Csillagászati földrajz gyakorlat

Csillagászati földrajz előadás2014/2015 tanév I. félév

Dr. Szilassi Péteregyetemi docensTermészeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke-mail: toto@geo.u-szeged.hu Fogadóóra: Kedd 10.00 - 12.00

Minden héten szerdán 14.00-14.45-ig

Számonkérés:

• Az órán elhangzott témakörök!• Írásbeli kollokvium (változtatom a tesztet,

esszét!!)• A kollokviumra jelentkezés feltétele a

gyakorlat legalább elégséges szintú teljesítése!

„A csillagászati földrajz nem csillagászat. Korábban sem volt az, és a jövőben sem kíván a csillagászati kutatások részese vagy versenytársa lenni. A csillagászati földrajz alapvetően földrajzi diszplicína."

MIBŐL KÉSZÜLJENEK? 1

Egyéb források, internetes linkek, oktatóprogramok stb. a Coospace-n elérhetőek

http://www.u-szeged.hu/

MIBŐL KÉSZÜLJENEK? 2.

• Az előadáson elhangzottak adják a kollokvium anyagát!!! Az Internetről elérhető „kéziratokban”, vázlatokban RENGETEG a hiba, ezért NE azokból készüljenek!

I. Az emberiség világszemléletének fejlődéseII. Szférikus csillagászat• Tájékozódás a Földön• Tájékozódás az égbolton - égi koordináta-rendszerek• A Nap mozgása• A nappalok hossza• A gömbháromszögtan elemei• Átszámítás horizontális és egyenlítői koordináta-rendszerek között• Az időszámítás• A naptár• A földrajzi helymeghatározás• Csillagtérképek• A Föld mint égitest• A Föld alakja• A Föld mozgásai• A Föld Nap körüli keringésének következményei• A Föld pályaelemeinek szekuláris változásai és azok földrajzi következményei

Miről is lesz szó?

III. A világmindenség szerkezete és keletkezése (részben)• A Naprendszer• A Nap• A bolygók• A bolygók holdjai• Az üstökösök• A meteorok• A bolygóközi anyag• Néhány összehasonlító planetológiai gondolat• A Tejútrendszer• A csillagok jellemzői• A csillagok fejlődése• Csillagrendszerek• Változó csillagok• A csillagközi anyag• A Tejútrendszer magja• Az extragalaxisok• Az Univerzum keletkezésére vonatkozó elméletek

„Ezt a munkát bizony nem olvashatja olyan kevés tudású műveletlen ember, aki még földgömböt sem látott, s nem látta sem a rajta található párhuzamos, sem az ezekre merőleges, rézsútos köröket, sem a Térítőnek, az Egyenlítőnek meg az Állatövnek a helyzetét, mely utóbbin a Nap fordul, s kioktat bennünket az éghajlati és légváltozási különbségekre….Aki az égbolton a Göncölszekér hét csillagát sem ismeri, vagy egyáltalán semmi mást sem, az hozzá se nyúljon ehhez a könyvhöz, vagy legalábbis ne most, csak akkor ha mindazt elsajátította, ami szükséges ahhoz, hogy a földrajz terén otthonos legyen.”

Strabón (i.e 1.század) Geographica

Stonhenge

A csillagászati földrajzi ismeretek gyakorlati alkalmazásai az

ókorban:• Geodézia, térképészet (térképek készítése,

gátak tervezése) • Tájékozódás, navigáció (kereskedelem)• Naptár készítés, főként a mezőgazdaságra

épülő potamikus kultúrákban• Asztrológia

Zikuratok (Babilon)

Re

Thalész

•A Föld lapos korong, az égbolt kupola

•Megjósol egy napfogyatkozást, ami miatt egy méd-lűd csata a Halüsz folyó mellett „elmaradt”. i.e. 580 körül•A Hold a Naptól kapja a fényét

Anaximandrosz

• A Földet kőoszlophoz hasonlítja

• Ő adta ki az első földrajzi térképet

Anaximenész

• A csillagok azért nem melegítenek, mert roppant távol vannak…

• A csillagok természete tüzes, itt-ott azonban van néhány földnemű test is, mely együtt forog amazokkal, és láthatatlan…

• A Föld asztal alakú

129

Klaudiusz Ptolemaiosz

i.sz 90-161

Kopernikusz

1473-1543

Tycho Brache

1546-1601

Johannes Kepler

1571-1630

Kepler törvények

Galileo Galilei

1569-1642

A Holdnak van domborzata!

A Jupiter 4 legnagyobb holdjának felfedezése: Eropa, Ganymede, Io, Callistro

Galilei egyéb felfedezései:

• Vénusz fényváltozásai• A Tejútrendszert csillagok alkotják

Isaac Newton

1646-1727