A kommunikáció társas és kulturális keretei

7. Nevelési és vezetési stílusok

• Milyen a jó/rossz vezető? Hogyan hat a csoportra?

• Machiavelli: Il Principe (A fejedelem)

• A személyiségvonás elméletek

• A MACH-IV teszt

• A vezetői stílusok

– Autokrata stílus

– Demokrata stílus

– Laissez-faire stílus

• Nevelési stílusok

– Tekintélyelvű nevelői stílus (megkövetelő szülő)

– Irányító nevelői stílus (megkívánó szülők)

– Engedékeny nevelői stílus

• Összefoglalás

Tartalomjegyzék

2

3

• A filozófus királyok (Platón: Állam)

– A legjobb arra ruházni a hatalmat, aki nem törekszik annak megszerzésére (filozófusok)

– A filozófus királyokat a „bölcsesség szeretete” és az igazság keresése hajtja – nem korrumpálhatók

– Feleségeik és gyerekeik „közösek”, senkihez sem kötődnek túlságosan, így senki érdekét nem helyezik a többiek elé.

– Ötven évnyi képzés után válhat valaki filozófus királlyá.

A jó/rossz vezető

• Királytükrök: célja, hogy a király számára, mintegy tükröt tartva, bemutassa a jó uralkodó mintaképét.

– Példa. Szent István Intelmei Imre Herceghez

– Morális és intellektuális ideál.

– „Jósággal közeledsz a jóhoz,az igazhoz igaz vagy.A tisztával tisztán bánsz,a hamissal azonban hamis módra.”

– „Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.” 4

5

• A fejedelem, szemben a királytükrökkel, nem egy ideális állapot leírását tartalmazza, hanem a korabeli Itália és ezen belül Firenze politikai valóságára reflektál. Machiavelli leírása nagyfokú politikai realizmust tükröz.

• Hatása nem csak a politikai gondolkodásra jelentős, hanem az egyik első vezetéselméletként is felfogható.

• Gondolatait mind a mai napig előszeretettel idézik leadership tréningeken.

Machiavelli: A fejedelem

6

• A vezetés tanulható, és mint egy mesterség, elsajátítható.

• „Eszménye az az államférfi volt, aki tudatosan tör céljai megvalósítása felé: új államot alapít és saját maga alakítja ki közössége rendjét” (Takács – Péteri).

• A vezetőnek erőt kell felmutatnia és nem riadhat vissza a manipulációtól.

• „Kétféle módszer van a küzdelemben: az egyik a törvényekkel, a másik az erőszakkal. Emberi tulajdonság az egyik, állati sajátság a másik. Mivel azonban az egyikkel némelykor nem boldogulsz, a másikhoz kell folyamodnod…Az egyik a másik nélkül nem lehet tartós (Machiavelli).

7

• „Jól alkalmazott kegyetlenségnek nevezik azt, ha a rosszról egyáltalán jót mondani lehet – amire hirtelen, a körülmények kényszerítésére kerül sor, s amit nem kitartóan alkalmaznak, idővel pedig a lehető legnagyobb mértékben az alattvalók érdekére fordítják azt. Rosszul alkalmazott pedig az, amit eleinte alig veszünk észre, s idővel ahelyett, hogy megszűnnék, erősödik” (Machiavelli)

• Machiavelli „a vezető állami tisztségviselők hűségét ezzel szemben nem a félelem, hanem a függőség érzése révén látta biztosíthatónak” (Takács –Péteri).

8

• A vezető valamilyen személyiségvonásában (trait approach; „nagy ember” elméletek) keresték a jó vezetés titkát.

• A XIX. századból a megközelítés követői között említhető Thomas Carlyle és Francis Galton. Kutatásaikban megkísérelték meghatározni a vezetői tulajdonságokat, és a vezetők családfáját vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek közül néhányan vezetőnek születnek, azzá válni viszont nem lehet.

• Megközelítésük hasonló Cesare Lombroso kriminológiai kutatásaihoz (XIX. sz.), melyben kifejtette, hogy a bűnözők sajátos örökletes fizikai és pszichés jellemzőkkel bírnak.

A személyiségvonás elméletek

9

• Néhány példa Lombroso kutatásaiból; L’uomo deliquente (1876).

– A tolvajt kifejező arcáról, kezének gyorsaságáról, kicsi és gyorsan járó szeméről ismerni meg.

– A gyilkost hideg, üveges tekintetéről, véreres szeméről és nagy, sólyomszerű orráról.

– A nemi erőszakot elkövetőknek kiugró füle van, stb.

• Különösen érdekelték a női bűnelkövetők, akik szerinte sokkal kegyetlenebbek a férfiaknál.

10

• Lombroso katonaorvos volt Itáliában. Elmegyógyintézetekben (persze akkor nem így nevezték) és börtönökben kutatott.

• Még életében rendelkezett róla, hogy fejét tudományos célra használják.

Bologna, 1978. (Photo by Romano Cagnoni/HultonArchive/Getty Images)

11

Példák a vezetői személyiségvonásokra

• Bird az 1940-es években 79 vezetői tulajdonságot gyűjtött össze a korábbi kvalitatív vizsgálatokból:

– Nyitottság, döntésképesség, kreativitás, együttműködési készség, határozottság, testmagasság, teljesítmény-orientáltság, alkalmazkodóképesség, kitartás, befolyásolási képesség, önbizalom, konfliktustűrés, felelősségvállalás, analitikus gondolkodás, beszédkészség, helyzetfelismerés, stb.

12

• Az első MACH tesztet az 1960-as években Richard Christie és Florence L. Geis fejlesztette ki.

• Machiavelli Il Principe c. művéből az emberi természetre és a társas kapcsolatokra vonatkozó állításokat kivonatoltak. Ebből lett kérdőívük, a MACH-IV teszt.

• Állításuk szerint a Machiavellianizmus külön személyiségjegy, mely tesztükkel mérhető.

• Ma is használják. Online is kitölthető, pl. itt: https://openpsychometrics.org/tests/MACH-IV/

A MACH-IV teszt

13

• A teszt eredményét befolyásolhatja, hogy mit tartunk társadalmilag kívánatosnak.

• Utóbbi hatás kiszűrésére kifejlesztették a MACH-V tesztet, mely kényszerválasztásos technikán alapul (fokozatok a válaszlehetőségek).

• A válaszok értéke súlyozva van, 60-100 között magas MACH értékkel rendelkezünk; manipulatív személyiség

14

• Christie és Geis három tulajdonságot azonosított, melynek jelen kell lennie, hogy valakit machiavellista személyiségként jellemezhessünk:

– Az emberek manipulálhatóságának hite

– A manipulálásra vagy annak kísérletére való hajlandóság

– A manipulációban való jártasság, készség

• Más kísérletek:

– Szempróbás becsületességvizsgálat: beépített személy megpróbálja csalásba beugratni a kísérleti személyt amikor a kísérleti személy elhagyja a termet. Később a kísérletvezető gyanakodásának adott hangot. Magas MACH érték (szemkontaktus hazugság közben is).

15

– Konteszt játék: kártyáztak. Az nyer, akinek a legtöbb pontja van. Koalíciókat lehetett kötni és befolyásolni a gyengébbeket. Eredmény: azok az emberek, akik hisznek a manipuláció lehetőségében, többnyire maguk is eredményes manipulátorok.

16

• Az 1950-es években a szociálpszichológusok elkezdték úgy gondolni, hogy nem határozható meg kontextus nélkül, hogy milyen a jó vezető.

• Például Churchill jó vezető volt háborúban, de sikertelen békeidőben. Egy jó vezetőnek a szituációtól függően lehet szüksége empátiára vagy könyörtelenségre.

• A kutatások új fókusza:

– Egy adott szituációban milyen a jó vezetés– Milyen vezetői magatartások mellett

működik legjobban egy adott csoport

• A személyiségvonás elméletek mind a mai napig népszerűek (1980-as években kvantitatív lökés).

17

• A II. Világháború új kérdéseket vetett fel. Hogyan tudtak diktatúrák felemelkedni Európában? Hogyan váltak gondolkodó, racionális és empatikus emberek szinte egyik napról a másikra autokrata rezsimek vakbuzgó tömegemberévé?

• Hogyan követhettek el olyan civilizált nemzetek állampolgárai, mint a német olyan kegyetlen, brutális, embertelen tetteket, mint a holokauszt?

• A szociálpszichológusok szerették volna megérteni, hogy milyen vezetői és egyéb társas magatartások vezettek a Náci Németország és a Szovjetunió diktatúráihoz.

18

• Ez a szociálpszichológia aranykora. A kurzus során tárgyalt számos elmélet (Zimbardo börtönkísérlete, Milgram-kísérlet) innen eredeztethető. Ez motiválta Lippitt és White munkásságát is.

• Kurt Lewin, a „csoportdinamika” atyja és munkatársai Lippitt és White a személyiségvonás elméletektől elmozdulva új megközelítést kerestek, és arra voltak kíváncsiak, hogy milyen a hatékony vezetés.

• Lippitt és White kísérletükben (1939) 10 éves gyerekekből álló 5 fős csoportokat alakított. Feladat: színházi álarcok készítése. Három felnőtt vezető volt, akiket háromféle vezetői stílusra képeztek ki: autokrata, demokrata, laissez-faire.

• Rotációt alkalmaztak. Milyen hatással van az egyén viselkedésére?

19

• Jellegzetességei:

– Minden közérdekű döntés a vezetőé.

– A tevékenységek lépéseit a tekintély írja elő. Egyszerre csak egyet, hogy a következő lépés nagymértékben bizonytalan legyen.

– A vezető jelöli ki a feladatot és a munkatársakat.

– A vezető hangsúlyozza saját személyének a súlyát, amikor a résztvevő munkáját dicséri vagy bírálja. A vezető kivonja magát a csoport tevékenységéből.

Az autokrata vezetési stílus I.

20

• Jellemzői:

– Parancsolás (közvetlen parancs/utasítás vagy közvetett parancs).

– Letörő rendelkezések

– Nem tárgyilagos bírálat/dicséret. A vezető személyes értékítéletének és a státuszhierarchiának a hangsúlyozása.

Az autokrata vezetési stílus II.

21

• Behódolással reagáló csoportnál:

– Magas a vezetőtől függő akciók száma – függés –individualitás hiánya.

– Általánosan nyomott légkör.– A csoporttal törődő javaslatok kis száma.– A játékkal kapcsolatos beszélgetések alacsony

száma.– A „kívülre vonatkozó” beszélgetések alacsony

száma.– A barátságos megnyilatkozások száma

magasabb, mint a demokráciában! *oka: a vezető hatására kialakul az erkölcsi jóság légköre+.

– A közös frusztrációs helyzet hatására erősödik az összetartozás.

Az autokrata vezetési stílus következményei I.

22

Az autokrata vezetési stílus következményei II.

• Agresszíven reagáló csoportnál:

– Magas a vezetőtől függő akciók száma– A csoporttal törődő javaslatok száma alacsony– A játékkal kapcsolatos beszélgetések száma is

alacsony– Agresszió megjelenése:

• Hatalmaskodó fölényéreztetés, határozott ellenségeskedés.

• Agresszív felszólalás a figyelem felkeltésére• A foglalkozás végén a játékok megrongálása• A bűnbak-kijelölés jelensége (nem a

vezetőt veszi célba az ellenségeskedés): a felszínen jelentkezni nem tudó, frusztráció okozta elégedetlenség, nem nem nyilvánul nyíltan a vezető ellen.

23

• Jellegzetességei:

– Minden közérdekű kérdésben a csoport dönt, vitát követően.

– A tevékenység perspektívája a vita során alakul ki. A csoportcélhoz vezető lépések világosak, ha technikai tanácsra van szükség, a vezető több alternatívát javasol választásra.

– Szabadon választják meg munkatársaikat és a munkamegosztást.

– A vezető objektív dicsérete vagy bírálata közben arra törekszik, hogy valódi csoporttag legyen.

A demokrata vezetési stílus I.

24

• Jellemzői:

– Irányító tanácsok – a vezető a szóban forgó cselekvési irányt összekapcsolja a fiúk valamelyik saját céljával: segít a szabadon válaszható alternatívák tisztázásában: sok esetben a vezető példa formájában fogalmazza meg a tanácsait; nem alkalmaz bonyolult formákat, csak akkor, amikor az egybeesik a gyerekek érdekeivel.

– Tájékoztatás: a csoporttagok ismereteinek szélesítése (az egyéntől függ, hogy felhasználja-e).

– Az önirányítás serkentése – a csoport egészét tanítja arra, hogy megálljon a lábán, mint csoport.

– Szívélyes és bizalomteljes viselkedés– Demokratikus dicséret és bírálat: a gyerekek elsajátíthatják a célok és

eszközök értékelésének kritériumait és eszközeit.– Egyenlőség a viselkedésben – a vezető nem törődik saját hatalmával,

státuszával.– Affektív töltetű szavak használata.

A demokrata vezetési stílus II.

25

• A munka iránti spontán érdeklődés

• Nagyfokú eredetiség és alkotó gondolkodás a munka területén

• Erősebb a csoporttal való törődés és több a baráti megnyilatkozás

A demokrata vezetési stílus következményei

26

A laissez-faire vezetési stílus

• Jellegzetességei:

– A vezető minimális részvétele, az egyéni és csoportdöntés teljes szabadsága.

– A vezető rendelkezésre bocsátja az anyagot, majd közli, hogy kérésre további információval szolgál. A vitában nem vesz részt.

– A vezető a munkával kapcsolatos ügyekből teljesen kivonja magát.

– A vezető a résztvevők tevékenységéről ritkán tesz megjegyzést. Az események menetét nem értékeli és nem szabályozza.

• A demokrácia és a laissez-faire közti különbség

– Az irányító tanácsokat nem a megfelelő pillanatban alkalmazzák.

– Önirányítás serkentése – a vezető visszahárítja a felelősséget a csoport tagjára.

27

A laissez-faire vezetési stílus következményei

• Kevesebb és rosszabb munka – oka: irányító tanács rossz alkalmazása

– Szervezetlen munka: kudarc-érzés kialakulása, kétségbeesés, kirobbanó agresszió.

– Mindezek következménye a csökkent érdeklődés a munka iránt.

• Ugyanakkor több játék, a nagyobb szabadságból adódóan.

• A csoporttal törődő megjegyzések száma itt a legmagasabb! Oka: nem a csoporttevékenység létezése, hanem annak vágya fejeződik ki! Ez a vezetési stílus kevésbé szervezett, kevésbé eredményes csoportot alakított ki, és kevésbé elégítette ki a résztvevők szociális szükségleteit, mint a demokratikus vezetés.

28

• A csoporttagok inkább választják a demokratikus vezetőt, mint az autokratikus vagy a laissez-faire vezetőt.

• Miért nem inkább az utóbbit választják, ha ott a legnagyobb a szabadság?

• A demokrácia a legelőnyösebb, mert

– Itt a legerősebb a munkamotiváció, és itt a legnagyobb az eredetiség.

– Több a csoporttal való törődés és baráti megnyilvánulás.

• Vagyis a demokrácia a legeredményesebb vezetői stílus, mert

– A munkával kapcsolatos célokat is elérte (amit az autokrácia valósított meg).

– És a társadalmi célokat is elérte (amit a laissez-faire vezetési stílus valósított meg).

Lippitt és White kísérletének összegzése

29

• Az egyes vezetői stílusok ritkán vagy soha nem jelennek meg tisztán a társadalomban.

• A kontroll és a szabadság közötti kívánatos egyensúly a szituációtól függ (pl. hadsereg, sebészorvos, kreatív vagy marketing munkakör).

• Nem jelenthetjük ki, hogy az autokratikus vagy a laissez-faire vezetés soha nem célravezető.

Megjegyzések a vezetési stílusokhoz

30

• Diana Baumrind az alábbiakat vizsgálta a szülői nevelési stílus vizsgálatakor: Ad-e a szülő rendszeres feladatokat a gyereknek? Elvárja-e, hogy elrakja a játékait? Intellektuálisan gazdag környezetet teremt-e? Normákat állít-e a gyerek elé? Erősen korlátozza-e a tévénézést? Mindig azonosa időben fekteti-e le a gyereket? Támogatja-e más felnőttekkel való érintkezését? Elvárja-e az érett étkezési viselkedést? Hagyja-e a gyerektől kényszeríteni magát? Alkalmaz-e büntetést, ha a gyerek szembeszáll vele? A szülő igényei elsőbbséget élveznek-e? Ösztönzi-e az önálló cselekedeteket? Kikéri-e a gyermek véleményét? Utasításait kíséri-e magyarázat? Ösztönzi-e a szóbeli egyezkedéseket? Visszafogja-e idegességét, türelmetlenségét amikor a gyermek piszmog vagy bosszantó? Elzárkózik-e amikor elégedetlen? Képes-e az empátiára?

• Eredménye: a szülői viselkedés 77%-ban megfeleltethető a következő három nevelői stílusnak.

Nevelési stílusok – Baumrind kutatása

31

• A tekintélyelvű nevelői stílust követő szülők (megkövetelő szülők) megpróbálják gyermekeiket hagyományos normák szerint formálni, korlátozni és értékelni.

• A tekintélynek való engedelmességre helyezik a hangsúlyt. Nem engedik gyermekeiknek az alkudozást.

• Gyakran szabnak ki büntetéseket gyermekük „makacsságának” megfékezésére, amikor a gyermek viselkedése eltér attól, amit ők kívánatosnak tartanak.

Nevelési stílusok – megkövetelő szülők

32

• Az irányító nevelői stílust követő szülők (megkívánó szülők) számára természetes, hogy tudásuk, tapasztalataik, eszköztáruk és testi erejük nagyobb, mint gyermekeiké, de úgy gondolják, hogy a szülők és a gyerekek jogai kölcsönösek.

• Ritkábban alkalmaznak testi fenyítést és kevésbé hangsúlyozzák a tekintélynek való engedelmességet.

• Elmagyarázzák gyermekeiknek a szabályokat és döntéseiket. Meg is vitatják velük. Készek figyelembe venni a gyermek nézőpontját. Magas elvárásaik vannak: ösztönzik az egyéni, független viselkedést.

Nevelési stílusok – megkívánó szülők

33

• Az engedékeny nevelői stílust követő szülők alkalmazzák a legkevesebb korlátozást gyermekeik viselkedésére. Vagy azért, mert úgy vélik, hogy a gyermeknek saját tapasztalatán keresztül kell tanulnia, vagy azért, mert nem akarnak a fegyelmezéssel bajlódni.

• Nagy szabadságot adnak gyermekeiknek, akik maguk határozzák meg programjaikat, időbeosztásukat. Sokszor megvitatják velük a családi döntéseket. Nem várnak el olyan magas szintű teljesítményt és érett viselkedést, mint a megkövetelő és megkívánó szülők.

Nevelési stílusok – engedékeny szülők

34

• A tekintélyelvű szülők gyermekeinél gyakran tapasztalható a szociális készségek hiánya más gyermekekkel szemben.

• Gyakran meghátrálnak a társas érintkezés elől és csak ritkán kezdeményeznek.

• Erkölcsi konfliktus esetén hajlamosak külső tekintélyhez fordulni helyes döntésért.

• Sokszor jellemzik ezeket a gyermekeket a spontaneitás és az intellektuális érdeklődés hiányával.

A megkövetelő szülők gyermekei

35

• Az irányító szülők gyermekei nagyobb önállóságot és önkontrollt mutatnak. Bátrabban vizsgálódnak új helyzetekben és elégedettebbek, mint a megkövetelő és az engedékeny szülők gyermekei.

• Bár magas elvárásokat támasztanak feléjük szüleik, mindig elmagyarázzák nekik, hogy miért jutalmazzák vagy büntetik őket. Ezek a magyarázatok segítik a gyermekeket a társas szabályok megértésében és elfogadásában, valamint érzelmi biztonságuk kialakításában.

A megkívánó szülők gyermekei

36

• Az engedékeny szülők gyermekei viszonylag éretlenek, kevéssé önállóak.

• Nehézséget jelent számukra, hogy uralkodjanak indulataikon vagy, hogy vállalják a felelősséget társas helyzetben.

Az engedékeny szülők gyermekei

37

• Baumrind szerint a fiúk és lányok eltérően reagálnak különböző nevelési stílusokra.

– A tekintélyelvű stílusban nevelt fiúgyermekeknek komolyabb problémái adódnak a társas kapcsolatokban, mint a lányoknak. Gyakrabban fejezik ki haragjukat, szállnak szembe a tekintéllyel.

– Az irányító stílusban nevelt leánygyermekek önállóbbak voltak fiútestvéreiknél, a fiúk viszont nagyobb felelősségérzettel rendelkeztek, mint a lányok.

Nevelési stílusok – fiúk és lányok

38

• Baumrind a szülői nevelési stílusok és a gyermekek óvodai viselkedése között korrelációt figyelt meg. Azonban a korreláció nem oksági kapcsolat (lásd. 1. előadás)!

• Lehetett több olyan közös ok is, ami kihatott mind a szülők nevelői stílusára, mind a gyermekek viselkedésére.

• Az is lehet, hogy a különböző személyiségű gyermekek különböző nevelési stílusokat hívtak elő (pl. különlegesen aktív és könnyen frusztrálódó gyermek tekintélyelvűt).

Nevelési stílusok – disclaimer

39

• Láttuk, hogy egyesek szerint csak hosszas képzést követően és a megfelelően kialakított társas környezetben válhat valaki jó vezetővé (Platón). Mások szerint a vezetés, mint egy mesterség elsajátítható (Machiavelli). A vezetéselméletek egy része (személyiségvonás elméletek) szerint az, hogy kiből lehet jó vezető személyiségtől függ. Jó vezetőnek születni kell. Mások szerint már az sem egyértelmű, hogy ki a jó vezető/mi a jó vezetés. Nagymértékben függ ugyanis a szituációtól, vagyis attól, hogy kiket és miben kell vezetnie.

• Az autokrata vezetési stílus megfelelő lehet pl. a hadseregben vagy a Cirque de Soleil életveszélyes koreográfiájának megtervezésekor, azonban kreatív kutatómunkát nem lehet mellette végezni. A laissez-faire vezetési stílusban rossz a teljesítmény és a munkatársak könnyen elvesztik motivációjukat, de sokat törődnek csoportjukkal. A demokrata vezetési stílus a legideálisabb, mert a munkával és a közösséggel kapcsolatos célokat is eléri.

Összefoglalás

40

• Baumrind szerint alapvetően három szülői-nevelői stílus van: a tekintélyelvű (megkövetelő szülők), az irányító (megkívánó szülők) és az engedékeny. A gyermekek tipikus óvodai viselkedése korrelál a szüleik által alkalmazott nevelési stílussal (de a korreláció nem okság!).

Összefoglalás

41

Köszönöm a figyelmet!