SZÉLESSÁVÚ INTERNET-SZOLGÁLTATÁS ELÉRHETŐSÉG
BIZTOSÍTÁSÁNAK ELŐNYEI A HUMÁNERŐFORRÁS
FEJLESZTÉSBEN ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK
TERÜLETÉN
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
A Szinergia Egyesület, mint LEADER Közösség területén kiépítésre
tervezett szélessávú internet szolgáltatások biztosításának
szükségszerűsége, a humánerőforrás-fejlesztés és a közösségi
szolgáltatások szempontjából.
KÉSZÍTETTE:
K & S BÜROTECH BT.
PÉCS, 2009. JÚLIUS
2
TARTALOM JEGYZÉK
I. Szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben 3. o.
II.Szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal
még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai
feltételek biztosítása, költségvonzatok.
12. o.
III. Internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű célcsoportok
számára
22.o.
IV. A célcsoport megszólítása és elérése, internetre kapcsolódása
megvalósításának lehetséges módjai, az ebben résztvevő
szervezetek, együttműködési formák.
28.o.
V. Internet használat célcsoportra gyakorolt előnyős hatásai 35. o.
3
Alfejezet I : szélessávú internet kiépítésének szükségessége a kistérségben
1. Az e-befogadással kapcsolatos Uniós célok és ezek megvalósulása
nálunk, és EU szerte
Az e-befogadás társadalommegosztó hatására már a kilencvenes években felfigyeltek. Az első
körben az infromációval rendelkezik, illetve nem rendelkezik dichotómia látszott meghatározónak,
azonban a 90-as évek végétől egy valós helyzethez jobban alkalmazkodó digitális megosztottság
problématikája váltja fel.
A pc-k elterjedése a háztartásokban, valamint az internet használat széleskörű elterjedése az
amúgy is egyre markánsabbá váló, szocio-kulturális, gazdasági hátrányok és előnyök mentén kialakuló
társadalmi megosztottság egyik legeklatánsabb mértékévé válik. Az e-befogadás tekintetében is
megjelenik az esélyegyenlőtlenség, depriváltátság problémája. Mivel a társas érintkezés, a gazdasági
élet számos területén ma már alapfeltétel a digitális írástudás, és a világhálóhoz való hozzáférés, a
társadalmi különbségek elmélyülését eredményezte, eredményezi (kumulatív hatás).
Az e-befogadás gátjait nem egyszerűen a technikai környezet hiánya, illetve az elektronikus
írástudás alacsony szintje jelentik. Az IKT infrastruktúra pusztán, és a használatához szükséges
ismeretek csak egy új agóra fizikai kereteit jelentik. Ennek a színtérnek pedig tudjuk jól alapvetően
közösségi, közösséget meghatározó, illetve közösség által meghatározott funkciója van. Az agóra
típusú közösségi terekben való tudatos, és sikeres mozgáshoz, kommunikációhoz jóval többre van
szükség, mint az egyszerű belépés ténye, és a közös kommunikációs kód ismerete.
Ezt jól példázza az a megfigyelés, hogy a hátrányos helyzetben lévő csoportok és a társadalmi
elit közti szakadék nem csökkent az elmúlt évtized e-kommunkációs fejlesztései, beruházásai ellenére
sem, hanem ez a hátrány az új keretek között folyamatosan újratermelődik.
Az Európai Unió szakpolitikusai által megálmodott fejlődési modell, melyet a Lisszaboni
Stratégiában fogalmaztak meg az Unió gazdasági versenyképességének fenntartására, erősítésére
módosításra szorult félidőben. Az elindított folyamatok nem vezettek a kitűzött célok
megvalósulásához, és közben egyértelművé vált, hogy csak központi kezdeményezések révén nem fog
mélyülni az integráció, és nem számolhatók fel a gazdasági fejlődés útjában álló társadalmi fékek sem.
A 2000-ben elfogadott Lisszaboni stratégia a tudásalapú gazdaság megteremtését,
humánerőforrások fejlesztését, a társadalmi kirekesztettség felszámolását tűzte ki célul az EU
gazdasági versenyképességének javítása érdekében.
A Lissaboni Stratégia nem hozta meg a várt eredményeket, így a 2004-ben a problémát vizsgáló
bizottság ajánlásokat fogalmazott meg több területen, ezek között szerepelt az infromációs társadalom
fejlődésének elősegítése is, amelyek aztán a Rigai Nyilatkozatban konkrét programmá is váltak, 2006-
ban.
4
A digitális megosztottság nem megfelelő ütemű csökkenése a társadalmi különbségek növekedésével
jár. Mindez annak ellenére így van, hogy az Unión belül javult a korábban hátrányt szenvedő
csoportok (nők, és munkanélküliek) helyzete, azonban olyan csoportok kirekesztődése kezdődött meg,
amelyek egy része csak kis mértékben volt veszélyeztetett eddig. Ilyenek például a háztartásbeliek,
nyugdíjasok, illetve az elmaradott vidékeken, kis településéken élők.
Az Európai Uniós politika elsődleges célcsoportjai olyan társadalmi csoportok, melyek körében az
internethez való hozzáférés terjedése lassabb, mint más társadalmi csoportok esetében. A négy
célcsoport közül a munkanélküli internet használók helyzete a legkedvezőbb, itt az átlagos
penetrációtól való eltérés a
legkisebb, őket .
E célcsoport tagjai között
nagyobb számban találunk
ambiciózus, munkavállalási
esélyeit befolyásolni akaró
személyek, akik hajlandóak,
és képesek is az internet
használatára otthon, vagy
közösségi terekben
(könyvtárak, e-
Magyarországpontok, stb). A
másik három célcsoport esetében a helyzet sokkal nehezebb. Már most látszik, hogy e három csoport
esetében nem sikerül a kívánt használószám növekedést elérni. (European Commision. Measuring
in e-inclusion, Riga Dashboard, 2007)
Ennek okai a következők lehetnek:
- az idősekkel és inaktívakkal szembeni társadalmi passzivitás
- az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében funkcionális analfabetizmus,
kulcskompetenciák hiánya
- a IKT eszközökkel, internettel szembeni passzivitás, elutasító attitűd
- társadalmi elszigeteltségük miatt nem kapcsolódnak a társadalmi hálózatokhoz
- a deprivált csoportokat súlytó szegregáció, az informatikai közműben megjelenő
5
2. Magyarországi helyzetkép A magyar kormányzati stratégiák a 90-es évek közepétől elsősorban az internet elérést biztosító
infrastrukturális beruházások formájában igyekeztek csökkenteni a szakadékot az Európai Unió
gazdaságilag fejlettebb államaitól. E kormányzati lépések eredményeként kialakult egy közháló
infrastruktúra, valamint ezzel párhuzamosan számítógépekkel és internet csatlakozással látták el a
közoktatási és közművelődési intézményeket is. Hogy az iskoláskorú lakosság IKT ellátottsága széles
körben megoldott legyen, s Sulinet program keretében jelentős összeggel támogatta a kormányzat
magánszemélyek informatikai eszközvásárlásait.
Az informatikai közműhálózat a fentieken túl közösségi elérési pontok kialakítását is lehetővé
tette, így jöhettek létre az eMagyarország pontok országszerte. A program céljai a következőkbe
valósultak 2006-ben:
A fenti problémák orvoslására az új kormányzati akcióterv, az eMagyarország 2.0 (2007) már a
fenti tapasztalatokra építve egy sokkal széles bázisra helyezte a problémák megoldását
„Stratégiai célok közül a legfontosabb a digitális szakadék csökkentése és ezzel az elmaradotttérségek versenyképességének, esélyegyenlőségének javítása az elmaradott térségekben, melyközvetlen hatással van az ország versenyképességének növekedésére. Közvetlenül az adotttérségben megjelenő szekunder hatás a munkaerő helyben maradása a térségi életminőségjavítása által (munkahely-teremtés, -megtartás). A program tehát elsősorban a hátrányoshelyzetű, gazdaságilag elmaradott kistérségek felé orientálódik, de nyitott a saját erőt is felmutatóönálló kezdeményezésre képes területek illetve szervezetek felé is.”
(eMagyarország Program 2.0 koncepciója és akció teve, 2007)
Az eMagyarország Program 2.0 csak olyan településekre épít, amelyek rendelkeznek internethozzáféréssel, és tagjai a Közháló programnak, hiszen így költséghatékonyabb működés érhető el akormányzati végpontok használatával. A leghátrányosabb településeknek, amelyek nem kapcsolódtakbe a szélessávú internet hálózatba, más források (ÚMVP, GOP, EKOP) igénybevételével először kikell építeniük a kapcsolódáshoz szükséges infrastruktúrát.
A felmérések azt igazolják, hogy a digitális írástudatlanság csökkentését az országkülönböző intézményeibe kihelyezett és központi irányítás nélkül, önállóan működő eMOPontok nem tudták megoldani, vagy csak nagyon csekély részben. A sajtóban is megjelenőkritikák zöme alapvetően három fő problémát jelzett (többnyire jogosan).
8. Az egyik, hogy – központi irányítás és ellenőrzés hiányában – a kezdeti lelkesedéstkövetően, a hétköznapi működés során a szolgáltatási szint leromlott, sok esetben aszolgáltatás teljesen leállt.
9. A másik – talán legfontosabb - probléma az eMO pontokon a felelős szakértő hiánya,hiszen így jelenleg csak az Internetet már önállóan kezelő személyek tudják afelkínált lehetőségeket hatékonyan kihasználni.
10.A harmadik problémát az eMO pontok fizikai elhelyezkedése okozta, sok esetben azelszigetelt kis helyiségek nem voltak alkalmasak a kívánt szolgáltatások ellátására.
11.Emellett lényeges hiány volt a mindenfajta központi koordináció, szakmaisegítségnyújtás, és az ellenőrzés teljes hiánya is.
6
A digitális szakadék jellegeMagyarország az Uniós országok középmezőnyében foglal helyet a lakosság internet
használati mutatói tekintetében. A magyar lakosság az Uniós átlagnál szerényebb mértékben használja
az internetet, és közel 30 százalákkal marad el a leginkább internet használó Svédországtól. Uniós
források igénybevételével az elmúlt bő egy évtizedben jelentős fejlesztésekre került sor
Magyarországon,és vannak olyan településeink, ahol Uniós szinten is példamutató informatikai
infrastrukturális fejlesztések valósultak meg (Győr, Kecskemét). Az informatikai infrastruktúra, és a a
lakosság
Magyarország lemaradása lakosság internet használata terén elsősorban a 35 év feletti
lakosság körében jelentős. E lemaradás azonban csökkent az elmúlt években, még pedig az említett
korosztályok körében megfigyelhető növekedésnek köszönhető a felhasználók számát illetően.
A jelenség jól mutatja, hogy alapvetően
nem a társadalmi depriváltásg okozza a
szakadékot, hanem az internet nyújtotta
lehetőségek megismerésének korlátai és a
digitális írástudást jellemző kompetenciák
kialakulásnak lassú folyamata okozta
lemaradásunkat. Ennek a különböző
korosztályok mutatói mögött jelentős
számban rejlenek olyan társadalmi
Az eMagyarország 2.0-val kapcsolatban a következő eredményeket várhatjuk:
- Széleskörű társadalmi igényt elégít ki, az e-szolgáltatásokhoz és e-tartalmakhoz valóhozzáférés és hozzáértés egyidejű elősegítésével.
- Országos lefedettséggel elérhetővé teszi az e-közigazgatási, e-gazdasági szolgáltatásokat,tartalmakat.
- Elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását (alapvető kompetencia-készségek megszerzését), a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők segítését.
- Támogatja a „helybenmaradást” az életminőség emelésével, hozzájárulva a leszakadtterületek és kistelepülések versenyképességéhez.
- Hatékonyan segíti az információs esélyegyenlőség kisközösségi feltételeinek kialakulását,ezen keresztül a társadalmi kohézió erősödését.
- A digitális szakadék csökkentésével a társadalmi és területi leszakadást is mérsékelni fogja.
- Közvetlenül és közvetve is segít a munkahelyteremtésben és -megtartásban.
- Segít az elzárt térségek, települések hatékonyabb bekapcsolódásában a kistérségi, aregionális és Európai Uniós fejlesztési programokba.
- Segít megnyitni jelentős – eddig érintetlen – piacokat az e-gazdaság számára
(eMagyarország program 2.0, 2007)
7
csoportok, melyek tagjai semmilyen formában nem találkoztak még az internet nyújtotta
lehetőségekkel, és önerőből nem is tudnák megteremteni az internet hozzáférés lehetőségeit. .
A fiatalok körében megfigyelhető
nagyon magas internet használói arány a
közoktatásban folyó kötelező
informatikai oktatás következménye.
A korosztályok közti jelentős eltéréshez
hasonlóan az ország informatikai
lefedettsége is egyenetlen.
A népsűrűség arányos internet
hozzáférést vizsgálva azt látjuk, hogy
Magyarországon is hasonló arányú a gyérebben lakott területek lefedettsége, és az itt élők körében
hasonlóan alacsonyabb az internet használók aránya.
A Rigai Nyilatkozatot aláíró országok szakpolitikusai a rurális térségeket 2010-ig 90%-ban szeretnék
lefedni internet hozzáférést biztosító informatikai hálózattal, hiszen térségek lefedettsége jelentősen
elmarad a városias területekétől (70% -os átlagos lefedettség). (COM(2007)694)
A internet használat a hátrányos helyzetű térségekbenTerületi megoszlás
A hazai internet használók
legnagyobb része városisa környezetben
él, és az ilyen környezetben élők körében
lényegesen nagyobb az internetet
használók aránya, mint a rurális
térségekben. Mivel az internet hozzáférés
biztosítása anyagi terhet jelent a
háztartásoknak, a gazdaságilag
kedvezőbb helyzetben lévő régiókban
nagyobb számban találunk internet
használókat, mint a gazdaságilag hátrányban lévő régiók esetében. A régiók közül 2007-ben a WIP
által készített felmérés szerint a Dél-Dunántúli régióban rendkívül alacsony (30%) az internet
kapcsolattal rendelkező háztartások aránya. Ez betudható a régió társadalmi struktúrájának, és az
aprófalvas, erősen fragmentált településhálózatnak.
8
Országosan jelentős azon települések száma, amelyek nem rendelkeznek szélessávú internet
hozzáféréssel. E települések területi eloszlása követi a gazdasági erőforrások térbeli eloszlásának
egyenetlenségét, és alapvetően a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi Régiókban fekszenek. E
térségek internet hozzáférési esélyeit tovább rontja az is, hogy a mobil internettel lefedetlen területen
fekszenek, így még ha élnének is potenciális fogyasztók e településeken, akik megfelelő anyagi
erőforrásokkal rendelkeznek, akkor sem tudnak kapcsolódni helyben a világhálóhoz.
A lefedetlen területeket jól
megmutatják azok a felmérések, melyek
e-kormányzati szolgáltatások
használatának aktivitását mérték. A
környező megyék e-kormányzati
aktivitását is alulmúlóan, országosan a
legkisebb a lakosságszám arányos
ügyfélkapu megoszlás Baranya
megyében. Az elektronikusan benyújtott
adóbevallások számának területi
megoszlása hasonlóan tükrözi az
aprófalvas megyék lemaradását az
országos trendektől.
Szociodemográfiai tényezőkA Magyarországon végzett
eddigi kutatások azt mutatják hogy
erős korreláció figyelhető meg az
internet használat, és az iskolai
végzettség között. Az alacsony
iskolai végzettséggel rendelkezők
körében nagyon alacsony az internet
használók aránya. A digitális
írástudással kapcsolatos felmérések
megerősítik a fentieket, a 2007-ben
végzett digitális írástudással kapcsolatos általános felmérés elemzői szerint az alacsony iskolai
végzettség alacsonyabb szintű digitális írástudás szin- tet jelenthet. Az iskolában meg nem
szerzett ismereteket autodidakta módon kevés esetben sajátították e csoportba tartozók (nagyon
alacsony a körükben az internet kapcsolattal, számítógéppel rendelkezők aránya is), és mivel
9
országosan alacsony a számítástechnikai képzésben részesültek aránya, ezt a hátrányt jelenleg
nagyon nehéz kompenzálni.
Az idősebb korosztályok körében még súlyosabb a probléma. A Mikrocenzus 2005 adataiból
kiindulva ma vannak olyan korcsoportok, melyek körében a csak általános iskolai végzettséggel
rendelkezők aránya megközelíti vagy meg is haladja az 50%-ot (60 év feletti korcsoportok),
valamint még mindig nagyon magas az 50 év feletti (30% körül), és 40 év feletti (20-30% között)
nők esetében. A gazdaságilag elmaradott régiókban ez az arány ennél jóval magasabb.
Internet használók nemek, korosztályok és gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (2006, 2007)
(A digitális jövő térképe – A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007)
(Mikrocenzus 2005, KSH)
10
Internethasználók iskolai végzettség és település típusok szerinti megoszlása(200,2007)
(A digitális jövő térképe – A magyar társadalom és az internet, Ithaka Kht, 2007)
Érintett kistérségek jellemzői
Demográfia
Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve
országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést
tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél,
vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200
főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a
fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén.
A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet
mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum,
Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci
kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él.
A lakosság életkori összetételét vizsgálva látható, hogy nagyban nem tér el az országos
átlagtól, mégis elmondható, hogy a kistérségek települése jelentős demográfiai különbségeket
mutatnak. Míg a jelentős gazdasági kapacitással rendelkező kistérségi központokban az országos
átlagot meghaladó az aktív kereső korúak aránya, addig az elzárt kistelepülések lakossága
elöregedőben van, és ezzel párhuzamosan jelentős a fiatalkorúak aránya (HHH családok nagy
száma miatt).
Gazdasági aktivitás
Míg a kistérségi gazdasági aktivitási mutatók nem sokkal rosszabbak az országos átlagnál
(51%), addig már jelentős különbségek mutatkoznak e tekintetben ha a kistérségek egyes
településeit vesszük figyelembe. A kistérségek települései közül kiemelkedő 10-15 gazdaságilag
igen aktív települést leszámítva rendkívül alacsony a vállalkozások száma, és a szocialista ipari és
mezőgazdasági üzemek felszámolásával előállt űrt a rendszerváltás óta nem sikerült betölteni. A
11
rendkívül csekély lakossággal rendelkező települések (300 fő alatt) a lakosság közel 100%-a
alkalmi és idénymunkákból él.
Mindezek következtében a munkanélküliség jóval meghaladja az országos átlagot (24%,
2006), de minkét kistérségben jelentős számban találunk olyan településeket, ahol a lakosság több
mint 50%-a inaktív (Szigetvári kistérség estében ez a községek 28%-ra jellemző).
Szociokultúrális sajátosságok
A lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebbül alakul az országos
átlagnál. A felnőtt lakosság nagyobbik része 8 általánossal, vagy szakmunkásképzőben szerzett
szakképesítéssel rendelkezik, és mindkét kistérségben 5% alatt marad az egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel rendelkezők aránya.
A két kistérségben az országos átlagot meghaladó számban élnek romák. Ezen etnikumra
jellemző alacsony iskolázottsági mutatók, valamint magas munkaerő piaci inaktivitás, sajátos
családszerkezet és önfenntartási stratégiák hozzájárulnak a két kistérség alacsony gazdasági
teljesítőképességéhez.
A térség településein a rendszerváltást követően fokozatosan leépültek a oktatási és kulturális
intézmények, több település egyáltalán nem rendelkezik sem oktatási, sem kulturális
intézménnyel.
Helyi IKT fejlesztés szükségessége
A pályázat keretében elérni kívánt kistelepüléseken tehát a korábbi fejezetekben tárgyalt
szociodemográfiai hátrányok halmozottan jelentkeznek, így a kistérségek lakosságának gazdasági
versenyképessége egyre inkább elmarad az ország fejlettebb régióitól.
A kistérségek települései élők elszigeteltségén, gazdasági, társadalmi periféria sodródásán
enyhíteni csak akkor lehet, ha az itt élők lehetőséget kapnak a informatikai infrastruktúra
fejlesztése által arra, hogy a XXI. Század információs társadalmának tagjaivá váljanak. Ehhez
természetesen nem elegendő az infrastruktúra kiépítése, hanem az ehhez kapcsolódó puha
stratégiák által elindított képzések, és e-mentorok tevékenysége által a digitális írástudás
kulcskompetenciáit ki kell alakítsák magukban.
Az internet nyújtotta lehetőségek és a használtához szüksége ismeretek elmélyítése révén
megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás (önképzés, e-learning), és megerősödhetnek a
közösséget kohézióját erősítő attitűdök.
E folyamat első lépéseit az elmúlt években több település megtette, és különböző forrásokból
közösségi internet elérési lehetőséget alakított ki (szigetvári kistérségben 25 településen működött
e-Magyarország pont 2008-ban), és néhány településen e-mentor is tevékenykedik.
Jegyzet: az érintett kistérségek demográfiai adatai a HVS, HVP -ből, és KSH adatsorokból származnak
12
Alfejezet II : szélessávú internet kiépítésének lehetséges módjai, az azzal
még nem rendelkező településeken, műszaki tartalom, technikai feltételek
biztosítása, költségvonzatok.
1. A technológia kiválasztásának általános szempontjai
Helyzetkép
A kiválasztott térségekben jelenleg nem üzemel a mai elvárásoknak megfelelő informatikai
infrastruktúra. Ennek oka a magyar digitálisközmű hálózat területi egyenetlenségeinek, és a korábban
kiépített infrastruktúrák elavulásában keresendők. A digitális közmű eredeti konstrukcióban egyszerű
ISDN kapcsolatra épült, és még ma sem rendelkezünk az egész országot lefedő optikai vezetékes
hálózattal. Ennek következménye, hogy az infrastrukturálisan fejletlenebb régiókban a potenciális
közösségi végpontok nem nyújtanak valódi szélessávú kapcsolatra lehetőséget.
A Dél-Dunántúli Régió szélessávú közmű lefedettsége, 2009
(fehér színnel jelölt települések esetében semmilyen szélessávú szolgáltató nincs jelen)
13
A kistérségek szélessávú infrastruktúrával való lefedettsége
Régió Kistérség Nincs Van ÖsszesenLefedetlen
településekaránya (%)
Lefedetttelepülésekaránya (%)
Dél-Dunántúl Szigetvári 37 9 46 80% 20%
Dél-Dunántúl Szentlőrinci 15 5 20 75% 25%
Forrás: GKM szakértői becslés, 2006. októberi felmérés alapján
A térség IKT infrastruktúrális elmaradottságát több tényező generálja. Az elmaradott térségben
jellemzően kis lélekszámú, sem gazdasági, sem közigazgatási szempontból nem jelentős települések
helyezkednek el, melyek nem tudtak bekapcsolódni az eddigi szélessávú fejlesztésekbe. A térség
földrajzi adottságai sem segítik a szélessávú közműhálózat fejlesztését.
Mobilinternet
A mobiltelefon szolgáltatók által kínált szélessávú internet elérések a domborzati tagoltság miatt
nem jelentik valódi szélessávú kapcsolat lehetőségét. Számos területen a lefedettség annyira gyenge,
hogy a hanghívások bonyolítása is nehézségekbe ütközik. A mobilszolgáltatók általánosan 2 Mbps-os
elérésre kötnek szerződést, ami a valóságban sokszor még a
144Kbps-os átviteli sebességet sem éri el.
14
A közháló
A közháló, ami eredeti konstrukcióban egyszerű ISDN kapcsolatra épült, jelentős segítséget nyújt,
azonban csak a helyi közigazgatási szerv, közintézmény, iskola részére elérhető és ezek ellátása is
csak komoly kompromisszumok vállalása mellett valósulhat meg. Ez főképpen a hozzáférések
sebességében nyilvánul meg igazodva a helyi szélessávú infrastruktúra teremtette lehetőségekhez. E
végpontok megtalálhatók az általunk vizsgált két kistérségben is, azonban szélessávú (min. 256Kbps)
kapcsolattal a települések 30%-a egyáltalán nem rendelkezik
15
Digitális közműhálózat
A kormányzat digitális közműfejlesztésének lényege egy olyan gerinc hálózat kialakítása, mely az
egész ország területén azonos sávszélességgel, és átviteli sebességgel teszi lehetővé az internet
csatlakozást. A kormányzati szakpolitikusok és stratégák által megálmodott modellben az ország
minden települését szeretnék optikai hálózattal elérni, amely lehetővé tenné olyan értéknövelt
szolgáltatások elérését, mint az egészségügyi távdiagnosztika, magas szintű távoktatás, e-learning
rendszerek kiépítése, magasszintű távmunka lehetősége.
A fejlesztési koncepció kezdetben optikai végpontok eljuttatását tűzte ki célul, azonban
egyértelművé vált, hogy az elzárt települések bekapcsolásához ez rendkívül költséges megoldás lenne.
Míg az 500 főt meghaladó települések esetében maradt az optika kapcsolat kiépítésének feladata,
addig az ennél kisebb települések esetében helyi hálózatok kiépítését szorgalmazzák, melyek átviteli
technológiájának kiválasztást a pályázókra bíznák. Míg a nagyobb településeken a 3G technológián
alapuló nyilvános internet hozzáférések kiegészítő technológiát jelentenek, addig a kistelepülések
esetében elsődleges technológiává lépnek elő.
Ezt a technológiát jelen pillanatban csak rendkívül magas költséggel lehet eljuttatni az
eldugott települések lakosságához.
Az optika közműhálózat kivitelezése, a hazai kistelepülések ellátása tekintetében egy időigényes
folyamat ami éppen a legelmaradottabb területeken fogja legkésőbb éreztetni közvetlen hatását.
16
2. Adatátviteli technológia kiválasztása
A kormányzati szakpolitikák elvárása egy olyan szélessávú kapcsolat kiépítését teszi szükségessé,
mely megfelelő sávszélesség biztosítása, és területi lefedettség révén biztosítja az elzárt települések
bekapcsolását a digitális közműbe.
A megoldás egy valódi szélessávú elérések biztosítására képes fejleszthető telekommunikációs
hálózat kiépítése., ami alkalmas a digitális közműhálózat fogadására, de attól függetlenül is
hatékonyan működtethető annak megérkezéséig.
A mikrohullámú adatkommunikációs hálózatok jelenlegi technológiai fejlettsége, és kedvező
ár/érték arányos kiépítési, üzemeltetési költségei teszik alkalmassá e technológiát kisebb, gazdaságilag
gyenge potenciállal rendelkező közösségek számára történő szélessávú internet kapcsolatok
kiépítésére.
A wifi/wimax rendszerek hordozta lehetőségek (100%-os lefedettség településen belül, szabad
internet használat a nyilvános terekben) kihasználására a világ nagyvárosaiban is látunk példákat. E
beruházások célja a gazdasági versenyképesség fokozása, gazdaság élénkítése, a terület vonzóvá tétele
hazai és idegen tőke számára, az innovációs tevékenységek támogatása, motiválása.
Dr. Sallai Gyula, BME, HTEDigitális közmű, MTA konferencia, 2009 16
64kbps 2Mbps 6Mbps 10Mbps 34MbpsElőfizetői/felhasználói hozzáférés sávszélessége
10km
5km
1km
Központtávolsága
Szélessávú kábel - KTV
2G (GSM)3G (UMTS)CDMA450
Műholdas - VSAT
xDSL helyi hurkon
Vez. nélküli, pl. 26GHztöbbpontos hozzáférés – LMDS
(Local Multipoint Distr. Sys.)
WiMAX
FTTx
További dimenzió/paraméter:Előfizetők száma vagy sűrűsége
HSDPAHSDPAWi-FiWi-Fi
TECHNOLÓGIAVÁLASZTÁS -2Szélessávú hozzáférési technológiák rendszerválasztó diagramja
17
A megoldást a digitális közmű optikai végpontjaira való csatlakozás jelenti. Ezekről a
végpontokról kiinduló gerinchálózatról lennének elérhetőek az egyes települések. A vezeték nélküli
lefedettség kialakításához az 5Ghz ISM sávon üzemelő, továbbá WIMAX technológiára fejleszthető
ellátó-oldali eszközöket javaslunk.
A Mikorhullámú hálózatok előnyei
A modern mikrohullámú hálózatok valódi előnyeit hangsúlyozza a MAN – „metropolitan area
network” elnevezés, amely természetesen nemcsak nagyvárost, hanem primér körzetet, régiót, vagy
más, hasonló méretű távközlési körzetet, vagy adminisztratív területet jelenthet. Rugalmas topológiák
alakíthatók ki (nemcsak pont-multipont), és az alkalmazott fejlett modulációs és jelfeldolgozási
technikák következtében a fix rádiós mikrohullámú rendszereknél szokásos optikai rálátásra sincs
feltétlenül szükség. A nagyvárosi területen a modern mikrohullámú hálózatok a meglévô gerinc- és
szétosztó hálózatok alternatívái.
Atechnológia legígéretesebb elônye a jelentôs sávszélességű (~10 Mbit/s nagyságrendű)
hozzáférés költséges infrastruktúra nélkül. A rendszer elindításához elegendô egy központi
bázisállomás, így a „pay as you grow” elvet követheti a szolgáltató. Az elôfizetôi terminálok ára is
csökkenő tendenciát mutat. Alkalmas városi, sűrűn lakott terülteken – közvetlen rálátás nélkül (NLOS)
–, és rurális, kisebb népsűrűségű területeken – nagy távolságú (LOS telepítés) – történô felhasználásra
is. Az új technológiák segítségével a szélessávú szolgáltató elérheti a távoli, kis népsűrűségű,
kiszolgálatlan területeket is. A rugalmas topológiák egyszerű kialakíthatósága okán könnyen
kiküszöbölhetőek a holt terek a lefedett területeken.
18
Az ISM mikrohullámú alapú hálózat révén a fenti ábrán szolgáltatási kör látható el. A
magánfogyasztók számára kínált elérés mellett lehetőség van olyan alhálózatok kialakítására, melyek
számára teljes átviteli kapacitás biztosítható nagy számú egyéb fogyasztó mellett is. Lehetőség van
Hotspotok kialakítására is, melyek révén közösségi terek fedhetőek le szabad hozzáféréssel, ami a
szolgáltató számára szolgáltatások széles spektrumának értékesítését teszi lehetővé.E szolgáltatások
megjelenése pozitív hatással lehet a társág gazdasági versenyképességére, és befektetőket vonzhat.
A szélessávú elérés fogadásának módja
A kistérségek területén az érintett telapülések nem rendelkeznek optikai végpontokkal sem pedig
más korszerű vezetékes szélessávú technológiával. A szélessávú infrastruktúrát nagysebességű pont –
pont mikrohullámú kapcsolattal kell kijuttatni az ellátandó területekre lehetőség szerint területenként
több fogadóállomással hogy egy fogadóállomás esetleges üzemkiesése a helyreállítási munkálatok
idejére se okozhassa a hálózat és a világháló közötti kapcsolat megszakadását.
A hálózat teljes sávszélességigényét optikai hálózattal rendelkező telekommunikációs cégektől
célszerű igénybe venni, szabadon továbbértékesíthető béreltvonali szolgáltatás formájában.
Mivel az optikai megoldásokkal rendelkező potenciális telekommunikációs partnerek
alkalmazzák a mikrohullámú technológiákat így a béreltvonali szolgáltatás átadási interfaceeként az
5Ghz ISM sávot javasolt megjelölni.
Egy nagytávolságú pont – pont kapcsolat tekintetében az ISM sávban működő egyéb
eszközök zavaró hatása elenyésző. Amennyiben a hálózat későbbi bővülése azt indokolttá teszi az ISM
sáv a későbbiekben licenszelt frenkvenciasávra váltható, azonban ehhez szükséges hogy az ellátó és
gerinchálózat építőelemei képesek legyenek az ISM sávoktól eltérő frekvenciatartományokban is
üzemelni, vagy az arra való bővíthetőség lehetőségével rendelkezzenek.
Az eszközöknek természetesen rendelkeznie kell a későbbiekben létesítendő optikai
hálózatokhoz való kapcsolódás lehetőségével is, hogy a jövőben kivitelezésre kerülő digitális közmű
fejlesztéseket kiterjesztő funkciókkal is rendelkezhessen a hálózat.
Típusos célterületek ellátása
A típusos célterületre (d=20km) kijuttatott infrastruktúra településekre való kijuttatásáért és
településszintű elosztásáért a fogadóállomásokkal és egymással is kommunikáló mikrohullámú ellátó
eszközök kerülnének kihelyezésre azaz a kiépítendő hálózat olyan alapállomások sorából állna,
melyek point-to point backhaul-ként kapcsolódnának egymáshoz. Az alapállomások elhelyezésére, a
19
terület sűrű településszerkezete miatt nem kell külön adótornyokat építeni, hanem elegendő a már
meglévő víztornyok és az egyéb épületek tetején elhelyezni a sugárzáshoz szükséges fejállomásokat
(vezérlő eszközök, rádiós eszközök, antennák, kábelek és egyéb szerelvények). Ennek köszönhetően a
fejállomás képes fogadni a távoli fejállomástól érkező nagytávolságú gerinc jeleket, valamint a helyi
felhasználóknak tovább sugározni azokat. Követelmény, hogy az eszköz 230V, 48V egyenirányított
bemeneti feszültségről és 24V törpefeszültségről (a hidroglóbuszokon, antennatornyokon való
elhelyezés életvédelmi feltétele) is üzemeltethető legyen
A sugárzási technológia lehetővé teszi a klasszikus fizikai akadályok áthidalását, a
terepviszonyokból adódó hátrányok leküzdését. A fejállomások számának növelésével, vagy könnyű
áthelyezhetőségével az épített és természeti körülmények megváltozása is jól áthidalható. A
megnövekedett fák, vagy új építésű műtárgyak beárnyékolása így könnyen kiküszöbölhető. A
technikai üzemzavarok is gyorsan helyreállnak, mivel egy kieső fejállomás esetén a sugárzott jelek a
legközelebbi állomáson keresztül is eljutnak a felhasználókhoz, kikerülve a hibás egységet a hálózati
rendszerek előnyeként.
Az eszközök a pont – pont azaz gerinchálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ISM sávú
adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek licenszelt frekvenciatartományú működést lehetővé tevő
egységekkel, illetve rendelkeznek a későbbiekben létesítendő optikai hálózatokhoz való kapcsolódás
lehetőségével is.
Az ezközök a pont – multipont azaz ellátóhálózati felületen rendelkeznek az 5Ghz ill. 2.4Ghz
ISM sávú adatátviteli interfészekkel és bővíthetőek WIMAX technológiára az 5Ghz sávon.
Az 5Ghz ISM sávon történik az előfizetői oldalon kihelyezett CPEk ellátása, míg a 2.4Ghz ISM
frekvenciasáv tipikusan közösségi Hotspot ill. ISM sávú VOIP technológával rendelkező
mobiltelefonok (pl. Nokia 6300i, Planet VIP-193) illesztésére szolgál.
Az ellátóhálózati felületen 2.4Ghz ill. 5Ghz ISM sávokon ellátott településeken kihelyezett
5Ghz ISM CPE eszközök rendelkeznek a legalább 6Mbps valós adatátvitel lehetőségével az
ellátóhálózat felé, támogatják az IPV6 protokolt és legalább 10kEV ESD védelemmel vannak ellátva
az előfizetők berendezéseinek védelme érdekében. A szolgáltatás a 10/100 BASE-TX ethernet porton
kerül átadásra az előfizető részére.
20
3. Kialakítandó végpontokon elérhető szolgáltatások
A végpontokon kínált szolgáltatások három csoportba sorolhatóak a fogyasztók alapján:
- magánszemélyek
A magán felhasználók számára elsődleges szempont egy olyan sávszélesség biztosítása, mely
komfortosan használhatóvá teszi az online multimédiás alkalmazásokat, és biztosítja a széleskörű
elektronikus ügyintézés zavartalanságát. A hagyományos szolgáltatásokon túl a kiépítendő
rendszer lehetővé teszi VOiP telefonvonalak kialakítását a vezetékes - a mikrohullámú
interfészeken , és a digitális tv csatornák elérését is (IPV6) tipikus 3play szolgáltatást létrehozva.
-vállalkozások
Az üzleti partnerek számára akár 10 Mbps sebességű internet kapcsolatot is kínálhatnak,
webtárhellyel, levelezési tárhelyekkel, és e-mail címekkel, valamint aldomaines webtárhely
szolgálltatást és VPN szolgáltatásokat a vállalkozások telephelyei közötti közvetlen
összeköttetések megvalósítására.
-közintézmények, PIAP-ok
A közintézmények a kiépítendő kapcsolton keresztül valódi szélessávú kapcsolatot
létesíthetnek a közháló optikai végpontjaival, így a közületi információ áramlás felgyorsulhat,
biztonságosság válik. A PIAP-okon valódi szélessávú internet hozzáférés válik lehetővé. Lényeges
elem, hogy a PIAP-okon kialakított hálózat tervezésnél figyelembe kell venni, hogy egy
terminálon a hálózat maximális sászélességét kell elérhetővé tenni. (Ennek jelentősége az
újgenerációs, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások elérésének biztosítása miatt fontos.)
A primer ISM szélessávú penetráció költségei típusos mintaterületre vonatkoztatva:
Egy 10 település (d=20km típusos mintaterület ellátása) szélessávú internetelérését biztosító a
kiépítéskor azonnali jelleggel 150 fős induló előfizetőszámot realizáló ISM sávú távközlési beruházás
a következő költségvonzatokkal járhat.
21
ISM mikro eszközök 16 500
000 Állomás fogadó
old. 950 000 3 2 850 000 Állomás ellátó
old. 1 200 000 7 8 400 000 Kliens eszközök 35 000 150 5 250 000
Tartó konzolok 2 500
000
kiépítés 7 000
000 700
000 10 7.000 000 Eszköz - fénymásoló,
laptopok, gps 2 400
000Fénymásoló 1500000 1 1 500 000Laptop 300000 2 600 000GPS 100000 3 300 000
Irodabútor 200
000
CRM 5 000
000
Minőségbiztosítás 5 000
000
Projektmanager 2 000
000
Ügyvéd 500
000 Piac, közvélemény
kutatás 300
000 PR célú üzletviteli
(részletes felmérés) 300
000 Reklámtervezés,
készítés, elhelyezés 400
000
Összesen: 42 100
000Öszsesen/előfizető 281 000
A kitelepítendő infrastruktúra közvetlen és járulékos költségeire illetve fenntartási költségeire az
infrastruktúra által kiszolgált előfizetői szám nincs jelentős hatással, mivel a hálózat az alapkiépítés
esetén is hozzávetőlegesen 500 ügyfél (településenként 50) kiszolgálására alkalmas és további
előfizetők ellátására tehető alkalmassá. Az előfizetőre eső összköltség az előfizetők számának az
ellátandó terület szélessávigényéhez igazodó növekedésével az egy előfizetőre vonatkoztatott
indulóköltségek töredékére esik vissza.
22
Alfejezet III : internethez jutás előnyei a hátrányos helyzetű
célcsoportok számára.
Az internet nyújtotta előnyök alapvetően nem egyes szolgáltatások, információs források
internetes elérésben keresendők elsősorban, hanem abban, hogy a világháló teremtette térben olyan
struktúrák jöhetnek létre, amelyek úgy tűnik sikeresen hidalják át a hagyományos társadalmi,
gazdasági kommunikáció szakadékait.
Az eddig fizikailag elzárt térségek lakói számára nagymértékben megnöveli a mobilitást, és
lehetővé teszi, hogy a korábbi lakókörnyezet ne kelljen elhagyniuk ahhoz, hogy az információs
társadalom teljejogú polgárává váljanak.
(Information Society As Key Enabler For Rural Development And Integration,
Eurpoean Commission, 2003)
Az előnyök elsősorban új kommunikációs csatornák, és e- szolgáltatások formájában jelentkeznek, és
segítenek csökkenteni az alapvető szolgáltatások, az oktatás, és az információ források elérése terén
eddig meglévő hátrányokat.
Mint már korábban említettük, az internethez való hozzáférés nagyszámú lehetőségeket tár fel
a lakosság, így a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára is, amely lehetőségekkel azonban
maguknak kell élniük. A hátrányos helyzetű csoportok hátrányai információs társadalomba való
integráció során halmozottan jelennek meg, és jelentősen felerősítik egymást. Ezért minden
segítségnyújtás csak akkor lehet hatékony, ha egyszerre több hátrányt kompenzál.
Az internet kapcsolat kiépítése révén a célcsoport által lakott településen korszerű informatikai
infrastruktúra jön létre, mely lehetővé teheti az internet elérést közösségi terekben, és az otthonokban
egyaránt, úgy, hogy a helyi lakosságnak ne kelljen jelentős anyagi áldozatot hoznia a hálózat
kialakításáért. Ez azért is lényeges, mert a helyi lakosság nagyobbik része nem rendelkezik
Információstársadalom
Alapszolgáltatásokbiztosítása
e-learning /távoktatás
Új gazdasági lehetőségekmegjelenése
(Pl. értékesítés, munkavállalás)
Web 2.0 / virtuálisközösségek
Új kommunikációscsatornák, színterek
megjelenése
23
ismeretekkel az internet nyújtotta lehetőségeket illetően, sőt az ismeretségi körébe sem biztos, hogy
találunk olyan személyt, akitől másodkézből informálódhatott volna.
Az internet elérési pontok kialakítása számos általános és célcsoport specifikus lehetőséget nyit
meg a lakosság számára.
Általános előnyök Járulékos előnyök
Kommunikáció az
interneten
- chat
- VOIP telefonszolgáltatás igénybevétele
- digitális televízió csatornák
e-kormányzati
szolgáltatások
elérése
Az EU ajánlásának megfelelően Magyarországon is elérhetővé válnak az állampolgárok számára a
következő szolgáltatások az e-kormányzat keretei között
24
Az EU kidolgozott az egyes elektronikus közszolgáltatások felkészültségi színvonalánakértékelésére egy négyfokú skálát :
1. szint: Csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükségesdokumentumokról
2. szint: Egyirányú interakciót biztosít, vagyis dokumentumok, nyomtatványok tölthetők le, debenyújtásuk hagyományosan történik.
3. szint: Kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, vagyis elektronikusan zajlik az adatok beviteleés a bevitt adatok ellenőrzése. Személyes megjelenés az okmányok leadása miatt nem szükséges,viszont a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik.
8. szint: Teljes on-line tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító szolgáltatás, amikor azügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve akapcsolódó illeték- vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető
(Forrás:Az eMagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázatidokumentáció kidolgozása, KPMG Tanácsadó Kft., 2007)
- A fenti szolgáltatások révén mind magánszemélyek, mind vállalkozások jelentős utazási költséget
takaríthatnak meg, mivel nem kell a helyi közigazgatási központba utazniuk bizonyos hivatalos
ügyek elintézése során.
- Az elektronikus ügyfélkapuk lehetővé teszik azt, hogy akár többféle e-kormányzati szolgáltatást
egy ablakon belül vegyenek igénybe, jelentős időt és fáradtságot takarítanak meg ügyeik intézése
során.
- Mivel az Európai Unió i2010-es stratégiájának része, hogy az elektronikusan tárolt adatok
ugyanolyan hitelességgel bírjanak, mint a papíralapúak, nem lesz szükség bizonyos okiratok
lemásolására, postai úton való továbbítására, ezáltal pénzt és ráfordított időt tudnak megtakarítani
Egészségügyi
szolgáltatásokhoz
kacsolódó
A háziorvosi, és szakrendelésekre történő jelentkezés, időpont egyeztetés elektronikus
úton történhet.
A háziorvossal, szakorvossal való kapcsolattartás elektronikus úton történhet
Tájékozódás betegségekkel, gyógyszerekkel, gyógyászati eljárásokkal kapcsolatban.
25
lehetőségek Tanácskérés egészségügyi szakemberektől (fórum, blogok)
Járványügyi, közegészségügyhöz kapcsolódó naprakész információk elérése
Vállalkozások
versenyképességéne
k javulása
Gazdasági, piaci információk napi szinten történő nyomon követésének lehetősége
Üzleti kapcsolatok bővítésének lehetősége
Humán és gazdasági erőforrások gyors, és hatékony feltárásának lehetősége
Ismertség növelése (honlap, direkt marketing)
Munkaerőpiaci
információk
elérése,
munkavállalás
Munkahelykeresés
Kapcsolatfelvétel, kapcsolat tarás munkaügyi központokkal
Önéletrajz és motivációs levél minták letöltése
Munkaerő közvetítő, munkaerő kölcsönző cégekkel való kapcsolatfelvétel
Távmunka
lehetősége
Távmunkás jóval a munkaerőpiac lényegesen nagyobb szegmese nyílik a munkavállaló
számára
Rugalmas időbeosztás, időmegtakarítás
Otthonhoz kötő tényezők (fogyatékosság, tartós betegség, kismamaság) hatásának
kompenzálása
Vállalkozóként távmunkában igénybe vehető szolgáltatások elérése
Távoktatás
lehetősége
Interneten elérhető képzéseken, OKJ-s képzéseken való részvétel
Digitális írástudás készségének kialakítása, fejlesztése
Internete vásárlás,
értékesítés,
szolgáltatások
igénybevétele
e-bay szolgáltatások igénybevétele
Kapcsolódás termék specifikus értékesítő hálózatokhoz
Direktmarketing tevékenységben való részvétel
Helyi értékesítési projektek kialakítása
Saját termék menedzselése
Internet banking Pénzátutalás
Folyószámla nyomon követés
Internetes vásárlás (bankkártyával)
Ingyenes
tájékozódás
lehetősége
-Hír portálok
-Napilapok, folyóiratok ingyenes honlapjai
- Szaksajtó, szakirodalom elérése, online keresés lehetősége
- Tájékozódás jogszabályokkal, hivatali eljárásokkal kapcsolatban
- Szolgáltatások igénybevételének feltételeiről való tájékozódás (pl. nyitva tartás, díjjak, stb.)
Közösségek
internetes
megjelenítése,
kapcsolatépítés
Általánosan: A világháló segítségével számtalan internetes közösséghez kapcsolódhatunk
(területi alapon, tematikus alapon szerveződő közösségek)
Kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés közösségi site-okon
Saját profil kialakítása web 2.0 környezetben
Saját web 2.0 –ás közösség kialakítása
26
Fórumoldalak olvasása, véleménynyilvánítás
Saját blog létrehozása
Egyéni IKT
kompetenciák
kialakítása,
fejlesztése
Alapvető kulcs kompetenciák kialakítása,
Megszerzett ismeretek továbbfejlesztése
Felhasználói ismeretek elsajátítása, fejlesztése
Célcsoport specifikus előnyök:
Nyugdíjasok - otthon gondozás lehetősége (AAL), kapcsolattartás
egészségügyi ellátó intézményekkel, orvosokkal
- elszigeteltség oldása, kapcsolat tartás
- rész munkaidős tevékenység keresése, folytatása
- idősek számára készített honlapok nyújtotta lehetőségek
(pl. 50plusz.net)
Munkanélküliek, inaktívak munkaerőpiaci információk, és szolgáltatások elérése
munkakeresői közösségek kialakítása
munkahely kereséssel kapcsolatos információk
megosztása
tanácsadás igénybevétele
Alacsony iskolai végzettséggel
rendelkezőknek
Képzések felkutatása, azokon való részvétel
E-learning keretében zajló képzéseken való részvétel
Alapvető IKT kompetenciák fejlesztése
Fogyatékkal élők akadálymentéssé váló információ források, és e-
kormányzati portálok használata
online munkavégzés
önképzés
A fogyatékosság okozta hátrányok leküzdése az
ismeretszerzés, szabadidő eltöltés terén (Hangos
könyvtárak, jelbeszéddel tolmácsolt filmek, stb.)
Kapcsolattartás más fogyatékkal élőkkel
W3C szabvány alkalmazása a helyi hinlapok
kialakításánál
27
A hátrányban élők szocikultúrális hátrányainak csökkentése nem egyszerűen kvantitatív
hátrányt jelent. Még akkor sem, ha ehhez hozzávesszük a digitális írástudás hiányából fakadó
hátrányokat.
A szocikultúrális hátrányok leküzdésében az internet jelentős előnyöket nyújthat, amennyiben
sikerül olyan oldalakat, közösségeket létrehozni, amelyek segítő környezetet teremtve hosszútávon
képesek mozgásban tartani az eddig elszigetelt csopotokat. Ezek a közösségek ma behálózzák a
világot, és jelentős szerepet töltenek be a posztindusztriális társadalomakra jellemző elszigetelődés
enyhítésére, felszámolására. A szociális hátrányok csökkentése nem érhető el pusztán az
internethasználók számának növelésével, hanem szükséges egy aktív közösségi attitűd kialakítása is,
mely hosszú távon kiválthatja olyan kompetenciaterületek fejelsztésének igényét, amelyek nem
kapcsolódnak közvetlenül a digitális írástudáshoz, de hasznosak lehetnek a digitális térben való
hatékony kommunikációhoz (pl. idegen nyelvek ismerete). Mivel a világhálón való megjelenés sokkal
kevésbbé igényel életszínvonalt igénylő megjelenést, mint a hagyományos társadalmi terek esetében
megszoktuk, ezért a megfelelő felhasználói ismeretek birtokában nagymértékben megnöveélia
társadalom deprivált csoportjainak a mozgásterét, és nagyban hozzájárulhat társadalmi
reintegrációjukhoz.
28
Alfejezet IV : a célcsoport megszólítása és elérése, internetre
kapcsolódása megvalósításának lehetséges módjai, az ebben résztvevő
szervezetek, együttműködési formák.
A magyar modell (eMagyarország Program 2.0) alapvetően egyénekben gondolkodik, ami
komoly hátránya a fent említett programokkal szemben. Amennyiben a helyi közösség általános
kommunikációs attitűdváltása nem következik be, nem lesz ugrásszerűen aktívabb a lakosság a
virtuális térben, és nem aknázható ki az internet gazdasági értelemben.
Az érintett területen élők elérése csak akkor valósul meg, ha több tényezőt sikerül egy időben
pozitív irányba változtatni. Mivel láttuk, hogy a térségben élők közül nagyon sokan társadalmi, és
gazdasági szinten is inaktívvá váltak, nem elegendő forrásokat, és infrastruktúrát jutatni a térségbe,
hanem szükséges egy puha infrastruktúra kialakítása is.
A világ több országában működnek olyan programok, melyek sikeresen hidaltak át hatalmas,
gazdasági, társadalmi, kulturális szakadékokat. A harmadik világ országaiban működő programok
abból indultak ki, hogy minden elszigetelt, deprivált csoport, egyén éhezi a segítséget, még akkor is ha
nem is tudja megmondani, mire is lenne szüksége pontosan a helyzete megváltoztatásához. Ezen
érzékelhető, vagy látens problémaérzékenység teszi lehetővé, hogy az IKT fejlesztések révén egy
jelentős társadalmi dinamizmus jelenjen meg egy-egy elzárt településen.
A Web 2.0 nyújtotta előnyök összefoglalása
(A WEB 2.0. jelenség – és ami mögötte van, Krauth-Kölödi, 2007)
A fenti ábra a Web 2.0 kialakulásával előálló változásokat mutatja be. A korábbi, nagy észt
egyirányú folyamatok helyébe az információ csere lép, amelynek következtében az internetes
29
tartalmak, lehetőségek folyamatos változásba lendülnek, amely egyre gyorsul. Mindezek
következtében a felhasználók világszerte naponta megújuló világhálóval találkoznak nem csak
tartalmak, de struktúrák tekintetében is. Az interneten révén elérhető komparatív előnyök ki nem
használása súlyos következményekkel járhat. Egy személy, közösség versenyképessége nagyban
múlik azon napjainkban, mennyire tudnak folyamatos résztvevői, formálói lenni a digitális kollektív
tudatnak, az információs társadalomnak.
Az előzetes igényfelmérések azt mutatják, minden érintett kistelepülésen találunk olyan
személyeket, családokat, akik rendelkeznek megfelelő anyagiakkal, és szándékkal ahhoz, hogy akár
piaci viszonyoknak megfelelő értékesítési feltételekkel jussanak internet csatlakozáshoz, és minden
településen találtunk néhány olyan személyt, akik rendelkeznek valamilyen digitális írástudással.
A célcsoportok elérése már részben a fenti folyamat révén megtörtént, és a hálózat kiépítését
követően számíthatunk e szűk helyi csoport együttműködésére. Ezen személyek között elsősorban
aktív, és a közvetlen társadalmi környezetüknél magasabb életszínvonalon élőkkel találkoztunk.
Azonban vannak köztük olyan nyugdíjasok is, akik így saját társadalmi csoportjukon belül referencia
személyekké válhatnak. A helyi lakosság aktvizálásban fontos szerepet kapnak a települések
polgármesterei, és az önkormányzati testületek tagjai is. E személyek a mikrotársadalmi hierarchiában
nagyon fontos szerepet töltenek be, és jelentős közösségszervező erővel bírnak.
A harmadik világból vett példán szeretném bemutatni, milyen puha stratégiák segíthetik a
helyi társadalom dinamizálódását, és az össztársadalmi folyamatokba, diskurzusokba való
reintegrálódását.
A német Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium munkatársi által szerkesztett
összefoglaló munkában (The Participatory Web -New Potentials of ICT in Rural Areas, GTZ, 2008)
igyekeztek néhány évvel ezelőtt összefoglalni a szocioweb 2.0 jellegű kísérleteket. E programok célja
elmaradott rurális környezetben internetes közösségek létrehozása volt, melyek lehetőséget nyújtottak
a hasonló körülmények között élők közti tapasztalatcserére, egy-egy jól alkalmazható technológia
elterjesztéséhez, gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, piaci folyamtok követésére, egészségügyi
problémák felismeréséhez, egészségmegőrzéshez, járványhelyzetek elkerüléséhez.
A programok nagy társadalmi, etnikai diverzitással kellett, hogy számoljanak, és el akarták
kerülni, hogy egy felülről vezérelt folyamat alakuljon ki. A tanulmány által vizsgált kistérségekben
ehhez hasonló beavatkozásokra lenne szükség. A kövekezőkben a Nabuur (www.nabuur.com)
program alapján röviden összefoglalom a folyamat lehetséges aktórait, és szerepüket a helyi
infokommunikációs folyamatokban.
30
Aktorok
Helyi
tekintéllyel bíró
személyek
Aktivizálható
csoportjai a
helyi
lakosságnak
Formális
csoportok
Informális
csoportok
Állami szektor Új aktorok
Helyi
szereplők
Polgármester
Orvos
Pap
Értemiségiek
Fiatalok
(14-25közti
korosztály)
Iskolázott
nyugdíjasok
Inaktív
családtagok
(kismamák,
rendelkezési
támogatásban
részesülők)
Már aktív,
internet használó
lakosság
Civil
szervezetek
(egyesületek,
non profit
szervezetek)
Egyházi
közösségek
Sportágakhoz
kapcsolódó
csoportok (pl.
helyi futball
csapat)
Nyugdíjas klubok
Ifjúsági csoportok
Önkormányzat
Szociális
intézmények
Oktatási
intézmények
e-mentor
helyi
önkéntesek
Kistérségi
központban
, közeli
városban
működők
Szakorvosok
Jegyzők
Kistérségi társulás
Virtuális
térben
megjelenő
szereplők
Oktatási
intézmények
Hallgatói teamek
Szakkörös diákok
Facilitátor
Önkéntesek
Potenciális szerepek
Helyi tekintélyek Az internet hozzáférés előnyinek propagálása a társadalmi elfogadás kialakítása
során. Internetes aktivitás (pl.: fórum, blog létrehozása). Tanácsadás.
Aktivizálható helyi
lakosok
Már rendelkeznek ismeretekkel, vagy az internettel a program során
ismerkednek meg, és vállalják, hogy részt vesznek képzésen.
Az internet hozzáférés előnyeinek megismertetésében való részvétel.
Informatikai referencia személyként befolyásolhatják a helyi internet használati
szokásokat.
Formális csoportok A formális csoportok zöme már ma is rendelkezik saját honlappal, amelyeken
31
elhelyezett információkkal, aktív felületekkel segítheti a kistérség lakóit.
Az internet révén az eddig elszigetelt lakosság digitálisan is bevonható e
szervezetek munkájába.
A helyi oktatási intézmények szerepet kaphatnak a képzések lebonyolításában, és
az e-tanácsadásban. Diákjaik fejlesztő, támogató szerepet vállalhatnak a
folyamatban, így maguk is továbbfejleszthetik eddigi ismereteiket.
Informális
csoportok
Az internet nyújtotta lehetőségek révén megismertethetik magukat,
kapcsolatokat építhetnek ki, saját virtuális közösségeket hozhatnak létre.
Az internet segítségével elérhetik a térségben működő egyéb informális
csoportokat, együttműködések jöhetnek létre köztük.
Állami szektor Az önkormányzatok pályázóként megteremtik az internet csatlakozás
infrastrukturális alapjait, majd a későbbiekben nyomon követhetik,
mentorálhatják településen zajló folyamatokat.
A szociális ellátórendszer intézményei a világháló segítségével információval
láthatják el a térség lakóit, és ezen keresztül kapcsolatot is tarthatnak
klienseikkel.
Az oktatási intézmények helyben szerepet kaphatnak a képzések
lebonyolításában, és az e-tanácsadásban.
Oktatási intézmények
Az iskolák, kollégiumok az egyik legfontosabb közvetítői a digitálsi írástudásnak. Az oktatás révén
minden gyermekes családba eljutnak információk a világhálóval kapcsolatban. Az iskolás korú
fiatalok, amennyiben a háztartás saját internet csatlakozással rendelkezik, maguk is közvetítővé,
segítővé válhatnak. Túl az indirekt módon kialakuló ismeretátadáson, érdemes lenne külön segíteni
azokat a diákokat, akik HHH-s családokban élnek, és elsőszámú információ hordozóvá válhatnak saját
családjukban.
A virtuális térben megjelenő támogatás
A Nabuur program egyik legfontosabb hozadéka egy olyan innovációs kapcsolatrendszer, melynek
tagjai értékes, helyi igényre szabott segítő kapcsolatba kerülhetnek egymással, anélkül, hogy állandó
kapcsolat működne köztük. A Nabuur központi platformján keresztül a lehet segítséget kérni, és ezen
keresztül találhat egymásra a téma iránt érdeklődő, ahhoz értő önkéntes és a segítségkérő. Ez a
lehetőség egyetemisták, kezdő értelmiségiek számára gyakorlat szerzést tesz lehetővé, míg a helyi
közösségek gyorsan és ingyen juthatnak szakmai segítséghez
32
Nemek közti egyenjogúság
Az informatikai ismeretek közvetítésében fontos szerepet kaphatnak az inaktív nők. Az érintett
településeken nagyszámban élnek inaktív fiatal nők, akik általában gyermekgondozás miatt váltak
inaktívvá, vagy a főállású anyaság nyújtotta egzisztenciális lehetőségeket használják ki. Az ő
számukra kitörést jelenthet a digitális írástudás elsajátítása. Nem csak otthon végezhető távmunka
lehetőségekhez, távoktatásban elvégezhető képzésekhez jutnának hozzá, hanem a családon és
közösségen belüli státuszuk is megerősödhetne ezáltal. A harmadik világban futó programok nagy
hangsúlyt fektetnek az inaktív női lakosság bevonására (igen sikeresen).
A folyamat:
1. Internet elérés biztosítása a településen (közösségi elérés legalább)
2. Helyi önkéntesek keresése, akik segítséget tudnak nyújtani a többiek számára az internet
megismerésében (célcsoportonként, helyi részcsoportonként ) (Amennyiben szükséges, a
számukra egy rövid képzést szervezni.)
3. A helyi önkéntesek segítségével célcsoportok tagjait bevonó bemutatók, programok
szervezése a helyi önkormányzat támogatásával.
(Az eddigi lépésekben is fontos szerep juthatna, egy e-mentornak, aki akár szerkesztőként már
a kezdeti lépésektől fogva belefoghatna egy web 2.0 típusú felület (felületek) kialakításához.
Egy ilyen helyi önreprezentáció nagyban segíthetné a még inaktív lakosok internet használóvá
válását.)
9. web 2.0 felületek használata, folyamatos fejlesztése, kapcsolatrendszer bővítése a világhálón
(egyéni, csoportos)
10. A világháló, mint közösségi tér használata a mindennapokban, helyi, térségen belüli, régiós és
országos együttműködések kialakulása
Internetre kapcsolódás lehetőségei
Szélessávú internet hozzáférés kialakítása a digitális közműbe be nem kapcsolt településeken,
amelyek minden intézmény, és háztartás számára megteremtenék az internet csatlakozás
lehetőségét
(UMVP, „WiFI falu” keretében)
Közösségi internet hozzáférési pontok kialakítása (PIAP-ok, közműhálózat végpontjain)
elsősorban az eMagyarország Program 2.0 keretében kiírt pályázatok révén
A PIAP-ok kialakításával a lehetőség nyílik az ehhez szükséges humán infrastruktúra
felállítására, amit az eMAgyarország Program 2.0 keretében nyújtott támogatásból lehet
finanszírozni (KEHOP, GOP)
33
Az ÚMFP részeként a TÁMOP keretében a leghátrányosabb helyzetű térség fejlesztésére
biztosított források bevonása révén. A z LHH kistérség támogatására kiírt támogatások egy
átfogó humánerőforrás biztosítási, és fejlesztési szegmenset tartalmaznak, melyek révén végre
lehetővé válik helyben a célcsoportba tartozó lakosság képzése, és folyamatos mentorálása.
Közösségi eléri pontok jelentősége a folyamatban
A közösségi hozzáférési terekben a fenti programok ingyenes hozzáférést tesznek lehetővé elsősorban
az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételére, valamint a kezdő internet használók számára. Az e-
mentorok helyi lakosság korében történő toborzása, és képzése pedig remek lehetőséget nyújthat egy
erős, helyi érdekeket, és igényeket figyelembe vevő puha stratégiák kialakítására, fejlesztésére.
Fenntarthatóság
Minden kormányzati stratégia azzal számol, hogy egy rövid finanszírozott szakaszon túl, a helyi
lakosság maga is képes lesz az internet szolgáltatás piaci alapú igénybevételére, ami a térség gyors
gazdasági fejlődést vetíti előre. Amennyiben a helyi lakosság megfelelő ismereteket szerzett az
internet használatáról, és megismerkedett a világháló nyújtotta előnyökkel, könnyebben hoz majd
anyagi áldozatot majd internetes szolgáltatások finanszírozására. Ez a modell azonban csak akkor lesz
működőképes, ha a gazdaság helyi szereplőinek helyzet rövid távon jelentősen. Ez azonban nem
pusztán az informatika szegmensen fordul csak meg, hanem jelentős szerepet kapnak benne
makrogazdasági folyamatok.
A helyi hálózat kialakításában figyelembe kell venni a gazdaság szereplőinek igényeit is. A helyi wifi
(wimax) hálózat jelentős előnyt jelenthet a fixpontos elérését biztosító xDSL megoldással szemben. A
kiépítendő rendszernek le kell tudnia fedni a település és gazdasági környezetének teljes területét. Ez
lehetővé teszi térinformatikai szolgáltatások igénybevételét, és megkönnyíti a vállalkozások
telephelyválasztását is. A kliens oldali végpontok szabadon mozgathatóak, és egyszerű
kapacitásbővítési lehetőségét hordozzák.
A hosszú távú fenntarthatóság a beszerzett IKT eszközök viszonylag gyors elavulása miatt jelentős
anyagi terhet jelent a térségben élő, alacsony jövedelmi viszonyokkal rendelkező családok számára,
amennyiben nem fognak lényegesen javulni az itt élők jövedelmi viszonyai.
Ezért a kialakított infrastruktúra fenntartás, korszerűsítése részben továbbra is a kormányzatot fogja
terhelni.
A fenntarthatóságot nagyban megkönnyítené, ha a helyi lakosság, önkormányzat, kistérségi társulások,
és kormányzati szervek mellett egyre nagyobb szerepet kapnának olyan piaci szereplők, akik jelentős
bevétellel rendelkeznek, és lehetőségük volna egy-egy település, kistérség támogatására,
„örökbefogadására” (Magyar Iformációs Társadalom Stratégiáról, és annak végrehajtásáról,
1126/2003. Korm határozat). Erre ma már vannak példák világszerte, és a gyakorlat azt mutatja a
34
piaci méretekhez képest csekély ráfordítások jelentősen növelik a gazdaság teljesítőképességét a
támogatott térségekben. (pl. Global Digital Solidarity Found oldalain (www.dsf-fsn.org)
35
Alfejezet V : Internethasználat célcsoportra gyakorolt előnyős
hatásai.
Általános hatások
A világon az informatikai hálózatok fejlesztése nagyjából a villamoshálózat kiépítésével
hozható párhuzamba, mely a XIX-XX. Század forradalmasította az ipart. Az információ ma
erőforrásként definiálódik, melynek konkrét pénzben mérhető haszna van, ha megfelelően használják,
felhasználják. Az információs társadalmak kialakulása során a lakosság egyre nagyobb mértékben
válik képessé az információ új csatornáinak használatára. Az infromációs források kezdetben olyan
nagy szolgáltatók, akik még az „analóg „ világból örökölték legitimitásukat. Azonban a folyamat előre
haladtával az információs rendszer decentralizálódik. A z információt eddig csak fogyasztó
felhasználó egyre inkább maga is információtermelővé válik. Ezen a ponton a felhasználó/világháló
viszony is megváltozik.
Az IKT infrastruktúra fejlesztésben érintett kistérségek szociodemgráfiai trendjei egymást
erősítve hozzák egyre nehezebb helyzetbe a térségben élőket, és növelik a többségi társadalomtól
elválasztó szakadékot. A magyar társadalomban megfigyelhető, a mobilizációt negatívan befolyásoló
folyamatok (társadalmi rétegek erősödő bezáródása, növekvő szociokultúrális szakadék növekedése a
középrétegek és a leszakadók között, a társadalom elöregedése, a középgenerációk erős iskolázottsági
szelektálódás). A társadalmi hátrányok leküzdése össztársadalmi érdek, hiszen a teljes társadalom
versenyképességét jelentős mértékben meghatározzák a leszakadó társadalmi rétegek problémái.
A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését nagymértékben befolyásolja a leszakadó
társadalmi csoportok motiváltsága a változtatásra, és a problémákat megfelelő szinten, és megfelelő
eszközökkel kormányzati, közöségi politika. A térségben élő jelentős inaktív lakosság helyzete nagy
mértékben romlott az elmúlt évtizedben lezajlott infokommunikációs forradalom következtében. Az
eddigi gazdasági, szociális, kulturális hátrányokat a digitális egyenlőtlenségből fakadó hátrány
egészítette ki.
A digitális egyenlőtlenség társadalmi vetületei egyre szembeötlőbbek, hiszen a magyar lakosság
„boldogabbik” fele időközben internet használóvá lett, és a világháló nyújtotta előnyöket egyre
hatékonyabban használja ki. A másik komoly problémát az jelenti, hogy a társadalmi kommunikáció,
az interperszonális kapcsolatok elsődleges színterévé, közvetítőjévé lépett elő az internet használói
körében. Ma már nem csak egyszerűen információforrásoktól, kommunikációs csatornáktól való
elzártságot jelenti az internet hozzáférés hiánya, hanem a virtuális térben kialakuló közösségekből,
kapcsolatrendszerektől is elszakít. Míg a kommunikáció terén ma már rendelkezésre álló
mobilhálózatok révén, az információforrásokhoz való hozzáférés a hagyományos információs források
révén kompenzálhatóak a hátrányok, addig az internet „közösségi teréből” való kizáródást nem lehet
máskép kompenzálni, mint az internethez való csatlakozás lehetőségének megteremtésével.
36
Az internet csatlakozás megteremtése révén a következő folyamtok indulhatnak:
- területi szegregáció, elszigeteltség mértékének csökkentése
- a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatása megindul (alapvető kompetencia-
készségek megszerzését), ezzel javulnak a munkaerő piaci kilátásaik
- a leszakadó térségek versenyképessége és az itt élők életminősége nőni fog
- új munkahelyek megteremtésének lehetősége a térségben (infrastrukutális feltételek
magasabb szintje és digitális írástudással bíró egyre nagyobb számú munkakereső miatt)
- az elzárt térségek, települések hatékonyabban kapcsolódhatnakbe a kistérségi, a regionális
és Európai Uniós fejlesztési programokba.
- Segít megnyitni jelentős – eddig érintetlen – piacokat az e-gazdaság számára, és segíti a
még kiaknázatlan helyi erőforrások feltárását, megismertetését
- a helyi közösségek kohéziója megerősödik, így hatékonyabban tudja kompenzálni a
társadalmi devianciák okozta hátrányokat
- hatékonyabb helyi cselekvési tervek kidolgozása, problémafeltárás
- aktív e-állampolgárság
Közvetlen hatások
1. A térségben élők elszigeteltsége nagyban csökken
Az internet hozzáférés révén az eddig gazdasági, és területi okokból fakadó elszigeteltség
nagyban csökkenhet. A térségben lévő háztartások alacsony bevételi szintje miatt eddig nélkülözött
információhordozók online módon ingyenesen elérhetővé válnak. A lakosság eddig csak nehézségek
árán tudta hivatalos ügyeit elintézni. A rendkívül ritka, és költséges tömegközlekedést ritkábban kell
igénybe vennie azután a lakosságnak. Az internet nyújtotta lehetőségek, mind a közösség, mind az
egyén számára lehetővé teszik a külvilággal való kapcsolattartást.
2. Az oktatás új színtereinek megjelenése révén csökkenhet a térség lakosságára jellemző
alacsony iskolai végzettségből fakadó hátrány
A magyar társadalom jövedelem eloszlási viszonyait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a
rendszerváltást követő évtizedben az iskolai végzettség a jövedelem viszonyokra jelentősen megnőtt.
Az iskolai végzettség emellett a társadalmi csoportba tartozást meghatározó egyik legfontosabb
faktorrá vált. A középgenerációkon belül nagyon erős iskolázottsági szelekció alakult ki. E
korcsoportok tagjai közül nagyon sokan még hosszú évekig az aktív népességhez tartozhatnának, ha
rendelkeznének megfelelő végzettséggel.. A távoktatásban rejlő lehetőségek kihasználhatóvá válásával
e munkaerőpiacról kiszorult potenciális munkavállalók vissza térhetnének a munka világába, ami
jelentősen csökkentené a társadalmi devianciák felerősödését, javítana az itt élők életszínvonalán, és a
fizetőképes kereslet gazdaság élénkítő hatása érvényesülhetne.
37
3. Az aktívkorú lakosság munkaerő piaci versenyképessége javul a világhálón
elérhető munka erőpiaci információk elérése, és a távmunka lehetőségek következtében
Az internet nyújtotta munkaerő piaci előnyök kihasználása javíthat a térségben élők munkaerő piaci
versenyképességén, és megteremti az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Az informatikai
infrastruktúra megteremtését során bevezetésre kerülő puha stratégiák jelentős attitűd változást
idézhetnek elő, és hosszú távon a munkaerő piacról való kisodródást egy ellenkező irányú folyamat
válthatja fel. E folyamat elindulásában nagy szerepet kaphat a digitális írástudás szükségességének
felismerése, és az ezzel kapcsolatos kompetenciák fejlesztésének igénye. A térség településein élő
nagyszámú inaktív munkaképes korú lakosság sikeres munkaerő piaci reintegrációjára akkor van
esély, ha az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásával párhuzamosan képzési, és elhelyezkedési
lehetőségekben is bővülés kezdődik. Ennek lehetőségét teremtik meg a párhuzamosan futó központi,
és helyi vidékfejlesztési stratégiák. Az inaktív népesség reintegrációjában fontos szerepet kaphat a
bizalom erősítése a külső segítségnyújtó szervezettekkel , aktorokkal szemben. Mint már említettem, a
társadalmi tőke megerősítése már önmagában is jelentős szerepet játszik a helyi lakosság
versenyképességének fokozásában.
4. Az elszigeteltségből adódó adminisztrációs, ügyintézési nehézségek mérséklődnek
A kistérségek településein élők a helyközi közlekedésből fakadó nehézségek miatt csak jelentős
időráfordítással tudják igénybe venni az állami hivatalok nyújtotta szolgáltatásokat, vagy tehetnek
eleget kötelezettségeiknek. Az e-kormányzati fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban számos
ügyben (elsősorban adóbevallás elkészítése, okmányok igénylése, kapcsolatfelvétel egyes kormányzati
szervek ügyfélszolgálatával, vonatkozó jogszabályok megismerése, tanácsadás) Az e-kormányzati
szolgáltatások igénybevételével, az ezekhez szükséges ismeretek elsajátításával nagyban csökken az
állampolgárok kiszolgáltatottsága, és erősödik az államigazgatással kapcsolatos elfogadó attitűd.
5. Lehetőség nyílik a helyi közösség önszerveződésére, megerősödésére, fejlődésére
A rendszerváltást követően a politkai, gazdasági átalakulás során a helyi közösségek is megrendültek.
A hagyományos falusí, önfenntartó közösségeket már erősen felbomlasztotta szocialista nagyipar
kialakítása során fellépő munkaerő elszívás, azonban a kegyelem döfést az állami gazdaságirányítás
felszámolása, és a központilag irányított társadalmi szerveződés eltűnése jelentette. A gazdaságilag
elmaradott térségek lakossága támasz nélkül maradt, és a felnőtt lakosságra kiszolgáltatottsága
társadalmi deviancák felerősödéséhez vezetett. A társadalmi tőke legfontosabb összetevőit jelentő
bizalmat és a normakövető magatartás negatív irányba tolta. Ennek következtében az alacsony
hatásfokú hálózatok tovább gyengültek, rontva a közösség versenyképességét.
38
E folyamat visszafordítása révén a települések népességmegtartó ereje, gazdasági potenciálja is
növekedne. A web 2.0 nyújtotta lehetőségek, és az ehhez kapcsolódó humán infrastruktúra révén a
helyi közösségeket összetartó kohéziós erők felerősödnének.
6. Informálódás új csatornái, és a helyi médiumok megjelenés átalakítja a tájékozódás
hagyományos folyamatait.
Az elmúlt két évtizedben jelentősen romlott a magyar felnőtt lakosság általános írás/ olvasás készsége.
A felnőtt lakosság körében 20-30% között van a funkcionális analfabéták aránya, és a 2000-2006
közötti PISA mérések adatai alapján az iskolás korúak körében is egyre romlik az értő olvasás
általános szintje. A társadalmi szakadék mélyülésével a deprivált rétegek rétegek gyermekeinek egyre
kisebb esélye lesz a kulcskompetenciák megfelelő szintre fejlesztésére. A felmérések tanúsága szerint
a az internetet nem használók körében az elsődleges információforrásnak a televíziós csatornák
számítanak, míg az internetet használók az írott hírforrásokat részesítik előnyben.
Amennyiben a lakosság körében elérhetővé válik az internet, és megszületik a felismerés, hogy csak
értő olvasással lehet kiaknázni a világhálóban rejlő lehetőségeket, az Írni/ olvasni tudás fejlesztésének
igénye is meg fog jelenni. Ezt az igényt megfelelő képzések elindításával ki lehet elégíteni helyben is
(általános iskolák). Az internet nyújtotta decentralizált információszerzés lehetőségét kihasználva a
lakosság kevésbé lesz kitéve politikai, gazdasági, társadalmi demagógiának, így erősödni fog a
demokrácia.
7. Idősek integrációja
Az idős, inaktív korosztályok (60-év) számára az internethez hozzáférés több területen is minőségi
változást hozhat. A családi kapcsolatok terén lehetővé válik, hogy mindennapos kapcsolatot tartson
fenn a nem helyben élő rokonsággal, családtagokkal alacsony fajlagos költségen. Az állandó
kapcsolattartásnak olyan lehetőségei is megnyílnak, melynél nem kell mindkét félnek kapcsolatban
lennie. A családtagok által írt blogok, fórumbejegyzések olvasása válik lehetővé.
Az internet segít az időskorúak nehéz mozgásából fakadó problémáinak leküzdésében is. Hiszen az
internetes kapcsolatteremtésen túl, lehetőségek lesz szolgáltatásokat is igénybe venni otthonukba
(piaci és e-kormányzati).
Az elmúlt években az idősek körében bővült legdinamikusabban az internet használat. Az időskorúak
leginkább hírportálok, jogszabályok, és az e-kormányzat nyújtotta lehetőségek után érdeklődtek..
(Társadalmi riport, 2008, Tárki, 2008)
Megfelelő informatikai alapképzés elvégzése után az időskorú internet használók rendkívül aktív
tagjaivá válnak világhálónak, és szívesen vesznek részt társadalmi programokban.
Az Európai Unió az elkövetkező években jelentős összegeket szán olyan kutatásokra, melyek az idős
korúak minél hosszabb ideig otthonukban történő gondozásának lehetőségeit kutatják (www.aal-
39
europe.eu). E kutatások eredményei a közeljövőben jelentő uniós projektek elindítását teszik lehetővé
az idős korúak helyzetének javítása érdekében. Az ezzel fejlesztések egyik központi kérdése lesz az
online diagnosztikai lehetőségek elérhetővé tétele a világháló segítségével.
11. Mozgássérültek, fogyatékkal élők lehetőségei bővülnek
A fogyatékkal élők ma erősen szegregált csoportot képeznek mind munkaerőpiaci, mind közösségi
értelemben. (e-befogadás jelentés, ITTK, 2008)Az elmúlt évek Euópai Uniós, és kormányzati
törekvéseknek köszönhetően jelentősen javult a közintézmények akadálymentesítése, és ezzel
párhuzamos a világhálón megjelenő kormányzati oldalak akadálymentesítése. A fogyatékkal élők
életminőségének javulását jelentősen az segítené elő, ha folyamatos segítséget kaphatnának
otthonukban saját asztali állomásuk kilépítésére, és karbantartására.. A világhálón ingyenes letölthető
szoftverek állnak rendelkezésre (pl: az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány honlapján) melyek
szakszerű telepítését, és személyes paramétereinek beállítását követően már a fogyatékkal élők
maguk is képessé válnának a számítógépek mindennapos használatára.
12. Nemek közti esélyegyenlőség javulása
Az internet használattal kapcsolatos felmérések eredményei azt mutatják, az internet használók
körében nem érezni ma már egyik nem fölényét sem. Az internet hozzáférés nyújtotta lehetőségeket a
férfiak és a nők egyaránt kihasználják. Mivel funkcionális analfabetizmus nemi megoszlása nem mutat
jelentős fölényt /hátrányt egyik nem esetében sem, így a nők ugyanolyan mértékben képesek
hozzáférni a világháló nyújtotta lehetőségekhez mint a férfiak. A nők helyi közösségen és családon
belül betöltött szerepét pozitívan befolyásolhatja a digitális írástudás elsajátítása. A harmadik világban
futó IKT használatot támogató programok tapasztalatai azt mutatják, hogy az internet használat
népszerűsítésében, ismeretek átadásában bevont nők helyzete, társadalmi presztízse javult. (Pl.
Impact of ICTs in Rural Areas (India) - Phase II, www.idrc.ca/panasia/)Az internet használathoz szüksége ismeretek révén maguk vehetik fel a kapcsolatot szociális
ellátórendszer intézményeivel, szerezhetnek információkat munkaerő piaci helyzetük javítása
érdekében, és lehetőséget kapnak online képzéseken, valamint távmunkában való részvételre.