.~,","",,,",,,"_.-,-,__"'''' ~--------..--- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~-- -.....-- -''-~'''''''''''_,IO".•.

KÉPES GOMBA KALAUZaz Aggteleki-karszt fajainak megismeréséhez

Kedves Természetbúvár Barátunk!Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely

az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny,

de értékes és izgalmas vidékén!

Az Aggteleki-kaszt minden élőhelyén találkozhatunknagygombákkal. Legnagyobb faj- és egyedszámbana savanyú, nedves élőhelyeken fordulnak elő, ígypéldául az Aggtelektől délre található Kavicsháton.Szintén gyakoriak a gombák a gyertyanos-tölgyesek-ben, bükkösökben, telepített fenyvesekben és az üdegyepeken, legelőkön. Ritkábban találkozhatunk velük,de előfordulnak a szárazabb erdőkben és gyepeken,a mocsarakban, a kevésbé intenzíven művelt szántó-kon, sőt a barlangokban is.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra hogy a Gomba-kalauz nem alkalmas az ehető és mérgező gombáknagy biztonsággal történő elkülönítésére, inkább azzala céllal született, hogy betekintést nyerjünk e hihe-tetlenül változatos és sok érdekességgel kecsegtetővilágba. A súlyosan mérgező gombákat a fajnevekmellett jelöltük, ám ez nem azt jelenti, hogya többikivétel nélkül ehető, lehetnek közöttük nyersen vagybizonyos életszakaszukban mérgező gombák is.

Hogyan segíthetjük a gombák védelmét?

A hazánkban előforduló gombák közül 35 faj élveztörvényi védelmet, de a szakértők szerint több százveszélyeztetett. Természetvédelmi szempontból alegnagyobb problémát a gombák élőhelyének fogyat-kozása, elszennyeződése jelenti. A gombák is eltűn-nek egy területről, ha a velük szimbiózisban lévő fa-fajok eltűnnek. A hazai erdőkben egyre rosszabb ahelyzet, mert gyakran táj idegen fafajokra cserélik leaz őshonos fajokat. Elpusztult, kidőlt és korhadó fáknem maradnak az erdőben, pedig nagyon sok gombá-nak ez az élőhelye. Megritkulásukban fontos szerepetjátszik még a környezetszennyezés, az urbanizáció.Fontos megemlíteni, hogy a rendszeres, nagy tömeg-ben történö gyűjtés is károsíthatja a fajokat.

Ahogy a hajtásos növényeknél, a gombáknál is elő-fordulnak olyan fajok, melyek eredetileg nem éltek aterületen, hanem emberi közvetítésre kerültek oda.Egytipikus példa erre a tintahalgomba, mely az Agg-teleki-karszt déli részén egyre jobban terjed.

Nemzeti Parkunk egyik fő feladata a tájra jellemzőélővilág és élettelen természeti értékek megőrzése.Kérjük, Te is segítsd munkánkat azzal, hogy meg-kíméled a Karszt gazdag gombavilágát, hiszen ezközös felelősségünk!

A termőtestekrendszerint

egyesével nőnek

A termőtestenbocskor nem

található

A spórapor sötét-barna, a kalap

és a tönk fehéres,finoman pelyhes

lA termőtest korhadó!f-ooI.---"I1~--lIIIIIji szerves anyagon I

I nő, a fátyol a kalap Iiszélén csipkésen !Imarad meg, a kalapI hosszan bordás,: a spórapor barna,

a termőtest hamarelfolyóSOdik

sárga kénvirággomba(Hypholoma fasciculare)lombos és fenyőerdőkben,korhadó faanyagon,

júniustói novemberigMérgező

szürke selyemgomba(Amanita vaginata)

nedves lomb-és fenyőerdőben ~-.1r.\ll>'Jlf''''

tavasztól őszig.

A kalap szürkés,a tönk és alemez fehér

A tönk galléros

A tönkön csakbocskor van, aspórapor fehér

retekszagúkígyógomba

(Mycena pura)lombos és fenyőerdők

talaján,júniustói októberig

Mérgező!

A termőtestengallér és bocskor

is található

gyilkos galóca(Amaníta phalloides)általában lomberdőben,nyártói őszigHalálosan mérgező!

A spórapor fehér,a kalap zsindely-

szenien pikkelyes,gallér gyúniszeni,

eltologatható

nagyspórájú csiperke(Agaricus macrosporus)réten, erdőszélen,júpiustól októtJeri,g" . ,~,"-.;:"..,..;..! •.•

kerti tintagomba(Coprinus mícaceus)

lomberdőben, kertben, útszélen,tuskókon, vagy eltemetett faanyagon,

tavasztól őszig

/------------------------------\.Az egész gomba I

ibolyaszínű és r.-I retekszagú j'~.._--------------------------~.

GALAMBGON

büdös galambgomba(Russula foetens)

erdőben, a síkvidéktőla magashegységekig,

júliustói októberigMérgező!

nagy ozlábgomba(Macrolepiota procera)erdőben, erdőszélen ,utak mentén,júliustói októberig

sötét trombita gomba(Craterellus cornucopioides)savanyú talajú erdők alján, lombos és fenyőerdőben,

• r.~;~±;~~~,tólOktó~,,'~mj_,~i~:t~~,~:i! a kalap egyen-! rA termőtest feketés,1 r A termőtest sárga, !! lőtlenül domború, ! ! erősen tölcséres, ! ! kissé tölcséres, !i hullámos szélű i ! trombitaszerű ! ! kajszibarack illatú!

nyálkástönkű pókhálósgomba : :. .: :

ff~:~~i~~i;~;::;erdőkben. ~~[-~--f~~~~~l-~r:;~t~1(-A~;~;! L:A~l~:~~l __At~;;r:~J.EI-

~ vagy nyálkás, ; II!&! burokmaradvány ~' A termőréteg 1

l~~",~'~~) L_~'~'h~'.'_)O i~-'~fiJ('---~-~~;~~-~~~~~~-'1 (;~~rmő~~;~~-~~~~'j

......, domború ! j burokmaradvány !

~]~~ /__~ ~~I~~~~ _~A kalap ellaposodÓ,~ A termőtest ~ A lemezek a ~ A kalap :_-_n--_BAK . tÖlcséresedő,' i csoportosan nő im! tönkre lefutnak i O i tölcséresedő, i TEJElŐGOMBA'K

- f h' : : \. ! i - :! : t::~~~;:er:~, i -,------------,---------------' -----------------------------~'i m:~~r:::~:~~~dV i! pattanva törik, j j folyik belőle !1 erdőben fordul elő i \,------------------------j\.~._---------------------) (---~-;~~~-;~;~;~-~.j

j elvékonyodik, 1i erősen bordás, !

_.....:.,.."-=:'t~~j

sárga gereben(Hydnum repandum)hegyvidéki lombosés fenyőerdőkben ,jún iustól októberig

árvégű fülőke(Collybia fusipes)lomberdőben,gyakran tölgytönkökön,júniustói októberig

rizike tejelőgombavagy ízletes rizike

(Lactarius deliciosus)

,,---------------------- ----~i A tejnedv narancs- i1 sárga, erdei fenyő jL"~~~~fj

kéttűs fenyők alattés elegyes erdőkben,

ősszel

0= a válasz igen m = a válasz nem~~'~~~~~·~~~~~~~~~··l""'''.--4IO"''--------------------i rész szivacsos, ii akalapszerű i! termorész i ízletes kucsmagombai termőrétege i (Morchella esculenta)i':~~~~~~~t~di~:..~.~~~~) réteke~~l~~~~~~

,_r~~':~:'~'::~i~;;i A termőtest belül !(.- - ..- ': : együregű. a :

1~k~la~sze!ű rés~ ~l kalapszerű rész !...-- -- " igodroktol. rancoktoli O i kucsmához hasonló i

A termőréteg a i i egyenetlen. vagy i \ f )kalap alsó részén! igörbült la~o,kból áll.! m

helyezkedik el. ~ A termoreteg a ilemezes. csöves ! i kalapszerű részen ! __,pórusos tüskés i i felül-kívül ifA termőtest belül 1

vagy ráncos i i hely~zk~dik el i i több üregű, a i-, szerkezetű ,; i. ~ .. ~.~.~~.~.~.~.~.~ ) i kalabP~lzerűlréslz ~

...........,.............. i sza a yta anu i

! ráncos. gyűrött !\~._----------------------------)

l'----------------------------\ (----------------------------.~ (------------------------.~

_i Atermőréteg ~ A kalap ~i Akalap nem i,.._. ••! csöves, pórusos ) ! féloldalas. kajla.~! féloldalas. i TINÓRUGOMBAFÉlÉK:=~ ~~~f:~:ik~i_'~~~'~J

l..:! m~j~:;!!~~~~ó.:.:i .:!.:-·::Ab~a~r·s:o~n·:y-~o:s~.;~~.... '.·.:i ;:.::~ .. ~:~:~;~:~~~~: .... \:.:! r·....iii~~~~:~;....·..li lédús-rostos. i .' '. pata alakú. .:!... _k..b.'_zé__p_e_n...d..U••Z.z. ad..t.•.....:!.. fiatalon vörös' i körbefutó sávoktói i , ,. -- ---.". a kalap barnai level ereszt i i tarka i(\·..f ·)\..................-.-----'

bükkfatapló(Fomes fomentarius)

erdei szömörcsög(Phalius impudicus)erdőben, erdőszéleken r

júniustói októberig

májgomba(Fistulina hepatica)holt tölgyfák tövén, tuskójan.júliustói szeptemberig

lombos fákon, főlegbükkőn, ritkán fenyön,

egész évben

lepketapló(Trametes versicolor)mindenféle élőés holt faanyagon,egész évben

J

fodros papsapkagomba(HeivelIa crispa)

lombos és elegyes erdőben,augusztustói októberig

Mérgező!

A tönk feketénpikkelyes.

a kalap vörös

vörös érdestinóru(Leccinum quercinum)

lomberdőben, főlegtölgyek alatt,

nyártói kora őszig

ízletes vargánya(Boletus edulis)lombos és

START A gomba termőteste •.•• r-..-~gömbölyded, körte 'alakú, rövid tönk i

előfordulhat '

A gomba termőtestekalapszerű és tönkszerű

részre különül.A tönk ritkán hiányozhat,

ekkor a termőrétegcsöves szerkezetű

A termőtest pohári alakú, belül csíkos,i a pohár alján jóli látható a korongi alakú termőréteg

csíkos pohárgomba(Cyathus striatusJföldre hullott korhadó faanyagon,júliustói novemberig

barna csészegomba(Pezize badiaJerdőkben, nedves,fatörmelékes talajon,nyáron és ősszel

A termőtestszabálytalan fül

alakú, kocsonyásjúdásfülegomba(Auriculariaauricula-judaeJélő lombos fákelhalt részein,ritkábban rönkön,egész évben

cifra korallgomba(Ramaria formosaJlomberdőkben,főleg bükkösökben,júniustói októberig

nyeles áltrifla(SclerodermaverrucosumJerdőkben, erdőszélen ,júniustói októberigMérgező!

A külső burokcsillag alakú

lebenyekre hasad

rötcsillaggomba

(Geastrum rufescensJerdők talaján,

júliustói októberig

A termőtestetkettévágva

a termőréteg fehér, 4r..------- .••..vagy érett

állapotban barna

A külső burokletörölhető világos

tüskékből áll

bimbós pöfeteg(Lycoperdon per/atumJerdőben, erdőszélen,júliustói októberig

PÖFETEGFÉlÉK

,...-----------------------------~,

f A termőtest 'iilO-50 cm átmérőjű i'.,-------------------------- p/,'

A termőtestlegfeljebb 10 cm

átmérőjű

--óriás pöfeteg

(Langermannia giganteaJerdőszéleken, ritkás erdőkben,

C:C-"-"",,,,, bokron-füves

.:f~_ .�...

..?'#.helyeken,nyáron és

kora ősszel

~~------------------------------------------------~\I , �

! HOGYAN FOGJUNK HOZZA A j! GOMBÁK HATÁROZÁSÁHOZ? i'----------------------------------------------------,A kalapos gombáknak sok tulajdonságát meg kell figyel-nünk, ha pontosan szeretnénk meghatározni őket. Fontos

szempont, hogy egy-egy gombafaj milyen élőhelyen nő,milyen növények közelében, csoportosan vagy magánosan.

Meg kell figyelni, hogy van-e bocskora, gallérja. Milyenalakú és milyen színű a kalap és a tönk, ezeken milyen amintázat, vannak-e pikkelyek vagy nyálkás-e? Milyen tí-pusú a terrnőrétege? Milyen színű a spórája? Milyen szaga

van? A termőtestet megtörve elszíneződik-e vagy ereszt-etej nedvet? Mindezek figyelembe vétele mellett elmond-

ható, hogya gombák jelentős része azonban csak mik-roszkópos vizsgálattal vagy vegyszerek re adott reakciójuk

alapján határozható.

Kiadványunkban a térbeli határozó mentén haladva agombák külső, jóllátható bélyegei alapján juthatunk el azadott gombához.

,--- ------------------------------------,I \

I

II

A gombagyűjtés szabályai

Ne szedjük le a gombát, ha nem akarjuk elvinni, főlegne rúgjuk fel a számunkra értékteleneket! Az öreg,penészes, kukacos példányokat hagyjuk a helyükön, sokspórát szórhatnak még szét. Amennyiben mégis gyűjtünkgombát, akkor a termőtestet ne tépjük, hanem óvatosantekerjük ki, a földben maradt micéliumot pedig takarjukbe avarral, földdel, hogy ne száradjon ki.

A gombagyűjtés legfontosabb szabálya, hogy csak ellen-őrzött gombát fogyasszunk. A gombagyűjtéshez kosarathasználjunk, hogy a gomba ne fülledjen be és ne törjönössze. Ne fogyasszunk nyersen gombát. A fejletlen ter-mőtestet könnyen összetéveszthetjük más fajokkal.Egyes gombákban a méreganyag csak alapos főzéssorán bomlik le. Lehetőleg kerüljük ezeket a fajokat.Kisgyermekeknek és érzékeny gyomrúaknak megárthata gomba, de nagy mennységben mindenkinek nehezenemészthető.

Mit kell tennünk gombamérgezés esetén? Értesítenikell az orvost, vagy súlyos esetben a mentőket. Azonnalhívjunk mentőt, ha a mérgezés tünetei az elfogyasztásután több mint 12 órával jelentkeznek. A mérgezettetmeg kell hánytatni, hogy minél több méreganyag ürüljönki a szervezetből. A hányadékból rnintát kell venni és azorvosnak átadni. Keserűsót vagy orvosi széntablettát kellbeadni, me ly közörnbösíti a mérgek egy részét. Meg kellkérdezni, hogy más evett-e a gombából, mert lehet, hogymásoknál később jelentkeznek a tünetek. Erős hányásvagy hasmenés esetén pótolni kell a folyadékot, sós vagycukros vízzel, teával.

---'

.- ,III

IMI MICSODA?

Bazídiumos gomba: Nevét a termőrétegben elhelyezkedőbazídiumokról, vagyis azokról a csak mikroszkóppal láthatósejtekről kapták, amelyekből a spórák kialakulnak. A bazídiumoka többnyire nagyméretű, álszövetes szerveződésű termőtestekmeghatározott részén, az ún. termőrétegben alakulnak ki.Bocskor (Volva): Egyes kalapos gombák tönkjének alján lévőburokmaradvány (lásd burok).Burok (Velum): Egyes kalapos gombáknál borítja a termötestet.A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor.Cortina: A kalap széléről lelógó fátyol vagy pókhálószerú függelék.Gallér (Annulus): Egyes kalapos gombák tönkjén, általábana felső részen lévő burokmaradvány (lásd burok).Gleba: Zárt termőtestű gombáknál található spóratermőbazídiumtömeg.Hifa: A gombák testét, szaporítószerveit felépítő sejtfonál.Kalap: Egyes bazídiumos gombák termőtestének felső,kalapszerú része. A kalap fonákán található a termőréteg,itt képződik a spóra.Micélium: Hifaköteg, a gombahifák összessége.Mikorrhiza: A gombák és a növények gyökerei között kialakultkölcsönösen előnyös kapcsolat.Pórus: A csöves termőrétegű gombáknál a csövek nyílása.Spóra: A nagygombák ivaros vagy ivartalan úton képződő finomporszerű sza porítóképlete.Szimbiózis: Élő szervezetek kölcsönösen előnyös együttélése.Termőréteg (Himenium): A termőtestnek a spórákat létrehozórétege. Típusai:

~ pórusos

Termőtest: A gombák szaporító képletei, melyek a spórákat termelik.Tömlősgomba: Nevét azokról a törnlószerű sporangiumokról, 'az aszkuszokról kapta, amelyben nyolc spóra helyezkedik el.A tömlősgombákban a termőtestek nem rendeződnektermőrétegbe és általában mikroszkopikus méretűek.Tönk: Egyes bazídiumos gombák termőtestének alsó,általában hengeres része, melya kalapot tartja.Alsó részén bocskor, felső részén gallér alakulhat ki.

Kalapos gombák fejlődésistádiumai és felépítése.

bur~k ~

ü...•••.... fátyol

. gallér

.. tönk

,--------,

II~-----------------------------------------------------

, SZÉCHENYI TERV

A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field StudiesCouncil alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggteleki-karszt viszonyaira.

A kiadványa KEOP 3.3.0-2008-0052azonosító számú projekt keretében készült.

Szerző: Virók Viktor, Kiadványszerkesztés: Kiss MajaIllusztrációk: Tőzsér Péter, Magyarázóábrák: Gubányi EszterSorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth ErikaNyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., SzegedKiadó: Aggteleki Nemzeti Park IgazgatóságMinden jog fenntartva. 2011

Nemzeti fejlesztéSi ÜgynÖkség I -www.ujsZlethenyiterv.gov.hu

0640631631MAGYARORSZAG MEGUJUL

Fotók: Juraj Popovics

,------------------------------------------------------\! HOGYAN TOVÁBB? l, 1! - ajánlott könyvek és honlapok i-----------------------------------------~-~~-------~~

A projekt az EUr'Ópal Unl6 támog.tásáv.~ az EUr'ÓpalRegionális Fejlesztési Alap társfinanszirozásával valósul megL _

IIIII

Ha többet szeretnétek megtudni a gombákról, az alábbi hon-lapokon és kiadványokban szerezhettek további informá-ciókat.

Albert L. - Locsmándi Cs. - Vasas G. (1995):Ismerjük fel a gombákat! 1-11. Gabo Kiadó.

Farkas S. - Kecskés Sz. (2008): Barangolása gombák világában. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó.

Rimóczi 1. - Vetter Líszerk.. 1990): Gombahatározó 1-11.Országos Erdészeti Egyesület Mikológiai Társasága.

Rimóczi 1. (1992-2004): Gombaválogató 1-9. Szépia Kiadó,Tudomány Kiadó, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó,Szaktudás Kiadó Ház.

Célunk az Aggtelekiidelátogató óvodásokléletformálása,

Rimóczi 1. (2004): Gombák 1.Élővilág Könyvtár sorozat. Kossuth Kiadó.

Simon T. (szerk., 2003): Baktérium-, alga-, gomba-,zuzmó- és mohahatározó. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Uj helyi P. - Molnár V. A. (szerk., 2006):A Kárpát-medence gombáiés növényeiÉlővilág Enciklopédia II.Kossuth Kiadó.

Magyar Mikológiai Társaságwww.gombanet.hu

Gombák világawww.gomba.b74.hu

TERRA Alapítványwww.terra.hu

,~-------------------------------------------------------------------------------------------~---------~•. 1''' l' 1''' ,

! ALTALANOS TUDNIVAlOK ES ERDEKESSEGEK :~---------------------------------------------------------------------------------------------------- }

oN A klasszikusnak tartott kalapos gombákon kívül

nagyon sokféle gomba létezik. Az ismert gombafajokszáma százezer körül van, de valószínűleg ennektöbbszöröse él a Földön. A gombákat tizenkét törzsbesorolják, de ezek közül szabad szemmel látható ter-mőteste csak a tömlős- és a bazídiumos gombáknakvan. Utóbbi törzsbe tartoznak a kalapos gombák is.Hazánkban csak a nagygombák közül megközelítőleg4000 faj él. A gombák rendszerezése a mai napigvitatott kérdés. Ami biztos, hogy önálló országot (reg-num) alkotnak az élővilágban a növények és az álla-tok mellett. Egyes tulajdonságaikban a növényekre,míg másokban az állatokra hasonlítanak, de termel-nek olyan anyagcsere-termékeket is, melyek csakrájuk jellemzők. A gombák teste fonalakból (hifa) épülfel, melynek szövedékét hívjuk micéliumnak. A gom-bák csak szerves anyagokat képesek felhasználni,nem tudják azokat szervetlen alapanyagokból előállí-tani, mint a fotoszintetizáló növények. [gy korhadék-lakó (szaprofita) és élősködő (parazita) életmódotfolytatnak. A tápanyagokat oldott állapotban képesekfelvenni, így előtte enzimekkel megemésztik azt,majda sejtfalon keresztül szívják fel. Sejtjei ket általábansejtfal veszi körbe, mely a növényekre jellemző .Ennek vázanyaga viszont akitin, mely az állatvilágbanfordul elő.

'_"'_<0

"".." N

...._.." o

.."••..~ ro

A gombák szaporodása spórákkal történik, melyekethatalmas tömegben a termőtest képzi. Egyetlenóriás-pöfeteg több ezer milliárd spórát képez. A spórákbólelsődleges micélium fejlődik, melyeken vagy ivarszer-vek képződnek és ezek segítségéveI történik a meg-termékenyítés, vagy vegetatív hifasejtek olvadnakössze. A létrejövő másodiagos micéliumból termőtestfejlődik, mely újra spórákat hoz létre.

==-<0

==-0

Az élővilágban a gombák legfontosabb feladata alebontás. A növények által megtermelt szerves-anyagot a fogyasztók felhasználják, majd az elpusztultfogyasztókat a lebontók - többek közt a gombák -bontják le. fgy a körforgás kezdődhet elölről. Ezt alebontási folyamatot jól láthatjuk az erdőben, amikora lehullott leveleket fehér micélium szövi át, de eztörténik a megpenészedett kenyérrel is. A gombák aszervesanyagok elbontásával egyensúlyt teremteneka természetben. Emellett számos más formában issegítik az ember életét. Sok élelmiszerünket nemtudnánk előállítani nélkülük, maguk is élelmiszerek,gyógyhatású anyagok (shii-take, pecsétviszgomba)vagy gondoljunk az antibiotikumokra.

A gombáknak egy másik nagyon fontos szerepük atermészetben, hogyanövényfajok több mint 80százalékával szimbiózisban élnek. Ezt a mindkét félszámára előnyös a kapcsolatot nevezzük mikorrhizá-nak. A gombafonalak behálózzák a növények gyöke-reit és segítenek a növényeknek felszívni a vizet és aszervetlen tápanyagokat. Cserébe a növények szervestápanyaggal látják el a gombákat. Ennek a kapcso-latnak egy különleges esete az orchideák és a gom-bák kapcsolata. Az orchideák annyira alkalmazkodtaka gomba jelenlétéhez, hogyamagvaik nem tartal-maznak táplálószövetet. Kis méretük miatt a magokathatalmas tömegben tudják képezni, viszont a szim-biózisban résztvevő gomba jelenléte nélkül a magnem tud kicsírázni. A mikorrhiza kapcsolat össze-tettségét napjainkban kezdik megérteni. Kiderült,hogy gombák segítségével a növények a talajbanösszekapcsolódnak és hatalmas hálózatokat hoznaklétre. [gy a növények képesek hatékonyan megosz-tani a vizet és ásványi anyagokat. Sőt, bizonyos fokúkommunikációra is képesek. Jelzik a másik növény-nek, ha megtámadta őket egy kórokozó, így azokkülönböző kémiai anyagok termelésévei felkészülhet-nek. A legszorosabb mikorrhiza kapcsolat a zuzmók-nál alakult ki. A zuzmótelepek gombahifáknak ésalgáknak az együttese. Ez a szimbiózis teszi annyirasikeressé a zuzmókat, hogy olyan élőhelyeken isképesek növekedni, ahol a gombák vagy a növényekkülön-külön képtelenek lennének. (Lásd Képes Zuz-mókalauz.)

A gombák állatokkal is létesítenek szimbiózist. Egyeshangyák .gornbakerteket" tartanak fent. A gombák ahangyák táplálékának a maradékán élnek, míg ahangyák a tápanyagokban gazdag, megvastagodottgombafonalakat fogyasztják.