122
Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben Hamar Péter Semmelweis Egyetem, Kórélettani Intézet

Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

  • Upload
    others

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekbenállatkísérletekben

Hamar PéterSemmelweis Egyetem, Kórélettani

Intézet

Page 2: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 3: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 4: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Selye János

• Hans Hugo Bruno Selye(Selye János – magyar nemzetiségő)– szül.: 1907, Bécs– Orvosi diploma: 1929, Prága Komárom,

Selye egyetem– Orvosi diploma: 1929, Prága– Johns Hopkins: 1931-tıl, – Stressz kut.: 1936-tól, McGill Univ, Montreál – �: 1982, Montreál

• Biológiai stressz elsı leírója: a szervezet általános válaszreakciója = stressz (disstressz: baj szóból szárm.)

• Glukokortikoid: stressz-hormon HPA-tengely leírója

http://en.wikipedia.org/wiki/Hans_Selye

Selye egyetem

Page 5: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Stressz - Disstressz

Pszichológia: • Eustressz: hasznos: mobilizáló, életmentı

lehet (a vizsgán a diáknak eszébe jut az is, amirıl azt sem tudja, hol hallotta.)sem tudja, hol hallotta.)

• Dissztressz: káros: debilizáló (a vizsgán a diák azt is elfelejti, amit jól tudott. Az állatvilágban a deblizáló stressz: mimikri (álcázás, környezetbe olvadás ) v. tetszhalott állapot). Tartós, ismétlıdı stressz általában debilizáló hatású

http://pszichologia.blog.hu/2006/11/03/a_stressz_szorongat_vagy_megved

Page 6: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Állatkísérleti anesztézia – eutanáziaMiért fontos ?

• Állatkísérlet: károsodást okozhat • A károsodás kiváltotta válaszreakció a kísérleti

eredményeket befolyásolhatja

Ezért a károsodástEzért a károsodást

• Etikaiés • Tudományos szempontból is minimalizálni / eliminálni kell.

Page 7: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Fájdalom

• Sebészeti betegség modellek elterjedtek• A sebészeti mőtétek csak narkózisban

végezhetıek• Postoperatív fájdalomcsillapítás is • Postoperatív fájdalomcsillapítás is

szükséges• A kezeletlen fájdalom katekolamin

felszabadulással jár, ami befolyásolja az állat immunválaszát, sebgyógyulását, ezért növeli az eredmények szórását.

Page 8: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 9: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 10: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 11: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 12: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 13: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 14: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 15: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 16: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Károsodás kísérlet során

Kísérlet

fájdalomDissztressz:

deblizáló tartós stressz

Maradandó károsodás

tartós stresszkárosodás

mőtét

anesztézia

Rendszeres kezelések,immobilizáció

Szerv, szövet maradandó sérülése

eutanázia

Page 17: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

A humánus állatkísérletezés 3R-je

• William Russel (zoologus) – Rex Burch (mikrobiológus)

• Nem humánus kísérleti eljárás ami az állatnak fájdalmat vagy tartós debilizáló állatnak fájdalmat vagy tartós debilizáló stressz-t (disstresszt) okoz. – mérhetı pl. (stressz) hormon szintek– Viselkedési anomáliák: harapás, karmolás– Kaloda használatának szükségessége

• Eredmény: 3R: Replace, Reduce, Refine

Russell, W.M.S. and Burch, R.L., The Principles of Humane Experimental Technique. Methuen, London, 1959.

Page 18: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

3R• Replace: cserél: a gerinces állatokon végzett

kísérleteket cseréljük alacsonyabb rendő fajokkal: állatokkal, növényekkel, sejttenyészettel

• Reduce: csökkent: a kísérletekben felhasznált állatok száma csökkenthetı megfelelı kísérlet állatok száma csökkenthetı megfelelı kísérlet tervezéssel, gondos kivitelezéssel (statisztikus bevonása)

• Refine: finomít : a kísérleti metodika finomításával cél az állatokat ért stressz csökkentése – anesztézia, analgézia

Page 19: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Fogalmak: a károsodás eliminálásának lehetséges módjai

• Anesztézia <Gr>: (an: nélkül + aisthesis: érzés) az érzékelés (fájdalom is) reverzibilis (visszafordítható) megszüntetése

• Analgézia <Gr>: (algesia: fájdalom): fájdalom • Analgézia <Gr>: (algesia: fájdalom): fájdalom érzés hiánya, fájdalom mentesség megtartott érzékelés és tudat mellet.

• Eutanázia <Gr>: „jó halál” (eu: jó + thanatos: halál): az élet szándékos kioltása fájdalom, szenvedés megelızése céljából.

Page 20: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia

Formái:Érzéstelenítés (érzékelés /nocicepció/

felfüggesztése megtartott tudat mellet)• Felületi (topical): bır-kenıcs, nyálkahártya

(lidocain)(lidocain)• Lokális: helyi érzéstelenítés (pl. foghúzás)• Regionális érzéstelenítés (spinális v. epidurális -

anesztézia)Altatás (reverzibilis tudatvesztés /narkózis/)• Szisztémás / általános anesztézia -

állatkísérletezés

Page 21: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Analgézia - Anesztézia

Fájdalom Érzékelés Tudat

Analgézia Nincs Van Van

Lokális anesztézia

Nincs Nincs Van

Szisztémás anesztézia

Nincs Nincs Nincs*

*kiv. disszociációs anesztézia – állatkísérletben nem jellemzı

Page 22: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 23: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Állatkísérletezés története

• Arisztotelész (IV. sz. ie): – Állattan (10 könyvben);– Az állatok részeirıl (4 könyvben);– Az állatok járásáról;– Az állatok keletkezésérıl

Arisztotelész

Galenus– Az állatok keletkezésérıl

• Claudius Galenus (II. sz. iu): a „viviszekció” atyja (kecske, disznó)

• William Harvey (XVII.sz.): vérkeringés megfigyelése élı állatban

• Louis Pasteur: birka – anthrax: fertızı betegségek nem spontán keletkeznek

• Pavlov: kutya – feltételes reflex bizonyítása (1890)

Harvey

Pasteur

Page 24: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Történelmi kitekintés• Emil Behring: diftéria toxin – tengeri malac –> vakcina

(XIX.sz vége)• Banting: kutya – insulin (1920-as évek)1950-es évek:• TBC – streptomycin• Anesztézia: nem inhalációs narkotikumok kifejlesztése • Anesztézia: nem inhalációs narkotikumok kifejlesztése

emlısökön (tengeri malac). • Jonas Salk: Rhesus majmok – polio vírus izolálása ->

Salk vakcina• Albert Sabin: polio vírust állatokon tenyésztette. Sabin

csepp: 1965: polio eradikáció USA-ban.• Vese átültetés, szívbillentyő, csípı protézis

Page 25: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 26: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Állatvédelem kezdete

• Anesztézia elıtt• Edmund O'Meara (ír élettanász / fiziológus,

XVII.sz): viviszekció: a fájdalom -> befolyásolja a kísérleti eredményeket

• Clude Bernard (francia fiziológus, XIX.sz):

Charles Darwin

Claude Bernard

• Clude Bernard (francia fiziológus, XIX.sz): bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként

• 1822: elsı állatvédı törvény (Britt parlament)• 1876: Cruelty to animals act (110 évig volt

érvényben)– Charles Darwin ajánlásával: „it is justifiable for real

investigations on physiology; but not for mere damnable and detestable curiosity”

• 1986: Animals (Scientific Procedures) Act lépett az elızı törvény helyébe

Page 27: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Cruelty to animals act 1876

• Az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenség büntetendı*

• Engedély köteles: Az állatkísérletek szükségességét (emberi életek megmentésére vagy

Az állatkísérletezés szabályai:

(emberi életek megmentésére vagy meghosszabbítására) indokolni kell. (experiments should only be conducted when "the proposed experiments are absolutely necessary to save or prolong human life" )

• A kísérleti állatokat – A beavatkozásokhoz el kell altatni (must be anaesthetised)

– Csak egyszer használhatóak (egy sorozaton belül több beavatkozás engedélyezett)

– A kísérlet végén le kell ölni (must be killed as soon as the study was over)

* Elsı alakalommal max 50£, ismételt alkalommal max. 100 £ vagy max. 3 hónap börtön

Page 28: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Törvényi szabályozás Magyarországon

• 2002 évi LXVII. törvénnyel módosított• 1998 évi XXVIII. törvény• 103/2002 sz. korm. rendelettel módosított• 103/2002 sz. korm. rendelettel módosított• 243/1998 sz. korm. rendeletvan érvényben

Gyertyán István az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács (ÁTET) elnöke

Page 29: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1998 évi XXVIII. törvényAlapelvek:1. Az állat kímélete, az állat kínzásának tilalma (6. §):

1. Az állatnak tilos elkerülhetı• Fájdalmat• Szenvedést• Sérülést okozni.

2. Beavatkozás az állaton (9.§) 2. Beavatkozás az állaton (9.§) – Fájdalommal, károsodással járó beavatkozást kizárólag

szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezı személy végezhet.

– Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetı, ha az érzéstelenítés ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás

3. Az állat életének kioltása (11.§) - Eutanázia– elfogadható ok nélkül tilos. Elfogadható oknak minısül … a

tudományos kutatás.– Kizárólag kábítás után történhet

Page 30: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1998 évi XXVIII. törvényAlapelvek:1. Az állat kímélete, az állat kínzásának tilalma (6. §):

1. Az állatnak tilos elkerülhetı• Fájdalmat• Szenvedést• Sérülést okozni.

2. Beavatkozás az állaton (9.§) 2. Beavatkozás az állaton (9.§) – Fájdalommal, károsodással járó beavatkozást kizárólag

szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezı személy végezhet.

– Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetı, ha az érzéstelenítés ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás

3. Az állat életének kioltása (11.§) - Eutanázia– elfogadható ok nélkül tilos. Elfogadható oknak minısül … a

tudományos kutatás.– Kizárólag kábítás után történhet

Page 31: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1998 évi XXVIII. törvényAlapelvek:1. Az állat kímélete, az állat kínzásának tilalma (6. §):

1. Az állatnak tilos elkerülhetı• Fájdalmat• Szenvedést• Sérülést okozni.

2. Beavatkozás az állaton (9.§) 2. Beavatkozás az állaton (9.§) – Fájdalommal, károsodással járó beavatkozást kizárólag

szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezı személy végezhet.

– Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetı, ha az érzéstelenítés ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás

3. Az állat életének kioltása (11.§) - Eutanázia– elfogadható ok nélkül tilos. Elfogadható oknak minısül … a

tudományos kutatás.– Kizárólag kábítás után történhet

Page 32: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1998 évi XXVIII. törvényAlapelvek:1. Az állat kímélete, az állat kínzásának tilalma (6. §):

1. Az állatnak tilos elkerülhetı• Fájdalmat• Szenvedést• Sérülést okozni.

2. Beavatkozás az állaton (9.§) 2. Beavatkozás az állaton (9.§) – Fájdalommal, károsodással járó beavatkozást kizárólag

szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezı személy végezhet.

– Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetı, ha az érzéstelenítés ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás

3. Az állat életének kioltása (11.§) - Eutanázia– elfogadható ok nélkül tilos. Elfogadható oknak minısül … a

tudományos kutatás.– Kizárólag kábítás után történhet

Page 33: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1998 évi XXVIII. törvényAlapelvek:1. Az állat kímélete, az állat kínzásának tilalma (6. §):

1. Az állatnak tilos elkerülhetı• Fájdalmat• Szenvedést• Sérülést okozni.

2. Beavatkozás az állaton (9.§) - Anesztézia2. Beavatkozás az állaton (9.§) - Anesztézia– Fájdalommal, károsodással járó beavatkozást kizárólag

szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezı személy végezhet.

– Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetı, ha az érzéstelenítés ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás

3. Az állat életének kioltása (11.§) - Eutanázia– elfogadható ok nélkül tilos. Elfogadható oknak minısül … a

tudományos kutatás.– Kizárólag kábítás után történhet

Page 34: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1998 évi XXVIII. törvényAlapelvek:1. Az állat kímélete, az állat kínzásának tilalma (6. §):

1. Az állatnak tilos elkerülhetı• Fájdalmat• Szenvedést• Sérülést okozni.

2. Beavatkozás az állaton (9.§) - Anesztézia2. Beavatkozás az állaton (9.§) - Anesztézia– Fájdalommal, károsodással járó beavatkozást kizárólag

szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezı személy végezhet.

– Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetı, ha az érzéstelenítés ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás

3. Az állat életének kioltása (11.§)– elfogadható ok nélkül tilos. Elfogadható oknak minısül … a

tudományos kutatás.– Kizárólag kábítás után történhet

Page 35: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1998 évi XXVIII. törvényAlapelvek:1. Az állat kímélete, az állat kínzásának tilalma (6. §):

1. Az állatnak tilos elkerülhetı• Fájdalmat• Szenvedést• Sérülést okozni.

2. Beavatkozás az állaton (9.§) - Anesztézia2. Beavatkozás az állaton (9.§) - Anesztézia– Fájdalommal, károsodással járó beavatkozást kizárólag

szakirányú végzettséggel, gyakorlattal rendelkezı személy végezhet.

– Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetı, ha az érzéstelenítés ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint maga a beavatkozás

3. Az állat életének kioltása (11.§) - Eutanázia– elfogadható ok nélkül tilos. Elfogadható oknak minısül … a

tudományos kutatás.– Kizárólag kábítás után történhet

Page 36: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

• IV. fejezet: az állatkísérletezésrıl• 28.§: Minden állatkísérletet általános vagy helyi

érzéstelenítés (anesztézia, analgézia) mellet kell végezni (kiv. ha ez nem szükséges, mert a kísérlet nem jár fájdalommal)

• Ha kábítás után az állat fájdalomérzete visszatér újabb

1998 évi XXVIII. törvény

• Ha kábítás után az állat fájdalomérzete visszatér újabb fájdalomcsillapítást (analgézia) kell alkalmazni

• Ha ez nem lehetséges, az állat életét ki kell oltani (eutanázia).

• Az állat nem tartható életben, ha tartós fájdalmat, nélkülözést szenvedne, vagy véglegesen és súlyosan károsodott.

Page 37: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

2002 évi LXVII. törvény

• A 1998 évi XXVIII. törvény itt tárgyalt paragrafusain nem változtat.

• Ezek a törvények kizárólag gerinces • Ezek a törvények kizárólag gerinces állatokon végzett kísérletekre vonatkoznak.

Page 38: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Engedélyeztetés

• Az állatkísérleteket engedélyeztetni kell az illetékes Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság (MÁB) – al. (Nálunk EÁB)

• Az engedély-kérelemben meg kell jelölni az állatnak okozható fájdalmat, szenvedést, károsodást ill. ezek megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.

• Az engedélyezés során figyelembe kell venni az – Állat létszám– Fájdalom, szenvedés, disstressz és maradandó károsodásLehetı legkisebb mértékőre csökkentését

• Az állatok tetemét e célra rendszeresített hőtıben kell tárolni és környezetkímélı megsemmisítésre erre szakosodott vállalattal el kell szállítani. (Septox)

Page 39: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Engedélyeztetés

• Az állatkísérleteket engedélyeztetni kell az illetékes Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság (MÁB) – al. (Nálunk EÁB)

• Az engedély-kérelemben meg kell jelölni az állatnak okozható fájdalmat, szenvedést, károsodást ill. ezek megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.

• Az engedélyezés során figyelembe kell venni az – Állat létszám– Fájdalom, szenvedés, disstressz és maradandó károsodásLehetı legkisebb mértékőre csökkentését

• Az állatok tetemét e célra rendszeresített hőtıben kell tárolni és környezetkímélı megsemmisítésre erre szakosodott vállalattal el kell szállítani. (Septox)

Page 40: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Engedélyeztetés

• Az állatkísérleteket engedélyeztetni kell az illetékes Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság (MÁB) – al. (Nálunk EÁB)

• Az engedély-kérelemben meg kell jelölni az állatnak okozható fájdalmat, szenvedést, károsodást ill. ezek megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.

• Az engedélyezés során figyelembe kell venni az – Állat létszám– Fájdalom, szenvedés, disstressz és maradandó károsodásLehetı legkisebb mértékőre csökkentését

• Az állatok tetemét e célra rendszeresített hőtıben kell tárolni és környezetkímélı megsemmisítésre erre szakosodott vállalattal el kell szállítani. (Septox)

Page 41: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Engedélyeztetés

• Az állatkísérleteket engedélyeztetni kell az illetékes Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság (MÁB) – al. (Nálunk EÁB)

• Az engedély-kérelemben meg kell jelölni az állatnak okozható fájdalmat, szenvedést, károsodást ill. ezek megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.

• Az engedélyezés során figyelembe kell venni az – Állat létszám– Fájdalom, szenvedés, disstressz és maradandó károsodásLehetı legkisebb mértékőre csökkentését

• Az állatok tetemét e célra rendszeresített hőtıben kell tárolni és környezetkímélı megsemmisítésre erre szakosodott vállalattal el kell szállítani. (Septox)Anesztézia Eutanázia

Page 42: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Engedélyeztetés

• Az állatkísérleteket engedélyeztetni kell az illetékes Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság (MÁB) – al. (Nálunk EÁB)

• Az engedély-kérelemben meg kell jelölni az állatnak okozható fájdalmat, szenvedést, károsodást ill. ezek megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.megelızését, elhárítását célzó intézkedéseket.

• Az engedélyezés során figyelembe kell venni az – Állat létszám– Fájdalom, szenvedés, disstressz és maradandó károsodásLehetı legkisebb mértékőre csökkentését

• Az állatok tetemét e célra rendszeresített hőtıben kell tárolni és környezetkímélı megsemmisítésre erre szakosodott vállalattal el kell szállítani. (Septox)

Page 43: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 44: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Sebészet anesztézia elıtt

• Massachusetts General Hospital: 1821-46: 333 sebészeti beavatkozás (<1/hó)

Hey főrész: koponya megnyitásához

Pirogov: hólyagkı eltávolításAmputáció az I. vh-ban.

Page 45: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás

• Fejre (állra) mért ütés• Véreztetés (érvágás)• Hipnózis • Hipnózis • Lokális hőtés• Nyaki verıér (karotis) leszorítása

Page 46: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia: növényi alkaloidok

• Növényi alkaloidok (ókor - XIX. sz.)– Tropán alkaloidok: belladonna: atropin, kokain– Cannabis (marihuana)– ópium, alkohol

Page 47: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

• Az elsı hatékony lokálanesztetikum• Csak az új világban (D-Am.)• 1859-ben izolálták• Karl Koller használta elıször

szemmőtétben 1884-ben Sigmund Freud

Kokain

szemmőtétben 1884-ben Sigmund Freud javaslatára

• Lokálanesztetikum derivátumok: – Procain (1905)– Lidocain (1943)

Erythroxylum coca

Page 48: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Opiátok

Ópium kivonatok:• Morfin

(legnagyobb conc:opium 8-17%-a)opium 8-17%-a)

• Papverin• Codein• Noscapin• Heroin Mák: Papaver somniferum:

<lat>: álmot hozó mag

Az ópium az éretlen mákgubónedve

Page 49: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia: növényi alkaloidok

• Növényi alkaloidok (ókor - XIX. sz.)– Tropán alkaloidok: belladonna: atropin, kokain– marihuana– ópium, alkohol

• Alkohol: nagy dózisban: hányinger, hányás, halálos alkohol mérgezés• Opium: erıs fájdalom csillapító, de nem elég erıs a mőtéti fájdalom

elnyomásáhozelnyomásához• Kokain: csak helyi érzéstelenítés, csak Amerika

• Probléma: szők terápiás ablak – pontos adagolás nehéz – standardizálás: tengerimalacokon (XIX.sz)

• Elsı jól adagolható tisztított ópiát alkaloida: Morfin (analgetikum) (Morfin <Gr>: az álmok istene: Morpheus)

Page 50: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia: Morfin• 1804 Friedrich Sertürner izolálta, és

terjesztette.• 1827-tıl a Merck (akkor kis patika) kezdte

forgalmazni• Sigmund Freud, „Über Coca”szerzıje (1884) - Merck kokain kutatás

E. Merck HQ in Darmstadta XIX sz elején

Page 51: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia: inhalációs narkotikumok – XIX. Sz.

Dietil-éter: • 1540: elsı szintézis - Valerius Cordus – a vitriol édes olaja• Crawford Long, 1842: tumor rezekciós mőtét (nem publikált)

• William Thomas Green Morton, bostoni fogorvos, 1846– Éter Dóm: MGH sebészeti amfiteátruma 1821-67 közt

• Morton: éter – John Collins Warren nyaki tumor mőtét –fájdalom nélkül – „Gentlemen, this is no humbug”.fájdalom nélkül – „Gentlemen, this is no humbug”.

• A modern anesztézia kezdete

Éter Dóm 1930

William T.G. Morton

Page 52: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia: inhalációs narkotikumok – XIX. Sz.

Dietil-éter: • 1846-tól elsı európai alkalmazások• 1847- elsı Magyar alkalmazás: Balassa János• Hátrányok: hányás, gyúlékonyság

Balassa János

Page 53: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia: inhalációs narkotikumok – XIX. Sz.

Kloroform:• Felfedezés: 1831 – Samuel Guthrie (élettanász, kémikus)• Inhalációs narkotikum: 1847 James Young Simpson.:

étert majd klorofromot használt a szülési fájdalmak enyhítésére

• 1853 John Snow – Viktória királynı – Leopold herceg születése. Késıbb publikációk.születése. Késıbb publikációk.

• Veszélyes: több haláleset (1. 1848)

Samuel Guthrie James Young Simpson John Snow

Page 54: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Kéjgáz, nevetıgáz: N2O (dinitrogén oxid, nitrogén oxidul)

• Joseph Pristley – CO2, O2 ,(1774) N2O (1777)• Humphry Davey (kémikus, Ca, Mg, B, Ba, Cl felfedezıje)

– N2O altató (analgesztikus) hatás – 1800• 1800-tól szociális drogként használták

• 1844 Horace Wells: N O; sikertelen • 1844 Horace Wells: N2O; sikertelen demonstráció MGH páciens: “Humbug”

• Disszociatív narkotikum (lsd. Ketamin)

Joseph Pristley Sir Humphry Davey Horace Wells

Page 55: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

1847-ben rendelkezésre álló inhalációs narkotikumok

Éter Cloroform Nitrogén oxidul

Elıny Biztonságos Könnyő Gyors

Hátrány lassú Veszélyes Gyenge

irritáló, gyúlékony

Máj, szív toxikus

O2 nélkül használták

1846 – No Humbug

1844 -Humbug

Page 56: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia (narkózis)• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 57: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Fájdalom kiküszöbölése az állatkísérletekben

• Mőtéti elıkészítés, premedikáció• Mőtéti altatás (anesztézia)

– Inhalációs anesztézia– Injekciós (iv., ip., sc.) anesztézia– Injekciós (iv., ip., sc.) anesztézia

• Mőtét utáni fájdalomcsillapítás, utógondozás

Page 58: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Narkózis jellemzıi

• Fájdalom érzet hiánya (analgézia)• Emlékezés hiánya (amnézia)• Öntudat hiánya (anesztézia szisztémás:

narkózis)narkózis)• Reflexek hiánya• Izomtónus hiánya (izomrelaxáció)

Page 59: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Narkózishoz használt gyógyszerek (narkotikumok) típusai:

Inhalációs:

– Illékony folyadékok gızei

– Gázok

Injektálható narkotikumokInjektálható narkotikumok

– Érbe: Intravénás (iv)– Izomba: Intramuszkuláris (im)– Hasüregbe: Intraperitoneális (ip)– Bır alá: subkután (sc)

Page 60: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Mőtéti narkózis menete

Elıkészítés:• Tápláltság (éjjeli táplálékelvonás), hidráltság• Bódítás éterrel• Testsúly mérés ! –> narkotikum dozírozás• Testsúly mérés ! –> narkotikum dozírozás• Mőtéti terület borotválása• Premedikáció ha szükséges (pl. nembutál –

atropin: szekréció ↓)

• Ip. (im) Narkózis

Page 61: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Narkózis - Szempontok:

• Narkózis mélység gyorsan

• Terápiás ablak

• Mellékhatás-mentesség

Page 62: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Általános érzéstelenítıkIllékony folyadékok:• Éterek: dietil-éter, vinil-éter, metoxiflurán, izoflurán, sevoflurán

• Haloalkánok: kloroform, halotán, triklóretilén

Gázok:• Disszociációs szerek: dinitrogén-oxid (kéjgáz)• Disszociációs szerek: dinitrogén-oxid (kéjgáz)

Intravénás narkotikumok:• Disszociációs szerek: ketamin,

• Barbiturátok: pentobarbitál (nembutál), tiopentál, hexobarbitál, metohexitál, narcobarbitál

• Benzodiazepinek: diazepam (seduxen), midazolam (dormicum)

• Opioidok: fentanil, phenoperidine

• Neuroleptikumok: droperidol, haloperidol (dopamin antagonista)

Page 63: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Illékony folyadékok:

• Dietiléter – Aether ad narcosim, (éter) illékony, 35 °C-on forr, robbanékony, állás közben peroxo-vegyületek képzıdnek benne.benne.

• Viniléter – Vinydan –hatszor erısebb mint az éter, de terápiás szélessége kicsi, könnyen túlaltatást okoz.

Page 64: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Illékony folyadékok:

• Metoxyfluran – 90-es évekig használták, nem relaxálja az uterust, terhességben is alkalmazható, vesetoxikus.

• Klóretil – nem használják csak • Klóretil – nem használják csak párologtatva.

Page 65: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Illékony folyadékok:

• Isofluran (Forane) – 1981 óta használják, drága, készülékigényes, de biztonságos.

• Sevoflurane (Sevorane)– kilencvenes évektıl használják, az isoflurannál évektıl használják, az isoflurannál drágább és jobban alkalmazható -.

Page 66: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Könnyen illanó folyadékok:

• Kloroform – májkárosító, szenzibilálja a szívet adrenalinnal szemben, kamrafibrillációt okoz. Harctéri alkalmazhatóság.

• Halothan (Narcotan) – tiopental bevezetés • Halothan (Narcotan) – tiopental bevezetés után alkalmazzák, jól adagolható, relaxálja a harántcsíkolt izmot, szinergikusan fokozza a depolarizáló izomrelaxánsok hatását. Halotan-hepatitist okozhat az immunreaktív intermedier bomlásterméke.

Page 67: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Gázok:

• Dinitrogén-oxid – csak oxigénnel keverve alkalmazzák, túlnyomásos rendszerben. 20% oxigén és 80% DNO elegye a kéjgáz

• Ciklopropán – statikusságtól is robbanó• Ciklopropán – statikusságtól is robbanógáz, használata visszaszorult

Page 68: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Intravénás narkotikumok:

• Barbiturátok – pentobartial (Nembutal), Thipenton (Trapanal) narkózis bevezetése, rövid narkózis (emberben)

• Benzo-diazepimek – diazepam és • Benzo-diazepimek – diazepam és midazolam

Page 69: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Intravénás narkotikumok:

• Steroid típusú vegyületek – kiszorultak –Viadril-G

• Propofol 1% (Diprivan): rövid hatású • Ketamin (Calypsol) – erısíti gyengébb • Ketamin (Calypsol) – erısíti gyengébb

narkotikumok hatását, rövid idejő eszközös beavatkozások.

Page 70: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Rágcsáló-kísérletekben Magyarországon gyakran használatos

altató szerek (anesztetikumok)

Inhalációs (gáz)• Éter• ÉterIntravénás • Nembutál + Atropin (premedikáció)• Ketamin+Rompun

Page 71: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Rágcsáló-kísérletekben használatos további altató szerek

(anesztetikumok)

Ható-anyag

név hely Konc. dózis

Tribróm Avertin ip 1,25% 0,02 ml/gTribróm etanol

Avertin ip 1,25% 0,02 ml/g

Halotán Fluothane

Inhaláció Adagoló készülék kell

4% indukció1,5% fenntartó

Izoflurán Aerrane Inhaláció 4% indukció1,5% fenntartó

http://www.theodora.com/rodent_laboratory/images/anesthetics_analgesics_table.jpg

Page 72: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az anesztézia idıtartama

• Rövid (5 perc)inhalációs (éter, isoflurán)injektálható injektálható

(propfon, tiopenton, metohexiton)• Közepes (30 perc)

ketamin+rompun• Hosszú (2 óra)

pentobarbitál

Page 73: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az anesztézia (narkózis) stádiumai

Stádium Alkoholmérgezés* Általános anesztézia

1 Szédülés, jókedvAmnézia és analgézia (érzéstelenség)

2 Részeg, dezorientáltFokozott reakciókészség (excitáció)

3 Merev részeg Sebészi anesztézia

4 Veszélyesen mély alvás Életfontos központok depressziója

*Gaddum: Pharmacology 1950

Page 74: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Narkózis stádiumai:

• Stadium analgesie – bódulat, öntudat-, fájdalomérzet szőnıben, reflextevékenység, szívmőködés, légzés fokozott. Kisebb beavatkozás lehetséges

• Stadium excitationis – izgalmi szak: • Stadium excitationis – izgalmi szak: – KIR: akaratlagos központok, tudat kikapcsol

• nyugtalan, izgatott,• elhárító mozgások,• fokozott reflexek• légzés visszatartása elıfordul

– Szem: tág pupilla, irreguláris szemmozgások, – Vegetatív: légzés-, pulzus szapora. – premedikációval csökkenthetı tünetek

Page 75: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Narkózis stádiumai:

• Stadium tolerantiae – beteg nyugodt, izomreflex, corneareflex normális, légzés szabályos, pupillák szőkek, a beteg oprálható (mőtéti narkózis stádiuma) izomrelaxánsok adásával hasi mőtétek isadásával hasi mőtétek is

Stádiumai:1. Enyhe: reflexek megtartottak2. Közepes: reflexek megszőnnek, izomrelaxiáció.

Mőtéthez optimális3. Mély: intercostális izomzat relaxációja miatt

légzésleállás veszélye. Pupilla refelx eltőnik4. Túl mély: teljes (intercostális és rekesz) izombénulás

Page 76: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

A narkózis fontosabb jelenségei

Kállai: Laborállat könyv

Page 77: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Narkózis stádiumai:

• Stadium paralyticum – szemmozgások megszőnnek, reflexmozgások egyre csökkennek, a légzıközpont bénulása miatt légzés megszőnik, vérnyomás és pulzus csökken, �: légzés bénulás, bradykard csökken, �: légzés bénulás, bradykard szívmegállás. Visszafordítható !

Page 78: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az anesztézia mélységének ellenırzése a kísérleti állaton

• Lábreflex

• Bajusz reflex

• Megfordulási reflex • Megfordulási reflex

• Szemhélyreflex

• Nyelési reflex

• Farokcsípési reflex

• Fülcsípési reflex

Page 79: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Éteres altatás patkányban

Page 80: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Isoflurane

Szükséges: • Isoflurán párologtatása• Pumpa (szabályozható)• Nyomáskontroll• Áramláskontroll

Page 81: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Ketamin

• Disszociatív anesztetikum: szétkapcsolja az agykérget és limbikus rendszert (hipocampus, amigdala, thalamus, limbikus kéreg – érzelem, ösztönös viselkedés, hosszútávú memória, szaglás)hosszútávú memória, szaglás)

• Analgetikus hatása az anesztéziánál tovább tart• Altató (narkotikus) és nyugtató (szedatív) hatása

mérsékelt• Izomtónust nem kapcsolja ki, és hallucinogén

ezért önmagában mőtéti narkózisra nem alkalmas

Page 82: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Személyes adatainak védelme érdekében a PowerPoint megakadályozta a külsı helyrıl származó kép automatikus letöltését. A kép letöltéséhez és megjelenítéséhez kattintson az üzenetsáv Beállítások elemére, majd a Külsı tartalom engedélyezése elemre.

Ketamin• Álltorvosi gyakorlatban leggyakrabban

használt altató• Sósavas sója: ketanest, ketalar• Hatás: N-Methyl-D-aspartát receptor

(NMDA-R) antagonista• NMDA: excitotoxikus aminósav• Mellékhatás: neurotoxikus agykárosodást

okozhat rágcsálókban (Olney’s lesion -1989)*

*Olney JW, Labruyere J, Price MT. (1989) Pathological Changes Induced in Cerebrocortical Neurons by Phencyclidine and Related Drugs. Science. 244: 1360 - 1362.

Page 83: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Ketamin (Ketanest, Ketalar)• Készítmény tartalma:

– 50 mg ketamin-HCl / ml (eltérı koncentrációk is)

– Oldószer: fizsó

• Hatások :• Hatások :– Analgézia– Anesztézia– Vérnyomás ↑– bronchodilatáció

• Adagolás:– iv. – im. (fájdalmas !)

Page 84: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Xylazin (Rompun)

• Készítmény tartalma:– 2% : 20 mg Xylazin-hidroklorid / ml

• Hatások:– Anesztetikum (altató)

Bayer

– Anesztetikum (altató)– Szedatív (nyugtató)– Analgesztikus (fájdalom csillapító) – Központi izomrelaxáns

• Adagolás:– iv., im.

Page 85: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

• Állatorvosi gyakorlatban használt• Hatás: α2-adrenerg agonsita (stimuláló)• Alkalmazási területek:

– Szedálás

Bayer

Xylazin (Rompun)

– Szedálás– Altatás (anesztézia) elıkészítése

(premedikáció)– Anesztézia

• önmagában: kisebb beavatkozásokhoz• Kombinációban: általános narkózishoz

Page 86: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Ketamin-Rompun narkózis

Anyag dózis (mg/kg) & térfogat (ml)

Beadás helye

gyakoriság(pl. naponta hányszor)

Ketamine(50 mg/ml)

50 mg/kg0,1 ml / 100 g

ts. Patkány

ip. Egyszer, mőtét elıtt: anesztézia kiváltására

ts. Patkány

Xylasine(2%: 20 mg/ml)

10 mg/kg0,05 ml/ 100 g

ts. Patkány

ip. Egyszer, mőtét elıtt: anesztézia kiváltására

Egér: 10x-es higítás

Page 87: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Pentobarbitál (Nembutal)

• 1928: elsı szintézis• Nembutal: Nátrium só: Na (nátrium) + ethyl + methyl + butyl + al

(barbiturátot jelölı végzıdés)(barbiturátot jelölı végzıdés)• Eutanáziára is használható• Egyes USA államokban kivégzésre is

használják• Marilyn Monroe halálával is

összefüggésbe hozzák

Page 88: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Pentobarbitál (Nembutal)

• Készítmény tartalma:– 50 mg pentobarbitál / ml– Oldószer:

• propilén glikol • 40% alkohol• 10% víz• Ph: 9,5 (NaOH)

• Hatások (barbiturát):– Nem szelektív központi idegrendszeri bénító

• Adagolás:– iv., im.

Page 89: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Nembutál narkózis

• Atropin premedikáció !• Dózis: 45 mg/kg (kiszerelés: 50 mg/ml)

– Patkány: 0,09 ml / 100 g testtömeg– Egér: 10x-es higítás (1/10-testsúly)– Egér: 10x-es higítás (1/10-testsúly)

Page 90: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Narkotikumok használatának szabályozása

• Ketamin, Nembutál: pszichoaktív szerek (kábítószerek) – fokozottan ellenörzött szerek

Ezért következı elıírások betartása:Ezért következı elıírások betartása:• Zárva tárolás• Pontos nyilvántartás• Rendırségi ellenörzés

Page 91: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Vonatkozó jogszabályok

• 43/2005. EüM rendelet a fokozottan ellenırzött szernek minısülı gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történı felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjérıl

• 142/2004. Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhetı tevékenységekrıl– tartalmazza a kábítószerek és pszichotróp anyagok jegyzékét– tartalmazza a kábítószerek és pszichotróp anyagok jegyzékét– egészségügyi szolgáltatók kábítószer és pszichotróp anyag

megrendelése– kábítószer-rendészeti hatósági ellenırzés– klinikai vizsgálatok, kutatások engedélyezése

Page 92: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Beszerzés – gyógyszertári feladatok

• megrendelés: 5 példányos megrendelı lapon

• Nyilvántartás: adagolási egységenként, • Nyilvántartás: adagolási egységenként, év végi összesítéssel

Page 93: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tárolás

• ellenırzött szereket erıs falú, biztonsági zárral ellátott fémszekrényben, vagy elmozdításra alkalmatlan módon rögzített vaskazettában a többi gyógyszertıl elkülönítve kell tartani.

• szükség esetén kétkeresztes szerekkel közös szekrényben, de elkülönítve

Page 94: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Elszámolás

• káló (= kezeléssel járó anyagveszteség): – poroknál max. 5%– folyadékoknál max. 8% – kálón felüli hiányról regionális tisztifıgyógyszerész

jegyzıkönyvet vesz fel + értesíti a kábítószer jegyzıkönyvet vesz fel + értesíti a kábítószer rendészetet

• törés, kiszóródás– káreseti jegyzıkönyv – vények között megırizni, lapra

rávezetni– selejtanyag megırzése a megsemmisítésig –

elkülönítve

Page 95: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Kábítószerfelelıs

• intézeti gyógyszertár, gyógyszerraktár vezetıje• klinikán a gyógyszerfelelıs v. megbízott orvos• egyéb intézetben: igazgató jelöli ki• a megbízást írásba kell foglalni• a megbízást írásba kell foglalni• feladata: beszerzés, nyilvántartás, ill. kezelés,

tárolás, elszámolás ellenırzése (évente 1x)

Page 96: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Igénylés a gyógyszertárból

• Három példányos, sorszámozott lapos, csak erre a célra szolgáló gyógyszerrendelı tömbben

Page 97: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Kiegészítı szabályok

• minden iratot, nyilvántartást, vényt 5 évig meg kell ırizni

• visszaélés gyanúja esetén – kábítószer rendészetet– és a területileg illetékes ÁNTSZ-t kell értesíteni

Page 98: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az állat állapotának ellenırzése a mőtét elıtt - alatt

• Narkózis mélységének ellenırzése– Bajusz teszt– Lábteszt

• Légzés és keringés folyamatos • Légzés és keringés folyamatos ellenırzése – szem-kontroll

• Megfelelı dozírozás – széles terápiás ablak

• Konstans testhımérséklet• Nedvesítés (fizsóval)

Page 99: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Állatkísérleti narkotikumok összehasonlítása

Narkotikum Éter isoflurán Ketamin-Xylasin

Nembutál

alkalmazás Rövid beavatkozások

Rövid v. hoszabb mőtét

Közepes idejő mőtét (30

Hosszú mőtét (2h)beavatkozások hoszabb mőtét mőtét (30

perc)(2h)

Elınyök Reverzibilitás Jól adagolható Széles terápiás ablak

Tartós, egyenletes alvás

hátrányok Folyamatos kontrollt igényel

DRÁGA + készülék kell

neurotoxicitás Szők terápiás ablak, nincs antidótum

Page 100: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 101: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Mőtéti kiegészítı medikációanyag dózis (mg/kg)

& térfogat (ml)(egér)

Beadás helye gyakoriság(pl. naponta hányszor)

Duration(e.g. days)

Salsol-A 4 x 1 ml. Intra abdominálisan

Mőtét közben 4x

Acetaminoph 200 mg/kg ip A laparotómia 1xAcetaminophen

200 mg/kg(2mg/10g) 2 mg/ml

ip A laparotómia zárása után

1x

ceftriaxone/Rocephine

0,1 ml/egér ip Mőtét után, fertızéses szövıdmények megelızésére

1x

Page 102: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia (mőtét) utáni gondozás

• Egyedi elhelyezés

• Folyadékpótlás (vérveszteség + lázas állapot + fokozott perspirációs veszteség - laparotomia)

• Az állat hımérsékletnek kontrolálása (főtılap, automata infralámpa)

• Postoperatív fájdalomcsillapítás (kb. 72 órán át; ópiátok, helyi érzéstelenítık, esetleg aspirin)

Page 103: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia (mőtét) utáni gondozás

• Egyedi elhelyezés

• Folyadékpótlás (vérveszteség + lázas állapot + fokozott perspirációs veszteség - laparotomia)

• Az állat hımérsékletnek kontrolálása (főtılap, automata infralámpa)

• Postoperatív fájdalomcsillapítás (kb. 72 órán át; ópiátok, helyi érzéstelenítık, esetleg aspirin)

Page 104: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Rágcsálók normál testhımérséklete

• Egér: 36,8 – 37,2 °C• Patkány: 37,3 – 37,7 °C• Hörcsög: 36,2 – 37,5 °C• Tengeri malac: 37,2 – 39,5 °C• Tengeri malac: 37,2 – 39,5 °C

http://vetmed.duhs.duke.edu/GuidelinesforPostOpRodentCare.html

Page 105: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Posztoperatív melegítés lehetıségei:

• Ébredés almozott ketrecben, betakarva• Főthetı -pad, -takaró• Szobahımérséklet emelése• Kontrollált főtı (infra) lámpa• Kontrollált főtı (infra) lámpa• Főthetı ketrec (inkubátor)

http://vetmed.duhs.duke.edu/GuidelinesforPostOpRodentCare.html

Page 106: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Anesztézia (mőtét) utáni gondozás

• Egyedi elhelyezés

• Folyadékpótlás (vérveszteség + lázas állapot + fokozott perspirációs veszteség - laparotomia)

• Az állat hımérsékletnek kontrolálása (főtılap, automata infralámpa)

• Postoperatív fájdalomcsillapítás (kb. 72 órán át; ópiátok, helyi érzéstelenítık, esetleg aspirin)

Page 107: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Disstressz felismerése

Tünetek• Mozgásszegény viselkedés (sarokban

gubbaszt az állat) (letargia) – fıként az éjszakai aktív idıszakban kell megfigyelniéjszakai aktív idıszakban kell megfigyelni

• Étvágytalanság (anorexia) + fogyás• Szır borzolása (piloerection)• Hát púpos tartása (patkány)• Disstressz hangok (ultrahang

tartományban)

Page 108: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Helyi érzéstelenítés (lokálanesztézia) formái

• Infiltrációs (pl. appendectomia)• Felületi (nyálkahártyákon) • Vezetéses (fogászati alkalmazások)• Subcutan regionalis• Subcutan regionalis• Intravénás regionális (leszorított végtagon)• Spinalis (liquor helyett, azzal azonos fajsúlyú oldat)• Periduralis (szülészet-nıgyógyászat, urológia)• Periduralis és spinalis opioid analgesia (kombinált)

Page 109: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Rágcsáló-kísérletekben használatos fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítıkHatóanyag név hely konc dózis

Bupivacaine Mercaine Sebhely - bır (lokál)

0,5% 1-2 csepp

Ropivakain Naropin Sebhely - bır (lokál)

0,5% 1-2 csepp(lokál)

Buprenorphin Buprenex sc, ip 0,3 mg/ml 0,2 mg/100g

Butorphanol Torbutrol sc 0,5 mg/ml 2,5-5 mg/kg

Etil-klorid Ethyl-Cloride

Lokálisan spray

Proparakain Novocaine Alcaine

Szem (lokál) 0,5% 1-2 csepp

Tetrakain Tetracaine Szem (lokál) 0,5% 1-2 csepp

http://www.theodora.com/rodent_laboratory/images/anesthetics_analgesics_table.jpg

Page 110: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Tematika

• Fogalmak• Az állatkísérletezés története• Az állatvédelem kezdetei és törvényi

szabályozásaszabályozása• A fájdalomcsillapítás módszerei• Mőtéti anesztézia• Mőtét utáni gondozás• Eutanázia

Page 111: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Eutanázia - miért

• Álltakísérlet – Tartós szenvedés– Tartós debilizáló stresszt (disstersszt) – Maradandó károsodást okozhat– Maradandó károsodást okozhat

Page 112: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az állat életének kioltása(1998. évi XXVIII. törvény)

11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minısül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, …, a tudományos kutatástudományos kutatás

12.§ (1) Az állat életének kioltása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag kábítás után történhet.

(2) A kábítás kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, …

Page 113: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETİ FELTÉTELEI

Az állatkísérlet általános szabályai(1998. évi XXVIII. törvény)

29. § (2) Az állatkísérlet befejezésével a véglegesen29. § (2) Az állatkísérlet befejezésével a véglegesenvagy súlyosan károsodott állat életét kíméletesen ki kell oltani.

Page 114: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az eutanázia célja

Olyan halál az állatok számára, amely

– Fájdalommentes, gyors eszméletvesztéssel és – Fájdalommentes, gyors eszméletvesztéssel és – Minimális rögzítéssel (stresszel) jár,– Visszafordíthatatlan,– Elfogadható látványú a végrehajtó részére.

Page 115: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az euthanasia kivitelezésének helyszíne

Alapszabály:

– A többi állattól elszigetelten kell végezni, ill.– A többi állattól elszigetelten kell végezni, ill.

– Ha a kísérlet altatott állaton zajlik, a kísérlet helyszínén altatószer túladagolással.

Page 116: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az eutanázia elfogadott módszerei

Kémiai módszerek

Altatószer túladadolás: • Barbiturátok (Na-pentobarbitál /Nembutál/, dózisa:

18 %-os {200 mg/ml} koncentrációban 200 mg/kg)• Ketamin/xylazin kombináció• Ketamin/xylazin kombináció• Illékony narcotikumok (halotán, enfluran, isofluran)

• CO2 +O2 (CO2 60 tf. % konc. felett), szénmomoxid (6 tf. % felett)

• T-61 (tetracain chloratum + kurariform hatású keverék) i.v.

• Uretán (béka)

Page 117: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Az eutanázia elfogadott módszerei

Fizikai módszerek• Nyaki dislocatio (szárnyasok, fiatal rágcsálók, stb.)• Lefejezés (rágcsálók, madarak, halak, kisebb nyulak, stb.)

nem rágcsálók esetében:nem rágcsálók esetében:• Lelövés (nagy hüllık, emlısök)• Rázkódás/ütés (nyulak, macskák, kétéltőek, halak, stb.)• Elektromos kábítás (halak, kétéltőek, sertés, kecske, stb.)• Mikrohullámú besugárzás (neurobiológiai gyakorlatban; az agy

kiválasztott területére fókuszált sugárzással)

Page 118: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Eszméletlen rágcsálók esetében elfogadott módszerek

• Gyors fagyasztás (folyékony hidrogén, csupasz állatoknál)állatoknál)

• Kivéreztetés• Légembólia• Kálium-klorid• Etanol (70%-os oldat i.p.)

Page 119: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Rágcsálók eutanáziájára nem elfogadott módszerek

• Hypothermia (fagyasztó készülék)• Nitrogén (hosszú fulladásos halál)• Kéjgáz (lassú fulladásos halál)• Kéjgáz (lassú fulladásos halál)• Ciklopropán (állatbarát, de az alkalmazóra

veszélyes!)• Éter és kloroform (nyálkahártya irritáció miatt

erıteljes stressz + környezetre veszélyesek)

Page 120: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Rágcsálók eutanáziájára tiltott módszerek

• Vákuum, egyáltalán: fulladásos halál (pl. vízbefojtás)• Triklór-etilén (fıleg fájdalomcsillapító; karcinogén)• Hidrogén-cianid (heves görcsök + veszélyes az

alkalmazóra)alkalmazóra)• Sztrichnin, nicotin, klorálhidrát• Magnézium-szulfát (izombénulás eszméleten lévı

állapotban)• Kurare származékok és egyéb neuromuscularis

bénítók

Page 121: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

A halál felismerése

• Szívverés és légzés megszőnése

• Reflexek hiánya• Reflexek hiánya

• Testhımérséklet 25oC alá süllyedése (kistestő rágcsálók)

Page 122: Anesztézia és eutanázia az állatkísérletekben...Claude Bernard bevezette az állatkísérletezést a standard tudományos módszertan részeként • 1822: els ı állatvéd

Köszönöm a figyelmet