A felnőttképzés tervezése és szervezése I.

Tematika: - A felnőttképzés tervezésének szükségessége – felvezetés - A felnőttképzés tervezésének különböző szintjei (makro, mezo, mikro) - A felnőttképzés tervezésének kérdései - A SCID (szisztematikus curriculumtervezés) - Felnőttképzési szolgáltatások - Akkreditációs alapismeretek: nyilvántartás, statisztika, dokumentálás, képzések

alapítása, indítása - Szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) szerkezete - Képzési és kimeneti követelmények (KKK) szerkezete - Felnőttképzés felnőttképzési szerepek, oktatásszervezői feladatkörök - Szakképzési alapismeretek: A kompetencia alapú képzés, a moduláris képzés, a

szakmacsoportok, Szakképesítés, rész-szakképesítés, ráépülés, elágazás Kötelező olvasmányok: Juhász Erika (2009): A képzési folyamat tervezése és irányítása. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Juhász Erika (2009): Tréningek tervezése és szervezése. In: Henczi Lajos (szerk.): Felnőttoktató. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Európai Közösségek Bizottsága 2000. Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. In: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200506/memorandum_tanulas.pdf Ajánlott olvasmányok:

- Csoma Gyula 1996. Az időszerkezet és a tanulás folyamatai a felnőttoktatásban. In: Koltai Dénes szerk. Andragógiai olvasókönyv I. Pécs: JPTE FEEFI, 185-205.p.

- Durkó Mátyás 1998. Társadalmi kihívások és a felnőttnevelés funkciói. Pécs:JPTE FEEFI

- Knoll, Jörg 1998. Tanfolyam- és szeminárium-módszertan. Bp. – Pécs:Német Népfőiskolai Szövetség – JPE FEEFI

- Weidenmann, Bernd 1997. Sikeres tanfolyamok és szemináriumok. Professzionális tanulás felnőttekkel. [felnőttoktatás, továbbképzés és élethosszig tartó tanulás sorozat 12. kötet.] Budapest:NNSZ NEI

- Zrinszky László 1996. A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Bp.: Okker, 145-171.p.

- Zsarnai Szilárd 1995. Oktatásirányítás. Bp.:OKSZI Követelmény: Zárthelyi dolgozat az órai anyag és a kötelező olvasmányok részletes tartalma alapján. Dr. Juhász Erika Tanszékvezető, Főiskolai docens Debrecen, 2012. szeptember 30.

A felnőttképzés tervezésének szükségessége Felvezető előadás Dr. Zachár László munkái alapján A társadalmi fejlettség humán tényezői

• Tudásgazdaság korszerűsége: iskolázottság szintje, szakképzettség gazdaságnak való megfelelése

• Tanuló társadalom kiterjedtsége: korosztályonkénti részvétel • Egész életen át tartó tanulás szervezettsége: formális, non-formális, informális

oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése Az egész életen át tartó tanulás érdekrendszere

Ø A társadalom érdeke: széles műveltségű és szakképzett népesség Ø A gazdaság érdeke: piacképes, szakképzett munkaerő a legkisebb ráfordítással Ø Az egyén érdeke: legcélirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem mellett

A HÁROM ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA FOLYAMATOS FELADAT!

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2005)

0,3 %

13,8 %

31,4 %

8,8 %

24,5 %

12,6 %

8,6 %

2,4 %

27,9 %

35,5 %

8,6 %

18,1 %

5 % 2,5%0

5

10

15

20

25

30

35

40

8 ált.isk.-nálkevesebb

Ált. isk. 8osztálya

Szakiskola ésszakmunkás

képző

Gimnázium Egyébérettségit

adóintézmény

főiskola egyetem

Foglalkoztatottak megoszlása Munkanélküliek megoszlása

Követelmények A piacgazdaságon alapuló társadalom (európai) követelményei az oktatási-képzési rendszerrel szemben

Ø Az alkalmazkodóképesség fejlesztése Ø A foglalkoztathatóság szakképzési rendszer-feltételeinek biztosítása Ø Az egyén önmegvalósításának támogatása

Ø Az aktív állampolgárrá válás segítése Az alkalmazkodó-képesség fejlesztése

Ø Iskolai végzettség növelése (meghatározza a megszerezhető szakképzettség szintjét) Ø Tanulási képesség fejlesztése (magasabb iskolai végzettséggel nő) Ø Piacképes munkavállalói tulajdonságok megszerzése („egyenértékű a

szakképzettséggel”) Az egész életen át tartó tanulás társadalmi / egyéni céljai

Ø Általános műveltség és kulturáltság szélesítése (közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek, idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek)

Ø Szakmai tudás megszerzése és folyamatos fejlesztése Ø Munka világa ismereteinek / készségeinek elsajátítása és fejlesztése

(pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció, álláskeresés, munkahelymegtartás) Melyek a tartalomfejlesztés európai irányai?

Ø Alapkészségek / Kulcsképességek - matematikai / természettudományi / - ICT-ismeretek / készségek - kommunikáció anyanyelven - idegen nyelvi tudás / kommunikáció - tanulási készség / „tanulás tanulása” - vállalkozói készségek - személyközi / állampolgári kapcsolatok - kulturális tudatosság

Ø Tanárok / oktatók továbbképzése Feladatok Mely rétegek képzési igényeire szükséges koncentrálni? 1. A képzés szempontjából hátrányos rétegekére, többek között

Ø alacsony iskolai végzettségűek (általános iskolát nem végzettek) Ø gyenge tanulási képességűek Ø szakképzetlenek Ø fogyatékkal élők Ø Gyes-ről, Gyed-ről visszatérők Ø 50 év felettiek Ø Hajléktalanok Ø roma származásúak

2. A képzéssel szemben magas igényt támasztókra, például Ø magasan kvalifikáltak Ø számítástechnikai, Ø nyelvi műveltséggel rendelkezők Ø távtanulást igénylők

A foglalkoztatás-bővítés szakképzési rendszer-feltételeinek biztosítása Ø Átjárható szakképesítési rendszer („szakmastruktúra”) Ø Rugalmas alap-, át-, és továbbképzési rendszer Ø Képzést ösztönző „fizikai” és „anyagi” hozzáférés Ø Munkaerő-piaci szükségletnek megfelelő szakképzettség megszerzésének támogatása

Cél: a gazdasági és a képzési szükséglet összhangja!

Program-rendszerek fejlesztése (foglalkoztatási célnak megfelelően)

A korszerű programokkal szemben támasztott követelmények

Ø Moduláris felépítésű Ø Kompetencia-centrikus képzést nyújt

- Biztosítja az előzetes tudás felmérését - Igazodik az előképzettséghez - Figyelembe veszi a tanulási képességet - Tudásszintnek és képességnek megfelelő csoportba sorol - Egyénhez igazodó ütemben és módszerrel képez - Folyamatos (ön)értékelést biztosít

Ø Távtanulási változata is van Ø Nyilvános a „minősége”

A szakképesítési rendszer fejlesztési program komponensei

Ø Moduláris szakképesítési rendszer - 417 alapszakma - kb. 800 rész-, ráépülő, és elágazó szakképesítés

Ø Kompetencia alapú szakmai és vizsgakövetelmények Ø Digitális tananyag-fejlesztés (modulok) a kereskedelmi és a gépészeti

szakmacsoportokban

A felnőttképzés tervezésének különböző szintjei (makro, mezo, mikro) Tervezési szintek

1. Makroszint 2. Mezoszint 3. Mikroszint

+ Az egyes oktatók szintje 1. Makroszint- nemzetközi, országos

¢ nemzetközi oktatási dokumentumok (pl. Memorandum, UNESCO nyilatkozatok) az adott országos oktatáspolitika dokumentumai (LLL stratégia, szakképzési stratégia)

¢ törvénykezéssel szabályoz (törvények, rendeletek, szabályozások) ¢ országos szervezetek, intézmények- irányítás, végrehajtás, ellenőrzés (pl.

minisztérium, akkreditáló szervek stb.) 2. Mezoszint- Regionális, települési

¢ a regionális, települési szabályozás kevésbé fejlett Magyarországon ¢ A szervezetek a végrehajtás és ellenőrzés terén jelennek meg (pl. regionális képző

központok, regionális munkaügyi központok stb.) ¢ konzorciális képzésalapítási akkredi-tációk (FSZ, BA, MA, OKJ) előfordulnak ¢ regionális fórumok működnek - fejlesztés, érdekegyeztetés

3. Mikroszint- Intézményi szint

¢ széles skála: egyéni vállalkozók- felsőoktatási intézmények, NyRt-k, ZRt-k ¢ képzésindítási akkreditációk (hálóterv, erőforrások) ¢ a tevékenységek összehangolása (egységes felépítés, követelményrendszer stb.) ¢ minőségbiztosítási rendszer kiépítése ¢ folyamatos önértékelés (akkreditációs ellenőrzésre)

4. Az egyes oktatók szintje

¢ tervezésük döntő résztvevői/hallgatói/tanulói oldalról ¢ tartalom, források, követelmények, módszer meghatározása ¢ tanári autonómia kontra egységes elvek

A felnőttképzés tervezésének kérdései

Tervezési kérdések 1. Ki(k)? 2. Kiknek? 3. Mit? 4. Miért? 5. Miből? 6. Hol? 7. Mikor? 8. Hogyan? 9. Mivel?

1. KI(K)? FELNŐTTOKTATÓI KÖR Ø andragógus: a képzés tervezéséért, szervezéséért, menedzseléséért felel. Ø felnőttoktató: az órákat tartja, felkészít, vizsgáztat, tankönyvet ír stb. Fontos a

szakmai tudása, ill. a pedagógiai, andragógiai módszertani felkészültsége. Főbb felnőttoktatói típusok:

¢ Előadó ¢ Szakértő ¢ Oktató ¢ Tutor ¢ Animátor ¢ Csoportvezető ¢ Mentor ¢ Coach ¢ Facilitátor ¢ Tréner stb.

A felnőttoktató háromféle felfogásmódja (Wolfgang Hauch)

¢ idealisztikus felfogás: a felnőttoktató és a felnőtt tanuló egyenrangú, felnőttoktató fejlesztő, ösztönző szerepű

¢ legalisztikus felfogás: a felnőttoktató és a felnőtt tanuló között hierarchikus viszony áll fenn, a felnőttoktató a folyamat irányítója

¢ realisztikus felfogás: a felnőtt tanulókhoz, a témához, és a módszerekhez igazodva változik a mellérendelő és a hierarchikus viszony

2. KI(K)NEK? CÉLCSOPORT Kétféle lehet:

¢ potenciális – akik számára a képzést tervezzük és hirdetjük ¢ tényleges célcsoport – akik egy adott képzési csoportba beiratkoznak

Összetétele homogén és heterogén lehet ¢ Homogenizáló tényezők: nem, életkor, előzetes iskolai végzettség, érdeklődési kör,

motiváció, azonos lakóhely ¢ Heterogén csoportok előnye: egymástól tanulhatnak, változatos élettapasztalatokat

tudnak behozni a tanulási folyamatba. ¢ Sajátos szempontok a speciális tanulási igényű felnőtteknél: fogyatékos felnőttek,

kisebbségi csoportok tagjai, tanulási kudarcokkal rendelkezők.

3. MIT? TARTALOM Főbb felnőttképzési típusok:

¢ OKJ-s képzések ¢ FAT által akkreditált képzések ¢ Más törvények által akkreditált képzések ¢ Nem akkreditált képzések ¢ Belső szervezeti/vállalati képzés

Képzésalapítás: nem létező képzés létrehozása Képzésindítás: általunk vagy más szervezet által alapított képzés beindítása

¢ A felnőttképzési programok legjelentősebb területe: a FAT által akkreditált és OKJ-s képzések

¢ Minőségbiztosítás akkreditációval történik 4. MIÉRT? CÉLRENDSZER Konkrét képzési célok megfogalmazása, amelyeket a résztvevőknél a képzés végére el szeretnénk érni. Alapcélok:

¢ új ismeretek nyújtása/meglevők bővítése ¢ új kompetenciák kialakítása/meglevők fejlesztése ¢ közösségi cél: valahová tartozás érzése, kulturális és társadalmi tőke teremtés ¢ egyéb (pl. csapatépítés, attitűdformálás)

5. MIBŐL? PÉNZÜGYI HÁTTÉR A gazdasági háttér összetevői:

¢ fix bevételek (pl. állami támogatások) ¢ időszaki bevételek (pl. pályázatok).

A felnőttképzés finanszírozási területei: ¢ képzés ¢ bizonyítvány ¢ intézmény ¢ felnőttképzési szolgáltatások

A finanszírozás fő csatornái: ¢ állam ¢ felnőtt tanuló/hozzátartozója ¢ munkahelyek/ munkaadók ¢ egyéb forrás (pl. EU, pályázat stb.)

6. HOL? HELYSZÍNEK

¢ Képzési termek: fix, kevésbé változó, saját tulajdonú, vagy bérelt, ezek kombinációja, a képzés módszeréhez igazodó.

¢ Speciális helyszínek: pl. labor, műhely, intézménylátogatás ¢ Gyakorlati helyszínek: előzetes szerződés megállapodás keretében, a résztvevői

létszámhoz igazított mennyiségben. 7. MIKOR? IDŐTERVEZÉS Jelent összóraszámot, és a képzés időbeosztását. A képzés óraszámának fő részei:

¢ kontakt, tényleges részvételt igénylő órák ¢ az otthoni, ill. felkészüléshez használt munkaórák ¢ szakmai gyakorlaton, terepen töltött munkaórák

Az időbeosztás módozatai: ¢ Full time: teljes tanidős tervezés – a hét minden munkanapján napi 4-8 órában.

Jellemző a munkanélküliek képzésében és nagy óraszámú képzésekben. ¢ Part-time: részidős tervezés – tanfolyami jellegű, az esti órákban vagy hétvégén.

Jellemző a felnőttképzésekre és az alacsonyabb óraszámú (max. 300 órás) képzésekre. ¢ Sandwich system: vegyes időtervezés – intenzívebb és ritkább intenzitású képzési

szakaszok, vagy kontakt órák és szakmai gyakorlatok váltják egymást. 8. HOGYAN? A KÉPZÉS MÓDSZEREI A leggyakoribb két típus:

¢ az előadó központú módszerek, például � előadás � előadássorozat � kerekasztal beszélgetés stb.

¢ a résztvevő központú módszerek, például � tréning � csoportmunka � projektmódszer stb.

9. MIVEL? A KÉPZÉS ESZKÖZTÁRA Elsősorban oktatástechnikai eszközök, ezek legfőbb csoportjai:

¢ vizuális eszközök (pl. tábla, flipchart, diavetítés stb.) ¢ audio eszközök (pl. hangkazetta stb.) ¢ audiovizuális eszközök (pl. videoanyagok, CD és DVD anyagok) ¢ multimédia eszközök (pl. internetes alapú alkalmazások, interaktív oktató programok

stb.)

A SCID (szisztematikus curriculumtervezés) SCID – Szisztematikus tananyag- és képzési programfejlesztés

A szisztemetikus tananyagfejlesztés (SCID) fázisai 1. Elemzés (szükséglet-/igényelemzés, munkakörelemzés, szakmai feladat-visszaigazolás,

szakmai feladat kiválasztás, szabványos feladatelemzés) 2. Tervezés (képzési módszerek, tanulási célkitűzések, teljesítmény mérési módszerek,

képzési terv) 3. Fejlesztés (kompetenciaprofil, tanulási útmutató, tanulási segédanyagok, óratervek,

oktatási segédanyagok készítése, okt. segédanyagok ellenőrzése) 4. Végrehajtás (a képzési terv megvalósítása, a képzés, formális értékelés, a képzés dokumentálása) 5. Értékelés (az összefoglaló kiértékelés végrehajtása, a begyűjtött információk elemzése, a korrekciós tevékenység kezdeményezése) 1. ELEMZÉS - IGÉNYELEMZÉS

¢ Szervezeti, intézményi igények számbavétele ¢ Megfelelő foglalkoztatási lehetőséget jelent? ¢ Elegendő érdeklődést kelt az oktatásban résztvevők részéről? ¢ Alkalmasak az oktatás ezen szintjére? ¢ Korszerű, munkaerőpiac számára kelendő ismeretanyagot tartalmaz? ¢ Megfelel a piaci igényeknek, az iskola profiljának?

Elemzés - Munkakörelemzés

¢ A kiválasztott munkakörben eredményesen teljesítő dolgozó feladatainak meghatározása, elemzése feladatcsoportokhoz rendelve.

¢ Tartalmazza a dolgozótól elvárt magatartásformákat, szükséges eszközöket, berendezéseket és a szakma jövőbeli tendenciáit.

¢ A fázis eredménye a DACUM tábla, amely az alapja a további fejlesztő munkának. Elemzés – munkakörelemzés (alapfogalmak)

¢ Feladatcsoport: az egymással összefüggésben álló, rokon feladatok önkényes csoportosítása egy tágabb funkcionális terület köré, ill. általános feladatkörbe.

¢ Feladat: olyan munkaköri tevékenység, amely jól elkülöníthető, megfigyelhető, meghatározott idő alatt elvégezhető, mérhető.

Azon szakmai ismeretek, képességek összessége, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítani, hogy sikeres dolgozó váljék belőlük. Elemzés – Szakmai feladat visszaigazolás

¢ A visszaigazolás (validitás – érvényesítés) nem más, mint egy revíziós folyamat, amelynek során felül kell vizsgálni a munkakörelemzés eredményét, a DACUM táblát.

¢ Ezt a feladatot a munkakört gyakorló szakértők végzik. ¢ Értékelési szempontok: fontosság, nehézség/bonyolultság, a végzés gyakorisága, a

nem megfelelő teljesítés következménye, időtartam, megfelelő tanulási körülmények.

DACUM Development A Curriculum Tananyagfejlesztés Munkakör – Feladatcsoportok – Feladatok – Kompetenciák A DACUM folyamat fázisai: DACUM műhely felállítása DACUM műhelymunka DACUM tábla rögzítése Elemzés – Szakmai feladat kiválasztás

¢ A szakmai feladat visszaigazolás során kialakított véleményes alapján megtörténik a feladat kiválasztás, amit az intézmény oktató kollektívája végez el.

¢ Szempontjai: a fontos és bonyolult feladatok mindenképpen kerüljenek be, a kevésbé fontosak elhanyagolhatók, az összetartozó feladatok összevonhatók, a továbbiakban egy feladatként kezelhetők.

Elemzés – Szabványos feladatelemzés

¢ A visszaigazolt és kiválasztott feladatok mindegyikéből szabványos feladatelemzést hajtunk végre. A tananyagfejlesztők (oktatók) végzik, fontos szempont: a szakmát jól kell ismernie az elemzőnek.

¢ Ezen művelet során megállapíthatók a feladatot leíró lépések, tevékenységek, azok sorrendje, a szükséges eszközök, felszerelések, a dolgozóktól elvárt magatartásformák, a teljesítmény megfigyelhető, mérhető standardjai.

Elemzés – Alapműveltség elemzés

¢ Erre a lépésre általában a szokásos keretek közt nem kerül sor, ugyanis erre csak akkor lenne szükség, ha a belépő tanulók alapműveltsége hiányos.

¢ Ez a probléma leginkább felzárkóztató program keretében résztvevő tanulók esetében jelentkezhet.

2. TERVEZÉS – KÉPZÉSI MÓDSZEREK

¢ A módszerek megválasztásánál a tanulók igényeit, a tananyag jellegét, az oktatási filozófiát, a rendelkezésre álló időt, a felhasználandó eszközök fajtáit, anyagi erőforrásokat, a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket tartjuk sem előtt.

¢ Az adott tanulóhoz, feladathoz, témához alkalmazható legmegfelelőbb módszer kiválasztása az oktató feladata, felelőssége.

Tervezés – Tanulási célkitűzések

¢ Minden feladat elsajátításához olyan célokat kell kitűzni, amely tartalmazzák azokat a tevékenységeket, amelyeket elvárunk a tanulóktól a sikeres teljesítés érdekében.

¢ Teljesítmény-célkitűzések: Az egész feladatra, kompetenciára vonatkoznak, pontosan meghatározzák milyen tevékenységekre legyenek képesek a tanulmányok végére (kimeneti célok)

¢ Rész-célkitűzések: A teljesítmény eléréséhez vezetnek, elősegítik annak megvalósítását. Az oktatásra kerülő feladat lépéseinek didaktikai csoportosítását jelentik.

Tervezés – Teljesítmény mérési módszerek ¢ Elméreti ismeretek mérése formái lehetnek: tesztek, önállóan megfogalmazott esszé

jellegű dolgozat. ¢ Gyakorlat mérési formái: minden kompetencia megszerzését teljesítménymérés követ,

ez vonatkozhat: termékre, ha a teljesítmény eredménye produktum; folyamatra; attitüdre; magatartásra; biztonságra. Lehet az előbbi szegmensek kombinációja is.

Tervezés – Képzési terv

¢ A tervezés fázisának eredménye egy részletesen kidolgozott, az érvényben lévő törvényeknek és előírásoknak megfelelő képzési terv. E dokumentum alapját jelenti a fejlesztés következő fázisának, amely nem más mint a fejlesztés.

3. FEJLESZTÉS – KOMPETENCIA PROFIL

¢ A kompetencia profil összeállítása úgy történik, hogy a DACUM-tábla oktatásra kiválasztott szakmai feladatait a képzési igényeknek megfelelően az iskola oktatói csoportosítják. Ebben a munkában támaszkodunk a szabványos feladatelemzésre, amely felsorolja a feladatvégzéshez szükséges ismereteket. Az azonos ismereteket igénylő feladatokat egy csoportba kell sorolni.

¢ E munkában elsősorban didaktikai szempontok és az oktatás hatékonyságának szempontjai kell hogy érvényesüljenek.

Fejlesztés – Tanulási útmutató

¢ A szabványos feladatelemzés információira épülnek ¢ Minden kompetenciához készül egy tanulási útmutató, amelynek használata során a

tanuló önállóan, egyéni ütemben készül fel. Az oktató a hátteret adja az oktatási folyamatnak.

¢ Formátuma: bevezetés, célkitűzések (rész-célkitűzések), tanulási tapasztalatok (tájékoztató lapok, hivatkozások, visszajelző eszközök, önellenőrzések, modell válaszok, teljesítmény szintek, tudásszintet felmérő tesztek)

Fejlesztés – Tanulási segédeszközök, óratervek

¢ Hagyományos anyagok ¢ Interaktív oktatási anyagok ¢ AV- segéd anyagok ¢ Multimédiás oktatási anyagok ¢ Óratervek: hagyományos féléves időalapú képzés nem alkalmazható, helyette

modulokba szervezett oktatás és ehhez kialakított óratervek szükségesek Fejlesztés – Oktatási anyagok ellenőrzése

¢ Az oktatási anyagok minőségének ellenőrzése érdekében rendszeresen el kell végezni a tesztelést

¢ Lehet helyi teszt: tanulók, oktatók próbálják ki. ¢ Kísérleti teszt: új anyagok korlátozott használata a csoportban, műhelyben,

gyakorlaton. ¢ Szakmai véleményeztetés: A tárgyban képzett szakemberek lektorálják szakmai

szempontból. (pl.: tanulási útmutatók)

4. VÉGREHAJTÁS – A KÉPZÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA � A képzés marketingje – toborzás � A képzésben résztvevők felvétele, felvételi eljárások � A képzésben résztvevők beiskolázása � A képzési program lebonyolítása

Végrehajtás – a képzés dokumentálása

� vizsga, vizsgaszervezés � pótvizsga, pótvizsga szervezés � bizonyítvány/tanúsítvány osztása

Végrehajtás – a képzés formális értékelése � résztvevők adatai � felnőttképzési szerződés � jelenlét regisztrálása � tananyagok, tantervek, vizsgaanyagok gyűjtése

5. ÉRTÉKELÉS – AZ ÖSSZEFOGLALÓ KIÉRTÉKELÉS VÉGREHAJTÁSA, A BEGYŰJTÖTT INFORMÁCIÓK ELEMZÉSE

� Értékelés fő kérdései: Hogyan fejlesszük a programot? Mikor értékeljünk? Mit értékeljünk? Hogyan értékeljünk? Ki értékeljen?

� 360° -os értékelés: mindent és minden képzési szereplő által értékelünk � Cél és eredmények összevetése

Értékelés – a korrekciós tevékenység kezdeményezése

� Visszacsatolás!! � Beavatkozási, módosítási tervek elkészítése és végrehajtása

Felnőttképzési szolgáltatások Felnőttképzési szolgáltatások

¢ Előzetes tudásszint felmérés ¢ Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás ¢ Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás ¢ Elhelyezkedési tanácsadás ¢ Álláskeresési technikák ¢ Egyéb szolgáltatások:

� Help desk (segítő, tájékoztató szolgáltatás) � Életpálya tervezési tanácsadás � Tutorálás � Mentorálás � Munkaviszonnyal és munkanélküliséggel összefüggő jogi tanácsadás � Kommunikációs tanácsadás � Mentálhigiénés szaktanácsadás � Rehabilitációs tanácsadás � Egyéb

Előzetes tudásszint felmérés Célja: az érdeklődő a belépési feltételeknek megfelel-e, a tanfolyam egy része alól mentességet kapjon Eszközei: � Felmérő teszt � Szóbeli feladatsor � Gyakorlati alkalmazás � Portfóliók � Projektértékelés

A részvételt a jelenléti ív aláírása igazolja Eredménye: egyéni tanulási út kialakítása Amelynek célja: a képzéshez szükséges kompetenciák felelevenítése Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás

¢ Tanácsadás a továbbképzés lehetséges és célszerű megválasztásához ¢ Segítségnyújtás a karriercélok kijelölésében. ¢ Érdeklődés és alkalmasság szerepe a pályaválasztásban. ¢ Saját pályaválasztási elképzelések összevetése a realitással, a lehetőségekkel. ¢ Lehet szóbeli vagy tesztlapos ¢ Segíti a tudatos életpálya tervezést ¢ Folyamat- segít a foglalkozások világában tájékozódni, újabb információkat nyújt , az

önismeretet bővíti Célcsoportja: döntésképtelen fiatalok, elbizonytalanodott felnőttek Célja: � Hatékonyabb álláskeresés elősegítése � A munka erőpiaci igényekre, felvételi találkozókra tudatos felkészülés � Motiválás a munkavállalásra � Egy új szakma elsajátítási lehetőségének kidolgozása � A személyiségnek, képességnek, érdeklődésnek, munkaerő-piaci keresletnek megfelelő

terv készítése

Végső cél, hogy visszajuttassa az egyéneket a munkaerőpiacra Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás Képzési szükségletek felmérése

¢ Irányvonal kialakítása a leghatékonyabb képzési cél eléréséhez ¢ Milyen kompetenciák és ismeretek megtanulásával juthat el az egyén a kiválasztott

szakmai tudáshoz, az elérni kívánt karriercéljaikhoz Célcsoportja: � Akiknek határozott elképzelésük van a karriercéljukról � Akik képzésben akarnak részt venni � Akik felnőttképzési szolgáltatást akarnak igénybe venni

Képzési tanácsadás A képzési programokról tájékoztat Célja: � Tájékoztatás a képzés adatairól, finanszírozási, továbblépési lehetőségekről, alternatív

megoldások kialakítása � Informálás a képzés rendjéről, a jelentkezés módjáról a kiegészítő szolgáltatásokról, a be-

és kimeneti követelményekről, a továbblépési lehetőségekről A tanácsadó ismeri a támogatási feltételeket és lehetőségeket Elhelyezkedési tanácsadás A tanácsadó tájékoztatja az egyént: � az elhelyezkedéssel kapcsolatos nehézségekről és buktatókról � A pályázati tevékenységről � Önéletrajz írásról � Interjúra való felkészülésről

Célja: alternatívákat kínál a sikeres elhelyezkedéshez, a munkaerő-piaci helyzetet és az egyén adottságait figyelembe véve, képzések felé orientál a munkaerő-piaci pozíció javítása érdekében Álláskeresési technikák azon eszközök és módszerek, amelyek segítik javítani az egyén az álláskeresési esélyeit, a munkaerőpiacon való sikeres szereplését Alkalmazásával az egyén képes lesz: � felmérni saját munkaerő-piaci szerepét, � információt szerezni a képzettségének megfelelő álláslehetőségekről, � önéletrajzát és pályázatát elkészíteni, � a felvételi beszélgetésen megfelelően és hatékonyan kommunikálni, � munkába álláshoz kapcsolódó jogi kérdésekben eligazodni.

Help desk (segítő, tájékoztató szolgáltatás)

¢ Probléma megoldás és kérdésekre történő válaszadás ¢ Ügyféltámogatás ¢ Gyorssegély- szolgálat ¢ Információs pont működtetése ¢ Személyes, telefonos, illetve online szolgáltatás indítás

Életpálya tervezési tanácsadás ¢ Személyre szabott ¢ Egyéni konzultáció keretein belül történik több alkalommal ¢ Személyiségjegyek, képességek, készségek felmérése ¢ Életpálya tervezés ¢ Ideális munkahely és pozíció meghatározása, annak személyiséghez való

illeszkedésének elemzése ¢ Fejlesztendő készségek, képességek meghatározása

Tutorálás A tutor segítő, motiváló, előrehaladást ellenőrző oktató, aki segít: � a tananyag feldolgozásával kapcsolatos problémák megoldásában, � szakmai kérdésekben, � javítja, értékeli a beküldött feladatokat, � visszajelzéseket ad

A kapcsolattartás módja: konzultáció, e-mail, telefon, és egyéb. A résztvevő egyéni tanulmányi követelményeket teljesít, egyéni ütemezésű munkaterv, vagy kutatási terv alapján Plusz feladatokat dolgoz ki Mentorálás

¢ A mentor és a mentorált személy közötti felelősség megosztás ¢ Mindkét partner fejlődése ¢ Kölcsönösségen alapul ¢ Felöleli az élet számos (technikai, szervezeti, és személyes karrier) vonatkozását

Célja: � A beilleszkedési folyamat és a karrier fejlődés segítése � A felhalmozódott tapasztalati tudás átadása a következő nemzedék számára � Tudatos utánpótlás nevelés

A mentor funkciói: � A szakmai és a személyes fejlődést segíti � Informálás � Kihívás, megmérettetés lehetőségének biztosítása � Bevezetés a társas etikettbe � Családi élet és a munka világának összeegyeztetése � Támogatás és megerősítés

Munkaviszonnyal és munkanélküliséggel összefüggő jogi tanácsadás

¢ A jogi problémák frusztrációt okoznak, amely elvonhatja a figyelmet a tanulástól ¢ Ezen segíteni lehet a jogsegély-szolgálat bevezetésével. ¢ Az igénybevevő előadja problémáját, melyet vagy rögtön megold a szaktanácsadó,

vagy megállapodnak egy újabb időpontban ¢ Amennyiben szükséges, a tanácsadó más szakintézmény(ek)hez, vagy más

szakember(ek)hez irányíthatja az igénybevevőt. Kommunikációs tanácsadás

¢ Kötetlen beszélgetés ¢ Kommunikációs készségek feltárása és fejlesztése ¢ Segíti, hogy az igénybevevő a céljait a lehető leghatékonyabban legyen képes elérni

kommunikációja során

Mentálhigiénés szaktanácsadás

¢ A munkanélküliség átéléséből következő mentális problémákat segít feldolgozni ¢ Segít megelőzni azt, hogy valaki tartósan (vagy többször) munka nélkül maradjon

(pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsok). ¢ Segíti a munkanélküliség átélését kísérő, pszichés-mentális hatások feldolgozását ¢ A megküzdési készségek fejlesztését, az önértékelés, önbizalom javítását célozza

Rehabilitációs tanácsadás

¢ A képzési tanácsadás speciális formája ¢ A megváltozott munkaképességűek képzési lehetőségekeit veszi számba ¢ Segíti a munka világába való visszatalálás reális lehetőségeit ¢ Az egyén az egészségi állapotának megfelelő képzési lehetőségekről kap tájékoztatást,

valamint reális képet kap a munkaerő-piaci kilátásairól ¢ Érdeklődésének, megmaradt képességeinek feltárásával képessé válik saját értékeivel

kapcsolatban valóságos ítéletet alkotni.

Akkreditációs alapismeretek (nyilvántartás, statisztika, dokumentálás, képzések alapítása, indítása)

Akkreditáció: minősítő, értékelő és hitelesítő eljárás Felnőttképzési akkreditáció: program/intézmény minőségbiztosítási hitelesítése Programakkreditációs szervezetek

¢ Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) – FOKSZ, BA, MA ¢ Oktatási Hivatal (OH) – FSZ (korábban, 2013-tól nem indítható), SZT, Közoktatás ¢ Más törvények által akkreditált felnőttképzések:

� Pl. Nemzeti Erőforrás Minisztérium akkreditációs testületei: Közművelődési Akkreditációs Bizottság (KAB) stb. - www.erikanet.hu – szakmatár, akkreditációs tájékoztató

� Pl. PAT Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület – Titkársága az Oktatási Hivatalban, elérhetősége is ott: www.oh.gov.hu

¢ Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) � OKJ-s képzések � Általános felnőttképzések � Felzárkóztató képzések � Szakképzések OKJ-n kívül � Hatósági képzések Képzések akkreditációja a FAT-nál: � Programakkreditáció intézmény által kidolgozott képzéshez � Programakkreditáció FAT-nál már akkreditált képzés más intézményben

történő indításához � Más törvény által akkreditált képzés elismerése

Intézményakkreditációs szervezetek

¢ Oktatási Hivatal (OH) – Közoktatási intézmények ¢ Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) – Felsőoktatási intézmények ¢ Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) – Felnőttképzési intézmények FAT intézményakkreditáció típusai:

¢ Teljes eljárásban indított kérelem ¢ Egyszerűsített eljárásban indított kérelem (pl. felsőoktatási intézmény esetén) ¢ Adatváltozás bejelentése

Szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) szerkezete

………………….. SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLÕ ADATOK

1. A szakképesítés azonosító száma: …………………… 2. A szakképesítés megnevezése: ……………………. 3. Szakképesítések köre: 3.1 Részszakképesítés 3.2 Elágazások 3.3 Ráépülés 4. Hozzárendelt FEOR szám: ……………………… 5. Képzés maximális idõtartama:

Szakképesítés megnevezése Szakképzési évfolyamok száma Óraszám

II. EGYÉB ADATOK

SZAKKÉPESÍTÉS MEGNEVEZÉSE: ………………………….. 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai elõképzettség: Szakmai elõképzettség: Elõírt gyakorlat: Elérhetõ kreditek mennyisége: 120 (ebbõl beszámítható az alapképzésbe 30-60 kredit) Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: 2. Elmélet aránya: % 3. Gyakorlat aránya: % 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Idõtartama (évben vagy félévben): 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhetõ, mikor: 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

III. MUNKATERÜLET

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése

A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése

IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

A szakmai követelménymodulok felsorolása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A szakmai ismeretek a típus megjelölésével Típus Szakmai ismeret A szakmai készségek a szint megjelölésével Szint Szakmai készség Személyes kompetenciák: Társas kompetenciák: Módszerkompetenciák:

Összes szakmai követelménymodult ennek megfelelően kell elkészíteni.

A ……….. azonosító számú, …………. megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

azonosítója megnevezése

V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei 2. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: Időtartama: perc (felkészülési idő .. perc, válaszadási idő … perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:

1. feladat …% 2. feladat …..%

Az összes vizsgarészt ezek alapján kell elkészíteni. 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan

1. vizsgarész: … 2. vizsgarész: … ….

4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai

VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Szakképzés megnevezése

VII. EGYEBEK

Képzési és kimeneti követelmények (KKK) szerkezete

……………. ALAPKÉPZÉSI/MESTERKÉPZÉSI/TANÁRI MESTER SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: ………………….. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)/mesterfokozat (mester, magister, rövidítve: MA) – szakképzettség: ……………….. – választható szakirányok: ………………………….. – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:……………………….. 3. Képzési terület: ……………………………. 4. Képzési ág: ……………………………. 5. A képzési idő félévekben: …. félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: …… kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: …… kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: ……. kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: …. kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: …. kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: …… kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: ……… 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: Az alapszak célja …………………. A………(szak neve) – figyelemmel a választható szakirányokra is – az alapfokozat birtokában ismerik: …………………………. alkalmasak: ……………………………….. Rendelkeznek személyes és szociális kompetenciákkal: …………………… Amennyiben szakirányok vannak, ez utóbbi három szempontot szakirányonként is meg kell határozni. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – alapozó ismeretek: ………. kredit Tartalma modulárisan – szakmai törzsanyag: ……….. kredit, ebből Tartalma modulárisan b) differenciált szakmai ismeretek: …. kredit Tartalma modulárisan 9. Szakmai gyakorlat: …………………. 10. Nyelvi követelmények: ………………………. 11. Egyéb követelmények, megjegyzések: …………………

Felnőttképzési szerepek, oktatásszervezői feladatkörök

Felnőttképzési tevékenység folytatásának első lépése:

Felnőttképzési nyilvántartásba vétel

• A felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól

szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet szerint, felnőttképzési tevékenység csak akkor

folytatható, ha a székhelye szerinti illetékes munkaügyi központnál a bejelentés

megtörtént és a felnőttképzési intézmény tevékenysége megfelel a jogszabályban foglalt

feltételeknek.

• Felnőttképzési tevékenység megkezdése = a tevékenység tényleges megkezdése vagy a

képzés hirdetésének megjelentetése

Intézmények, képzések, felnőttképzési szolgáltatások bejelentésének folyamata Bejelentő lap kitöltése www.afsz.hu

↓ Igazgatási és szolgáltatási díj megfizetése (9.610.- Ft/alkalom)

↓ Bejelentő lap elküldése a területileg illetékes Munkaügyi Központhoz (Kormányhivatalon belül)

↓ Igazolás formanyomtatvány megküldésével értesíti a bejelentést tevőt a nyilvántartási rendszerbe való rögzítésről.

↓ Értesítés formanyomtatvány megküldésével értesíti a képző intézményt a hiányosságokról és figyelmezteti a felnőttképzési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről.

↓ Felnőttképzési nyilvántartási szám megléte

Felnőttképzést Folytató Intézmények Nyilvántartása (FINY)

Országos Statisztikai Adatszolgáltató Program (OSAP)

• A felnőttképzést folytató intézmények számára kötelező • Elektronikusan www.osap.nive.hu • Beküldési határidő:

– a vizsga ill. a befejezést követő 10. napig – Hatósági jellegű és 25 óránál kevesebb képzési idejű képzések esetében az évet

követő 10. nap Kötelező dokumentumok Képzési dokumentáció készítése és vezetés nem csak akkreditált felnőttképzések esetében szükséges! Minden dokumentum fejléces, amely tartalmazza a hatósági nyilvántartási számot is! A képzési mappa tartalmának áttekintése A képzés megkezdése előtt:

• Képzési program • Oktatói nyilvántartók • Oktatói nyilatkozatok • Oktatói bizonyítványok hitelesített másolatai • Órarend • Jelentkezési lapok • A képzésbe való bekapcsolódást igazoló dokumentumok másolatai, hitelesítve

(bizonyítványok, álláskeresői státuszt igazoló dokumentum, GYES/GYED igazolás stb.)

• Felvételihez kapcsolódó dokumentumok (tesztek, jegyzőkönyvek stb.) • Felvételi jelenléti ív • Szolgáltatási leírások

A képzés megkezdésekor • Képzési tájékoztató (különös tekintettel a vizsgakövetelményekre) • Felnőttképzési szerződések A képzés során • Jelenléti ívek • Haladási napló • Segédanyagok CD-n vagy nyomtatott formában, amennyiben volt • Segédanyagok átvételét igazoló aláíró ív • Szolgáltatások biztosítását és igénybevételét igazoló dokumentumok • Az értékelés dokumentumai (záróteszt, záródolgozat, szóbeli tételsor stb.) • Vizsgajegyzőkönyv • A kiadott tanúsítványok a képzés sikeres elvégzéséről (hitelesített másolat) • Tanúsítvány átvételi elismervény • Elégedettségi kérdőívek (a résztvevők által, az oktatók által) • Elégedettségi kérdőívek összegzése A képzés zárását követő 10. napig • OSAP statisztika kinyomtatva

Felnőttképzés szervezői szerepkörök

• Felnőttképzési menedzser: fő feladatkör a forrásteremtés • Oktatástervező: a térség gazdasági és társadalmi jellemzőinek ismeretében új

képzéseket tervez és akkreditáltatja • Toborzó, kiválasztó munkatárs: a potenciális célcsoportok felkutatása és kiválasztása

különféle eszközök segítségével

Monitoring szakember

Belső munkatárs Külső szakember belső ellenőrzés a szervezet fejlesztése

céljából Két típusa:

- belülről felkért külső szakember, aki más szemmel látja és fejlesztéseket javasol

- külső szerv által indított külső ellenőrzés, amely szankciókkal járhat (akkreditációs, munkaügyis stb.)

Oktató a képzésben: tréneri, előadói, tutori stb. szerepkörökben Felnőttképzési szolgáltatók: felnőttképzési szolgáltatásokat koordinálják és/vagy nyújtják (tanácsadó, mentor, koordinátor stb.)

Oktatásszervezői feladatkör

Szűkebb értelemben

Tágabb értelemben

A képző intézmény

meglévő képzéseinek szervezése,

adminisztrációja

Többféle szerepkör/feladatkör

keveredése

Nagyobb szervezeteknél jellemzőbb

Kisebb szervezeteknél jellemezőbb

Főbb oktatásszervezői feladatok Tárgyi, infrastrukturális feltételek biztosításához kapcsolódó feladatok:

• Képzési helyszín biztosítása, berendezése • Oktatástechnikai eszközök biztosítása, ellenőrzése • Segédanyagok online és nyomtatott formában történő biztosítása, • Sokszorosítása

Oktatókkal való kapcsolattartás feladatai:

• Oktatók felkérése, kiválasztása (képzésvezetővel egyeztetve) • Képzés időbeosztásának egyeztetése az oktatókkal (órarend készítése) • Szerződés kötése az oktatókkal (pénzügyessel egyeztetve) • Oktatói igények begyűjtése és teljesítése (technika, sokszorosítás stb.) • Változások kezelése (pl. helyettesítés) • Folyamatos kapcsolattartás • Hallgatói kérések továbbítása

Felnőtt tanulókkal való kapcsolattartás feladatai:

• Toborozás, kiválasztás • Tájékoztatás • Segédletek biztosítása • Pozitív légkör kialakítása • Hallgatói kérések továbbítása a megfelelő fórumok felé • Folyamatos kapcsolattartás • Utánkövetés • Alumni (= „véndiák”) adatbázis

Adminisztratív feladatok:

• Képzési mappa vezetése • Hiányzó dokumentumok, adatok pótlása • Események, változások dokumentálása • Statisztikák készítése

Képzés értékelésével kapcsolatos feladatok: 1. Tanulói teljesítések értékelésével kapcsolatos feladatok

• Vizsgakövetelményekről tájékoztatás • Vizsgaszervezés • Vizsgabizottság felkérése (a képzésvezetővel egyeztetve) • Vizsgafeltételek biztosítása (pl. tárgyi) • Vizsga bejelentése (OKJ-s képzéseknél) • Vizsga adminisztráció • Tanúsítványok elkészítése • Tanúsítványok átadásának megszervezése

2. Képzés értékelése • Min. elégedettségmérés és összesítés hallgatói és oktatói körben és visszacsatolás

(oktatók felé, intézmény felé, vezetés felé stb.) • 360°-os értékelés minden a képzésben érintettel (beleértve a munkaadót is) - hosszabb

képzések esetén jellemző

Szakképzési alapismeretek

A kompetencia alapú képzés, a moduláris képzés, a szakmacsoportok, Szakképesítés, rész-szakképesítés, ráépülés, elágazás

A kompetenciaalapú, moduláris szakképzési szerkezet A MODERNIZÁCIÓ LÉNYEGE

§ A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési tartalmak meghatározása § Moduláris, átjárható és átlátható szakképzési szerkezet kialakítása § A munkaerő alkalmazkodó-képességének és mobilitásának fejlesztése § 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési

Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről OKJ - 2006. – www.okj2006.hu Javaslat az új szerkezetű OKJ bevezetésére Kompetencia alapú, moduláris szerkezet Jellemzői:

• Szakképesítések • Rész-szakképesítések • Elágazások • Ráépülések • Átjárható, átlátható • Rugalmas ugyanakkor stabil

Fogalmak • Szakképesítés azonosító száma

Az új OKJ-ban az azonosító szám 15 számjegyből áll. Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét, a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát, a 8. az alap-szakképesítést, a 9. a rész-szakképesítést, a 10. az elágazást, a 11. a ráépülést, a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét, végül a 14-15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi.

• Szakképesítés tanulmányi területe Az OKJ-szám 3-5. számjegye. Fő csoportok: 1.) oktatás; 2.) Humán tudományok és művészetek; 3.) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések; 4.) Matematika, számítástechnika és egyéb természettudományos képzések; 5.) Műszaki, ipari és építőipari képzések; 6.) Mezőgazdaság; 7.) Egészségügyi és szociális gondoskodás; 8.) Szolgáltatások.

• Rész-szakképesítés Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

• Elágazás A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

• Ráépülés A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

A szakmai vizsgák I. Fogalmak Követelménymodul A követelménymodul a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi szakmai követelményét. A követelménymodulok egyes szakképesítések szakmai követelményeinek összevetése útján keletkez(het)nek, feladatkompetenciákat és tulajdonságkompetenciákat tartalmaz(hat)nak. Vizsgarész A szakmai vizsga szervezési egysége. Egy, vagy több, sorban következő vizsgafeladatot tartalmaz, és általában egy követelménymodulhoz van hozzárendelve. Vizsgafeladat A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladat megfogalmazása tartalmazza a vizsgate-vékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit. A vizsgafeladathoz legalább egy tevékenységet kell hozzárendelni. Követelménymodul vizsgaszakaszon belüli első vizsgafeladatának meghatározott teljesítése lehet feltétele a modul folytatásának. Komplex vizsgafeladat A komplex vizsgafeladat megoldása során a vizsgázó megha-tározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, és te-vékenysége kiegészül egyes meghatározott kompetenciák fel-mérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgate-vékenységgel. A komplex vizsgafeladatban lehetnek olyan – célszerűen témájukat tekintve a fő feladattal összefüggő – feladatok is, amelyek elvégzése nem feltétele, nem része a fő feladat teljesítésének. Vizsgatevékenység

• Vizsgafeladatban közölt cél eléréséhez szükséges, a vizsgázótól elvárt tevékenység. • Egy vizsgafeladaton belül többféle párhuzamos vizsgatevékenység határozható meg. • A vizsgatevékenységhez legalább egy értékelést kell hozzárendelni.

A szakképesítés célja szerinti gyakorlatai vizsgatevékenység A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező tevékenység (továbbiakban gyakorlati vizsgatevékeny-ség). A szakképesítés célja szerinti szóbeli vizsgatevékenység A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy, azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli infor-mációközléssel járó vizsgatevékenység. A szakképesítés célja szerinti interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a köztes eredményektől is függően előre meghatározottan és automatikusan irányított, általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység. A szakképesítés célja szerinti írásbeli vizsgatevékenység A szakképesítés megszerzése révén végezhető munka-tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített, (kiegészített) papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező vizsgatevékenység.

II. A szakmai vizsga időtartama és keretei

• Követelménymodulok és vizsgarészek összerendelése • A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása • A vizsgarészek jellemzői

Követelménymodulok és vizsgarészek összerendelése

• Törekedni kell a követelménymodulhoz vizsgarészt rendelni • Az utolsó vizsgarész valamennyi követelménymodullal összerendelhető – teljes

vizsgabizottság előtt kell lefolytatni A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása

– Vizsgarészek száma 2-9, max. 3 nap – Egymást tevékenységében követő vizsgafeladatokat tartalmaz – Követelménymodulhoz rendelendő – Maximum napi 8 óra – 3 egymást követő nap esetén maximum 18 óra

Vizsgarészek jellemzői

• Központilag meghatározott vizsgafeladatok • A követelménymodulban elért eredmények hatása a vizsga egészére (szakképesítés,

rész-szakképesítés; minimum-feltétel) • A vizsgarészben végzett tevékenység értékelése alapján a vizsga folytathatóságának

feltételei (pl. súlyos hiba elkövetése) • Az adott vizsgarészben a vizsgatevékenység meghatározása

III. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Amennyiben az SZVK tartalmazza

• Szintvizsga • Egyéb, a miniszter által meghatározott feltételek

IV. A szakmai vizsga feladatai, tevékenységei, és értékelési módjai

• Egy vizsgarészen belül egy, vagy időben egymás után elvégzendő több vizsgafeladatot, továbbá vizsga-feladatonként egy, vagy egymással párhuzamos több vizsgatevékenységet kell meghatározni.

• Ennek alapján legyen elkészíthető a követelménymodul valamennyi – a vizsgán felmérhető – feladat- és tulajdonságkompetenciáját lefedő feladatkészlet. Ezen felül törekedni kell arra, hogy az egyes vizsgázók személyes vizsgatevékenységei lefedjék a szakképesítés legjellemzőbb munkatevékenységeit.

Szakmai vizsga összegző értékelése A szakképesítés megszerzéséhez valamennyi követelménymodul esetében el kell érni a modulonként megállapított elégséges szintet. Egy követelménymodul elégséges szintjének teljesítéséhez el kell érni a modul egészének 50%-át.

A szakmai vizsga összegzett teljesítménye az egyes modulokhoz tizedes törtként képzett, a modulban elért értéknek és a modul súlyának szorzatai összegeként adódik. Az ennek megfelelő százalékérték alapján az osztályzatokat a következőképpen kell megállapítani:

• elért 50% esetén elégséges (2), • elért 60% esetén közepes (3), • elért 70% esetén jó (4), • elért 80% esetén jeles (5).

Példa: A szakképesítésben X modul aránya 60%, teljesítése 50% Y modulé 40%, teljesítése 80%. Összegzett értékelés: 0,6*0,5 + 0,4*0,8 = 0,30 + 0,32 = 0, 62 ; 62%, Közepes (3) A vizsgázó a szakmai vizsgáról tanúsítványt kap, melyben – akkor is ha valamelyik modul elégtelensége miatt a szakképesítést nem szerzi meg – valamennyi teljesített modulra vonatkozóan fel kell tüntetni a modul teljesítésének (kerekített) százalékban kifejezett értékét. V. A vizsgarészek alóli felmentés feltételei

¢ A vizsgázó által a vizsgát megelőzően letett olyan vizsga, amely - a szakképesítés valamely követelménymoduljának teljes egészét magában foglalja, és - szervezési, felügyeleti és egyéb körülményei megfelelnek a szakmai vizsga

követelményeinek (állami vizsga). ¢ Egy ilyen vizsga lehet egyébként - egy szakképzési folyamatba illeszkedő modulzáró vizsga, - a gyakorlati képzés eredményességét, illetve az irányítás melletti munkavégzéshez

szükséges kompetenciákat felmérő szintvizsga, - a szakközépiskolai érettségi vizsga, - a szakiskolai 10. osztály végén letett vizsga. ¢ Továbbá lehet:

Az Szvk-ban meghatározott egyes modulok esetében a vizsgázó által a vizsgát megelőzően letett olyan, az Szvk-ban meghatározott feltételeknek megfelelően lefolytatott és dokumentált vizsga, amely a vizsgatevékenység szezonális jellege, helyszíne, szervezési és más körülményei következtében a szakmai vizsga többi moduljával egy időszakban nem szervezhető meg.

¢ Valamint lehet: A vizsgázó által, az Szvk-ban meghatározott módon elkészített, dokumentált és aszerint értékelt tárgyi formában megjelenő produktum, pl. vizsgaremek, szakdolgozat stb. A vizsgát megelőzően az Szvk-ban meghatározott időszakban, módon, és annak megfelelően dokumentálva a vizsgázó által elkészített produktumok és elvégzett tevékenységek (pl. elvégzett gyakorlófeladatok gyűjteménye, igazolt és dokumentált munkagyakorlat stb.). Összefoglalva Az OKJ 2006. kompetencia alapú, moduláris szakképzési szerkezet. A kapcsolódó vizsga alkalmas a kompetenciák mérésére és értékelésére, valamint lehetővé teszia rendszer kimeneti (követelmény oldali) átjárhatóságát.