HU HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.15.

COM(2016) 393 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK,

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

BIZOTTSÁGÁNAK

2015. évi jelentés a versenypolitikáról

{SWD(2016) 198 final}

2

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK,

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

BIZOTTSÁGÁNAK

2015. évi jelentés a versenypolitikáról

I. Bevezetés

Az erős és hatékony uniós versenypolitika mindig az európai projekt egyik sarkköve volt.

Most, hogy a gazdasági növekedés élénkítése és fellendítése az uniós menetrend egyik fő

témája lett, a versenypolitika fontosabb, mint valaha.

A versenypolitika eredményeképp a piacok hatékonyak és nyitottak maradnak. Az európai

fogyasztók számára ez jobb piaci eredményeket, vagyis alacsonyabb árakat, jobb minőségű

termékeket és szolgáltatásokat, valamint nagyobb választékot jelent. Ezenfelül az egészséges

verseny jó esélyt nyújt a vállalatok számára üzleti tevékenység végzéséhez és üzleti céljaik

eléréséhez, ami pedig ösztönzi a növekedést, a munkahelyteremtést és a jólétet. Amikor a

vállalatok képesek saját erejükből versenyezni, a vállalkozások és a háztartások élvezhetik a

jó minőségű, innovatív, versenyképes árú termékek és szolgáltatások széles körének az

előnyeit. A fokozott verseny továbbá befektetésre és nagyobb hatékonyság elérésére ösztönzi

a vállalatokat. Ez a hatékonyságnövekedés aztán áttevődik a szélesebb értelemben vett

gazdaságra. A versenypolitika végső célja az, hogy a piacok jobban működjenek a háztartások

és a vállalkozások előnyére.

Mandátuma kezdetén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az

általa vezetett Bizottság azokra a kulcsfontosságú kihívásokra fog összpontosítani,

amelyekkel az európai társadalom és gazdaság szembesül. A versenypolitikának fontos

szerepe van ezeknek a kihívásoknak a kezelésében. A verseny területén 2015-ben végzett

munka jelentős mértékben hozzájárult a Bizottság számos fő politikai prioritásához, így a

foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a beruházások ösztönzéséhez, továbbá az

összekapcsolt digitalizált egységes piac, egy alkalmazkodóképes energiaunió, valamint egy

mélyebb és méltányosabb egységes piac megteremtéséhez.

A Bizottság elkötelezett továbbá a versenykultúra megerősítése iránt – az Európai Unión belül

és kívül egyaránt – úgy, hogy szorosabb párbeszédet sürget a tagállamokkal1 és más uniós

intézményekkel, valamint kiterjedt nemzetközi együttműködést ösztönöz.

A versenyjog érvényesítésének irányelvei között szerepel a pártatlanság megőrzése, a

jogállamiság megerősítése, valamint a közös európai érdek szolgálata. Ezenfelül az uniós

versenypolitika középpontjában állnak még olyan értékek, mint a méltányosság, a politikai

függetlenség, az átláthatóság és a jogszerű eljárás.

II. A versenypolitika ösztönzi az innovációt és a beruházást az egész Európai

Unióban

Az Európai gazdaság lassan kilábal a legutóbbi gazdasági és pénzügyi válságból. A

fenntartható gazdasági növekedés és a minőségi munkahelyek megteremtése szilárd alapra

1 Lásd például: Policy Brief Issue 2015-05, Improving competition in the Member States to boost growth

[Versenypolitikai összefoglaló, 2015. májusi kiadás, A verseny fokozása a tagállamokban a gazdasági növekedés

fellendítése érdekében].

3

helyezéséhez az Európai Uniónak helyre kell állítania a befektetések szintjét, különösen a

kutatás, fejlesztés és innováció területén. Európa jövőjét elsősorban az innovációra kell

alapozni. A versenypolitika segíthet ennek megvalósításában a befektetést és az innovációt

ösztönző környezet létrehozásával.

A versenykényszer befektetésre, hatékonyságuk fokozására, új technológiák kifejlesztésére és

jobb termékek létrehozására ösztönzi a vállalatokat. A hatékonyabb verseny elősegítése

hozzájárul a befektetések ösztönzéséhez azáltal, hogy megőrzi a piacok nyitottságát és

biztosítja intézkedések megtételét abban az esetben, ha egy piacvezető visszaél a helyzetével

és akadályozza versenytársait a növekedésben és az innovációban. Ökonometriai

modellszimulációk azt mutatják, hogy a Bizottságnak az összefonódások és a kartellek

ellenőrzéséről hozott határozatai öt év után a befektetések 0,7%-os növekedését

eredményezték.2 Ezenfelül az EU állami támogatási szabályai az állami forrásokat új

befektetések mobilizálására irányítják, biztosítva ezáltal azt, hogy állami finanszírozással

ösztönözzenek olyan magánbefektetéseket, amelyekre egyébként nem került volna sor.

Az európai beruházási terv3 2014 novemberében indult el a befektetések fellendítése

érdekében. A terv kulcsfontosságú részét képezi az Európai Stratégiai Beruházási Alap4

(ESBA), amely 2015 végén kezdte meg működését. Az Európai Beruházási Bank (EBB)

segítségével az ESBA uniós költségvetési garanciával támogatott finanszírozást nyújt, utat

nyitva ezáltal olyan stratégiai beruházásoknak, amelyeket a piac nem lenne képes egyedül

finanszírozni.

Az EBB által nyújtott, ESBA támogatású projektfinanszírozás nem tartozik az állami

támogatási szabályok hatálya alá. A projektek ugyanakkor a tagállamoktól (és az európai

strukturális és beruházási alapoktól) is kaphatnak pénzügyi támogatást (társfinanszírozás),

amelyre vonatkoznak az állami támogatási szabályok. Az ilyen finanszírozáshoz a Bizottság

jóváhagyása kell, kivéve, ha azt piaci feltételek mellett nyújtják. Az ESBA támogatása

érdekében a Bizottság prioritásként kezeli a tagállami társfinanszírozás értékelését. Az állami

támogatási szabályok jól illeszkednek a beruházási terv azon célkitűzéséhez, hogy kezelni kell

a piaci hiányosságokat és mozgósítani kell a magánberuházásokat. Az állami támogatások

ellenőrzése biztosítja, hogy az állami beruházási projektek valós szükségleteket elégítsenek

ki, kordában tartsák a kiadásokat, és garantálják, hogy valóban szükség van állami pénzre a

projektek elindításához.

A növekedést serkentő támogatási intézkedések ösztönzése érdekében átdolgozott állami

támogatási szabályok

Az állami támogatási szabályokat alaposan felülvizsgálták az állami támogatási szabályozás

korszerűsítésére irányuló kezdeményezés keretében.5 A kezdeményezés segíti a tagállamokat

abban, hogy a támogatási intézkedéseket még célzottabban használják fel a gazdasági

növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió érdekében. Az állami támogatási

szabályozás korszerűsítésének részeként a Bizottság megerősíti partneri viszonyát a

tagállamokkal az új szabályok végrehajtása tekintetében, mivel a tagállamok már nagyobb

2 Dierx A., Ilzkovitz, F., Pataracchia, B., Ratto, M., Thum-Thysen, A.,Varga, J., ‘Distributional macroeconomic

effects of EU competition policy – a general equilibrium analysis’, Competition Policy and Shared Prosperity

[Az uniós versenypolitika elosztási makrogazdasági hatásai, Versenypolitika és közös jólét] (előkészületben),

Világbank. 3 Lásd: http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-investment/plan/index_hu.htm. 4 Lásd: http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-investment/plan/efsi/index_en.htm 5 Lásd: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/modernisation/index_en.html.

4

felelősséggel bírnak a támogatások odaítélése terén, a Bizottságnak tett előzetes bejelentés

nélkül.

A megerősített partneri viszonyon alapuló megközelítés célja, hogy a tagállamok számára a

támogatásnyújtás terén biztosított nagyobb rugalmasság kiegyensúlyozott legyen hatékonyabb

együttműködés, gondos nemzeti ellenőrzések és megnövekedett átláthatóság eredményeképp.

A Bizottság támogatja a stratégiai beruházásokat úgy, hogy együttműködik a tagállamokkal

olyan növekedést serkentő támogatási intézkedések kidolgozásában, amelyek erős, integrált és

dinamikus egységes piacot tesznek lehetővé.

Az új állami támogatási keretrendszer biztosítja, hogy az állami finanszírozás segítse a

magánberuházások mobilizálását és ezáltal hozzájáruljon a közös érdekeket szolgáló fontos

célkitűzésekhez a verseny torzulása nélkül. E tekintetben, a 2014-ben elfogadott kiterjesztett

általános csoportmentességi rendeletben6 foglalt szabályokon felül, három olyan terület van,

amelyek különösen fontosak az innováció és a beruházások élénkítéséhez az egész EU-ban. A

kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) keretprogram7 megkönnyíti a támogatási

intézkedések nyújtását kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekhez, a

magánfinanszírozás kiegészítéseként. A kockázatfinanszírozási és állami támogatási

iránymutatás8 lehetővé teszi a kockázatfinanszírozási támogatás gyorsabb és nagyvonalúbb

elosztását az innovatív és növekedésorientált kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint

közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára. A széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás9

támogatja a tagállamokat a finanszírozási hiányok és piaci hiányosságok kezelésében, amikor

megfelelő széles sávú lefedettség nyújtására kerül sor, különösen vidéki területeken.

Úttörő kutatásokat lehetővé tevő támogatási intézkedések

Az állami támogatási szabályok a legfejlettebb technológiai területeken megvalósuló élvonalbeli projektek

támogatásával segítik az innováció ösztönzését és terjesztését az Európai Unióban.

Áprilisban például a Bizottság megvizsgált egy 50 millió GBP (kb. 71 millió EUR) értékű támogatást, amit az

Egyesült Királyság hatóságai szándékoztak nyújtani egy SABRE hordozórakéta hajtómű tervezéséhez, és úgy

találta, hogy az összhangban áll az uniós állami támogatási szabályokkal. A SABRE egy egyesült királyságbeli

vállalat, a Reaction Engines Limited által végzett kutatás-fejlesztési projekt, amelynek célja olyan hajtómű

kifejlesztése, amely jelentősen csökkentené a műholdak alacsony Föld körüli pályára való állításának költségeit.

A Bizottság megvizsgálta a projektet a K+F+I állami támogatási keret alapján, és megállapította, hogy a

magántőkeforrásokból szerzett támogatás nem elegendő a projekt befejezéséhez. Az ezen a területen végzett

kutatások jelentős technológiai előnyöket eredményezhetnek, amelyek az alacsony Föld körüli pályára állított

műholdakból származó termékek és szolgáltatások - például mobil hírközlési szolgáltatások - felhasználóinak a

javát szolgálnák.

6 A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a

támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1.

o.), hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014R0651 7 A Bizottság közleménye – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások

keretrendszere, HL C 198., 2014.6.27., hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/HU/TXT/?uri=CELEX:52014XC0627(01) 8 A Bizottság közleménye – Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében

nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan (HL C 19., 2014.1.22.), hozzáférhető az alábbi

internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52014XC0122(04) 9 A Bizottság közleménye – Uniós iránymutatás az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak a széles sávú

hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról, HL C 25., 2013.1.26., hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52013XC0126(01)

5

III. A digitális tartalmak egységes piacában rejlő lehetőségek megragadása

A digitális tartalmak egységes piacának megvalósítása a Bizottság prioritásai között szerepel

már megbízatása kezdete óta. A digitális gazdaság kiterjesztése világunk és életmódunk

átalakításával egyidejűleg a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje. A digitális tartalmak

virágzó egységes piaca serkentené az innovációt, új munkahelyeket teremtene és emellett új

lehetőségeket is kínálna az európai induló innovatív vállalkozások, valamint kis- és

középvállalkozások (kkv-k) számára ahhoz, hogy elérjenek egy olyan piacot, amelyen több,

mint 500 millió ember van jelen. A Bizottság becslései szerint a digitális tartalmak egységes

piacának létrehozása a szabályozási akadályok megszüntetésével és 28 nemzeti piacról

egyetlen piacra való áttéréssel évente akár 415 milliárd EUR-val járulhatna hozzá a

gazdasághoz, és több százezer munkahelyet teremtene10

.

2015 májusában a Bizottság elfogadta a digitális egységes piaci stratégiát.11

A stratégia 16

célzott fellépést tartalmaz, amelyek három pillérre épülnek: (1) a digitális termékek és

szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozók számára; (2) a digitális

hálózatok és innovatív szolgáltatások számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése; (3) a

digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása.

A digitális piacok a versenypolitika terén is fő prioritásnak számítanak. A nyitott és

tisztességes piacok ösztönzik az innovációt és javára válnak mind a fogyasztóknak, mind

pedig a vállalkozásoknak. A digitális tartalmak egységes piacának olyan helynek kell lennie,

ahol minden szereplő — kicsik és nagyok egyaránt — képes innovatív termékek

kifejlesztésére és arra, hogy az ilyen termékek érdemei alapján versenyezzen. Ezenfelül a

versenypolitika kezeli a meglévő online korlátokat, amelyek gátolják az internetes

vállalkozások és az induló innovatív vállalkozások befektetési perspektíváját és akadályozzák

a vállalkozásokat, az állampolgárokat és a kormányokat abban, hogy teljes mértékben

kihasználhassák a digitális eszközökből származó előnyöket.

A torzulásoktól mentes verseny biztosítása a világhálón: Az innováció útjában álló online

korlátok és akadályok kezelése

A digitális gazdaság gyors fejlődése számos kihívással szembesíti a politikai döntéshozókat,

ugyanakkor azonban nem kívánja meg a versenyjog és a versenypolitikai eszközök jelentős

mértékű felülvizsgálatát: a versenypolitikai eszközök gyorsan alkalmazkodnak a digitális

piacok sajátos jellemzőihez.12

Az elektronikus kereskedelmi ágazat vizsgálata – a piaccal kapcsolatos ismeretek elmélyítése a határon

átnyúló korlátok kezelése érdekében

2015 májusában a Bizottság antitrösztvizsgálatot indított az EU elektronikus kereskedelmi ágazatára

vonatkozóan. 2014-ben az uniós fogyasztók kb. fele vásárolt interneten keresztül, de csupán 15%-uk vásárolt az

interneten keresztül egy másik uniós tagállamban letelepedett értékesítőtől. Ez arra enged következtetni, hogy az

Unióban továbbra is jelentős akadályok nehezítik a határon átnyúló e-kereskedelmet. Az ágazati vizsgálat

különösen azokra a vállalkozások által teremtett, az áruk és szolgáltatások határon átnyúló online kereskedelmét

érintő potenciális akadályokra irányul, amelyek esetében igen elterjedt az e-kereskedelem. Ilyen piaci szegmens

10 Lásd: http://ec.europa.eu/priorities/digital-single-market_en. 11 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális

Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia COM(2015) 192 final,

hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52015DC0192 12 Lásd az Európai Parlament közelmúltban készített tanulmányát:

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/542235/IPOL_STU%282015%29542235_EN.pdf

6

például az elektronikai árucikkekkel, a ruházati termékekkel és cipőkkel, valamint a digitális tartalommal való

kereskedés.

Az ágazati vizsgálat támogatja a Bizottság, valamint az EU nemzeti versenyhatóságai által az online értékesítés

korlátozása ellen tett intézkedéseket. Az ágazati vizsgálat során szerzett ismeretek hozzájárulnak majd a

versenyjog hatékonyabb érvényesítéséhez az e-kereskedelmi ágazatban.

A versenyjog érvényesítésének egyik fő célja, hogy innovációra ösztönözze az ágazat

valamennyi szereplőjét, legyenek azok induló innovatív vállalkozások vagy meghatározó

piaci részesedéssel rendelkező vállalkozások. A cél annak biztosítása, hogy az európai

fogyasztók számára az innovatív termékek lehető legnagyobb választéka álljon rendelkezésre.

Például az online keresések piacán a Bizottság antitrösztvizsgálatot végez a Google

gyakorlataira vonatkozóan.

Áprilisban az Európai Bizottság kifogásközlést intézett a Google-hoz, amelyben azt állította,

hogy a vállalat visszaélt az Európai Gazdasági Térségben az online keresőszolgáltatások

piacán betöltött vezető pozíciójával, mivel az általános keresési eredményeiben módszeresen

a saját ár-összehasonlító alkalmazását részesítette előnyben.13

A Bizottság attól tart, hogy

azok a keresési eredmények, amelyeket a felhasználók kapnak, nem mindig a

legmegfelelőbbek lekérdezéseik szempontjából. A Bizottság előzetes álláspontja az, hogy a

Google magatartása sérti az EU antitröszt szabályait, mert elfojtja a versenyt és ezzel árt a

fogyasztóknak.

A Bizottság korábban négy aggályát vázolta fel a Google magatartásával kapcsolatban, a fent

említett kifogásközlés pedig ezen aggályok közül az elsőre vonatkozik (ár-összehasonlító

alkalmazások). A Bizottság továbbá aktívan vizsgálja a Google magatartását a másik három

aggály tekintetében is: a versenytársak internetes tartalmainak lemásolása, kizárólagos

reklámmegjelenés kikötése, valamint jogellenes korlátozások alkalmazása a hirdetőkkel

szemben. Az ár-összehasonlító alkalmazásokra vonatkozó kifogásközlés semmilyen módon

nem érinti a Bizottság által a másik három aggállyal kapcsolatban végzett vizsgálatot.

A digitális ágazatban az Amazonnal szemben is folyik vizsgálat. Júniusban a Bizottság

hivatalos antitrösztvizsgálatot indított az Amazon egyes üzleti gyakorlataira vonatkozóan az

elektronikus könyvek forgalmazása terén.14

A vizsgálat különösen azokra a záradékokra

vonatkozik, amelyek a jelek szerint megvédik az Amazont az elektronikus könyvek egyéb

forgalmazóival folytatott versenytől. Ilyen záradékok például azok, amelyek jogot

biztosítanak számára ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon a versenytársai számára felajánlott

kedvezőbb vagy alternatív feltételekről, és/vagy jogot olyan feltételekhez, amelyek legalább

olyan kedvezőek, mint amelyeket a versenytársainak ajánlottak fel.

A Bizottság attól tart, hogy az ilyen záradékok felborítják az egyenlő versenyfeltételeket és a

verseny csökkenéséhez vezethetnek a piacon a fogyasztók kárára, megnehezítve más

elektronikus könyv forgalmazók számára, hogy új és innovatív termékek és szolgáltatások

kifejlesztésével versenyben maradjanak az Amazonnal szemben. Az ilyen magatartás,

amennyiben az megerősítésre kerül, sérti az EU antitröszt szabályait, amelyek tiltják a piaci

erőfölénnyel való visszaélést és a korlátozó üzleti gyakorlatokat. A Bizottság célja, hogy

egészséges versenyt biztosítson a platformok között, valamint annak biztosítása, hogy a piaci

13 AT.39740. sz. Google-kereső ügy, lásd a 2015. április 15-i IP/15/4780. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az

alábbi internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4780_hu.htm 14 AT.40153. sz. E-book MFNs and related matters [Elektronikus könyvekre vonatkozó MFN-záradékok és

kapcsolódó ügyek] ügy, lásd a 2015. június 11-i IP/15/5166. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi

internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5166_en.htm.

7

szereplők ne éljenek vissza helyzetükkel olyan szerződéses feltételek megszerzése érdekében,

amelyek akadályozhatják a piacon az innovációt.

A médiához való hozzáférés szélesebb kínálatának támogatása az uniós polgárok számára

A versenyjog erős és gyors érvényesítése kulcsfontosságú eszköz a digitális gazdaság új és

gyorsan fejlődő ágazataiban felmerülő problémák hatékony kezelése során. Ugyanakkor

azonban az európai polgárok számára ugyanolyan fontos az élénk verseny biztosítása a

hagyományosabb piacokon is, mint amilyen a televíziós műsorszolgáltatás. A Bizottság

biztosítani kívánja, hogy a fogyasztók választhassanak a tisztességes és egyenlő alapokon

versenyző televíziós műsorterjesztők között.15

Az innovációs ösztönzők megőrzése a médiaágazatban

2015 februárjában a Bizottság az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete alapján, kötelezettségvállalások

függvényében jóváhagyta a Liberty Global részesedésszerzését a De Vijver Media NV („De Vijver”) belgiumi

médiavállalkozásban. A Bizottság mélyreható vizsgálatot követően hozott határozatot.

A Bizottság attól tartott, hogy az ügylet lebonyolítását követően a De Vijver megtagadja csatornái

engedélyezését olyan televíziós műsorterjesztők számára, akik versenyben állnak a Liberty Global ellenőrzése

alatt álló Telenet kábeltelevíziós társasággal. A kötelezettségvállalások ezekre az aggályokra nyújtanak

megoldást úgy, hogy arra kötelezik a De Vijver vállalatot, hogy csatornáit – Vier, Vijf és egyéb hasonló

csatornák, amelyeket esetleg elindít – engedélyezze a belgiumi televíziós műsorterjesztők számára tisztességes,

ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett. Ezek nélkül a kötelezettségvállalások nélkül az ügylet

gyengébb versenyt eredményezhetett volna a televíziós műsorterjesztés piacán, végső soron pedig magasabb

árakat és kevesebb innovációt jelentett volna a fogyasztók számára.

Ezenfelül a Bizottság áprilisban engedélyezte a PT Portugal portugáliai távközlési szolgáltatónak az Altice

multinacionális kábel- és távközlési társaság által tervezett felvásárlását. A határozat magában foglalja azt a

feltételt, hogy az Altice kötelezettséget vállal arra, hogy értékesíti két portugáliai leányvállalatát.

A PT Portugal olyan telekommunikációs és multimédiaszolgáltató, amely Portugáliában jelen van valamennyi

telekommunikációs szegmensben. A Bizottság attól tartott, hogy az összefonódás - az eredeti bejelentés szerint -

csökkenti a versenyt Portugália számos távközlési piacán. Az összefonódás révén eltűnt volna ezekről a

piacokról egy erős versenytárs, ami magasabb árakat és gyengébb versenyt eredményezett volna a portugál

fogyasztók számára. Ezeknek az aggályoknak a megszüntetése érdekében az Altice felajánlotta, hogy

megszünteti az átfedést az Altice és a PT Portugal üzleti tevékenységei között úgy, hogy értékesíti a Cabovisão

és az ONI név alatt működő portugál vállalkozásait. A Bizottság szorosan együttműködött a portugál

versenyhivatallal a tervezett összefonódás értékelése során.

Egy másik antitrösztvizsgálat az Egyesült Királyságban és Írországban nyújtott, határon

átnyúló fizetős televíziós szolgáltatásokkal foglalkozik. Júliusban a Bizottság kifogásközlést

küldött a Sky UK, valamint a következő hat nagy egyesült államokbeli filmstúdió számára:

Disney, NBC Universal, Paramount Pictures, Sony, Twentieth Century Fox and Warner

Bros.16

A Bizottság a 2014 januárjában indított vizsgálata során a hat filmstúdió és a Sky UK

között létrejött licencmegállapodásokban olyan záradékokat talált, amelyekben megkövetelik,

hogy a Sky UK tiltsa le a filmekhez való hozzáférést az online fizetős televíziós

szolgáltatásain vagy a műholdas televíziós szolgáltatásain keresztül az engedélyezett területén

15 Lásd a Bizottság M.7194. sz., Liberty Global / Corelio / W&W / De Vijver Media ügyben hozott 2015. február

24-i határozatát, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7194, valamint az M.7499. sz.

Altice / PT Portugal ügyben hozott 2015. április 20-i határozatát, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7499. 16 AT.40023. sz. Cross-border access to pay-TV content [Határon átnyúló hozzáférés fizetős televíziós

tartalmakhoz], lásd a 2015. július 23-i IP/15/5432. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5432_en.htm. .

8

(Egyesült Királyság és Írország) kívüli fogyasztók számára. Egyes megállapodások olyan

záradékokat tartalmaznak, amelyekben megkövetelik a filmstúdióktól, hogy a Sky UK

műsorszolgáltatón kívül minden más műsorszolgáltatóval kötött licencmegállapodásukban

akadályozzák meg azt, hogy ezek a műsorszolgáltatók elérhetővé tegyék fizetős televíziós

szolgáltatásaikat az Egyesült Királyságban és Írországban.

Ez a helyzet érinti azokat az európai fogyasztókat, akiknek szándékában áll nézni a

kiválasztott fizetős televíziós csatornákat, függetlenül attól, hogy hol élnek vagy hová utaznak

az EU-n belül. A Bizottság előzetes álláspontja az, hogy meggyőző indoklás hiányában az

ilyen záradékok sértik a versenyellenes megállapodásokat tiltó uniós szabályokat.

Az innovatív piacok működésének javítása – mobil eszközök

A mobil eszközök, mint például az okostelefonok és a táblagépek, ma már a mindennapi élet

részei az európai állampolgárok többsége számára. 2015. mérföldkő volt az európai mobil

hírközlési szolgáltatások használói számára: az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az

(EU) 2015/2120 rendeletet,17

ami 2017. június 15-től kezdve véget vet a barangolási díjaknak

az EU-ban. A antitröszt jogérvényesítés és jogszabály célja, hogy védje a versenyt a mobil

eszközök területén az európai fogyasztók javát szolgáló folyamatos innováció biztosítása

érdekében.

A két különálló antitrösztvizsgálat decemberi elindítását követően a Bizottság két

kifogásközlést intézett a Qualcomm vállalathoz, amely a világ legnagyobb beszállítója a

szórakoztatóelektronikai készülékekben használt alapsávú lapkakészletek piacán. Az alapsávú

lapkakészletek kommunikációs feladatokat látnak el az okostelefonokban, táblagépekben és

egyéb mobil széles sávú eszközökben. Hang- és adatátvitelre egyaránt használják őket.

A Bizottság előzetes állásfoglalása az, hogy a vállalat visszaélt a 3G (UMTS) és 4G (LTE)

alapsávú lapkakészletek világpiacán meglévő vezető pozíciójával, megsértve ezzel az EU

antitröszt szabályait.18

Az első vizsgálat arra irányul, hogy megállapítsák, hogy a Qualcomm

visszaélt-e piaci erőfölényével azáltal, hogy pénzügyi ösztönzőket kínált fel az egyik nagy

okostelefon és táblagép gyártónak azzal a feltétellel, hogy az kizárólag a Qualcomm alapsávú

lapkakészleteit használja fel okostelefonjaiban és táblagépeiben. Az ilyen magatartás

eredményeképp a gyártó kevésbé érezte volna ösztönözve magát arra, hogy a Qualcomm

versenytársaitól szerezze be a lapkakészleteket, veszélyeztetve ezáltal a versenyt és az

innovációt az UMTS és LTE alapsávú lapkakészletek piacain. A második vizsgálat annak

megállapítására irányul, hogy a Qualcomm megvalósított-e kiszorító árazást akkor, amikor

költség alatti árakat számított fel annak érdekében, hogy kiszorítsa versenytársait a piacról.

A hardver beszállítói piac azonban csak az érem egyik oldala, mivel az okostelefonokon és

táblagépeken futó szoftverek esetében is biztosítani kell a torzulásoktól mentes versenyt. Az

okostelefonokon, táblagépeken és egyéb mobileszközökön meglévő mobilalkalmazások és -

szolgáltatások az adott eszköz operációs rendszerén alapulnak. A Google Android az

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2120 rendelete a nyílt internet-hozzáférés

megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az

elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói

jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról

(roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról , HL L 310., 2015.11.26., 1-18. o., hozzáférhető az alábbi

internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32015R2120. 18 AT.40220. sz. Qualcomm (exclusivity payments) [kizárólagosságot biztosító kifizetések] és AT.39711. sz.

Qualcomm (predation) [kiszorítás] ügyek, lásd a 2015. december 8-i IP/15/6271. sz. sajtóközleményt,

hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6271_en.htm.

9

intelligens mobilkészülékek vezető operációs rendszerévé vált az Európai Gazdasági

Térségben, olyannyira, hogy ma már Európában az Androidot használják az intelligens

mobilkészülékek többségében.

Áprilisban a Bizottság hivatalos eljárást indított a Google ellen annak kivizsgálása érdekében,

hogy a vállalat Androiddal kapcsolatos magatartása sérthette-e az EU antitröszt szabályait.19

Az Android elsősorban a Google által kifejlesztett, nyílt forráskódú mobil operációs rendszer.

Az Androidot elvileg bárki szabadon használhatja és továbbfejlesztheti. Az okostelefon és

táblagép gyártók többsége azonban az Android operációs rendszert a Google számos védett

alkalmazásával és szolgáltatásával kombinálva használja, és ezért bizonyos megállapodásokat

kell kötnie a Google-lal.

A Bizottság azt vizsgálja, hogy versenyellenes megállapodások megkötésével és/vagy az

esetleges piaci erőfölény kihasználásával a Google akadályozta-e jogellenesen a rivális mobil

operációs rendszerek, mobil kommunikációs alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztését és

piaci hozzáférését az Európai Gazdasági Térségen belül. Ez a vizsgálat független és különálló

a Bizottságnak attól a vizsgálatától, amely a Google internetes keresésekkel kapcsolatos

magatartására irányul.

Hatékony összefonódás-ellenőrzés a távközlési ágazatba irányuló beruházások megvédése

érdekében

A hatékony verseny a távközlési ágazatban a beruházásoknak, valamint a fogyasztók és

vállalkozások jobb eredményeinek egyik legfontosabb mozgatórugója. A verseny az a

mozgatóerő, ami vonzza az olyan nagy sebességű széles sávú hálózatok fejlesztését szolgáló

beruházásokat, amelyekre az európaiaknak szükségük van. A fogyasztók számára

megvalósuló előny nem magából a beruházásból származik, hanem a beruházás által az olyan

versenyparaméterekre gyakorolt hatásból, mint a választék, minőség és ár.

A távközlési piac nyitottságának és versenyképességének biztosítása mellett a versenyjog

érvényesítése kulcsfontosságú eszköz marad az EU-ban a piac széttagoltságának kezelése

szempontjából is.20 A versenypolitika kiegészíti továbbá a távközlés-szabályozási keret, az

Európai digitális egységes piaci stratégia keretében tervezett egyik fő intézkedés

felülvizsgálatát is.

Ezenfelül az összefonódás-ellenőrzés rendkívül fontos ezen a területen, annak ellenőrzése

révén, hogy a tervezett összefonódás növekvő beruházásokat eredményez-e a fogyasztók

javára, például megnövekedett hálózati lefedettség szempontjából.

Májusban a Bizottság az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete alapján jóváhagyta a Jazztel,

az Egyesült Királyságban bejegyzett, de leginkább Spanyolországban tevékenykedő

távközlési társaság felvásárlását a versenytárs franciaországi Orange SA által.21

A jóváhagyás

feltétele, hogy az Orange vállalatnak teljesítenie kell számos kötelezettségvállalást, ami

biztosítja a hatékony versenyt a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatások piacán az

átvételt követően.

19 AT.40099. sz. Google-Android ügy, lásd a 2015. április 15-i IP/15/4782. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az

alábbi internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4780_hu.htm. 20 Lásd például a Bizottság AT.39523. sz., Slovak Telekom ügyben hozott, 2014. október 15-i határozatát,

hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39523 21 Az M.7421. sz., Orange / Jazztel ügyben 2015. május 19-én hozott bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi

internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7421

10

A Bizottság attól tartott, hogy az eredeti bejelentés szerinti átvétel a fogyasztók számára

magasabb árakat eredményezhet a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatásokért

Spanyolországban. Ezeknek az aggályoknak a kezelése érdekében az Orange

kötelezettségvállalásokat tett, biztosítandó, hogy új szereplő is beléphet a helyhez kötött

internet-hozzáférési szolgáltatások kiskereskedelmi piacára, és éppoly intenzíven

versenyezhet, mint az Orange vagy a Jazztel. Ezek a kötelezettségvállalások eloszlatják a

Bizottság eredeti aggályait.

A Bizottság továbbá elindított két mélyreható vizsgálatot a távközlési ágazatban megvalósuló

összefonódásokra vonatkozóan. Először is megvizsgálja a Telefónica UK vállalat Hutchison

által tervezett felvásárlását22

annak megállapítása érdekében, hogy ez az ügylet árthat-e a

versenynek. A Bizottság attól tart, hogy az ügylet magasabb árakat, kisebb választékot és

csökkenő innovációt eredményezhet a mobil távközlési szolgáltatásokat igénybe vevő

fogyasztók számára az Egyesült Királyságban. A Bizottság továbbá mélyreható vizsgálatot

végzett a BASE Belgium vállalat Liberty Global általi felvásárlására23

vonatkozóan is annak

érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a belgiumi fogyasztókat nem sújtják

magasabb árak és csökkenő választék a tervezett összefonódás eredményeképp.

A Bizottság továbbá felülvizsgálta a dán Telenor és TeliaSonera vállalkozások tervezett

összefonódását.24

A Bizottság attól tartott, hogy az összefonódás eredményeképp létrejöhet

Dánia legnagyobb mobilhálózat-üzemeltetője, ami rendkívül koncentrált piaci struktúrához, a

fogyasztók számára áremelkedésekhez, valamint a beruházási ösztönzők csökkenéséhez

vezetne. 2015 szeptemberében, két olyan korrekciós intézkedés benyújtását követően,

amelyek nem tűntek hatékonynak a versennyel kapcsolatos aggályok kezelése tekintetében, a

felek elálltak az ügylettől.

IV. Egységes és éghajlatbarát európai energiaunió létrehozása

Az energiaunió létrehozása fontos lépés egy egységes, összekapcsolt és alkalmazkodóképes

energiapiac felé, amely a fogyasztók, vállalatok és a környezet javát szolgálja. Az energiaunió

középpontjában álló vállalkozásoknak és háztartásoknak képeseknek kell lenniük elérhető és

versenyképes árak megfizetésére. Ugyanakkor az EU energiapolitikája a fenntarthatóság,

versenyképesség és az ellátás biztonsága három alappillérén nyugszik. Az ambiciózus

éghajlat-politikával rendelkező erős energiaunió létrehozásához szükség van Európa

energiarendszerének alapjaiban történő átalakítására. 2015-ben a Bizottság hozzáfogott ennek

a kiemelt prioritásnak a megvalósításához.

Februárban a Bizottság bejelentette a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az

előretekintő éghajlat-politika keretstratégiáját.25

A keretstratégia öt, egymással szorosan

összefüggő szakpolitikai dimenziót határoz meg („energiabiztonság, szolidaritás és bizalom”,

„teljesen integrált európai energiapiac”, „a kereslet csökkentését elősegítő

energiahatékonyság”, „a gazdaság dekarbonizációja”, valamint „kutatás, innováció és

22 M.7612. sz. Hutchison 3G UK / Telefónica UK ügy, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7612 23 M.7637. sz. Liberty Global / BASE Belgium ügy, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7637

24 M. 7419. sz. TeliaSonera / Telenor / JV ügy, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=2_M_7419 25 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális

Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – A stabil és alkalmazkodóképes

energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája, 2015. február 25., COM(2015) 080 final,

hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2015:80:FIN

11

versenyképesség”) az energiaunió célkitűzéseiként, valamint meghatározza azokat a

lépéseket, amelyeket a Bizottság tesz ezek elérése érdekében.

Az Európai Uniónak el kell távolodnia a fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaságtól, amely

régi technológiákra és elavult üzleti modellekre támaszkodik. Túl kell lépni a jelenlegi

fragmentált rendszeren, amelyet összehangolatlan nemzeti politikák, piaci korlátok és

energetikai szempontból elszigetelt térségek jellemeznek. Kiemelten fontos továbbá a

fogyasztók pozíciójának megerősítése tájékoztatás és választási lehetőségek biztosítása révén.

Az energiapiacok integrációja az energiaunió kulcsfontosságú célkitűzése. Ha a gáz és a

villamos energia szabadon áramlana az EU területén, az gazdaságilag fenntarthatóbb,

környezetbarátabb és inkluzívabb lenne.

Antitröszt intézkedések az energia biztonságosabbá, megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá tétele

érdekében.

Az antitröszt intézkedések kiemelt szerepet játszanak a piaci integráció előmozdításában az

energiaunión belül, az erőfölényben lévő piaci szereplők magatartásából eredő piaci

torzulások kezelésén keresztül. Kiváló példa erre a Gazprom Közép- és Kelet-Európában

tanúsított magatartására irányuló antitrösztvizsgálat.26

Annak biztosítása, hogy a vezető gázellátók tartsák be a szabályokat – a Gazprom-vizsgálat

Áprilisban az Európai Bizottság kifogásközlést intézett a Gazpromhoz, azt állítva, hogy a Gazprom által a közép-

és kelet-európai gázpiacon gyakorolt üzleti magatartás a piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet és

sértheti az EU antitröszt szabályait. A gáz fontos árucikk a legtöbb uniós polgár mindennapi életében, és a

Bizottság előzetes álláspontja az, hogy a Gazprom nyolc közép- és kelet-európai tagállamban (Bulgária, Cseh

Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia) akadályozhatja a

versenyt a gázellátási piacokon. A Gazprom erőfölényben lévő földgázszolgáltató ezekben az országokban, a

legtöbb országban jóval 50% feletti, néhány esetben pedig akár 100%-os piaci részesedéssel.

Vizsgálata alapján a Bizottság előzetes álláspontja az, hogy a Gazprom valószínűleg megsérti az EU antitröszt

szabályait azáltal, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacok feldarabolására irányuló átfogó stratégiát követ,

amelynek keretében például korlátozza vevőit a gáz határon átnyúló továbbértékesítésében. E stratégia révén a

Gazprom egyes tagállamokban tisztességtelen árazást alkalmazhatott. A Gazprom továbbá oly módon is

visszaélhetett piaci erőfölényével, hogy a nagykereskedők részére a gázszállításokat a gázszállítási

infrastruktúrával összefüggő – a konkrét gázszállításhoz nem kapcsolódó – kötelezettségvállalások függvényévé

tette.

Az antitröszt intézkedések támogatják az egységes energiapiac létrehozását, például a

versenyellenes piacfelosztási megállapodások felbontásával27 és az infrastruktúra

hozzáférhetővé tételével. Az infrastruktúrához való hozzáférés fontos a piac lezárásának

megakadályozása és a beruházás-ösztönzők fenntartása érdekében. Az ezen a területen tett

fontos intézkedések között szerepel a márciusban a Bulgarian Energy Holding (BEH),

gázszolgáltató leányvállalata, a Bulgargaz, valamint gázinfrastruktúra leányvállalata részére

küldött kifogásközlés.28

26 AT.39816. sz. Upstream gázellátás Közép- és Kelet-Európában ügy, lásd a 2015. április 22-i IP/15/4828. sz.

sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4828_hu.htm 27 Lásd például a Bizottság AT.39952. sz. Power Exchanges [energiatőzsdék] ügyben hozott 2014. március 5-i

határozatát, lásd: IP/14/215. sz. sajtóközlemény, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-215_en.htm 28 AT.39849. sz. BEH gas [BEH gáz] ügy, lásd az IP/15/4651. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi

internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4651_en.htm.

12

A BEH az inkumbens állami tulajdonbú energiatársaság Bulgáriában. Ez egy vertikálisan

integrált vállalkozás, ami azt jelenti, hogy a BEH szolgáltatja a gázt, míg leányvállalatai

tulajdonában és ellenőrzése alatt áll a belföldi bolgár földgázszállító hálózat, az egyetlen

gáztároló létesítmény Bulgáriában, valamint a Bulgáriába belépő gáz-import főcsővezetéken

lévő kapacitás. A Bizottság attól tart, hogy a BEH és leányvállalatai visszaélhetnek a bolgár

földgázpiacon meglévő vezető pozíciójukkal azáltal, hogy megakadályozzák versenytársaikat

abban, hogy hozzáférhessenek az infrastruktúrához, amire szükségük van ahhoz, hogy

sikeresen versenyezhessenek az ország földgázszolgáltató piacán. Ez a magatartás sértené az

EU antitröszt szabályait, és csökkentené a versenyt a piacon, valamint gyengébb piaci

eredményekhez vezetne az érintett fogyasztók szempontjából.

A Bizottság továbbá külön antitröszt vizsgálatot végzett el a BEH által a villamos energia

nem szabályozott bulgáriai nagykereskedelmi piacán tanúsított magatartás vonatkozásában.29

A Bizottság attól tartott, hogy a BEH mesterséges korlátokat állított fel a nemzeti piacok

között. A BEH villamos energiát értékesített kereskedők számára olyan szerződések

alkalmazásával, amelyek megtiltották a villamos energia továbbértékesítését Bulgárián kívül.

A BEH felajánlotta, hogy a Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében független

energiatőzsdét hoz létre Bulgáriában, amelyen keresztül névtelenül lehet kereskedni a

villamos energiával, anélkül, hogy lehetőség lenne annak ellenőrzésére, hogy hol értékesítik

újra az energiát. 2015. december 10-én a Bizottság jogilag kötelező érvényűvé tette a BEH

által felajánlott kötelezettségvállalásokat.

Állami támogatások ellenőrzése egy éghajlatbarát, alkalmazkodóképes, indokolatlan

versenytorzulásoktól mentes energiapiac biztosítása érdekében

A zöld gazdaság felé való átmenet támogatása érdekében a versenypolitika másik fontos

központi eleme annak biztosítása, hogy a piacok megfelelően működjenek, és hogy a

kormány által nyújtott támogatás – ideértve a megújuló energiaforrások felé való haladás

megkönnyítéséhez nyújtott támogatást – ne eredményezzen egyensúlyhiányt.

A Bizottság az energetikai és környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatásán30

keresztül támogatja a megújuló energiaforrások piaci integrációját a versenytorzulások

elkerülése érdekében. 2016-tól kezdve a megújuló energiaforrásokat használó

energiatermelőknek közvetlenül a piacon kell értékesíteniük villamos energiájukat. Az állami

támogatás csak a piaci áron felül fizetett juttatás formájában nyújtható. Ezenfelül 2017-től

kezdve a tagállamoknak működési támogatást kell megítélniük pályáztatási eljárás során.

Az iránymutatást továbbá úgy alkották meg, hogy elősegítse az innovatív karbonszegény

energiatechnológiák megjelenését a piacon, lehetővé téve állami támogatás nyújtását olyan

esetekben, amikor piaci hiányosságok állnak fenn. Az iránymutatás továbbá az egymással

való együttműködésre ösztönzi az uniós tagállamokat, valamint arra, hogy vegyék figyelembe

a más tagállamokból származó villamosenergia-ellátást.

Ezenfelül az állami támogatás ellenőrzése támogatja egy összekapcsolt, integrált és

biztonságos energiapiac kialakítását Európában a nemzeti intézkedések értékelésén keresztül,

a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében („kapacitásmechanizmusok”).

29 AT.39767. sz. BEH Electricity [BEH villamos energia] ügy, lásd a 2015. december 10-i IP/15/6289. sz.

sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6289_en.htm. 30 A Bizottság közleménye – Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és

energetikai állami támogatásokról (HL C 200., 2014.6.28.), hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-

lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52014XC0628(01)

13

A kapacitásmechanizmusokra irányuló ágazati vizsgálat – az energiaunió célkitűzéseinek teljesítése

Áprilisban a Bizottság állami támogatásra irányuló ágazati vizsgálatot indított annak érdekében, hogy

információkat gyűjtsön a meglévő vagy tervezett kapacitásmechanizmusokra vonatkozóan, vagyis azokkal az

intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket a tagállamok annak érdekében tettek, hogy biztosítsák azt, hogy a

villamosenergia-ellátás középtávon és hosszú távon képes kielégíteni a keresletet. Az ágazati vizsgálat különösen

arra irányul, hogy megállapítsák, hogy ezek az intézkedések biztosítják-e a villamosenergia-ellátás biztonságát a

villamosenergia-szolgáltatók közötti verseny torzulása, illetve a határon átnyúló kereskedelem akadályozása

nélkül.

Ez az ágazati vizsgálat az első olyan vizsgálat, amelyet az uniós állami támogatási szabályok alapján végeznek,

és olyan tagállamok reprezentatív mintáján alapul, amelyek rendelkeznek kapacitásmechanizmussal, illetve

tervezik annak bevezetését, úgymint: Belgium, Horvátország, Dánia, Franciaország, Németország, Írország,

Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország. Miközben a kormányoknak jogos érdeke

fűződik ahhoz, hogy megfelelő villamosenergia-ellátást biztosítsanak az áramszünetek elkerülése érdekében, a

versenypolitikának biztosítania kell, hogy az állami intézkedések alátámasszák a beruházások villamosenergia-

ellátását, összhangban álljanak a dekarbonizáció elősegítésére irányuló szakpolitikai eszközökkel, és ne

részesítsenek indokolatlanul előnyben bizonyos termelőket vagy technológiákat.

Maradjon Európa vonzó hely a beruházások számára – összefonódás-ellenőrzés az

energiaágazatban

Az olyan hálózatos iparágak esetében, mint amilyen az energiaágazat, fontos megakadályozni

az olyan piaci struktúrák kialakulását, amelyek akadályozhatják a hatékony versenyt,

csökkentve ezáltal a beruházási és innovációs kedvet. Az uniós összefonódás-ellenőrzés

továbbra is hatékony eszköz abban, hogy az EU energiapiaca nyitott maradjon, valamint

annak biztosítása során, hogy a beruházás jobb piaci eredményekben nyilvánuljon meg az

uniós vállalkozások és háztartások számára.

A Bizottság egy mélyreható felülvizsgálatot, valamint az Egyesült Államok Igazságügyi

Minisztériumának Antitröszt Részlegével való szoros együttműködést követően, az EU

összefonódás-ellenőrzési rendelete alapján jóváhagyta a franciaországi Alstom energiaipari

vállalatainak tervezett felvásárlását az egyesült államokbeli székhelyű General Electric (GE)

által.31

Az ügylet jó példa arra, hogy hogyan lendülhet fel és vonzhat külföldi befektetőket az

uniós technológia.

A jóváhagyás feltétele az Alstom főként gázüzemű erőművekben használt nagy teljesítményű

gázturbina-üzletága központi részeinek elidegenítése az olaszországi Ansaldo számára. A

Bizottság attól tartott, hogy az ügylet kirekesztheti a GE egyik fő globális versenytársát a

nagy teljesítményű gázturbinák piacáról, amelyen a GE a világ legnagyobb gyártója, az

Alstom pedig a legfontosabb globális szereplők egyike. Ez csökkenő innovációhoz és

magasabb árakhoz vezetett volna. A GE által felajánlott kötelezettségvállalások ezekre az

aggályokra nyújtanak megoldást. Továbbá a fejlett nagy teljesítményű gázturbina technológia

különösen fontos az éghajlatváltozási célkitűzések teljesítése és az EU energiaellátásának

modernizálása szempontjából.

V. Egy mélyebb és tisztességesebb egységes uniós piac felé vezető úton

A fokozódó globalizáció idején egy mélyebb és tisztességesebb egységes piac központi eleme

a munkahely-teremtést és növekedést serkentő, erősebb uniós gazdaság építésének. Ez az oka

annak, hogy az egységes piac integrációjának előmozdítása továbbra is a Bizottság prioritásai

31 Az M.7278. sz., General Electric / Alstom (Thermal power – Renewable power & Grid Business) [Hőenergia

–Megújuló energia és Hálózati üzletág] ügyben 2015. szeptember 8-án hozott bizottsági határozat, hozzáférhető

az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm?fuseaction=dsp_result.

14

közé tartozik. A Bizottság célja, hogy új lehetőségeket teremtsen az állampolgárok és a

vállalkozások számára azzal, hogy lehetővé teszi az emberek, áruk, szolgáltatások és a tőke

szabad mozgását az egységes piac határain belül.

Az adózási átláthatóság növelése és mindenki számára méltányos adóteher biztosítása

A jól működő egységes piac megköveteli, hogy minden piaci szereplő – legyen az kicsi, nagy,

helyi vagy globális – tisztességesen vegye ki a részét az adófizetésből. Ezért a Juncker-

bizottság egyik fő prioritása az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem, ami ez egyik

legfontosabb kezdeményezés az egységes uniós piac létrehozásának előmozdítása érdekében.

A Bizottság márciusban nyilvánosságra hozta az adózási átláthatósági csomagot32

, ami annak

biztosítására irányul, hogy a tagállamok rendelkezzenek minden szükséges információval

adóbázisuk megvédéséhez és az adófizetési kötelezettségeik alól kibújni igyekvő

vállalkozások azonosításához. Júniusban a csomagot követte a Bizottság méltányos és

hatékony adózásra vonatkozó cselekvési terve.33

A cselekvési terv számos kezdeményezést

tartalmaz az adókikerülés visszaszorítására, a fenntartható bevételek biztosítására és az

egységes piac megerősítésére a vállalkozások számára. Összegezve, ezek az intézkedések

jelentősen javítják a társasági adóra vonatkozó feltételeket az Unióban, méltányosabbá,

hatékonyabbá és növekedésbarátabbá téve azokat.

A versenypolitika kulcsfontosságú szerepet játszik e kihívás kezelésében. A 2014 júniusában

indított mélyreható vizsgálatokat követően a Bizottság megállapította, hogy Luxemburg és

Hollandia szelektív adókedvezményt biztosított (ami jogellenes az EU állami támogatási

szabályai értelmében) a Fiat Finance and Trade34

, valamint a Starbucks35

számára. Az adott

nemzeti adóhatóság által kibocsátott feltételes adómegállapítás mindkét társaság esetében

mesterségesen csökkentette a társaság által fizetendő adót.36

Az EU állami támogatási

szabályai értelmében feltételes adómegállapítások nem alkalmazhatnak olyan módszereket –

legyenek azok bármennyire összetettek is – a gazdaságilag indokolatlan belső elszámolóárak

megállapítására, amelyek a nyereségek jogellenes kihelyezését eredményezik a társaság által

fizetendő adók csökkentése érdekében. Az ilyen gyakorlat az adott vállalkozást tisztességtelen

versenyelőnyhöz juttatná a többi vállalkozással, jellemzően kkv-kkal szemben, amelyek –

mivel az általuk igénybe vett áruk és szolgáltatások után piaci árat fizetnek – a ténylegesen

elért nyereség alapján adóznak.

A tisztességtelen adókedvezmények kezelése – A Starbucks és a Fiat Finance & Trade ügyében hozott

határozatok

A feltételes adómegállapítások önmagukban véve teljes mértékben jogszerűek. A Starbucks és a Fiat Finance &

Trade ügyében azonban a vizsgálat tárgyát képező két feltételes adómegállapítással mesterséges és összetett

módszereket hagytak jóvá a vállalatok adóköteles nyereségének meghatározására. Ezeknek a módszereknek az

32 Lásd a 2015. március 18-i IP/15/4610. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4610_hu.htm 33 Lásd a 2015. június 17-i IP/15/5188. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5188_hu.htm 34 Az SA.38375. sz., Az FFT- Luxemburg javára nyújtott állítólagos támogatás ügyben hozott 2015. október 21-i

bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38375. 35 Az SA.38374. sz., A Starbucks javára nyújtott állítólagos támogatás ügyben hozott 2015. október 21-i

bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38375. 36 Lásd a 2015. október 21-i IP/15/5880. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5880_hu.htm.

15

alkalmazásával a Fiat és a Starbucks csoporthoz tartozó vállalkozások között értékesített áruk és szolgáltatások

esetében olyan árat (úgynevezett belső elszámolóárat) rögzítettek, amely nem felelt meg a piaci feltételeknek, és

mint ilyen, nem tükrözte a gazdasági realitást.

Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok – a támogatás eredményeképp bekövetkezett versenytorzulás

csökkentése érdekében – előírják az összeegyeztethetetlen állami támogatás visszafizettetését. A Bizottság két

határozatában rögzítette a Fiat és a Starbucks által kihasznált jogosulatlan versenyelőny értéke, vagyis a vállalat

által ténylegesen fizetett és a vállalat által a feltételes adómegállapítás nélkül fizetendő összegek közötti

különbség kiszámításának módszerét. Ez az összeg mind a Fiat, mind a Starbucks esetében 20–30 millió EUR

között van, de a visszafizetendő adó pontos összegét a luxemburgi és a holland adóhatóságok fogják

megállapítani a Bizottság javaslatában meghatározott módszertan alapján. Ezenfelül a társaságok nem élvezhetik

többé a kedvező adóügyi megítélés előnyeit, amelyeket ezek a feltételes adómegállapítások nyújtottak.

Decemberben a Bizottság hivatalos vizsgálatot indított a McDonald's luxemburgi adóügyi

megítélésére vonatkozóan.37

A Bizottság előzetes álláspontja az, hogy a Luxemburg által

biztosított feltételes adómegállapítás szelektíven eltért nemzeti adótörvénye rendelkezéseitől,

valamint a Luxemburg és az USA közötti kettős adóztatásról szóló szerződéstől, és ezáltal

olyan előnyben részesítette a McDonald's-t, amely más vállalatok számára hasonló ténybeli és

jogi helyzetben nem volt elérhető.

A Bizottság továbbá aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a feltételes

adómegállapítások állami támogatási problémákat vethetnek fel az írországi Apple38

és a

luxemburgi Amazon39

vonatkozásában. További mélyreható vizsgálat indult 2015

februárjában a belga többletnyereségadó-megállapítási rendszer vonatkozásában.40

2016.

január 11-én a Bizottság visszafizettetési felszólítással elutasító határozatot fogadott el, és

megállapította, hogy a Belgium által a többletnyereségadó-megállapítási rendszer keretében

nyújtott szelektív adókedvezmények ellentmondanak az uniós állami támogatási

szabályoknak.41

Ugyanakkor a Bizottság folytatja az uniós tagállamok által a feltételes

adómegállapítások terén alkalmazott gyakorlatok vizsgálatát.42

Hatékonyabb jogalkalmazás lehetővé tétele az EU nemzeti versenyhatóságai számára

A vállalatok számára az egységes piacon valóban egyenlő versenyfeltételek kialakításának

egy másik lényeges szempontja, hogy a vállalkozások megbízhassanak az uniós

versenyszabályok következetes alkalmazásában, függetlenül attól, hogy mely tagállamban

fejtik ki tevékenységüket. E tekintetben kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzeti

versenyhatóságok. Az 1/2003/EK rendelet43

2004. évi hatálybalépése átformálta a versenyjog

37 SA.38945. sz., A Mc Donald's – Luxemburg részére nyújtott állítólagos támogatás, a Bizottság 2015.

december 3-i határozata hivatalos vizsgálati eljárás indításáról, lásd az IP/15/6221. sz. sajtóközleményt,

hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6221_hu.htm 38 SA.38373. sz. ügy, Az Apple részére nyújtott állítólagos támogatás, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38373 39 SA.38944. sz. ügy, Az Amazon részére nyújtott állítólagos támogatás, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38944 40 SA.37667. sz. ügy, Többletnyereség-adó alóli mentesség Belgiumban, a Bizottság 2015. február 3-i határozata

hivatalos vizsgálati eljárás indításáról, lásd az IP/15/4080. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi

internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4080_en.htm. 41 Lásd a 2016. január 11-i IP/16/42. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-42_hu.htm 42 Lásd a 2014. december 17-i IP/14/2742. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-2742_en.htm. 43 A Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott

versenyszabályok végrehajtásáról, HL L 1., 2003.1.4., hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-

lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex:32003R0001

16

érvényesítését azzal, hogy kulcsszerepet adott a nemzeti versenyhatóságok és a nemzeti

bíróságok számára az uniós antitröszt szabályok végrehajtásában a Bizottság mellett. Az uniós

versenyszabályok ma már olyan mértékben kerülnek alkalmazásra, amelyet a Bizottság soha

nem lett volna képes egyedül megvalósítani, emellett pedig alaposabban és eredményesebben,

mint ami egyébként lehetséges lett volna.

Az 1/2003/EK rendelet tíz évéről szóló 2014. évi bizottsági közlemény44

számos konkrét

cselekvési területet határozott meg a nemzeti versenyhatóságok jogalkalmazói hatáskörének

növelése és a nemzeti rendszerek közötti nagyobb konvergencia érdekében. A Bizottság

megvizsgálja, hogy a nemzeti versenyhatóságok számára rendelkezésre álló eszköztár

továbbfejleszthető-e. 2015 novemberében a Bizottság e célra nyilvános konzultációt indított,

arra kérve a nyilvánosságot és az érdekelt feleket, hogy osszák meg tapasztalataikat és tegyék

meg észrevételeiket a nemzeti versenyhatóságok végrehajtási és szankcionálási eszközeinek

további megerősítését szolgáló esetleges uniós jogalkotási intézkedéssel kapcsolatban.

Az uniós fogyasztók pozíciójának megerősítése a kartellek megszüntetésével

A tartósan tisztességes, átlátható és nyitott egységes piac kedvező az uniós vállalkozások,

valamint a tagállamok gazdaságai számára, mindenekelőtt azonban az európai polgárok

számára fontos. Erre egyértelmű példa a Bizottság által a kartellellenes jogérvényesítés

érdekében végzett munka. A jól működő egységes piacon a vállalatokat arra ösztönzik, hogy

hatékonyabbak és találékonyabbak legyenek versenytársaiknál, és ennek az az eredménye,

hogy az uniós fogyasztók élvezhetik a jobb termékek és alacsonyabb árak előnyeit. A

kartellek károsak a fogyasztók és a gazdaság egésze számára, amikor a piac helyett a

vállalatok határozzák meg az árakat.

Júniusban a Bizottság összesen több, mint 115 millió EUR bírságot szabott ki a

kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolásban használatos tálcákkal foglalkozó nyolc gyártóra és

két forgalmazóra, amiért részt vettek az e területen feltárt öt különálló kartell legalább

egyikében.45

A nyolc gyártó a finnországi Huhtamäki, a franciaországi Nespak és Vitembal, a

németországi Silver Plastics, az olaszországi Coopbox, Magic Pack és Sirap-Gema, valamint

az egyesült királyságbeli Linpac volt. A két érintett forgalmazó a portugáliai Ovarpack és az

egyesült királyságbeli Propack volt.

Ahelyett, hogy saját erejükből versenyeztek volna, a vállalatok rögzítették az áraikat és

felosztották a polisztirolhab- és kemény polipropilén-tálcák vevőkörét az uniós antitröszt

szabályokat megsértve, ami az élelmiszert vásárló fogyasztók millióit érintette. A

polisztirolhab-tálcákat és a kemény polipropilén-tálcákat egyes, üzletekben és

szupermarketekben értékesített élelmiszertermékek, úgymint sajt, hús, hal vagy sütemény

csomagolására használják.

A Bizottság továbbá összesen 116 millió EUR összegű bírságot vetett ki nyolc optikailemez-

meghajtó beszállítójára is, amiért összehangolták magatartásukat két számítógépgyártó, a Dell

44 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az antitröszt szabályok 1/2003/EK

rendelet alapján történő érvényesítésének tíz éve: Eredmények és jövőbeli kilátások, 2014. július 9., COM(2014)

453., hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/HU/TXT/?uri=CELEX:52014DC0453 45 Az AT.39563. sz., Retail Food Packaging [Kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolás] ügyben hozott 2015.

június 24-i bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38375.

17

és a Hewlett Packard által meghirdetett közbeszerzéseken.46

A megbírságolt beszállítók a

következők voltak: Philips, Lite-On, ezek közös vállalkozása, a Philips & Lite-On Digital

Solutions, Hitachi-LG Data Storage, Toshiba Samsung Storage Technology, Sony, Sony

Optiarc és Quanta Storage. A kartellkapcsolatok ugyan az Európai Gazdasági Térségen (EGT)

kívül jöttek létre, de azok világszerte kifejtették tevékenységüket, így az EGT területén is.

Az optikailemez-meghajtókat például személyi számítógépekben, CD- és DVD-lejátszókban,

valamint videójáték-konzolokban használják az optikai lemezeken, úgymint CD-, DVD- vagy

Blu-ray lemezeken tárolt adatok olvasására és rögzítésére. A kartell asztali számítógépekhez

és laptopokhoz használt optikai meghajtókra irányult. Rendkívül fontos annak biztosítása,

hogy az ilyen típusú piacok versenyképesek maradjanak, annak érdekében, hogy tisztességes

árakat lehessen garantálni a jelen vásárlói számára, valamint innovatív termékeket a jövőbeni

vásárlók számára.

A kartellek megszüntetése olyan, mint egy rejtett adó eltörlése, amit gyanútlan vásárlók

milliói voltak kénytelenek fizetni Európában. A kartellek továbbá felszámolják a

vállalkozásokat innovációra ösztönző tényezőket, súlyosan visszavetve ezzel az EU

dinamizmusát és jövőbeni növekedését.

A pénzügyi szolgáltatási piacok működésének javítása – versenypolitikai fejlemények a

pénzügyi és pénzforgalmi ágazatban

A Bizottság elfogadott egy kartellügyi határozatot a pénzügyi ágazatban is, amely a Bizottság

egyik prioritási területe a tisztességesebb és integráltabb egységes piac elérése érdekében.

Februárban a Bizottság kb. 15 millió EUR összegű bírságot vetett ki az ICAP egyesült

királyságbeli székhelyű brókerre, amiért megsértette az EU antitröszt szabályait azzal, hogy

több kartellt támogatott a származtatott yen kamatügylet ágazatban.47

E tekintetben 2013

decemberében sor került számos nagy bank megbírságolására a vitarendezési határozat

elfogadását követően.

A származtatott yen kamatügylettel kapcsolatban indított vizsgálat csak egy példa a Bizottság

azon erőfeszítéseire, amelyeket a pénzügyi piacokon alkalmazott versenyellenes gyakorlatok

elleni küzdelme során tesz. A pénzforgalmi ágazat vonatkozásában is megemlíthető egy

példa. 2015 júliusában a Bizottság kifogásközlést intézett a MasterCardhoz, amiért az állítólag

megemelte a kártyás fizetések költségeit, károsítva ezzel az uniós fogyasztókat és

kiskereskedőket.48

A kártyás fizetések jelentős szerepet töltenek be az egységes piacon, mind

a belföldi, mind pedig a határon átnyúló vásárlások tekintetében, ideértve az online

vásárlásokat is. Az európai fogyasztók és vállalkozások készpénz-helyettesítő fizetési

eszközzel történő éves kifizetéseik több mint 40%-át bankkártyával teljesítik.

A kifogásközlés felvázolja a Bizottság előzetes álláspontját, mely szerint a MasterCard által

alkalmazott szabályozás megakadályozza, hogy a bankok alacsonyabb bankközi díjakat

kínáljanak az Európai Gazdasági Térséghez tartozó olyan másik tagállamban működő

kiskereskedőknek, ahol a bankközi díjak esetleg magasabbak. Ennek eredményeként a

46 Az AT.39639. sz., Optical Disc Drives [Optikailemez-meghajtó] ügyben hozott 2015. október 21-i bizottsági

határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_38375 47 Az AT.39861. sz., Yen Interest Rate Derivatives (YIRD) [Származtatott yen kamatügylet] ügyben hozott 2013.

december 4-i bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=1_39861 48 AT.40049. sz., Mastercard II ügy, lásd a 2015. július 9-i IP/15/5323. sz. sajtóközleményt, hozzáférhető az

alábbi internetcímen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5323_hu.htm

18

kiskereskedők nem tudnak élni a máshol kínált, alacsonyabb díjak lehetőségével, és a bankok

közötti, határon átnyúló verseny korlátozódhat, ezáltal sérülhetnek az uniós antitröszt

szabályok. A kifogásközlés azt is állítja, hogy a világ más térségeiben kibocsátott MasterCard

kártyák Európai Unión belüli használatakor a MasterCard által felszámított bankközi díjak

sértik az európai antitröszt szabályokat azáltal, hogy a MasterCard mesterségesen magas

minimális feldolgozási díjakat alkalmaz.

Az ennek a vizsgálatnak a tárgyát képező két probléma közül az egyik a régióközi

műveleteket érinti, amelyekre nem terjed ki a 2015 áprilisában elfogadott, bankközi díjakra

vonatkozó rendelet49

. A pénzforgalmi ágazat csaknem tízéves antitröszt ítélkezési gyakorlata

alapján a rendelet maximalizálta az EU-ban kiadott és használt kártyákra felszámított

bankközi díjakat, ami a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgálja, és ösztönzi a

növekedést és az innovációt. Mivel a kártya a legelterjedtebb online fizetési eszköz, a rendelet

fontos építőelemet jelent a digitális egységes piac létrehozásában is.

Állami támogatási szabályok a bankszektorban – a gazdasági fellendülés támogatása és a

versenytorzulás minimalizálása

A bankszektorban az állami támogatás ellenőrzésével folytatódott a versenytorzulások

korlátozása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az adófizetők pénze felhasználásának

a lehető legkisebb mértékűre csökkentése mellett. Ezenfelül 2015 januárjában hatályba lépett

a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv50

, amely meghatározta a bankok és

nagy befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó szabályokat valamennyi tagállamban. A

bajba jutott bankoknak nyújtott, a Bizottságnak 2015. január 1-jét követően bejelentett állami

támogatás csak akkor nyújtható, ha a bank szanálásra kerül, a bankok helyreállításáról és

szanálásáról szóló irányelv, valamint az EU állami támogatási szabályai értelmében.

Novemberben a Bizottság megállapította, hogy a Banca delle Marche, Banca Popolare

dell’Etruria e del Lazio, Cassa di Risparmio di Ferrara and Cassa di Risparmio della Provincia

di Chieti (kb. 1%-os együttes piaci részesedés Olaszországban) szanálási tervei összhangban

állnak az EU állami támogatási szabályaival.51

A négy bankot, melyek mindegyike már

rendkívüli vagyonkezelési eljárás alatt állt, az olasz központi bank helyezte szanálás alá a

bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel összhangban. A Bizottság

49 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i (EU) 2015/751 rendelete a kártyaalapú fizetési műveletek

bankközi jutalékairól, HL L 123., 2015.5.19., 1. o., hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://eur-

lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2015.123.01.0001.01.HUN&toc=OJ:L:2015:123:TOC 50 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési

vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról, HL L 173., 2014.6.12.,

hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1427289116879&uri=CELEX:32014L0059 51 Az SA.39543. sz., Banca delle Marche S.p.A szanálása ügyben 2015. november 22-én hozott bizottsági

határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_39543; az SA.41134. sz., Banca

Popolare dell’Etruria e del Lazio - Soc. Coop. szanálása ügyben 2015. november 22-én hozott bizottsági

határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_41134; az SA.41925. sz., Cassa

di risparmio di Ferrara S.p.A szanálása ügyben 2015. november 22-én hozott bizottsági határozat, hozzáférhető

az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_41925;

és az SA.43547. sz., Cassa di risparmio della Provincia di Chieti S.p.A. szanálása ügyben 2015. november 22-

én hozott bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_

SA_43547.

19

megállapította, hogy Olaszországnak a nemzeti szanálási alap felhasználására vonatkozó

tervei a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett minimálisra csökkentették az állami források

felhasználását és az intézkedésekből eredő versenytorzulásokat.

Ezenfelül az állami támogatási szabályok kiemelt szerepet játszottak a négy legnagyobb görög

bank arra irányuló erőfeszítéseinek támogatásában, hogy kezeljék az európai bankfelügyelet

által meghatározott tőkehiányokat.52

November és december között a Bizottság jóváhagyta a

Piraeus Bank53

és a Görög Nemzeti Bank54

feltőkésítésére vonatkozó állami támogatási

intézkedéseket. A bankok benyújtották szerkezetátalakítási terveiket, melyek célja hosszú

távú életképességük biztosítása, ami lehetővé teszi majd számukra, hogy ismét a görög

vállalkozásoknak történő hitelnyújtásra és a görög gazdaság fellendítésének támogatására

összpontosítsanak.

A Bizottság továbbá Cipruson a gazdasági kiigazítási program keretében biztosítja az állami

támogatási szabályok következetes alkalmazását a bankszektor vonatkozásában. 2015

decemberében a Bizottság megállapította, hogy a ciprusi Cooperative Central Bank Ltd. és

leányvállalatai javára nyújtott 175 millió EUR összegű tőkeinjekció összhangban áll az EU

állami támogatási szabályaival.55

A Bizottság megállapította, hogy a szerkezetátalakítási

intézkedések, amelyek megvalósítását a bank vállalta, minimálisra csökkentik a

versenytorzulást a bank hosszú távú életképességének biztosítása mellett.

Portugáliában, a program lezárását követően56

a Bizottság az EU állami támogatási szabályai

alapján jóváhagyta a portugál állami kezességvállalások meghosszabbítását a Novo Banco

által kiadott kötvényeken57

, valamint a Banif szanálása során jelentkező forráshiány pótlását

szolgáló állami támogatási intézkedéseket58

. A tervezett támogatási intézkedések a Novo

Banco megfelelő likviditása fenntartásának biztosítására, illetve a Banif piacról való

szabályszerű kilépésére irányultak, hozzájárulva a portugál bankszektor pénzügyi

stabilitásának megtámogatásához.

52 Lásd: https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2015/html/sr151031.en.html. 53 Az SA.43364. sz., Piraeus Banknak nyújtott 2015. évi további szerkezetátalakítási támogatás ügyben hozott

2015. november 29-i bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_43364. 54 Az SA.43365. sz., A Görög Nemzeti Banknak nyújtott 2015. évi további szerkezetátalakítási támogatás ügyben

hozott 2015. december 4-i bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_SA_43365. 55 Az SA.43367. sz., Cooperative Central Banknak nyújtott 2015. évi további szerkezetátalakítási támogatás

ügyben hozott 2015. december 18-i bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_

SA_43367.

56 2014 júniusában Portugália sikeresen befejezte hároméves gazdasági kiigazítási programját. 57 Az SA.43976. sz., Banco Espirito Santo S.A. (Novo Banco S.A.) 2014. évi szanálásának módosítása ügyben

2015. december 19-én hozott bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_

details.cfm?proc_code=3_SA_43976. 58 Az SA.43977. sz., Banif - Banco Internacional do Funchal, S.A. szanálása ügyben 2015. december 21-én

hozott bizottsági határozat, hozzáférhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/case_details.cfm?proc_code=3_

SA_43977.

20

VI. Eredményes nemzetközi együttműködés, valamint konstruktív intézményközi

párbeszéd elősegítése a verseny terén

A Bizottság, különösen pedig Margrethe Vestager, uniós versenybiztos, teljes mértékben

elkötelezett a versennyel kapcsolatos kérdésekről folytatott nyitott és konstruktív eszmecsere

iránt globális szinten és más uniós intézményekkel egyaránt.

Fokozott nemzetközi együttműködés a hagyományos és az újonnan színre lépő gazdasági

szereplőkkel

A világ gazdaságainak fokozatos integrációja jelentős mértékben kihat a versenyjog

alkalmazóinak munkájára – a globalizáció leginkább az egymásrautaltságról szól. Az elmúlt

25 év során a versenyrendszerek száma világszerte drámai mértékben megemelkedett: az

1990-es években még 20, 2015-ben pedig már 130 körül volt az ilyen rendszerek száma,

amelyek ma kiterjednek a világ lakosságának 85%-ára. Miközben az antitröszt ügynökségek

számának emelkedése annak a jele, hogy a versenykultúra világszerte fejlődik, a Bizottság

erőfeszítéseket tesz az ezzel járó kihívások kezelésére is.

Ennek érdekében a Bizottság aktívan részt vesz a versenyjogi ügyekkel kapcsolatos

nemzetközi együttműködésben, kétoldalú és többoldalú kereteken belül egyaránt, olyan

versenyjogi fórumokon, mint például az OECD Versenyjogi Bizottsága, az ENSZ

Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), valamint a Nemzetközi Versenyügyi

Hálózat (ICN).

Az ICN Fúziós Munkacsoportjának társelnökeként a Bizottság részt vett a 2015-ben

elfogadott Gyakorlati útmutató az összefonódásokkal kapcsolatos nemzetközi jogérvényesítési

együttműködéshez című dokumentum kidolgozásában. A gyakorlati útmutató közvetlen és

konkrét eseteken alapuló iránymutatást nyújt az ICN tagjai számára arról, hogy a különböző

ügynökségek hogyan hangolhatják össze menetrendjeiket, hogyan oszthatják meg egymással

az információkat és hogyan működhetnek együtt, tartalmi és jogorvoslati kérdésekben

egyaránt, a következetlenségek elkerülése érdekében.

2015-ben a sikeres együttműködés az összefonódás-ellenőrzés során kétoldalú

kapcsolatokban is megvalósult. Októberben a Bizottság és a Kínai Népköztársaság

kereskedelmi minisztériuma aláírtak egy gyakorlati útmutatót a fúziós ügyek felülvizsgálata

során megvalósuló együttműködésre vonatkozóan. A gyakorlati útmutató nagyobb

átláthatóságot tesz lehetővé a Bizottság és a Kínai Népköztársaság kereskedelmi

minisztériuma közötti megbeszélések időzítése és tartalma tekintetében, ami hatékonyabb,

következetesebb és ellentmondásmentes felülvizsgálatokat eredményez olyan esetekben,

amikor egy adott fúziót mindkét hatóság megvizsgál. Ez egy újabb elem az EU és Kína

közötti együttműködésben azokon a technikai együttműködési tevékenységeken felül,

amelyek jelenleg kidolgozás alatt állnak egy célzott együttműködési program részeként

(EUCTP II59

).

A Bizottság folytatja munkáját annak érdekében, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások

versenyjogi és állami támogatási rendelkezéseket is tartalmazzanak. 2015-ben jelentős

előrehaladás történt a Japánnal és Vietnámmal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokba

foglalt versenyjogi rendelkezések tekintetében. A Bizottság továbbá előrelépést ért el az

59 II. EU-Kína kereskedelmi projekt

21

Egyesült Államokkal a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP)

folytatott tárgyalások során: a partnerség versenyjogi fejezetet is fog tartalmazni.

Az Európai Parlamenttel folytatott strukturált párbeszéd

2015-ben a Bizottság folytatta sikeres munkakapcsolatát az Európai Parlamenttel, különösen a

Gazdasági és Monetáris Bizottsággal (ECON).

A Parlamenttel folytatott strukturált párbeszéd során Vestager biztos júliusban és

novemberben meglátogatta a Gazdasági és Monetáris Bizottságot. Üdvözölte a lehetőséget,

hogy találkozhat a bizottsággal és részt vehet a parlamenti képviselőkkel a versenypolitikáról

folytatott konstruktív vitában.

Vestager biztos áprilisban ellátogatott még az ECON szakbizottság versenyjogi

munkacsoportjához, valamint májusban és szeptemberben a feltételes adómegállapításokkal

és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottsághoz.

Júniusban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot látogatta meg annak érdekében,

hogy megvitassa a marhahús és borjúhús, az olívaolaj, valamint a szántóföldi növények

ágazatokban történő együttes értékesítésre vonatkozó iránymutatás-tervezetet.

A Parlament fokozott bevonása a versenypolitikai kezdeményezésekbe

Az 1/2003/EK rendelet tíz évéről szóló közleményt követően a Bizottság most azt mérlegeli, hogy hogyan

erősíthetné meg a nemzeti versenyhatóságokat az uniós antitröszt szabályok hatékonyabb érvényesítésében. Az

ECON szakbizottság tájékoztatást kapott a 2015 novemberében indított nyilvános konzultációval kapcsolatban,

amelynek célja az volt, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek az érdekelt felek széles körétől. Vestager biztos

továbbá elkötelezte magát amellett, hogy ösztönzi a Parlament maximális részvételét ebben a

kezdeményezésben, amennyire a javaslat konkrét tartalma azt megengedi.

A Versenypolitikai Főigazgatóság és az Európai Parlament közötti kommunikáció további

javítása

2015 júliusában került sor a Versenypolitikai Főigazgatóság által az ECON szakbizottság

képviselői és politikai tanácsadói számára rendszeresen megrendezett eligazító

szemináriumra, amelyen a 2014. évi versenypolitikai jelentés fő témaköreit érintették. A

Versenypolitikai Főigazgatóság továbbá háttér-eligazításokat tartott az állami támogatási

politikával és eljárásokkal kapcsolatban a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy

hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság tagjai és a kapcsolódó

alkalmazottak számára.

A Versenypolitikai Főigazgatóság együttműködött a versenyjogi munkacsoporttal egy 2015

májusában megrendezett munkaértekezlet előkészítésében, amelyen a versenyjog

érvényesítése terén folytatott nemzetközi együttműködéssel és az e területen megvalósuló

EU-USA kapcsolatokkal foglalkoztak. Ezenfelül a Versenypolitikai Főigazgatóság újonnan

kinevezett főigazgatója, Johannes Laitenberger volt az első főigazgató, aki 2015

decemberében ellátogatott a Parlament Versenyjogi Munkacsoportjához.

A Versenypolitikai Főigazgatóság volt a vezető szereppel felruházott főigazgatóság a

Bizottság szolgálatai által kidolgozott 331 írásbeli parlamenti kérdés és 7 petíció tekintetében.

22

A Versenypolitikai Főigazgatóság részvétele az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban

(EGSZB), valamint a Régiók Bizottságában (RB)

A Bizottság tájékoztatta az EGSZB-t és az RB-t a fő szakpolitikai kezdeményezésekről, és

részt vett a tanulmányozócsoportokban, valamint a szekcióüléseken. Július 14-én a

Versenypolitikai Főigazgatóság korábbi főigazgatója, Alexander Italianer részt vett az

EGSZB „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciója ülésén. Ezt követően az EGSZB

véleményt adott ki „Hatékony és sikeres-e a cégeknek nyújtott állami támogatás?” címmel

(saját kezdeményezésű vélemény) szeptember 16-án, valamint a 2014. évi versenypolitikai

jelentésről december 9-én. Október 14-én az RB véleményt adott ki a területfejlesztést

támogató pénzügyi eszközökre vonatkozóan.