1. MELLÉKLET AZ EURÓPAI UNIÓ 11 TEMATIKUS CÉLJA ÉS A ... · megújuló energia-források használata 2. környezetbarát közösségi közlekedés elterjesztése, P+R, B+R parkolók

1

1. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ 11 TEMATIKUS CÉLJA ÉS A KAPCSOLÓDÓ TEMATIKUS PRIORITÁSOK

I. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése

1. a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló

kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok

támogatása

2. a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási

intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása,

különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális

innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és

nyílt innováció intelligens specializáció által

3. a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési

intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás

támogatása, az általános célú technológiák terjesztése

4. a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések

kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és

technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és

partnerségek révén

II. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének

fokozása

1. a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá

feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében

2. az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti

kereslet fokozása

3. az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKT-

alkalmazásainak megerősítése

2

4. az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a

technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás

fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a

megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén

III. A KKV-k versenyképességének fokozása

1. a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának

megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti

inkubációt

2. a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a

nemzetközivé válás céljával

3. a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása,

létrehozása

4. a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében

IV. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

1. megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása

2. a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának

elősegítése

3. az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési

ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása

4. alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása

minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-

dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi

mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak

enyhítését

5. alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének

előmozdítása

3

6. magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő

keresleten alapulva

7. a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes,

erőforráshatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés

támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések

munkaerő piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése,

valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés

révén

V. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és

kezelésének elősegítése

1. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása

2. egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására

és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése

VI. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

1. a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió

környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében

2. a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió

környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében

3. a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése ERFA, KA a biológiai

sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-

szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is

4. a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását

és a légszennyezettség csökkentését is

5. innovatív technológiák támogatása környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság

fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és

a légszennyezettség csökkentése érdekében

4

VII. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti

akadályok elhárítása

1. multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési

hálózatba (TEN-T) való beruházás álal

2. a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T

infrastruktúrához történő kapcsolásával

3. környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a

folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése

és a fenntartható városi mobilitás elősegítése

4. átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja

5. intelligens gáz- és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek ERFA

VIII. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

1. üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a

cégalapítás beruházásokkal való támogatása

2. foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén

potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók

szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való

hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését

3. helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák

támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az

ESzA alkalmazási körén kívül esnek

4. beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába

5. munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között

helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

6. fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható

munkaerő-piaci integrációja

5

7. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás

8. a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése

9. a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott

körülményekhez

10. aktív és egészséges idősödés

11. a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális

földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket

IX. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

1. beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális

infrastruktúrába, az egészégügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint

átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra

2. a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint

gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása

3. a szociális vállalatok támogatása

4. aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására

5. a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja

6. a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon,

életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem

7. a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés

biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális

szolgáltatásokat

8. a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése

9. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák

X. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

6

1. oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével

2. a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a

minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori

nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban

3. a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és

hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi

szintek emelése érdekében

4. az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a

munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási

és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a

szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és

munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl a duális képzési rendszerek

XI. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

1. az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság

és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESzA által támogatott intézményi

kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása

2. az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és

közszolgáltatások megerősítése által

3. a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának

növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a

felelősségteljes kormányzás megvalósítása

4. a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi

kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű

reformok ösztönzésére

7

2. MELLÉKLET:

TOP 3.0 ALAPJÁN KÉSZÜLT PRIORITÁSOK, BEAVATKOZÁSOK, PÉLDÁK ÉS KEDVEZMÉNYEZETTEK

PRIORITÁSI

TENGELY

TOP Beavatkozások, intézkedések Példák Lehetséges Kedvezményezettek

1. Prioritás:

Térségi

gazdaságfejleszté

s a foglalkoztatási

helyzet javítása

érdekében

MEGYEI

KERET

1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-

orientált gazdaságfejlesztés

2. Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési

célú turizmusfejlesztés

3. Alternatív helyi, térségi és hálózati

gazdaságfejlesztés

4. Térségi kísérleti fejlesztések

5. Megyei alternatív befektetés és

beruházás ösztönzés, projekt

előkészítés, marketing

6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és

gyermekjóléti alapellátásokhoz

(bölcsőde, családi napközik stb.),

valamint óvodai ellátáshoz való

hozzáférés javítása és a szolgáltatások

minőségének fejlesztése

1. inkubátorházak, technológiai parkok, ipari parkok,

alapinfrastruktúra-fejlesztések (iparterülethez vezető út is)

2. tematikus utak és azok vonzerejének felújítása

3. helyi termékek piacra jutása, szolgáltatások fejlesztése,

termékminősítés

4. kisösszegű kísérleti fejlesztések, technológia- és

termékfejlesztések (KKV közvetett támogatása)

5. gazdaságfejlesztési intézmények háttérkapacitásainak

fejlesztése (megyei szervezet létrehozása)

6. bölcsőde, óvoda, családi napközi, tornaterem, tanszoba

1. önkormányzatok, többségében önkormányzati

tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő

gazdasági társaságok.

2. önkormányzatok, magán- és önkormányzati

tulajdonú gazdasági társaságok.

3. önkormányzatok, többségében önkormányzati

tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit

szervezetek.

4. térségi szintű KKV kezdeményezéseket

előmozdító nonprofit intézményhálózat.

5. térségi szintű befektetés- és beruházás

ösztönzéssel foglalkozó szervezetek.

6. A fenntartó települési önkormányzatok,

kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai;

a szociális és gyermekjóléti intézmények, non-profit

szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni

ellátást nyújtó intézmények.

8

PRIORITÁSI

TENGELY


2. Prioritás:

Befektetők és

lakosság számára

vonzó városi és

várostérségi

környezet

fejlesztése,

megújítása

KISTÉRSÉGI

KERET és

(MJV)

1. Az aktív és egészséges élethez

kapcsolódó közösségi infrastruktúra-

fejlesztés a kulturális és természeti

értékek megóvásával

2. A települési környezet integrált és

környezettudatos megújítása

3. Belterületen fekvő barnamezős

területek rehabilitációja

4. Kis léptékű települési környezetvédelmi

infrastruktúra-fejlesztések

1. közösségi terek, játszóterek, sportpályák építése és

felújítása

2. településközpontok megújítása, város-rehabilitáció

3. barnamezős területek rendezése, azok új funkcióval történő

ellátása

4. hulladék-gazdálkodás, vízgazdálkodás, talajvédelem

1. a települési önkormányzatok, kisebbségi

önkormányzatok, illetve ezek társulásai; magán- és

önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok.

2. a települési önkormányzatok, kisebbségi



3. települési önkormányzatok, kisebbségi



3. Prioritás:

Alacsony

széndioxid

kibocsátású

gazdaságra való

áttérés kiemelten

a városi

területeken

KISTÉRSÉGI

KERET és

(MJV)

1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó

stratégiák támogatása

2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések

3. A települési önkormányzati

infrastrukturális létesítményekben,

önkormányzati tulajdonú,

közfeladatokat ellátó intézményekben

és az önkormányzati bérlakásokban az

energiahatékonyság növelése és a

megújuló energia felhasználás

támogatása

4. Térségi és helyi léptékű energetikai

potenciál kiaknázására épülő komplex

fejlesztési programok

1. klímabarát és energiatakarékos építészeti megoldások,

megújuló energia-források használata

2. környezetbarát közösségi közlekedés elterjesztése, P+R, B+R

parkolók kialakítása, kerékpártárolók, kerékpárutak,

vasútfejlesztések, kisléptékű úthálózat-fejlesztés

3. önkormányzati infrastruktúra illetve épületállomány energia

hatékony fejlesztése

4. települési megújuló energia projektek

1. települési önkormányzatok, önkormányzati

tulajdonú gazdasági társaságok, magántulajdonú

gazdasági társaságok, a nagyobb – akár csak

részben – helyi alapanyagokat felhasználó, az

előállításhoz helyi munkaerőt alkalmazó kis- és

középvállalkozások.

2. A támogatások kedvezményezettjei a települési

önkormányzatok, az üzleti infrastruktúra-elemek

(pl. ipari parkok, telephelyek logisztikai

központok, kiemelt növekedési zónák)

üzemeltető gazdasági társaságai, VOLÁN

társaságok, MÁV Zrt., NIF Zrt.

3. települési önkormányzatok.

4. települési önkormányzatok.

9

PRIORITÁSI

TENGELY


4. prioritás:

A társadalmi

befogadás

erősítése és a

közösségi

szolgáltatások

helyi szintű

fejlesztése

KISTÉRSÉGI

KERET és

(MJV)

1. Egészségügyi alapellátás és

önkormányzati járó beteg ellátás

infrastrukturális fejlesztése

2. A szociális alapszolgáltatások

infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

3. Térségi és helyi közszolgáltatási és

közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés

4. Szegénység és szegregáció által sújtott

leromlott városrészek rehabilitációja

1. alapellátási és járó beteg intézmények korszerűsítése

2. idősek otthonának fejlesztése (>3000 fő), családsegítők

(>2000 fő) gyermekek átmeneti otthona (>20 000 fő),

szociális munka biztosítása (>50 000 fő)

3. közszolgáltatási rendszerek infrastrukturális fejlesztése és

ügyfélbarát szolgáltatások kialakítása

4. könyvtárak, közösségi házak, kulturális központok, közterek,

közparkok, közterületi játszóterek, zöldfelületek, gyalogos

zónák infrastrukturális fejlesztései, bérlakás-programok

1. helyi önkormányzatok, önkormányzati fejlesztési

társulások, többcélú kistérségi társulások, helyi

önkormányzatok és önkormányzati társulások által

létre-hozott non-profit gazdasági társaságok.

2. A fenntartó települési önkormányzatok,

kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai;

a szociális intézmények, non-profit szervezetek,

egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást

nyújtó intézmények.

3. települési és megyei önkormányzatok,

kisebbségi önkormányzat-ok, illetve ezek

társulásai; közigazgatási intézmények.

4. helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint

szövetségeik, nemzetiségi önkormányzatok,

önkormányzati és állami intézmények, egyházak,

egyházi és civil szervezetek, közfinanszírozott

szociális és egészségügyi szolgáltatók.

5. Prioritás:

Közösségi szinten

irányított

várostérségi helyi

fejlesztések (CLLD

típusú

fejlesztések)

CLLD

(később

kerül

kidolgozásr

a)

1. Közösségi szinten irányított helyi

gazdaságfejlesztés

2. Helyi kapcsolódó közösségi terek és

szolgáltatások fejlesztése

1. helyi- és alternatív gazdaságfejlesztés, termék- és

piacfejlesztés, helyi termékek népszerűsítése, fesztiválok

szervezése

2. falusi kerékpárutak, szolgáltatások, közösségi terek, mozgás

és sport közhasznú terei és infrastruktúrája.

1. és 2. Közösségi szinten irányított helyi

fejlesztési stratégiákat (CLLD) megvalósító helyi

akciócsoportokban résztvevő, helyi

akciócsoportok területén működő ön-

kormányzatok és intézményeik, mikro- és kis- és

középvállalkozások, civil szervezetek.

10

PRIORITÁSI

TENGELY


6. Prioritás:

Megyei és helyi

emberi erőforrás

fejlesztések,

társadalmi

befogadás és

foglalkoztatás-

ösztönzés

fenti 1-4

Prioritások

kiegészítő

ESZA forrás

1. A foglalkoztatási szint javítása megyei,

térségi és helyi alternatív foglalkoztatás

bővítést célzó programok támogatásával

2. A munkavállalók készségeinek és a helyi

gazdaság potenciális igényeinek

közelítése

3. A helyi identitás növelése – az egyének

és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

4. Megyei és helyi speciális

közösségfejlesztést és társadalmi

befogadást támogató fejlesztési

programok

5. A helyi szerveződések elősegítése (civil

szervezetek) – a civil szervezetek és a

település/térség közintézményei,

valamint a helyi lakosok közötti

kapcsolat erősítése

6. Helyi foglalkoztatást, munkába állást és

családokat segítő programok és

programalapú fejlesztések (CLLD típusú

fejlesztések-TOP5 ESZA kiegészítője)

1. helyi jelentőségű beruházások kiegészítő támogatása,

melyeknek jelentős munkaerő-felszívó hatásuk van

(kiegészíti a TOP gazdaságfejlesztést és a GINOP-ot)

2. foglalkoztatási programok, a gazdaság és a munkaerőpiac

kínálati oldalának összehangolása (foglalkoztatás, oktatás,

munkahelyteremtés együtt)

3. ösztöndíjak, tehetségprogramok, HGF megalapozása: helyi

fogyasztás és vásárlás ösztönzése (kutatások, felmérések,

fesztiválok, értékesítési akciók támogatása)

4. megyei vagy kisebb térségi, települési szintű speciális ESZA

típusú esélyteremtő programok, fejlesztések (pl. megyei

ösztöndíj, tehetség programok), másrészt alternatív családi,

közösségi, nonprofit, időseket támogató és életvezetési

tanácsadói hálózatok, valamint közösségfejlesztési

akciók(EFOP2 és TOP 4 kiegészítése, hátrányos helyzetű

lakosság számára)

5. civil szervezetek programjainak támogatása

(településfejlesztés, örökségvédelem, egészséges életmód,

fizikai aktivitás)

6. célzott helyi képzési, ösztöndíj és gyakornoki programok

indítása, civil kezdeményezések, fiatalok, pályakezdők,

anyák, idősek munkába állásának támogatása

1. Helyi önkormányzatok, civil szervezetek,

intézményfenntartók, KKV-k

2. Helyi önkormányzatok, civil szervezetek,

intézményfenntartók, KKV-k

3. vállalkozások, gazdálkodó szervek, felnőtt-

képzési intézmények, non-profit szervezetek,

helyi önkormányzatok, érdekképviseleti

szervek.


képzési intézmények, non profit szervezetek,

helyi önkormányzatok, érdekképviseletek.


képzési intézmények, non profit szervezetek,

helyi önkormányzatok, érdekképviseletek.

6. Közösségi szinten irányított helyi fejlesztési

stratégiákat (CLLD) megvalósító helyi

akciócsoportokban résztvevő, helyi

akciócsoportok területén működő ön-

kormányzatok és intézményeik, civil

szervezetek.

11

3.sz. MELLÉKLET

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TELEPÜLÉSEINEK TOP ÉS HAZAI FORRÁSBÓL

FINANSZÍROZHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTJEI

A megye települései számos közlekedésfejlesztési projekt javaslatot tártak a Tervezők elé. A TOP és hazai

forrásokból az első körben támogathatónak vélt projektek az 1. táblázatban láthatók, az ágazati forrásból

finanszírozható projektek (például Duna-hidak, intermodális csomópontok) itt nem kerültek

megjelenítésre. Ezek finanszírozási igénye, a települések becslései alapján 8,67 milliárd forint. Az

áttekinthetőség érdekében ezeket a projekteket öt kategóriára bontva lehet szemügyre venni

finanszírozási részesedésükkel és a tervezők észrevételeivel együtt.

• Kerékpárút fejlesztés (40,34%)

A Tervező az ágazati operatív programból (IKOP) megvalósuló EUROVELO-hoz csatlakozó, illetve

további hálózat fejlesztést eredményező elemek megvalósulását tartotta a legfontosabbnak.

Természetesen itt fel kell hívni a figyelmet, hogy több település sem jelentett be igényt a

projektlekérdezések során, így ez a lista még tovább bővülhet.

• Közösségi közlekedésfejlesztés (35,75%)

A megye jelentősebb méretű településeinek igényei (Oroszlány, Tatabánya, Tata)

felülreprezentáltak, illetve több település szükségletei hiányoznak a listáról (pld. Esztergom).

• Iparfejlesztéshez kapcsolódó útépítés (16,01%)

Valószínűleg a Tervezőkhöz itt sem ért el az összes igény, további projekteket kellene beépíteni.

• Településközi mellékúthálózat fejlesztés(6,62%)

A települési szándékok igen visszafogottan jelentkeztek, ennél jóval több projekt megvalósítására

lenne szükség.

• Települési átkelési szakaszok közlekedésbiztonsági jellegű beavatkozásai (1,28%)

Apró tételekkel számos települési életminőségi kérdést lehet kezelni, a települések a táblázatban

látható három megvalósításra érdemes projektet juttatták el a Tervezőkhöz.

Ez a projektlista körvonalazza az igényeket, ám jelentős hiányosságokat tartalmaz. Az itt megfogalmazott

projektek mindenesetre egy projekt alkotási folyamat legelső lépésének megfelelőek.

12

TELEPÜLÉS Projektkategória Projekt rövid leírása (mit, hol, miért)

Projekt

költségigénye

(millió Ft)

Ács

Térségi

közlekedésfejlesztés EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút városi kapcsolatánaik megvalósítása 100

Bábolna

Térségi

közlekedésfejlesztés

Kerékpárút építés a környező települések ( Bana, Ács, Tárkány és Nagyigmánd) között,

az Eurovelo6 kerékpárúttal való kapcsolat kiépítése. 300

Bajót

Térségi


Eurovelo 6 kerékpárútra ráhordó külterületi turisztikai célú kerékpárút kiépítés

(Pusztamarót-Süttő valamint Nagysáp-Mogyorósbánya-Tát irányában) 300

Csolnok

Térségi


Dorog- Csolnok - Annavölgy- Sárisáp kerékpárút kialakítása a volt vasúti nyomvonalon-

teljes szakasz 300

Dorog

Térségi


Kerékpárúthálózat kialakítás Dorog város és az EUROVELO, illetve Dorog Város és az

esztergomi ipari park összekötése 300

Kecskéd

Térségi

közlekedésfejlesztés Az Által-ér menti kerékpárúthoz kapcsolódó, a településeket összekötő kerékpár út 50

Kocs

Térségi

közlekedésfejlesztés Az Eurovelo6 kerékpárúthoz Tata Városon át csatlakozó Tata- Kocs kerékpárút építése 150

Komárom

Térségi


Kerékpárutak kiépítése, bővítése /városon belüli hálózat, Duna-menti kerékpárút,

környező településekhez való kapcsolódás/ 300

Oroszlány

Helyi


Gyalogos és kerékpárút hálózat kialakítása Oroszlányon ill. ennek bővítése a kistérségi

települések irányába, majd Tatabánya - Oroszlány kerékpárút összeköttetés kiépítése,

az országos hálózatba való bekapcsolódás megteremtése (több projekt keretében) 1 080

Tarján

Térségi

közlekedésfejlesztés Kerékpárút építése Tatabányától Tarjánig 100

Tata

Térségi


Eurovelo 6 kerékpárúttal való kapcsolat kiépítése Tata-Naszály, Tata-Dunaalmás

vonalon 500

Tata

Helyi

közlekedésfejlesztés Tata – Kocs Kerékpárút tatai szakasz 50

Tata

Helyi

közlekedésfejlesztés Tata – Agostyán településrész összekötő kerékpárút 120

Várgesztes

Helyi

közlekedésfejlesztés Kerékpárút építés Várgesztes és Villapark között 65

Vértes-

somló

Helyi

közlekedésfejlesztés Kerékpárút építés a várgesztesi Villapark felé 65

Összesen: 3 780

Bábolna Közterületfelújítás Közösségi közlekedési rendszer fejlesztése 50Bakony-

szombat-

hely

Térségi

közlekedésfejlesztés Térségi közösségi közlekedés átszervezése (munkahelyek, kórház, stb elérhetősége) 50

Dorog

Térségi

közlekedésfejlesztés Intermodális csomópont kialakítás az elkészült vasútfejlesztés folytatásaként 700

Oroszlány

Helyi

közlekedésfejlesztés Az oroszlányi közösségi közlekedés rendszerének fejlesztése 300

Tata

Helyi

közlekedésfejlesztés Helyi és helyközi közösségi közlekedés összehangolása Tatán 200

Tata

Helyi


Üdülőterületek bevonása a közösségi közlekedésbe, elérhetőségük javítása

környezetbarát közösségi közlekedésszervezési megoldásokkal 50

Tatabánya

Térségi

közlekedésfejlesztés Oroszlány-Tatabánya-Tata integrált közösségi közlekedés kialakítása. 2 000

Összesen: 3 350

Kerékpárút (40,34%)

Közösségi közlekedés fejlesztése (35,75%)

13

TELEPÜLÉS Projektkategória Projekt rövid leírása (mit, hol, miért)

Projekt

költségigénye

(millió Ft)

Kisigmánd

Térségi


Komárom-Kisigmánd Integrált Területi Beruházás: Eurotrade M1 logisztikai központ

közlekedés fejlesztése 200

Oroszlány

Közlekedési

infrastruktúrafejlesz

tés Az oroszlányi ipari park úthálózatának felújítása 1 000

Tát

Barnamezős terület

rehabilitációja Tát-Újtelepi iparterület aktiválása, közművesítés, útépítés. 300

Összesen: 1 500

Kocs

Térségi

közlekedésfejlesztés Településközi mellékúthálózat fejlesztés Kocs-Szend 60

Szákszend

Térségi

közlekedésfejlesztés Településközi mellékúthálózat fejlesztés Dad és Kocs felé 60

Vértes-

somló

Helyi

közlekedésfejlesztés Településközi mellékúthálózat fejlesztés: Vértessomló-Majk közötti út 500

Összesen: 620

Ászár

Térségi

közlekedésfejlesztés Főútvonalak közlekedés biztonságot emelő forgalom csillapítása- 81. számú főút 50

Naszály

Közlekedési

infrastruktúrafejlesz

tés

Közlekedésbiztonságot javító járdaépítés Almáspuszta és a Véderdő közötti

útszakaszon 30

Vértes-

szőlős

Helyi

közlekedésfejlesztés Főútvonal közlekedés biztonságot emelő forgalom csillapítása; 40

Összesen: Települési átkelési szakaszok közlekedésbiztonsági jellegű beavatkozásai 120

9 370Mindösszesen:

Ipar fejlesztéséhez kapcsolódó útépítés (16,01%)

Településközi mellékúthálózat-fejlesztés (6,62%)

Települési átkelési szakaszok közlekedésbiztonsági jellegű beavatkozásai (1,28%)

1. táblázat: Komárom-Esztergom megye településeinek közlekedésfejlesztési projektjei

14

4. MELLÉKLET

1-6 TEMATIKUS PRIORITÁS ÉS AZ 1-6 SAJÁTOS TÉRSÉGI PROGRAM RÉSZLETES

BEMUTATÁSA

TEM1.

GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE

PRIORITÁS TARTALMA

A nemzetközi és nagytérségi hálózati kapcsolódások és a húzóágazatok beágyazódásának egymással összehangolt fejlesztése a megye versenyképességi pozíciójának megőrzése szempontjából meghatározó prioritás.

A közel 200 ezer fős városhálózati csomópont és a Duna menti ikervárosok makrotérségi kapcsolatainak és elérhetőségének továbbfejlesztése, a környező régióközpontok (Győr, Budapest, Nyitra, Székesfehérvár) elérhetőségének javítása, az intelligens, környezettudatos szállítási rendszerek fejlesztése a megye és az ország (!) gazdasági versenyképességée megőrzésének alapvető hálózati feltételei.

A ma már hagyományosnak mondható, de folyamatos megújulásra képes húzóágazatok – autóipar, gépipar és energetika (hagyományos és megújuló) – foglalkoztató, innovációs kapacitásának megerősítése és megyei beszállítói hálózatának bővítése mellett a megye eminens érdeke a meglévő adottságok jobb kihasználásával a versenyképes ágazatok palettájának kiszélesítése. Ezek között kiemelkedő jelentőséggel bír a Kisalföld adottságaira épülő, a hasonló termelési profilú Győr-Moson-Sopron megyei és szlovákiai térségekkel hálózatba (klaszterbe) szerveződő agrár- és élelmiszeripari vertikum továbbfejlesztése. A versenyképes ágazati paletta kiszélesítésének másik, jó adottságokkal rendelkező iránya az energetikához és a hulladékgazdálkodáshoz is kapcsolódó zöldipar. A harmadik fő irány, a turisztikai ipar fejlesztése külön tematikus prioritás tengely mentén valósul meg (lásd TEM2).

A kiépülő hálózati kapcsolatok térségfejlesztő hatásainak kihasználása és megerősítése érdekében Komárom-Esztergom megye meghatározó szereplője, sőt motorja kíván lenni a magyar-szlovák Európai Területi Együttműködési Operatív Program és az Európai Duna Stratégia Operatív Program megvalósításának célirányos programjaival (lásd Ister-Granum, EGTC-k, illetve TEM2 keretében megvalósuló nemzetközi vonatkozású turisztikai fejlesztések).

15

A PRIORITÁS KERETÉBEN TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK SZÖVEGES BEMUTATÁSA INTÉZKEDÉSENKÉNTI BONTÁSBAN

TEM1.1. INTÉZKEDÉS:

NAGYTÉRSÉGI VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK

Tématerület bemutatása

(Az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2.3. fejezetében kifejtett tématerületek)

Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben

Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások, stratégiai ágazatok, versenyképesség

Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság

Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halászat

Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudásalapú társadalom felé

Foglalkoztatás növelése

Tudástársadalom megalapozása

Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé

Fenntartható erőforrás-gazdálkodás

Klíma- és környezetvédelem

Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán

Területi integráció, területfejlesztés, városfejlesztés

Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek

Kiteljesedő Kárpát-medencei, Duna-menti nemzeti és európai területi együttműködés

A tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozások

A nagytérségi hálózatfejlesztésekhez kapcsolódó megyei TOP fejlesztések kapcsolódásának biztosítása

Összekötő utak és kerékpárutak fejlesztésének felfűzése a közlekedési nagyprojektekre

A tervezésért felelős szervezet felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások

A megye nyugati részének a komáromi híd és a kapcsolódó 13-as út, míg az esztergomi-dorogi térség gazdasága számára a párkányi teherkomp/híd, a 101-es főút, valamint az M11-es út mielőbbi megépítése-fejlesztése kiemelt fontosságú az M1-es folyósó kedvező hatásának továbbgörgetése érdekében. A főhálózatok hálózatosodásának érdekében a Tatabánya déli elkerülő az 1-es főút új nyomvonalon történő továbbfejlesztése is indokolt. A 81-es főút fejlesztése és a Mór-Pusztavám vasút és a Biatorbágy –Tata vasútfejlesztés, hozzákapcsolódóan Tatabánya új vasútállomás építése szerepel még a megye által támogatott közlekedési fejlesztések

16


NAGYTÉRSÉGI VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK

előterében.

A régóta halasztott Eurovelo 6 folyosó kiépítésével összehangoltan, a 14-20-as ciklus folyamán fokozatosan kell megvalósítani a megyei városok (Ács, Tata, Tatabánya-Oroszlány) csatlakozását.

A nagy léptékű infrastruktúra beruházások IKOP és GINOP forrásokból valósíthatók meg.

Területi relevancia Sajátos térség/megye/határon átnyúló vonzásterületek

Potenciális kedvezményezetti kör

nagyvállalat / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek /

Kapcsolódó kiemelt-, vagy nagyprojekt

• Új Duna-híd építése Komárom és Révkomárom között, a közúti kapcsolatokat biztosító parti közlekedési létesítményekkel együtt

• 1.sz. főút Tatabányát délről, Tatát nyugatról és Komáromot délről elkerülő szakaszának megépítése, Mór(81-es főút)-Oroszlány-8135.sz. út környei elkerülő-(1-es főút) és a csatlakozó ipari parkok feltáró útjainak megépítése

• Esztergom - M1 autópálya közvetlen összeköttetés Esztergom tervezett hídfőhöz, illetve teherkomp kikötőhöz szükséges elkerülő szakaszokkal, átmenő forgalomtól mentesített belterületi főútszakaszok új funkcióinak megfelelő átépítése

• M1 autópálya 2x3 sávra bővítése Budaörs és Tatabánya-Újváros között

• A 13. sz. főút Komárom-Kisbér közötti megerősítése, a kisbéri elkerülő út megépítése, a 81. sz. főút burkolat megerősítése Kisbértől Győr felé 11,5 tonna teherbírásúra

• Mór-Oroszlány vasúti kapcsolat kiépítése

• Biatorbágy-Tata vasútfejlesztés – Tatabánya intermodális csomópont –új vasúti pályaudvar építése

• Kompok, révek

Intézkedés szintű indikátorok

Később kerül kidolgozásra.

Tervezett költség Később kerül kidolgozásra.

17


ISTER-GRANUM INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁS/ PROJEKTKONCENTRÁCIÓ









Népesedési és közösségi fordulat

Befogadó és gyarapodó társadalom



Duna-menti nemzeti és európai területi együttműködés


A terület-és térségfejlesztő szervezet, mint támogató és Nyitra megye felé közvetítő szervezetként jelenhet meg a határon átnyúló fejlesztések előmozdításában.


Az ITB a 2014–2020 közötti uniós kohéziós politika egyik új eszköze, amelynek lényege, hogy egy adott térség vagy város fejlesztésének különböző területeit egy komplex program keretében valósítják meg mindazok, akik ezekben a fejlesztésekben érdekeltek.

A határ két oldalán meglévő, egymást kiegészítő adottságok egyszerre erősíthetik a magyarországi oldal vállalatainak értékesítési és a szlovákiai oldal munkahely teremtési lehetőségeit, a határ két oldalán működő civil és non-profit szervezetek gazdaságfejlesztési tevékenységét.

A tervezett intézkedések elsősorban az esztergomi (EIP), a nyergesújfalui (NYIP), a párkányi (PIP) és az ebedi (EULIP) ipari park további fejlődését biztosíthatják, új befektetők megjelenését segíthetik, de az övezet magtérségén túlmenően kedvezően érinthetik a dorogi, lábatlani és a

18

határon túli területek fejlesztési elképzeléseik megvalósulását is.

Az intézkedések alapvetően két csoportra bonthatók:

1. egyrészt olyan infrastrukturális beruházások, amelyek erősítik a térség befektetővonzó képességét, elsősorban közmű, vízi, légi létesítmények fejlesztésével

2. a beavatkozások másik csoportját olyan gazdaságfejlesztési tevékenységek alkotják, amelynek célja, hogy az egész övezet egységesen megjelenítő információs központ létrehozásával képes legyen kiszolgálni az érintett befektetői kört

3. további célja az intézkedésnek, hogy vállalkozói inkubációs központ létesüljön és megteremtődjön a fejlesztéseket segítő integrált szakképzési rendszer is.

Területi relevancia Duna-mente /Határon átnyúló


KKV / szövetkezet / civil szervezet / államigazgatási szerv / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek



A megye által támogatott nagyprojektek listája megtalálható a megyei fejlesztési koncepcióban.




TEM1.3. A VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT DUNÁRA SZERVEZŐDÉSÉNEK MEGERŐSÍTÉSE

KOMÁROM-RÉVKOMÁROM ÚJ HÍD LEHETŐSÉGEIT KIHASZNÁLVA


(Az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2.3. fejezetében kifejtett


Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások, stratégiai

ágazatok, versenyképesség

19



tématerületek) Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság



Erőforrás- és energiahatékonyság,




Kiteljesedő Kárpát-medencei, Duna-menti területi együttműködés


— (TEM3 keretében erőteljes megyei szakmai és előkészítési támogatás szükséges, a megyei gazdaságfejlesztési szervezeten keresztül)


Komárom és Révkomárom városok hídfő térségeinek összehangolt tervezése, városszerkezetbe illesztése és fejlesztése a megváltozó közlekedési viszonyokra tekintettel (új híd a városokon kívül)

A két város belső területeinek hasznosítására jelentős hatással esz az új híd, mely el fogja kerülni a belvárosokat. A beavatkozáshoz javasolt egy lehetőleg Jessica típusú integrált városrehabilitációs mintaprogram felépítése, mely elindítja a városközpontok összehangolt hozzáigazítását a megváltozó hálózati viszonyokhoz, az ITS-kre építve. E tudatosan irányított, a megye szakmai és pénzügyi támogatásával előkészítésre és megvalósításra kerülő programmal el lehet kerülni azokat a csapdákat, ami a fő közlekedési folyosók városból történő elmozdításakor szoktak bekövetkezni.

A városközponti térségek területkínálatainak, szolgáltatásainak és infrastruktúra-ellátásának ésszerű keretek közötti, közösen tervezett, ütemezett alakítása

A beavatkozás az integrált rehabilitációs mintaprogram beruházási elemeit támogatja, lehetőség szerint nagymértékben támaszkodva ETE és Európai Duna Stratégia OP forrásokra támaszkodva

A Komárom-Révkomárom egyeztetett gazdaságfejlesztési

20



stratégiájának kidolgozása és megvalósítása

A beavatkozás az integrált rehabilitációs mintaprogram gazdaságfejlesztési elemeit támogatja, GINOP? ETE és Európai Duna Stratégia OP forrásokra támaszkodva

Az új hid térségének összehangolt fejlesztése, meglévő logisztikai potenciálok (út, vasút, kikötő) kihasználhatóságának fejlesztése

A komáromi híd, a kapcsolódó 13-as út fejlesztése és az M1-es folyósóra szerveződéssel keletkező gazdasági potenciálok elérhető legmagasabb szintű kihasználása egy, az ikervárosok által közösen kidolgozott, a kapacitásokat sokszínű kínálattá formáló stratégia keretében képzelhető el. A stratégiában kiemelt figyelmet kell szentelni a Kisalföldi agrár- és élelmiszervertikum fejlesztésének lehetséges kapcsolódásaira

Területi relevancia Sajátos térség/megye/határon átnyúló


nagyvállalat / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek /


• Új Duna-híd építése Komárom és Révkomárom között, a közúti kapcsolatokat biztosító parti közlekedési létesítményekkel együtt

• Duna menti térség intermodális elérhetőségének és feltárásának (vasút, közút, vízi-út, EUROVELO kerékpárút) és az árvízvédelmi rendszer hiányosságainak összehangolt megújítása, eszközváltó pontok kialakítása a területhasználat és ingatlankínálat megújításával összehangoltan




TEM1.4. INTÉZKEDÉS: KISALFÖLDI AGRÁRGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI INTEGRÁCIÓ,

VERSENYKÉPES ÉLELMISZERVERTIKUM MEGERŐSÍTÉSE, MEGYEHATÁRON ÁTNYÚLÓ

INTEGRÁCIÓ KIÉPÍTÉSE


(Az Nemzeti Fejlesztés 2030 -


Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások, stratégiai ágazatok,

21




Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2.3. fejezetében kifejtett tématerületek)

versenyképesség






Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás




Budapest és térsége vezető makro-regionális szerepkörben



A Nyitra – Székesfehérvár tengely kiépülése a Kisalföld közbeékelődésével összekapcsolja a két szomszédos megye hasonló adottságú területeit, Győr-Moson-Sopron megye kisalföldi területeinek kiegészülésével teret nyitva egy nagykapacitású agrár- és élelmiszervertikum felfuttatásának. Kisalföldi és dél-szlovákiai agrárgazdasági és élelmiszeripari integráció felépítésével a Kisalföldi régió megyei koordinációval és a tárgyspecifikus szervezetek munkájának összekapcsolásával országos léptékű régiójává válhat az agrár- és élelmiszeripar területén.

Tartalom: megyei szervezet és tárgyspecifikus szervezetek fejlesztése, az integráció elősegítése, szakmai programok kidolgozása, piacra vitel és marketing stratégiák kidolgozása, azok háttéranyagokkal való támogatása, szakmaspecifikus találkozók szervezése és lebonyolítása.


A húzóágazatok (járműipar, gépipar, elektronika, gyógyszeripar, energiaipar) mellett a megye arculatának meghatározó tényezője a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Kiemelt feladata az ágazatnak a vidéki munkahelyteremtés, az agrárinnováció, az ökoszisztéma fenntartása, a hosszú távú termelékenység, a válságkezelési eszközök, a versenyképesebb élelmiszer terméklánc.

Tartalom: az egyébként is versenyképes élelmiszervertikum megerősítése (termelés, feldolgozás, értékesítés, K+F, szakképzés,

22




agrárlogisztikai központ, agár-innovációs kutatóközpont), az erdő- és halgazdálkodás fejlesztése. A fenti célokra irányuló infrastrukturális, szervezetfejlesztési és személyi fejlesztésekkel az integráció megerősíthető, közös érdekérvényesítést és piacra lépést magában foglalva a „Kisalföld” brand létrehozását segíti.

Területi relevancia megye, kiemelten a Kisalföldi Agrárrégió


KKV / nagyvállalat / szövetkezet


Később kerül kidolgozásra. A megye által támogatott nagyprojektek listája megtalálható a megyei fejlesztési koncepcióban.




TEM1.5. INTÉZKEDÉS: A MEGYE GAZDASÁGÁBAN MEGHATÁROZÓ HÚZÓÁGAZATOK FEJLESZTÉSE













23




1. húzóágazati, zöldipari klaszteresedés ösztönzése 2. Kiemelt térségek kísérleti fejlesztéseinek szervezése, támogatása 3. vállalkozói fejlesztéseket kiegészítő infrastruktúrafejlesztések

támogatása 4. iparterületek hálózatos együttműködésének kialakítása 5. megyei gazdaságfejlesztési tevékenység harmonizációja a

versenyszféra igényeihez, gazdasági arculatok megteremtése


1. húzóágazatokban működő KKV-k kiemelt támogatása, versenypozíciójának megerősítése, térségi beszállítói hálózatok megerősítése (kiemelt növekedési térség létrehozása)

2. KKV-kra épülő diverzifikálása, egyes városok térségi gazdasági szerepeinek kialakítása

3. Foglalkoztatás növelő beruházások KKV körében, és kapcsolódó fejlesztések támogatása (pl.: telephelyfejlesztés, technológiai fejlesztések)

4. kiemelt sajátos térségek kísérleti fejlesztéseinek támogatása (Megyei húzóágazatokon belüli fejlesztések kisösszegű támogatása);

5. húzóágazati, zöldipari klaszteresedés ösztönzése, vállalkozási környezet javítása

6. Oroszlány- Tatabánya-Tata ipari területeinek összekapcsolása 7. kedvező pozíciójú barnamezők, meglévő ipari parkok telephelyvonzó

képességének megerősítése 8. Iparterületek fejlesztése, helyi vállalkozói környezet javítása 9. határmenti ipari parkhozkapcsolódó ütemezettfejlesztések



KKV / nagyvállalat/ államigazgatási szerv / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek /gazdaságfejlesztő szervezetek/alapkezelő (pénzügyi eszközök esetén)



(A megye által támogatott nagyprojektek listája megtalálható a megyei fejlesztési koncepcióban.)

24




TEM1.6. INTÉZKEDÉS: A MEGYE ENERGETIKAI- ÉS ZÖLDIPARI POTENCIÁLJÁNAK MEGERŐSÍTÉSE













A megye energiaipari súlya mennyiségi tekintetben radikálisan csökkent, de a megmaradt létesítmények többsége ma már a legszigorúbb követelményeket is kielégíti, miközben a megújuló energia (különösen a szélenergia) területén a megye húzószerepet tölt be az országban. Az intézkedés keretében a megye további lépéseket kíván tenni a megújuló energiafajták szélesebb körű alkalmazására, mely az energia- és a hulladékgazdálkodási szektor összehangolt struktúraváltására építve valósulhat meg, melyben a terület-és térségfejlesztő szervezet koordinációs szerepet játszhat.

25


1.megújuló energiatermelés- és felhasználás: a szélerőmű, naperőmű parkok fejlesztése, különösen a barnamezős területek hasznosításával, a biomassza (pl: biogázt termelő szennyvíztelepek, mezőgazdasági és erdészeti hulladékhasznosítás) és a geotermikus energiafelhasználás ösztönzése a lakossági és ipari energiaigény kielégítésére (zöldipari park);

2.energiahatékonyság fokozása: oroszlányi erőmű fejlesztések, kombinált fűtőmű fejlesztések, távhő ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések

3. erőműi kapacitások bővítése: almásfüzítői erőmű építése

Területi relevancia megye


KKV / nagyvállalat / szövetkezet / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb közintézmény







TEM2. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM

PRIORITÁS TARTALMA

A tematikus prioritások körébe sorolt megyei turisztikai program megvalósítását a megye gazdaságának és foglalkoztatási potenciáljának diverzifikálása és stabilizálása, valamint az épített, a kulturális és természeti adottságok fokozott hasznosításának és fenntartható megőrzésének igénye indokolja.

A megye egyik fontos kitörési pontja a turisztikai-rekreációs ágazat: az interregionálisan

26

szerveződő világörökségi, kulturális és egyházi turizmus; a kistérségek közötti forrás- és funkciómegosztásra építő tematikus sport- és aktív turisztikai rekreációs kínálat, és a szelid-, öko-turisztikai, naturparki attrakciók; valamint különleges megyei specialitásként az ipari- és bányászati múlt emlékeinek turisztikai hasznosítása, illetve az extrém-turizmus komplex fejlesztése.

A megyei turisztikai kínálat fejlesztésének szervezeti, intézményi hátterét a versenyképesség megerősítése érdekében a megye támogatni kívánja. A nemzetközi/országos jelentőségű kultúr turisztikai attrakciók vonzerejének és fogadóképességének fejlesztése, valamint a Duna menti térség hálózatba szervezett integrált turisztikai kínálatának bővítése kiemelt fontosságú a megye számára.


TEM2.1. INTÉZKEDÉS: VILÁGÖRÖKSÉG VÁROMÁNYOS ÉS MÁS ORSZÁGOS/NEMZETKÖZI

JELENTŐSÉGŰ KULTURTURISZTIKAI ATTRAKCIÓK VONZEREJÉNEK ÉS FOGADÓKÉPESSÉGÉNEK

FEJLESZTÉSE












1. Eszterházy örökség tematikus bemutatása

2. projektgenerálás, hálózati infrastruktúrafejlesztés és turisztikai programfejlesztés szervezeti és intézményi hátterének felépítése (Kapcsolódás: TEM3.1)


1. Érintett helyi önkormányzatok: településkép, közterület rendezés és fejlesztés, turisztikai befektetők vonzása

2. Komáromi Erődrendszer – Forster Központ, Monostori Erőd

27

TEM2.1. INTÉZKEDÉS: VILÁGÖRÖKSÉG VÁROMÁNYOS ÉS MÁS ORSZÁGOS/NEMZETKÖZI

JELENTŐSÉGŰ KULTURTURISZTIKAI ATTRAKCIÓK VONZEREJÉNEK ÉS FOGADÓKÉPESSÉGÉNEK

FEJLESZTÉSE

Kht.

3. LIMES – Limes Szövetség, Duna Startégia Titkárság, érintett önkormányzatok

4. Majki Remeteség – Forster Központ

5. Vértesszőlős – Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja

6. Magyar Királyi Lovarda, Batthyány kastély - Kisbér (MNV Zrt.)

7. Bábolnai Ménesbirtok – Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

8. Bajna, Sándor-Metternich kastély – Forster Központ

9. Esztergom, Vármúzeum – Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja

10. Tata, Eszterházy kastély-együttes – Forster Központ

Területi relevancia megye/határon átnyúló


helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / Forster Központ/ Magyar Nemzeti Múzeum


Duna Stratégia

állami vagyon körébe tartozó műemlékek komplex turisztikai fejlesztése egyedi vonzerőt alkotó, egy helyszínen megvalósuló

attrakció fejlesztése


látogatók száma; vendégéjszakák száma; kapcsolódó foglalkoztatottak száma; idegenforgalmi adóbevétel;

Tervezett költség Bajna: nincs adat

Bábolna Ménesbirtok: 5,00 mrd Ft

Esztergom: turizmusfejlesztés (Aqua Fürdő + 2 szálloda) 10,00 md. Ft

Kisbér: helyi turizmusfejlesztés (benne: Batthyány kastély; Lovarda II. és III. ütem,) 4,50 md. Ft

Komárom: gyógyfürdő és egészségturizmus komplex fejlesztése + római Limes 4,5 md Ft

Oroszlány: Majk és Bányászati Múzeum 0,7 md. Ft

Tata: Vár és Eszterházy kastély 0,9 md. Ft

Vértesszőlős: n.a.

28

TEM2.2. INTÉZKEDÉS: A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI HÁLÓZATI INFRASTRUKTURÁJÁNAK

ÉS ELADHATÓSÁGÁNAK INTEGRÁLT FEJLESZTÉSE




Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások,


Életképes vidék,






Duna-menti nemzeti és európai területi együttműködés


projektgenerálás, hálózati infrastruktúrafejlesztés és turisztikai programfejlesztés szervezeti és intézményi hátterének felépítése

(Kapcsolódás: TEM3.1, TEM6.5)





természetes személy / KKV / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek /


Európai Duna Régió Stratégia

EUROVELO


új kerékpárút (km); kerékpáros és evezős turisták száma; új és felújított kiránduló hajó és evezős kikötő; rehabilitált holtágak és Dunai szigetek; elkészült marketing anyagok; új szállás-és vendéglátóhelyek száma;

Tervezett költség Később kerül kidolgozásra

29

TEM2.3. INTÉZKEDÉS: EXTRÉM TURIZMUS KOMPLEX, ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE










Energia-hatékonyság, fenntarthatóerőforrás-gazdálkodás







A terület-és térségfejlesztő ernyőszervezet, mint támogató szervezet

jelenhet meg az alábbi helyi fejlesztések előmozdításában.


Később kerül kidolgozásra

Területi relevancia település/Duna-mente/határon átnyúló


KKV / nagyvállalat / szövetkezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek

30

TEM2.3. INTÉZKEDÉS: EXTRÉM TURIZMUS KOMPLEX, ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE







TEM2.4. INTÉZKEDÉS: AZ IPARI-BÁNYÁSZTAI MÚLT EMLÉKEINEK ÖSSZEHANGOLT TURISZTIKAI

HASZNOSÍTÁSA, MEGLÉVŐ DESZTINÁCIÓK VONZEREJÉNEK ÉS FOGADÓKÉPESSÉGÉNEK

NÖVELÉSE









projektgenerálás, hálózati infrastruktúrafejlesztés és turisztikai programfejlesztés szervezeti és intézményi hátterének felépítése

(Kapcsolódás: TEM6.2)


Ipari műemlékek: 1. Az érintett helyszínek turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése 2. Az érintett helyszínek kiállítás technikai, interpretációs fejlesztése. 3. Rendszeresen ismétlődő programok, illetve személyes bemutatások kialakításának támogatása. 4. Szervezett, stratégiára épülő marketing és értékesítési tevékenység kialakítása Felhagyott ipari létesítmények:

- komplex hasznosítási lehetőségek kidolgozása és megvalósítása - marketing eszközök

(TOP, GINOP, VP, EFOP)

Területi relevancia Település/Sajátos térség

Potenciális civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati

31

TEM2.4. INTÉZKEDÉS: AZ IPARI-BÁNYÁSZTAI MÚLT EMLÉKEINEK ÖSSZEHANGOLT TURISZTIKAI

HASZNOSÍTÁSA, MEGLÉVŐ DESZTINÁCIÓK VONZEREJÉNEK ÉS FOGADÓKÉPESSÉGÉNEK

NÖVELÉSE

Kedvezményezetti kör tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb tulajdonosok



látogatók száma; felújított műemlék jellegű ingatlanok száma; kapcsolódó marketinganyagok száma; program helyszínek száma;


TEM2.5. INTÉZKEDÉS: SZELÍD- ÖKTURISZTIKAI ÉS ZARÁNDOKTURISZTIKAI KLASZTER FELÉPÍTÉSE

ÉS HÁLÓZATBA SZERVEZÉSE, RÁKAPCSOLÓDÁS AZ ORSZÁGOS KÍNÁLATOKRA ÉS HÁLÓZATOKRA













Kerékpárút-hálózat fejlesztése

A már meglévő kerékpárutak összefűzése és hálózatba szervezése. Nemcsak a turisztikai kerékpárutak összekapcsolása fontos, hanem a hivatásforgalmú kerékpárutak hálózatba szervezése is.

Kiemelt az Által-ér völgyi kerékpárút továbbfejlesztése a Vértes kerékpár út elemeinek összekapcsolásával: Velencei-tó-Oroszlány (Majk) térségi kerékpárút szakasz, Oroszlány-Tatabánya között, és Dunaalmás és Naszály felé. Ehhez szorosan kapcsolódik a Tata-Kocs

32



között kialakítandó kerékpárút, hiszen az útvonal része az Eurovelo 6 jelű nemzetközi útvonalnak. További: Ács- Eurovelo 6 kapcsolat. Almásfüzítő-Tata kapcsolat

Egységes tábla-és tájékoztatási rendszer kialakítása a már meglévő kerékpárutak mellett.

Kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, mint pl. kerékpárkölcsönzők, pihenőhelyek kialakítása, felújítása, valamint olyan vállalkozásfejlesztési projektek megvalósítása, amelyek a kerékpárosok „életét” könnyítik meg. Ilyenek pl. a szerviz állomások, büfék fejlesztése.

Tematikus útvonalak fejlesztése a natúrparkok vonzáskörzetében

A már meglévő, kijelölt gyalogos útvonalak felújítása, a felfestések ismételt ellenőrzése, és szükség szerinti javítása.

Az útvonalak mentén pihenőhelyek kialakítása és felújítása, a már meglévő pihenőhelyek környezetének rendezése, pl. szalonnasütő, esőbeálló, szemetesek elhelyezése, felújítása. A pihenőhelyek egyben alkalmasak a zarándok turisták fogadására is. A pihenőhelyek mellett a turisták számára szükséges kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (zarándok-és turistaszálláshelyek, egyszerűbb komfortfokozatú szállások kialakítása, valamint büfék, vendéglátóhelyek fejlesztése). Leromlott állapotú egyházi, vagy önkormányzati ingatlanok funkcióváltása turista-, vagy zarándok szálláshelyként (pl. Dunaszentmiklós, Várgesztes)

Komplex ökoturisztikai fejlesztések megvalósítása – pihenőhelyek, öko szálláshelyek, falusi porták rendbetétele, erdei iskolák fejlesztése.

Víziturizmus feltételeinek jobbá tétele a Duna mentén A Duna mente településein – hálózatba szervezve és együttműködve – csónakházak kialakítása, felújítása, valamint eszközök (kenuk, csónakok, evezőlapátok, stb.) vásárlása. A víziturizmus térségi jelentőségének erősítése egységes marketing eszközökkel – honlap, kiadványok, útvonal kijelölések.

Vadászturizmus fejlesztése Komárom-Esztergom megye területén három állami erdőgazdaság is található, valamint több vadásztársaság, akik a vadászatokat szervezik és bonyolítják. A meglévő vadászházak többsége viszont nem megfelelő felszereltségű és állapotú. Szükséges ezen épületek és kiszolgáló létesítményeik felújítása, parkolók kialakítása, és a vadászházakat megközelítő erdészeti utak, földutak olyan szintű karbantartása, hogy minden időben megközelíthetőek legyenek.

33




Duna mentén: kikötők és más turisztikai helyszínek rákapcsolódása az Eurovelo 6-ra.

A borturizmus fejlesztése a megyében Az Ászár-Neszmélyi borvidék területén a már meglévő borászati vállalkozások, egyesületek munkájának és tevékenységének összehangolása, a borvidék egységes arculatának kialakítása. Kisebb boltok, üzletek kialakítása, ahol a borvidék jellemző borait lehet megvásárolni. Borturisztikai rendezvények támogatása (pl. Hilltop Borünnep, települési borversenyek) Borút, mint tematikus útvonalak létrehozása. Zarándok-és egyházi turizmus feltételeinek jobbá tétele Komárom-Esztergom megye területe bővelkedik egyházi, szakrális emlékekben. A 2007-2013-as időszakban több egyházi műemlék épület is megújult, melyek bemutatásra érdemesek, és helyreállításukkal az egyházi-és zarándok turistákat vonzzák a térségbe. Szükséges kiépíteni viszont a felújított és még felújításra váró emlékek marketingjét, a turista térképeken fel kell tüntetni az egyes látvány elemeket. Ezen kívül szükséges felújítani a Mária-út és a Gyöngyök útja zarándok útvonalak felfestéseit, és hozzájuk pihenőhelyeket és szálláshelyeket kell kialakítani, felújítani.

Falusi turizmus A megyében több helyen találkozunk falusi szálláshelyekkel. Cél, hogy ezeken a szálláshelyeken a hagyományos vidéki élet megismerhető legyen a vendégek számára, ezért a szállásadók a falusi vendégasztal szolgáltatást is biztosítani tudják a vendégeknek. Olyan szálláshelyek felújítása, kialakítása támogatott, amelyek tipikus falusi környezetben vannak, illeszkednek az adott település jellegéhez. Cél az építési beruházásokon kívül a falusi vendéglátók képzése, továbbképzése is, gazdasági, vállalkozásszervezési, adózási, valamint idegen nyelvi témakörökben – együttműködve a FATOSZ megyei szervezetével.

Horgász turizmus A vizes élőhelyeken a természetes/természet közeli állapotok fenntartása a cél, valamint a horgászathoz, horgász turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra biztosítása. (stégek, tároló helyiségek, parkolók kialakítása)

(forrásai:TOP-VP-GINOP)

34



Területi relevancia Település/Sajátos térség/megye/határon átnyúló


természetes személy /KKV/ civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / mikrovállalkozások/egyházi jogi személy


- Duna menti térség intermodális elérhetőségének és feltárásának (vasút, közút, vízi-út, EURoVELo kerékpárút) és az árvízvédelmi rendszer hiányosságainak összehangolt megújítása, eszközváltó pontok kialakítása a területhasználat és ingatlankínálat megújításával összehangoltan, holtágak, dunai szigetek rehabilitációja, átkelő kapacitások fejlesztése (révek, kompok)

- Megye turisztikai vonzerőire épülő határon átívelő, megyei és kistérségi-natúrparki szintű rekreáció és turizmusfejlesztési programok összehangolt megvalósítása a helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztése és a megye népességmegtartó-képességének erősítése érdekében




TEM2.6. INTÉZKEDÉS: A MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM ÉS A FEJLESZTÉSEK SZERVEZETI, INTÉZMÉNYI ÉS HUMÁNERŐFORRÁS HÁTTERÉNEK FELÉPÍTÉSE, MEGYEI TURISZTIKA VERSENYKÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE







Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság

35

tématerületek) bázisán





Az intézkedés keretében térségi turisztikai TDM-ek létrehozása, a meglévő területi/megyei TDM ernyőszervezetté fejlesztése. Az intézkedés magába foglalja:

a. a megyei és térségi menedzsmentek felállítását (szervezeti, intézményi és humánerőforrás hátterének felépítése) és működtetését; akár határon átnyúló TDM kialakítását is;

b. a meglévő TDM-ek szakmaiságának növelését (turisztikai oktatás-képzés, továbbképzés);

c. közös turisztikai marketing, egységes arculatépítés, tematikus programok- és élménycsomagok kialakítását (sport, kulturális, szakmai stb. rendezvények, konferenciák, tematikus túrák stb.)


-



megyei önkormányzat/ többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek






36


TEM3.

Terület- és térségfejlesztő intézményi háttér megerősítése és szolgáltatások

fejlesztése

PRIORITÁS TARTALMA

A prioritás keretében egy megyei terület-és térségfejlesztő ernyő szervezet infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek megteremtése valósul meg, valamint térségfejlesztő szolgáltatások kialakítása, meglévők fejlesztése, melyek a hosszú távú, fenntartható szakmai működéshez szükségesek.

Ezeket a szolgáltatásokat részben az ernyőszervezet szervezet fogja végezni, részben már működő gazdaságfejlesztő szervezetek tartalmi fejlesztése történik. Utóbbiak tevékenységét indokolt bővíteni, a prioritás célja ezeket erősíteni és megyei szinten koordinálni.

Az első intézkedés magának a szervezetnek a létrehozását fedi le, a többi intézkedés a kapcsolódó szolgáltatási tartalmak fejlesztését célozza.


TEM3.1. INTÉZKEDÉS: MEGYEI TERÜLET-ÉS TÉRSÉGFEJLESZTŐ ERNYŐSZERVEZET LÉTREHOZÁSA







A gyermekvállalás ösztönzése, a népesedési kihívások kezelése



37





- Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások koordinációja (klaszteresedés, kooperációk, beszállító kapcsolatok fejlesztése, külpiacra jutás ösztönzése, termék integrációk szervezése).

- Turisztikai fejlesztések, vidékfejlesztés (REL koordináció) és kísérleti fejlesztések koordinációja.

- Befektetés ösztönzési feladatok ellátása, projekt előkészítő alap létrehozása (amennyiben ennek tervezési feltételei adottá válnak).

- Megyei vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása, fejlesztése; megyei innovációs ügynökség létrehozása.

- Határon átnyúló programok előkészítése, megvalósítása, ilyen jellegű települési, kistérségi kezdeményezések támogatása, mentorálása.

- A szervezet központi tatabányai irodával és a kiemelt térségekben telephellyel, illetve a Városhálózati Csomópont számára létrehozandó munkacsoporttal (különös tekintettel az összehangolt közösségi közlekedésre és az Által-ér menti fejlesztésekre) szükséges működjön. Amennyiben indokolt, további munkacsoportok működhetnek Duna mente, Kisalföld, Pilis-Gerecse és Bakonyalja térségében is.

- Sajátos térségek és kistérségek térségi szintű döntéshozási kapacitás építése

- Gyermekjóléti és iskola előtti nevelési intézményhálózat fejlesztés megyei koordinációja


-



önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat, térségi szintű befektetés- és beruházás

ösztönzéssel foglalkozó szervezetek.



A megye által támogatott nagyprojektek listája megtalálható a megyei

38


fejlesztési koncepcióban.




TEM3.2. INTÉZKEDÉS: VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS KOOPERÁCIÓIK MEGYEI

KOORDINÁCIÓBAN













- A vállalkozások együttműködésének, hazai és határon átnyúló klaszteresedésének és beszállítói hálózatokba történő integrálódásának ösztönzése. Másrészről az alternatív hálózati gazdaságfejlesztés támogatása.

- Az intézkedés keretében meghatározott termékkörökre termék integrációk kerülnek kialakításra, melyek koordinációját, a módszertanok kidolgozását, integrátorok felkészítését, közös fejlesztések ösztönzését, rövid ellátású láncok kialakításának szakértői támogatását vállalja a megyei ernyőszervezet (az intézkedés infrastrukturális lába 4.2. intézkedés alatt jelenik meg).


- Hazai és határon átnyúló klaszteresedésének és beszállítói hálózatokba történő integrálódásának konkrét kialakítása valamint a vállalkozók menedzsment képességeinek fejlesztése, kapcsolódó programok kialakítása, szervezése.

- Alternatív hálózati gazdaságfejlesztés támogatása, mely magába foglalja a megyei jelentőséggel bíró helyi termékek

39

TEM3.2. INTÉZKEDÉS: VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS KOOPERÁCIÓIK MEGYEI

KOORDINÁCIÓBAN

fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatását. - Az intézkedés keretében a vállalkozásfejlesztési programok és

kooperációinak kialakításának támogatása valósul meg, mely magába foglalja a megyében működő gazdaságfejlesztő szervezetek, érdekképviseletek támogatását és/vagy az együttműködésen alapuló programok finanszírozását.

Területi relevancia Megye/határon átnyúló


önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat







TEM3.3. INTÉZKEDÉS: MEGYEI BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS ÉS KÜLPIACRA JUTÁS TÁMOGATÁSA










A tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe

A tevékenység keretében vállalkozói tőkefogadásra és támogatásszerzésre történő felkészítést, valamint befektetés

40

TEM3.3. INTÉZKEDÉS: MEGYEI BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS ÉS KÜLPIACRA JUTÁS TÁMOGATÁSA

tartozó beavatkozások ösztönzési tevékenységet végez a megyei szervezet.

A megyei szervezet az ipari parkok és HITA együttműködésével végez befektetés ösztönző tevékenységet. A szervezet segítségével elkerülhetővé válik, hogy az ipari parkok egymással versenyezzenek. A szervezet felkészíti az ipari parkokat a befektetők érkezésére és fogadására.

Az intézkedés keretében közvetett támogatási konstrukció formájában a KKV-k célzott kis-összegű támogatáshoz juthatnak piaci megjelenésükhöz (marketing, piacra jutási költségek).

Cél a szervezet infrastrukturális hátterének kiépítése (iroda, eszközvásárlás), a működéshez szükséges immateriális javak (pl. szoftverek, adatbázisok, honlap fejlesztés, értékesítési és kommunikációs know-how) beszerzése, a szervezet működési költségének támogatása (bér és dologi költségek).


Együttműködés gazdaságfejlesztő szervezetekkel a feladat ellátása érdekében.

Területi relevancia Megye/határon átnyúló


térségi szintű befektetés- és beruházás ösztönzéssel foglalkozó szervezetek.







TEM3.4. INTÉZKEDÉS: A MEGYEI PROJEKTEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS LEBONYOLÍTÁSI

ALAP LÉTREHOZÁSA


(Az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és


Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások, stratégiai

41

TEM3.4. INTÉZKEDÉS: A MEGYEI PROJEKTEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS LEBONYOLÍTÁSI

ALAP LÉTREHOZÁSA

Területfejlesztési Koncepció 2.3. fejezetében kifejtett tématerületek)

ágazatok, versenyképesség






A kiemelten fontos megyei projektek esetében különösen fontos a megfelelő szakértői háttér és az egész folyamat színvonalas támogatása. A megyei terület- és térségfejlesztő szervezet biztosítja a projekt előkészítő alap (PEA) pénzügyi feltételeinek megteremtését és az alap működtetését, mely minden ágazathoz kapcsolódó projektek előkészítését érinti, kiemelten a TOP nevesített projektekre


Együttműködő készség település önkormányzatokkal, projektgazdákkal.

TOP intézkedésként az alap létrehozása feltételrendszerének biztosítása

Területi relevancia Megye


megyei önkormányzat, többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek







TEM3.5. INTÉZKEDÉS: KÍSÉRLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA






42

TEM3.5. INTÉZKEDÉS: KÍSÉRLETI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA

tématerületek) Tudástársadalom megalapozása





A kísérleti fejlesztések koordinációja, gazdaságfejlesztő szervezetekkel partnerségben valósul meg, ugyanis végső kedvezményezettel a vállalkozások.


- A Duna-mente, Bakonyalja és Kisalföld térségében újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósíthatók meg. Az intézkedés tevékenységének keretében szigorúan véve a megyei húzóágazatokhoz tartozó vállalkozások piac közeli fejlesztéseit kívánjuk támogatni.

- A piac közeli fejlesztések alatt elsősorban a kísérleti fejlesztések stádiumában lévő projekteket értjük, vagyis aminek a végeredménye valamilyen minimális többlet befektetéssel, közvetlenül piacra vihető termék vagy szolgáltatás. Ezen kívül a megyei vállalkozások meglévő termékeit, szolgáltatásait jelentősen javító fejlesztések is itt támogathatóak.

- E kisösszegű, kísérleti fejlesztéseket támogató forrásokhoz a kis- és középvállalkozások a kijelölt és atechnikai segítségnyújtás keretéből támogatott térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító intézményhálózaton keresztül férhetnek hozzá. A fejlesztések elsősorban a megyék speciális kitörési pontjait jelentő ágazatokban valósulnának meg.

Területi relevancia Duna-mente, Bakonyalja és Kisalföld Sajátos térségek/megye


többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat







43

TEM3.6. INTÉZKEDÉS: MEGYEI FINANSZÍROZÁSI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE













Megyei finanszírozási környezet fejlesztésének koordinációja, szükséges partnerek bevonása.


Az üzleti környezet megfelelő színvonalához hozzátartozik a pénzügyi, finanszírozási feltételek javítása is. A terület-és térségfejlesztő szervezet koordinálásával a megyei finanszírozási környezet javításához bizonyos eszközökre, szervezetekre van szükség. A pénzügyi környezet hiányosságait egy megyei mikro hitel alap létrehozásával kívánjuk kezelni, valamint egy hitelszövetkezeti rendszer alapjainak lefektetésével. Továbbá a brüsszeli forrásbevonás javítása érdekében egy megyei önerőalap is felállításra kerül.



többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat







44

TEM4.

Gazdasági élettér fejlesztése

PRIORITÁS TARTALMA

A fenntartható és kiemelkedő gazdaságfejlesztés megvalósulása érdekében alapvető fontosságú, hogy kedvező üzleti környezetet teremtsünk a vállalkozások számára. A vállalkozói kultúra fejlesztése, támogató hálózatok kiépítése, a kiszolgáló infrastruktúra kiemelkedő színvonala, a finanszírozási forrásokhoz való könnyebb hozzáférés biztosítása, a szabályozási környezet egyszerűsítése mind a sikeres vállalkozói jelenlét összetevői. Azonban a kedvező üzleti környezet megteremtése nem egyszerűen a vállalkozások növekedési potenciáljának javítását jelenti, hanem a gazdasági diverzifikáció megteremtését, az üzleti környezet komplex fejlesztését, a vállalkozásfejlesztést: az üzleti környezet infrastrukturális és humánerőforrás feltételeinek fejlesztése, a vállalkozási struktúra diverzifikálása, ösztöndíj programok.

TEM4.1. INTÉZKEDÉS: VÁLLALATI AKTIVITÁST ERŐSÍTŐ ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS

TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSEK













45

TEM4.1. INTÉZKEDÉS: VÁLLALATI AKTIVITÁST ERŐSÍTŐ ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS

TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSEK


Az intézkedés célja a vállalkozások versenyképességének és innovációs képességének javítása, a vállalatközi együttműködések és kutatás-fejlesztés-innováció célú infrastrukturális háttér biztosítása, a letelepült vállalatoknak a helyi gazdaságba történő erőteljesebb integrációjának elősegítése az ipari parkok infrastruktúrájának, szolgáltatásainak komplex, minőségi fejlesztésével.

A régió ipari parkjainak infrastruktúra fejlesztése elősegíti a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari növekedés fenntartását, és az ipari parkok betelepítettségének növelését. A gazdasági együttműködések és gazdasági növekedés feltétele az ipari parkok és vállalati telephelyek közúton és/vagy vasúton való elérhetőségének biztosítása. Fontos a telephelyek összeköttetésének biztosítása, az együttműködések és beszállítói programok gyakorlatban való megvalósíthatósága érdekében.

Ezzel együtt kiemelkedő cél a meglévő létesítmények, barnamezős területek továbbfejlesztése oly módon, hogy alkalmasak legyenek a szolgáltatások választékának és mennyiségének növelésére. A jelenleg funkció nélkül álló épületek előkészítése, infrastruktúrával való

ellátásának biztosítása, a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ez által hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését

elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez.



Ami nem releváns törölhető:

KKV-k, nagyvállalatok, szövetkezetek, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat







46

TEM4.2. INTÉZKEDÉS: AGRÁRVÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉS, INTEGRÁCIÓK

















Az intézkedés célja a megyében működő agrárvállalkozások innovációs, infrastrukturális, technológiai fejlesztésének támogatása és a termék vertikumok felépítése, megszervezése. Cél Kisalföldön és Bakonyalján az agrár-, erdészeti-, vadgazdálkodási-, halgazdálkodási vertikum állattenyésztés, szőlő- és borvertikum fejlesztése, támogatása. A Pilis-Gerecse térségben a dombvidéki táj mozaikos szerkezetét erősítő diverzifikált agrár- és erdőgazdasági tevékenységek és kapcsolódó helyi gazdaság ösztönzése, hálózatba szervezése indokolt (szőlő, gyümölcs, helyi élelmiszerek, állattartás, talajvédelem, faipar, helyi piac…).

Rövid ellátási láncok kialakítása, termék integrációk, a meglévő „Vedd a megyeit, edd a megyeit” program továbbfejlesztése.

Területi relevancia Komárom-Esztergom Megye (különös tekintettel a Kisalföld, Bakonyalja, Dombvidék és a Pilis-Gerecse Térségre)

Potenciális Kedvezményezetti kör

KKV-k, nagyvállalatok, szövetkezetek, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat, államigazgatási szerv, egyéb közintézmény

Kapcsolódó kiemelt-, vagy Később kerül kidolgozásra.

A megye által támogatott nagyprojektek listája megtalálható a megyei

47

TEM4.2. INTÉZKEDÉS: AGRÁRVÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉS, INTEGRÁCIÓK

nagyprojekt fejlesztési koncepcióban.




TEM4.3. INTÉZKEDÉS: GAZDASÁGI IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ TUDÁSBÁZIS FEJLESZTÉSE











Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése: képzések, tanácsadás, mentorálas, tapasztalatszerzés a vállalkozások számára, valamint vállalkozásfejlesztési szolgáltatások, fenntartható üzleti modellek kialakítása, támogatása; vállalkozások IKT felkészültség támogatása. Az intézkedés keretében induló programok (pl. vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése) végrehajtása egyetemek, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával történik. A képzés infrastrukturális és eszközoldali feltételeinek megteremtése is támogatott.


a. A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása, szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer fejlesztése: kompetencia-fejlesztés és képzés, a duális képzés elterjesztése.

b. Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése: képzések, tanácsadás, mentorálas, tapasztalatszerzés a vállalkozások számára, valamint vállalkozásfejlesztési szolgáltatások, fenntartható üzleti modellek kialakítása, támogatása; vállalkozások IKT felkészültség támogatása. Az intézkedés keretében induló programok (pl. vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése) végrehajtása egyetemek, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek, valamint tapasztalattal rendelkező piaci szereplők bevonásával történik. A képzés

48

TEM4.3. INTÉZKEDÉS: GAZDASÁGI IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ TUDÁSBÁZIS FEJLESZTÉSE

infrastrukturális és eszközoldali feltételeinek megteremtése is támogatott.

Területi relevancia Komárom-Esztergom Megye


civil szervezet, államigazgatási szerv, helyi önkormányzatok többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, egyéb közintézmény







TEM4.4. INTÉZKEDÉS: KEDVEZŐ MUNKERŐ-PIACI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA












Foglalkoztatási programok, stratégiák tervezése.

A tevékenység keretében támogatásra kerülnek a vállalkozói fejlesztésekhez kapcsolódó foglalkoztatási elemek, a munkaerőpiacra való visszatérés támogatása, ágazattól független foglalkoztatás

Megyei ösztöndíj programok: Megyei vagy kisebb térségi, települési szintű ösztöndíj, tehetség programok. Meglévő programok támogatása és újak kialakítása.

A tervezésért felelős - Foglalkoztatási programok kialakítása és működtetése. A tevékenység keretében támogatásra kerülnek a vállalkozói

49

TEM4.4. INTÉZKEDÉS: KEDVEZŐ MUNKERŐ-PIACI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

szervezet felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások

fejlesztésekhez kapcsolódó foglalkoztatási elemek, a munkaerőpiacra való visszatérés támogatása, ágazattól független foglalkoztatás

- Gyermekjóléti és iskola előtti nevelési intézményhálózat minőségének, hozzáférhetőségének és működtetésének fejlesztése (megyei koordináció felállítása, program kidolgozása, a bölcsőde, óvoda, családi napközi, falusi non-profit hálózatok, egyházi intézmények, kistérségi szállítás, karbantartó szervezet, kertészet, energiagazdálkodás, stb)

- Megyei ösztöndíj programok: Megyei vagy kisebb térségi, települési szintű ösztöndíj, tehetség programok. Meglévő programok támogatása és újak kialakítása.

Területi relevancia Komárom-Esztergom Megye


KKV, nagyvállalat, szövetkezet, civil szervezet, államigazgatási szerv, helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, egyéb közintézmény



A megye által tám

ogatott nagyprojektek listája megtalálható a megyei fejlesztési koncepcióban.




TEM5.

AKTIVITÁS, KREATIVITÁS, ÉS TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ KIBONTAKOZTATÁSA

PRIORITÁS TARTALMA

A magyar társadalom általánosan kedvezőtlen állapota Komárom-Esztergom megyében is kimutatható. A megye gazdasági fejlettségéhez igazodva a lakosság képzettségének és az oktatást-képzést szolgáló intézményhálózatnak a fejlesztése indokolt.

A nagyvállalatok jelenléte és az átlagosnál magasabb foglalkoztatási arány mellett gyenge a vállalkozási hajlandóság, ezért a társadalom kitettségének mérséklése érdekében

50

elengedhetetlen a vállalkozói attitűd és a kreatív problémamegoldás képességének fejlesztése a teljes oktatási vertikumban.

Az általános egészségi állapot javítása érdekében nemcsak az egészségügyi intézmények, de a szolgáltatások fejlesztése is szükséges, különös tekintettel a tudatos egészségmegőrzés és az egészséges életmód széleskörű társadalmi elterjesztésére.

A mélyszegénységgel, tartós egzisztenciális bizonytalansággal érintett népesség száma nőtt, a területi szegregáció fokozódott. A kialakult szociális válsághelyzet enyhítését egyfelől a leértékelődött, elszigetelt településrészek integrált rehabilitációja, másfelől a hátrányos helyzetű és sajátos ellátást igénylő csoportok támogatását, befogadását és aktivizálását segítő programok megvalósítása szolgálja.

A demográfiai folyamatok, a tartósan alacsony születésszám kedvezőtlen trendjének javítása érdekében, a gyermekvállalási hajlandóság fokozása céljából a megye önálló prioritásként kezeli a bölcsődei és óvodai ellátás mennyiségi és minőségi fejlesztését a megye településein.

A problémák kezelése nem alapozható pusztán a civil szervezetek aktivitására, de részvételük nélkülözhetetlen, éppen ezért a megye célzottan kívánja támogatni az EU 2020 stratégia és a megyei TFK megvalósulását segítő civil kezdeményezéseket.


TEM5.1. INTÉZKEDÉS: MEGYEI BÖLCSŐDE ÉS ÓVODAFEJLESZTÉSI PROGRAM











A gyermekvállalási hajlandóság tartós és drasztikus csökkenése közép- és hosszútávon súlyos társadalmi – gazdasági következményekkel jár. A most meg nem születő gyermekek 20 év múlva fognak hiányozni a munkaerőpiacról, az adó- és nyugdíjjárulék fizetők táborából.

A kialakult kétkeresős családmodell akkor működőképes, ha a gyermekellátást biztosító intézmények lehetővé teszik az anyák visszatérését a munkaerőpiacra. Ehhez kíván hozzájárulni a

51

TEM5.1. INTÉZKEDÉS: MEGYEI BÖLCSŐDE ÉS ÓVODAFEJLESZTÉSI PROGRAM

megye a

- bölcsődei és óvodai férőhelyek növelésével, a meglévő létesítmények bővítésével, és új létesítmények építésével - új ellátási formák (egyéni vállalkozás, alapítványi és egyesületi működtetésben) alakításának és működtetésének támogatásával



Területi relevancia Település / megye


természetes személy / civil szervezet / helyi önkormányzatok / egyéb közintézmény,


Nincs releváns kacsolódás.


bölcsődei és óvodai férőhelyek száma; óvodával és bölcsődével ellátott települések száma; új ellátási formában működő intézmények száma a megyében;


TEM5.2. INTÉZKEDÉS: AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI

SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERÉNEK TÉRSÉGI SZINTEN SZERVEZETT INTERSZEKTORÁLIS

FEJLESZTÉSE










52

TEM5.2. INTÉZKEDÉS: AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI

SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERÉNEK TÉRSÉGI SZINTEN SZERVEZETT INTERSZEKTORÁLIS

FEJLESZTÉSE


Egészségtudatos életmód

Az egészségtudatos életmódra nevelés az oktatási rendszer minden szintjén, valamint az aktív korú népesség körében is kiemelt fontosságú feladat. A megye népességének egészségmegőrzését segíti elő a gyermek- és közétkeztetés korszerűsítése, továbbá az aktív szabadidős és sporttevékenységek lehetőségeinek szélesítése és mindenki számára elérhetővé tétele.

Komplex programok

Komplex programok keretében kell javítani a népesség egészségi állapotának színvonalán: szűrés-megelőzés hatékonyságának növelése; betegellátás és rehabilitáció, otthonápolás és utógondozás feltételeinek javítása. Közszféra, civil szféra és piaci szereplők összefogásával hatékonyabbá tehető az egészségtudatos szemlélet társadalmi elfogadása.

- civil szervezetek kapcsolódó tevékenységének támogatása

- megyei felvilágosító, egészséges életmódot népszerűsítő kampányok lebonyolítása

- gyermek- és közétkeztetés korszerűsítésének támogatása

(Kapcsolódás: TEM3.1)



Területi relevancia Település/ megye


természetes személy / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb közintézmény,



egészségmegőrző, egészséges életmód programokban résztvevők száma; támogatott civilszerveztek száma; szűrés-megelőzésben résztvevők száma;


53

TEM5.3. INTÉZKEDÉS: BEFEKTETÉS A JÖVŐBE: EURÓPAI SZÍNVONALÚ ALAPFOKÚ, KÖZÉPFOKÚ

ÉS FELSŐFOKÚ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA










Piacképes tudás

A népesség egyéni boldogulását túlnyomó részben a megszerzett piacképes tudás, a munkaerőpiaci készségek és a korszerű munkakultúra határozzák meg. Ezek fejlesztése, valamint a vállalkozási kedv és a kreativitás erősítése elérendő cél. A közép- és felsőfokú szakképzésnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a gazdasági környezethez. Ennek érdekében szükséges a képző helyek és a gazdasági szervezetek kapcsolatának erősítése. A pályaorientációs tevékenység fejlesztése, kiterjesztése már az általános iskolától. Fontos továbbá a felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás bázisának szélesítése. (Kapcsolódás: TEM4.3)

Szervezetek együttműködése

Az oktatási intézményeket irányító KLIK, a gazdálkodó szervezetek, a Munkaügyi Központ, a Gazdasági és Iparkamara, illetve egyéb érintettek együttműködése hozzájárul az oktatási intézményekből kikerülők munkaerőpiaci sikerességének növeléséhez. (pl.: pályaorientációs műhely, megyei képzési műhely) (Kapcsolódás: TEM4.4)



Területi relevancia Település/ megye/határon átnyúló


természetes személy / civil szervezet / helyi önkormányzatok / egyéb közintézmény / oktatási intézmények


54

TEM5.3. INTÉZKEDÉS: BEFEKTETÉS A JÖVŐBE: EURÓPAI SZÍNVONALÚ ALAPFOKÚ, KÖZÉPFOKÚ

ÉS FELSŐFOKÚ OKTATÁS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA


ösztöndíjban részesülők száma; felújított iskolaépületek; speciális oktatási segédeszköz beszerzések; felnőttképzésben részesülők; korai iskolaelhagyás csökkenése; pályakezdők elhelyezkedési aránya;


TEM5.4. INTÉZKEDÉS: IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG FEJLESZTÉSE, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS

SAJÁTOS ELLÁTÁST IGÉNYLŐ CSOPORTOK BEFOGADÁSA, AKTIVIZÁLÁSA, GONDOZÁSA











Időskori életminőség fejlesztése

A beavatkozás alapvetően komplex projekteket támogat, mely túlmegy az idősek gondozását szolgáló intézmények és szoláltatások infrastruktúra és eszközfejlesztésén. A támogatott programoknak az aktív időskorra kell fókuszálniuk: a gondoskodás mellett az infokommunikációs társadalomba való bekapcsolódás, idősek önkéntes tevékenységei, közösségi élete, időskori sport-mozgás feltételeinek biztosítása tartozik ide.

Támogathatók az idősek esélyegyenlőségét biztosító feltételek javítása (pl. célcsoport igénynek megfelelő közösségi közlekedés, szolgáltatások házhoz juttatása stb.

Csökkenő népességű kistelepüléseken vizsgálandó a gyermek és idősgondozó intézmények közös épületben, közös kertben (telken) történő kialakításának lehetősége, ami egyrészt a költségcsökkenéshez, másrészt az időskori életminőség javítááshoz járul hozzá.

Közösségfejlesztés

közigazgatási és közoktatási intézmények munkatársai körében az elfogadás és társadalmi érzékenység készségének fokozását segítő programok támogatása; szociális szövetkezetek, helyi termelői és

55

TEM5.4. INTÉZKEDÉS: IDŐSKORI ÉLETMINŐSÉG FEJLESZTÉSE, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS

SAJÁTOS ELLÁTÁST IGÉNYLŐ CSOPORTOK BEFOGADÁSA, AKTIVIZÁLÁSA, GONDOZÁSA

értékesítési kezdeményezések ösztönzése és támogatása;

Családokra, egyénekre lebontott komplex támogató-felzárkóztató programok

A programok több cikluson keresztül működtetve válnak eredményessé. Ennek érdekében szociális projektmenedzserek képzése és alkalmazása szükséges, valamint a program fenntarthatóságának biztosítását szolgáló anyagi feltételek garantálása. (Kapcsolódás: TEM3.1, TEM3.5)



Területi relevancia Település/ megye


természetes személy / civil szervezet / helyi önkormányzatok / egyéb közintézmény/egyház/többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet



szociális szakmai képzésben résztvevők; foglalkoztatási - képzési-egyéni életvezetési integrált programban résztvevők; a támogatott célcsoportból a munkaerő piacra belépők száma;


TEM5.5. INTÉZKEDÉS: LEÉRTÉKELŐDÖTT, ELSZIGETELŐDÖTT TELEPÜLÉSRÉSZEK INTEGRÁLT

REHABILITÁCIÓJA










56

TEM5.5. INTÉZKEDÉS: LEÉRTÉKELŐDÖTT, ELSZIGETELŐDÖTT TELEPÜLÉSRÉSZEK INTEGRÁLT

REHABILITÁCIÓJA


Közösségi összefogásra épülő komplex rehabilitáció

Társadalmi és lakókörnyezeti megújulást, foglalkoztatást és önfenntartást, fenntarthatóságot növelő „testre szabott” komplex rehabilitációs (pusztán fizikai beavatkozásokon túlmutató) programok szervezése. Az érintett lakosság és a végrehajtásban résztvevők számára készségfejlesztés és közösségfejlesztés biztosítása szükséges egyfelől a hatékony érdekérvényesítés, másfelől a kölcsönös bizalom megteremtése érdekében. Az érintettek bevonása a fizikai környezet megújításába.

Fenntarthatóság biztosítása

A programok több cikluson keresztül működtetve válnak eredményessé. A rehabilitációs programok szervezésére, lebonyolítására és fenntartására alkalmas szociális projektmenedzserek képzése és alkalmazása szükséges, valamint elengedhetetlen a program fenntarthatóságának biztosítását szolgáló anyagi feltételek tervezhetősége. (Kapcsolódás: TEM3.1 és TEM3.4, EFOP)



Területi relevancia Település


természetes személy / civil szervezet / helyi önkormányzatok /



Integrált rehabilitációs programmal érintett lakások és lakosok száma; készségfejlesztő és közösségfejlesztő programokban részt vevők száma; Megvalósításban részt vevő érintettek száma;


TEM5.6. INTÉZKEDÉS: CIVILEK A JÖVŐÉRT PROGRAM: AZ EU 2020 STRATÉGIA ÉS A MEGYEI TFK

MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ INNOVATÍV KEZDEMÉYNEZÉSEK TÁMOGATÁSA


(Az Nemzeti Fejlesztés 2030 -


57



Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2.3. fejezetében kifejtett tématerületek)

Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság,











Helyi kezdeményezések támogatása

Az EU 2020 stratégiához kapcsolódó vállalások és a megyei TFK céljainak megvalósulása nagyban függ a helyi kezdeményezések és a helyi civil szervezetek életképességétől. Az energiahatékonyság és klímatudatosság érvényesítésének helyi lehetőségei, a társadalmi leszakadás generációs átörökítésének enyhítése, a helyi természeti és gazdasági adottságok közösségi hasznosítása (pl. REL), a turisztikai vonzerők felértékelése – helyben dőlnek el. (Kapcsolódás a TEM3.1-hez!)





természetes személy / civil szervezet



Civil szerveződések közreműködésével megvalósuló támogatott projektek: energia programokat kezdeményező és a megvalósításban közreműködő civil szervezetek és projektjeik száma; a szegénység mérséklésére és az iskolaelhagyás csökkentésére irányuló támogatott

58



civil kezdeményezések; településszépítésben és turisztikai vonzerőfejlesztésben támogatott civil szervezetek; helyi gazdaság fejlesztésében aktív civil szervezetek;


TEM6.

KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS, TÁJREHABILITÁCIÓ, ÚJRAHASZNOSÍTÁS,

DEROGÁCIÓ

PRIORITÁS TARTALMA

A megye jelentős környezeti problémákat hurcol magával, jórészt még a rendszerváltás előtti időkből. Ezek felszámolása nem tűr további halasztást. Az intézkedések egy része kifejezetten a Duna mente sajátos térségére koncentrálódik, a tervezett struktúraváltáshoz elengedhetetlen a legsúlyosabb kockázati tényezők és versenyképességet, imázst rontó állapotok megszűntetése. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése, a vízrendezés egyaránt hozzájárul a térségek árvízi biztonságának növeléséhez, a klímaváltozás okozta hatások csökkentéséhez.

Hasonlóan kiemelkedő jelentőséggel bír ebből a szempontból oroszlány térsége. A környezeti problémák felszámolásánál hangsúlyos elem az újrahasznosítás és a tájbaillesztés. Az egykori bányák, települési hulladéklerakók, meddőhányók felszámolásával (kármentesítésével) az érintett térségek tájképi megjelenését is javítja.

A településeken tervezett beavatkozások egy része európai uniós kötelezettségek teljesítésével függ össze, ide tartoznak a megyében még megvalósításra váró szennyvíz- és ivóvízminőség-javító fejlesztések, a bezárt- és illegális hulladéklerakók rekultivációja, de részben az azbesztmentesítés is.

A megye kiemelt célja, hogy a vízrendezési beavatkozásokat ne ágazati feladatnak tekintse, hanem, a XXI. századi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási szemléletnek, továbbá a zöldülő agrárpolitika új szemléletének is megfelelően komplex vízgazdálkodási programokat lehessen kidolgozni. A vízgazdálkodási programnak nemcsak a többletvíz okozta károk megelőzését kell szolgálnia, hanem segíti a helyi adottságon alapuló, diverzifikált gazdaság kialakulását (öntözés, halgazdálkodás), növeli a térség foglalkoztatottságát, erősítve annak eltartó-képességét. A vízgazdálkodási rendszerek fejlesztésében a természetmegőrző gazdálkodás, továbbá a turisztikai vonzerő növelését is szolgáló programokban kell gondolkodni. E projekteket ezért a vele

59

összekapcsolható, de más prioritási tengely mentén megvalósuló fejlesztésekkel „projekt-koncentrációban” kell tervezni.


TEM6.1. INTÉZKEDÉS: A MEGYE VÖRÖSISZAPTÁROLÓINAK KOMPLEX KÁRMENTESÍTÉSI,

TÁJREHABILITÁCIÓS PROGRAMJA A DUNA-TÉRSÉG JÖVŐKÉPÉHEZ ILLESZKEDVE









—


Az almásfüzitői és neszmélyi vörös-iszaptározók komplex kármentesítése, rehabilitációja

A beavatkozás hozzájárul a Duna menti térség struktúraváltásához, a területek tájrehabilitációja hozzájárul a Duna-part látványának javításához (rendezettebbé teszi).

Területi relevancia Sajátos térség (Duna mente)Kisalföld, Városhálózati csomópont


államigazgatási szerv / helyi önkormányzatok


A megye kármentesítésre, és infrastruktúra-fejlesztésre szoruló rozsdaterületeinek, tájsebeinek és barnamezős területeinek, felhagyott iparterületeinek komplex tájrehabilitációja, újrahasznosítás infrastrukturális feltételeinek megteremtése


Rehabilitált terület nagysága (ha)


60

TEM6.2. INTÉZKEDÉS: FELHAGYOTT BÁNYÁK, PERNYEHÁNYÓK, MEDDŐHÁNYÓK,

HULLADÉKLERAKÓK KOMPLEX TÁJREHABILITÁCIÓJA, TÉRSÉGI CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ

TERÜLETHASZNOSÍTÁS









—


1. Illegális hulladék lerakók felszámolása, a terület rehabilitációja;

Még manapság is probléma az illegális lerakók megjelenése a települések eldugottabb részein. A felszámolásukkal jelentősen javítható a települések környezetállapota. Ezzel együtt fontos a környezettudatos nevelés (TEM 5.5), a megelőzés.

2. Egykori települési hulladéklerakók felszámolása, a terület rehabilitációja (komplex beavatkozás)

A megyében megkezdődött a regionális rendszer bevezetése előtt működött hulladéklerakók felszámolása, de ez nem történt meg teljes mértékben. A komplex beavatkozás során nemcsak a kármentesítés, hanem a tájbaillesztés is megtörténik.

3. Felhagyott bányák területének tájrehabilitációja, újrahasznosítása (tájrehabilitációs terv készítése, kivitelezése)

A nyersasanyag-kitermelés maradványai rontják a tájképet, miközben ezek a területek hosszú időre kikerülnek a „hasznosulás” alól. Úgy kell e területek tájbaillesztését megoldani, hogy az az újrahasznosítási célnak is megfeleljen (pl. települési közpark, extrém sport helyszínei – akár TEM 2.3-mal integráltan)

Pernyehányók, meddőhányók kármentesítése és komplex tájrehabilitációja

Méretüknél, kiterjedésüknél fogva jelentős „tájkép alkotó” elemek. Kiemelt feladat a kármentesítésük és tájbaillesztésük.

61

TEM6.2. INTÉZKEDÉS: FELHAGYOTT BÁNYÁK, PERNYEHÁNYÓK, MEDDŐHÁNYÓK,

HULLADÉKLERAKÓK KOMPLEX TÁJREHABILITÁCIÓJA, TÉRSÉGI CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ

TERÜLETHASZNOSÍTÁS

Területi relevancia Település/Sajátos térség/megye


civil szervezet / államigazgatási szerv / helyi önkormányzatok / nagyvállalatok / kkv-k


Világörökség várományos területek és más állami tulajdonú kulturális örökség fejlesztése

Intézkedés szintű

indikátorok

Rehabilitált bányák, pernyehányók, meddőhányók, hulladéklerakók száma (db),

Rehabilitált területek nagysága (ha),

Tervezett költség Vértessomló – Hulladéklerakó teljes felújítása: 128 m Ft Tarján – Hulladéklerakó rekultivációja: n.a. Vértesszőlős – A korábbi közösségi hulladék lerakó rekultivációja: n.a.

TEM6.3. INTÉZKEDÉS: TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETVÉDELMI INFRASTRUKTÚRA-

ELLÁTOTTSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE










-


Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek komplex fejlesztése

Regionális rendszer kiterjesztése (szelektív rendszer bővítése, komposzttelepek, hulladékudvarok építése, regionális hulladéklerakók bővítése, fejlesztése stb.); Ehhez szorosan kapcsolódik a környezettudatos nevelés (TEM 5.5)

Lakóterületek zajvédő rendszerének kiépítése

62



Zajvédő falak építése forgalmas vasútvonalak, főutak mentén.

Azbesztmentesítés

Az 1975-90 között azbesztes technológiával épített középületek, lakóépületek azbesztmentesítése (egészséges lakó- és munkakörnyezet kialakítása)

Légszennyezést mérséklő fejlesztések

Területi relevancia Megye egész területe


helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek


Oroszlány és térsége távhőellátásának megújuló energiákra alapozott kiépítése új fűtőmű megépítésével, a bokodi erőmű bekapcsolása a Közép-Duna völgyi hulladékgazdálkodási rendszerbe, tatabányai fütőmű megújuló energiákra alapozott fejlesztése,


Szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt települések/lakások száma (db)

Hulladék-udvarok számának növekedése (db)

Azbesztmentesített épületek száma (db)

Légszennyező-anyag kibocsátás csökkenés (%)

Zaj csökkentett út-/vasútszakaszok hossza (m)

Tervezett költség Bakonysárkány – helyi komposztáló telep létesítése, zöldhulladék, fahulladék feldolgozása: 3 m Ft

Kisbér – Vízrendezés, hulladékkezelés, szennyvíztisztítótelep: 720 m Ft (több projekt együtt)

Héreg – komposztálás és szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése: n.a.

Oroszlány - Az oroszlányi és a regionális hulladékgazdálkodás működési feltételeinek megerősítése, hulladéklerakó bővítése, depóniagázmű építése, szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése: n.a

Szárliget - Szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztése: 10 m Ft

Tarján - Hulladék udvar kialakítása: 50 m Ft

Tata - A lakosság környezettudatosságának fejlesztése a szelektív hulladékgazdálkodással kapcsolatos szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Tatán, gyűjtőszigetek kialakítása, felújítása, illetve hulladékudvar kialakítása a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésére: n.a.

Tatabánya – Kommunális hulladékkezelés fejlesztése: n.a.

63



Vértesszőlős – Szelektív hulladékgyűjtés: n.a.

TEM6.4. INTÉZKEDÉS: AZ ELMARADT MEGYEI SZENNYVÍZHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSEK ÉS

IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK PÓTLÁSA









1. 2000 LE alatti települések szennyvíztisztításának megoldása

Szennyvízhálózat-elvezető és kezelő rendszerének tervezése (előkészítése) és kiépítése

Külterületi lakott hely szennyvízkezelésének tervezése, megoldása.


1. Jogszabályok által nevesített 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk szennyvízhálózat-elvezető és kezelő rendszerének fejlesztése/kiépítése, meglévő szennyvíztisztítók kapacitásának növelése, technológiai fejlesztése

2. Jogszabály által nevesített, ivóvízminőség-javító programban részt vevő település ivóvízhálózatának felújítása

3. Ivóvízellátás fejlesztése, belterületi településrész, külterületi lakott hely meglévő és elavult ivóvíz-hálózatának (elosztóhálózat) felújítása

Területi relevancia Érintett települések


helyi önkormányzatok


–

Intézkedés szintű Egészséges ivóvízzel ellátott települések/lakások száma;

64

TEM6.4. INTÉZKEDÉS: AZ ELMARADT MEGYEI SZENNYVÍZHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSEK ÉS

IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ FEJLESZTÉSEK PÓTLÁSA

indikátorok szennyvízelvezető rendszerbe bekapcsolt települések/lakások száma (db), Kezelt szennyvíz mennyisége


TEM6.5. INTÉZKEDÉS: KOMPLEX FELSZÍNI VÍZRENDEZÉSI PROGRAMOK














—


1. Több funkciós víztározók építése

A vízkárelhárítás mellett cél a vízvisszatartás, az öntözőrendeszerek kiépítése, a vízfelületek rekreációs/gazdálkodási célú hasznosítása (pl. halgazdálkodás), a helyi gazdaság erősítése (projektkoncentrációban történő megvalósítás: Által-ér TÉR 1.2, Bakonyalja TÉR 3.1, Kisalföld TÉR 5.2, Pilis-Gerecse TÉR 4.1)

2. Külterületi vízrendezés és ökológiai folyosó fejlesztés és kapcsolódó tájrendezés összehangolt megvalósítása

A vízkárelhárítás és a mezőgazdaság zöldítésének összekapcsolása a KEHOP és/vagy VP forrásokra építve

65


3. Által-ér rehabilitáció II. ütem - térségi jelentőségű nevesített program

Általér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem, Által-ér völgyi multifunkcionális zöldfolyosó kiépítése. Vízgyűjtő-gazdálkodás, ivóvízkészlet-védelem, természet- és tájfejlesztés, halgazdaság, tájgazdálkodás, kulturális örökség és rekreáció - kapcsolódva a Mór-Bodajki-vízfolyás-Velencei-tó és a Vág-alsó-folyás menti, kerékpárútra szervezett rekreációs folyosókhoz.

Az Által-ér vízgyűjtőhöz tartozó kisvízfolyások medrének rendbetétele és környezetük rehabilitációja szükséges, hogy vizek ne veszélyeztessék a lakóházakat. Ehhez kapcsolódik a települések csatornahálózatának korszerűsítése, felújítása is a térségi programok keretében. A vízpartok rendezése elsősorban természetvédelmi, környezetvédelmi szempontból fontos, hiszen így elkerülhetőek az invazív gyomnövények terjedése. A környezetrendezéssel a táj egysége megteremthető, és biztosítható a természetes ökoszisztéma.

Az Által-ér völgye és a hozzá kapcsolódó települések legtöbbjén találkozhatunk horgásztavakkal, vízfolyásokkal. A horgásztavak fenntartása elsősorban azt üzemeltető horgász egyesületek feladata, amelyek pedig állami tulajdonban vannak, ott az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság az illetékes. A vizes élőhelyeken a természetes/természet közeli állapotok fenntartása a cél, valamint a horgászathoz, horgász turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra biztosítása. (stégek, tároló helyiségek, parkolók kialakítása)

A megye területe nemcsak a felszíni, hanem a felszín alatti vizekben is gazdag, megfelelő vízbázissal rendelkezik. A mezőgazdasági területek öntözéséhez viszont a vízi létesítmények állapota nem megfelelő. Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz való igazodás viszont szükségessé teszi ezen vízi, öntözési létesítmények felújítását, korszerűsítését. Az öntözés korszerűsítése mellett a dombvidéki területeken az erózió elleni hatékony védelemre is szükség van (pl.: erdősávok telepítése). Ezen fejlesztésekkel a mezőgazdasági, kertészeti tevékenységek is versenyképesekké válnak.



KKV / szövetkezet / helyi önkormányzatok / államigazgatási szervek




66



Épített tározók száma (db) vízfelülete (m2)

Komplex felszíni vízrendezéssel érintett vízfolyások hossza (m)


TEM6.6. INTÉZKEDÉS: DUNA MENTI HIÁNYZÓ ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSEK









—


Hiányzó árvízvédelmi szakaszok kiépítése Almásfüzitő és Esztergom térségében

Almásfüzitő térségében a Bécs-Budapest vasútvonal védvonal szerepének kiváltása, közel 29.000 lakos árvízi biztonságának javítása.

Esztergom árvízi biztonságának kiépítése, belterületének (Prímás-sziget), épített értékeinek védelme

Területi relevancia Duna mente


államigazgatási szervek (Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság)


EUROVELO, Világörökségi várományos területek fejlesztései, Vörösiszap-tározók kármentesítése és rekultivációja


Mentesített ártér nagysága (ha)

Megépített védmű hossza (m)

Érintett lakosok száma (fő)

67

TEM6.6. INTÉZKEDÉS: DUNA MENTI HIÁNYZÓ ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSEK


TÉR1.

VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT (VCSP) NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓS PROGRAM

PRIORITÁS TARTALMA

A városegyüttes megerősítése a megye országos húzószerepének megtartását, a Budapesttől Bécsig tartó dinamikusan fejlődő folyosó kiteljesedését, a Budapest körüli csapágyvárosi gyűrű és a külső városgyűrű összekapcsolódását biztosítja (egyedül az országban!).

A nemzetközi beágyazódás erősítésének (lásd TEM1 prioritás) egyik feltétele, hogy a térség városaiban és vidéki településein növekedjen a magasan kvalifikált társadalmi rétegek körében a helyben maradási, beköltözési kedv, miközben a nagyvárosias szolgáltatási színvonal bővítésében és minőségi fejlesztésében, az ipar munkaerő-ellátásában meghatározó népesség megőrzése is alapvető érdeke a térségnek.

A fejlesztések a sokpólusú várostérség kis területen sűrűsödő rendkívüli változatosságában rejlő potenciálok kibontakozását és a fenntartható fejlődés sokrétű feltételrendszerének megteremtését együttesen szolgálják, a meglévő értékek hálózatba szervezésével, a szerkezeti jelentőségű és a lakóterületek felértékelésével, a város-vidék kapcsolat kölcsönösségének fokozásával.

TÉR1.1. VCSP KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE










Útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az

68


energiafüggetlenség felé












Beavatkozás 1. A vasúti és közúti nagyprojektekhez, továbbá a kiépült térségi kerékpárútvonalakhoz kapcsolódó intermodális és kisebb eszközváltó pontok kiépítése, meglévők felértékelése (kivéve a Tatabánya ITS keretében megvalósuló fejlesztéseket)

A beavatkozás keretében kisebb közterület-fejlesztések, kiszolgáló létesítmények, parkolók, védett kerékpártárolók, a turisztikai vonzerővel rendelkező helyszíneken kerékpár-bérlési, javítási, alkatrész-árusítási szolgáltatás, wc, kiskereskedelem, reklámfelületek, zöldfelületek alakíthatók ki, illetve újíthatók fel integrált akcióterületi fejlesztés keretében. A beavatkozás csak a Beavatkozás 2-vel együtt hajtható végre.

Beavatkozás 2. A térségi közösségi közlekedés arculati összehangolása

Menetrendi összehangolás és közös arculat és információs rendszer tervezése

Közös tájékoztatási és információs rendszer legyártása és elhelyezése, közös térkép, honlap létrehozása, meglévő eszközváltó pontok arculatának átalakítása, beavatkozás 1 keretében arculati fejlesztések végrehajtása.

Beavatkozás 3. Térségi hálózatok és eszközváltó pontok elérését szolgáló kisléptékű kerékpárút-hálózati hiányosságok pótlása, leromlott hálózati elemek felértékelése

A tervezésért felelős szervezet felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt

Beavatkozás 4.A térségi közösségi közlekedés menetrendi összehangolása, rosszul feltárt települések és településrészek bekapcsolása a várostérségi hálózatba

69


beavatkozások

Területi relevancia városhálózati csomópont települései/egész megye


Volán társaságok, MÁV/helyi önkormányzatok/többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek


Tatabánya déli elkerülő, 1-es főút új nyomvonal hiányzó szakaszai, vasútfejlesztések, komáromi híd, EUROVELO

Intézkedés szintű indikátorok Később kerül kidolgozásra.


TÉR1.2. ÁLTAL-ÉR PROGRAM: A VÍZGYŰJTŐ KOMPLEX TÁJGAZDÁLKODÁSI, VÁROSI REKREÁCIÓS

ÉS TURISZTIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA















Beavatkozás 1. A vízrendszer tavainak és térségüknek sport, városi rekreációs, közösségi célú hasznosítása, települési kapcsolataik, egymással és a TEM2 program keretében fejlesztendő kulturális örökségi értékekkel való kerékpáros kapcsolatok javítása

A beavatkozás keretében az Által-érvízgyűjtőre TEM3 Prioritás beavatkozásai részeként kidolgozandó struktúratervvel és arculati tervvel összhangban lévő fejlesztések támogathatók: infrastruktúra,

70



eszközbeszerzés, fenntartás-üzemeltetés feltételeinek megteremtése

Beavatkozás 2. A vízrendszerrel érintkező, ahhoz kapcsolódó illetve azt használó kertészeti, halászati és városi kertészeti tevékenységek fejlesztése, bemutató, szakiskolai mintagazdaságok, látványgazdaságok, kapcsolódó falusiturisztikai-rekreációs kínálatok kialakítása

Beavatkozás 3.A vízrendszerre fűződő lakóterületek, intézményterületek és zártkerti településrészek patakokhoz kapcsolódó közterületeinek közösségi célú hasznosítása, lakóterületek felértékelése, közösségfejlesztés, civil aktvitás, önkéntességre épülő fejlesztése érdekében, kisléptékű vonzerőnövelő mikrovállalkozások, non-profit tevékenységek, helyi piacok stb. támogatása üresen álló építmények (épületek földszinti helyiségei, garázsok, raktárak, kerti építmények stb.) használatbavételével, felértékelésével

A beavatkozás keretében többgenerációs szabadtéri sportterületek, játszótér, rendezvénytér, közösségi kertek, természetbemutató tanösvények stb. fejleszthetők, középiskolások, helyi lakosok önkéntes tevékenységeire építve

A fenntartást biztosító helyi közösségi szervezetek létrehozása, a fenntartás és üzemeltetés infrastruktúra és eszközhátterének biztosítása

Beavatkozás 4. Az Által-ér vízrendszeréhez kapcsolódó meglévő és új közösségfejlesztő, hagyományteremtő szabadidős, sport, közösségi, identitásteremtő programok fejlesztése, vonzerejének, látogatottságának növelése, a programok kínálatok rendszerbe fejlesztése, a TEM2-ben fejlesztendő kínálatokkal való összehangolása


a TEM6 keretében megvalósuló KEHOP vízrendezési beavatkozásokkal és a TEM2 Megyei turisztikai program keretében megvalósuló, térben kapcsolódó beruházásokkal (Tata Vár, Eszterházy kastély, Majki remeteség, ipari múlt emlékei, tavak, extrém turisztikai kínálatok) szoros összefüggésben

A fejlesztés részeként (is) értelmezhetők Tatabánya mindazon lakóterület, zöldfelület- és intézményfejlesztései, melyek akár az Által-érhez, akár a Galla-patakhoz kapcsolhatók, vagy arra gyalogos vagy kerékpáros hálózati kapcsolattal könnyen felfűzhetők

A fejlesztés részeként értelmezhető Oroszlány városközpont és vasútállomás közötti közterületi kapcsolatát érintő felértékelő-funkcióbővítő fejlesztések, Komárom Rüdiger-tó fejlesztése, Tata minden turisztikai és rekreációs fejlesztése, Naszály Ferenc major fejlesztése, Dunaalmás turisztikai fejlesztései, Almásfüzitő ipartörténeti

71



és az Által-ér menti tórendszerhez kapcsolható jóléti-turisztikai, természetmegőrző fejlesztések

Területi relevancia Városhálózati csomópont, Duna menti térség, Pilis-Gerecse (Gerecse natúrpark), Kisalföld

Potenciális Kedvezményezetti kör

érintett lakótelepek, lakónegyedek közösségei és települések lakossága /KKV /szövetkezet / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb közintézmény/ Által-ér Szövetség/Tatai Mezőgazdasági Zrt, Gerecse Natúrpark, érintett LEADER közösségek, sportegyesületek


EUROVELO, LIMES, Tatai vár, Tata Eszterházy kastély, Majki remeteség fejlesztése, Által-ér vízgyűjtő rehabilitáció II. ütem (KEHOP), vörösiszap-tározó kármentesítés és tájrehabilitáció (KEHOP), Oroszlány meddőhányók, tájsebek rekultivációja




TER1.3. INTÉZKEDÉS: AZ URBANIZÁLT TÁJ ÖSSZEHANGOLT MEGÚJÍTÁSA: VÁROSIASSÁG,

OTTHONOSSÁG, SOKFÉLESÉG, KÖZÖSSÉG, KLÍMATUDATOSSÁG











Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság

72



bázisán








Az urbanizált táji arculathoz illeszkedően Tatabánya több éve megvalósuló klímatudatos város programjának kiterjesztése az egész térség számára kiemelkedő fontosságú, beleértve a városokat és a várostérségen belüli falvakat. Az intézkedés térségi szintű megvalósítása az épületekre, a közterületekre, a közlekedésre és a gazdaságra is kiterjed.

Az energiahatékonyság növelése mellett egyre jelentősebb szerephez jut a megújuló energiaforrások használata, a klímatudatosság és az okszerű erőforrás-gazdálkodási szemlélet egyre inkább áthatja a vízgazdálkodást és a hulladékgazdálkodást. Az urbanizált táji arculat megteremtéséhez egyaránt hozzá tarozik a lakóterületek vonzerejének fejlesztése, funkcióbővítő rehabilitáció ösztönzése (pl. főutca programok, életminőség, szolgáltatások, erős identitású közösségek, családbarát települések, leértékelődött lakóterületek ingatlanpiaci felértékelése, azbesztmentesítés, településszerkezeti integráció, funkcióbővítés, gyermekintézmények, oktatás, képzés, alkonygazdaság). Az intézkedés fenti célterületei egymással összhangban érvényesülnek, a településrészek teljes megújulásának a részek együttes fejlesztése a feltétele.




civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb közintézmény

Kapcsolódó kiemelt-, vagy Később kerül kidolgozásra.

73



nagyprojekt A megye által támogatott nagyprojektek listája megtalálható a megyei fejlesztési koncepcióban.




TÉR1.4. VÁROSHÁLÓZAT FALVAI VÁROSELLÁTÓ FUNKCIÓINAK MEGERŐSÍTÉSE















Beavatkozás 1:A TEM4 keretében létrehozott REL-hez és a TEM2 keretében fejlesztett természetközeli, zarándok, extrém stb. turizmushoz kapcsolódóan olyan tevékenységek támogatása, melyek a városi lakosságnak, városi önkormányzatoknak és a térségbe látogatóknak nyújtanak különféle, nem termelő szolgáltatásokat (rekreáció, napközis táborok, erdei iskolák, csapatépítő tréningek, falusi turizmus), terápiás szolgáltatások, ……

A beavatkozás összekapcsolható a TEM 5 keretében fejlesztett szociális gazdasággal is, illetve szoros szinergiában valósítandó meg a TER1.5. beavatkozás keretében megvalósuló, a falvak népességmegtartó képességét erősítő fejlesztésekkel

74

TÉR1.4. VÁROSHÁLÓZAT FALVAI VÁROSELLÁTÓ FUNKCIÓINAK MEGERŐSÍTÉSE


—

Területi relevancia Városhálózati csomópont városokkal nem határos hagyományos vidéki települései


természetes személy /KKV/szövetkezet / civil szervezet / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / Gerecse natúrpark, LEADER-ek


KEHOP keretében megvalósuló környezeti infrastruktúra, környezetvédelmi fejlesztések, 1-es főút új nyomvonala, Tatabánya déli elkerülő




TÉR1.5. NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE A VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT

PEREMTELEPÜLÉSEIBEN












Kidolgozás alatt (itt valósulnak meg a városhálózat peremén lévő kistelepülések azon életminőség-, szolgáltatás- és településüzemeltetés-javító fejlesztései, melyek a települések saját projektjavaslataira épülnek. A javaslatok rendszerezése folyamatban.

A tervezésért felelős KEHOP keretében megvalósuló környezeti infrastruktúra,

75

TÉR1.5. NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE A VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT

PEREMTELEPÜLÉSEIBEN

szervezet felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások

környezetvédelmi fejlesztések, 1-es főút új nyomvonala, Tatabánya déli elkerülő, Által-ér rehabilitáció II. ütem

Területi relevancia Városhálózati csomópont városokkal nem határos hagyományos vidéki települései


természetes személy /KKV/ szövetkezet / civil szervezet / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / Gerecse natúrpark, LEADER-ek


KEHOP keretében megvalósuló környezeti infrastruktúra, környezetvédelmi fejlesztések, 1-es főút új nyomvonala, Tatabánya déli elkerülő




76

TÉR2. DUNA MENTI STRUKTÚRAVÁLTÓ PROGRAM (KOM-ESZ DP) (Az európai DUNA

Stratégiai OP részeként)

PRIORITÁS TARTALMA

A Duna menti struktúraváltó program a megye mintegy 80 km hosszú Duna-parti sávjának összehangolt fejlesztését célozza. A térség jövője szempontjából elengedhetetlen az összehangolt területi tervezés és a térségi ingatlankínálat informatikai megalapozása. A jövőképet szem előtt tartó tervekkel, az együttműködést garantáló közös döntéshozó testület létrehozásával és működtetésével a térség hatékony fejlődésnek indulhat (TEM 2 prioritásaival összefüggésben).

Az országos jelentőségű É-D-i kapcsolatok újjáéledését/létrejöttét eredményező infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően, és a helyi barnamezős infrastruktúra átalakításának/kialakításának támogatásával az Esztergom és Komárom környezetében húzódó alulhasznosított területek vonzereje növekedni fog (összefüggésben a TEM 3-4-el). A két várostérségtől távolabbi területeken elsősorban a barnamezős területek funkcióváltása kerül támogatásra.

A megújuló infrastruktúrára épül rá az új diverzifikált XXI. századi gazdaság és az otthon a XXI. században alprogram. A kreatív, kis léptékű gazdaság támogatásával (TEM 3-4-el összefüggésben), a turisztikai fejlesztésekkel (TEM 2 keretében) és a TEM 5-6 prioritásaival kiegészülő magas értékű lakókörnyezet fejlesztésének szinergiájából egy új térségi minőség születik.


TÉR2.1. INTÉZKEDÉS: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE DUNAPARTI FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI

ÉS INFORMATIKAI MEGALAPOZÁSA









77














A tervezésért felelős Szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozások

1. integrált területfejlesztési stratégia és operatív program kidolgozása

A térség komplex beavatkozást igényel, a diverzifikált több lábon álló társadalmi-gazdasági egység kialakításhoz integrált tervezésre lesz szükség. A jövőképbe bele kell illeszteni az összehangolt ágazati fejlesztéseket és térben ezeket el kell helyezni, a TEM 3 prioritásban szereplő térségfejlesztő szervezet felügyelete alatt.

2. területrendezési tervek módosítása, településrendezési tervek összehangolt aktualizálása és egységes digitális rendszere

A térség települései együttműködve könnyebben alkalmazkodhatnak a felmerülő térségi és lokális kihívásokhoz (pl.: klímaváltozás hatásait kezelni, területkínálat és zöldfelületek összehangolása), illetve az aktualizált és összehangolt rendezési tervek megkönnyíthetik a fejlesztések prioritási sorrendjének kialakítását, párhuzamosságok kiszűrését (pl.: fizetőképes kereslet nélküli helyi piacok), és ezek által hatékonyabbá tehető a terület- és településfejlesztés.

3. térségi elektronikus ingatlannyilvántartás, az ingatlankínálat együttes piacra juttatása (infrastrukturális és humánerőforrás feltételek, szükséges felmérések)

A közös ingatlan-nyilvántartási rendszer jelentősen javíthatja a gazdasági területek túlkínálatát. Ennek segítségével könnyebben kiszűrhetőek a párhuzamosságok, a befektetők könnyen megtalálhatják a számukra legideálisabb telephelyet, ezáltal nőhet a terület tőkevonzó képessége, illetve a területfejlesztés feladatát is jelentősen megkönnyítené, a tervezést hatékonyabbá tenné egy ilyen adatbázis.

78



4. Kapcsolódás a készülő Duna Operatív Program és a Szlovák-Magyar ETE programhoz

A jelentős határokon átívelő programokat integrálni kell a Duna menti térségben, ezeket az új lehetőségeket ki kell használni és forrásokat kell szerezni a kapcsolódások magvalósításához.


Duna Stratégia OP és az ETE forrásaival támogatható beavatkozások, melyek révén a megye ide betervezett forrásai felszabadíthatók más célra.

Területi relevancia Duna menti térség (Esztergomi járás, Komáromi járás, Tatai járás)


helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / KKV és nagyvállalat (gazdasági ingatlanok tulajdonosai)


Új Duna-híd Komáromnál, esztergomi teherkomp, M11 és 101-es főút, Világörökség várományos területek turisztikai fejlesztése, vörösiszaptározó kármentesítése, EUROVELO, árvízvédelmi rendszer




TÉR2.2. INTÉZKEDÉS: ÖSSZEHANGOLT KÖZLEKEDÉSI, KÖZMŰRENDSZER-FEJLESZTÉSI ÉS

INGATLANÁLLOMÁNY-MEGÚJÍTÁSI ALPROGRAM












79







1. Barnamezős gazdasági területek vonzerejének növelése kisléptékű beruházásokkal

Duna mentén a jelentős kiterjedésű barnamezős övezetet gazdasági területként meg kell újítani, hasznosulását az összehangolt infrastruktúrafejlesztések jelentősen könnyíthetik, a korábbi nagyobb vállalatok helyett kisebb méretű diverzifikált vállalkozáspalettát tanácsos kialakítani. A Duna menti struktúraváltó program a kis léptékű infrastruktúrafejlesztéseket támogatja (pl.: közműrákötések, elérhetőség javítása, új belső utcák kialakítása).

2. Használaton kívüli, alulhasznosított barnamezős területek funkcióváltásának előkészítése, új területhasználatot biztosító beavatkozások

Az összehangolt infrastruktúrafejlesztések (pl.: közlekedési hálózati kapcsolatok, ivővíz-hálózati kapcsolat, szennyvízelvezetés, közvilágítás, zöldfelületi rendszer strukturális elemei) az új funkciók megtelepedését készítik elő. A beavatkozás ingatlan-érték növelő beruházás is lehet, vagy irányulhat konkrét fejlesztői szándék megvalósításának támogatására


3.Közlekedési rendszer átalakítása, fejlesztése

Az intézkedés a megvalósuló projektek (legfőképp az új dunai kapcsolatok, 101-es főút és M11) átszervezik a térstruktúrát. Ehhez kapcsolódóan nélkülözhetetlen lesz az infrastruktúra átszervezése. A közlekedési módok diverzifikálása, kapcsolódási lehetőségek bővítése is feladat. Ennek keretében szükséges kijelölni új kerékpárutakat, tömegközlekedést fejleszteni (Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal, távolsági busz infrastruktúra fejlesztése, Dororg-Esztergom kertváros, illetve Almásfüzitő intermodális csomópontok kialakítása) és ez által a terület vonzerejét növelni.

A nagy léptékű összehangolt infrastruktúra beruházások, valamint a magánszemélyek és vállalatok ingatlanmegújításra irányuló beruházásai az első és második pont alapjánGINOP forrásokból valósíthatóak meg.

A vállalati ingatlanmegújítás takarhatja a meglévő gazdasági ingatlanok felújítását, energiahatékonyság javítását, megújuló energia hasznosítását, ingatlan-üzemeltetés költségeinek mérséklését (pl.: szürkevíz hasznosítás).


80





helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / KKV


Új Duna-híd Komáromnál, esztergomi teherkomp, M11 és 101-es főút, Világörökség várományos területek turisztikai fejlesztése, vörösiszaptározó kármentesítése, EUROVELO, árvízvédelmi rendszer



Tervezett költség Később kerül teljes kidolgozásra.

Előre jelzett költségek a megküldött települési igények alapján (a valós összeg ennél magasabb a települések hiányos projektlistái következtében)

Közútfejlesztések, kerékpárút kijelölések: 4285 millió forint

TÉR2.3. INTÉZKEDÉS: "DIVERZIFIKÁLT XXI. SZÁZADI GAZDASÁG" ALPROGRAM













81





A terület-és térségfejlesztő szervezet, mint támogató szervezet jelenhet meg az alábbi helyi fejlesztések előmozdításában.


A Duna-menti térség eltartó-képességének, versenyképességének javítása érdekében szükséges a helyi gazdaság termék- és szolgáltatáskínálatának kiszélesítése, valamint a termékértékesítés hatékonyságának növelése. A diverzifikáció révén egyfelől bővülnek a helyi vállalkozások jövedelemszerzési lehetőségei, másfelől növekednek a térség foglalkoztatási kapacitásai, a szolgáltatási kínálat bővülése nyomán pedig javul a térség lakosságának életszínvonala. Az intézkedés keretében támogatandók mindazon fejlesztések, amelyek a helyi gazdaság diverzifikációját, új szolgáltatások bevezetését, illetve a jelenlegi termék-feldolgozottsági szint növelését, helyi, kiváló minőségi, tájjellegű termékek előállítását célozzák az alábbi módon:

1. innovatív, kreatív ágazatok megtelepedésének ösztönzése, meglévők fejlesztése, térségi klaszter kialakítása

2. kapcsolódás dombvidéki, kisalföldi rövid ellátási láncokhoz (REL) felvevőként, feldolgozóként, raktározóként, stb. a meglévő ingatlanállomány megújításával és hasznosításával

Területi relevancia település/Duna-mente/határon átnyúló


KKV / nagyvállalat / szövetkezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek




Intézkedés szintű Később kerül kidolgozásra.

82

indikátorok


TÉR2.4. INTÉZKEDÉS: "OTTHON A XXI. SZÁZADBAN" ALPROGRAM

















1. Az alapvető szolgáltatások, áruk előállítását végző mikrovállalkozások támogatása

Az alprogram megvalósításához a térségben élők igényeit kiszolgáló mikrovállalkozásokra van szükség. Ezeket infrastrukturális támogatások (pl.: szolgáltatóházak), illetve egyéb támogatások révén a helyi gazdaság egyik alapkövévé kell emelni. Ezt segítené az IT szektor potenciáljának minél szélesebb körű kihasználása (IT lehetőségek megteremtése, informatikai fejlesztések, helyi virtuális piac kialakítása, közösségi WIFI), a távmunka elősegítése. Az ezek által keletkező számos új térségi munkahely és szolgáltatás a lokalitást és a terület népességmegtartó képességét növelné.

2. Lakófunkció és a rekreáció fejlesztése

A térség élhetőségének javítása érdekében szükség van asport, kulturális- és egyéb közösségi intézményfejlesztések/felújítások támogatására; közterületek, közösségi kertek fejlesztésére/kialakítása. Új Duna

83

TÉR2.4. INTÉZKEDÉS: "OTTHON A XXI. SZÁZADBAN" ALPROGRAM

kapcsolatokat kell nyitni (Duna-parti közterületek kialakítása, fejlesztése), a leromlott állapotú területegységeket közösségi térré, vagy természet közeli egységgé kell alakítani, illetve a civil közösségeket és kezdeményezéseket támogatni kell.


Nagy léptékű környezetvédelmi fejlesztés (pl.: iszapkotrás-újrahasznosítás, rekultiváció, illegális hulladéklerakók felszámolása) KEHOP forrásokból valósítható meg.




természetes személy /KKV / szövetkezet / civil szervezet / államigazgatási szerv / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb közintézmény






Tervezett költség Később kerül teljes kidolgozásra.

Előre jelzett költségek a megküldött települési igények alapján (a valós összeg ennél több esetben is jóval magasabb a települések hiányos projektlistái következtében)

Közterület megújítás: 37 millió ft

Sport, kulturális és közösségi létesítmények: 265 millió Ft (+ Esztergom 10 mrd.)

Kis léptékű Környezetvédelmi beruházások: 130 millió Ft

Kis és középvállalkozások támogatása: 1500 millió Ft

TÉR3. VIDÉKI TÁJAK ÚJ EGYENSÚLYA 1.: BAKONYALJA

84

PRIORITÁS TARTALMA

A Bakonyalja sajátos megyei térségben komplex program szolgálja a táj népességeltartó képességének megerősítését, a változatos táji adottságokban és a nagyvárosok közelségében rejlő lehetőségek hasznosítását és a települések csökkenő népessége számára fenntartható, életképes települési környezet biztosítását a táj stabilitásának növelése mellett. A térség különleges helyi értékei a versenyló-tenyésztés, halgazdálkodási tevékenység, a mozaikokban még fennmaradt borászat.

A TEM2 keretében megvalósuló turisztikai fejlesztések, a TEM 3 és 4 keretében megvalósuló helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztést, valamint a TEM 5 és 6 keretében megvalósuló humán, illetve környezeti infrastruktúrafejlesztéseket egészítik ki, és integrálják a térség sajátos térségre szabott fejlesztései.

A térség két legjelentősebb integrált programja, az integrált vízgazdálkodási program és a majorgazdálkodási táj rehabilitációjának programja a Kisalfölddel közösen, megyei koordinációban valósul meg.

A térségközpont Kisbér és a vele szorosan együtt élő Ászár piacszervező-foglalkoztató, szolgáltató szerepének megerősítése a térség egészének alapvető érdeke.


TÉR3.1. BAKONYALJA-KISALFÖLD: INTEGRÁLT VÍZ- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI PROGRAM













85




szervezés koordinálás a TEM 3 prioritás keretében


1. beavatkozás: Integrált vízgazdálkodás

A vízgazdálkodás jelenleg nem összehangoltan, nem a tájgazdálkodáshoz kapcsolva működik. Nem kellően kihasználtak a vízkészletben rejlő potenciális halgazdálkodási, horgászati, rekreációs és természetvédelmi funkciók. A víz- és tájgazdálkodási programnak ezek mellett a bekövetkezhető szélsőséges helyzetek mérséklését is meg kell célozniuk.

Az intézkedés célja a fenti problémák kezelése, mérséklése, a felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése – a társadalmi igények kielégítése, valamint a víz, mint környezeti érték megőrzése közötti egyensúly megteremtése mellett – az alábbi tevékenységek megvalósítása által:

• a belvízelvezető rendszerek alkalmas műszaki állapotának megteremtése,

• a vízkészletek hasznosítása – figyelembe véve a környezet és a természet igényeit, a terület- és a településfejlesztés elvárásait –, lehetővé téve a vízhiányos időszakban a vizek visszatartását, öntözési célú felhasználását,

• meglévő öntözési rendszer műszaki állapotának javítása, új rendszerek kiépítése,

• kisvízfolyások medrének és környezetének rendezése (pl. Concó-Cuhai-Bakonyér),

• jóléti- és horgásztavak kialakítása, fejlesztése,

• vizes élőhelyek természetközeli fejlesztése, rehabilitációja, valamint a kapcsolódó tájrendezési, településépítészeti beavatkozások végrehajtása,

• tájgondnokság felállítása és működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása

2. BeavatkozásA tó- és halgazdálkodás infrastruktúrájának fejlesztése, halgazdálkodási vertikum kiépítése a TEM 4 keretében megvalósítandó REL-hez kapcsolódva

A Bakonyalja 8 települése jelezte, hogy részt venne egy halgazdálkodási program megvalósításában: Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Csatka, Császár, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Súr (korábbi egyeztetéseken

86


Ászár is jelzett ilyen irányú szándékot). A térségben jelen van olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező haltenyésztő (császári, kerékteleki, súri tavak tulajdonosa), aki rendelkezik a szükséges szakismerettel és informális egyeztetésen nyitottnak mutatkozott egy ilyen program előkészítésében való részvételre.

Területi relevancia Bakonyalja, Kisalföld nyugati része


/KKV / szövetkezet / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / LEADER szervezet


13-as főút és 81-es főutak kapacitív fejlesztése, zarándokturizmus fejlesztése , komplex vízrendezési programok,




TÉR3.2. BAKONYALJA- KISALFÖLD: MAJORGAZDÁLKODÁSI TÁJ INTEGRÁLT STRATÉGIÁRA ÉPÜLŐ

DIFFERENCIÁLT MEGÚJÍTÁSA












87




Megyei fejlesztési ernyőszervezet bevonásával:

1. Beavatkozás: A majorok teljes körű műszaki, funkcionális, tulajdonosi, értékvédelmi felmérése, osztályozása, rehabilitációs program kidolgozása

A beavatkozás keretében elkülönítésre kerülnek a különféle típusok és meghatározásra kerülnek a célirányos beavatkozási szükségletek, lehetőségek: működő-fejlődésképes, kulturális örökségi értéket képviselő lovasmajorok, működő-fejlődőképes egyéb állattartó majorok, mezőgazdasági üzemek; funkcióváltásra alkalmas majorok; szociális majorok; romos, elpusztult majorok. Kidolgozásra kerül a majorok hálózatba szervezését, szövetkezését, közös marketingjét szolgáló program

2. Beavatkozás: Az értékes és fejlődőképes majorok fejlesztésének előkészítéséhez szükséges szakmai, pénzügyi támogatás, forrásokra pályázás segítése, műemlék illetve műemléki értéket képviselő majorok többlettámogatása az értékek megőrzése, helyreállítása érdekében

3. Beavatkozás: a tájfenntartás megszervezése a majorok tulajdonosainak részvételével, fenntartáshoz szükséges eszközbeszerzés, csatlakozás a TEM 3 keretében létrejövő REL-hez, turisztikai integráció, közös térkép, honlap stb


4. Beavatkozás: A majorokban működő állattenyésztési és egyéb agrártevékenységek fejlesztése, a fejlesztésre javasolt majorok infrastruktúrafejlesztése, kapcsolódó turisztikai és más szolgáltatások fejlesztése a Vidékfejlesztési Program alapján

5. Beavatkozás: Majorgazdálkodási táj rendezése, felértékelése, stabilitásának és vonzerejének növelése a kerékpáros- és lovasturisták számára

A beavatkozás keretében: majorok és dűlőutak fásítása, csapadékvíz összegyűjtése, tározó kialakítása, majorok környezetének rendezése, facsoportok, pihenőhelyek, vízvételi helyek kialakítása, elpusztult majorok romjainak eltakarítása, használható építőanyagok betárolása, hasznosítása

6. Beavatkozás: Majorok autonóm energiagazdálkodáshoz és vízgazdálkodáshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztésének támogatása, lakott majorokban az életminőség alapvető feltételeinek biztosítása, környezet felértékelése a Vidékfejlesztési Program alapján

Területi relevancia Bakonyalja, Kisalföld nyugati része

A fejlesztés kapcsolódik a megyei Eszterházy örökség tematikus

88



bemutatását célzó programhoz (lásd pl. Makk-puszta), valamint a térség halgazdálkodási programjához


/KKV / szövetkezet / civil szervezet / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / LEADER szervezet


13-as főút és 81-es főutak kapacitív fejlesztése, zarándokturizmus fejlesztése; Bábolnai és Kisbéri ménesbirtokok és lovas turizmus fejlesztése




TÉR3.3. A TÁJ ÉS AZ ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁT ERŐSÍTŐ KOMPLEX

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉSI ALPROGRAM, A TÉRSÉG FENNTARTÁSI-

ÜZEMELTETÉSI RENDSZERÉNEK MEGERŐSÍTÉSE












89





1. Megújuló energia alapanyag-termelésének és felhasználásának fejlesztése: helyben előállított, elsősorban biomassza alapú energiagazdálkodás fejlesztése az alábbi résztevékenységek által - komplex tervkészítés; - tanácsadó-menedzselő szervezet felállítása (HACS munkaszervezetének ez irányú fejlesztése); - alapanyag-előállítás és feldolgozás fejlesztése energiaültetvények kialakításával, fejlesztésével; az erdészeti és faipari melléktermékek feldolgozásával; kapcsolódó KKV-k támogatásával (pelletáló-, brikettáló üzemek létrehozása) - kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a települési önkormányzatoknál és a nagy energia-felhasználó vállalkozásoknál (hálózatba szervezett fűtőművek létesítése, szél- és napenergia-felhasználás növelése); - ismeretterjesztés, bemutatóhely(ek) létrehozása a térség szülöttéhez, Bánki Donáthoz kapcsolódóan (Bakonybánkon). 2. Tájgondnokság kialakítása a szociális alapú önfenntartó foglalkoztatás támogatásával: a tájrendezés- és fenntartás rendszerének kidolgozása, irányító és végrehajtó szervezet létrehozása, fejlesztése

- komplex tervkészítés; - irányító, menedzselő szervezet felállítása (HACS munkaszervezetének ez irányú fejlesztése); - a szociális alapú helyi foglalkoztatáshoz szükséges feltételek megteremtése érdekében a foglalkoztatáshoz közvetlenül kapcsolódó telephely és infrastruktúra létrehozása, bővítése és fejlesztése, munkaeszközök és -gépek beszerzése.


1. Nem élelmiszeripari tevékenységek fejlesztése: - A megye legnagyobb erdősültségi hányaddal rendelkező kistérsége erdészeti tevékenységének fejlesztése (pro silva erdőgazdálkodási tevékenység fejlesztése, a kapcsolódó oktató és bemutató funkciók háttér-infrastruktúrájának fejlesztése (bemutatóhelyek, tanösvények kialakítása, meglévő túraútvonalak felújítása, karbantartása, pihenőhelyek kialakítása és fenntartása). - A jelenleg döntő részben a térségből kiáramló fa alapanyag helyben történő feldolgozásának fejlesztése a kapcsolódó vállalkozások fejlesztésével, összekapcsolása a biomassza alapú megújuló energia alapanyag-termelésének és felhasználásának fejlesztésével.

90






KKV / nagyvállalat / szövetkezet / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek

A 3.3.3. beavatkozás esetében a Vértesi Erdő Zrt.






TÉR3.4. TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉGMEGTARTÓ ÉS MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ÖSSZEHANGOLT

MEGERŐSÍTÉSE












91

TÉR3.4. TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉGMEGTARTÓ ÉS MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ÖSSZEHANGOLT

MEGERŐSÍTÉSE


Kidolgozás alatt (itt valósulnak meg azok az életminőség-, szolgáltatás- és településüzemeltetés-javító fejlesztések, melyek a települések saját projektjavaslataira épülnek. A javaslatok rendszerezése folyamatban. Kivételt képeznek Kisbér-Ászár ilyen jellegű projektjei, melyek a 3.6. intézkedésben kaptak helyet).

1. Az elhasználódott, vagy ki sem alakított belterületi út- és járdahálózat megújítása; az állami és önkormányzati tulajdonú és/vagy fenntartású közintézmények gazdaságos üzemeltetése érdekében funkciók racionalizálása, az épületek energiahatékony felújítása. 2. A helyi közösségek fejlesztése, a lakosság helyben tartása érdekében fedett és nyílt közösségi terek (művelődési házak, IKSzT-típusú terek, sportlétesítmények fejlesztése és kialakítása, eszközállományuk fejlesztése) és közterek komplex fejlesztése.


1. A környezettudatosság, az energiahatékonyság és a helyi identitástudat erősítése ismeretterjesztéssel, szemléletformálással és bemutatóhelyek fejlesztésével és kialakításával (megújuló energiaforrások, helyi értékek, közösségfejlesztés). 2. A vidéki ifjúság felzárkóztatása tehetséggondozó és alkotóműhelyek-, innovatív gyermek és ifjúsági szolgáltatások; ifjúságfejlesztő programok kialakításával, eszközállományának fejlesztésével.

Területi relevancia Bakonyalja települései, kivéve Kisbér és Ászár.


Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, intézmények






92

TÉR3.5. INTÉZKEDÉS: TÁJI, TELEPÜLÉSI, EMBERI ÉRTÉKEKRE, KÉSZSÉGEKRE, KAPACITÁSOKRA

ÉPÜLŐ "TRADED" SZOLGÁLTATÁSI PALETTA FELÉPÍTÉSE








1. A helyi foglalkoztatás növelése, a térségi specializálódás és a részben meglévő kapacitások kihasználása érdekében a szociális, az egészségügyi rehabilitációs és a háttérszolgáltatások fejlesztése: - a meglévő intézmények (Őszi Napfény Idősek Otthona – Kisbér, Bársonyos Község Önkormányzatának Időskorúak Szociális Otthona – Bársonyos-Pervátpuszta) fejlesztése, humánerőforrás tapasztalatának átadása; - üzleti alapú, ill. részben üzleti alapú intézmények és szolgáltatások kialakítása, a háttér infrastruktúra fejlesztését és a humánerőforrás képzését követően.


-



KKV / nagyvállalat / civil szervezet / államigazgatási szerv / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek






TÉR3.6. KISBÉR-ÁSZÁR TÉRSÉGKÖZPONTI SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE


(Az Nemzeti Fejlesztés 2030


93

TÉR3.6. KISBÉR-ÁSZÁR TÉRSÉGKÖZPONTI SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE

- Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2.3. fejezetében kifejtett tématerületek)










Kidolgozás alatt (itt valósulnak meg egyrészt a térség életminőségét-, szolgáltatási színvonalát javító és a térségi összefogásban megvalósuló településüzemeltetés-javító fejlesztések, másrészt Kisbér és Ászár befektetővonzó és népességmegtartó képességét javító fejlesztések, melyek Kisbér és Ászár saját projektjavaslataira épülnek. A javaslatok rendszerezése folyamatban.)

A fejlesztések összehangolása és a munkamegosztás (párhuzamos kapacitások kiépítésének elkerülése) alapvető feltétele a támogatásnak.


Területi relevancia Kisbér város és Ászár község


Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, intézmények






94

TÉR4. PRIORITÁS MEGNEVEZÉSE: VIDÉKI TÁJAK ÚJ EGYENSÚLYA 2.: PILIS-GERECSE

PRIORITÁS TARTALMA

Az elmúlt évtizedek területi-gazdasági folyamatai kedvezőtlenül befolyásolta a megye tájképi értékekben gazdag dombvidékeinek társadalmát-gazdaságát. A különféle kistájakon a kitörési lehetőségek hasonlóak: a táji adottságokra, birtokstruktúrára és üzemméretekre, a helyi társadalom képességeire és tőkeerejére, illetve a földrajzi pozícióból adódó potenciális kapcsolatokra-keresletekre építve – a foglalkoztatás és a népességeltartó képesség növelése, a külső kitettség mérséklése, továbbá alkalmazkodás a beavatkozások ellenére is elkerülhetetlen népességcsökkenéshez, a közszféra és a piac mérsékeltebb jelenlétéhez. Legfontosabb célok: a komplex tájgazdálkodás megerősödése, az erdőgazdasági vertikum megerősítése-újraépítése, szövetkezetek létrehozása, sok helyi szereplő együttműködése, energetikai beruházások a meglévő barnamezők területén, speciális turisztikai szolgáltatások fejlesztésének lehetősége, szabadidős szolgáltatások.


TER4.1. INTÉZKEDÉS: ESZTERGOMI, DOROGI ÉS TATABÁNYAI KISTÉRSÉGEK ÉRINTETT

TELEPÜLÉSEINEK INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI-TÁJRENDEZÉSI PROGRAMJA













Még vizsgálandó, hogy TEM 6.5-ben, vagy itt kerül kifejtésre, kidolgozás alatt.

95

TER4.1. INTÉZKEDÉS: ESZTERGOMI, DOROGI ÉS TATABÁNYAI KISTÉRSÉGEK ÉRINTETT

TELEPÜLÉSEINEK INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI-TÁJRENDEZÉSI PROGRAMJA

tartozó beavatkozások


Még vizsgálandó, hogy TEM 6.5-ben, vagy itt kerül kifejtésre, kidolgozás alatt.



/KKV-k / civil szervezetek / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / / mikrovállalkozások/egyházi jogi személy


1. Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem, Által-ér völgyi multifunkcionális zöldfolyosó kiépítése (vízgyűjtő-gazdálkodás, ivóvízkészlet-védelem, természet- és tájfejlesztés, halgazdaság, tájgazdálkodás, kulturális örökség, rekreáció) kapcsolódva a Mór-Bodajki-vízfolyás-Velencei-tó és a Vág-alsó-folyás menti, kerékpárútra szervezett rekreációs folyosókhoz




TER4.2. INTÉZKEDÉS: TÉRSÉGI INTEGRÁLT, ÖNELLÁTÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI PROGRAM

KIDOLGOZÁSA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA








1. Energiatérség létrehozása a megyében Kiemelt területként kezelendő a Tata, Tatabánya és környéke települések, hiszen egyre több helyen valósítanak meg megújuló energiával kapcsolatos fejlesztéseket. Az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítései folyamatban vannak (iskolák, óvodák,

96



művelődési házak, polgármesteri hivatalok), illetve ahol még ezek a felújítások nem történtek meg, szükséges elvégezni. A dombvidéki térség erdőgazdasági-és mezőgazdasági területei alkalmasak lehetnek a biomassza alapú fűtőművek kialakítására is. Ezek a fűtőművek szomszédos településeket is elláthatnak, így kölcsönös kapcsolatra van szükség, hiszen az egyik településen faapríték, míg a másikon mezőgazdasági melléktermékek (kukoricaszár) lehetnek alkalmasak a fűtésre.

2. Öko települések Az elmúlt években már több település részt tudott venni a KEOP által nyújtotta pályázati lehetőségeken, így több intézményt tudott korszerűsíteni. Ezek a települések (pl. Vértesszőlős) jó gyakorlatként és példaként állhatnak a többiek elé. Cél, hogy az elért eredményeket mutassák be más településeknek, ezen kívül szemléletformáló előadásokat szervezzenek, ezáltal öko településsé váljanak. (Agostyán és Máriahalom, mint jó példák bemutatóhelyként való tovább fejlesztése)


1. Vállalkozások részére elérhető energetikai fejlesztések Elsősorban a nagyobb ipari területek, irodaházak felújítása és korszerűsítése a cél. Napelemek, vagy napkollektorok telepítésével a használati melegvíz és az elektromos áram „megtermelhető” sokkal kedvezőbb áron. Gazdasági alapon ezek a telephelyek tovább adhatják az olcsóbban megtermelt energiát akár az önkormányzatoknak is.

2. Energiaültetvények telepítésének támogatása, bemutató helyek létesítése

Egyre elterjedtebb az energianövények telepítése, melyek a kedvezőtlen adottságú, alacsony aranykorona értékű mezőgazdasági területeken is megtermelhetők. Így a terület sem parlag, hasznosítása több évre megoldott. Célszerű a már meglévő (pl. Tatai Kertépítők telephelye) területeket felülvizsgálni, valamint a mintaként működő pellet, vagy brikett előállító üzemek fejlesztése, melyek bemutató- demonstráló helyként is funkcionálnak.

A barnamezős területek is alkalmasak erre a célra, hiszen más típusú hasznosításuk nehézkes.


Potenciális természetes személyek /KKV-k / civil szervezetek / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági

97



kedvezményezetti kör szervezetek / mikrovállalkozások /egyházi jogi személy


1. Ágazati struktúraváltásra épülő megyei komplex energiaprogram a megye energiaipari pozíciójának megőrzése, az Európai Unió és a hazai energetikai célkitűzéseihez való hozzájárulás és a vidéki térségek, szegregált területek önfenntartó-képességének növelése érdekében

2. A megyei rozsdaterületeinek, barnamezős területeinek újrahasznosítása, alulhasznosított ipari parkok telephelyvonzó képességének komplex fejlesztése térségi programokba ágyazottan

3. Oroszlány és térsége távhőellátásának megújuló energiákra alapozott kiépítése új fűtőmű megépítésével, a bokodi erőmű bekapcsolása a Közép-Duna völgyi hulladékgazdálkodási rendszerbe




TÉR4.3. INTÉZKEDÉS: FOR-PROFIT ÉS NONPROFIT HELYI GAZDASÁGI, SZOLGÁLTATÓI, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZATOK FELÉPÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, KAPCSOLÓDÁS A MEGYEI RENDSZEREKHEZ










98


Megyei fejlesztések koordinációja, szükséges partnerségek bevonása


1. A sajátos térségben működő önkormányzatok érdeke, hogy a közösen elvégezhető, településüzemeltetési feladatok rendszerének kiépítésével, hozzájáruljanak a funkciószegény települések felzárkóztatásához, a párhuzamosan végzett feladatok racionalizálásához. Ennek egy lehetséges módja, hogy a településüzemeltetés közös koordinált menedzsment szervezettel kerüljön ellátásra, az alábbi főbb tématerületek mentén:

o Zöldterület gazdálkodás; o Közvilágítás; o Közutak fenntartása; o Köztemetők fenntartása; o Tájgondnokság; o Egyéb.

Hosszú távú cél a településüzemeltetési tevékenységek racionalizálása, az ehhez kapcsolódó kiadások csökkentése a szolgáltatási portfólió bővítése.

2. További beavatkozási terület a helyi életminőség javítását célzó szolgáltatási paletta bővítése és hálózatba szervezése (kereskedelem, javítás, bérlés, kertápolás, vendéglátás, háztartási alkalmazott, betegápolás, magán családi napközik, nyelvtanítás, könyvelés, korrepetálás, falubusz).










99

TER4.4. INTÉZKEDÉS: A VIDÉKI ÉLET VONZEREJÉNEK MEGŐRZÉSE, A TÉRSÉGI KOHÉZIÓ

ERŐSÍTÉSE

















- Közösségi terek létrehozása, fejlesztése A 2007-2013. közötti programozási időszak lehetőséget nyújtott un. IKSZT-k kialakítására. Megyénkben is több település ki tudta használni a pályázat adta lehetőségeket. De szükséges ezen épületek tartalommal való megtöltése. Hiszen itt tudnak találkozni a helyi civil, egyházi, vagy önszerveződő csoportok. Az IKSZT vezetők olyan szakmai tudást kaptak az elmúlt években, mely segítségével a kevésbé aktív civil társadalmat is mozgósítani tudják. Szükség lenne az épületek további fejlesztésére, eszközvásárlásra, infokommunikációs pontok kialakítására. Egy ilyen épület kiválóan alkalmas különböző tanfolyamok (nyelvi, informatikai, gazdasági ismeretek, egyes szakismeretek, pl. falusi szállásadó) megtartására is, hiszen nemcsak helyet tud biztosítani, hanem a háttér infrastruktúrát is tudja biztosítani a résztvevőknek.

- Kistelepülések elérhetőségének biztosítása A megye legtöbb, kistelepüléseket összekötő útja nagyon rossz állapotban van. Ez sajnos nemcsak a mindennapi közlekedést nehezíti meg, hanem a helyi gazdaságfejlesztésre és szolgáltatásokra is negatív hatással van. Olyan településre, ami nehezen megközelíthető, nem hoznak létre telephelyet a vállalkozások. Olyan településen, ahol iskola, vagy óvoda sem működik, a közösségi közlekedés is egyre ritkább. A

100

TER4.4. INTÉZKEDÉS: A VIDÉKI ÉLET VONZEREJÉNEK MEGŐRZÉSE, A TÉRSÉGI KOHÉZIÓ

ERŐSÍTÉSE

lakosság pedig helyben nem talál munkahelyet, így kénytelen a városba, közelebbi nagyvárosokba ingázni. Ehhez megfelelő közlekedés, a járatok megfelelő – munkaidőhöz igazodó – sűrűsége szükséges, a munkahelyeket és a településeket pedig megfelelő minőségű úton lehet időben elérni.

Kistelepülésen, ahol ritkák a busz-, illetve vonatjáratok szükséges lehet elindítani – vállalkozási alapon – olyan járatokat, kisbuszokat, amelyek a munkaidőhöz, iskolai tanítási órák végéhez igazodnak.


- Kulturális, közösségmegtartó programok, események Minden település életében az egyik legfontosabb közösségformáló-és megtartó erő egy rendezvény lebonyolítása. Legyen szó falunapról, vagy egy karácsonyi rendezvényről. A rendezvények megtartásához szükség van megfelelő infrastruktúrára, épületre, vagy rendezvény-helyszínre. A legtöbb településen lehetőség volt a 2007-2013-as időszakban ilyen típusú létesítményeket kialakítani, felújítani. Ahol viszont még nem volt erre lehetőség, vagy elegendő forrás, ott biztosítani kell ennek lehetőségét. A rendezvények megtartásához biztosítani kell az eszközvásárlás lehetőségét is, hiszen ezek (pl. sörpad, mobil színpad) a folyamatos használattól tönkremennek, megrongálódnak.

- Képzések, előadások szervezése Falusi, vidéki környezetben élő, vagy oda beköltöző lakosság megszólítása, és a vidéki élet bemutatása, mindennapi praktikák eltanulása, megismertetése tanfolyamok, képzések segítségével. Ezen kívül szervezhetők un. „falutúrák” is, ahol helyiek mutatják be településük nevezetességeit, emlékeit, természeti és épített értékeit.



KKV-k / civil szervezetek/ helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek /mikrovállalkozások / egyházi jogi személy


Nincs releváns kapcsolódó nagyprojekt




101

TER4.5. INTÉZKEDÉS: DOROG-ESZTERGOM KERTVÁROS ÖSSZEHANGOLT TÉRSÉGKÖZPONTI

ELLÁTÓ-SZERVEZŐ SZEREPÉNEK ÉS NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE














a. Dorog és Esztergom kertváros ITS összehangolása, közös ingatlanportfolió

Dorog és Esztergom-Kertváros sajátos településszerkezeti összefonódásai nélkülözhetetlenné teszik a települési fejlesztési elképzelések összehangolását, a területkínálattal történő gazdálkodás közös alapokra helyezését.

b. Intermodális átszállóhelyek, közösségi terek, központfejlesztések, lakókörnyezetek felértékelése, energiahatékonyság

Dorog városa nem bővelkedik zöldterületekben, a meglévők állapota pedig kifogásolható. Szükséges ezek zöldterületek, parkok megfelelő karbantartása, növényzetük megújítása, és folyamatos ápolása. A zöldterületek „segítségével” a város környezeti állapota is javul, valamint olyan közösségi, szabadtéri terek alakulnak ki, melyek a városi lakosság kikapcsolódását szolgálják.

Önkormányzati épületek, intézmények energiahatékonyságának fokozása az épületek korszerűsítésével (tető felújítás, nyílászáró cserék,

c. Sport és szabadidős kínálat összehangolása, minőségi felértékelése és bővítése

A lakossági igényekhez igazodó, sport-és szabadidős célokat szolgáló létesítmény létrehozása Dorogon, ahol megfelelő körülmények között kapcsolódhatnak ki a fiatalok, aktív korúak. Az intézmény többféle

102

TER4.5. INTÉZKEDÉS: DOROG-ESZTERGOM KERTVÁROS ÖSSZEHANGOLT TÉRSÉGKÖZPONTI

ELLÁTÓ-SZERVEZŐ SZEREPÉNEK ÉS NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE

funkciót is elláthat, hiszen kialakítható benne olyan terem, ahol tanfolyamokat, képzéseket lehet megtartani a lakosság igényeihez igazodva, pl. idős korúak számára informatikai képzések. A létesítmény nagyobb térségi, vagy városi sporteseményeknek is helyet biztosíthat.

A meglévő uszoda épületének energetikai korszerűsítése napelemekkel, napkollektorral. A felújítás után az épület alkalmas vízi sportesemények megtartására is.

A bányászati emlékek, az egykori ipari épületek funkcióváltása, szórakoztató parkok, létesítmények (pl. romkocsmák, falmászó helyek, extrém sportokra alkalmas régi gyárépületek rekonstrukciója, hasznosítása) kialakítása a meglévő adottságok kedvező hasznosításával jelentős mértékben járulhat hozzá a térség szolgáltatási- és rekreációs kínálatához.

A Palatinus tó körüli szabadidőközpont vonzerejének növelése: infrastuktúra-, zöldfelületfejlesztés, funkcióbővítés, szabadtéri sportpályák kialakítása, tóhoz kapcsolódó rendezvények, hagyományok, a tavat használó civil szervezetek tevékenységének támogatása




KKV-k / civil szervezetek / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / mikrovállalkozások/egyházi jogi személy


1. Duna menti térség komplex struktúraváltása, lakó- rekreációs funkció, kapcsolódó helyi gazdaság megerősítése és környezetbarát gazdaság ösztönzése

2. Duna menti térség intermodális elérhetőségének és feltárásának (vasút, közút, vízi-út, EUROVELO kerékpárút) és az árvízvédelmi rendszer hiányosságainak összehangolt megújítása, eszközváltó pontok kialakítása a területhasználat és ingatlankínálat megújításával összehangoltan




103

TÉR 5.

Vidéki Tájak Új Egyensúlya 3.: Kisalföld

PRIORITÁS TARTALMA

A kisalföldi térség adottságait leginkább két jelentős potenciált hordozó gazdasági tényező képes kihasználni, a szántóföldi termelés és a megújuló energia ipar (TEM 1.6. alapján). Ezek kiaknázásához elengedhetetlen a széleskörű együttműködés (pl.: településüzemeltetés terén), a tervezés (pl.: ITS-ek) összehangolása, az elérhetőség javítása (közlekedési infrastruktúrafejlesztés), (TEM 1-6-al összefüggésben). Cél az integrált vízgazdálkodás magas szintre emelése (pl.: öntözés, vízvisszatartás, halgazdálkodás fejlesztése, tájgondnokság létrehozása), a környezet minőségének javítása, illetve támogatni kell a térségi kezdeményezéseket, közösségi fejlesztéseket. (TEM 1, 3, 4, 5-el összhangban). Összehangoltan kell fejleszteni Bábolna és Ács kisvárosok illetve Nagyigmánd nagyközség mikroközponti szerepköreit (pl.: intézményi, szolgáltató, inkubációs szerep).

A térség két legjelentősebb integrált programja, az integrált vízgazdálkodási program és a majorgazdálkodási táj rehabilitációjának programja a Bakonyaljával közösen, megyei koordinációban valósul meg.


TÉR5.1. A VÁROSTÉRSÉG FENNTARTÁSI-ÜZEMELTETÉSI RENDSZERÉNEK ÉS TÁRSADALMI-

GAZDASÁGI KOHÉZIÓJÁNAK MEGERŐSÍTÉSE










Megyei fejlesztések koordinációja, szükséges partnerségek bevonása (pl. HACS-ok)

104

TÉR5.1. A VÁROSTÉRSÉG FENNTARTÁSI-ÜZEMELTETÉSI RENDSZERÉNEK ÉS TÁRSADALMI-

GAZDASÁGI KOHÉZIÓJÁNAK MEGERŐSÍTÉSE

tartozó beavatkozások


Stratégiai cél, hogy a térség fejlesztése az összetartozáson, nem pedig a széthúzáson alapuljon. Ennek alapvető bázisa a sajátos térségi lehatárolással kínált földrajzi, társadalmi, gazdasági egység célzott, homogén fejlesztése.

A térség arculata, jövőképe az egyensúly és kiegyenlítés mentén integrált szolgáltatási és intézmény-fenntartási központokkal válik fenntarthatóvá. Kiemelt fejlesztési cél, hogy a térségben működő önkormányzatok, hogy a közösen elvégezhető, településüzemeltetési feladat rendszerének kiépítésével, hozzájáruljanak a funkciószegény települések felzárkóztatásához, a párhuzamosan végzett feladatok racionalizálásához.

Ennek egy módja, hogy a településüzemeltetés közös koordinált menedzsment szervezettel kerüljön ellátásra, az alábbi főbb tématerületek mentén:

o Zöldterület gazdálkodás; o Közvilágítás; o Közutak fenntartása; o Köztemetők fenntartása; o Tájgondnokság; o Egyéb.

Hosszú távú cél a településüzemeltetési tevékenységek racionalizálása, az ehhez kapcsolódó kiadások csökkentése a szolgáltatási portfólió bővítése, valamint a térségben működő civil szervezetek megerősítése.

Területi relevancia Település/Sajátos térség (Kisalföld)/



KKV szövetkezet / civil szervezet /helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek







105

TÉR5.2. INTÉZKEDÉS: BAKONYALJA-KISALFÖLD: INTEGRÁLT VÍZ- TÁJGAZDÁLKODÁSI

PROGRAM











Szervezés koordinálás a TEM 3 prioritás keretében


1. beavatkozás: Integrált vízgazdálkodás

A vízgazdálkodás jelenleg nem összehangoltan, nem a tájgazdálkodáshoz kapcsolva működik. Nem kellően kihasználtak a vízkészletben rejlő potenciális halgazdálkodási, horgászati, rekreációs és természetvédelmi funkciók. A víz- és tájgazdálkodási programnak ezek mellett a bekövetkezhető szélsőséges helyzetek mérséklését is meg kell célozniuk.

Az intézkedés célja a fenti problémák kezelése, mérséklése, a felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése – a társadalmi igények kielégítése, valamint a víz, mint környezeti érték megőrzése közötti egyensúly megteremtése mellett – az alábbi tevékenységek megvalósítása által:

• a belvízelvezető rendszerek alkalmas műszaki állapotának megteremtése,

• a vízkészletek hasznosítása – figyelembe véve a környezet és a természet igényeit, a terület- és a településfejlesztés elvárásait –, lehetővé téve a vízhiányos időszakban a vizek visszatartását, öntözési célú felhasználását,

• meglévő öntözési rendszer műszaki állapotának javítása, új rendszerek kiépítése,

• kisvízfolyások medrének és környezetének rendezése (pl.

106

TÉR5.2. INTÉZKEDÉS: BAKONYALJA-KISALFÖLD: INTEGRÁLT VÍZ- TÁJGAZDÁLKODÁSI

PROGRAM

Concó-Cuhai-Bakonyér),

• jóléti- és horgásztavak kialakítása, fejlesztése,

• vizes élőhelyek természetközeli fejlesztése, rehabilitációja, valamint a kapcsolódó tájrendezési, településépítészeti beavatkozások végrehajtása,

• tájgondnokság felállítása és működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása

2. BeavatkozásA tó- és halgazdálkodás infrastruktúrájának fejlesztése, halgazdálkodási vertikum kiépítése a TEM 4 keretében megvalósítandó REL-hez kapcsolódva

A Bakonyalja 8 települése jelezte, hogy részt venne egy halgazdálkodási program megvalósításában: Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Csatka, Császár, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Súr (korábbi egyeztetéseken Ászár is jelzett ilyen irányú szándékot). A térségben jelen van olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező haltenyésztő (császári, kerékteleki, súri tavak tulajdonosa), aki rendelkezik a szükséges szakismerettel és informális egyeztetésen nyitottnak mutatkozott egy ilyen program előkészítésében való részvételre.

Területi relevancia Sajátos térség (Kisbéri, Komáromi és Tatai kistérség)


KKV / szövetkezet / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek







TÉR5.3. INTÉZKEDÉS: BAKONYALJA- KISALFÖLD: MAJORGAZDÁLKODÁSI TÁJ INTEGRÁLT

STRATÉGIÁRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLT MEGÚJÍTÁSA

Tématerület bemutatása Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati

107




partnerségben














Megyei fejlesztési ernyőszervezet bevonásával:

1. Beavatkozás: A majorok teljes körű műszaki, funkcionális, tulajdonosi, értékvédelmi felmérése, osztályozása, rehabilitációs program kidolgozása

A beavatkozás keretében elkülönítésre kerülnek a különféle típusok és meghatározásra kerülnek a célirányos beavatkozási szükségletek, lehetőségek: működő-fejlődésképes, kulturális örökségi értéket képviselő lovasmajorok, működő-fejlődőképes egyéb állattartó majorok, mezőgazdasági üzemek; funkcióváltásra alkalmas majorok; szociális majorok; romos, elpusztult majorok. Kidolgozásra kerül a majorok hálózatba szervezését, szövetkezését, közös marketingjét szolgáló program

2. Beavatkozás: Az értékes és fejlődőképes majorok fejlesztésének előkészítéséhez szükséges szakmai, pénzügyi támogatás, forrásokra pályázás segítése, műemlék illetve műemléki értéket képviselő majorok többlettámogatása az értékek megőrzése, helyreállítása érdekében

3. Beavatkozás: a tájfenntartás megszervezése a majorok tulajdonosainak részvételével, fenntartáshoz szükséges

108



eszközbeszerzés, csatlakozás a TEM 3 keretében létrejövő REL-hez, turisztikai integráció, közös térkép, honlap stb


4. Beavatkozás: A majorokban működő állattenyésztési és egyéb agrártevékenységek fejlesztése, a fejlesztésre javasolt majorok infrastruktúrafejlesztése, kapcsolódó turisztikai és más szolgáltatások fejlesztése a Vidékfejlesztési Program alapján

5. Beavatkozás: Majorgazdálkodási táj rendezése, felértékelése, stabilitásának és vonzerejének növelése a kerékpáros- és lovasturisták számára

A beavatkozás keretében: majorok és dűlőutak fásítása, csapadékvíz összegyűjtése, tározó kialakítása, majorok környezetének rendezése, facsoportok, pihenőhelyek, vízvételi helyek kialakítása, elpusztult majorok romjainak eltakarítása, használható építőanyagok betárolása, hasznosítása

6. Beavatkozás: Majorok autonóm energiagazdálkodáshoz és vízgazdálkodáshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztésének támogatása, lakott majorokban az életminőség alapvető feltételeinek biztosítása, környezet felértékelése a Vidékfejlesztési Program alapján

Területi relevancia Kisalföld nyugati rész, Bakonyalja.

A fejlesztés kapcsolódik a megyei Eszterházy örökség tematikus bemutatását célzó programhoz (lásd pl. Makk-puszta), valamint a térség halgazdálkodási programjához


/KKV / szövetkezet / civil szervezet / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / LEADER szervezet






TÉR5.4. INTÉZKEDÉS: TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉGMEGTARTÓ ÉS MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK

ÖSSZEHANGOLT MEGERŐSÍTÉSE

Tématerület bemutatása Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati

109




partnerségben











A terület-és térségfejlesztő szervezet, mint támogató szervezet jelenhet meg az alábbi helyi fejlesztések előmozdításában.


Az intézkedés keretében soft és beruházási elemekre épülő integrált rehabilitációs és fejlesztési programok valósulnának meg a községekben. A fejlesztések révén növekszik a községek népességmegtartó és működőképessége. Az intézkedés a következőket foglalja magába:

1. Közös közlekedés fejlesztések a községek elérhetőségének növelése érdekében (közösségi közlekedés összehangolása, szélessávú internet elérhetőség).

2. Környezetvédelmi fejlesztések, településüzemeltetés és a helyi gazdaság energiahatékonyságának növelése megújuló energia-felhasználásra épülő, egymást kiegészítő közösségi beruházások révén (klímabarát település programok megvalósítása).

3. Fedett és nyílt közösségi terek (művelődési házak, IKSzT-típusú terek, sportlétesítmények stb.) és közterek fejlesztése, melyek a helyi életminőség javítását célozzák meg




110









TER5.5. INTÉZKEDÉS: BÁBOLNA-ÁCS-NAGYIGMÁND ÖSSZEHANGOLT TÉRSÉGKÖZPONTI ELLÁTÓ-

SZERVEZŐ SZEREPÉNEK ÉS NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE
















A megye térben közel álló kisebb centrumainak – Ács, Bábolna, Kisbér, Nagyigmánd – és szervező szerepének erősítése, elérhetőségük javítása kiemelt feladat. Ezen mikroközpontok megerősödése, az urbánus

térségek munkaerőpiacainak elérhetősége, valamint a közösség és a

humántőke fejlesztése összehangolt, következetes fejlesztésével a Kisalföldi régió gazdasági-társadalmi megerősödése várható. A Bábolna-Ács-Nagyigmánd térségközpont a Kisalföldi táj specifikus adottságait összegyűjtő tudás- és információs központok, turisztikai, képzési és a későbbiekben K+F bázisok lehetnek. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen

111

TER5.5. INTÉZKEDÉS: BÁBOLNA-ÁCS-NAGYIGMÁND ÖSSZEHANGOLT TÉRSÉGKÖZPONTI ELLÁTÓ-

SZERVEZŐ SZEREPÉNEK ÉS NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE

a városok együttműködése, közösségszervező- és foglalkoztatási fejlesztéseinek összehangolása, elérhetőségük javítása, helyi piacokra, közszolgáltatásokra, épülő rövid értékesítési láncok kialakítása, termelési-értékesítési szövetkezetek szervezése, a térségi szinten összehangolt diverzifikált helyi gazdaság- és szolgáltatásszervezés különös tekintettel a következő elemekre:

1. Városok Integrált Településfejlesztési Stratégiájának összehangolása, közös ingatlanportfolió létrehozása

2. Intézményi, szolgáltató, munkaerő-piaci, inkubációs és integrátori szerepek összehangolt megerősítése, térségi szolgáltatási

paletta bővítése-hálózatba szervezése, agrárklaszteresedés.




szövetkezet / civil szervezet / államigazgatási szerv / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek







Documents

1. MELLÉKLET AZ EURÓPAI UNIÓ 11 TEMATIKUS CÉLJA ÉS A ... · megújuló energia-források használata 2. környezetbarát közösségi közlekedés elterjesztése, P+R, B+R parkolók