A magyar akvakultúra ágazat sajátosságai Charakterystyka

Akasztó 2015. szeptember 22-23.

A magyar akvakultúra ágazat sajátosságai

Charakterystyka węgierskiej akwakultury

Dr. Szűcs István

MASZ alelnök

„Vállvetve az édesvízi akvakultúra fejlesztésért”

- Ramię w ramię dla rozwoju słodkowodnej akwakultury -

Struktúra

• Földrajzi elhelyezkedés

• Termelési sajátosságok

• Termelési alapok

• Termelési adatok

• Külkereskedelem

• SWOT analízis

• Problémák / kihívások

• Támogatási lehetőségek forrása

• Következtetések

HUNGARY

Akvakultúra Magyarországon

(a) Extenzív édesvízi akvakultúra

(kb. 24-25 000 ha tóterület)

• Alacsony népesítés, csak a természetes táplálékkészletek kerülnek kiegészítésre (búza, kukorica, tritikálé, borsó, csillagfürt)

• Gabonaalapú takarmányozás+trágyázás

• Alacsony fajlagos hozamok, szezonalítás

• Ezek a halastavak ökológiai szolgáltatásokat végeznek és fontos tájképi szerepet töltenek be

• Legfontosabb halfajok: ponty domináns polikultúra: busa, amur, lesőharcsa, csuka, fogassüllő, compó, ezüstkárász.

(b) Intenzív édesvízi akvakultúra

(kb. 12 000 m3 termelő víz)

• Két legfontosabb forma:

– Vízátfolyásos rendszerek (WCF)

– Recirkulációs rendszerek (RAS)

• Jellemző a magas beruházási és üzemelési költség, de magas a fajlagos hozam és termelési érték is

• Teljesen kontrolált (iparszerű) termelési körülmények

• Teljesértékű tápok használata (halliszt)

• Legfontosabb halfajok: afrikai harcsa, lesőharcsa, pisztrángfélék, barramundi, tokfélék.

+ kombinált rendszerek

No.1.

Élelmiszertermelés (technológia)

No.2.

Környezetvédelem (megújuló energiaforrások)

No.4.

Rekreáció

(horgászat, turizmus)

No.3.

Természetvédelem

(biodiverzitás)

A halastavi gazdálkodás elemei

Ökológiai funkció

• Kevesebb környezeti terhelés

• Vizesélőhelyek védelme

• Biodiverzitás megőrzése

• Ökológiai rehabilitáció

Gazdasági funkció

• Fogyasztói igények

• Biztonságos élelmiszer

• Horgászigények

Szociális funkció

• Vidéki foglalkoztatás

• Rekreációs igények kiszolgálása

• Környezettudatos fogyasztói viselkedés

ÁL

LA

TE

GÉ

SZ

SÉ

GÜ

GY

A tógazdasági halhozamot befolyásoló tényezők

TÉNYEZŐK EREDŐJE

KA

LL

ÓD

ÁS

- mad

ár

- eg

yéb

FE

KV

ÉS

, KIT

ET

TS

ÉG

TÓ

TA

LA

J

VÍZ

MIN

ŐS

ÉG

- h

őm

érs.

KL

IMA

ITK

US

- légn

yom

ás

TÉ

NY

EZ

ŐK

- nap

sug.

(inten

zitás,

tarta

m)

HU

MÁ

N T

ÉN

YE

ZŐ

K

TE

CH

NO

LÓ

GIA

GE

NE

TIK

AI - fa

j

- fa

jta

PO

TE

NC

IÁL

- hib

rid

TR

ÁG

YÁ

ZÁ

S

- a

rán

y

NÉ

PE

SÍT

ÉS

- men

nyiség

e

- m

inőség

e

- m

enn

yiség

TA

KA

RM

ÁN

Y - m

inőség

- féleség

A ponty főbb termelési mutatóinak

alakulása

Ponty

kihelyezés

kg/ha

Ponty bruttó

hozam

kg/ha

Ponty nettó

hozam

kg/ha

Súlynövekedési

hányados

240-250 620-650 370-400 2,5-2,6

Az extenzív haltermelést szolgáló halastóterület

alakulása Magyarországon

24 069

25 445

26 81325 846 26 248 26 511 26 510 26 739 26 567

27 567

28 791 28 65829 348

21 090

22 839 22 850 23 07823 878 24 302 24 248 23 893 23 639

24 364

26 083

24 461 24 033

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

he

ktá

r (h

a)

Teljes tóterület Üzemelő tóerület (ha)

Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet

A magyarországi extenzív és intenzív akvakultúra

termelésének alakulása

19 124 19 063

20 52721 024

22 79723 480

22 53121 993

20 674

22 585

21 46021 814 21 807

11 57311 924

12 744

13 660

14 687

15 865 15 687

14 82514 244

16 348

15 133 14 83215 364

7 5517 139

7 7837 364

8 1107 616

6 845 7 1686 430 6 238 6 328

6 9826 443

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

22 000

24 000

26 000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

ton

na

Megtermelt halmennyiség (bruttó) Étkezési hal (nettó) Tenyész és növendék hal


A magyarországi akvakultúra étkezési célú

haltermelésének faji megoszlása

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

t o

n n

a

Ponty Amur

Busa (fehér/pettyes/hibrid) Lesőharcsa

Vadhal (pl. ezüst kárász, keszegfélék, stb.) Afrikai harcsa

Egyéb


A magyarországi akvakultúra étkezési célú

haltermelésének faji megoszlása (2002-2014 évek átlaga)

Ponty

66%

Amur

4%Busa

(fehér/pettyes/hibrid)

11%

Lesőharcsa

1%

Vadhal (ezüst kárász,

kínai razbóra,

keszegfélék, stb.)

4%

Afrikai harcsa

12%Egyéb

2%


A magyarországi halászati és akvakultúra termékek

exportjának alakulása

11 240

13 207

20 34719 732

20 314

24 625

2 635

3 902

8 882

7 046

8 237

9 292

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

2009 2010 2011 2012 2013 2014

ton

na

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

eze

r E

UR

Export Mindösszesen (tonna) Export ebből élőhal (tonna)

Export Mindösszesen (ezer €) Export ebből élőhal (ezer €)



importjának alakulása

49 857

53 889

62 792 61 841

67 581

76 448

580 4792 674 2 001 2 362

4 440

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

2009 2010 2011 2012 2013 2014

ton

na

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

eze

r E

UR

Mindösszesen (tonna) ebből élőhal (tonna)

Mindösszesen (ezer €) ebből élőhal (ezer €)



exportjának és importjának alakulása

11 24013 207

20 347 19 732 20 314

24 625

49 857

53 889

62 792 61 841

67 581

76 448

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

2009 2010 2011 2012 2013 2014

eze

r E

UR

Export Import


ERŐSSÉGEINK (akvakultúra)

• A tógazdasági haltermeléshez kedvezőbbek a klimatikus viszonyok, mint a legtöbb európai pontytermelő országban és a tógazdálkodás évszázados szakmai tapasztalatokra alapozottan folyik

• A rendelkezésre álló minősített ponty tájfajták kiváló genetikai alapot jelentenek;

• A hazai halastavak mintegy 25 ezer hektárral növelik a szárazzá váló Kárpát-medencében a vizes élőhelyek kiterjedését. Ez a tény már önmagában is jelentős mind vízgazdálkodási, mind természetvédelmi szempontból.

• Tógazdasági haltermelésünk környezetterhelése rendkívül alacsony szintű, gazdag biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínűsége jellemzi az ágazatot

• A hazai haltermelés élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelkedő

• Külön kiemelendő előny, hogy rendelkezésre állnak a víztakarékos és környezetbarát haltermelési technológiák

• Kidolgozott integrált intenzív-extenzív tavi termelési technológia (tavi recirkuláció) és minősített biohal termelés technológiai alapjai is adottak

• 39,1 millió EUR ETHA (EMFF) forrás (2014-2020)

GYENGESÉGEINK (akvakultúra)

• Az általános termelői infrastruktúra leromlott állapota és az alacsony technikai színvonal (földművek, műtárgyak, gépek, műszaki berendezések stb.).

• Tógazdasági haltermelésünk termelési intenzitása alacsony, az alkalmazott extenzív és fél-intenzív termelési technológiákban a kemizálásnak és az energiaigényes inputoknak kevés szerep jut, a termelési folyamatok csak kis részben vannak gépesítve, így a technikai hatékonyság alacsony

• Egyes tájegységekben a halászatban dolgozók korösszetétele kedvezőtlen, magas a nyugdíj korhatár közelében lévők aránya, míg a fiatalabb halászok szakképzettsége, innovatív készsége hagy kívánnivalót maga után

• Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében pl. a vízgazdálkodásban

• A tógazdaságok többségében állandó jellegű probléma a vagyonvédelem, mely jelentős plusz ráfordításokat igényel

• A haltermelők jelentős része nem rendelkezik megfelelő minőségű és kapacitású haltárolókkal, ennek következtében az őszi lehalászás során értékesítési problémái adódnak, kiszolgáltatottá válik a kereskedők felé, melynek eredménye a potenciális piaci áron aluli értékesítés + oligopol piaci szereplők

• A termelési/feldolgozási/értékesítési integráció teljes hiánya

LEHETŐSÉGEK (akvakultúra)

• A táplálkozási vonalon jelentkező egészséges életmódra való törekvés folyamatos térnyerése.

• A horgásztavak és egyéb természetes vízterek népesítéséhez szükséges halfajok növekvő kereslete

• A tógazdasági haltermelés takarmányozástechnológiája halliszt és halolaj független

• A teljes értékű táppal való takarmányozás elterjedése (húsliszt alkalmazás tilalmának feloldása olcsóbbá teheti a nagy fehérjetartalmú tápokat) illetve a tógazdasági termelés intenzitásának növelését szolgáló technikai fejlődés (pl. kombinált intenzív-extenzív rendszerek)

• Technológia transzfer igény a fejlődő országok irányából

• Erősödő EU-ós igény az ökológiai szolgáltatások iránt

• Új EU-ós támogatási források (ETHA) megnyílása

FENYEGETETTSÉGEK (AKVAKULTÚRA)

• A legfontosabb fenyegetettség a fokozódó madárkártétel, mely elsősorban a létszámában bővülő kormorán jelenlétének köszönhető

• Gabonaárak rendkívüli növekedése és tartósan magas szinten történő állandósulása (kukorica alapú bio-etanolgyártás)

• Külön kiemelendő veszély a Koi-herpesz vírus megjelenése a magyar tógazdaságokban

• Határon túlról érkező vízszennyezések okozta halpusztulások, melyek a közvetlen károkon túl visszavetik a hazai halfogyasztást

• A gyakran vitatható minőségű, de magas színvonalon feldolgozott pangasiusból évente élősúlyra vetítve mintegy 6-7 ezer tonnát importál Magyarország viszonylag alacsony áron (530-570 Ft/kg fagyaszott filé).

• Az új fajok termelésbe vonásának korlátjainál feltétlenül megemlítendő a idegenhonos fajokra vonatkozó szabályozás szigora, amely egyes esetekben éppen a kisebb ökológiai lábnyomú termelés fejlődését nehezíti (pl. plankton-fogyasztó lapátorrú tok)

PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK

• A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty és ez

középtávon nem fog megváltozni.

– Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre

állnak a különböző adottságokhoz és termelési célokhoz

adaptált, államilag elismert pontyfajták.

– E pontyfajták a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai

erőforrását alkotják , amelynek megóvásáról a jövőben is

gondoskodni kell.

• Lényeges, hogy a különböző halfajok részarányát

mennyire tudjuk olyan halfajok javára eltolni (pl. harcsa,

süllő, csuka és compó, stb.) amelyek rövidtávon szinte

korlátok nélküli értékesítési lehetőségekkel bírnak.

– A termelésbiológiai-ökológiai és ökonómiai szempontoknak

egyaránt megfelelő polikultúrás termelési szerkezet kialakítása

szakmai kihívás a halastavi gazdálkodók számára.


• Az itthoni gazdag madárfauna és a vonuló fajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent hazánknak és Európának. Ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össztársadalmi érdek. – Tudatosítani kell azt a szemléletet, hogy a halastavaknál

élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei nem károkozók, hanem a vizes élőhelyekhez kötődő élővilág szerves, elválaszthatatlan, megőrzendő természeti értékei.

• A tógazdaságokban a legnagyobb halfogyasztó madárfajok a kormorán, a szürke gém és a nagy kócsag. Az ország egyes területein a védett és nem védett vízimadarak okozta együttes hozamkiesés, elérheti a 20-30%-ot. A madarak mellett a halfogyasztó vidra az egyik leggyakrabban jelenlévő védett és kiemelten védendő emlősfaj. – A hazai vizes élőhelyekhez kapcsolódó fajok védelmének komplex

kezelését a jelenleg még nem létező, a túzok, haris vagy a fogoly mintájára szervezett vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program jelenthetné az vízi-környezetgazdálkodás keretei között.


• A halastavakon élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei megőrzése hosszabb távon csak úgy valósulhat meg, ha – felismerve és elfogadva ezen fajok kímélésének a szükségességét –, annak materiális terheit mind az uniós, mind a nemzeti források kiegészítik, vagyis annak valamennyi viselését nem csak az adott halastó bérlőjére/tulajdonosára terhelik.

– A jövőben a kölcsönös egymásra utaltság elve kell, hogy legyen az a vezérelv, ami meghatározza a tógazdák és a természetvédelem kapcsolatát.

– Mindezek alapján az akvakultúra támogatásának keretében a biztonságos termelés minél magasabb szintjének eléréséhez szükséges támogatni olyan eszközök beszerzését is, amelyek a haltermelő területek védelmét szolgálják.

VERSENYKÉPES-E A HAZAI

AKVAKULTÚRA ÁGAZAT?

• IGEN, mert… – GMO mentes

– „természetbarát” módon termelnek a tógazdaságok

– mert képes igazodni a KHP prioritásaihoz

– a tógazdasági haltermelés „halliszt független”

– a tógazdasági haltermelés hazai takarmánybázisa stabil (gabonafélék)

– többé/kevésbé stabilan tartja a hazai pontypiacot

– mert méretéhez képest jó a támogatottsága (HOP)

– nem csökkent a hazai termelőinfrastruktúra

– az ágazati szereplők száma számottevően nem csökken

• Nem, mert… – nem megfelelő az

export/import struktúrája

– a ponty „tóparti ára” nem tudja követni az inputok árszín-vonalának emelkedését

– nem tud „labdába rúgni” a nyugat-európai piacokon

– nincs elég nagy hozzáadott értékű terméke

– túlzottan a hazai piacra van utalva és 27%-os az ÁFA

– nem terjedtek el a modern technológiák ezért jelentős a lemaradás a műszaki fejlesztés területén

– alacsony az együtt-működési készség az ágazati szereplők között

!

Következtetések 1. Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy

azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását.

2. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése.

3. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül.

4. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését.

5. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.

Következtetések

6. A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését.

7. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus megjelenésére.

8. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termékelőállításban rejlik.

9. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségű embereknek is munkalehetőséget kínál.

KÖSZÖNÖM A

MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

Documents

A magyar akvakultúra ágazat sajátosságai Charakterystyka