Védekezési eljárások irtószerek

Vegyi eljárások

Az irtószer fogalma

Peszticid: a kártékony szervezetek (kártevő, angolul: pest) elölésére (latinul: cid) szolgáló vegyi anyag.

A peszticidek csoportosíthatók: rovarölő (inszekticid) atkaölő (akaricid) patkányőlő (raticid) rágcsálóölő (rodentícid) féregölő (nematocid) baktériumölő (baktericid) gombaölő (fungicid) vírusölő (virucid) gyomirtó (herbicid) peteölő (ovicid) lárvaölő (larvicid) kifejlett egyedet pusztító (imagocid).

Az irtószerekkel szemben támasztott szakmai követelmények:

— a kártevő összes fejlődési alakját, valamint a különféle nemű, korú és törzsű egyedeit viszonylag kis mennyiségben és minél hamarabb biztosan pusztítsa el; — (patkányirtó szereknél) a mérgezesi tünetek gyanú nélkül alakuljanak ki, — a felhasználó számára megfelelő szerformákban álljon rendelkezésre; — legyen hatástartós, tehát ölőhatását minél hosszabb ideig őrizze meg, - ellenálló, stabil a külső környezeti tényezők (Pl. hőmérséklet, nedvesség, sugárzás stb.) hatásaival szemben, - egyszerűen alkalmazható, - a kártevőkre vonzó hatású, - szelektív, csak a kártevőket pusztítsa el, - mérgezés esetén hatékony ellenszere, - olcsó és könnyen beszerezhető; — ne legyen - az emberre, a hasznos élő szervezetekre és a környezetre mérgező

- anyagkarosító tulajdonsága, - riasztó hatása, - tűz és robbanásveszélyes, - kellemetlen szaga.

Hatóanyagok

Az Irtószerek biológiai hatását biztosító vegyületek a hatóanyagok, amelyek a kártevővel megfelelő módon érintkezve, vagy annak szervezetébe bejutva az életfolyamatokban végleges változást idéznek elő.

A hatóanyagok beavatkozva az élő szervezet normális működésébe, leggyakrabban a következő módon fejtik ki hatásukat: — közvetlenül a sejteket károsítják, — megváltoztatják a fehérjék szerkezetét, — egyes enzimek működését bénítják, - megakadályozzák az idegrendszer normális funkcióját, — gátolják a véralvadás folyamatát.

Egyes vegyületeknél több hatás is érvényesülhet. Gyakran ugyanazon készítményben két- vagy többféle hatóanyagot együttesen alkalmaznak.

Az irtószerek csoportosítása

Az irtószerek legcélszerűbb és a gyakorlat szempontjából legfontosabb csoportosítását felhasználási módjuk szerinti felosztásuk jelenti, amely az irtószernek a kártevővel való érintkezését, illetve a bejutás módját veszi figyelembe.

Ennek megfelelően az irtószerek biológiai hatása:

— gyomorméreg véralvadásgátlók (Akut és szubakut tulajdonságú) — érintőméreg, durva és fajlagos — légzésméreg formában érvényesülhet.

Az egyes felhasználási módok között éles határvonal azonban még sincs, mert a hatóanyagok jelentős része többféle módon is kifejtheti hatását.

Gyomormérgek

A kártevők szájszervein keresztül bejutó, a gyomor-bélcsatornán át felszívódó hatóanyagokat gyomormérgeknek nevezzük. Ezek a kártevőket csak akkor pusztítják el, ha abból kellő mennyiséget fogyasztanak.

A gyomormérget a kártevőknek valamilyen ételbe keverve, mérgezett csalétekként adjuk. A mérgezett csalétek tehát hatóanyagból és vivőanyagból áll és olyannak kell lennie, hogy azt a kártevő gyanútlanul és szívesen fogyassza cl.

A gyomormérgek ölőhatása két alapfeltételen nyugszik, a mennyiségen, amit a kártevő a mérgezett csalétekből elfogyaszt, illetve a mérgezett csal étekben levő hatóanyagtartalmon. E két tényező együttesen határozza meg, hogy a kártevő a halálos irtószermennyiséget felvegye.

Minden gyomorméregként alkalmas hatóanyagot adott kártevő fajára meghatározott %-os arányban, „tól-ig” mennyiségben kell a csalétekhez hozzákeverni. A megadott arányoktól eltérni két okból nem szabad. Ha a mérgezett csalétek a meghatározottnál kevesebb hatóanyagot tartalmaz, Úgy ölőhatása nem érvényesül. Nagyobb hatóanyag-tartalmú csalétek viszont a kártevőt elriasztja, ezért nem fogyasztja el, így az irtás eredménytelen. Az előírtnál több hatóanyagot tartalmazó mérgezett csalétek részben gazdaságtalan, részben annak toxikológiai minősítését is megváltoztatja.

Alkalmazási területük: elsősorban a rágcsálók irtása, illetve élelmiszer- látogató rovarok elpusztítása.

Előnyük hogy a kész szerformák egyszerűen alkalmazhatók.

Hátrányuk viszont, hogy szakszerűtlen alkalmazásuk esetén a haszon és háziállatokra, illetve az emberre mérgezőek lehetnek.

Egyes rovarok (pl fáraóhangya) ellen kizárólagosan, más fajok (csótány, hangya) irtására esetenként alkalmazhatunk.

Házi legyek irtásakor a rezisztencia kivédésére felhasználása különösen kedvező.

Akut és szubakut tulajdonságú hatóanyagok

Iözös tulajdonságuk, hogy a rágcsálókat egyszeri elfogyasztásukkor 1-6 nap alatt elölik. A leggyakrabban használt két vegyi anyag mérgező hatásáról a 4. táblázat ad áttekintést.

(jelenleg nincs engedélyezve!!!)

Véralvadásgátlók

A rágcsálók elleni védekezés leggyakrabban alkalmazott hatóanyagai.

A hatóanyagok a rágcsálókra gyakorolt hatásuk szerint lehetnek:

— első generációs, többszöri fogyasztás után elhullást okozók (difacinon, klórfacinon, kumatetralil, warfarin), melyek 6-14 nap alatt okoznak pusztulást,

— második generációs, egyszeri fogyasztás után elhullást okozók (brodifakum, bromadiolon, difetianon, flokumafen), melyek pusztulást 4-7 nap alatt idéznek elő.

Előnyük, hogy a formulációk széles választékának (dercés, impregnált gabonaszem, paraffinos blokk, itatószer stb.) előállítására alkalmasak, a rágcsálókra nem riasztó hatásúak, a formulációk melegvérűekre kevéssé toxikusak, mérgezés esetén hatásos ellenszer (Konakion inj.) áll rendelkezésre.

Hátrányuk, hogy másodlagos mérgezést idézhetnek elő, az első generációs hatóanyagok csak nagy csalétekmennyiséggel alkalmazhatók, a hasznos élő szervezetek védelmére csak zárt vagy félig zárt etetőhelyre kitéve használhatók fel, illetve az egerek kevésbé érzékenyek, ezért etpusztításukra nagyobb hatóanyag-tartalom szükséges.

A különféle vegyületek biológiai hatékonyságáról, mérgező tulajdonságáról az 5. táblázat ad áttekintést.

Felhasználás

Patkány- és egérirtásra egyaránt alkalmasak. A mérgezett csalétek ható anyagtartalma a vegyi anyag jellegétől függ.

Érintőmérgek

Kizárólag rovarirtásra alkalmasak. Az érintőmérgek zsíroldékony tulajdonságuk révén a kültakarón keresztül jutnak be a rovarok szervezetébe.

Mérgező hatásukat töménységük, az érintkezés mértéke és időtartama, illetve a kezelt felület nagysága együttesen határozza meg.

Az érintőmérgeket hatásmódjuk alapján durva és fajlagos érintőmérgek re osztjuk.

5.3.2.1. Durva érintőmérgek

A legrégibb idők óta alkalmazott érintőméreg-csoport. Maró, fehérjekicsapó és zsíroldó tulajdonságuk miatt minden élő sejtre egyaránt mérgezőek.

Hatásuk csak akkor érvényesül, ha a rovarral nagy felületen, megfelelő töménységben és hosszú behatási időn keresztül érintkeznek.

A különféle vegyi anyagok (Pl. egyes kőolaj- és kátrány-származékok) folyadékok, melyek a rovarokat csak akkor pusztítják cl, ha azok felületének jelentős része, több, mint 50 %-a közvetlenül érintkezik a meghatározott töménységű (%-os arányú) anyaggal.

Alkalmazási területük: bekenő-, lemosószerként emberen élősködő ektoparaziták (elsősorban a ruhatetű) és atkák (emberi rühatka, házi poratka) irtása

Előnyük: a nyugvó fejlődési alakokat (pete, báb) is biztonsággal elölik. Hátránvuk, hogy az emberre mérgezőek lehetnek. Gyakorlati jelentősége a kőolajszármazékok közé tartozó gázolajnak és petróleumnak, valamint a kátrányszármazékok közé tartozó krezolnak, benzil-benzoátnak és naftalinnak van.

Felhasználás

A gázolajat melegköd-képző szerek felhígítására, illetve kijuttatására, a szagtalan petróleumot fajlagos érintőméreggel keverve fej- és lapostetvek irtására, riasztószerként vízöblítéses WC-kben patkányok távoltartására alkalmazzuk.

Felhasználás

A krezol rovarölő, riasztó és fertőtlenítő hatása miatt több célra alkalmas. Töményen a nyers krezol űrgödrös árnyékszékek kezelésére szolgál. Kéthetente az árnyékszékbe 0,5 litert kell beönteni oly módon, hogy fele az űrgödör falára, fele pedig az ülőke belső felületére jusson.

Patkányok riasztására, kócra felitatva vagy patkánylyukba öntve alkalmazható.

2 %-os töménységben krezol szappan formájában lemosószerként emberi testfelületre juttatva, ruhatetű irtására használható. A képződő habot max. 15 percig szabad a testfelületen hagyni!

A Benzil-benzoát igen jó atkaölő tulajdonsága miatt elsősorban személykezelésre, rühatka irtására alkalmas. A hatóanyagot 25 %-os vizes emulzióban, 1:3 arányi paraffinos keverék-ben, vagy gyógyszerekben 20-25 %-os töménységbe használják.

Házi poratka elpusztítására is megfelelő.

A naftalin ruhamolyok és üres helyiségekben egerek riasztására alkalmas.

Fajlagos érintőmérgek

A leggyakrabban alkalmazott, kizárólag az ízeltlábúak elpusztítására alkalmas hatóanyag-csoport.

Olyan rovar-idegmérgek, melyek a kártevővel akár egy ponton érintkezve, nem közvetlenül az érintkezés helyén, hanem az idegrendszeren keresztül felszívódva fejtik ki biológiai hatásukat. Fajlagosságuk (szelektivitásuk) abból adódik, hogy a rovarokhoz viszonyítva a melegvérűekre, így az emberre, a haszon- és háziállatokra is nagyságrenddel kevésbé mérgezőek A rovarban az érintőméreggel történő érintkezéstől a biológiai ölőhatás kifejtéséig — adott hatóanyag jellegétől függően — bizonyos időtartam (hatásidő) szükséges

Alkalmazási területük: rejtett és repülő rovarok, illetve vérszívó ektoparaziták irtása.

Előnyük hogy nemcsak közvetlenül a rovarokra kijuttatva fejtik ki ölőhatásukat hanem a rovarok búvó- és pihenőhelyeinek, illetve vonulási útjainak kezelése, tartós (remanens) méregmező létesítésekor is. A legkülönbözőbb formulációk (pl. porozó, permetező, köd- és füstképző szerek, párologtatók, mérgezett csalétkek stb.) kialakítására alkalmasak, a hosszú hatástartóssággal rendelkező vegyületek pedig, az alkalmazott hatóanyag kémiai jellemzőitől függően az ölőhatást heteken, hónapokon keresztül biztosítják.

Hátrányuk viszont, hogy csak a rovarok mozgó alakjait (lárva, imágó) pusztítják el, a nyugalomban levő fejlődési alakokra (pete, báb) hatástalanok Hosszabb időn keresztüli folyamatos alkalmazáskor egy-egy hatóanyaggal, vagy egy hatóanyag-csoporttal szemben egy-egy rovarpopuláció ellenállóvá (rezisztenssé) válik.

Ölőhatásuk feltétele, hogy a hatóanyag az előírt mennyiségben és a szükséges eloszlásban jusson a kezelendő felületre.

A fajlagos érintőmérgek felhasználásakor szükséges hatóanyag-mennyiséget a kezelt felület nagyságához viszonyítva kell megadni, mely azt jelzi, hogy a létesítendő méregmező felületegységére, 1 m2 -re mennyi hatóanyag jut. Alkalmazásukkor az előírt gramm/m2 méregmező-töménységet minden esetben be kell tartani. Amennyiben az előírtnál kisebb a töménység, Úgy a szokásosnál rövidebb idő alatt kialakulhat a rezisztencia, míg a töményebb méregmező létesítése gazdaságossági okokból nem kívánatos. A folyamatos hatás szempontjából ismerni kell azt az időtartamot, ameddig a létesített méregmező hatásossága megmarad, és éppen a hatástartósság érdekében kell a méregmezőt időről-időre felújítani.

Egyes vegyületek érintőméreg tulajdonságuk mellett gyomorméreg vagy légzésméreg formájában is kifejtik ölőhatásukat. A fajlagos érintőmérgek hatóanyag-csoportjait vegyi szerkezetük, illetve eredetük alapján rend szerezhetjük. Ennek megfelelően lehetnek:

1. klórozott-szénhidrogén-származékok,

2. szerves foszforsav-észterek,

3. karbamátok,

4. természetes piretrin,

5. szintetikus piretroidok.

A különféle csoportokba tartozó hatóanyagokból szerformákat készítenek, amelyeket alkalmas módszerekkel juttatnak ki.

Klórozott szénhidrogén-származékok

A klórozott szénhidrogén-származékokat, elsősorban a DDT-t, évtizedeken keresztül világszerte, minden megkötöttség nélkül több százezer tonna mennyiségben alkalmazták. Ez a hatóanyag-csoport a több ezer év óta hírhedt járványos fertőző betegségek (pl. malária, kiütéses tífusz, sárgaláz álomkór stb.) elleni küzdelemben a vektorok elpusztításával rendkívül hatékony volt. A lindánt (HCH-t) tetűirtásra hazánkban 1980-ig alkalmazták.

A DDT-vel szemben azonban már az 1950-es évek végén egyes kártevők rezisztenssé váltak, ezért ennek felhasználása hatástani szempontból a házi legyek és a csótányok elleni védekezésben háttérbe szorult.

Hatástartósságukban eltérés van, a DDT több hetes, a HCH viszont csak rövid, néhány napos hatékonyságot biztosított.

Felhasználás

Alkalmazási területük igen beszűkült, napjainkban (nem Magyarországon!) kizárólag a lindánt használják emberen élősködő vérszívó tetvek irtására.

Szerves foszforsav-észterek

Az egészségre káros ízeltlábúak elleni védekezésben 1950. óta rendszeresen igen sokféle szerformában használjuk.

Alkalmazási területük: repülő és rejtett életmódú rovarok irtása.

Előnyük hogy egyes hatóanyagok gyomor- érintő- és légzésméregként egyaránt alkalmazhatók. Rovarölő tulajdonságuk — a formulációtól függően — gyorsan érvényesül, egyes vegyületek hosszú hatástartósságot biztosítanak. Igen sokféle formuláció elkészítésére alkalmasak és mikrokapszulázott termékek előállítására is megfelelőek. Az egyes hatóanyagok között kereszt-rezisztencia nem lép fel. A melegvérű szervezetben és a környezet bennem halmozódnak fel, gyorsan lebomlanak és bomlástermékeik nem mérgezők. Mérgezés esetén hatásos ellenszer áll rendelkezésre.

Hátrányuk, hogy egyes hatóanyagok a hasznos élő szervezetekre és az emberre toxikusak.

Karbamátok

Az 1960-as évektől kezdve alkalmazzuk.

Alkalmazási területük: rejtett életmódot folytató rovarok, illetve házi legyek irtása.

Előny hogy egyes vegyületek gyomor- és érintőméregként egyaránt alkalmazhatók, rovarölő tulajdonságuk gyorsan érvényesül. Számos formuláció elkészítésére alkalmasak. A melegvérű szervezetben és a környezetben nem halmozódnak fel. Mérgezés esetén ellenszer áll rendelkezésre.

Hátrányuk hogy a hasznos élő szervezetekre és az emberre toxikusak és az egyes hatóanyagok között csoport-rezisztencia lép fel.

Napjainkban, döntően gyomorméreg formájában, a házi legyek irtására használjuk. Mérgező tulajdonságuk miatt alkalmazásuk korlátozott.

Természetes piretrin

A dalmát krizantém szárított és őrölt virágpora 6 hatóanyag komponenst (piretrin I., II., cinerin I., II., jazmolin I., II) tartalmaz, amelyeket gyűjtőnevükön természetes piretrinnek nevezünk. Fény és levegő hatására Igen gyorsan lebomlanak, ami szinergens (általában piperonil-butoxid) hozzá adásával csökkenthető.

Felhasználásuk:

Érintőméreg. Gyors taglózó hatása miatt különösen a repülő rovarok irtására alkalmas. Kiváló kiűző tulajdonsága következtében a rejtett életmódú rovarok (Pl. csótányok, ágyi poloska) elleni védekezésben is felhasználható. Emberen és állaton élősködő ektoparaziták (vérszívó tetvek, bolha) irtására is megfelelő.

Szintetikus piretroidok:

A természetes piretrin szerkezetének tisztázása tette lehetővé a hasonló, de annál olcsóbb, stabilabb és biológiailag hatékonyabb vegyületek, a szintetikus piretroidok előállítását.

A szintetikus piretroidok több izomerből állnak, vagyis a molekulákat azonos összetétel, de eltérő geometriai (cisz-transz) szerkezet jellemzi, amelyek közül általában a cisz-izomerek a hatékonyabbak.

Először a fényre bomló (fotolabil) hatóanyagokat (p1. alletrint, tetrametrint, bioalletrint) majd a fénynek ellenálló (fotostabil) vegyületeket (pl. cipermetrint, deltametrint, permetrint) használták.

Alkalmazási területük, érintőméregként felhasználva bármely ízeltlábú elpusztítása. A fényre bomló anyagok döntően a repülő rovarok, a fénynek ellenállók, pedig elsősorban a rejtett életmódú rovarok és a vérszívó tetvek elölésére alkalmasak.

Előnyük hogy (a felhasználás céljának, illetve a kérdéses hatóanyag fizikai-kémiai sajátosságának figyelembevételével) egyes vegyületek gyomor- és érintőméregként egyaránt alkalmazhatók, a taglózó-, kiűző, illetve az ölőhatást biztosítók egymással jól kombinálhatók, igen sokféle formuláció elkészítésére alkalmasak és mikrokapszulázott termékek előállítására is megfelel A fotostabil hatóanyagok hosszantartó hatást biztosítanak. A melegvérű szervezetben és a környezetben nem halmozódnak fel.

Hátrányuk, hogy a halakra igen toxikusak, illetve egyes hatóanyagoknak bőr- és szemizgató, illetve allergizáló hatása van.

Légzésmérgek

A légzésmérgek közé tartozó kis molekulatömegű és alacsony forrpontú anyagok, a gázok (gőzök) a levegővel együtt a légutakon keresztül jutnak be a kártevő szervezetébe.

Kizárólag zárt térben és viszonylag hosszú, több órás behatási idő alatt fejtik ki biológiai hatásukat.

Alkalmazási területük: zárt térben elsősorban az élelmiszer-kártevő rovarok, valamint rágcsálók irtása.

Főleg az ún. mérgesgázokat használjuk, de alkalmilag a kén-dioxidot is alkalmazzuk.

Mérgesgázok

Ciánhidrogén, Foszforhidrogén, Etilénoxid,

A külön hatóanyagokat, illetve a növényvédő szerként engedélyezett szerformákat kizárólag egészségügyi gázmester használhatja fel.

Kén-dioxid

Patkányirtás, lyukgázosítás formájában. Égetéssel kénből állítják elő.

Lyukgázosításra 35-35 % kénpor és káli-salétrom, 15-15 % faszénpor és fűrészpor keverékéből papírba töltve 4-5 grammos „gázpatront” kell készíteni. A patront erre a célra szolgáló eszközbe (gázpuska) elhelyezve, majd meggyújtva kén-dioxid képződik.

Az irtószerek forgalmazási kategóriái

Az irtószer forgalmazási kategóriába történő besorolása a benyújtott adatok, az összetétel, a felhasználási terület és a kijuttatási technológia ismeretében a következők lehetnek:

— I. forgalmazási kategóriába tartoznak a nagyon mérgező veszélyes ségi osztályba sorolt és T veszélyjellel megkülönböztetett irtószerek;

— II. forgalmazási kategóriába tartoznak a mérgező veszélyességi osztályba sorolt és T veszélyjellel megkülönböztetett irtószerek, továb bá amdyeknek kíjuttatásához különleges szakértelem vagy technológia szükséges, illetve a környezetre különösen veszélyes;

- III. forgalmazási (szabad forgalmú) kategóriába tartoznak a fenti két kategóriába nem besorolható irtószerek.

A forgalmazási kategóriák az irtószer árusítása, beszerzése, illetve felhasználása szempontjából meghatározó jelentőségűek.

A rezisztencia fogalma és késleltetésének lehetőségei

Az ellenállóképesség (rezisztencia) az irtószerekkel, általában egy hatóanyaggal szemben, egy meghatározott területen élő kártevő népességbe (populációban) kialakuló jellegzetes sajátos-ság.

A rezisztencia a kérdés populáció számára olyan hatóanyag-mennyiség elviselését teszi lehetővé amely ugyanazon faj normál érzékenységű egyedeit elpusztítja.

(1) A rezisztencia kialakulásának okai

Kialakulásában szerepet játszik, hogy adott területen a rovarirtó szerrel végzett kezelést a populáció néhány példánya túléli. Ezek a populáció többi tagjaitól eltérően olyan genetikai faktorokkal rendelkeznek, amelyek ellenállóvá teszik őket. Ennek oka az, hogy idegrend-szerük kevésbé érzékeny a hatóanyagra, vagy a hatóanyagokat különböző enzimjeik segítségével nem mérgezővé alakítják át, detoxikálják. Sőt egyes népesség ugyanazon ható- anyaggal szemben többféle mechanizmussal is védekezhet.

Az inszekticidek folyamatos alkalmazásakor az érzékeny példányok el pusztulnak, az ellenállók száma pedig generációról-generációra emelkedik, az adott pupuláció az adott hatóanyaggal szemben rezisztenssé válik.

A védekezési mechanizmusok kialakításában több, egymással kölcsön hatásban levő tényező játszik szerepet, így:

— az azonos kémiai szerkezetű hatóanyagok kiterjedt alkalmazása,

— az expozíció gyakorisága és időtartama,

— a kérdéses rovarfaj biológiai sajátosságai, elsősorban generációinak száma,

— a rovarpopulációban az exponált egyedek száma,

— az érintett populáció izoláltsága.

Az öröklődő védekezési képesség a magyarázata annak, hogy a rezisztencia annál gyorsabban és általánosabban alakul ki, minél szélesebb körben és minél nagyobb mennyiségben alkalmazzák a kérdéses hatóanyagot. A rezisztencia tehát mindig csak egy adott területen levő populációban jelentkezik, az egész fajra nem általánosítható és mindig hosszabb folyamat eredménye.

A kifejezés csak olyan hatóanyaggal kapcsolatban használható, amely kezdeti alkalmazásakor megfelelőnek bizonyult, de később hatékonysága fokozatosan csökken.

Keresztrezisztenciának nevezzük azt a jelenséget, amikor a kártevőknél nemcsak az alkalmazott, hanem a hasonló kémiai szerkezetű vegyülettel szemben is ellenálló képesség mutatkozik.

A rezisztencia kialakulásának veszélye — gyors szaporodásuk miatt — elsősorban a házi legyeknél, illetve — a tartós méregmező rendszeres fenntartása miatt — a csótányoknál fenyeget

A rezisztencia késleltetésének lehetőségei

Az egyre fokozódó mennyiségű inszekticid felhasználás miatt a rovarokban jelentkező rezisztenciát nem tudjuk tartósan kivédeni. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk a kialakulás késleltetésére és ezzel egy adott vegyület hatékonyságának hosszú időn át történő megőrzésére.

A rezisztencia késleltetésének gyakorlati vonatkozású általános lehetősége a következő:

— amennyiben lehetséges, előnyben kell részesíteni a biológiai módszerek alkalmazását,

— az irtószer kijuttatási területét, gyakoriságát és idejét az adott kártevő biológiai sajátosságának figyelembevételével minden esetben pontosan be kell határolni

— eltérő szerkezetű hatóanyagot tartalmazó formulációk váltakozó alkalmazására, az irtószer rotációra kell törekedni.

A mindennapos gyakorlatban a szakemberek az irtószeres kezelések hatástalanságának okát sokszor az alkalmazott készítmény hatóanyagával szemben kialakult rezisztenciának tulajdonítják még akkor is, amikor ezek mögött technikai, kivitelezési hibák állnak. Ezek közé tartozik az előírt szakmai normatívák, főleg a hígítási arányok figyelmen kívül hagyása, lejárt szavatosságú készítmény felhasználása, és nem utolsó sorban a kezelést végző személy szakmai felkészültségének hiányosságai.