A common law Anglián kívüli változatai

Szeged, 2011. szeptember 28.dr. Bóka János

A common law térhódítása

• Brit Birodalom

• Angol nyelv• Esetjogi szemlélet

– rugalmas– helyi viszonyokra jól alkalmazható

A Brit Birodalom

Tipológia I.

• Terra nullius– jogát teljes egészében az angol telepesek

alakították ki– a szerkezet és a lényeges jogintézmények a

common law-ra épülnek– eltérések a sajátos körülmények és az önálló

fejlődés (függetlenedés) alapján– Ausztrália, Új-Zéland, Kanada (kiv. Québec),

Egyesült Államok (kiv. Louisiana)

Tipológia II.

• Anglicizált helyi jog– a helyi jogot kiegészíti, az aggályosnak tartott

területeken felváltja a common law– angol közigazgatási és bíráskodási rendszer– kodifikáció– India (kiv. Goa), Malajzia, Szingapúr, Kenya,

Nigéria, Zambia

Tipológia III.

• Vegyes jogrendszerek– az angolok megjelenésekor már létező

európai (római-germán) jogrendszerek– a római-germán intézmények továbbélnek,

elsősorban a magánjogban– anglicizált közigazgatási és bírósági rendszer– Dél-Afrika (holland-római jog), Québec

(francia jog), Louisiana (francia és spanyol jog)

Amihez mindenki ért: sport• Rugby Union

• Amerikai foci

•Rugby League

•Kanadai foci

Ausztrália

Rabok legyünk, vagy szabadok?

• 1770. – James Cook, Botany Bay

• 1788. – I. Flotta: 11 hajó, 1305 utas (736 elítélt) [1790/1791. – II. és III. Flotta]

• 1793. – az első nem elítélt telepes

• 1868. – az utolsó elítélt transzport

• az elítéltek barakkokban vagy szabad telepeseknek kiutalt munkaerőként dolgoztak

• szabad idejükkel maguk rendelkeztek

• szabadulásukat követően letelepedhettek, és földet/elítélt munkaerőt kaptak

Jog vagy korbács?• 1788. július: Kable v.

Sinclair – az elítéltek jogainak

elismerése• 1833.: volt elítéltek lehetnek

esküdtek• 1843.: volt elítéltek

választójoga– az elítéltek egymás közötti

és a munkáltatóval szembeni vitái jogi útra tartoznak

• katona bíró+6 katona esküdt (1814.- első kinevezett bíró)

• elítélt ügyvédek (1817-ig)

• 1722. – Privy Council: a lakatlan területre költöző angol alattvalókra az angol jogot kell alkalmazni

• Ausztráliát terra nullius-nak minősítik – nem ismerik el a bennszülöttek

szokásait és jogát– nem ismerik el a bennszülöttek

földtulajdonát– a bennszülöttek jogérvényesítése

gyakorlatilag kizárt• rezervátumok• atrocitások (Myall Creek – 1838.,

Coniston – 1928.)

A common law recepciója• 1823. – New South

Wales Act– angol mintára szervezett

bírósági rendszer• 1828. – Australian Courts

Act– Anglia jogai és törvényei

alkalmazandók Új-Dél-Wales [+Queensland és Victoria] és Tasmánia bíróságai előtt

– Nyugat-Ausztrália és Dél-Ausztrália későbbi dátumot alkalmaz

Vonzások és taszítások• szövetségi államszervezet• common law és equity

különállása 1972-ig• megszűnik a fellebbezés a

Privy Council-hoz (1968-1986.)

• függetlenedő jogalkotás:– 1865.: Colonial Laws Validity

Act– 1942.: Statute of Westminster

Adoption Act– 1986.: Australia Act

• a teleologikus törvényértelmezés elsőbbsége

• solicitorok és barristerek különállása, a jogászi professzió szerkezete, bírói szerepfelfogás

• jogászi gondolkodásmód, jogintézmények, hagyományok

• az angol és ausztrál felsőbíróságok gyakorlatában továbbra is súlya van a másik ítéleteinek

A vegyes jogrendszer kezdetei?• Mabo v. Queensland (1992.)

– a common law elismeri az őslakosok sajátos földhasználati jogcímét (native title)

– e jogcím alapja a földhasználat vagy a hozzá fűződő hagyományos kapcsolat

– csak kifejezett és teljes tulajdonszerzés oltja ki az őslakosok jogcímét

• 1993. – Native Title Act– hagyományos jog és szokás

alapján fennálló jogosultság;– a jogosultság alapján kapcsolat a

területtel (Yorta Yorta, 2002.); és– a common law ezt elismeri

• Wik Peoples v. Queensland (1996.)– a földbérlet csak kizárólagos

használati jog esetén oltja ki az őslakosok sajátos jogcímét

– egyébként a két jog egymás mellett létezik, konfliktus esetén a bérlet érvényesül

• További esetjog:– a kioltott native title nem támad

fel (Fejo, 1998.)– kiterjed a tengerre és

tengerfenékre (Yanner, 1999.)– magában foglalja a vadászatot

is (Yarmirr, 2001.)

India

Brit Kelet-Indiai Társaság I. (1600 – 1765.)

• kezdetben nem kívánt beavatkozni a helyi jogszolgáltatásba– kereskedők és tisztviselők

ügyeiben: angol jog• 1663.- társasági bíróságok (1

jogász – 2 kereskedő)• 1668. – „ésszerű”, „lehetőség

szerint közel áll az angol joghoz”

•1726. – Mayor’s Courts (polgármester + 9 elöljáró): Bombay, Madras, Calcutta

•alkalmazandó jog: angol jog az 1726. évi állapotában, kivéve

•különleges rendelkezések•helyi viszonyok

•fellebbezés:kormányzó - King-in-Council•1753.: Court of Requests

A helyi lakosság ügyeiben a hagyományos jogszolgáltatás érintetlen:•büntető ügyek: a bengáli nawab bíróságai az iszlám jog alapján,•személyállapot, család: a személyes jog alapján•egyéb: hagyományos helyi jogszolgáltatás a közösség joga és szokásai szerint

Brit Kelet-Indiai Társaság II. (1765-1858.)

• 1765 / 1771. – a Társaság megszerzi a teljes polgári és büntető igazságszolgáltatás koncesszióját a Mogultól és a Koronától

• elismerik a személyes jog alkalmazását bizonyos területeken

• más ügyeket (adózás, büntetőjog, igazgatás) területi jellegű joggal rendeznek

– széles diszkrecionális jogkör: méltányosság, lelkiismeret, igazságosság

– Cornwallis Code (1793.)1772. – Warren Hastings•öröklés•házasság•kasztrendszer•vallási szertartások és intézmények •hagyományos szövegek fordítása

•panditok és kádik alkalmazása•kodifikáció

Versengő jogrendszerek

India a Korona alatt (1858 – 1947.) - Raj

• a common law alapvetően átalakítja India jogrendszerét:– a helyi jogalkotás közvetlen londoni

kontrollja– a common law fogalmain és

technikáin alapuló kodifikáció• magánjog: öröklés (1859., 1925.),

szerződések (1872.), tulajdonátruházás (1882.) stb.

• büntetőjog: BTK (1860.), büntetőeljárás (1861.)

– stare decisis (hivatalos döntvénytárak 1861. óta)

– megszüntetik a panditok és kádik alkalmazását (1864.)

– „A méltányosság és lelkiismeret az angol jog szabályait jelenti.” (1887.)

1861. – átfogó bírósági reform•aTársaság bíróságait felszámolják•a bírósági szervezet és személyzet szigorúan az angolszász modellt követi•a hierarchia csúcsán a Privy Council áll•1935-ig nincsen szövetségi bíróság, így az önálló indiai jogfejlesztésnek nincsen központi fóruma

A common law Indiában 1947-ig

• sohasem léteztek külön equity bíróságok (a trust fogalma Indiában más)

• a dologi jog csak a common law fogalmait kölcsönzi

• a szerződési jogban számos ősi hindu elem és újítás

• polgári ügyekben nincsen esküdtszék

• Kísérletek egyes hindu jogintézmények reformjára– Sati Regulation (1829.)– Caste Disabilities Removal

Act (1850.)– Hindu Widows’ Remarriage

Act (1856.)– Hindu Wills Act (1870.)– Child Marriage Restraint

Act (1929.)

A hivatalos és a szokásjog közötti különbség nem tűnik el:

•a szokásjog fragmentálódása•a raj bíróságainak bojkottja

A független India és a common law

• Alkotmány (1950.)– kimondja a korábbi jog

hatályban tartását– a jog vonatkozásában az

angol marad a hivatalos nyelv

• szövetségi jogalkotás és igazságszolgáltatás csak angolul

• egyes tagállamokban a legfelsőbb igazságszolgáltatás a tagállam hivatalos nyelvén (hindi, tamil)

• 1947. – megszűnik a fellebbezés a Privy Council-hoz

• a stare decisis marad, de a Legfelsőbb Bíróság tekintetében enyhül

• a jogászi professzió sok tekintetben amerikai mintára alakul át

• alapjogi katalógus, normakontroll• a hindu jog korrekciója,

egységesítése és modernizációja

• az esküdtszékek eltörlése a büntetőügyekben

Québec

„Je me souviensQue né sous le lysJe croît sous la rose.”(Eugène-Étienne Taché)

A kezdetek• 1534. – Jacques Cartier• 1608. – Samuel de Champlain

(Québec)• 1627. – XIV. Lajos kiterjeszti a

feudális rendszert Új-Franciaországra [társaságok]

• 1663. – Új-Franciaország királyi tartomány

A jog:

-személyes jog a származás helye alapján

-a helytartó és utazó bírák (papok) ítélkeznek

Francia jog Québecben (1663-1760.)

• Magánjog:• Coutume de Paris• a római jog Domat (1625-

1696.) és Pothier (1669-1772.) magyarázatában

• római katolikus kánonjog• királyi rendeletek

– polgári eljárásjog (1667.)– kereskedelem (1673.)– hajózás (1681.)– végrendeletek (1735.)

• helyi szabályzatok, rendeletek (Tanács, intendáns)

• Büntetőjog:• királyi rendeletek alapján

(pl. a büntetőeljárásról [1670.])

• teljes mértékben egyezik az anyaország jogával

Sajátos polgári jogszolgáltatás Québecben

• 1678. – az ügyvédi hivatásrend eltörlése– szegénység– nagy távolságok– képzett ügyvédek hiánya– a felek közösen jogtanácsadást

vehetnek igénybe• első jogi iskola: 1733.• a jogi pozíciók

– betöltéséhez alacsony képzettségi előírás

– adásvétele nem alakul ki– többségét az anyaországból

érkezők töltik be

királyi bíróságok (Québec, Montréal, Trois-Rivières);

egyházi bíróságok;hűbérúri bíróságok (vidéken)

Tanács (Conseil supérieur)

Parlement de Paris (elvi lehetőség)

• Az eljárás a gyakorlatban az ókori római eljáráshoz hasonul:

• a bíró (juge) választottbírót (arbitre) jelöl ki [kereskedő, közjegyző stb.]

• a Tanács döntéseinek elvi irányító jellege van, de nincs precedensrendszer

Brit hatalomátvétel – brit jog (1760 – 1774.)

• brit katonai, majd polgári igazgatás•1764. – brit bíróságok (King’s Bench; Common Pleas) kezdenek ítélkezni a common law alapján•1766. – megjelennek az első ügyvédek

•a katolikus kanadaiakat kizárják a közhivatalokból•a francia ajkú lakosság bojkottálja a polgári igazságszolgáltatást, és a régi jog (ancien droit) alapján rendezi a vitás ügyeit

A vegyes jogrendszer megalapozása (1774 – 1866.)

• 1774. – Québec Act– angolszász büntető

igazságszolgáltatás– „Kanada joga”

alkalmazandó magánjogi ügyekben

• Miért?– kanadai ellenállás (ez nem

mutatkozott a büntetőjoggal szemben)

– biztosítani a hátországot a 13 amerikai gyarmattal szemben

• 1791. – az angolszász többségű területek leválasztása (Ontario)

• 1854. – a feudális birtokrendszer felszámolása

• első kodifikációs periódus (1857 – 1867.)– bizonytalan és nyelvileg eltérő

források– modern kommentárok hiánya– a francia és louisianai kódexek

vonzereje• fellebbezés a Privy Council-

hoz (1949-ig)

Alsó-Kanada Polgári Törvénykönyve (1866.)

• Szerkezetében és stílusában a francia Code civilre (1804.) épül

• Tartalmában jelentős eltérések:– elutasít bizonyos „forradalmi”

változtatásokat (pl. válás)– megtart egyes régi

jogintézményeket (pl. hitbizomány)

– kodifikálja egyes angolszász jogintézmények recepcióját (pl. gazdasági társaságok, végrendelkezés)

• Francia és angol nyelven íródott – kétség esetén az a verzió

irányadó, amely az alkalmazott joggal leginkább összhangban van

• Két fontos társadalmi – kulturális bázis kibékítése:– francia ajkú konzervatív

vidék– jórészt angol ajkú városi

(Montréal) gazdasági elit

Québec Polgári Törvénykönyve – 1994.

• csaknem négy évtizedes előkészítő munka

• megtartja a hagyományos stílust és struktúrát

• utat enged egyes modernizációs törekvéseknek (családi jog, személyállapot)

• újabb angolszász intézményeket emel be a törvénybe – trust – ingó jelzálog– forum non conveniens

• szövetségi jogalkotás tárgya, és így a common law-ra épül:– szellemi alkotások

joga– adójog– közigazgatási jog

Az egyensúlyteremtés művészete I.

Az egyensúlyteremtés művészete II.

• Common law– bírák kinevezése az

angolszász rendszer szerint– a québeci Bar/Barreau

hasonul az amerikai intézményhez

– az esetjogi szemlélet térnyerése a jogalkalmazásban

– az eljárásjogi törvények anglicizálódása

– szövetségi jogalkotás angol tervezetek alapján

• Civiljog– a Legfelsőbb Bíróság 9 bírája

közül 3 québeci, a vonatkozó ügyekben előadó bírák

– önálló törvényhozás– élő kétnyelvűség (citáció,

kommentárok, eljárások, jogi oktatás)

– szövetségi harmonizációs és értelmező rendelkezések

– a civiljog a québeci identitás meghatározó része