BANYASZ 2013 4 M-2

1Bányászati és Kohászati Lapok � 146. évfolyam, 4. szám

Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZATSzerkesztõség postacím: 8301 Tapolca � Pf. 17. E-mail: [email protected]õs szerkesztõ: Podányi Tibor (tel.: 06-30-2955-718). A szerkesztõbizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztõ),dr. Csaba József (olvasószerkesztõ), Kovács Béla (szerkesztõ), dr. Gagyi Pálffy András (szerkesztõ), Bariczáné SzabóSzilvia, Bircher Erzsébet, dr. Biró József, dr. Dovrtel Gusztáv, Erdélyi Attila, dr. Földessy János, Gyõrfi Géza, dr. HornJános, Jankovics Bálint, Kárpáty Erika, dr. Ladányi Gábor, Livo László, Lois László, Mara Márta-Éva, dr. Mizser János,Sóki Imre, dr. Szabó Imre, Vajda István, dr. Vojuczki PéterHU ISSN 0522-3512

Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZATSzerkesztõség: 1051 Budapest, Október 6. u. 7. III. em. Tel.: 06-1-201-7337 Levélcím: 1371 Budapest, Pf. 433,e-mail: [email protected]õs szerkesztõ: Balázs Tamás. A szerkesztõség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István,dr. Lengyelné Kiss Katalin, Schudich Anna, Szende György, dr. Takács István, dr. Tardy Pál, dr. Török TamásHU ISSN 0005-5670

Bányászati és Kohászati Lapok KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ � Hungarian Journal of Mining and Metallurgy OIL AND GASSzerkesztõség: 1027 Budapest, Csalogány u. 3/B Postacím: 1255 Budapest 15, Pf. 18. Telefon: 06-1-201-8083e-mail: [email protected]õs szerkesztõ: Dallos Ferencné. Szerkesztõbizottság: dr. Csákó Dénes, dr. Fecser Péter, id. Õsz ÁrpádCímlap: Selmecbányai Kálvária-templomHU ISSN 0572-6034

A lapszámot összeállította: Podányi TiborKiadja: az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, 1051 Budapest, Október 6. u. 7. Telefon: 06-1-201-7337Felelõs kiadó: dr. Nagy Lajos elnökNyomdai elõkészítés: Vorákné Szecsei MónikaNyomdai munkák: Press+Print Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. Kiskunlacháza

Megjelenik: 2013. szeptember 16.Belsõ terjesztésre, kereskedelmi forgalomba nem kerül.

TARTALOM

Az OMBKE 103. Küldöttgyûlése (beszámolók, kitüntetettek köszöntése) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2103rd Delegate Assembly of OMBKE

15. Európai Bányász-Kohász Találkozó, Kassa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3115th European Miners' and Metallurgists' Day

Holoda Attila: Palagázról közérthetõen � nem csak környezetvédõknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35Shale gas story and myths for non-professionals

Liptay Péter: Megemlékezés gróf széki Teleki Gézáról, az OMBKE alapító elnökérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Remembrance of count Géza Teleki of Szék the founder president of OMBKE

Dr. Fancsik Tamás: AMagyar Földtani és Geofizikai Intézet tevékenysége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Activity of Geological and Geophysical Institute of Hungary

Csath Béla: 50 éves a Péch Antal-emlékérem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48The Péch Antal Medal was founded 50 years ago

Réthy Károly: Borpatak évezredes bányászata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49Thousand years of mining at Borpatak

Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34, 47, 52, 59

Az OMBKE 2013. május 24-étõl érvényes alapszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

2 Bányászati és Kohászati Lapok � 146. évfolyam, 4. szám

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület103. Küldöttgyûlése

(Budapest, 2013. május 24.)

Az OMBKE a 103. Küldöttgyûlését Budapesten, aMagyar Földtani és Geofizikai Intézet dísztermében(Stefánia út) 2013.május 24-én, 10 órai kezdéssel tartot-ta a választmány által meghirdetett, az OMBKE hon-lapján és az írásos meghívóban közzétett napirenddel.A Lechner Ödön által tervezett patinás szecessziós épü-let feldíszített dísztermét teljesenmegtöltötte aKüldött-gyûlésen megjelent több mint kétszáz résztvevõ.

Az elnökségben helyet foglaltak: dr. Nagy Lajos el-nök, dr. Lengyel Károly fõtitkár,Kõrösi Tamás fõtitkárhe-lyettes, dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató, JászaiSándor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal(MBFH) elnöke, dr. Fancsik Tamás, a Magyar Földtaniés Geofizikai Intézet (MFGI) igazgatója, dr. TihanyiLászló, a Miskolci Egyetem Mûszaki FöldtudományiKarának dékánja, Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- ésIpari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) elnöke, dr.Sohajda József, a Magyar Öntészeti Szövetség elnöke ésdr. Wanek Ferenc, az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudomá-nyos Egyesület (EMT) szakosztályelnöke.

Nemzeti Himnuszunk eléneklése után dr. Nagy Lajoselnök megnyitotta a 103. Küldöttgyûlést és köszöntötte

résztvevõit: az egyesület tagságának küldötteit, ezenbelül tiszteleti tagjainkat, pártoló tagjainkat, meghívottvendégeinket, a hatóságok képviselõit, a partner tár-sadalmi szervezetek képviselõit. Külön köszöntötte azelnökségben helyet foglaló Jászai Sándort, dr. FancsikTamást, Rabi Ferencet, dr. Tihanyi Lászlót, dr. SohajdaJózsefet, dr. Wanek Ferencet, valamint dr. BaksaCsabát, a Magyarhoni Földtani Társulat elnökét.

Dr. Nagy Lajos megállapította, hogy a Küldöttgyûléshatározatképes, mivel a szavazati joggal bíró 181 küldött-bõl 93 fõ regisztrált. Az elnök elõterjesztésére a Kül-döttgyûlés nyílt szavazással, egyhangúlag (ellenszavazatés tartózkodás nélkül) elfogadta a tisztségviselõket. ASzavazatszámláló Bizottság elnöke: Hajnáczky Tamás,

tagjai: Tóthné Medvei Zsuzsanna, Holoda Gergely,Majercsák László; a Határozatszövegezõ Bizottságelnöke: Bocz András, tagjai: Udvardi Géza, CsonkaLászló, dr. Fegyverneki György, dr. Mende Tamás, dr.Izsó István; jegyzõkönyvvezetõ: Dallos Ferencné;jegyzõkönyv-hitelesítõk:Molnár István, Izing Ferenc.

A Küldöttgyûlés az írásban elõre megküldöttnapirendet ugyancsak egyhangú szavazással fogadta el.

Napirend:� Megnyitó, köszöntések� A Választmány beszámolója, közhasznúsági jelentés� Az Ellenõrzõ Bizottság beszámolója� Megemlékezés gróf széki Teleki Gézáról, az OMBKEalapító elnökérõl

�AMagyar Földtani ésGeofizikai Intézet tevékenysége� Tiszteleti tagok választása� Az Alapszabály Bizottság javaslata� Hozzászólások, indítványok� Kitüntetések átadása� Határozatok� Zárszó

Dr. Nagy Lajos: �Tisztelt Küldöttgyûlés! Hagyománya-inkhoz híven a küldöttgyûlése-inken szomorú kötelezettsé-günknek teszünk eleget, ami-kor a harangjátékot hallgatvamegemlékezünk az elõzõ kül-döttgyûlés óta eltávozott tag-társainkról. Minden név,amely el fog hangzani, vala-mely jelenlévõ tagtársunk ba-rátja, munkatársa, egyetemitársa volt, vagy egyszerûen aközös munka emlékét ébreszti.Kérem, hogy felállva tiszteleg-ve mondjunk búcsúként utol-só Jó szerencsét! az elmúlt év-ben elhunyt tagtársainknak!�

A Küldöttgyûlés elnökségebalról jobbra: dr. Sohajda József, Kõrösi Tamás, dr. Gagyi Pálffy András, dr. LengyelKároly, dr. Nagy Lajos, Jászai Sándor, Rabi Ferenc, dr. Tihanyi László, dr. Wanek Ferenc

Tiszteletadás az elhunytaknak

Bányászati és Kohászati Lapok � 146. évfolyam, 4. szám 3

Az elhunytak névsorát dr. Gagyi Pálffy András olvas-ta fel a harangjáték elhangzása közben,majdmegszólalta klopacska.

Dr. Nagy Lajos megnyitója: �Tisztelt Hölgyeim ésUraim! Kedves Barátaim! Az elmúlt év, az elmúlt közgyû-léstõl eltelt idõszak mindenképpen fontos, eseményekben,rendezvényekben gazdag éve volt egyesületünknek. Többolyan évfordulót ünnepeltünk, amelyek szakmánk alapjai-hoz, bölcsõjéhez kötõdnek.

2012-ben ünnepelte egyesületünk alapításának 120.évfordulóját. A Selmecbányán, június 21-22-én tartott ün-nepünket megtisztelték a szlovák bányász hagyományõrzõegyesületek vezetõi, Selmecbánya polgármester asszonya,az Európai Bányászati- és Kohászati Egyesületek Szövetsé-gének elnöksége. Közösen helyeztünk el koszorúkat azAkadémia falán lévõ emléktábláknál, és a SelmecbányaiHagyományõrzõ Egyesület férfi énekkara a mi bányászda-laink eléneklésével tette még kedvesebbé, bensõségesebbé

ünnepünket. Az ünnepséget a 90 éves dorogi helyi szervezetáltal megrendezett szakestély zárta, ahol megemlékezések,szakmánk helyzetével foglalkozó hozzászólások is elhang-zottak, de a szakestély egyesületünk másik fontos feladatá-ról, a barátságról, a hagyományápolásról és a vidámságrólis szólt. Az ünnepséget összekötöttük egy hulladékgazdál-kodási konferenciával, amelyen nagyon színvonalas elõ-adások hangzottak el. Innen is szeretném megköszönni arendezvénysorozaton részt vevõ tagtársainknak a fegyel-mezett, az ünnep szellemiségéhez teljes mértékben igazodóviselkedést, hisz' ez az emelkedettség is még meghittebbé,bensõségesebbé tette az évfordulót.

Egyesületünk eme neves, 120 évhez köthetõ ünnepségeután feltétlen szólnom kell a bányászat és kohászat helyze-térõl, az ezzel kapcsolatban az egyesületen belül, a választ-mányban kialakult gondolatokról. Sokszor és sokan el-mondták az utóbbi idõben, hogy Magyarország ásványikincsekben közepesen ellátott ország. Ásványvagyonunk

Angyal István okl. bányamérnökDr. Balázs Ádám okl. vegyészmérnökBánfalvy László földmérõDr. Bárdossy György okl. geológus, akadémikusDr. Berecz Endre okl. vegyészmérnök, egyetemi tanárDr. Bokros Albert politológusBolyky Zoltán okl. bányamérnökBruzsa Ferenc okl. bányagépészmérnökCsatár Kálmán László okl. bányamérnökCseh Sándor okl. gépészmérnökCséke Tamás Tivadar okl. bányamérnökDarabos István okl. villamosmérnökDr. Dénes Éva okl. vegyészmérnökDr. Dutkó Lajos okl. kohómérnökEnyingi Kálmán okl. kohómérnökDr. Fuchs Erik okl. kohómérnök, egyetemi tanárFerling György okl. villamosmérnökGáspár Jenõ okl. kohómérnökGaál Sándor okl. bányamérnökGerentsér Imre okl. bányamérnökGergõ György okl. bányamérnökGurin Ferenc bányatechnikusGyörkös János okl. kohómérnökHorváth Miklós bányatechnikusJenet Mihály okl. bányamérnök, okl. közgazdász-mérnök

Józsa Pál okl. bányamérnökDr. Juhász András okl. bányageológus, c. egyetemidocens

Dr. Karácsony László okl. bányagépészmérnökKovács Dezsõ okl. kohómérnök és gazdasági mérnökKovács János Árpád okl. bányagépészmérnökKozma Lajos bányatechnikusKõhalmy Gábor okl. bányamérnökKulcsár Sándor technikusLocker József okl. villamosmérnökMagyar József okl. olajmérnökMajoros István okl. bányamûvelõ mérnök

Marosváry László okl. kohómérnökMedvesi István okl. bányamérnökMegyeri György okl. bányamérnökMokri Pál okl. kohómérnökvitéz Molnár László nyg. alezredes, okl. bányamérnök,tiszteleti tag

Nagy Antal gépésztechnikusNagy Sándor okl. gépészmérnökÖrvényesi Ferenc okl. bányamérnökPálfy Gábor okl. bányamérnök, tiszteleti tagPiedl Endre okl. bányamérnökDr. Pöstényi Balázs okl. gépészmérnökDr. Prohászka János okl. gépészmérnök, egyetemitanár, akadémikus

Rédei András okl. kohómérnökDr. Soltész István okl. kohómérnök, tiszteleti tag,OMBKE exelnök, volt kohó- és gépipari miniszter

Szaniszló Ágnes okl. kohómérnökSzántai Lajos öntésztechnikusDr. Szécsi Károly okl. kohómérnökDr. Sziklavári Károly okl. vaskohómérnök, egyetemidocens

Szita Lajos okl. kémia-, fizikatanárSzõcs Elemér okl. bányamérnökTenyeri József okl. bányamérnökTheobold János okl. kohómérnökTisch Ferenc bányatechnikusDr. Trethon Ferenc okl. közgazdász, volt munkaügyiminiszter

Varga Gábor egyetemi hallgatóVata László okl. kohómérnök, fõiskolai docensViszoczky György okl. villamos-üzemmérnökVitányi Pál okl. kohómérnökVillányi Ernõ földmérõ üzemmérnökWodelák Béla okl. kohómérnökZabányi Alajos okl. bányamérnökZázrivecz László okl. bányagépészmérnök

A 102. Küldöttgyûlés óta elhunyt tagtársaink:


kiaknázása nem csak a szakmáink, hanem az egész társa-dalom érdeke, hisz' ezek a nyersanyagok a gazdaság szá-mára, és a gazdaságon keresztül a társadalmi jólét megte-remtéséhez nélkülözhetetlenek. Ahhoz azonban, hogy ameglévõ ásványkincsünket újra a kitermelés helyzetébetudjuk hozni, elengedhetetlen a kormányzati szerepvál-lalás. A bányászat azon iparágak közé tartozik, ahol a be-fektetett tõke megtérülése hosszú, kedvezõ esetben is 10-15év, sokszor még több. Azt hiszem nem várható el egy pénz-ügyi befektetõtõl, hogy amikor a világ számos pontján, deitt Magyarországon is számtalan, sokkal gyorsabban meg-térülõ befektetést találhat magának, pont a bányászat le-gyen az, ahová a pénzét teszi. Mindenképpen az szükséges,hogy szakmai befektetõk jöjjenek a magyar bányászatba,az õ segítségükkel látjuk lehetségesnek szakmánk újbólitalpra állítását. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy akormányzat kívánatossá tegye a magyar bányászatot.Miután hosszú távú befektetésrõl van szó, szükséges, hogykiszámítható gazdasági, jogi környezetet teremtsen meg, ésgarantálja is ezt. Ezért mindenképpen nélkülözhetetlennektartjuk a kormány jelenlétét, garanciavállalását. Szakmaioldalról is úgy ítéljük meg, hogy a kormány lehet az a ga-ranciát felügyelõ szerv, aki a bányászati privatizáció vagy abefektetések kapcsán részvételével ki tudja kényszeríteni abefektetõtõl a vállalt kötelezettségeit. Ha visszatekintünk azelmúlt húszegynéhány évre, a privatizáció során talán en-nek a szerzõdésben rögzített feltételnek a számonkérésevolt az, ami elmaradt, és ami nagyon sok ágazathoz ha-sonlóan a bányász-kohász szakmát is ilyen helyzetbe hoz-ta. Úgy látom, hogy erre az állami szerepvállalásra kaptunkaz elmúlt idõszakban jeleket. Mindenképpen jelzésértékû-nek tekinthetjük, hogy a bányászatot miniszterelnöki meg-bízotti szinten már a kormány közvetlen közelében képvi-seli egy bányász tagtársunk. Nagyon szép reményekkel vár-tuk a helyettes államtitkárság létrehozását, ezen reménye-ink szinte pár hónapon belül szétfoszlottak, és azóta is ez ahelyettes államtitkárság személyek nélkül, feladat nélküláll, ha egyáltalán létezik. Úgy ítéljük meg, hogy minden-képpen fontos volna minisztériumon belül ilyen szintenképviseltetni a magyar bányászat dolgait, érdekeit.

Ma a bányász szakma gyengéjének tartjuk, hogy nemrendelkezik egy olyan jellegû étlappal, menüvel, amiben aföldtani vagyonon túlmenõen már konkrét lelõhelyekre le-bontva a kitermelhetõ ásványvagyon nagyságán túl, a ki-termeléshez szükséges beruházások költsége, a mûködte-téshez szükséges költségek legalább jó közelítéssel ki lenné-nek számolva. Ha azt várjuk, hogy a bányászat újra elin-duljon, pénzt hozzanak a szakmai befektetõk, be kell tudnimutatnunk, hogy mit kapnak cserébe. Úgy gondolom,hogy ezt a feladatot természetesen nem egyesületi szinten,valamilyen kormányzati hivatal szintjén a közeljövõben elkell végezni, és folyamatosan, a körülmények változásaszerint fel kell frissíteni.

A fenti munkát természetesen egyesületünk is a saját le-hetõségeivel megpróbálja segíteni. A Magyar Bányásztele-pülések Országos Szövetségének rudabányai elnökségi ülé-sén felkérték egyesületünket, hogy álljon egy olyan munka-csoport élére, amely elkészít a bányászat lehetõségeirõl egyfelfrissített anyagot a politikai döntést hozók számára.

Örömmel mondhatom, hogy 11, a bányászatban tevé-kenykedõ civil egyesület, szervezet jelent meg a hívósza-vunkra, és ma ott tartunk, hogy az egyes részterületekrõlelõkészített anyagok elkészültek. Ezekbõl most már egyközérthetõ egységes egészet kell elkészíteni, hisz� olyan dön-téshozók számára készítjük � készítettük eddig is �, akikalapvetõen nem szakemberek, és persze szerencsés volna,ha az elkészült anyag a társadalom számára is publikálha-tó lenne. Ebben az anyagban megpróbáltuk átfogóan be-mutatni a lehetõségeket a szénbányászattól a tiszta széntechnológiáig, az uránbányászattól, a recski rézérckiterme-léstõl a kõ-, kavics- és homokbányászatig.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Küldöttgyûlést, hogymikor tavaly december 6-án részt vettünk a lengyel bányá-szati és kohászati egyesület alapításának 120 éves évfordu-lóján rendezett ünnepségen, lengyel barátainktól elhangzottegy olyan indítvány, hogy jó volna � a politika mintájára �a bányászatban is létrehozni az ún. visegrádi négyek tár-saságát. Örömmel számolhatok be arról, hogy múlt hétkeddjén és szerdáján, a csehországi StareMesto-ban � vala-mikor grafitbánya mûködött ott � sor került az elsõ közösösszejövetelre is, melynek aktív szervezõje és létrehozójaSelmecbányáról Szombati Erik barátunk volt. Itt körvona-lazódott, hogy mi is lehet a feladata egy ilyen bányász-kohász V-4-nek.Mindenképpen fel kell vállalni az egyesüle-tek egyik alaptevékenységének számító bányászati hagyo-mányõrzés feladatait, ami fizikálisan akár az ipartörténetiemlékek védelmét is jelentheti. De fontosabb, hogy hozzákell fogni minden országon belül egy olyan munka elvégzé-séhez, amelyben fel kell mérni a bányászatot gátoló orszá-gos, tehát az adott országban, avagy Brüsszel általmegalko-tott törvényeket. Meg kell nézni, mi az, ami szakmailag in-dokolatlan � és itt a szakmai alatt nem csak a bányászszakmára gondolok, hisz' tudjuk, hogy hátrányba kerülünk,amikor más, az érdekeit jobban érvényesítõ hatóságokkal,törvényekkel kerülünk szembe. Pont ez ennek a bányász-kohász V-4-nek a lényege, hogy egy bányászatában és nagy-ságában is erõs Lengyelország mögé felsorakozva, egyenlõpartnerként kidolgozzuk a Brüsszellel szembeni bányászatielvárásokat. Ez a négy ország a késõbbiekben kiegészülhetakár Szlovéniával, Romániával, Horvátországgal is.

2012 másik nagyon jelentõs évfordulója számunkra aSelmecbányai Akadémia alapításának 250 éves évfordu-lója volt. Október 11-én, Selmecbányán egyesületünk 50

A Küldöttgyûlés résztvevõi


fõvel képviseltette magát az Akadémia Napokon, és ennekaz ünnepségnek a folytatásaként, de már itthon a decem-ber 11-én, Miskolcon rendezett ünnepségen kb. 200 tagtár-sunk vett részt. Ezen került átadásra egyesületünk részérõlegy egyesületi és egy nemzeti lobogó az egyetem rektorának,hogy az a rektori tanácstermet díszítse.

Az idén egy kihelyezett választmányi ülést is tartottunkaMiskolci Egyetemen. Kihasználtuk a lehetõséget, és a vá-lasztmányi ülést összekapcsoltuk egy mini konferenciával,melynek a lényege az volt, hogy az iparban dolgozók és azegyetemen oktatók beszéljenek õszintén az egyetem helyze-térõl � természetesen elsõsorban a minket érintõ két karhelyzetérõl �, az oktatás irányáról, illetve hogy meghatáro-zásra kerüljön az ipar részérõl is, hogy milyennek szeretnélátni a diplomával kikerülõ mérnököket, milyen elváráso-kat, igényeket támasztunk az oktatás felé. A konferenciavisszhangja � nyugodtan mondhatom: sikere � alapjánmindenképpen érdemes egyesületi szinten elgondolkozniazon, hogy egy nagyobb léptékû, szélesebb területet átfogó,a bányászati-kohászati oktatással, képzéssel foglalkozókonferencia szervezésébe a jövõ évben belefogjon az egye-sület. Nem mondok újat, hogy a magyar bányászat szak-emberképzése � az összes gondja, problémája ellenére �felsõfokon megoldott. De ha a megelõzõ lépcsõfokokatnézzük, a középfokú és a szakmunkás képzést, az a bányá-szat visszafejlesztésével párhuzamosan gyakorlatilag meg-szûnt Magyarországon. Sokszor beszélünk a bányászat új-bóli feltámasztásáról, de ha kellõ idõben nem foglalko-zunk a szakemberek képzésével, elõállhat az a furcsa hely-zet, hogy bányát kellene nyitni, de nem lesz kivel. Úgy gon-dolom, a szakmának � ezen belül természetesen az egyesü-letünknek is � kiemelt feladata kell legyen az elkövetkezen-dõ idõszakban is, hogy a bányászati képzés helyzetét vizs-gálja, megtalálja a lehetõségeket a képzés beindítására.

Engedjétek meg, hogy a szakmai rész végén rövidenszóljak a kohászat, illetve az öntészet területérõl is. Az el-múlt hetekben, hónapokban kiemelt figyelmet kaptakegyesületünkben is � de szakmán belül, sõt remélem az or-szágban is � a Dunaferr-nél zajló események, amelyek két-ségtelenül a kohászat alapjait gyengítenék Dunaújváros-ban. Egyesületünk ezzel kapcsolatban az MTI-n keresztülegy szakmai kommüniké kiadásával foglalt állást. Hang-súlyoznám, kifejezetten szakmai alapon hívtuk fel a közvé-lemény és természetesen a kormányzat figyelmét is, hogy alehetõségeihez képest mindent tegyen meg azért, hogy Du-naújvárosban a kohászat legalább a jelenlegi szinten to-vább tudjon mûködni, és tudja az ott dolgozók és család-tagjaik megélhetését biztosítani. Mint átlag magyar polgár� és mint az egyesület tagja talán egy kicsit közelebbrõl is �azt látom, hogy az öntész szakma jól mûködik Magyaror-szágon. Természetesen az egyes cégek között mûködésben,nyereségességben, szakmaiságban jelentõs különbségek le-hetnek, de összességében a szakma jókor és jól felkészülvecsatlakozni tudott a magyarországi autógyártáshoz, és azahhoz szükséges öntvények elkészítéséhez. Ez a most mártöbbmint 10 éves útra visszatekinthetõmunka és piaci, üz-leti kapcsolat az öntészetet mindenképpen pozitív módonjeleníti meg. Úgy gondolom, hogy az öntész barátainknaksikerült idõben megfelelõ irányt váltani, és ma már egyre

gyakrabban hallunk az öntõipar oldaláról nagyon komolyberuházások elindításáról, rég nem a szinten tartásról vanszó, hanem az öntészet növekedésérõl beszélhetünk.

Tisztelt Küldöttgyûlés! Szándékosan nem beszéltem afontos rendezvényeinkrõl, hiszen fõtitkár úr a beszámolójátkiegészítve errõl részletesen szólni fog. Annyit azért szeret-nék elmondani, hogy az az alapfilozófiám � és ezt tegnapis vallottam, holnap is vallani fogom �, hogy egy egyesüle-tet, annak munkásságát, sikerét vagy sikertelenségét sohanem az egyesület választmánya, vezetõtestülete által végzettmunka fémjelzi. Egy egyesület akkor tud igazán jól mû-ködni, a szakma számára sokszor maradandót alkotni, haa tagjai ennek megfelelõen tevékenykednek és dolgoznak.Számomra is szinte hihetetlen volt, hogy az elmúlt évbenegyesületünknek több mint 150 rendezvénye volt � ha bele-gondolunk, minden második vagy harmadik napra jutottegy egyesületi rendezvény. Természetesen ezek a rendezvé-nyek nagyon sokrétûek voltak; megjelenítésre került a bá-nyászhagyományok ápolása, a bányász barátság, de na-gyon sok és értékes szakmai elõadás is elhangzott. Úgygondolom, hogy amikor az egyesület tagsága, a helyi szer-vezetek ilyen aktívak, ennyire magukénak érzik a szakmá-jukat, magukénak érzik az egyesületet és nap mint napösszejönnek, találkoznak, akkor arról az egyesületrõl illikinnen is azt mondani, hogy hál� istennek jól mûködik, él ésmegvan. Természetesen ahhoz, hogy ezt az egyesületi mun-kát folyamatosan fenn tudjuk tartani, erõs szakmai hát-térre van szükség, hiszen csak az tudja biztosítani a mû-ködtetéshez, a rendezvényekhez szükséges anyagi forrá-sokat. Nem dúskálunk az anyagi javakban, évek óta na-gyon visszafogott az egyesületünk gazdálkodása. Azegyesületi rendezvények, a helyi szervezetek támogatásaminimálisra szorult, zömmel a résztvevõk adják össze arendezvényekhez szükséges anyagi javakat, és ez a sze-memben � és remélem mindnyájunk szemében � továbbnöveli ennek a 150 rendezvénynek az értékét.

Azt kívánom egyesületünk valamennyi tagjának � bele-értve saját magamat is �, valamennyi helyi szervezetének,hogy sikerüljön a szakmaiságunkat, ezen keresztül szak-mánkat újra lényegesen jobb pozícióba hozni. Ez a jobbpozíció jelentsen az egyesület számára jobb anyagi hátteret,amin keresztül � ha az egyesületünk tagjai megtartják ezt alelkesedést, kötõdést az egyesületünkhöz � az egyesületimunkánk színvonalát tovább tudjuk javítani. Végezetülhadd kívánjak ehhez mindenkinek jó erõt, egészséget és Jószerencsét!�

Azelnöki bevezetõt követõenköszöntésekrekerült sor:Jászai Sándor, azMBFHelnökeNagy Lajos szavaira

is reagálva az mondta, hogy bár a magyar bányászat fel-lendítésének feltételrendszere ismert, végleges megol-dás még nem történt. Utalt az �Ásványi Anyagok Euró-pában� címû, az Európa Tanács által már 2007-ben kez-deményezett rendezvénysorozat elõzõ nap ugyanezen ahelyszínen tartott eseményére, melyen ismét csak aszakma (geológusok, bányászok) voltak jelen, �de sem aföldrajztanárok a középiskolákból, általános iskolákból,sem a professzionális vagy civil környezetvédõk�, pediga köztudat formálása lenne szükséges a bányászatiágazat esélyegyenlõségéhez. Részletesen kitér a hivatal

és az egyesület közötti � írásbanis rögzített �, a bányászati iparágmûködésének támogatását célzóegyüttmûködésre. Mint mondta,a munkavédelmi, bányamérõiegyüttmûködéseken túl �a hiva-tal és az egyesület rendszeresenegyezteti álláspontját és vélemé-nyét a bányászati stratégiai elkép-zelésekrõl, származzon ez bárme-lyik féltõl. Az egységes és elõremu-tató véleményre szakmánkban

nagy szükség van,mert úgy tûnik, a fogadókészség és támo-gatás is megvan ahhoz, hogy a hazai bányászati lehetõsé-geket ismét megvizsgáljuk, és hosszú távú célok elérése ér-dekében kormányzati szintû intézkedésekre tegyünk javas-latot. Megemlítem, hogy az ezekkel kapcsolatos vagy azezekre irányuló készletgazdálkodási és hasznosítási cselek-vési terv elfogadás elõtt áll. A cselekvési terv egyik része tar-talmazni fogja a hazai ásványvagyon-potenciál újraértéke-lését és a bányászat számára elérendõ rövid és hosszú távúcélokat, valamint az ehhez tartozó intézkedéseket.

Az MBFH ma már egy olyan bányászati és földtanifeladatokat ellátó intézményrendszer meghatározó szerep-lõje, amelyben a hatósági feladatain túlmenõen � a Ma-gyar Földtani és Geofizikai Intézet szakmai támogatásával� a hazai ásványi nyersanyag mennyiségének és minõségé-nek újraértékelését, és azok kitermeléséhez nélkülözhetet-lenmodern technológia alkalmazását komplex módon ké-pes értelmezni, és a szükséges engedélyezési eljárásokat en-nek megfelelõen le tudja folytatni.�

Végül annak a véleményének adott hangot, hogy �si-keres bányászati projektekkel lehet a társadalmat meg-gyõzni arról, hogy a bányászatnak van és lesz is jövõje�.

Rabi Ferenc, a BDSZ elnöke a 100 éves bányászszak-szervezet nevében köszöntötte a103. Küldöttgyûlést. Azt a remé-nyét fejezte ki, hogy amagyar ás-ványi vagyon hasznosítására, amég meglévõ tudásra támasz-kodva újra lesznek Magyaror-szágon kiszámítható viszonyokközött és kiszámítható eredmé-nyekre támaszkodó vállal-kozások, amelyek munkahelye-ket is biztosítanak.Mintmondta,kutatás, fejlesztés, innováció is

csak ott van, ahol mûködõ vállalkozások vannak. Meg-emlékezett arról, hogy a 100 éves halimbai bauxitbányá-szat 50 éves nagyipari termelés után áprilisban az utolsóbánya bezárásával befejezõdött.

Majd így folytatta: �szeretném felhívni egy kezdeménye-zésre a figyelmüket. A Lengyel Szolidaritás Szakszervezettel ésmás érintett országok szakszervezeteivel is elemeztük azt ahelyzetet, amit az európai éghajlat- és klímacsomag jelentett,és több irányból is megvizsgálva a folyamatokat meggyõzõdé-sünk, hogy ezt a klímacsomagot és a szén-dioxid kereskede-lemre vonatkozó szabályokat fel kell függeszteni.� Mintmondta, ezek rontották a vállalkozások versenyképessé-

gét, és többnemzetállamaválságos idõszakbanakvótabe-vételekbõl kívánva csökkenteni a költségvetési hiányt,további lehetõségeket vesz el vállalataitól.

Kifejezte a szolidaritását � a vasas szakszervezet ne-vében is � a dunaújvárosi kohászokkal, remélve, hogy amangánbányászoknak is megmarad a piaca. Végül aBDSZ és az OMBKE további jó együttmûködésébenbízva zárta beszédét.

Dr. Tihanyi László, a Miskolci Egyetem MûszakiFöldtudományi Karának dékánjautalt arra, hogy az egyesület és azAlmaMater szoros kapcsolata azOMBKE alapításáig nyúlik visz-sza. Külön köszönte az együttmû-ködést két rendezvény kapcsán.A Selmeci Bányászati Intézetakadémiai rangra emelésének250 éves évfordulóján, tavaly de-cember 11-én a Miskolci Egye-tem két történelmi kara régiadósságát törlesztette azzal, hogy

Mária Terézia-emlékhelyet létesített az egyetemen. Azavatáson, ahol a Habsburg családot György fõhercegképviselte, nagyon sokOMBKE-tag vett részt. Az emlék-mû központi része az 1751-ben vagy �52-ben készítetttanulmányi emlékéremrõl vett Mária Terézia-mellkép.

A másik rendezvény a közelmúltban megrendezett�kihelyezett OMBKE ülés� volt a Miskolci Egyetemen,ahol elsõsorban a felsõoktatással kapcsolatos kérdésekkerültek napirendre. Nagyon fontos volt láttatni �bizonyára tisztelt tagtársak, a küldöttek is látják �, hogya felsõoktatás most nehéz hónapokat, éveket él át.Látható, hogy jelentõs racionalizálásra van szükség,mert sokkal több a képzési hely a magyar felsõoktatás-ban, mint ahány diák van. Szerencsére a történelmikaroknál a hallgatói létszám nem csökkent drasztikusan,ami azt jelzi, hogy még mindig van érdeklõdés a fiatalokkörében a bányászat iránt. Ez egy üzenet a társadalomrészérõl mindannyiunk számára, hogy nem írtak le ben-nünket.

Tihanyi László kifejezte abbeli reményét, hogy�részben a bányászattal, részben a klímavédelemmelkapcsolatban valamiféle kompromisszum meg fog szü-letni, és tovább tudunk haladni és tovább tudunk mun-kálkodni a nemzet érdekében�.

A köszöntõk után dr. Lengyel Károly fõtitkár tett szó-beli kiegészítést az írásban elõre megküldött részletesbeszámolóhoz.

Dr. Lengyel Károly utalt a kiadott beszámolóra, aBKL lapok híradásaira és az elnöki megnyitóban el-hangzottakra, ezért csak rövid kiegészítéseket kívánttenni: �Már második vagy harmadik éve örömmel szá-molhatok be arról, hogy létszámunk, ha csekély mértékbenis, de nõtt. 2012-ben 106 belépõnk volt, közülük 62 egyete-mi vagy fõiskolai hallgató, akik, ahogy ma is tapasztalhat-tuk, egyre inkább gyakori szereplõi az egyesületi esemé-nyeknek, sõt sokszor azok szervezésében is részt vesznek.Életútjuk nyomon követése, egyesületi szempontból törté-nõ elkallódásuk megakadályozása elemi érdekünk. Ebben


alapvetõen az Egyetemi Osztályra, az Ifjúsági Bizottságraés természetesen a fogadó helyi szervezetekre számítunk.� Mára tagságunk több mint fele nyugdíjas lett, közel20%-uk 75 évesnél idõsebb, ennek fényében van különösjelentõsége a fiatalokkal való foglalkozásnak. Minden év-ben elmondom, remélem még sokáig, hogy legidõsebb ta-gunk, Szomolányi Tibor idén betöltötte 101. életévét.(Nagy taps!) Legrégebben, 69 év óta tagunk dr. HorváthLászló József okleveles bányamérnök és dr. Szõke Lászlóokleveles kohómérnök. Jó egészséget kívánva köszöntömõket, az Önök nevében is!

Jelenthetem a Küldöttgyûlésnek, hogy 2012-ben többmint 150 rendezvényrõl van tudomásunk, de közel semteljes ez a lista. Ez a lista tükrözi, hogy egyesületünk mindszakmai területen, mind a hagyományápolás területénigen gazdag, eseménydús évet zárt, valamint azt is rep-rezentálja, hogy tagjaink széles köre nem csak részt-vevõként, hanem szervezõként is odaadóan tevékeny-kedett. A 150 rendezvénybõl mindössze 8 volt részvételidíjas. � A nem részvételi díjas rendezvények költségétszponzori támogatásokból, pályázati pénzekbõl és egyébforrásokból biztosították a szervezõk. Ez jelzi támo-gatóink segíteni akarását és természetesen konkrét segít-ségét is, amit a tagság és a választmány nevében ezúton isköszönök.�

A fõtitkár külön kiemelte a következõ rendezvénye-ket: Clean Steel Nemzetközi Vaskohászati Konferencia,2. Közép- és Kelet-Európai Nemzetközi Olaj- és Gáz-ipari Konferencia és Kiállítás, a Selmecbányai Akadé-mián és a Miskolci Egyetemen tartott konferenciák,Szalamander, központi bányásznapi ünnepség, SzentBorbála-napi rendezvények, az Öntészeti Szakosztálymegalakulásának 60. évfordulója, Fazola Napok,Borovszky-év, megemlékezés az ipari méretû szénhid-rogén-kitermelés megindításáról.

A szakképzéssel kapcsolatban elmondta, hogyhosszú évekmunkájának eredményeként Gyõrben elin-dult egy olyan középiskolai osztály, amelyik tananyagá-nak szakmai része 75%-ban öntészeti. Azért Gyõrben,mert ott van két olyan öntöde, melyeknek elemi érdekea szakmai utánpótlás. Azt is elmondta, hogy az elmúltévben az Országos Képzési Jegyzéket újra átírták, ésszakembereink közremûködésével sikerült biztosítani,hogy az alapfokú kohász (öntész, olvasztár) és a bányá-szati szakmák képzési lehetõsége megmaradt.

Az erdélyi és a felvidéki nemzetközi kapcsolatokattovábbra is ápoljuk, rendszeresen részt veszünk az otta-

ni rendezvényeken. A legutóbbi küldöttgyûlés óta meg-újítottuk együttmûködési szerzõdéseinket az ErdélyiMagyarMûszaki Tudományos Egyesülettel és a SzlovákBányászati Egyesülettel.

A Bányászati és Kohászati Lapokkal kapcsolatbanelmondta, hogy a 146. évfolyamátmegért lapmilyen fon-tos összekötõ kapocs a tagság és az egyesület között.2013-tól lapunk lektorált szaklapnak minõsül, ami ameglévõ szakmai színvonal megõrzése mellett doku-mentálási kötelezettséggel is jár. Kiemelte, hogy �a lapokmegjelentetése nem lenne lehetséges szponzoraink önzetlentámogatása nélkül. A Kohászat önálló lapszámainak meg-jelentetését a FÉMALK Zrt., míg a Kõolaj és Földgázét aMOL Nyrt. kiemelkedõ módon támogatta. De kaptunktámogatást egyetemünk mindkét történelmi karától egy-egylapszám megjelentetésére. Errõl a helyrõl is megköszönökminden egyes forintot, melyet e nemes cél érdekében kap-tunk, és remélem, hogy kapunk a jövõben is�.

A fõtitkár elmondta, hogy egyesületünk új székhe-lyét a Fõvárosi Törvényszék bejegyezte. Az Október 6.utcai iroda kulturált helyet biztosít relikviáinknak, a tit-kárság zavartalan mûködésének és szervezeti ülések,valamint kisebb létszámú rendezvények megtartásának.

Megemlítette, hogy a Péch Antal-emlékérem ado-mányozásáról éppen 50 évvel ezelõtt határoztak elõ-deink. Majd így folytatta:

�Szakmai múzeumaink ügyében sajnos nem tudok jóhírekrõl beszámolni. Igyekeztünk tudatosítani az illetéke-sekkel, részben aMagyarMûszaki és Közlekedési Múzeumfõigazgatójával, másrészt Németh Lászlóné nemzeti fej-lesztési miniszterrel, hogy ezeknek a múzeumoknak a falaiközött pótolhatatlan és páratlan tárgyakat és dokumentu-mokat õriznek, amelyek méltán tartanak igényt nagyobblétszámú közönség figyelmére. Annak ellenére, hogy többmúzeumunkat jelentõs költséggel, állami pénzen felújítot-ták az elmúlt években, egy részüket visszaminõsítették kiál-lítóhellyé, ami csak heti 3 nap, napi 4 óra idõtartamban te-szi kötelezõvé a nyitva tartást. Ez szinte ellehetetleníti anormális mûködést, és akadálya annak, hogy a nagykö-zönség és a turisták számára normális módon elérhetõk le-gyenek a kiállítások. A múzeumok vezetõi hiába pályáz-nak eredménnyel, napi gondokkal küzdenek a mûködte-tést illetõen, mert az óriási mértékû elvonást nem lehet pó-tolni, és a pályázati pénzek nem fordíthatók mûködésre.Ezért kérünk mindenkit, hogy az egyesületi rendezvényekmúzeumi helyszínekre való szervezésével is segítsük mun-kájukat. Terveink szerint a folytatásban a kulturális tárcailletékeseitõl kérünk találkozót.�

Beszámolójának végén kiemelte, hogy az egyesület2012-re szóló gazdasági terve igen feszes, de megalapo-zott volt, a mintegy 100 M Ft-os bevétel mellett szerénynyereséget, mintegy 0,5 M Ft-ot ért el, köszönhetõen azodafigyelõ és gondos gazdálkodásnak. A pozitív gazdasá-gi eredményhez összességében egyéni és pártoló tagokösszefogása járult hozzá.Egyéni tagdíjakból 15,5MFt, azSZJA 1%-ának felajánlásából pedig 1,5 M Ft érkezett.Azt is elmondta, hogy a szigorodó feltételek ellenére issikerült az állami költségvetésbõl 2,9 M Ft pályázatitámogatást elnyerni. Ezek alapján határozati javaslatként


terjesztette elõ, hogy a Küldöttgyûlés fogadja el a 2012.évi beszámolót és annak közhasznúsági mellékletét.

Végül felhívta a jelenlévõk figyelmét a �Metercia�emlékérem megrendelhetõségére.*

A fõtitkár szóbeli jelentését követõen az EllenõrzõBizottság nevében Szombatfalvy Rudolf, a bizottság el-nöke tett jelentést.

Szombatfalvy Rudolf: �Elnökúr! Tisztelt Küldöttgyûlés! AzEllenõrzõ Bizottság jelentését ameghívóval együtt kiküldtük min-den küldöttnek, így azt megismé-telni nem kívánnám. Fontosnaktartom kiemelni azonban a követ-kezõket.

Az Ellenõrzõ Bizottság ez éváprilisi ülésén megtárgyalta, jóvá-hagyta és a választmány felé elfo-gadásra ajánlotta az egyesület

2012. évi gazdálkodását, mérlegbeszámolóját és közhasz-núsági mellékletét, ugyanezt megismétli az Ellenõrzõ Bi-zottság a Küldöttgyûlés felé is. Az Ellenõrzõ Bizottság vizs-gálta az egyesület alapszabály szerinti mûködését, azt alap-szabály szerintinek minõsítette, megállapította, hogy a köz-gyûlési és választmányi határozatok végrehajtásra kerültek,azokról a beszámoló rendszeresen megtörténik.

Az Ellenõrzõ Bizottság javasolja a Küldöttgyûlés ré-szére az Alapszabály módosításának elfogadását.

Három dolgot szeretnék kiemelni az Ellenõrzõ Bizott-ság további ajánlásai közül. Az elsõ, amit nagyon lényeges-nek tartok: az egyesület bevételeinek közel 10%-át biztosí-totta két szponzor � név szerint a FÉMALKZrt. és aMOLNyrt. Nem kisebbítve a többi szponzor érdemét, javasoljukezen kiemelt támogatók megbecsülését valamilyen for-mában. Másodikként kiemelten javasoljuk továbbra is apályázati lehetõségekkel való élést. Tudjuk, hogy ez nagyonnehéz, de az egyesület további mûködéséhez az egyik forráslehet a pályázatok igénybevétele. Harmadik, hogy szinténaz egyesület további életéhez nem lehet elfeledkezni az ifjú-ság bevonásáról, az ifjúság szakmai oktatásának segítésé-rõl és a hallgatók, diákok bevonásáról az egyesületi életbe.Az Ellenõrzõ Bizottság szeretné megköszönni az egyesület

minden egyes tagjának, a helyi szer-vezeteknek, az egyesület támogatói-nak és az egyesület vezetésének a2012. év megvalósításához adotttámogatást, munkát, és ugyaneztkérjük a következõ években is. Kö-szönöm, hogy meghallgattak. Jószerencsét!�

Az EB jelentését követõenLiptai Péter tartott megemléke-zést gróf széki Teleki Gézáról,egyesületünk alapító elnökérõl

születésének 170. és halálának 100. évfordulója alkal-mával. (Amegemlékezést lapunk 44-45. oldalain közöljük.� Szerk.)

Dr. Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és GeofizikaiIntézet Igazgatója, a Magyar Geofizikai EgyesületElnöke köszöntve a küldöttgyûlést a házigazda intézettevékenységét ismertette. (Az ismertetõt lapunk 46-47.oldalain teljes terjedelmében közöljük. � Szerk.)

Miután dr. Nagy Lajos megköszönte dr. FancsikTamás elõadását, köszöntötte a jelenlévõ Götz Tibortiszteleti tagot abból az alkalomból, hogyOrosházán be-töltött eredményes olajbányászati múltja és a közélet-ben végzett maradandó tevékenysége elismerésekép-pen a várostól díszpolgári címet kapott. Götz Tibor agratulációt megköszönõ reflexiójában elmondta, hogybüszke a címre, mert tizenharmadikként olyanok társa-ságába került, mint pl. Kossuth Lajos vagy gr. ApponyiAlbert.

Dr. Nagy Lajos felkérte Kõrösi Tamás fõtitkárhelyet-test, hogy ismertesse a választmány javaslatát a tiszteletitagokra.

Kõrösi Tamás: �Tisztelt Küldöttgyûlés! Az OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmányajavasolja a Küldöttgyûlésnek, hogy az egyesület céljaiért,hagyományainak ápolásáért, a bányászat és kohászat, va-lamint a bányászati és kohászati tudományok fejlesztéséértvégzett munkájuk elismeréseként, mellyel kivívták a tagságmegbecsülését, a következõ tagtársakat az egyesület tiszte-leti tagjává válassza meg:Huszár László okl. bányamérnök, a Bányászati Szakosz-tály titkára,Marczis Gáborné dr. Állami Díjas kohómérnök, a MagyarVas- és Acélipari Egyesülés igazgatója, korábban az ÓzdiVaskohászat igazgatója, az Ellenõrzõ Bizottság tagja,Dr. Wanek Ferenc okl. geológus, az Erdélyi Magyar Mûsza-ki Tudományos Egyesület szakosztályvezetõje.A jelöltek részletes méltatását a küldöttek részére eljuttatottírásos beszámoló tartalmazza.�

A Küldöttgyûlés nyílt szavazással egyhangúlag elfogadtaa választmány javaslatát, és a fentieket az OMBKE tiszteletitagjaivá megválasztotta.

Dr. Nagy Lajos a Küldöttgyûlés nevében átadta amegválasztott személyeknek a tiszteleti tagságot igazolóoklevelet és az egyesület jelvényét ábrázoló arany pe-csétgyûrût. (Új tiszteleti tagjaink köszöntése és bemutatá-sa a többi kitüntetettel együtt a lap 16. oldalán kezdõdõentalálható. � Szerk.)

Az új tiszteleti tagok nevében dr. Wanek Ferenc szólt:�Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom ezt a díjat, és úgyérzem, nem csak nekem szól, hanem annak a közösségnekis, amelynek a nevében itt vagyok, az Erdélyi Magyar Mû-szaki Tudományos Társaságnak, akik politikai határontúl, de történelmi és természeti határokon belül vagyunk �nem szeretem a szót, de ezt fogom használni én is � kisebb-


* Rozsnyón található egy 1513-ban készült oltárkép (táblafestmény), mely mûszaki és egyházi kordokumentációnak is tekinthetõ, mert vallásosfõtémája mellett hû képet nyújt az adott kor bányászatáról és az ércek megmunkálásáról. A dokumentatív értékû alkotást �Szent Anna harmad-magával� vagy ennek rövidített latinos változatával �Metercia� néven említi mind a mûvészettörténeti, mind a bányászattörténeti szakirodalom.Rozsnyón 2013. szeptember 13-án konferenciát szerveznek a rozsnyói Metercia készítésének 500. évfordulója alkalmából. Az ennek tiszteletéremegjelenõ érmet csak elõzetes igénylés alapján lehet megvásárolni; az ára bronz kivitelben 10 euró, aranyozott kivitelben 25 euró. Az érdeklõ-dõk jelentkezhetnek az OMBKE titkárságán.

ségben. Nyilván, hogy nekünk alehetõségeink és a szervezeti lehe-tõségeink is már eleve egészenmásak, mint itt az anyaországban.Nem tudunk igazából gazdaságikérdésekhez az országban szólni,hisz nem hiszem, hogy valaki isvalaha a mi kisebbségben lévõközösségünket ilyen tekintetbenmegszólítaná, megkérdezné. Defeladatunknak tartjuk a szak-maiság és a szakmai anyanyelv

megõrzését, és ebben nagyon-nagyon szépen köszönjük azOrszágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek ahozzáállását és segítését a munkánkban és törekvéseink-ben. Még egyszer köszönöm ezt a rendkívüli kitüntetést.Nagyon megtisztelve érzem magamat. Köszönöm szépen.�

A tiszteleti tagokmegválasztását követõ szünet után aKüldöttgyûlés az alapszabály módosítását tárgyalta meg.

Dr. Nagy Lajos ismertette, hogy a Választmány többülésén is tárgyalta az Alapszabály Bizottság javaslataitaz új civil törvénybõl fakadó követelmények átvezetésé-re a közhasznú minõsítés megõrzése érdekében, ésmost javasolja aKüldöttgyûlésnek az alapszabálymódo-sítását. A javasolt módosításokat a küldöttek írásbanmegkapták és az egyesület internetes honlapján is olvas-ható volt, tehát részletes indoklásra nem kerül sor. Ez-után felkérte dr. Esztó Pétert, az Alapszabály Bizottságelnökét, hogy a módosítással kapcsolatos szóbeli kiegé-szítését tegye meg.

Esztó Péter: �Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnökség! Tisz-telt Küldöttgyûlés! Az Alapszabály Bizottság elnökekéntkötelezettségem, hogy a választmány felhatalmazásávalelõterjesszem azt az alapszabály-módosítási indítványt,amely ebben az évben sem a �l�art pour l�art módosítanikell vagy módosítani kívánjuk� jegyében történt, hanem je-lentõs mértékben az új civil törvénybõl fakadó jogszabályikötelezettségekmiatt, hogy az Alapszabályt ahhoz igazítsuk� megõrizve a régi értékeit. Ezen túl két nem jogszabályonnyugvó változtatás, módosítás is érinti az Alapszabályt. Azegyik az a javaslat, hogy a soron következõ tisztújításra neidén, hanem 2014-ben kerüljön sor. Ez a 4 éves ciklusmeggyõzõdésünk szerint jól szolgálja a folytonosságot és afeladatok hatékonyabb befejezését, illetve a tervezését. Amásik, amelyet a választmány szintén megtárgyalt és elfo-gadott, annak a néhány módosításnak a támogatása,amely hangsúlyozza az egyesület tradíciókon nyugvó orszá-gos identitását, illetve néhány egyszerûsítést, pontosítást ad.Mint elnök úr jelezte, amódosítást a küldöttekmegkapták.A közzétételt követõen észlelt néhány betûelírást kijavítot-tuk. Ezért tisztelettel kérem a Küldöttgyûlést, hogy ilyen be-vezetést és ismertetést követõen szíveskedjenek dönteni azAlapszabály módosításáról. Köszönöm a figyelmet.�

Csath Béla tiszteleti tag felhívta a figyelmet, hogy azAlapszabály 2. számúmellékletében aKõolaj-, Földgáz-és Vízbányászati Szakosztály helyi szervezetei idejét-múltan vannak felsorolva (a szilárdásvány-kutatási szer-vezet megszûnt), azt pontosítani kell. A szakosztály he-lyi szervezetei a következõk: budapesti, dunántúli, alföl-

di, vízfúrási.Dr. Nagy Lajos javasolta az észrevétel alap-ján a mellékletet javítani úgy, hogy a szervezeti felépítésa mai helyzetnekmegfelelõen kerüljön a 2. mellékletbe.Dr. Esztó Péter ezzel egyetértett, dr. Gagyi Pálffy Andrásfelhívta a figyelmet, hogy amellékletek is az alapszabályrészét képezik, tehát javasolta, hogy az észrevételekfigyelembevételével a mellékletek javításával együttfogadja el a Küldöttgyûlés az alapszabályt. Katkó Károlyaz Öntészeti Szakosztály helyi szervezeteinek pon-tosítását kérte: apci, budapesti, csepeli, diósgyõri, észak-dunántúli regionális, székesfehérvári, sátoraljaújhelyi ésszegedi (az orosházi szervezet megszûnt).

A Küldöttgyûlés az elõterjesztésnek megfelelõen, az el-hangzott korrekciók figyelembevételével nyílt szavazássalegyhangúlag elfogadta a módosított alapszabályt.

Dr. Esztó Péter javasolta a Küldöttgyûlésnek, hogy azígy elfogadott alapszabály alapján a soron következõtisztújítás idõpontja a legközelebbi, 104-es sorszámmaljelzett küldöttgyûlés legyen, melyre 2014 tavaszán ke-rüljön sor.

Vita után a Küldöttgyûlés egyhangúan, ellenszavazat éstartózkodás nélkül úgy határozott, hogy a soron következõ,egyúttal tisztújító küldöttgyûlés 2014 tavaszán lesz.

Ezután hozzászólásokra került sor.Dr. Baksa Csaba, az MHFT elnöke köszöntõjében

emlékezett a megkötött együttmûködési szerzõdésre, ésazt mondta, hogy ma �ismét tanújelét adhatjuk a háromtestvérszakma stratégiai együttmûködésének, ahogy aztFancsik igazgató úr is már említette az elõadásában, és re-mélem, hogy ez hosszú évtizedekre meg fogja alapozni aszakmánk egymásnak vállvetve való közös fellépését min-denfajta olyan társadalmi megmozduláson, eseményen,ami szakmánk presztízsének a helyreállítását fogja szolgál-ni.� Egyúttal felhívta a figyelmet a Földtani Társulatáltal Veszprémben július 4-6. között szervezett Vándor-gyûlésre, és meghívta rá a jelenlévõket.

Nagy Ferenc okl. bányatechnikus, aki 30 éves földalatti és 25 év bányamentõ szolgálatot teljesített aktívkorában, arról beszélt, hogy a mecseki szénbányák be-zárásakor sok ember maradt munka nélkül, és sokanrokkantnyugdíjasok lettek. A rokkantságukat pedig 12év múlva csökkentették. A bányász szolidaritás, az or-szágos tiltakozások, megmozdulások eredménye 1 évalatt az lett, hogy átgondolta a kormány, és most mártesznek valamit annak érdekében, hogy visszaadják abányászoknak azt, amit elvettek tõlük, de közben sokember szenvedett feleslegesen és méltatlanul.

Clement Lajos tiszteleti tag megemlékezett nemrégi-ben elhunyt Bárdossy György és Trethon Ferenc tagtár-saink szakmai és szociális eredményeirõl, példázva, hogymindig lehet cselekedni.Ugyancsak szólt szakmáink fejlõ-désérõl, átalakulásáról, a kutatók eredményeirõl, melyeka szakmák továbbélését jelentik. És bár ipari vállalatainkfogyatkozásával egyesületi létszámunk is csökken és el-öregszik, az egyesületi életben is meg kell találni azokat amódozatokat, amikkel a korábbi színvonalat meg lehettartani. Például hozta az összefogást az egyes szakmákkö-zött a salgótarjáni, a mosonmagyaróvári és a székesfehér-vári területeken, az ottani személyek teljesítményét.


Mint mondta: �Nem szabad, hogy a mennyiségi csökke-nés mellett a minõségi munkánkban hanyatlás következ-zen be. A régi, tradicionális hagyományainkra igenis azegész országnak és a jövõ szakmájának is szüksége van. Amiskolci ünnepi megemlékezésünkön Besenyei rektor úrmondta azt, hogy aMiskolcon végzett közgazdászok többettudnak, mint az ország más területén végzett közgazdá-szok, mert õk ismerik a selmeci hagyományokat, ami azegyetemükön mûködik.� De nem szabad a hagyománya-ink, szakestélyeink minõségébõl, színvonalából sem en-gednünk. És legyünk igényesek megmutatkozásainkbanis,mint pl. a Selmeci Szalamander, ahol a szlovák nézõk iszúgó tapssal fogadták magyar éneklésünket, zárt, rende-zett felvonulásunkat. �Ebbõl nem szabad engedni, merthogyha ezekben is hanyatlás van, akkor tulajdonképpen arajtunk múló dolgokat nem tesszük meg. Egy jó alkalom kí-nálkozik a mostani kassai Knappentagnál. Azt kérem, hogylegyen olyan elõkészítés, mint korábban volt, mert minden ajó elõkészítésen múlik, és tulajdonképpen a nagy felelõsség ahelyi csoportokon van,mert a helyi csoportoknak a tevékeny-sége határozza meg az egész egyesületnek a tevékenységét.�

Dr. Pataki Attila okl. bányageológus-mérnök javasol-ta, hogy Nagy Ferenc hozzászólását külön kezelve az el-nök úr aláírásával juttassuk el az illetékeseknek mind-azokra a helyekre, ahol ez nyitott fülekre találhat.

Bársony László okl. bányamérnök hozzászólásábanarról adott hírt, hogy Tatabányán a bányász tudást, ha-gyományokat olyan módon õrzik, adják tovább, hogymár évek óta bányászattörténeti vetélkedõket szervez-nek iskolásoknak. Idén az általános iskola alsó tagozatá-nak a döntõjében 107, a felsõ tagozatéban 75 gyerekvett részt, tavaly a középiskolásoknál szintén 75-en vol-tak. Ez évente legalább 1000 gyereket jelent!

Szijj Zoltán okl. kohómérnök a szakoktatással kap-csolatban azt javasolta, hogy egy egyesületi bizottság kö-vesse figyelemmel a folyó szakmai oktatásokat, hogyazok megfelelõ utánpótlást biztosítsanak az iparnak, ill.tegyen szükség esetén ajánlásokat.

A hozzászólásokat követõen kiemelkedõ egyesületimunkáért egyesületi kitüntetések átadására került sor.Az Érembizottság nevében Kelemen József szólította akitüntetetteket, akiknek a kitüntetéseket dr. Nagy Lajoselnök adta át. (A kitüntetettek köszöntése és bemutatása alap 16. oldalán kezdõdõen található. � Szerk.)

A kitüntetések átadása után Bocz András, a Határo-zatszövegezõ Bizottság elnöke olvasta fel a határozatijavaslatokat:1. A Küldöttgyûlés elfogadta az Alapszabály Bizottságelnökének és a választmánynak az Alapszabály mó-dosítására vonatkozó javaslatát.

2. A Küldöttgyûlés elfogadta az Alapszabály Bizottságés a Választmány javaslatát arra, hogy a soron követ-kezõ tisztújításra 2014 tavaszán, a 104. küldöttgyû-lésen kerüljön sor.

3. A Küldöttgyûlés elfogadja és jóváhagyja a civil szer-vezetekmûködésérõl és támogatásáról szóló törvény-benmeghatározott beszámolót, az éves költségvetést,a mérleget és a közhasznúsági mellékletet azOMBKE 2012. évi mûködésérõl.

4. AKüldöttgyûlés elfogadja és jóváhagyja az EllenõrzõBi-zottságbeszámolóját azOMBKE2012. évimûködésérõl.

5. A Küldöttgyûlés továbbra is szükségesnek tartja azegyesület vezetõségének azon kezdeményezéseit,amelyek arra irányulnak, hogy felhívják az ország gaz-dasági és politikai vezetésének figyelmét a bányászatiés kohászati tevékenység nemzetgazdasági jelentõsé-gére és a hazai lehetõségekre, a szükségesnek tartottintézkedésekre. A küldöttgyûlés támogatja mindazonegyüttmûködéseket, melyekkel � más civil szerveze-tekkel összefogva � az elõbbi célok elérése hatéko-nyabbá válhat.

6. AKüldöttgyûlés felhívja a hazai gazdasági és politikaivezetés figyelmét, hogy halaszthatatlan egy nemzetiásványvagyon-politika kidolgozása és jóváhagyása.

7. A Küldöttgyûlés üdvözli, hogy az OMBKE részt vesza visegrádi országok bányászati és kohászati egyesüle-teit alkotó szövetségben, azzal a céllal, hogy ráirányít-sák mind a hazai, mind a európai politikusok figyel-mét a bányászat és a kohászat gazdasági jelentõségé-re, az ipari emlékek, hagyományok ápolására. Támo-gatja ezen együttmûködés kibõvítését további euró-pai országok bányászati, kohászati egyesületeivel.

8. A Küldöttgyûlés szükségesnek tartja figyelemmel kí-sérni az ISD Dunaferr Vállalatcsoportban mûködõvaskohászati vertikum sorsát, és támogatja, hogy haszükséges, akkor az egyesület szakmai állásfoglalásais hívja fel a figyelmet a javasolható teendõkre.

9. Az egyesület hatékonyan vegyen részt az alap-, kö-zép- és felsõoktatás, különösen az egyetem és az iparközötti kapcsolatok erõsítésében, a szakmáinkhoztartozó felsõoktatás és kutatás fenntartása, fejlesztéseés személyi feltételeinek biztosítása érdekében.

10. Az egyesület méltó módon emlékezzék meg arról,hogy ez évben lesz 25 éve annak, hogy több évtize-des hallgatás és tiltás után azOMBKEkezdeménye-zéseire és szervezésével a Szent Borbála-megemlé-kezések újra a szakma országos és immár hivatalosrendezvényei lettek.

11. Az egyesület vezetõsége vizsgálja meg, hogy a 2012.évi kiemelkedõ támogatók elismerésénekmilyen to-vábbi lehetõségei vannak.

12. Az egyesület vezetõsége intézkedjen, hogy NagyFerenc tagtársunk hozzászólását az illetékesek (Em-beri Erõforrások Minisztériuma, Nemzeti Fejleszté-si Minisztérium, BDSZ stb.) széles körben megis-merhessék.A Küldöttgyûlés a javasolt határozatokat nyílt szavazás-

sal 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.Az ülés bezárása elõtt dr. Gagyi Pálffy András ügyve-

zetõ igazgató adott tájékoztatást a június 7-én és 8-ántartandó Európai Bányász-Kohász Találkozóról.

Az ülés végén dr. Nagy Lajos elnök megköszönte ajelenlévõknek az aktív részvételét, sok munkasikert,egyesületi sikert, jó egészséget és jó szerencsét kívánt.

A 103. Küldöttgyûlés a bányász-, kohász- és erdész-himnuszok eléneklésével zárult.A Küldöttgyûlés jegyzõkönyve alapján összeállította PT



Beszámoló és közhasznúsági jelentés az OMBKE 2012. évi tevékenységérõl

Az OMBKE 2012-ben is a közhasznú társadalmi szerveze-tekrõl szóló törvény és az egyesület alapszabályában megfo-galmazott elõírások szerint mûködött. Az egyesület célkitûzé-seiben elõirányzott rendezvényekmegvalósultak, és szakmai cél-jaink teljesültek.Agazdálkodáspénzügyi eredményepozitív volt.

A választmány tevékenysége

Aválasztmány a 102. Küldöttgyûlés óta négyszer ülésezettés 15 határozatot hozott. A napirendre került fõbb témák:� a hazai bányászat és a kohászat helyzete és fejlesztésénekfõbb kérdései,

� a bányászati és kohászati felsõfokú oktatás helyzete,� a bányászattal foglalkozó civil szervezetek együttmûködése,� az MBFH (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal) és azOMBKE közötti együttmûködési szerzõdés,

� ipari örökségeink védelme,� szakmai múzeumaink helyzete,� az OMBKE alapításának 120. évfordulója,� a Selmecbányai Akadémia alapításának 250. évfordulója,� a 102. Küldöttgyûlés határozatainak végrehajtásából adódóteendõk,

� az alapszabály módosításának kérdései,� javaslat a tisztújítási ciklus idõtartamának módosítására,� éves rendezvénynaptár,� szaklapjaink lektorált szaklappá való minõsítésének kezde-ményezése,

� az OMBKE gazdálkodása és éves terve,� közhasznúsági jelentés,� a 2013. évi egyéni tagdíjak megállapítása,� kitüntetések adományozása,� felkészülés a 15. Európai Bányász-Kohász Találkozóra,� felkészülés a 103. Küldöttgyûlésre.

A választmány munkájáról és a határozatokról a Bányá-szati és Kohászati Lapok rendszeresen beszámoltak. A meg-hozott határozatok mind a lapokban, mind az OMBKE hon-lapján megjelentek.

Választmányi bizottságok

A választmány munkáját segítették a választmányi bizott-ságok.

Az Alapszabály Bizottság megtárgyalta az alapszabálymódosítására beérkezett javaslatokat, és a civil szervezetekmûködésére vonatkozó új jogszabályok figyelembevételévelelõterjesztette az alapszabály módosításának szövegterve-zetét.

Az Érembizottság az éves kitüntetési keretszámokra és aszakosztályi javaslatok értékelésével személyi kitüntetésekretett javaslatokat.

A Történeti Bizottság rendszeresen tartott ülésein széleskörben tárgyalta a szakmatörténeti kérdéseket. Az ipartörté-neti emlékeink védelmével kapcsolatos ügyekrõl és a szakmaimúzeumaink helyzetérõl tájékoztatta a választmányt.

A Fenntartható Fejlõdés Bizottság, az Iparpolitikai Bi-zottság és a Környezetvédelmi Bizottság közremûködésévelkészül a hazai bányászat lehetõségeit bemutató lobby anyag,melyet a közeljövõben küldünk meg a gazdasági és politikaivezetõknek.

Az Ifjúsági Bizottság az egyetemi és fõiskolai hallgatókkörében igyekezett az egyesületbe tagokat toborozni, éssegített az egyesületi rendezvények szervezésében.

Az Etikai Bizottság számára nem adódott feladat.

A tagság létszámának alakulása

Az egyesület taglétszámának alakulását szakosztályon-ként az alábbi táblázat tartalmazza.

Az év során a tagság létszáma 30 fõvel növekedett, melyelsõsorban az Egyetemi Osztály taglétszámának 47 fõs növe-kedésének tudható be. Az elmúlt évben 106 fõ lépett be azegyesületbe, akik közül 62 fõ egyetemi, illetve fõiskolai hallga-tó volt. Az Egyetemi Osztályban és a dunaújvárosi helyi szer-vezetben a fiatalok a bányász-kohász hagyományok elsajá-tításával és ápolásával elmaradhatatlan szereplõi az egyesülethazai és külföldi rendezvényeinek, melyek szervezésében isrendszeresen közremûködnek.

Tagságunk többmint fele nyugdíjas, 19%-a 75 évesnél idõ-sebb. Legidõsebb tagunk, Szomolányi Tibor gépésztechnikusoktóber 21-én töltötte be 101. életévét. Egyesületünk törté-nelmében õ a valaha élt legidõsebb tagunk. Kívánunk neki jóegészséget!

Az egyesület legrégibbi tagjai dr. Horváth László József okl.bányamérnök és dr. Szõke László okl. kohómérnök, tiszteletitag. Mindketten 69 éve, 1944-ben léptek be az egyesületbe. A103. Küldöttgyûlés alkalmával köszöntjük õket, és kívánunknekik is jó egészséget!

Rendezvények

Egyesületünk 2012-ben számos központi és helyi rendez-vényt szervezett, melyen a szakmáink iránt érdeklõdõk szélesköre vehetett és vett részt annál is inkább, mert a mintegy 150rendezvénybõl összesen nyolc rendezvény volt részvételi díjas.

A helyi szervezetekben változatos, több helyen magasszínvonalú, tartalmas egyesületi élet folyt: szakmai napokat,Bányásznapot, Szent Borbála-napot, konferenciát, tovább-képzõ elõadásokat, hagyományápoló szakestélyt, baráti talál-kozót, nyugdíjas találkozót, szakmai kirándulást szerveztek.

A számtalan rendezvény közül a következõkben csak né-hány jelentõsebbet sorolunk fel tételesen.

Nemzetközi rendezvények

A 2012. év kiemelkedõ szakmai eseménye volt a május14-16-án Budapesten nagy sikerrel megrendezett Clean SteelNemzetközi Vaskohászati Konferencia, melyen 30 országból150 fõ vett részt.

Sibenikben került sor a 2. Közép- és Kelet-európai Nem-zetközi Olaj- és Gázipari Konferenciára és Kiállításra.

2012. március 29. és április 1. között immár tizennegyed-szer rendezte meg az Erdélyi Magyar Mûszaki TudományosTársaság az OMBKE közremûködésével a Bányászati, Kohá-szati, Földtani Konferenciát Aradon, melyen nyolcvanötenképviselték egyesületünket. A konferencia alkalmából szak-mai kirándulást szerveztünk a Bánátba és Dél-Erdélybe.

Szakosztály, 2012. jan. 1. 2013. jan. 1.Osztály fõ fõBányászati 1 305 1 284Kõolaj-, Földgáz-és Vízbányászati 340 335

Vaskohászati 447 452Fémkohászati 303 306Öntészeti 264 265Egyetemi 388 435Összesen 3047 3077

Június 21-én ünnepélyen emlékeztünk meg a Selmecbá-nyai Akadémián az OMBKE megalakulásának 120. évfordu-lójáról. A hely szelleméhezméltó ünnepségen és az azt követõszakestélyen mintegy százan voltunk. Az ünnepi megemléke-zésen részt vett Selmecbánya polgármestere, a szlovák bányá-szati egyesületek vezetõi és az Európai Bányászati és Kohá-szati Egyesületek Szövetsége elnökségének tagjai is. Közösenkoszorúztuk meg az akadémia falán lévõ emléktáblákat. Azünnepséget a 90 éves dorogi helyi szervezet szervezésébenszakestély követte, melyen dr. Nagy Lajos elnök Péch Antal-serlegbeszédben méltatta szakmáinkat és selmeci hagyomá-nyaink összetartó erejét.

A jubileumi megemlékezéshez kapcsolódva június 21-22-én 80 fõ részvételével nagy érdeklõdés mellett tartottuk meg a�Hulladékgazdálkodás a bányászatban és a kohászatban� tár-gyú konferenciát.

Június 23-án az OMBKE delegációja részt vett a SzlovákBányászati Egyesület 20 éves évfordulóján, valamint a szlovákbányavárosok Selmecbányán tartott 5. találkozóján, ahol aszlovák gazdasági miniszter �Hagyományápolásért� kitünte-tést adományozott dr. Nagy Lajos elnöknek és dr. Gagyi PálffyAndrás ügyvezetõ igazgatónak.

Június 22-24-én a Borsodi Csoport részt vett a Freibergalapításának 850. évfordulóján szervezett ünnepségén.

Június 25-27-én részt vettünk a Miskolcon megtartottNemzetközi Külfejtési Szimpóziumon.

A szeptember 7-én megtartott Selmecbányai Szalaman-der ünnepségen a korábbi évekhez hasonlóan közel 400 fõvelvettünk részt. A felvonulás elõtt hagyományainknak megfele-lõen megkoszorúztuk a világ legrégebbi mûszaki fõiskolájaprofesszorainak sírjait, és a valaha Selmecbánya fõterén állt ésaz egyesületünk választmányi tagjainak egyéni adományaibólrendbe hozott �48-as Honvéd-szobrot.

Október 11-12-én 50 fõvel képviseltettük magunkat Sel-mecbányán az Akadémiai Napokon, ahol megemlékeztünk azakadémia megalapításának 250. évfordulójáról. A Szt. Kata-lin-templomban részt vettünk a selmecbányai iskolák, az utód-egyetemek és -karok rektorainak, dékánjainak és diákjainaknyilvános ünnepségén, a díszfelvonuláson és az emléktábla-avatáson a hajdani Bányászati és Erdészeti Akadémia épüle-teinél, majd a Vivat Akademia ünnepségen.

December 6-án az OMBKE delegációja Katowicébenrészt vett a Lengyel Bányászati és Kohászati Egyesület meg-alakulásának 120 éves évfordulója alkalmával rendezett ün-nepségen, ahol javaslat született arról, hogy célszerû lenne, haa �visegrádi négyek� országai bányászati egyesületei egyeztet-nék a bányászattal és a bányászati hagyományõrzéssel kapcso-latos felvetéseiket, és közösen kísérelnének meg lobbizni azEurópai Unió felé.

Fõbb hazai rendezvények

Az OMBKE társrendezõként augusztus 30-án részt vettaz Omya Hungária Kft. által szervezett központi bányásznapiünnepségen Egerben, melynek szónoka Németh Lászlóné, aNemzeti Fejlesztési Minisztérium minisztere volt. Az ünnep-ségen mintegy 400 fõ vett részt.

Az OMBKE 2012-ben is részt vett a Szent Borbála-napiközponti ünnepségen, ahol négy bányász és négy kohász ta-gunk kapott Borbála-érem miniszteri kitüntetést. A központiünnepségen résztvevõ mintegy kétszáz fõ kivetítõn láthatta éshallhatta dr. Fónagy János államtitkár parlamenti beszédét,melyben Szent Borbála napján megemlékezett a magyar bá-nyászokról és kohászokról, a Selmecbányai Akadémia meg-alapításának 250. évfordulójáról, az OMBKE megala-

pításának 120. évfordulójáról és a bányász-kohász hagyo-mányõrzésrõl.

Az OMBKE által kezdeményezett Szent Borbála-nap iga-zi bensõséges hangulatát, a szakmáinkban tevékenykedõ szak-emberek összetartozásának érzését az egyesület helyi szer-vezetei által szervezett ünnepségek adták vissza igazán. Helyiszervezeteink, egyesületi tagjaink Szent Borbála-napi meg-emlékezést tartottak Budapesten a Szent Gellért-sziklatemp-lomban, Miskolcon, Pécsett, Tapolcán, Detken, Komlón, Ró-zsaszentmártonban, Dunaújvárosban, Tatabányán, Dorogon,Salgótarjánban, Márkushegyen, Sárisápon, Leányváron,Szegeden, Füzesgyarmaton és Nagykanizsán.

December 11-én tagjaink közül közel kétszázan vettünkrészt a Miskolci Egyetemen a Selmecbányai Akadémia meg-alapításának 250 éves évfordulója alkalmával megrendezettünnepségen. Az ünnepség alkalmával az OMBKE nevébendr. Nagy Lajos elnök egyesületi, egyetemi és nemzeti zászlótadott át az egyetem rektorának, hogy az a rektori tanácster-met díszítse. Az ünnepi eseményrõl a Bányászati és KohászatiLapok �közös száma� részletes tájékoztatást adott.

Szeptember 22-én ünnepség keretében emlékeztünk megBudapesten azÖntödeiMúzeumban azÖntészeti Szakosztálymegalakulásának 60. évfordulójáról. Az évforduló alkalmávalaz Öntészeti Szakosztály történetét ismertetõ BKL Kohászatkülönszám jelent meg.

2012. november 22-23-án a Magyar Bányászati és Földta-ni Hivatal közremûködésével és a Nemzeti MunkaügyiHivatal támogatásával a bányászati vezetõk részére 80 fõ rész-vételével megrendeztük Visegrádon a hagyományos OrszágosMunkavédelmi Konferenciát és Fórumot, ahol kiváló munka-védelmi tevékenységéért két munkavédelmi szakember azOMBKE, MBFH és a BDSZ által alapított kitüntetését ve-hette át.

Június 29-30-án a Fémkohászati és az Öntészeti Szakosz-tály mosonmagyaróvári helyi szervezete nagy sikerrel, mintegy110 fõ részvételével rendezte meg a XIX. Szigetközi Napokat.

2012. szeptember 15-16-án került sor a már hagyományosFazola Napok megrendezésére Miskolcon. A rendezvény ke-retében a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában kerültsor az Egyetemi Osztály által szervezett �Környezet és Ener-gia� konferenciára. A helyi szervezetek jó hangulatú szakes-télyt tartottak.

A Fémkohászati Szakosztály a Miskolci Egyetemen no-vemberben tartotta meg a hagyományos FémkohászatiNapját.

Április 7-én a 118 éves �Jó szerencsét!� köszöntés alkal-mából emlékülést tartottak Várpalotán a Jó szerencsétMûve-lõdési Központban.

Június 13-15-én a Bányamérõ Szakcsoport Székesfehér-várott rendezte meg az 51. Bányamérõ Továbbképzõ és Ta-pasztalatcserét, melyen megemlékeztek a székesfehérváriföldmérõ képzés megindításának 50. évfordulójáról.

Augusztus 31-én Bázakerettyén emlékeztünk meg a 75éves magyar olajiparról.

A Vaskohászati Szakosztály a hagyományokhoz híven2012 decemberében megtartotta a Luca-napi rendezvényét.

A Fémkohászati Szakosztály március 15-e emlékére ha-gyományõrzõ szakmai napot és ünnepi vezetõségi ülést tartott.

A korábbi évekhez hasonlóan februárban megrendeztükLillafüreden a hagyományos bálunkat, mely mára gyakorlati-lag az egyesület bálja lett.

2012 decemberében megtartottuk a tiszteleti tagok és sze-niorok hagyományos évzáró találkozóját Budapesten.

2012. április 27-én Bükkszéken emlékeztünk meg a ma-gyarországi ipari méretû szénhidrogén-termelés megindításá-nak 75. évfordulójáról



2012-ben Dunaújvárosban rendezvénysorozat voltBorovszky Ambrus tiszteletére a DUNAFERR Zrt. támoga-tásával (március 29., június 7., október 11., november 15.). Azemlékév alkalmával BorovszkyAmbrusrólmegemlékezõ élet-rajzi kiadvány is megjelent.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából októ-ber 25-én az OMBKE nagy érdeklõdés mellett széleskörûegész napos szakmai vitát szervezett a nyersanyag-gazdálko-dás cselekvési terv kormány-elõterjesztésrõl aMagyar Földta-ni és Geofizikai Intézet dísztermében, melyen részt vett dr.Holoda Attila államtitkár, Bencsik János országgyûlési képvi-selõ és Kasó Attila, a miniszterelnök bányászati tanácsadója.

A helyi szervezetek által szervezett számos szakmai ren-dezvény közül a teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat:� 75 éves az oroszlányi medence szénbányászata (Márkus-hegy)

� 75 éve üzemel a budafai olajmezõ (Budafa)� 50 éves a hajdúszoboszlói földgázbányászat (Hajdúszoboszló)� Salgótarjáni Ipartörténeti Emléknap (Zagyvaróna)� Hõkezelõ konferencia (Balatonfüred)� Kohász Klub összejövetelek a Kohászati Múzeumban(Miskolc)

� Tanösvényavatás (Csucsom)� Szakmai nap a borsodi térség szénbányászatának jövõjérõl(Miskolc)

� A kõszén ásványvagyon újraértékelésének és hasznosításá-nak irányai (Budapest)

� A hazai bányászat szabályai, aktuális kérdései � Szakmainap (Budapest)

� Nemzetközi Klímapolitikai Együttmûködés � Szakmai nap(Budapest)

� Kõbányászati elõkészítési technológiák számítógépes ter-vezése (Budapest)

� Erõmûépítés Európában � Szakmai nap (Budapest)� Bányászati Szakigazgatási Konferencia (Zalakaros)� Széntermelési lehetõségekDorogon � Szakmai nap (Dorog)� Hell József Károly Múzeum avatása (Dorog)� Fejlõdési irányok az öntvénygyártásban (Gyöngyös)� A visontai külfejtés jelene és jövõje (Gyöngyös)� AMátrai ErõmûZrt. területén lévõ ipari park létesítményei(Gyöngyös)

� Zászlóavató szakestély (Komló)� Nemzeti Radioaktívhulladék Tároló bányászati és technoló-giai eredményei (Pécs)

� Márkushegy ma � Márkushegy holnap (Márkushegy)� Halimba mélyszint földtana és bányászata (Tapolca)� A vörösiszapról másképp (Tapolca)� Új bánya Bakonyoszlop térségében (Tapolca)� Selmeci nóták tanítása (Dunaújváros)� Biogáz üzem Tatabányán (Tatabánya)� A Vért Zrt. biomassza-felhasználása (Bokod)� Szenyvíztisztító telepek rekonstrukciója (Tatabánya)� A szénalapú DUDARIT mûtrágya alkalmazása és eredmé-nyei a Badacsonyi Állami Gazdaságban (Badacsony)

� 45. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia(Balatongyörök)

� Biztonságos vörösiszap-tárolási technológia (Ajka)� Timföld termékfejlesztés (Ajka)� Sajtolási tuskó öntésénél használt melegfejes szerszámokbemutatása (Székesfehérvár)

� Hulladékok utóélete (Székesfehérvár)� Emlékezés dr. Vámos Endrére (Zalaegerszeg)� Kiállítások és szoborkoszorúzások a MOIM-ban (Zala-egerszeg)

� Csigó József emléktáblájának avatása Cserkeszõlõn

� Budapesti Olajbányászok Köre szakmai napjai (KFVSz-szelközösen)A KFV Szakosztály, a MOL Nyrt. és a MOIM által 2011-

ben huszadik alkalommal kiírt történeti pályázatra 19 pálya-mû érkezett be. Ünnepélyes eredményhirdetésére 2012. de-cember 11-én került sor a MOL székházában.

Bányászati és Kohászati Lapok

Az egyesület lapja az idén 146. évfolyamát megért Bányá-szati és Kohászati Lapok. A tagság nagy része a szaklapon ke-resztül kapcsolódik az egyesülethez. A kiadói jogok és felelõs-ség érvényesítését, továbbá a lapok egységes arculatánakmegteremtését és a kiadás koordinálását a választmány általmegbízott Kiadói Bizottság végzi, melyet a mindenkorifõtitkárhelyettes vezet.

Az egyesület kérésére 2013-tól kezdõdõen a Bányászati ésKohászati Lapok mindhárom szaklapja felkerült a Magyar Tu-dományos Akadémia �lektorált szaklap�-jainak listájára. Ez akörülmény a felelõs szerkesztõk és a szerkesztõ bizottságok szá-mára fokozottabb feladatot ró a tekintetben, hogy nem tehet-nek engedményt a megjelenõ szakcikkek minõségét illetõen,illetve dokumentálni kell a lektorálás tényét és eredményét.

A Bányászati és Kohászati Lapok mindhárom szaklapja2012-ben a szokásos rend szerint jelent meg: a Bányászat 4, aKohászat 4, a Kõolaj és Földgáz 5 önálló számmal és 2 közösszámmal jelent meg 1056 oldalon, összesen 21360 példányban.

A BKL Kohászat önálló lapszámának megjelentetését aFÉMALK Zrt., a BKL Kõolaj és Földgáz megjelentetését aMOLNyrt. támogatta. A BKL Bányászat és a BKL Kohászategy-egy célszáma a Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudomá-nyi Kara, illetve a Mûszaki Anyagtudományi Kara támogatá-sával jelent meg. A BKL Kõolaj és Földgáz 2012/7. számánakköltségeit az Olaj- és Gázipari Konferencia bevételébõl aMontanpress Kft. fedezte. Az Öntészeti Szakosztály mega-lakulásának 60. évfordulója alkalmával az öntészeti vál-lalkozások támogatásával a szakosztály életének utolsó tízévét bemutató jubileumi különszám is megjelent.

Az OMBKE saját internetes honlapot mûködtet(www.ombkenet.hu), melynek segítségével az egyesület fon-tosabb hírei, eseményei viszonylagos frissességgel elektro-nikus formában is nyomon követhetõek. A BKL számai 2004-tõl felkerültek a honlapra, és így a nemzetközileg ismert ke-resõprogramokkal is megtalálhatók az egyes szakmai cikkek.Ugyancsak hozzáférhetünk elektronikus formában az 1951-igmegjelent lapok tartalmához.

Együttmûködések

Az OMBKE együttmûködési szerzõdést kötött a MagyarBányászati Szövetséggel.

Együttmûködési megállapodás jött létre a BányászatiSzakosztály, valamint a Magyar Mérnöki Kamara Szilárdás-vány-bányászati Tagozata között.

Megújította együttmûködési szerzõdését az OMBKE és aSzlovák Bányászati Egyesületek Szövetsége.

A Magyar Bányásztelepülések Országos Szövetségévelegyütt kezdeményeztük a bányászathoz kapcsolódó 11 civilszervezet együttmûködését. Ezen �lobbi szövetség� október3-án tartott alakuló ülésén elindították egy olyan közérthetõszakmai anyag összeállítását, melynek célja bemutatni a hazaibányászat lehetõségeit. A részt vevõ civil szervezetek együtt-mûködési szerzõdést kötnek.

Az egyesület székhelye

Az egyesület új székhelyét (1051 Budapest, Október 6. u.7.) a Fõvárosi Törvényszék bejegyezte. Ez az egyesület szám-lázási címe is. Az elmúlt év igazolta, hogy az egyesület új elhe-lyezése méltó környezetet nyújt a 120 éves egyesületünknek:kulturált lehetõséget teremt a különféle tárgyalások és barátitalálkozók megtartására is. A vidéki tagtársak megbeszélése-ket szervezhetnek ide.

Az OMBKE 2012. évi gazdálkodása

Az OMBKE 2012. évre szóló pénzügyi tervében alapvetõkövetelmény volt, hogy az egyesület céljai úgy valósuljanakmeg, hogy a költségek ne haladják meg a reálisan tervezhetõforrásokat. Az elõzõ évhez hasonlóan erõfeszítéseket kelletttenni a korábbi pártoló tagok támogatásánakmegnyerésére ésúj pártoló tagok bevonására. Nyereséget eredményezõ konfe-renciák szervezésével is növelni kellett a bevételeket. A kitû-zött cél teljesítésével a bevételek és költségek egyensúlybanvoltak, melynek eredményeképpen a mérleg szerinti tárgyévieredmény 455 E Ft volt. A gazdálkodási egyensúly biztosításá-ban igen nagy szerepet játszottak a szakosztályok, illetve azegyesület vezetõi, akiknek sikerült a pártoló cégeknél támoga-tást elérni. Ugyanakkor az egyesület szervezeti egységei isnagyfokú takarékosság mellett folytatták tevékenységüket.

A számviteli beszámolót, a mérleget és a közhasznúságimellékletet a független könyvvizsgáló elfogadta és elfogadás-ra javasolta. Az Ellenõrzõ Bizottság észrevételeinek rögzítésemellett ugyancsak elfogadásra javasolta a 2012. évi költségve-tést, a beszámolót, a mérleget és a közhasznúsági mellékletet.A választmány 2013. április 19-i ülésén ezt egyhangú szavazás-sal elfogadta.

A gazdálkodás egyes tételeit a következõkben részletezzük:a.) Egyéni tagdíj

Az OMBKEVálasztmánya a 2012. évre vonatkozó egyénitagdíjakat az elõzõ évhez képest megemelte. Az egyéni tagdí-jakból így 3480 E Ft többletbevétel folyt be. Tagdíját 2012-ben283 fõ nem rendezte, közülük 102 fõ az Egyetemi Osztály tag-

ja. A tagdíjfizetési fegyelem jellemzõen a nyugdíjas tagjainkkörében a legjobb.

2013 elsõ felében a szakosztályoknak és a helyi szerveze-teknek felül kell vizsgálniuk a tagdíjat tartósan nem fizetõkesetében a nem fizetés okait, és ez alapján dönteniük kell atagsági viszony fenntartásáról, illetve a lapok postázásánakfolytatásáról. Külön feladatot jelent az egyetemrõl elkerültdiákokkal való kapcsolatfelvétel.b.) Jogi tagdíj, adomány és támogatások

A pártoló és jogi tagdíjakból, adományokból származó be-vétel a tervezetthez képest 1105 E Ft-tal kevesebb lett, elsõ-sorban az energetikai cégek támogatásának csökkenése kö-vetkeztében.

Számos vállalkozás a jogi tagdíjakon és adományokon túl-menõen további jelentõs támogatásokat nyújtott rendezvé-nyeink költségeihez és a lapok megjelentetéséhez. Az egyébtámogatások összege 2011. évhez képest 5220 E Ft-tal nõtt,mely elsõsorban a dr. Sándor József (FÉMALK Zrt.) által fel-ajánlott laptámogatásnak tudható be.

A kapott egyéb céltámogatások a következõk voltak:MOL Nyrt. laptámogatás 6 000 E FtFÉMALK Zrt. laptámogatás 4 800 E FtFöldgázszállító Zrt. közgyûlési támogatás 600 E FtOroszlányi Önkormányzat 30 E FtÖsszesen: 11 430 E Ft

Nagy segítséget jelentett, hogy az Omya Hungaria Kft.közremûködött az egyesület irodájának költöztetésében.

Rendezvények szervezési költségeihez kapott támogatá-sok a következõk voltak:

MOL Nyrt. 3 000 E FtISD DUNAFERR Zrt. 3 500 E FtE.ON Storage Zrt. 600 E FtMecsekérc Zrt. 1 150 E FtÖntészeti vállalkozások 660 E FtÖsszesen 8 910 E Ft

c.) SZJA 1%-aA személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából egyesü-

letünk 1471 E Ft-ban részesült. A személyi jövedelemadóbólbefolyt felajánlások észrevehetõ csökkenése elsõsorban a sze-mélyi jövedelemadó általános csökkenésének, másrészt anyugdíjazásoknak tudható be.

Ezúton is megköszönjük azon tagjainknak a felajánlását,akik egyesületünket jelölték meg kedvezményezettként azadójuk 1%-ának felajánlása során.d.) Pályázatok

A megszigorított pályázati lehetõségek mellett 2012-benhárom pályázatunk volt eredményes, melyeket rendezvényekmegtartásának támogatására nyújtottunk be azzal a tudott fel-tétellel, hogy a támogatás terhére nem számolhatók el azegyesület mûködési költségei és a támogatás nem használhatófel üzletszerû tevékenységre, vagyis a támogatott tevékenységnem eredményezhet nyereséget.

Sajnos a pályázatokkal kapcsolatos döntésekrõl, illetve atámogatás kifizetési feltételeirõl szóló végleges elõírásokról aköltségvetési szervek csak a rendezvények megtörténte utánadtak információt és a támogatási szerzõdések aláírására iscsak utólag került sor, ezért az odaítélt 3 705 E Ft-ból 787 EFt-ot már nem tudtunk igénybe venni. Az igénybe vett pályá-zati támogatások a következõk voltak:

Nemzeti Együttmûködési Alap: 925 E Ft(A selmecbányai rendezvényre)Nemzeti Munkaügyi Hivatal: 1 492 E Ft(Munkavédelmi Konferenciára)Miskolci Önkormányzat: 500 E Ft(Fazola Napokra)Összesen: 2 917 E Ft


BEVÉTELEK 2011. tény 2012. tényE Ft E FT

Egyéni tagdíj 12 051 15 531Jogi tagdíj 14 225 13 755Egyéb támogatás 6 210 11 430SZJA 1% 2 056 1 471Pályázat 2 063 2 917Ingatlan-bérbeadás 2 956 1 100Rendezvények 48 818 48 202Pénzügyi mûveletek 2 091 1 307Egyéb tevékenységek 9 930 3 337Bevétel összesen 100 400 99 050KIADÁSOKSzakosztályok közvetlen kltg. 2 486 2 947BKL 16 608 17 247Rendezvények 45 386 46 088Közös költségek 9 522 10 018Titkárság költségei 18 723 18 444Egyéb tevékenységek 4 375 981Egyéb 2 715 2 358Értékcsökkenés 499 512Kiadások összesen 100 314 98 595Tárgyévi eredmény 86 455

A bevételek és kiadások a követezõkben összegezhetõk:

e.) EgyébAz egyesület tulajdonában lévõ Múzeum krt-i ingatlan

bérlõje felmondta a szerzõdését. Ez idáig nem sikerült új bér-lõt találni.

A pénzügyi mûveletek eredményét növelte a nemzetközikonferencia forgalma.

A pozitív egyesületi pénzügyi eredmény a korábbi évekhezhasonlóan csak a szakosztályok közötti szolidaritás megõrzé-sével, az egységes egyesületi szellem megtartásával volt lehet-séges.

Az OMBKE 2012. évi költségvetését bemutató mérleget, aközhasznúsági mellékletet, a könyvvizsgáló és az EllenõrzõBizottság jelentését a 103. Küldöttgyûlés dokumentumai tar-talmazzák.

A 102. Küldöttgyûlés határozatainak végrehajtása

A Küldöttgyûlés egyhangúan jóváhagyta az Alapszabály Bi-zottság javaslata alapján a Választmány által elõterjesztett módo-sításokat tartalmazó Alapszabályát. Egyúttal felkéri a Választ-mányt, hogy elemezve a civil szervezetekre vonatkozó új jogszabá-lyi hátteret, a soron következõ Küldöttgyûlésre terjessze elõ azokatamódosításokat, amelyek azOMBKEközhasznúminõsítését to-vábbra is biztosítják. A jelenleg elfogadott módosításokat egysé-ges szerkezetbe foglalva tegye fel a honlapra.

Az Alapszabály Bizottság és a Választmány több ízben istárgyalta azokat amódosítási javaslatokat, melyek szükségsze-rûvé váltak a civil szervezetekre vonatkozó törvényi rendelke-zések átvezetése miatt. A módosítási javaslatokat az egyesülethonlapján közzé tettük. A végleges szövegváltozatot a Vá-lasztmány a 103. Küldöttgyûlésnek elfogadásra javasolja.

A Küldöttgyûlés egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodásnélkül akként határozott, hogy az egyesület 2012. évi tevé-kenységét továbbra is a selmeci örökség szellemében végezze,amelynek kiemelt eseménye az OMBKE megalakulásának 120éves évfordulója és Alma Materünk, a Selmecbányai Akadémiaalapításának 250 éves évfordulója.

Az egyesület méltó módon megünnepelte Selmecbányánaz OMBKE alapításának 120 éves és a Selmecbányai

Akadémia alapításának 250 éves évfordulóját. Tagtársaink je-lentõs számban vettek részt az Akadémia alapítását megün-neplõ egyetemi rendezvényen is Miskolcon. A selmeci örök-ség ápolásának bizonyítéka részvételünk a hagyományos Sza-lamander felvonuláson, valamint fiataljaink rendszereslátogatása Selmecbányán.

A Küldöttgyûlés üdvözli az egyesület vezetésének azokat akezdeményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy felhívja az or-szág gazdasági és politikai vezetésének, illetve a közvélemény szé-les körének a figyelmét a bányászati és kohászati tevékenységgelszembeni eddigi téves megítélésre és az ágazat nemzetgazdaságijelentõségére. Ezt az egyesületi munkát továbbra is folytatni kell,és azt kiemelt fontosságúnak kell tekinteni.

Az OMBKE megkereste a bányászatban érdekelt civilszervezeteket, és megállapodott velük abban, hogy szakmai is-mertetõ anyag készítésével közösen hívják fel a figyelmet a ha-zai bányászat lehetõségeire.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérésére szakmaivitát szerveztünk az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos cse-lekvési terv kormány-elõterjesztésérõl.

A Küldöttgyûlés különösen fontosnak tartja a magyar nem-zeti örökség szerves részét képezõ, a Kárpát-medence és ezen belüla magyar bányászati és kohászati emlékek megõrzését szolgálóipari mûemlékek, szakmai múzeumok és kiállítóhelyek fenntar-tását, fejlesztését és színvonalas bemutatását a lakosság részére.Ennek támogatása érdekében a Küldöttgyûlés felkéri az egyesületvezetését, hogy keresse meg az illetékes politikai és kormányzatiszereplõket.

Az OMBKE vezetése múzeumigazgatók és más mûszakiegyesületek véleményét is meghallgatva írásban és szóban ismegkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztert, és tájékoztatástadott a szakmai múzeumaink helyzetérõl.

Tárgyalást kezdeményeztünk a Magyar Mûszaki és Közle-kedésiMúzeum fõigazgatójával,melynek során vázoltuk azokata lehetõségeket, amelyekkel az egyesület és szakosztályai anya-gi és erkölcsi támogatást nyújthatnak a múzeum filiáléinak.

Budapest, 2013. május 1.Dr. Lengyel Károly fõtitkár


Az Ellenõrzõ Bizottság 2013. április 12-i ülésén megtár-gyalta az egyesület 2012. évi gazdálkodásáról szóló beszámo-lót, a 2012. évi mérleget, a 2012. évi közhasznúsági mellékle-tet. Ezeket a Választmány felé elfogadásra javasolja.

Az Ellenõrzõ Bizottság vizsgálta az egyesület Alapszabályszerinti mûködését, és azt megfelelõnek minõsíti. A küldött-gyûlési és választmányi határozatok végrehajtásra kerültek, ill.kerülnek, azokról a beszámolás folyamatosan megtörténik.

Az Ellenõrzõ Bizottság az alábbi ajánlásokat teszi a Vá-lasztmány, ill. a Küldöttgyûlés részére:1. A romló gazdasági helyzetben sikerült fenntartani az egye-sület mûködõképességét. Javasoljuk kiemelni az egyesülettámogatói közül a Fémalk Zrt. és a MOL Zrt. által biztosí-tott anyagi hozzájárulást. Ez természetesen nem kisebbíthe-ti az összes többi támogatást nyújtó cég szerepét.

2. Elõrelépés történt � az utóbbi 2 évben � az egyesület kere-tében bonyolított rendezvények és azok nyereségtartalmá-nak megjelenése vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy agazdasági környezet javulására 2013-ban alig van esély, fon-tosnak tartjuk a rendezvények visszahozásának folytatását,új rendezvények (az egyesületen kívül bonyolított rendezvé-nyek pótlására) indítását.

3. Tagdíj vonatkozásában a 2012. január 1-jével bevezetettmegemelt tagdíj plusz tagbevételt hozott, de romlott a tag-díjfizetési morál. A tagsági díjat nem fizetõk esetében a tag-ság fenntartásánál nagyobb tolerancia szükséges, elsõdlegesszankcióként a BKL postázásának szüneteltetését célszerûalkalmazni.

4. A jogi tagdíj vonatkozásában bekövetkezett csökkenés véle-ményünk szerint tartósan fenn fog állni. Éppen ezért szük-séges a legalsó szinttõl (helyi szervezetek) a szakosztályokszintjén keresztül az egyesület vezetésének bevonása a pár-toló tagok megtartásába, új pártoló tagok megnyerésére(energetikai cégek, cementgyárak).Célszerû a pártoló tagvállalatok képviselõinek az eddiginélhatékonyabb bevonása az egyesület gazdálkodásába (pl.pártoló tagok tanácsa, képviselõjük állandómeghívása a vá-lasztmányi ülésre, tájékoztatás a pártoló tagdíjak felhaszná-lásáról).

5. Mivel � reálisan � nem lehet kalkulálni az SZJA 1%-ának növekedésével � sõt, inkább további csökkenésvárható �, meg kell vizsgálnunk és intézkedést javasolnia kiesõ bevételek pótlására (pályázat, egyéb tevékeny-ség, bérbeadás).

Az OMBKE Ellenõrzõ Bizottságának jelentése a 103. Küldöttgyûlés számára

Az OMBKE pártoló tagjainak kitüntetése

Az egyesület tartós anyagi és erkölcsi támogatásá-nak elismeréseképpen OMBKE Plakett kitüntetésbenrészesült:

Szombatfalvy Rudolf Kálmán Lászlóügyvezetõ elnök

ALBAMETALL 1991Kft. INOTAL Zrt.

AKüldöttgyûlés � az egyesületi munka keretében azegyesület céljaiért, hagyományainak ápolásáért, a bá-nyászat és kohászat, valamint a bányászati és kohászatitudományok fejlesztéséért végzett munkájuk elismeré-seként, mellyel kivívták a tagság megbecsülését �

az egyesület TISZTELETI TAGJÁVÁ megválasztotta:

Huszár Lászlóokl. bányamérnök, mérnökközgazdász, adótanácsadóVárpalotán, 1949-ben szüle-

tett, középiskolai tanulmányait aSzabó József Geológiai Techni-kumban végezte Budapesten.Bányamérnöki oklevelét 1974-ben a Miskolci Nehézipari Mû-szaki Egyetem Bányamérnöki

Kar, bányamûvelési szakán, mérnök közgazdász okleve-lét 1980-ban a Marx Károly KözgazdaságtudományiEgyetem mérnök-közgazdász tagozatának ipar szakán,adótanácsadó képesítését 1992-ben szerezte.

Szakmai munkáját a Fejér Megyei Bauxitbányánál

kezdte 1974-ben, ahol tíz éven át különbözõ beosztá-sokban dolgozott: mint bányamester, üzemvezetõ-he-lyettes, késõbb a közgazdasági osztályon csoportvezetõ.1984-tõl 1995-ig a magyar bauxit, timföld, alumíniumvertikum központjában, a Magyar AlumíniumipariTrösztnél, késõbbi nevén HUNGALU Rt. BeruházásiFõosztályán bányászati létesítményi fõmérnök, majdpedig a Bányászati Igazgatóságon bányászati területi fõ-mérnök, 1995-1997 között pedig az rt. Pénzügyi Kont-rolling Igazgatóságán igazgatóhelyettes.

1997-tõl a Magyar Aszfalt Kft. bányászati területé-nél helyezkedett el, amely a késõbbi átalakulást követõ-en Kõ- és Kavicsbányászati Kft. néven üzemel, ahol2000-2008-ig a kft. cégvezetõje, 2009-tõl 2012-ig, nyug-díjazásáig a cég ügyvezetõje. Jelentõs munkát végzett ahazai kõ- és kavicsbányászat termékösszetételének ésgazdaságosságának javítása területén. Szakmai tevé-kenysége elismeréseként 2012-ben miniszteri elismerõoklevelet kapott.

Az OMBKE-nek 1971-tõl tagja. 2000-2004 között aBányászati Szakosztály alelnöke, majd 2004-tõl a szak-osztály titkára. A hazai bányászati emlékhelyek feltér-képezésében, nyilvántartásában vezetõ, szervezõ felada-tot végzett. Az egyesületben végzett kiemelkedõ szak-mai tevékenységéért Szent Borbála-érem (2003), Szent-királyi Zsigmond-emlékérem (2006), Sóltz Vilmos-em-lékérem (2011) kitüntetésben részesült.

Marczis Gáborné dr.okl. kohómérnök

Tüskeváron született 1947-ben. Kohómérnöki diplomájátMiskolcon, a Nehézipari Mûsza-ki Egyetem Kohómérnöki Ka-rán szerezte 1971-ben.

Egyetemi tanulmányainakbefejezését követõen az Ózdi Fi-nomhengermûMunkásKft. ügy-

vezetõ igazgatójaként dolgozott több éven keresztül. AzÓzdi Kohászati Üzemeknél a gyártmány és gyártásifolyamatok új, anyag- és energiatakarékos fejlesztésé-ben vett részt. Irányította a Rúd-Dróthengermû beru-házást követõ technológia kialakítását. Kiemelkedõ ku-tatási, fejlesztési eredményeket ért el a betonacélgyártás

A 103. Küldöttgyûlés kitüntetettjei


6. Ahogy az anyag is tartalmazza, annak ellenére, hogy az el-nyert pályázatok egy részét nem tudtuk igénybe venni, je-lentõs többletet hozott a pályázatok területe. Egyesületenbelül célszerû megvizsgálni felelõs pályázatfigyelõ (pályá-zatíró) személyeknek a kijelölését és a sikeres pályázatokesetén esetleges anyagi érdekeltség kitûzését.A jelenlegi helyzetben különösen fájó, hogy a Múzeumkörúti ingatlan hasznosítása nincs megoldva, fõleg amiatt,mert ugyanakkor költség felmerül vele kapcsolatban (rezsistb.).

7. Továbbra is kiemelt figyelmet szükséges fordítani az egyesü-let utánpótlását jelentõ fiatalokra, akik szakmáink tovább-

élését, az egyesület jövõjét biztosíthatják (felsõfokú, kö-zépfokú képzés, szakmunkás utánpótlás).

8. AzEllenõrzõBizottság javasolja az egyesület Alapszabályá-nak módosítását elfogadásra.Egyben az Ellenõrzõ Bizottság köszönetét fejezi ki min-

den egyes egyesületi tagnak, aktívának, vezetõnek a 2012. évimûködés eredményes megvalósításának segítéséért!

Székesfehérvár, 2013. április 12.

Szombatfalvy Rudolf sk.az Ellenõrzõ Bizottság elnöke

területén. Irányításával kidolgozták az elhasznált vasútisínekbõl készült szabványos betonacél gyártási techno-lógiáját. Magyarországon gyártott valamennyi új beton-acélfajta kifejlesztésének részese. Errõl számos hazai éskülföldi szakmai elismerés, publikáció, vásári díj, nagy-díj, szabadalom tanúskodik.

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügyvezetõ igaz-gatójaként 2013-ig különbözõ országos bizottságokbanképviseli a kohász szakmát.ABrüsszelbenésGenfben ren-dezett találmányi kiállításon bronz-, ill. ezüstérmet, az In-dustria �93 kiállításon Invenció díjat kapott. Több szakcikk,szakkönyv, tankönyv írója, aMABKohászati SzakbizottságKéplékenyalakításiMunkabizottságának tagja.

Az OMBKE-nek 1968 óta, az Ellenõrzõ Bizott-ságnak 2004 óta tagja. Elkötelezett, folyamatosan ma-gas színvonalon végzett szakmai és egyesületi munkájaelismeréseként számos kitüntetésben részesült. A beton-acél gyártásfejlesztése terén végzett munkája eredmé-nyeként 1985-benÁllamiDíjat kapott. GáborDénes-díj(1992), OMBKE Emlékplakett (1995), Sóltz Vilmos-emlékérem (2008), Szent Borbála-érem (2012).

Dr. Wanek Ferencgeológus, régész, ipartörténész

1962-ben érettségizett Nagy-váradon, majd 1965-ben Kolozs-váron rajztanári oklevelet szer-zett. 1968-1973 között a kolozs-vári Babes-Bolyai Tudomány-egyetemen földtan szakon tanult,és évfolyamelsõként szerzettegyetemi diplomát. 1973-1977

között a kolozsvári Földtani Kutató és Feltáró Vállalat(IPEG) belényesi és óradnai részlegén dolgozott. 1977-1996 között a kolozsvári egyetem árokaljai kutatóállo-másán geológus kutató volt, 1997-2003 között RomániaFöldtani Intézete kolozsvári fiókjánál II. fokozatú fõku-tató. Ebben az idõben külsõ munkatársként földtani ésõslénytani tantárgyakat tanított a Babes-Bolyai Tudo-mányegyetem biológia-földtan, majd földrajz karán.2002-tõl a Sapientia EMTE kolozsvári karán a környe-zettudomány szakon tanított. 2008-tól nyugdíjas, de óra-adóként tovább tanít. Szakterülete elsõsorban a parány-õslénytan, de foglalkozott földfelszín-alaktani és környe-zetföldtani kutatásokkal is. Jelentõs tudománytörténetidolgozatokat is közölt.

Tudományos dolgozatai száma eléri a 100-at, ezekkötetekben, folyóiratokban és konferencia-kiadványok-ban jelentek meg. Több mint 50 tudománynépszerûsítõírása, 60-nál több újságcikke, recenziója jelent meg.Földtan és földrajz tankönyveket fordított románrólmagyarra. Számos tudományos társaságnak tagja. ABolyai Társaság alapító tagja, 1990-1994 között titkára,1994-1996 között alelnöke, majd 1998-2005 között elnö-ke. Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos EgyesületFöldtani Szakosztály elnöke, a TudománytörténetiSzakosztály társelnöke. A Magyarhoni Földtani Társa-ság, a MagyarMérnöki Kamara és az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagja. 1999 óta évi rendszeresség-

gel, az OMBKE-vel együttmûködve nagy sikerrel szer-vezi az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaságbányászati, kohászati és földtani konferenciáit. 2008 ótatársszervezõként szervezi a Tudomány- és IpartörténetiKonferenciát is.

Kimagasló szakmai tevékenységéért számos kitünte-tésben részesült: 1998: Bardócz Lajos-díj (Erdélyi Mû-szaki Tudományos Társaság); 2010: Báthory István-díjaz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól a Bolyai Egyetemújraindítása érdekében kifejtett kimagasló tevékenysé-géért; 2011: Fényes Elek-díj (Partiumi és Bánsági Mû-emlékvédõ és Emlékhely Társaság); 2002: DebreczeniMárton-emlékérem (OMBKE).

CHRISTOPH TRAUGOTT DELIUS-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Dr. Palotás Árpád Benceokl. kohómérnök

1966-ban Miskolcon szüle-tett, 1985-ben a miskolci Her-man Ottó Gimnáziumban érett-ségizett, majd 1991-ben kapottkitüntetéses kohómérnöki okle-velet a Nehézipari MûszakiEgyetemen. 1995-ben a Mas-sachusetts Institute of Techno-

logy, Department of Chemical Engineering képzésében�Chemical Engineer� MSc diplomát szerzett. 1997-bena Miskolci Egyetemen védte meg PhD Értekezését.2011 óta egyetemi tanár. Jelenleg a Miskolci EgyetemMûszaki Anyagtudományi Karának dékánhelyettese, azEnergia és Minõségügyi Intézet intézetigazgatója. Inté-zetigazgatóként és dékánhelyettesként amiben teheti,támogatja a diákokat mind szakmai, mind közéleti tevé-kenységével.

AzOMBKE-nek 2010 óta tagja. Évek óta a kar és azOMBKE helyi rendezvényein fáradhatatlanul segít aszervezésben, lebonyolításban. A hallgatókkal való ki-váló kapcsolatát mi sem jellemzi jobban, mint hogy2011-ben tiszteletbeli évfolyamtársnak kérték fel, 2012-ben pedig a Hallgatói Önkormányzat Kiváló Oktató el-ismerésben részesítette.

MIKOVINY SÁMUEL-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Dánfy László Andorokl. vegyészmérnök

1945-ben Pockingban (Né-metország) született. Tanulmá-nyai befejezését követõen 1970-tõl 1992-ig a Kõbányai Könnyû-fémmû Kecskeméti Gyáregysé-gében termelésvezetõ, majdgyáregységvezetõi beosztásbandolgozott. A gyár folyamatos ka-

pacitásbõvítõ és új profilt teremtõ fejlesztésében is sze-repet vállalt. Az alumínium pigment gyártás területén



szolgálati szabadalommal is rendelkezik. Számos mû-szaki újdonsággal gazdagította a termékcsoport hazaigyártástechnológiáját.

1992-tõl aMTESZBács-KiskunMegyei Szervezeté-nek ügyvezetõje. Egyik kezdeményezõje a Magyar Tu-domány Napjának. 2008-tõl nyugállományba vonult.2007-tõl megszervezi a Kecskemét Városi Mûszaki, Tu-dományos és Innovációs Civil Kerekasztalt, melyet je-lenleg is vezet. A Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kama-ra alapító tagja.

Az OMBKE-nek 1975 óta tagja. A FémkohászatiSzakosztály Kecskeméti Helyi Szervezetének titkára-ként 1975-1986 között, majd 1986-tól, mint a Fémkohá-szati Szakosztály Kecskeméti Helyi Szervezetének elnö-ke, 1999-2003 között az OMBKEHatáron Túli MagyarSzakemberek Bizottság elnökeként, valamint azOMBKE Alapszabály Bizottság tagjaként aktívan veszrészt az egyesület munkájában. A régi selmeci harangjá-ték felújítója. Kezdeményezõként jelentõs szerepet vál-lalt a határon túli magyar anyanyelvû bányászati és ko-hászati szakemberek szakmai egyesületeivel való kap-csolatok létrehozásában. Számtalan bel- és külföldiszakmai rendezvény és szakmai tanulmányút szervezõje.

Kitüntetései: OMBKE Centenáriumi-érem (1992),Szent Borbála-érem (1993), z. Zorkóczy Samu-emlék-érem (1999).

Morvai Tiborokl. bányagépész,

bányavillamossági mérnök1949-ben született Gyöngyö-

sön. 1967-ben az esztergomiHell József Károly Bányagépé-szeti és Bányavillamossági Tech-nikumban technikusi okleveletszerzett. 1973-ban a NehézipariMûszaki Egyetem Bányamérnö-

ki Karán, bányavillamossági karon szerzett oklevelet.1973-ban a Bányagéptani Tanszékre került gyakornok-nak, majd a tanszékenmint adjunktus dolgozott. Fõ ok-tatási területe a bányászati automatizálás, informatika,méréstechnika és ezek határterületei. Publikációs jegy-zékében 25 tétel szerepel. Jelenleg nyugdíjas.

Oktató-kutató munkája mellett kiemelkedik nevelõtevékenysége. Évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik,hogy az egyetemi hallgatókminél nagyobb szakmai elhi-vatottsággal rendelkezzenek. 2003-ban a végzõs évfo-lyam tiszteletbeli évfolyamtársnak választotta.

Az OMBKE-nek 1975 óta tagja. 2000 és 2010 közötthárom ciklusban volt az OMBKE Egyetemi Osztályánaktitkára, 2007 és 2010 között az Ifjúsági Bizottság vezetõje,mely tisztségekben sokat tett azért, hogy az egyetemi hall-gatók tevékenyen részt vegyenek az egyesület ren-dezvényein, megismerjék az egyesületet, és hosszabb tá-von is számíthassanak szakmai elkötelezettségükre. Ki-emelkedõérdeme, hogyöt évenagy elismerésmellettmû-ködteti az egyesület tagjainak internetes levelezõ rovatát.

Kitüntetései: OMBKE Plakett (1994, 2004), z.Zorkóczy Samu-emlékérem, Szent Borbála-érem (2004).

Szablyár Péter Ferencokl. geológus technikus,

okl. kohómérnök1948-ban Budapesten szüle-

tett. 1973-1996 között az ALU-TERV-nél, majd az ALUTERV-FKI-nál dolgozott technológustervezõ, irodavezetõ, szakigaz-gató beosztásokban. A cég 1996-ban történt felszámolása után

ipari hulladékok újrahasznosításának kérdéseivel fog-lalkozik a saját vállalkozásában. 2000-tõl a mai napig aMagyar Fémhulladék Forgalmazók és Feldolgozók Szö-vetségének ügyvezetõ titkára. Több publikációja jelentmeg a BKL Kohászat c. folyóiratban.

Az OMBKE-nek 1972 óta tagja. Az OMBKE Tör-téneti Bizottság tagjaként kiemelt hangsúlyt fektet a bá-nyász és kohász hagyományok ápolására.

ZSIGMONDY VILMOS-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Dr. Laklia Tiborokl. vegyészmérnök

1928-ban született. Szakmaitevékenységét a MAORT-ban,OKGT-ben, NIM-ben, valamintaz IpariMinisztériumban látta el.

Az OMBKE-nek 1949 ótatagja. Annak ellenére, hogy nembányamérnök, a selmeci hagyo-mányok ápolásának lelkes elkö-

telezettje, rendezvényeink oszlopos tagja. A Kõolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály �krónikása�,több ipartörténeti és életrajzi mû szerzõje. Könyvet írttöbbek között a 150 éves magyar gázszolgáltatásról; �Aharmadik� címmel a Pusztaszentlászlói olajmezõrõl; aGörgeteg-Babócsa földgázmezõ 50 éves történetérõl. Õa szerzõje egyesületünk volt elnöke, dr. Szilas A. Pálprofesszor szakmai életútját bemutató könyvnek is.

PÉCH ANTAL-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Bariczáné Szabó Szilviaokl. bányageológus mérnök,

okl. környezetvédelmiszakmérnök

1964-ben született Orosz-lányban. Szakmai tevékenységétaVértesi ErõmûZrt.Márkushe-gyi Bányaüzemnél önálló geoló-gus mérnökként végzi. Tagja aMagyar Mérnöki Kamarának és

a Szilárdásvány-bányászati Tagozat elnökségének.Az OMBKE-nek 1984 óta tagja. Az egyesületi élet-

ben tevékenyen vesz részt. A Bányászati SzakosztályOroszlányi Helyi Szervezetének titkáraként aktívanvesz részt a szakosztály és helyi szervezet rendezvényei-

nek elõkészítésében és lebonyolításában. Fáradhatatlana szervezésben, és a rendezvényeken mindig aktív köz-remûködõként számíthatnak rá. A bányászati hagyomá-nyok ápolásának elkötelezettje, a szakestélyek aktívszervezõje és résztvevõje. A BKL szerkesztõbizottságá-nak 2007 óta tagja.

Kitüntetései: OMBKE Oklevél (2001), SzentBorbála-érem (2008).

Rabi Ferenca Bánya-, Energia-és Ipari Dolgozók

Szakszervezetének elnöke1955-ben Sajóecsegen szüle-

tett. Több mûvelõdési, képzésiés hagyományõrzõ szakszerveze-ti alapítvány, egyesület megala-pítását kezdeményezte. Az�Egész életen át történõ tanu-

lás� EUdirektívájának amagyar szakszervezetek közöt-ti megismertetõje, az MSZOSZ Foglalkoztatási, Fel-nõttképzési Bizottság társelnöke, a Nemzeti Szakkép-zési és Felnõttképzési Tanács tagja.

Rendszeresen tart szakmai elõadásokat, és jelentekmeg írásai is, szociális párbeszéd, szakképzés, felnõtt-képzés témájában, valamint a bányászat jövõjét érintõkérdésekben. A magyar bányászatot képviseli az euró-pai érdekvédelmi testületekben. Nagy szerepet játszik abányász hagyományok ápolásában, a bányász ünnepsé-gek szervezésében. Személyének tudható be azOMBKE és a BDSZ tartós együttmûködése a szakmaiérdekképviseletek ügyében.

Z. ZORKÓCZY SAMU-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesül:

Dr. Fegyverneki Györgyokl. kohómérnök

1978-ban Miskolcon szüle-tett. Szakmai tevékenységét aNemak Gyõr AlumíniumöntödeKft.-nél, mint projekt manage-ment és folyamatfejlesztési osz-tályvezetõ látja el.

Az OMBKE-nek 2001 ótatagja. Szervezõje és aktív részt-

vevõje szakmai elõadásokkal a mosonmagyaróvári helyiszervezet, illetve az Öntészeti Szakosztály által szer-vezett szakmai rendezvényeknek. Rendszeres egyetemielõadásaival hozzájárul a fiatal szakemberek szakmaifejlõdéséhez, illetve nagyszámú fiatal kollega beszer-vezésével hozzájárult az OMBKE Öntészeti Szakosz-tály helyi szervezeteinek fiatalításához. Nemzetköziszakmai konferenciák rendszeres résztvevõje és elõadó-ja. Elnökségi tagként részt vesz aMagyarÖntészeti Szö-vetség munkájában, hozzájárul a Szövetség és azOMBKE kapcsolatainak elmélyítéséhez.

2007 óta a �Ferencz István� Észak-Dunántúli Re-gionális Kohász Helyi Szervezet elnökségi tagja. 2010-

tõl az Öntészeti Szakosztály titkára. Kitüntetése:OMBKE Plakett (2009).

WAHLNER ALADÁR-EMLÉKÉREMkitüntetésben részesült:

Lontai Attilaokl. kohómérnök,okl. közgazdász

1963-ban született Zircen.Felsõfokú tanulmányait a Mis-kolci Nehézipari Mûszaki Egye-tem Kohómérnöki Karának ala-kítástechnológiai szakán végez-te, ahol 1987-ben kohómérnökidiplomát szerzett. Ezt a végzett-

ségét 1991-ben közgazdasági diplomával egészítette ki.Tanulmányait követõen a Dunai Vasmû meleghenger-mûvénél kezdett dolgozni, ahol folyamatosan egyrema-gasabb beosztásokba került, míg 1998-ban megbízástkapott a gyárvezetõi tisztség betöltésére. Tevékenységesorán kiemelt figyelmet fordított a berendezések mo-dernizálására, az új fejlesztések bevezetésére mind atechnológiák, mind a gyártott termékek terén. Nagy fi-gyelmet fordított a fiatal szakemberek fejlõdésének kö-vetésére, szakmai ismereteik bõvítésére.

Az OMBKE-nek 1990 óta tagja. A hagyományõrzé-sen és a szakmaszeretet elmélyítésén túl a legfontosabbfeladatának tartja a fiatal szakemberek bevonását azegyesületi életbe. A helyi és központi rendezvények ak-tív résztvevõje és szervezõje. Az OMBKE Borovszky-emlékév keretében megtartott szakmai elõadássorozatszervezésében kiemelt szerepet vállalt.

Vezetõi attitûdjét és példamutatását jelzi, hogy 2007és 2010 között a Vaskohászati Szakosztály elnöki tisztéttöltötte be. Jelenleg aVaskohászati Szakosztály és aDu-naújvárosi Helyi Szervezet vezetõségének tagja.

Kitüntetése: Kerpely Antal-emlékérem (2010).

Károly Ferencokl. bányamérnök,

bányaipari gazdasági mérnök1956-ban született. Szakmai

tevékenységét a MAL Zrt. Bau-xitbányászati Divíziójának bá-nyászati szakmai igazgatójakéntlátja el. Bányamentõ, robbantás-vezetõ és hites bányamérõi jogo-sultságokkal rendelkezik.

Az OMBKE-nek 1977 óta tagja. A Bányászati Szak-osztály Tapolcai Helyi Szervezetének vezetõségi tagja-ként, volt titkáraként, a helyi szervezet rendezvényeinnemcsak mint résztvevõ, hanem aktív közremûködõ-ként, szervezõként is részt vesz. A dunántúli BányászatiSzakigazgatási Konferenciák egyik fõ szervezõje. Szá-mos cikk és híranyag írója a BKLBányászatban, és társ-szerzõ az ajkai bányászattörténeti könyvben.

Kitüntetései: Szent Borbála-érem (2005), OMBKEPlakett (2008).


Dr. Farkas Gézaokl. bányagépész

és bányavillamossági mérnök1948-ban Gyöngyösön szüle-

tett. Hozzáállása és lendülete afiatalabb korosztályok számárais példaértékû. A Perlit-92 Kft.ügyvezetõ igazgatója, a MiskolciEgyetem címzetes egyetemi do-cense, a Magyar Bányászati Szö-

vetség Érc és Ásványbányászati Tagozatának társelnö-ke, az OMBKE Hegyaljai Szervezetének elnöke, s szá-mos más tudományos egyesület és szervezet aktív tagja.Egy olyan céltudatos ember, aki nem ismeri a lehetet-lent, bátran nekivág a kihívásoknak és gyõz. Tevékeny-ségének köszönhetõen Zemplénben a bányászat él, s él-ni fog, hogy az elkövetkezendõ évtizedekben is biztosmegélhetési lehetõséget tudjon teremteni számos csa-lád számára.

Az OMBKE-nek 1973 óta tagja. Immáron 40 éveaktívan részt vesz az OMBKE Bányászati Szakosztálytevékenységében.

Kitüntetései: Szent Borbála-érem (1996).

Horányi Istvánokl. bányamérnök

1946-ban született. Szakmaitevékenységét a KÕKA Kft.-néllátta el.

Az OMBKE-nek 1971 ótatagja. A KFVSz VízbányászatiHelyi Szervezetnek több évig tit-kára, majd jelenleg elnöke. Min-dig nagy lelkesedéssel végzi az

egyesületi szervezõ munkát, mind a helyi szervezetben,mind a szakosztályban. Szakmai napok és konferenciákállandó résztvevõje, gyakran elõadója. A szakma érde-keit kritikusan megfogalmazó véleményét rendszeresenpublikálja. Egyesületi aktivitása példamutató, korábbiipari vezetõként rendszeresen támogatta az Egyesületet.

Kitüntetései: Szent Borbála-érem (2001), OMBKEPlakett (2011), Sóltz Vilmos-emlékérem (2011).

Dr. Dovrtel Gusztávokl. bányamérnök,

okl. munkavédelmi szakmérnök1971-ben Abaújszántón szü-

letett. A bányamérnöki diplomá-ja megszerzését követõen, 1994-ben a Mátrai Erõmû ZRt.-nélvállalt munkát. Több évtizedesmunkája során a gyakorlati ta-pasztalatok megszerzését köve-

tõen a rövid távú, majd késõbb a közép- és hosszú távútervezéssel foglalkozott. Ezen a területen kapott elõszörvezetõi beosztást. 2008-tól a részvénytársaság bányásza-ti területén a biztonságtechnikai, munkavédelmi szerve-zetet vezeti. Mint ilyen aktívan segíti az OMBKE mun-kavédelmi konferenciáinak szervezését.

Az OMBKE-nek 1995 óta tagja. A Bányászati Szak-osztály Mátraaljai Helyi Szervezetének aktív szereplõje.1996-tól a BKL Bányászat szerkesztõbizottságának tag-ja. A mátraaljai helyi szervezetben 2006-tól a titkári te-endõket látja el. Szervezi, irányítja a helyi szervezet éle-tét, elõsegíti annak aktív szerepvállalását a különbözõrendezvényeken, a helyi szervezet részvételét a selmeciszalamander ünnepségeken. Hozzáállásával, szerepvál-lalásával példát mutat fiataljainknak, akiket szerveze-tünkben támogat, belépésüket fáradhatatlanul szorgal-mazza.

Kitüntetései: OMBKE Oklevél (2000), SzentBorbála-érem (2002), OMBKE Plakett (2007).

EGYESÜLETI PLAKETT kitüntetésben részesült:

Csõsz Imre okl. bányagépészés villamos mérnök, okl. bánya-mûvelõ mérnök 1957-ben Mohá-cson született. Szakmai tevékeny-ségét a MECSEK-ÖKO Zrt.-nélmint beszerzési és vagyongazdál-kodási osztályvezetõ látja el.

Az OMBKE-nek 1979 ótatagja. Harmadéves egyetemi hall-gatóként lépett be az egyesület

tagjainak a sorába, azóta rendszeresen és aktívan veszrészt a szervezet életében. Jelenleg a Bányászati Szakosz-tály Mecseki Helyi Szervezet titkárhelyettese, korábbanegy cikluson keresztül is a titkárhelyettesi tisztséget láttael. Folyamatosan részt vállal a csoport rendezvényeinekszervezésében, lebonyolításában. A tagtársak és bányászkollégák egyesületi rendezvényeken való akivizálásábankiemelkedõ szerepet tölt be. A pécsi 2010. évi EurópaiBányász-Kohász Találkozó helyi szervezésében aktívanrészt vett.

Vázsonyi Ferenc okl. bánya-mérnök 1929-ben Tökön szüle-tett. Az OMBKE-nek 1956 ótatagja. Több mint fél évszázadaaktív tagja egyesületünknek. Se-gíti a bányász hagyományok ápo-lását. Jelenleg is � idõs kora elle-nére � rendszeresen részt veszrendezvényeinken, s évek óta aszakestélyek házirendjének hite-

lesítõje, mint az ultra szupra veteranisszimus firma.

Fecskés Zoltán okl. bánya-mérnök 1956-ban Tatabányánszületett. Az OMBKE-nek 1977óta tagja. Belépése óta a Bányá-szati Szakosztály TatabányaiHelyi Szervezeténél aktívan te-vékenykedik. A helyi szervezetrendezvényein nem csak részt-vevõként, hanem aktív közremû-ködõként, szervezõként is szá-


míthatnak rá. Ötleteivel, javaslataival gyakran támogat-ja a szervezet munkáját. A helyi szervezet vezetõségé-nek hat éve tagja, jelenleg szakosztályi küldött. Segíti abányász hagyományápolást, a bányászatban foglalkoz-tatottak szakmai összetartozásának és összefogásánakerõsítését. A Tatabányai BányászHagyományokért Ala-pítvány kuratóriumának a tagja.

Dr. Komornoki László Péterokl. gázmérnök 1952-ben szüle-tett. A Földgázszállító Zrt.-nélkompresszorállomás-vezetõ. AzOMBKE-nek 1971 óta tagja. So-kat tesz a bányászati hagyomá-nyok õrzéséért, ápolásáért. Aktí-van tevékenykedik a határon túlitársszervezetekkel való kapcsolat-tartásért Erdély és Ausztria irá-

nyába. Egyesületi aktivitása példamutató.A Soproni Egye-tem címzetes docenseként szerepet vállal a társ szakmaikarok utánpótlás nevelésében, a fiatal végzõsök szakmaiintelligenciájának és kultúrájának elmélyítésében.

Farkas Lajos okl. kohómér-nök, munkavédelmi szakmérnök1930-ban Békéscsabán született.Aranyokleveles kohómérnök.Egyik úttörõje volt a korszerûtûzállóanyagok magyarországibevezetésének. A kohászatitechnikum, majd a felsõfokútechnikum számára készült Ko-hászati kemencék c. tankönyv

társszerzõje, részt vett a tárgy gyakorlati oktatásában ésszámos diplomamunkának volt bírálója. A korszerû ke-menceépítések témájában több elõadást tartott itthonés külföldön is. Kemencetervezõ és -építõ szakértõ.

Az OMBKE-nek 1952-57 között, majd 1971-tõl tag-ja. Dunaújvárosban megalakította a KGYV helyi szak-csoportját, majd Budapesten a Vaskohászati Szakosz-tály vezetõségi tagja volt két ciklusban. Jelenleg azOMBKE Vaskohászati Szakosztály Budapesti HelyiSzervezetének aktív tagja. A programokon tevékenyenrészt vesz, azok megvalósításához segítséget nyújt.

Szûcs Zoltán okl. kohómér-nök 1957-ben Várpalotán szüle-tett. Az egyetem elvégzése ótaInotán dolgozik különbözõ be-osztásokban, de mindig az öntö-dével kapcsolatos feladatokat lá-tott el. Az OMBKE-nek 1977óta tagja. Az OMBKE helyiszervezetében aktív tagja a veze-tõségnek. Részt vett az �50 éves

az alumíniumgyártás Inotán� emlékkönyv kiadásánakszervezésében. Fontos szerepet játszik az Inotai HelyiSzervezet mûködtetésében. Szakmai és társadalmi fela-datait mindig nagy odaadással és lelkesedéssel végzi.

Majkut Albert metallurgusüzemmérnök 1962-ben szüle-tett. 1987-ben metallurgus sza-kon, öntész ágazaton végzettDunaújvárosban. 2010-ig aDiósgyõri Öntöde Kft.-nél éselõdeinél dolgozott különbözõmunkakörökben. Jelenleg aLóci Vas- és Acélöntöde Kft.-nélöntödevezetõ. Az OMBKE-nek

1989-2001-ig, majd 2007 óta tagja. Az Öntészeti Szak-osztály Diósgyõri Helyi Szervezetének elnöki tisztétlátja el 2010 óta. Döntõ érdeme van abban, hogy a diós-gyõri helyi szervezet tovább mûködik. Vezetésével ahelyi szervezet jelentõs szerepet vállal az éventemegrendezésre kerülõ Fazola Napok szervezésében.

Dr. Szabó Tibor okl. bánya-mérnök 1965-ben Kunhegyesenszületett. A miskolci NehézipariMûszaki Egyetem Kõolaj- ésFöldgázipari Szakán 1989-benszerzett bányamérnöki diplo-mát. További felsõfokú tanulmá-nyai eredménye az 1996-banmegszerzett okl. közgazdaságiszakmérnöki és a 2008-ban elért

munkavédelmi szakmérnöki címe. Elsõ munkahelye azMTA Bányászati Kémiai Kutató Laboratóriuma volt.1995-ben került az Olajmérnöki Tanszékre, ahol jelen-leg is dolgozik docensi munkakörben. Oktatási tevé-kenysége amélyfúrás, az áramlástan, a tároló formációkserkentése, a biztonságtechnikai és kitörésvédelmi té-makörökhöz kapcsolódik. 2007-ben PhD fokozatotszerzett. Számos külföldi és hazai szakember oktatásá-ban és továbbképzésében vett, illetve vesz részt. Többnemzetközi tudományos/szakmai szervezet (pl. Interna-tional Association of Drilling Contractors) tagja.

Az OMBKE-nek 2010 óta tagja. Aktív résztvevõje aMiskolci Egyetem, ezen belül a Mûszaki Földtudomá-nyi Kar közösségi és szakmai életének. Jó kapcsolatokatápol a hallgatókkal és gondozza a selmeci hagyományo-kat. Titkár-helyettesként az OMBKE Egyetemi Osztá-lyáért is sokat tevékenykedik.

Kovács Sándor könyvelõ,statisztikus 1952-ben Mikófal-ván született. Szakmai tevékeny-ségét az OMYA Hungaria Kft.-nél mint logisztikai munkatársvégzi. Az OMBKE-nek 2004 ótatagja. A közel évtizedes tagságiideje alatt aktívan részt vett azOMBKE helyi és országos ren-dezvényeinek szervezésében, le-

bonyolításában. Az OMBKE Bányászati SzakosztályMátrai Helyi Szervezetének lelkes, aktív tagja. Kiemelthangsúlyt fektet a bányász hagyományok ápolására.


Hadobás Sándor nyugalma-zott múzeumigazgató, szer-kesztõ 1951-ben Ormosbányánszületett. 1976-tól a RudabányaiÉrc- és Ásványbányászati Mú-zeummunkatársa, 1998-tól 2011végéig, nyugdíjazásáig igazgatójavolt. A Bányászattörténeti Kuta-tások Alapítvány keretében to-vábbra is végez kutató, hagyo-

mányfeltáró és -õrzõ publikációs, ismeretterjesztõmun-kát. Kezdeményezésére és vezetésével valósult meg azOMBKE-vel együttmûködve az �Érc- és Ásványbányá-szati Múzeumi Napok� országos jellegû konferencia-sorozat. 2006 óta szerkeszti az évente két számmal

megjelenõ Bányászattörténeti Közleményeket. 10könyve, több mint 200 tanulmánya és cikke jelent megmagyar és idegen (fõleg angol) nyelven, melyek nemcsak a bányászattal, hanem más szakmákkal és tudo-mányterületekkel is foglalkoznak (pl. földrajzi utazók,barlangkutatás, csillagászat, nyelvészet, honismeret-helytörténet, bibliográfia stb.) Ezek mellett mintegy 40bányászat- és kohászattörténeti könyvet szerkesztettrészben a rudabányai múzeumi alapítvány, részbenmás kiadók révén.

AzOMBKE-nek 1999 óta tagja. 2001-tõl napjainkigaz OMBKE Rudabányai Helyi Szervezetének elnöke.Kitüntetései: Közmûvelõdésért-díj (1998), Rudabányadíszpolgára (2005), Szent Borbála-érem (2006), a bor-sodi múzeumok Szabadfalvi József-díja (2011).


Meleg András Dr. Pintér Richárd Csonka László Raduka Ferenc Pacsai Imre

Ginovszky Máté Domonkos Balázs Kovács Attila Horváth Diána Szakács Sándor

Kiemelkedõ egyesületi munkáért OKLEVÉL kitüntetésben részesült:

Ginovszky Máté egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályDomonkos Balázs egyetemi hallgató, Egyetemi OsztályKovács Attila fõiskolai hallgató, Vaskohászati SzakosztályHorváth Diána fõiskolai hallgató, Vaskohászati SzakosztálySzakács Sándor anyagmérnök, Vaskohászati SzakosztályMeleg András okl. kohómérnök, Vaskohászati SzakosztályDr. Pintér Richárd okl. kohómérnök, Öntészeti SzakosztályCsonka László okl. kohómérnök, Fémkohászati SzakosztályRaduka Ferenc bányagépész technikus, Bányászati SzakosztályPacsai Imre bányaipari technikus, Bányászati SzakosztályNagy Ferenc bányaipari technikus, Bányászati SzakosztályKerepeczki Egon villamos üzemmérnök, Bányászati SzakosztálySzabó Zoltán okl. gázmérnök, Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály


Bérces László Borlai Károly Burján Andor Erdõs József Gádori Vilmos

Dr. Horn János Horváth József Kárpáti Jenõ Kerner József Kõvári László

60 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS-EMLÉKÉREM kitüntetésben részesült:

Nagy Ferenc Kerepeczki Egon Szabó Zoltán

Bányászati SzakosztályBérces László okl. bányamérnökBorlai Károly okl. bányamérnökBurján Andor okl. bányamérnökErdõs József okl. bányamérnökGádori Vilmos okl. bányamérnökDr. Horn János okl. olajmérnök, gazdasági mérnök, okl.

szakközgazdaHorváth József okl. bányamérnökKárpáti Jenõ okl. bányamérnökKerner József okl. bányagazdasági mérnökKõvári László okl. bányamérnökNagy Gyula okl. bányamérnökDr. Patvaros József okl. bányamérnökSzûcs Imre okl. bányamérnök, okl. bányagazdasági mérnökTóth József okl. bányamérnök, munkavédelmi szakmérnökVedrõdi Antal okl. bányamérnök

Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályHangyál János okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztályCsomós Zoltán okl. kohómérnökGáspár Jenõ okl. kohómérnökDr. Herendi Rezsõ okl. kohómérnökDr. Mezei József okl. kohómérnökSütõ Zoltán okl. kohómérnök

Fémkohászati SzakosztályHorváth Csaba okl. kohómérnökPálovits Pálné okl. vegyészmérnök

Öntészeti SzakosztályKarancz Ernõ József okl. kohómérnökSzij Zoltán okl. kohómérnök

Egyetemi OsztályDr. Bíró Attila okl. kohómérnökBudavári Sándor okl. bányamérnökSimon Sándor okl. bányamérnök



Bányászati SzakosztályBakos Gábor okl. bányamérnökBaranyai Lajos bányatechnikusBaranyi István okl. bányamérnökBárdos Bartók Miklós okl. geológus mérnökBeck József okl. bányamérnökDr. Bodrogi Jenõ okl. bányamérnökCsethe András okl. bányamérnök

Dubóczky Gábor okl. bányamérnökErdélyi Attila okl. bányamérnök, okl. munkavédelmi

szakmérnökFarkas Sándorné dr. Darányi Ida okl. bányageológus

mérnök, okl. hidrogeológus mérnökDr. Gagyi Pálffy András okl. bányamérnökGajdócsi János okl. bányamérnökGönczi János okl. gépészmérnök

Dr. Bíró Attila Budavári Sándor Simon Sándor

Nagy Gyula Dr. Patvaros József Szûcs Imre Tóth József Vedrõdi Antal

Hangyál János Csomós Zoltán Gáspár Jenõ Dr. Herendi Rezsõ Dr. Mezei József

Sütõ Zoltán Horváth Csaba Pálovits Pálné Karancz Ernõ Szij Zoltán


Dr. Bodrogi Jenõ Csethe András Dubóczky Gábor Erdélyi Attila

Bakos Gábor Baranyai Lajos Baranyi István Beck JózsefBárdos BartókMiklós

Farkas Sándornédr. Darányi Ida

Hergenröder György elektrotechnikusJobb József okl. földmérõ mérnökJuhász Attila okl. bányamérnökDr. Kemény Gyula okl. bányamérnökKiss László okl. bányamérnökDr. Kovács István okl. olajmérnökMartényi Árpád Miklós okl. bányamérnökNagy Attila okl. bányagépész mérnökNagy Attila okl. bányamérnökNémeth Géza okl. bányamérnökNovák Géza bányatechnikusPapp Márton okl. bányamérnökDr. Reményi Gábor okl. bányamérnök, közgazdászRichter János gépésztechnikusSallay Árpád okl. bányamérnökSóvágó Gyula okl. bányamérnök, környezetvédelmi

szakmérnökSzabó Ferenc okl. bányamérnökSzabó László okl. bányamérnökSzepessy András okl. bányageológus mérnök,

okl. hidrogeológus szakmérnökTakácsi-Nagy András okl. bányamérnökToronyi Kálmán okl. bányamérnökTóth László okl. bányamérnök

Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályDr. Heinemann Zoltán okl. olajmérnökDr. Megyery Mihály okl. olajmérnök

Vaskohászati SzakosztályBabus Gyula okl. kohómérnökBokros Tamás okl. kohómérnökBöröndy Istvánné alakítástechnológus üzemmérnökDallos József okl. kohómérnökDr. Fehér András okl. kohómérnökHopka László okl. kohómérnökSimon Béla okl. kohómérnök

Fémkohászati SzakosztályBörzsönyi László okl. kohómérnökDr. Csurbakova Tatjana okl. kohómérnökLorge György okl. kohómérnökMészáros József okl. kohómérnökNémeth József okl. kohómérnökPap László kohász technikus

Öntészeti SzakosztályCsire István okl. öntõ technikusMühl Nándor okl. kohómérnökSolymosi Tibor okl. öntõ technikus

Egyetemi OsztályDr. Bohus Géza okl. bányamérnökDr. Somosvári Zsolt okl. bányamérnökSzepessy Andrásné okl. kohómérnök


Gajdócsi János Gönczi János Hergenröder György Jobb József

Juhász Attila Dr. Kemény Gyula Kiss László Dr. Kovács István

Nagy Attila Nagy Attila Németh Géza Novák Géza Papp Márton

Dr. Reményi Gábor Richter János Sallay Árpád Sóvágó Gyula Szabó Ferenc

Szabó László Szepessy András Takácsi-Nagy András Toronyi Kálmán Tóth László

Dr. Gagyi PálffyAndrás

Martényi ÁrpádMiklós


Dr. Megyery Mihály Babus Gyula Bokros Tamás Böröndy Istvánné

Dallos József Dr. Fehér András Hopka László Simon Béla Börzsönyi László

Lorge György Mészáros József Németh József Pap László

Csire István Mühl Nándor Solymosi Tibor

Dr. Bohus Géza Dr. Somosvári Zsolt Szepessy Andrásné

Dr. HeinemannZoltán

Dr. CsurbakovaTatjana


Annus János Bánfalvi László Blaha Béla Dr. Breuer János Dr. Farkas Géza

Fehérvári István Kántor Miklós Lauday Miklós Matolcsi Géza Orosz Géza


Bányászati SzakosztályAnnus János geológus technikusBánfalvi László földmérõBlaha Béla okl. bányamûvelõ mérnökDr. Breuer János okl. bányamûvelõ mérnökDr. Farkas Géza okl. bányagépész és bányavillamosságimérnökFehérvári István okl. villamosmérnökKántor Miklós okl. villamosmérnökLauday Miklós okl. bányamérnökMatolcsi Géza okl. bányagépész mérnökOrosz Géza villamosipari technikusSztermen Gusztáv okl. bányamûvelõ mérnökTóth István okl. bányamérnökTuri Gyula okl. bányamûvelõ mérnökTüske István bányatechnikusUlrich József okl. bányamérnökVarga Tibor bányatechnikusVas László okl. bányamérnökVass László okl. bányamérnök

Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati SzakosztályBlaha István okl. olajmérnökGesztesi Gyula okl. vegyészmérnökJeney Zsigmond okl. olajmérnökDr. Szebényi Imre okl. vegyészmérnök

Vaskohászati SzakosztályBánhegyesi Attila János okl. kohómérnökDr. Buza Gábor okl. kohómérnökDr. Hári László okl. kohómérnökDr. Szûcs László okl. kohómérnökTóth László okl. kohómérnök

Fémkohászati SzakosztályBuzáné Dénes Margit okl. kohómérnökDr. Lakner József okl. fizikusSzeri Istvánné okl. kohómérnök

Öntészeti SzakosztálySzarka István okl. kohómérnökPéterfalvi Jenõ üzemmérnök

Egyetemi OsztályDr. Grega Oszkár okl. kohómérnök, euromenedzser


Jeney Zsigmond Dr. Szebényi Imre Dr. Buza Gábor Dr. Hári László

Szarka István Péterfalvi Jenõ

Dr. Szûcs László Tóth László Dr. Lakner József Szeri Istvánné

Sztermen Gusztáv Tóth István Turi Gyula Tüske István Ulrich József

Varga Tibor Vas László Vass László Blaha István Gesztesi Gyula

Bánhegyesi AttilaJános

Buzáné Dénes Margit

ABM Kuprál Kft.Bozó Károly ügyvezetõ igazgató

Alba Metall 1991 Kft.Szombatfalvy Rudolfügyvezetõ igazgató

ALCOA-KÖFÉM Kft.Dr. Forgó Béla vezérigazgató

Alu-Block Kft.Sõregi Csaba ügyvezetõ igazgató

Auroma Kft.Dr. Vojuczki Péterügyvezetõ igazgató

Bányavagyon-hasznosító NonprofitKözhasznú Kft.

Czéman Miklós ügyvezetõCsefém Kft.

Dr. Takács Nándorügyvezetõ igazgató

Csepel Metall Vasöntöde Kft.Dr. Sohajda Józsefügyvezetõ igazgató

CST-Csepel Techno Kft.Viola Ferencügyvezetõ igazgató

E.ON Földgáz Storage Zrt.Dr. Axel Wietfeld elnök

FÉMALK Zrt.Dr. Sándor Józsefelnök-vezérigazgató

FGSZ Földgázszállító Zrt.Dr. Zsuga János vezérigazgató

GEO-FABER Zrt.Töllõsy Pál elnök-vezérigazgató

GLOB-Metal Kft.Szabó Ferencügyvezetõ igazgató

GUARDIAN Üvegipari Kft.Sápi Lajos ügyvezetõ igazgató

Innováció 2000 Kft.Nagy Sándorügyvezetõ igazgató

INOTAL Alumíniumfeldolgozó Zrt.Nagy István vezérigazgató

ISD DUNAFERR Zrt.Tankhilevich Evgeny cégvezetõ

ISD Power Kft.Szepesi Attila ügyvezetõ

K+ K Vas Kft.KatkóKároly ügyvezetõ igazgató

Kémény Zrt.Németh Sándor vezérigazgató

KÕKAKõ- ésKavicsbányászatiKft.Halmai Zoltán, Merkl Istvánügyvezetõk

L-Duplex Pivo Kft.Pivarcsi Lászlóügyvezetõ igazgató

Magyar Horizont Kft.Ernyei Ibolyaügyvezetõ igazgató

Magyar Öntészeti SzövetségDr. Hatala Pálügyvezetõ igazgató

Magyar Vas- és Acélipari EgyesülésSzabados Ottó igazgató

MangánBányászati ésFeldolgozóKft.Farkas Istvánügyvezetõ igazgató

Mátra-Haider Dózer Kft.Hidvégi Gáborügyvezetõ igazgató

Mátrai Erõmû Központi Karban-tartó Kft.

Molnár Lászlóügyvezetõ igazgató

Mátrai Erõmû Zrt.Dr. Valaska József elnök

MecsekÖkoKörnyezetvédelmi Zrt.Berta Zsolt vezérigazgató

Mecsekérc Zrt.Molnár János vezérigazgató

Metal-Carbon Kft.Dr. Szirtes Lászlóügyvezetõ igazgató

MOL Nyrt.Hernádi Zsoltelnök-vezérigazgató

Nemak Gyõr Kft.Toth David ügyvezetõ igazgató

Nemes Kft.Dr. Takácsné Dobó Zsuzsaügyvezetõ igazgató

OMYA Hungaria Kft.Dr. Nagy Lajosügyvezetõ igazgató

Patina Öntöde Kft.Jagicza Istvánügyvezetõ igazgató

Perlit 92 Kft.Dr. Farkas Gézaügyvezetõ igazgató

P-Metal Kft.Pordán Zsigmondügyvezetõ igazgató

PREC-CAST Öntödei Kft.Thomas Merglerügyvezetõ igazgató

PYROVEN Kft.Szalai János ügyvezetõ igazgató

Rath Hungária Kft.Dr. Werner Marcov ügyvezetõ

RDX-REDEX Kft.Dr. Vörös Árpád, Dr. VörösÁrpádné ügyvezetõ igazgatók

ROTAQUA Kft.Csécsei Tamásügyvezetõ igazgató

ROTARY Fúrási Zrt.Juhász Ferenc vezérigazgató

Rotary-Mátra Kft.Szalai Lászlóügyvezetõ igazgató

Salker Kft.Hertelendi Ákosügyvezetõ igazgató

Schmelzmetall Hungária Kft.Varga Ferencügyvezetõ igazgató

Szegedi Öntöde Kft.Kovács Sándorügyvezetõ igazgató

TÉT-3 Gázkút Kft.Pataki Zoltánügyvezetõ igazgató

TP Technoplus Kft.Dr. Lengyel Károlyügyvezetõ igazgató

Vértesi Erõmû Zrt.Kovács András Zoltánelnök-vezérigazgató

WILDHORSE Kft.Christopher Dinsdale igazgató

ZE+2 Kft.Karácsony Zoltánügyvezetõ igazgató


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSAz OMBKE vezetõi, szervezetei és tagsága ezúton fejezi ki köszönetét az egyesület jogi-tag vállalatainak és

azok vezetõinek több éves erkölcsi és anyagi támogatásukért, kérve, hogy a hazai bányászat és kohászat megõrzése,megújítása és fejlesztése érdekében továbbra is támogassák Egyesületünk munkáját!

Jó szerencsét!

Az OMBKE részvétele a találkozón

Az Európa Kulturális Fõvárosa programsorozathozkapcsolódva 2013. június 6. és 9. között került megren-dezésre Kassán a 15. Európai Bányász-Kohász Találko-zó (Europäischer Knappen- und Hüttentag). Egyesüle-tünk tagjai nagy érdeklõdéssel várták ezt az eseményt,melyen mintegy 1500 fõ vett részt. A legnagyobb létszá-mú delegációt az OMBKE alkotta közel ötszáz fõvel éshárom fúvószenekarral. Egyesületünk a pécsi találkozótapasztalatai alapján nagy erõfeszítéseket tett annak ér-dekében, hogy az ilyen jellegû találkozóra vonatkozószervezési tapasztalattal nem rendelkezõ szlovák egye-sület munkáját segítse. Nagy szerepe volt a külföldi, kü-lönösen a magyar delegációk ügyeinek intézése során aSelmecbányáról tagjaink részérõl jól ismert SzombathyErik bányamérnöknek, aki hatalmas szervezõ munkátvégzett a siker érdekében.

A találkozóhoz kapcsolódóan június 7-én, péntekena kassai Mûszaki Egyetemen konferenciát tartottak aszlovák bányászatról és kohászatról, illetve annak törté-nelmérõl.

A találkozó megnyitójára június 7-én délután kerültsor a központi mûvelõdési házban. Az esemény a dele-gációk zászlóinak bevonulásával kezdõdött. Az ünnep-ség elnökségében Jaroslav Malchárek, a Szlovák Bányá-szati Egyesület elnöke, Helmuth Hribernigg, az EurópaiBányász-Kohász Egyesületek Szövetségének (VEBH)fõtitkára, az elõzõ találkozót szervezõ holland és a kö-vetkezõ találkozót szervezõ cseh egyesületek képviselõi,Kassa alpolgármestere, szlovák gazdasági és társadalmiszervezetek képviselõi és Nadezvda Babjaková, Selmec-bánya polgármestere foglalt helyet. A megjelent többidelegáció nevét ismertették, de ezúttal a delegációveze-tõk már nem kaptak helyet az emelvényen sem a meg-nyitó ünnepségen, sem a díszfelvonulás alkalmával.

Nem került sor az ilyenkor szokásos ünnepélyeszászlóátadásra sem. Az ünnepi emelvény mögött deko-rációként kitûzött VEBH zászlón látható volt a korábbiszervezõk, így Balatonfüred és Pécs címere is. A hivata-los ünnepi beszédek elhangzása után Selmecbánya pol-gármestere tartott rövid elõadást Selmecbányáról és azakadémia 250 éves évfordulójáról. Ezt követõen egyszlovák nyelven elhangzó rövid �szakestély� (sachtag)következett, mely a többnyire szlovákul nem értõ kö-zönséget nem befolyásolta a folyamatos sörivásban. Afelszolgált vacsora idején az osztrák küldöttségmutatottbe spontán módon egy népi körtáncot. A hangulatotemelni kívánó szlovén fúvószenekart nem engedték sze-repelni. Más program nem lévén az ünnepelni kívánókúgy döntöttek, hogy az estét a városban töltik.

Június 8-án, szombat délelõtt néhányan kirándulá-sokon vettek részt: a szlovák �Tokaj� borvidéken, azeperjesi sóbányánál, a medvegyi hámornál és a jászóibarlangban. Délután néhány fõ meglátogathatta a U.S.Steel vasmûveket.

Napközben Kassa fõterén térzenét adtak a magyarfúvószenekarok: a Perecesi Bányász Fúvószenekar, aSzolnoki Olajbányász Zenekar és az Oroszlányi BányászFúvószenekar. Fellépett a Salgótarjáni Bányász Hagyo-mányõrzõk Énekkara is, magyar és szlovák nyelven éne-kelve a közismert bányász énekeket.

Délután tartotta aMûszaki Egyetem BányamérnökiKarán az Európai Bányász-Kohász Egyesületek Szövet-sége elnöksége a soros ülését. Kurt Wardenga, a VEBHalelnöke kritikával illette a szlovák szervezõket a szerve-zésben tapasztalt problémákért, elsõsorban a rosszkommunikációért, ami miatt több külföldi szervezetnem tudott részt venni a találkozón, és azért is, mert arendezvény nem mindenben felel meg azoknak a ha-gyományos elvárásoknak, melyeket a tagországok ko-rábban jóváhagytak. Követendõ példaként hozta fel amagyarok által szervezett pécsi találkozót. Az ülésen jó-váhagyták aVEBHelnökségének beszámolóját, a pénz-ügyi tervet, és megerõsítették tisztségükben az elnöksé-gi tagokat. Jóváhagyták, hogy a következõ találkozóCsehországban, Pribramban lesz 2014-ben.

Szombat délután került sor a találkozó fõ eseményé-re, a díszfelvonulásra. A felvonulásra gyülekezõk részé-re a díszemelvényrõl tánczenét adtak. A felvonulás kez-detére az ünnepélyes jelet amagyar delegáció adtameg,amikor a Szolnoki Olajbányász Fúvószenekar kíséreté-vel elénekelték a Bányászhimnuszt. A színpompás fel-


Magyarok a megnyitón/szakestélyen

A VEBH elnökségi ülése

15. Európai Bányász-Kohász Találkozó Kassán


vonuláson a feltûnõen nagy létszámú OMBKE delegá-ció a magyar zenekarok felvezetésével a Fõ tér teljeshosszát betöltötte. Fegyelmezett menetükkel, az egye-sületi zászlók sokaságával a nézõk nagy tetszését nyer-ték el. A menet végén a felvonulókat a találkozó méltó-ságához nem igazán illõ dixieland zenekar fogadta, így afelvonulók nem tudtak énekléssel, zenekarokkal tiszte-legni. Amint a magyar delegáció a díszemelvény elé ért,a Perecesi Bányász Fúvószenekar kihasználva a meg-rendelt színpadi elõadás pillanatnyi szünetét, elkezdtejátszani a Bányászhimnuszt. A Fõ téren összegyûltrésztvevõk és vendégek megérezték ennek üzenetét, ésnagy tisztelettel hallgatták és együtt énekelték a Bá-nyászhimnuszt az egyesületünk tagjaival. A felvonulásvégén megismétlõdtek az elõzõ napi ünnepi beszédek,és felkötötték az egyesületek zászlóira az emléksza-lagot. A felvonulók késõ estig a közelben lévõ sörünnepsátraiban pihenhették ki a nap fáradalmait. A jó hangu-latban eltöltött nap este tûzijátékkal fejezõdött be.

GPA(További képek a színes megjelenés érdekében a

borítókon találhatók. � Szerk.)

Salgótarjániak a 15. EurópaiBányász-Kohász Találkozón

Nehezen állt össze az idei kulturális fõvárosba,Kassára nemzetközi együttmûködéssel szervezett 15.Európai Bányász-Kohász Találkozó, de akik ott voltunk,végül is elmondhatjuk, ha a vége jó � minden jó. Hóna-pokkal ezelõtt kezdtük Salgótarjánban is szervezni arészvételt, a földrajzilag és érzelmileg közel levõ Kas-sára való utazást, és kiemelten aBányász-Kohász Dalkörfellépését. A csoportos utazást kiegészítettük egy kismagyarországi ráadással, pontosabban bevezetõvel,mert a kassai részvételt megelõzõen egy fõpróbára is sorkerült Sárospatakon az ott élõ ismerõsök közremûkö-désével. A kiránduló tagok kiegészültek közvetlen csa-ládtagjaikkal, elsõsorban feleségeikkel és néhány, a körmûködését segítõ személy meghívásával.

A csoport már június 6-án reggel útra kelt, hogy út-közben egy-két érdekesebb látnivalóval is színesítse azúti programot. A �technikai megállók� mellett voltakcélmegállók, így � részletek nélkül � szétnéztünk: Sze-rencsen, Mádon, Tokajban, mielõtt Sárospatakra ér-tünk. Azért kiemelendõnek és külön említendõnek tart-juk aMádon lévõ, nagyon szépen rendbe hozott régi zsi-nagóga épületét, melyet a könnyebb látogathatóság ér-dekében �felszabadítottak� a zsidó vallás szerinti elõírá-sok betartása alól, és egy ott élõ, ugyan katolikus vallásúgondnok nagyon tartalmasan és színesen mutatott be.

Sárospatakon felöltöttük bányász, illetve kohász öl-tözetünket, és így adtuk elõ selmeci dalainkat magyarulés � az európai Knappentag tiszteletére megtanulva �németül, valamint szlovákul is. Vacsora után a miskolciegyetemhez tartozó tanítóképzõ kollégiumában hajtot-tuk álomra fejünket.

Június 7-én � pénteken � tovább ismerkedtünkZemplén megye látnivalóival Sátoraljaújhelyen, Szép-

halomban, Telkibányán és Hollóházán. Telkibányán iga-zi bányászként fogadta csoportunkat Benke István okl.bányamérnök, technikatörténész, aki csoportunkbóltöbbeket kiemelten, személyes ismerõsként is üdvözölt.Telkibányáról, illetve a múzeumról így igazán tartalmasismertetést, idegenvezetést kaptunk, melyet ezúton isköszönünk. A napot már a Kassához közeli Zdanán le-võ szálláshelyünkön zártuk.

8-ika volt nekünk is a �nagy nap�, az egész kirándu-lás fõnapja, amikor már reggeli után teljes díszöltözet-ben indultunk Kassára, ahol � köszönhetõen a teljesprogramunk fõszervezõinek, Diósi János és PatakfalviZoltán tagtársainknak, akik elõkészítésül már korábbanis felkeresték a kassai program jeles helyszíneit � köny-nyen megtaláltuk a regisztráció helyét a fõiskolán, s ottbejelentkezve átvettük a még szükséges tudnivalókat, arendezvény kitûzõjét és az ellátásunkhoz szükséges je-gyeket. Kérésünkre ígéretet kaptunk, hogy fellépésün-ket segíteni fogja egy tolmács � aki ugyan oda is jöttfellépésünk helyére, de azzal kezdte �Én nem tudom amagyar nyelvet� � no, errõl ennyit.

A fellépésünkrõl pedig annyit, hogy a város fõteré-nek egyik árnyat adó fája alatt elénekelgettük dalainkat� a sárospataki programnál kevesebb hallgató elõtt �, devégül is mi teljesítettük a tervezett fellépést, és innen ismegköszönjük az erõsítésként csatlakozott dr. EsztóPéter közremûködését, aki elõkészületünket is segítettea selmeci dalok kottázott német szövegének megküldé-sével. A dalok után, kezünkben a program helyszíneittartalmazó térképpel bizony alig-alig sikerült megtalál-ni az ún. �Bierfest�-et, ahol gulyással kiegészítve jól fel-készülhettünk az esti felvonulásra. (A felvonulás részle-teit, körülményeit nem értékeljük, itt piros pont jár an-nak a Kassa melletti faluból kinevezett, magyarul kivá-lóan beszélõ leányzónak, aki elõttünk vitte a�SALGÓTARJÁN� feliratú táblát.) A felvonulás utánelköszöntünk ismerõsöktõl, kollégáktól és Kassától, mi-vel szálláshelyünkön várt a záró-vacsora.

Vasárnap mindent összeszedve, élményeinket út-közben még Jászón, Mecenzéfen, Rozsnyón, Sajógö-mörben és befejezésül Rimaszombaton tovább gyûjtö-getve, kissé megfáradva � �de törve nem� � érkeztünkhaza.

Liptay Péter

Tatabányai hagyományõrzõk a kassaiEurópai Bányász-Kohász Találkozón

Agricola a Bányászatról és Kohászatról c. könyvé-ben a kor leírásában már olvasható: �...a munkájukra ésprivilégiumukra büszke bányászok gyakori bányászün-nepségeiken méltósággal, öntudattal megmutatják ma-gukat�. Ez, valamint az európai uniós gondolat ösztö-nözte azokat a szervezõket, akik létrehozták az EurópaiBányász-Kohász Találkozók szervezetét. Az immár 15.alkalommal megrendezésre került európai találkozónaz OMBKE tatabányai csoportjának szervezésében 41fõ vett részt. Az autóbuszos utazáson a tatabányaiakonkívül az oroszlányi és a dorogi szervezet néhány tagja is


velünk volt. Az utazás alatt egy DVD-s videó-összeál-lítást néztünk meg korábbi európai helyszíneken meg-rendezett találkozókról �mintegy ráhangolásként a vár-ható eseményekre. Szálláshelyünk, a Hotel Centrum ki-tûnõ volt a rendezvények, látnivalók megközelítéséhez.Péntek este a találkozó megnyitójára került sor, ahol azEurópai Bányász-Kohász Találkozók elnöksége ünnepé-lyesen köszöntötte a résztvevõket. A több száz fõs ren-dezvényteremben közös vacsorával, majd baráti beszél-getésekkel, ismerkedésekkel folytatódott a találkozó.

Másnap délelõtt szabad program volt. Felkerestük atörténelmi magyar város nevezetes emlékhelyeit �Rákóczi rodostói házának hasonmását, a Márai-emlék-szobát, Esterházy János szobrát, a Kazinczy-emléktáb-lát. Néhányan közülünk ökumenikus bányász istentisz-teleten voltak a Szent Erzsébet-dómban.

Kora délután szlovák szervezésben meglátogattukaz eperjesi sólepárlót. Az immár néhány évtizede nemmûködõ létesítmény igazi technikai érdekesség, hiszena só elõállításának ilyenfajta technológiája igazi kurió-zumnak számított. Az 1572 óta mûködõ � addig hagyo-mányos bányászati módszerekkel történõ � kitermelést1752-ben vízbetörés tette lehetetlenné. Ekkormás tech-nológiát választva, 150 méter mélységbõl a sóoldatotbõrbödönökben kiszállítva a felszínen faszerkezetû tá-rozókban ülepítették a víztartalmát egyre jobban elvesz-tõ oldatot, és a végén lepárolták. Ilyen módon évi 25ezer tonna értékesíthetõ sót produkáltak. A több évszá-zadosmúltra visszatekintõmuzeális látványosság igazánmegérdemelné az UNESCO világörökség kitüntetõcímet.

A kora esti órákban egyenruháinkat felvéve felvo-nultunk Kassa fõutcáján, ahol a helyi polgárok tapssal,integetéssel, Zdar Boh! � néha Jó szerencsét! � köszön-téssel üdvözöltek bennünket. Jólesõ érzés volt magyar-ként felvonulni Kassa szépen felújított történelmi belvá-rosában az európai bányásztársadalom egyenruhás ha-gyományõrzõivel. Menetelésünk végén büszkén énekel-tük Bányászhimnuszunkat. Ezután a felvonult egyesüle-tek zászlóira a találkozó emlékszalagjai kerültek fel. Arendezvényt hatalmas tûzijáték zárta.

Másnap nemzetiszín szalagos koszorút helyeztünk ela Rákóczi-kripta lejáratánál (zárva volt), majd a �kassai

polgár�Márai Sándor szobránál tisztelegtünk. Kassától,Európa Kulturális Fõvárosától egy sörsátorban jóked-vûen, bányászdalaink éneklésével, emelkedett hangu-latban búcsúztunk.

Kiadós ebéd után hazafelé az Erzsébet hídon átha-ladva aggódva szemléltük a mi Duna folyónk már-márkissé �túláradó� szépségét.

Balogh Csaba

Kassán üléseztünk

A Bányagépészet a Mûszaki Fejlõdésért Alapítványidei második kuratóriumi ülését Kassán a Horse Innpanzióban tartottuk, mégpedig azért, mert idén Kassavárosa rendezte az Európai Bányász-Kohász Találkozót.Így mi is csatlakoztunk az OMBKE szervezéséhez, ésjúnius 7-9. között 13 fõvel részt vettünk a találkozón ésa felvonuláson.

Kassa belvárosa ma is nagyon szép, kiválóan helyrevan állítva, mely munka folyamatosan zajlik. Így a szál-lás megtalálásához a térkép s a GPS sem volt elég azideiglenes közlekedési helyzetek miatt. Gyalog azonbanjól ki lehetett tapasztalni, hogyan jutunk jól megérde-melt szállásunkhoz.

A kalandos érkezés után kissé túljutva a tervezettidõponton, mégis sikerült teljes létszámban összeverõd-nünk. A kiválóan berendezett panzió árnyas pincéjénekkülöntermében megkezdhettük munkánkat. A fõ témaa balatongyöröki konferencia programjának véglegesí-tése volt. A helyzetet felmérve megállapítottuk, hogy ahazaiakon kívül idén is négy országból jönnek vendé-geink szeptember 26-27-én a 46. Bányagépészeti és Bá-nyavillamossági Konferenciára. Lesz sok érdekes elõ-adás is, méltón ünnepeljük majd Alapítványunk szüle-tésének 20. évfordulóját. Áttekintettük az elõzetes meg-hívót, s egyéb szervezési kérdéseket is tárgyaltunk.

Az ülés után rövid esti városnézést tartottunk. Arendezvények már megkezdõdtek, az Európai Bányász-Kohász Találkozó megnyitója kicsit kevésbé ünnepé-lyesre sikerült, mint azt a rendezõk szerették volna, azállamfõ ugyanis mégsem jött el, s vele együtt sok dísz-vendég is távol maradt. A számos országból érkezettrésztvevõket azonban ez nem zavarta, régi ismerõsökörültek egymásnak, új barátságok szövõdtek. A rövidmûsor közben gyorsan fogyott a vacsora, s természete-sen néhány hordó sör is. Az egyetemen több dolgunknem lévén a barátkozást, beszélgetést a sportcsarnokmelletti sátorvárosban folytattuk. Itt már kevésbé voltfeszélyezett a hangulat. A színpadokon is folytatódott amûsor. A faszénen pirultak a húsok, rotyogott a gulyás.Ki-ki ameddig bírta szusszal folytatta az emlékek idé-zését.

Szombaton reggel egy kis séta a városban, mely so-rán felderítettük a majdani felvonulás útvonalát. Köz-ben hallgattuk a koncerteket, melyeket több helyszínenbányász-, kohászzenekarok és énekkarok tartottak.Megcsodáltuk a gyönyörû ásványkiállítást és -börzét.

A felvonuláshoz a program szerint este hatkor áll-tunk a sorba, mely csak nem akart elindulni � valahogyA fõtéren

Ipari robbantás a kohóban

Dunaújvárosban az 1. sz. nagyolvasztó átépítésére kerültsor, melynek során a kiégett, már használhatatlan bélést kikell cserélni, és ahol az szükséges, a szerelvények, mûszerekegy részét is fel kell újítani. Ezt a munkát 2012-ben egy min-denre kiterjedõ tervezés elõzte meg, melynek részeként azt isfeltételezték, hogy a kohó fenekén (a medencében) esetlegolyan meredvény (nyersvas és salak keverékének kihûltolvadéka) maradhat vissza, ami csak robbantással apríthatófel. A robbantások megtervezésére � jó két évtizedesdunaújvárosi munkatapasztalatai révén � e sorok írója kapottmegbízást.

Az átépítés során a meredvény � mintegy 400 tonnás, 5,5-ös sûrûségû anyag � elbontását elõbb géppel próbálták meg,majd miután belátták, hogy az a módszer teljesen eredmény-telen, a robbantás mellett döntöttek.

Újabb megbízást kaptam most már a robbantások kivite-lezésére, melynek engedélyezéséhez teljes megértést és gyorsintézkedést a Veszprémi Bányakapitányságtól kaptunk. Amunkában közremûködött és a legnagyobb segítséget jelen-tette Eduard Weiszer, Kassán végzett bányamérnök, aki ná-lunk, Miskolcon szerzett robbantástechnikai szakmérnöki ok-levelet, és a Kassamelletti kohászati üzemekben rendszeresenszükséges robbantási munkák szakértõje és kivitelezõje. Mun-kánk megszervezésében és elõkészítésében nagy odaadássalés szakértelemmel segített Hevesi Imre okl. kohómérnök, aki-nek ezúton is köszönetet mondok. A teljes munkát rendszere-sen figyelemmel kísérte és intézkedéseivel segítette CsehFerenc okl. kohómérnök, igazgató.

A munka � több részletben � 2013. június 11-28-ig tartott.

A robbanóanyagok elhelyezéséhez szükséges lyukakat oxigén-lándzsával a helyi kohászok készítették. A robbantásokkal fel-darabolt anyagokat (5-20 tonnás darabokat képzeljünk el!)egy igen erõs és ügyes munkagéppel, a gradallal húzták ki akohóból.

A robbantások sikerét a bányászok és kohászok közösmunkája, jó együttmûködése alapoztameg.Minden közremû-ködõnek köszönetet mond és a további munkájához kíván Jószerencsét!

Dr. Bohus Géza robbantásvezetõ

Új OMBKE szakcsoport alakult

2013. június 1-jén 15 fõvel megalakult a Kõolaj-, Földgáz-és Vízbányászati Szakosztály �Magyar Horizont� Szakcso-portja, amely a Magyar Horizont Kft.-nél dolgozó OMBKEtagokból alakult, de máshol alkalmazásban lévõ, illetvenyugdíjas szakemberek is jelentkezhetnek. A szakcsoport akõolaj- és földgázbányászat, valamint a geotermia területén aMOL cégcsoporton kívül tevékenykedõ cégeket érintõmûsza-ki-gazdasági kérdésekkel kíván foglalkozni, célja, hogy bõvítsea kõolaj- és földgázbányászat iránt érdeklõdõ OMBKE szak-emberek körét, vezetõje Ernyey Ibolya.

GPA

EMT VI. Tudomány- és Ipartörténeti Konferencia

Az idén Szatmárnémetiben a Református Gimnáziumadott otthont az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság VI.Tudomány- és Ipartörténeti Konferenciájának. A konferenciarésztvevõi megemlékeztek a nagy elõdökrõl, illetve a kima-gasló tudományos és mûszaki teljesítményekrõl.

A konferencia egy szép tanulmányi kirándulással kezdõ-döttWanek Ferenc szakszerû vezetésével a történelmi Szatmárazon fontosabb helyeinek megtekintésével, melyek többnyirea történelembõl és irodalomból ismertek, de egyelõre elkerü-lik õket a turista útvonalak.

A konferenciát Wanek Ferenc megnyitója után FodorTamás kolozsvári magyar fõkonzul köszöntötte, majd azOMBKE részérõl dr. Gagyi Pálffy András, az MMK részérõlHolló Csaba köszöntötte az egybegyûlteket. Tizenöt magasszínvonalú elõadás hangzott el, többek között Bandi ÁrpádMarosvásárhelyrõl ismertette a Pávai-Vajna családdal kapcso-latos kutatási eredményeit, Makai Zoltán Nagyváradról�Bauxitbányászat Biharmegyében�,Tóth JánosZalaegerszeg-rõl �A Magyar kõolajfeldolgozó-ipar története a XIX. századvégéig� címmel tartottak elõadást.

GPA


most is csúszott a program. Közben fel tudtuk mérni,hogy a német, osztrák, lengyel, cseh küldöttségek mel-lett létszámban a szlovák bánya- és kohóvárosok, -vidé-kek is kitettekmagukért. MiMagyarországról 500-nál istöbben lehettünk, s magunkkal hoztuk a legtöbb zene-kart és kórust.

Kicsit érdekes volt a szervezõktõl, hogy a menet in-dulása elõtt aranyos mazsorett csoport, majd egylengyel jazz együttes adott mûsort. Ezután egyszer csakelindultunk. A közel 500 m-es kört kicsit több mint egyóra alatt tettük meg. A nézõsereg nem kis öröméremenet közben énekelve s zenélve. Jó volt hallani: �hajrámagyarok�, s látni a jókedvûen integetõ helyi embe-

reket. Néhányan még sört is osztottak nekünk, a sorok-ban vonulóknak, ki ne száradjunk az erõs napsütés és ahosszú út miatt. Végül a színpadhoz visszaérve énekelnikezdtük a Bányászhimnuszt, melyhez a soknyelvû tö-megmáris saját nyelvén csatlakozott! Ezután ott folytat-tuk, ahol elõzõ este abbahagytuk. A sátrakban beszél-getve kóstolgattuk a felvidéki szomszédok kiváló fõztjéts az isteni nedût.

Vasárnap azután ki-ki hazaindult, útján az elmúlt na-pok kellemes élményei kísérték az elkövetkezõ hétköz-napokba.

Livo László

A �nagy csapat� a szétrobbantott tömbökkel(Bohus, Weisz, Hevesi)


A szénhidrogének és keletkezésük

A szénhidrogének olyan szerves vegyületek, ame-lyek kizárólag szén és hidrogén atomokból állnak, ezekképezik a kõolaj és a földgáz alapját. A kõolaj és a gáz-kondenzátum (melyet az ipari terminológia rendszerintkönnyû olajként aposztrofál) gyakorlatilag pentánt(C5H12) és annál nagyobb szénatom-számú (C6, C7 ésígy tovább) szénhidrogén vegyületeket tartalmaz. Ter-mészetes formájában ezenkívül tartalmaz még másanyagokat is, mint rétegvíz, földgáz, kén és más ásványianyagok. Ezzel szemben a földgáz fõként metánt tartal-maz, illetve kisebbmennyiségben etánt, propánt, butántés változó, ám általában nem jelentõs mennyiségû, ne-hezebb szénhidrogéneket is. A kõszén és a szénhidrogé-nek keletkezésének két, széleskörûen ismert elméletevan. Mi most maradjunk a leginkább elfogadott és ke-letkezésével logikusabban származtatott elméletnél, eza biogén elmélet. Ennek a könnyen érthetõ lényege az,hogy az általános iskolai biológia órákról jól ismert fo-toszintézis során a növények a napenergia felhasználá-sával a szén-dioxidot oxigénre és szénhidrátokra bont-ják. A növények elpusztulását követõen az elhalt növé-nyeket tartalmazó üledék egyre mélyebbre és mélyebb-re temetõdik el, s ahogy növekszik az eltemetõdésmély-sége és az ezzel együtt járó magas nyomás és a hõmér-séklet, a szénhidrátok átalakulnak szénhidrogénekké.Ez a folyamat az úgynevezett anyakõzetekben játszódikle, amelyek általában finom-szemcsés kõzetek, közis-mertebb néven fekete agyagmárga vagy szénpala. A kõ-szén többnyire felszíni eredetû növényekbõl alakul ki. Akõolaj, mely folyékony szénhidrogén, nagy valószínû-séggel egyszerû tengeri növények és állatok (plankto-nok) maradékából származik, míg a gáz halmazállapotúföldgáz egyéb szárazföldi és tengeri eredetû szerves hul-ladékokból jön létre, a szén és a kõolaj keletkezésénélsokkal magasabb nyomáson és hõmérsékleten. E té-nyek alapján, ismerve az adott geológiai szerkezet törté-

netét (a szerkezet-kialakulás sebességét, a nyomás- éshõmérsékletváltozásokat az évmilliók során), a geoló-giai kutatások megtervezésekor nagy valószínûséggelmeg lehet becsülni nem csupán a szénhidrogének elõ-fordulási helyét, de azt is, hogy milyen szénhidrogéntvárhatunk a kutatásainkból. Földünk emberi léptékkelmérve nem igazán ifjonti, hiszen több mint 4,5 milliárdéves, és története során bõven belefértek ezek az igenhosszú �képzõdési� idõszakok, amelyek sok-sok millióévet, egyes esetekben több százmillió évet jelentenek aszénhidrogének keletkezése szempontjából. Érthetõ,hogy ez igen nehezen felfogható a mi érzékeinkkel, hi-szen rohanó világunkban sokszor még amásodpercek ishosszúnak tûnnek, különösen, ha hozzátesszük, hogy azemberiség nagyjából 6-12 ezer évesnek tekinthetõ a Föl-dön. Így mindaz, amirõl most beszélünk nagyságren-dekkel korábban kezdõdött el. Természetesen az is igaz,hogy ezek a folyamatok nem fejezõdtek be, így szénhid-rogének példáulmost is keletkeznek, de ez a keletkezésifolyamat szabad szemmel nem követhetõ lassúságú,ezért senkinek nem javaslom, hogy odaüljön egy ilyenkísérlet mellé, hacsak nincs ráérõ 10 millió éve.

A keletkezett szénhidrogéneket a földkéregben azegymáson kialakult különbözõ kõzetrétegek, azaz ageológiai szerkezetekben folyamatosan jelenlévõ hatal-mas nyomás arra készteti, hogy a kisebb ellenállás irá-nyába, a jobb áteresztõ-képességû kõzetek felé vándo-roljanak (migráció) a különbözõ kõzetek között, egé-szen addig, míg valahol egy üledékes kõzetben (legtöbb-ször homokkõ vagy mészkõ alapú kõzetekben) csapdá-zódjanak. Csapda hiányában egészen a felszínig is eljut-hatnak a szénhidrogének. A természetben sokfelé for-dulnak elõ olajkibúvások (például a kiváló írónk,Gárdonyi Géza: Egri csillagok címû könyvébõl is jól is-mert szurok), vagy gázkifúvások is. Tehát a szénhidrogé-nek nem valamiféle föld alatti nagy üregekben, barlan-gokban találhatók, hanem az üledékes kõzetek pórusai-ban. A könnyebb érthetõség kedvéért képzeljünk el egy

Palagázról közérthetõen � nem csak környezetvédõknekHOLODA ATTILA PhD okl. olajmérnök, MBA menedzser, ügyvezetõ igazgató Aurora Energy Kft.

Jelen összeállítás nem csak és nem elsõsorban a szakmában járatosoknak készült, így a szakmával fog-lalkozók számára jól ismert elveket és gondolatokat is tartalmaznak. Ez azért indokolt megközelítés, mert aközös Alma Mater, az egyesület és hagyományaink mellett a bányászati szakma is igen erõsen specializáló-dott � így pl. más felfogásban ismerik a földtani-geológiai jelenségeket a vizesek, a geotermikusok, az érc-,vagy éppen a szénbányászok, sõt a szénhidrogén-bányászatra is jelentõs specializálódás jellemzõ. Gondol-junk csak a fúrósokra, a lyukbefejezõkre, a mûveléstervezõkre, vagy éppen a kõolaj- és földgázszállítókra ésmég számos más különleges szakterületen dolgozókra. Az összeállítás tudatosan azt az olvasóközönségetcélozza meg, amelyik nem, vagy csak érintõlegesen foglalkozik ezzel az igazán speciális szakterülettel. Nemtitkolt cél a sokszor szakmaiatlan téma-megközelítések valódi, reális bemutatásával eloszlatni, vagy legalábbminimálisra mérsékelni azokat az aggályokat, amelyek a �palagáz kutatás-termelés� tevékenységével kapcso-latosan mind hazai, mind nemzetközi szinteken is � leginkább a környezet védelméért aggódók körében � egy-fajta indokolatlan és a realitásokat nélkülözõ, vagy éppen tudatosan félreértelmezõ �veszély-érzeteket� gene-rálnak.


igen kemény és szabad szemmel nem is látható, pici pó-rusokat és azokban kõolajat és földgázt tartalmazószerkezetet, mely igen hasonlít a közismert szivacshoz.Az esetek nagy többségében ez a �szivacs� a homokkõ.A szénhidrogének sok millió éves föld alatti �vándorlá-sukat� akkor fejezik be, ha egy olyan kõzettel (agyag-márga, vagy csak egyszerûen márga) találkoznak, ami-nek sokkal, de sokkal rosszabb az áteresztõ-képessége.Itt megállnak és felhalmozódnak, azaz csapdázódnak(1. ábra). Ezeket a geológiai csapdaszerkezeteket kutat-ják a geológusok, hogy vízre (ivóvízre és geotermikustermálvízre), olajra vagy földgázra leljenek. A köznyelvis jól ismeri a vízzáró rétegnek nevezett agyagot, amiilyenformán egy csapdaként lehetõvé teszi számunkra,hogy az adott helyre lefúrva vízhez, vagy éppen szénhid-rogénhez jussunk.

Palagáz, vagy mi?

Igen gyakran a sokmillió éves földtörténetünk soránkeletkezett szénhidrogének olykor már ezekben azagyagmárga kõzetekben (anya-kõzet) is � rögtön kelet-kezésükkor � beszorultak, és egyáltalán nem voltakképesek sehova sem odébbvándorolni, migrálni. Ezekaz úgynevezett nem-hagyományos szénhidrogének. Ésitt álljunk meg egy szóra!

A közvélekedésben egyszerûen �lepalagázozott�nem-hagyományos vagy nem-konvencionális szénhidro-gén egy gyûjtõfogalom (2. ábra). A palagáz ugyan szin-tén nem-hagyományos szénhidrogén, de nem mindennem-hagyományos földgáz palagáz! Sõt, a �palagáz�kifejezés is önmagában egy elég helytelen fordítás ered-

ménye, sokkal jobban kifejezi a valódi lényeget, ha in-kább agyagmárga-gáznak hívjuk. Fogadjuk el, olyan,hogy olajpala (mely a nem-hagyományos kõolaj egyik,de nem egyedüli formája) létezik, de palagáz nem, ne-vezzük a könnyebb érthetõség kedvéért egyszerûen így:márgagáz! De ahogy említettem is, a márgagáz csupánegyik elõfordulása a nem-hagyományos földgáznak,amelynek ezenkívül még több formája is létezik. Ilyenpéldául a szénbenmegkötve elõfordulómetán (coal bedmethan=CBM), amely a szénbányászok életét megke-serítõ és sajnos sokszor elvevõ sújtólégrobbanásokértfelelõs. Hazánkban nagyobb mennyiségben ilyen me-tángáz a Mecsekben fordul elõ, az idõ elõtt felhagyottszénkészletekben. De a nem-hagyományos földgázokcsoportjába tartozik a néhány éve közismert Makói-árokban lévõ elõfordulás is, melyet a szaknyelv meden-ce-közepi gázfelhalmozódásnak (Basin Centered GasAccumulation = BCGA) hív, mely a következõ nagycsoport bizonyos elõfordulási formája. Ez a nagy cso-port a nem-konvencionális gázok között, a tömött ho-mokkõ tárolókõzetekben elõforduló �tömött gáz� (tightgas), amely jelentõsen különbözik amárgagáztól, hiszennem az agyagmárga pórusaiban szorult meg a földgáz,hanem egy igen tömött állagú, rendkívül rossz át-eresztõképességû homokkõben. AMakói-árokban lévõszénhidrogén is ilyen homokkõben szorult be az árok le-süllyedésekor, így lett belõle BCGA, azaz medence-kö-zepi gázelõfordulás. Tehát: a makói elõfordulás NEMpalagáz (márgagáz). Mint ahogyan a sokat emlegetettlengyel �palagáz forradalom� sem csak márgagázokrólszól, hanem több területen �tömött gázról� beszélhe-tünk. Tudjuk be ezt a tévedést a szakmailag inkompe-tens sajtómunkások � sok esetben bántóan � leegysze-rûsítõ nyelvezetének, amelyet azután szívesen vesznekát politikusok és az egyszerû olvasók egyaránt. A nem-konvencionális szénhidrogén legnagyobb csoportját vi-szont nem is a márgagáz, nem is a szénbe ágyazódottmetán vagy a tömött tárolókba szorult gáz jelenti, ha-nem a mélytengerek alján megrekedt gázhidrát-elõfor-dulások. A gázhidrát egy speciális képzõdmény, amelyföldgázból és vízbõl jön létre, bizonyos hõmérséklet ésnyomás hatására, és leginkább a �hókásához� hasonlít-ható. Ez a �gázhidrát� sokszor megkeseríti a földgázszakemberek életét, amikor a vezetékekben kialakulvamegakadályozzák a gáz áramlását, komoly mûszaki ésbaleseti problémákat okozva. (Zárójelben jegyzemmeg, hogy a gázelõkészítési technológia feladata éppenaz, hogy egyáltalán ne legyen víz a földgázban, mert ahidrátképzõdésmegakadályozná a rendszerekmûködé-sét. Ennek ismeretében igazságtalan azzal vádolni agázipari szakembereket, hogy szánt szándékkal �vize-zik� a gázt! Éppen ellenkezõleg.)

Jelenlegi ismereteink szerint a nem-hagyományosszénhidrogének mennyiségüket tekintve sokszorosanmeghaladják a hagyományos úton (keletkezés, vándor-lás, csapdázódás) létrejövõ kõolaj- és földgáztelepekbenmegkutatott és kitermelés alatt lévõ, vagy éppen meg-kutatás elõtt álló szénhidrogéneket. Erre szívesen alkal-mazzák is a szénhidrogénfajták �piramisábrázolását�

1. ábra:Migráció és csapdázódás

2. ábra: Földgáz-elõfordulások sematikus ábrája:konvencionális nem társult gáz, homokkõ, záróréteg,gázban gazdag pala, tömött homokkõ-gáz, konven-cionális (olajjal) társult gáz, szénben kötött metán


(3. ábra), melyben a hagyományos szénhidrogének csu-pán a piramis csúcsát jelentik!

Nagyon fontos tudni: a nem-hagyományos kõolaj ésföldgáz nem csupán keletkezésében, de kitermelésitechnológiáját tekintve is �nem hagyományosnak�mondható, a piramis alkotóelemeinek nagy részéhezpéldául még nem is áll rendelkezésünkre megfelelõtechnológia. Tekintsük át most egy kicsit a kõolaj ésföldgáz kutatásához és kitermeléséhez szükséges tudástés technológiát.

A kõolaj és földgáz kutatása és termelése

Eredetileg a szénhidrogének elsõ kutatási próbálko-zásait a felszínen valahol megjelent (leginkább kõolaj)kibúvások nyomán, illetve véletlenszerû feltárások nyo-mán (például kútásás, vízkútfúrás) feltárt elõfordulásokmegtalálásából eredeztetjük. Ma már természetesen atudomány és a technika fejlõdésével korántsem a vélet-lenen múlik a szénhidrogének felfedezése, hiszen azthosszú geológiai elméleti kutatómunka és gondosanmegtervezett kutatási tevékenység alapozza meg. Aszénhidrogének kutatása során a geológusok felhasz-nálják a korábban feltárt és rendszerezett földtani isme-reteket, geológiai adatbázisokat, térképeket és tanulmá-nyokat. Tekintettel a szénhidrogének keletkezése feje-zetben taglalt elméletekre, leginkább korábban felfede-zett, de még nem feltárt üledékes kõzetek keletkezésihelyére fókuszálva, különbözõ további vizsgálatokkal,földtörténeti elméletekkel alapozzák meg a leendõ ku-tatás helyét. A perspektivikusnak ítélt területeken a leg-korszerûbb geofizikai módszerek alkalmazásával szeiz-mikus méréseket végeznek el a szerkezeti és sztratigrá-fiai csapdázódások lehetõségeinek beazonosítására. Akijelölt objektumokat, geológiai szerkezeteket fúrásoskutatással tárják fel. Ezt hívjuk kutatófúrásnak (wildcat). A fúrással érhetõk el a célobjektum sokszor többkilométer mélységben lévõ rétegei. A fúrás a szénhidro-gének kutatásának és termelésének egyik leglátványo-sabb és egyben legveszélyesebb tevékenysége. A tevé-kenység során egymáshoz csavart rudazat végén lévõspeciális fúró forgatásával roncsolják szét az átfúrásraszánt rétegeket, lyukat mélyítve egészen a megcélzottrétegig. A fúrás során elmart kõzeteket a fúrási iszap se-gítségével öblítik ki a felszínre, és egyúttal ennek a víz-alapú fúrási iszapnak feladata az is, hogy az átfúrt réte-gekben lévõ különbözõ folyadékok (víz, olaj, gáz) fel-

színre áramlását is megakadályozza, mivel az éppen al-kalmazott fúrási folyadék (iszap) sûrûséget ennek meg-felelõen határozzák meg és állítják be. A fúrás mélyíté-sével a használt és cementezéssel rögzített béléscsövekmérete egyre szûkül, így az elkészült fúrólyuk a végénegy teleszkópos, fejtetõre állított távcsõre emlékeztet(4. ábra). Azt, hogy hol, milyen átmérõjû és szilárdságúcsövet alkalmazzanak, a betervezett rétegsor és a várha-tó nyomás-hõmérséklet páros határozza meg. A fúrássorán kiöblített kõzetek elemzésével mindenkor ponto-san tudjuk, hogy milyen kõzetben járunk, és ott milyenfolyadékkal (vagy gázzal) telített az adott réteg. A fúróátmérõje természetesen nagyobb lyukat készít, mint abelehelyezett acélcsõ, ezért a csõ fala és amegfúrt kõzetközötti teret cementtel töltjük ki, ami megszilárdul, ígynem csupán biztonságosan rögzíti a béléscsövet az át-

3. ábra: Szénhidrogénfajták piramisa

4. ábra: Fúrólyuk-szelvénymélység, (földtani)kor, formáció, kõzet,

iszap(sûrûség), béléscsövezés, kút

5. ábra: Perforálás


fúrt kõzetrétegekhez, hanem egyúttal megakadályozza,hogy az egyik rétegbõl kikerülõ folyadék (vagy gáz) át-áramoljon a másik rétegbe, mondjuk az olaj a vizet tar-talmazó rétegekbe. A lecsövezett lyukakban a bélés-csöveken belülre beépítenek egy � jóval kisebb átmé-rõjû � kifejezetten a szénhidrogén felszínre hozatalátszolgáló, ún. termelõcsövet is. Ahhoz, hogy szénhidro-gént tartalmazó rétegekbõl a kõolaj vagy a földgáz be-jusson a csõ belsejébe, és ezáltal a felszínre hozható le-gyen, a béléscsövet perforálni kell, azaz egy mélységbelejuttatott szerkezet (perforátorpuska) segítségével, kis�lyukakkal� kell �átlõni� a béléscsövet, így teremtvemeg a réteg és a kút közötti közvetlen kommunikációt(5. ábra). Ezt követõen a csõ belsejében, a benne lévõfolyadék sûrûségének csökkentésével, a rétegnyomás-nál kisebb nyomást hozunk létre, aminek következ-tében a rétegbõl a folyadék/gáz a kisebb nyomású hely-re, tehát a kútba és azon keresztül � amennyiben a ré-teg energiája (nyomása) elegendõ ehhez � a felszínreáramlik. A perforációt követõen a kutat, illetve ezenkeresztül a réteget tesztelik, hogy a pontos áramlási ka-pacitásokat és folyadéktulajdonságokat meghatároz-hassák. Ilyenkor van lehetõség a jobb beáramlás stimu-lálására is, amit legtöbbször a rétegek savazásával vagyrétegrepesztéssel szoktak elérni. És itt álljunk megismét egy kitérõre!

Rétegrepesztés, a mumus

A nem-hagyományos szénhidrogének kitermelésé-nek környezetvédelmi és alkalmi �vádlói� rendszeresenemlegetik a rétegrepesztést, mint mumust, ami mindenbajok okozója. Jól látható, hogy a rétegrepesztést, mintbeáramlást stimuláló eszközt már igen régen (több évti-zede!) alkalmazzák a kõolaj- és földgázbányászatban,tehát egyáltalán nem újdonságról, valamilyen új és kü-lönösen veszélyes tevékenységrõl van szó. Sõt, általábanis elmondható, hogy a nem-hagyományos és hagyomá-nyos szénhidrogének fúrási technológiája és eszközeisemmiben nem különböznek egymástól. Ugyanazok afúróberendezések, ugyanazok a kútban alkalmazott esz-közök, semmilyen titkos (különösen nem eltitkolt!)technikai trükk nincs. A repesztés során lehetõvé tesz-szük, hogy a rossz áteresztõképességû kõzetek pórusaiközött jobb, hatékonyabb legyen a kommunikáció, azazmesterséges csatornákat hozunk létre a kút és a szén-hidrogént tartalmazó rétegek között. Ehhez vízbázisú,úgynevezett repesztõ folyadék (vagy tiszta víz = slickwater treatment) benyomásával megrepesztjük a több ki-lométer mélységben lévõ réteget (és csak azt!), majd akorábban szivattyúkkal benyomott folyadék visszanye-résével, egy szintén mesterséges mûhomokkal (prop-pant) töltjük ki a repedést, nehogy összezáródjanakezek a kis csatornácskák! Itt természetesen nem méte-res kiterjedésû repedésekrõl van szó, hanem egészen kisátmérõjû, néhány centiméteres/milliméteres repedés-rendszerekrõl, amelyek áteresztõképessége természete-sen sokkal jobb az áramlás szempontjából, mint a kõzeteredeti áteresztõképessége (6. ábra).

Fontos tudni: a repesztésre szolgáló folyadékot (vízés repesztõanyag) teljes egészében visszatermeljük akútból, mely tisztítás után ismét ugyanolyan víz lesz,mint korábban volt, azaz nem helytálló az a kör-nyezetvédõi riogatás sem, hogy iszonyatos mennyiségûvizet pocsékolnak el a repesztések során, ezzel is kör-nyezetvédelmi kárt okozva! Való igaz, egy ilyen mûve-lethez igen sok, akár több ezer köbméter vízre is szük-ség lehet. Ám jól látható, hogy az csak eszközként leszfelhasználva, majd ezt követõen ismét hasznosítható,akár egy újabb repesztéshez is felhasználható. A maitechnikai színvonal lehetõvé teszi, hogy a repesztés so-rán alkalmazott folyadékrendszerek teljesen zárt tech-nológiában mûködjenek, így a repesztõ folyadék sem akútban lévõ egyéb vízadó rétegeket, sem pedig a fel-színi környezetet nem szennyezi. A kút mélyítése soránátfúrt, vizet tartalmazó rétegek védelmét szolgálja a ko-rábban vázolt cementezési technológia is � azaz szósincs róla, hogy az átfúrt víztartó rétegek a mûvelet so-rán károsodnának.

Ahogyan arról korábban beszéltünk, a nem-hagyo-mányos szénhidrogének esetén a kõzet áteresztõképes-sége igen rossz, gyakorlatilag nulla, így repesztés nélküla kõolaj vagy földgáz képtelen eljutni a kútba, illetveazon keresztül a felszínre, mert a saját pórusai (ame-lyekben ott a bezáródott kõolaj vagy földgáz) közöttsemmilyen összeköttetés nincs. Mivel a rétegrepeszté-sekkel ezekben az igen kemény és nagy szilárdságú kõ-zetekben nagyon nehéz repedésrendszereket létrehoz-ni, így egy-egy repesztés hossza jó esetben is csupán 100-150 m lehet. Ez viszont azzal jár, hogy ilyen kutakbólsokkal többet kell fúrni ahhoz, hogy a rétegekben lévõszénhidrogént a lehetõ legnagyobb mértékben kiter-melhessük. Tehát a leglátványosabb különbség a hagyo-mányos és nem-hagyományos szénhidrogén termelésbeállítása között, hogy nagyságrendekkel több kútra vanszükség, mint normál esetben.

Csak példaként, a jobb érthetõség végett: a legna-gyobb magyarországi hagyományos szénhidrogén mezõaz Algyõ-mezõ. Ennek letermeléséhez az elmúlt közel

6. ábra: Rétegrepesztés


50 év során ezeregynéhány kútra volt szükség. Ez bor-zasztóan nagy szám, de ha hozzátesszük, hogy az algyõimezõben egymás felett és alatt több tucat földgáz, és kõ-olajréteg található � ezek eléréséhez és szeparált terme-léséhez szükséges volt egy ilyen mértékû kúthálózat ki-alakítása. Ugyanakkor a Makói-medence feltárásához,csak az ismert nagyságát tekintve � amennyiben valóbanigazolódik a gázelõfordulás mûrevalósága � 30 év alattlegalább 2000 kút fúrására lesz majd szükség. Ez meny-nyiségben az algyõi kútszámnak a duplája, míg idõbenalig több mint a fele. Most arra külön nem is térnék ki,hogy ehhez a mennyiségû kúthoz, nemhogy Magyaror-szágon, de egész Európában sincs elegendõ fúróberen-dezés. Egy ilyen feladat végrehajtásához azt is tudnikell, hogy csak hazánkban több ilyen mély medence van(a 7. ábra ezeket mutatja be), nem csupán a Makói-árok, és Európában több ország � mostanság leginkábbLengyelország � készül hasonló nem hagyományoskészletek feltárására, tehát komoly szervizoldalifejlesztésekre lesz szükség ahhoz, hogy ebbõl bármi isvalóra váljon.

Félelmek, kockázatok a márgagázfúrása és kitermelése során

A reális lehetõségek megismeréséhez szükséges át-tekinteni azokat a részben jogos, legtöbbször viszontalaptalan félelmeket és kockázatokat, amelyek amárga-gáz (palagáz) európai meghonosítását övezik, leggyak-rabban a környezetvédõk részérõl. Õszintén remélhet-jük, hogy a politikai kommentelõktõl már megszokottés számukra bizonyára teljes kielégülést okozó stílussalellentétben, a harcos környezetvédõkhöz is eljut ez azírásos anyag, vagy akár az interneten is elolvashatják ezta bejegyzést, mielõtt éles kritikai megjegyzésekkel tá-madnák ezt a tevékenységet, hátha megkapják benne aválaszokat azokra a tipikus kérdésekre, amikkel a már-gagázkutatásokat támadni szokták. Azért fogalmaztammeg ezt a gondolatot elõre, mert igen rossz tapasztala-taim vannak e téren, és rendre azzal találkozom, hogycsak el kellett volna olvasni, mielõtt kritizálni kezdik a

témát � hiszen él az a közmondás,miszerint: �ha hallgattál volna,bölcs maradtál volna�.

Elõször is kezdjük a leggyako-ribb tévedéssel, miszerint a föld-gáznál roszszabb/drágább/szeny-nyezõbb a márgagáz (palagáz).Nincs itt semmi csoda, a palagáz is�igazi� földgáz, pontosan ugyan-olyan alkotóelemekbõl � javarésztmetánból � áll, és az égadta vilá-gon semmi különbség nincs köz-tük. Ha elfogadjuk azt a közismertmondást axiómának, miszerintegyik tojás olyan, mint a másik,akkor példaként azt tudnámmondani, hogy a palagáz és aföldgáz között annyi a különbség,

mint a svéd tyúktojás és a magyar tyúktojás közt, azazsemmi. Viszont könnyen elképzelhetõ, hogy a tyúkokfenn északon, mondjuk a hideg és a kevés napfénymiatt, kevesebbet és nehezen tojnak, így fajlagosan asvéd tojás elõállítása többe kerül, mint a magyar, deamikor a serpenyõben sül, addigra ez már senkit nemérdekel. A tojás az tojás. Tehát megállapíthatjuk, hogy apalagáz se nem jobb, se nem rosszabb, mint a földgáz,hanem ugyanaz.

Amásik közismert vélekedés, hogy a márgagáz (pala-gáz) mélyebben található, ezért lassabban jön fel a fel-színre. Nos, ez sem feltétlenül igaz, mert a kérdés azon-nal az: mihez képest mélyebben? Az európai nem-ha-gyományos készletek 3500-8000méteresmélységben ta-lálhatók, míg az észak-amerikai kontinensen a gázár-forradalmat okozó �palagáz� készletek ennél sokkalmagasabban (kevésbé mélyen), 500-2000 méteres mély-ségbenmár elõfordulnak. Szóval, önmagában amélységnem definitív eleme a nem-hagyományos földgáznak.Erre jellemzõ példa lehet, hogy a horvát-magyar hatá-ron található Barcs-Nyugat földgázmezõ, amelynek amélysége átlagosan 4000-4300 méter � noha kétszerolyan mélyen van, mint az USA-ban található márga-gáz-készleteket tároló szerkezetek � nem márgagáztá-roló-szerkezet, hanem normál, hagyományos földgázte-lep. Való igaz, az európai hagyományos elõfordulások-hoz képest a nem-hagyományos földgáz esetén komo-lyabb mélységrõl beszélhetünk, ami egyértelmûen drá-gább technológia és technika alkalmazását jelenti. Vi-szont � és erre majd még visszatérünk � ez a jelentõsmélységbeli különbség az amerikai és az európai elõfor-dulások között egyértelmû és határozott különbözõsé-get is jelent azok egyéb környezeti és felszín alatti víz-készletekre gyakorolt hatását tekintve. Miközben sok-szor és sokfelé szívesen hangoztatjuk különbözõségün-ketmás országok és kontinensek gyakorlatához és az ottlévõ körülményekhez képest, ez esetben a harcos kör-nyezetvédõk szívesen és gyakorta hangoztatják aggá-lyaikat, kizárólag az amerikai analógiákra alapozva.(Ebbõl is látszik, hogy az alapos és a helyi körülménye-ket és sajátosságokat is figyelembe vevõ utánajárás

7. ábra:Mély medencék Magyarországon


bizony nem az erõssége ezeknek a szervezeteknek. Haa Greenpeace azt mondta, hogy veszélyes és környezet-szennyezõ a palagáz, akkor az szerintük az és kész.)

Egy újabb gyakorta hangoztatott �nyomós érv�, hogy(és ezt most szó szerint idézném, mert ekkora sületlen-séget nem tudnékmagamtólmég kigondolni sem): �Míga megfúrt földgázlencsébõl a kõzetrétegek nyomása miattévekig �magától� jön fel az energiahordozó, a palagáz ki-nyeréséhez éjjel-nappal robbantani kell, vagy pumpálni amélybe a vegyszeres vizet.� Ez az állítás olyan mértékbennélkülözi az azonosságot a valósággal, hogy még bírála-tával foglalkoznom is szakmai megaláztatást jelent, demégis kivételt teszek. Miközben korábban arról írnak,hogy mennyivel mélyebben van és emiatt mennyivel na-gyobb a rétegben lévõ nyomás a nem-hagyományos elõ-fordulások mélységében, mint a hagyományosnál, egykönnyed logikai fordulattal a bíráló immár arról beszél,hogy ez mégiscsak kevés, és a márgagáz nem képes ma-gától felszállni a kútban. Érdekes logikai bukfenc, külö-nösen megfejelve egy �éjjel-nappal robbantani kell� ki-tétellel, aminek aztán az égvilágon semmi köze nincsamúgy a rétegnyomáshoz, a �vegyszeres víz pumpálásá-ról� nem is szólva. Ahogyan azt a repesztésrõl szóló fe-jezetben is leírtam, a rétegek repesztéséhez leggyakrab-ban nem robbantanak, különösen nem �láncrobbanta-nak�, hanem folyadéknyomás segítségével megrepesz-tik a kõzetet. Viszonylag sokszor kell ilyet csinálni, mivela repedések könnyen összezáródhatnak, de azért az �éj-jel-nappal� kifejezés még az írói szabadsághoz is kissédurva elrugaszkodás a valóságtól. A �vegyszeres vízpumpálása� pedig vélhetõen arra a savazási mûveletreutal, amely a hagyományos szénhidrogén-termelésbenis szokásos (tehát megint csak nem a palagázter-meléshez kapcsolódó újdonságról van szó!) savasáztatást jelenti, melynek az a funkciója, hogy kiáztassa arepedésekbõl mindazon mechanikai-kõzettani szeny-nyezõdéseket, amelyek akadályozzák a gáz beáramlásáta kútba. Tehát megint szó sincs folyamatos és éjjel-nap-pali mûveletrõl, idõnként kell ilyet elvégezni, amikorcsökken a beáramló gáz hozama.

A repesztéshez kapcsolódó félelmek gyakori felna-gyított kiváltója a repesztések okozta szeizmikus rengé-sek, kisebb-nagyobb földrengések. Nem zárható ki,hogy azokban a térségekben, ahol a természetes föld-rengések kialakulása gyakorinak mondható, valóban le-het veszélye annak, hogy szeizmikus hatások felerõsítikazok kialakulását, úgymond �rásegítenek� a kisebbföldrengésekre. Ezt ugyan eddig valójában sehol nemsikerült minden hitelt érdemlõen bebizonyítani, a több-nyire �független� szakértõi véleményekrõl utóbb min-dig kiderült, hogy valamilyen egyéb lobbiérdekek szol-gálatában születtek. Jellemzõ a téma felvetésére, hogyha a palagáz-kitermelésben leginkább érintett � ráadá-sul földrengések valószínûségét tekintve is kiemelt pozí-ciót elfoglaló � Egyesült Államok földrengésszámaitnézzük meg, akkor egy amerikai geológiai konferenciánelõadást tartó, dr. Andrew Michael nevû geológus kutatá-saira hivatkozva megállapította, hogy a �Jövõben bekö-vetkezõ nagyobb erejû földrengések valószínûsége nem

nõtt, igaz nem is csökkent�. A hazai nem-hagyományoselõfordulások tekintetében egyértelmûen megállapít-hatjuk, hogy � mivel a hazai földrengések bekövetkezé-sének valószínûsége és az eddigi földrengéstörténetbentapasztalt mérete is igen alacsony � a magyarországimárgagázkutatások földrengések kialakulására gyako-rolt hatása minimális, gyakorlatilag kizárható. Ugyan-akkor jogosan elvárható, hogy a kutatásokat végzõ vál-lalatok gondoskodjanak ilyen irányú állandó szeizmikusmegfigyelõ rendszerek kialakításáról.

Káros- és veszélyesanyag-kibocsátás,mérgezõ anyagok a repesztésnél

Térjünk most rá az egyéb szennyezésre vonatkozófélelmekre, úgy mint zaj- és légszennyezés, metánkibo-csátás, radioaktív anyagok emissziója, illetve a repeszté-sek során használt vegyi anyagok veszélyei.

Mint minden iparszerû tevékenységnek, úgy a föld-gázkutak fúrásának is létezik zajártalma, és a rengeteg, afúróberendezésmûködtetéséhez szükséges eszköz szállí-tása miatt magas a szállópor-szennyezettség. Az elõbbimondatból is feltûnhetett: ez nem mondható csak a pa-lagázkutatás sajátosságának, hiszen mint korábban isemlítettem, ugyanaz a fúróberendezés, ugyanazok azeszközök végzik a hagyományos fúrást is, mint a nem-hagyományos esetében, így pontosan ugyanazokat a zaj-védelmi és levegõszennyezés elleni elõírásokat kell be-tartani, mint egyéb, normál fúrási mûveletek során. Te-hát az ezen a területen felmerülõ kockázatot igen ala-csonynak tekinthetjük, a létesítési engedélyek kiadása-kor valamennyi szakhatóság elõzetesen megadja azokataz elõírásokat, melyeket a tevékenység során rendszere-sen ellenõriznek is, így az ebbéli félelmeket mestersége-sen gerjesztettnek és erõsen eltúlzottnak tekinthetjük.

A radioaktivitás jelenlétének emlegetése mindenkor�kiváló� pánik-generálónak bizonyul, így a nyilatkozóknem sok kockázatot vállalnak egy ilyen kijelentéssel,elég csak bedobni a köztudatba, és máris zajos ellenál-lásba ütközik az engedélyezés � függetlenül annak igaz-ságtartalmától. Lássunk tisztán: a kõolaj- és földgázku-tatás nem radioaktív tevékenység. Radioaktív anyago-kat kizárólag egyes geofizikai mérések során alkalmaz-nak, igen kis mennyiségben, és az ilyen jellegû szennye-zés kibocsátásának mértéke gyakorlatilag zéró, földgáz-kút fúrásával kapcsolatosan senki soha nem hallott mégcsekély mértékû sugárzásról sem. Tehát egy újabb, mes-terségesen gerjesztett, valótlan vádaskodásról van szó.

A következõ ilyen � minden valós alapot nélkülözõ� sztereotípia, hogy �a palagáz-kitermelés során azon-ban 4-8 százaléknyimetán is felszabadul�. Az, hogy ez amûszaki nonszensz honnan került a �köztudatba� ésmire alapozva forog média-szerte, az kideríthetetlen.Miért/honnan szabadulna fel metán, és ha igen, akkormiért/mitõl több ez, mint a hagyományos gázkiterme-lésnél? Ahogyan azt korábban is bemutattam, a gázku-takból kiáramló gáz egy acélcsövön keresztül érkezik afelszínre, ahol egy újabb vezetékbe csatlakozva kerül bea gázgyûjtõ állomásokra. Minden gázkút szerkezetének


kialakítása során úgynevezett �gáztömör� menetekkelellátott termelõcsöveket használnak, éppen az esetlegesszivárgások elkerülése érdekében. Ismételten hangsú-lyozni szükséges: ezek ugyanazok a termékek, mint ahagyományos gázkutak esetén, és a kapcsolódó rend-szerek is azonosak. A fúrások idején, illetve olyan terü-leteken, ahol még hiányzik a gázinfrastruktúra a gázme-zõk környezetében, valóban szükséges velejárója lehet afúrási mûveletnek a fáklyázás, melynek során a kiter-melt gázt (éppen azért, hogy ne nyers � többek között azüvegházhatást a CO2-nél jobban erõsítõ �metánbandús� � állapotban kerüljön ki a légkörbe) elégetik. Afáklyázás mennyiségének csökkentése komoly környe-zeti és gazdasági probléma. Korábban a szibériai oroszkõolajtermelõket vádolták jogosan azzal, hogy az olaj-termelés intenzifikálásával nem fordítottak elég gondota nyersolajjal együtt kitermelt földgáz hasznosítására(ott a problémát az infrastruktúra szûkössége mellett aGazprom vezetékrendszereinekmonopol helyzete is fo-kozta), hanem inkább elégették azt, ezzel komoly leve-gõszennyezést okoztak Szibéria felett. Magam is sok-szor láttam repülõn szállva, micsoda éktelen füstgomo-lyok festették feketére az egyébként gyönyörû tajga fe-lett az égboltot. Az orosz vezetés azonban � félve azEU-ban egyre erõsödõ és az orosz olajat importáló tag-államokat akár komoly szankciókkal is sújtó elképzelé-sektõl � az utóbbi években komoly változásokat vezetettbe az elõírások szigorításában. Ugyan a kutatás soránmég továbbra is egyedüli megoldásként a fáklyázássalszabadulnak meg a termelt gáztól, de a tartós kiterme-lést már csak abban az esetben engedélyezik, ha az olaj-kísérõ gáz valamilyen módon (helyi áramtermelés, ré-tegnyomás fenntartási célú visszasajtolás stb.) hasznosí-tásra kerül. Nemrégiben viszont többen is arról cikkez-tek, többek között aFinancial Times is, hogy azUSApa-lagáz központjaiban (Észak-Dakotában és Texasban)olyanmennyiségben fáklyázzák el a számukra haszonta-lannak és túl olcsó mellékterméknek bizonyuló gázt,ami egy nagyobb amerikai város, mint Chicago vagyWashington teljes ellátására elég lenne. Ahogyan azt aMOL-os barátaim által üzemeltetett elemzõi blogban ismegjegyezték: �Tulajdonképpenmindenki olajat vagy ha-sonló folyadékokat szeretne találni, ezért már annyira ol-csó a gáz, hogy inkább mellékterméknek minõsül. Ilyenalacsony árak mellett nem térül meg az olajtermeléssel fel-színre kerülõ gáz elszállításához szükséges vezetékek, tan-kerek építése. Kellõ infrastruktúra hiányában ezért sok cégúgy látja, nincs más választása, mint a fáklyázás.�Ugyana magam részérõl ezt erõs túlzásnak tartom, és az eztigazoló fotó (8. ábra) is nagy valószínûséggel manipu-lált, de a jelenség bizony egyre erõteljesebben jelentke-zik, igen komoly környezetterhelést okozva. Viszontigen fontos idézni ismét csak a fentebb említett szakmaiblogot: ��Összességében � bár ezt a környezetvédõk felte-hetõen kevésbé hangsúlyozzák � az USA CO2-kibocsátásamég a fáklyázás ellenére is jócskán csökkent azáltal, hogytöbb gázt égetnek és kevesebb szenet��Meggyõzõdésem,hogy elõbb-utóbb kormányzati vagyUSA-államok szint-jén, szabályozókkal be fognak avatkozni a fáklyázások

ilyen mértékû elburjánzásába, és büntetõ adókkal, vala-mint a szükséges infrastruktúra kiépítésének támoga-tásával csökkenteni fogják ezt a pazarlást és környezet-szennyezést. Mindazonáltal lényeges hangsúlyozni,hogy ennek a nehezen érthetõ pazarlásnak a fõ oka �ahogy fentebb is idéztem � abban keresendõ, hogy azamerikai palagáztermelõk � talán paradox módon � mamár nem gázra, hanem a gázzal együtt kitermelt könnyûolajra hajtanak, mivel annak piaci ára jelentõsen meg-haladja a termelt gázét.

Beszéljünk akkor most a repesztések során használt,és ugyancsak szívesen ostorozott vegyi anyagokról. Azigen komoly vád így hangzik: ��A repesztéshez felhasz-nált vegyi anyagok jelentõs része veszélyes anyag: savak,biocidok, köztük számos rákkeltõ, hormonrendszert káro-sító anyag. Egy amerikai felmérés szerint a repesztés sorána földbe sajtolt folyadékban található 300 anyag 60 száza-léka károsíthatja az agyat és az idegrendszert, 40 százalékakárosítja a hormonrendszert és a harmada lehetséges rák-keltõ�� Elõször is a 300 anyag erõs költõi túlzás, nagy-ságrendileg sincs ennyiféle vegyi anyag a repesztõfolya-dékban. Ebben a hatalmas számértékben vélhetõenmármaga aH2O is külön vegyi anyagként szerepel, hoz-zá valamennyi � a természetben elõforduló és a vizek-ben természetes formájában található � vegyülettelegyütt. Az az állítás is, hogy ennek 60%-a károsítja azagyat, csupán feltételezés, amelyek a hivatkozott forrá-sokban sincsenek sem igazolva, sem bármiféle gyakor-lati vizsgálattal alátámasztva. Manapság gyakran lehetebben a témában olyan kijelentésekkel, megfogalmazá-sokkal találkozni, hogy olyan cikkekre hivatkoznak,amelyekben még csupán kutatási téma felvetésrõl szá-molnak be, és még nem igazoltak semmit. Érdemes ésszükséges tételesen számba venni, milyen anyagokat ishasználnak a repesztés során. Ezek: hipó, nátrium-klo-rid, citromsav, etilén-glikol, poliakril-amid, szóda, glu-tar-aldehid, izopropanol, guargumi, bórsavak. Borzasz-tóan hangzik, csupa ismeretlen, vagy éppen ismert, deveszélyesnek hangzó vegyület! Csakhogy ezek mind-egyike használatos a mindennapi életünk során, napmint nap az itt használt mennyiség többszörösével érint-kezünk, kenjükmagunkra vagy esszükmeg (9. ábra). Bi-zony, ezeket a ronda, �hormonrendszer-károsító� és�rákkeltõ� vegyületeket. Bizony ezek az anyagok talál-

8. ábra:Mûholdas éjszakai fénykép az USA-ról


hatók a mosó-, mosakodó- és egyéb tisztítószerekben, anõk száján pompázó ajakrúzsban, a dezodorjainkban,ezzel sózzuk meg az ételt, ezt keverik a gumicukorba ésa jégkrémbe, ezzel ízesítik az üdítõitalainkat. Hát eztényleg rettenetes � és hogy fokozzam még a megdöb-benést elárulom, hogy a repesztõ folyadékok 99,51%-anem más mint víz és homok, a maradék 0,49% csupána fentebb felsorolt �iszonytató� anyagok keveréke. Hátez tényleg elkeserítõ, nem? Fõleg annak tudatában,hogy mint korábban említettem, a repesztés maga egyzárt rendszerben történik, a lejuttatott folyadék jelentõsrészét visszatermelik és újra felhasználják, vagy éppenmegtisztítják. Amennyiben a technológiában semmi-lyen szivárgás nincs, így azoknak a környezetbe való ke-rülését kizárhatjuk. A felszín alatti vizeinket pedig védia fúrás során elhelyezett cementpalást.

Víz, víz, a drága víz!

Itt egy másik felvetésre kell reagálni, a felszín alattivizeink védelme, mint egyik legkritikusabb és leggyak-

rabban emlegetett veszélyforrás. Az elõzõekben márszó volt róla, hogy az európai és az észak-amerikai pala-gáz-elõfordulások mélység szempontjából erõsen kü-lönböznek egymástól, míg a felszín alatti víztároló réte-gek itt is, ott is a felszíntõl körülbelül 1800-2300méteresmélységben találhatók. Ebbõl következõen az észak-amerikai kontinensen, ahol a gázkészletek és a vízkész-letek között csekély (néhány százméternyi) a távolság,valóban több esetben elõfordult, hogy a repesztés soránhasznált anyagok, illetve a repesztéssel felszabadítottföldgáz megjelent a farmerek kútjaiban, meg lehetettgyújtani a csapból kifolyó gázt, illetve megmérgezték avízzel megitatott állatokat. Errõl készült az USA-banigen komoly környezetvédelmi, majd társadalmi vissz-hangot kiváltó Gasland (Gázország) címû dokumen-tumfilm is. Csakhogy � és itt utalnék vissza az észak-amerikai analógiák egy az egyben történõ hivatkozásá-nak helytelenségére � az európai kontinensen, a vízadórétegek és a nem-hagyományos gázelõfordulások kö-zötti távolság nem néhány száz, hanem több ezer méter.A hatalmas hõmérséklet- és nyomáskülönbségek mel-lett tehát a legfontosabb különbség a mélységben kere-sendõ. A legsikeresebb repesztések sem képesek 150-200 méteres távolságnál nagyobb hosszúságban a kõze-tekben repedéseket létrehozni, azaz nincs olyan repesz-tési technológia, amely a hazai � és általában az európai� adottságok mellett össze tudná repeszteni az aquiferrétegeket és az �európai� márgagáz rétegeket! Ez mû-szakilag egyszerûen lehetetlen (10. ábra). Tehát mindenerre hivatkozó és ezzel a veszéllyel riogató vészkiáltásnem más, mint indokolatlan és alaptalan hangulatkel-tés. Ugyancsak felesleges pánikgenerálás azzal valóijesztgetése a gyanútlan honpolgároknak, hogy ez atechnológia elfogyasztja elõlünk a drága vizet, ki fogunkszáradni, földjeink el fognak sivatagosodni. Nos, ezutóbbi lehetséges ugyan, de annak oka a klímaváltozás-ban keresendõ, és nem a márgagáz-termelés technoló-giájában. Igaz ugyan, hogy valóban nagy mennyiségû vízszükséges a repesztéshez, és egy-egy kútban 10-20

9. ábra: Egy tipikus repesztõfolyadék összetétele(az adalékok külön táblázatban)

Adalék Célja Hétköznapi alkalmazássavak segít az ásványok szétoszlatásában/feloldásában

iniciálja a repedéseket (repesztés elõtt) úszómedence-tisztításnátrium-klorid késlelteti a polimerlánc szétesését asztali sópoliakril-amid csökkenti a folyadék súrlódását a csõvezetékben vízkezelés, talajszilárdításetilén-glikol megakadályozza a vízkõképzõdést a csõben autó-fagyálló, jégtelenítõ, háztartási

tisztítószerekborát biztosítja a folyadék viszkozitását nagy hõmérsékleten mosószer, szappan, kozmetikumoknátruim/kálium- szabályozza az egyéb komponensek mûködését mosószóda, mosószer,karbonát vízlágyító szappan, üveg, kerámiaglutar-aldehid antibakteriális fertõtlenítõ, orvosi eszközök

sterilizálásaguargumi vízsûrítõ a homok szállításához kozmetikai, élelmiszeripari sûrítõ

(pékáruk, jégkrém, fogkrém, szószok)citromsav megakadályozza a fémoxidok kiválását élelmiszer-adalék, citromlé, üdítõ-

italokisopropanol viszkozitásnövelõ üvegtisztító, hajszínezés

A repesztõvízben használt tipikus kémiai adalékok


repesztésre is szükség lehet, de ez a víz semmarad benta rétegben, többször is felhasználható, akár több kút ki-képzése során is, így ezt a repesztésenként átlagosanhasznált 1500-3000 köbméternyi folyadékot nem szabadmultiplikálni (megszorozni), mivel ugyanaz a vízmeny-nyiség használódik fel többször. Arról aztán nem is be-szélve, hogy a mûvelet végeztével a felhasznált víz jelen-tõs része (75-90%) megtisztítva visszanyerhetõ és tisztavízként felhasználható, és ezt a szükséges vizet nem fel-tétlenül felszíni vizeinkbõl, hanem kifejezetten erre acélra mélyített víznyerõ kutakból termelik ki.

Természetesen a gázkutak fúrása során is fordulhat-nak elõ technológiai hibák (csak az nem hibázik, akinem dolgozik!), ezért az aquifer tárolók védelmében fo-lyamatosan figyelni (monitorozni) szükséges, hogynincs-e a rendszeren olyan szivárgási/átfejtõdési problé-ma, amit a víztest épségének érdekében azonnal el kell

hárítani, hiszen minden egyes új kút újabb meghibáso-dási, átfejtõdési veszélyt jelenthet. Igencsak fontos tehát� még a repesztések megkezdése elõtt � a kutak szerke-zetének, épségének (kútintegritás) többszörös ellenõr-zése, a cementpalást tökéletes zárásának visszaellenõr-zésével. Ez egyébként a mûveletet végzõknek is érdeke,hiszen nem hatékony olyan rétegbe nyomni a repesztõanyagot, ahonnan érdemi gázbeáramlás nem várható,mert az pénzkidobás is lenne.

Végezetül beszéljünk még arról, hogy engedik-eEurópában a palagázkutatást vagy sem? Nos, bár voltrá törekvés, és igen harcos környezetvédõi lobbi mûkö-dik annak elérésére, hogy egységesen tiltást adjanak kia repesztés miatt, de az EU végül úgy döntött, hogynem ad ki ilyen tiltást. Európában Franciaország,Bulgária és Románia élt ilyen tilalommal, míg azAngliában korábban kiadott tilalmat azóta feloldották.Azt, hogy mi, vagy éppen kik állnak ezekmögött a tiltá-sok mögött: nem lehet a szakemberek feladatakideríteni. Igen jellemzõ azonban a �kétféle értel-mezésre� például az, hogy míg Franciaországban teljestiltást rendeltek el, addig a nagy francia olajvállalat(mely Európa harmadik legnagyobb olajvállalata), aTOTAL aktívan kutat palagáz után Lengyelországban,illetve a közelmúltban jelentették be, hogy a feloldottangol tilalmat követõen intenzív márgagázkutatásokbakezd angol földön is.

Következtetés

Így vagy úgy, de � a zöld energiák terjedése és azatomerõmûvek sokkal jobbCO2-kibocsátási értéke elle-nére � Európának szüksége van újabb gázforrásokra, ésha az európai országok saját országukban saját ásvány-kincseik révén (pl. márgagáz) biztosítják maguknak azenergiafüggõség csökkentését, akkor erõsen kétségeslehet, hogy hosszú távon elodázható-e a márgagázkuta-tással való � természetesen gazdaságilag felelõs, klíma-védelmi szempontból fenntartható és környezetvédelmiszempontból is harmonikusan illeszkedõ � foglalkozás.Én ebben hiszek, mert ez az ország és energiagazdálko-dásunk érdeke.

HOLODAATTILA 1989-ben szerezteMS diplomáját amoszkvai GubkinOlaj- és Gázipari Egyetem olajmérnök szakán,mint bányamérnök. 2000-ben üzleti MBA fokozatot szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, pénzügyszakos menedzserként. 2012-ben PhD fokozatot szerzett (Econovum Professzorok Iskolája / Newport InternationalUniversity).1989-ben kezdte szakmai karrierjét a MOL jogelõdjénél, a Nagyalföldi Kõolaj- és Földgáztermelõ Vállalatnál, aHajdúszoboszlói Bányászati Üzemben, ahol 1999-ig számos vezetõi beosztást töltött be. Közben 1994-95-ben a MOLkazahsztáni képviselõjeként, valamint aMOLUpstream elsõ külföldi vegyesvállalatánál vezérigazgató-helyettesként kétévet töltött Kazahsztánban. 1999-tõl 2012 közepéig számos közép- és felsõvezetõi beosztásban irányította a hazaikutatás-termelési, majd az eurázsiai kutatás-termelési szervezetet. Vezetésével a hazai termelés komoly szervezeti éstechnológiai átalakításon ment át, melynek eredményeképpen 2002-tõl a MOL termelési szervezete a hatékonyság és akitermelési költség tekintetében az európai rangsor élére került. 2012-ben 3 hónapon át a Nemzeti FejlesztésiMinisztérium energetikai helyettes államtitkára volt, jelenleg az Aurora Energy tanácsadó cég ügyvezetõje. 2007-2011között több jelentõs szénhidrogén-ipari cég (MMBF Zrt., INA d.d.) igazgatóságának volt tagja.1989 óta tagja az OMBKE-nek, 2005-tõl alelnöke, a Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály elnöke. 2005-tõltagja, 2013-tól elnöke a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány kuratóriumának. Tagja a nemzetközi olajmérnökegyesületnek (SPE). 2009-2012 között a Magyar Bányászati Szövetség elnöke volt, jelenleg szakértõként segíti a szövet-ség munkáját. Számos hazai és nemzetközi konferencián szerepelt elõadóként (magyar, angol és orosz nyelven).

10. ábra: A vizek elszennyezõdésének megakadályozása.1: a rétegrepesztésbõl megakadályozza a nagy távolság,2: a kútból megakadályozza a cementált béléscsõ,3: a felszínen megakadályozza a zárt rendszer


Mielõtt a számunkra legfontosabb Teleki személyi-ség életének ismertetésébe kezdenék, szabadjon párpercet a sok jeles személyiségbõl álló Teleki nemzetség-re fordítani, legalábbis átfogó megismerésére és néhányjelesebb tagjára. Magyar történelmünkben olyan nagyszámban töltöttek be a Telekiek különbözõ jelentõségûszerepet, hogy errõl külön, egész napos konferenciát le-hetne rendezni. A nevek felsorolása nélkül a ma leg-használatosabb információforrás, a Wikipedia alapjánmintegy 22 személyiség volt olyan kiemelkedõ, hogyéletükrõl hosszabb-rövidebb ismertetés elérhetõ. Né-hány név csak emlékeztetõül:Teleki Mihály (1634-1690),aki már viselte a széki elõnevet is, erdé-lyi kancellár volt, és I. Lipót 1685-benemelte grófi rangra. Õ volt egyben acsalád vagyonának és � mondhatni � aTeleki nemzetségnek megalapozója is,mivel hat fiától és hat lányától ágazha-tott szét a Telekiek nemzetségfája.

A leszármazók a történelmi Ma-gyarország különbözõ területein szerez-tek birtokot, így elõneveik is változtak.Kiemelkedõbbek voltak: Teleki Domo-kos, aki világutazó is volt, s errõl többleírást hagyott hátra, Teleki Blanka amagyar nõnevelés egyik úttörõjekéntmaradt ismeretes,Teleki Gézáról itt csakannyit, hogy az õ fia volt az a Teleki Pál,aki földrajztudós volt, politikus, hazánkminiszterelnöke, aki 1941-ben Jugo-szlávia lerohanásakor öngyilkos lett. Még egy TelekiGézát említek meg, Teleki Pál fiaként geológus-geográ-fus volt, és 1944-45-ben az Ideiglenes Nemzeti Kor-mányban vallás- és oktatásügyi miniszter, de amikor aszovjet csapatok által megszállt országban egyre nyil-vánvalóbbá vált a kommunista hatalom diktatúrája, ka-landos körülmények között elõbb Bécsbe, majd onnanaz Amerikai Egyesült Államokba menekült, ahol aGeorgetowni Egyetem meghívására geológus profesz-szorként mûködött, és ott is halt meg 1983-ban.

Itt talán egy kicsit elõreszaladtam, de bevezetõmnekvége, s rátérek Teleki Géza, elsõ elnökünk életére. Szü-letett 1843. szeptember 28-án Désen, a Teleki nemzet-ség katolikus ágából. (Dés mai nevén Dej, Kolozs me-gyében fekszik, Kolozsvártól 57 km-re északkeletre, aközépkorban sóbányászati város és -központ volt.)Édesatyja, Teleki Ede (1813-1875) életében nem folyta-tott különösebb tevékenységet, ezért elhunytakor a kö-vetkezõvel jellemezték: �Gróf Teleki Ede a nagykiterje-désû széki gróf Teleki-nemzetség egyik tiszteletreméltótagja, az irodalmi mûködésérõl is ismert gr. Teleki Géza

atyja, hazafias szellemû fõúr, február hó 14-én halt megNagy-Somkuton 62 éves korában.� Édesanyja haller-keöi HallerMatild grófnõ volt, aki 1817-1892 között élt,és elhunytakor a következõkkel emlékezett rá a rövidgyászhír: �Özv. gróf Teleki Edéné, született HallerMatild grófnõ, Nagy-Somkuton hosszasabb betegségután, élete 74-dik, özvegysége 17-dik évében elhunyt. Aboldogultat több gyermeke gyászolja, köztük gróf TelekiGéza országgyûlési képviselõ, a volt belügyminiszter.�

Tehát szüleirõl elhunytukkor az volt a legfontosabbmegemlékezés, hogy fiuk volt gróf széki Teleki Géza. Öttestvérének akadtam nyomára, csak a neveik születési

sorrendben: Gyula (1837), Gizella(1839), Ede (1841), Andor (1847) ésSándor (1850).

Teleki Géza középiskolai tanulmá-nyait Nagybányán, Nagyváradon ésMarosvásárhelyt végezte, gazdaságottanulni a hohenheimi gazdasági akadé-miára ment, majd a jogi tanulmányokbefejezése utánKõvár vidékén volt tisz-teleti jegyzõ. Kõvár vidéke külön tör-vényhatóságának feloszlatása utánSzatmár vármegye közügyeiben vettrészt, mint a közigazgatási bizottságtagja. 1875-ben választották meg elsõízben országgyûlési képviselõnek, attólfogva hét ízben képviselte szülõhelyekerületét. A szabadelvû párt híve volt,1889-ben a képviselõház háznagyává

választották meg, de csakhamar, midõn Tisza Kálmán aminiszterelnöki széket elfoglalta s a belügyi tárcátólmegvált, õ lett a Tisza-kabinet belügyminisztere, majdTisza Kálmánnal együtt õ is kilépett a miniszterségbõl, sekkor valóságos belsõ titkos tanácsossá neveztetett ki. AMagyar Tudományos Akadémia 1899. május 4-énválasztotta meg az igazgatótanács tagjává.

Magasabb hivatalától megválván, társadalmi mun-kásságra szenteli idejét és több tudományos és jótékonyegyesület és részvénytársaság élére áll, nevezetesen aMagyar Történelmi Társulat elnöke lesz. 1894-tõl halálá-ig a Petõfi Társaság tiszteletbeli tagja, az árva gyermeke-ket nevelõ Klotild Budai Szeretetház és a szegény gyer-mekek nyári szünidõi menházairól s üdülésérõl gondos-kodó egyesület, a Fehér Kereszt Egyesület lelencházánakelöljárója � és még lehet, hogy nem is soroltam fel min-dent. Kisebb mértékben mûködött az irodalom terüle-tén és írt egy népszínmûvet is, amely a budapesti Nép-színházban színpadra is került.

Ez idõben � egyesületünk létrejöttétõl, 1892-tõl � lettazOMBKEelnöke is.Abányászattal azonbannemegye-

Megemlékezés gróf széki Teleki Gézáról,az OMBKE alapító elnökérõl*

LIPTAY PÉTER okl. kohómérnök (Salgótarján)

*A gr. Teleki Géza (1843-1913) halálának 100. évfordulója alkalmából az OMBKE 2013. évi küldöttgyûlésén elmondott beszéd szerkesztett változata.


sületünkben került elõször kapcsolatba. Mint sok Telekiszemélyiség, õ is szeretett írogatni, és egy kis elbeszélése,illetve helyesebb talán: elmesélése éppen a Bányászati ésKohászati Lapokban jelent meg. �Az én Bergkitlis ké-pem� címmel írta meg, hogyan is közeledett a bányászat-hoz. A �Bergkitli� � felteszem nem közismert bányászszakmabeliek körében sem � bányász-ruha, közelebbrõlbányász-munkaruha, amire én is a kis elbeszélés el-olvasásakor jöttem rá. A teljes cikk olvasható az 1902. évielsõ számban, és ehhez még megjegyzem, hogy ez azegyetlen írása, mely egyesületünk lapjában megjelent.

Maga Teleki Géza így fogalmazott:�Nagybányától nem egészen 2 óra távolságra laktam,

és így természetesen gyakran fordultam mag a kedves bá-nyavárosban, jó társaság volt ott, s én jól éreztem magambenne, báloztunk, kirándultunk, s néha (értékesítve németföldrõl hozott tudásomat) söröztünk amúgy igazán! Csakegy hozott ki sodromból, � pedig ez gyakran megesett, � haaz én bányász barátaim bányászati dolgokról beszélgettek,mihez én valóban annyit sem értettem, mint hajdú a ha-rangöntéshez. Foncza, cristáj, vastagzsák, rádelércz, stufa,stomparól beszéltek, � majd egyik elmondotta, hogy a ku-tyán ült akkor, � hogy létében hajtottak akkor, � de aztánmegütötték az érczet! Na hát értse mind ezt meg, aki nembányász. Azt nem kívánhattam meg, hogy egy bányász vá-rosban ne beszéljünk bányász dolgokról, bányász nyelven.Másképp kell tehát segíteni a dolgon, meg kell a bányászat-tal ismerkednem, s meg kell érteni, a mit beszélnek.�

Ezután elmondja, hogy egy ismerõs bányamester ja-vaslatára egy hónapigminden nap amesterrel járta a bá-nyát, ismerkedett a bánya életével, s ehhez csináltatottmagának bányász-ruhát. Egy festegetõ ismerõse lefes-tette ezen ruhában, de a kép nem tetszett neki, és ezértfeldobatta a padlásra. Mikor elõkerült, már közelebbvolt a bányászathoz úgy is mint egyesületünk elnöke, devolt egy más kötõdése is, mert az 1891-ben megalakulóMagyarÁltalános KõszénbányaRészvénytársulat � amitröviden MÁK Rt.-nek ismertek a szakmabeliek � szin-tén megválasztotta a részvénytársaság elnökének.

Kis elbeszélését azzal fejezte be, hogy a képet valakimegtalálta s megmutatta édesanyjának, aki �nem kutat-ta, mily ruha van az alakon, ki csak azt látta, hogy az õ fiá-nak a képe az: megmentette az a megsemmisítéstõl. Pár évmúlva szobájában láttam a falon függni és nem mertemazt onnan levétetni, a mit az anyai szeretet tett oda, habármost is mindég szégyenkezve néztem e festményt. Így lettemén legelõször bányász, míg késõbben mint kõszén-bánya-társulati elnök és még késõbben, mint az Orsz. Magy.Bány. és Koh. Egyesület elnöke jutottam a bányászok álta-lam valóban nagyrabecsült kötelékébe.�

Irodalmi tevékenységének egy olyan nyomára akad-tam, hogy az 1900-as évek elején szaklapunkban több-ször megjelent egy felhívás, mely szerint: �Egyesületünkelnöke, Teleki Géza gróf a bányász életre vonatkozóanmondákat, a bányák történetét, a bányászt jellemzõ epi-zódokat és adomákat, a bányászok életét és lelkivilágátjellemzõ leírásokat, mondásokat, hagyományokat, bá-nyászbabonákat stb. gyûjt. Felkérjük egyesületi tagjain-kat, hogy elnökünk ezen a bányász néprajzát alkotandómunkájához adatokat gyûjteni szíveskedjenek. Az errevonatkozó közleményeket kérjük vagy közvetlenül az

elnök úr címére Fehérszékre, vagy a Bányászati és Ko-hászati Lapok szerkesztõségének beküldeni.� Hogy en-nek a felhívásnak mi lett az eredménye, arról sajnosnem tudok beszámolni.

Az 1900-as évek elején kezdett visszavonulni a gya-koribb szerepléstõl, de nem felejthetjük el neki, hogyegyesületünket és a Magyar Történeti Társulatot halá-láig szolgálta. 1904-ben lemondott a Fehér KeresztGyermekvédõ Egyesület elnökségérõl, s akkor nyugod-tabb körülményeket keresendõen visszavonult Fehér-székre, ahol birtokai voltak. Egyesületünk lapjábanmajd minden évben jelent meg tagnévsor, természete-sen elöl a tisztségviselõkkel, amely alapján Teleki Géza1903-ig Budapest mellett Pribékfalván is tartózkodott,ezután viszont pesti lakcímemellett Fehérszék szerepel,mint lakhely. (Mindkét település Teleki-birtokon voltMáramaros megyében.)

Halálát végül is súlyos vesebaja okozta, 1913 szep-temberében a Vörös Kereszt Egyesület budai ErzsébetKórházában mûtéttel próbáltak rajta segíteni. Ezidõben került sor szeptember 20-22. között egyesüle-tünk közgyûlésére Budapesten, melyen már nem tudottrészt venni. A közgyûlés résztvevõi a kórházba elküld-tek egy üdvözlõ táviratot, mely így szólt:

�Teleki Géza gróf elnök úr õ nagyméltóságánakNagyméltóságod súlyos betegségérõl nagy szomorúság-

gal értesülve, hódolatunk, tiszteletteljes szeretetünk és ra-gaszkodásunk legõszintébb kifejezése mellett mielõbbi teljesfelgyógyulást, tartós egészséget és hosszú életet kívánunk.

Az OMBKE ez évi közgyûlésén összegyûlt és szeretvetisztelt elnökünk távollétét fájdalmasan érzõ összes egyesü-leti tagok.�

Amelyet még meg tudott köszönni, hogy:�Bányász-Kohász EgyletHálás köszönet jókívánságaitokért. Jó szerencsét!

Teleki Géza�Lapunkban így emlékeznek erre: �Szinte megdöb-

bent ez utolsó Jó szerencsét! Komorabban talán nemhangzott e bányászüdvözlés soha!�

1913. szeptember 27-én délelõtt bekövetkezett el-hunytáról természetesen megemlékeztek azon továbbiegyletek, melyek mûködését sok éven át segítette, irá-nyította. További emlékezéseket nem akartam idézni,lapunk is elérhetõ a mai korban az interneten.

1913. szeptember 28-án vettek tõle végsõ búcsút elõ-deink a budapesti Kerepesi úti temetõben.

Emlékét a Tatabányai III. sz. lejtakna sokáig õrizte,melyet 1900 körül róla neveztek el. Ezen aknából � a8-14 m vastag telepbõl � egyébként 1898-1934 közöttmintegy 5 millió tonna szenet termeltek ki.

FORRÁSOKSzinnyei József:Magyar írókélete ésmunkái; � �grófTelekiGéza�Vasárnapi Újság 1889. évi 13. szám (március 31.), 205. oldalBányászati és Kohászati Lapok; 1902. évi január 1-jei 1. szám:

14-15. oldalVasárnapi Újság 1904. évi 1. szám (január 3.) 11. oldalBányászati ésKohászatiLapok:1904.május15-i10. szám,711.old.Bányászati és Kohászati Lapok; 1913. október 1-jei 19. szám:

385-387. oldal;Nõk Lapja: 2013. április 30., 76-78. oldal.


Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Küldöttek!Hölgyeim és Uraim!Elõször is nagy örömömre szolgál, hogy a Magyar

Földtani és Geofizikai Intézet eme nemes és szép szecesz-sziós palotájában adhatunk helyet a küldöttgyûlésnek.Úgy gondolom, hogy ez egy üzenet értékû összefogásfontos állomása.

AMagyar Földtani és Geofizikai Intézet 2012 áprili-sának elsõ napján jött létre. Neve széles körben talánmég kissé ismeretlen, de az alapjait jelentõ két nagymúltú intézmény � a Magyar Állami Földtani Intézet ésaz Eötvös Loránd Geofizikai Intézet � valószínûleg min-denki számára ismert. Ahhoz, hogy e két földtudományiháttérintézmény és az általuk létrehozott szakmakultú-ra tovább élhessen, költségvetésileg és szakmailag egy-aránt fenntartható megoldást kellett találni. Ennekeredményeként, egyesítésükkel alakult meg a MagyarFöldtani és Geofizikai Intézet (MFGI).

Az új intézmény a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumirányítása és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal(MBFH) középirányítása alatt mûködik, ami által aszakmai portfólió sokkal erõsebben és markánsabbanképes a bányászati tevékenység támogatására. Ezt na-gyon fontosnak tartom, hiszen a földtudományi szak-emberek tudása a hétköznapi gyakorlat szintjén elsõd-legesen az ipar és a gazdaság oldalán � ennek megfele-lõen pedig a bányászat területén � hasznosul.

Mûködése tekintetében az MFGI három szakmaipilléren nyugszik. Az elsõ a tradicionális földtani és geo-fizikai kutatások köre, a második a vízkutatás, a harma-dik pedig az éghajlat- és klímavédelem, illetve a klíma-változáshoz való alkalmazkodás. Ez utóbbira vonatko-zóan az intézet igen fontos vizsgálatokat végez, illetvekormányzati stratégiákat hoz létre � többek közt ennekkeretében készül jelenleg a Nemzeti ÉghajlatvédelmiStratégia. Az intézmény keretein belül emellett egy ún.nemzeti alkalmazkodási és térinformatikai rendszerépítése is elkezdõdött. Mindezek mind a közigazgatás,mind az alkalmazók számára kívánnak az éghajlatvédel-mi szempontokat is figyelembe vevõ professzionálisszakmai megoldásokat nyújtani. Egy példa erre a bio-massza és a szénbányászat sajátos hibridjét alkotó tech-nológiák alkalmazhatósági vizsgálata, ami a szénbányá-szat, a villamosenergia-elõállítás és a biomasszával kap-csolatos kérdések együttesét az ún. zéró emisszióra valótörekvés mentén próbálja összehangolni, ezáltal bizto-sítva az európai és hazai klímavédelmi elképzelésekkelharmonizáló, szakmai és tudományos alapot a szénbá-nyászat esetleges újraindításához.

A hidrogeológia, a felszín alatti vizek vizsgálata aMagyar Állami Földtani Intézetnek is fontos kutatásiterülete volt, így a kialakult tradíciókat, megszerzett ta-

pasztalatokat az új intézmény tovább tudja vinni. Az el-múlt években történt sajnálatos esemény, a Vízügyi Tu-dományos Kutatóintézet felszámolásának következté-ben a vízföldtani kataszter és vízföldtani napló készítése isaz intézet feladata lett, ami a felszín alatti vizek tekinte-tében megalapozza az MFGI vízügyi háttérintézmény-ként való mûködését.

Ahazai földtudományi kutatások tekintetében az elõd-intézmények világraszóló hagyománnyal és tapaszta-lattal rendelkeztek, így egyesítésük egyik fontos céljavolt, hogy e hagyományok megõrzõdjenek. Azt gondo-lom, hogy ezt a célt sikerült elérnünk, sõt, továbblép-nünk rajta, hiszen a Magyar Bányászati és Földtani Hi-vatallal való együttmûködéssel a meglévõ hagyományokés tapasztalatok izgalmasan épültek be a bányászati te-vékenység elõsegítésének tevékenységi körébe is. Jó pél-da erre a hazai koncessziós tevékenységhez kapcsolódó,úgynevezett érzékenységi és terhelhetõségi vizsgálat.Mivel ezt az intézet berkein belül végezzük, a minisz-térium által a jövõben kiírt koncessziós pályázatok mö-gött azMFGI tevékenysége markánsan meg fog jelenni.Továbbá ide sorolhatóak a kõbányászati tevékenységhezkapcsolódó vizsgálatok, illetve a geotermia hasznosításiterületeire vonatkozó kijelölési felhatalmazás is.

Feladatunk a hazai ásványi nyersanyag potenciálvizsgálata és elemzése, ami az utóbbi idõkben egyre fon-tosabb szerepet tölt be az intézményi tevékenységen be-lül. Valójában annak idején a Földtani Intézetet erre acélra hozták létre.Majd az 1990-es évek elején, a bányá-szat hanyatlásnak indulásával párhuzamosan ez a tevé-

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tevékenysége*

DR. FANCSIK TAMÁS intézetigazgató

*Az OMBKE 103. Küldöttgyûlésén elmondott beszéd szerkesztett változata


kenység is alulsúlyozódott; sõt, majdhogynem kiürült azintézményrendszerbõl � és ebbe beleértem az adatgyûj-tést folytató Geológiai Szolgálat felszámolását is. Az el-múlt években az energiastratégia segítségével sikerült ahazai ásványi nyersanyagokat újrapozicionálni, lega-lábbis a hazai gazdasági szakpolitikai döntéshozásbanelindultak az erre vonatkozó törekvések.

Sikerült ott lenni az energiastratégiának azon dön-tési csomópontjánál is, amikor kiválasztásra került azúgynevezett �szén-zöld-atom� forgatókönyv, amelybena szén a hazai ásványi nyersanyagvagyonnak egyik na-gyon fontos pilléreként jelenik meg. E mentén, kor-mányhatározati tervezetben is rögzített felhatalmazástkaptunk a �Készletgazdálkodási és Cselekvési Terv�megalkotására. Ez azért nagyon fontos, mert az említetttervezet a bányászati ágazat számos probléma által aka-dályozott fellendülésére is megoldási lehetõséget kívánnyújtani. Szóvá teszi például azt a bányászat által is ko-molyan kifogásolt problémát, miszerint nemzetgazdasá-gi szinten a bányászat során elõállított hazai összterméknem jelenik meg, mert a statisztikai nyilvántartások je-lenleg ezt nem teszik lehetõvé. Ugyancsak érinti a terve-zet azt az alapvetõ problémát, amit az ásványinyers-anyag-stratégia hiánya okoz Magyarországon. A kor-mányhatározati tervezet elfogadásával az MBFH és azMFGI felhatalmazást kapnak, hogy a megfelelõ szerve-zetek és szakértõk bevonásával az említett stratégiát el-készítsék.

Nagyon fontos megemlíteni a környezetvédelemmelfennálló rendkívül összetett konfliktust � én idõnkéntmár háborúnak is nevezném �, amely eléggé sajátos ahazai közigazgatási palettán, és azt gondolom, hogy ta-lán az egyik legkomolyabb problémája ma a bányászatitevékenységek folytatásának. A javaslat kitér arra, hogyezt a szabályzási területen is következményekkel járókonfliktust fel kell térképezni, illetve el kell kezdeni azta párbeszédet, amelynek során az érintett szakpolitikaitárcák megoldást találhatnak e problémának feloldásá-ra. Mindennek hatása egyfajta szemléletformálás, illet-ve a bányászati szakmakultúra õrzése is, hiszenminden-ki által ismert tény, hogy a bányászati tevékenység jelen-leg nem elismert a társadalomban.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igen ko-moly részt vállalt abban, hogy a hazai bányászati tevé-kenységet segítõ szakpolitikai keretrendszer elõkészítésé-ben letegye a névjegyét, hiszen a bányászat fellendítése,valamilyen módon életben tartása, közös ügyünk. Ép-

pen ezért nagyon fontos, hogy a különbözõ szereplõk �legyenek azok civilek, gazdaságiak, kormányzatiak �tudjanak egymással kommunikálni, megfelelõen össze-fogni és egyfajta stratégiai szövetséget kötni, hogy aszakpolitikai pozicionálás mellett egyéb területeken ismegmutatkozhasson a bányászat ágazatának súlya.

Ha nem egymás mellett elmenõ, hanem egymássalpárhuzamos, ugyanakkor egymást erõsítõ törekvésekjelennekmeg, úgy hatékonyságuk jóval intenzívebb. Eztreprezentálhatja a már tervbe vett magyarországi ás-ványvagyon-ügynökség, amely egyrészt a bányászat po-zicionálásában, másrészt a környezetvédelmi problé-mák kezelésében mûködne közre. Ha a jövõbeli szerve-zet e kérdésekben eredményt fog elérni, az félig kinyit-ja amostmég bebetonozott és számos vállalkozást meg-akadályozó kaput.

Örömmel veszünkminden felkérést társadalmi szer-vezetek, civil szervezetek részérõl is. Azt gondolom,hogy ez a közgyûlés a szakmáink közötti szövetség erõ-sítésével és a kommunikáció hatékonyságának növelé-sével többek között az együttmûködés építésére is ki-emelkedõ alkalom.

Pár gondolat erejéig szeretnék még visszatérni azMFGI tradicionális tevékenységeire. A hazai földtanialapkutatások és alkalmazott kutatások az elõd-intézmé-nyek tevékenységét folytatva továbbra is zajlanak az in-tézeten belül. A szakmakultúra fenntartása mellett(amelyet e gyönyörû, kifejezetten a földtani kutatásokszámára emelt székházunk is nap mint nap jelképez) azMFGI mindennapos tevékenysége azt a fajta alkalma-zást is megalapozza, ami nagyon fontos úgy az ipar sze-replõi számára, mint a környezetvédelmi tevékenységekszempontjából.

Az MFGI egyedülálló gyûjteményekkel és könyvtá-rakkal büszkélkedhet, amelyek kardinális szerepet tölte-nek be a szakmakultúra õrzésében. Itt találhatóak Ma-gyarország legnagyobb földtani és kõzettani, ásványtaniés õslénytani gyûjteményei, a tudós és tudományszerve-zõ elõdünk hagyatékát bemutató Eötvös Loránd Em-lékgyûjtemény, valamint Magyarország legjelentõsebbföldtani és geofizikai szakkönyvtára.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Küldöttek! Bízom abban,hogy az imént elhangzottakkal sikerült bemutatnomÖnök számára a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetazon törekvését, hogy a bányászati társadalom tevé-kenységét, céljait és elismertségét minden eszközével éstevékenységével hasznosan segíteni és erõsíteni tudja.

Kitüntetések augusztus 20-án

Az állami ünnep alkalmából a köztársasági elnöka hazai bányászat területén végzett elkötelezett, magas színvonalú szakmai, illetve vezetõi tevékenysége elismeréseként

dr. Káldi Zoltán, az MBFH Veszprémi Bányakapitányságának bányakapitánya részérea MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE polgári tagozata;

a bányászat területén több éven át végzett elkötelezett, magas színvonalú szakmai tevékenysége elismerésekéntVeréb László, az MBFH Szolnoki Bányakapitányságának bányafelügyeleti fõmérnöke részére

a MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozatakitüntetést adományozta.A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk, további sikereket, jó egészséget kívánunk! � Szerkesztõség


Péch Antal Nagyváradolaszin született 1822. június14-én. A selmecbányai Bányászati-Kohászati Akadémi-án tanult, majd 1842-ben kincstári szolgálatba lépett.1849-ben Körmöcbányáról a pénzverõgépeket Debre-cenbe és Nagybányára szállíttatta, s végig a pénzügymi-niszter mellett volt a szabadságharcban. 1850-ben Cseh-országba ment, ahol elõször a Teplitz mellett lévõ klos-tergábeni szénbányánál vállalt állást, majd 1858-ban abajorországi bochumi kõszénbányának lett az igazgató-ja. 1863-ban visszatértMagyarországra. 1867-ben államiszolgálatba lépett, s a kincstári bányamûvek fejlesztésénmunkálkodott. Nevéhez fûzõdik a zsil-völgyi szénbá-nyászat megindítása. Nagy érdeme van a diósgyõri vas-gyár megalapításában. 1873-ban azMTA levelezõ tagjá-vá, 1889-ben a selmeci választókerület képviselõjévé vá-lasztották. Ez évben ment nyugállományba. Selmecbá-nyán halt meg 1895. szeptember 18-án.

Nagyobb munkái: Az ércek elõkészítésének elvei ésgyakorlati szabályai (1869). Magyar és német bányásza-ti szótár (1879). Alsómagyarország bányamívelésénektörténete I-II-III. Az általa alapított Bányászati és Ko-hászati Lapoknak 1868-1870-ig szerkesztõje volt.

Az OMBKE 1963. április 19-20-án Budapesten tar-tott küldöttközgyûlésén dr. Lévárdi Ferenc elnök felkértedr. Martos Ferencet, az Érembizottság vezetõjét, hogy abizottság javaslatát terjessze a közgyûlés elé.

Az Érembizottság elõterjesztése:�Több mint 95 évvel ezelõtt, 1868. január 15-én ke-

rült elõször szakemberek kezébe a Bányászati és Kohá-szati Lapok, és immár több mint hét évtizede annak,hogy létrejött az Országos Magyar Bányászati és Kohá-szati Egyesület. Egészséges és jó talajba hullott az élet-képes mag, mert íme, a mai 59. közgyûlésünkön gazdagtermésrõl adhatunk számot magunknak, szakjainknak.Péch Antal volt a magvetõ.

Péch Antalt már egy korábbi nemzedék is a legna-gyobb magyar bányásznak nevezte, s ez a minõsítés az õesetében nem frázis csupán. Így volt ez akkor is, s így igazma is.AkiKossutholdalán amagyar nép szabadságáért ésfüggetlenségéért harcolt, aki magyarul tanított gon-dolkodni, beszélni és alkotni, aki annyira lelkesen istá-polta az új technikát, mint õ, arra valóban ráillik ez amegállapítás. Sok név egykori fényét koptatta már meg atörténelem, dePéchAntal neve nemhalványult el az idõkfolyamán, sõtmind tisztábban,mind fényesebben ragyog.

Péch Antal kiváló volt mint bányász, kiváló volt mintkohász, s még mint történetíró is, de talán legkiválóbbvolt mint szervezõ, hiszen nem kevesebbet tett, mint azt,hogy egy nyelvében teljesen, de érzéseiben és gondol-kodásmódjában is jórészt német jellegû magyarországibányászatot és kohászatot magyarrá formált.

Amikor ma �Jó szerencsét!� mondunk, az õ szavai-val köszöntjük egymást. Amikor ma mûszakváltáskor

mélybe szállnak a bányászok és elhangzik ajkukról a �Jószerencsét!�, úgy tûnik, mintha ez a köszöntés is olyanõsi lenne, mint maga a bányászat. Nyilván azért tûnik ezígy, mert egy nagymagyar szívébõl szólt elõször, olyané-ból, akinek szelleme azt sugározta és egész élete azt pél-dázta, hogy a bányászati és kohászati tudományokatmûvelni annyit tesz, mint megérteni és megszeretni atudományos gondolatait.�

Dr. Martos Ferenc javasolta a közgyûlésnek, hogyemlékérem alapításával fejezze ki háláját és elismerésétPéch Antal iránt, majd az elnökség megbízásából elõ-terjesztette az alapító okmány és a rendtartás szövegét.

Az 59. küldöttközgyûlés határozata II. fejezetében�Feladataink az egyesületi élet szervezése, a nemzetközikapcsolatok és a haladó hagyományok ápolása terén�elõírtak 6. pontjában ez olvasható: �A küldöttközgyûléstudomásul veszi az érembizottság elõterjesztését, egy-ben kívánatosnak tartja, hogy ez irányú tevékenységét ajövõben is folytassa. A közgyûlésPéchAntalnak, egyesü-letünk, valamint a Bányászati és Kohászati Lapok alapí-tójának emlékére � az érembizottság javaslata alapján �egyesületi emlékérem alapítását határozza el.�

Az egyesület olyan tagjait tünteti ki Péch Antal-em-lékéremmel, akik kiemelkedõ érdemeket szereztek a bá-nyászat és kohászat mûszaki fejlesztésével, a korszerûtechnika és technológia, valamint a tudományos ered-mények és módszerek gyakorlati alkalmazása terén, ésezekrõl a munkákról a Bányászati és Kohászati Lapokhasábjain keresztül be is számoltak.

A Péch Antal-emlékérem 50 mm átmérõjû, bronzbólvert érem, melynek képoldalán Péch Antal szembenézõarcképe látható, alatta �1963� Iván (az érmet IvánIstván készítette), az arckép körül: Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület Péch Antal Emlék-érem. A hátoldalán középen keresztbe tett kohászszer-számokon nyitott könyv, felül bányászkalapács, alattabányamécses. Körben a felírás: A Bányászat és Kohá-szat Fejlesztéséért.

A kitüntetés és az adományozás évét az emlékéremhátoldalán be kell vésni, és az adományozással járó ok-iratot az emlékéremmel együtt kell átadni, és ennek té-nyét az egyesület szaklapjaiban is közzé kell tenni.

Egyesületünk 1964. november 27-én tartotta Salgótar-jánban évi választmányi ülését, ahol Óvári Antal fõtitkárbeszámolójának �Hagyományok ápolása� rész ismerteté-sében ez olvasható: �Mint ismeretes, 59. küldöttközgyûlé-sünk érembizottságának javaslatára Péch Antalnak, a Bá-nyászati és Kohászati Lapok alapítójának emlékére egye-sületi emlékérem alapítását határozta el. Az emlékéremelõreláthatólag 1965. január hóra készül el.�

A Péch Antal-emlékéremmel elsõ alkalommal az 1966.április 15-én, Budapesten tartott közgyûlés alkalmával dr.Lévárdi Ferencokl. bányamérnököt tüntette ki az egyesület.

50 éves a Péch Antal-emlékérem*CSATH BÉLA okl. bányamérnök, tiszteleti tag

*Az OMBKE Történeti Bizottságának 2013. március 6-án tartott ülésén elhangzott megemlékezés szerkesztett változata.


Bevezetés, kezdetek

Az egykori Szatmár vármegyében, a Nagybányamelletti Borpatak-völgyben (Valea Borcutului,Románia), vagy régi nevén Savanyúkút-völgyben talál-hatók azok az aranyban és ezüstben gazdag ércbányák,amelyek közül néhányat a környék legõsibb bányái közésorolnak. Ezeket már a rómaiak elõtti idõkben és a ró-

maiak idején is mûvelték, amit a Borzás-hegyen találtókori horpák és aknák sora, s a környék bányáinál találtrómai kori szerszámok és mécses igazol, valamint az ahárom körgyûrûs sánccal körülvett várrom a Vár-hegytetején, ami az avar várakra emlékeztet. Ennek a terü-letén két olyan régi bányaakna található, amelynek egyi-kébõl az érctest mentén, vésõvel-kalapáccsal képzetthosszú táró van. Ugyanolyan, mint azok az aknák éstárók, melyeket a Lipót-bányában, valamint a Borzás ésZsófia-bányahatárokban is megtaláltak [7]. Azonban abányászat nagyobb arányú kibontakozása � mint a Kár-pát-medencemás területein �Nagybányán és vidékén iscsak a magyarok honfoglalása utáni német betelepíté-sekkel kezdõdött el. Így a nagybányai aranybányászat-ról, amelynek a borpataki is része volt, a legrégibb írottemlék csak 1327-bõl, vagyis Károly Róbert uralkodásá-nak idejébõl származik [12].

Az itt található, aranyban és ezüstben gazdag hidro-termális telérformájú érctestek a neogén vulkanizmus-sal kapcsolatban képzõdtek, s a legtöbb esetben bádeniés szarmata vulkáni kõzetekbe (riolit, dacit, kvarcan-

dezit, piroxénandezit) ágyazva vannak jelen. A borpata-ki fõvölgytõl keletre elágazó Borzás-völgybõl kiemelke-dõ Borzás-hegyben van a Borzás-Romlás-bánya, s en-nek közelében találhatók a Lajos-, Fürödõ-, Katalin-,Csóra- és Károly-telérek, ahol kb. 600-800 m hosszan arégi bányamûvelés egész sora található. ABorzás-bányaközelében találhatók még az 1-10 m vastag Franciska-és az Ilka-telérek, melyekben igen szép termésaranyfordult elõ, valamint itt említhetõk még a MiskolcziSándor által feltárt Antal- és József-telérek. A nyugatralévõ hegységben vannak a néhol 10-12 m vastagságot iselérõ Borkút-, Lipót-, János-, Ignácz-, Zsófia- és Lisibo-na-telérek, melyek kvarc-, kalcedon- és aranytartalmúpirit mellett ezüstben gazdag fakó- és ólomércet, vala-mint szabad aranyat tartalmaztak. Pálfy Mór szerint aLipót-telér helyenként 50 méterre is kiszélesedik, hatal-mas tömzsöt alkotva. Az itt található Lisibona bánya pe-dig a nagybányai bányavidék egyik aranyban és ezüst-ben leggazdagabb bányája volt [7]. Északra a Franciska-és Toncsi-völgyben találhatók a Miksa-, János- és Fran-ciska-telérek, bámulatos õsrégi bányamûvelés-marad-ványokkal [12], s a hegység legmagasabb pontján talál-ható a régi Lisibona-akna. Tõle északra van a Leopold-bánya, amely az István- és Kelemen-bányatelkekkel ha-táros [7], ahol a mellékágak kb. 600 m hosszú és 50 mszéles aranytartalmú pirites tömzsöket alkotnak. Tulaj-donképpen az egész hegy apró ércerekkel átszõtt arany-tartalmú tömeget alkot. A Toncsi-patakon feljebb, aKisborzás, Epres-orom és Toronyláb között van a Sza-niszló- és András-bánya a Szaniszló-, András- és Bona-ventura-telérekkel. Tovább feljebb a Kapitány-patakbana Mihály- és a Nepomuk-telér, a Hangyászó-hegybenpedig a Máriasegíts- és a Magdolna-telérek vannakjelen [12].

Bányászat a középkortól

Kezdetben a Zazarhoz vagy Asszonypatakához(1553-tól Nagybánya) közeli borpataki bányák mindigvároshoz tartozó bányáknak számítottak, és így is emlí-tik õket. A fennmaradt régi dokumentumtöredékek éselbeszélések szerint a Nagybánya környéki aranybányá-kat egykor a magyar királynék hitrészben birtokolták.Nevezetesen I. Lajos király (ur. 1342-82) neje, Erzsébetkirályné és lánya, Mária tulajdonában voltak, akik

Borpatak évezredes bányászataRÉTHY KÁROLY ny. okl. geológus

Jelen cikkben a szerzõ áttekinti a borpataki, elsõsorban aranybányászatot, részletesen megadva a külön-bözõ bányák mûvelési idõszakait, megnevezve a tulajdonosokat és a bányákat mûvelõ személyeket,szervezeteket.

1. kép: Borpatak völgye egykor

hosszú idõn át Asszonypatakán is laktak [12]. 1410 kö-rül királyi adományban az albesi Zólyomiak kaptákmega várost [5], ám az az itteni bányákkal 1411-tõlLázárevich István szerb despota kezére került [12].Miután 1445-ben Hunyadi János visszafoglalta a várost,a bányák is a tulajdonába kerültek, és nagy figyelmetszentelt az itteni bányászat fejlesztésére, új kiváltságo-kat adott a bányákat mûvelõ polgároknak. 1459-tõl pe-dig, amikor Szapolyai Imre volt a várnagy [5],Mátyás ki-rály anyjához, Szilágyi Erzsébethez kerültek, majdMátyáskirály földesúri tulajdonában voltak, amit 1468-ban bér-be adott a városnak [2]. Barpathak, vagyis a mai Borpa-tak és a tõle nyugatra lévõ bányák 1493-banmár Szinyérvár tartozékai voltak [5]. Mint más nagybányai bányá-kat, 1508-tól a borpataki bányát is Thurzó János és fia,György bérelte. Az itteni Thurzó-féle bányát még a 19-20. század fordulóján is helynévként használták Borpa-takon [3]. 1530-ban Szapolyai János birtokába kerülteka bányák, aki bérlõknek adta ki, akik rablógazdálkodá-sukkal igen sok kárt okoztak. 1551-ben a várost és az it-teni bányákat I. Ferdinand vette birtokába.Mivel a tulaj-donviszonyok a 16. századmásodik felében gyakran vál-toztak, a bányák tönkrementek, elöntötte a víz, vagy el-pusztították azokat, mint tette azt Bornemisza Benedek1567-ben [2]. Ám 1572-ben Findeisen András bányatisztmár azt javasolta, hogy az itteni lepusztult Thurzó-félebányát újból vegyék mûvelés alá [3]. Ekkor I. Miksa ki-rály parancsára az egykor Szentgyörgyi Péter deák, nagy-bányai kamarás által használt Szt. Miklós-bánya HallerKristóf fiának, Fülöpnek a tulajdonába került [12]. Az it-teni bányák 1595-ben már Báthory erdélyi fejedelemcsaládjának birtokában voltak, és különbözõ bérlõkmû-velték. Elõször a Herberstein család, majd 1601-tõlGerhard Lisibona fõtisztre bízták, aki 1612-ben BáthoryGábortól bérbe vette azokat [3].Gerhard Lisibona, majdHenrich és Johannes Lisibona mûveltette a borpatakiVárhegy alatti bányát, ami abban az idõben a legjöve-delmezõbb bánya volt, és róluk is nevezték el [7]. Az1626-os pozsonyi béke alapján az itteni bányák a Beth-len család tulajdonába kerültek. A levéltári adatok sze-rint 1620 és 1636 között a borpataki Kíz-bányát Nagybá-nya város vette bérbe és mûvelte, s 1621-22-bõl Rab Já-nost említik, mint a Kíz-bánya felügyelõjét. 1640-bõl pe-dig Pénzverõ Literatust említik, mint az egyik borpataki

aranybánya tulajdonosát [3]. 1664-ben az itteni bányákLipót császár kezére kerültek. 1690-ben a bányák egyrészét, a város adóssága fejében, az osztrák kincstár le-foglalta, majd 1703-ban II. Rákóczi Ferenc felügyeletealá vonták. Borpatakon 1764-ben az Ágota-, Virgoassumpta-, István-, Leopold-, Ézsaiás-, Szt. Háromság-,József-, György- és a Czimer-bányákat vették újból mû-velés alá. Mivel a Leopold-bányán kívül egyik sem ho-zott hasznot, a többit csak a jó reménység fejében mû-velték. Így 1784-ben a város a bányák többségét bezárta,csak a Leopold-bányát tartotta mûvelés alatt [12]. Az1840-es években a Lipót-bányát már Korbuly Bogdánbérelte, halála után pedig Marosán János mûvelte ki-sebb-nagyobb sikerrel a borpataki Lipót-, majd a Mik-sa- és Zsófia-bányákat [7].

1848 után a Nagybánya-környéki ércbányák, így aborpataki magán bányatársaságok is egyre nagyobb sze-rephez jutottak. Ebben az idõben többfelé kezdtek elújból kutatni arany után, s több bányát nyitottak újra.1880-82-ben a Lipót-, Borzás-Romlás- és a Zsófia-Lisi-bona-bányákban is újrakezdték a kutatást, majd a kiter-melést. 1880-ban a Lipót-bányát Smit Sándor, 1881-85között Szabó Sándor és 1886-90 között Marosán Jánosbérelte. A Miksa-bányát 1882-benMándy Ignácz, 1883-89 között Farkas Péter és társai, majd Smit János és tár-sai mûvelték. A Borzás-Romlás-bányát Szabó Sándor,majd Incze Sándor és társai bérelték [7]. Borpatakon1892-benmár hat magántulajdonban lévõ bányatársulatmûködött, ahol aranyban és ezüstben gazdag ércet ter-meltek ki. Körösi Károly igazgatásával a Borzás-Romlásbt., Háromtölgyes Gergely bt. és a Miksa bt., TurmannLipót igazgatásával a Lipót bt., Hinterháger Ödön igaz-gatásával a Szaniszló bt., valamint a misztótfalusiRohonczy Pondrácz meghatalmazott vezetésével azIgnácz bt. [8]. 1900-ban is a Horváth András igazgatásá-val mûködõ Kis Borzás Szt. József bt. és a fent felsoroltércbányák álltak kitermelés alatt [9]. Pokol Elek 1893-96között a Miksa-bányát bérelte, 1895-tõl a Borzás-Romlás-bányát és 1901-tõl a Lipót-bányát is, ami 1902-tõl a legjövedelmezõbb bánya lett Borpatakon, s ezt1910-ben Pokolmegvásárolta. A Miksa-bányát 1897-tõlMoldován Pál és társai, majd Sztraka János és társai(1899-1903), valamint 1904-tõl Sztraka Antal és társaimûvelték [7]. A Calasanti Szt. József-bányát 1898-1905közt az Incze testvérek mûveltették, ahol évi 130 kg ara-nyat és 280 kg ezüstöt termeltek ki [8, 9]. A Kis-BorzásSzt. József arany-ezüstbánya 1900-ban Horváth Andrásigazgatása alatt állt, de ugyanúgy, mint a Szaniszló-bá-nya, 1905-benmár a �Magyar Horganymû és Ércbánya-Társulat� birtokában volt, és polimetallikus ércet ter-meltek ki [9].

Borpatakon 1910-ben a Lipót-, Miksa-, György-,Zsófia-, Fortuna-, Gergely-, Lisibona-, Szt. Antal-, Ist-ván király- és a Heinrich-féle Vilmos-bányát mûvelték.A Zsófia-Lisibona bt. 1911-ben Miskolczy Sándor tulaj-donában volt, aki új zúzómûvet építtetett [7], majd1912-ben korszerû ércelõkészítõ-mû is épült. A bor-pataki völgyben 1914-ben már tizenkét arany-ezüst éskét polimetallikus (Au-Ag-Pb-Zn-Cu) termelõ ércbá-


2. kép: A Lipót-bánya bejárata


nya volt. Miskolczy Sándor igazgatásával a Lisibon ésZsófia bt., Ketney Mihály igazgatásával a Miksa bt.,ludányi Bay József igazgatásával a Borzás-Romlás bt.,Körösi Károly igazgatásával a Háromastölgyes Gergelybt, továbbá Horváth András igazgatásával a Szt. Györgybt., Brebán Sándor igazgatásával a János bt., amit Mis-kolczy Sándormûvelt. Mûvelés alatt állt még a PetrovánJános-féle Hármastölgyes Szt. Antal bt. arany-ezüstbá-nya, valamintMarosánLászló igazgatásával aPokol Elekfelesége,AncsaMária tulajdonában lévõ Lipót bt., FrinkKároly igazgatásával az István király bt., a Heinrich-féleVilmos-bánya és a Fábián Sándor által mûvelt arany-ezüstbánya. A Bertalan Miklós igazgatása alatt álló�Magyar Horganymû és Ércbánya-Társulat� bányája,ami a carlshofi grófHenckel vonDonnersmark család tu-lajdonában volt, és Glavitzky Károly igazgatásával aFortuna bt. polimetallikus ércet termelt [10]. 1914-ben,a háború okozta munkaerõhiány és a bányák bezárásaimiatt az aranykitermelés az 1913-as évhez viszonyítva20%-kal visszaesett. Borpatakon a német illetõségûWilhelm Heinrich is 1914-ben zárta be az évekig mûveltVilmos-bánya üzemét, mivel katonai szolgálatra Né-metországba kellett jelentkeznie [BKL, 1916], majd1916-ban a Pokol-féle aranybányát a �Felsõmagyaror-szági Bánya és Kohó Rt.� vásárolta meg [1]. Azonban a20. század elején beáramló tõke Borpatakon is a magánbányatársaságok és a �verkesek� fokozatos eltûnéséteredményezte [2].

Az I. világháború után

Miután Nagybánya térségét 1919 után Romániáhozcsatolták, az itt dolgozó bányászati szakemberek egy ré-sze áttelepült Magyarországra [2], ám Borpatakon arégi szakemberek, mint Ketney Mihály, helyben marad-tak és tovább folytatták az aranykitermelést. Ekkor mégmûködött néhány társulati és magánbánya, mint aPokol-féle bánya, a Petrován Rt. és a Calasanti Szt.József Rt. Azonban 1928-ban, miután a román kor-mány jóváhagyta a tranzakciót, az Aurum Rt. tulaj-donába kerültek azok az aranybányák, melyeket 1916-ban Pokol Elektõl a �Felsõmagyarországi Bánya ésKohóRt.� vásárolt meg [4].Mivel Pokol Elek ekkormárnem tudta visszavásárolni a régi bányáját [4], az évekóta elhagyott bányákat az E. Boissanos vezette francia-

svájci tõkéscsoport vásárolta meg [14], Pokol pedig aCalasantius Szt. József-bányát vásárolta meg ésmûvelte. Majd 1930-ban az AurumRt. az aranyos ércekfeldolgozására felépítette a Fazék Gyula által 1929-benszabadalmazott kollektív flotálásra alkalmas ércfeldol-gozó üzemét. Déry Tibor 1937-es úti jegyzetei szerint1934-ben az Aurum Rt. egyik borpataki bányáját aromán Petros,ani Rt. vásárolta meg [Déry], majd az ittkitermelt aranyos ércet a zazari ércfeldolgozó-mûbenciános lúgozással dolgozták fel [14]. Déry szerint aPetros,ani Rt. háromévi feltáró munka után 1937-bennyitotta meg a bányát [Déry], ahol 1948-ig folytattakkutatást és kitermelést.Berg G. és Friendensberg F. 1940-ben Stuttgartban megjelent �Das Gold� c. mûvének a203-205. oldalán azt írták, hogy Nagybánya vidékén1938-ban 1458 kg aranyat termeltek, amibõl 208 kg-otaz Aurum Rt. termelt ki. A Petros,ani Rt. Ion Atanasiuromán geológus professzor földtani és teleptanifelmérései után 1939-ben nyitotta meg a Zazar-bányát,ahol a következõ években egy 12 km hosszú és 4 kmszéles terület ércvagyonát kutatták és termelték ki,benne a borpataki érctestek alsó szintjeit is. Ahol többmint száz 700-800 m hosszú és 0,8-5,0 m vastag érctestismert, amibõl gazdaságosan csak 11 volt kitermelhetõkb. 10 g/t arany- és 73 g/t ezüsttartalommal [15].

A bécsi döntést követõen (1940) a nagybányai érc-bányák zöme a magyar államkincstár tulajdonába ke-rült, kivéve pl. az AurumRt., amely a régi Pokol-féle bá-nyákat mûvelte, s a román Petros,ani Rt. a borpataki ésbudfalvi bányáival [13]. Az utóbbi által kitermelt arany-tartalmú ércet már a zazari ciános lúgozó üzemben dol-gozták fel, ahol az 1941-es korszerûsítés után az arany-kinyerés elérte a 90-91%-ot [2]. 1945-ben a Romániá-hoz került Aurum Rt.-nek még 33,33%-a magyar ma-gánszemélyek érdekeltségében volt. Ám az ellenségesvagyont kezelõ román gondnokság, a CASBI 1948-askimutatásában már csak 20%-a volt a magyar tulajdonúvállalatok jegyzékében [6]. 1947-ben az Urikány-Zsilvölgyi és Salgótarjáni KõszénbányaRt. magyar rész-vényesei a Petros,ani Rt.-vel szemben is vagyoni követe-léssel léptek fel. Követelésük jogalapját részben az ké-pezte, hogy a Petros,ani Rt. tulajdonát képezõ nagybá-nyai (borkúti) aranybánya beruházásait 1942-44 között3,8 millió pengõ értékben a magyar részvényesek finan-szírozták [11]. Ám az 1948-as romániai államosításkor abukaresti magyar követségi jelentésbõl már az tûnik ki,hogy a bánya magyar tulajdonrészét átadták a Szov-jetuniónak. Mint írták: �A romániai magyar tulajdonúvállalatokkal kapcsolatosan javasoljuk az iparvállalatokfelajánlását a Szovjetunió részére, az ellenértékének a fegy-verszüneti szerzõdésben elõírt kötelezettségeink csökken-tésére való beszámításával, a Petros,ani-tranzakció min-tájára� [6].

A II. világháborút követõ években a román állam anem gazdaságos borpataki bányákat bezáratta, a többibányát pedig államosították. Miután a háború okoztakárok helyreállításai befejezõdtek, a Petros,ani Rt. he-lyét a zazari E. M. Sav sar bányakitermelõ vállalat vetteát, amelynek Zazaron 1960 és 1990 között saját ércfel-

3. kép: Egykori bányászcsapat


dolgozó üzeme volt. Az 1960-as évek utáni idõben anagybányai IPEG kutató vállalat a Lipót-, Romlás- és aLajos-telérek felszínhez közeli részét újból kutatás alávonta, melyek egy hatalmas lencseformájú ércesedetttesthez hasonlíthatók. Nagybányán 2011-ben újból fel-vetõdött, hogy a környék bányái közül egyeseket, fõlegazokat, aholmég aranyat lehet kitermelni, köztük a bor-pataki és zazari bányát is, nyissák újra. De azt is fel-vetették, hogy a Nagybánya körzetében található bá-nyák közül egyeseket, turizmus céljából, alakítsanak átlátogatható múzeumokká.

IRODALOM[1] A Bánya. 9. évf., 1916 és BKL, 1916[2] A magyar bányászat évezredes története[3] Balogh B. � Oszóczki K.: Bányászat és pénzverés a Gutin

alatt. Miskolc-Rudabánya (2001)[4] Bányászati és Kohászati Lapok 17. szám, 1928. szept. 1.,

Budapest[5]Csánki D.:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak

korában (Szatmár vármegye). MTA, Budapest (1890)

[6] Gyöngyössy István romániai követségi tanácsos jelentéseiMolnár Erik külügyminiszternek a magyar érdekelt-ségû pénzintézetek és iparvállalatok helyzetérõl.Bukarest, 1948. jan. 10., 19.

[7] Ketney M.: Borpatak bányászata. BKL (1911)[8] Magyar Bányakalauz (nagybányai bányakapitányság).

3. évf. 1892[9] Magyar Bányakalauz (nagybányai bányakapitányság).

5. évf. 1900 és 6. évf. 1905[10] Magyar Bányakalauz (nagybányai bányakapitányság).

7. évf. 1910 és 8 évf. 1914[11] Széll Lajos (1882-1960) aradi ügyvéd visszaemlékezései.

Magyar Elektronikus Könyvtár. CASBI-törvény[12] Szellemy G.: Nagybányának és vidékének fémbányászata.

Nagybánya (1894)[13] Telegdi Roth K.: A visszatért Erdély bányászata. BKL

(1941)[14] Vanci Gh.: Instalat,ia de cianurat,ie a Societav tii �Petros,an�

de la BaiaMare. AnaleleMinelor dinRomania, XXIV(1941)

[15] Viorel Brana: Zav cavmintele metalifere ale subsoluluirominesc. Ed. S,tiint,ificav , Bucures,ti (1958)

RÉTHY KÁROLY 1935-ben született Margittán (Marghita, Románia). 1963-ban szerzett kutató-geológusi diplomát aKolozsvári Tudományegyetemen, 1969-ben közgazdasági szakvizsgát tett. 1963-tól Miszt- és Láposbányán volt geológus,1967-1986-ig fõmérnöki beosztásban. A kolozsvári és a bukaresti egyetemek, valamint a nagybányai fõiskola meg-bízásából egyetemisták nyári gyakorlatait vezette, ill. diplomamunkáik tudományos irányítója volt. Több könyv,tudományos és ismeretterjesztõ cikk szerzõje, társszerzõje.

Gyártókapacitását bõvíti a FÉMALK Zrt.2013. július 15-én szûk körû, bensõséges esemény kere-

tében a FÉMALK Zrt. tulajdonosa, dr. Sándor József,valamint a cég vezetõi új üzem alapkövét rakták le, mellyelegyütt a cég alapításának 50. évében felbontandó idõkap-szulát is elhelyeztek.

A FÉMALK Zrt. a Dunavarsányi Ipari Parkban egy6,7 ha-os területet vásárolt meg korábban, amelyen azelmúlt hetekben kezdõdött meg az építkezés. Az elsõ ütem-ben zöldmezõs beruházásként 14 000 m2 alapterületû léte-sítményt építünk fel. Ez 20 nyomásos öntõcellát, azok ki-szolgáló berendezéseit, az öntvények további feldolgozásátvégzõ megmunkáló, szerelõ és felületkikészítõ részlegeket,logisztikai területet, valamint a késõbb megépítendõ, szin-tén 20 nyomásos öntõcella befogadására alkalmas másodikütem szociális és irodai blokkjait foglalja magába.

Az elképzelések szerint 2014-ben 5 öntõcellát telepítünka mûködtetésükhöz szükségek berendezésekkel együtt.Az elsõ ütem tervezett költsége � az ingatlannal együtt �4,2 Mrd Ft, amit a FÉMALK saját erõbõl finanszíroz.

Az üzem elsõ ütemének avatását 2014. július 15-re, aFÉMALK fennállásának 25 éves jubileumi évfordulójáraidõzítettük. A beruházás elõkészítésének és lebonyolításá-nak Gombos Péter a felelõse. A létesítmény tervezõje aTebodin Hungay Kft., generálkivitelezõje a Weinberg �93Építõ Kft.

Szentes Zsolt

A FÉMALK Zrt. vezetõi, a táblán az épülõ gyár látványterveSebõk Henrik (termelés II.), Köteles Eduárd (kereskedelem), Frunza Attila (termelés I.), dr. Rick Tamás (fejlesztés), Szentes Zsolt

(ügyvezetõ igazgató), dr. Ihász Csaba (logisztika), dr. Sándor József (tulajdonos-vezérigazgató az unokájával), Sándor Edit(igazgatóhelyettes), Kubuk Attila (szerszámtervezés és -gyártás), Brunner Márta (könyvvizsgáló), Bacsó Levente

(leendõ gyáregységvezetõ), Gombos Péter (igazgatóhelyettes)


Egyesületi hírekXV. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia

Beszterce 2013

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság(EMT) Bányászati, Kohászati és Földtani Szakosztálya azOMBKE közremûködésével 2013. április 4-7. között Beszter-cén tartotta aXV.Bányászati, Kohászati és FöldtaniKonferen-ciát. A jubiláló konferencia helyszíne e rendezvénysorozatbanegy újabb �fehér foltot� fed le Erdély területébõl. Beszterce aváltozatos történelmi múltjával, gazdag szász-magyar építé-szeti hagyatékával, a megfelelõ infrastruktúrával és végül, denem utolsósorban a kitûnõ szervezés által jó körülményeketbiztosított a rendezvény színvonalas megrendezéséhez.

A konferencia tudományos bizottságának tagjai voltak:Wanek Ferenc, dr. Gagyi Pálffy András és dr. Varga Béla.

A konferencia 4-én este, az egész napos odautazást köve-tõen azAranyKoronaHotelben regisztrációval és közös vacso-rával kezdõdött. A résztvevõk április 5-én, pénteken egész na-pos szakmai kiránduláson vettek részt. Az érdeklõdési körök-nek megfelelõen volt bányász, kohász és földtani kirándulás.

Szombaton, a rendezvény harmadik napjánWanek Ferenc,a konferencia elnöke nyitotta meg a tudományos ülésszakot,majd dr. Nagy Lajos, az OMBKE elnöke és dr. Baksa Csaba, aMagyarhoni Földtani Társulat (MFT) elnöke köszöntötte arésztvevõket. Az elõadások elõtt Kercsmár Zsolt elõadásában�Uram segíts a magyarnak� címmel hangzott el kultúrmûsor.

A plenáris elõadásokon változatos témakörökben hallhat-tunk elõadásokat: �Báró Napocsa Ferenc és a Kárpát-meden-ce õshüllõi� Fõzy Istvántól, �A villamosenergia-termelés pri-mer energiahordozó arányai a klímavédelem tükrében� dr.Kovács Ferenctõl, �Magyarország földtanának térképi szintézi-sei� dr. Brezsánszky Károlytól és �A termék- és technológia-fej-lesztés öntészeti szimuláció alkalmazásával� dr. Dúl Jenõtõl.

Délután négy teremben párhuzamosan színvonalas elõ-adások zajlottak, ahol képviselve voltak mind a régió tudomá-nyos mûhelyei, mind az ipara. A bemutatásra került 41 dol-gozat és 5 poszter bõvített magyar nyelvû kivonatai, valaminta rövid angol nyelvû összefoglalók a konferencia kiad-ványában megjelentek.

A konferencia utáni hagyományos díszvacsora éjszakábanyúló szakmai-baráti beszélgetéssel záródott. 2014-ben a tervekszerint a konferencia Székelyudvarhelyen kerül megrendezésre.

Kirándulás a Nagy-Szamos mentén és a Mezõségben

Az erdélyi konferenciákhoz kapcsolódó kirándulásokat abányászok és a kohászok részére hagyományosan azOMBKE

szervezi. Idén a 80 fõs bányász-kohász csoport két autóbusszala Nagy-Szamos mente és a Mezõség fontosabb ipartörténetiés kulturális nevezetességeit látogatta meg.

Maga Beszterce Beszterce-Naszód, egykor vármegye, mamegyeszékhelye. 1141 és 1162 között szász bányászok települ-tek a környékére és Nõsen néven alapították a várost, mely1330-tól szabad királyi város. Mátyás idejében a humanistamûveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini többmunkáját is. 1469 körül új szász telepesek költöztek a kör-nyékre, és a környezõ hegyekben aranyat termeltek. A bányá-szatot a 16. század elején gazdag besztercei polgárok és helyinemesek indították újra. A vármegyei levéltárban fedezték fel1891-ben az 1410-bõl származó, 1320 magyar szót tartalmazóBesztercei szójegyzéket.

A város fõterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikusszász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabbegész Erdélyben. 2008-ban három gyerek, akik rezet és ólmotlopni törtek be a templomba, felgyújtotta a tornyot. Jelenlegfolyik az újjáépítés. A fõtér környékén még ma is látható 15.századi lábasházak gótikus árkádsorai alatt folyt a középkor-ban a kereskedelem.

Az országút a ma már Beszterce külvárosának számítóSófalva mellett halad el, mely nevében is jelzi, hogy korábbankirályi sólelõhely volt. Közelében az út áthalad Szeretfalván,mely a 48 kmhosszú Szeretfalva�Déda vasúti fõvonalról, mintvasúttörténeti emlékrõl nevezetes. A vasútvonal Dél-Erdélytés Székelyföldet köti össze Észak- és Nyugat-Erdéllyel. AMa-gyar Királyi Államvasutak építette 1940-1942 között, a máso-dik bécsi döntést követõen, hogy biztosítsa a Magyarország-hoz csatolt székely megyék összeköttetését az anyaországgal.A magyar vasúttörténetben páratlan módon és gyorsasággal,27 ezermunkással, két évmegfeszített munka eredményekéntkészült el.

Harinán egy magaslaton messzirõl feltûnik a fehérlõ,Árpád-kori román stílusban épült templom. Az eredeti formá-jában fennmaradt, 1999-ben restaurált �maevangélikus � temp-lom Erdély egyik legszebb román kori mûemléke, építõanyagalegnagyobbrészt tégla, de a tornyok sisakja eredetileg kõ.Deszkamennyezetét a mai formájában 1748-ban készítették.

A kirándulás egyik célja a désaknai sóbánya meglátogatá-sa volt. A jelentõs sóbányászatáról híres Dés Kolozsvártól 57

A konferencia résztvevõi A szász templom Besztercén


km-re északkeletre a Kis- és Nagy-Szamos összefolyásánálfekszik. Már II. András király sókamarát is felállított, élén egykamaragrófsággal, és Désvárat szabad királyi városi rangraemelte. A désaknaiak által kivágott sót minden tavasszal köte-lesek voltak a Szamoson leúsztatva a király révjébe szállítani,útközbenmindenhol csak fele vámot kellett fizetniük. A városfõterén áll a 15. századi hatalmas gótikus református temp-lom, amelyet egykor kõfal övezett, tornya 72 m magas, négyfiatornyos. A templomban a református lelkész ismertetteDés és a templom történetét. Dés arról is nevezetes, hogy ittszületett az OMBKE elsõ elnöke, gróf széki Teleki Géza.

A désaknai sóbányába az elõzetes engedély ellenére, biz-tonsági elõírásokra hivatkozva, csak hatvanan mehettünk be,ahol a fejtési kamrában éppen a só robbantás elõtti réselésétvégezték. A bányáról a helyi magyar mérnökök és geológusokadtak részletes tájékoztatást. Elmondták, hogy jelentõs meny-nyiségû sót exportálnak Magyarországra.

Dést elhagyva az autóbusz elhaladt a város régi folyópartiutcáján, ahol a hagyományok szerint a Petõfi Sándor általversbe foglalt Szamos-parti �kurta kocsma� mûködött.

A Szamosújvár határában elfogyasztott ebéd után a kétautóbusz felkapaszkodott a hajtûkanyarokkal tarkított útonErdély egyik leglátogatottabb búcsújáróhelyére, Füzesmiko-lára. A középkorban római katolikus falu a reformáció idején

unitárius lett. A falu fölött délkeletre, az erdõ szélén fekvõ ko-lostor az egyik legjelentõsebb erdélyi zarándokhely. XIII. Ke-lemen pápa 1767-ben kegyhelynek ismerte el, és búcsút hirde-tett a három Mária-fõünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony,Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napjára, valójábanazonban csak az utóbbi kettõnek alakult ki hagyománya. A za-rándoklatok nemcsak a románság körében váltak felekezetikülönbség nélkül népszerûvé, de a katolikus, sõt a reformátusmagyarok között is. A két világháború között a román ortodoxegyház kampányt folytatott a mikolai zarándoklatok ellen. Akolostort az ortodox egyház kaptameg, és a kegytemplom fölémár két évtizede építenek egy nagyobb szabású templomot.

A kirándulás végén Szamosújvár központjában megtekin-tettük az örmény templomot. Szamosújvár az erdélyi örmé-nyek legfontosabb központja, az örmény katolikus püspökségszékhelye. A már az õskor óta lakott település akkor vált je-lentõssé, amikor 1540 körül Fráter György várkastélyt építettide. A város a törökök, majd a Rákóczi-szabadságharc idejénelpusztult, a 18. század elején az I. Apafi Mihály által befoga-dott örmények alapították újra. Ez volt Kelet-Európa elsõ elõ-re megtervezett városa, utcahálózata ma is szabályos négyszö-geket alkot. A város az örmények szorgalma és kiváló keres-kedelmi tehetsége révén gyors fejlõdésnek indult. A templom-ban igen részletes és színes tájékoztatót kaptunk az örményektörténetérõl és helyzetérõl. Megtekinthettük a templombanõrzött �Krisztus levétele a keresztfáról� Rubens-festményt.

Szombaton a szekció-elõadások idején egy csoport kirán-dult a Kelemen-havasokba a Borgói-hágóhoz, mely 1227 mtengerszint feletti magasságban lévõ átjáró a Keleti-Kárpátok-ban Erdély és Moldva, Bukovina között. Egyes történészekszerint Árpád népének egy része is itt jött át a Kárpátokon. Ahágón, a sípálya közelében építettek egy giccses turistalátvá-nyosságot, a Drakula-kastélyt. Ottlétünkkor sajnos nagy volt aköd, nem tudtunk a havasok panorámájában gyönyörködni.

Vasárnap a hazafelé vezetõ úton néhány percre megáll-tunk Várkudu református temploma elõtt, ahol dr. Nagy Lajosés Boross Péter helyezett el koszorút a korábban lerombolt éshelyén a közelmúltban emelt turul emlékmûnél.

A Kolozsvár felé vezetõ úton Bonchidánmegtekintettük a18. században Erdély egyik legszebb palotájaként ismert ba-

Árpád-kori templom, Harina

KoszorúzásAz OMBKE-csoport a Mátyás-szobornál


rokk Bánffy-kastély romjait. A kastélyt 1944-ben a németekfelgyújtották és kirabolták, helyreállítására nemzetközi prog-ram indult.

Végül Kolozsvárott rövid idõre megpihenve a történelmibelvárosban tettünk sétát, a Mátyás-szobor elõtt örökítve megaz utazáson résztvevõk csoportját.

GPA

Szakmai nap a Nabucco gázvezetékrõl

2013. február 5-én az Október 6. utcai székházban kerültsor Bercsi Gábor: �Nabucco � a legjobb megoldás a termelõkés szállítók számára� címû, nagy érdeklõdéssel kísért elõadá-sára, melyet a szervezõ dr. Horn János, a Bányászati Szakosz-tály budapesti szervezetének elnöke nyitott meg.

Az elõadó, a Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft. ve-zérigazgatója vetítéssel egybekötött elõadásában rövid �törté-neti áttekintés� után összefoglalta a �projekt� jelenlegi helyze-tét, amelynek alapgondolata a �gázvezeték választási szabad-sága�, és lényeges elemei az alábbiak.

A gázvezeték az EU kiemelt támogatását élvezi jelenlegis, annak ellenére, hogy a tisztázatlan gáz- és finanszírozásiforrás, valamint az érintett országok erõsen különbözõ jogi ésmûszaki szabályozásainak hosszadalmas koordinálási problé-mái miatt ma még az építésrõl nem lehet beszélni.

Az EU támogatását alátámasztja az is, hogy az egyébkéntszigorú azon elõírás alól, miszerint egy vezetéképítõnek a ve-zetékkapacitást korlátozás nélkül fel kell ajánlani harmadikfél(ek)nek, az EU felmentést adott: a vezetéképítõk szabadonrendelkezhetnek a kapacitás 50%-ával, és csak 50% tartozik a�felajánlandó� körbe. Fontos az érintett országok �projekt-tá-mogatási� kötelezettségvállalása és az országok közöttiegyüttmûködési támogatás, amelyekre magas szintû aláírá-sokkal születtek a megállapodások, és jelenleg is 2-3 havontakerül sor magas állami szintû egyeztetõ megbeszélésekre is.�Reményt keltõ� tényezõnek tudható be, hogy a legutóbbi2012. évi, majd a 2013. januárban Szófiában sorra kerültegyeztetésen a gázforrással rendelkezõ azeriek is jelen voltak.

Az ismert gázforrás-oldali problémák megoldásában jelen-tõs elõrelépést jelent a Shah Deniz mezõre az angol BP veze-téssel alakult Konzorciummal1 folyó tárgyalás, amely szüksé-gessé tette a korábbiNabuccokoncepció áttervezését (NabuccoWest), melynek lényeges tételei: hogy csak a török/bolgárhatártól épülne a vezeték, ahol a TANAP (TransAnatolianGasPipeline) vezetékhez csatlakozna, így az eredeti 3893 km-eshosszal szemben csak 1300 km építését igényli; továbbá, hogy a

kapacitás 31 Mrd m3/év-rõl 23 Mrd m3/év-re csökkentése miatta vezeték NA-1422 (56�) méretrõl NA-1219-ra (48�) csökkent-hetõ, és csak 5 kompresszorállomás létesítése lenne a feladat(2 bolgár, 2 román és 1 magyar területen).

A folyó tárgyalások a Nabucco Konzorcium tulajdonos-szerkezetében2 is változást eredményezhetnek, egyrészt mivelaz RWE kivált a projektbõl (részesedését vélhetõen az OMVveszi át), másrészt a Shah Deniz-II Consortium 50%-os tulaj-donjogra tartana igényt.

A Shah Deniz-II Consortium feltételei meghatározóak aprojekt léte szempontjából, mivel jelenleg csak innen lehetgázforrással számolni, és végleges döntésre még nem kerültsor. Jelenleg már csak a TAP (Trans Adriatic (Gas)Pipeline)és Nabucco közötti választás a kérdés, amelyhez a Nabuccorészérõl igen részletes pénzügyi-gazdasági elemzést márciusvégéig kellett benyújtani a Consortium-hoz.

Kedvezõ döntés esetén lehetne a kivitelezés irányában to-vábblépni, ami 2014-2015-ben az elõkészületeket (vállalkozói,beszállítói elõminõsítések, szerzõdéskötések elõtárgyalásaistb.), a teljes vezetékszakaszra érvényes építési engedélyek be-szerzését jelenthetné. Ez lehetõvé tenné a 2018. évi indulást8-10 Mrdm3/év kapacitással, késõbbi kapacitás felfuttatással.

A nyomvonallal érintett országokban azonban még szá-mos olyan intézkedést, törvény- és elõírás-változtatást, enge-délyezési kérdést kell rendezni, mint pld. a teljes vezetékre ki-terjedõ szociológiai hatástanulmány elkészítése, az egységesmûszaki elõírások hatálybaléptetése vagy a környezetvédelmiengedélyek beszerzése. Kívánatos lenne, hogy minden országhatályba léptessen egy �speciális� Nabucco-törvényt. Speciálisprobléma a birtokjogi kérdések rendezése, amelymár jelentõspénzügyi rendelkezésre állást és igen sok egyedi-eseti szerzõ-déskötési procedúrát jelenthet, így ehhez a kérdéskörhözaddig nem is lehet �hozzányúlni�, amíg nem születik véglegesdöntés a megvalósításra, és nem történnek meg a beruházásteljes pénzügyi fedezetéhez szükséges szerzõdéskötések.

A beruházás finanszírozására az elõzetes banki tárgyalá-sokmármegkezdõdtek, és a koncepció szerint a teljes beruhá-zás 70%-a banki finanszírozással történik, míg a fennmaradó30% a vezeték-tulajdonosokat terhelné, esetlegesen számolvaEU-s támogatás lehetõségével, bár az EU energiapolitikaiszempontjai alapján nincs különbség a TAP és aNabucco szál-lítási variációk között! A pénzügyi konzorcionális feladatok el-látására az EBRD illetékessége lenne a kívánatos. Jelenlegazonban még a beruházás teljes bekerülési összege sem is-mert, és az legkorábban csak az említett március körüli idõ-pontra elkészítendõ komplex pénzügyi anyagban kerülhetmeghatározásra.

A magyar szakasz vázlatos nyomvonala: Nagylak térségiromán/magyar határátlépés után Hódmezõvásárhely � Szeg-vár � Felgyõ után Városföld, majd Tass térségét érintve a Cse-pel-sziget déli végein a két Duna-ág keresztezésével Adony �Székesfehérvár � Várpalota � Sikátor � Kajárpérc � Gyõrsze-mere � Rábapatona � Lébény után a HAG nyomvonallal pár-huzamosan épülne tovább a magyar/osztrák határig. Jelenmegállapodás szerint a magyar nagynyomású gáztávvezeték-hálózatra a Városföldi Csomóponton csatlakozna rá max. 4-5Mrd m3/év szállítókapacitás lehetõségét biztosítva. A Város-földi Csomópontról valamennyi hazai fogyasztási pont és FAT(föld alatti) tárolóhely elérhetõ. A hazai 6,1Mrdm3-es FAT tá-rolási kapacitásoknál erõs versenyhelyzettel kell számolni:osztrák részrõl (jelenlegmár 7,1Mrdm3), valamint román (2,7Mrdm3) és bolgár (0,5Mrdm3) kapacitásokkal kell versenyez-ni. A társországokkal szemben magyar részrõl jelentõs elõny-

1 tagjai: az azeri SOCAR, a norvég STATOIL, a francia TOTAL S.A, az orosz-olasz LukAgip S.A., a török TPA és az iráni NIOC2 eredeti tulajdonosok egyenlõ arányban: MOL-FGSZ, TRANSGAZ és BULGARGAS (román és bolgár), OMV, BOTAS (török), RWE

ben vagyunk a már érvényes környezetvédelmi engedélyekmeglétével, bár már most látszanak azok az igen szigorú elõ-írások, amelyekkel egy tényleges építés esetén számolni kell.Pld. van olyan 10 m-s vezetékszakasz, ahol az egész nyári idõ-szakra építési tilalom van elrendelve madár populációs vé-delem érdekében.

Fontos tudni:� A Nabucco megépülése nem jelenti azt, hogy �olcsóbb lesza gáz� � ennek árát a piac határozza meg, azonban kedvezõhozzáférési lehetõség lesz új gázforráshoz. Igen lényegeskoncepció azonban az, hogy az egyes fogyasztókkal a ShahDeniz-II Consortium lesz illetékes szerzõdéseket kötni.

� Az építendõ vezeték végleges tulajdonjogi és üzemeltetésikérdései ma még tisztázatlanok, így pld. a magyar szakaszesetében az üzemeltetés ellátására is 2 változat közül kellmajd választani: vagy a Nabucco Gas Pipeline InternationalGmbH, vagy a Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft. le-het az üzemeltetõ.

� A vezeték az egész balkáni térségben mérsékelheti az oroszfüggõséget, mivel valamennyi országban már régen kiépül-tek azok a saját nagynyomású rendszerek, amelyekhez acsatlakozás biztosítható.

� A vezeték baumgarteni becsatlakozásával az itt mûködõCEGH elosztó gáztõzsde szerepe erõsödni fog, mivel rajtakeresztül az EU valamennyi tagországába eljuthat az ezen avezetéken szállított azeri forrású gáz.

� Hosszabb távon elvileg az iraki gázforrás is megjelenhetne avezetéken, ám az ottani kevéssé konszolidált viszonyok � aKözponti Kormány és az autonóm Kurdisztáni Tartományilletékességi vitái � miatt ez belátható idõn belül nem tûnikreális lehetõségnek. Az eredetileg a Nabucco koncepcióbanfelvetett �török szakasz� gondolatát azonban a TANAP ve-zeték megépítésével már iraki, iráni kapcsolatok is motivál-hatják, hiszen török részrõl mindkét irányban vannak (épül-nek??) kapcsolatok. A türkmén forrás egy Kaspi-tengeralatti vezetéképítést igényelne, amire azonban a bonyolultorosz-iráni-kazah-türkmén-azeri tulajdonjogi kérdésekmiatt gyakorlatilag nincs lehetõség.

� A Nabucco Projekt igazi versenytársa most a TAP, hiszencsak ezzel a vezetékkel versenyeznek az azeri gázforrásmegszerzésére.3A tájékoztató elõadás után a jelenlévõk számos kérdésé-

vel és azok megválaszolásával zárult a szakmai nap.Dr. Csákó Dénes

119 éves a �Jó szerencsét� köszöntés20. emlékülés

Egy kis visszatekintés

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület(OMBKE) választmányának 1894. április 7-én felolvasássalösszekötött rendes gyûlésén azon kérdésre, hogy a német�Glück auf� köszöntést a legmagyarosabban mi módon lehet-ne kifejezni, Péch Antal tiszteleti tag javaslatára a �Jó szeren-csét� köszöntésformát fogadták el.

�Ötven éves a magyar bányászköszöntés� címen jelentmeg Faller Jenõ írása (BKL Bányászat 127. évfolyam 2. szám,p.: 181-182), amelybõl két kiemelés:� �A háborús, nagy világesemények szédítõ forgatagában le-het, hogy idõszerûtlen megemlékezni egy látszólag jelenték-

telen évfordulóról, nekünk, magyar bányászoknak azonbanfontos � sõt mostani nyomorult vergõdésünkben talán hat-ványozottan fontos � följegyezni, hogy hivatalos köszönté-sünk, a �Jó szerencsét� ötven éves�.

� ��.. köszöntésbõl öntudatos büszke hittel csendül ki ma is,hogy bármi történjen a földön vagy a föld alatt, a magyar bá-nyász bátran s igaz szívvel állja az eljövendõ, további meg-próbáltatásokat�.1994. április 7-én Várpalotán, a Jó szerencsét Mûvelõdési

Központ színháztermében tartotta a Bányaipari DolgozókSzakszervezete (BDSZ) és az OMBKE a centenáriumi ün-nepséget. A Várpalotai Bányász Kórus mûsora után az ün-nepséget Schalkhammer Antal, a BDSZ elnöke nyitotta meg,majd Leszkovszki Tibor, Várpalota város polgármestere kö-szöntötte a megjelenteket.

Az ünnepi elõadástMolnár László, a Központi BányászatiMúzeum igazgatója tartotta, majd köszöntések hangzottak el:dr. Szücs István (IKM), dr. Faller Gusztáv (MTA), dr. Brezs-nyánszky Károly (MFT), dr. Szarka László (MGE), NémethGyörgy (MBK). A zárszót dr. Tóth István, az OMBKE elnökemondta.

A Bányászhimnusz elhangzása után a résztvevõk az em-léktáblához vonultak, ahol dr. Horn János, a BDSZ kabinet-vezetõje egy új hagyomány megteremtésének a kezdetét je-lentette be az alábbi szavakkal: �ABDSZ és azOMBKE, akikaz 1991. évben együttmûködési szerzõdést is kötöttek, a bá-nyászhagyományok csodálatos tárházát szeretnék egy új ha-gyománnyal bõvíteni. 1994. április 7-én, most a centenáriumnapján elõször, majd a jövõbenminden év április 7-én szakmainap vagy egyéb rendezvény keretében a BDSZ és az OMBKEképviselõi egyidejûleg koszorúzzák meg a Jó szerencsét Mû-velõdési Központ elõcsarnokában lévõ emléktáblát.�

A koszorúkat a BDSZ elnöke és az OMBKE elnöke he-lyezte el. Az emlékülés állófogadással fejezõdött be, ahol a po-hárköszöntõt dr. Fazekas János, az OMBKEBányászati Szak-osztály elnöke mondta. Az állófogadás kedves színfoltja volt,hogy minden résztvevõ magával vihette az erre az alkalomrakészített minikorsót, melyen az alábbi szöveg volt olvasható:�100 éves a Jó szerencsét köszöntés 1994�.

A 2013. évi emlékülés

A hagyomány folytatódott, minden évben megrendezésrekerült az emlékülés a várpalotai Mûvelõdési Házban, a husza-dik 2013. április 11-én. A zsúfolásig megtelt nagyteremben aFaller Jenõ Szakközépiskola és Kollégium tanulóinak (felké-


Dr. Horn Jánosmegnyitja az emlékülést �mellette dr. Holoda Attila

3 A Népszabadság Online (K. B.) 2013. június 26-án jelentette, hogy Shah Deniz 2 földgázmezõ-tulajdonos konzorciuma úgy döntött, hogy aTAP vezetékébe pumpálják majd a kitermelt évi 10 Mrd m3 gázt. A TAP (fõ részvényesei: a svájci Axpo, a norvég Statoil és az E.ON Ruhrgas)májusban az összes szükséges engedélyt beszerezte az Európai Bizottságtól a gázszállítások elindításához.Gerhard Roiss OMV-vezérigazgató aReutersnek elismerte, hogy a Nabucco projekt ezzel számukra értelmetlenné vált. (Szerk.)


szítõ tanárok: Reif Mónika és Sándor Zsuzsa) színvonalasmûsora után dr. HolodaAttilának, azOMBKEalelnökének, azOMBKE Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztályelnökének �Aktuális kihívások a hazai energetikában és abányászatban� címû színvonalas elõadása hangzott el.

Az elõadás után azemlékmûnélRabi Ferenc, aBDSZ elnöke tartotta azünnepi beszédet. (A bronzdombormû alkotója BónaKovács Károly /1897-1970/bányász kötõdésû szobrászés festõmûvész. A várpa-lotai dombormû � egymeztelen felsõtestû bá-nyászt ábrázol csákánnyala kezében, aki a bányamélyén fejti a szenet � ere-detileg a Jó szerencsétOlvasókör avatására ké-szült, amelyre 1931. de-cember 4-én került sor,bizonyára a bányászokvédõszentje, Szent Borbálatiszteletére. Az Olvasókör

megszûnése és az épület bontása után került jelenlegi he-lyére.)

Az emlékbeszéd elhangzása után a Bányászhimnusz ha-rangjátéka alatt 11 szervezet és Bóna Kovács Károly két gyer-meke koszorúzott, majd állófogadásra került sor, ahol a po-hárköszöntõt Lasztovicza Jenõ, a Veszprémmegyei közgyûléselnöke tartotta. Az állófogadás kiváló alkalom volt arra is,hogy rég nem látott kollégák, barátok eszmét cserélhettek, s azárógondolat, mint eddig minden évben, az volt, hogy �JövõreVeled ugyanitt�.

Dr. Horn János

Az OMBKE Választmányának ülése

Egyesületünk Választmánya 2013. április 19-én aMiskolciEgyetemen tartotta meg kihelyezett ülését, amit dr. NagyLajos elnök távollétében dr. Lengyel Károly fõtitkár vezetett.Lengyel Károly köszöntötte az egyetem Szenátusi Termébenmegjelent egyetemi vezetõket, diákokat � kiemelten dr. PatkóGyula rektort, d. Tihanyi Lászlót, a Mûszaki FöldtudományiKar- és dr. Gácsi Zoltánt, a Mûszaki Anyagtudományi Kardékánját.

Dr. Lengyel Károly megnyitójában elmondta, hogy �Egye-sületünk tagjai sok szállal kötõdnek az egyetemhez, mindig nagy

megtiszteltetésnek veszik, ha az AlmaMater falai között találkoz-hatnak.� Majd utalt az elmúlt idõszak közös egyetemi �OMBKE rendezvényeire az egyesület megalapításának 120.évfordulója és a Selmecbányai Akadémia megalapításának250 éves évfordulója alkalmából. Végül így fejezte be: �Izga-lommal készültünk erre a találkozóra, mert kíváncsiak vagyunkaz utóbbi évek egyetemi történéseire, egyben mi is szeretnénk el-mondani szakmáink igényeit.�

A választmány az alábbi napirendekrõl tanácskozott:1. Rektori köszöntõ, a két tradicionális kar oktatási feladatai-

nak aktuális kérdései (Tájékoztatás aMiskolci Egyetem helyze-térõl, a jövõbeli elképzelésekrõl, a bányász és kohász képzésjövõjérõl, az iparral való kapcsolatokról.)

Dr. Patkó Gyula a megjelentek köszöntése után tartott tá-jékoztatójában elmondta, hogy immáron húsz éve folyik a fel-sõfokú oktatás átalakítása. Húsz évvel ezelõtt még az volt aközponti irányelv, hogy nem jó, ha szakegyetemek vannak,universitasokat kell csinálni. Jelenleg szûkítik a profilt, és a célaz oktatás színvonalának emelése.

Az egyetem helyzetét számokkal ismertette: 2007-ben bõ-ven 200 Mrd Ft volt a hazai felsõoktatási támogatás összege,idén már csak 134 Mrd Ft. 2008-ban a Miskolci Egyetem 13Mrd Ft-os költségvetésébõl 8,5 Mrd Ft volt az állami támoga-tás, 2012-ben a 15 Mrd Ft-ból már csak 6,8 Mrd volt a tényle-ges állami támogatás. 2013-ban a 13 Mrd Ft-ból 8,5 Mrd Ft asaját forrás és 4,5 Mrd Ft az állami támogatás. Míg az OECDállamokban a GDP 1,6%-át fordítják felsõfokú oktatásra,addigMagyarországon csak 0,9%-át, és ez az érték is csökken.Elvileg létesült egy felsõfokú oktatási struktúraváltási alap, deennek eredményeit még nem látják. Az egyetemi beruházá-soknál sokszor probléma, hogy nem az EU-pályázatokat el-nyert vállalkozók végzik a kivitelezést, hanem alvállalkozókkaldolgoztatnak, akiket gyakran nem fizetnek ki, s akik ezért le-vonulnak. A kivitelezés egy része áll.

Az egyetem a problémák ellenére sikeres tudományoseredményekkel büszkélkedhet, számos publikációja éskiadványa van, és tudja, hogy az oktatásnak is igazodni kell agazdasági helyzethez: csak termeléssel lehet a válságbólkilábalni, amihez magasan képzett, világot látott szakemberekkellenek.

A szûkebben vett szakmai oktatásról dr. Tihanyi László ésdr. Gácsi Zoltán dékánok adtak tájékoztatást.

Dr. Lengyel Károlymegköszönte a tájékoztatást, és felaján-lotta az OMBKE közremûködését abban, hogy az ipari válla-latok hogyan tudnának hozzájárulni az oktatás színvonalánakemeléséhez.

2. Tájékoztatás az elõzõ választmányi ülés óta történtekrõlDr. Lengyel Károly fõtitkár:� Április 4-7. között egyesületünktõl 92 fõ vett részt Erdély-ben, Besztercén a hagyományos Bányászati, Kohászati ésFöldtani Konferencián és szakmai kiránduláson, melynektársszervezõje az OMBKE volt. Ezen alkalommal � már azúj civil törvényre is tekintettel � megújítottuk együttmûkö-dési szerzõdésünket az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudomá-nyos Egyesülettel. A konferencián nagy számban vettekrészt a Miskolci Egyetem oktatói és doktoranduszai. 2014-ben a konferencia Székelyudvarhelyen lesz. Egyesületünknagy súlyt helyez arra, hogy az Egyetemi Osztállyal együtt-mûködve a konferencia színvonalát megõrizzük, ehhez kér-jük a Miskolci Egyetem oktatóinak további együttmû-ködését.

� Az április 11-én több mint száz fõ részvételével Várpalotántartott hagyományos �Jó szerencsét!� konferencián megje-lent a Veszprém megyei kormányhivatal elnöke és Várpa-lota polgármestere is. A konferencián nagysikerû, õszinte

Lasztovicza Jenõ koszorúz

Az ülés résztvevõi


hangvételû elõadást tartott Holoda Attila alelnökünk a hazaibányászat elõtt álló lehetõségekrõl és feladatokról.� A Vaskohászati Szakosztály vezetõségi ülésén elhangzottakalapján a dunaújvárosi helyi szervezet vezetõsége ülést tar-tott és kezdeményezte, hogy az OMBKE a saját eszközeiveltegyen lépéseket, keressen lehetõségeket a dunaújvárosivaskohászat megmentése, fenntartása érdekében.

� A Magyar Tudományos Akadémia elfogadva kérelmünket,a Bányászati és Kohászati Lapokat �lektorált szaklapnak�minõsítette. Ezen minõsítés fenntartása érdekében a lapokfelelõs szerkesztõinek folyamatosan eleget kell tenniük azelvárt feltételeknek.Egyúttal köszönetet mondott a Miskolci Egyetem két kará-nak, hogy kutatási eredményeik egy-egy különszámban valómegjelentetésével az elmúlt évben támogatták a BKL Bá-nyászat és Kohászat kiadását, kérve hogy ez évben is keres-sük egy ilyen megoldás lehetõségét.

� Közölte, hogy a MTESZ tagegyesületeinek többsége � azOMBKEhivatalos álláspontjával egyezõen � nem fogadta elaz új alapszabály-tervezetet, és úgy határozott, hogy kezde-ményezi a bíróságnál a MTESZ felszámolását.3. Közhasznúsági jelentés az OMBKE 2012. évi tevékenysé-

gérõlAz elõterjesztést az EllenõrzõBizottság és a könyvvizsgáló

jelentését a választmány tagjai írásban megkapták, ezért dr.Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató szóbeli kiegészítéstnem tett. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el, a választmányegyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következõhatározatot hozta.

47/2013. 04. 19. sz. határozat: A választmány az EllenõrzõBizottság és a könyvvizsgáló véleményét megismerve elfogadja ésjóváhagyja a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásárólszóló törvénybenmeghatározott beszámolót, az éves költségvetést,a mérleget és a közhasznúsági mellékletet az OMBKE 2012. évimûködésérõl.

4. Javaslat az Alapszabály módosításáraDr. Esztó Péter, az Alapszabály Bizottság elnöke elmondta,

hogy a módosítási javaslat az elõzõ választmányi ülés óta ol-vasható volt észrevételezés céljából az egyesület honlapján.Több észrevétel érkezett, melyet az Alapszabály Bizottságértékelt. A bizottság állásfoglalása, hogy a törvényben elõírtkövetelményeket teljesíteni kell, de figyelembe kell venni,hogy egyesületünk stabilitását az is biztosította, hogy a 120éves hagyományra alapuló szabályzataink viszonylag állan-dóak voltak. A választmány egyhangúlag, ellenszavazat és tar-tózkodás nélkül a következõ határozatot hozta:

48/2013. 04. 19. sz. határozat: A Választmány elfogadja azAlapszabály Bizottság elnökének az alapszabály módosításáravonatkozó javaslatát, és azt a 103. Küldöttgyûlés elé terjeszti.

5. Az Érembizottság elõterjesztése a 2013. évi kitüntetésekadományozására

Elõterjesztõ: Csaszlava Jenõ, az Érembizottság elnöke.Az Érembizottság jelentését és a személyekre vonatkozó

kitüntetési javaslatokat a választmány tagjai írásban megkap-ták.

Hozzászólások és vita után a választmány 17 igen, 2 nemés 0 tartózkodás mellett fogadta el az Érembizottság módosí-tott javaslatát:

49/2013. 04. 19. határozat: A választmány az Érembizottságírásos javaslatát a 2013. évi kitüntetések (érem, plakett, oklevél)adományozására a következõ kiegészítéssel fogadja el:

A BDSZ alapításának 100. évfordulója alkalmával azOMBKE Rabi Ferenc elnök részére egyesületi emlékérmet ado-

mányoz, melyet az ebbõl az alkalomból rendezett ünnepi megem-lékezésen adunk át. Egyúttal Szablyár Péter, a Fémszövetség tit-kára a küldöttgyûlésen részesül érem kitüntetésben.

Az egyesületet támogató pártoló jogi tagok közül egyesületi ki-tüntetést kap: ALBA-Metall 1991 Kft. (Szombatfalvy Rudolfügyvezetõ) és INOTAL Zrt. (Kálmán László elnök)

A 103. Küldöttgyûlés alkalmával a választmány tiszteleti tag-nak javasolja megválasztani a következõ személyeket: MarczisLászlóné dr., Huszár László és dr. Wanek Ferenc.

6. A 103. Küldöttgyûlés napirendje és tisztségviselõi:Elõterjesztõ: dr. Lengyel Károly fõtitkár, a javaslatot a vá-

lasztmány tagjai írásban megkapták, hozzászólás, ellenvéle-mény nem hangzott el. A választmány egyhangúlag a követke-zõ határozatot hozta:

50/2013. 04. 19. sz. határozat: A választmány jóváhagyja a103. Küldöttgyûlés napirendjére és tisztségviselõire a fõtitkár általelõterjesztett javaslatot.

7. EgyebekDr. Gagyi Pálffy András bejelentette, hogy a Kassai Knap-

pentagra az eddigi ismeretek szerint Magyarországról 450 fõ,ezen belül három fúvószenekar jelentkezett. Az egységesmegjelenés érdekében a meghatározó nagyságú helyi szerve-zetek csoportjaival egyeztetés szükséges.

A választmányi ülés bezárása után a résztvevõk karonkéntszervezett �mini� konferencián tanácskoztak a két tradicionáliskar oktatási feladatainak aktuális kérdéseirõl (szakok, BSc,MSc, szakirányok, idegen nyelvû képzések, szakirányú to-vábbképzések, nemzetközi képzési együttmûködések, hallga-tói létszámok stb.). Ezeken az üléseken egy-egy tájékoztatóelõadás hangzott el a karok részérõl, ill. az egyesületünk általfelkért hozzászólók mondták el az ipar részérõl megfogalma-zott elvárásokat. Az elhangzottakat több hozzászólás egészí-tette ki.Mindkét szekcióülés nagyon õszinte hangnemben fog-lalkozott az oktatás helyzetével és finanszírozásával, valamintaz ipar által támasztott igényekkel. Egyöntetû volt a meg-állapítás, hogy gyakrabban kell ilyen találkozókat szervezni, éstöbb idõt kell rászánni.

Bányász szekcióülés:Vitavezetõ: dr. Tihanyi László dékánElõadó a kar részérõl: dr. Mádai Ferenc oktatási ügyekért

felelõs dékánhelyettes, felkért hozzászólók: Lados Tibor hu-mánpolitikai igazgató (Mátrai Erõmû Zrt.),Molnár Zsolt ter-melési portfólió tanácsadó (MOL Nyrt.). Hozzászóltak: dr.Holoda Attila, Erõs György, dr. Gagyi Pálffy András, HuszárLászló, Németh László, dr. Debreceni Ákos, dr. Molnár József.

Kohász szekcióülés:Vitavezetõ: dr. Gácsi Zoltán dékánElõadó a kar részérõl: dr. Palotás Árpád oktatási ügyekért

felelõs dékánhelyettes, felkért hozzászóló: dr. Hatala Pál ügy-vezetõ ig. (MagyarÖntészeti Szövetség). Hozzászóltak:BalázsTamás, dr. Tardy Pál, dr. Dúl Jenõ, dr. Kékesi Tamás, dr. TolnayLajos.

A szekcióülések utáni ebéden dr. Havasi István, az Egye-temi Osztály elnöke mondott pohárköszöntõt. Dr. LengyelKároly és dr. Gagyi Pálffy András javasolta a két karnak, hogyújítsákmeg aMiskolci Egyetem és azOMBKE közötti együtt-mûködési szerzõdést, melynek egyik eleme lehetne azOMBKE közremûködése az ipar és az egyetem közötti kap-csolatok építésében, az ipar igényeinek felderítésében.Az ülés emlékeztetõje alapján Dé-PT


XVII. Bányászati Szakigazgatási KonferenciaZalakaroson

A Bányavállalkozók Országos Egyesülete (BOE) és a Bá-nyavállalkozók Mûszaki Egyesülete szervezésében, valaminttöbb szervezet � Magyar Bányászati és Földtani Hivatal(MBFH), Magyar Bányászati Szövetség (MBSz), MOL Nyrt.,Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Tapolcaés környéke Bányászati Hagyományápoló Egyesület � támo-gatásával 2012. május 08-10-én � tizenhetedik alkalommal �került sor a Bányászati Szakigazgatási Konferencia megren-dezésére az utóbbi évekhez hasonlóan Zalakaroson, a HotelKaros Spa szállodában.

Az elsõ napon Kozma Sándor, a rendezõbizottság elnökeüdvözölte a megjelenteket, majd dr. Tamaga Ferenc elnökhe-lyettes (MBFH) nyitotta meg a rendezvényt és tartott elõ-adást. Elõadásában szólt a hazai bányászat fejlesztésérõl, azásványvagyon-gazdálkodás és -védelem, a koncesszió témakö-rérõl, a folyamatosan változó jogszabályokról, az MBFH szer-vezetét és mûködését érintõ kérdésekrõl.

Ezután Lente Miklós, BOE elnökségi tag levezetése mel-lett a nap folyamán a következõ két elõadást hallgattuk meg:� Kasó Attila miniszterelnöki megbízott: A bányászatújraélesztése � lehetõségek, eszközök, folyamatok.

� Dr. Katona Gábor fõosztályvezetõ (MBFH Földtani ésAdattári Fõosztály): Azásványvagyon-gazdálko-dás egyes elemeinek vál-tozása.A nap Bock József villá-nyi borász vezetéséveltartott borkóstolóval ésvacsorával zárult.A második és a harma-dik napon a konferen-cia moderátori teen-dõit dr. Ihász Lajos ésKároly Ferenc felváltvalátták el. A másodiknap délelõtt a követke-zõ elõadásokat hallgat-hatta meg a mintegy160 résztvevõ:

� Veres Imre fõosztályve-zetõ helyettes (MBFHBányászati, Gázipari ésÉpítésügyi Fõosztály):A 10/2010. (II. 26.)KHEM rendelet mó-dosítása, a bányamérésés bányatérképek jog-szabályváltozása,

� Rigó Csaba kormány-megbízott (Zala Me-gyei Kormányhivatal):Az állampolgárok bi-zalmának visszaszerzé-se, avagy a területi köz-igazgatás átalakítása,

� Dr. Zoltay Ákos ügy-vezetõ fõtitkár (MBSz):A bányászat hazai és

nemzetközi érdekérvényesítése, a konfliktuskezelés lehetõ-ségei, a kormányzati, társadalmi elfogadottság erõsítése azEU-szintû �Minerals Day� rendezvénysorozatok jegyében,

� Varga Ferenc fõosztályvezetõ-helyettes (NemzetgazdaságiMinisztérium, Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Fõosz-tály): A kormányzat vállalkozásokat segítõ intézkedései2013-ban,

� Dr. Mike Krisztina bányamérési és jogi szakértõ, hites bánya-mérõ (MOLNyrt.): A bányászati tevékenység folytatásáhozszükséges hatósági engedélyeztetési rendszer Magyarorszá-gon,

� Szûcs Lajos fõosztályvezetõ (Nemzeti Fejlesztési Miniszté-rium): Közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése.A délutáni órákban sorrendben a következõ elõadásokra

figyelhettünk:�Horányi István okl. bányamérnök: Gondolatok az ásványva-gyon-nyilvántartásról és -gazdálkodásról,

� Dr. Káldi Zoltán bánya-kapitány (VeszprémiBányakapitányság):Bányajogi szabályokváltozásai,

� Puskás Zoltán igazgatóés Korbély Barnabáscsoportvezetõ (Bala-ton-felvidéki NemzetiPark Igazgatóság, Cso-pak): A Balaton-felvi-déki Nemzeti ParkIgazgatóság geoturisz-tikai tevékenysége amegújulás jegyében; ABakony-Balaton Geo-park földtudományiöröksége és közösség-szervezõ tevékenysége,

� Kolláth János szakmaivezetõ (Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport): A fizikatörvényei nem mindenhol igazak. A filmvetítéssel egybekö-tött elõadás keretében megismerhettük Tapolca város újon-nan felfedezett barlangjait, a csodálatos föld alatti világot.Az elõadások sorát konzultáció zárta.Este a selmeci hagyományok alapján tartott �A Bánya-

törvény dacára jókedvû zalakarosi szakestély� zárta a nap

Hazai hírek

Megnyitó: Kozma Sándor elnök, Lente Miklós

Kasó Attila miniszterelnökimegbízott elõadást tart

Károly Ferenc moderátorként

Dr. Káldi Zoltán bányakapitánya konzultáción


programját. A szakestély elnöki tisztét Kiss Csaba töltötte be,háznagy Károly Ferenc, kontrapunkt Stipkovits István, ba-lekcsõszBombicz János, cantus praeses dr. Pataki Attila ésTörõGyörgy, garatõr Szirányi Zoltán és Varga Gusztáv voltak. A�komoly pohár� megtartására a szakestély elnökétõl dr. EsztóPéter kapott szót, a �vidám pohár� beszámolót dr. Vígh Tamásadta elõ. A szakest fényét emellett a firmák humoros fel-szólalásai, hozzászólásai és egy balekkeresztelõ emelték.Humoros formában felelevenedtek napjaink hírei mellett azelõadásokon elhangzottak is.

A rendezvény harmadik napján a következõ elõadásokhangzottak el:� Király Eszter hatósági és társadalmi kapcsolatok szakértõ(MOL Nyrt.): A jogszabályfigyelés gyakorlata a MOL-ban,

� Dávidné Gergál Rozália igazgatóhelyettes (Zala MegyeiKormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazga-tási Szerve): Munkaegészségügyi követelmények a bánya-vállalkozásoknál. Az elõadás után rövid konzultáció követ-kezett, melyen munkaegészségügyi és környezetvédelmikérdésekre kaptak választ a kérdezõk.

� Parrag Tibor osztályvezetõ: (Duna-Dráva Nemzeti ParkIgazgatóság, Pécs): Természetvédelem a Dél-Dunántúlon.

� Dr. Esztó Péter bányajogi szakértõ, címzetes egyetemi do-cens, az MBFH nyugalmazott elnöke: Néhány �környezet-védelmi�, anyagi és eljárásjogi konfliktus a bányászati szak-igazgatásban.Az elõadáshoz dr. Szabó György ügyvezetõ igazgató (TXM

Olaj- és Gázkutató Kft.) c. egyetemi docens vetítettképes elõ-adásban fûzött kiegészítéseket a felszíni és felszín alatti vizekvédelme, a földtani közegbe történõ besajtolás és a hidrauli-kus rétegrepesztés bányászati alkalmazásai témakörében.

Ezzel meg is kezdõ-dött a második konzultá-ció, melyet dr. Ihász Lajos(BOE) vezetett. A ren-dezvény e részében kér-déseket tettek fel a bá-nyavállalkozások képvi-selõi és a tervezõk a ható-ságok jelen levõ szakem-bereinek. Itt ismét az ál-lami (közérdekû) földta-ni adatok kezelésének,hozzáférésének kérdés-köre, a koncesszió, az ás-ványvagyon-nyilvántartásés az ásványvagyon-gaz-dálkodás kérdései merül-tek fel. Az elõzõ konfe-renciákhoz képest a kon-zultációk során sokkal

aktívabbak voltak a résztvevõk.Ennek a fõ oka, hogy az elmúlt egy évben a bányászat te-

rületén nagyon sok jogszabály változott. Így volt mirõl eszme-cserét folytatni. Módosult a bányatörvény és végrehajtási ren-delete. Változtak a bányajáradékkal, a bányatérképekkel, a hi-tes bányamérõi tevékenységgel, a polgári robbantási tevé-kenységgel, a súlyos munkabalesetek és a súlyos üzemzavarokbejelentésével és vizsgálatával összefüggõ rendeletek. Új bá-nyabiztonsági szabályzatot adtak ki a föld alatti bányászat te-rületére, 2013. május 05-én pedig új miniszteri rendelet lépetthatályba a bányaüzem felelõs mûszaki vezetõjének kijelölésé-vel kapcsolatban.

A konzultáció után dr. Ihász Lajos zárszavával ért véget akonferencia, melyben értékelte a konferenciát és megköszön-te a résztvevõ bányavállalkozók, felügyeleti személyek, terve-

zõk és hatósági kollégák aktivitását, a házigazdák segítõ hoz-záállását. Ismételten reményét fejezte ki, hogy ez a hagyo-mány tovább folytatódik, és jövõre is megrendezésre kerül akonferencia.

A rendezvényt szervezõ egyesületek (BányavállalkozókMûszaki Egyesülete, Bányavállalkozók Országos Egyesülete)létrehoztak egy honlapot � http://www.bme-boe.hu/index.htm �amelyen amostani és korábbi konferenciák eseményei mellette konferencia elõadásai is szerepelnek.

A rendezvényen több szervezet is élt a rendezõk által fel-ajánlott lehetõséggel, reklámanyagok felhasználásával ter-mékbemutatót tartott.

A rendezvény szervezése és sikeres lebonyolítása a mártöbb éve együtt levõ, nagy gyakorlattal rendelkezõ csapat �Horváthné Kozma Orsolya, Dr. Ihász Lajos, Jankovics Bálint,Károly Ferenc, Kovács Béla, Kozma Sándor, Lente Miklós,Szirányi Zoltán, Varga Gusztáv � érdeme.

Károly Ferenc

100 éves a Széchenyi fürdõ

Száz éve, 1913. június 16-án adták át az elsõ pesti gyógyfür-dõt, a Széchenyi fürdõt. Az ez alkalomból rendezett június 13-ai ünnepségen György István városüzemeltetési fõpolgármes-ter-helyettes elmondta, már a századfordulón évente többszázezer vendége volt a létesítménynek, s mindig jól megfértegymásmellett a népfürdõ és a kastélyszerû épület. A százévesfürdõ ma is az egyik leginkább közkedvelt fõvárosi hely, aholeredményes egészségügyi ellátás is folyik. Ma átgondolt tervalapján mûködtetik a budapesti fürdõket, s reálisnak látszik aza terv, hogy 2014 és 2020 között uniós forrásból legkevesebb 15milliárd forintot fordítsanak a fürdõ korszerûsítésére.

Szõke László, a Budapest Gyógyfürdõi és Hévizei(BGYH) Zrt. vezérigazgatója az elmúlt idõszakban megjelentnemzetközi elismerõ szavakat emelte ki, s jelezte: a BGYHévimásfélmilliós vendégkörének csaknem fele a Széchenyi fürdõtlátogatja.

A Széchenyi fürdõ létét a hazai mélyfúrások úttörõjének,Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti, aki a városli-geti hõforrások után kutatva a mai Hõsök terén talált kénesforrást, 970mmélyre lefúrva. A forrás fölé elõször artézi kutattelepítettek, majd 1881-ben vizét a (mamár szigetként nem lé-tezõ) Nádor-szigetre vezették, a kõ és márvány kádfürdõsArtézi Fürdõbe.

Mivel ez az évtized végéremár szûknek bizonyult, a város-atyák új fürdõ felépítésérõl határoztak, a tervezéssel CziglerGyõzõmûegyetemi tanárt bízták meg. Czigler többször átdol-gozott terveit az 1896-os millenniumi kiállításon mutatta be, amunkálatokat kollégái, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irá-nyították Schmitterer Jenõmûvezetõ építész közremûködésé-vel. A 3 millió 900 ezer aranykorona költségû SzéchenyiGyógyfürdõ ünnepélyes átadására 1913. június 16-án kerültsor. Az épületben kialakított 51 magánfürdõt, a közel 200 fõsférfi és nõi gõzfürdõt, valamint a 170 fõs férfi és nõi népfürdõta napi 1200 m3 hozamú, 73,8 °C-os hõforrás látta el vízzel. Agõzfürdõben elõmedencék, izzasztók, langyos medencék ésszárítószobák, a gyógyfürdõben gyógymasszázshoz, villa-nyozáshoz és gyógytornához kialakított helyiségek várták avendégeket.

A neoreneszánsz stílusú épület mûszaki és építészeti meg-oldásaiban egyaránt igényes volt. Kupolacsarnokának bolto-zatát Vajda Zsigmond tervei alapján Róth Miksa üvegmûvészkészítette, a szobordíszek Maróti Géza, Róna József, TelcsEde, VastaghGyörgy, BezerédyGyula, Istók János ésMarkupGyula keze munkáját dicsérik.

Dr. Hámor Tamás fõosztályvezetõa konzultáción


A jól prosperáló Széchenyi fürdõ kisebb-nagyobb veszte-ségekkel (kupolájának vörösréz borításából hadianyag lett) át-vészelte az elsõ világháborút, de újbóli fellendítéséhez a für-dõzési szokások változását, a strandolás elterjedését figyelem-be vevõ bõvítés szükségeltetett.

A székesfõváros 1926-ban nyári uszoda megépítésére és anépfürdõk bõvítésére írta ki a pályázatot, amelyen ifj. FrancsekImre tervei bizonyultak a legjobbnak. A rekordgyorsasággalkivitelezett új épületszárnyat 1927. augusztus 19-én avattákfel. Az Állatkerti út felõli oldalon új fõépület épült fel pénztá-rakkal, büfével, sörözõvel, cukrászdával és egyéb kiszolgáló-egységekkel, valamint egy 50×18 méteres úszómedence kétvégén félkör alakú strandmedencével, mellette egy 2800 négy-zetméteres homokos strandrésszel. A népfürdõ is kibõvült ésmegszépült. Az új épületszárnyat Beck Ö. Fülöp, Pátzay Pál,Medgyessy Ferenc és Margó Ede szobrászmûvészek alkotá-saival díszítették.

A medencék vízellátását 1938 óta a Pávai-Vajna Ferencgeológus irányításával fúrt Szent István-forrás biztosítja, az1250 mmély kút Európa legmelegebb hévízforrása, amely na-ponta 6000m3 77 °C-os vizet ad. A bõséges vízhozam szökõkútés a Szent István-ivócsarnok létesítését is lehetõvé tette, sõt azállatkert vízilovai is ebben � a Nílus vizéhez hasonló vegyiösszetételû � vízbenmártózhatnak meg napmint nap. A hévíztartalmaz nátriumot, gazdag kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos anyagokban, amelyeknek fluorid- ésme-tabórsav-tartalma is jelentõs. A forrásvíz belsõleg a gyomor, abél és a vese gyulladásos, hurutos megbetegedéseinek kezelé-sére, epeproblémákra, a csontrendszer mésztartalmának pót-lására, külsõleg a különbözõ mozgásszervi bántalmak, az ízü-leti betegségek és a gyulladások kezelésére van jótékony ha-tással.

A kút épségben átvészelte a második világháborút és az1956-os forradalmat, de a fürdõ épülete súlyos károkat szen-vedett. A kor igényeit kielégítõ fejlesztések során 1963-ban astrandfürdõt téliesítették, 1964-ben ideiglenes, 1985-benegész évben mûködõ szaunát helyeztek üzembe, 1981-ben aférfi népfürdõ helyén társas, fürdõruhás gyógyfürdõt, 1982-ben a nõi néposztály helyén komplex fizikoterápiás nappalikórházat alakítottak ki.

Az elodázhatatlanná vált felújítás 1997-ben, a Francsek-szárny (a strand oldal) rekonstrukciójával kezdõdött, ekkormár élménymedencét is kialakítottak, a munkák 2003-ban aCzigler-szárny (a társas-termál oldal) és az ivókút rendbetéte-lével folytatódtak. Európa egyik legnagyobb fürdõkomplexu-ma, a pestiek által csak Szecskának becézett Széchenyi Gyógy-fürdõ és Uszoda teljes pompájában adhat otthont a fennállá-sának centenáriumára meghirdetett rendezvényeknek.www.mno.hu Tudástár/TT 2013.06.16. FJ

Mûszaki eszmecsere a visszasajtolásról

Június 20-án a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet(MFGI) Stefánia úti dísztermében aMagyar Mérnöki Kamara(MMK) Geotermikus Szakosztálya 10. alkalommal rendezettszakmai napján mód nyílt arra, hogy � ha viszonylag szûk kör-ben is � a jelenlévõ több mint 80 szakember és érdeklõdõ esz-mecserét folytasson a visszasajtolás metodikájáról, technoló-giájáról, a kapcsolódó tudományos és elméleti megfontolá-sokról, betekintést nyerjen a szakirodalomba, ízelítõt kapva akülföldi gyakorlatból.

A nap végére kiderült, hogy a visszasajtolás, vagy körülír-va: a hõenergiájától szükséges mértékben �megszabadított�hévíz kõzetkörnyezetbe történõ visszajuttatása nem egy bolt-ban kapható szabványos termék rutinszerû alkalmazásra, ha-

nem az adott kõzet- és egyéb körülmények közt a kívánt ideig(több 10 esztendõ) a geotermikus körfolyamot fenntartómeg-oldás, mely technológiát számos szakma együttmûködése,együttes munkája alakítja ki és üzemelteti.

A konferenciát védnöke, Kassai Ferenc, a Budapesti ésPest megyei Mérnöki Kamara elnöke, az MMK alelnöke nyi-totta meg. Beszédében méltatta a hazai földhõ jelentõségét,bátorította felhasználását. Örömét fejezte ki, hogy szakosztá-lyunk a szakszerû munka beindításának élére állt. Feladatot isszabott, mivel lehetõséget biztosított arra, hogy kamarai véle-ményként, az MMK támogatásával javasoljunk pályázhatógeotermikus projekteket az Európai Unió 2014-2020-as költ-ségvetésébe. ANemzeti Fejlesztési Minisztériumba eljuttatottanyaghoz adott javaslatainkat honlapunkon hamarosan köz-zétesszük.

A megnyitó után alapító elnökünk, dr. Bobok Elemér pro-fesszor elõadása nyitotta meg a szakmai ismeretek sorát. �El-fogulatlanul a visszasajtolásról� címû elõadásában irányt mu-tatott azokra a gondolatokra, kutatási szükségszerûségekre,melyek a visszasajtolás technológiája tervezése során elenged-hetetlenek.

Másodikként Hlatki Miklós, a Magyar Geotermális Egye-sület (MGtE) alelnöke ismertetett meg bennünket a szakiro-dalom kutatásának lehetõségeivel és metodikájával. Megtud-hattuk, hogy a hazai olajipar (csakúgy mint a külföldi) régótaalkalmazza a besajtolásos rétegserkentést. Ennek közel 50 évalatt jelentõs, igaz fõként angol nyelvû irodalma gyûlt össze.Kellõ körültekintés, szakmai ismeret és szerencse mellettkönnyen hozzájuthatunk a kívánt tudáshoz. Azóta a FöldhõHírlevél-bõl megtudhattuk, hogy a pécsi székhelyûMecsekércZrt. sok száz millió forintot nyert pályázati úton a visszasajto-lás metodikája kidolgozásának elõsegítésére. Hlatki Miklósrészletesen csak egy cikketmutatott be, de elõadásában példá-ját adta a munkamódszernek is.

Harmadikként elnökünk, dr. Tóth Anikó részletesen be-számolt arról, hogy utazásai során külföldi egyetemeken ésszakmai konferenciákon járt. A programokon � esetenkéntmás hazai szakemberrel együttmûködve � elõadásokat tartott,hasznos szakmai eszmecseréket folytatott, bemutatva a Ma-gyarországon folyó geotermikus munkát.

A szünetben baráti beszélgetéseket folytathattunk, meg-csodálhattuk az MFGI felújított bútorait és a díszterem deko-rációját, az állandó kiállítást.

Délután néhány hozzászóló röviden ecsetelte a visszasaj-tolás témakörével kapcsolatos gondolatait, megemlítve, hogya szükségesnek látszó kútvizsgálatok hazai mûszerezettségemegfelelõ, inkább elvégzésének korabeli dokumentáltsága ésjelen idõben való megrendeléseinek ritkasága adhat okotaggodalomra, pedig a visszasajtolással kapcsolatos mûszaki-


technológiai adatbázis létrehozásában a vizsgálatok eredmé-nyeinek feldolgozása komoly segítséget nyújthatna napjainktervezõjének.

Varga Pétertõl, a Regale Energy Zrt. ügyvezetõjétõl hall-hattunk érdekes elõadást arról, hogy a modern technika segít-ségével hogyan használhatjuk fel a fáradt hévíz maradék hõ-tartalmát hûtési célokra. Erre kiváló lehetõséget nyújtanak azúj közeges abszorpciós hûtõk, melyek a kompresszoros tár-saikhoz képest töredék energiával üzemeltethetõk, kiválóCOPmellett. Erénye volt az elõadásnak, hogy tervezési elkép-zeléseket, vázlatokat is felvonultatott a különbözõ lehetõ-ségekre, így a vizek éghetõgáz-tartalmának felhasználására,gyógyfürdõi vízhûtésre s egyéb kombinációkra is.

Fodor Zoltán, a Geowatt Kft. ügyvezetõ igazgatója aMagyar Termék Nagydíjas hazai fejlesztésû és gyártású hõszi-vattyú családotmutatta be. Kitért a további fejlesztési irányok-ra. Igazi innovatív terméksorról van szó, mely megvalósítottegy azóta védett elképzelést a hõenergia felhasználásának op-timalizálásán túl a hõszivattyúk vezérlésére is. A külföldiektõlnem csak gyártójában különbözik ez a berendezés, hanemmûködési elve is jelentõsenmás. Kifejezetten örültünk annak,hogy számos hazai alkalmazást is bemutatott Fodor úr.

Végül egy szakmai kirándulás összefoglalója színesítettea szakmai napot. A �mecsekérces� kollégák két németgeotermikus erõmûben (Landau és Inscheim) jártak. Az otttapasztaltakat osztották meg velünk. Az egyik egy márrégebben mûködõ, a másik egy építés alatt álló bináriserõmû. Landau kapcsán fontos dolgot tudhattunkmeg a visz-szasajtolásról. Az üzem kezdetbenmikro földrengéseket oko-zott, melyek vélhetõen a mélységi hõmérsékleti viszonyok�gyors� változása kapcsán állhattak elõ. Így a tervezés soránezzel a jelenséggel is számolnunk kell. Inscheim esetében azengedélyezés és az üzembe helyezés nehézségeit láthattukközelebbrõl. A geotermikus gyakorlat még nem tökéletesNémetországban sem, bár talán inkább arról van szó, az újdolgokat ott is nehezen lehet bevezetni az újtól való lakossá-gi aggódás és nem utolsósorban a hagyományos piac �esetenként alaptalan � féltése miatt.

A szakmai napot jó hangulatban zártuk az MFGI díszter-mében. Ezúton is köszönetet mondunk az intézmény vezetõi-nek rendezvényünk támogatásáért, a nyújtott szakmai segít-ségért!

Livo László titkár

Új rektor a Miskolci Egyetem élén

Az egyetem élére azért kellett új vezetõt választani, merta felsõoktatási törvény szerint június 30-án megszûnt a 65évesnél idõsebbek intézményvezetõi megbízatása. Mivel dr.Patkó Gyula betöltötte ezt az életkort, a rektori tisztségrepályázatot írt ki az emberi erõforrások minisztere.

A Miskolci Egyetem július 25-én tájékoztatta az MTI-tarról, hogy az egyetem szenátusa kétfordulós szavazás után dr.Torma Andrást, az állam- és jogtudományi kar dékánját java-solta az egyetem rektori posztjára, akit Balog Zoltán emberi-erõforrás-miniszter döntése értelmében a köztársasági elnökaugusztus 15-én a Miskolci Egyetem rektorává kinevez.

Dr. Torma András a szenátus szavazása után így fogalma-zott: �Elég erõt érzek magamban és a munkatársaimban ah-hoz, hogy Selmecbánya régi fényéhezméltón ragyogjon aMis-kolci Egyetem csillaga is�.

Fentiekhez sok sikert, erõt, egészséget kívánunk TormaAndrás rektor úrnak, egyúttal megköszönjük dr. PatkóGyula rek-tor úr eddigi eredményes tevékenységét! Jó szerencsét!

Szerkesztõség

Újabb létszámleépítés a MAL-nál

Csoportos létszámleépítést jelentett be augusztus 9-én afelszámolás alatt álló Magyar Alumínium Termelõ és Keres-kedelmi (Mal) Zrt. felszámolóbiztosa az üzemi tanácsnak. Aszakszervezet szerint 200-300 dolgozót bocsáthatnak el azajkai timföldgyárból, mivel megszûnt a bauxit-feldolgozásAjkán. Az elbocsátások jelentõs részére az év végéig sor kerül,de a folyamat 2014. májusig is elhúzódhat. A leépítés másbeszállítóknál további 400-600 dolgozót érinthet a térségben.

AMalZrt.-nél a vörösiszap-katasztrófa utánmég többmintezren dolgoztak. Idén februárban 197 dolgozót, többségükbenbányászt küldtek el a halimbai bánya bezárását követõen.

A leépítés miatt humán katasztrófának is beillõ munka-nélküliség fenyegeti Ajkát és térségét a Magyar Vegyipari,Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók SzakszervezetiSzövetsége (VDSZ) szerint, amely ezért a kormányt teszi fe-lelõssé. �A döntéshozók az ígéretek ellenére sem tettek sem-mit azért, hogy a három évvel ezelõtti vörösiszap-katasztrófaután megmentsék a világhírû hazai speciális timföldgyártást,ezrek biztos megélhetését. A VDSZ szerint a kormányzat és akülönféle hatóságok többnyire akadályozták a cég talponmaradását.� A teljesíthetetlenül és indokolatlanul magas, 135Mrd Ft-os környezetvédelmi bírság, az ideiglenes új tározókkialakításának költsége és a végleges használatbavételiengedély visszatartása jelentõsen hozzájárult a cégmûködésének megrendítéséhez.HÍR24 2013.08.09. Origo/MTI 08.10. PT

Kormányzati segítség a Dunaferr-nek

A Kormány minden segítséget megad az ISD DunaferrZrt. létszámleépítésében érintett dolgozóinak � hangsúlyoztaVarga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztus 19-én Du-naújvárosban a cég vezetésével folytatott személyes egyezte-tést követõen. A Dunaferre szükség van, a cég nyereségessétehetõ, de az átalakításra szükség van � emelte ki. ADunaferrhelyzetérõl a székesfehérvári kihelyezett kormányülésen istárgyalnak majd, �a helyzet komoly, 1500 család megélhetésé-rõl van szó� � mondta.

Június végén a cégvezetés tájékoztatása szerint az ISDDunaferr társaságcsoportnál 7522 fõt, 6837 saját és 685 köl-csönzött munkavállalót foglalkoztattak. Evgeny Tankhilevichcégvezetõ szerint a cég nehéz helyzete a 2008-as világgazdasá-gi válság óta tart, a vállalat vesztesége az utóbbi két évben kö-zel 50 Mrd Ft-ot tett ki. A leépítés az ISD Dunaferr Zrt.-nél890 fõt, a vállalatcsoport tagvállalatainál további 610 dolgozótérint, de 1500 munkatársnál többet nem küldenek el. Közléseszerint a nyersvasgyártás megmarad Dunaújvárosban, a folya-matban lévõ beruházásokat, a kohóátépítést folytatják, a ter-mékkibocsátást jövõre 10 százalékkal, 2015-tõl pedig 25 száza-lékkal tervezik növelni.

A Magyar Közlöny 2013/138. száma közli a Kormány1565/2013. (VIII. 21.) sz. határozatát, mely szerint � többek kö-zött � azonnali hatállyal felhatalmazza a nemzetgazdasági mi-nisztert, hogy �a Társaság megvásárlása érdekében a gazdaságitársaság többségi tulajdonosával kezdjen tárgyalásokat�.www.hír24 2013.08.19. MTI-Eco/Magyar Közlöny PT

A Paksi Atomerõmû Zrt. közgyûlése

2013. április 25-én tartottameg éves rendes közgyûlését azMVMPaksi Atomerõmû Zrt.A közgyûlésén elfogadták a 2012.évi üzleti jelentést, valamint a 2013. évi üzlet-fejlesztéspoliti-kát. A 2012. évi üzleti jelentést 211,5 milliárd forint fõösszeg-

gel ésmintegy 28,3milliárd forint adózott eredménnyel fogad-ták el, amelyet osztalék formájában kifizetnek a tulajdonosMagyar Villamos Mûvek Zrt.-nek.

Az atomerõmû 2012. évi értékesítési átlagára (1 kWh ér-tékesített villamos energiára jutó árbevétele) 12,28 Ft/kWhvolt. Az atomerõmû eddigi történetének legjobb termelésieredményét érte el, miután � közel 90%-os teljesítmény-ki-használtsággal � 15793 GWh-val járult hozzá a hazai villa-mosenergia-termeléshez, ami 45% fölötti részarányt jelent.Forró drót 2013. február-április (p.: 10.) Dr. Horn János

Geotermikus hõszolgáltatás Miskolcon

Két hónappal a miskolci geotermikus projekt elsõ szaka-szának átadása után, a geotermikus rendszer folyamatos hõátadására állt át. Miskolc avasi hõkörzetének teljes nyári igé-nyét geotermikus energiából szolgálják ki. A Pannergy Nyrt. aszükséges hévízi és a teljes vezetékrendszer vizsgálatát is elvé-gezte. A földhõ a Mályi-Kistokaj körzetben fúrt geotermikustermelõ kutakból származik, és hõ-távvezetéken jut Mis-kolcra.

A cégmás településeken is folytat hasonló beruházásokat.További információk találhatók a www.pannergy.hu hon-

lapon.Világgazdaság, 2013.07.11 p.: 3. Dr. Horn János

Bányászati koncesszió kiírás

A nemzeti fejlesztési miniszter 2010 óta elõször koncesz-sziós pályázati felhívást tett közzé a szénhidrogén-bányászatfejlesztésére és a geotermikus energia fokozottabb hasznosítá-sára. A kiírások 2013. november 14-ig vehetõk át, és no-vember 15-ig adhatók le a Magyar Bányászati és Földtani Hi-vatalban.

A pályázatok kiírását, elbírálását és a koncessziós szerzõ-dések megkötését a nemzeti fejlesztési miniszter az MBFHközremûködésével végzi el a koncesszióról szóló és abányászatról szóló törvények rendelkezései alapján. Azelbírálás részletes szempontrendszerét, a koncesszióstevékenység engedélyezési eljárására, folytatására és befe-jezésére vonatkozó jogszabályok megjelölését, valamint akoncessziós szerzõdés tervezetének szövegét a pályázati kiírástartalmazza.

A pályázati felhívások megtalálhatóak a Magyar KözlönyHivatalos Értesítõjében, két országos napilapban, a MagyarBányászati és Földtani Hivatal honlapján (www.mbfh.hu) és akormányzati portálon (www.kormany.hu), továbbá elérhetõekaz Európai Unió hivatalos nyelvein is az EU HivatalosLapjának C224-es lapszámában (http://eur-lex.europa.eu/).ombke levelezõlista FJ

Technikatörténeti látványtár a Központi BányászatiMúzeumban

Az év végéig elkészül az interaktív technikatörténetilátványtár a soproni Központi Bányászati Múzeumban. A köz-gyûjtemény legújabb állandó kiállítása az energia fel-használásának történetét mutatja be az ókortól napjainkig �mondta Bircher Erzsébet igazgató.

A látványtár kialakítására 49 millió forintot nyertek el aTársadalmi Infrastruktúra Operatív Programból. A múzeumúj részlegében a legmodernebb technológiát vetik be: mozgó,megfogható modellek, kipróbálható tárgyak, berendezéseksegítségével mutatják be a látogatóknak, hogy mitõl is

mûködtek egykor, és mitõl mûködnek napjainkban a külön-féle gépek, technikai berendezések. A látványtár a szakem-berek reményei szerint minden korosztály érdeklõdésétfelkelti majd.

Az alapítványi múzeumként mûködõ intézmény ismeret-gyarapító programjain � amelyekre 17 millió forintot nyert el aTársadalmi Megújulás Operatív Program két pályázatán �idén közel kétezren vettek részt Sopronból és a környezõtelepülésekrõl.NOL/MTI/ 2013. augusztus 13. BE

A CO2-szûrés és -tárolás hamarosan versenyképes lehet

Az a technológia, amely kiszûri a szén- és gáztüzelésûerõmûvek kibocsátott füstgázából a CO2-ot és azt egy kiürültföldgáz- vagy kõolajmedencébe sajtolja, Angliában már a2020-as években versenyképes lehet az egyéb megújulóenergiákkal szemben � nyilatkozta a kormány energetikaiszaktanácsadója.

A kormányzat bátorítja és támogatja a CCS (CarbonCapture and Storage) fejlesztéseket, hogy az valóbanversenyképes lehessen a megújuló energiatermeléssel. AzAngol Energia- és Klímaváltozási Hivatal támogatásával2015-re el kell hogy készüljön két üzemi méretû kísérletilétesítmény, amelyeknek már 2016-ban mûködniük kell. Afejlesztéshez az angol energetikai nagyvállalatok 1 milliárdangol fonttal járulnak hozzá.Bloomberg 18/May/2013, Elektrotechnika 2013/06 (p.: 23)

Dr. Horn János

Az európai karbonkvóták csökkentése

Strasbourg, 2013. július 3., szerda (MTI/Reuters/DowJones) � Az Európai Parlament szerdán megszavazta az euró-pai szén-dioxid-kibocsátási kvóták számának csökkentését, ésígy a kvóták árának emelését célzó bizottsági terveket.

A lépés azért vált szükségessé, mert az � egy tonna szén-dioxid egyenérték kibocsátását lehetõvé tevõ � európai kar-bonkvóták ára az elmúlt idõben a jelentõs túlkínálat hatására3 euró alá csökkent, míg 2008-ban még 30 euróhoz közelijegyzésre is volt példa. A kvótarendszer lényege � az azt létre-hozók szándéka szerint � az lenne, hogy a károsanyag-kibo-csátás költségének emelésével a kibocsátás csökkentésére sar-kallják az ipari vállalatokat. Elemzõk szerint 40-50 eurós árfo-lyam lenne elégséges ösztönzõ a jelentõs kibocsátás-csökken-tõ beruházások elindításához. Szakértõk szerint az európaikarbonkvóta-piacon 1,7 milliárdos felesleg van.

A döntés alapján az Európai Bizottság egyszerre legfel-jebb 900millió kvótát vonhatna ki a piacról, amit egy évmúlvavisszavezethetnének a piacra. Az eredeti � egy áprilisi szavazá-son egyszer már elbukott � tervek szerint 2019 és 2020 közöttvezették volna vissza ezeket a kvótákat. A rendelkezés koráb-ban többek között a lengyel és német ellenállás miatt bukottel. Lengyelország jelentõs hányadban szénerõmûvekben ter-mel elektromos áramot, így � a magas kibocsátása miatt � ér-dekelt a kvóták árának alacsony szinten tartásában. Németor-szág a közelgõ választások miatt döntött a fontosabb szakpoli-tikai állásfoglalások elhalasztása mellett.

A döntés Magyarországot is érintheti, amely hagyomá-nyosan kvótatöbblettel rendelkezik. A magyar állam idén és2012-ben is két-két alkalommal, összesen 30,85 millió euró ér-tékben adott el karbonkvótát a lipcsei energiatõzsdén.MTI Környezetvédelmi Hírlevél 2013.07.04.

Dr. Horn János


1. § Az egyesület neve, hivatalos nyelve, székhelye, jelképei(1) Az egyesület neve: Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület (rövidítve: OMBKE), továbbiakban:egyesület,angolul: Hungarian Mining andMetallurgical Society, fran-ciául: Société Hongroise de l�Industrie Minie�re etMétallurgique, németül: Verein Ungarischer Berg- undHüttenleute, oroszul: Vengerszkoje Gornoje i Metallurgi-cseszkoje Obscsesztvo.(2) Az egyesület hivatalos nyelve a magyar.(3) Az egyesület székhelye Budapest, 1051 Október 6. u. 7.(4) Az egyesület 1892. június 27-én, a világ elsõ mûszaki fel-sõfokú oktatási intézményében, a selmecbányai BányászatiAkadémián alakult a Bányászati és Kohászati Irodalompár-toló Egyesület tagjaiból.Az egyesület szellemi elõdjének tekinti a világ elsõ mûszakitudományos egyesületét, az 1786-ban Born Ignácz által ala-pított Sozietät der Bergbaukunde társaságot.(5) Az egyesület jelképeirõl �Az OMBKE jelképeinek alakiszabályzata� rendelkezik.Az egyesület hivatalos köszöntése az egyesület 1894. április7-i ülésén Péch Antal javaslata elfogadásával megszületett:�Jó szerencsét!�Az egyesület összetartó ereje: Szakmaszeretet, Hazaszere-tet, Barátság!

2. § Az egyesület célja és tevékenysége(1) Az egyesület célja a magyar bányászat és kohászat egye-temes érdekeinek szolgálata, szakembereinek összefogása.Részleteiben:a) a bányászat és kohászat tudományos, mûszaki, gazdasági

fejlõdésének elõsegítése;b) a bányászat és kohászat szakmai érdekeinek feltárása, vé-

delme és széles körû ismertetése, szakmai érdekképviselet;c) a bányászok és kohászok társadalmi megbecsülésének

elõsegítése, erõsítése;d) a magyar szakmai nyelv védelme és fejlesztése;e) a bányászat és kohászat területén az egyesület szervezeti

keretein belül tevékenykedõ szakemberek összefogása, aszakmai összetartozás erõsítése és fejlesztése;

f) a bányászati-kohászati szakképzés és szakoktatás fejlesz-tésének elõsegítése, a felnõttoktatás keretében a szakmaiképzés és továbbképzés;

g) az emberi értékek, köztük különösen� nemzeti és társadalmi hagyományok ápolása, a tagságemberi kapcsolatainak, a közösségi élet szervezésénekelõmozdítása;

� a bányász és kohász hagyományok, a SelmecbányaiAkadémia szellemi örökségének, valamint a montanisz-tikához fûzõdõ Alma Mater hasonló értékeinek és aSzent Borbála kultusz megõrzése, ápolása.

h) kapcsolattartás és együttmûködés a határon túl élõ és te-vékenykedõ magyar bányászati és kohászati szakembe-rekkel;

i) közremûködés az euro-atlanti integráció elõsegítése érde-kében a bányászattal és a kohászattal kapcsolatos joghar-monizáció szakmai elõkészítésében.

(2) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében:a) közérdekû ajánlásokat (állásfoglalásokat) dolgoz ki, eze-

ket nyilvánosságra hozva eljuttatja az illetékes állami,gazdasági, szakmai és társadalmi szervezetekhez, megvi-tatásukra tagjai sorából szakembereket ajánl;

b) kapcsolatot tart fenn az állami, gazdasági, szakmai és tár-sadalmi szervezetekkel, együttmûködik velük a bányászatés a kohászat közérdekû ügyeiben; szakmai, munkáltatóiérdekképviseletet lát el azon jogi tagjai érdekében, akikezzel az egyesületet megbízzák;

c) bevonja munkájába a bányászat és a kohászat területén,valamint szakmai vonzáskörzetében tevékenykedõ szak-embereket, megkülönböztetett figyelmet fordít a szakte-rületein tanuló és dolgozó fiatalokra;

d) szakvéleményeket, tanulmányokat készít, felhasználva atagok tapasztalatait;

e) törekszik a magyar bányászati és kohászati szakirodalomfejlesztésére, a külföldi szakirodalommagyarországi, vala-mint a hazai szakirodalom nemzetközi megismertetésére;

f) gondoskodik az egyesületi szaklapok kiadásáról, segíti elapok szerkesztõségének munkáját, felügyeli szakmaiszínvonalukat;

g) fokozott figyelemmel kíséri a bányászati-kohászati szak-oktatás és továbbképzés helyzetét, fejlesztését javaslatai-val és szakvélemények kidolgozásával mozdítja elõ; a fel-nõttoktatási forma keretében tevékenyen részt vesz a bá-nyászattal és kohászattal foglalkozó vállalkozásokat érin-tõ szakmai képzésben, átképzésben és továbbképzésben;továbbképzõ, átképzõ tanfolyamokat szervez;

h) segíti a bányászat és kohászat emlékeinek megõrzését,hagyományainak közkinccsé tételét, az ilyen célú gyûjte-mények, múzeumok alapítását és mûködését;

i) gyûjti, rendszerezi ésmegõrzi abányászati-kohászati szakmaikultúra okiratait, segíti más szervezetek e célú munkáját;

j) szakmai rendezvényeket, tanulmányutakat szervez, illetverésztvevõket küld más szervezetek ilyen rendezvényeire;

k) társadalmi, társasági összejöveteleket szervez;l) kapcsolatot létesít és tart fenn a hasonló célkitûzésû ma-gyar, külföldi és nemzetközi szervezetekkel;

m) hagyományainak és meglévõ szerzõdéseinek megfelelõ-en kapcsolatokat tart fenn és együttmûködik a határontúl élõ és tevékenykedõ magyar bányászati és kohászatiszakemberekkel, különös tekintettel a bányászati és ko-hászati emlékek és hagyományok ápolására;

n) közremûködik az euro-atlanti integráció elõsegítése ér-dekében a bányászattal és kohászattal kapcsolatos jog-harmonizációs munkák szakmai elõkészítésében, továb-bá elõsegíti az európai uniós csatlakozással kapcsolatosúj szabályok, szabványok hazai szakmakultúrában valómeghonosítását, beleértve az euro-atlanti országok szak-mai szervezeteivel való együttmûködést;

o) emlékérmeket, okleveleket és más kitüntetéseket alapítés adományoz a bányászati és a kohászati tudományok,az egyesületi élet, a szaknyelv és szakirodalom fejleszté-sének elismerésére;

p) céljai érdekében alapítványokat hoz létre, részt vesz ilyenalapítványok létrehozásában és támogatásában;

64 Bányászati és Kohászati Lapok 145. évfolyam, 4. szám

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület AlapszabályaÉrvényes 2013. május 24-tõl

q) gazdasági tevékenységet folytat szervezetének fenntartá-sára és mûködõképességének megõrzésére.

(3) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem foly-tat, pártpolitikai tevékenységet nem végez, szervezete pár-toktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknakanyagi támogatást nem nyújt, országgyûlési képviselõjelöl-tet, továbbá megyei, fõvárosi önkormányzati választáson je-löltet nem állít, és nem támogat.(4) Az egyesület közhasznú szervezetként mûködik az egye-sületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerve-zetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. éviCLXXV. törvény (a továbbiakban: Egyesületi jogról szólótörvény) keretei között.a) Közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatok ellátá-

sával végzi:� tudományos tevékenység,� szakirodalom,� ismeretterjesztés,� továbbképzés,� magyarságtudat erõsítése, magyar szakmai nyelv ápolása,� ipartörténeti jelentõségû emlékek, emlékhelyek védel-me, ápolása,

� bányász-kohász hagyományok ápolása,� bányásznapi, Szent Borbála-napi megemlékezések,� kulturális örökség helyi védelme,� határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

A közfeladatok jogszabályhelyekre való hivatkozását azalapszabály tartozékát képezõ 1. sz. függelék tartalmazza.b) Az egyesület a 2. § (1) és (2) bekezdésben részletezett cél

szerinti tevékenységeit � a vállalkozási tevékenység kivé-telével � mint országos hatókörû közhasznú szervezet ajelen pontban elõzõekben felsorolt közhasznú tevékeny-ségi körök keretein belül végzi.

c) Az egyesület tagjain kívül más is részesülhet az egyesületközhasznú szolgáltatásaiból.

d) Vállalkozási tevékenységet az egyesület csak közhasznúcéljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszé-lyeztetve végez.

e) Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nemosztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékeny-ségre fordítja.

f) Ügyrendjét, belsõ szabályzatait, gazdálkodási és nyilván-tartási rendjét a közhasznú szervezetekre vonatkozó jog-szabályok szerint alakítja ki.

g) Az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében az egye-sület tisztségviselõinek az egyesületi jogról szóló törvényrendelkezései az irányadóak.

3. § Az egyesület tagsági viszonyai(1) Az egyesület tagjai: az egyéni tagok, a tiszteleti tagok ésa pártoló tagok.(2) Egyéni tagok. Az egyesület egyéni tagja az a természetesszemély lehet, aki a bányászat és a kohászat iránti elkötele-zettséggel betartja az egyesület alapszabályát, etikai normáités fizeti a tagdíjat.(3) Tiszteleti tagok. A tiszteleti tagság az egyesület érde-kében kifejtett tevékenység legmagasabb szintû elis-merése, kitüntetése. Tiszteleti tag az lehet, akit abányászatban vagy a kohászatban és az egyesületi életbenszerzett érdemei alapján a küldöttgyûlés tiszteleti tagnaknyilvánít.(4) Pártoló tagok. Az a természetes vagy jogi személy lehet

pártoló tag, aki, ill. amely az egyesületet erkölcsi és anyagitámogatásban részesíti.(5) A tagok felvétele.a) Az egyesület egyéni tagja lesz az a jelentkezõ, aki a szak-

osztály és a helyi szervezet megjelölésével a jelentkezésilapján az OMBKE alapszabályát elfogadja és a jelentke-zés évében a tagdíját befizette. A jelentkezõt az egyesületegyéni tagjai sorába az OMBKE helyi szervezetének ve-zetõsége veszi fel, amely tényrõl a helyi szervezet vezetõ-sége tájékoztatja az illetékes szakosztály vezetõségét és azegyesület ügyviteli szervezetét.

b) Az egyesület tiszteleti tagjait az illetékes szakosztály és aválasztmány javaslatára a küldöttgyûlés választja meg.

c) A pártoló tagság az egyesület és a természetes vagy jogiszemély közötti írásosmegállapodással jön létre. A párto-ló tagság elismerését oklevéllel kell megerõsíteni.

(6) A tagság megszûnése.a) Kilépéssel szûnik meg a tagság, ha a tag kilépési szándé-

kát � a kilépés idõpontjának megjelölésével � az egyesü-letnek írásban elõzetesen bejelenti.

b) Megszûnik a tagság a tag elhalálozásával.c) Azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének egy éven

túl, kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, azegyesület törli a tagok sorából, s ezzel a tagságamegszûnik.

d) Tiszteleti tagot csak a küldöttgyûlés zárhat ki az egyesü-letbõl, többségi szavazással.

e) A pártoló tagságot a vonatkozó megállapodás felmondá-sával bármelyik fél megszüntetheti.

f) Az egyéni tagsági viszonyt szüneteltetni lehet, ha azt a tagírásban kéri a szakosztályától. A tagsági viszony szünetel-tetésének ideje az egyéni tagsági viszony visszaállításaután a folyamatos tagsági idõbe nem számít bele.

(7) A tagok felvételét az egyesületi szaklapokban közzé kelltenni.

4. § A tagok jogai(1) Az egyesület tagjai szavazati joggal rendelkeznek a helyiszervezet és szakcsoport taggyûlésein, a taggyûlés napirend-jére, napirendi pontjára javaslatot tehetnek, a taggyûlésenfelszólalhatnak.Az egyesület tagjai választott küldöttek útján képviseltetikmagukat az egyesületi és szakosztályi küldöttgyûlésen. A jo-gi személyiségû pártoló tagot annak vezetõje, vagy írásbanmegbízott képviselõje képviseli.(2) Az egyesület tagja � ha a törvényben foglalt feltételek-nek eleget tesz � az egyesület bármely tisztségére választha-tó és bármilyen egyesületi tisztséget betölthet.(3) A tag joga, hogy az egyesület mûködésérõl, határozatai-ról tájékoztatást kapjon. Az egyesület tagja jogosult igénybevenni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgál-tatásait. A tag joga, hogy a nyilvános rendezvényeken ameg-hirdetett feltételekkel részt vegyen, használja az egyesülethelyiségeit és könyvtárát.(4) A tag az egyesület bármely szervezetéhez javaslatot, in-dítványt nyújthat be, ill. panasszal fordulhat.(5) A tag az egyesület valamelyik szaklapját szakosztályi tag-sága, ill. egyéni igénye alapján külön elõfizetési díj nélkülmegkapja, de errõl a jogáról írásban le is mondhat.(6) A tiszteleti tag tagdíjfizetési kötelezettség nélkül élvezi atagsággal járó jogokat.(7) Az egyesület tagja a bel- és külföldi kongresszusokon,konferenciákon vagy bármely szakmai rendezvényen az

Bányászati és Kohászati Lapok 145. évfolyam, 4. szám 65

egyesületet az egyesület elnökének, a szakosztályt pedig azilletékes szakosztály elnökének meghatalmazásával képvi-selheti.(8) Az egyesület tagjának joga van az OMBKE tagja (tiszte-leti, ill. pártoló tagja) címet a neve után feltüntetni.(9) Az egyesület testületeinek határozathozatalában nemvehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátarto-zója (Ptk. értelmezése szerint), élettársa (továbbiakbanegyütt: hozzátartozó) a határozat alapjána) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagyb) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ

jogügyletekben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõny-nek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai kereté-ben a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nempénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, atagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak meg-felelõ cél szerinti juttatás.

5. § A tagok kötelezettségei(1)Az egyesület tagja köteles az egyesület alapszabályát, eti-kai normáit, valamint az egyesület vezetõ testületeinek ha-tározatait betartani.(2) Az egyesület tisztségviselõi és az egyesületet a különbö-zõ fórumokon hivatalosan képviselõ tagjai kötelesek azegyesület érdekeinek megfelelõen eljárni.(3) Az egyéni tag köteles a választmány által megállapítotttagdíjat fizetni.A tagdíj fizetése történhet csekkel, vagy banki átutalással azegyesület bankszámlájára, illetve készpénzzel az egyesületpénztárába.(4) A pártoló tag különleges kötelezettségeit a vonatkozóírásos megállapodás rögzíti.(5) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület cél-jának megvalósulását.

6. § Az egyesület szervezeti felépítése(1) A küldöttgyûlés (legfelsõbb szerv).(2) A választmány (ügyintézõ és képviseleti szerv).(3) Az egyesület tagjai szakosztályokba, ill. osztályokba szer-vezõdnek.(4) Az azonos területi (földrajzi) kötõdésû egyesületi tagokszakmai érdeklõdési körtõl függetlenül helyi szervezetethozhatnak létre. Az azonos szakmai terület iránt érdeklõdõtagok szakcsoportot alakíthatnak. A helyi szervezetek ésszakcsoportok megalakulását az illetékes szakosztály veze-tõsége hagyja jóvá. A több szakosztály tagjaiból alakuló he-lyi szervezetek vagy szakcsoportok meg kell jelöljék, hogy aképviselt szakosztályokhoz való önálló kötõdések megtartá-sa mellett az adminisztrációs képviselet szempontjából melyszakosztályhoz kívánnak tartozni.

7. § Az egyesület szervei(1) Vezetõ testületeka) az egyesület vezetõ testületei:� az egyesületi küldöttgyûlés (legfelsõbb szerv),� a választmány (ügyintézõ és képviseleti szerv)

b) a szakosztályok vezetõ testületei:� a szakosztályi küldöttgyûlés,� a szakosztály-vezetõség;

c) � az osztályok vezetõ testületei:� osztály küldöttgyûlés� osztály vezetõsége

d) a helyi szervezetek, ill. szakcsoportok vezetõ testületei:� a helyi szervezetek, ill. szakcsoportok taggyûlése,� a helyi szervezetek, ill. szakcsoportok vezetõsége.

(2) Az egyesület ellenõrzõ testülete (felügyelõ szerv):� az ellenõrzõ bizottság.

(3) Az egyesület tanácsadó szerve:� a tiszteleti tagok és szeniorok tanácsa.

(4) Az egyesület választmányi bizottságai:� az etikai bizottság,� állandó bizottságok,� idõszakos (alkalmi) bizottságok.

(5) Az egyesület ügyviteli szervezete:� a Titkárság.

8. § Az egyesület vezetõ tisztségviselõi(1) Az egyesület vezetõ tisztségviselõi: a választmány tagjaiés az ellenõrzõ bizottság tagjai.(2) Egyesületi vezetõ tisztségviselõnek, valamint a szakosz-tály, illetve osztályvezetõségek tagjává csak egyesületi tagválasztható.(3) Nem lehet az egyesület vezetõ tisztségviselõje az a sze-mély, akivel szemben fennáll az egyesületi jogról szóló tör-vényben rögzített kizáró feltételek valamelyike.a) Az egyesület vezetõ tisztségviselõje csak magyar állam-

polgár, illetõleg magyarországi tartózkodási engedéllyelrendelkezõ nem magyar állampolgár lehet, feltéve, hogynincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

b) Nem lehet az egyesület vezetõ tisztségviselõje más köz-hasznú szervezet megszûntét követõ két évig az a sze-mély, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be � annakmegszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig � veze-tõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény sze-rinti köztartozását nem egyenlítette ki.

c) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy kö-teles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzete-sen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûlegmás közhasznú szervezetnél is betölt.

(4) A vezetõ tisztségviselõket a két tisztújító küldöttgyûlésközötti idõtartamra kell megválasztani. Az egyéni tagugyanazon idõben csak egy vezetõ tisztséget láthat el.(5) A vezetõ tisztségviselõ akkor választható meg újraugyanarra a vezetõ tisztségre, ha azt a küldöttgyûlésen jelen-lévõk legalább kétharmada támogatja.

9. § Az egyesület küldöttgyûlése(1) Az egyesület küldöttgyûlése az egyesület legfõbb szerve.A küldöttgyûlés lehet rendes, tisztújító és rendkívüli.(2) A küldöttgyûlés az egyesületet érintõ minden kérdésbendönthet, de kizárólagos hatáskörébe tartozik:a) az egyesület alapszabályának elfogadása, ill. módosítása;b) szakosztály vagy osztály létesítése és megszüntetése;c) egyesületi szaklap alapítása, összevonása és megszüntetése;d) emlékérmek és oklevelek alapítása;e) az egyesület vezetõ tisztségviselõi közül az elnök, a fõtit-

kár és a fõtitkárhelyettes, valamint az ellenõrzõ bizottságmegválasztása vagy visszahívása titkos szavazással, a szak-osztályi vagy osztály küldöttgyûlés által titkos szavazássalválasztott szakosztály, illetve osztályelnökök és titkárok ésa szakosztályok által delegált válaszmányi tagok tisztsé-gének vagy visszahívásánakmegerõsítése nyílt szavazással;

f) a Választmány elõterjesztésére a tiszteleti tagok választása;g) döntés a vezetõ tisztségviselõk és a tiszteleti tagok etikai


ügyeiben, valamint másodfokon bármely egyéni tag meg-fellebbezett etikai határozata ügyében;

h) a megelõzõ idõszakról szóló választmányi beszámoló ér-tékelése, jóváhagyása, az egyesület gazdálkodási elveinekkijelölése;

i) az egyesület befektetési szabályzatának jóváhagyása;j) az ellenõrzõ bizottság jelentésének megtárgyalása, hatá-rozathozatal a fõ feladatokról;

k) a más egyesületekkel való társulás, egyesülés kimondása,illetve ilyen társulások megszüntetése;

l) az egyesület megszûnésének kimondása, ez esetben dön-tés az egyesület vagyonával kapcsolatos intézkedésekrõl.

(3) Rendes küldöttgyûlést évente, tisztújító küldöttgyûlést azelõzõ tisztújítást követõ negyedik naptári évben kell tartani.A küldöttgyûlés helyének és idõpontjának meghatározásá-ról, valamint a javasolt napirendrõl a választmány dönt.A küldöttgyûlést a választmány döntése alapján az elnökhívja össze. A küldöttgyûlés idõpontját, napirendjét és hely-színét a kitûzött idõpontnál legalább 30 nappal korábbannyilvánossá kell tenni.A nyilvánossá tételtõl számított 10 napon belül az egyesülettagjai a küldöttgyûlés napirendjére javaslatot tehetnek az el-nöknél.A nyilvánossá tétel módja: az egyesület székhelyén rendsze-resített hirdetõtábla és az egyesület internetes honlapja. Aküldöttgyûlés meghívóját (a javasolt napirend, a helyszín ésaz idõpont közlésével) a küldöttgyûlés kezdõ napját leg-alább 15 nappal megelõzõen a küldöttgyûlés szavazati jogúrésztvevõihez el kell juttatni.A küldöttgyûlés meghívóját egyúttal meg kell küldeni az el-lenõrzõ bizottság tagjainak, az egyesület szaklapjai felelõsszerkesztõinek, az állandó választmányi bizottságok vezetõi-nek és a pártoló tagoknak.A küldöttgyûlés napirendjében szereplõ fontosabb témákelõkészítõ iratait a kitûzött idõpontnál legalább 15 nappalkorábban a küldöttgyûlés szavazati jogú résztvevõihez és azEllenõrzõ Bizottság tagjaihoz el kell juttatni.A meghívó nyilvánossá tételérõl és a napirendi pontokhoztartozó elõkészítõ iratok megküldésérõl az ügyvezetõ igaz-gató gondoskodik.(4) A tagok 10%-ának az elnökhöz írásban bejelentett kí-vánságára vagy az ellenõrzõ bizottság elõterjesztésére az okés a cél megjelölésével � az elõterjesztés beérkezésétõl szá-mított 30 napon belül � a választmánynak rendkívüli kül-döttgyûlést kell meghirdetnie, és azt az elõterjesztés beérke-zésétõl számított 60 napon belül meg kell tartani. Rendkívü-li küldöttgyûlést a választmány saját kezdeményezése alap-ján is meghirdethet.(5) A küldöttgyûlés határozatképes, ha a szavazati joggal bí-ró küldöttek 50%-a+1 küldött jelen van. Amennyiben a sza-bályszerûen összehívott küldöttgyûlés nemhatározatképes, aküldöttgyûlést a meghirdetett idõpontot követõ 30 percmúlva a megjelentek számától függetlenül újból össze lehethívni. A nem határozatképes küldöttgyûlés esetén újbólösszehívott küldöttgyûlés a megjelentek számától függet-lenül csakis akkor határozatképes, ha arra az eredeti idõ-pontra meghirdetett küldöttgyûlés meghívójában felhívták afigyelmet az újból összehívandó küldöttgyûlés helyének ésidõpontjának megjelölésével. Ilyen esetben az újból összehí-vott küldöttgyûlésnek a napirendjén nem szerepelhetnek ameghirdetett napirenden kívüli témák, és a küldöttgyûlésnem hozhat döntést, határozatot a 9. § (2) bekezdés a, b, c,

d, e, g, l és m pontjaiban foglalt témákban. Ha az eredetilegmeghirdetett küldöttgyûlés ezen témákban döntést kívánthozni, akkor 40 nap elteltével új küldöttgyûlést kell tartani,amely a megjelentek számától függetlenül is határozatképes.(6) A küldöttgyûlés szavazati jogú képviselõi: a küldöttgyû-lésbe a szakosztályok minden 20 tag után egy-egy szavazatijogú küldöttet delegálnak. A teljes keretbe � a tiszteleti ta-gokon kívül � beleértendõk a szakosztály-vezetõség azontagjai is, akiket a szakosztály részérõl delegáltak. A küldött-gyûlésenmegjelent tiszteleti tagok szavazati joggal vehetnekrészt a küldöttgyûlésen.(7) A küldöttgyûlés nyilvános, melyen tanácskozási joggalvehetnek részt az egyesület tagjai és a választmány általmeghívottak.(8) A küldöttgyûlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, melya küldöttgyûlés meghívójában szerepel.A küldöttgyûlés �indítványok� napirendjének tárgyalása so-rán a küldöttgyûlés csak olyan kérdésben hoz határozatot,melyet az indítványozó a küldöttgyûlés napját megelõzõ há-rom nappal korábban írásban eljuttatott az egyesületnek ésazt a küldöttgyûlés résztvevõi a gyûlés megkezdése elõttkézhez kaptak.(9) A küldöttgyûlésen szavazati joggal részt vevõ küldötte-ket egy-egy szavazat illeti meg. A küldöttgyûlés határozataitáltalában nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. Titko-san kell szavazni tisztújítás esetén a 9. § (2) e) pontjában fel-sorolt vezetõ tisztségviselõk megválasztásakor, a vezetõtisztségviselõk és a tiszteleti tag kizárása ügyében, valamintabban az esetben, ha azt legalább 20, szavazati joggal bíró,jelenlévõ tag indítványozza. Szavazategyenlõség esetén a tit-kos szavazást meg kell ismételni.(10) Vezetõ tisztségviselõ visszahívásáról a küldöttgyûlésszavazati jogú tagjainak legalább 10%-ának indítványa ese-tén szavazhat a küldöttgyûlés. Vezetõ tisztségviselõt csak ahelyébe kerülõ vezetõ tisztségviselõ megnevezésével együttlehet visszahívni. A két kérdésben egyszerre kell határozni.(11) A jelenlévõ küldöttek kétharmadának hozzájáruló sza-vazata szükséges, ha a küldöttgyûlés szakosztály vagy osztályéletre hívását, megszüntetését, szakosztályok vagy osztályokösszevonását, az alapszabály módosítását, az egyesület másegyesülettel való összevonását vagy ennek megszüntetését,illetve az egyesület feloszlását kívánja kimondani.(12) A küldöttgyûlésrõl a küldöttgyûlésen megválasztottjegyzõkönyvvezetõ jegyzõkönyvet készít, melyet az elnök ésa küldöttgyûlésen megválasztott két egyesületi tag hitelesít.A küldöttgyûlésekrõl készült egységes tájékoztatót és a ho-zott határozatokat az egyesület szaklapjaiban és interneteshonlapján közzé kell tenni.

10. § A választmány(1) A választmány az egyesület ügyintézõ és képviseleti szer-ve, két küldöttgyûlés között az egyesület vezetõ testülete,amely tevékenységét a küldöttgyûlés által jóváhagyott fela-datok alapján készített munkaprogram és ügyrend szerintvégzi. A választmány feladata tehát az egyesületi munka irá-nyítása az alapszabály, valamint a küldöttgyûlés határozataiszellemében. E feladatkörben ellátja az egyesület gazdálko-dásának általános felügyeletét is.(2) A választmány tagjait két tisztújító küldöttgyûlés közöttiidõtartamra bízza meg a küldöttgyûlés. A választmány tag-jainak száma 27 fõ. A választmány tagjai: az elnök, az exel-


nök, a fõtitkár, a fõtitkárhelyettes, a szakosztályok és osztá-lyok elnökei és titkárai 150 tagnál kisebb létszámú osztályesetében az osztály elnöke, továbbá a szakosztályok által akövetkezõ irányelvek szerint választott választmányi tagok:a szakosztályok (osztályok) a választás évében 300 tag fölött150 tagonként egy személyt jelölhetnek a választmánybaúgy, hogy 75 tagnál nagyobb töredék esetén újabb egy vá-lasztmányi tag jelölhetõ. Ha a tisztújító küldöttgyûlés idõ-pontjában az elõzõ irányelvek szerint meghatározott vá-lasztmányi létszám 27 fõtõl eltérne, akkor a választmány lét-számát az alapszabály módosításával kell rögzíteni.(3) A választmány határozhat mindazon ügyekben, melyeknem tartoznak a küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe.A választmány kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek:a) a küldöttgyûlés elõkészítése;b) döntés az egyesület munkaprogramjának, éves költségve-

tésének és az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról,valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásá-ról szóló törvényben meghatározott beszámoló és köz-hasznúsági melléklet elfogadásáról;

c) tisztújításkor a jelölõbizottság vezetõjének és tagjainakfelkérése;

d) a választmányi bizottságok megalakítása, ill. azok meg-szüntetése, a bizottságok vezetõinek felkérése, feladataikmeghatározása;

e) a szakosztály- és osztályvezetõségek, a választmányi bi-zottságok felügyelete, beszámoltatása, kapcsolattartás azegyesület tanácsadó testületeivel;

f) az egyesületi kitüntetések adományozása, valamint egyébkitüntetési javaslatok elõterjesztése az illetékes szervek-hez;

g) a tagdíj megállapítása;h) szerzõdéses hazai és nemzetközi kapcsolatok létesítése,

döntés a hazai és a nemzetközi szervezetekbe való belé-pésrõl, illetve kilépésrõl;

i) az egyesületet a különbözõ fórumokon, szervezetekbenhivatalosan képviselõ tagok kijelölése, felhatalmazása;

j) alapítvány létrehozása, megszüntetése, csatlakozás másalapítványokhoz;

k) etikai eljárás kezdeményezése és � a tiszteleti tagok, vala-mint a vezetõ tisztségviselõk kivételével � az etikai bizott-ság javaslatára döntéshozatal;

l) a helyi szervezet határozatai ellen benyújtott fellebbezésikérelmek elbírálása;

m) az ügyvezetõ igazgatói munkakörre a pályázat kiírása, el-bírálása, az ügyvezetõ igazgató beszámoltatása;

n) az egyesület mûködését szabályozó mûködési szabályza-tok elkészíttetése és jóváhagyása;

o) a felelõs szerkesztõ(k) megbízása az illetékes szakosztá-lyok vezetõségének javaslatai alapján.

(4) A választmány félévente legalább egyszer tart ülést, me-lyek nyilvánosak.(5) A választmányi ülés elõkészítésérõl a fõtitkár, összehívá-sáról és levezetésérõl az elnök gondoskodik. Az ügyvezetõigazgató a választmányi ülést megelõzõen legalább 8 nappalaz egyesület vezetõ tisztségviselõit, továbbá a választmányiülésre tanácskozási joggal meghívottakat írásban értesíti aválasztmányi ülés helyérõl, idõpontjáról és tervezett napi-rendjérõl. Az értesítéssel egy idõben a választmányi ülés he-lyét, idõpontját és napirendjét az egyesület székhelyén rend-szeresített hirdetõtáblán és az egyesület internetes honlap-ján nyilvánossá kell tenni.

(6) A választmányi ülés akkor határozatképes, ha a választ-mány tagjainak 50%-a + 1 fõ jelen van. A választmányi ülé-sen a szakosztályok és az osztályok elnökeit és titkárait tá-vollétükben a választott helyetteseik szavazati joggal képvi-selhetik.(7) A választmányi ülésen az elnök, vagy a szavazati joggalrésztvevõk egyharmadának indítványára az elnök zárt üléstrendelhet el abban az esetben, ha a nyílt ülés megtartása üz-leti titkot, személyiségi jogokat vagy adatvédelmi szabályo-kat sértene.A zárt ülésen a választmány tagjain kívül az ellenõrzõ bizott-ság tagjai és a választmány által az adott napirendre tanács-kozási joggal meghívottak vehetnek részt.(8) A választmányi ülés meghirdetett napirendjére a választ-mány tagjai és az ellenõrzõ bizottság elnökemódosító javas-latot tehetnek. A végleges napirendet a választmány egysze-rû szótöbbséggel hagyja jóvá.(9) A választmányi ülés a határozatait egyszerû szótöbbség-gel hozza meg. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavaza-ta dönt.(10) Titkosan kell szavazni minden olyan ügyben, melyet le-galább három jelenlévõ választmányi tag kér. Titkos szava-zásnál szavazategyenlõség esetén a szavazást meg kell ismé-telni. Újbóli szavazategyenlõség esetén az elnök dönt.(11) A választmányi ülésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni,mely tartalmazza az elfogadott határozatok tartalmát, idõ-pontját, hatályát, a támogatók és ellenzõk számarányát.A jegyzõkönyv elkészítésérõl az ügyvezetõ igazgató gondos-kodik, melyet a fõtitkár, vagy a fõtitkár helyettes és egy errekijelölt választmányi tag hitelesít.A jegyzõkönyvet és a határozatokat az egyesület vezetõtisztségviselõinek meg kell küldeni. A határozatokat egyút-tal nyilvánossá kell tenni az egyesület székhelyén rendszere-sített hirdetõtáblán, valamint az egyesület internetes hon-lapján. A választmányi ülések határozatait a határozatok tá-rában kell nyilvántartani.(12) A választmány mûködési rendjét szabályzatba kell fog-lalni.

11. § Az egyesület elnöke(1) A küldöttgyûlés által titkosan választott elnök felelõs azegyesület alapszabály szerinti mûködéséért. Képviseli azegyesületet a hatóságoknál, az egyesületen kívüli szerveze-teknél és hivatalos személyeknél, valamint a nemzetközikapcsolatokban. A bírósági nyilvántartás alapján egysze-mélyben jogosult az egyesület cégszerû jegyzésére.(2) Az elnök hívja össze és vezeti a küldöttgyûléseket, a vá-lasztmányi üléseket, valamint az egyesület tanácsadó testü-letének üléseit. Jogosult az ülések napirendjére tûzöttüggyel kapcsolatban bárkit tanácskozási joggal meghívni.Ellenõrzi a küldöttgyûlések és a választmányi ülések határo-zatainak végrehajtását.(3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület ügyveze-tõ igazgatója felett.(4) Az egyesület elnöke a Bányászati és Kohászati Lapok fe-lelõs kiadója.

12. § Az egyesület alelnökei, exelnök(1) A szakosztályok elnökei és az Egyetemi Osztály elnökeegyúttal az egyesület alelnökei, akik az elnök megbízásaalapján az elnök által meghatározott szakmai feladatkörök-ben helyettesítik az elnököt.


(2) A leköszönõ elnök, mint exelnök a következõ elnökvá-lasztásig a választmány tagja. Az egyesület elnökét mandátu-mamegszûnte után élete végéig az �exelnöki� cím illeti meg.

13. § Az egyesület fõtitkára és fõtitkárhelyettese(1) Az egyesület fõtitkárát és fõtitkárhelyettesét titkos sza-vazással a küldöttgyûlés választja. A fõtitkár feladata azegyesület folyamatos mûködésének megszervezése és ellen-õrzése. Evégett rendszeres kapcsolatot tart az egyesületszervezeteivel, tisztségviselõivel és szakértõivel. A fõtitkár-helyettes a választmány által meghatározott, valamint a fõ-titkár által rábízott feladatokat látja el, és a fõtitkárt akadá-lyoztatása esetén meghatározott körben helyettesíti.(2) A fõtitkár a választmány által meghatározott hatáskör-ben jogosult az egyesületet egyes hatóságoknál, egyesületenkívüli szervezeteknél és személyeknél, valamint nemzetközikapcsolatokban képviselni.(3) A fõtitkár felelõs a küldöttgyûlések, a küldöttgyûlési be-számolók és a választmányi ülések elõkészítéséért, valaminta küldöttgyûlés és a választmány határozatainak végrehajtá-sáért. Felel az egyesület egészét érintõ tevékenységrõl ké-szült kiadványokért is.(4) A fõtitkár felügyeli az ügyvezetõ igazgató munkáját.(5) A fõtitkár és a fõtitkárhelyettes másodmagukkal, az ügy-vezetõ igazgatóval együtt jogosultak az egyesület cégszerûjegyzésére.

14. § A szakosztályok és osztályok(1) A szakosztályok az egyesület szakmai szempontok alap-ján szervezõdõ szervezetei.A szakosztály tevékenységét saját munkaprogramja alapjánvégzi.(2) A szakosztály legfõbb vezetõ testülete a szakosztályi kül-döttgyûlés. A szakosztály munkájának közvetlen irányításáta szakosztály-vezetõség látja el. A szakosztály felügyeletiszerve az egyesület választmánya.(3) Az egyesületen belül a szakosztályok önállóan gazdál-kodnak a költségtervben részükre elkülönített kerettel és aválasztmány által jóváhagyott saját bevételükkel.(4) A szakosztályok helyi szervezetei azonos földrajzi elhe-lyezkedésük alapján területi osztályokat alkothatnak, haösszesített taglétszámuk alapításkor eléri a 75 fõt. Az osztá-lyok küldöttgyûlésének összehívására és lebonyolítására, to-vábbá az osztályok vezetõségére a 15. és 16. §-ban a szakosz-tályok küldöttgyûlésére és vezetõségére vonatkozó szabá-lyok érvényesek.

15. § A szakosztályi küldöttgyûlés(1) A szakosztályi küldöttgyûlés lehet rendes, tisztújító vagyrendkívüli.(2) A szakosztályi küldöttgyûlés a szakosztály minden olyankérdésében dönthet, amely nincs az egyesületi küldöttgyûlésvagy a választmány hatáskörébe utalva. A szakosztályi kül-döttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:a) a szakosztály-vezetõség megválasztása és felmentése;b) az egyesületi küldöttgyûlés szakosztályi küldötteinek

megválasztása és felmentése;c) a választmányba jelölt választmányi tagok megválasztása.(3) A szakosztály-vezetõség a szakosztályi küldöttgyûléstbármikor összehívhatja, de a szakosztályi tagok 15%-ánakírásban benyújtott javaslatára a szakosztály elnökének aszakosztályi küldöttgyûlést 30 napon belül össze kell hívnia.

A tisztújító szakosztályi küldöttgyûlést az egyesület tisztújítóküldöttgyûlése elõtt, azzal idõben összehangoltan kell meg-rendezni.(4) A szakosztályi küldöttgyûlés résztvevõi:szavazati joggal a megválasztott küldöttek: helyi szerveze-tenként három tag, minden 15 tag után további egy-egy tag,továbbá a választmányba delegált szakosztályi tagok. Aszakosztályi küldöttgyûlésen szavazati joggal vesznek mégrészt a szakosztály-vezetõség tagjai, valamint a szakosztály-hoz tartozó tiszteleti tagok, tanácskozási joggal az egyesülettagjai és a meghívottak.

16. § A szakosztály-vezetõség(1) A szakosztály-vezetõség két szakosztályi küldöttgyûlésközött a szakosztály irányító testülete. A szakosztály vezetõ-sége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülé-sezik, amelyet a szakosztály elnöke hív össze.(2) A szakosztály-vezetõség tagjai: az elnök, az alelnök (alel-nökök), a titkár, a titkárhelyettes, a helyi szervezetek elnö-kei és titkárai, a szakosztály részérõl az egyesület választmá-nyába delegált tagok, a meghatározott feladatok ellátásáramegválasztott vezetõségi tagok, a BKL szakági szaklap fele-lõs szerkesztõje, az egyetemi összekötõ, valamint a szakcso-portok vezetõi és titkárai.(3) A szakosztály-vezetõség hatáskörébe tartozik:a) a szakosztály munkaprogramjának, rendezvényeinek,

költségvetésének és beszámolójának összeállítása, a szak-osztályi gazdálkodás irányítása;

b) tagok felvétele, illetve � a tagdíj-befizetési mulasztásmiatt történõ törlést kivéve (3. § (6) bek. c.) pont) � a tag-sági viszony törlése;

c) a szakosztályi küldöttgyûlés elõkészítése;d) a helyi szervezetek, szakcsoportok megalakulásának,

összevonásának és megszûnésének jóváhagyása; a helyiszervezetek, szakcsoportok és a munkabizottságok veze-tõinek beszámoltatása, a mûködési költségeikhez valóhozzájárulás megállapítása;

e) a választmányi bizottságokba küldöttek jelölése;f) a választmány részére javaslattétel az egyesületi szakmailapok felelõs szerkesztõje személyére; az egyesületi szak-mai lapok szakosztályt érintõ rovatvezetõjének megbízá-sa; az egyesületi szakmai lapok színvonalának, valamint afelelõs szerkesztõ, a rovatvezetõ és a szerkesztõség mun-kájának értékelése;

g) javaslattétel a tiszteleti tagokra, az emlékérmek és okle-velek adományozására, a kiemelkedõ egyesületi munkátvégzõ tagok egyéb kitüntetéseire.

(4) A két szakosztály-vezetõségi ülés közötti operatív irányí-tás érdekében a szakosztály-vezetõség � saját tagjaiból �szakosztályi ügyvezetõséget hozhat létre.

17. § A szakosztály elnöke és titkára(1) A szakosztály elnökét, alelnökét (alelnökeit), titkárát éstitkárhelyettesét, valamint a szakosztály részérõl az egyesü-let választmányába delegált tagokat a szakosztályi küldött-gyûlés választja meg, illetve hívja vissza titkos szavazással.Az egyesületi alelnöki címet is viselõ szakosztályelnök, to-vábbá a választmányba delegált tagok tisztségének vagy visz-szahívásának megerõsítése az egyesületi küldöttgyûlés ha-táskörébe tartozik. A szakosztályt kizárólagosan érintõ kér-désekben a szakosztály elnöke, vagy megbízásából titkáraképviseli az egyesületet az állami és társadalmi szervezetek-


nél, valamint a nemzetközi kapcsolatokban (az egyesület vá-lasztmánya által meghatározott körben).(2) A szakosztály elnöke és titkára együttesen írja alá a szak-osztály mûködési körében készített iratokat.(3) A szakosztály elnöke és titkára egyetemlegesen felelõs aszakosztály munkaprogramjának végrehajtásáért és költség-vetésének betartásáért. A titkár köteles biztosítani a szakosz-tály és helyi szervezeteinek közremûködését az egyesület ügy-viteli szervezete által vezetett nyilvántartás ellenõrzéséhez.

18. § A szakosztályok helyi szervezetei(1) A helyi szervezetek a 6. § (4) pontja alapján alakulhatnakmeg. Szervezésükben zajlik az egyesületi élet döntõ hányada.(2) A helyi szervezetekben tevékenykedõ egyesületi tagokannak a szakosztálynak teljes jogú tagjai, amelyik nyilván-tartja õket. A szakosztály-vezetõségek kötelesek biztosítania helyi szervezeteikben tevékenykedõ tagjaik létszámánakmegfelelõmûködési költség-hozzájárulást. A helyi szerveze-tek felügyeletét a szakmailag illetékes vagy a felkért másszakosztály vezetõsége látja el a társszakosztályokkal együtt-mûködve.(3) A helyi szervezet tevékenységét a szervezet vezetõségeirányítja, amely önállóan gazdálkodik a szakosztályok költ-ségvetésében a helyi szervezet részére megállapított keret-tel. A helyi szervezet elnöke és titkára a helyi szervezet mû-ködési körében képviseli az egyesületet.(4) A helyi szervezetben a vezetõség döntése szerint éventelegalább egy alkalommal taggyûlést kell tartani, de a tagság15%-ának írásban benyújtott javaslata alapján az elnök tag-gyûlést máskor is köteles 30 napon belül összehívni.(5) A helyi szervezet taggyûlésének kizárólagos hatáskörébetartozik az egyesületi és szakosztályi küldöttgyûlés létszám-arányos küldötteinek megválasztása, a helyi szervezet veze-tõségének (elnök, titkár, vezetõségi tagok) megválasztása ésfelmentése, az éves program végrehajtásának és a gazdálko-dásnak az ellenõrzése.(6) A helyi szervezet elnöke jogosult a tagdíjmérséklési ké-relmek elbírálására.

19. § A szakosztályok szakcsoportjai(1) A szakosztályok azonos tématerületek iránt érdeklõdõtagjai a szakosztály-vezetõség jóváhagyásával szakcsoportot,ezen belül munkabizottságokat alakíthatnak.(2) Több szakosztály tagjai közös szakcsoportot is alakíthat-nak. A szakcsoport felügyeletét ilyenkor a felkért szakosz-tály vezetõsége látja el a társszakosztály(ok) vezetõségévelegyüttmûködve.(3) A szakcsoport éves munkaterv alapján, a szakcsoporttaggyûlése által választott vezetõség (elnök, titkár, vezetõsé-gi tagok) irányításával mûködik.(4) A helyi szervezetek és a szakcsoportok mûködési rend-jét szabályzatba kell foglalni.

20. § Az ellenõrzõ bizottság(1) Az ellenõrzõ bizottság, mint az egyesület felügyelõ szer-ve ellenõrzi az egyesület mûködését és gazdálkodását. Tag-jai: az elnök, négy bizottsági tag és két bizottsági póttag, aki-ket a küldöttgyûlés választ. Az ellenõrzõ bizottság tagja a ve-zetõ tisztségviselõkre vonatkozó kizáró feltételeken túlme-nõen nem lehet olyan személy:a) aki tagja a választmánynak, vagy a küldöttgyûlés szavaza-

ti jogú résztvevõje,

b) aki az egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzés-re irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül � kivévea bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénz-beli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tag-sági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfe-lelõ cél szerinti juttatást,

d) aki az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzá-tartozója.

(2) Az ellenõrzõ bizottság ügyrendjét maga állapítja meg,munkáját éves munkaterv alapján végzi. Feladata az alap-szabály és a mûködési szabályzatok betartásának, az egyesü-let pénz- és vagyongazdálkodásának, valamint a küldöttgyû-lés és a választmányi határozatok végrehajtásának ellenõr-zése. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, azegyesület alkalmazottaitól tájékoztatást vagy felvilágosítástkérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekint-het, azokat megvizsgálhatja.(3) Az ellenõrzõ bizottság tagjai tanácskozási joggal résztvesznek az egyesület küldöttgyûlésén, a bizottság elnöke,vagy az általa megbízott ellenõrzõ bizottsági tag tanácskozá-si joggal részt vesz a választmányi üléseken.(4) Az ellenõrzõ bizottság elnöke az ellenõrzések megálla-pításairól a választmányt írásban tájékoztatja. Tevékenysé-gérõl a küldöttgyûlésnek tesz jelentést.(5) Az ellenõrzõ bizottság köteles az intézkedésre jogosultvezetõ szervet (küldöttgyûlés, választmány) tájékoztatni, ésannak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudo-mást, hogya) az egyesület mûködése során olyan jogszabálysértés vagy

az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény(mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a kö-vetkezmények elhárítása, illetve enyhítése a küldöttgyû-lés vagy a választmány döntését teszi szükségessé.

b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tényme-rült fel.

(6) A küldöttgyûlést vagy a választmányt az ellenõrzõ bizott-ság indítványára � annakmegtételétõl számított harminc na-pon belül � össze kell hívni. E határidõ eredménytelen el-telte esetén az illetékes vezetõ szerv (küldöttgyûlés, választ-mány) összehívására az ellenõrzõ bizottság is jogosult.(7) Ha a választmány, illetve a küldöttgyûlés a törvényesmûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseketnem teszimeg, az ellenõrzõ bizottság köteles haladéktalanulértesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.(8) Az ellenõrzõ bizottság akkor határozatképes, ha üléseinaz elnökkel együtt legalább három tagja jelen van. Határo-zatait egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõségesetén az elnök szavazata dönt. Az ellenõrzõ bizottság ülé-seirõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetnia döntések tartalmát, idõpontját, hatályát, a támogatók ésellenzõk számarányát és személyét.

21. § Az egyesület szaklapjai(1) Wekerle Sándor pénzügyminiszter 1982. évi engedélyé-vel az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületmegalakulása óta gondoskodik a PéchAntal akadémikus ál-tal 1868-ban alapított Bányászati és Kohászati Lapok felcí-met viselõ szaklapok szerkesztésérõl és kiadásáról.(2)ABányászati és Kohászati Lapok aMagyar TudományosAkadémia nyilvántartása alapján �lektorált szaklap�-nakminõsül.


(3) A szaklapokmegjelentetésével kapcsolatos kérdéseket aválasztmány által megbízott Kiadói Bizottság koordinálja.(4) A szaklapok szerkesztõbizottságának tagjait az illetékesfelelõs szerkesztõ az érintett szakosztályelnök(ök) egyetér-tésével kéri fel.(5) A szerkesztõbizottságok tagjai � a szerkesztõk kivételé-vel � közérdekû önkéntes tevékenységet végzõ személyek(2005. évi LXXXVIII tv. szerint).

22. § Az egyesület tanácsadó szervei(1) Az egyesület tanácsadó szervét, azaz a tiszteleti tagok ésszeniorok tanácsát az egyesület elnöke évente legalább egyalkalommal tanácskozásra hívja össze.(2) A tanácskozások az egyesületi élet, a szaklapok és azegyesület képviselte szakmák idõszerû átfogó kérdéseivelfoglalkoznak. A tanácskozásokon kialakított állásfoglalásokés javaslatokmegvitatását a választmányi ülések napirendjé-re kell tûzni.

23. § Az egyesület választmányi bizottságai(1) Az etikai bizottságot a választmány hozza létre, a mun-káját az OMBKE Etikai Kódex mûködési szabályzata sze-rint végzi.(2)A választmány által egy-egy ciklusra, vagymeghatározottfeladatra létrehozott bizottságok a választmányi bizottságokáltalános mûködési szabályzata szerint végzik munkájukat.(3) A bizottságok tagjai közérdekû önkéntes tevékenységetvégzõ személyek (2005. évi LXXXVIII tv. szerint).

24. § Az egyesület könyvtára és okmánytára(1) Az egyesület könyv- és folyóirat-állományát az egyesületkönyvtárában katalogizálva kell õrizni. Ritkaságnak számítóvagy pótolhatatlan könyvet, illetve folyóiratot nem szabadkikölcsönözni.(2) Az okmánytárban (mely magában foglalja a határozatoktárát is) elhelyezendõ ügyiratok körérõl, megõrzésérõl és se-lejtezésérõl a hatályos jogszabályok, valamint az egyesületkönyvtári és okmánytári szabályzata rendelkezik.(3) A könyvtári és okmánytári ügyek gondozása a fõtitkárirányításával az ügyvezetõ igazgató feladata.

25. § Az egyesület Titkársága(1) Az ügyvezetõ igazgató:a) Az ügyvezetõ igazgató az egyesület alkalmazottja, a mun-

káltatói jogokat az egyesület elnöke gyakorolja felette.Az elnök által adott írásbeli felhatalmazás alapján azegyesület ügyeiben jogosult az egyesületet hatóságoknál,egyesületen kívüli szervezeteknél és személyeknél képvi-selni, és a felhatalmazásnak megfelelõ körben és korláto-zással az egyesület nevében eljárni. Az ügyvezetõ igazga-tó a fõtitkárral vagy a fõtitkárhelyettessel együtt másod-magával jogosult az egyesület cégszerû jegyzésére.

b) Az ügyvezetõ igazgató: hatásköre az egyesület mûködte-téséhez szükséges szervezési, ügykezelési, szerzõdésköté-si, pénzügyi- számviteli, utalványozási, tagnyilvántartási,és információ-szervezési feladatok ellátására terjed ki.Vezeti a határozatok tárát.E feladatokat az irányítása alatt álló ügyintézõk és megbí-zottak bevonásával végzi el. Kiemelt kötelezettsége azegyesület költségvetésével történõ hatékony gazdálkodás.

c) Az ügyvezetõ igazgató felelõs az éves költségvetés elké-szítéséért, az abban jóváhagyott pénzügyi keretek rendel-

tetésszerû és a mindenkori elõírásoknak megfelelõ fel-használásáért, a gazdálkodási mérleg határidõre történõelkészítéséért. Felelõs az egyesület ingó és ingatlan vagyo-nának kezeléséért.

d) A végzett munkájáról köteles rendszeresen beszámolni aválasztmánynak, melynek ülésein tanácskozási joggalvesz részt.

e) Az ügyvezetõ igazgató ellenõrzi és felügyeli az egyesülethivatali ügyintézõinek a munkáját.

f) Az ügyvezetõ igazgatói munkakört pályázat útján kell be-tölteni, amelyet a választmány ír ki és bírál el. Ügyvezetõigazgatónak csak egyesületi tag nevezhetõ ki.

g) Munkáltatói jogot gyakorol az egyesület alkalmazottaifelett.

(2) A hivatali ügyintézõk:Az ügyintézõk munkájukat munkaköri leírás, illetve meg-bízási szerzõdés alapján végzik.

26. § Határozatok és nyilvánosság(1) A küldöttgyûlés, a választmány és az ellenõrzõ bizottságdöntéseit az egyesület ügyviteli szervezete a határozatok tá-rában nyilvántartja. Ebben fel kell tüntetni a döntések tar-talmát, idõpontját, hatályát, a támogatók és ellenzõk szám-arányát.(2) Az egyesület döntéseinek az érintettekkel való közlésé-rõl írásban, igazolható módon az elnök gondoskodik.(3) Az egyesület a testületi szerveinek döntéseit, valamintmint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatáso-kat az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetõtáblán, vala-mint az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosság-ra. A küldöttgyûlésrõl készült tájékoztatót és a küldöttgyû-lés határozatait az egyesület szaklapjaiban is közzé kell ten-ni. Az egyesület az éves tevékenységérõl készült Közhasznú-sági Jelentést az egyesület szaklapjaiban és az interneteshonlapján teszi közzé.(4) Az egyesület mûködésével kapcsolatos iratokba bárkibetekinthet, a szervezet székhelyén az ügyvezetõ igazgatóvalelõre egyeztetett idõpontban. A betekintés megtagadható,ha az adatvédelmi szabályokat, személyiségi jogokat vagyüzleti titkot sértene.(5) Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, ille-tõleg abból saját költségére másolatot készíthet.(6) Az egyesület mûködésének módjáról, szolgáltatásiigénybevételének módjáról, valamint beszámolói közlései-rõl szakmai lapjaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.

27. § Az egyesület vagyona, gazdálkodása(1) Az egyesület vagyonát azok az álló-, fogyó- és pénzesz-közök képezik, amelyek az egyesületi mérlegekben szere-pelnek.(2) Az egyesület a közhasznú civil szervezetekre érvényesszabályok szerint gazdálkodik.Bevételei:a) egyéni és pártoló tagok tagdíja,b) gazdasági-vállalkozási tevékenységbõl (szolgáltatásból)

származó bevétel,c) költségvetési támogatásca) pályázat útjáncb) Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós

Alapból, költségvetésbõl juttatott támogatáscc) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az

adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,



d) más szervezettõl, illetvemagánszemélytõl kapott adomány,e) közhasznú és egyéb célszerinti tevékenység folytatásából

származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,f) egyéb bevételek.Költségei:a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül

kapcsolódó költségek,b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyúj-

tásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,c) az egyesület szervezetének mûködési költségei (ideértve

az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közve-tett költségeket), valamint a több tevékenységhez hasz-nált immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökke-nési leírása,

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.A c) és d) pont szerinti költségeket alapcél szerinti tevé-kenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá aközhasznú tevékenység között a tevékenységek bevételénekarányában kell évente megosztani.(3) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében olyan gaz-dálkodási tevékenységet is folytathat, amely gazdaságos ésméltó az egyesület etikai és szakmai színvonalához.(4) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, ahatályos gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok szigo-rú betartásával.(5) Az egyesület gazdálkodásáért az ügyvezetõ igazgató fe-lelõs, a gazdálkodás helyzetérõl a választmány ülésein rend-szeresen beszámol. Az egyesület gazdálkodásáról a választ-mány egyetértésével a küldöttgyûlésnek a fõtitkár kötelesbeszámolni. Az egyesület gazdálkodását az ellenõrzõ bi-zottság ellenõrzi, az ellenõrzések megállapításairól a vá-lasztmányt, majd a küldöttgyûlést rendszeresen tájékoztatja.(6) Az egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyide-jûleg közhasznúsági jelentést készít, melyet a választmányhagy jóvá. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:a) a számviteli beszámolót,b) a költségvetési támogatás felhasználását,c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,d) a cél szerinti juttatások kimutatását,e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami

pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi tele-pülési önkormányzattól, e települési önkormányzatoktársulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól ésmindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét,

f) az egyesület vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatásokértékét, illetve összegét,

g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.(7) Az egyesület a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznútevékenységét veszélyeztetõmértékû hitelt nem vehet fel, ésaz államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fe-dezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.(8) Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos jogi, hatóságistb. intézkedésekre a választmány felhatalmazása alapján azelnök, a fõtitkár, illetve meghatározott jogkörben az ügyve-zetõ igazgató jogosult.(9) Az egyesület gazdálkodásához ügyrendi szabályzatokatkell kidolgozni.

28. § Egyesületi kitüntetések(1) Az egyesület küldöttgyûlése abból a célból, hogy a bányá-szati és a kohászati tudományok magas színvonalú mûve-lésére, kiemelkedõ hagyományápoló és egyesületi tevékeny-ségre, valamint az egyesülethez való ragaszkodásra ösztö-

nözzön, emlékérmeket, okleveleket stb. alapíthat. E kitün-tetések az említett tevékenység ésmagatartás elismerésének,társadalmi megbecsülésének kifejezésére adományozhatók.(2) Az egyesület legmagasabb és küldöttgyûlés által megsza-vazott kitüntetése a tiszteleti tagsági cím.(3) A kitüntetések egységes leírását és adományozási szabá-lyait, valamint a tiszteleti tagsági címmel járó megtisztelõ jo-gosultságokat szabályzatba kell foglalni.

29. § Záradék(1) Az egyesület joghatályos bírósági nyilvántartásba vételeaz 1991. évben 416. sz. alatt történt. Az egyesület 1999. áp-rilis 2-ától közhasznú jogállású.(2) Az egyesület tevékenysége felett az egyesülési jogról szó-ló törvény elõírásai szerint a törvényességi felügyeletet azügyészség gyakorolja. A jelen alapszabály által nem szabá-lyozott törvényességi kérdésekben a Polgári Törvénykönyvvonatkozó paragrafusai, illetve az egyesülési jogról, a köz-hasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõlés támogatásáról szóló 2012. évi CLXXV. törvény rendelke-zései irányadók, annak keretei között a küldöttgyûlés bár-mely kérdésben határozatot hozhat.(3) Az egyesület mûködésével kapcsolatos, jelen alapszabály-ban nem szabályozott kérdésekrõl a mûködési szabályzatokés ügyrendek rendelkeznek. Elkészítésük, karbantartásuk ésjegyzékük közzététele a választmány kötelezettsége.(4) Az alapszabály melléklete az egyesület szakosztályainak,helyi szervezeteinek, valamint szaklapjainak jegyzéke is. Azalapszabály jelen szövegét a 2012. május 18-án jóváhagyottalapszabály módosításával hagyta jóvá a 2013. május 24-énBudapestenmegtartott 103. Küldöttgyûlés és az aláírás nap-jától hatályos.

Budapest, 2013. május 24.Dr. Nagy Lajos

az OMBKE elnöke

Az OMBKE szakosztályainak és helyi szervezeteinekjegyzéke

Bányászati Szakosztály helyi szervezetei: Bakonyi, Borsodi,Budapesti, Dorogi, Hegyaljai, Mátrai, Mátraaljai,Mecseki, Nógrádi, Oroszlányi, Rudabányai, Tatabányai,Tapolcai, Veszprémi

Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály helyi szerveze-tei: Budapesti, Dunántúli, Alföldi, Vízfúrási

Vaskohászati Szakosztály helyi szervezetei: Budapesti,Dunaújvárosi, Borsodi

Fémkohászati Szakosztály helyi szervezetei: Budapesti, Ajkai,Csepeli, Inotai, Kecskeméti, Székesfehérvári, Moson-magyaróvári, Tatabányai

Öntészeti Szakosztály helyi szervezetei: Apci, Budapesti,Csepeli, Diósgyõri, Észak-Dunántúli regionális, Székes-fehérvári, Sátoraljaújhelyi, Szegedi

Egyetemi OsztálySalgótarjáni Osztály

Az OMBKE szaklapjainak jegyzéke

Bányászati és Kohászati Lapok BányászatBányászati és Kohászati Lapok KohászatBányászati és Kohászati Lapok Kõolaj- és Földgáz

Documents

BANYASZ 2013 4 M-2