1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános ...extwprlegs1.fao.org/docs/pdf/hun6567.pdftermészeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi

Netjogtár

1. oldal

Frissítve: 2020. augusztus 19. 21:53Hatály: 2020.VII.1. - 2020.XII.31.Magyar joganyagok - 1995. évi LIII. törvény - a környezet védelmének általános szabályairól

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól1

1 Kihirdetve: 1995. VI. 22.

Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezetiértékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme,minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége,életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberitevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti ajelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos fajfennmaradását, ezért az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban a következőtörvényt alkotja:2

2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 100. § a).

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1)3

3 Megállapította: 2001. évi LV. törvény 1. §. Hatályos: 2001. VII. 13-tól.

A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatánakkialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainakmagas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.

(2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerintmegfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányosjogok érvényesítésére és elősegíti

a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésénekcsökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását,helyreállítását;

b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinekjavítását;

c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal valóésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;

d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel valóösszhangját;

e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló

tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában,megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezetvédelmével összefüggő feladatai ellátásában;

g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek akörnyezeti követelményekkel való összehangolását;

h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetvefejlesztését;

Netjogtár

2. oldal


i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását,illetve fejlesztését.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed:a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei,

valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakítottkörnyezetére;

b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő,terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.

(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogiszemélyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki

a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettelkapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeketkötelezettségek terhelnek;

b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységetfolytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).

(3) A törvény hatálya kiterjed a nemzetközi szerződésekből adódókörnyezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés másként nemrendelkezik.

3. § (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvényekrendelkeznek, különösen:

a) a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról,b) a bányászatról,c) az energiáról,d) az erdőkről,e) az épített környezet alakításáról és védelméről,f)1

1 Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 128. §.

a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földről,g) a halászatról,h) a közlekedésről, közlekedési alágazatonként,i) a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról,j) a területfejlesztésről,k) a vadgazdálkodásróll) a vízgazdálkodásról,m) a hulladékokról,n) a veszélyes anyagokról.(2) Az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos,

kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények,létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében - e törvénnyelösszhangban - külön törvények rendelkeznek:

a) a természet és a táj védelméről,b) az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről,c) a növényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről,d) a műemlékek védelméről.

Alapfogalmak

4. § E törvény alkalmazásában

Netjogtár

3. oldal


11

1 Jelölését módosította: 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1).

. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az emberáltal létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

2.2


környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;3.3


természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmiszükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyesösszetevői;

4.4


környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, akörnyezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;

5.5


környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természetierőforráskénti használata mértéke;

6.6

6 Megállapította: 2001. évi LV. törvény 3. § (1). Jelölését módosította: 2007. évi XXIX. törvény 1. §(1).

környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetettkibocsátása a környezetbe;

7.7


környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátásihatárértéket meghaladó terhelése;

8.8


környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének akörnyezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szintteljellemezhető állapota;

9.9

9 Megállapította és jelölését módosította: 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2007. IV. 30-tól.Alkalmazására lásd: ugyane törvény 23. § (2).

környezethasználat: a környezetnek vagy valamely eleménekigénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység;

10.10


környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésénekközvetlen veszélye;

11.11


környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidézőtevékenység vagy mulasztás;

12.12


környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynekhatására környezetkárosodás következik be;

13.13

13 Beiktatta: 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2). Hatályos: 2007. IV. 30-tól. Alkalmazására lásd: ugyanetörvény 23. § (2).

környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezetielemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentőskedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtottszolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

14.14


környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek máskörnyezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója;

Netjogtár

4. oldal


15.1


környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetésesetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előttannak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés;

16.2


helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítésitevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, azeredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint akörnyezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzalegyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;

17.3


eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában akörnyezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak arendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, melyakkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

18.4


megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely akörnyezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításáhozszükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annakközvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetségesintézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogiköltségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint amonitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét;

19.5


környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőlega környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás;

20.6


hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabálybanmeghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználatsorán bekövetkezett vagy bekövetkezhet;

21.7


érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él,tevékenykedik;

22.8


érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adottkörnyezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik;

23.9


helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy,amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintetttelepülési önkormányzat területén;

24.10


igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely elemejogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékűigénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretekalapján - környezetkárosodást idézhet elő;

Netjogtár

5. oldal


25.1


kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely eleménekjogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékűterhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján- környezetkárosodást idézhet elő;

26.2


szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan -jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynekmeghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján -környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;

27.3


leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdaságikörülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járótevékenység;

28.4

4 Beiktatta: 2001. évi LV. törvény 2. §. Jelölését módosította: 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3).

az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és afenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés,amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben aznem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolthatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátásokhatárértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennekértelmezésében:

- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintűvédelme érdekében;

- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi azérintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki ésgazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attólfüggetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e ésamennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;

- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer,amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik,karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezethelyreállítását végzik;

29.5


fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységekrendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékekszámára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja,ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és asokféleség megőrzését;

30.6


elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezetjövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükségesdöntés és intézkedés;

31.7

7 Megállapította: 2001. évi LV. törvény 3. § (2). Jelölését módosította: 2007. évi XXIX. törvény 1. §(3).

megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésénekérdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabálybanmeghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazásaa döntéshozatal legkorábbi szakaszától;

Netjogtár

6. oldal


32.1


környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége,amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának,szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagymegszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása;

33.2

2 Beiktatta: 2008. évi XCI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 100. § b).

téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a NemzetiKörnyezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésénekszabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösena geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajziadat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik Magyarország területénfekvő helyre vagy földrajzi területre;

34.3

3 Beiktatta: 2008. évi XCI. törvény 1. §. Hatályos: 2009. V. 15-től.

téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosíthatógyűjteménye;

35.4


metaadat: téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, atéradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ,amely lehetővé teszi a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését,nyilvántartását és felhasználását;

36.5


téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadaton térinformatikaieszközzel elvégezhető művelet;

37.6


téradatkezelő: téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és atéradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyiönkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott, környezettelösszefüggő közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagyszemély, valamint az ezek ellenőrzése alatt álló, környezettel összefüggőfeladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy.Nem minősülnek téradatkezelőnek a bíróságok és a jogalkotó szervekannyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el;

38.7


interoperabilitás: a téradatkészletek összeköttetésének és atéradat-szolgáltatások között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövő olyanösszekapcsolódásnak a lehetősége, amely a téradatkészletek és -szolgáltatásokelérését magasabb minőséggel biztosítja, mint a 48/G. § (2) bekezdésébenmeghatározott információs rendszerek elkülönülten;

39.8


térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelésieszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbámegjelenítésére szolgál;

40.9

9 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 46. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.

gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvénybenmeghatározott gazdálkodó szervezet;

41.10

10 Beiktatta: 2018. évi CXXXIX. törvény 98. § (1). Hatályos: 2019. III. 15-től.

meteorológiai obszervatórium: nagy léptékű időjárási folyamatokmegfigyelésére alkalmas magaslégköri szondával, időjárási radarral,szélradarral, légkörfizikai mérőeszközökkel rendelkező létesítmény, ahol nagyterületi reprezentativitású, különösen pontos meteorológiai megfigyeléseketvagy viharjelzést, légkörfizikai, magaslégköri kutatást folytatnak.

Netjogtár

7. oldal


5. § E törvény hatálybalépését követően törvény, kormányrendelet vagyönkormányzati rendelet határozhat meg környezethasználatnak minősülőtevékenységet.

A környezet védelmének alapelvei

Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás

6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogya) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;b) megelőzze a környezetszennyezést;c) kizárja a környezetkárosítást.(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével,

a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá ahulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagokvisszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.

(3)1


A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabbmegoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységekesetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja akörnyezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseketállapíthat meg.2

2 Lásd: 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet, 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet, 219/2004. (VII. 21.)Korm. rendelet.

8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó kötelesazonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet.

(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége általbekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezethelyreállításáról.

Felelősség

9. § A környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvénybenés más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartoziktevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

Együttműködés

10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetesszemélyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezekérdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni köteleseka környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed akörnyezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.

(2) Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetveaz önkormányzat rendeletben állapítja meg.

11. § (1)3

3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 100. § b).

A környezetvédelmi érdekek érvényesítését Magyarország két-vagy többoldalú nemzetközi környezetvédelmi és más, a környezetvédelemmelösszefüggő együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkalis elősegíteni köteles, különösen a szomszédos országokkal valókapcsolatában.

Netjogtár

8. oldal


(2) Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államokkörnyezeti érdekeire, az országhatárokon átterjedő környezetterhelés,illetőleg környezetveszélyeztetés csökkentésére, a környezetszennyezés és akörnyezetkárosítás megelőzésére.

Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

12. §1

1 Megállapította: 2005. évi CXXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2005. XII. 23-tól.

(1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlásaés kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenkiszámára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényegesösszefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságánakmegismerését.

(2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezetiinformációkat - mint közérdekű adatokat - megismerni.

(3) Az állami szervek, az önkormányzatok - kivéve a bíróságok és a jogalkotószervek e minőségükben -, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget,feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatotellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információvalrendelkező szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak azemberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén arendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni,rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk különjogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számáratárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.

(4) A környezeti információval rendelkező szerv biztosítja a nyilvánosság,illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információmegismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbáelősegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdításaérdekében a környezeti információval rendelkező szerv információs tisztviselőtnevezhet ki.

(5) A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információmegismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat,üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére,kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védettföldtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat.

(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval,az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezetiinformációval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesítenivagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információvalrendelkező szervtől igényelheti.

(7) A környezeti információval rendelkező szerv az információ megismerésrevonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt azigénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján amegismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg.

(8)2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 80. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az olyan végleges vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot,valamint a környezetvédelmi hatósági szerződést a környezetvédelmi hatósághonlapján nyilvánosságra kell hozni, amelynek végrehajtása jelentőskörnyezeti hatással jár.

Netjogtár

9. oldal


(9) A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel,környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggőadatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettségmegszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátószerv intézkedése kezdeményezhető.

II. Fejezet

A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐTÉNYEZŐK

A környezeti elemek egységes védelme

13. § (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmelalkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kellvédeni. Igénybevételüket és terhelésüket ennek megfelelően kell szabályozni.

(2) A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének,mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok ésfolyamatok védelmét.

(3)1

1 Beiktatta: 2001. évi LV. törvény 5. §. Hatályos: 2001. VII. 13-tól.

Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésénekmegelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető megmás környezeti elem károsítása, szennyezése.

A föld védelme

14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire,a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáiraés folyamataira.

(2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz-és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.

15. § (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók,ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségétés folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

(2) Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabályállapítja meg.

16. § Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdéseelőtt - külön jogszabály rendelkezése szerint - gondoskodni kell a termőrétegmegfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.

17. § (1) A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan -ha törvény így rendelkezik - igénybevételi határértéket kell meghatározni.

(2) A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékekelőkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddőelhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyébtevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértékenem haladhatja meg a jogszabályban vagy jogszabály rendelkezései szerinthatósági határozatban megállapított határértéket.

Netjogtár

10. oldal


(3) A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után - jogszabályvagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezethasználat soránis - a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőlegújrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni.

A víz védelme

18. §1

1 Megállapította: 2003. évi CXX. törvény 2. §. Hatályos: 2004. I. 7-től.

(1)2

2 Módosította: 2008. évi XCI. törvény 27. § (3).

A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azokkészleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) ésmennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekreés azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagyhatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett)területekre.

(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét éspartját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával ésműködőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az akörnyezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekintenia) a 20. §-ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket,b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok

védelmére kijelölt területeket,c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági

eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket,d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi

élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.(4) A védett területekről - a 49. § (1) bekezdése szerinti Információs

Rendszer részeként - nyilvántartást kell vezetni.(5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és

végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzésekteljesüljenek, így különösen:

a) a felszíni és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti

környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon.(6) Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti

célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kellalkalmazni.

(7)3

3 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 38. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket - a Kormánynyilvános egyedi határozatával közzétett - vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kellmeghatározni.

19. § (1) A víz - mint alapvető életfeltétel és korlátozottan előfordulóerőforrás - kitermelésének és felhasználásának feltételeitvízkészlettípusonként a területi adottságoknak megfelelően, igénybevételihatárérték figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A vízigények kielégítésének sorrendjéről külön törvény rendelkezik.(3) A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő

beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogya) a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon;

Netjogtár

11. oldal


b)1

1 Megállapította: 2003. évi CXX. törvény 3. §. Hatályos: 2004. I. 7-től.

a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függőszárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükségesfeltételek, valamint

c) a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülményekne romoljanak.

20. § Aza) ivóvízellátást biztosító,b) az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,c) a természet védelme szempontjából jelentős,d) az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt vízkészleteket

fokozott védelemben kell részesíteni.21. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek

bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak olyan módon történhet, amelya természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nemveszélyezteti.

(2) A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és ahasznált víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetésétúgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét ésélővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse.

A levegő védelme

22. § (1) A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira ésösszetételére, valamint a klímára.

(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagyközvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárdanyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

(3) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál,folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekednikell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebbmértékű legyen.

Az élővilág védelme

23. § (1) Az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetesfolyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosításafigyelembevételével - valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire ésélőhelyeire terjed ki.

(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely azéletközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleségetnem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(3) Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozásárajogszabály vagy hatósági határozat igénybevételi határértéket állapíthat meg.

Az épített környezet védelme

24. § Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyediépítményekre és műszaki létesítményekre.

25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és atelepülésrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kellmeghatározni.

Netjogtár

12. oldal


(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban akörnyezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterületmegléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.

(3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezetrendeltetésével össze nem férő tevékenység - külön védelmi intézkedés nélkül- nem folytatható.

26. § A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabályszerint kell kialakítani és fenntartani.

27. §1

1 Megállapította: 2004. évi LXXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2004. VII. 20-tól. Alkalmazására lásd:ugyane törvény 27. § (2) b), (3).

A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében aterületfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezetitervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezetihatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel -továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmifejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kellrögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályokállapítják meg.

Veszélyes anyagok és technológiák

28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed mindenolyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználótevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynekminősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező,fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlőhatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet.

(2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértvekitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat -továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonságiintézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatátjogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.

29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor akörnyezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhezigazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság - hatóságiengedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásávalbiztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni.

(3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkezőrendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adotttevékenység megkezdése előtt - külön jogszabályi rendelkezés hiányában -környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.

Hulladékok

30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjedmindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- ésburkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésénekmegfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azokhasználata során keletkezik.

(2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról,hasznosításáról) gondoskodni.

Netjogtár

13. oldal


(3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozószabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek soránleválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld,továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

Zaj és rezgés

31. § (1) A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazonmesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró,veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.

(2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezésimódszerekkel kell megoldani:

a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésénekcsökkentését;

b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagymegakadályozását;

c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.(3)1

1 Beiktatta: 2004. évi LXXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2004. VII. 18-tól.

A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjalmég nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a különjogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervekvégrehajtásával kell megvalósítani.

Sugárzások

32. § A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelemkiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló éshősugárzásokra.

Közös szabályok

33. § A környezet védelme érdekében - e törvény szerint - meg kell határoznia környezeti elemek mennyiségi és minőségi értelemben elérendő célállapotát[38. § g) pont].

34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztetőhatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki.

(2) A védelmi övezetekben - külön jogszabályok rendelkezése alapján - egyestevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyagfelhasználási,területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési ésmegfigyelési kötelezettségek rendelhetők el.

(3) A védelmi övezetek kijelölésénél is a 29. §-ban foglaltak az irányadók.35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető

hatások elleni védelem érdekében - az e törvényben meghatározottak szerint -igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kellmegállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határértékek megállapítása során figyelembekell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát is.

Netjogtár

14. oldal


36. § A környezeti elemek védelmére, továbbá a környezetet veszélyeztetőhatások elleni védelemre vonatkozó átfogó szakterületi szabályokat különtörvények, a törvényi szabályozást nem igénylő részletes szabályokat - az etörvényben foglaltak alapulvételével - a Kormány rendeletben állapítja meg.1

1 Lásd: 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet, 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet, 33/2000. (III. 17.)Korm. rendelet, 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 49/2001.(IV. 3.) Korm. rendelet, 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet, 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet,219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 267/2004. (IX. 23.) Korm.rendelet, 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet, 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, 213/2006. (X. 27.)Korm. rendelet, 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendelet.

Meteorológiai tevékenység2

2 Beiktatta: 2015. évi CCXXX. törvény 1. §. Hatályos: 2016. I. 5-től.

36/A. §3


A meteorológiai tevékenység kiterjed a légkör és a levegőállapotával, jellemzőivel, az ott lezajló jelenségekkel összefüggő adatokgyűjtésére és rendszerezésére, valamint az időjárási, éghajlati éslevegőkörnyezeti elemzések készítésére, meteorológiai termékek előállítására,szolgáltatására és közzétételére.

III. Fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG

Az állam környezetvédelmi és meteorológiai tevékenysége4

4 Megállapította: 2015. évi CCXXX. törvény 2. §. Hatályos: 2016. I. 5-től.

37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmévelösszefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásukellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és ahelyi önkormányzat szervei látják el.

(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok ésa más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmiegyezmények, szerződések érvényesülését.

38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen:a) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú

feladatai ellátása során;b) a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének,

veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapotafokozatos javításának irányítása;

c) a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása;d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki

szabályozórendszer megállapítása;e) a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása;f) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra

gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- ésinformációsrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése;

g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása,terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának(célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotánakmutatóit is;

Netjogtár

15. oldal


h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési ésművelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- éstechnológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;

i) a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.38/A. §1


A meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatok:a)2

2 Megállapította: 2018. évi CXXXIX. törvény 98. § (2). Hatályos: 2019. III. 15-től.

a környezet- és klímavédelemhez, árvíz- és belvízvédelemhez, azerdővédelemhez, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvásához szükségesmeteorológiai adatok gyűjtése, információk szolgáltatása, meteorológiaiobszervatórium és más mérőállomás üzemeltetése,

b) a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükségesmeteorológiai adatok és információk biztosítása,

c) a meteorológiai veszélyjelzés készítése és közzététele,d) a nemzeti hiteles meteorológiai adatokat szolgáltató, megfigyelő,

távközlési és adatfeldolgozó alaprendszer, illetve a nemzeti meteorológiaiadatbázis fenntartása, működtetése és fejlesztése,

e) a repülésmeteorológiai feladatok ellátása, valamintf) Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből fakadó meteorológiai

tevékenység biztosítása.

Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége

39. § Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében:a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket;b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli

annak végrehajtását;c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról;d)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XXXVII. törvény 3. § (4). Hatálytalan: 2007. VII. 2-től.

e) meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmifeladatait;

f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat,és ellenőrzi felhasználásukat.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program

40. § (1) A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, azOrszággyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (atovábbiakban: Program).

(2)4

4 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.

A Programnak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kella 48/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztésbenyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia a Programvégrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.

(4)5

5 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 101. §.

A Programban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, aterület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá anemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtásitevékenység során érvényre kell juttatni.

Netjogtár

16. oldal


(5)1

1 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.

A Kormány a Program elkészítésekor fennálló feltételek módosulása,illetve a végrehajtás helyzetének alakulásától függően javaslatot tehet aProgram felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során a Program tervezésérevonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(6)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXII. törvény 4. § a). Hatálytalan: 2013. VI. 28-tól.

A Kormány környezetvédelmi tevékenysége

41. § (1) A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatokvégrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és aKormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét.

(2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz aProgramban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.

(3)3

3 Módosította: 2008. évi XCI. törvény 27. § (3).

A Kormány a Programra vonatkozó javaslatot hatévente jóváhagyásra azOrszággyűlés elé terjeszti, kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a Programvégrehajtásának helyzetéről valamint a környezet állapotának alakulásáról,továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatokvégrehajtását.

(4) A kormányzati fejlesztési feladatok meghatározása során a Kormányérvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezetállapotának javítását.

(5) A Kormány környezetvédelmi feladata különösen:a) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek

teljesítése és jogok érvényesítése;b) a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy

környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítményekmegvalósításának, elterjedésének elősegítése;

c) a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezetiesemények (beleértve a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is)következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható;

d) az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, ésa kötelezettségek teljesítése.

A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai

42. § (1)4

4 Számozását módosította: 2007. évi XXIX. törvény 2. §.

A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban:miniszter) miniszteri jogkörben

a) irányítja:aa) törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt

környezetvédelmi tevékenységeket,ab) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok

végrehajtását,ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;b) elemzi és értékeli:ba) a környezet állapotát és védelmének helyzetét,bb) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait,bc) a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű

fejlesztésének tapasztalatait,

Netjogtár

17. oldal


bd) a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint akörnyezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgálókörnyezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkelegyüttműködve;

c) a b) pont szerint elvégzett értékelés tapasztalatai alapján kidolgozza, és aKormány elé terjeszti a Programtervezetet;

d) közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozószakmapolitikai koncepciók kialakításában;

e) közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításábanés működtetésében.

(2)1

1 Beiktatta: 2007. évi XXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2007. IV. 30-tól. Alkalmazására lásd: ugyanetörvény 23. § (2).

A miniszter teljesíti a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv18. cikke szerinti jelentési kötelezettséget.

(3)2

2 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 9. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.

A víz mint környezeti elem tekintetében az (1) bekezdésbenmeghatározott feladatokat a víz mint környezeti elem védelméért felelősminiszter (a továbbiakban: vízvédelemért felelős miniszter) látja el.

A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más államidöntéseknél

43. § (1)3

3 Megállapította: 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2004. VII. 20-tól. Alkalmazására lásd:ugyane törvény 27. § (2) b), (3).

A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és másjogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciókelőkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programokkivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni ésértékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés)összefoglalni.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelemmel összefüggőjogszabály az a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illetőlegdöntés, amely

a) a környezeti elemekre,b) a környezet minőségére, vagyc) a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol.(3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök

(vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások,továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetbenel kell végezni.

(4)4

4 Beiktatta: 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2004. VII. 20-tól. Alkalmazására lásd:ugyane törvény 27. § (2) b), (3).

A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabálybanmeghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU általtársfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezekmódosításaira,

a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagyhelyi önkormányzati határozat írja elő, és

b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendeletfelhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervközigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (atovábbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőlegamelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra

Netjogtár

18. oldal


(a továbbiakban: terv, illetve program)a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti

vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve programnem terjeszthető elő.

(5)1


A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat aterveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat

a) kötelező, vagyb) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti

meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontokfigyelembevételével dönthető el.

(6)2


A környezeti vizsgálat kiterjeda) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős

közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv)vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetveországhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal valókonzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve programkidolgozása során történő figyelembevételére,

b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultációfigyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés eléterjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve programelfogadásáról való tájékoztatásra.

Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (atovábbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetveprogram elfogadója felelős.

(7)3


A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait ésföldrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításánakvárható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli.

44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie:a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg

javíthatják a környezet állapotát;b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a

környezetet, illetőleg a lakosságot;c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések

bevezetéséhez;d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések

végrehajtására;e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti

és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e;f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan

elfogadott megoldásoktól.(2)4

4 Megállapította: 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (3). Hatályos: 2004. VII. 20-tól. Alkalmazására lásd:ugyane törvény 27. § (2) b), (3).

Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldenivéleménynyilvánítás céljából

a) a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálatielemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt,

Netjogtár

19. oldal


b)1

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 2. § (1) d).

a 43. § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazóterv, illetve program tervezetét, - amennyiben a kidolgozó központiállamigazgatási szerv - az elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő,illetve országgyűlési elfogadás esetén a Kormánynak történő előterjesztéselőtt.

A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalábbharminc napot kell biztosítani.

Országos Környezetvédelmi Tanács

45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos,szakmai megalapozása érdekében - legfeljebb 22 tagú - OrszágosKörnyezetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik.

(2)2

2 Megállapította: 2004. évi LXXVI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2004. VII. 16-tól.

A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szervekénta) állást foglal a 43. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel

kapcsolatban és javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,b) állást foglal a 44. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve

program tervezetével és az annak részét képező környezeti értékelésselkapcsolatban,

c) javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelemhatékonyabbá tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, atudományos kutatással, a képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével,továbbá a környezet- és természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkelkapcsolatban,

d) véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotásstratégiai jelentőségű kérdéseivel kapcsolatban.

(3) A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részta)3

3 Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 101. § a).

a környezetvédelmi céllal bejegyzett egyesületek, valamintb) a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által

meghatározott módon választott,c) a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e

tisztségre megbízottképviselői.

(4) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útjánlátja el.

(5) A Tanács tagjai sorából elnököt választ, a miniszter a Kormányképviseletében társelnöke a Tanácsnak.

(6)4

4 Megállapította: 2004. évi LXXVI. törvény 4. § (2). Hatályos: 2004. VII. 16-tól.

A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány általmeghatározott szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.

(7)5

5 Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 91. § (1).

A Tanács működési költségét a miniszter által vezetett minisztériumköltségvetésében külön címen kell biztosítani.

IV. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI

Netjogtár

20. oldal


46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzatis) a környezet védelme érdekében

a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását,ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

b)1

1 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi XCI.törvény 26. § (2).

önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-banfoglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;

c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletetbocsát ki, illetőleg határozatot hoz;

d)2

2 Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 101. § b).

együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal,más önkormányzatokkal, egyesületekkel;

e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arrólszükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;

f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelemkövetelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

(2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmévelkapcsolatos feladatainak ellátása érdekében

a)3

3 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi XCI.törvény 26. § (2).

a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztésitanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-banfoglaltak szerint, amelyet a megyei közgyűlés hagy jóvá;

b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmiprogramokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;

c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintőrendeleteinek tervezetével kapcsolatban;

d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását;e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások

létrehozására.(3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti

feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT 61/A. §] keretében kell ellátni.(4)4

4 Beiktatta: 2004. évi LXXVI. törvény 5. § (1). Hatályos: 2004. VII. 18-tól.

A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1)bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajravonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre,létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kellelkészítenie.

47. §5

5 Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1). Hatálytalan: 2008. XII. 28-tól.

48. §6

6 Megállapította: 2012. évi CXLIII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.

(1)7

7 Módosította: 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (2) a).

A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosiönkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben -törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben -illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobbmértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.

(2) A települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletbenmás törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelmeérdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.

Netjogtár

21. oldal


(3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek,határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinektervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] aszomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékeskörnyezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. Akörnyezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belültájékoztatja a települési önkormányzatot.

(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:a) a füstködriadó terv,

b)1

1 Módosította: 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (2) b).

a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyessajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendeletteltörténő megállapítása,

c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területekkijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés,

d)2

2 Beiktatta: 2015. évi CCXXX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2016. I. 5-től.

területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása,e)3


csendes övezet kijelölése, valamintf)4


a helyi zajvédelmi szabályok megállapítása.(5)5

5 Megállapította: 2015. évi CCXXX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2016. I. 5-től.

A (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására a fővárosbana) az a) és a b) pont tekintetében a fővárosi közgyűlés,b) a d)-f) pont tekintetébenba) a fővárosi kerületi képviselő-testület,bb) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében

a fővárosi közgyűlésalkothat rendeletet.

(6) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe,illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:

a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása;b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó,

szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinekmás energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltetőtevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésénekidőleges korlátozása vagy felfüggesztése;

c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot)bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várhatótúllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyihatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzéseérdekében szükséges feladatokról.

V. Fejezet

A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA

A környezetvédelem tervezési rendszere6

6 Beiktatta: 2008. évi XCI. törvény 5. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi XCI. törvény26. § (2).

Netjogtár

22. oldal


48/A. §1


(1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrásokés értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében - e vagy különjogszabályban foglaltak előírása szerint - a környezettel, annak védelmével,illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet(átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azokvédelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkelkapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedikörnyezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedikörnyezetvédelmi terv) kell készíteni.

(2) A tervezés sorána) az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb

területi szintű környezetvédelmi tervekkel,b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint

átfogó környezetvédelmi tervévelössze kell hangolni.

(3) A környezetvédelmi terv készítőjének az előkészítés során gondoskodniakell a terv széleskörű társadalmi egyeztetéséről.

48/B. §2


(1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozottországos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési[48/E. §]) környezetvédelmi program.

(2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza:a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb

hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést;b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt

környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat;c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket

(különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és aműködtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításánakütemezését;

d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelésieszközeit;

e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközökalkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.

(3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területiszint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikaiterveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adottterületre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni.

(4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább aProgram megújítását, illetve felülvizsgálatát követően - a 48/A. § (2)bekezdésének figyelembevételével - felül kell vizsgálni.

48/C. §3


(1) A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióravonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionáliskörnyezetvédelmi programot készít.

(2) A regionális környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2)bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket,amelyek elérése, illetve megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt.

Netjogtár

23. oldal


(3)1

1 Megállapította: 2013. évi LXXXII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VI. 28-tól.

A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionálisfejlesztési tanács gondoskodik.

(4) A regionális fejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokrólszóló döntések meghozatalakor elősegíti a programban előirányzottfejlesztések támogatását.

48/D. §2


(1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2)bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket,amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt.

(2)3


A megyei közgyűlés gondoskodik a megyei környezetvédelmiprogramban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinekbiztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását.

(3) A megyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásávalegyidejűleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi programvégrehajtásának előző évi alakulásáról.

(4) A megyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalttámogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a környezetvédelmiprogramban előirányzott fejlesztések támogatását.

48/E. §4


(1) A települési környezetvédelmi programnak a településadottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint alégszennyezéssel,

b)5

5 Megállapította: 2020. évi LI. törvény 1. §. Hatályos: 2020. VII. 1-től.

a zaj és rezgés elleni védelemmel, valamint a stratégiai zajtérképekreépülő intézkedési tervekkel,

c) a zöldfelület-gazdálkodással,d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával,e) az ivóvízellátással,f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással,g) a kommunális szennyvízkezeléssel,h) a településihulladék-gazdálkodással,i) az energiagazdálkodással,j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a

környezetkárosodás csökkentésévelkapcsolatos feladatokat és előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmiprogram - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdaságilehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja

a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának,környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékekvédelme és fenntartható használata érdekében különösen:

aa) a területhasználattal,ab) a földtani képződmények védelmével,ac) a talaj, illetve termőföld védelmével,ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,

Netjogtár

24. oldal


ae) a rekultivációval és rehabilitációval,af) a természet- és tájvédelemmel,ag) az épített környezet védelmével,ah) az ár- és belvízgazdálkodással,ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az

éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel

kapcsolatos feladatokat és előírásokat.(3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi

programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinekbiztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.

(4)1

1 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXII. törvény 4. § b). Hatálytalan: 2013. VI. 28-tól.

(5)2

2 Megállapította: 2012. évi CCX. törvény 3. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmiprogram mellett vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot iskészíthetnek.

48/F. §3


(1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a programtervezetét az illetékes

a) környezetvédelmi hatóságnak,b)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXIII. törvény 132. § (2). Hatálytalan: 2012. XII. 28-tól.

c) ingatlanügyi hatóságnak ésd) egészségügyi államigazgatási szervnek,e)5

5 Beiktatta: 2013. évi CCL. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. XII. 31-től.

a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban:vízvédelmi hatóság), és

f)6


a vízügyi hatóságnakvéleményezésre megküldi.

(2)7

7 Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. XII. 31-től.

A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékeskörnyezetvédelmi igazgatási szervet, a védett természeti területektermészetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmihatósági feladatokat ellátó szervet, amelyek 30 napon belül tájékoztatjákvéleményükről a hatóságot.

(3)8

8 Megállapította: 2012. évi CCX. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

A települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az(1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyeiönkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékesregionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldenivéleményezésre.

(4) A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belültájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját.

(5)9


Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni aprogram tervezetét véleményezőknek.

(6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről alakosságot rendszeres időközönként tájékoztatni kell.

Netjogtár

25. oldal


A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer1


48/G. §2


(1) A környezetvédelmi célkitűzések kialakítása és akörnyezetvédelmi feladatok megvalósításának elősegítése érdekében aminiszter a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátóminiszterekkel együtt külön jogszabályban meghatározottak szerint egységeselektronikai hálózatot képező Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszertlétesít és működtet a kormányzati portál részeként.

(2) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer a 49. § szerintiInformációs Rendszerből és a téradatkezelők által működtetett információsrendszerekből áll, amelyek az interoperabilitás követelményénekmegvalósításával kapcsolódnak össze. A Nemzeti Környezeti TérinformatikaiRendszeren keresztül közvetlenül elérhető az Európai Unió által működtetetttérinformatikai hálózati portál.

(3) Ha téradatkezelőnek nem minősülő természetes vagy jogi személyvalamely téradattal rendelkezik, és eleget tesz a Nemzeti KörnyezetiTérinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairólszóló jogszabályban meghatározott technikai követelményeknek, kérelmérebiztosítani kell a csatlakozási lehetőséget a Nemzeti KörnyezetiTérinformatikai Rendszerhez.

(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárkiszámára hozzáférhetők a következő téradat-szolgáltatások:

a) keresőszolgáltatás, amely a metaadatok alapján a téradatkészletekre és-szolgáltatásokra vonatkozó keresést, valamint a metaadatok megjelenítésétteszi lehetővé;

b) megtekintési szolgáltatás, amely a metaadatok, a téradatok és az egyébmagyarázó jellegű adatok megjelenítését, az azok közötti keresést, amegjelenített téradatok és téradatkészletek kicsinyítését, nagyítását,megtekintését és átlapozását, valamint a magyarázó jellegű adatok és ametaadatok tartalmának megjelenítését biztosítja;

c) letöltési szolgáltatás, amely a téradatkészletek másolatának vagy egyesrészeinek letöltését, valamint - amennyiben az elektronikus úton lehetséges -az azokhoz való közvetlen hozzáférést teszi lehetővé;

d) átalakítási szolgáltatás, amely a (2) bekezdés szerinti összekapcsolódásbiztosítása céljából meghatározott téradatkészleteknek - az adatigénylő igényeszerinti feldolgozás útján való - átalakítását biztosítja;

e) lehívási szolgáltatás, amely az a)-d) pontok szerinti téradat-szolgáltatásokfolyamatos elérését teszi lehetővé.3

3 Lásd: 2008. évi XCI. törvény 26. § (1).

48/H. §4


(1) A téradatkezelő a 48/G. § (4) bekezdés c)-e) pontjábanmeghatározott téradat-szolgáltatásért díjat állapíthat meg. A téradatkezelőebben az esetben az adatigényelővel - a díjfizetésre is kiterjedő -megállapodást (a továbbiakban: adatszolgáltatási szerződés) köt. Azadatigénylő számára biztosítani kell az adatszolgáltatási szerződésnek azinterneten keresztül történő megkötését.

Netjogtár

26. oldal


(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Közösségintézményei és szervei számára a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségijog alapján fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekébennyújtott téradatkészletekért és -szolgáltatásokért díj nem szabható ki.

(3) A díj, illetve a hozzáférési feltételek meghatározása során indokolatlanmegkülönböztetést nem lehet alkalmazni, így különösen az adatigénylőközigazgatási szerv vagy közfeladatot ellátó más szervezet tekintetében - aközfeladatai ellátásán kívül eső tevékenysége körében, az e tevékenységcéljára rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában - ugyanazokat adíjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.

(4) A díj nem haladhatja meg az adatok gyűjtésének, előállításának,frissítésének, feldolgozásának, átalakításának és rendelkezésre bocsátásánaka költségét. A díjak mértékét a téradatkészletek és -szolgáltatások szükségesminőségének és rendelkezésre állásának biztosítását szolgáló minimálisszinten kell tartani, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt, összhangban atéradatkészleteket kezelő és -szolgáltatásokat nyújtó hatóságokönfinanszírozási követelményeivel.

(5) A téradatkezelő a honlapján közzéteszi a díjszabását, valamint adíjképzésének elveit.

Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás

49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére,igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására ésnyilvántartására a miniszter - a Kormány által meghatározottak szerint -mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos KörnyezetvédelmiInformációs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesítés működtet.

(2) Az Információs Rendszert úgy és olyan területi sűrűséggel kellmegszervezni és telepíteni, hogy annak alapján

a) a környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapotánakváltozása - a társadalmi-gazdasági összefüggésekkel és a lakosság egészségiállapotára gyakorolt hatások szempontjából is értékelhető formában -mennyiségileg és minőségileg meghatározható, és nemzetközilegösszehasonlítható legyen;

b) a környezetre gyakorolt hatások okai kielégítő pontossággalmegállapíthatók legyenek (beleértve a károsítások okozati viszonyainakmegállapításához szükséges részletes bontásokat is);

c) a környezetveszélyeztetés a lehető legkorábban felismerhetővé váljon;d) a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések megtehetők legyenek;e) felhasználható legyen tervezésre.(3)1

1 Megállapította: 2005. évi CXXXI. törvény 11. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g).

Az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges területi feladatokata környezetvédelmi igazgatási szerv látja el.

(4) A környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos - jogszabályokbanmeghatározott - adatszolgáltatásra vonatkozó költségeket azadatszolgáltatásra kötelezett viseli.

49/A. §2


A vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladataiellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatosadataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerbenadatok rögzítésére.

Netjogtár

27. oldal


49/B. §1

1 Beiktatta: 2020. évi LI. törvény 2. §. Hatályos: 2020. VII. 1-től.

A klímavédelemért felelős hatóság az üvegházhatású gázokközösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozatvégrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvénybenmeghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszeradataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerbenadatok rögzítésére.

50. § (1) A környezethasználó köteles a tevékenysége során okozottkörnyezetterhelést, környezet-igénybevételt - jogszabályban meghatározottmódon - mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani,nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokrendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.

(1a)2


A környezethasználó az Információs Rendszerrel kapcsolatosadatszolgáltatási kötelezettségeit elektronikus úton teljesíti.

(1b)3


Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás rendjét meghatározótájékoztatót az 51/A. § szerinti publikus felületen közzé kell tenni.

(2)4


A külön jogszabályban meghatározott környezethasználók kötelesek azáltaluk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresenkörnyezeti jelentést készíteni és azt benyújtani a környezetvédelmi igazgatásiszerv részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat különjogszabály határozza meg.

(3)5

5 Számozását módosította: 2001. évi LV. törvény 6. §.

A környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek -kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek az InformációsRendszer működtetéséhez szükséges és náluk keletkezett adatokat azInformációs Rendszer rendelkezésére bocsátani.

51. § (1)6


A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozóadatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők.

(2) A miniszter az adatgyűjtés alapján évente jelentést terjeszt a Kormányelé az ország környezeti állapotának alakulásáról.

(3) A lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzatszükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.

51/A. §7

7 Beiktatta: 2014. évi LXXXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2014. XII. 15-től.

(1) A környezeti információk nyilvánosság részére való széles körűrendelkezésre bocsátása céljából az Információs Rendszer interneten elérhető,nyilvános információs felülettel (a továbbiakban: publikus felület) rendelkezik.A publikus felület, illetve az itt tárolt adat bárki számára korlátozás- éstérítésmentesen hozzáférhető, megismerhető.

(2) A publikus felületen törvényben vagy kormányrendeletbenmeghatározott,

a) a környezet és annak elemei állapotával,b) a környezet igénybevettségével, használatával, terhelésével,

szennyezettségével, károsodásával,c) a környezetre hatást gyakorló tevékenységekkel és létesítményekkel, ésd) a környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős objektumokkal

kapcsolatos, az Információs Rendszerbe tartozó vagy azokból származtatottkörnyezeti információkat kell közzétenni.

Netjogtár

28. oldal


(3) A publikus felületen egyéb, az Információs Rendszer részét képező vagyazon kívül eső, a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából relevánskörnyezeti információk vagy más közérdekű adatok is közzé-, illetveelérhetővé tehetők.

Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba

52. § (1)1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 81. § 1.

Véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági határozattalmegállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét azingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(2)2


A bejegyzést a környezetvédelmi hatóság kezdeményezi, illetve azt -felelősség bírósági megállapítása esetén - a bíróság hivatalból rendeli el.

(3) A bejegyzés alapjául szolgáló környezetszennyezettség ténye, mértéke ésjellege megszűnését, illetve megváltozását az ingatlan tulajdonosa kérelmére abejegyzést kérő hatóság, illetve a bejegyzést elrendelő bíróság állapítja meg,majd a bejegyzés törlése, illetve módosítása iránt hivatalból intézkedik.

Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés

53. § (1) A környezetvédelmi feladatok megoldását a tudomány és technikafejlesztésével, a tudományos kutatómunka és a műszaki fejlesztésszervezésével, továbbá a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinekelterjesztésével, valamint gyakorlati alkalmazásával is elő kell segíteni.

(2)3

3 Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 91. § (2), 2014. évi XCIX. törvény 200. §.

A környezet állapotának megismerésére és a környezetvédelemfejlesztésére irányuló kutatás kiemelten támogatott kutatási feladat. Ekutatások összehangolása, támogatása, értékelése és állami környezetkutatásicélok teljesítésének biztosítása - a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és InnovációsHivatal elnökével együttműködésben - a miniszter feladata.

Környezeti nevelés, képzés, művelődés

54. § (1)4

4 Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 117. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az EurópaiUnióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépéséneknapjától.

Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére ésismereteinek fejlesztésére.

(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolainevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés,ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat.

(3)5


Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretekszakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekébenegyüttműködik az oktatásért felelős miniszterrel és más érdekeltminiszterekkel.

(4)6

6 Módosította: 2019. évi CXII. törvény 13. §.

A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszterközreműködik a köznevelési intézmények számára készülő tantervikövetelmények és taneszközök szakmai előkészítésében.

(5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amelyösszefoglalja

Netjogtár

29. oldal


a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés ésismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint

b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésénekirányelveit,

c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.(6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex

(természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,)ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmiismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzetmegelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészségetbefolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatosállampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie.

55. § (1)1

1 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 38. §.

Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és aközművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkelés a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkelegyüttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátószervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos intézményeket,szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzésitevékenységük eredményesebb ellátása érdekében - szükség esetén megfelelőpénzeszközök rendelkezésre bocsátásával - támogatja.

(2)2


A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkelkapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi ésanyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közösfeladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésértfelelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó államifeladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktatómunkáját.

VI. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI

56. § (1)3

3 Megállapította: 2007. évi XXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2007. IV. 30-tól. Alkalmazására lásd:ugyane törvény 23. § (2).

A központi költségvetésa) támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a

nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását;b) támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az

Információs Rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, azoktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmitevékenység területén;

c) finanszírozza a környezetkárosodást megelőző intézkedések, ahelyreállítási intézkedések költségeit azon esetekben, amikor az másra át nemhárítható;

d) megtéríti a 102/A. § (7) bekezdésében meghatározott esetben akörnyezetveszélyeztetés, valamint a környezetkárosodás elhárításához éscsökkentéséhez szükséges intézkedések költségeit;

Netjogtár

30. oldal


e) megelőlegezi szükség esetén az azonnali beavatkozást igénylő esetekbena környezetkárosodást megelőző intézkedések, valamint a helyreállításiintézkedések költségeit.

(2)1


Amennyiben a környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállításiintézkedések költsége azért nem volt másra áthárítható, mert akörnyezethasználó, illetve az ingatlan tulajdonosa ismeretlen volt, és ezenszemélyek utóbb ismertté válnak, az elvégzett intézkedések költségeit -amennyiben a 102/A. § (1) bekezdése alapján azok alól nem mentesülnek - a102. § szerint viselni kötelesek.

(3)2

2 Számozását módosította: 2007. évi XXIX. törvény 3. §.

A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiákalkalmazása, a környezetkímélő termékek előállítása és szolgáltatásoknyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható.

(4)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVII. törvény 262. § (2) c). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.Rendelkezéseit - a 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ában foglaltak figyelembevételével - azokbanaz esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az 1992. évi LXXIV. törvény szerinti adófizetésikötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett.

Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat4

4 Megállapította: 1998. évi XC. törvény 93. § (2). Hatályos: 1999. I. 1-től.

57. §5


A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat akörnyezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezetiártalmak megelőzését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károkfelszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbátermészeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások,továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén azelérhető legjobb technika ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezetiszemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítőelőirányzat.

Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok

58. § (1) Környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elősegítéseérdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat is- önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhatlétre.

(2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:a)6


a települési önkormányzat által véglegesen kiszabott környezetvédelmibírság teljes összege,

b)7

7 Megállapította: 2011. évi XCV. törvény 9. § (1). Módosította: 2017. évi L. törvény 81. § 3.

az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzatterületén véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegénekharminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyelösszefüggésben véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvénybenmeghatározott része,

d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokraelkülönített összege,

Netjogtár

31. oldal


e) egyéb bevételek.(3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati

környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt bevétel nem illetimeg.

(4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kellfelhasználni.

(5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról aképviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és azárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.

(6) A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintetttelepülési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontjaszerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevételarányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között.Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.

(7)1

1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 100. § c), 2012. évi CCXI. törvény 22. §.

Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetőleg mértékébenaz érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, akezdeményező települési önkormányzat a törvényszék székhelyén működőjárásbírósághoz, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetetnyújthat be. Az eljárás illetékmentes.

A környezet használata után fizetendő díjak

59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedésekfedezetét megteremtő díjak:

a) környezetterhelési díjak,b) igénybevételi járulékok,c) termékdíjak,d) betétdíjak

(a továbbiakban együtt: díjak).(2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a

környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésénekcsökkentésére.

(3) A díjak mértékét és a felhasználás célját a díjfizetésre kötelezettekérdekképviseleteivel egyeztetve kell kialakítani. A díjakat időben ésmértéküket tekintve fokozatosan kell bevezetni.

(4) A díjakról rendelkező külön jogszabályban úgy kell meghatározni afelhasználás céljait és módját, hogy a befolyt összeg döntő része a díjfizetésének meghatározásakor alapul vett környezetterhelés, illetőlegkörnyezetigénybevettség mérséklésére legyen fordítható.

(5)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) d). Hatálytalan: 2001. I. 1-től.

Környezetterhelési díj

60. § (1) A környezethasználó a környezetterhelésért - külön jogszabálybanmeghatározott esetekben - környezetterhelési díjat köteles fizetni.

(2) A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett környezethasználó kötelesaz általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetvebevallást tenni.

Netjogtár

32. oldal


(3) A környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozhatómeg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátásaanyagmérleg vagy műszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható.

(4) Az (1) bekezdés szerint meghatározott környezeti elemekbe juttatottszennyező anyagok után fizetendő környezetterhelési díjat meghatározottanyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyagvagy energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányosságitényező területi kategóriától és a kibocsátási határértékektől függően eltérőlehet.

(5) A környezetterhelési díj fizetési kötelezettség alá tartozó anyagok,energiafajták körét, a díj mértékét, továbbá a nyilvántartás és azadatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

Igénybevételi járulék

61. § (1) A környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után akörnyezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni.

(2) Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elemigénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet (Bt.20. §).

(3) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezett környezethasználó kötelesaz igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetvebevallást tenni.

(4) A környezeti elem igénybevétele után fizetendő járulékot a környezetielem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányosságitényező területi kategóriától függően eltérő lehet.

(5) Az igénybevételi járulék fizetési kötelezettség hatálya alá tartozótevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá anyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

Termékdíj

62. § (1)1

1 Módosította: 2020. évi LI. törvény 7. § (1) a).

A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása soránvagy azt követően különösen terhelő, vagy veszélyeztető egyes termékekelőállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíj fizetésikötelezettség terheli.

(2) A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó kötelesa termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni,illetve bevallást tenni.

(3) A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, adíj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozzameg.

(4) A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termékegységnyi mennyiségére kell megállapítani.

(5)2

2 Módosította: 2020. évi LI. törvény 7. § (1) b).

A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó egyes elhasználódotttermékek visszafogadására és megfelelő kezelésére a termék előállítója, vagyforgalmazója, ideértve az importőrt is, jogszabály rendelkezése alapjánkötelezhető.

Netjogtár

33. oldal


(6) A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját - az 59. § (4)bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a visszafogadott, elhasználódotttermékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósítóberuházások finanszírozására kell fordítani.

Betétdíj

63. § (1) Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknekvisszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentéseérdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójánakbetétdíjat kell felszámítania.

(2) A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termékvisszavételéről és megfelelő kezeléséről gondoskodni, továbbá aforgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék visszaszolgáltatójánakmegfizetni.

VII. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS

A környezetvédelmi igazgatás

64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozika) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a

környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti -engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősségérvényesítése;

b)1

1 Megállapította: 2001. évi LV. törvény 8. § (1). Hatályos: 2001. VII. 13-tól.

az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési,valamint tájékoztatási feladatok ellátása;

c)2

2 Megállapította: 2019. évi CX. törvény 19. § (1). Hatályos: 2020. I. 1-től. Lásd: 2019. évi CX. törvény101. §.

anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontbóltörténő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk,alkalmazásuk engedélyezése; illetve az e törvény végrehajtására kiadottrendeletben meghatározott esetekben ezen tevékenységek bejelentése;

d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;e)3

3 Beiktatta: 2001. évi LV. törvény 8. § (2). Hatályos: 2001. VII. 13-tól.

a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazásáravonatkozó követelmények érvényesítése;

f)4

4 Beiktatta: 2003. évi CXX. törvény 4. §. Hatályos: 2004. I. 7-től.

a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgálóintézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.

(2)5

5 Megállapította: 2014. évi LXXXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2014. XII. 15-től.

A környezetvédelmi hatóságnál - igazgatási jellegű szolgáltatásként -szakmai konzultáció kezdeményezhető. A szakmai konzultáció akörnyezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel, továbbá egyestevékenységek, beruházások környezetvédelmi szempontú tervezésévelkapcsolatos kérdésekre terjedhet ki.

Netjogtár

34. oldal


(3)1


Nem kezdeményezhető szakmai konzultáció a környezetvédelmi hatósághatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás vagy előzetes konzultációalatt, az eljárás vagy előzetes konzultáció tárgyát képező kérdést illetően.

(4)2


A szakmai konzultáció nem pótolhat közigazgatási hatósági eljárás soránhozandó hatósági döntést vagy előzetes konzultáció során adott véleményt,továbbá a környezetvédelmi hatóság véleménye a hatósági eljárás vagy azelőzetes konzultáció tekintetében nem rendelkezik kötőerővel. A konzultációsorán adott vélemény nem mentesíti a konzultációt kezdeményezőt az etörvény szerinti felelősség alól.

Adatkezelés3

3 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 286. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.

64/A. §4

4 Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 286. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indultügyekben és megismételt eljárásban kell alkalmazni.

(1)5

5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g), 2008. évi XCI. törvény 27. § (1).

A környezetvédelmi feladatokat ellátó szervek a természetes ésjogi személyekről adatokat6

6 Módosította: 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (4).

a) a környezet használatára [4. § i) pont] vonatkozó jogok és kötelezettségekteljesülésének ellenőrzése,

b)7

7 Beiktatta: 2008. évi XCI. törvény 7. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 103. §.

környezetvédelmi célú tevékenység végzése,c)8

8 Jelölését módosította: 2008. évi XCI. törvény 7. §.

a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatostájékoztatási kötelezettségek teljesítése,

d)9


a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentéseés megszüntetése, valamint felszámolása,

e)10


a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatosfizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése

érdekében tarthat nyilván.(2)11

11 Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 57. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

Az (1) bekezdésben meghatározott célraa) természetes személy esetébenaa)12

12 Megállapította: 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

természetes személyazonosító adatok, ideértve a tevékenységgelérintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatait is,

ab)13

13 Megállapította: 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

lakcím, elektronikus levélcím, telefonszám, adóazonosító jel;b)14

14 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 46. § (2).

jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetébenba)15

15 Módosította: 2010. évi XIII. törvény 15. § (2) b).

cég neve, cégjegyzék száma, adószáma, statisztikai számjele,bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei

településazonosító törzsszámmal;c) egyéni vállalkozó esetébenca) neve,cb)16

16 Megállapította: 2019. évi CX. törvény 19. § (2). Hatályos: 2020. I. 1-től. Lásd: 2019. évi CX. törvény101. §.

egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, valamint az egyéni vállalkozóadószáma és statisztikai számjele,

Netjogtár

35. oldal


cc) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyeitelepülésazonosító törzsszámmal;

d) az a)-c) pont esetébenda) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban

meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatoktarthatók nyilván.

(3)1

1 Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 12. §. Módosította: 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (5).

A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei,a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a KözpontiStatisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatásifeladatokat ellátó szervek, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmihatóság, az ingatlanügyi hatóság, a vízügyi hatóságok és igazgatási szervek,valamint a katasztrófavédelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájukvonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén -jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásáhozszükséges mértékben.

(4)2

2 Megállapította: 2017. évi XLIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2017. VI. 2-től.

A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai, illetőleg tájékoztatási célrafelhasználhatók és statisztikai, illetőleg tájékoztatási célú felhasználásra - a(4a) bekezdésben foglalt kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módonátadhatók.

(4a)3

3 Beiktatta: 2017. évi XLIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2017. VI. 2-től.

Az (1) és (2) bekezdésben szereplő adatokat a Központi StatisztikaiHivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (atovábbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolásaalapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításraalkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi StatisztikaiHivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és azadatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködésimegállapodásban kell rögzíteni.

(5)4

4 Megállapította: 2007. évi XXIX. törvény 4. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 102. §.

Természetes személyek ügyfél-azonosítójához tartozó személyesadatokat a természetes személy ügyféli minőségének megszűnését követő 5 évelteltével törölni kell.

(6) Az adatkezelést végző szervek vezetői a természetes személyekszemélyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képező adatai védelméértvaló felelősségük körében kötelesek olyan technikai és szervezésiintézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmiszabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelményekteljesülését. Az érintett személy vagy képviselője a rá vonatkozónyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg a nyilvántartottadatairól felvilágosítást kérhet.

Netjogtár

36. oldal


64/B. §1

1 Megállapította: 2014. évi LXXXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2014. XII. 15-től.

(1) A termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtésétés hasznosítását közvetítő és szervező állami koordináló szervezet (atovábbiakban: állami koordináló szerv) - az európai unióshulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a stratégiaitervezés, a hulladékgazdálkodás közhasznú feladatai hatékony ellátásánakérdekében -, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységminősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítő (a továbbiakban:minősítő) - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésérőlszóló törvényben meghatározott minősítéssel kapcsolatos eljárásai során aminősítési osztály megalapozása, az ellenőrzések eredményes lefolytatásacéljából - jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlenhozzáférésre és azok kezelésére.

(2) Az állami koordináló szerv, valamint a minősítő az Információs Rendszerszámára közvetlenül elérhetővé teszi a feladatellátásával összefüggésbenkeletkezett, a hulladék útjának nyomon követésével, a hulladék kezelésével,valamint a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos adatokat.

64/C. §2

2 Beiktatta: 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (3). Hatályos: 2020. I. 1-től.

A környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság a jogszabálybanmeghatározott feladatai ellátása céljából jogosult a vízgazdálkodásról szólótörvényben meghatározott VIZEK rendszer, valamint annak alrendszereiadataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.

A környezetvédelmi hatósági együttműködés3

3 Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g). Hatályos: 2007. I. 1-től.

65. § (1)-(2)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 146. § b). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

(3)5

5 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g).

A környezetvédelmi igazgatási szerv a helyi önkormányzatok feladat- éshatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességiterületén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segítiőket környezetvédelmi feladataik ellátásában.

A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése

66. §6

6 Megállapította: 2005. évi CXXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

(1)7

7 Megállapította: 2010. évi XIII. törvény 1. §. Hatályos: 2010. III. 1-től. Ezt követően indulteljárásokban kell alkalmazni.

A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározottkivételekkel -

a)8

8 Megállapította: 2015. évi CXL. törvény 2. § (1). Hatályos: 2015. IX. 8-tól.

a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - ab) pontban és az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - a tevékenységre akörnyezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély,

b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozóesetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységeskörnyezethasználati engedély,

c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységekesetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működésiengedély,

Netjogtár

37. oldal


d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadottrendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére akörnyezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználatiengedély,

e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott- esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagyszakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalásafigyelembevételével más hatóság által kiadott határozatvéglegessé válását követően kezdődhet meg, illetve folytatható.1


(1a)2

2 Beiktatta: 2015. évi CXL. törvény 2. § (2). Hatályos: 2015. IX. 8-tól.

A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel -az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainakvizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti éstanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdésének vagy 2. cikk (4) bekezdésénekvégrehajtása érdekében, törvényben meghatározott esetekben a környezetihatásvizsgálati eljárás lefolytatása nélkül kezdődhet meg, illetve folytatható.

(2)3


Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottesetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmihatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.

(3)4

4 Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 12. § (1). Módosította: 2017. évi L. törvény 82. § a).

A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjábanmeghatározott hatósági határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairólnyilvántartást vezet.

(4)5

5 Számozását módosította: 2010. évi XIII. törvény 1. §.

Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-tervtovábbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítményektervezésével, építésével összefüggő környezethasználat esetében a hatóságiengedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.

(5)6

6 Megállapította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 26. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től. Rendelkezéseit ahatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozókörnyezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetveműködési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg,ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységeskörnyezethasználati engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi, illetveegységes környezethasználati engedély megszerzéséig akörnyezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetveműködési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A létesítési (építési),illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetveegységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.

(6)7

7 Beiktatta: 2008. évi XCI. törvény 8. §. Számozását módosította: 2010. évi XIII. törvény 1. §.

Ha jogszabály a környezethasználattal összefüggő elvi engedélyezésieljárás lefolytatását írja elő, akkor az ügyfél kérelme alapján az elviengedélyezési eljárás - külön eljárás lefolytatása nélkül - az (1) bekezdés a),illetve b) pontja szerinti eljárás keretében is lefolytatható.

66/A. §8

8 Beiktatta: 2015. évi VIII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.

(1) A környezethasználattal járó tevékenység engedélyezéséreirányuló hatósági eljárásban a környezetvédelmi szempontok érvényesülésétszakhatósági közreműködés keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.

Netjogtár

38. oldal


(2) A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, haaz környezeti elemet veszélyeztetne vagy károsítana.

(3)1


Ha jogszabály közigazgatási hatósági eljárás során környezetvédelmiszakkérdés vizsgálatát írja elő, az eljárást lezáró döntés

a) rendelkező része tartalmazzaaa) a szakkérdés vizsgálatának tényét,ab) a szakkérdés vizsgálatának eredményét és az annak alapján

meghatározott egyedi előírásokat,b) indokolása tartalmazza a szakkérdés vizsgálata során tett részletes

megállapításokat.66/B. §2

2 Beiktatta: 2017. évi L. törvény 80. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az elsőfokú vízvédelmi hatósági jogkörben hozott határozat ellenfellebbezésnek van helye.

Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció3

3 Megállapította: 2010. évi XIII. törvény 2. §. Hatályos: 2010. III. 1-től.

67. §4

4 Megállapította: 2010. évi XC. törvény 71. § (1). Hatályos: 2010. VIII. 28-tól.

(1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység akörnyezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatköteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő.

(2)5


A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozotthatározatát negyvenöt napon belül hozza meg; ha az ügyben közmeghallgatástartása szükséges, az ügyintézési határidő hatvan nap. A környezetvédelmihatóság az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét indokolt esetben -különös figyelemmel a tevékenység egyedi jellemzőire, összetettségére,telepítési helyére, illetve méretére - meghosszabbíthatja.

(3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet akörnyezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem akörnyezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatköteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárásköteles.

(4)6

6 Beiktatta: 2015. évi CXL. törvény 3. §. Hatályos: 2015. IX. 8-tól.

Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainakvizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti éstanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdésének vagy 2. cikk (4) bekezdésénekvégrehajtása érdekében, törvényben meghatározott esetekben nem kellelőzetes vizsgálati eljárást lefolytatni.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás7

7 Beiktatta: 2005. évi CXXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

68. §8


(1) A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatástgyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kellvégezni.

Netjogtár

39. oldal


(2)1


A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét,amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni,meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében akörnyezetvédelmi hatóság - kormányrendeletben megállapított mérlegelésiszempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálatelvégzésére.

69. §2


(1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnekkörnyezeti hatástanulmányban kell bemutatnia.

(2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valaminta környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletbenhatározza meg.

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás3


70. §4


(1)5

5 Módosította: 2020. évi LI. törvény 7. § (1) c).

Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységekkörnyezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeketterhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére,vagy megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapulóintézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás soránkell megállapítani.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletesszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Határozatok6


71. §7


(1)8

8 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 101. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult ésmegismételt eljárásokban kell alkalmazni.

A környezetvédelmi hatóság - kormányrendelet szerinti eljáráslefolytatását követően - dönt:

a)9


a 67. § (1) bekezdése szerinti határozat,b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység

megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedély,c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes

környezethasználati engedély,d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az

egységes környezethasználati engedélykiadásáról.

(2)10

10 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 103. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

(3)11


A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatát -annak véglegessé válására tekintet nélkül - közhírré teszi.

Netjogtár

40. oldal


72. §1

1 Megállapította: 2005. évi CXXVII. törvény 3. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g),2017. évi L. törvény 81. § 6., 2020. évi LI. törvény 7. § (1) d).

A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt vagy azegységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a véglegessé válástólszámított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építésielőkészítési munkákat nem kezdték meg, vagy ha a jogosult nyilatkozik arról,hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználatiengedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennállófeltételek lényegesen megváltoztak.

Az egybefoglalt környezethasználati engedély2


72/A. §3


(1) A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtásárakiadott rendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság ahatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználatiengedélyt ad ki.

(2)4


A környezetvédelmi hatóság a határozatát - annak véglegessé válásáratekintet nélkül - közhírré teszi.

A környezethasználat bejelentése5

5 Beiktatta: 2010. évi XIII. törvény 4. §. Hatályos: 2010. III. 1-től.

72/B. §6

6 Beiktatta: 2010. évi XIII. törvény 4. §. Hatályos: 2010. III. 1-től. Ezt követően indult eljárásokbankell alkalmazni.

(1) A környezethasználat - külön kormányrendeletbenmeghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentéstkövetően akkor kezdhető, illetve szüntethető meg, ha a környezethasználó abejelentésben meghatározott időpontban a külön kormányrendeletbenmeghatározott követelményeket teljesíti.

(2) A környezethasználatra vonatkozó - 66. § (2) bekezdés szerinti -bejelentés időpontja és a tevékenység megkezdésének a bejelentésbenmeghatározott időpontja között - a külön kormányrendeletben meghatározottkivétellel - legalább harminc napnak el kell telnie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatásitevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szólótörvényben meghatározott bejelentésekre.

Környezetvédelmi felülvizsgálat

73. § (1) Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásánakfeltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknekvaló megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (atovábbiakban: felülvizsgálat) kell végezni.

(2) A felülvizsgálat szempontjából:

Netjogtár

41. oldal


a)1


tevékenységnek minősül valamely - környezethasználattal,környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó -művelet, illetőleg technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállításaés felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb előkészítésimunka végzése;

b)2

2 Megállapította: 2003. évi CXX. törvény 7. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 103. §.

érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagyamennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen aműveletet (technológiát) folytatták vagy folytatják.

(3)3

3 Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 101. § (5). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult ésmegismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával,akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.

74. § (1)4

4 Megállapította: 2001. évi LV. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g).

A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenységekörnyezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagyrészleges - felülvizsgálatra kötelezheti a 73. § (1) bekezdésében meghatározottesetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetvekörnyezetszennyezést észlel.

(2)5

5 Megállapította: 2001. évi LV. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g).

A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetregyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges -felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha

a) környezetkárosítást észlel;b)6

6 Módosította: 2020. évi LI. törvény 7. § (1) e).

kiemelten védett, védett, vagy védőterületen (nemzeti park, tájvédelmikörzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezekvédőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamintaz ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető,szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;

c)7

7 Megállapította: 2010. évi XC. törvény 71. § (2). Hatályos: 2010. VIII. 28-tól.

a 67. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben nem kérelmezettelőzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységeskörnyezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységetkörnyezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedélynélkül kezdett meg vagy folytat;

d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.(3)8

8 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) g), 2020. évi LI. törvény 7. § (1) f).

Ha a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat alattkörnyezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozófeltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesenkorlátozhatja, vagy felfüggesztheti.

75. § (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjedniea) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki

állapotának, korszerűségének bemutatására;b)9

9 Megállapította: 2010. évi XIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2010. III. 1-től. Ezt követően indulteljárásokban kell alkalmazni.

a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztottbemutatására;

c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen azanyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;

Netjogtár

42. oldal


d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófamiatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energiameghatározására;

e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárításaérdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;

f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre;g)1

1 Beiktatta: 2010. évi XIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2010. III. 1-től. Ezt követően indulteljárásokban kell alkalmazni.

a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.(2) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez

nem lehetséges - a környezetigénybevétel és -szennyezés mérsékléséneklehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.

(3)2


A részleges felülvizsgálatnak az (1) és (2) bekezdésben írt feltételekközül a környezetvédelmi hatóság által megjelöltekre kell kiterjednie.

76. § (1)3


(2) Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőlega közölt adatok valódiságáért.

(3)4


A környezetvédelmi hatóság, ha ellenőrzése során a felülvizsgálateredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljesvalótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatotvégeztet (megismételt felülvizsgálat).

(4)5


A környezetvédelmi hatóság a megismételt felülvizsgálatról azérdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a környezetvédelmihatóságnak, illetve a környezetvédelmi hatóság által megbízottszervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseketelvégez(tet)ni.

A környezetvédelmi teljesítményértékelés

77. §6


(1)7

7 Számozását módosította: 2010. évi XIII. törvény 8. §.

Az érdekelt a 73-76. §-ok megfelelő alkalmazásával sajátkörnyezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására),tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felméréstvégezhet (végeztethet) és - kérelmére - azt a környezetvédelmi hatóságjóváhagyja.

(2)8

8 Beiktatta: 2010. évi XIII. törvény 8. §. Hatályos: 2010. III. 1-től. Ezt követően indult eljárásokbankell alkalmazni.

Ha az érdekelt környezetvédelmi engedélyhez, illetve egységeskörnyezethasználati engedélyhez kötött tevékenységét ilyen engedély nélkülkezdte meg, az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából felmérést végezhet. Azérdekelt kérelmére a környezetvédelmi hatóság működési engedélyt ad.

A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai

78. §9

9 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 146. § b). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

79. § (1)10


A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság

Netjogtár

43. oldal


a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működésiengedély);

b)1

1 Megállapította: 2005. évi CXXXI. törvény 18. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 103. §.

az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmiintézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve akormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmibiztosítási kötelezettségeket is;

c)2

2 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 103. §, 2020. évi LI. törvény 7. § (1) g).

korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, vagyaz erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi.

(2)3


Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóságmeghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.

(3)4


A környezetvédelmi hatóság a 77. § (1) bekezdés szerint végzettfelmérés jóváhagyásakor egyszerűsített határozatot, a 77. § (2) bekezdésbenfoglalt esetben működési engedélyt ad ki, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontjarendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

80. §5

5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi L. törvény 82. § b). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

81. § A határozatnak tartalmaznia kell:(1) A 79. § (1) bekezdés a) pontja esetén:a) a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység

célját;b) a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását;c) a tevékenységet jellemző - a 75. § alapján megállapított - adatokat;d) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; e körben a

környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét,dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésénekmódját;

e) a határozat érvényességi idejét.(2) A 79. § (1) bekezdés b) pontja esetén az (1) bekezdésben előírtakon túl:a) a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását;b) a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek

kialakítását;c) az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését.(3) A 79. § (1) bekezdés c) pontja esetén:a) a kötelezett megnevezését;b) a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és

határidejét;c) mindazokat a lényeges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység

során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell;d) a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az

azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetségesváltozatait).

Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)6


Netjogtár

44. oldal


81/A. §1


(1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módonsaját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása,valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmivezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt.

(2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) atevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatotkészít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítésirendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából akörnyezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtjaaz erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követőenmindenki számára hozzáférhetővé teszi.

(3)2

2 Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 12. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi vezetési és hitelesítésirendszerben részt vevő környezethasználókról nyilvántartást vezet.

(4)3


A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az abban szereplő hatóságihatározat vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok, valaminta lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnakminősül.

Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés4


82. § (1)5


A 66. § (1) bekezdés szerinti engedélyekben, valamint a 66. § (2)bekezdés szerinti bejelentésekben alapul vett körülmények jelentősmegváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá atulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenötnapon belül bejelenteni.

(2)6


A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdésa)-b) és d)-e) pontja szerinti határozatban vagy a 66. § (2) bekezdés szerintibejelentésben alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnekaz engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló körülményektől,felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentéselmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti atevékenységet.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából jelentős változásnakminősül a körülmények, a technológia olyan megváltoztatása, amely valamelykörnyezeti terhelésnek vagy igénybevételnek az engedélyezettnél nagyobbmértékét eredményezi.

83. § Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás esetén atevékenységgel esetlegesen okozott környezetkárosodás feltárása,megszüntetése érdekében külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

Netjogtár

45. oldal


84. § (1) A környezetre veszélyt jelentő, megfelelő kezelés vagy kialakításhiányában azt szennyező termékeket és technológiákat környezetvédelmiszempontból minősíteni kell, és gondoskodni kell a minőség biztosításánakfeltételeiről.

(2) A környezetre veszélyt jelentő anyagokat, azok esetleges környezetbekerülésükkor érvényesülő környezeti hatásuk alapján - külön jogszabályszerint - veszélyességi fokozatokba kell sorolni.

(3) A környezetvédelmi követelményeket érvényesíteni kell az anyagok,termékek és technológiák egyéb célú minősítése során is.

(4) A minősített anyag, termék vagy technológia környezeti veszélyeiről éshatásairól, a felszámolás, valamint az elhasználódás utáni kezelés feltételeirőlés módjáról a használati utasításban a gyártónak, illetve a forgalmazónaktájékoztatást kell adnia.

85. §1


A környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása,behozatala, forgalmazása, technológiák alkalmazása a minősítésen túl csak aKormány rendeletében meghatározottak szerinti hatósági engedéllyelvégezhető.

86. § (1) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre éstechnológiákra, amelyek a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójútermékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt,illetve környezetterhelést okoznak, környezetkímélő termék vagy technológiamegkülönböztető jelzés alkalmazható.

(2) Megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata külön jogszabálybanmeghatározott környezetvédelmi bírságot von maga után.

(3)2

2 Beiktatta: 2016. évi CIV. törvény 26. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

A környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsítórendszerének működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatásifeladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó IntézetNonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Herman OttóIntézet) látja el.

(4)3

3 Beiktatta: 2016. évi CIV. törvény 26. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

A Herman Ottó Intézet tekintetében a magyar államot megilletőtulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemértfelelős miniszter gyakorolja.

Határértékek

87. § (1) A határértékeket igénybevételi [17. § (1) bek.; 19. § (1) bek.; 23. §(3) bek.], illetőleg kibocsátási és szennyezettségi (35. §) határértékként kellmeghatározni.

(2)4


A védendő környezeti elem sajátosságaitól, illetőleg a szennyezésjellegétől függően meghatározhatók:

a) általános jellegű,b) területi,c) helyi,d) egyedi,e) védelmi övezetekre vonatkozó

Netjogtár

46. oldal


ökológiai, egészségügyi, tervezési, továbbá rendkívüli helyzetbenalkalmazandó határértékek [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak atovábbiakban együtt: határérték].

88. § (1)1


A környezeti elemek igénybevételének mértékét és a környezetbekibocsátható anyag és energia mennyiségét, minőségét, koncentrációját akörnyezet, illetve az érintett környezeti elem állapotának megőrzéséhez,illetőleg helyreállításához meghatározott célállapot figyelembevételével kellmegállapítani.

(2) Kibocsátási határérték megállapítható:a) valamely termékre (termék határérték);b) valamely technológiára, vagy szennyezőanyagra jellemző kibocsátás

mennyiségére (technológiai határérték; amely lehet kibocsátási koncentrációvagy anyagfelhasználás, termelés, energiatermelés mennyiségére vonatkozófajlagos érték stb.)

c) adott területen a szennyezőforrás által kibocsátható szennyezőanyag vagyenergia mennyiségére (területi határérték);

d) meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás csoportravonatkozó összmennyiségben.

(3) Igénybevételi határérték megállapítható:a) valamely környezethasználatra vonatkozóan az igénybevétel

megengedhető mértékére (az előidézhető környezeti változás mértéke, azösszesen vagy egy időegység alatt kitermelhető természeti erőforrásmennyisége);

b) valamely területen az igénybe vehető környezeti elem elvonásának,használatának megengedhető mértékére;

c) meghatározott kitermelői, illetve felhasználói körre vonatkozóösszmennyiségben.

89. § (1)2


A kibocsátási és igénybevételi határértékek megállapításánál aszennyezettségi határérték mellett figyelembe kell venni a környezet, illetveadott eleme pillanatnyi és célállapotát, valamint a leghatékonyabb megoldást,továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén azelérhető legjobb technikát. Bevezetésükkor biztosítani kell a szükséges éselégséges felkészülési időt.

(2) A határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a természetifolyamatok és az egyes környezetterhelő tényezők várható együttes hatását is.

(3)3

3 Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 14. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.

A határértéket a miniszter - az érdekelt miniszterek egyetértésévelkiadott - rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedihatósági döntés állapítja meg. A víz védelmét szolgáló határértéket - azérdekelt miniszterek egyetértésével - a vízvédelemért felelős miniszter általkiadott rendelet, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatóságidöntés állapítja meg.

A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásánakkülönös szabályai

90. § (1)4


Netjogtár

47. oldal


(2)1

1 Beiktatta: 2007. évi XXIX. törvény 5. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 102. §.

Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén akörnyezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosítás hatásterületén levőingatlan tulajdonosa, jogszerű használója és az, akinek az ingatlanravonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.

(3)2

2 Beiktatta: 2008. évi XCI. törvény 9. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 102. §, 2016. évi CXXI.törvény 17. § (3), 2017. évi L. törvény 81. § 8.

Elektronikus ügyintézés kivételével a környezetvédelmi hatóság részérea környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedélyiránti kérelmet, illetve azoknak a 69. § (2) bekezdés és a 70. § (2) bekezdésszerinti jogszabályban meghatározott mellékletét egy példányban elektronikusadathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóságelektronikus úton nyilvánosságra hoz.

91. §3

3 Megállapította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 26. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től. Rendelkezéseit ahatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1)4


A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működésiengedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő százöt nap.

(2)5


Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányulóeljárásban - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyintézésihatáridő százöt nap.

(3)6


Az egységes környezethasználati engedély kormányrendeletbenmeghatározott határidőn belül történő felülvizsgálatára irányuló eljárásban azügyintézési határidő hatvanöt nap.

(4)7


A Kormány rendeletében meghatározott összevont eljárásban azügyintézési határidő százharminc nap.

(5)8


A környezetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását amegkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belülköteles megadni.

(6)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2020. évi XXX. törvény 5. § a). Hatálytalan: 2020. VII. 1-től.

91/A. §10

10 Beiktatta: 2015. évi CLXXXVI. törvény 26. § (4). Hatályos: 2016. I. 1-től. Rendelkezéseit ahatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1)11


91/A. (1) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárássorán a kivizsgálást - a kockázat mérlegelése alapján - a lehető leghamarabbmeg kell kezdeni és kilencven napon belül le kell folytatni.

(2)12


A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során akörnyezetvédelmi hatóság hatvan napon belül dönt és határozatot hoz

a) a tényfeltárási záródokumentáció elbírálásáról, valamint aszennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról,

b) a kármentesítési beavatkozás záródokumentációjának elfogadásáról,c) a kármentesítési monitoring záródokumentációjának elfogadásáról és a

kármentesítési intézkedések befejezéséről.(3)13

13 Hatályon kívül helyezte: 2020. évi XXX. törvény 5. § b). Hatálytalan: 2020. VII. 1-től.

91/B. §14


(1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadottrendeletekben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben hiánypótlásrafelhívásnak legfeljebb két ízben van helye.

Netjogtár

48. oldal


(2) A vízvédelmi hatósági eljárásbana) a kérelem,b) a hiánypótlás, ésc) az ügyfél által tett nyilatkozat

csak írásban terjeszthető elő.91/C. §1


(1) Azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemlekörnyezetvédelmi okból a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az otttartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.

(2) A nyilvánosság tájékoztatásának, továbbá véleményének megismeréseérdekében közmeghallgatást kell tartani

a) a 74. § (2) bekezdés c) pontjában,b) a 77. § (2) bekezdésében, ésc) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben

meghatározott esetben.91/D. §2


(1) Ha az eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, továbbá ha etörvény végrehajtására kiadott kormányrendelet előírja, a határozatot - akérelmező ügyfél kivételével - hirdetmény útján kell közölni.

(2) A határozat hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogoksérelmével is módosítható vagy visszavonható, illetve a szakhatóság az eljárthatóságnál a kiadott határozat módosítását vagy visszavonásátkezdeményezheti, ha a közérdek érvényre juttatása érdekében aztkörnyezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, illetve közegészségügyivagy talajvédelmi szempontok szükségessé teszik.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban ameghatározott cselekmény végrehajtását a végrehajtást elrendelő hatóságfoganatosítja.

91/E. §3


Szennyezőanyag-elhelyezés, bevezetés, vagy ezzel járó tevékenységengedélyezése során, ha a tevékenységet nem a vízvédelemi hatóságengedélyezi, a vízvédelmi hatóságot az eljárásba szakhatóságként be kellvonni.

91/F. §4


A környezetvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadókeresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

Szakértői tevékenység5

5 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 10. § (1). Hatályos: 2008. XII. 28-tól.

92. §6


(1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértőitevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésbenmeghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi,természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írjaelő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapítmeg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint ajogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek azigénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerintiengedéllyel.

Netjogtár

49. oldal


(1a)1


Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha akörnyezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdést akörnyezetvédelmi és természetvédelmi hatóság más hatóság eljárásában -jogszabály alapján - szakértőként vizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosítóengedélyt

a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében akörnyezetvédelmi hatóság,

b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértőmérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvénybenmeghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara)adja ki.

(3)2

2 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 39. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását akörnyezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlenelőéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmiszakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezikaz e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottszakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Akérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait,értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértőiszakterületet, illetve részszakterületet.

(4) A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértői tevékenység folytatásáraengedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - aszolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általánosszabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza aszakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetesszemélyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét ésszakértői szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólaga szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljábólszolgáltatható adat.

(4a)3


A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosítóadatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatóságinyilvántartásnak minősül.

(5)-(7)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CLXXXVI. törvény 27. §. Hatálytalan: 2016. I. 1-től.

Közmeghallgatás

93. §5

5 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXVII. törvény 22. § (4). Hatálytalan: 2005. XII. 31-től.

A közmeghallgatási jegyzőkönyv

94. §6

6 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXVII. törvény 22. § (4). Hatálytalan: 2005. XII. 31-től.

Végrehajtható határozatok

Netjogtár

50. oldal


95. §1

1 Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 290. §. Módosította: 2017. évi L. törvény 81. § 16.

A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járórendkívüli esemény kapcsán hozott határozat a közérdek védelme érdekébenazonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Eljárási költségek2

2 Beiktatta: 2005. évi CXXXI. törvény 19. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekbenkell alkalmazni azzal, hogy az eljárásjogi rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben isalkalmazni kell.

95/A. §3

3 Megállapította: 2013. évi XXVI. törvény 1. §. Hatályos: 2013. IV. 4-től.

Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárásokért -ideértve a szakhatósági eljárásokat, továbbá a bejelentéseket -, valamintigazgatási jellegű szolgáltatásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.96. §4

4 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 99. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelősszerveknek - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyihatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletbenmeghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjatfizetni.

96/A. §5

5 Megállapította: 2015. évi VIII. törvény 3. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.

(1)6


A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi,laboratóriumi és az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárássorán a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségekeljárási költségnek minősülnek.

(2) A nem környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásban akörnyezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatbanfelmerülő költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

Felügyeleti díj7

7 Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 9. § (2). Hatályos: 2007. II. 15-től.

96/B. §8

8 Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 9. § (2). Hatályos: 2007. II. 15-től.

(1)9

9 Megállapította: 2010. évi XIII. törvény 13. § (1). Módosította: 2017. évi L. törvény 81. § 4.

Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alátartozó, vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységetfolytat - kivéve, ha a bejelentett tevékenység végzésének időtartama a 30napot nem haladja meg -, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Akitevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg,az engedély véglegessé válását vagy a bejelentést követő 30 napon belül.

(2) A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevétele, amelyet afelügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetérehasználhat fel.

(3)10

10 Megállapította: 2010. évi XIII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2010. III. 1-től. Ezt követően indulteljárásokban kell alkalmazni.

A felügyeleti díj mértéke tevékenységenként - a (4)-(5) bekezdésbenmeghatározott kivétellel - kétszázezer forint.

(4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagylétszámú állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezerforint.

(5)11

11 Beiktatta: 2010. évi XIII. törvény 13. § (3). Hatályos: 2010. III. 1-től. Ezt követően indulteljárásokban kell alkalmazni.

A 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenység esetébena felügyeleti díj mértéke huszonötezer forint.

Netjogtár

51. oldal


A közigazgatási perben alkalmazandó különös rendelkezések1


96/C. §2


A hatóság bírságot kiszabó határozatát megtámadó keresetlevélneka végrehajtásra halasztó hatálya van.

96/D. §3


A környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatosperben egyezség nem köthető.

VIII. Fejezet

A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN4

4 Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 117. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az EurópaiUnióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépéséneknapjától.

97. § (1)5

5 Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 117. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 102. §, 103.§.

A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiségnélküli szervezetek - a (3) bekezdésben, illetve más jogszabálybanmeghatározott módon - jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos nemhatósági eljárásban.

(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosításvagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságokfigyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra ahatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvénybenelőírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.

(3)6

6 A felvezető szövegrészt megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 117. § (3). Hatályos: a MagyarKöztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdetőtörvény hatálybalépésének napjától.

A részvétel joga gyakorolható:a) személyesen vagy képviselő útján,b)7

7 Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 101. § a).

egyesületek révén,c) települési önkormányzatok útján.

A környezetvédelmi egyesületek jogai8

8 Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 117. § (4). Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 101. §a).

98. § (1)9

9 Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 117. § (4). Módosítva: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §,2011. évi CLXXV. törvény 101. § c) alapján.

A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikaipártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működőegyesületeket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatásihatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.

(1a)10


Az (1) bekezdés alkalmazásában környezetvédelmi közigazgatásihatósági eljárásnak minősülnek különösen a 66. § (1) bekezdésében és a 66/A.§ (1) bekezdésében foglalt eljárások.

(2)11

11 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 102. §.

A szervezet joga továbbá, hogy tagsága érdekeit képviselve

Netjogtár

52. oldal


a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintőterületfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programokkidolgozásában;

b)1


c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzatijogszabályok tervezeteit;

d)2

2 Beiktatta: 2004. évi LXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2004. VII. 20-tól. Alkalmazására lásd: ugyanetörvény 27. § (2) b), (3).

véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - aműködési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezettterv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.

(3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogának érvényesítéseérdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve településiönkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.

(4)3


A miniszterek évente - december 31-ig - a következő évre tervezettkörnyezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik aminiszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A településiönkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról ahelyben szokásos módon adnak tájékoztatást.

99. § (1) Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagykörnyezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosultfellépni, és

a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozóintézkedés megtételét kérni, vagy a

b) környezethasználó ellen pert indítani.(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól,

hogy a veszélyeztetőta) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől);b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.100. § A 98. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (3) bekezdése szerinti

véleményezési jog a szakmai érdekképviseletet is megilleti az általa képviseltszakmát érintő ügyben.

IX. Fejezet

FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT

A jogi felelősség általános alapja

101. §4


(1)5

5 Módosította: 2012. évi II. törvény 254. § (1) f).

A környezethasználó az e törvényben meghatározott és másjogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatásijogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolthatásaiért.

(2) A környezethasználó köteles

Netjogtár

53. oldal


a) a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástóltartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást,illetve a környezetkárosítást abbahagyni;

b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén akörnyezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmihatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkatmegadni;

c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedéstmegtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a továbbikörnyezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösenhaladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy másmegfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve máskárosító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a továbbikörnyezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokatvagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását;

d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy akülön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotothelyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatástvisszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani;

e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetvehelyreállítási költségeket viselni.

(3)1

1 Módosította: 2020. évi LI. törvény 7. § (1) h).

A (2) bekezdés a), illetve e) pontjában foglaltak elmaradása vagyeredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, vagy a más hatóságáltal engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóságmegkeresésére az engedélyező hatóság, illetve a bíróság - akörnyezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően - akörnyezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység folytatásátkorlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagymegtiltja.

(4) Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése mástulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintettingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző éshelyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát,birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.

(5) A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározotttevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá atevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodásokfelszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabálybanmeghatározott feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésérekötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletbenmeghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőbenvalószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, valamint abiztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásánakés nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosításszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Netjogtár

54. oldal


102. §1


(1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésértvaló felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak akörnyezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésénekidőpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját)egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetvekörnyezetveszélyeztető magatartást folytatták.

(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi azingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy afelelősség nem őt terheli.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni anem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára ésbirtokosára (használójára) is.

(4) Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodószervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítőtevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében alétrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelősségepedig az alapítókkal egyetemleges.

(5)2

2 Módosította: 2009. évi CXV. törvény 57. § (2).

A gazdasági társaság és egyéni cég azon tagjai (részvényesei), valamintvezető tisztségviselői, akik olyan határozatot (intézkedést) hoztak, amelyrőltudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy annakvégrehajtásával a társaság környezetkárosodást okoz, a társaság megszűnéseesetén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő, a társaságáltal nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért. Mentesül afelelősség alól a gazdasági társaság és egyéni cég azon tagja (részvényese),illetve vezető tisztségviselője, aki a határozat (intézkedés) meghozatalábannem vett részt, a határozat ellen szavazott, illetve az intézkedéssel szembentiltakozott.

(6)3

3 Módosította: 2009. évi CXV. törvény 57. § (2).

A gazdasági társaság és egyéni cég azon vezető tisztségviselője, akit az(5) bekezdés szerinti kötelezettség terhel, kötelezettsége teljesítéséig nemlehet olyan gazdasági társaság és egyéni cég vezető tisztségviselője, mely atevékenységét környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználatiengedély, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerintiengedély birtokában végezheti.

Közigazgatási jogi felelősség4


102/A. §5


(1) A környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősségalól, ha bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás

a) fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, illetvetermészeti katasztrófa;

b)6


kötelezést tartalmazó, véglegessé vált hatósági vagy jogerős bíróságihatározat végrehajtásának közvetlen következménye.

Netjogtár

55. oldal


(2) A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározottkörnyezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamintkörnyezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során

a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamelykörnyezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak azeredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani;

b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődlegeshelyreállítási intézkedés nem vezet eredményre,

ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetvea környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elemáltal nyújtott szolgáltatással pótolni,

bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, akörnyezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - akárosodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező -,erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtottszolgáltatással pótolni.

(3) A környezethasználó kompenzációs helyreállítási intézkedésként kötelesmegtenni mindazon intézkedéseket a helyreállítási intézkedések befejezéséig,amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtottszolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

(4)1


A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintőkörnyezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - kötelezheti akörnyezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodásközvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatosesetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról.Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartjamegfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.

(5)2


A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintőkörnyezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a (2) bekezdésben, illetve a101. § (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben a különjogszabályban meghatározottaknak megfelelően

a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokbanmeghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valaminthelyreállítási intézkedések megtételére;

b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetvehelyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.

(6) Ha több környezetkárosodás, illetve több környezeti elemet érintőkörnyezetkárosodás egyidejű helyreállítása szükséges és a helyreállításegyidejű megvalósítására nincs lehetőség, a környezetvédelmi hatóság dönt akörnyezetkárosodások helyreállításának sorrendjéről. A környezetvédelmihatóság döntése során figyelembe veszi a környezetkárosodások jellegét,kiterjedését, súlyosságát, a természetes regenerálódás lehetőségét, továbbá akörnyezetkárosodásoknak az emberi egészségre jelentett kockázatát is.

(7) A környezethasználó az (1) bekezdésben meghatározott mentesülésesetében is köteles megtenni a környezetveszélyeztetés, illetve akörnyezetkárosodás elhárításához, valamint csökkentéséhez szükségesintézkedéseket, valamint a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket.

Netjogtár

56. oldal


(8) Ha az alkalmazott a munkaviszonyával, illetve a szövetkezeti tag atagsági viszonyával összefüggésben okoz környezetveszélyeztetést vagykörnyezetkárosodást, akkor a felelősséget a munkáltatóval vagy aszövetkezettel szemben lehet érvényesíteni.

(9) A megbízott által ilyen minőségében okozott környezetveszélyeztetésértvagy környezetkárosodásért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel.

102/B. §1


(1)2

2 Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 17. § (1). Módosította: 2017. évi L. törvény 81. § 19.

Véglegesen megállapított környezetkárosítás esetén akörnyezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodásesetén a vízvédelmi hatóság - a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezőhatározatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállításiintézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek ahelyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandóösszegére kellő fedezetet nyújtanak.

(2)3


Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján a környezetvédelmi hatóság -a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság -megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalomingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett aszükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.

(3)4


Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedésköltségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, akörnyezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodásesetén a vízvédelmi hatóság - a finanszírozott költségek összegének erejéig akörnyezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog,ennek biztosítására pedig - az (1) bekezdés alapján már elidegenítési ésterhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve - elidegenítési és terhelésitilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonánakértéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellőfedezetet, a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintőkörnyezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználó ingóvagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.

(4) A kincstár törlési engedélye alapján törölni kell a Magyar Állam javárabejegyzett jelzálogjogot, ha a környezethasználó a központi költségvetés általfinanszírozott összeget a kármentesítések célját szolgáló fejezeti kezelésűelőirányzat részére megtéríti.

(5)5


A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintőkörnyezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználóvalszemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy akörnyezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attólfüggően, hogy melyik következik be később.

102/C. §6


(1) Az Európai Unió más tagállamát is érintőkörnyezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén az érintetttagállamokkal együtt kell működni a szükséges megelőzési, illetvehelyreállítási intézkedések megvalósítása, továbbá a megfelelő tájékoztatásérdekében.

Netjogtár

57. oldal


(2) Ha a környezetkárosodás más államot is érinthet, a miniszter megfelelőtájékoztatással látja el a környezetkárosodás tekintetében az érintett államot.

(3) A miniszter jelenti az Európai Bizottságnak, illetve a többi érintetttagállamnak a szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedésekrevonatkozó javaslatával együtt - ideértve a megelőzés és a helyreállításköltségeit is - ha a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területükön olyankörnyezetkárosodást fedeztek fel, amely nem az ország területén keletkezett.

(4)1


A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az ott meghatározottintézkedéseket a vízvédelemért felelős miniszter teszi meg, hakörnyezetkárosodás a vizeket érinti.

Kártérítési felelősség

103. § (1)2

2 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 46. § (3), 2020. évi LI. törvény 7. § (1) i).

A környezet igénybevételével, vagy terhelésével járótevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztetőtevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek afokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2)3

3 Módosította: 1998. évi XC. törvény 93. § (3).

Ha a károsult az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényét nem kívánjaérvényesíteni a károkozóval szemben - a károsult erre vonatkozó és azelévülési időn belül tett nyilatkozata alapján - a miniszter a környezetvédelmialap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti.

104. § Ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, etevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kellalkalmazni, kivéve, ha a felek a szerződésben ettől eltérően állapodtak meg.

105. § A környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén afelszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdaságitársasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során,állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenységkövetkeztében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítésiköltségeit.

Környezetvédelmi bírság

106. § (1)4

4 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 11. §. Hatályos: 2008. XII. 28-tól.

Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenülalkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagyközvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértékettúllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozottkörnyezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamáhozés ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2)5

5 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 38. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és akörnyezetterhelési díjon felül kell megfizetni.

(3)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 13. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.

Netjogtár

58. oldal


(4)1

1 Beiktatta: 2011. évi CXCVII. törvény 165. §. Módosította: 2017. évi L. törvény 81. § 2.

Kormány nyilvános határozatában engedélyezheti, hogy az állam atulajdonosi joggyakorló szervezete útján a veszélyhelyzet kihirdetésétmegalapozó eseménnyel összefüggésben véglegesen kiszabott és határidőbenmeg nem fizetett környezetvédelmi bírságból eredő követelés vagy annak egyrésze ellenében - a követelés behajtása helyett, legfeljebb akormányhatározatban megjelölt összegben és feltételek szerint - a bírságmegfizetésére köteles gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezőkkelvaló megállapodással a gazdasági társaságban való részesedést megtestesítőrészvényt vagy üzletrészt szerezzen, ha

a) a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges ésb) arra a követelés összegét meghaladó vagyoni hátrány megakadályozása

érdekében vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből kerül sor.107. §2

2 Módosította: 2012. évi II. törvény 254. § (1) f).

A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá akártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére,tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagykorábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Környezetvédelmi megbízott

108. § (1)3

3 Megállapította: 2017. évi LIV. törvény 9. § (1). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

A Kormány által rendeletben meghatározottkörnyezethasználatok esetében - a környezetvédelemmel összefüggő feladatokellátása érdekében - a környezethasználónak megfelelő szakismerettelrendelkező környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: környezetvédelmimegbízott) kell alkalmazni, megbízni vagy kijelölni.

(1a)4

4 Beiktatta: 2017. évi LIV. törvény 9. § (2). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a honvédelmi feladatokkalkapcsolatos azon sajátos környezethasználatokat, amelyek eseténkörnyezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, a honvédelemért felelősminiszter rendeletben állapítja meg.

(2)5

5 Módosította: 2017. évi LIV. törvény 11. § a), b).

A környezetvédelmi megbízott jogait és kötelezettségét, illetvefeladatainak részletezését írásban kell rögzíteni.

(3)6

6 Módosította: 2017. évi LIV. törvény 11. § a).

A környezetvédelmi megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezetminden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezettintézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért.

(4)7

7 Módosította: 2017. évi LIV. törvény 11. § a).

Nem lehet környezetvédelmi megbízott, akit környezet sérelmével vagyveszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, azítélet hatálya alóli mentesülésig.

(5) A Kormány által meghatározott államigazgatási szerveknélkörnyezetvédelmi biztost kell alkalmazni.

Az ügyész szerepe a környezetvédelemben

109. § (1)8

8 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 52. §.

Az ügyészség a büntetőeljárási törvényben meghatározottakszerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módonvaló megsértése esetén.

Netjogtár

59. oldal


(2) Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítania tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztetőtevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

(3)1

1 Megállapította: 2011. évi CLXIII. törvény 51. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

Az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint közreműködik akörnyezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességénekbiztosításában.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

110. § (1)2

2 Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 201.

Ez a törvény a kihirdetésétől számított 180. napon lép hatályba.(2)3

3 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 12. §. Hatályos: 2008. XII. 28-tól.

A 18. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizek jó állapotáravonatkozó környezeti követelményeket - ha a vízgyűjtő-gazdálkodás egyesszabályairól szóló jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közösségi cselekvéskereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000.október 23-i 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban 2015.december 22-ig kell teljesíteni.

(3)4

4 Az utolsó mondatot beiktatta: 2003. évi CXX. törvény 11. §. A korábbi első mondatot hatályon kívülhelyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 201. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.

A 18. § (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan 2015.december 22-ig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyankörnyezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyekérdekében az egyes védett területeket kialakították.

(4)5

5 Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 32. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.

E törvénynek az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezetifelelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIX. törvénnyelmegállapított rendelkezéseit a 2007. április 30-át követően megvalósítottkörnyezetkárosításokra és környezetveszélyeztető magatartásokra kellalkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagykörnyezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni,amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagykörnyezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.

(5)6

6 Módosította: 2019. évi CX. törvény 19. § (3).

A törvény rendelkezéseit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - ahatározattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(6) A környezeti elemekre és az azokat veszélyeztető tényezőkre vonatkozóúj jogszabályok hatálybalépéséig a szabályozás tárgyát képező kormány-,illetőleg miniszteri rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(6a)7

7 Beiktatta: 2015. évi CXV. törvény 10. §. Hatályos: 2015. VIII. 1-től.

Nem minősül birtoklásban történő jogalap nélküli háborításnak,illetőleg mások, különösen a szomszédok szükségtelen zavarásának vagyjogaik gyakorlása veszélyeztetésének a jelentős tömeget mozgató,nemzetgazdasági, turisztikai, kulturális, szabadidős vagy sport szempontbólkiemelkedő jelentőségű rendezvény vagy esemény zajkibocsátása, ha ajogszabályban, illetőleg az arra vonatkozó hatósági engedélybenmeghatározott zajkibocsátási határértéket nem lépi túl.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg8

8 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (1). Hatályos: 2008. XII. 28-tól.

Netjogtár

60. oldal


1.1

1 Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. §(1) alapján.

a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részleteskörnyezetvédelmi államigazgatási hatáskörét;2

2 Lásd: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet.

2.3

3 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (2). Hatályos: 2008. XII. 28-tól. Számozásátmódosította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (4).

a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának ésműködtetésének szabályait;4

4 Lásd: 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelet.

3.5

5 Megállapította: 2005. évi CXXVII. törvény 5. § (1). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény13. § (4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) alapján.

a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körét, akörnyezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint akörnyezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait;6

6 Lásd: 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet, 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 314/2005. (XII. 25.)Korm. rendelet, 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet 14. §.

4.7

7 Megállapította: 2005. évi CXXXI. törvény 21. § (2). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény13. § (4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) alapján.

a környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá akörnyezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető tevékenységek körét,továbbá szabályozza a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásánakfeltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá akörnyezetvédelmi biztosítás, illetve a környezetvédelmi céltartalékképzésszabályait;8

8 Lásd: 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet, 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, 445/2012. (XII. 29.)Korm. rendelet.

5.9

9 Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. §(1) alapján. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 102. §.

a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása,behozatala, forgalmazása, valamint tevékenységek és technológiákalkalmazása részletes feltételeit és az e tevékenységre jogosító engedélykiadásának rendjét, továbbá az engedéllyel rendelkezők nyilvántartásánakszemélyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésérevonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ilyen tevékenységrejogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nemtartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;10

10 Lásd: 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet, 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet, 310/2008. (XII. 20.) Korm.rendelet, 274/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, 444/2012. (XII.29.) Korm. rendelet, 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet,105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet, 376/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet.

6.11


a környezetvédelmi bírságok fajtáit és mértékét, megállapításánakmódját;12

12 Lásd: 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet, 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 203/2001. (X. 26.)Korm. rendelet, 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet, 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet, 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, 214/2006. (X. 31.) Korm. rendelet,107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet, 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, 80/2008. (IV. 4.) Korm.rendelet, 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet, 274/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet, 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet, 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §, 3/2016. (I. 20.) Korm. rendelet 9. §,105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet, 376/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet 10. §.

7.13

13 Megállapította: 2001. évi LV. törvény 19. § (1). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13.§ (4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) alapján.

a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek,tevékenységek és technológiák körét, minősítésének általános szabályait;14

14 Lásd: 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet, 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet, 445/2012. (XII. 29.)Korm. rendelet.

Netjogtár

61. oldal


8.1


azokat a környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmimegbízottat kell alkalmazni;2

2 Lásd: 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet.

9.3


a hatásterület meghatározásának szabályait;4

4 Lásd: 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet, 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 314/2005. (XII. 25.)Korm. rendelet, 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet.

10.5

5 Megállapította: 2014. évi LXXXVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2014. XII. 15-től.

a publikus felületen kötelezően közzéteendő adatköröket;11.6

6 Beiktatta: 2001. évi LV. törvény 19. § (1). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (4).Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) alapján.

a környezeti jelentés készítésére kötelezettek körét, valamint akörnyezeti jelentés készítésére vonatkozó részletes szabályokat;

12.7


az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletesszabályait;8

8 Lásd: 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, 444/2012. (XII. 29.)Korm. rendelet.

13.9


a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek működési,környezeti hitelesítési és nyilvántartási kereteit, feltételeit;10

10 Lásd: 74/2003. (V. 28.) Korm. rendelet, 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet, 214/2006. (X. 31.)Korm. rendelet, 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet.

14.11


a termékek és szolgáltatások ökocímkézési rendszerének működési,minősítési, nyilvántartási kereteit, feltételeit;12

12 Lásd: 83/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet.

15.13

13 Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (4). Végre nem hajtható módosítására lásd:2008. évi XCI. törvény 27. § (1). A korábbi o) pont hatályon kívül helyezve: 2008. évi XCI. törvény27. § (1) alapján. Hatálytalan: 2008. XII. 28-tól.

16.14

14 Beiktatta: 2004. évi LXXVI. törvény 8. § (1). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13. §(4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) alapján.

a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiaizajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettekkörét, azok tartalmi követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzelkapcsolatos eljárás és adatszolgáltatás rendjét;15

15 Lásd: 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet, 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 5. §, 394/2014. (XII. 31.)Korm. rendelet 5. §, 395/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §, 9/2015. (I. 29.) Korm. rendelet 3. §,48/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 4. §, 308/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 4. § (4).

17.16

16 Beiktatta: 2004. évi LXXVI. törvény 8. § (1). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13. §(4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) alapján.

a környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálatlefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervekkörét és feladatait, továbbá szabályozza a környezeti vizsgálat hatálya alátartozó tervek és programok körét;17

17 Lásd: 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet, 237/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. §, 32/2016. (II. 25.)Korm. rendelet 4. §, 105/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 4. § (4), 210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet3. §, 92/2017. (IV. 10.) Korm. rendelet 5. §.

18.18

18 Beiktatta: 2005. évi CXXVII. törvény 5. § (2). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény 13. §(4). Módosítva: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) alapján.

a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjétés a környezeti alapnyilvántartás rendjét;19

19 Lásd: 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet.

Netjogtár

62. oldal


19.1

1 Megállapította: 2010. évi XIII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2010. III. 1-től.

az előzetes vizsgálati eljárás és az előzetes konzultáció részletesszabályait;

20.2

2 Megállapította: 2008. évi XCI. törvény 13. § (3). Számozását módosította: 2008. évi XCI. törvény13. § (4). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 102. §.

a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértőitevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői szakterületeket ésrészszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét,a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatbanelőírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandójogkövetkezményeket;3

3 Lásd: 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet.

21.4

4 Beiktatta: 2006. évi CXXI. törvény 9. § (3). Jelölését módosította: 2007. évi XXIX. törvény 11. §.Módosította: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1). Jelölését módosította: 2010. évi XIII. törvény 14. §(2). Módosította: 2017. évi L. törvény 81. § 21.

az eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek,illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során atényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékétés fizetésének részletes szabályait;5

5 Lásd: 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet.

21a.6

6 Beiktatta: 2015. évi VIII. törvény 3. § (4). Módosította: 2017. évi L. törvény 82. § c).

a hatósági eljárás során felmerülő, a környezetvédelmi éstermészetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos eljárási költségeket;7

7 Lásd: 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet.

22.8

8 Beiktatta: 2007. évi XXIX. törvény 11. §. Módosította: 2008. évi XCI. törvény 27. § (1). Jelölésétmódosította: 2010. évi XIII. törvény 14. § (2).

a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét;9

9 Lásd: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.

23.10

10 Beiktatta: 2008. évi XCI. törvény 13. § (4). Számozását módosította: 2010. évi XIII. törvény 14. §(2).

a zaj és rezgés elleni védelem szabályait;24.11


a levegő védelmével kapcsolatos szabályokat;12


25.13


a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamintaz ebben közreműködő szerv létrehozásának és működésének részletesszabályait;

26.14


az egyes sajátos szabályozást igénylő élő szervezetek, életközösségeikés élőhelyeik védelmére vonatkozó szabályokat;

27.15


a külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmévelkapcsolatos részletes szabályokat;16

16 Lásd: 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, 48/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 6. §, 309/2016. (X.13.) Korm. rendelet 13. § (6), 470/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2), 491/2016. (XII. 28.)Korm. rendelet 5. § (2), 239/2020. (V. 26.) Korm. rendelet 3. § (2).

28.17


a felszín alatti vizek védelmének szabályait;18

18 Lásd: 105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet 11. §

Netjogtár

63. oldal


29.1


a felszíni vizek minősége védelmének szabályait;30.2


a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembenivédelmének szabályait;

31.3


a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket ésvízgyűjtőterületüket;

32.4

4 Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 101. § (10). Számozását módosította: 2010. évi XIII. törvény 14. §(2).

a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékekminősítésének részletes szabályait;

33.5

5 Beiktatta: 2010. évi XIII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2010. III. 1-től.

az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében kiadhatóengedélyeket és az egybefoglalt környezethasználati engedély szabályait;

34.6

6 Beiktatta: 2010. évi XIII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2010. III. 1-től.

azon környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek akörnyezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően kezdhetők meg,illetve folytathatók, továbbá a bejelentés tartalmi elemeit, a bejelentésselérintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait, valamint azalkalmazható jogkövetkezményeket;7


35.8


a hulladékból előállított tüzelőanyag égetésének részletes szabályait;36.9


a szakértőként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságszakértői díját;10

10 Lásd: 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 4. §.

37.11


a meteorológiai tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat;38.12


a meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatokat ellátószervek feladat- és hatáskörét;

39.13


a vízvédelmi hatósági eljárással kapcsolatos kiegészítő eljárásiszabályokat;

40.14


a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos hatósági eljárások és anyilvántartásba vétel szabályait, valamint a nyilvántartásba vétel tartalmikövetelményeit;

41.15


az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtásával ésaz állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatosfeladatokat, valamint a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatosrészletes szabályokat, ideértve a barnamezős területekre vonatkozóadatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét.

(8)16


Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa mega) a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztetés feltételrendszerét;b) a hatósági nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;17

17 Lásd: 58/2019. (XII. 18.) AM rendelet.

c) az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó szabályokat;

Netjogtár

64. oldal


d)1


a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit, a 108.§ (1a) bekezdése szerinti környezethasználatok esetén alkalmazandókörnyezetvédelmi megbízott kivételével;

e) a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek,tevékenységek és technológiák minősítésének részletes szabályait, valamint aminősítő hatóságok és intézmények kijelölésének szabályait, a minősítésrendjét;

f)2


a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területekkijelölésével összefüggő szabályokat;

g)3


a légszennyező anyagok terjedésének vizsgálatával, a helyhez kötöttlégszennyező források kibocsátásának mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésévelés értékelésével, valamint a helyhez kötött légszennyező forrásoküzemeltetésének levegőtisztaság-védelmi követelményeivel kapcsolatosszabályokat;4

4 Lásd: 53/2017. (X. 18.) FM rendelet.

h)5


a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területeket,valamint az ország területének a légszennyezettség alapján zónákba történőbesorolását.

(8a)6

6 Beiktatta: 2014. évi LXXXVII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2014. XII. 15-től.

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelősminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg

a)7

7 Módosította: 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (2) c).

a légszennyezettség mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével ésértékelésével, valamint annak mérésére szolgáló mérőhálózat telepítésével,üzemeltetésével és működésével összefüggő szabályokat;

b)8


a légszennyező anyagok veszélyességi fokozatba sorolását.c)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (1). Hatálytalan: 2016. I. 5-től.

(8b)10


Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vízvédelemért felelősminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg

a) az Információs Rendszer alrendszereként működő, a felszín alatti víz és aföldtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszeréhez kapcsolódó,adatszolgáltatással összefüggő szabályokat;

b) a kármentesítési tényfeltárással kapcsolatos részletes szabályokat.(8c)11


Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vízvédelmet érintő kérdésbena vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa mega környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeit.

(8d)12


Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közlekedésért felelősminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a környezeti zajmérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erreépülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.

(8e)13


Felhatalmazást kap a miniszter, hogya) a földtani közeg érintettsége esetén a vízvédelemért felelős miniszter

egyetértésével kiadott,b) az a) pont és a (8a) bekezdés a) pontja alá nem tartozó esetekben

Netjogtár

65. oldal


rendeletben állapítsa meg a környezeti elemek - ide nem értve a vizeket -védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének,szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetetveszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó részletes szakmaiszabályokat.

(9)1

1 Beiktatta: 2000. évi CXXIX. törvény 2. § (2). Hatályos: 2001. II. 18-tól.

A közlekedésért felelős miniszter a mozgó légszennyező forrásoklégszennyezőanyag

a) kibocsátásának mérésével, vizsgálatával kapcsolatos szabályokat ahatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelemért felelős miniszterrelegyetértésben,

b)2

2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) i), 2010. évi CXXX. törvény 44. § (41).

kibocsátására vonatkozó felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat akörnyezetvédelemért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelősminiszter egyetértésével kiadottrendeletben határozza meg.

(10)3


Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy avízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint a miniszter egyetértésévelkiadott rendeletben állapítsa meg:

a) a használt- és szennyvízkibocsátásnak a környezet védelmére vonatkozókövetelményeivel,

b) a vízvédelmi szempontból érzékeny területek és felszíni vizek kijelölésévelkapcsolatos részletes szabályokat.

(11)4


Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy avízgazdálkodásért, az agrárpolitikáért, az egészségügyért felelős miniszterrel,valamint a miniszterrel egyetértésben - az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizekvédelmére vonatkozó területek kivételével - a vízvédelmi szempontból kiemeltvédelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinekhatárait rendeletben állapítsa meg.

(12)5


Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogya) földtani közeg érintettsége esetén a miniszterrel egyetértésben,b) halas vizek érintettsége esetén a halgazdálkodásért felelős miniszterrel

egyetértésben,c) ivóvíz érintettsége esetén az egészségügyért felelős miniszterrel

egyetértésben,d) az a)-c) pont alá nem tartozó esetekben önállóan kiadott

rendeletben állapítsa meg a víz, mint környezeti elem védelmére, a vizetszennyező forrásokra, illetve a víz terhelésének, szennyezettségénekmérésére, ellenőrzésére, továbbá a vizet veszélyeztető hatások ellenivédelemre vonatkozó részletes szakmai szabályokat.

(12a)6


Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az egyediszennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokatrendeletben állapítsa meg.

(13)7


Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vízvédelmi eljárásokkivételével - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletbenállapítsa meg:

Netjogtár

66. oldal


a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, igazgatásijellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét,valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;1

1 Lásd: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet.

b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.(13a)2


Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy azadópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azigazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett vízvédelmi eljárásokat,igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díjmértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.3

3 Lásd: 13/2015. (III. 31.) BM rendelet.

(14)4


Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy avízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

a) a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerintiblokkok szintjén közzétegye, valamint

b) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhezszükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggőadatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét meghatározza.

(15)5


Felhatalmazást kap a miniszter, hogya) a levegő, a környezeti zaj és környezeti rezgés vonatkozásában a

szennyezettségi határértéket az egészségügyért felelős miniszteregyetértésével kiadott,6

6 Lásd: 53/2017. (X. 18.) FM rendelet II. Fejezet.

b) a földtani közeg vonatkozásában az igénybevételi, kibocsátási ésszennyezettségi határértékeket a vízvédelemért felelős miniszteregyetértésével kiadott,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a határértéket - a vizekrevonatkozó határértékek kivételével -

rendeletben határozza meg.(15a)7


Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy aminiszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint talajvédelemérintettsége esetén a földügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadottrendeletben határozza meg a vizekre vonatkozó igénybevételi, kibocsátási ésszennyezettségi határértékeket.

(16)8


Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogyrendeletben állapítsa meg9

9 Lásd: 8/2017. (VI. 30.) HM rendelet.

a) a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos azon sajátoskörnyezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kellalkalmazni, és

b) az a) pont szerinti környezethasználatok esetén alkalmazandókörnyezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit.

110/A. §10

10 Megállapította: 2015. évi VIII. törvény 3. § (6). Hatályos: 2015. IV. 1-től.

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben11

11 Lásd: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.

a) jelölje kiaa) a környezetvédelmi hatóságot,ab) a vízvédelmi hatóságot,ac) a környezetvédelmi igazgatási szervet,

Netjogtár

67. oldal


ad) a vízvédelmi igazgatási szervet,1


ae)2

2 Módosította: 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (2) e).

a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásbanszakértőként kirendelhető szerveket,

af)3


a meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatokat ellátószerveket, továbbá

b) határozza megba) a környezetvédelmi és vízvédelmi eljárások során vizsgálandó,bb) a hatósági eljárásokban vizsgálandó környezetvédelmi és vízvédelmi

szakkérdéseket.110/B. §4

4 Beiktatta: 2016. évi CXXI. törvény 17. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszerkialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI.törvénnyel megállapított 50. § (1a) bekezdését és 90. § (3) bekezdését 2017.december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a hatóság az elektronikusügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általánosszabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018.január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra etörvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

110/C. §5

5 Hatályon kívül helyezte: 2020. évi XXX. törvény 5. § c). Hatálytalan: 2020. VII. 1-től.

111. §6


Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfeleléstszolgálja:

a)7

7 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi L. törvény 82. § d). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

b) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a településiszennyvízkezelésről;

c) a Tanács 92/43/EGK irányelvének (1992. május 21.) a természetesélőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikk (3)bekezdése;

d) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásraszánt víz minőségéről;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.)bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról;

g) az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.)a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről;

h) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.)a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGKirányelv hatályon kívül helyezéséről;

i)8

8 Beiktatta: 2007. évi XXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2007. IV. 30-tól.

az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezetifelelősségről;

Netjogtár

68. oldal


j)1


az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE)kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2-4. és 6-10. pontja, 4.cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)-(2)bekezdése, 14. cikkének (1)-(2) és (4) bekezdése, valamint 15. cikkének (2)bekezdése;

k)2


az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainakvizsgálatáról.

112. §3

3 Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 225. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.

E törvény 9. §-a és a 101-102. §-a az ásványinyersanyag-kitermelőiparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelvmódosításáról szóló 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és atanács irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.

113. §4

4 Beiktatta: 2017. évi XLIV. törvény 7. § (3). Hatályos: 2017. VI. 2-től.

Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettséghatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek StatisztikaiHivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európaiparlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EKtanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságánaklétrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívülhelyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti éstanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Netjogtár

69. oldal


TARTALOMJEGYZÉK

1995. évi LIII. törvény 1a környezet védelmének általános szabályairól 1

I. Fejezet 1ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

A törvény célja 1A törvény hatálya 2Alapfogalmak 2A környezet védelmének alapelvei 7

Az elővigyázatosság, a megelőzés és ahelyreállítás 7Felelősség 7Együttműködés 7Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság 8

II. Fejezet 9A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK 9

A környezeti elemek egységes védelme 9A föld védelme 9A víz védelme 10A levegő védelme 11Az élővilág védelme 11Az épített környezet védelme 11Veszélyes anyagok és technológiák 12Hulladékok 12Zaj és rezgés 13Sugárzások 13Közös szabályok 13Meteorológiai tevékenység 14

III. Fejezet 14A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMITEVÉKENYSÉG 14

Az állam környezetvédelmi és meteorológiaitevékenysége 14Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége 15A Nemzeti Környezetvédelmi Program 15A Kormány környezetvédelmi tevékenysége 16A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai 16A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásbanés más állami döntéseknél 17Országos Környezetvédelmi Tanács 19

IV. Fejezet 19A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMIFELADATAI 19V. Fejezet 21

Netjogtár

70. oldal


A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA 21A környezetvédelem tervezési rendszere 21A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer 25Környezetvédelmi információs rendszer éstájékoztatás 26Környezeti adatok bejegyzése egyébnyilvántartásokba 28Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés 28Környezeti nevelés, képzés, művelődés 28

VI. Fejezet 29A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI 29

Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésűelőirányzat 30Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok 30A környezet használata után fizetendő díjak 31

Környezetterhelési díj 31Igénybevételi járulék 32Termékdíj 32Betétdíj 33

VII. Fejezet 33A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS 33

A környezetvédelmi igazgatás 33Adatkezelés 34A környezetvédelmi hatósági együttműködés 36A környezethasználat feltételei és hatóságiengedélyezése 36Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció 38A környezeti hatásvizsgálati eljárás 38Az egységes környezethasználati engedélyezésieljárás 39Határozatok 39Az egybefoglalt környezethasználati engedély 40A környezethasználat bejelentése 40Környezetvédelmi felülvizsgálat 40A környezetvédelmi teljesítményértékelés 42A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közösszabályai 42Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer(EMAS) 43Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés 44Anyagok, termékek és technológiákkörnyezetvédelmi minősítése 44Határértékek 45A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatóságieljárásának különös szabályai 46Szakértői tevékenység 48Közmeghallgatás 49

Netjogtár

71. oldal


A közmeghallgatási jegyzőkönyv 49Végrehajtható határozatok 49Eljárási költségek 50Felügyeleti díj 50A közigazgatási perben alkalmazandó különösrendelkezések 51

VIII. Fejezet 51A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE AKÖRNYEZETVÉDELEMBEN 51

A környezetvédelmi egyesületek jogai 51IX. Fejezet 52FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT 52

A jogi felelősség általános alapja 52Közigazgatási jogi felelősség 54Kártérítési felelősség 57Környezetvédelmi bírság 57Környezetvédelmi megbízott 58Az ügyész szerepe a környezetvédelemben 58

X. Fejezet 59ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 59

Documents

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános ...extwprlegs1.fao.org/docs/pdf/hun6567.pdftermészeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi