'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

1

A pénzügyi részvétel (PR) A pénzügyi részvétel (PR) jelenlegi helyzete és jelenlegi helyzete és

perspektívái perspektívái az Európai Unióbanaz Európai Unióban

Lukács János

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

2

A pénzügyi részvétel súlya az EU

tagországaiban és

a csatlakozó országokban együtt

 

117.255 vállalkozást érint a pénzügyi részvétel valamilyen formában

bennük 6.674.048 munkatársat

az összesen 122.000.000-ból (~5%)

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

3

A pénzügyi részvétel formái

Pénzügyi részvétel

Profit-részesedés

Részesedés a tulajdonban

Készpénzes profitrész.

Halasztott profitrész.

Egyéni befek-tetés (opció)

Résztulajdoni program

•CPS Készpénzes profitrészesedés• DPS Halasztott profitrészesedés• PIF Alkalmazotti befektetési alap• SPS Részvényalapú profitrész.• ESP Alk. megtakarítási program• ASP Tulajdonalapú megtak. pr.• CVB Átváltható kötvények• SAR Részvény-lehívási jog• SBP Részvénnyel jutalmazási pr.• SOP Részvényopciós program• ESO Alkalmazotti résztulajdon• ESOP Résztulajdoni program• EBO Alkalmazotti kivásárlás• CO-OP Szövetkezet

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

4

Alkalmazotti pénzügyi részvételelterjedtsége (10 tagországban)

Ország Cégek rész-

vételi pr. % Csak

profitrész. % Csak tulajdoni

program % Mindkettő %

Franciaország. 58 51 1 6

Egyesült Kir. 51 28 11 12

Svédország 21 19 1 1

Hollandia 17 13 3 1

Spanyolország 16 6 8 2

Németország 16 12 3 1

Dánia 15 9 5 1

Írország 11 7 3 1

Portugália 9 7 2 0

Olaszország 7 4 2 1

Együtt 28 19 5 4

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

5

Széleskörű Szűkkörű

Erősen Teljesítményfüggő Alig

Béren túli juttatás A bérek része

Érdekképv. megállapodás alapján Nincs megáll.

Teljes szavazati jog Nincs szavazati jog

Elismert pr. – van adókedv. Nem elismert, nincs adók.

A programok különbségeinek a dimenziói

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

6

Jogosultság

A programok – a tulajdonosok és a cégvezetés céljaitól függően –

lehetnek széleskörűek és önkényesek

Az ‘elismert’ programok kereteit azonban jogszabályok jelölik ki

(és egyúttal adókedvezményeket is adnak) hogy biztosítsák a széleskörűséget,

azaz a cég összes dolgozójának a jogosultságát a részvételre

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

7

A tulajdonba adás ‘ütemezése’ és a megtartás kötelező időtartama

Az ‘elismert’ programok juttatásait a munkatársak általában nem azonnal és nem közvetlenül kapják meg

A teljes jogosultság: 3-7 év alatt

Megtartási idő: 2-5 év

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

8

Felosztási formulák

A programok juttatásainak a felosztása akár nagyon egyenlőtlen is lehet

DE: Az ‘elismert’ programokban a differenciálás általában csak a keresetet és a

szolgálati időt veheti figyelembe + korlátozzák a ‘fejnehézséget’

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

9

A cégek motívumai a munkatársak pénzügyi részvételére 1.

• a termelékenység növelése• a javadalmazás rugalmasságának a növelése• adókedvezményekhez jutás• a cég piaci eredményességéhez kapcsolt

juttatásokkal a munkatársak cég iránti elkötelezettségének a növelése (munkaerő-piaci érvelés)

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

10

A cégek motívumai a munkatársak pénzügyi részvételére 2.

• elkerülni a szakszervezetek megjelenését

• ellenséges kivásárlás megakadályozása

• bajba jutott cégek egyes részeiben a munkahelyek megmentése

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

11

A legjobb gyakorlat fő céljai

• A javadalmazás növelése adókedvezménnyel

• A cég iránti elkötelezettség növelése

• Az érdekek összehangolása a siker érdekében

• Az együttműködésen alapuló cégkultúra kialakítása

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

12

A legjobb gyakorlat fő jellegzetességei 1.

• Előre meghatározott alapelvek az érdekek összehangolására

• Főcél: az azonosulás és a javadalmazás növelése• Az érdekképviseletekkel közösen kialakított

program• A programot a munkavállaló tulajdonosok és a

többi érintett közösen menedzseli

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

13

A legjobb gyakorlat fő jellegzetességei 2.

• Kollektív program keretében a részvényesi jogok egyéni szintű képviselete

• A részvények tisztességes felosztása és tulajdonba adása

• A részvétel önkéntes (mind a munkáltató cég, mind a munkatárs számára)

• A PR-hez vezetésnek és emberi erőforrás kezelésének részételen alapuló módszerei kapcsolódnak

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

14

A legjobb gyakorlat fő jellegzetességei 3.

• Intenzív kommunikáció és széleskörű konzultáció a cég üzleti ügyeit illetően

• Fejlett belső részvénypiac, amely egyúttal megakadályozza a koncentrációt

• A programot rendszeresen értékelik és változtatják

• Kképzések támogatják a PR sikerességét

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

15

Az EU Bizottság várakozásai az 1992. évi PEPPER ajánlásokban

• a cégek munkatársai által megtermelt jólét szélesebb körű ‘terítése’

• a munkatársak cég-fejlesztésébe bevonásának a bátorítása

• pozitív hatás a termelékenységre (az érdekeltség javítása)

• a cégek versenyképességének a növelése a bérrugalmasság javításával

• a foglalkoztatottság szinten tartása/növelése

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

16

Az EU által javasolt alapelvek

• Önkéntes részvétel• Széleskörűség• Előre meghatározott alapelvek/feltételek • Egyértelműség és átláthatóság• Rendszeresség• Az aránytalan kockázatok elkerülése• A rendszeres bér és a pénzügyi részvétel

elhatárolása• Összhang a munkaerő szabad mozgásával

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

17

A munkáltató szervezetek hangsúlyai

• Javuljon a javadalmazás rugalmassága• A PR-nek ne legyen közvetlen hatása a

döntéshozatali mechanizmusokra• Különüljön el a kollektív megállapodások

rendszerétől• Bevezetése a tulajdonosok és a cégvezetés

kizárólagos felelőssége legyen

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

18

A szakszervezetek álláspontja

Ellene• nehezen illeszthető a kollektív

megállapodásokhoz• helyettesíti a béreket• tovább erősíti a cégől való

függést• a kockázatokat a munkatársakra

terheli• növeli az elosztási

egyenlőtlenségeket• csökkenti a közösség-érzést,

növeli az individualizmust

Mellette• javítja a termelékenységet és a

versenyképességet, s így munkahely-megtartó

• a decentralizálás egyébként is elkerülhetetlen

• megállapodások új területét nyitja meg

• növekszik a képviseleti részvétel

• az érdekeltség és a jövedelem növekszik

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

19

Fejlemények az EU-ban a PR terén

A Bizottság 2002 július 5-én kommunikációt és akciótervet tett közzé.

Az EU Gazdasági és Társadalmi Bizottsága (a társadalmi partnerek képviselete) véleményezte a PR alakulását.

Az Európai Parlament 2002 decemberében elfogadta Virginie Pérotin and Andrew Robinson jelentését

„Munkavállalói részvétel a profitban és a tulajdonban” címmel.

A Bizottság 2003-ban a PR-t is támogató kommunikációkat adott ki a vállalkozás fejlesztése, iparpolitika és innováció témájában (Zöld Könyvek)

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

20

A ‘Zöld könyv’ főbb megállapításai a vállalkozásfejlesztés terén 1.

• A munkavállalói tulajdon új vállalkozások és munkahelyek teremtésének jó eszköze. A sikeres Sociedades Laborales modell Spanyolországban 16.000 ilyen vállalkozásban 100.000 új munkahelyet eredményezett az utóbbi 10 évben (ilyen ma már az összes spanyol cég 15%-a).

'A SZOCIÁLIS GAZDASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ' Konferencia

21

A ‘Zöld könyv’ főbb megállapításai a vállalkozásfejlesztés terén 2.

• Az elkövetkező 10 évben 610.000 cég cserél gazdát 2,4 millió munkahelyet érintve. A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a munkavállalói tulajdon növelésének vállalat-kivásárlások terén, és törekszik ehhez megteremteni a közös szabályozási kereteket.