Világgazdasági Világgazdasági félperifáriák: Latin-félperifáriák: Latin-

Amerika, az Iszlám Világ Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsiaés Délkelet-Ázsia

Gazdaság- és társadalomföldrajzGazdaság- és társadalomföldrajzRegionális és környezeti gazdaságtan (MSc)Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező, levelező2013/2014, I. félév2013/2014, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus

jeney@caesar.elte.hujeney@caesar.elte.hu

2222

Hasonlóságok Hasonlóságok és különbségek és különbségek a a félperifériákonfélperifériákonszempontok Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia

kiterjedés Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló

kis területű

É–D (Rio Grande–Tűzföld)

Ny–K (Atlanti-óc.–Közép-

Ázsia)ókor fejlett centrumok

indián birodalmak: inka, maja,

azték

Egyiptom, Mezop, Perzsia

(Róma)

Angkor–Khmer Királyság

gyarmatosító viszonylag homogén heterogénspanyol, portugál

török (európai)

ma Félperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában

centrum: É–Am centrum: Európa

centrum: K-Ázsia

nyelv homogén heterogénspanyol, portugál

főleg arab

vallás homogén heterogénkatolikus iszlám

ágazat egytermék export

CH vagy semmi

eltérő szintek

Az amerikai félperiféria Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszaigazdaságtörténeti szakaszai

4444

Latin-Amerika fogalma, Latin-Amerika fogalma, lehatárolásalehatárolása

Angol- és Latin-Am.Angol- és Latin-Am. Latin-Amerika:Latin-Amerika:

– Társadalomföldrajzi Társadalomföldrajzi kategória (közös kategória (közös történelmi, nyelvi és történelmi, nyelvi és kulturális örökség)kulturális örökség)

– Északi határa: Mexikó–Északi határa: Mexikó–USA határa (Rio USA határa (Rio Grande folyó)Grande folyó)

– 20,5 mó km20,5 mó km22 (V14%) (V14%)– 600 mó fő (V9%)600 mó fő (V9%)

RészeiRészei– Dél-AmerikaDél-Amerika– Közép-Amerika Közép-Amerika

(Földhíd + Mexikó + (Földhíd + Mexikó + Karib-térség)Karib-térség)

5555

Hasonló történelmi múltHasonló történelmi múlt

3-as osztatú 3-as osztatú történelemtörténelem1.1.Prekolumbián időszakPrekolumbián időszak

2.2.Gyarmati korszak (XVI- Gyarmati korszak (XVI- sz-tól)sz-tól)

3.3.Függetlenedés (XIX. sz-Függetlenedés (XIX. sz-tól)tól)

– Kuba speciális Kuba speciális helyzete (1959-től)helyzete (1959-től)

6666

Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációkcivilizációk– Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma)Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma)– Városaik világviszonylatban óriásiak voltakVárosaik világviszonylatban óriásiak voltak– Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek)Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek)– TeotihuacanTeotihuacan– Azték BirodalomAzték Birodalom

Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje)Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje)

– Inka Birodalom: Andok országaiInka Birodalom: Andok országai– Hatásuk ma is meghatározóHatásuk ma is meghatározó

Mesztic többség, nyelv, vallás, konyhaMesztic többség, nyelv, vallás, konyha Kuba, Karib térség, AmazóniaKuba, Karib térség, Amazónia

– Kevésbé fejlett civilizációkKevésbé fejlett civilizációk

Társadalomtörténet Társadalomtörténet 1.1.Prekolumbián Prekolumbián időszakidőszak

7777

Társadalomtörténet Társadalomtörténet 2.2.Spanyol gyarmati Spanyol gyarmati uralomuralom Korai gyarmatosításKorai gyarmatosítás Kuba: KolumbuszKuba: Kolumbusz

– Fontos „logisztikai központ”Fontos „logisztikai központ” Új-Spanyolország AlkirályságÚj-Spanyolország Alkirályság

– 1519: Hernán Cortés1519: Hernán Cortés– Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai

+ Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság)+ Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság)– Panama: Kolumbia részePanama: Kolumbia része– Világ ezüstkivitelének 2/3-aVilág ezüstkivitelének 2/3-a– Függetlenedés: 1821 Függetlenedés: 1821 Fontos terület: „spanyol korona Fontos terület: „spanyol korona

ékköve”ékköve” Perui AlkirályságPerui Alkirályság GrenadaGrenada Portugál területekPortugál területek

8888

Világgazdaság Világgazdaság szerep a szerep a gyarmatosítás gyarmatosítás idejénidején Merkantilizmus:Merkantilizmus:

– Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablásacsak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása

– Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európábanemesfémek és gyarmatárú Európába

Ipari kapitalizmus koraIpari kapitalizmus kora– Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági

struktúrastruktúra– Spanyolok érdeke: gyarmati országaik Spanyolok érdeke: gyarmati országaik

iparcikkpiacainak (kialakuló ipar) vámvédelmeiparcikkpiacainak (kialakuló ipar) vámvédelme– Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik

akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala iparcikkek behozatala szabadkereskedelmi szabadkereskedelmi politika politika korai függetlenségi törekvések, korai függetlenségi törekvések, szabadságharcokszabadságharcok

– Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt, mert a centrum országok az ipari megrekedt, mert a centrum országok az ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonták a térségbőlfejlődéshez szükséges tőkét kivonták a térségből

9999

Korai függetlenedésKorai függetlenedés

10101010

Társadalomtörténet 3.Társadalomtörténet 3.Függetlenség, de USA-Függetlenség, de USA-befolyásbefolyás Függetlenedés: 1821Függetlenedés: 1821

– MexikóMexikó– Közép-amerikai Államok Szövetsége: 5 államKözép-amerikai Államok Szövetsége: 5 állam– Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981)Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981)

Zűrzavaros időszakZűrzavaros időszak– Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervencióMexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció– Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba

Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség teljesítmény, de szociális érzéketlenség társadalmi társadalmi polarizációpolarizáció

– Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosításrezsimek, földreform, államosítás

Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)

A latin-amerikai kultúrrégió A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajzatársadalomföldrajza

12121212

Mexikó népességszámának Mexikó népességszámának hosszú távú alakulásahosszú távú alakulása

Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő országbeszélő ország

13131313

Népesedési Népesedési folyamatok a XX. folyamatok a XX. század közepéigszázad közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig)I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig)

– Magas születési és halálozási rátaMagas születési és halálozási ráta– Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mióFelfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió– Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok,

agrárkrízis, kényszermunka)agrárkrízis, kényszermunka)– Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képestKözép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest

I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig)I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig)– Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedésMég mindig járványok, de már lassú népességnövekedés

II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig)közepéig)– Demográfiai olló kinyílása, védőoltásokDemográfiai olló kinyílása, védőoltások– Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és

elhúzódóbb (már 1820-tól)elhúzódóbb (már 1820-tól)

14141414

III) III) Népességrobbanás Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek (kb. az 1970-es évek végéig)végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ

leggyorsabban népesedő térségeleggyorsabban népesedő térsége– XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6XXIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X– 2003: 530 millió (V8,4%)2003: 530 millió (V8,4%)– Tetőpont: 1950–1960-as évekTetőpont: 1950–1960-as évek– Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7 Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7

16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé

fontos)fontos)– Egészségügyi állapotok javulása Egészségügyi állapotok javulása halálozási ráta jelentős halálozási ráta jelentős

csökkenése (főleg csecsemőhalandóság) csökkenése (főleg csecsemőhalandóság) születéskor születéskor várható élettartam növekedésevárható élettartam növekedése

– Magas termékenységi arányszámMagas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátoztákHivatalosan nem korlátozták

– Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egységbenépesültség, nagy család, mint termelési egység

15151515

Népességszám évi átlagos Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950-2000nagytérségeiben 1950-2000

Adatforrás: WUP 2004, Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html

0.00.51.01.52.02.53.03.5

1950-esévek

1960-asévek

1970-esévek

1980-asévek

1990-esévek

%

Karib-szv. Fekete-Afrika DK-ÁzsiaIszlám Dél-Amerika MexikóFöldhíd

16161616

IV) A IV) A népességrobbanásbnépességrobbanásból való kilábalásól való kilábalás

Ma már népesedési ciklus Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé utolsó szakasza felé átmenetátmenet

Migráció ma is alárendeltMigráció ma is alárendelt Születési ráta gyors Születési ráta gyors

csökkenésecsökkenése– Ok: hagyományos értékrend Ok: hagyományos értékrend

lassú elmozdulása lassú elmozdulása főleg főleg természetes szaporodás természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰28‰-ről 15 ‰

– Lassan megy végbe, Lassan megy végbe, népességgyarapodása még népességgyarapodása még mindig jelentősmindig jelentős

Demográfiai robbanás Demográfiai robbanás következményei ma:következményei ma:– Fiatalos korszerkezetFiatalos korszerkezet– Alacsony nőtöbbletAlacsony nőtöbblet

17171717

Emberfajták nagyfokú Emberfajták nagyfokú keveredésekeveredése

Indiánok: Peru, Bolívia, GuatemalaIndiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, UruguayFehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd,

KolumbiaKolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize,

Bahama, Kis-Antillák, GuyanaBahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, IndonéziaiakÁzsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak

18181818

Népesség térbeli eloszlásaNépesség térbeli eloszlása

Erőteljes térbeli koncentráció országon Erőteljes térbeli koncentráció országon belülbelül

Őrzi a gyarmati időketŐrzi a gyarmati időket– Sűrűbben lakottSűrűbben lakott

Max: AntillákMax: Antillák Trópusi magasföldekTrópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerpartonMeleg mérsékelt tengerparton

– Ritkábban lakottRitkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékekAmazonas-medence, hegyvidékek

19191919

Gyors urbanizáció a XX. század Gyors urbanizáció a XX. század második felébenmásodik felében

Felzárkózás a fejlett világhozFelzárkózás a fejlett világhoz

A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban

1900–2030

Adatok forrása: INEGI

20202020

A kontinensek A kontinensek városodottságának alakulása városodottságának alakulása 1950-től napjainkig1950-től napjainkigForrás: ENSZForrás: ENSZ

10

20

30

40

50

60

70

80

1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000év

szá

zalé

k

Afrika

Angol-Amerika

Ausztrália-Óceánia

Ázsia

Európa

Latin-Amerika

Oroszország

Világ

21212121

UrbanizációUrbanizáció

Indián előzményekIndián előzmények Gyarmatosítók Gyarmatosítók

érdekeiérdekei– Közigazgatás, bányák, Közigazgatás, bányák,

kikötőkkikötők Szabályos Szabályos

városszerkezetvárosszerkezet XX. század megugrott XX. század megugrott

a városodás (75%)a városodás (75%) Óriási szegregációÓriási szegregáció

– Netzalhualcoyótl, Netzalhualcoyótl, FavelaFavela

Primate-city hatásPrimate-city hatás

22222222

A Föld 25 legnépesebb A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja nagyvárosi agglomerációja 2000-ben2000-benRangsor Nagyváros Kontinens Lakosság

(millió fő)1 Tokió Ázsia 26,4

2 Mexikóváros Amerika 18,13 Bombay Ázsia 18,14 Sao Paulo Amerika 17,85 New York Amerika 16,66 Lagos Afrika 13,47 Los Angeles Amerika 13,18 Calcutta Ázsia 12,99 Sanghai Ázsia 12,910 Buenos Aires Amerika 12,611 Dacca Ázsia 12,312 Karachi Ázsia 11,813 Delhi Ázsia 11,714 Djakarta Ázsia 1115 Osaka Ázsia 1116 Manila Ázsia 10,917 Peking Ázsia 10,818 Rio de Janeiro Amerika 10,619 Kairó Afrika 10,620 Szöul Ázsia 9,921 Párizs Európa 9,622 Isztanbul Európa 9,523 Moszkva Európa 9,324 Tiencsin Ázsia 9,225 London Európa 7,6

Forrás: ENSZ

A latin-amerikai gazdasági A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzőiszerkezet jellemzői

24242424

Gazdasági fejlődésGazdasági fejlődés

1880-as évektől1880-as évektől– Bányászati, mezőgazdasági termékekBányászati, mezőgazdasági termékek

1930-as évektől1930-as évektől– Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási

cikkekcikkek 1950-es évektől1950-es évektől

– Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás)munkaigényes exportorientált iparosítás)

1970-es évektől1970-es évektől– További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése

(Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)iparosítás)

25252525

Kevés művelt Kevés művelt terület, terület, egészségtelen egészségtelen birtokviszonyokbirtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%)Kevés a művelt terület (8%)

– Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodásMexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás– Brazília: Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-

Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszerLatifundium–minifundium, Peon-rendszer

– Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido Mexikó: ejido tulajdonformatulajdonforma

– Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan

Magassági övezetekMagassági övezetek

26262626

Függőleges övezetesség: Függőleges övezetesség: éghajlati emeletekéghajlati emeletek

magassági szintmagassági szintfelső felső

magassági magassági határhatár

jellemző jellemző termesztett termesztett

növénynövény

tierra heladatierra helada hideg földhideg földgazdaságilag gazdaságilag

alig alig hasznosíthatóhasznosítható

tierra fríatierra fría hűvös földhűvös föld kb. 4000 m-igkb. 4000 m-ig búza, kukoricabúza, kukorica

tierra tierra templadatemplada meleg földmeleg föld 2000 m-ig2000 m-ig rizs, gyapotrizs, gyapot

tierra calientetierra caliente forró földforró föld 1000 m-ig1000 m-igbanán, banán,

cukornád, cukornád, kakaó, vaníliakakaó, vanília

27272727

Az agrárium stratégiai ágazatAz agrárium stratégiai ágazat

Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %)Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %)– Népességrobbanás Népességrobbanás XX. sz. közepétől élelmezés gyors XX. sz. közepétől élelmezés gyors

bővítésebővítése– Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság kereskedelmi

liberalizáció, támogatások csökkenése– Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása

Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti

mozgalom Világviszonylatban jelentősVilágviszonylatban jelentős

– Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-AmAm

– Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk.R), Karib-szk.

– Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, KolKakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol

Cukornád

Kuba cukornád termelésének ingadozásai

4.3

8.4

7.37.6

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

19

50

19

52

19

54

19

56

19

58

19

60

19

62

19

64

19

66

19

68

19

70

19

72

19

74

19

76

19

78

19

80

19

82

19

84

19

86

19

88

19

90

mil

lió

me

trik

us

to

nn

a

Latin-Am: világtermelés 44%-aLatin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK

Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek”

– Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország”

– Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány– Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

29292929

Egyéb termesztett Egyéb termesztett növényeknövények

Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány

– Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék

– Kuba: jobban fejlődnek– Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopraKarib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra– BrazíliaBrazília

Fűszerek:– Szegfűbors: Jamaica– Szerecsendió: Grenada (VR1.)

SzójaSzója– Brazília: Paraná, campo cerradoBrazília: Paraná, campo cerrado

Gyapot, szizál: BrazíliaGyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo)Japán kertészetek (Sao Paulo)

30303030

Erdőgazdálkodás és Erdőgazdálkodás és állattenyésztésállattenyésztés

ErdőgazdálkodásErdőgazdálkodás– Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)– Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino)– Kaucsuk: Bra. (Manaus Amazónia): motorizáció

fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi mára visszaesett

– Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztésAlárendelt állattenyésztés

– Mexikó 30%Mexikó 30%– Szarvasmarha: Kuba, Dél-AmerikaSzarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika

Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína+ Amazónia), Argentína

– Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), ArgentínaSertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína– Halászat: Kuba, MexikóHalászat: Kuba, Mexikó

31313131

Mezőgazdaságon kívüli Mezőgazdaságon kívüli ágazatokágazatok

Bányászat (szén hiányzik)Bányászat (szén hiányzik)– Színesércek: Mexikó, AndokSzínesércek: Mexikó, Andok– Vasérc: BrazíliaVasérc: Brazília– Bauxit: Guyanai-masszívum, JamaicaBauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica– Kőolaj: Mexikó, VenezuelaKőolaj: Mexikó, Venezuela

Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a)Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a)– Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés

sokoldalúbb sokoldalúbb– Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok,

Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög)Belo Horizonte ipari háromszög)

– Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshoreMexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron)Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron)

– Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília)Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília)

– Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)(Mexikó)

32323232

KülkereskedelemKülkereskedelem

Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlásapartnerek térbeli megoszlása– USA befolyása É-ról D-re csökkenUSA befolyása É-ról D-re csökken– Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20%

alatt)alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetekNemzetközi gazdasági szervezetek

– Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada)Mexikó (+USA, Kanada)

– Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia)Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia)

– Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa RicáigKözép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig– Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica,

Belize, Guyana, SurinameBelize, Guyana, Suriname– Andok országai (ANDEAN)Andok országai (ANDEAN)

Az Iszlám VilágAz Iszlám Világ

34343434

Az Iszlám Világ fogalma, Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolásalehatárolása

Az iszlám közösségek Az iszlám közösségek a Föld országaiban > a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Iszlám Világ > Arab VilágVilág

Terület: 25 mó kmTerület: 25 mó km22 (17%) (17%) VR1 VR1

Népesség: 850 mó Népesség: 850 mó (12%)(12%)

Részei:Részei:– Észak-AfrikaÉszak-Afrika

Magreb + SzaharaMagreb + Szahara– Közel-KeletKözel-Kelet

Arab-félszigetArab-félsziget Termékeny FélholdTermékeny Félhold KisázsiaKisázsia ElőázsiaElőázsia Közép-ÁzsiaKözép-Ázsia

35353535

Iszlám vallás Iszlám vallás jellemzőijellemzői

Iszlám 5 alappillére:Iszlám 5 alappillére:– Hitvallás (saháda)Hitvallás (saháda)– Ima (szalát)Ima (szalát)– Adakozás (zakát)Adakozás (zakát)– Böjt (szaum)Böjt (szaum)– Mekkai zarándoklat (haddzs)Mekkai zarándoklat (haddzs)– (+ dzsihád)(+ dzsihád)

IrányzatokIrányzatok– Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna

fontossága vallásjogi kérdésekbenfontossága vallásjogi kérdésekben– Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám)

fontosságafontossága– Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi

hatalommal szembenhatalommal szemben

A gazdaság fő jellemzőiA gazdaság fő jellemzői az az Iszlám Világ országaibanIszlám Világ országaiban Hagyományosan: kereskedelemHagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások Száraz éghajlat + hódítások nincs agrársiker nincs agrársiker agrárium agrárium

alárendelt szerepealárendelt szerepe– Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök

(narancs), primőr, datolya, halfafű(narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot pamutipar, hagyma, pamutipar, hagyma,

cigaretta)cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodásEgyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúraOázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra

– Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske)állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske)

Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban)Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban)– Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel

vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyavegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya– Szuezi-csatorna: 3 Mrd tSzuezi-csatorna: 3 Mrd t– Hazautalások: 6–7 Mrd $Hazautalások: 6–7 Mrd $

Szénhidrogének: Líbia, AlgériaSzénhidrogének: Líbia, Algéria– 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása– Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok)

Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

3737

Az Iszlám Világ észak-Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági afrikai részének gazdasági

fejlődésefejlődése

38383838

Afrikai arab országokAfrikai arab országok

„„Dzsezírat el Dzsezírat el Maghreb” (= Maghreb” (= Nyugati-sziget):Nyugati-sziget):– Atlasz-országokAtlasz-országok

Távoli-Maghreb: Távoli-Maghreb: Marokkó, Marokkó, MauritániaMauritánia

Középső-Középső-Maghreb: Maghreb: Algéria, TunéziaAlgéria, Tunézia

– Közeli-Maghreb: Közeli-Maghreb: LíbiaLíbia

EgyiptomEgyiptom Mauritánia, SzudánMauritánia, Szudán Szenegál, Mali, Szenegál, Mali,

Burkina Faso, Burkina Faso, Niger, CsádNiger, Csád

39393939

Észak-Afrika országaiÉszak-Afrika országai

Hasonlóságok:Hasonlóságok:– Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara

hatásahatása– Tőkeszegénység, szakemberhiányTőkeszegénység, szakemberhiány– Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékekBányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek

Különbségek:Különbségek:– Marokkó: feudális maradványok, konzervatívMarokkó: feudális maradványok, konzervatív– Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám

fundamentalizmus, katonai diktatúrafundamentalizmus, katonai diktatúra– Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizációTunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció

A „sivatag előtti idők”A „sivatag előtti idők”

Sziklarajzok: korábban Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokokcivilizációs lépcsőfokok– „„Vadászok és gyűjtögetők Vadászok és gyűjtögetők

művészete”művészete”– „„Pásztorművészet”Pásztorművészet”– „„Lovasnépek művészete”Lovasnépek művészete”

Őslakói: berberekŐslakói: berberek– Délebbre szorultakDélebbre szorultak– Nyugatabbra nagyobb az Nyugatabbra nagyobb az

arányuk (Marokkó: 40%)arányuk (Marokkó: 40%)

ÓkorÓkor

Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalomLuxor, Théba) 8-9 mó birodalom

Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.)Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.)– Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna,

Oea (mai Tripoli)Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keletenAsszír, és perzsa támadások keleten GörögökGörögök

– Alexandria (Kleopátra)Alexandria (Kleopátra)– Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök

alapítottákalapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): KarthágóPunok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia,

Numídia, Africa (Numídia, Africa (≈≈Líbia)Líbia)– Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna)Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna)

Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtekvárosok elnéptelenedtek

Középkor, újkorKözépkor, újkor

Arab uralom (VIII. sz.)Arab uralom (VIII. sz.)– Kézműipar, kereskedelemKézműipar, kereskedelem– Kairó: kalifátus központjaKairó: kalifátus központja

XVI. század: oszmán-török birodalom része XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.)(XVI. sz.)– Jelentősebb vezető: Mohamed AliJelentősebb vezető: Mohamed Ali– Részleges függetlenségRészleges függetlenség– Gyapot, öntözésGyapot, öntözés

43434343

Észak-Afrika újkori Észak-Afrika újkori gyarmatosításagyarmatosítása

Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje)(XIX. sz. eleje)– Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-MarokkóGyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó– Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-

TunéziaTunézia– Nemzetközi igazgatású város: TangerNemzetközi igazgatású város: Tanger

Egyiptom: angolok (1882)Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszokLíbia: olaszok

– 1911–1912: olasz-török háború1911–1912: olasz-török háború– XVIII. sz-ban alapított szenúszi szektaXVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta– központjuk Kufraközpontjuk Kufra

Önállósulás útjánÖnállósulás útján

EgyiptomEgyiptom– 1922.: királyság1922.: királyság

LíbiaLíbia– II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk)II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk)

Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállásKirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállásFezzán: francia megszállás

– Háború után: ENSZ gyámságHáború után: ENSZ gyámság– 1951.: 3 tartományból független királyság1951.: 3 tartományból független királyság

I. Idrisz (szenuszi emír)I. Idrisz (szenuszi emír)

1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), TunéziaTunézia

1962: Algéria (köztársaság)1962: Algéria (köztársaság)

Szocialista kísérletekSzocialista kísérletek

1952: Egyiptomi Arab Köztársaság1952: Egyiptomi Arab Köztársaság– Nasszer 1970-igNasszer 1970-ig– 1956: Szuez államosítása1956: Szuez államosítása– 1967: izraeli háború1967: izraeli háború

1969: 1969: Líbia: „Arab szocialista népi Líbia: „Arab szocialista népi állam”állam”– Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra

jutásajutása– Királyság megdöntése (Líbiai Arab Királyság megdöntése (Líbiai Arab

Köztársaság) – teljes függetlenségKöztársaság) – teljes függetlenség– Eleinte radikális pánarab és mérsékelt Eleinte radikális pánarab és mérsékelt

szocialista politikaszocialista politika– Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon – Zöld KönyvZöld Könyv– TanácsrendszerTanácsrendszer– Kapitalizmus és szocializmus mellett a Kapitalizmus és szocializmus mellett a

„harmadik nemzetközi elmélet”„harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusokNemzetközi konfliktusok

Algéria:Algéria:– FLN: fundamentalista FLN: fundamentalista

nyugatellenes politikanyugatellenes politika EgyiptomEgyiptom

– 1973: arab-izraeli háború1973: arab-izraeli háború– 1979: béke Izraellel1979: béke Izraellel

LíbiaLíbia– Szidrai- (vagy Nagy-Szidrai- (vagy Nagy-

Szirtisz-)öbölSzirtisz-)öböl– Aozou-övezet (Líbia és Aozou-övezet (Líbia és

Csád határa)Csád határa)– Terrorista és Terrorista és

gerillaszervezetek gerillaszervezetek támogatásatámogatása

– Lockerbie-katasztrófa Lockerbie-katasztrófa (1992)(1992)

– Tömegpusztító fegyverekTömegpusztító fegyverek

4747

Társadalmi–gazdasági Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek fejlettségi különbségek

Észak-AfrikábanÉszak-Afrikában

48484848

Nagy és kicsiNagy és kicsi

Ter.Ter.– Nagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó kmNagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó km22

– Kisebb: Marokkó: 460 ezer kmKisebb: Marokkó: 460 ezer km22 (Nyugat-Szahara kérdése), (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer kmTunézia: 163 ezer km22

Nép.Nép.– Óriás: Egyiptom 72 móÓriás: Egyiptom 72 mó– Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 móNagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó– Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 móKicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó

Néps.Néps.– Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/kmAlacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km22, Tunézia : 61 fő/km, Tunézia : 61 fő/km22

– Igen alacsony: Algéria 13 fő/kmIgen alacsony: Algéria 13 fő/km22, Líbia 3,5 fő/km, Líbia 3,5 fő/km22

Népnöv.Népnöv.– Igen gyors: Líbia 2,6%Igen gyors: Líbia 2,6%– Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22%Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22%– Tunézia: 0,99%Tunézia: 0,99%

49494949

Egyenlőtlen Egyenlőtlen benépesültség, benépesültség, policentricitáspolicentricitás USA befolyása É-ról D-re csökkenUSA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya

(20% alatt)(20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetekNemzetközi gazdasági szervezetek

– Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA)Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) Mexikó (USA, Kanada)Mexikó (USA, Kanada)

– Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur)Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) Tagok: Argentina, Brazília, Paraguay, UruguayTagok: Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay Társult tag: Chile, BolíviaTársult tag: Chile, Bolívia

– Közép-amerikai Közös PiacKözép-amerikai Közös Piac Guatemalától Costa RicáigGuatemalától Costa Ricáig

– Karibi Közös Piac (Caricom)Karibi Közös Piac (Caricom) Tagok: Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Tagok: Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana,

SurinameSuriname Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi

partnerek térbeli megoszlásapartnerek térbeli megoszlása

Kétarcú országokKétarcú országok

LíbiaLíbia– Tengerpart: 2 centrumTengerpart: 2 centrum– Sivatag: Szahara-i táblaSivatag: Szahara-i tábla

EgyiptomEgyiptom– Tengerpart + Nílus 1 Tengerpart + Nílus 1

centrum (Delta)centrum (Delta)– Sivatag: Szahara-i táblaSivatag: Szahara-i tábla

NépességföldrajzNépességföldrajz

Népesség egyenlőtlen eloszlásaNépesség egyenlőtlen eloszlása– Líbia: 2 sűrűn lakott tengerparti Líbia: 2 sűrűn lakott tengerparti

terület (Tripolitánia nyugaton és terület (Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten) + ritkán lakott Kiraneika keleten) + ritkán lakott SzaharaSzahara

– Egyiptom: 2 sűrűn lakott terület Egyiptom: 2 sűrűn lakott terület (Nílus-delta, Nílus-menti terület) + (Nílus-delta, Nílus-menti terület) + ritkán lakott Szahararitkán lakott Szahara

Gyors népességnövekedés – Gyors népességnövekedés – fiatal ország (34% 14 év alatti)fiatal ország (34% 14 év alatti)

Etnikailag meglehetősen Etnikailag meglehetősen homogénhomogén

VendégmunkásokVendégmunkások Vallás: szunnita mohamedánVallás: szunnita mohamedán

52525252

Koncentrált Koncentrált városhierarchiavároshierarchia

Rang–nagyság Rang–nagyság szabályszabály

A városhálózat A városhálózat koncentrációjakoncentrációja

Legnépesebb városokLegnépesebb városok

Kairó: 8 mó Kairó: 8 mó (ev. 15 mó) (ev. 15 mó) AFR3.AFR3.

Alexandria: 4 Alexandria: 4 mó AFR5.mó AFR5.

El-Giza El-Giza (Gizeh): 2,5 (Gizeh): 2,5 mómó

Tripoli: 1,1 Tripoli: 1,1 mómó

Subra-el-Subra-el-Haima Haima (Shubra-el-(Shubra-el-Khema): 1 Khema): 1 mómó

Bengázi Bengázi (Benghazi): (Benghazi): 700 ezer700 ezer

54545454

MarokkóMarokkó

Maghreb-el-AkszaMaghreb-el-Aksza Alkotmányos monarchia (király)Alkotmányos monarchia (király) Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%)Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%) GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%)GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%) Bányászat: foszfátBányászat: foszfát Fejletlen kohászat, gépiparFejletlen kohászat, gépipar Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát)Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös)Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös)

55555555

AlgériaAlgéria

KöztársaságKöztársaság Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketékNemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%)GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%) Bányászat: kőolaj, földgáz, vasércBányászat: kőolaj, földgáz, vasérc VegyiparVegyipar Fejletlen iparFejletlen ipar

56565656

TunéziaTunézia

Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%)Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%) GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%)GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%) Élelmiszeripar (malomipar)Élelmiszeripar (malomipar) Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc)Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc) Kohászat, gépiparKohászat, gépipar VegyiparVegyipar Kézművesipar, turizmusKézművesipar, turizmus

Foglalkoztatási szerkezet: Foglalkoztatási szerkezet: Líbia és EgyiptomLíbia és Egyiptom A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a

bányászat+ip aránya, Egyiptomban bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mgehelyett mg– Mezőgazdaság: L 18% E 32%Mezőgazdaság: L 18% E 32%– Bányászat, ipar: L 30% E 17%Bányászat, ipar: L 30% E 17%– Szolgáltatások: L 52% E 51%Szolgáltatások: L 52% E 51%

Magas munkanélküliség: EgyiptomMagas munkanélküliség: Egyiptom– Sok vendégmunkás (1 millió egyiptomi Sok vendégmunkás (1 millió egyiptomi

Líbiában)Líbiában)

5858

Fejlettségi különbségek a Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperifériánközel-keleti félperiférián

Közel-Kelet részeiKözel-Kelet részei

Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia) Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia) arab arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita(Izrael: zsidó) nyelv, szunnita– Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar,

EAE, KuvaitEAE, Kuvait– Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, PalesztinaTermékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina

Kisázsia Kisázsia türk türk– TörökországTörökország– AzerbajdzsánAzerbajdzsán

Előázsia Előázsia perzsa perzsa– IránIrán– AfganisztánAfganisztán– PakisztánPakisztán

Közép-Ázsia Közép-Ázsia türk (Tádzsikisztán: perzsa) türk (Tádzsikisztán: perzsa)– Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán,

ÜzbegisztánÜzbegisztán

6060

Az Iszlám Világ Az Iszlám Világ legeurópaibb része: legeurópaibb része:

TörökországTörökország

Kiváló geostratégiai Kiváló geostratégiai helyzethelyzet

Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitólElkülönül a Közel-Kelet arab államaitól– Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezőkTörténelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők

Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon)kapocs, ma híd a Boszporuszon)

Terület: 780 e kmTerület: 780 e km22 (ebből 3% Európa) (ebből 3% Európa)– Stratégiailag fontos fekvésűStratégiailag fontos fekvésű– Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i

egyezmény)egyezmény)– Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia feléTranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé– Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását

ellenőrzi)ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszemeNATO legfontosabb keleti láncszeme Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hozSzoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz

– Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996)Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996)– Teljes jogú tagság még nincsTeljes jogú tagság még nincs– Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet közöttGazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

TörténelemTörténelem

XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökökXI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom)XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a DardanellákatXIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalmaXVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenéseXVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere”I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke)I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió - Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió -

1923-as lausanne-i béke)1923-as lausanne-i béke) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette)

környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjonsemleges maradjon

Atatürk reformjaiAtatürk reformjai

Köztársaság kikiáltása (1923)Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: AnkaraFőváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolásaIszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetésePolgári törvénykezés bevezetése Európai időszámításEurópai időszámítás Latin ABCLatin ABC Szakítás a hagyományos öltözködésselSzakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatásaNők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikájaEtatizmus gazdaságpolitikája

– Kulcsiparágak államosításaKulcsiparágak államosítása– Új üzemek alapítása állami bankok segítségévelÚj üzemek alapítása állami bankok segítségével– Állami szektor: mai ipari termelés 40%-aÁllami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Népességföldrajzi Népességföldrajzi képkép

Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó)Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó) XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt törökXX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török

– Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó)Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó)– Görögök (1923: népességcsere)Görögök (1923: népességcsere)

Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállamMa vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!)Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!) Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken)Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken)

– Milliók vándorolnak városokba, külföldreMilliók vándorolnak városokba, külföldre Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó)Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó)

– Enyhít a munkanélküliségenEnyhít a munkanélküliségen– Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegétÁtutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét– Célországok:Célországok:

Legtöbben Németországba (2 mó)Legtöbben Németországba (2 mó) 1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő)1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő)

Jelentősebb városokJelentősebb városok

Gazdaságpolitikai Gazdaságpolitikai váltásváltás

Hagyományos Hagyományos importhelyettesítés importhelyettesítés – Fél évszázadon átFél évszázadon át– Sokoldalú, de kevéssé Sokoldalú, de kevéssé

termelékeny ipartermelékeny ipar– Nem volt versenyképes Nem volt versenyképes

nemzetközi piaconnemzetközi piacon– Árrobbanás (1970-es Árrobbanás (1970-es

évek), deficit, évek), deficit, eladósodáseladósodás

– Ma is zárt Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%)(exportkoefficiens: 14%)

Új liberális Új liberális gazdaságpolitikagazdaságpolitika– 1983 óta1983 óta– Külföldi tőkeKülföldi tőke– Magánszektor Magánszektor

térnyerésetérnyerése– Exportorientált Exportorientált

iparágakiparágak– Idegenforgalom Idegenforgalom

fejlesztésefejlesztése

Kétarcú mezőgazdaságKétarcú mezőgazdaság

EgészségteleEgészségtelen n birtokszerkezbirtokszerkezetet

Kettős Kettős arculatú arculatú földművelésföldművelés– Anatóliai-Anatóliai-

fennsíkfennsík– Mediterrán Mediterrán

partvidékekpartvidékek Tekintélyes Tekintélyes

állatállományállatállomány

Főbb nemzetgazdasági ágak Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlásamegoszlása

2

125

3627

30

27

23

71

59

71

41

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

EU GDP TR GDP EU fogl TR fogl

száz

alék

szolgáltatások

ipar

mezőgazdaság

Bányászat, energiagazdaságBányászat, energiagazdaság

KrómKróm Nemfémes Nemfémes

ásványi ásványi anyagokanyagok

BauxitBauxit RézércRézérc ÓlomÓlom Molibdén, Molibdén,

higany, higany, antimonantimon

FeketekőszéFeketekőszénn

BarnakőszénBarnakőszén KőolajKőolaj VízenergiaVízenergia

IparIpar

Textil- és élelmiszeriparTextil- és élelmiszeripar– Két legnagyobb foglalkoztatóKét legnagyobb foglalkoztató

NehéziparNehézipar– Megelőzte a Közel-K-etMegelőzte a Közel-K-et

Széles skálájú, de elmaradott gépgyártásSzéles skálájú, de elmaradott gépgyártás VegyiparVegyipar

Az egy főre jutó GDP területi Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei fejlettségi különbségei Törökországban 2001-benTörökországban 2001-ben

A nyugat-kelet irányú A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)alapján)

7373

A török euroatlanti A török euroatlanti integráció dilemmáiintegráció dilemmái

Törökország Törökország euroatlanti euroatlanti integrációjaintegrációja 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD)1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács1949: Európa Tanács 1952: NATO1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is)1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+11997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1 1999: DK-európai stabilitási egyezmény1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EU-Törökország EU-tagsága mellett és tagsága mellett és ellen szóló érvekellen szóló érvek ProPro

– Megerősíthetjük a török Megerősíthetjük a török modernizációtmodernizációt

– Nem jelenik meg Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. ellenséges iszlám Eu. kapujábankapujában

– Nagy piacNagy piac– Külker EU-val: exp. Külker EU-val: exp.

(50%), imp. (40%)(50%), imp. (40%)– Már van vámunióMár van vámunió– Katonai, bizt. pol., NATO-Katonai, bizt. pol., NATO-

tag, Ny-i orientációtag, Ny-i orientáció– Van eu-i részeVan eu-i része

KontraKontra– 80 mó nem eu-i kultúrájú80 mó nem eu-i kultúrájú– Reg. pol.Reg. pol.– DöntéshozatalDöntéshozatal– Kurdkérdés, emberi jogok, Kurdkérdés, emberi jogok,

börtönök, halálbüntetésbörtönök, halálbüntetés– Gazdasági helyzet Gazdasági helyzet

(infláció, eladósodottság, (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, állam túlsúlya, feketegazdaság)feketegazdaság)

– Túl nagy hadseregTúl nagy hadsereg– 97%-ban Ázsia97%-ban Ázsia– Vendégmunkások áradataVendégmunkások áradata– HatárvitákHatárviták

A török csatlakozás A török csatlakozás megítélésének különbségei az megítélésének különbségei az EU-tagállamaibanEU-tagállamaiban

Délnyugat-ÁzsiaDélnyugat-Ázsia

Délnyugat-Ázsia részeiDélnyugat-Ázsia részei– Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ

keleti szárnyakeleti szárnya– ElőázsiaElőázsia– KisázsiaKisázsia

Arab-Közel-KeletArab-Közel-Kelet

Arab világ keleti részeArab világ keleti része Izrael: pol, kat Izrael: pol, kat

szempontból jelentősszempontból jelentős Két részKét rész

– Arab-félszigetArab-félsziget– Termékeny Félhold (Tigris-Termékeny Félhold (Tigris-

Eufrátesz + Libanoni Eufrátesz + Libanoni partvidék)partvidék)

Alacsony népességszám, Alacsony népességszám, de:de:

Utolsó fél évszázadban Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági jelentős világgazdasági szerep, okai:szerep, okai:– Szénhidrogénen alapuló Szénhidrogénen alapuló

gazdagsággazdagság– Arab – izraeli viszonyArab – izraeli viszony

UrbanizációUrbanizáció

Iszlám szülőföldjeIszlám szülőföldje Az Arab és Iszlám Világ Az Arab és Iszlám Világ

szíveszíve– Mekka: Mohammed Mekka: Mohammed

szülőhelye 570-benszülőhelye 570-ben– Medina: későbbi hatalmi Medina: későbbi hatalmi

központjaközpontja Nagyobb városokNagyobb városok

– BagdadBagdad– RijádRijád– BejrútBejrút– SzanaaSzanaa

Elő- és Közép-ÁzsiaElő- és Közép-Ázsia

Elő-ÁzsiaElő-Ázsia– IránIrán– AfganisztánAfganisztán– PakisztánPakisztán

Közép-ÁzsiaKözép-Ázsia– Régi iszlám hagyományok Régi iszlám hagyományok

+ türk etnikai örökség+ türk etnikai örökség– Szovjet örökség Szovjet örökség kötődés kötődés

Oroszo-hoz, de reorientációOroszo-hoz, de reorientáció– Piacgazdasági átmenetPiacgazdasági átmenet

8181

A délkelet-ázsiai A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan félperiféria újonnan iparosodó országaiiparosodó országai

82828282

Délkelet-Ázsia lehatárolása

Indokíniai-félsziget:– Szingapúr (NIC1)– Malajzia, Thaiföld

(NIC2)– Kambodzsa,

Laosz, Mianmar (Burma), Vietnam

Indonéz-szigetvilág– Fülöp-szigetek,

Indonézia (NIC2)– Brunei, Kelet-

Timor

83838383

Délkelet-Ázsia részei

Heterogén:– Társadalmi-gazdasági szempontból– Etnikai szempontból– Kulturális örökség: indiai, kínai, arab-iszlám hatás– Természeti erőforrások (kőolaj, ércek, trópusi erdők,

termékeny síkságok) tőkefelhalmozás Többségében homogén:

– Japán dinamikus erőtere, politikai szálak: ASEAN Elszigetelődött

– Vietnam: kommunista pártállami rendszer– Mianmar: elszigetelődött, de várhatóan beilleszkedik

84848484

Gyarmatosítás

Angol: Brunei, Malajzia, Mianmar, Szingapúr

Francia: Kambodzsa, Laosz, Vietnam Holland: Indonézia Spanyol, USA: Fülöp-szigetek Portugál: Kelet-Timor Szabad: Thaiföld Japán invázió (II. vh.) Kínaiak jelenléte

85858585

Eltérő országméretek

Népesség 2007 Terület Népsűrűség 2007

Szingapúr 3,7 mó 683 5352

Fülöp-szigetek 87 mó 300 e 290

Vietnam 85 mó 332 e 260

Thaiföld 67 mó 513 e 130

Indonézia 224 mó 1,9 mó 120

Malajzia 28 mó 330 e 90

Kambodzsa 16 mó 181 e 90

Mianmar 55 mó 677 e 80

Brunei 400 ezer 5765 70

Kelet-Timor 1 mó 15 e 66

Laosz 6 mó 237 e 25

Délkelet-Ázsia

573 mó 4,5 mó 130

86868686

Vallás

Buddhizmus: Mianmar, Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa (államvallás)

Mohamedán: Malajzia, Indonézia, Brunei (államvallás)

Katolikus: Fülöp-szigetek, Kelet-Timor Taoizmus: kínaiak (Vietnam, Szingapúr) Ateizmus: Vietnam

8787

A távol-kelet újonnan A távol-kelet újonnan iparosodó országaiiparosodó országai

88888888

NIC1-országok

Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr (Hongkong) Előnyös közlekedésföldrajzi és stratégiai helyzet Infrastruktúra (gyarmatosítók) Tőkefelhalmozás: alacsony bérek, szorgalom Kezdetek: importhelyettesítő iparosítás 1960-as évek: világpiacra irányuló export

1. Textilipar2. Előmunkaigényes tömegáruk3. Szakképzettség, K+F, nehézipart igénylő termékek

Japán működőtőke-kivitel 1990-es évek már fejlett országok,

tőkexportőrök,

89898989

NIC2-országok

Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld

Japán vállalatok NIC1-ből ide települtek Olcsóbb munkabér Munkaigényes termékek vagy alkatrészek

gyártása

Jövőben Kína és Vietnam is

90909090

Gazdasági fejlődés szakaszai a Távol-Keleten

A kivitel bővítésének fő tényezői 1960’

1970’

1980’

1990’

Tőkekivitel, új kut eredmények (gyártási eljárások, szabadalmak, innovációk)

Japán

Nagy szaktudást igénylő csúcstechnológiai termékek (pl.: számítógépek és alkatrészeik, szórakoztató elektronika, gépk, gyógysz)

Japán

Tajv Szing HKDK

Beruházás- és nyersanyagigényes nehézipari termékek (pl.: vegyi áruk, acél, hajók)

Japán

Tajv Szing HK DK

Maláj Thaif Indon Fülöp

Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű iparcikkek (pl.: szövetek, konfekcióáruk, játékok)

Japán

Tajv Szing HK DK

Maláj Thaif Indon Fülöp

Kína Vietn