7/21/2019 Általános menedzsment

http://slidepdf.com/reader/full/altalanos-menedzsment 1/1

Agrafikus ábrázolás előnyei:- személetes: optikailag közvetlenül felfogható teljes egészében –szinoptikus: kifejezi az elemeket, ezek egymás közötti viszonyát ésösszességét is- minden iányban olvasható: jobból bala, balól jobba- sok tényez! egyidej" összevetése, következtetések levonásaÁbrák összaállítása:#llusztat$v ába: el!adott szakszöveghez kap%solódik, f! gondolatottatalmazza, semmi fölösleges elemet nem tatalmaz#nfomat$v ába: adatközlésa szolgál, fontos a helyes alakzatok, skála,éték megválasztása&paat$v ába: gyos döntést seg$ti, ugalmas, szemlletes, infomá%iókösszefoglalását szolgálja

 'nalitikus ába: logikai el!kész$tést igényel(zám$tési ába: gyakolati munkát seg$ti, döntési poz$%ióban dlgozókszámáa nagyon fontosakÁbra létrehozása három lépésre bontható:

)* megkompo násálá a+* összeáll$tásáa* megajzolásáa

Ábra létrehozásának legfontosabb elvei:- sz"kszavság elve- általános$tás és egységes$tés elve- hangslyozás elve- autonómia elve- tagolás elve- asszo%iá%iók és szteeot$piák felhasználásának elveAz ábra kivitelezése: ügyelni kell-az ába méetée-az ába megajzolásáa-a jelmagyaázatoka-a fekiatoka- az ába %$mée- a szövegközi ábák elhelyezéséeÁllapotok ábrázolásához a következő diagrammok használhatók:

#* egysze" diagammok: oszlopos , sávos##* %sopotos$tási diagammok: osz lopo s,

sávos, éteges oszlopos, étegessávos,lép%s!s diagam, kétoldal oszlopdiagam, %ssztatott diagam, egyenlegdiagam

###* megoszlási diagamok: észaánydiagam, szekto vagy kö%ikk diagam,százelem" .százalékos/ diagam,mélegdiagam . hatásfok, kétoldal,

(hankey diagam/, százalékosnégyszög, 0aza diagam, piktogam#0* topogamok: he lysz $n ajz, tvonaltá bla,

fonal diagam0* egyéb diagamok: hisztogam, éteg

diagam, szóás diagam, kap%solatidiagam, étékelési diagam, mofológiaiséma

0 #* statikus ogag amok: osz tály oz ó ába,osztályozó-elemz! ába, megolszlásidiagam, szevezeti séma,dokumentumogamok

olyamatok ábrázolása!" !dősorok ábrázolása: oszlop diagam,

lép%s!s diagam, éteg diagam, mélegdiagam, szezonáis változást tüköz!diagam. sziulett göbe,amplitudódiagam/, kö diagam

!!" #inamikus vonaldiagramok: menetendábák, hamonogam, 1antt diagam,%iklogam, 2nappel villa, mozdulat ábák,munkafolyamat ábák, opeogam,ügyviteli folyamat ába3ellemz!i: a v$zszintes vonalak hosszaaz id!vel aányos, a vizsgált tényez!kváltozását fejezi ki, a %selekvések id!beliösszehangolásáa szolgálnak

!!!" $ogikai sémák: döntési fa, algoitmusok,hálók, m"ködési modellek, infomá%ióáamlási diagam3ellemz!i: alkalmasak az embe%selekvési, döntési, gondolkodási

folyamatainak bemutatásáa, különböz!kiemenetei lehetnek, hiszen altenat$vlépéseket is megfogalmaznak

%soportos döntések osztályai:)* a %sopot valamennyi tagjának közös édekei ,

motivá%iói és %éljai vannak: ebben az esetben a%sopotos döntések alapvet! poblémáját az egyes%sopottagok ismeeteinek és képességeinek amegállap$tása és ezek aggegálása jelenti annakédekében, hogy valamennyi %sopottagszempontjából optimális döntés születhessen

+* a %sopot tagjai között édekellentétek vannak: eko a konfliktus, a kollekt$v választás, a szavazásipaado4on és a kollekt$v jóléti függvény különfélemegoldandó poblémái meülnek fel

%soportos döntések megoldási formái  . két esetet különböztetünkmeg/

)* a statisztizált fomát, amelynél a %sopot tagjaiegymástól függetlenül nyilván$tanak véleményt, sazt valamilyen fomáis eljáással statisztikailagaggegálják

+* az inteakt$v fomát, amelynél a %sopot tagjaiegymással köl%sönhatásban vannak különféleétekezletek, megbeszélések, bizottságokfomájában*

A braninstorming lényege:a észtvev!k száma 5-+6 f!, )7-56 pe% alatt, min!ségi feladatokmegoldásáa töekszenek, szóbeli ötleteket kének, bámilyen ötletet és

 javaslatot elmondhatnak, elhangzott ötleteket összegy"jtik,endszeezik és étékelik A brainstorming menete:

)* a %sopot vezet!je ismeteti az összeh$vott

%sopottagok el!tt a %sopot %éljait, a %sopot el!ttálló feladatot és a feladatmegoldás menetét,szabályait, a %sopottagoktól vát közem"ködést

+* a vezet! öviden, egyételm"en felvázolja amegoldandó poblémát, amit szóban és vizuálisanis szemléltet

* a %sopottagok egyenként szabadon, mélegelésnélkül felvetik a poblémamegoldása vonatkozóötleteket, amelynél figyelni kell aa, hogy egyszemély egyszee, egy felszólalaással %sak egyötletet közölhet, tilos egymás ötletét b$álni,töekedni kell, hogy az j ötletek a má koábbanfelvetett ütletekt!l függetlenül szülessenek, met amá felvetett ötletek köében való mozgás lesz"k$tigátolja a széles köben való gondolkodást

8* az ötletek kifogyását követ!en következik az addigfelvetett ötletek alapján az ötletkombináiókkeesése

7* a kombiná%ióval nyet ötleteket tatalmazó, teljes jegyzékben szeepl! valamennyi ötletetmegvitatják, min!s$tik, étékelik

5* a vezet! összefoglal ja a %sopot által eléteedményeket

A brainstorming gyakorlati alkalmazásának szabályai:- legfontosabb az ötletek száma, az alkotás mennyisége- kitikai magatatás kizáása- a észvev!k képzeletének szabad %sapongásának biztos$tása- az ötletek kombinálása, tökéletes$tésée való töekvés- ötletkeesési folyamat elválasztása az ötlet étékelését!l- a szóbeli ötleteke nem vonatkozik a szez!i jogvédelem, a

észvev!k egymás ötleteit felhasználják és továbbfejlesztik A brainstorming előnye:

övid ideig tat, nagy mennyiség" infomá%ióhoz lehet jutni, ötletek ésmegoldások étékelése egysze"A brainstorming hátránya:nin%s lehet!ség a névtlenség ála%a mögé hzódni, %sopottagokközötti státuszkülöbségek, domináns szeméyek gátolhatják a szabadvéleménynyilván$tást

A brainstorming alkalmazási ter&letei: leinkább a pobléma megoldáslehetésges iányának , módozatainak feltáási szakaszában*'%' lényege:a %sopot tagjai fizikailag egy helyen ülnek össze, diekt inteak%iókhelyenként kolátozottak, egymás mellett biztos$tott a szeméylesmegnyilvánulás és a névtelenség'%( lépései:

)* a %sopot tagjai véleményüket, ötleteiket egymás jelenlétében, de egymástól függetlenül szótlanulle$ják

+* a %sopot vezet!je köbejáó módon feljegyzi jólláthatóan minden egyes tag által fediktált tömövéleményt, ötletet

* a feljegyzett véleményeket, ötleteket soendbenmegbeszélik, azok tisztázása és étékelés %éljából8* el!szavazás: a %sopot tagjai nagsoolják vagy

pontozzák a véleményeket, ötleteket és az $gykapott egyéni mon!s$téseket matematikailagösszegzik

7* el!szavazás eedményeit megbeszélik5* végs! szavazás

'%( előkészítő feladatok:- megfelel! helyiség kiválasztása, el!kész$tése az étekezlete- szükséges segédeszközök beszezése mindegyik asztala- megnyitó'%( alkalmazási ter&letei:

)* észvétel i poblémák megolsásánál+* javaslatok elb$álásánál, felülvizsgálatánál* feltáó kutatásnál

)ráf: 1 9 .'/ egy véges ponthalmaz .%s%sok/ , és egy végespontpáhalmaz . élek/ együttese* ponthalmaz a %s%sok halmaza 9. ),+;;n/ ' pontpáhalmaz az élek halmaza '9. '),'+;**'m/ahol 'k9.i,j/e'!rányított gráf : esetén a pontpáok endezettek, ekko, i az 'kkezd!pontja, j pedig a végpontja!rányítatlan gráf: esetén a pontpáok nem endezettek , vagyis . i,j/9 . j,i/*+lyozott gráf : iány$tott vagy iány$tatlan gáf slyozott akko, haminden éléhez egy vagy több számot endelünk* <z a szám az él slya*!rányítatlan +t: 'z élek olyan soozata, melyben bámely kétszomszédos élnek van közös pontja!rányított +t: =lek olyan soozata, amelyben bámely él végpontjaazonos a következ! él kezd!pntjával*.kivéve az utolsót/, !rányított- egyszer. +t: &lyan .iány$tott/ t, ahol minden él %sakegysze szeepel*

, !rányított- kör: olyan .iány$tott/ t, amelyben az els! él kezd!pontjaazonos az utolsó él végpontjával*, !rányított- egyszer. kör: &lyan .iány$tott/ kö, amelyben egy él %sakegysze szeepel*/sszef&ggő gráf: egy gáfot összefügg!nek nevezünk, ha bámely kétpontja között létezik egy iány$tatlan t*0rősen összef&ggő gráf : egy gáfot összefügg!nek nevezünk, habámely két pontja között létezik egy iány$tott t*1áló: &lyan slyozott, kömentes, iány$tott gáf, amelynek egy kezd!és egy végpontja van*1álós módszerek 2soportosítása:>elhasználási %éljuk alapján: id!;;*költség;* és e!foása-optimálóte%hnikák#ányultságuk alapján: tevékenységoientáltak vagy eseményoientáltak*?egjelenési fomájuk szeint: tevékenység-ny$l, tevékenység-%somópont és esemény-%somópont hálókól beszélünk*#d!tevezés jellege szeint:- @eteminisztikus: a tevékenységi id!k pontosan

meghatáozott étékek . AB?,?B?/ melyek méésekenvagyCés m"sazki be%sléseken alapulnak*

- (zto%hasztikus : a tevékenységid!t egy valósz$n"ségieloszlás s""ségfüggvénye hatáozza meg* . B<DE háló/

 A hálók elemei:- tevékenységek- események0semény: valamely folyamat, tevékenység kezdetét és befejezését

 jelent! pont* #d!t , e!foást , költséget nem igényel, a hálóbanáltalában köel ábázolják* 'z események nomál, kiemelt, kap%solódó%sopotba tatozók lehetnek*omál esemény: a többséget kitev! és semmiféle megkülönböztetéstnem igényl! pont*2iemelt esemény: jelent!s szeepe van a hálótevezésben*

2ap%solódó esemény: általában a háló szekezeti változásávalkap%solatos*2ezd! esemény: melyet nem el!z meg más esemény, és %sak követ!eseményei vannak*Fáó esemény: amit nem követ több esemény, %sak megel!z!eseményei vannak*3evékenységek: &lyan folyamat , mely adott id!ben, id!tatam laltt

 játszódik le, és e!foást, költésget igényel * <gy bizonyos id!ponttólegy meghatáozott id!pontig tat* ' tevékenység-ny$l hálók esetében. B<DE,AB?/ a tevékenységet ny$llal jelölik, a tevékenység%somóshálóknál . ?B?/ naégyszögekkel, blokkokkal ábázolják, s a nyilak atevékenységek közötti kap%solatok jelölésée szolgálnak*4ritikus +t: az az t, amely a legtöbb id!t igényel, a leghosszabb ideigtat * Eöbb is lehet a hálóban* ' 2itkus ton tötén! %sszás egyben azegész pogam id!beli átütemezését jelenti*Gátszattevékenység: fontos szeepük van a háló szekezetében ésszám$tásában is* #d!tatan nélküli általában e!foás és költésigényenin%s*(egédtevékenység: valamilyen komple4 folyamatban af!tevékenységhez kap%solódvan, azok állandó m"ködését biztos$tja*0isszaté!, ismétl!d! tevékenységek: a hálón belül többszövisszatének, el!fodulnak, tevékenység-ny$l és tevékenység –%somóshálóknál egyaánt*<seményjegyzék tatalmazza:- az események számát, megnevezését,- az eseménye vonatkozó szám$tások eedményeit- megel!z!, követ! eseményeket,- egyéb számsze"séget, infomá%iót, intézkedésekét

felel!sök megjelölésétEevékenység-jegyzék tatalmazza:- a tevékenységek számát, megnevezését, idejét- a megel!z!, követ! tevékenységeket,

- a kap%solatok jelölését- a szám$tások eedményeit- az egyéb infomá%iókat

 ' hálótev elkész$tésénél figyelembe veend! elvek:- gyátási, kivitelezési soend- megfelel! tagozódási szint- megel!zés, követés endje- kap%solati, függ!ségi viszony

 ' háló végleges megszekesztésének menete:a, logikai gáf elkész$tése . tevékenységek végleges lehelyezése/b, ezen a gáfon a tevékenyésgek és emenyények elheylezése%, tevékenységek és események közötti kap%solódások kidolgozása ' szekesztés iánya lehet:- pogessz$v- etogád vagy- a kett! kombiná%iója ' logikai háló befejezése az események és a tevékenységek

 jegyzékbe foglalásával töténik meg* <z végleges elendezést is jelenthet, amennyiben ennek soán töténik meg:- eseményekkel, tevékenységekkel kap%solatos elhagyás,

összevonás-  médföldk!, ellen!zési pont kijelölése- kap%solódó események kejelölése- segédtevékenységek kijelöléseEevékenységek kap%solatai:

 ' tevékenység-ny$l hálóknál . AB?,B<DE/ mindig vég-kezdet kap%solatévényes, m$g az ?B? hálóknál tevékenységet sokféleképpenendelhetünk* ?inimális kap%solat: ha el!$juk, hogy egy adott tevékeynséget egymásik tevékenység minimálisan miko kövessen* . kezd-kezd, kezd-vég, vég-kezd, vég-vég*/ Ha a minimális kap%solatnál el!$juk,hogy akövet! tevékenység azonnal végehajtódjon, akko szigo minimáliskap%solatól beszélünk* Ha azt $juk el!, hogy a követl! tevékeny ségvalamilyen ma4imállis id! elteltével kezd!djön el, fejez!djön be, akkoma4imális kap%solatól beszélünk* ' háló számozása: . ezeket az elveket kell betatani/- kezd! megel!z! tevékenység, esemény számai

ala%sonyabbak legyenek, mint a követ!é

- az események és tevékenységek száma a kiindulástól abefejezésig növekv! soendet kell kefejezzen

- legkisebb soszámost a ny$tó, legnagyobbat a záó esemény,tevékenység kapjon

%5( módszer: esemény %somópont hálótevezési te%hnika@efin$%iók:

)* 'zt az id!tatamot , ami a tevékenységvégehajtásához szükséges lefutási id!nek d,i67- nevezzük*

+* 'zt legkoábbi id!pontot, amiko egy tevékenységlegkoábban elkezd!dhet, a tevékenységlegkoábbi kezdési idejének 0*3, i67/ nevezzük*

* 'zt a legkoábbi id!pontot, amiko egy

tevékenység legkoábban befejez!dhet, atevékenység legkoábbi befejezési idejének03,i67- nevezzük*

8* 'zt a legkés!bbi id!pontot, amiko a tevékenységlegkés!bb kezd!dhet a tevékenység legkés!bbikezdési idejének $*3,i67- nevezzük

7* 'zt a legkés!bbi id!pontot, amiko egytevékeynség legkés!bb befejez!dhet, atevékenység legkés!bbi befejezési idejének$3,i67- nevezzük*

5* 'zt a legkoábbi id!pontot, amiko egy eseménylegkoábban bekövetkezhet, az eseménylegkoábbi bekövetkezési idejének 003inevezzük*

I* 'zt a legkés!bbi id!pontot, amiko egy eseménylegkés!bb bekövetkezhet, az esemény legkés!bbibekövetkezési idejének $03 i nevezzük*

J* Ktfutási id!: az a legkisebb id!tatam, ami alatt apojekt , beuházás vagy temelés valamennyitevékenységét vége tudjuk hajtani* 353

3artalékidők3el7es tartalékidő: amivel a tevékenység kitejedhet, vagy késhet,anélkül,hogy a teljes pojektid!e hatást gyakoolna E>.i,j/ 9G(E.i,j/-<(E.i,j/9G>E.i,j/-<>E.i,j/*zabad tartalékidő: az a teljes mennyiség, amivel egytevékenységid!megn!het, vagy a tevékenység %sszhat anélkül, hogyhatással lenne bámely soon következ! tevékenység legkoábbikezdetée>>.i,j/9<<Ej-<>E.i,j/9<(E.j,k/-<>E.i,j/eltételes tartalékidő: a teljes és a szabad tatalékid! különbsége#nt>.i,j/9E>.i,j/->>.i,j/&ggetlen tartalékidő: azt a id!mennyiséget adja meg, amennyivel az

adott tevékenység eltolható, ha az !t közvetlenül megel!z!tevékenység a lehet! legkés!bbi id!pontban fejez!dik be és aközvetlenül következ! tevékenység a legkoábbi id!pontban kezd!dik#>.i,j/9<<Ej-G<Ei-d.i,j/9<(E.j,k/-d.i,j/-G>E.h,i/3el7es esemény tartalékidő:E<>i9G<Ei-<<Ei(5( módszer 

 ' kézi ábázolás te%hnika a tevékenységeket a gáf %somópontjaikéntábázolja, a gáf élei pedig a tevékenységek közötti logikaikap%solatokat szimbolizálják* 'z ?B? háló a logikai kap%solatoknálkezeli a minimális, ma4imális kap%solatokat, kezeli a vég-kezdet,kezdet-vég kap%solatok minden kombiná%ióját*(5(8 háló időszámítása<l!szö a tevékenységek legkoábbi kezdési, illetve befejezési idejétszám$tjuk ki odafelé tötén! . pogessz$v elemzéssel * <kkomeghatáozhatjuk a pojekt teljes átfutási idejét* 0isszafelé tötén!. etogád/ elemzés seg$tségével pedig meghatáozhatjuk a legkés!bbikezdési, elletve befejezési id!ket, valamint a kitikus utat* Ha az ?B?-hálónál %sak egyfajta kap%solatot használunk, akko endszeintmegadjuk, hogy ezekb!l melyiket alkalmazzuk* Ha nin%s megadva akap%solat t$pusa, akko az eseményeket összeköt! nyilak alapján tudjukmeg a kap%solat t$pusát* ' minimális kap%solatnál azt hatáoztuk meg, hogy egy tevékenységetegy másik tevékenység minimum mennyi id! mlva kell, hogy kövesse*?a4imális kap%solatnál azt hatáoztuk meg, hogy egy tevékenységetma4imálisan mennyi id! mlva kell, hogy kövessen egy másiktevékenység* <zt a feltételt ma4imális kap%solatnak nevezzük és egyvisszafelé mutató ny$llal jelöljük*$ogikai hálótervezés 50930életlen tatalm tevékenységek

 ' gyakolatban a tevékenységek id!tatamai nem mindig ismetek el!e. pl* ép$tkezés jól el!e jelezhet!, de egy infomá%iós enszebevezetése má kevésbé/

#lyenko:-  ' tevékenységek nem teljesen ismeetlenek és közel$t!leg

ismejük tatalmuk valósz$n"ségeloszlását*- vagy teljesen ismeetlenek és Cvagy nem ismejük minden

tatam valósz$n"ségeloszlását- ha nem ismejük az id!tatamok eloszlását akko a B<DE

módszet használjuk és feltesszük , hogy az id!tatamok Leloszlásak*

-  ' L eloszlás s""ségfüggvénye a nomális eloszlásahasonl$t, de mindkét iányban kolátos . egy-egy ' illetve Lponttól kezdve MkifeléN azonosan nulla*/

- Asak ezen az intevallumon ételmezzük, nem vesszükfigyelembe ha el!bb vagy kés!bb fejez!dik be atevékenység*

-  Kltalában nem szimmetikus . legtöbbszö kés!bb fejez!dikbe a tevékenység/

-  ' B<DE- módszeben olyan L eloszlást választunk, ahol)* ' és L tij

valósz$n"ségiváltozó alsó illfels! kolátja

+* ? alegvalósz$n"bbétéke.módusza/

* < .tij/ a váhatóétéke

8* @+ .tij/ pedig avaian%iája.szóásnégyzete/

 ' váható éték jele : tt9 'OLO8? ': optimista be%slés

  5 L: pesszimista be%slés?: legvalósz$n"bb

 ' váható éték szóása

@9

B<DE-háló felajzolása, id!taamok, és azok szóásainak kiszám$tása) * log ik ai há ló e lk ész $t és e+* 'i, j, Li ,j , ?i, j, &i ,j meghatáozása* ?egfelel! hálós model l kiválasztása8 * ' k it ik us t kis zá m$ tás a7* ' megvalós$ tási id! szóásának kiszám$tása5* 'ltenat$v ton lév! tevékenységek, il letve a

tatalékid!k szóásának kiszám$tása2#B' módsze lépései:

)* az étékelési tényez!k páos el endezése+* a páos összehasonl $tás elvégzése* az egyéni pefeen%ia táblázatok felvétele és

konziszten%ia mutatók meghatáozása8* az egyéni pefeen%ia táblázat elkész$tése, az

étékel!k egyetétésének vizsgálata7* az étékelési tényez!k slyszámainak

meghatáozása5* pefeen%ia és diszkvalif ikan%ia mutatók szám$tásaI* elemzés