Click here to load reader

Csillagászati mérések és megfigyelésekm-m.elte.hu/M_M_csillagaszat2018.pdf · A Naprendszer Bolygók A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által 2006-ban elfogadott definíció:

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of Csillagászati mérések és megfigyelésekm-m.elte.hu/M_M_csillagaszat2018.pdf · A Naprendszer...

  • Csillagászati mérések és megfigyelések

    Süli ÁronEötvös Loránd Tudományegyetem

    Csillagászati Tanszék

  • A Naprendszer

    Bolygók

    Naptól mértátlagos táv.szerint növekvősorrendben:1. Merkúr2. Vénusz3. Föld4. Mars5. Jupiter6. Szaturnusz7. Uránusz8. Neptunusz

    Belsőbolygók

    Külsőbolygók

  • A Naprendszer

    Bolygók

    A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által 2006-ban elfogadott definíció:

    1. Nap körüli direkt pályán kering2. Elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy jó közelítéssel gömb alakot

    öltsön3. „Pályája mentén” kisöpörte az égitesteket (pályáján nem található

    vele összemérhető égitest)

    A „Pályája mentén” megfogalmazást úgy kell érteni, hogy csak kis, gravitációs hatásukat tekintveelhanyagolható tömegű testek maradtak az ellipszis pályája metén (ld. Föld közeli aszteroidák).

  • A Naprendszer

    Törpebolygók

    A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által 2006-ban elfogadott definíció:

    1. Nap körüli direkt pályán kering2. Elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy jó közelítéssel gömb alakot öltsön

    Ismert képviselői: Ceres, Plútó, Eris, Makemake, Haumea

    Ceres Plútó

    Eris Makemake

  • A Naprendszer

    Kisbolygók

    A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által 2006-ban elfogadott definíció:

    1. Nap körüli direkt pályán kering

    Ismert képviselői: Pallas, Júnó, Vesta, Ógyalla, Hunnia, Detre, Izsák, Gothard, KulinJúnó animáció: https://www.eso.org/public/videos/ann15028a/

    Pallas

  • A Naprendszer

    A Kepler-törvények

    Johannes Kepler bolygómozgást leíró törvényei (1609, 1619):

    1. A bolygók ellipszis alakú pályán keringnek, melynek egyikgyújtópontjában (𝐹1) a Nap áll.

    2. A bolygókhoz húzott vezérsugár egyenlő időközök alatt egyenlőterületeket súrol (felületi sebesség állandó, 𝐴1 = 𝐴2).Következmény: a bolygók napközelben gyorsabban haladnak mintnaptávolban.

    3. A pályák fél nagytengelyeinek (𝑎) köbei úgy aránylanak egymáshoz,mint a megfelelő keringési idők (𝑇) négyzetei,

    𝑇2

    𝑎3= Kepler−állandó, 𝑇2 ∝ 𝑎3

    Következmény: a bolygók keringési ideje a Naptól távolodva nő.

  • KoordinátarendszerekM megfigyelő földrajzi koordinátáira szükség vankét koordinátával:

    földrajzi szélességföldrajzi hosszúság

    A földrajzi koordináták definiálásához szükséges:1. forgástengely: kijelöli az északi és déli pólust2. egyenlítő: a Föld O kp.-ján átmenő, a forgástengelyre

    merőleges sík az egyenlítő síkja (egyenlítő)3. szélességi körök: az egyenlítővel párhuzamos síkok a

    Föld felszínét a szélességi körökben metszik4. meridián: a P és P’ pólusokon és az M megfigyelőn

    halad át a meridián síkja, Föld felszínét M-hez tartozómeridiánban metszi (kör)

    5. kezdeti meridián: a greenwichi obszervatórium meghatározott pontján áthaladó meridián

  • Koordinátarendszerek

  • Koordinátarendszerek

    Pólus horizont feletti magassága

    M megfigyelő helyén függőón iránya MO1 horizont síkjaM-ben párhuzamost húzunk PP’-vel kijelöli a P pólus irányát

    A P pólus horizont feletti ℎ magassága megegyezikaz M szélességével:

    ℎ = 𝜑

  • Koordinátarendszerek

    Az éggömb

    O

    C

    C’

    Az égitestek helyzete: szférikus csillagászatAlapfogalma: éggömb: felületére az égitesteketleképezzük, sugara tetszőleges lehet.A középpont megválasztása szerint lehet:

    1. topocentrikus

    2. geocentrikus

    3. heliocentrikus

    4. galaktocentrikus

    5. baricentrikus

    C’ pontban metszi az éggömböt, ez a csillag szférikus helye.

    Két szöggel adható meg, ehhez kell:

    1. alapsík

    2. kiindulási irány

    3. körüljárási irány

  • Koordinátarendszerek

    Topocentrikus horizontális 𝑚,𝐴

    Meridionális metszet

    Lehet topo- v. geocentrikus

    A topocentrikus horizontális Kr.-ben éggömb kp.-ja M

    Függőón iránya kijelöli a zenit-nadír (ZN) irányt

    Az M-n áthaladó ZN-re merőleges sík: horizont síkja

    Az éggömb és a horizont síkjának metszése: horizont

    M-n keresztül forgástengellyel párhuzamos egyenes: P és P ’

    A P-n, Z-n és M-n halad át a meridián síkja

    Az éggömb és a meridián síkjának metszése: égi meridián

    áthalad a P, Z, P’, N pontokon.

    NP’

  • N P’

    Koordinátarendszerek

    Topocentrikus horizontális

    Meridionális metszet

    A meridián mentén P Z haladva D pont

    A horizonttal || körök az almukantarátok

    Az M kp. Z-t és N-t összekötő félkörök a

    vertikális körök

    A meridián síkjára vertikális körök az

    első vertikálisok (Ny és K pontok)

    • alapsík: horizont síkja

    • alapirány: az MD félegyenes iránya

    • körüljárási irány: Z-ből nézve óramutató járásával megegyező

    Egy C égitest koordiniátái:

    • 𝑚 magasság: a horizontól mért 𝑚 szögtávolság,𝑚 ∈ −90°, 90°

    • 𝐴 azimut: a C-n áthaladó vertikális horizonttal való metszéspontjának D-től mért szögtávolsága, 𝐴 ∈ −90°, 90°

    zenittávolság: 𝑧 = 90° − 𝑚Topocentrikus horizontális Kr.

  • Koordinátarendszerek

    Geocentrikus horizontális 𝑚,𝐴

    A geocentrikus horizontális Kr. középpontja a Föld O geometriaiközéppontja

    A ZN irányt az OM egyenes határozza meg

    Az alapsík az O ponton megy át

    Egy égitest topo- és geocentrikus koordinátái különböznek:

    1. A ZN irány eltérhet a függőónétól,

    2. Közeli égitesteknél (naprendszerbeli) a Föld mérte nemhanyagolható el, az ilyen égitestek kissé más iránybanlátszanak O-ból mint M-ből (parallaxis).

    Geocentrikus horizontális Kr.

    O

  • Koordinátarendszerek

    Az I. egyenlítői 𝛿, 𝑡

    Lehet topo- v. geocentrikus

    A topocentrikus rendszerben az éggömb kp.-ja M

    Zenit-nadír (ZN) irányt függőón jelöli ki

    A geocentrikus rendszerben az éggömb kp.-ja O

    Zenit-nadír (ZN) irányt OM egyenes jelöli ki

    Mindkét esetben az P, P’-t a Föld forgástengelye jelöli ki.

    Az éggömb kp.-ján átmenő PP’-re sík az égi egyenlítő síkja

    ami az éggömböt az égi egyenlítőben metszi.

    A meridián mentén P Z haladva D pont

    Az egyenlítővel || körök az deklinációs körök

    Az M kp. P-t és P’-t összekötő félkörök az órakörök

    • alapsík: az égi egyenlítő síkja

    • alapirány: az OD v. MD félegyenes iránya

    • körüljárási irány: P-ből nézve óramutató járásával megegyező

    Az I. egyenlítői Kr.

  • Koordinátarendszerek

    Az I. egyenlítői 𝛿, 𝑡

    Egy C égitest koordinátái:

    • 𝛿 deklináció: az égi egyenlítőtől mért 𝛿 szögtávolság,𝛿 ∈ −90°, 90°

    • 𝒕 óraszög: a PCP’-n áthaladó órakör egyenlítővel való metszéspontjának D-től mért szögtávolsága,

    𝑡 ∈ 0ℎ, 24ℎ

    pólustávolság: 𝑝 = 90° − 𝛿

    A 𝛿 állandó, a 𝒕 a Föld forgása miatt növekszik

    (sajátmozgás, egyenlítő helyzete változik → 𝛿 változik)

    Az I. egyenlítői Kr.

  • Koordinátarendszerek

    Parallaktikus szerelés

    Egyik tengelyük, óratengely || a PP’-vel

    másik tengelyük, deklinációs erre .

    A deklinációs tengely körül forgatva → 𝛿

    Az óratengely körül egy óragép forgatja → távcső követi a csillagot

    Parallaktikus szerelés

  • Koordinátarendszerek

    A II. egyenlítői 𝛿, 𝛼

    Lehet topo- v. geocentrikus

    Az éggömb kp.-ján átmenő, a Föld napkörüli keringési

    síkjával || sík az ekliptika síkja

    ami az éggömböt az eklitikában metszi.

    Ekliptika egyúttal a Nap évi járásának nyoma az éggömbön

    Az ekliptika és az égi egyenlítő 𝜀 = 23°, 5 szöget zár

    Két pontban metszik egymást:

    • Tavaszpont, jele 𝛾

    • Őszpont, jele Ω

    A tavaszpont: a Nap évi látszólagos mozgása során a délifélgömbről az északira lép.

    • alapsík: az égi egyenlítő síkja

    • alapirány: az O𝜸 félegyenes iránya

    • körüljárási irány: P-ből nézve óramutató járásával ellentétes

    A II. egyenlítői Kr.

  • Koordinátarendszerek

    A II. egyenlítői 𝛿, 𝛼

    A II. egyenlítői Kr.

    Egy C égitest koordinátái:

    • 𝛿 deklináció: az égi egyenlítőtől mért 𝛿 szögtávolság,𝛿 ∈ −90°, 90°

    • 𝜶 rektaszcenzió: a PCP’-n áthaladó órakör egyenlítővel való metszéspontjának 𝛾 -tól mért szögtávolsága,

    𝜶 ∈ 0ℎ, 24ℎ

    Az 𝛼, 𝛿 igen jó közelítéssel állandó

    (sajátmozgás, tavaszpont)

    Katalógusba foglalhatók, melyek adott epochára megadjáka csillagok koordinátáit.

  • A csillagok látszólagos mozgása

    A csillagok azonos szögsebességgel mozognaka P pólus körül. Ez alatt a 75 perces expozíciósfelvétel alatt kb. 𝜙 = 19°-ot mozdultak el.

    A Föld forgása miatt a csillagok a deklinációs körök menténmozognak.

    75𝑚

    1440𝑚=

    𝜙

    360 𝜙 = 18°. 75

    A csillagok kelettől nyugati irányban keringenek. Napi látszólagos mozgásuk során kétszer haladnak át a meridiánon:1. felső kulmináció (delelés): zenithez közelebbi átmenet2. alsó kulmináció: zenittől távolabbi átmenet

    Z

    N

  • A csillagok látszólagos mozgása

    Csillagok láthatósága (meridionális metszet)

    M megfigyelő, ℎ horizont síkjának, 𝑒 az egyenlítő síkjának a meridiánsíkjával való metszésvonala.P ℎ feletti magassága 𝜑, M földrajzi szélessége

    A horizonthoz képest a csillagok napi látszólagos mozgása:1. Mind az alsó, mind a felső kulmináció a horizont felett van. A

    𝛿 ≥ 90° − 𝜑deklinációjú csillagok cirkumpolárisak(1-es jelzésű, előző dián a piros csillag).

    2. Az alsó kulmináció a horizont alatt, a felső a horizont felett van:ezek a csillagok felkelnek és lenyugszanak:

    𝜑 − 90° < 𝛿 < 90° − 𝜑(2-es jelzésű, előző dián a sárga csillag)

    3. A felső kulmináció a horizont alatt van: az ilyen csillag M számáranem látható

    𝛿 ≤ 𝜑 − 90°(3-es jelzésű, előző dián a kék csillag).

    Budapest földrajzi szélessége: 𝜑 = 47°30′, ezért itt a 𝛿 ≥ 42°30′csillagok cirkumpolárisak, a 𝛿 ≤ −42°30′ csillagok sosem láthatók.

  • A Nap látszólagos mozgása

    A Nap nevezetes helyzetei

    A Nap az év során végighalad az ekliptikán:

    𝛼 ∈ 0, 24ℎ , 𝛿 ∈ [−23°26′, 23°26′]

    A Nap négy nevezetes helyzetét az ábra és az alábbi táblázat tartalmazza.

    Hely 𝜶 𝜹 ElnevezésKözelítő időpont

    Tavaszpont 0ℎ 0° Tavaszinapéjegyenlőség(ekvinikcium)

    Március 21.

    Nyárpont 6ℎ 23°26′ Nyári napforduló (szolsztícium)

    Június 21.

    Őszpont 12ℎ 0° Őszi napéjegyenlőség(ekvinikcium)

    Szept. 23.

    Télpont 18ℎ −23°26′ Téli napforduló (szolsztícium)

    Dec. 21.

    A napéjegyenlőségek és napfordulók időpontja csakközelítő, mert a tropikus év hossza (Nap 𝛾 → 𝛾 halad)napból áll (𝑇 = 365,2422).

  • A Nap látszólagos mozgása

    P

    P’

    𝛾

    Ω

    Z

    K

    Ny

    Az északi féltekén lévő megfigyelő számára 𝛿 > 0 esetén a Nap horizont feletti íve (folytonos vonal) hosszabb mint az alatti (szaggatott vonal), 𝛿 = 0 esetén (őszi és tavaszi napéjegyenlőség) a két ívdarab megegyezik, 𝛿 < 0 esetén a nappali ív rövidebb mint az éjszakai.

    nappal

    éjszaka

    03.21. - 09.21.

    09.21. – 03.21.

    Télpont12.21.

    Nyárpont06.21.

  • A sarkkörök és térítőkörökA Nap deklinációjának változásával kapcsolatosak:• A sarkkörök azok a szélességi körök, ahol a Nap évente egyszer

    cirkumpoláris.Ennek feltétele az északi féltekén: 𝛿 > 90 − 𝜑, a Nap maximális deklinációja: 𝛿⊙ = 23°26

    ′ (nyári napforduló),így 𝜑 = 90 − 𝛿⊙ = 66°24′ (a déli féltekén: 𝜑 = −66°24′).

    • A térítőkörök azok a szélességi körök ahol Nap évente egyszer a Zenitben delel.Ennek feltétele, hogy a 𝑧 = 𝜑 − 𝛿 zenittávolság zéróvá váljon(ld. az ábrát):

    𝑧 = 0 → 𝜑 = ±23°26′Az északi féltekén a térítőkört Ráktérítőnek, a délin Baktérítőneknevezzük.

    A zenitávolság az M helyén

  • A Nap járása különböző 𝜑-n• Az egyenlítőn, 𝜑 = 0

    • Egész évben ugyanolyan hosszúak a nappalok és az éjszakák• A Nap kétszer delel zenitben: a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségkor

    • A trópusi övben, 𝜑 ∈ [−23°26′, 23°26′)• A nappalok és az éjszakák hossza változik• Kétszer delel a Nap a zenitben, az északi féltekén a nyári szolsztíciumra

    szimmetrikusan• A Ráktérítőn (Baktérítőn), 𝜑 = ±23°26′

    • Egyszer delel a Nap a zenitben a nyári (téli) napfordulókor• A mérsékelt övben, 𝜑 ∈ (±23°26′, ±66°24′)

    • A Nap sosem delel a zenitben• Az északi (déli) sarkkörön, 𝜑 = ±66°24′

    • A Nap a nyári (téli) napfordulókor cirkumpoláris• A Nap a téli (nyári) napfordulókor nem kel fel

    • Az északi (déli) sarkkörön túl, 𝜑 ∈ (±66°24′, ±90)• A Nap bizonyos időre cirkumpoláris, nyári (téli) napforduló környékén• A Nap bizonyos ideig nem kel fel, téli (nyári) napforduló környékén

    • Az északi (déli) sarkon, 𝜑 = ±90• A Nap a 𝛾 → Ω (Ω → 𝛾) cirkumpoláris• A Nap a Ω → 𝛾 (𝛾 → Ω) nem kel fel

    Z

    P

    Z

  • Az év hosszaA Nap látszólagos ekliptikai mozgásával kapcsolatban többféle periódus definiálható:• Tropikus év: a Nap tavaszpontól tavaszpontig halad (𝛾 → 𝛾):

    365𝑑 , 24219879 − 0,00000614 𝑇

    • Sziderikus év: periódus az állócsillagokhoz képest:365𝑑 , 25636042 − 0,00000011 𝑇

    • Anomalisztikus év: perigeumtól perigeumig:365𝑑 , 25964134 − 0,000000304 𝑇

    • Fogyatkozási év: a Hold felszálló csomójától ugyanezen felszálló csomóig:346𝑑 , 620031 − 0,00032 𝑇

    A 𝑇 a JD=2415020,0-től (1900. január 1. 12h –tól) Julián évszázadban eltelt idő. A hétköznapi életben év alatt a tropikus évet értjük.

    Periódus Hossza

    Tropikus 365d 5h 48m 45,51s

    Sziderikus 365d 6h 09m 9,5s

    Anomalisztikus 365d 6h 13m 53s

    Fogyatkozási 346d 14h 52m 50,6s

  • A Hold járásaA Hold a Föld körül kering, átlagos távolsága a Földtől𝑎 = 384 400 km, a pálya enyhén elliptikus melynek perigeuma (földközel pontja) 𝑞 = 363 104 km, apogeuma (földtávol pontja) Q = 405 696 km.A pálya excentricitása 0,055, ekliptikával bezárt szöge ≈ 5°.Közepes pályasebessége 1 km/s.

    A Hold mozgásában a Nap hatására erős zavarok lépnek fel:a holdpálya perigeuma 8,85 év alatt direkt irányban körbefordul, felszálló csomója retrográd irányban 18,6 év alatt tesz meg egy fordulatot.

    A Hold járása a különböző földrajzi szélességeken a Napéhozhasonlít, de azzal a különbséggel, hogy deklinációjánakmaximális értéke a Napéhoz képest kb. 5 fokkal nagyobb értéketvehet fel.

    A Hold látszólagos átmérője jó közelítéssel megegyezik a Napéval.

    földpálya(ekliptika síkja)

    Föld tengely-ferdesége

    23.44°

    holdpályahajásszöge5.14°

    perigeum apogeum

    𝑎

    földpálya(ekliptika síkja)

    perigeumforgásiránya

    csomóvonal

    felszálló csomó

    csomóvonal

    𝑄

    𝑞

  • A Hold járásaA Hold keringési periódusa 27,32 nap, forgási periódusa szintén 27,32 nap → kötött keringés.Következmény: mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

    Valójában felületének 59%-át, mert1. A Hold pályasíkja 5°-os szöget zár be az

    ekliptikával, ezért hol „alulról” hol „felülről” látunk rá (szélességi libráció).

    2. Tengelyforgása egyenletes de keringési sebessége nem (Kepler 2. tr.), ezért hol a „jobb” hol a „bal” széléből látunk többet (hosszúsági libráció).

  • A Hold fázisaiAz időszámításunkból jól ismert hónap a Hold fázisaihoz, vagyis a szinodikus hónaphoz kötődik.A Hold mozgásával kapcsolatban többféle periódus definiálható:• Szinodikus hónap: újholdtól újholdig (Földhöz képest)• Sziderikus hónap: állócsillagokhoz képest• Tropikus hónap: tavaszponthoz képest• Anomalisztikus hónap: perigeumtól perigeumig• Drakonikus hónap: felszálló csomótól felszálló csomóig

    Telihold Újhold

    Növekvő sarló

    Első negyed

    Növekvő fázis

    Csökkenő fázis

    Utolsó negyed

    Csökkenő sarló

    nap

    fén

    y

    Periódus Hossza

    Szinodikus 29d,530589

    Sziderikus 27d,321662

    Tropikus 27d,321582

    Anomalisztikus 27d,554550

    Drakonikus 27d,212221

    A fázisok oka az, hogy a Hold Nap által megvilágított oldala miként helyezkedik el a Földhöz képest.

  • Sziderikus és szinódikus hónapSzinódikus hónaponként ismétlődnek a Hold fázisai.Egy sziderikus hónap alatt a Hold egy teljes keringést végez a Föld körül. Ez rövidebb mint a szinódikus, hiszen a Föld is halad közben a pályáján.

    Földpálya

    Nap

    ÚjholdÚjhold

    A sziderikus hónap akkor telt le, amikora Hold ide ért

  • A Hold járása - fogyatkozásokHold- és napfogyatkozás akkor következhet be, ha a Hold az ekliptika síkjában van, azaz valamelyik csomopontja közelében. Ilyen esetek az ábrán a B és a D. Nem lehetséges fogyatkozás az A és a C esetben.

    A. Nem lehetségesfogyatkozás.

    A Föld árnyékaa Hold fölött

    Föld HoldA Hold árnyékaa Föld fölött

    B. Lehetségesfogyatkozás.

    Holdfogyatkozás

    Napfogyatkozás

    C. Nem lehetségesfogyatkozás.

    D. Lehetségesfogyatkozás.

    Napfogyatkozás

    Holdfogyatkozás

  • NapfogyatkozásNapfogyatkozás akkor következhet be ha a Hold kitakarja a Napot, azaz az égitestek sorrendje a következő: N − H − FA geometriától függően napfogyatkozások lehetnek:• Teljes: a megfigyelő az umbrában (teljes árnyék) van, a

    Hold látszó átmérője kicsit nagyobb a Napénál, mert perigeuma környékén van

    • Gyűrűs: a megfigyelő az umbrában van, de a Hold látszó átmérője kisebb a Napénál, mert apogeuma környékén tartózkodik

    • Részleges: a megfigyelő a penumbrában (félárnyék) van.

    FöldHoldperigeumbanNap

    Teljes napfogyatkozás

    Umbra(árnyékkúp) Penumbra

    Gyűrűs napfogyatkozás Részleges napfogyatkozás

    Holdapogeumban

  • HoldfogyatkozásA holdfogyatkozás akkor következhet be ha a Föld kitakarja a Napot, azaz az égitestek sorrendje a következő: N − F − HA holdfogyatkozások típusai:• Teljes: A Hold teljes mértékben az umbrában van• Részleges: A Hold egy része van csak az

    umbrában• Penumbrális: A Hold félárnyékban van (alig

    észrevehető)

    FöldNap

    Umbra Penumbra

    Hold

    Teljesholdfogyatkozás

    Részlegesholdfogyatkozás

    Penumbrálisholdfogyatkozás

  • A bolygók járásaA Bolygók a Nap körül azonos irányban keringenek első közelítésben a Kepler-törvényeknek megfelelően, pályáik viszonlyag kis szöget zárnak be egymással. A belső bolygók (Merkúr, Vénusz) a Föld pályáján belül vannak.Föld-típusú bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.Óriásbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

    A Föld-típusú bolygók pályái. Kék színnel a pályák ekliptika fölötti része, zölddel az alatti része van jelölve.

    Nap

    A Naprendszer bolygói. Kék színnel a pályák ekliptika fölötti része, zölddel az alatti része van jelölve.

  • A bolygók járásaOkkultáció: olyan esemény, amikor egy égi objektum kitakar (részben vagy egészben) egy megfigyelt objektumot.Csillagfedés: egy égitest (a Hold, egy bolygó, egy aszteroida stb.) eltakar egy csillagot.Bolygóátvonulás: egy belső bolygó elhalad a Nap korongja előtt (NEM napfogyatkozás, hiszen a bolygók nagyon kicsik a Naphoz képest, a korongon egy kis foltnak tűnek).

    Dione eltakarja a Rhea-t (Szaturnusz holdjai)

    A Hold eltakaja az Aldebarant

    Ald

    ebar

    an

    A Merkúr 2016.5.9.-ei átvonulása

  • A bolygók járása

    A Merkúr és a Vénusz pályamenti mozgásából adódik, hogy – a Holdéhoz hasonló – fényváltozásokat mutat.

    A belső bolygók fényváltozásai

    A Vénusz fázisai

  • A bolygók járása

    Az együttállás és szembenállás meghatározásánál a Nap iránya a döntő!• Együttállás (konjukció): a B bolygó és a Nap ugyanabban az irányban

    látszódik. Belső bolygó esetén két típusa van:• Alsó: a B bolygó a Föld és a Nap között van (a bolygó ekkor van

    legközelebb a Földhöz)• Felső: a Nap a B bolygó és a Föld között van (a bolygó ekkor

    van legtávolabb a Földtől)• Szembenállás (oppozíció): a B bolygó és a Nap ellenkező irányban

    látszódik. Csak külső bolygó esetén fordulhat elő (a bolygó ekkor van legközelebb a Földhöz).

    Az együttállás és szembenállás

    FöldBB

    alsófelső

    Nap

    Nap Föld

    Együttállás belső bolygók esetén

    együ

    ttál

    lás

    szem

    ben

    állá

    s

  • A bolygók járása

    Az elongáció az az 𝜖 szög, amit a megfigyelő és a Nap félegyenes zár be a megfigyelő és egy bolgyó félegyenessel. A megfigyelő rendszerint a Földön áll.A kitérést nyugatra és keletre mérik. A bolygó maximális nyugati irányú kitérését a legnagyobb nyugati elongációnak, maximális keleti kitérést legnagyobb keleti elongációnak nevezzük.Ha 𝜖 = 0, akkor a B bolygó együttállásban van a Nappal.Ha 𝜖 = 180, akkor a B bolygó szembenállásban van a Nappal (csak külső bolygó esetén).

    Az elongáció (kitérés)

    Föld

    nyugatielongáció

    Nap

    Elongáció.

    keletielongáció

    𝜖

    B