha semmilyen egyéb körülményt nem veszünk figyelembe? 19. Egy éven keresztül kapott havi 40000 Ft bér és 200 000 Ft egyéb tevékenységbıl

származó jövedelem után mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni? 20. Mi az általános forgalmi adó, és mekkora a mértéke? 21. Mi a jövedéki adó, és a fogyasztási adó? 22. Kik fizetnek társasági adót és mekkora a mértéke?

6. A könyvelés alapjai

A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során elıforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekrıl – törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja. (A könyveléssel kapcsolatosan a következıkben csak a legfontosabb, alapvetı ismereteket közöljük. A ténylegesen vállalkozóknak ajánljuk, hogy – elsısorban a folyamatosan változó jogi és gazdálkodási szabályozók miatt – könyvelésüket bízzák a könyvelésben jártas szakemberre.) A könyvvezetés lehet egyszeres és a kettıs könyvvitel. Az egyszeres könyvvitel az adott évben ténylegesen befolyt bevételt és az ahhoz kapcsolódó költséget veszi számba, e kettı különbözetét tekinti eredménynek (jövedelemnek). A kettıs könyvvitel pedig az adott évben a kiszámlázott bevételt – tényleges értékesítés – és csak az ahhoz kapcsolódó költségeket veszi alapul az eredmény kiszámításánál. Nincs tekintettel arra, hogy pénzügyileg mikor történt a kiegyenlítés. Az egyéni vállalkozók az egyszeres könyvvitel szerint tartoznak elszámolni és ennek megfelelı nyilvántartásokat vezetni. Az adózás szerint a nyilvántartások alap- és kiegészítı nyilvántartások lehetnek.


52 Mőszaki projekt

Alapnyilvántartások A legegyszerőbb nyilvántartás a bevételi nyilvántartás. A bevételi nyilvántartásban sorszámmal, dátummal és a kifizetı megnevezésével kell feltüntetni a bevételek teljes (adó elıleggel nem csökkentett) összegét és a levont (befizetett) adóelıleget. Bevételi nyilvántartást vezet: • az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, feltéve, hogy ÁFA-levonási jogát nem

érvényesíti, • az az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki,. a jövedelmét a bevételébıl

költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el, • a mezıgazdasági ıstermelı a nem kifizetıtıl származó bevételeirıl, azzal, hogy e

rendelkezés alkalmazásában bevételi nyilvántartásnak minısül az ıstermelıi igazolvány is.

Bevételi és költségnyilvántartás A bevételi és költségnyilvántartásban sorszámmal, dátummal, a kifizetı megnevezésével és a tevékenység megjelölésével kell feltüntetni a bevételnek adóelıleggel nem csökkentett összegét és a költségként elszámolható kiadásokat, valamint a levont adó elıleget. Év végén a jövedelmet tevékenységenként kell meghatározni. Bevételi és költségnyilvántartást vezet: • a nem egyéni vállalkozó önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a jövedelmét

tételes költségelszámolással állapítja meg, de ÁFA-levonási jogot nem érvényesít, ill. nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, és alkalmazottat, segítı családtagot nem foglalkoztat,

• a mezıgazdasági ıstermelı, ha ÁFA-levonási jogot nem érvényesít választása szerint. Pénztárkönyvet vagy naplófıkönyvet kell vezetni: • annak a magánszemélynek, aki ÁFA-levonási jogot érvényesít, ill. ha ÁFA fizetésére

kötelezett, • ha a magánszemély egyéni vállalkozó, • ha a magánszemély egyébként pénztárkönyv vezetését választja. Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplófıkönyv) tartalmi követelményei a következık. A bevételeket és kiadásokat idırendben, naponkénti bontásban, az ÁFA-kulcsok szerinti részletezésben, sorszámmal, dátummal, okmányok alapján kell bejegyezni és összesíteni. A számlával, egyszerősített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel vezetése esetén felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani. Az okmányokat megfelelı idırendi sorrendben, mellékletként kezelve kell megırizni. A pénztárkönyvi vagy naplófıkönyvi elszámolás számítógéppel is végezhetı, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer megfelel a tartalmi elıírásoknak. A géppel feldolgozott adatok negyedévenként összesített forgalmi végösszegeit a pénztárkönyvben vagy naplófıkönyvben rögzíteni kell. A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv vagy naplófıkönyv valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el A pénztárkönyvnek legalább a következı adatokat kell tartalmazni: A bevételek oszlopának bontása: • az adó alapjába beszámító bevételek, • az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb bevételek)


Mőszaki projekt 53

• a fizetendı általános forgalmi adó. A kiadások oszlopának bontása: • a költségnek minısülı kiadások, ezen belül:

− anyag, áru, − az alkalmazottak bére és közterhei, − vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében:

vállalkozói kivét, • egyéb kiadások:

− általános forgalmi adó (a számlákban elızetesen felszámított), − költségnek nem minısülı egyéb kiadások, különösen az alkalmazottól, megbízottól

levont, valamint a saját jövedelem után befizetett adó, adóelıleg, a befizetett bírság. A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése). (A pénztárkönyv mintáját a 15. melléklet tartalmazza).

Pénzügy technikai eszközök A bevételeket és a kiadásokat bizonylatokkal kell igazolni. A következıkben mintákat adunk a leggyakrabban használt bizonylatokból. A számla az adóigazgatási azonosításra alkalmas olyan bizonylat, amely legalább a következı adatokat tartalmazza: • sorszáma, • a kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma, • a vevı neve és címe, • a teljesítés idıpontja, • kibocsátásának kelte, • a fizetés módja és határideje, • a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább

szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához, • a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége, • a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított egységára, • a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen, • a felszámított adó százalékos mértéke, • az áthárított adó összege tételenként és összesen, • a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen, • a számla végösszege. A számlában termékfajtánként, szolgáltatásfajtánként (tételenként) kell az adó alapját, a felszámított ÁFÁ-t, és az adóval növelt ellenértéket kimutatni. Csak így válik ugyanis egyértelmővé, hogy az egyes tételeknek mi az ára. Kötelezı ezen kívül az ÁFA kulcsok szerinti összesítés is az adók alapjára és összegére vonatkozóan. 2001. január 1-tıl a számla alaki és tartalmi hitelességét aláírással is igazolni kell. Számlát helyettesítı okmány bármilyen adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat (irat) lehet, amely legalább a következı adatokat tartalmazza: • a terméket átadó (szolgáltatást nyújtó) adóalanyneve, címe és adóigazgatási azonosító

száma, • a terméket átvevı (szolgáltatást saját nevében megrendelı) neve, címe és adóigazgatási

azonosító száma, • a teljesítés idıpontja,


54 Mőszaki projekt

• a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely szükséges beazonosításához,

• az adó alapja, • a felszámított adó százalékos mértéke, • az áthárított adó összege.

Nyugta: nyugtatömb, vagy más módon elıállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következı adatokat tartalmazza: • sorszáma, • a kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, vagy az adóhatóság által

jóváhagyott más azonosító, • a kibocsátásának kelte, • fizetendı összeg.


Mőszaki projekt 55

Részletezı nyilvántartások A magánszemély a részletezı nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek. A vevıkkel (megrendelıkkel) szembeni követelések nyilvántartása, amely a következı adatokat tartalmazza: • a számla száma és kelte, • a vevı neve, • a számla végösszege, az ebbıl felszámított általános forgalmi adó, • a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A nyilvántartásban szereplı számlák kiegyenlítésének idıpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása, amely az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatás igénybevételébıl származó tartozásokat, e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegeket tartalmazza. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, amelyet az egyéni vállalkozónak, a mezıgazdasági ıstermelınek tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközérıl, nem anyagi javairól kell vezetnie. (A nyilvántartó lap mintáját a 16. melléklet mutatja). Tıkejövedelmek nyilvántartása, amelyet a magánszemélynek a tulajdonában lévı értékpapírokról, gazdasági társaságban lévı vagyoni részesedésérıl kell vezetni. Gépjármő-használati nyilvántartás, amelyet a jövedelemszerzı tevékenységéhez használt gépjármő költségelszámolásához, (minden gépjármő esetében külön) kell vezetni. (A nyilvántartás mintáját a 17. melléklet tartalmazza). Hitelbe vagy bizományba történı értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása, amelyeket az áru átadásáról-átvételérıl kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. Leltár , amit december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján kell elvégezni. A meglévı, vásárolt és saját termeléső készleteket kell leltározni a törvényben leírt csoportosítás szerint. Szigorú számadású nyomtatványok (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) nyilvántartása, amelynek tartalmaznia kell a nyomtatvány nevét és számjelét, a beszerzés keltét, a tömb(ök) sorszámát (tól-ig), a használatbavétel keltét, a felhasználás keltét, a kiselejtezés keltét. (A nyomtatvány mintáját a 14. melléklet tartalmazza.)

Selejtezés A tárgyi eszközök selejtezésének igazolásául selejtezési jegyzıkönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan azonosítójellel kell ellátni.

7. Társadalombiztosítás, a társadalombiztosítások fajtái

Az Alkotmány rendelkezései szerint az állampolgárokat különféle ellátások illetik meg a társadalombiztosítás keretében, amelyet törvény – az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek valamint a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelıen – szabályoz. A kötelezı társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz főzıdı jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül. A törvény meghatározza a foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.


56 Mőszaki projekt

A társadalombiztosítás (Tb) rendszerében kötelezı résztvenni. A szolgáltatások igénybevételét a járulékfizetés alapozza meg.

Foglalkoztatók (munkaadók) a biztosítottat foglalkoztató természetes és jogi személyek, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, költségvetési szervek, egyesülések.

A foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék-levonási, valamint a nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek terhelik.

A foglalkoztatott az, aki nem minısül egyéni, ill. társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében alkalmazza.

Biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosult személyek.

Biztosítottak: • a munkaviszonyban állók, • a szövetkezeti tagok, • a tanuló szerzıdéssel foglalkoztatott szakmunkástanulók, • a gyermekgondozási díjban részesülık, • a munkanélküli-ellátásban részesülık (keresetpótló juttatásban, munkanélküli • járadékban, nyugdíj elıtti munkanélküli-ellátásban részesülık), • az egyéni és társas vállalkozók (kivétel a kiegészítı tevékenységet folytatók), • az egyéb jogviszony keretében személyesen és díjazás ellenében munkát végzık, ha a

tárgyhavi jövedelmük eléri a megelızı hónapban érvényes minimálbér 30%-át, • az egyházi személy, a szerzetesrend tagja, • a tiszteletdíjban részesülık közül azok, akik az egyéb jogviszonyban állókkal azonos

elbírálás alá esnek mint: − az alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége,

társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, biztosítási önkormányzat, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselıi,

− a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselıi,

− a helyi (települési) önkormányzat választott képviselıi, társadalmi megbízatású polgármestere.

A biztosítás a biztosítási jogviszony kezdetétıl annak megszőnéséig áll fenn, pl. az alkalmazottnál az alkalmazás ideje alatt, az egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány átvételétıl visszaadásáig (visszavonásáig) tart a biztosítás.

Szünetel a biztosítás

• a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét ideje alatt, kivéve,

− ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása miatt engedélyezték,

− ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér, távolléti díj, táppénzfizetés történt,

− sorkatonai, polgári szolgálat alatt, • az elızetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az

ellene emelt vád alól jogerısen felmentették vagy a büntetıeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerısen felmentette,


Mőszaki projekt 57

• az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivı biztosítása arra az idıtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

A nem biztosítottakra nem terjed ki a biztosítás. İk: • a kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozók, • a gazdasági társaságok munkát nem végzı tagjai, • a tanulószerzıdést nem kötött szakképzı iskolai tanulók, • a mezıgazdasági kistermelık és ıstermelık, • külföldi állam diplomáciai képviselet tagjai, külföldi alkalmazottai stb., • a devizajogszabályok szerint külföldinek minısülı személyek, munkavállalók.

7.1. A társadalombiztosítási ellátások és fedezetük

Társadalombiztosítási ellátások A társadalombiztosítási ellátás egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásból áll. Ezekre az ellátásokra a biztosítottak jogosultak. Az egészségbiztosítási ellátás lehet: • egészségügyi szolgáltatás, • pénzbeli ellátás, úgymint táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj,

egyéb térítések, • baleseti ellátás, úgymint baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti

járadék. A nyugdíjbiztosítási ellátás lehet: • sajátjogú nyugellátás úgymint öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti

rokkantsági nyugdíj, • hozzátartozói nyugellátás, úgymint özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülıi nyugdíj, baleseti

hozzátartozói nyugellátás.

A társadalombiztosítási ellátások fedezete A társadalombiztosítási ellátások fedezésére. a foglalkoztatók (munkáltatók) Tb-járulékot (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék) kötelesek fizetni biztosított alkalmazottaik bére után, és a táppénzkiadásokhoz is hozzájárulnak. A Tb-járulék mértéke 2003-ban 29%. Ebbıl: • az egészségbiztosítási járulék 11%, • a nyugdíjbiztosítási járulék 18%, amelybıl 1% a rokkantsági nyugdíj fedezete. A biztosítottak ugyancsak járulékot kötelesek fizetni, amelynek mértéke 11,5%, ebbıl: • az egészségbiztosítási járulék 3%, • a nyugdíjjárulék: kizárólag a Tb nyugdíj hatálya alá tartozó személy esetében 8,5%, magánnyugdíjpénztári tag esetében 1,5% a nyugdíjjárulék (a magánnyugdíjpénztári tagok 7% tagdíjat fizetnek a magánnyugdíjpénztárba. A járulékot a jövedelemadó-elıleg számításánál jövedelemként figyelembe vett összeg (járulékalap) után kell levonni és befizetni (munkabér, munkadíj, jutalék, jutalom, betegszabadság idejére esı átlagkereset stb.), legfeljebb azonban a járulékfizetés felsı határáig. A felsı határ az egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszerese. 2003-ban napi 10 700 Ft-ig és évi 3 905 500 Ft-ig kell (lehet) a nyugdíjjárulékot megfizetni. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs. felsı határa.


58 Mőszaki projekt

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy sem nyugdíj, sem egészségbiztosítási járulékot nem fizet. A GYES-ben, a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülı személy a díj összege után nyugdíjjárulékot fizet (ide értve a rnagánnyugdíjpénztári tagdíjat is).

A keresetpótló juttatásból, munkanélküli járadékból, segélybıl csak nyugdíjjárulékot kell fizetni.

Példa. Egy alkalmazott fizetése (bruttó bére) 50 000 Ft. Kinek, mennyi Tb-járulékot kell fizetnie? Járulékot a foglalkoztató és a munkavállaló fizet az APEH részére. A foglalkoztató a fizetés 18%-át,azaz 50 000 x 0,18 = 9 000 Ft-ot nyugdíjjárulékként és 11 %-ot, azaz 50 000 x 0,11 = 5 500 Ft-ot egészségügyi járulékként, összesen tehát 14 500 Ft-ot fizet: (Így a dolgozó 50 000 Ft + 14 500 Ft = 64 500 Ft-ba „kerül” + fizetendı még az alkalmazott utáni egészségügyi hozzájárulás, ami 3450 Ft, ez együtt 67 950 Ft.). Az alkalmazott (munkavállaló) az, 50 000 Ft-os fizetésébıl 8,5% nyugdíjjárulékot és 3% egészségbiztosítási járulékot fizet, amit a munkáltatója von le a bérébıl és fizet be az APEH részére (ha magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 1,5%-ot a Tb-nek, és 7%-ot a magánnyugdíjpénztárba.) Nyugdíjjárulékra tehát 50 000 x 0,085 = 4 250 Ft-ot, egészségügyi járulékként pedig 50 000 x 0,03 = 1 500 Ft-ot fizet.

Az egyéni vállalkozó attól függıen, hogy fıfoglalkozásban vagy kiegészítı tevékenységként vállalkozó, ill. hogyan adózik, mi az adóalapja (járulékalapja) eltérı módon fizet. A fıfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét – de legalább a megelızı hónap elsı napján érvényes minimálbér – után fizet 29% Tb- járulékot, 8,5% nyugdíjjárulékot, (vagy 7% magánnyugdíjpénztári tagdíjat és 1,5% Tb nyugdíjat), valamint 3% egészségügyi járulékot. Az átalányadózó vállalkozóknál az átalányadó alapját képezı jövedelem, de legalább a tárgyhó elsı napján érvényes minimálbér, a tételes átalányadózók esetében pedig a minimálbér a járulékalap. A társas vállalkozás tagja részére a személyes közremőködés címén elszámolt jövedelem (minimum a minimálbér) a járulékalap. Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységük folytatása mellett egyidejőleg heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban vannak vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói (többes jogviszony) a vállalkozói kivét után fizetik a 29%-os társadalombiztosítási járulékot, a 8,5%-os nyugdíjjárulékot. Nekik nem kell figyelembe venniük a járulékfizetés alapjául szolgáló legkisebb összeget, azaz a megelızı hónapban érvényes minimálbért. A vállalkozásból származó jövedelmük után nem kapnak táppénzt és egyéb pénzügyi ellátást, ezért nem kell fizetniük a 3%-ósegészségügyi járadékot. A kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozó – csak a saját jogú nyugdíj mellett vállalkozó minısül annak – 5% baleseti járulékot fizet. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, a társas vállalkozó a vállalkozásából származó jövedelme után fizet Nem kell fizetni járulékot (eho-t sem) ha táppénzben, GYED-ben, GYES-ber részesül valaki, (ha nem dolgozik, katonai szolgálatot teljesít, fogva tartott stb.) A segítı családtagok és a háztartási alkalmazottak legkisebb Tb-járulék alapja a minimálbér. Ez után kell tehát29% Tb, 8,5% nyugdíj- és 3% egészségbiztosítási járulékot fizetni. Kérelemre a magasabb összegő járulék is (de csak a nyugdíjjárulék esetében). Segítı családtag az egyéni vállalkozó ill. a jogi személyiséggel nem rendelkezı társas vállalkozás természetes személy tagjának közeli hozzátartozója, ha személyesen is közremőködik a vállalkozásban díjazás ellenében (nem munkaviszony keretében). Nem kell a vállalkozónak Tb-járulékot fizetni, ha táppénzben, GYED-ben részesül, katona, ill. szabadságvesztését tölti.


Mőszaki projekt 59

1997. szeptember l-jétıl alkalmi munkavállalás esetén (1997. évi LXXIV tv.) egyszerősített eljárás keretében lehet leróni a munkabérek közterheit (Tb-járulék, egészségügyi járulék, adóelıleg, munkaadói, munkavállalói járulék). Alkalminak akkor minısül a foglalkoztatás, ha a magánmunkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követı naptári napra (egy hónapon belül legfeljebb 15 naptári napra, éven belül 90 napra) létesít munkaviszonyt. Egy alkalmi munkavállaló több munkáltatónál is csak összesen 120 napot tölthet el egy naptári éven belül alkalmi munkával. Az alkalmi munkavállalói könyv (AM) a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásának nyilvántartására szolgáló közokirat. AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes megyei munkaügyi központ kirendeltsége, megállapodás alapján a település jegyzıje állít ki a munkavállaló kérelmére. Alkalmi munkást kizárólag magánszemély munkáltató foglalkoztathat. Az alkalmi munka díjazásának –levonások nélkül – el kell érnie a napi 1200 Ft-ot, de nem lehet több 4000 Ft-nál. (Más esetben nem minısül alkalmi munkának a munkavállalás, tehát az általános foglalkoztatási szabályokat kell alkalmazni). Az alkalmi munkavállaló nettó munkadíjazásban részesül, abból a munkáltató nem vonhat le semmilyen jogcímen. A közterheket (Tb., adó stb.) közteherjegy (bélyeg) vásárlásával rendezi.

A kifizetett munkadíj, Ft/nap A közteherjegy értéke, Ft/nap Az ellátási alap, Ft/nap 1. 1200...1599 500 1370 2. 1600...2099 800 1830 3. 2100...2599 1000 2460 4. 2600...3099 1200 3300 5. 3100...4000 1500 4140

A következı csökkentett összegő közteherjegyet fizeti a munkáltató, ha a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat.

A kifizetett munkadíj, Ft/nap A közteherjegy értéke, Ft/nap Az ellátási alap, Ft/nap 1. 1200...1599 200 1370 2. 1600...2099 400 1830 3. 2100...2599 500 2460 4. 2600...3099 600 3300 5: 3100...4000 800 4140

Ennek alapján az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, nyugdíjra és baleseti ellátásra (baleseti táppénz is) jogosult, de táppénzre és terhességi gyermekágyi segélyre nem. Az egészségügyi hozzájárulás az egészségügyi ellátások pénzügyi fedezetének kiegészítésére szolgál. (1998. évi LXVI. tv.) Százalékosan és tételesen meghatározott fizetési kötelezettség. Százalékos mértékő hozzájárulást kell fizetni: • az összevont adóalapba tartozó járulékot nem viselı jövedelmek után (egyéb jövedelmek), • a járulékalapba nem. számító természetbeni juttatások után (adóköteles ajándék,

reprezentáció), és ha azt nem biztosított kapja, • kamatkedvezménybıl származó jövedelem után, • egyösszegő járadékmegváltás után, • kisösszegő kifizetések után, ha a juttatott nem biztosított és nem alkalmi munkavállaló. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke általában 11%, kivéve a mezıgazdasági kistermelıt, aki a bevétel 5%-ának 15%-át fizeti. A cégautó magánhasználata után 25%, a fizetıvendéglátás átalányadója után 20% a hozzájárulás. Egyes esetekben és jövedelmek után nem kell hozzájárulást fizetni, pl. táppénz, GYET, GYED, terhességi gyermekágyi segély, nyugdíj stb.


60 Mőszaki projekt

Tételes hozzájárulást kell fizetni mindenalkalmazott, vállalkozó, társas vállalkozásban közremőködı, munkanélküli stb. személy után kivéve, ha más munka, ill. egyéb jogviszony után már munkáltatójuk megfizette azt. Az egészségügyi hozzájárulást a munkaadó (vállalkozó), a munkanélküli járadékban vagy keresetpótló juttatásban részesülı személy után a munkanélküli ellátást folyósító szerv fizeti. Mértéke havonta 2003-ban 3450 Ft (napi 115 Ft). Egyes esetekben és jövedelmek után ezt sem kell fizetni, pl. táppénz, terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYET, ápolási díj, kisgyermek, beteg gondozása ápolása idıtartamára, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, sorkatonai szolgálat, fogvatartás ideje, a nyugdíjas vállalkozónak stb.

Járulékbevallás és fizetés 1999. január l-tıl az APEH járulékigazgatóságaihoz kell a bevallást és a befizetést megtenni az adóbevallás részeként. A bevallás, gyakorisága az adófizetéshez igazodik, ha a fizetési kötelezettség: • a 10 millió forintot elérte havonta, a következı hónap 20-ig, • a 4 millió forintot elérte negyedévente, a következı hónap 20-ig, • 4 millió forint alatt van évente, az adóbevallással február 15-ig. A magánnyugdíjpénztári tagtól levont tagdíjat ugyanakkor az adott hónapot követı hónap 12-ig kell bevallani a biztosított magánnyugdíjpénztárába. A fizetés gyakorisága ettıl eltér. A havonta bevallásra kötelezett munkáltatónak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képezı jövedelem után megállapított járulékot, a tárgyhót követı hónap 12. napjáig kell befizetni, kivéve a helyi önkormányzatoknak, amelyeknek 20-ig. Az egyéni vállalkozóknak negyedévente, a negyedévet követı hó 12-éig kell saját maguk után befizetni a járulékot. A vállalkozók alkalmazottjaik után ugyanakkor havonta fizetik a járulékot. A foglalkoztató köteles az egészségbiztosítási szervnek 8 napon belül bejelenteni (személyi adatok, taj-szám megjelöléssel) a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszőnését, szüneteltetését!

7.2. Egészségbiztosítási ellátások, nyugellátások, családi támogatások

Egészségügyi ellátások lehetnek: • Ingyenes egészségügyi ellátások: betegségmegelızés és betegségek korai felismerése,

háziorvosi ellátás, egyes fogászati ellátások, járóbeteg-szakellátás (rendelıintézet), fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás (kórház), egyéb ellátások (szülészeti ellátás, orvosi rehabilitáció, betegszállítás).

• Ártámogatásos egészségügyi ellátások: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatás, utazási költségtérítés.

• Részleges térítéses egészségügyi szolgáltatások. • Méltányosságból igénybe vehetı egészségügyi szolgáltatások. • Külföldi gyógykezelés.

Pénzbeli ellátások

Táppénz

A betegszabadság naptári évenként 15 munkanap. Erre az idıtartamra a távolléti díj 80%-a jár, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató emellett Tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett.


Mőszaki projekt 61

A betegszabadságon túli idıre táppénz jár annak, aki a biztosítás tartama alatt, ill. a biztosítás megszőnését követı elsı, második vagy harmadik napon lett keresıképtelen és 3% egészségbiztosítást fizet. Keresıképtelen az, • aki betegsége miatt vagy aki nem jogosult terhességi gyermekágyi segélyre, de terhessége,

szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, • az anya, ha kórházi kezelés alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, • az anya vagy az egyedülálló apa, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja, • az a szülı aki 1 évesnél idısebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, • akit kórházba bármilyen ok miatt felvettek, • aki tizennégy évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermeket otthon ápol, • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy

akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, aki járványügyi, állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen nem foglalkoztatható.

A táppénz a keresıképtelenség idıtartamára egy évig, a biztosítási jogviszony megszőnését követıen 180 napig jár, amit a biztosító fizet. A táppénz minden naptári napra jár (szabadnap, heti pihenınap, munkaszüneti nap), kivéve arra az idıre, amikor a biztosítás szünetel, arra a pihenınapra, amikor a következı munkanapon már nincs táppénzen a biztosított, azokra a napokra, amikor keresetét teljes egészében megkapja, a GYED idejére, nyugdíj esetén, letartóztatás, szabadságvesztés idejére. Gyermekápolási táppénz jár: • a gyermek szoptatása, ápolása esetén a gyermek 1 éves koráig, • 1-3 év közötti gyermek ápolása címén gyermekenként és évente 84 napon át, • 3-6 év közötti gyermek ápolása esetén gyermekenként és évente 42, egyedülállónak 84

napon át, • 6-10 év közötti gyermek ápolására gyermekenként és évente 14, egyedülállónak 28 napon

át. Azok, akik nem jogosultak betegszabadságra (vállalkozók, segítıcsaládtagok, szakmunkástanulók) keresıképtelenségük elsı napjától jogosultak táppénzre. Táppénz alapjaként azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely után a biztosított járulék fizetésére kötelezett volt (nemcsak amikor fizette azt). A táppénz összegét a táppénzre való jogosultság elsı napját közvetlenül megelızı év naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha ezen idıszak alatt a biztosított nem rendelkezik legalább 180 napi jövedelemmel, a táppénzre vételt megelızı 180 nap jövedelmének átlaga alapján kell a táppénzt megállapítani. Ha ezen idıszak alatt sem rendelkezik megfelelı jövedelemmel, táppénzét a minimálbér alapján kell megállapítani, ill. ha a szerzıdés szerinti bére ennél kevesebb, úgy az a táppénz alapja. Számolni kell azzal a jövedelemmel is, amely a számítási idıszakban megszőnt másik jogviszonyból származik, ha az a 3%-os egészségbiztosítás terhelte. Ugyancsak a szerzıdésszerinti bér a táppénz alapja, ha GYED, terhességi-gyermekágyi segély, katonai szolgálat, táppénz miatt nincs meg a 180 napi jövedelem. A táppénz összege a táppénzalap 70%-a, kétévnél rövidebb biztosítási jogviszony alatt 60%-a. A táppénz alapjának 2001-tıl nincs felsıhatára (mint ahogy az egészségbiztosítás alapjának sincs).

Terhességi-gyermekágyi segély

Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelızı két éven belül 180 napon át biztosított volt és a biztosítási idıtartam alatt, vagy annak megszőnését követı 42 napon belül, ill. a táppénzes idıszaka alatt vagy az azt követı 28 napon belül szült.


62 Mőszaki projekt

A segély a szülési szabadságnak megfelelı idıtartamra jár (24 hét), mértéke a napi átlagkereset 70%-a. Csak az a jövedelem számít kiszámítása alapjául, amely után egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni. Gyermekgondozási díjra (GYED-re) jogosult a biztosított szülı, ha azt igényli, az igénylést megelızıen az anya 180 napon át biztosított volt, és saját háztartásában neveli gyermekét. A biztosított szülık mindegyike igényelheti a díjat, és bizonyos feltételekkel házastárs, gyám, örökbefogadó szülı is. A GYED a terhességi gyermekágyi segélyt követı naptól jár a gyermek két éves koráig. Összege a (a táppénz szabályok szerinti) naptári napi átlagkereset 70%-a, max. az érvényes minimálbér kétszerese. Csak az a jövedelem számít kiszámítása alapjául, amely után egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni. 2003-ban havi 83 000 Ft (2766,66 Ft napi) lehet a legnagyobb mérték. Azoknál, akik nem rendelkeznek 180 napi jövedelemmel, a GYED összege az igénybevétel napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének a 70%-a. Ha a járulékalapot képezı jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelem az alap. A GYED adóköteles, folyósításának ideje szolgálati idınek minısül, 8,5%-os nyugdíjjárulékot kell belıle levonni, ill. (7% tagdíjat és 1,5%-os nyugdíjjárulékot, ha magánnyugdíjpénztári tag), egészségbiztosítási járulék nem terheli. Nem jár GYED, ha a jogosult munkadíjazásban van, keresıtevékenységet folytat, elızetes letartóztatásban vagy börtönben van, és ha gyermekét állami gondozásba vették, napközbeni ellátást nyújtó intézetben helyezték el.

Baleseti ellátás Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén egy éven keresztül jár, és legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az ellátás lehet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj. A baleset kivizsgálása, jegyzıkönyvi rögzítése a munkaadó kötelessége. Egyéni vállalkozónál a dokumentálás az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár feladata. A baleseti táppénzt annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol a baleset bekövetkezett (ahol a biztosítási jogviszony fennáll). Mértéke a baleseti táppénzre való jogosultság elsı napját közvetlenül megelızı hónapban elszámolt jövedelem (járulékalap) naptári napi összege (100%-a). Amennyiben nem volt járulékfizetésre kötelezett, (nem volt jövedelme) a megelızı hónapban, akkor a tényleges, ill. szerzıdésszerinti jövedelem napi átlaga a táppénz összege. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ (legalább a 16%-ot elérı munkaképesség-csökkenés esetén jár). Mértéke a megelızı egyévi, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapját képezı kereset havi átlagának 8, 10, 15 vagy 30%-a, a baleseti fokozatok szerint.

Nyugellátások Nyugellátásban lehet részesülni: • saját jogon öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj keretében, • hozzátartozói jogon özvegyi nyugdíj ,szülıi nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói

nyugdíj keretében.

Saját jogú nyugellátás, öregségi nyugdíj

1998-tól új nyugdíjtörvények léptek hatályba, amelyek gyökeres változást jelentettek a nyugdíjrendszerben. Az új nyugdíjrendszer vegyes finanszírozású. A felosztó, kirovó rendszer mellett megjelenik a tıkefedezeti elven mőködı nyugdíjpénztár is. Az új nyugdíjrendszer 3 pilléren nyugszik. Az elsı két pillér valamelyikéhez kötelezı tartozni.


Mőszaki projekt 63

I. pillér: Társadalombiztosítási nyugdíj A biztosított a nyugdíjjogosultság elérésekor a szolgálati idejétıl és a havi nettó átlagkeresetétıl (SZJA-val csökkentett) függı nyugdíjat kap. A nyugdíjat téljes egészében a Tb nyugdíjpénztár fizeti. 2003-ban ennek legkisebb mértéke 21 800 Ft lehet. Teljes nyugdíjra azok lesznek jogosultak, akik 20 év szolgálati idıt szereztek, és nık esetében betöltötték a 62. évüket vagy 1943-ban születtek, 58., 1944-ben 59., 1945-ben 60., 1946-ban 61. évüket betöltötték, férfiak esetében betöltötték a 62. évüket vagy 1938. január 1. elıtt születtek, 60., 1938-ban születtek, 61. évüket betöltötték Résznyugdíjra az jogosult, aki 15 év szolgálati idıt szerzett. A nyugdíj a szolgálati idı függvénye. 10 év szolgálati idı esetén a havi átlagkereset 33%-a a nyugdíj, és ez évente 2% ponttal nı a 25. szolgálati évig, ekkor 63% lesz. 26 szolgálati évtıl 36 évig 1% ponttal nı 74%-ig. 37 év szolgálati idı esetén 75,5%, 38 év esetén 77%, 39 év


64 Mőszaki projekt

esetén 78,5%, 40 év szolgálati idı esetén az átlagkereset 80%-a nyugdíj, és minden további év, 1,5% ponttal több. Ezen kívül a jövedelem függvényében csökken a nyugdíjalap. 2003-ban a nyugdíjalap nettó 100 000 Ft-ig a teljes havi átlagkereset, efölött százalékosan csökken. Pl. 110 000 Ft nettó keresetnél a nyugdíjalap 100 000 Ft + a 110 000 - 100 000 Ft 90%-a (9000 Ft) összesen 109 000 Ft. 40 év szolgálati jogviszony esetén tehát ennek a109 000 Ft-nak a 80%-a lesz a nyugdíj, azaz 87 200 Ft. (Részletek a jogszabályban találhatók.) Elırehozott öregségi nyugdíjra jogosultak a nık, ha 55. életévüket, férfiak, ha 60. életévüket betöltötték és rendelkeznek megfelelı szolgálati idıvel (életkortól függıen 35-38 évvel). A korkedvezményes munkakörökben dolgozók 2005-ig, nyugdíjkorhatáruk betöltése elıtt a korengedménynek megfelelıen mehetnek nyugdíjba. Fokozatosan bevezetésre kerül a 13. havi nyugdíj. 2003-ban novemberi nyugdíjuk 25%-át, majd 50%-át, 75%-át, ill. 2006-ban 100%-át kapják kézhez rendes havi nyugdíjukon felül. 2013. január 1-jétıl a nyugdíj alapját a bruttó átlagkeresetekbıl számítják, így a nyugdíj adóköteles lesz, és minden évet azonos mértékben ismer el. A Tb nyugdíjnál 1,65%-os, a magánnyugdíjnál 1,22%-os szorzóval számolják. Így a Tb nyugdíjrendszerben 20 szolgálati év után (20 x 1,65) az átlagkereset 33%-a lesz a nyugdíj, 40 szolgálati év után pedig (40 x 1,65) 66%-a.

II. pillér: Magánnyugdíj Vegyes nyugdíjrendszer, a nyugdíj háromnegyed részét a Tb nyugdíjpénztár, egynegyed részét a magánnyugdíjpénztár fizeti. A pályakezdıknek kötelezı magánnyugdíjpénztárat választani, mások választhatnak. Azok a biztosítottak, akik 2003. végéig még nem töltötték be 30. életévüket ezen idıpontig csatlakozhatnak a vegyes nyugdíjrendszerhez. Pénztárba belépési nyilatkozat kitöltésével lehet belépni. 15 napon belül kell a pénztárnak a belépıt értesíteni, záradékolva a belépést, vagy írásban jogszerően elutasítani. A pályakezdınek a biztosítottá válását követı, az önként belépı biztosítottnak pedig a pénztártaggá válását követı 15 napon belül közölnie kell foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát. A foglalkoztatónak ezt követıen 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról. Ha a pályakezdı nem választ pénztárat, vagy választását elmulasztja 15 napon belül bejelenteni, biztosítási jogviszonyának idıpontjától a lakóhelye szerinti területi pénztár tagjává válik. A pénztártag tagdíjat köteles fizetni a magánnyugdíjpénztárba, amelynek mértéke évenként változhat, jelenleg 7%. (Ezenkívül 1,5% nyugdíjjárulékot a Tb nyugdíjbiztosítási alapba kell fizetni.) A tagdíjat minden hónap12-éig kell bevallani és, megfizetni a foglalkoztatóknak, vállalkozóknak. A tagdíjfizetés ,elmulasztása köztartozásnak minısül, Akik 2012. december 31-ét megelızıen mennek nyugdíjba, a Tb nyugdíjjal azonos módon megállapított nyugdíjat kapnak Akikét ezt követıen állapítják meg, azok 1,22-es szorzóval számítva kapják nyugdíjukat. Ez 20 év szolgálati idı esetén20 x 1,22% azaz a bruttó átlagkereset 24,4%-át, 30 év szolgálat idı 30 x 1,22% azaz 36,6%-át, 40 év esetén 40 x 1,22% azaz a bruttó kereset 48,8%-át kapja a nyugdíjpénztártól. Ezt egészíti ki a magánnyugdíjpénztártól kapott járadék.

III. pillér: Önkéntes nyugdíjpénztár Az állampolgárok önkéntes befizetésein alapul. Az ebbıl az alapból fizetett nyugdíj, független a kötelezıen fizetendı nyugdíjtól. A tagok a pénztár által (alapszabályban rögzített) megállapított tagdíjat fizetnek, amelybıl a pénztár fedezeti alapot, mőködési alapot, likviditási alapot képez. A pénztártag számláján a


Mőszaki projekt 65

fedezeti alap és hozadéka jelenik meg. A mőködési alap a pénztár mőködésének a fedezete. A likviditási alap (mőködést biztosító) közös kockázati alapba kerül. A tagdíj és az alkalmi (egyszeri) befizetések után 30%-os SZJA kedvezmény jár. A munkáltatók részben vagy teljes egészében átvállalhatják alkalmazottjuk tagdíjának fizetését. A munkáltatói hozzájárulás a vállalkozás költségei között számolható el, és nem kell utána Tb-járulékot fizetni. Az alkalmazott számára ugyan személyi jövedelem, de a 30%-os adókedvezmény ebben az esetben is érvényesíthetı. Önkéntes pénztár tagja lehet minden 16. életévét betöltött természetes személy. A belépök szabadon választhatnak a pénztárak között és át is léphetnek egyik pénztárból a másikba. A pénztártag halála esetére egy vagy több kedvezményezettet jelölhet meg, aki a tag halála esetén örököse a felhalmozott összegnek, amely azonban mentes az örökösödési illetéktıl. Az örökös vagy egy összegben felveheti a rá jutó részt, vagy átutaltathatja saját magán vagy önkéntes nyugdíjbiztosítási számlájára, esetleg tovább fizeti saját felhalmozási céllal.

A rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíjat változatlanul a Tb nyugdíjrendszer kezeli. Rokkantsági nyugdíjra a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztett jogosult, ha ebben az állapotban egy évig javulás nem várható, rendelkezik a szükséges szolgálati idıvel, és nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkan ás elıtti keresetnél. Mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idıtıl függ. Legkisebb összege 2003-ban a III. rokkantsági fokozatban 21 800 Ft, a II. rokkantsági fokozatban 22 850 Ft és az I. fokozatban 23 670 Ft. A baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár a rokkantsági nyugdíj feltételei szerint, ill. aki munkaképességét 50%-ban szilikózis következtében vesztette el. A nyugdíj mértéke pedig a szolgálati idı tartamától és a rokkantság fokától függ. Legkisebb összege 2003-ban III. rokkantsági csoportban 21 910Ft, II. rokkantsági csoportban 23 010Ft, I. rokkantsági csoportban 23 810Ft.

Hozzátartozói jogú nyugellátás Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (bizonyos megszorításokkal) kaphat. Az jogosult rá, akinek elhalt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi,. rokkantsági nyugdíjra vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Mértéke annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 25%-a, amely az elhunytat a halála idıpontjában megillette vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíj az özvegy keresetére, nyugdíjának összegére, jövedelmére tekintet nélkül jár. Minimum összege nincs. A házastárs (élettárs) halálától egy évig az özvegynek ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Mértéke annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az 50%-a, amely az elhaltat a halála idıpontjában megillette, vagy megillette volna. Az összeg az özvegy keresetétıl, jövedelmétıl, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár. Szülıi nyugdíj annak a rokkant szülınek vagy nagyszülınek jár, aki az elhunyt fiatalt eltartotta. Mértéke a gyermek, unoka saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának 25%-a. A szülıt vagy nagyszülıt a nyugdíj 50%-a illeti meg abban az esetben, ha nincs saját jogú nyugdíja. Árvaellátás az elhalt szülı 16 évesnél fiatalabb (ha tanuló 25 éves korig) gyermeke részére jár, ha az elhalt szülı a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt megszerezte. Mértéke annak az ellátásnak a 30%-a, amely az elhunytat a halála idıpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna. A jogosultságot középiskolás esetében évente, felsıfokú tanulmányokat folytatók esetében félévente kell igazolni! 2003-ban nem lehet kevesebb 18 580 Ft-nál gyermekenként.


66 Mőszaki projekt

Baleseti hozzátartozói nyugellátás az üzemi baleset következtében elhunyt hozzátartozóit illeti meg, függetlenül attól, hogy az elhunyt megszerezte-e a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idıt.

Késedelem, mulasztás következményei A járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetés évei, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel stb. a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával, késedelmével kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjérıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (adóbírság, késedelmi kamat stb). Mulasztási bírsággal sújthatják a Tb pénztárak külön a társaságokat, magánszemélyeket, ha elmulasztják bevallási kötelezettségeiket, nem jelentik be táppénzes dolgozóikat. A bírság társaság esetében 200 ezer forint, magánszemély esetében 100 ezer forint lehet.

Családi támogatások Az állam a családok támogatása és a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében külön törvényben határozta meg a támogatási formákat, azok mértékét, valamint a legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A törvény a magyar állampolgárokra, az elismert menekültekre és az engedéllyel rendelkezı bevándorlókra hatályos. Ellátási fonnák: • családi pótlék, • gyermekgondozási támogatások a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás • anyasági támogatás.

Családi pótlék

A családi pótlék alanyi jogon jár a gyermekek számától függıen. Mértéke:

ha a gyermekek száma családnak egyedülállónak

egy 4600 Ft 5400 Ft

kettı 5500 Ft 6500 Ft

három és több 7100 Ft 7600 Ft

intézetben, nevelıszülınél elhelyezett gyermek után és saját jogon,

6500 Ft

tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után

12600 Ft

A fogyatékos nagykorú után megemelt családi pótlék jár. Családi pótlékra jogosult a vér szerinti szülı, az örökbe fogadó szülı, a szülıvel együtt élı házastárs, a nevelıszülı, a hivatásos nevelıszülı, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek után, aki • még nem tanköteles, • tankötelezettsége megszőnéséig a tanköteles, (a pótlék azon tanév végéig jár, amelyben a

gyermek a 16. évét betölti. Ezután családi pótlék csak az alap vagy középfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után jár),

• közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után, • saját jogán a 18. életévét betöltött árva és a tartós, vagy átmeneti nevelésbıl kikerült

fiatalnak, ha közoktatási intézményben tanul.


Mőszaki projekt 67

Nevelıszülıknél elhelyezett gyermek után a nevelıszülı, az intézetben elhelyezett gyermek után az intézet (vezetıje) jogosult a pótlékra. A javító vagy büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezett gyermekek családi pótlékát fenntartásos betétben helyezik el. Minden év júliusában 2 havi családi pótlékot folyósítanak.

Gyermekgondozási támogatások

A gyermekgondozási segélyt (GYES-t) az anya vagy az apa kaphatja a gyermek 3 éves koráig, tartósan, vagy súlyosan beteg gyermek esetében 10 éves koráig. Összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2003-ban 21 800 Ft), ikrek esetén duplán jár. Az összeg nyugdíjjárulék köteles (mértéke 8%, magánnyugdíj pénztári tagság esetén 1,5%) és a lakóhely szerinti egészségbiztosító pénztárnál, ill. a munkahelyi kifizetıhelyen kell kémi. A GYES folyósítása mellett a szülı a gyermek másfél éves korától napi 4 órát meg nem haladó keresıtevékenységet folytathat. A gyermekgondozási támogatást (GYET) jövedelemtıl függetlenül igényelhetik a három vagy ennél több gyermeket nevelı családok (apa vagy anya). A támogatás összege a gyermek 3 éves korától 8 éves koráig vehetı igénybe. Mértéke a legkisebb öregségi nyugdíj összegével egyezik meg, 2003-ban 21 800 Ft. Amennyiben egy család jogosult lenne GYES-re és GYET-re is, csak az egyik ellátásban részesülhet. A folyósítás idıtartama alatt 4 órát meg nem haladó keresıtevékenységet végezhet, akinek a részére folyósítják a támogatást, ennél hosszabb idıtartamú munkát csak otthonában vállalhat. Az anyasági támogatás a szülı nı részére alanyi jogon járó egyszeri segély. Feltétele, hogy a szülı nı jogosult legyen térítésmentes terhesgondozásra és legalább négyszer, koraszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson vegyen részt. Nem jár támogatás annak, aki gyermekét örökbe adja, intézetbe utalja, vagy másnál helyezi el. Az anyasági támogatás összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 225%-a, ikrek esetében 300%-a (2003-ban a 21 800 Ft 225%-a 49 050 Ft), amit a szülést követı 30 napon belül a nevelési támogatást folyósító szervnél kell kémi. A családtámogatási ellátásokra vonatkozó igényt írásban kell benyújtani, mellékelve az elbíráláshoz szükséges igazolásokat.

Ellenırzı kérdések 1. Kik minısülnek biztosítottnak a társadalombiztosítás szerint, és milyen ellátásra

jogosultak? 2. Milyen társadalombiztosítási ellátások vannak? 3. Mi a társadalombiztosítási ellátások fedezete? 4. 40 000 Ft havi bér után milyen összegő járulékot fizet a munkáltató és a

munkavállaló? 5. Milyen célt szolgál az egészségügyi hozzájárulás, és mekkora a tételes egészségügyi

hozzájárulás mértéke? 6. Hogyan csoportosíthatók az egészségbiztosítási ellátások? 7. Ki jogosult táppénzre, mennyi ideig jár, és mekkora a mértéke? 8. Milyen egyéb ellátásokat térít az Országos Egészségügyi Pénztár? 9. Milyen családi támogatások vannak? 10. Mi a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás közötti különbség és az azonosság? 11. Milyen nyugellátási formák vannak? 12. Melyek a társadalombiztosítási és magánnyugdíj közötti fontosabb különbségek?


68 Mőszaki projekt

8. A vállalkozás válsága, megszüntetése

A vállalkozás nemcsak sikeres, nyereséges lehet, hanem elıfordulhat, hogy veszteségessé válik vagy más ok miatt megszőnik. A vállalkozás válságát elsısorban a fizetésképtelensége jelzi. Elismert tartozásait nem tudja határidıre rendezni vagy egyáltalán nem tud fizetni. Ez általában nem hirtelen, egyik napról a másikra következik be, hanem egy folyamat része. Visszavezethetı külsı és belsı okokra. Oka lehet vállalkozáson belül az emberi mulasztás, vezetési, szervezési hibák, tıkehiány, gyenge minıségő, elavult termék, elınytelen szerzıdések, alacsony jövedelmezıség stb. Külsı okai között elsısorban piaci tényezık játszhatnak közbe, csökken a termék iránti kereslet, a versenytársak megerısödnek, nem várt kormányzati intézkedések, gazdasági események jöhetnek közbe stb.

A csıdeljárás A csıdeljárás lényege, hogy a fizetésképtelen cég helyzetét rendezze, fizetıképességét helyreállítsa. A csıdeljárást az adós vagy a hitelezık kérik. Az eljárás során az adós jogilag érvényesen szüneteltetheti adósságainak megfizetését azért, hogy annak idıtartama alatt csıdegyezség megkötésére tegyen kísérletet. A fizetési haladék (moratórium) alatt lehetıséget kap az adós arra, hogy összeszedje magát, olyan programot dolgozzon ki, amely alkalmas a veszteségek okainak feltárására és megszüntetésére. A fizetési haladék nem vonatkozik egyes kötelezettségekre, mint a bérek és bérjellegő juttatások, adók, Tb-járulékok stb. A csıdeljárási kérelmet az adós székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bírósághoz kell benyújtani, amelyhez elızetesen szükséges a hitelezık fizetési haladéka. A csıdeljárás alatt bíróság által kirendelt vagyonfelügyelı mőködik, aki a hitelezıi érdekek védelme érdekében figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét és biztosítja a törvényességet. Az adós a fizetıképessége helyreállítását célzó programot, valamint egyezségre készített javaslatát megtárgyalja a hitelezıkkel. A vagyonfelügyelı részt vesz a tárgyaláson és az egyezséget is ı hagyja jóvá. Az egyezség létrejöttéhez a követelések kétharmadát kitevı hitelezıi egyetértés szükséges. Az írásba foglalt egyezséget a bíróságnak kell bejelenteni, és ha a törvényi elıírásoknak megfelel, a csıdeljárást a bíróság megszünteti. Sikertelen egyezség esetén az adós ellen felszámolási eljárást lehet kezdeményezni.

A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet (adós) jogutód nélküli, bírósági megszüntetésére irányuló eljárás. Célja, hogy a hitelezık meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Az eljárásra akkor kerül sor, ha bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget, és csıdeljárás sem vezet, vagy vezetett eredményre. Felszámolási eljárást az adós, a hitelezı és a felszámoló kezdeményezhet. A bíróság rendeli el a felszámolást, felszámoló-biztos kijelölésével egyidıben. A felszámoló felméri az adós gazdasági helyzetét, vagyonát, adósságait, a követeléseket. Behajtja (megkísérli behajtani) az adós követeléseit, igényeit érvényesíti, a rendelkezésre álló vagyont pedig értékesíti. A követelésekre sorrendet készít, amelyet beterjeszt a bíróságra jóváhagyás végett. A hitelezıi követeléseket a felszámolás költségei, a magánszemélyek nem gazdasági jellegő követelései és az állammal szembeni kötelességek megelızik. A felszámolt céget törlik a cégjegyzékbıl. Lehetıség van egyezség létrehozására is, és ha ez a fizetésképtelenség megszőnését eredményezi, megszüntetik az eljárást.


Mőszaki projekt 69

A végelszámolási eljárás A végelszámolási eljárás során az egyébként nyereséges (nem fizetésképtelen) gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszőnését határozza el, elıtte azonban rendezi tartozásait, kielégíti hitelezıit, majd a cégbíróság elrendeli a vállalkozás törlését a cégjegyzékbı1. A végelszámolás a gazdálkodó szervezet önfelszámolása. Az eljárásra végelszámolót kell kijelölni. Amennyiben a vagyon nem elegendı a tartozások kiegyenlítésére, felszámolási eljárást kell kezdeményezni.

Ellenırzı kérdések 1. Mit jelent a vállalkozás válsága, milyen belsı és külsı okai lehetnek? 2. Kik a vállalkozás megszőnésének jogalanyai? 3. Mikor és milyen célból kérik a csıdeljárást? 4. Mi a felszámolási eljárás célja? 5. Mi a végelszámolási eljárás lényege?


70 Mőszaki projekt

Mellékletek

11. melléklet

HITELTÍPUSOK Az OTP Bank által nyújtott hiteltípusok Vállalkozói hitel A hitelt jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók igényelhetik. A hitel célja: Forgóeszközözök idıszakos feltöltése érdekében és átmeneti forráshiány esetén forgóeszközhitel, a fejlesztési célú saját források kiegészítésére beruházási hitel. Feltétel: Beruházási hitel igénybevétele esetén min. 30% saját erı. Az alábbi dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni:

− vállalkozói igazolvány, vagy cégbírósági bejegyzést igazoló végzés, − adóbevallás másolata, a gazdálkodásra vonatkozó adatok, éves beszámoló, − a hitelezés céljától függıen költségvetés, elıszerzıdés, elıszámla, építés esetén

tervrajz és engedély. Fizetendı hiteldíj:

− a kamat megállapítása esetileg piaci alapon történik a hitellejáratának függvényében, − a hitelösszeg után kezelési költség.

Futam idı: − forgóeszköz esetén max. 3 év, − beruházási hitel esetén 8 év, ezen belül max. 1 év türelmi idı.

Egyéb feltételek: − hitelképesség, − megfelelı jogi biztosíték.

Folyószámla hitel A folyószámlahitel a vállalkozások átmeneti pénzügyi gondjainak áthidalására szolgál, ill. olyan kifizetésekre nyújt fedezetet, amelyek az ügyfél aktuális elszámolási számlaegyenlege alapján nem lennének teljesíthetık. A folyószámlahitel feltétele, hogy az ügyfél a banknál elszámolási számlát vezessen, min. egy éve mőködjön és az elszámolási számlán rendszeres fizetési forgalom legyen. Az ügyfél a hitelkeret szerzıdésben vállalja, hogy a banknál vezetett elszámolási számláján a folyószámlahitel futamideje alatt meghatározott összegő forgalmat bonyolít le. A hiteldíjat a mindenkori érvényes kamat, ill. jutalék-, díj és költségekrıl szóló utasítás alapján határozzák meg. A banki lebonyolítás módja az általános szabályok szerint (minısítés, döntés, fedezet) megy végbe. Kisvállalkozói hitelek A vállalkozói üzletágban a kisvállalkozások finanszírozása kényes pont, mivel a hitelezési kockázat ebben a körben a legmagasabb.


Mőszaki projekt 71

Ebbe a körbe tartoznak azok a − kezdı vagy rövid múltú vállalkozások, amelyek kereskedelmi banki hitelhez nem

juthatnak, − a rossz adósok − és a kisösszegő hitelt igénylık.

Az említett ügyfélkör számára elérhetı pl. a Széchenyi kártya program vagy a Lombard hitel.

Széchenyi kártya program

A Széchenyi kártya nemzetközileg is elfogadott e-Forint típusú pénzforgalmi számlához kapcsolt üzleti bankkártya. A Széchenyi kártyát és a hozzá kapcsolódó hitelt a vállalkozás érdekében felmerült és elszámolható kiadások kiegyenlítésére lehet felhasználni akár kártyával való fizetés, akár készpénz felvétel vagy átutalás útján. Az igénybevevık csak kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók vagy gazdasági társaságok lehetnek. A program specialitása teljes elektronikus feldolgozás és a hitelkérelmek kamarákhoz való benyújtása.

Lombard hitel

Ezt a hitelformát azok a kis- és középvállalatok, ill. nonprofit szervezetek vehetik igénybe, amelyek likvid fedezettel rendelkeznek.

12. melléklet

REZSIÓRADÍJ-SZÁMÍTÁS MUNKAID İ SZÁMÍTÁS nap óra Az év napjainak száma 365 Ebbıl heti pihenınap -52

szabad szombat -52 fizetett ünnep -9

Marad munkanap 252 Ebbıl szabadság -27 Marad teljesíthetı munkanap (napi 8 óra) 225 1800 Ebbıl vezetés, szervezés 236

Rezsimunka 69

TERMELİ ÓRA 1495


72 Mőszaki projekt

KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ez évi tény következı évi terv

(Rezsiköltségek) összes 1 órára összes 1 órára

Rezsianyag (segédanyag stb.) 20 364 13,62 24 000 16,05

Szakmunkástanulók költsége 46 590 31,16 54 200 36,25

Saját társadalombiztosítási járulék 32 584 21,80 25 344 16,96

Továbbképzés 2 395 2,00 6 000 4,01

Szakmai gyakorlat 1 500 1,00 3 000 2,01

Kamarai tagdíj 4 500 3,01 4 800 3,21

Szakmunkásképzési hozzájárulás – – 6 000 4,01

Reprezentáció 2 244 1,50 3 000 2,01

Gépkocsihasználat 84 709 56,66 84 000 56,19

Energia 24 020 16,07 30 000 20,07

Telefon 22 998 15,38 24 000 16,05

Saját felszerelés javítása 333 0,22 – –

Fogyóeszköz-vásárlás 3 000 2,01 5 000 3,34

Közmődíj (szemét stb.) 937 0,63 1 200 0,80

Tisztítószerek 1 565 1,05 2 400 1,61

Bankköltség 655 0,44 4 000 2,68

Nyomtatvány 21 390 14,31 24 056 16,09

Könyvelés 8 400 5,62 9 000 6,02

REZSIKÖLTSÉG ÖSSZESEN 278 784 186,48 310 000 207,36

Vállalkozói tevékenység díja 240 000 160,53 288 000 192,64

MIND ÖSSZESEN REZSIÓRADÍJ 518 784 347,01 598 000 400

ÁFA 25% 86,75 100

ÁFÁS REZSIÓRADÍJ 433,76 500


Mőszaki projekt 73

13. melléklet ÜZLETI TERV MINTA

Egy 2002. szeptember l-én, 1MFt alaptıkével alakult, víz-, gáz-, és központifőtés-szereléssel foglalkozó épületgépész betéti társaság tevékenységi körének bıvítését tervezi. A profilbıvítésre a következı üzleti tervet készítette:

„Gázmester” Épületgépészeti Betéti Társaság üzleti terve

a 2003., a 2004. és a 2005. évre 1. A társaság bemutatása.

1) Alapítás idıpontja: 2002. szeptember hó 01. 2) A társaság székhelye, telep helye: 7622. Pécs, Siklósi u. 53. 3) A társaság tagjai: Várnagy József épületgépész-mérnök (beltag) Hoffmann Tamás szervezı-mérnök (kültag) 4) Alkalmazottak száma: 1 fı mővezetı-szerelı, 3 fı szerelı 5) A társaság törzsbetétje: 1 000 000 Ft, amelybıl 400 000 Ft készpénz, 600 000 Ft

apport az alábbi részletezés szerint: • 1 db tehergépkocsi 300000 Ft értékben, • kéziszerszámok 100 000 Ft értékben, • egyéb berendezések 100 000 Ft értékben, • telefon, telefax és iroda-felszerelések 100 000 Ft értékben.

6) A társaság fı tevékenységi köre: (TEÁOR 98.) 4533 Víz-, gáz-, főtésszerelés 2. Összefoglalás A társaság elsısorban jelenlegi megrendelı- és vevıkörének teljesebb körő kiszolgálását célozza meg azzal, hogy tevékenységi körét kibıvíti gázkészülékek javításával és szerelésével. 3. A társaság üzleti tevékenységének bemutatása Elsısorban családi házak, lakások gáz- és központifőtés-szerelését, azok karbantartását felújítását, korszerősítését, átalakítását, valamint hagyományos és modern főtési rendszerek kialakítását végzi a társaság. Ennek során magánszemélyek és egyedi fogyasztók igényeit elégíti ki. A megrendelıi kör kiépítése, speciális marketingterv kialakításával és erre a célra alkalmazott marketing szakember igénybevételével történik. 4. Marketingterv A társaság üzleti filozófiája és üzleti stratégiája az, hogy miden megrendelıi igényt maximális gyorsasággal és rugalmassággal a bejelentéstıl számított legrövidebb határidın belül, a legnagyobb szakmai hozzáértéssel és a legjobb minıségben elégít ki. Tevékenységének gyakorlása során tartós megrendelıi kapcsolatok kiépítése az elsıdleges cél, amely az egyes rendszerek kiépítését követı átalánydíjas karbantartási szerzıdések megkötésén keresztül valósulhat meg. A társaság szolgáltatásainak árát a piaci környezet áraihoz képest alacsony szinten alakítja ki és a késıbbiek folyamán sem kíván jelentıs mértékben a konkurencia árai fölé menni, csak annyival, amennyit a kizárólagos forgalmazás, ill. a kimagasló minıségő szolgáltatás indokol.


74 Mőszaki projekt

A társaság tevékenységét a jövıben bıvíteni kívánja modern, gazdaságos és kiváló minıségő gázkészülékek szerelésével és karbantartásával. Az ehhez szükséges személyi- és tárgyi feltételeket a társaság meg tudja teremteni, amellyel kapcsolatos beruházási elıirányzatokat a következı pontban rögzítjük. 5. Beruházási terv a tevékenység bıvítéséhez A korszerő gázkészülékek szereléséhez és folyamatos karbantartásához szükséges: • 1 db mőhelygépkocsi beszerzése és, a speciális szerszámokkal történı' felszerelése kb.

5 300 000 Ft értékben, • 1 db mőhely kialakítása a társaság jelenlegi telephelyén lévı alagsori helyiség

átalakításával, a nagyobb javítások elvégzésére, ill. a gázkészülékek és azok alkatrészeinek, tartozékainak tárolására 400 000 Ft értékben,

• a gázkészülékek, ill. alkatrészeinek és tartozékainak beszerzési és készletezési költsége, 2 000 000 Ft értékben.

Az összes beruházási igény: 7 700 000 Ft, mely összegbıl a társaság tagjai 2 700 000 Ft saját erıt tudnak tagi hitel formájában, 3 év futamidıre a társaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó 5 000 000 Ft-ot a társaság szintén 3 év futamidejő kedvezményes kamatozású banki hitel felvételével szerzi meg. 6. Pénzügyi terv 1) A társaság hároméves eredményterve a tevékenységi kör bıvítése nélkül:

Adatok (eFt)

Tételszám A tétel megnevezése 2003. év 2004. év 2005. év

I. Értékesítés nettó árbevétele 14 000 16 000 18 000

II. Egyéb bevételek – – –

III. Az értékesítés közvetlen költségei

10 000 12 000 14 000

IV. Az értékesítés közvetett költségei 1 000 1 000 1 000

V. Egyéb ráfordítások – – –

A. Üzleti tevékenység eredménye (I+II-III-IV-V) 3 000 3 000 3 000

VI. Pénzügyi mőveletek bevételei – – –

VII. Pénzügyi mőveletek ráfordításai – – –

B. Pénzügyi mőveletek eredménye – – –

C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B)

3 000 3 000 3 000

D. Rendkívüli eredmény – – –

E. Adózás elıtti eredmény 3 000 3 000 3 000


Mőszaki projekt 75

F. Mérleg szerinti eredmény 2 460 2 460 2 460

Tıketörlesztés – – –

A vállalkozás folyamatos mőködésének megindulásához szükséges forgótıke a tagok vagyoni betétjébıl áll, amely elsısorban az anyag- és személyi jellegő ráfordításokra nyújt fedezetet. A tevékenységbıl származó folyamatos árbevétel pedig – 30 napos fizetési határidık figyelembevételével – lehetıvé teszi a zökkenımentes, külsı forrás igénybevétele nélküli tevékenység folytatását és egy 17%-os, árbevételre vetített nyereség elérését. 2) A társaság hároméves eredményterve a tevékenységi körének bıvítése esetén:

Adatok (eFt)

Tételszám A tétel megnevezése 2003. év 2004. év 2005. év

I. Értékesítés nettó árbevétele 14 000 21 000 22 000

II. Egyéb bevételek – – –

III. Az értékesítés közvetlen költségei

20 700 14 000 15 000

IV. Az értékesítés közvetett költségei 1 000 2 000 2 000

V. Egyéb ráfordítások – – –

A. Üzleti tevékenység eredménye (I+II-III-IV-V) -7 700 5 000 5 000

VI. Pénzügyi mőveletek bevételei – – –

VII. Pénzügyi mőveletek ráfordításai – – –

B. Pénzügyi mőveletek eredménye – – –

C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B)

-7 700 5 000 5 000

D. Rendkívüli eredmény – – –

E. Adózás elıtti eredmény 0 5 000 5 000

F. Mérleg szerinti eredmény -7 700 4 100 4 100

Tıketörlesztés – 3 500 3 500

Ebben az esetben a társaság a tevékenysége bıvítése érdekében 7 700 000 Ft összegő három év futamidejő banki és tagi hitel felvételére kényszerül, amelynek fedezetéül a társaság tulajdonában lévı ingatlanok, ill. saját készpénzforrások szolgálnak.


76 Mőszaki projekt

Ugyanakkor a szükséges beruházások megvalósításán felül jelentkezı mőködtetési többletköltségek megnövelik az anyag- és személyi jellegő ráfordításokat. A társaság tagjai által befizetett 2 700 eFt tartósan a társaság rendelkezésre áll, ezért a 2. év végétıl ez is szerepel a „tıketörlesztés” sorban. 3) A társaság hároméves pénzforgalmi (cash-flow) terve tevékenységi körének bıvítése esetén (eFt-ban):

2003. 2004. 2005.

Bevételek

1. Értékesítés árbevétel (nettó) (beleértve a vevı által fizetett elıleget is)

14 000 21 000 22 000

2. Egyéb pénzbevételek (tagi kölcsön) 2 700 – –

A. Bevételek összesen (1+2) 16 700 21 000 22 000

3. Munkabérek és járulékai 12 200 13 000 13 800

4. Vállalkozás dologi kiadásai (anyag- és energiaköltségek)

1 600 1 700 1 800

5. Adóbefizetési és egyéb köztartozások teljesítése

– 900 900

6. Egyéb kiadások (hitelek kamatai) 200 1 300 1 400

7. Folyó üzleti kiadások összesen (3+4+5+6) 14 000 16 900 17 900

8. Beruházási kiadások 7 700 – –

9. Hiteltörlesztések (banki és tagi hitel) – 3 500 3 500

B. Kiadások összesen (7+8+9) 21 700 20 400 21 400

C. Cash-flow (A-B) -5 500 600 600

Finanszírozási szükséglet (bankhitel) 5 000 – –

A társaság pénzforgalmi (likviditási) tervének elkészítése során figyelemmel voltunk arra, hogy a tevékenységi kör bıvülése a társaság nettó árbevétel növekedésére csak a 2. üzleti évben lesz hatással. Mint azt fentebb említettük, az ezzel kapcsolatos költségek már az év elsı felében jelentkeznek, amelynek fedezetét a társaság csak külsı forrásból tudja megteremteni. A hiteltörlesztések fedezete a 2. és 3.év végén nagyrészt rendelkezésre áll, csak a tagi hitelbıl fennmaradó 700 eFt visszafizetése húzódik át a 4. évre. 7. A befektetés kockázatának minısítése A fentiekbıl látni kell, hogy egy minimális hozammal kalkulálva a beruházás költségei – a tagi kölcsön 1/4 részétıl eltekintve – a 3. üzleti év végére megtérülnek, ezért ezen befektetés kockázata minimális. A kalkulációk elkészítése során az árbevételben sem tervezetünk évente 5%-nál magasabb növekedést, ugyanakkor a költségek kb. 20%-os növekedésével kalkuláltunk. Ennek ellenére a társaság az évi 20%-os nyereségszintet el tudja érni, ill. azt tartani tudja. A megvalósítás során igen fontos szerepe van az új termék kizárólagos jellegő forgalmazásának és javításának, valamint az ehhez kapcsolódó marketingmunka színvonalának.


Mőszaki projekt 77

Összegezve: a társaság eddigi gyakorlati és piaci ismeretére, valamint szakmai felkészültségére alapozva ezen projekt eredményes és nyereséges megvalósítására megvan a lehetıség. Pécs, 2003. április hó A társaság ügyvezetése 14. melléklet Tóth Tihamér egyéni vállalkozó

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

sors

zám

Nyomtatvány Be-szer-zés

kelte

Tömbök sorszáma Kelet

Neve számjele Kezdı vége Használatba

vétel felhasználás selejtezés

1. Készpénz-fizetési szla

W1 01.01.

05 7976 8000 01.01.14

2.

3.

4.

5.

6.


78 Mőszaki projekt

15. melléklet 025 PÉNZTÁRKÖNYV


Mőszaki projekt 79


80 Mőszaki projekt

16. melléklet

17. melléklet


Mőszaki projekt 81

18. melléklet

Documents

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK