50
Thomas L. Friedman ÉS MÉGIS LAPOS A FÖLD A XXI. század rövid története

Világgazdasági változások és az oktatás

  • Upload
    adrienn

  • View
    989

  • Download
    4

Embed Size (px)

DESCRIPTION

 

Citation preview

Page 1: Világgazdasági változások és az oktatás

Thomas L. Friedman

ÉS MÉGIS LAPOS A FÖLD

A XXI. század rövid története

Page 2: Világgazdasági változások és az oktatás

Alapfelvetés :

A Föld Lapos !

Globalizáció

A kapcsolatok és technikai lehetőségek által a megszűnnek a távolságok és térbeli akadályok

A Föld tehát lapos.

Page 3: Világgazdasági változások és az oktatás

„ A 3 globalizáció „

Kolombusz felfedezi Amerikát Ó- és Újvilág kereskedelmi kapcsolatai kb. 1800-ig Erőverseny országok között

1800-2000-ig Nagy Multinacionális tőke kialakulása, versenye. Megszűnik a távolság a kommunikáció és technológia fejlődése miatt

2000-től A PC elterjedésével, az egyének versenye zajlik a globális gazdasági színtéren.

Page 4: Világgazdasági változások és az oktatás

Mérföldkövek a kilapulásban/1„A falak leomlanak, az ablakok megnyílnak”1989.11.9. A berlini fal leomlása

Az utolsó akadály elhárul a Globális világgazdaság kiteljesedésének útjából

Kelet és nyugat határai eszmeileg is leomlanak

Szabad verseny/információ/termék áramlás

Európa teljes egységesülése EU kibővítése

Jegygyűrű=Euro

Ezzel egy időben:

A PC elterjedése, Windows forradalom

Digitalizmus korának kezdete.

A tartalom létrehozható digitális formában

Rengeteg tartalom születik ez sok ötletet is jelent.

(Ekkor teljesedik az a tudáshalmaz, ami miatt a LLL paradigmává válik!)

Page 5: Világgazdasági változások és az oktatás

Mérföldkövek a kilapulásban/2.„A kapcsolódás új korszaka: a Netscape színre lép”

1995. 09. 08. a Netscape bejegyzése a tőzsdén

A Netscape az első grafikus böngésző

Internet IPAR kialakulása.

Internet/World Wide Web

A digitálisan létrehozott tartalom kereshetővé, közzétehetővé válik

Ugyanekkor a Win. 95. internet támogatással készül- Bárkié lehet a világháló

5év alatt 600E használóból 40M lesz

Hogyan lesz egységes az világhálóhoz való hozzáférés:

1. Opticai kábelezés: szélessávú adatközlés

2. Egységes programnyelvek: szabványos tartalmak

3. Mindenki képes legyen használni: Mark Andersen „állj rá és kattints rá”

Eredményeként a világon bárki bárkivel kommunikálhat

Megoszthatja tevékenységét

Page 6: Világgazdasági változások és az oktatás

Mérföldkövek a kilapulásban/3.Munkafolyamat szoftverek

Kezdetben a digitális munkamegosztás nehézkes volt

Külön részfeladat-gyártó-programnyelv…

Nem lehetett teljes az együttműködés

Szabványosított e-mail nyelvek és dokumentumformák kellettek (SMTP,HTML)

Munkafolyamat rendszerek alakultak ki (pl. SAP)

Létrejön egy közös tér, ami a világ bármelyik pontjáról elérhető azonos „nyelvet” használ, lehetőséget ad korlátlan:

Önérvényesítésre

Együttműködésre

Page 7: Világgazdasági változások és az oktatás

Mérföldkövek a kilapulásban/4.Tartalomfeltöltés A közösség erejének kiaknázása

„We Are The Web” Kevin Kelly 2005

Letöltési és feltöltési arány megfordul

Nyílt forráskód mozgalom-ingyenes szoftverek közösségi fejlesztéssel

háttere: önreprezentáció-elismerés

Csoporttöbblet adja a zsenialitást

Motiválja a piacot, minőséget lehet csak eladni pénzért

Windows-Linux

OppenOffice

Mozilla Firefox Stanford-Új-zéland

Kollaboráció

Blogok: cenzúra nélküli híráradat

Nem csak szó-kép és hang is!

Bárki-bármiről írhat.

Wikipédia: online enciklopádia, önszabályzó rendszer

Az egyén hallatja a hangját az új közösségben.

Page 8: Világgazdasági változások és az oktatás

Mérföldkövek a kilapulásban/5.Feladatkiszervezés K2Y1 milliárd lakosú India

„Agyexport.”

Erős, színvonalas egyetemi oktatás

Kezdetben kivándorlás USA-ba, majd 1996-tól (Távközlési liberalizáci USA) Az optikai kábelezés túlméretezése miatt ingyen jut lehetőségekhez India.

A General Elecric hazaengedi Indiai dolgozóit, hogy a hálón keresztül végezze munkáját.

K2Y probléma megoldása, mint vizsgafeladat Indiának

Rutinfeladatok kiszervezése az időeltolódás lehetőségének kiaknázásával.

A bérköltségek óriási különbségei!!!

Rengeteg jól képzett műszaki és informatikai szakember!

Napjainkban minden ágazatot gyártás-értékesítés-karbantartás megéri kihelyezni.

Indiában az oktatás általános és magas szintű, specifikus képzést a kihelyező cég biztosít.

Page 9: Világgazdasági változások és az oktatás

Hatodik tényezőoffshoring

Fogalma

Előnye

Példa

Hova vezethet ez?

Page 10: Világgazdasági változások és az oktatás

Hetedik tényezőEllátási láncok

a Wal-Martról, a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálozatáról

„Wal-Mart szimfónia“

Egyediségére utaló tenyezők

Az RFID-cimkékkel ellátott áruk

De! A negativumokról is pár szó

Page 11: Világgazdasági változások és az oktatás

Nyolcadik tényezőInsourcing

Fogalma

Kinek jelentős ez a folyamat;

A „UPS“ új szoftveréről

Page 12: Világgazdasági változások és az oktatás

Kilencedik tényezőIn-formació

A Google-ról

Legkeresetebb szavak

Új szolgaltatás („Sushi 20817“)

Page 13: Világgazdasági változások és az oktatás

Tizedik tényezőSzteroidok

Mik is azok a szteroidok?

Formái (digitális, virtuális, mobil, személyes)

Egyes szteroidok részletesen (fájlcserelők, multifunkcionális eszközök, VoIP,

Überszteroid: a vezeték nélküli technológia

Page 14: Világgazdasági változások és az oktatás

Tripla konvergencia Az első konvergencia: a tíz tényező kezdett hatni

egymásra

A második konvergencia: az új üzleti játéktér

A harmadik konvergencia: a 3 milliárd ember „belépése” a lapos világba

Page 15: Világgazdasági változások és az oktatás

Az első konvergencia

Internet-hozzáféréssel ellátott globális környezet, ami lehetővé tette a sok új együttműködési formát,földrajzi

helyzettől, távolságtól függetlenül- ez az első konvergencia eredménye!!!

Page 16: Világgazdasági változások és az oktatás

A második konvergencia

A termelékenység nagy ugrása akkor következik be, amikor az új technológia mellé új módszerek is társulnak

az üzletvitelnek. Az új számítógépek mellé új ismeretanyagot, tudást, tapasztalatot, újfajta

képességeket, üzleti eljárásokat kell elsajátítani.

Page 17: Világgazdasági változások és az oktatás

A harmadik konvergencia

A zárt rendszerekben korábban nem kapott lehetőséget versengeni, együttműködni: India, Kína, Oroszország, Kelet-Európa, Latin-Amerika, Közép-Ázsia. Megnyílt előttük is a kapu, csatlakozhattak a szabad piac nevű

„játékhoz”. Komoly következmények nélkül nem lehet bevinni ennyi és ilyen oktatási hagyományokkal

rendelkező kultúrát.

Page 18: Világgazdasági változások és az oktatás

A „zippyk” köztünk vannak

Az indiai ifjúság reményteli nemzedéke, akik azután váltak nagykorúvá, hogy India elfordult a

szocializmustól. A 15 és 25 év közöttiek. Energikus fiatalok, akiket mindig az ambiciózusság jellemez, keresi a kihívásokat. India lakosságának 54%-a(555 millió) 25 év

alatti.

Page 19: Világgazdasági változások és az oktatás

A nagy „szortírozás”

Az információtechnológiában végbement fejlődés lehetővé teszi a vállalatok számara, hogy üzleti

tevékenységükből kiiktassanak minden olyan akadályozó tényezőt és mindent, ami nem a hatékonyságot szolgálja.

Page 20: Világgazdasági változások és az oktatás

Amerika és a lapos föld

Page 21: Világgazdasági változások és az oktatás

Amerika és a szabad kereskedelem

Amerika a maga egészében többet nyer, ha ragaszkodik a szabad kereskedelemről vallott elveihez, mintha megpróbál ellene falakat építeni

A piac és verseny fontossága, a védekezés a protekcionizmus (a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitika) formáinak támadása

A mezőgazdaság helyett az iparosítás, és a számítógépesítés felkarolása mai gazdasági színvonal.

Page 22: Világgazdasági változások és az oktatás

Mikor fog Amerika jól teljesíteni a szabad kereskedelmen alapuló lapos világban?

-Az amerikaiak a világ minden tájáról érkező tehetségekkel kényszerülnek versenyezni - az oktatás és továbbképzés intézményeinek segítése.

-Magasan képzett embereket kell „termelni” , akik képesek az egész világon eladható tudásalapú termékeket előállítani (ez szükséges a globalizációban való boldoguláshoz)

„Különbség van ismeretalapú termékek és anyagi termékek között” (Paul Romel, a Stanfordi Egyetem gazdasági specialistája)

Page 23: Világgazdasági változások és az oktatás

„A félelem jó, mert növeli a változatásra, felfedezésre és jobbításra való hajlandóságot és

törekvést”

-Az indiaiak és a kínaiak generálta verseny előbbre viszi Amerikát (ők is magasabb életszínvonalat akarnak, igazi márkára vágynak, minél előrébb jutnak, annál több pénzük lesz, annál többet költenek, annál sokfélébb lesz a termékpiac)

- Tanulás

- Képességek fejlesztése

Page 24: Világgazdasági változások és az oktatás

Érinthetetlenek

- Amerika „ellustult” Senki sem lehet közepes

-„Lányok, gyerekkoromban a szüleim mindig azt mondták: Tom, edd meg a vacsorádat; Kínában és Indiában éheznek a gyerekek!” Én pedig azt mondom nektek: „Lányok, írjátok meg a házi feladatotokat; kínai és indiai gyerekek fenik a fogukat a leendő állásaitokra!”

- Ahhoz, hogy az amerikaiak biztonságban érezhessék magukat az új világban „érinthetetlenné” kell válniuk. Mit jelent ez?

Page 25: Világgazdasági változások és az oktatás

Az érinthetetlenek: -„egyedi dolgozók”: egyedi munkaerő (áruikra, szolgáltatásaikra globális piacuk van, az ő munkájukat soha nem fogják kihelyezni) - szakemberek: ide tartozik az összes ismeretalapú dolgozó, olyan szaktudást képviselnek, amire mindig nagy igény mutatkozik és nem helyettesíthetők- „lehorgonyozott dolgozók”: munkájuk le van horgonyozva, jellegénél fogva helyhez kötött, keresetük a piaci viszonyokhoz igazodik. - „rugalmas dolgozók”: folyamatos tudásmegújítás, új képességek, gyakorlat megszerzése, „teremtsen mást, mint a tömegcikk vaníliafagylalt”…

- (aki a munkaerőpiac végén áll, rosszul fog járni)

Page 26: Világgazdasági változások és az oktatás

Megóvandó értékek: -„A mi egyetemi rendszerünk a legjobb” (Bill Gates), finanszírozzák az egyetemeket, hogy minél több kutatást végezzenek, jutalmazzák a kockázatvállalást, az egyetemi rendszer versengő, kísérletező (webböngésző, mágneses rezonancián alapuló képalkotás – MRI, globális helymeghatározó)

-Egyedi innovációs központok, hatékony tőkepiac

- Nyitottság (vonzerő a külföldiek számára)

- A szellemi tulajdon védelme (egy pillanat alatt globális sikert lehet elérni)

- Rugalmas munkajogi rendszer (könnyen, és gyorsan átcsoportosítható a munkaerő és a tőke)

- Társadalmi és kulturális olvasztótégely (bizalom)

Page 27: Világgazdasági változások és az oktatás

Ha összekötjük egymással a világ összes tudásforrását, és támogatjuk az egyre növekvő kereskedelmi forgalmat, és integrációt, a globális torta nagyobb és komplexebb lesz.

Ha egy ország tehát, támogatja a különlegesen képzett alkalmazkodni tudó, magasabb hozzáadott értéket végző munkaerőt, akkor megkapja méltó jutalmát: az őt illető szeletet a növekvő tortához.

De:

EZEN FOLYAMATOSAN DOLGOZNI KELL!

Page 28: Világgazdasági változások és az oktatás

A néma válság-Bizonyíték: az USA nem nyert a 2004-es olimpián aranyat kosárlabdában- Okok:

- APAD A MENNYISÉG: kevesebb tanárt képeznek, külföldről is kevesebben jönnek tanítani, az amerikai egyetemisták az 1970-80-as években igen nagy százaléka jogi tanulmányokat folytatott, a ‘90-es években pedig business szakokra járt Amerika matematikai és műszaki tudományok terén dolgozó tanerejének kétharmada 2010-re nyugdíjba megy. - ELPÁROLGÓ AMBÍCIÓ: az amerikaiak nem elég ambíciózusak, megasztár problémákkal küzdenek, az amerikai vállalatok külföldi kiszervezése 100 %-os termelékenységnövekedést von maga után. (+ a lapos glóbuszon ideális, ha egy országnak nincsenek természeti erőforrásai)- OKTATÁSI SZAKADÉK: az iskolások eredményeiben 1995 óta sem a matematikában, sem a természettudományokban nincs javulás, a szingapúri diákok 44 %-a, a tajvaniaknak pedig 38 %-a a legfelső szintű matematikai tudással rendelkezik, az USA diákjainak csak 7 %-a éri el ezt a szintet. Pedig: „Az Intel chipjeihez két dolog kell: homok és ész”

Page 29: Világgazdasági változások és az oktatás

Hogyan maximalizálhatóak a lapos világból adódó lehetőségek, és hogyan biztosítható azok védelme, akiknek nehézséget okoz az átalakulás?

VEZETÉS: inspirálni kell az embereket, cselekvésre kell szólítani őket, hogy feleljenek meg a kihívásoknak. IZOMÉPÍTÉS: élethosszig tartó alkalmazás helyett („zsírfelhalmozás”), élethosszig tartó alkalmazhatóság („izomépítés”), az egyén egyre inkább felelős a karrierje alakulásáért, a kormány felelőssége – segítsége az egyént az ehhez szükséges képességek („izmok”) kifejlesztésében. HÍZÓKÚRA: társadalmi biztonság („jó zsír”), az olyan jóléti rendszer, amely nem ösztönözi munkára az embereket („rossz zsír”), megoldás: munkabér biztosítási rendszer, „a munkavállalót kipárnázzák”. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS: cégek felelőssége, „ha manapság nagy vállalat akarsz lenni, jó vállalatnak kell lenned.” (Jeff Immelt, a GE ügyvezető igazgatója) SZÜLŐI FELELŐSSÉG: „semmi rossz, semmi stressz az iskolában”… ez a felfogás az amerikai társadalom rákfenéje! Többet kell tenni azért, hogy a gyerekek kimozduljanak a kényelmi zónából!

Page 30: Világgazdasági változások és az oktatás

Méltányos laposizmusA kormánynak létre kell hozni a szükséges infrastruktúrát,megteremteni a biztonságos eszközöket, és meg kell tennieazokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy mindenamerikainak nagyobb esélye legyen a munkavállalásra egy olyankorban, amikor senkinek sem garantált az élethosszig tartómunka.

Esélyteremtés!!!

„JFK embert akart küldeni a Holdra. Az én álmom, hogy minden amerikai főiskolára járhasson.”

Page 31: Világgazdasági változások és az oktatás

A fejlődő országok és a lapos világ 1. NÉZZÜNK MAGUNKBA!: önvizsgálat, tisztán látni, hogy más

országokhoz képest, hol állnak a világot kilapító 10 tényező viszonylatában.

2. REFORM-NAGYKER: felelős költségvetési és pénzügyi stratégiák folytatása.

3. REFORM-KISKER: vállalkozásbarát környezet, el kell hárítani az akadályokat az infrastruktúrában, de az oktatás és kultúra területén is + jó kormányzás.

4. A KULTÚRA: GLOKALIZÁCIÓ5. MEGFOGHATATLAN: Miért van, hogy az egyik ország képes

fenntartani a fejlődést, a másik pedig nem??? a társadalom képes és hajlandó-e összefogásra, és a

gazdasági felelősségért való áldozatvállalásra vannak-e a társadalomban olyan vezetők, akik képesek

előrelátni, milyen irányú fejlesztésre van szüksége az országnak, és hatalmukat a változás elősegítése érdekében használják-e fel.

Page 32: Világgazdasági változások és az oktatás

„Még ha jó kerékvágásban vagy is, ha egy helyben maradsz, elütnek.”

Page 33: Világgazdasági változások és az oktatás

A vállalatok esete a lapos világgal

Akiknek sikerül:

MITŐL?

A megváltozott környezethez alkalmazkodó stratégiakidolgozása

A riválisoknál gyorsabb reakció a lapos világ nyújtottalehetőségekre

A lehetőségek kiaknázása

Page 34: Világgazdasági változások és az oktatás

A siker alapszabályai

„Ha van ötletünk váltsuk valóra minél hamarabb”(csináld-a-magad-üzletét modell)

„Minden eddiginél jobban számít, hogy milyeneladható ötleteink vannak” (képzelet kiterjesztése,nyitottság)

„Képesnek kell lennünk az egyes speciálisszaktudásokat kombinálni...ezért fontos azegyüttműködés”

„A legjobb cégek úgy maradnak egészségesek, hogyrendszeresen átvilágítják magukat”

Page 35: Világgazdasági változások és az oktatás

„A lapos világban egy vállalat bizalomépítőképességénél nincs fontosabb”

„Ha úgy érzed kilapít a világ, magadban keresd amegoldást”

↓Mindenkinek ugyanazok az eszközök vannak a

kezében, a legjobbnak, legkreatívabbnak kell lenni.

Page 36: Világgazdasági változások és az oktatás

A lapos világ és a geopolitikaA nem lapos világ

A világ kilapulása nem törvényszerű folyamat

Léteznek gátló erők, avagy

Hogyan mehet tönkre a folyamat?

Page 37: Világgazdasági változások és az oktatás

BetegségAfrika

A várandós anyák egyharmada HIV- pozitív

A tanárok a betegségek miatt nem tudnak tanítani

Árvák, beteg szüleiket ápoló gyermekek → nem tudják fizetni a tandíjat

Kína és India

A lakosság legalább egy része a lapos világban él

Összesen kb. 3 milliárd ember rekedt csapdában

Page 38: Világgazdasági változások és az oktatás

Egyéni tragédia → halál vagy korlátozott élet

Globális tragédia → az ezeken a területeken élők alkotó életének, energiáinak elvesztése

↓Megoldás: a fejlődő országokkal való

együttműködés

Page 39: Világgazdasági változások és az oktatás

Erőtlenség

A lapos és nem lapos világ közötti világ

Egészségesek, de nincsenek meg a megfelelőeszközeik, képességeik, infrastruktúrájuk

Pl.: vidéki Kínában, vidéki Indiában, vagy vidékiKelet- Európában élő emberek

Nincs módjuk a meggazdagodásra és a lapos világhozvaló csatlakozásra

Page 40: Világgazdasági változások és az oktatás

↓Helyes stratégia: Helyi szintű, mikro-reformok

bevezetése

Page 41: Világgazdasági változások és az oktatás

Frusztráció A világ laposodása következtében különböző

kultúrák, társadalmak kerülnek közvetlenkapcsolatba → pontosan látható, ki hol tart amásikhoz képest

Arab-muszlim közösség Tekintélyuralmi kormányzás

Saját jövőjükbe való beleszólás

Képességek kibontakoztatásának lehetősége

A nyugati világ nyitottságát erkölcstelennek ítélik

Page 42: Világgazdasági változások és az oktatás

1. A nyugati világ fő gazdasági erejét a nyitottságjelenti → a nyitottság eléréséhez az arab világnakváltoznia kellene, de nem akarnak változást

Ezért: tudatosan a azt támadják, ami a nyitottságalapköve: a BIZALMAT

2. Iszlám: „Mohamed próféta isten utolsó éslegtökéletesebb hírnöke” → az arab világ mégiselmarad a világ többi részétől → Miért élnek másoknáluk jobban, ha az ő vallásuk a felsőbbrendű? →szélsőséges csoportokhoz való csatlakozás

Page 43: Világgazdasági változások és az oktatás

Toyota-dömping Az emberek életmódjának környezetre gyakorolt

hatásának kérdése

Környezetszennyezés problémája (Peking havonta43.000 új autó)

Energia-fogyasztás (az emberiség energia-fogyasztása2003 óta két és félszer olyan gyorsan nő, mint az előzőévtizedben)

↓Megoldás: Geozöld- stratégia

Page 44: Világgazdasági változások és az oktatás

Háborúk Ellátási láncok befolyásolhatják a háború lehetséges

veszélyét → Hogyan?

„Arany M” :

„Nem volt még példa arra, hogy két olyan ország támadtvolna egymásra, ahol volt McDonald's..”

Dell- -féle prevenciós elmélet:

„Két olyan ország,amelyben a Delléhez hasonló globálisellátási lánc működik, nem fog egymással háborútviselni, amíg mindketten ugyanannak az ellátásiláncnak a tagjai”

Page 45: Világgazdasági változások és az oktatás

Mutáns ellátási láncok Bűnözőkből, terroristákból álló, destruktív célokat

kitűző láncok

A lapos világ által kínált összes eszköz számukra isrendelkezésre áll

A terroristák is könnyebben terjesztik gondolataikat

Adatbányászat, ellenségről való információk gyűjtése,manipuláció, on-line pénzgyűjtés, toborzás

Page 46: Világgazdasági változások és az oktatás

Az olaj átka A hatalmon lévők az adott ország természeti

kincseinek kitermeléséből gazdagodnak meg, nem azemberek tehetségét és alkotóerejét igyekeznekhasznosítani

Elszigeteltség érzése, személyes szabadság és azönmegvalósítás lehetőségének hiánya

Legkreatívabb innovációs munka az arab- muszlimvilágon belül:

Ahol kevés, vagy nincs olaj (pl: Bahrein)

Page 47: Világgazdasági változások és az oktatás

11/9 kontra 9/11 1989. november 9. kontra 2001. szeptember 11.

Kreatív képzelőerő kontra romboló képzelőerő

A világot kétféleképpen lehet lapossá tenni:

Arra használjuk képzelőerőnket, hogy mindenkitfelemeljünk ugyanarra a szintre, vagy

Arra, hogy mindenkit ugyanarra a szintrealacsonyítsunk le

Page 48: Világgazdasági változások és az oktatás

Minden társadalomnak meg kellene vizsgálnia azt,hogy több álma van-e, mint emléke → álmok =életigenlő programok ; emlékek = múlton valórágódás

Törekedni kell a képzelőerőből a lehető legjobbatkihozni

Példát kell mutatni másoknak,elősegíteni ezt ahozzáállást

Másokkal való együttműködés fontossága

Page 49: Világgazdasági változások és az oktatás

Összefoglalás

Lapos világ: új lehetőségeket, új kihívásokat, újpartnereket, DE új veszélyeket is rejt

Kémleljük éberen a fenyegetéseket, DE ne hagyjuk,hogy a félelem megbénítson minket!

Hozzuk ki legtöbbet képzelőerőnkből és váltsukvalóra elképzeléseinket!

Page 50: Világgazdasági változások és az oktatás

Köszönjük a figyelmet!

Tóth Tímea, Agárdi Márta, Varga Adrienn, Bárdi Csilla