Upload
nelson
View
189
Download
3
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Analitikai Kémia. CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK. Elektrolitok oldhatósága - oldhatósági szorzat. K’K. B n A m(sz) (B n A m(o) ) nB m+ + mA n-. Oldhatósági szorzat. CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Elektrolitok oldhatósága - oldhatósági szorzat
BnAm(sz) (BnAm(o)) nBm+ + mAn- K’ K
omn
mn
AB
ABK
állandóAB omn
LABKAB omnmn
szmn
mn
AB
ABK
1szmn AB
LABKAB szmnmn Oldhatósági szorzat
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Oldhatósági szorzat (L) és oldékonyság (S) kapcsolata
[B] = nS (mol/dm3) és [A] = mS (mol/dm3)
mnmnmnmn SmnmSnSABL
mnmnmn
LS
n = m = 1 (1:1 elektrolitok):n = 1, m = 2 vagyn = 2, m = 1 (1:2 elektrolitok):
LS 3 4/LS
Extrém kis oldhatósági szorzatok értelmezése. Pl. LPtS = 10-68 vagy LHgS = 10-53
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők
cA az A komponens feleslegének analitikai koncentrációja
nm
A BcAL
1:1 elektrolit: AB
1. Saját ion hatás
Ha cA >> [A], akkor nmA BcL
B felesleg A felesleg
AcL B BcL A
Bc
LAS
AcL
BS
1:2 elektrolit: AB2
B felesleg A felesleg
2BcL A
Ac
LBS
42
AcL B 2
2Bc
LAS SB 2
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők
1. Saját ion hatás
1:2 elektrolit: AB2
cB 0 cA
s
1 : 1 e l e k t r o l i t : A B
s
c B 0 c A
S S
A B+ az AB2 oldhatóságát jobban csökkenti, mint az AB oldhatóságát
Az A2- az AB2 oldhatóságát kevésbé csökkenti, mint az AB oldhatóságát
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők
2. Idegen ion hatása (ionerősség)
- többértékű ionokból álló csapadék oldhatósága jobban növekszik, mint az egyértékűeké
LffAfBfaaL mA
nB
mmA
nnB
mA
nBa
mA
nB
a
ffL
L
f < 1
- többértékű ionok inert elektrolitjainak oldhatóságnövelő hatása nagyobb, mint az egyértékűeké (c If)
2
21
iii
zcI IzAzf lgDebye - Hückel:
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők3. A pH hatása
Ennek figyelembevétele a látszólagos oldhatósági szorzattal is lehetséges.
A gyenge Brönsted bázis anion kompetíciós protonálódási reakciói, pl.:
PbCrO4 (Sz) Pb2+ + CrO42-
CrO42- + H+ HCrO4
- HCrO4
- + H+ H2CrO4
illetve a gyenge Brönsted sav kation kompetíciós hidroxokomplex-képződési reakciói, pl.:
PbCrO4 (Sz) Pb2+ + CrO42-
Pb2+ + 4OH- [Pb(OH)4]2-
Vezethetnek a csapadék oldhatóságának a növekedéséhez.
Pontszerzési lehetőség: hogyan vezethető le a látszólagos oldhatósági szorzat?
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők
4. A komplexképződés hatása
Idegen komplexképző hatása:
AgCl + 2NH3 [Ag(NH3)2] + + Cl-
2PbI2 + Cd2+ [CdI4] 2- + 2Pb2+
34 /1062
dmmolSPbIvízben:
0,5 mol/dm3 Ca(NO3)2-ban:
0,5 mol/dm3 Cd(NO3)2-ban:
33 /1052
dmmolSPbI
32 /1042
dmmolSPbI
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezőkSaját ion komplexképző hatása:
L = [B][A]2
Legyen BA2 csapadék és a B maximális koordinációs száma 4:
S = [B] + [BA] + [BA2] + [BA3] + [BA4]
AB
BA
1
2
22
AB
BA
3
33
AB
BA
4
44
AB
BA
A
LBA
1
LBA 22
ALBA 33
244 ALBA
2
4321
2
1AA
AALS
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezőkSaját ion komplexképző hatása:
cA
s
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők
5. Hőmérséklet hatása
Le Chatelier-Braun elv (oldáshő)
2Hg2Cl2 + Cl2 2HgCl2
6. Redoxi reakció hatása
S(Sz) + 2H+ +2e- H2S(g) 0 = +0,141 V
HgS + királyvíz pL=52,4Ag2S + HNO3 pL=49,2
7. Oldószer hatása
Az elektrolitok apoláris oldószerekben rosszul oldódnak (gravimetriai alkalmazás, alkáliföldfém-kloridok és nitrátok szétoldás alapján való elválasztása).
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Analitikai alkalmazásokMinőségi elemzés: szervetlen kémiai példák
Mennyiségi elemzés: gravimetria, titrimetria (argentometria)
A csapadékos titrálások alapjai, argentometria
A csapadékképződési reakciók• nem mindig sztöchiometrikusak (összetétel, mellékreakciók)• esetenként lassan játszódnak le• nem mindíg kvantitatívak• a csapadék saját színe nehezíti a végpontjelzést
Kevés olyan csapadékképződésen alapuló reakció ismert, amely alkalmas mennyiségi meghatározásra
Ag+ + X- = AgX (X- = Cl-, Br-, I-, CN-, SCN-, CrO42-)
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOKCsapadékos titrálási görbe számítása: AgX
1. ekvivalenciapont előtti tartomány:
LAgX
)1( acXX
2. Ekvivalenciapont:
3. ekvivalenciapont utáni (túltitrált) oldat:a >1
Ahol a = 0 - 1 vagy 0 - 100% közötti érték: a titráltság foka. A cA számítása a kiindulási koncentráció alapján történik a hígulást figyelembe véve.
AgXXL Sz
)1(/ acLX
X
XAgAgL f
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOKCsapadékos titrálási görbe számítása: AgX
10 cm3 0,1 M-os NaCl oldat titrálása 0,1 M-os AgNO3-tal
a(%) V(cm3)[Cl-](M) pCl pAg
0 0,0 0,1 1,00 -
50 5,0 0,033 1,48 8,52
90 9,0 5.10-3 2,28 7,72
99 9,9 5.10-4 3,30 6,70
100 10,0 1.10-5 5,00 5,00
101 10,1 5.10-6 6,70 3,30
110 11,0 5.10-7 7,70 2,30
200 20,0 3,3.10-88,52 1,48
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOKCsapadékos titrálási görbe: AgX
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
0 50 100 150 200
a/%
pX-
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
0 50 100 150 200
a/%
pX-
pAg+
pX-
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOKCsapadékos titrálási görbe: AgX
0
2
4
6
8
10
12
0 50 100 150 200
a/%
pA
g+
c csökkenése
Indikátor-
Ag-Indikátor
c csökkenése
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOKCsapadékos titrálási görbe: AgX
0
2
4
6
8
10
12
14
16
0 50 100 150 200
a/%
pX-
pCl-
pBr-
pI-
L csökkenése
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOKCsapadékos titrálási görbe: AgX
0
2
4
6
8
10
12
14
16
0 50 100 150 200
a/%
pA
g+
AgI
AgBr
AgBr
L csökkenése
Indikátor-
Ag-Indikátor
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Vegyület L
AgI 1,5.10-16
AgBr 5,2.10-13
AgCl 1,6.10-10
AgCN 2,3.10-12
AgSCN 1,0.10-12
Ag2CrO4 9,0.10-12
Az argentometria fontosabb csapadékainak olhatósági szorzatai
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Az Ag-halogenidek egymás melletti meghatározhatósága
0
2
4
6
8
10
12
14
16
0 50 100 150 200 250 300 350 400
a/%
pA
g+
Legyen cI- = cBr- = cCl- = 0,100 mol/dm3
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Az Ag-halogenidek egymás melletti meghatározhatósága
1. Amíg addig csak AgI válik le.
[I-] = 2,8810-5 mol/dm3 (0,03% hiba)
AgBr
AgI
L
L
Br
I
1,0102,5
105,113
16
I
2. Amíg addig AgBr leválás.
[Br-] = 3,2510-4 mol/dm3 (0,33% hiba)
AgCl
AgBr
L
L
Cl
Br
1,0106,1
102,510
13
Br
3. A Cl--csapadék leválását a Br- és I- már nem befolyásolja.
3510 /1026,1106,1 dmmolCl (0,01% hiba)
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékos titrálások végpontjelzése
(1. Guy-Lussac módszere: “feltisztulási pont”)
Az AgX csapadékrészecskék a végpont előtt a negatív töltésűek, emiatt nem képesek aggregálódni. A végpontban elvesztik töltésüket, az oldat feltisztul (a csapadék flokkulál).
2. Mohr módszere: Az indikátor egy másik csapadékképző K2CrO4
A másik, színes csapadék leválása akkor kezdődjön el, amikor a meghatározandó éppen befejeződött:
(Csak Cl- esetében alkalmazható, AgI és AgBr adszorbeálja; csak hideg oldatban alkalmazható; csak 6,5<pH<10,0 közötti tartományban alkalmazható), pl. Cl- meghatározása CrO4
2- indikálással semleges közegben:
42CrOAgAgX LL
33
25
10
224 /106
1035,1
101,142 dmmol
Ag
LCrO CrOAg
3510 /1035,1101,1 dmmolAgClAg
az indikátor koncentrációja.
Hátrány: a CrVI rákkeltő, nem használhatjuk
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Csapadékos titrálások végpontjelzése
3. Volhard módszere: színes komplex (FeSCN2+)Savanyú közegben alkalmazható. AgNO3 feleslegét SCN- mérőoldattal titráljuk Fe(III) indikátor mellett (vörös színű tiocianáto komplex képződik).
4. Fajans módszere: adszorpciós indikátorokSzerves festékmolekulák a csapadékszemcsék felületén adszorbeálódva színüket megváltoztatják. Az adszorpciót a csapadék felületének az ekvivalenciapontban való áttöltődése segíti elő:
titrálás AgNO3 oldattal
halogenidion felesleg Ag+-ion felesleg
Színváltozás oka: polarizáció, csapadékképződés, pK változás (a változás az indikátor felületén játszódik le. Indikátorok: pl. p-etoxi-krizoidin, eozin, fluoreszcein
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Gyakorlati tudnivalók
Az argentometria mérőoldata AgNO3 pontos beméréssel készíthető (AgNO3(s) fényérzékeny, hatóérték megállapítás KCl-dal)
Titrálások semleges oldatokban (Mohr-féle indikálás)
Segédmérőoldata NH4SCN, KSCN (Volhard-féle indikálás)
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Tipikus argentometriás meghatározások
Meghatározandó anyag Végpontjelzés Megjegyzés
AsO43-, Br-, I-, CNO-, SCN- Volhard Az ezüstsó eltávolítása nem szükséges.
CO32-, CrO4
2-, CN-, Cl-, Volhard Az ezüstsó eltávolítása után az Ag+
C2O42-, PO4
3-, S2-, NCN2- fölösleg visszatitrálása. BH4
- módosított A fölös Ag+ visszatitrálása az alábbi reakció után: Volhard BH4
- + 8Ag+ + 8OH- 8Ag(sz) + H2BO3- + 5H2O
Epoxid Volhard A fölös Cl- visszatitrálása hidrohalogénezést követően.K+ módosított A K+ lecsapása ismert mennyiségű B(C6H5)4
--tal, majd Volhard fölös Ag+ hozzáadásával AgB(C6H5)4(sz) csapadék- képzés, és az Ag+ fölösleg visszatitrálása.Br-, Cl- Mohr Br-, Cl-, I-, SeO3
2- adszorpciós indikátorV(OH)4
+, zsírsavak, Elektro- Közvetlen tirtálás Ag+ mérőoldattal.merkaptánok analitikaiZn2+ módosított Lecsapás ZnHg(SCN)4 formában, szűrés, oldás savban, Volhard fölös Ag+ hozzáadása, majd Ag+ visszatitrálása. F- módosított Lecsapás PbClF formában, szűrés, oldás savban, fölös Volhard Ag+ hozzáadása, majd Ag+ fölösleg visszatitrálása.
CSAPADÉKKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
Egyéb csapadékos titrálások
Reagens Meghatározandó ion Reakciótermék IndikátorK4Fe(CN)6 Zn2+ K2Zn3[Fe(CN)6]2 Difenil-aminPbNO3 SO4
2- PbSO4 Erythrosin B MoO4
2- PbMoO4 Eosin APb(OAc)2 PO4
3- Pb3(PO4)2 Dibrómfluoreszcein C2O4
2- Pb C2O4 FluoreszceinBaCl2 SO4
2- BaSO4 (50% metanolos oldat) Alizarinvörös S Th(NO3)4 F- ThF4 AlizarinvörösHg2(NO3)2 Cl-, Br- Hg2Cl2, Hg2Br2 BrómfenolkékNaCl Hg2
2+ Hg2Cl2 Brómfenolkék
Gyakorlati jelentőségük kicsi.