Gyomnövények - Eötvös Loránd Universityanzsu7.web.elte.hu/Agrookologia/gyom_ELTE_14.pdf•...

Gyomnövények

A gyomnövény fogalma

Gyom: • ótörök jövevényszó, 1621

• köznyelvben: csúnya, szúrós, tüskés

Gyomnövény: • növény: nyelvújítás kora (addig „plánta”)

Gaz:

• 16. századtól ismert

• hitvány, gonosz → gazember

• termesztett növényeket károsító

Dudva, burján: ~ gaz

A gyomnövény fogalma

Szubjektív definíciók

• Penthe 1805: „Dudva alatt most minden olyan plántát értünk,

mely az önként termesztett plánta között, a neki szabott helyen

magában vadon terem, legyen bár az a leghasznosabb plánta

magában”.

• Wágner 1908: „Azok a növények melyek bárhol a mi akaratunk

ellenére tenyésznek, amelyeket öntudatosan nem vetettünk és

amelyek az elvetett növények kárára vannak, legalább

annyiban, hogy azt a helyet foglalják el, amelyet egy

szándékosan ültetett és jelen céljainkra szolgáló növény

elfoglalhatott volna, ha máskülönben nem is mérgesek, nem is

ártalmasak: gyomoknak hívjuk.”

• Ujvárosi 1957: „ Szántóföldeken gyomnak nevezünk minden

növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte

káros azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy

felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét”.

• Hunyadi 1974: „Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési

stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma,

tarack, hagyma, hagymagumó stb.) amely ott fordul elő, ahol

nem kívánatos”.

• „A gyom olyan növény, ami ismeri a túlélés minden trükkjét, de

nem képes egyenes sorokban nőni.”

Bunting 1960: „a gyomnövények a másodlagos szukcessziók pionír

fajai, ahol a szántóföld egy speciális terület”

Holzner 1978: „A gyomok az ember termesztési tevékenységéhez

legjobban alkalmazkodó növények és azt jelentősen befolyásolják”.

Ökológiai definíciók

• Kevey : antropogén jellegű, nyílt, ± bolygatott

helyeken kialakuló növénytársulások, a fajok kis

versenyképességűek, de nagy szaporodó

képességűek.

• Borhidi: a „növényi társadalomban újjáépítők”

• Gyom:

– ~alkalmi szakképzetlen munkás

• Betelepített növények:

– ~külföldi szakértők és

– vendégmunkások

• Behurcolt növények:

– ~illegális bevándorlók

A gyomnövények a növények változó csoportja:

• időben

• térben

A termelési cél

differenciálja a növényeket

A fogalom nem

korlátozódik a mezőgazdaságra

A gyomnövények közvetlen kártétele

• terület-elfoglalás

• talajhőmérséklet csökkentése

• víz- és tápanyagkészlet

• felhasználás

• A szőrös disznóparéj N és K

felvétele a kukoricáénak 102-

104-szorosa

• A szárazságtűrés stratégiái:

• Magas szubletális víztelítettségi

deficit

• Alacsony hajtás / gyökér hányados

• Gyorsan növő és mélyre hatoló

gyökerek

• Xeromorf levelek (pl. vastag kutikula)

• Vízraktározás

– élősködés

– növekedésgátlás, csírázásgátlás

– beárnyékolás

A gyomnövények közvetlen kártétele

– betegségek és károsítók gazdanövényei

– termés-betakarítás megnehezítése

– terméshozam és minőség csökkentés

– termelési költség növelése

– növényvédelmi, vagy egyéb munkák akadályozása

– mérgező hatás

– zárlati és veszélyes gyomnövények

A gyomnövények közvetett kártétele

„A kompetíció a természetben mindenhol előforduló

jelenség és a létért folytatott küzdelemnek csak egyetlen,

de valószínűleg a legfontosabb tényezője.” (Darwin 1859)

„Két növény bármilyen közel is legyen egymáshoz,

mindaddig nem verseng egymással, amíg a víz, a

tápanyagkészlet és a fény mindkettő szükségletét

meghaladja. Amikor a közvetlen ellátás egyetlen szükséges

tényezőből a növények együttes szükséglete alá csökken,

megkezdődik a versengés.” (Clements et al. 1929)

Kompetíció

A gyomnövények száma

• 6700 gyomnövény befolyásolja a mg.-i termelést

• kb. 200 faj okoz világviszonylatban gondot

• 76 faj tartozik a legveszélyesebb gyomnövények közé

• 18 faj kiemelkedő jelentőségű

• Magyarországon Ujvárosi (1973) 805 gyomfajt említ

• 50 faj adja a borítás 90 %-át, 100 faj a 96 %-át

• a gyomnövényzet 70 %-át egyévesek, 30 %-át évelők teszik ki

A világ és hazánk 10 legfontosabb gyomnövénye

(1973, 1977)

szíriai palka közönséges kakaslábfű

csillagpázsit apró szulák

közönséges kakaslábfű fehér libatop

sáma-köles fakó muhar

aszályfű szőrös disznóparéj

fenyércirok mezei aszat

alangfű szulák keserűfű

vízijácint parlagfű

kövér porcsin tarló tisztesfű

fehér libatop hamvas szeder

1947-

53

1969-

71

1987-

88

1996-

97

2007

parlagfű 21. 8. 4. 1. 2.

köz. kakaslábfű 9. 1. 1. 2. 1.

szőrös disznóparéj 17. 5. 3. 3. 4.

fehér libatop 3. 3. 2. 4. 3.

mezei aszat 2. 7. 8. 5. 6.

apró szulák 1. 2. 5. 6. 7.

ebszékfű 66. 26. 6. 7. 8.

csattanó maszlag 179. 59. 19. 8. 11.

karcsú disznóparéj 105. 18. 13. 9. 12.

fenyércirok - 94. 18. 10. 14.

A gyomnövények fontossági sorrendje

(I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei)

A gyommagvak terjedése

• Anemochor

• Hydrochor

• Dinamochor

• Zoochor

• Anthropochor

Szél útján terjedő (anemochor)

lependék makkocska

repítőkészülékes kaszat

ikerlependék

aszmag megnyúlt

bibeszállal

tövestől kiszakadó fajok

apró magvak

szőrfüggelékes

magvak ikerkaszat

Víz útján terjedő (hidrochor)

önterjesztő (dinamochor)

Eltérő turgornyomásúak

távolság (méter)

Kiszáradó termések

távolság (méter)

magrúgó 12,7

bíbor nebáncsvirág 7,0

ujjas csillagfürt 7,0

nehézszagú gólyaorr 6,0

kisvirágú nebáncsvirág 3,4

erdei madársóska 2,4

erdei ibolya 4,1

egynyári szélfű 4,0

virágrúgó kakukktorma 2,0

erdei nebáncsvirág 1,1

mezei árvácska 2,4

tövises iglice 0,6

Dinamochor magvak, termések

Állatok által terjedő (zoochor)

A növekedéshez és versengéshez kapcsolódók:

• Allelopatikus hatás

• Genetikai változatosság

• Raktározó szervek jelenléte

• Tág ökológiai tűrőképesség

• Erőteljes növekedés, magasság

• Nagy fotoszintetikus produktivitás

A gyomnövények adaptív tulajdonságai

A reproduktív fázishoz kapcsolódók:

• Változatos beporzási módok

• Gyors termőre fordulás

• Bőséges magprodukció

• Hosszú magtúlélés

• Polychoria

• Csírázás széles ökológiai tartományban

A védekezési eljárásokhoz kapcsolódók:

• Gyors regeneráció

• Erős vegetatív terjedőképesség

• Hasonlóság a kultúrnövényekhez

• Kedvező morfológiai bélyegek, tövisek, tüskék

• Mechanikai kezeléssel szembeni tűrőképesség

• Herbicidekkel szembeni tolerancia, ill. rezisztencia

TEROFITON (egyévesek):

T1: ősszel csirázó (10-14 oC), koratavasszal virágzó pl.: tyúkhúr

T2: ősszel, tavasszal csirázó (4-8 oC), és nyáron virágzó pl.: pipacs

T3: tavasszal csirázó (8-14 oC), nyáron virágzó pl.: repcsényretek

T4: nyáron csirázó (18-30 oC), nyárutón virágzó pl.: fakó muhar

GEOFITON (talajban telelő évelők):

G1: tarackos, rizómás pl.: csillagpázsit

G2: gumós – tarackgumós pl.: mezei menta

G3: szaporítógyökeres pl.: apró szulák

G4: hagymás, hagymagumósok pl.: üstökös gyöngyike

Élősködők

T1 csoport tagjai

• Ősszel csírázik

• 10 – 14

C szükséges a csírázásához

• Áttelelés csíra vagy tőleveles állapotban

• Ált. kis méretű, vízigényes, sekélyen gyökerező

fajok

• Nem szárazságtűrők, száraz nyarat mag

formájában vészelik át

• Februártól márciusig virágzik

• Április-májusban érlel magot

Képviselők

Lamium spp.

Stellaria media

Veronica spp.

T1

T2 életforma

• Ősszel és tavasszal is virágzik

• Csírázáshoz 4-8

C szükséges

• Nagyobb méretű növények

• Hosszabb vegetációs idő

• Fejlettebb gyökérzet

• Jobban tűri szárazságot

• Virágzás május-június

• Magok érése június-július

• Nyári száraz időszakot magként

képvielői

Papaver sp.

Vicia sp.

T2

T3 életformájú gyomok

• Tavasszal hajt ki

• Gyors fejlődésűek, magot T2 csoporttal egy

időben érlel

• Csírázáshoz 8-14

C szükséges (márc)

• Májusban virágzik

• Június előtt érik

Képviselők

Raphanus raphanistrum

Sinapis arvensis

T3

T4 életformájú gyomok

• Melegigényesek

• Áprilisban 18 – 30

C talajhőmérsékletnél

kezdenek csírázni

• Június október között virágoznak

• Ugyanebben az időszakban érlelnek magot

• Különböző méret, erős gyors növekedésűek erős

elnyomó hatással

• Jól tűrik a szárazságot

• fagyérzékenyek

Példák

Chenopodium album

Amaranthus

retroflexus

Echinochloa crus-galli

Setaria sp.

T4

Gyommag produkció

gyomfaj db mag/növény

fehér libatop 72,450 kövér porcsin 52,300 parlagfű 3,380 keszeg saláta 27,900 szőrös disznóparéj 117,400 pásztortáska 38,500 vadzab 250

G1 csoport - tarackos, rizómás

• Föld alatti szárral rendelkeznek

• Különböző mélységbe hatolnak

• Legtöbb tarack a megművelt rétegben található

• Tarack nem csak szaporító képlet hanem raktározó is

Képviselőik

Agropyron repens

Phragmites

communis

Cynodon dactylon

G1

G3 életformájú gyomok -

szaporítógyökeres

• Gyökérből reprodukálódik

• Tápanyag raktározás a gyökérben

• szárazságtűrők

• Több méter mélyre hatoló gyökérzet

Képviselői

Cirsium arvense

Lepidium draba

Sonchus arvensis

G3

Élősködők

Orobanche cumana

Convulvulus arvensis

Gyomok haszna - táplálék

• táplálék volt ínség idején a tarackbúza (Elymus repens)

tarackjának lisztje

• a fakó muhar (Setaria pumila), a pirók-ujjasmuhar (Digitaria

sanguinalis) és a kakaslábfû (Echinochloa crus-galli) magjaiból

pedig kását készítettek

• mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus) lisztes gumója gyermekek

és felnőttek kedvenc csemegéje volt.

• A konkoly (Agrostemma githago) nagyobb magvú változatát az

első világháború elött Oroszországban alkohol gőzöléssel

méregtelenítették

• A konkolymag tápanyagban nagyon gazdag, nyersfehérje- és

zsírtartalma jó takarmányértékû, ezért takarmánykeverékekben

szarvasmarháknak, juhoknak, sertéseknek és kecskéknek is adták.

A faj ezekre az állatokra nem mérgező.

Gyomok haszna - táplálék

• A kövér porcsint (Portulaca oleracea), a

salátagalambbegyet (Valerianella locusta), a tükörvirágot

(Legousia speculum-veneris) és az apró szulákot

(Convolvulus arvensis) salátanövénynek gyűjtötték, ill.

olykor termesztették is.

Gyomok haszna - gyógynövény

• A beléndek (Hyoscyamus niger) magjának párlatát fogfájás

csillapítására használták

• Az orvosi székfű (Matricaria chamomilla)

gyulladáscsökkentő anyagot tartalmaz, ezen alapszik

sokféle felhasználása.

• Az apró szulák (Convolvulus arvensis) levelét vágott sebre

tették.

• A mezei szarkaláb (Consolida regalis) herbájából készített

pálinkás kivonatot erős menstruációs vérzések

csillapítására használták.

Gyomok haszna -

festőnövények • kék színű festéket vontak ki a madárkeserűfűből

(Polygonum aviculare)

• sárgás és barnás színeket a szulákkeserűfűből (Fallopia

convolvulus)

• vöröset pedig a fehér libatopból (Chenopodium album)

Gyomok haszna

nektár-, virágporforrás • legjelentősebb a tarlóméz fő alapanyagát biztosító tarlóvirág

(Stachys annua)

• selyemkóró (Asclepias syriaca), a kék búzavirág (Centaurea

cyanus), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a

vadrepce (Sinapis arvensis), az apró szulák (Convolvulus

arvensis), az útszéli zsázsa (Cardaria draba), a tarlóhere

(Trifolium arvense) és a bükköny ( Vicia sp.) nemzetség

képviselői.

Gyomok pozitív hatásai

• A mélyen gyökerező gyomok tápanyagokat hoznak fel a

talaj alsóbb rétegeiből

• talajok nitrát túltelítettségét is enyhíteni képesek

• védi a talajt az eróziótól

• kedvező mikroklímát biztosít a talaj

mikroorganizmusainak és ellátja őket szerves hulladékkal

• Indikálja a környezeti tényezőket (klíma, talajtípus, víz- és

tápanyag-ellátottság, talajkémhatás)

• biológiai sokféleség hordozói, és jelentős funkciójuk van

az agroökoszisztémákban.

Funkciójuk az

agroökoszisztémában • A különböző növényi részek, pl. a levél, szár, pollen és

nektár táplálékul szolgálnak a növényevő állatoknak és

beporzó rovaroknak.

• Számos rovar életciklusa kötődik a gyomnövényekhez, pl.

a tyúkhúr (Stellaria media) esetében több mint 70 fitofág

rovarfajjal mutattak ki ilyen jellegű kapcsolatot.

• az állatok búvó- és szaporodási helyéül is szolgál, ezáltal

az élőhelyek fontos szerkezeti elemei, ugyanakkor

környezeti heterogenitást biztosítanak térben és időben

• fontos táplálékforrásai a mezei vadfajoknak, egyrészt

közvetlenül a magvak, másrészt a gyomokat fogyasztó

rovarok révén

• a fogoly (Perdix perdix) táplálékának zömét a

szulákpohánka (Fallopia convolvulus), kövér porcsin

(Portulaca oleracea), zöld és fakó muhar (Setaria viridis

és S. pumila), fehér libatop (Chenopodium album),

kakaslábfû (Echinochloa crus-galli) és szőrős disznóparéj

(Amaranthus retroflexus) adja.

• A fogolycsibék 20 napos korukig rovarokkal táplálkoznak,

gyom-, ill. a termesztett növények fitofág kártevői

• Nemzetközi kutatások szerint a gyomnövénycsaládok

közül a következők különösen fontosak a szántóföldi

élőhelyekhez kötődő madarak táplálkozásában:

pázsitfűfélék (Poaceae), keserűfűfélék (Polygonaceae),

libatopfélék (Chenopodiaceae), szegfűfélék

(Caryophyllaceae) és keresztesvirágúak (Brassicaceae).

„jó gyom” fogalma

• olyan fajokat sorolnak, melyek a kultúrnövényhez viszonyítva

kevésbé versenyképesek

• ugyanakkor értékesek a gerinctelen élőlények és a madarak

szempontjából

• Angliai vizsgálatok szerint ide tartozik pl. a madár keserûfû

(Polygonum aviculare), a vadrepce (Sinapis arvensis), a fehér

libatop (Chenopodium album), a baracklevelû keserûfû

(Persicaria maculosa), a tyúkhúr (Stellaria media), az

egynyári perje (Poa annua), a piros árvacsalán (Lamium

purpureum), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) és a

perzsa veronika (Veronica persica).

• Pinke Gy 2013: A gyomnövények haszna I-II.

Agronapló 2013 XII

• Újvárosi M 1973: Gyomnövények. Budapest.

Mezőgazda Kiadó 1973

• Lehoczky É, Béres I: A gyomnövények biológiája.

Digitális Tankönyvtár. www.tankonytar.hu