View
461
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Tervezés és összeszerelés
Huygens űrszonda
Több évet vagy évtizedet vesz igénybe
Tesztek sorozataSterilizálás problémája
Konstrukciós hibák lehetősége
Indítás
Cassini-Huygens indítása1997. október 15.
A küldetés egyik legkockázatosabb
fázisa
Az űrszondák 24%-a nem hagyta el a Föld
körüli pályáját
Megérkezés a célhoz
Huygens űrszonda Titán légkörébe lépése2005. január 14.
A küldetés egyik legkockázatosabb fázisa
A szondák 15%-a nem állt célégitestje körüli pályára illetve becsapódott
annak felszínébe
Tudományos kutatás
Huygens űrszonda leszállása a Titánra2005. január 14.
Környezet feltérképezéseElőre kidolgozott tudományos
cél(ok) részbeni vagy teljes eléréseÚj célkitűzések a helyszíni
mérések alapján
0,0
37,5
75,0
112,5
150,0
Nap Vénusz Mars Jupiter Uránusz Üstökösök
Sikeres űrszondák Összes űrszonda
Emberi és műszaki hibák
Indítás, Föld körüli pályára állás során (Mars 96)
Égitestre való leszállás során (MPL)
Földről küldött hibás parancs (Mars Climate Orbiter)
Tervezett megszakításHajtóanyag elfogyása Környezeti körülmények
Irány tartása, pozícionálás (kommunikáció, energiaellátás) nem lehetséges
Asztrobiológiai potenciállal rendelkező égitestek védelme
Galileo űrszondát 2003.09.21-én 48.26 km/s-al beléptették a Jupiter légkörébe az Európa beszennyeződésének elkerülése érdekében
Bolygó felszínén légkörében uralkodó szélsőséges hőmérséklet és nyomás
viszonyok elpusztítják a szondátGalileo Jupiter atmoszférájába belépő
alszondája (extrém g értékek, hőmérséklet, nyomás
Venyera-szondák (Vénusz) extrém hőmérséklet
Energiaellátás
Gyors lefolyású leszállások esetén
alkalmazott (Vénusz, Titán)
Huygens-űrszonda3 óra 37 perc (limitált)
üzemidő (Titán atmoszférájába való
belépéstől)
Akkumulátor Napelem RTGRádióizotópos-
termoelektromos generátor
Pioneer 10,11; Voyager 1,2Viking 1,2; GalileoUlysses; Cassini; New Horizons; Curiosity (MSL)
(több éves, évtizedes üzemidő)
Orbiter, elhaladó egység: Mars pályájáig bezárólag
használatos általánosan (több éves üzemidő)
Lander: Mars pályáig bezárólag használatos, a légköri átlátszóság (Tau),
dőlésszögek erősen befolyásolják a küldetést
(több hónapos, éves üzemidő)
Mars 96
Ambíciózus, komplex, 3 részből álló projekt
Orbiter: felszín, atmoszféra, belső felépítés, mágneses mező vizsgálata, áramellátás: 2 nagy napelemtábla, 6180 kg tömeg
2 lander: talaj, környezet és atmoszféra vizsgálatok, áramellátás: 1-1 RTG
2 penetrátor: talajba 5-6m-re behatoló szonda Alsó egység: spektrométerek + szeizmométerek Felső egység: meteorológiai műszerek, képrögzítő rendszer, áramellátás: 1-1 RTG
Indítás: 1996. nov: 4. rakétafokozat 2. gyújtásában hiba, 3. keringés után visszazuhan a Földre.
Mars Polar Lander& Deep Space 2
“People sometimes make errors”
Mars északi sarkvidékének vizsgálata egy álló landerrel és 2 penetrátorral (Scott & Amundsen)
Lander: 2008-as Phoenix küldetés előfutára, talaj kémiai elemzése mintavétel után, meteorológiai és optikai vizsgálatok
Szoftver hiba: lábak rázkódása miatt 40 méterrel a felszín fölött leálltak a fékezőhajtóművek
Penetrátor: talajba 0.6 m-ig való behatolás, mintavétel, kémiai elemzés
Túl kemény becsapódás/túl kevés energia a kommunikációhoz
Beagle 2
Exobiológiai kutatóprogram, kis költségvetésű, gyorsan összeszerelt űrszonda
Robotkaron kamerák, spektrométerek, felszíni mintavevő - szonda testén gáz kromatográf, felszín alatti mintavevő “vakond”
Nem egyértelmű a kudarc oka (elrepült a Mars mellett, elégés a felső légkörben, leszállásnál összetört)
Voyager 1,2Voyager 1: indítás - 1977.09.05 33 éve 5 hónapja 5 napja 116.478 AU messze van a Földtől
Alapvető cél: Jupiter és Szaturnusz rendszerek feltérképezése. Heliosheath zónát 2010. decemberében lépte át-
Voyager 2: indítás - 1977.08.20 33 éve 5 hónapja 20 napja 95.240 AU messze van a Földtől
Alapvető cél: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz rendszerek feltérképezése
Jelenleg: Voyager - The Interstellar Mission, a Naprendszer külső területein kozmikus részecskék, plazma vizsgálata
Mars Exploration Rover
Spirit (MER-A) rover: Marsot érés - 2004. január 4. 2010. március 22.: utolsó kommunikáció a szondával.
Egykori víz jelenlétének megerősítése, (főleg) geológiai kutatások a Gusev-kráterben 90 sol-ig.
Opportunity rover: Marsot érés - 2004. január 25. 2571 napja üzemel - 27.7x-es túlteljesítés!
Egykori víz jelenlétének megerősítése, (főleg) geológiai kutatások a Terra Meridianin 90 sol-ig. Pillanatnyilag: Santa Maria kráternél, Endeavour kráter fele vezető úton.
Huygens
Cassini anyaszondáról való leválás után 2005. január 14-én belép a Titán atmoszférájába.
Egyetlen külső naprendszerben történt leszállás az űrkutatás történetében.
Ereszkedés közben légkör részletes vizsgálata és felvételek készítése, landolás után első képek elkészítése a Titán felszínéről
Parancshiba miatt az “A” rádiócsatornán sugárzott adatok, képek elvesztek, Cassini-Huygens közti doppler mérések kimaradása
KövetkeztetésekHosszú élettartam előnyei
Orbiter: hosszú távú és alapos felszín térképezés, változások, pillanatnyi kondíciók detektálása (Mars Global Surveyor)
Lander: hosszú távú felszín és atmoszféra vizsgálat, új területek észlelése, évszakos-időszaki változások nyomon
követése (Mars Exploration Rover)
Sikert nem mindig időben mérjükÁttörést jelentő technikai eredmény, geológiai, kémiai,
exobiológiai felfedezés esetén.
Huygens - űrszonda: óriási siker, de csak 3.5 órás üzemidő!
Recommended