KtIÍYVEK 279

r felértékelése-szadk száz.adlegfontosabb

yilvánulásait.nkákat, egy jól

;ati modemiz-ről. Ezzel a be.iny Íó témájá!

ónyv címénekértelmezó szo.yaráz.za a nar-lzatait. KíirtösiZót tétele alaP.sorrín játsáat

észetesen a leg-nefuttatásnak. Ahogy az ol-ibb meggyóz&van; legyen azmindenszem-z otszág ango|gtöbbet Íoglal-rit az Egyesii'ltyiából ismeret.dig állandóansmerjék. Be|ülnha egy tartóse periÉrián él!natot üzsgáljaÚi Katalin.ontból kutatja:milyenhatásanal a kanadaiyvrckamagjarrn a központ-e a mai poszt-ír a kÍiszöbönzó.ze#hez érke.zik ki telieseÍlsége. Kezdverimitivizmus-nodemizmusakik angol ésak megálltrík|tak a közép-élni. LawrenuI.M.Smittt"u{uin,Morde

cai Richler, Michel Marc Boudrard és még többenmások vannak ebben a csoportban. A teoreti-kusok közül Harold Innes, Marshall McluharuNorthrop Frye, Charles Taylor és Hugh Kennerkerii'lnek Kürtösi nagyítója alá. Kinek szól ez a ta.nulmány? Aki nem ismeri Kanadát, de tud va-lamit a modemizmusról, annak jó élmény lehetez a könyv. AbbóL ahogy Kii'rtösi leírja, nemcsakazt az országo! amit olyan jól ismer, de annakmrivészeti és intellektuális fonásait és iriínyait is,minden érdeklődő olvasó kiveheti magának azt,ami őt érinti. Ki nem hallotta Leonard Cohenténekelni? Azonban kevesen olvastak egy szak.értői tanulmányt a költőről, mely fokozza a dalhallgatrísakor érzett élvezetet' Mindazok, akik is-merik Kanadát, művészetét és intellektuális é|e.tét, természetesen öriimmel fedezik majd fel eztaz új és eredeti megvilágítást. Kürtösi komolykutató. sokat és jól idéz, összehasonlí$a a foná-sait alaposan megvitatja a taseket és amikor vá.laszt köziiüii&' megindokolj+ miért teszi. Az EmilyCarr, Lawren Harris, Adrien Hébet és BertramBrcoker fesünéÍyeiMl vílogatott illusztrációk va-lamint a Northrop Frye.t ábrázoló festsnény azontúl, hogy színesebbé teszik a monográfiát, jól il-luszhálják a benne szereplő fóbb téziseket is. Eza jól megírt és jól olvasható szakkönyv mindenbizonnyal jól felhaszrriílható lesz kanadai és miískülfö|di egyetemi tanszékeken.

Kürtösi Katalin könyve komoly hozzájárulása )ű, századi és kortárs kanadai kultura tanul-mifuryozásához.

EcBnvÁrr Tlror(Ottautai Egyetem)

Bagi lbolyl Rög.eczmék. Írások a XX. szá.zadi szláv ilodalnat Löréból. Szegedi EgyetemiKiadó/Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.2010,280 l.

A szegedi etyetem szlavisztika tanszékénekoktatója a huszadik szíaadi orosz irodalom szak-értóje: nem véletlen hát, ho6y a kötet esszéinektöbbsege ebből a tárgykörből merít, s hogy impo-ruí.lóan széles a kötet merítese az oÍosz irodalomtörténetébő|' A még mindig új felfedezcsek lehe.tóségével csábító tízes-húszas évekból éppúgyelemez a szerzó múveket és életsnúveket (JelenaGuro, Valerij Briuszov, Anna Ahmatova), mint

a ma is kínzóan aktuiílis töÉéneti" egzisztenciális,és kulturtörténeti kérdéseket felszínre hozó hú.szas-harmincas évekból (Pitnyak, Ilf-Petrov Bul-gakov, Platonov), valamint a világirodalmi rangúpróát termelő kortárs orosz kulturából (BoriszAkunyin" Tatjana Tolsztaja).

Bagi lbolya azonban e könyvében nem maradmeg a nrszisztika keretei között, hanem az áitalakutatott és tanított orosz irodalmi anyag mel|etta környezó szláv nyelvű országok irodalmainaktágabb horizontjára is kitekint. A kötet második,szlavisztikai tömbjében szerb, ukrán és bolgárműveketelemez. E művek szerzői részint világirodalmi rangú írók, akik régiónk, Kiizép.Európatörténelmérrek húsba vágó egászterrcir{lis kérdéseit tették fel múveikberr' s akik nélkiil ez a régsónem lenne az, attl.d (Mi|oS Cmjanski, Danilo Kiö,Milorad Pavié). Másrészt kevésbé ismertek, akik-nek neve elsősorban a szűkebb szakmai közön.seg szimrfua mond valamit s akik egy.egy múÍaj,vagy %yfry irányzat korábban kialakílott képétámyalják" ahogyan a bo|gár Ljuben Dilov a tu-domiínyos-fantasztikus irodalom múÍaji változa-tábar1 vagy az ukrán Mikola Bazsan a futuristaürában.

Felettebb üdvödendő,hogy asznvÁ a szláv irodalmak kutatásával szélesebb merítésre vállalko.zott A szlavisztika azonbarr' nyelveszeti alapozísudiszciplína lévén" kevesbe alka|mas az irodalmakiissze}usonlító vizsgrátatíra Ezen a teriilebt uryan.is a nyelvek rokonsága nem perilöntő. Két vagytöbb irodalom hasonló fejlemmyeit (vagy éppenjeüegzetes eltéréseit) nem a nyelvrokonsíg, sok-kal inkíbb a tultúm la nExfug hathvz,a mcg. Magaa kultura (és benne az irodalom) elsósorban törÉnelmi-társadalmi meghatározottságok összefiig-gésrendszereiben létezik. A komparatisztika, il-leWe a regionális kulturtörténeti megközelitéslehet az a módszer, amely adekvát módon nyit-hatja tágabbra a kutakis horizontját s földrajzilagesetenként távoli, lényegileg mégis egymáshoztattozó jelenségek között mutat meg összefiig-géseket'

Az azonban kétségtelerr" hogy a művészetet,a múalkotást szemlélhetiíik úgy i9 mint a,,min-den Egész eltörötí, tragikus létérzésevel szembe'néző alkotó kísérletét valamiféle egész, ha másnem, műegész megkonstruálásár4 ahogyan BagiIbolya megfoga|mazza: a,,széttöredezet! káosz.ba hullani látszó világ ,me5váltiísa,, ha máskent

280 KTNWEK

nem, az írói intuíció teremtette virtuáüs egész lét.rehozásának kíserlete révén.,, (5.)

Bagi lbolyát az irodalmi alkotások filozófiaitétje érdekli: az, hogy milyen létlehetóségekrőlvallanak a művek, s ezt a bennük megszólalóeszméken kereszttil kutatia. A rög-eszmék közeppontba álütrísa a múvek eszmetörténeti vizsgála.tának fókuszba állítríxít jelerrti" magu'k a tanulmá.nyok azonban nem szorítkoznak egy-egy ilyen,,rögeszme,, partikuláris körüljárására, hanemrendszerint pályaképbe ágyazva, egy-egy élet-mrivet végigkövetve mutatják be, hotyan módo.sult a szóban forgó idea megjelenítese az életmúegyes darabjaibarr" a szerzói életprílya különbözőszakaszaiban.

A,,rög-eszmék,' végső soron a huszadik szíza-di kultura irodalom jellegzetes koreszmei: az uto-pia, az utópikus gondolkodás sajátos változatai,a modem teÓnikai civilizáció veszélyeivel szem-besülő ember gyakorlati és szellemi taPasztalatai-nak tárgyiasítása (Brjuszog Dilov), az avantgárdradikáis viligmegvriltó eszrrrényéből fakadó mri-vészet- illeWe múalkotás.koncepciók (Guro, Pil.nyak), a kultura és a személyiség fenyegetettségének eszméje (Pilnyak). Az utópikus gondolkodásmellett, azokra váaszul me6jelennek az utópia-ellenes gondolatok is, a világ abszurditásának,a minósé5ileg új emberi lét mesterseges metva.lósításrínak szükségszerű kudarcát megmutatóantiutóPia, szatíra és a gtoteszk (Ilf-Pehov, Bul-gakov, Platonov).

A huszadik század vezető (rög-)eszméit tiírgya.ló múból nem hiifuryozhat az emigráció egzisz-tencirílis tapasztalatrírrak művészi vizsgálata sem,hiszen kétségtele& hogy a,,rövid 20, szánad', em-berének egyik legmegríaóbb élménye az egyete-mes otthontalanság. Milo5 Cmjanski és LjubenDilov különbözó korszakokban és különbözópoétikai megközelítéssel mutatja be ezt a létér-zest. S minteg7 a huszadik száy.adi egzisztenciá.lis hontalansággal szembeszegezhetó értékkéntjelenik meg a kultura a kulturrilis hagyomríny ésa művészet ,,|étéPítő," ,,az ember számára poá-dv szellemi távlatokat, egzisztenciális biztons:íptnyitjtó megkérdójelez}retedensege" Milorad Paviéés Danilo Kits műveiben.

Tévedés lenne azonban azt a következtetéstlevorrni az e{digiekból, hogy az eszmék közép-pontba állítiisa a szűkebb értelemben vett irodal.miság vizsgálatának háttérbe szorulását vonja

maga utiín. Ellenkezőleg: az eszmei problematikaa konkrét elemzésekberr mindenütt poetikai sajá.tosságok számbevételével, a múvek iriányzatok-hoz tartoásiínak orientríló besorolrísríval történik,azaz az irodalmiság messzemenő figyelembe-vételével. Szembeötlő a tanulmiírryok rendkívüligényes nyelvi-stilisztikai megformiíltsága, a szGvegek olvasmányossága, ami már csak azért iskiemelendő, mert korántsem általános még szú-kebb szaknrai berkekben sem' Az igényesség mu-tatkozik meg abban is, hogy sziímos íriís komolyátdolgozás, utánérlelés eredményeként kerülta kötetbe (amit az íriísok végén közölt két dátum,az eredeti és az átdolgozott megszületésenek dá-tuma jelez). Ennek az igényességnek köszönhet&en az 7992 és 2010 között sztirletett írrísokból egyolyan problémaérzékeny és jó elemzókészseggelrendelkezó irodalmár képe bontakozik ki, akia huszadik századi szláv irodalmakból kiszakí-tott kutatási területének szakembereként a terü-let kulturájának és történelmének alapvetó voná-sait mutaEa meg.

A szerző messzemenő filológiai alapossággalköveti végig az utóPia-elgondolások változataita korai művektől a ket groteszk iövővíáón át Pla.tonov késői elbeszéléseiig. A művek olyan átala-kulásokat mutatnak be, ,,amelyek az emberi lételképzelt kiteljesedéséhez, itletve testi-szellemidegradálódrísríhoz vezetnek',,,,A hősiik a lét-epí.tés embertelen programjának megvalósításábasziiksegszerűen bulcnak bele.,, Az élebnű és a pla-tonovi világ centrumában az |927.ben írt Csa-oengur, és a két éwel késóbbi Munkagöilör cíanitmúvek állnak. Mindkét mű a Földi Paradicsommegvalósítására irányuló gyakorlat szükségsze-rú kudarcát mutatja be egy.egy groteszk vízi&ban, legfeljebb Íokozati különbség van köztiik.Az esznremegvalósítiís gyakorlata alapvetóerr ker.dőjelezi meg az eszme, és az eszme által léhe.hozott Lét érvényét. A Íelkínált Paradicsomrólkiderül, hogy maga a Pokol. Az utópia megvalo-sítási kísérlete kudarcba fullad, létpusztításhoaaz emberi minőség Íelszrímolrísríhoz vezet. Enneklegszelsőségesebb peldája talrírr a Dzsaz címri kis-regeny, amelyberr az abszurditás hideglelós, szinteminden emberi attribúfumától megfosztott világképet nyiLjtja.

A platonovi próza másik alapelemére, a nyelv-re mintha kevesebb figyelmet Íordított volnaa szerző. Az elmélÉtebb elemzéshez jó kiindu-

lóPontkent szotis idézett BrodrPlatonov nyelvélenléte nem qpíberi faj egészétc,

A kötet másodelemzéset emebrkultura egyik \emigrrírrs lét}EVtaniírrak, es a hezkövetkezmén}cirszi me8fotalÍn.zgénye097t'nqalkotiisa s7lmélyrzékeny elemzét eorosz herc€tÍÉL.

lópontként szolgálhatott volna a Bagi lbolya általis idézett Brodszkij-komnrentár, amely szerintPlatonov nyelvében,,a grammatikai abszurd je.lmléte nem eg7éni tragédiát jelea hanem az em-beri faj egészére vonatkozik.,,

A kötet második tömbjéből arurak a múnek azelemzését emelném ki" amely a huszad*századikultura egyik legsajátabb jelenségéról szó|. Azemigráns léthelyzetnelg a talajt vesztettség lélek-tanrinatv és a hazától való elszakítottsríg tragikuskövetkezrnényeinek talán legmegrázóbb műve.'szi megfogalmaása: MiloS Cmjanski l.ondon rc-ghrye 09l, magyaru|; 79v\ című monumentálisalkotása személyes kedvmcem is. Bagi lbolya ér-zékeny elemzést ad a mú fóhó#nek, az emigránsorosz hercegpek a londonbary emigrácida utol-

287

só színhelyén zajló, s már a mű elején tragédiátsejtet6, hiábavaló kiiadelmér6l az éÉelmes emberi létért, az egztsztenoális biztonságért' Londonnem tud korábbi léthelyzetéhez és presztizséhezil|ő/méltó helyet biztosítani RiePnyinnek. Az em.beri méltósága maradékát még órzó, ugyanakkora szíműzeÉs megpróbá|takísai nyomárr Íolyama-tos trírsadalmi és egzisztenciális presztízsvesztéstátelő főhős vé8íil szemálsége latu$'hasad, sorsa emiatt torkol|ik öngyilkossrigba.

Belocn Mecoougel

l A szerzó az MTA BTK lroda|omfudomrfu$Intéz:tének munkatársa.

KTI{YVEK

z eszmei problematikarrderrütt poetikai sajá-a múvek irányzatok-rcsorolrísríval ttirténik'izemenó figyelembe'ulmányok rcndlivíi'lrgfomrríltság4 a szii-rmi már csak azért ism átaliinos még szri-m. Az igényesség mu.y számos írás komolyedményeként kerültBÉn közi'lt két dátuÍ&megsziiLletésének dá-ességnek kiiozönhet&d|et€tt írásokból egyt i5 elemzókeszsegge|e bontakozik ki, akirodalmakból kiszakí.üerrrbereként a terü-nenek a|apvetó vonii-

b|fuiai alapossággalndolások változatait=tpvóvíáórr át Pla.A múvek olyan átala-m|yek az emberi létilletve testi-szellemi!.

-A hősök a létéPi

nl megvalós|tásába'.. Az életrrrlés a pla.t27927-ben lrt Cse-bi Munkagiidör cím{la Földi Paradicsom

nkorlat szíiikségsze-<6l groteszk vízi&Ltbség van közti.ik.data alapvetóen ker.a eszme által létre.rúlt ParadicsomrólAz utópia megvalo.rd' lépusztításhoabáhozvezet. Ennekha Dzsan dm{i kís.&hideglel6s, szinteI megfosztott világ

pelenrére, a nyelv.ct Íordított volnanzbhez jó líindu-