A szégyen fogalma a magyar és az amerikai kontextusban

Nucz Eszter1

Fő kutatási célom annak vizsgálata, hogy a szégyen érzelemfogalom milyen értelmezési keretben jelenik meg a magyar és az amerikai kontextusban. Kutatásom kiinduló pontja, hogy az érzelem értelmezését a testi élmények és a kontextus együttesen határozzák meg. A hangsúlyt a kontextus szerepére helyezem. A szégyen érzelemfogalmat metaforikusan és metonimikusan megjelenítő nyelvi kifejezések elemzésével igyekszem illusztrálni, hogy a kontextus kulturális sajátosságai (például a vallási hagyományok) és társadalmi jellemvonásai (például az individualista vagy a kollektivista beállítottság) adják az érzelemértelmezés keretét. A dolgozat felépítése a következő: először bemutatom a kutatás elméleti hátterét. Ide tartozik az érzelemértelmezés kulturális aspektusainak részletes leírása, valamint a magyar és az amerikai kontextus sajátosságainak vizsgálata. A kontextus vizsgálatánál kulturális sajátosságokat és társadalmi jellemvonásokat nézek. Az elméleti háttér alapján felállítom a kutatás hipotéziseit, bemutatom az alkalmazott módszertant és az eredményeket, végül összegzem a kutatásban találtakat.

Az érzelmek kulturális meghatározottságárólHogy a szégyen érzelemfogalom értelmezésében a kontextus szerepét láthassuk, először az érzelemfogalmak kulturális meghatározottságának általános elméleti hátterét kell áttekintenünk. Az érzelmek értelmezésének egy kiemelkedő alakja, Paul Ekman amerikai antropológus az 1960-as években folytatott kísérleti eredményei alapján megdöntötte a 20. század első felében domináns elképzelést, miszerint az érzelem tanult viselkedés. Az ún. kulturális érzelemelmélet szerint a különböző kultúrákhoz tartozó egyének különböző érzelmeket élnek át, hiszen csak azon érzelmeket sajátítják el fejlődésük során, amelyek a saját kultúrájukban jelen vannak. Ekman (1992) az új-guineai Fore népen folytatott tanulmánya megmutatta, hogy az érzelmek egy fő csoportját az alapérzelmek adják. Az alapérzelmek (mint például az öröm, a bánat, a harag vagy a félelem) velünk született érzelmek, biológiailag meghatározottak és az emberi lét részét képezik kulturális hovatartozástól függetlenül. Ezen érzelmek értelmezését elsősorban a testi tapasztalatok határozzák meg: az érzelem által kiváltott biológiai reakciók motiválják az értelmezést (a testesültség elméletéről bővebben például Kövecses 2006; Gibbs 2006)

Az érzelmek biológiai meghatározottsága mellett azonban a kontextus is kiemelkedő szerephez jut. Ahogy Ekman írja, „egy érzelmi élmény megélésében az egyén saját kultúrájának szabályait is alkalmazza és ez eltérő kultúrájú embereknél a fogalom megértésének különbségeihez vezethet” (1992: 36). Kövecses (2005) ezt a jelenséget a „koherencia kényszerének” hívja: ennek értelmében a jelentésalkotást egy olyan síkon képzelhetjük el, melynek egyik végén a test, a másik végén a kontextus mint motiváló tényező

1 A szerző tanulmányait az ELTE Kulturális Nyelvészet Doktori programjában folytatja. E-mail cím: eszter.nucz@gmail.com

1

áll. Egy adott értelmezési mód a skálán hol az egyik, hol a másik vég felé húz úgy, hogy egyszerre mindkét tényező hatással van rá (Kövecses és Benczes 2010).

A kontextus az a jelentésháló, amit a kulturális jellemvonások (például a vallási és filozófiai hagyományok) valamint a társadalmi sajátosságok (például az individualizmus/ kollektivizmus vagy a hatalmi kultúra megléte/hiánya) egymással összefonódva határoznak meg (a kultúra mint jelentésháló elméletről Geertz 1988). A kontextus sajátos módon alakíthatja az érzelemértelmezést, szerepe akár oly mértékű is lehet, hogy kontextus-specifikus érzelemfogalmakat hoz létre. Averill kutatásai szerint például a „vaddisznónak lenni” érzelem az új-guineai gururumba népi kultúrában megtalálható sajátos érzelem, melyet olyan „25 és 35 év közötti férfiak élnek át, akik az érzelem hatására megvadulva rohangálnak és tönkretesznek minden tárgyat maguk körül” (1980: 28). Hasonlóan, Lutz (1988) a mikronéziai Ifaluk népi kultúrában azonosítja a „ker” és a „rus” érzelem-elnevezéseket, melyek a kellemes és a kellemetlen meglepetések által keltett ifaluk-specifikus emóciókat jelzik.

Ekman 1960-as kutatásait kiszélesítve, az alapérzelmek mellett beszélhetünk még a másodlagos érzelmek csoportjáról (Plutchik 1994). A másodlagos érzelmeket kulturális és erkölcsi érzelmeknek is nevezik. Például, a büszkeség és a bűntudat mellett a szégyen is ebbe az érzelemcsoportba sorolható. A másodlagos érzelmek, az alapérzelmekhez hasonlóan, lehetnek potenciálisan univerzálisak, felépítésük azonban nagyban függ attól, hogy milyen társadalmi modell keretén belül jelennek meg.

A társadalmi sajátosságokat Hofstede (1980, 1983, 1991, 2010) szerint leginkább az határozza meg, hogy a kontextusban az individualista vagy a kollektivista jellemvonások dominálnak-e. A kollektivizmus jelentésében a „közösségi gondolkozás, az egyén és a társadalom kölcsönös előnyökön és kötelességeken alapuló összhangját hívja elő, […] az egyén önmeghatározásban első helyen valamely csoporthoz való tartozás áll.” (Csukonyi 2008: 11). Ezzel szemben az individualizmus az egyéni gondolkodás fontosságára és a személyes célok előtérbe helyezésére fekteti a hangsúlyt. A két szemléletmód további jellemzőit, kultúrtörténeti előnyeit és az egyénre kifejtett hatásait az alábbi táblázat foglalja össze (Csukonyi 2008: 12 - 14. o.):

IndividualizmusElőzmények Jellemzők Következmények

Kulturális komplexitás Vadászat/élelemgyűjtés felsőbb társadalmi osztályok A migráció és az urbanizáció hatásai

Csoporttól való érzelmi távolságtartás A személyes céljaik fontosabbak, mint a csoportcélok A viselkedést a befektetés/ nyereség elve határozza meg A konfrontáció elfogadott a személyközi kapcsolatokban

A társadalom függetlenségre és önbizalomra nevel Új csoportba belépéskor jó kapcsolatteremtő készség, rugalmas csatlakozás Magányosság

Kollektivizmus

2

A túlélés feltétele a saját csoporttal való élelemgyűjtés Mezőgazdaság Nagycsaládok

Családi integritás, családi összetartás Önmagukat a csoportjuk alapján határozzák meg A viselkedésüket a csoportjuk normái szabják meg A csoportjukon belül harmóniára és a homogenitásra törekednek A hierarchia a csoporton belül elfogadott Az egyén viselkedését a csoportnormák határozzák meg Éles különbségtétel a saját csoportjuk tagjai és más csoportok tagjai között

Engedelmesség és kötelességtudat Önfeláldozás a csoportjuk érdekében Azokra a személyiség- tényezőkre helyezik a hangsúlyt, melyek közösek a csoportjuk tagjaival Viselkedésük hierarchiát tükröző Szociális támogatás, egymástól való kölcsönös függés (interdependencia)jellemzi

A magyar és az amerikai kontextusAz érzelmek kulturális meghatározottságának elméleti háttérének áttekintése után a két kiválasztott kontextus, a magyar és az amerikai fő társadalmi és kulturális jellemvonásait elemzem. A sajátosságok vizsgálatát Hofstede (1980, 1981, 1990, 2010) 5 dimenziós modelljének segítségével végzem, mely a társadalmakat a követező faktorok mentén írja le: hatalmi távolság, individualizmus/kollektivizmus, maszkulin/feminin jellemzők, bizonytalanság kerülés, célorientáltság. Továbbá felhasználom a magyar és az amerikai gondolkodást vizsgáló esettanulmányok eredményeit.

Hofstede online elérhető faktor analízise az alábbi 5 dimenziós modellel jellemzi a magyar és az amerikai társadalmat:

Hofstede 5 dimenziós modellje: A magyar és az amerikai társadalom jellemzői

A magyar kontextus

3

A faktor analízis eredménye szerint a magyar társadalom egyedinek tekinthető a közép- és kelet- európai régióban, egyrészt mert az egyetlen erősen individualista beállítottságú a térségben, másrészt mert habár erősen individualista jellemvonásokat tükröz, az értékrendszer több szempontból a kollektivista spektrum felé tendál. Kopp Mária magatartáskutató a Hofstede-módszerrel végzett 2006-os felmérése szerint a magyar társadalom az amerikai, az ausztrál, a kanadai és a holland után – az olasz társadalommal egy szinten – az ötödik leginkább individualista társadalom (Kopp 2009). Az értékrendszer kollektivista tendenciája a család hangsúlyozott fontosságában jelenik meg, valamint abban, hogy az egyének fontosnak tartják a csoporthoz tartozás (család/nemzet) érzését (Kopp 2009). Diszkrepancia alakult ki a társadalmilag elfogadott normák és azok tényleges megvalósulása között, amit jól illusztrál például az a felmérés, miszerint a magyar fiatalok 75%-a kiemelkedően fontosnak tartja a gyermekvállalást a személyes boldogság eléréséhez, azonban a társadalmat nemzetközi viszonylatban is nagyon alacsony születési arányszám jellemzi (Kopp 2009). Hasonlóan, egy nemzetközi értékfelmérésben a megkérdezett magyarok 85%-a büszkén vallotta, hogy magyar, azonban a hovatartozás magyar kontextusban történő gyakorlati kinyilvánítása ehhez képest elenyésző, feltehetően azért, mert a nemzeti azonosságtudat a pártszimpátiával került összefüggésbe (Kopp 2009).

A magyar társadalomra jellemző, hogy hiányoznak a közös célok, valamint az egyének kiszámíthatatlannak látják a jövőt (úgy érzik, nincsen jövőképük) (Kopp 2009). A jövőkép hiánya okozta probléma összefüggésben állhat azzal, hogy a diagram szerint a magyar társadalom erősen bizonytalanságkerülő (82 pont), vagyis az egyének érzelmileg igénylik a szabályokat a biztonság-érzés elérése érdekében, kevésbé nyitottak az új ötletekre és meghatározott hitrendszer szerint élnek. A maszkulin/feminin dimenzióban a magyar társadalmi sajátosságok erősen maszkulinnak tekinthetőek (88 ponttal erősebben maszkulin, mint az amerikai), valamint orientáció tekintetében hosszú távra orientált (50 pont), amivel ismét a kollektivista jellemvonások felé tendál. Hofstede megállapítja továbbá, hogy a keresztény hagyományok meghatározó szerepet játszanak a magyar gondolkodásban. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság több mint 50%-a római katolikus (http://www.nepszamlalas2001.hu/). (A leírást Hofstede a magyar társadalomról felállított 5 dimenziós modell elemzésének nyomán, annak magyar nyelvű összefoglalásaként készítettem, <http://geert-hofstede.com/japan.html>, kiegészítve azt a Kopp Mária magatartáskutatóval készített 2009-es interjún elhangzottakkal.)

Az amerikai kontextus

A diagram szerint az amerikai társadalom egyértelműen individualista jegyeket mutat (91 pont). Vagyis, ebben a kontextusban alapvető elvárás az, hogy az egyének képesek legyenek magukról önállóan gondoskodni. Az egyéneket a kezdeményezőkészség jellemzi. Kevésbé, mint a magyar társadalom esetében, de az amerikai kontextusban is a maszkulin sajátosságok dominálnak (62 pont), ami elsősorban a személyközi versengések gyakoriságában mutatkozik meg, valamint abban, hogy a konfliktusokat nyíltan vállalják. A hatalmi távolság itt alacsony (40), minek következtében az egyének közötti különbségek minimálisak, valamint a közöttük

4

lévő viszony és kommunikáció inkább közvetlen és direkt, mint formális. Az amerikai társadalom „bizonytalanság elfogadó” (46 pont), miszerint az innovációra nyitott. Orientáltságát tekintve, a magyar sajátosságokkal ellentétben, rövid távú orientáltság jellemzi (29 pont), ami azt jelenti, hogy elsősorban az egyén szintjén állítják fel a célokat és azokat is a lehető legrövidebb időn belül igyekeznek elérni. Mindemellett az amerikai kulturális sajátosságok nagy része a protestantizmusból fakad, 2005-ös felmérések szerint az amerikai lakosság körülbelül 50%-a protestáns kereszténynek vallja magát (Diamond, L.; Plattner, Marc F.; Costopoulos P.J. 2005). (A leírást Hofstede az amerikai társadalomról felállított 5 dimenziós modell elemzésének nyomán, annak magyar nyelvű összefoglalásaként készítettem, <http://geert-hofstede.com/united-states.html >.)

Szégyen a magyar és az amerikai kontextusbanKérdés, hogy a fent leirt jellemzők hogyan hozhatóak összefüggésbe a szégyen értelmezésének sajátosságaival. Milyen módon befolyásolják az individualista és kollektivista jellemvonások, hogy mit jelent ez az érzelem a magyar és az amerikai gondolkodásban? Lewis and Michelson (1983) az érzelmek szocializációját vizsgáló kutatásait követve, az individualizmus és a kollektivizmus az érzelemértelmezésben az alábbi három „szinten” jelenhet meg:

1. Ok: Az individualista és kollektivista kontextusban egy érzelem eltérő ok következtében jelenhet meg. Az elsőben „az érzelem az objektív realitást tükrözi és a kapcsolatokhoz tartozik”, az utóbbiban „az egyénhez tartózóan az ő belső szubjektív világát tükrözi.” (Parkinson 2005:68)2. Megítélés: Az individualista kontextusban a szubjektivizmus, a kollektivista kontextusban az objektivizmus dominálhat. Az elsőben az érzelmek ezért mint egyfajta belső tulajdonok jelennek meg, azzal a céllal, hogy az “egyéni különbségeket kiemeljék” (Parkinson 1988:68). Az utóbbiban az érzelmek annak a csoportnak a keretében kerülnek értelmezésre, ahová az egyén tartozik, azzal a céllal és olyan módon, hogy “összetartsa az egy csoportba tarozókat” (Parkinson 1988:68). Emellett egy érzelem megítélése lehet negatív vagy pozitív. Az individualista kontextusban főként azokat az érzelmeket tekintik pozitívnak, amelyek intenzív pozitív belső állapotot idéznek elő („HAP” = „high-arousal positive states”) és amelyek az egyén fejlődését segítik (Lutz 1988: 72; Tsai és Levenson 1997: 290). A kollektivista kontextusban főként azokat az érzelmi állapotokat tekintik kívánatosnak, amelyek kevésbé intenzívek („LAP” = „low-arousal positive states”) és amelyek a csoport egyénei közötti együttműködést és a csoportkohézió fenntartását segítik elő (Tsai és Levenson 1997: 20).3. Kifejezés: Az individualista és kollektivista jellemvonások dominanciája meghatározhatja, hogy az egyén milyen érzelmet milyen helyzetben mutat ki. Több pszichológiai kísérlet arra az eredményre jutott, hogy a kollektivista értékeket képviselők hajlamosak elfedni valódi érzelmüket mások jelenlétében (Ekman és Friesen 1971), vagyis az érzelmek kontrolálása feltehetően ebben a kontextus típusban az általánosnál is nagyobb fontosságú. Kiindulva abból, hogy Darwin (1872) szerint az érzelemkifejezés alapvető szerepe a cselekvésre való felkészítés, feltételezhető, hogy a kollektivista kontextusban a cselekvés megelőzése, vagyis

5

az érzelem elfojtása a preferált. Az érzelmi cselekedetek (kifejezetten, ha intenzitásuk magas) a csoport kohézió stabilitását veszélyeztethetik. Az individualista kontextusban is fontos szerepet kap az érzelem kontrolálása, mivel azonban az individualista egyén célja, hogy környezetét saját céljainak elérésére formálja, az egyéni vélemény és gondolatok kifejezése mellett az érzelmek őszinte kifejezése is elfogadott. (Parkinson 1988)

A leírtak alapján a kutatásban felállított hipotéziseim a következőek:

1. A szégyen magyar és amerikai értelmezésének hasonlóságai az érzelemértelmezést motiváló testi élmények potenciális univerzalitásából következnek. Vagyis, azok az értelmezést motiváló fogalmi metaforák és metonímiák, melyek mindkét kontextusban megtalálhatóak, az érzelem biológiai meghatározottsága miatt vannak jelen.

2. A szégyen magyar és amerikai értelmezésének különbségei megmutatkoznak abban, hogy mindegyik kontextusban fellelhetőek olyan fogalmi metaforák és metonímiák, amelyek az adott kontextus sajátjai. Az eltérések elsősorban a fogalmi metaforák esetében mutatkoznak, mivel az érzelem metonimikus értelmezése főként az érzelemre adott (potenciálisan univerzális) testi reakciókon keresztül történik.

3. A szégyen megítélése a következő módon hasonló a két kontextusban. Az amerikai és a magyar kontextusban a szégyen érzelmi folyamat elsősorban szubjektív (vagyis az én belső világát tükrözi) és azok a fogalmi metaforák dominálnak, amelyek a szégyent mint az egyén belső tulajdonát fizikai entitásként jelenítik meg. A szégyen megítélése a két kontextusban egyértelműen negatív.

4. A szégyen kifejezésben a kontrol és az intenzitás aspektusok a magyar és az amerikai kontextusban is megjelennek. Az érzelem intenzitása összefüggésben áll az érzelem kontrolálásával aszerint, hogy kis intenzitásnál az egyén nagyobb eséllyel tud kontrolt gyakorolni az érzelmen, nagy intenzitásnál nagyobb eséllyel veszíti el az irányítást az érzelem felett. Az amerikai és a magyar kontextusban a szégyen metaforikus és/vagy metonimikus értelmezésében a kontrol aspektus azon megjelenési formája, miszerint az egyén irányítás alatt tartja az érzelmet, nem dominál. Vagyis, az amerikai és a magyar korpuszok nagyobb arányban adnak olyan metaforikus és/vagy metonimikus nyelvi kifejezéseket, amelyek a kontrol aspektus azon megjelenési formáját illusztrálják, miszerint az egyén elveszti az irányítást az érzelem felett.

A kutatás módszertana és eredményeiAz érzelemfogalom magyar és amerikai kontextusban történő vizsgálatában a következő módszertant alkalmaztam. A szégyen érzelemfogalmat, érzelmi állapotot és folyamatot leíró metaforikus és metonimikus nyelvi kifejezéseket gyűjtöttem magyar és amerikai angol nyelvű adatbázisokból. A magyar figuratív nyelvi kifejezéseket a Magyar Nemzeti Szövegtárból, az amerikai angol figuratív nyelvi kifejezéseket a Corpus of Contemporary American English

6

adatbázisból szedtem össze. A keresés kulcsszava a magyar kutatás esetében a „szégyen” szó, az amerikai kutatás esetében a „shame” (angol szégyen) szó volt. A magyar és az amerikai adatbázisokban továbbá azt a beállítást végeztem el, miszerint olyan nyelvi példákat kapjak, amelyek magazinokból, napilapokból, és hétköznapi beszélgetések szövegeiből származnak. Az irodalmi és tudományos szövegekben keresést mellőztem, mivel a célom az volt, hogy a szégyen hétköznapi (lay view) és nem a tudományos (expert view) megértését vizsgáljam.

A magyar és az amerikai adatbázisban is 1600 nyelvi kifejezést vizsgáltam meg, ebből a szégyent metaforikusan megjelenítő nyelvi kifejezések száma 662 a magyar adatbázisban és 285 az amerikai adatbázisban. A szégyent metonimikusan megjelenítő nyelvi kifejezések száma 71 volt a magyar és 21 volt az amerikai példák esetében. A találatok arányából az a következtetés vonható le, hogy az érzelemfogalom figuratív kifejezése a magyar kontextusban gyakoribb, mint az amerikai kontextusban. A metaforikus és metonimikus nyelvi kifejezések vizsgálatával igyekeztem megállapítani, mely fogalmi metaforák és metonímiák motiválják leginkább az érzelemfogalom értelmezését a két kontextusban. A magyar adatok vizsgálatával 28 fogalmi metaforát és 9 fogalmi metonímiát, az amerikai angol adatok vizsgálatával 19 fogalmi metaforát és 7 fogalmi metonímiát sikerült azonosítani. A vizsgálat részletes eredményeit az 1-es és 2-es táblázatok foglalják össze (melléklet), alább a magyar és amerikai szégyenértelmezés főbb hasonlóságait és különbségeit foglalom össze a dolgozatban korábban felvázolt hipotézisek tükrében.

A magyar kontextusban leggyakoribb fogalmi metafora csoport (A SZÉGYEN LÉTEZÉSE EGY TÁRGY BIRTOKLÁSA, A SZÉGYEN LÉTEZÉSE JELENLÉT ITT, A SZÉGYEN INTENZITÁSA A SZÉGYEN MENNYISÉGE, AZ OKOK ERŐK) olyan generikus metaforákból áll, melyeknek az érzelem konceptualizációban általános szerepük van. Vagyis, az ilyen típusú fogalmi metaforák nem érzelem specifikusak, egyszerre motiválhatják a legkülönbözőbb érzelmek értelmezését, a szégyen értelmezéséről specifikus információval tehát nem szolgálnak. Ezek a generikus metaforák az amerikai adatbázisban is fellelhetőek, igaz kisebb gyakorisággal, mint a magyarban (míg a magyar metaforikus nyelvi kifejezések 59,21 %-át, az amerikai angol metaforikus nyelvi kifejezések 37,89%-át adják).

A magyar és az amerikai kontextusban is leggyakoribb, a szégyen értelmezéséről specifikus információval szolgáló metaforacsoport a TARTÁLY metaforacsoport (A SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN, A SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYON, A SZÉGYEN LÉTEZÉSE ZÁRT TÉRBEN LEVÉS). A metafora csoporton belül a SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYON fogalmi metafora játszik leginkább központi szerepet a magyar és az amerikai értelmezésben is (a magyar metaforikus nyelvi kifejezések 8,46%-át, az amerikai angol metaforikus nyelvi kifejezések 27, 62%-át adja), a két kontextusban azonban némiképpen eltérően jelenik meg. Míg a magyar értelmezésben a tartály az emberi fej, az amerikai értelmezés nem határozza meg a testrészt, a tartályon a test egészét érti. Ezt a különbséget a „shame on you” („szégyen rád”) és a „szégyen a fejemre” nyelvi kifejezések illusztrálják. Egy további eltérés, hogy a magyar értelmezésben a tartályon megjelenő szégyen-anyag olykor specifikusan kosz (a SZÉGYEN KOSZ fogalmi metafora a magyar metaforikus nyelvi kifejezések 0,9%-át motiválja). A SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN a második leggyakoribb komplex metafora a csoportban (a magyar metaforikus nyelvi kifejezések 3,32%-át, az amerikai angol metaforikus nyelvi

7

kifejezések 6,67%-át adja): a fogalmi metafora szisztematikus megfeleléseinek kidolgozása megmutatja, hogy a szégyen-anyag a tartályban többnyire folyadékként jelenik meg a magyar és az amerikai értelmezésben is. Az adatok alapján az amerikai értelmezés egy sajátossága, hogy a SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN fogalmi metafora keretében kiemeli a tartály mélységét. Ez motiválja az olyan nyelvi kifejezések jelentését, mint például az „shame goes deeper” („mélyebbre megy a szégyen”) vagy a „to have deep shame” („mély szégyene van”). A magyar adatbázis erre az értelmezésre nem adott példát. A TARTÁLY metafora csoporttal kapcsolatos egy további eltérés a két értelmezés között, hogy a magyar felfogásban a tartály lehet specifikusan a szív, az amerikai felfogásban pedig a tartályba kerülő anyag megjelenhet úgy, mint egy étel, amit az egyén lenyel („to swallow one’s pride”). A SZÉGYEN ANYAG A SZÍVBEN és a SZÉGYEN ÉTEL fogalmi metaforákra nem találtam példát mindkét adatbázisban, ami nem jelenti azt, hogy kontextus-specifikus értelmezést jeleznének. További nyelvi kifejezések vizsgálata feltehetően megmutatná, hogy ezek a fogalmi metaforák a magyar és az amerikai szégyen értelmezést is motiválják, esetlegesen eltérő arányban.

A szégyent negatív jelenségként leíró fogalmi metaforák dominálnak a magyar és az amerikai kontextusban is. A magyar kontextusban a SZÉGYEN FÁJDALOM/BETEGSÉG, a SZÉGYEN KÍNZÓ, a SZÉGYEN TEHER, a SZÉGYEN PROBLÉMA és a SZÉGYEN AKADÁLY fogalmi metaforák adják a negatív megítélést (a metaforikus nyelvi kifejezések 5,89%-át motiválják). Az amerikai kontextusban a KÍNZÓ és az AKADÁLY forrástartományokon kívül a felsorolt fogalmi metaforák szintúgy megtalálhatóak (a metaforikus nyelvi kifejezések 8,25%-át adják).

A magyar és az amerikai szégyen értelmezés további különbségei az alábbi fogalmi metaforák kapcsán jelentkeznek. A KÍNZÓ, az AKADÁLY, a TANÍTÓMESTER, a SEGÍTSÉG, a HAJTÓERŐ, az ÉLŐLÉNY/NÖVÉNY, a TERMÉSZETFELETTI ERŐ és a HIDEG forrástartományokon keresztül történő szégyenértelmezésre a magyar adatbázis igen, az amerikai adatbázis nem ad példát. Az előző esethez képest, ez sem arra bizonyíték, hogy a felsorolt forrástartományok kontextus-specifikusak lennének. Azonban a tény, hogy ugyanakkora mennyiségű magyar és amerikai angol nyelvi kifejezések elemzésénél ezek a forrástartományok a magyarban (még ha kicsi arányban is) megjelennek, míg az amerikaiban nem, arra utalhat, hogy a magyar értelmezésnek inkább sajátjai, mint az amerikainak. Ennek különösen abból a szempontból lehet jelentősége, hogy a felsorolt forrástartományok többsége a szégyent mint pozitív jelenséget írja le: a SZÉGYEN TANÍTÓMESTER, a SZÉGYEN SEGÍTSÉG, és a SZÉGYEN HAJTÓERŐ fogalmi metaforák keretében az érzelem megítélése pozitív. Vagyis, az érzelem megítélése tekintetében, az adatbázis szerint a szégyen az amerikai és a magyar kontextusban is alapvetően negatív jelenség, azonban míg az elsőben egyöntetűen az, az utóbbi feltehetően jobban ad teret a pozitív megítélésnek is.

A szégyen értelmezés következő két aspektusa látszik kiemelkedni a magyar és az amerikai kontextusban is: az intenzitás és a kontrol aspektusok. A magyar adatbázisban az intenzitás aspektus a következő fogalmi metaforák keretében jelenik meg: A SZÉGYEN INTENZITÁSA A SZÉGYEN MENNYISÉGE, A SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN, A SZÉGYEN KÍNZÓ, A SZÉGYEN FÁJDALOM, A SZÉGYEN HAJTÓERŐ és A SZÉGYEN HŐ/TŰZ. Ezek a fogalmi metaforák a magyar metaforikus nyelvi kifejezések 29,3%-át adják. Az amerikai adatbázisban

8

az intenzitás aspektus a SZÉGYEN KÍNZÓ fogalmi metafora kivételével ugyanezen fogalmi metaforák keretében mutatkozik (az amerikai angol metaforikus nyelvi kifejezések 25,42%-ban).

A kontrol aspektust a következő fogalmi metaforák emelik ki a magyar értelmezésben: A SZÉGYEN ELLENFÉL, A SZÉGYEN FELJEBBVALÓ, A SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN, A SZÉGYEN AKADÁLY, A SZÉGYEN TERMÉSZETES ERŐ, A SZÉGYEN FOGLYUL EJTŐ, A SZÉGYEN PROBLÉMA és A SZÉGYEN TEHER. Ezek a fogalmi metaforák a magyar metaforikus nyelvi kifejezések 9,96%-át adják. Ahogyan az 1-es táblázatban látható, számos szisztematikus megfelelésen alapulhatnak. A kontrol aspektus tekintetében három megfelelés típus létezik: (1) az érzelem és az egyén (a racionális én) egymással harcol az irányítás megszerzéséért, (2) az egyén (a racionális én) megtartja az irányítást és nem válik emocionálissá, (3) az érzelem megszerzi az irányítást, az egyént (a racionális ént) irányítása alá vonja és az így emocionálissá válik. A SZÉGYEN ELLENFÉL fogalmi metafora esetében 29 nyelvi példából 10, a SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN fogalmi metafora esetében 22 nyelvi példából 13, a SZÉGYEN FOGLYUL EJTŐ fogalmi metafora esetében 1 nyelvi példából 1 illusztrálja a kontrol aspektus azon típusát, miszerint az egyén elveszíti az irányítást és emocionális lesz. A FELJEBBVALÓ és a TERMÉSZETES ERŐ forrástartományok jelentésfókusza inherensen a kontrol aspektus azon típusa, miszerint az irányítás az érzelem kezében van, az egyén pedig annak megfelelően viselkedik (ez a két metafora összesen 10 nyelvi kifejezést motivál). A SZÉGYEN PROBLÉMA és a SZÉGYEN TEHER fogalmi metaforákhoz tartozó nyelvi kifejezések (összesen 10 nyelvi kifejezés) a kontrol aspektus azon típusát jelenítik meg, mely szerint az érzelem és az egyén (a racionális én) egymással szemben áll az irányítás megszerzéséért. A magyar adatbázis alapján a kontrol aspektus tekintetében összességében elmondható tehát, hogy a metaforikus szégyenértelmezés azon eseteiben, ahol a kontrol aspektus megjelenik, az esetek többségében az egyén elveszíti az irányítást, az érzelem dominál és így kifejezésre is kerül.

Hasonló következtetésre juthatunk az amerikai értelmezés esetében. Az amerikai értelmezésben A SZÉGYEN AKADÁLY, A SZÉGYEN FOGLYUL EJTŐ fogalmi metaforák kivételével ugyanazon fogalmi metaforák keretében jelenik meg a kontrol aspektus, mint a magyar kontextusban. Az amerikai adatbázisban a SZÉGYEN ELLENFÉL, a SZÉGYEN FELJEBBVALÓ, a SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN, a SZÉGYEN TERMÉSZETES ERŐ, a SZÉGYEN TEHER és a SZÉGYEN PROBLÉMA fogalmi metaforák a nyelvi kifejezések 16,82%-át motiválják. A SZÉGYEN ELLENFÉL fogalmi metafora esetében 7 nyelvi példából 4, a SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYBAN fogalmi metafora esetében 21 nyelvi példából pedig 11 illusztrálja a kontrol aspektus azon típusát, miszerint az egyén elveszíti az irányítást és emocionális lesz. A FELJEBBVALÓ és a TERMÉSZETES ERŐ forrástartományok jelentésfókusza inherensen a kontrol aspektus azon típusa, miszerint az irányítás az érzelem kezében van, az egyén pedig annak megfelelően viselkedik (ez a két metafora összesen 7 nyelvi kifejezést motivál). A SZÉGYEN TEHER és a SZÉGYEN PROBLÉMA fogalmi metaforák pedig, a magyar értelmezéshez hasonlóan, a kontrol aspektus azon típusát jelenítik meg, mely szerint az érzelem és az egyén egymással szemben áll az irányítás megszerzéséért. A SZÉGYEN TEHER és a SZÉGYEN PROBLÉMA fogalmi metaforák összesen 18 amerikai angol nyelvi kifejezést motiválnak. Ezek alapján tehát az amerikai értelmezés, a magyarhoz hasonlóan, a kontrol aspektus azon típusát látszik előtérbe

9

helyezni, mely szerint az egyén elveszíti az irányítást az érzelem felett, az érzelem dominál és kifejezésre kerül.

Az adatbázisok segítségével azonosított fogalmi metonímiák tovább erősítik azt a képet, miszerint a magyar és az amerikai kontextusban a szégyen alapvetően kifejezésre kerül. A magyar és az amerikai értelmezést motiváló fogalmi metonímiák legnagyobb csoportját adják azok a fogalmi metonímiák, melyek a szégyen megjelenésére adott viselkedésbeli reakciókon keresztül jelenítik meg az érzelmet. A magyar kontextusban ezek az ELFORDULÁS A SZÉGYEN HELYETT, a SÜLLYEDÉS/ELBÚJÁS A SZÉGYEN HELYETT, az ELFUTÁS/MEGSEMMISÜLÉS A SZÉGYEN HELYETT, az ÁJULÁS A SZÉGYEN HELYETT, a BESZÉDKÉPTELENSÉG/BESZÉDNEHÉZSÉG A SZÉGYEN HELYETT és a SÍRÁS A SZÉGYEN HELYETT fogalmi metonímiák (a magyar metonimikus nyelvi kifejezések 46,47%-át motiválják). Az amerikai kontextusban ezek a SÜLLYEDÉS/ELBÚJÁS A SZÉGYEN HELYETT, az ELFUTÁS/MEGSEMMISÜLÉS A SZÉGYEN HELYETT, a BESZÉDKÉPTELENSÉG/BESZÉDNEHÉZSÉG A SZÉGYEN HELYETT és a SÍRÁS A SZÉGYEN HELYETT fogalmi metonímiák (az amerikai angol nyelvi kifejezések 42,86%-át adják).

Egyéb metaforikus és metonimikus összefüggések, melyek az adatbázisok elemzése során azonosításra kerültek és a szégyenértelmezés jellegzetességeire mutatnak rá a következők: a SZÉGYEN BÉLYEG és a SZÉGYEN HŐ/TŰZ fogalmi metaforák, valamint a PIROS ARC/ELPIRULÁS A SZÉGYEN HELYETT fogalmi metonímia. A SZÉGYEN BÉLYEG fogalmi metafora a magyar és az amerikai kontextusban is szerepel (a magyar metaforikus nyelvi kifejezések 1,05%-át, az amerikai angol metaforikus nyelvi kifejezések 4,4%-át motiválja) és az érzelmet specifikusan egy olyan entitásként tünteti fel, melynek jelenléte megkülönbözteti az egyént a többi egyéntől (az egyén közösségének többi tagjától). Az érzelem egy megkülönböztető jelként szolgál, ezt támasztják alá a magyar „szégyent mint bélyeget viselni” és az amerikai angol „the stigma of shame” („szégyenbélyeg”) vagy a „the badge of shame” („szégyen kitűző”) kifejezések. Ez az egyetlen fogalmi metafora a magyar és az amerikai adatbázisban, amely keretében az érzelem nem egyszerűen fizikai entitásként, hanem társadalmi entitásként is megjelenik: a szégyen mint megkülönböztető bélyeg az egyén és a közössége kapcsolatrendszerének keretében nyer értelmet. A szégyen mint társadalmi entitás elképzelést erősíti a „to do the walk of shame” kifejezés (*„szégyenjárást tenni” – a magyar nyelvben ez a kifejezés nem létezik), melynek értelmében az egyén szégyenét a közösség előtt nyíltan kell, hogy viselje, nem rejtheti el azt.

A SZÉGYEN HŐ/TŰZ fogalmi metafora nem szégyen-specifikus, hiszen a HŐ/TŰZ forrástartomány több más érzelem (például a düh vagy a vágy) értelmezésében is szerepet játszik. A szégyen és a hő fogalmának kapcsolata azért kiemelendő fontosságú, mert az érzelem metonimikus értelmezésében domináns szerepe van: a PIROS/ÉGŐ ARC A SZÉGYEN HELYETT fogalmi metonímia a magyar metonimikus nyelvi kifejezések 47,89%-át, az amerikai angol nyelvi kifejezések 33,3%-át motiválja. Vagyis, mindkét kontextusban a leggyakoribb fogalmi metonímia (a magyar adatbázisban önmagában gyakoribb, mint a viselkedésbeli reakciókat megjelenítő metonímia csoport; az amerikai adatbázisban pedig majdnem annyira gyakori). Összefoglalás

10

Az eredmények összegzéseként elmondható, hogy a szégyen érzelemfogalom, érzelmi állapot és folyamat megjelenése sok szempontból megegyezik a magyar és az amerikai kontextusban. Több metafora és metonímia, amely az értelemértelmezést mindkét kontextusban motiválja az érzelemértelmezés biológiai meghatározottságát látszik alátámasztani, vagyis a kutatás korábban felállított első hipotézise igazoltnak tekinthető. A kutatás harmadik hipotézisét is alátámasztják az adatok, vagyis az érzelem metaforikus és metonimikus értelmezési módjai elsősorban mint fizikai entitást jelenítik meg az érzelmet (többek között, amely a test-tartályban vagy a test-tartályon van, amit megpróbálunk elfedni, ami teher számunkra és aminek a jelenléte a testhőmérsékletünk növekedését eredményezi) és az érzelem egyénre kifejtett hatását többségében szubjektív szemszögből írják le. Az egyetlen fogalmi metafora a magyar és az amerikai angol adatbázisban, amely társadalmi entitásként is feltünteti az érzelmet, a SZÉGYEN BÉLYEG fogalmi metafora. Az érzelem alapvetően negatív megítélést kap mindkettő kontextusban, azzal a különbséggel, hogy a magyar kontextus nyitottabbnak tűnik a pozitív megítélésre is. Az adatok a kutatás negyedik hipotézisét is alátámasztani látszanak, vagyis a kontrol és az intenzitás aspektusok kiemelkedőek a magyar és az amerikai értelmezésben is. A kontrol aspektus tekintetében mindkét kontextusban az a típus tűnik dominálni, miszerint az érzelem irányítja az egyént (a racionális ént) és az érzelem kifejezésre kerül. A magyar és az amerikai értelmezés eddig összegzett sajátosságai főként a kontextusok dominánsan individualista jellegéből fakadhatnak: az érzelmi folyamatok az egyén szemszögéből kerülnek főként interpretálásra és megítélésük is az egyén szemszögéből történik.

Az adatbázis alapján elmondható, hogy a magyar és amerikai értelmezés egy fő különbsége, hogy az utóbbiban kevésbé tűnik gyakorinak az érzelem figuratív kifejezése (a magyarhoz képest kevesebb metaforikus és metonimikus nyelvi kifejezést sikerült azonosítani egy a magyar adatbázis méretével megegyező adatbázisban). További különbség, hogy a magyar adatbázisban sikerült azonosítani olyan fogalmi metaforákat és fogalmi metonímiákat, amelyeket az amerikai angol adatbázisban nem. Azonban, mivel ez nem jelenti azt, hogy a magyar adatbázisban megtalált, de az amerikai angol adatbázisban nem azonosított fogalmi összefüggések a magyar szégyenértelmezés sajátjai lennének, a kutatás ezen a ponton nem támasztja alá a felállított második hipotézist. A magyar és amerikai szégyen konceptualizáció további különbségei a metaforikus értelmezések részleteiben találhatóak: az egyes fogalmi metaforákat adó szisztematikus megfeleléseket illetően.

Felhasznált irodalom

11

Averill, J. R. (1980). A constructivist view of emotion. Emotion: Theory, research and experience: Vol. I. Theories of emotion, 305-339. New York, Academic Press.

Atkinson, Rita L. & Atkinson, Richard C. & Bem, Daryl J. & Smith, Edward E. (1997). Pszichológia, 316-317. Osiris Kiadó.

Csukonyi, Cs. (2008). A társas orientáció (individualizmus és kollektivizmus) és a „cultural trade-off”-hipotézis tudatos alkalmazhatóságának vizsgálati lépései. PhD disszertáció. Debreceni Egyetem: BTK

Darwin, C. R. 1872. The expression of the emotions in man and animals. London: John Murray.

Diamond, L.; Plattner, Marc F.; Costopoulos P.J. (2005). World Religions and Democracy. Baltimore: Johns Hopkins University Press.

Ekman, Paul (1992). An argument for basic emotions. Cognition & Emotion, 6, 169-75, 192-200.

Gibbs, Raymond W., Jr. (2006). Embodiment and Cognition. Cambridge: Cambridge University Press.

Geertz, C. (1988): Sûrû leírás. Út a kultúra értelmezõ elméletéhez, in Vári András (vál.), Misszionáriusok a csónakban. Antropológiai módszerek a társadalomtörténetben, Bp., Akadémiai Kiadó, 13–61.

Hofstede, G.; Hofstede H.J.; Minkov, M. (2010). Cultures and Organizations: Software of the Mind. 3rd Edition, McGraw-Hill

Hofstede, G. (1991). Software’s of the Mind. London: McGraw-Hill.Hofstede, G. (1983). National cultures in four dimensions, a research-based theory on

culturual differences among nations, International Studies in Management and Organizations, 14, 1-2, 46-74.

Hofstede, G. (1980). Culture’s Consequences. International differences in work-related issues. London: Sage

Hofstede on Hungary. < http://geert-hofstede.com/hungary.html> Oldal látogatása: 2012. június 8.

Hofstede on the United States <http://geert-hofstede.com/united-states.html> Oldal Kopp (2009. december 24.) Interjú: “A boldogság gazdaggá tesz.”

<http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_boldogsag_gazdagga_tesz>.  Kövecses, Z. (2005): Metaphor in culture: universality and variation. Cambridge, Cambridge

University Press.Kövecses, Z. (2006). Language, Mind, and Culture. A Practical Introduction. New York:

Oxford University Press.Kövecses (2009). The effect of context on the use of metaphor in discourse. Ibérica 17 (11-

24)Kövecses Z. és Benczes R. (2010). Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai kiadó Lewis M, Michelson L. (1983). Children’s emotions and moods: developmental theory and

measurement. New York: Plenum.Lutz, Catherine A. (1988). Unnatural Emotions: Everyday Sentiments on a Micronesian Atoll

12

& Their Challenge to Western Theory. Chicago: The University of Chicago Press.Parkinson, Brian; Fischer, Agneta; Manstead, A.S.R. (2005). Emotion in social relations:

cultural, group, and interpersonal processes. New York: Psychology Press.Plutchik, R. (1994). The psychology and biology of emotion. New York: Harper Collins

College Publishers Tsai, J.L. & Levenson, R.W. (1997). Cultural influences on emotional responding: Chinese

American and European American dating couples during interpersonal conflict. Journal of Cross-Cultural Psychology, 28, 600-625.

Melléklet

Táblázat 1: A szégyen értelmezését motiváló fogalmi metaforák és fogalmi metonímiák a magyar kontextusban

Fogalmi metafora Leképezés Jelentésfókusz/ aspektus

A metaforikus

nyelvi kifejezések

száma

%

A SZÉGYEN EGY BIRTOKOLT TÁRGY (A SZÉGYEN LÉTEZÉSE EGY TÁRGY BIRTOKLÁSA)

(1) a birtokolt tárgy a szégyenX szégyene (Pl.: a kormány szégyene, a város szégyene, a demokrácia szégyene, Ágnes szégyene)

157 23,71%

A SZÉGYEN EGY ELREJTETT TÁRGY

(1) az elrejtett tárgy a szégyenPl.: rejtegetett szégyen, rejtett szégyen, szégyent takar, a szégyen titkolnivaló, dugdosni a szégyent, figyelmet elterel a szégyenről

15 2,27%

A SZÉGYEN LÉTEZÉSE JELENLÉT ITT/ A SZÉGYEN NEM LÉTEZÉSE NEM JELENLÉT ITT

(1) a szégyen (nem) létezik – itt van (nincs itt)Pl.: szégyen volt a családon; szégyen (van), hogy így kellett lennie; szégyen (van) ez a magyar honvédségre; nem szégyen (van) az, ha bevallja tettét

114 17,22%

OK (AZ OKOK ERŐK) (1) a szégyen (ok=erő) okoz valamitPl.: Szégyenében beleölte magát; mintha tettetett szégyenből bujkált volna; a szégyentől elborult agyában is volt egy csodálkozó gondolatsugár Wiesmayerné számára; szégyenétől végül maguk is megvakulnak

19 2,87%

13

MENNYISÉG

(A SZÉGYEN INTENZITÁSA A SZÉGYEN MENNYISÉGE)

(1) mennyiség – intenzitásPl.: Nagy szégyene ez a falunak; a nagy szégyent csak fokozta, hogy …; Ekkora szégyent!; Micsoda szégyen!; Minő szégyen!; foltozott ruhában járni kevesebb szégyen, mint szakadtban vagy koszosban

intenzitás 102 15,4%

A SZÉGYEN ELLENFÉL Ellenfél 1: Self (S) Ellenfél 2: Szégyen(1) S megpróbál ellenállni a szégyennek (cél: kontrol megtartása) [8 db]Pl.: leküzdendő szégyen; leküzdi a szégyent; megszabadít a szégyentől; szembenéz a szégyennel(2) Erőviszonyok [1 db]Pl.: Nem tudom, mi volt erősebb, a szégyen vagy én(3) S megmenekül és kontrolt tart [3db]Pl.: Megmenekült a nagy szégyentől; megszabadul a szégyentől(4) A szégyen megöli S-t, S kontrolt veszít [10 db]Pl.: a szégyen előbb megöl, mint a belém fúródó golyó(5) S és szégyen harcolnak, szégyen megpróbál kontrolt szerezni [5 db]Pl.: rám ront a szégyen; szorongat a szégyen; elfog a szégyen(6) S fél a szégyentől [2 db]Pl.: óvakodj a szégyentől; fél a szégyentől

kontrol (az S harcol az érzelemmel, 2 lehetséges végkimenetel: megtartja a kontrolt vagy elveszíti)

29 4,38%

A SZÉGYEN FELSŐBBRENDŰ LÉNY

Fél 1: alsóbbrendű Self (S)Fél 2: felsőbbrendű szégyen(1) a szégyené a teljes kontrolPl.: a szégyen szabja meg tetteit; rákényszeríti valamire a szégyen

kontrol (a kontrol teljes mértékben a szégyené)

8 1,2%

A SZÉGYEN ANYAG (FOLYADÉK) A TARTÁLYBAN

(1) az anyag a tartályban van/nincs a tartálybanPl.: Szégyen a Magyar Köztárságban; szégyen gyűlt össze évtizedek alatt a Birodalomban; annyi szégyen sincs benned, hogy…

kontrol, intenzitás

22 3,32%

14

[6 db](2) a szégyen intenzitása a szégyen mennyisége [2 db]Pl.: felhalmozódott benne a szégyenaz intenzitás mértéke a tartály mélysége (metaforikus leképezés)Pl.: mélységes szégyen öntött el(3) a kontrol elvesztése a tartály feltöltődése [13 db]Pl.: szégyen elönti az arcunkat; elborította a szégyen; a szégyen szüntelen eláraszt; a szégyen csurdig betöltött(4) a szégyentől megszabadulás az anyag eltávolítása a tartályból [1 db]Pl.: kiadta magából a szégyent

A SZÉGYEN A SZÍVBEN VAN

(1) a tartály a szívPl.: örök virágzás a szégyen a szívemben

1 0,15%

A SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYON

(1) anyagot hoz X a tartályra – szégyent hoz X Selfre (S) [32 db]Pl.: meglátjuk még, melyikünk hoz több szégyent a családra; nem szeretnék szégyent hozni az értelmiségre; szégyent hoztok az országra(2) a tartály a fej [24 db]Pl.: készül a szégyen büntetlen fejemre; szégyent hozhat a fejére; Óh minő szégyen az nagy családom fejére; Szégyen fejemre!; Szálljon a szégyen a ti fejetekre

56 8,46%

A SZÉGYEN KOSZ (1) kosz a tartályon – kosz a testen Pl.: Lemoshatatlan szégyen; rátapadt szégyen; szégyenétől való megtisztulás

6 0,9%

A SZÉGYEN EGY TARTÁLY/ A SZÉGYEN LÉTEZÉSE ZÁRT TÉRBEN LEVÉS (AZ ÁLLAPOTOK

(1) Self (S) a tartályban van (cél, hogy onnan kijöjjön)Pl.: A szégyenből egyelőre nem tudunk teljesen

33 4,98%

15

HELYEK) kikapaszkodni; szégyenbe hoz; maradunk szégyenben; szégyenben hagyja az övéit; szégyenbe keveredik; szégyenből szégyenbe sodorja

A SZÉGYEN FOGLYUL EJTŐ (SZÉGYENBEN LENNI=BÖRTÖNBEN LENNI)

(1) Self (S) szégyenben van – Self (S) börtönben vanPl.: Szégyenem foglya vagyok.

kontrol 1 0,15%

A SZÉGYEN EGY KÍNZÓ (1) a szégyen kínozza Self-et (S) Pl.: gyötör a szégyen; szégyen marja; fojtogató szégyen; a szégyen kínozza

intenzitás 6 0,9%

A SZÉGYEN FÁJDALOM/BETEGSÉG

(1) szégyen-fájdalom/betegség Pl.: Nem tudta elviselni szégyenét; szégyent enyhít; belehal a szégyenbe; belepusztul a szégyenbe; soha el nem múló szégyen; szégyent ki nem bíró; a szégyen annyira erős, hogy nem lehet tompítani, elzsibbaszt a szégyen

intenzitás 27 4,07%

A SZÉGYEN TEHER Fél 1: Self (S) hordja a terhetFél 2: A teher, ami nyomja Self-et (S)(1) S-t nyomja a teher [2 db]Pl.: a totális szégyen tíz éve nem nehezedett rám akkora súllyal, mint azon a reggelen; görnyesztett a szégyen(2) S megszabadul a tehertől [1 db]Pl.: megszabadul az ország a szégyen súlyától

kontrol 3 0,45%

A SZÉGYEN PROBLÉMA (1) a probléma megoldása – a szégyen eliminálása/kontrollálásaPl.: Ez a nemzeti szégyen végleges megoldása

kontrol 1 0,15%

A SZÉGYEN AKADÁLY (1) túljutni az akadályon – eliminálni/kontrollálni a szégyent [1 db]Pl.: túllépni a szégyenen(2) fennakadni az akadályon – a szégyen kezében a kontrol [1 db]Pl.: Ez a szégyen megkerülhetetlen.

kontrol 2 0,3%

16

A SZÉGYEN TANÍTÓMESTER

(1) a szégyen tanítja S-tPl.: szerintem is a szégyen valahogy egy tanítómester, ettől vagy képes fejlődni

1 0,15%

A SZÉGYEN SEGÍTSÉG (1) a szégyen segíti S-tPl.: A szégyen segítségével jobban tudunk alkalmazkodni a saját népünkhöz, kultúránkhoz, korunkhoz.

1 0,15%

A SZÉGYEN HAJTÓERÕ (1) szégyen – erő Pl.: nekem a nagyobb szégyen adott erőt, hogy cselekedjek

intenzitás 1 0,15%

A SZÉGYEN ÉLŐLÉNY/NÖVÉNY

(1) szégyen - élőlény/növényPl.: szégyene túléli őt; virágzik a szégyen; bosszankodjék, lármázzon, kiabáljon csak a szégyen; a fák tovább száradnak, a gaz és a szégyen nő;

6 0,9%

A SZÉGYEN TERMÉSZETES ERŐ

(1) a szégyen (természetes erő) a teljes kontrol birtokábanPl.: Szégyenem mint tűzözön és vízözön; elárasztott és én belefulladtam a szégyenbe

kontrol 2 0,3%

A SZÉGYEN TERMÉSZETFELETTI ERŐ

(1) szégyen - természetfeletti erőPl.: Kísért a szégyen

1 0,15%

A SZÉGYEN BÉLYEG (1) szégyen – bélyegPl.: A bélyeg, amit viseltek ti melleteken, ahányszor látom, forró foltot éget a homlokomra: az én szégyenem!; A magyar gyerekek viselnek szégyent és büntetést az anyanyelvükért.; milyen ember az, aki a falat kenyérért magán hagyja a szégyent ?; mint terhes lány a szégyent, úgy viselném eszményeim.

7 1,05%

A SZÉGYEN HŐ (TŰZ) (1) az érzelem intenzitása a hő (tűz) intenzitása

magas intenzitás [32]Pl.: létet-perzselő szégyen; arca lángolt a szégyentől; szégyentől ég az arcom; arcán szégyen lobog

alacsony intenzitás [4]

intenzitás 36 5,43%

17

Pl.: pirul a szégyentől; szégyen pírja

A SZÉGYEN HIDEG (1) szégyen - hidegPl.: fájó szégyen hidege ráz; Õ lobogott (a dühtől), én fáztam ( a szégyentől); Kassák Jóskát a szégyen megdermesztette; erre mégis kicsit megborzongtál, talán nem is a félelemtől , hanem a szégyentől

4 0,6%

A SZÉGYEN SÖTÉT (1) szégyen – sötétPl.: szégyen és kudarc egyöntetűen sötét korszaka

1 0,15%

Összesen 662 100 %Fogalmi metonímia Nyelvi példák A metonimikus nyelvi

kifejezések száma%

Fiziológiai válaszPIROS/ÉGŐARC A SZÉGYEN HELYETT (TŰZ METAFORA)

Pl.: A szégyen pírja égett az arcomon; A szégyen pírját elfedték a mesterségesen arcbőrre varázsolt pigmentek;Miller ebbe érthetetlenül belepirult; a szégyen vörössége futotta el; Eladtuk magunkat, mondjuk ki végre, szembenézve a tükörrel, s ennek szégyene ma is az arcunkon ég; Sopánkodtam, szégyentől pirosan; Rudolf arca lángolt a szégyentől

34 47,89%

Fizikai válaszLESÜTÖTT SZEMEK A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: A szégyen és a megaláztatás miatt Pali alig mert a szüleire nézni; Lesütött szemmel nézem mezítelen lábam és elfog a szégyen; A szem " lesütése " a szégyen kommunikatív kifejeződése

3 4,22%

LEHAJTOTT FEJ A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: Szégyenemben mélyen meghajtottam fejemet

1 1,4%

Viselkedésbeli válaszELFORDULÁS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: Majd lenne akkorra - dadogta Lajos, szégyenében félrefordulva

1 1,4%

ELSÜLLYEDÉS/ELBÚJÁS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: Én elsüllyednék szégyenemben, ha ilyet kitalálnék; Süllyedezek szégyenemben; Gyötörné-e olyan mértékig, hogy a

23 32,39%

18

szégyentől elsüllyedne?; A szégyen, amikor legszívesebben a földbe süllyednél; a föld alá bújnék szégyenemben; elbujdosom szégyenemben

FUTÁS/MEGSEMMISÜLÉS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: szeretett volna hirtelen levegővé válni a szégyentől; ezek után a hírbe hozott jegyző világgá megy szégyenében

4 5,63%

ÁJULÁS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: Creusa azt érezte, hogy elájul a szégyentől

1 1,4%

BESZÉDKÉPTELENSÉG A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: Csak nem tudom, bírja-e már, rebegte Ágnes mélységes szégyenben

1 1,4%

SÍRÁS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: Annyira égetett emiatt a szégyen, hogy már nem bírtam tovább, hanem sírni kezdtem - Sírt? - Igen. - Úgy fájt? - Nem. A szégyen miatt

3 4,2%

Összesen 71 100 %

Táblázat 2: A szégyen értelmezését motiváló fogalmi metaforák és fogalmi metonímiák az amerikai kontextusban

Fogalmi metafora Leképezések Jelentésfókusz/ aspektus

A metaforikus

nyelvi kifejezések

száma

%

A SZÉGYEN EGY BIRTOKOLT TÁRGY (A SZÉGYEN LÉTEZÉSE EGY TÁRGY BIRTOKLÁSA)

(1) a birtokolt tárgy a szégyenPl.: X’s shame, shame of X; to have shame

58 18,41%

A SZÉGYEN EGY ELREJTETT TÁRGY

(1) az elrejtett tárgy a szégyenPl.: to cover shame; secret shame; the veil of shame; to hide shame

7 2,22%

A SZÉGYEN LÉTEZÉSE JELENLÉT ITT/ A SZÉGYEN NEM LÉTEZÉSE NEM JELENLÉT ITT

(1) a szégyen (nem) létezik – itt van (nincs itt)

Pl.: there is shame in sg; it is shame, it is no shame

10 3,17%

OK (AZ OKOK ERŐK) (1) a szégyen (ok=erő) okoz valamit

Pl.: to walk in shame; to die in shame; to kill sy out of shame; to hang one’s head in shame

17 5,4%

MENNYISÉG (1) mennyiség – intenzitás intenzitás 23 7,3%

19

(A SZÉGYEN INTENZITÁSA A SZÉGYEN MENNYISÉGE)

Pl.: enough shame; the level of shame; a lot of shame; intense shame; what a shame; all the shame

A SZÉGYEN ELLENFÉL Ellenfél 1: Self Ellenfél 2: Szégyen(1) S megmenekül és kontrolt tart [2 db]Pl.: to take control of shame; to triumph over shame(2)A szégyen megöli S-t, Skontrolt veszít [4 db]

Pl.: to be overcome by shame; to be consumed by shame; shame constrains X(3) S és szégyen harcolnak [1 db] Pl.: to battle shame

kontrol (az S harcol az érzelemmel, 2 lehetséges végkimenetel: megtartja a kontrolt vagy elveszíti)

7

2,22%

A SZÉGYEN FELSŐBBRENDŰ LÉNY

Fél 1: alsóbbrendű SelfFél 2: felsőbbrendű szégyen(1) a szégyené a teljes kontrolPl.: to be dragged by shame

kontrol (a kontrol teljes mértékben a szégyené)

1 0,32%

A SZÉGYEN ANYAG (FOLYADÉK) A TARTÁLYBAN

(1) az anyag a tartályban van/nincs a tartályban [2 db]Pl.: shame runs through X; shame burns through X(2) a kontrol elvesztése a tartály feltöltődése [11 db]

Pl.: shame flooded X, to be filled with shame; to be full of shame; to fill X with shame(3) S kontrolálja az anyagot a tartályban [1 db]Pl.: to quell one’s shame

(4) a tartályban lévő anyag mélyen van [7 db]Pl.: deep shame; shame goes deeper

kontrol 21 6,67%

A SZÉGYEN ÉTEL (1) A szégyen a tartályba kerülPl.: to swallow one’s shame

2 0,63%

A SZÉGYEN ANYAG A TARTÁLYON

(1) anyagot hoz X a tartályra – szégyent hoz X S-re [18 db]

Pl.: to bring shame on X(2) a tartály a test külső része [69 db]

Pl.: shame on X

87 27,62%

A SZÉGYEN EGY TARTÁLY/ A SZÉGYEN LÉTEZÉSE ZÁRT TÉRBEN LEVÉS (AZ ÁLLAPOTOK HELYEK)

(1) Self a tartályban van [26 db]

Pl.: to put X to shame

26 8,25%

20

A SZÉGYEN FÁJDALOM/BETEGSÉG

(1) szégyen-fájdalom/betegség [8 db]

Pl.: to suffer with shame; unbearable shame; a twing of shame

intenzitás 8 2,54%

A SZÉGYEN TEHER Fél 1: S hordja a terhetFél 2: A teher, ami nyomja S-t(1) S-t nyomja a teher [11 db], S is harcol a kontrolért és SZ isPl.: the burden of shame; under the weight of shame; heavy with shame; to carry shame

kontrol 11 3,5%

A SZÉGYEN PROBLÉMA (1) a probléma megoldása – a szégyen eliminálásaPl.: to deal with shame; to cope with shame

kontrol 7 2,22%

A SZÉGYEN TERMÉSZETES ERŐ

(1) a szégyen (természetes erő) a teljes kontrol birtokábanPl.: the gale of anger; anger floods X

kontrol 6 1,9%

A SZÉGYEN BÉLYEG (1) szégyen – bélyegPl.: the stigma of shame; the badge of shame; to do the walk of shame; the mark of shame

14 4,4%

A SZÉGYEN HŐ (TŰZ) (1) pirosPl.: white-hot shame(1) hőPl.: the heat of shame; shame burns through X

intenzitás 7 2,22%

A SZÉGYEN SÖTÉT (1) szégyen – sötétPl.: the blackness of shame,;the dark cloud of shame

2 0,63%

A SZÉGYEN BÉNÍTÓ (1) a szégyen megbénítja S-tPl.: to be paralyzed by shame

1 0,32%

Összesen 315 100 %Fogalmi metonímia Nyelvi példák A metonimikus nyelvi

kifejezések száma%

Fiziológiai válaszPIROS/ÉGŐ ARC A SZÉGYEN HELYETT (TŰZ/HŐ METAFORA)

Pl.: to blush with shame; one’s face is red with shame; the blush of shame

7 33,3%

RESZKETÉS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: trembling with shame 1 4,76%

Fizikai válaszLEHAJTOTT FEJ A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: to hang one’s head in shame 4 19,04%

Viselkedésbeli válaszELSÜLLYEDÉS/ELBÚJÁS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: to sink with shame 1 4,76%

FUTÁS/MEGSEMMISÜLÉS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: to flee in shame 2 9,52%

21

BESZÉDKÉPTELENSÉG/NEHÉZSÉG A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: have a voice heavy with shame

1 4,76%

SÍRÁS A SZÉGYEN HELYETT

Pl.: crying shame; tears of shame

5 23,8%

Összesen 21 100 %

22