A kérdőíves módszer

A kérdőíves módszer

Czető Krisztina [email protected]


Mikor célszerű alkalmazni? Közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek feltárására

alkalmazott legdirektebb módszer, előre meghatározott, egységesen feltett kérdéssor.

Leíró, magyarázó és feltáró célokra egyaránt alkalmas.

Szokolszky (2004)


Szokolszky (2004)

Egy kutatás születése

Kutatási kérdés meghatározása A vizsgálati populáció, minta, mintavétel

kiválasztása Kérdőív megszerkesztése Kipróbálás Kérdőívfelvétel Feldolgozás, kódolás Elemzés, publikálás

Szokolszky (2004)

A kutatási kérdés meghatározása

Szokolszky (2004)

A kutatási kérdés meghatározása

Szokolszky (2004)

Stratégiák I.

Szokolszky (2004)

Stratégiák II. Alapszerkezet

Bevezető: ismerteti a vizsgálat célját hangsúlyozzuk a válaszadás fontosságát és bizalmas adatkezelést

Tartalmi rész: fő kérdések: kutatás tárgyára irányulnak szűrő kérdések: irányítják a válaszadót kiegészítő kérdések az elemzéshez:

demográfiai kérdések bemelegítő kérdések kontrollkérdések

Szokolszky (2004)

Stratégiák III.

Szokolszky (2004)

Stratégiák III. Zárt kérdések

Kényszerválasztás: két alternatíva közül kell választania a válaszadónak

Kategórialista: két vagy több kategória közül kell választani

Rangsorolás Becslési skála:

mértékre vagy gyakoriságra vonatkozik numerikus: 3-7 fok közötti mozgó skála, amelyen a megjelölt érték a

válasz intenzitását vagy gyakoriságát jelöli grafikus skála: Guilford- hőmérő-skála a válaszoló maga jelöli a válasz

mértékét a két végpont között

Szokolszky (2004)

Stratégiák IV. Attitűdskálák

Likert-féle skála: könnyen kidolgozható ítéletsor Jó tanácsok:

ne legyen tényszerű ne legyen nehezen érthető ne legyen homályos ne hívjon elő egyöntetű választ ne tartalmazzon egyszerre több állítást ne legyen sugalmazó

Szemantikus differenciál skála (Osgood) konnotatív (érzelmi) jelentéstartalmak mérésére tükrözi a hétköznapi gondolkodás eredendően értékelő jellegét a vizsgálati személynek az a feladata, hogy a tulajdonságpárok között elhelyezett 7 vagy 5

fokozatú ítéletek sorozatával fejezze ki az attitűdtárgyra vonatkozó benyomását az érzelmi viszonyulást ragadja meg

Szokolszky (2004)

Stratégiák V.Nyílt kérdések

szabad kifejezésre ad lehetőséget feldolgozás: tartalomelemzés – kategorizálás – kódolás

Stratégiák V. Jó tanácsok

Tompítás: a szociális megfelelési igény hatásának csökkentésére szolgál,

amennyire lehet csökkenteni kell a megítélés kicsengését.

Bevezető mondat: amely kinyilvánítja, hogy a kérdezők nem nyilvánítanak

értékítéletet.

Szokott Ön hazudni? Előfordult már, hogy tudatosan nem a valóságnak megfelelő állítást tett? Milyen gyakran?

Mindenkivel előfordul, hogy…

Szokolszky (2004)


Projektív kérdezés: a kényes, nehéz kérdésekre adandó választ könnyíti, ha az illetőnek nem saját

személyére kell vonatkoztatni a választ.

Indirekt kérdezés: ha a célhoz való kapcsolódás implicit, latens, a válaszadó nem látja rögtön át a

kérdés célját. Hazugságskála:

a megfelelési igény ellenőrzésére szolgál, néhány kérdés, amely implicit módon arra kérdez, hogy az illető számára mennyire fontos mások véleménye, amikor ő maga véleményt alkot

Mit gondol, helyes a gyerekeket fizikailag büntetni?

Sokan gondolják, hogy helyes a gyerekeket fizikailag büntetni. Ön szerint egyet lehet érteni ezzel a nézettel?

Előfordult már Önnel, hogy hazudott?

Szokolszky (2004)


Külső forrással való egybevetés: minél inkább tudatásban van a válaszadó ellenőrizhetőségének, annál őszintébben

válaszol.

Pozitív és negatív kérdések egyensúlya: egyaránt legyenek pozitív és negatív módon megfogalmazott kérdések (DE! a

tagadólag megfogalmazott kérdésekre nehezebb válaszolni).

Vissza szokta vinni időre a könyvtári könyveket? Előfordul, hogy nem viszi vissza időre a könyvtári könyveket?

Szokolszky (2004)

Stratégiák V. Mérlegelés

Előnye: olcsó, gyors a használatuk nagy mennyiségű adatot kaphatunk általuk

Hátránya: Vajon mennyiben jelzik előre a valós viselkedést? olyan esetben is véleményt mondhatnak, amivel kapcsolatban

nincs attitűdjük

Lehetőség: TRIANGULÁCIÓ!

Szokolszky (2004)

Példák, dilemmák felvetések A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben

On-line kérdőív

Murphy és Likert dolgozta ki 1938-ban, és „Internacionalizmus skálának” nevezik.

„Utasítás: Az alábbiakban olyan mondatokat sorolunk fel, amelyek azt mondják meg, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni. Ha Ön nagymértékben egyetért a megállapítással, akkor húzza alá a „nagymértékben helyesli” szavakat, és így tovább, tekintetbe véve a többi attitűdöt (helyesli, határozatlan, helyteleníti, nagymértékben helyteleníti).

18. A tartós béke érdekében arra kellene törekednünk, hogy bírói úton döntsük el más nemzetekkel minden olyan nézetkülönbséget, amelyet nem tudunk a diplomácia révén rendezni.

19. Az olyan személynek, aki szereti az embertársait, vissza kell utasítania, hogy bármiféle háborúban részt vegyen függetlenül attól, hogy ez milyen komoly következményekkel jár az országra nézve.

Nagymértékben helyesli

Helyesli Határozatlan Helyteleníti Nagymértékben helyteleníti

5 4 3 2 1

Nagymértékben helyesli

Helyesli Határozatlan Helyteleníti Nagymértékben helyteleníti

5 4 3 2 1

Hasznos irodalmak Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a

pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris. Budapest.

Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe.

Hivatkozás segédlet http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50

Műhelynaptár Kari konferencia:

2012. november vége – december eleje. 10 oldalas munkaanyag. 15perces bemutató + 5 perc vita.

Nevezési határidő a hallgatók számára: 2013. január 9. (szerda)

XXXI. OTDK: 2013. április 2-5. (?4-6)

TDK kisokos A nevezés feltételei:

képzési idő alatt, önképzési céllal készült munka. Nem tartoznak a szekcióba a döntően szakmódszertani (tantárgy-

pedagógiai), illetve oktatástechnológiai (oktatástechnikai) indíttatású és tartalmú munkák!

A dolgozat formai követelményei: terjedelem: 60 oldal (120 000karakter) + 40 oldal mellékletek,

irodalomjegyzék. Rezümé: 2500 karakter.

A dolgozatok értékelése

ELMÉLETI EMPIRIKUS INNOVÁCIÓ

1. A témaválasztás indoklása, a kutatás relevanciája: 0–6 pont

1. A témaválasztás indoklása, a kutatás relevanciája: 0–6 pont

1. A témaválasztás indoklása, az innováció és/vagy fejlesztés relevanciája: 0–6 pont

2. Az alkalmazott kutatási módszer sajátosságai: 0–6 pont

2. Az adatgyűjtés módja: 0–4 pont 2. Az innováció és/vagy fejlesztés eredetisége: 0–4 pont

3. A kutatási módszer felhasználásának szintje: 0–7 pont

3. A minta megfelelősége: 0–4 pont 3. Az innováció és/vagy fejlesztés kidolgozottsága: 0–4 pont

4. Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása: 0–12 pont

4. Az adatok feldolgozásának mélysége: 0–7 pont

4. A kipróbálás következtetéseinek, eredményeinek bemutatása: 0–7 pont

5. A dolgozat szerkezete, stílusa: 0–6 pont

5. Az eredmények megbízhatósága, bizonyítottsága: 0–10 pont

5. Az eredmények elemzésének mélysége: 0–10 pont

6. Az irodalomjegyzék és a mellékletek: 0–6 pont

6. A dolgozat szerkezete, stílusa 0–6 pont 6. A dolgozat szerkezete, stílusa 0–6 pont

7. A lektor dolgozatról alkotott összbenyomása: 0–7 pont





Jó munkát kívánok!

Documents

A kérdőíves módszer