Upload
monos-livia
View
62
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Buddhizmus
Citation preview
Tan Kapuja Buddhista Főiskola2010/211. Tavaszi szemeszter
A-B102 és A-E-B102Jelen János
Délkeletázsia öröksége – az élő buddhizmuskonfliktus és büszkeség
Alapfogalmak Változás – vs – fejlődés Örökség – vs – érték Etika – vs - Morál Kronosz – vs - Kairosz Tér – vs – idő Történelem – vs - modernitás Régészet – vs – antropológia
Fogalompárok
Értékrend
Kinek az „emlékezete”– transzcendentális– etikai
(„összemberi”)– erkölcsi
(„csoport”)– nemzedéki– egyéni
Örökségvédelmi politikák
Etnikai alapú örökség (többségi vagy kisebbségi)
Vallási örökség Ideológiai alapú
örökség Világörökség
(Charles Higham, The archaeology of mainland Southeast Asia, Cambridge University Press, 1989, pp. xv-xvi.)
Hagyományos régészeti megközelítésmód
Kronosz és Kairosz
Korai vadász- gyűjtögetők (i.e. 10 ezer év)
Tengerparti települések (i.e. 1500 – 500 között)
A-korszak (i.e. 3 ezer év)
B-korszak (i.e. 2000 – 500 között)
C-korszak (i.e. 500) D-korszak (i.sz. 200 –
1500 között)
Első rizstermelők Neolitikus
települések Réz-alapú
fémmegmunkálás
Vas-alapú fémmegmunkálás– Korai államok
Szellem-barlang, Thaiföld
Szárazföldi Délkeletázsia régészeti lelőhelyei
10,000 i.e.
Tengerszint a mainál kezdetben 40-60 m alacsonyabb, majd a mainál legalább 3 m magasabb (vagyis az egykori virágzó tengerparti települések ma víz alá kerültek, ezért lelőhelyek elsősorban a szárazföld belsejében található barlangokból származnak (kőszerszámok, fából készült vadász szerszámok). Kis lélekszámú, mozgékony csoportok: vadásznak, halásznak, csapdát készítenek. Szellem-barlang, Laang Spean, Sai Yok, Khao Talu, Con Moong.
Korai vadász-
gyűjtögetők
KOR KORSZAK FONTOS ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK
Khok Phanom Di, Thaiföld
Szárazföldi Délkeletázsia régészeti lelőhelyei
1500 -500 i.e.
Gazdag, letelepedett tengerparti települések; rangsoroló, cserealapú, fejlett temetkezési szertartások. Tengeri források meghatározó jelentőségűek, rizst fogyasztanak, amelyet feltehetően édesvízi mocsarakban, természetesen környezetükben tengerszint i.e. 7 ezer körül ugrásszerűen megemelkedett, elárasztva a tengerparti településeket, majd i.e. 4 ezer körül a mainál legalább 3 méterrel magasabban megállapodott. Khok Phanom Di.
Tengerparti települések
KOR KORSZAK FONTOS ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK
Tonleszap, Kambodzsa
Szárazföldi Délkeletázsia régészeti lelőhelyei
3000 i.e.„A –
korszak”
Letelepedett települések kis létszámú, alig rangsoroló közösségek; kőszerszámaik és kagylóeszközeik egymás és az egyes közösségek között cserélnek gazdát; mocsarak peremén háziasított rizst termesztenek. Khorat-fennsík; Észak-Vietnam, Vörös és Ma folyók völgye; Tonleszap-alföldje; Mekong-delta; Chao Phraya-völgye. Nagy kiterjedésű, tápanyagokban gazdag, üledékes és hordaléktalaj. Samrong Sen, Non Nok Tha, Ban Chiang, Non Kao Noi, Phung Nguyen.
KOR KORSZAK FONTOS ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK
Ban Chiang, Thaiföld
Szárazföldi Délkeletázsia régészeti lelőhelyei
2000 – 500 i.e.
„B – korszak”
Ércbányászat a hegyekben; öntőforma és öntecs kereskedelem, rézmegmunkálás, bronzművesség elterjedése önálló alföldi közösségekben; növekvő rangsorolás: egyesek rangjelző ékszerekkel, bronztárgyakkal temetkeznek. Igen sokrétű élet; feltehetően már rizstermesztés. Ban Chiang, Non Nok Tha, Ban Na Di, Khok Charoen, Ban Kao, Samrong Sen, Doc Chua, Phung Nguyen, Dong Dau, Go Mun.
KOR KORSZAK FONTOS ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK
Kőedény-síkság, Laosz
Szárazföldi Délkeletázsia régészeti lelőhelyei
500 i.e.„C –
korszak”
Vasmegmunkálás, központosítás és fejedelemségek kialakulása. Kezdeti kapcsolatok felvétele indiai kereskedőkkel és a Han-kori kínai hadsereggel. Fokozódó cserekapcsolatok, erőteljes társadalmi rangsorolás és mezőgazdasági tevékenység. Szakosodott bronzedény készítők szertartási ivóedényeket, díszes testre függesztett lemezeket, tálakat és gazdagon díszített bronz dobokat készítenek. Főnöki temetkezési csónakok. Kiemelt lelőhelyek: Non Chai, Ongbah, Ban Don Ta Phet, Ban Chiang Hian, Ban Tha Kae, Co Loa, Viet Khe, Chau Can, Dong Son, Sa Huynh.
KOR KORSZAK FONTOS ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK
My Son, Vietnam
Szárazföldi Délkeletázsia régészeti lelőhelyei
i.sz. 200
i.sz. 1500
„D – korszak”
Mekong alsó szakasza és torkolatvidéke; Vietnam tengerparti sávja; Vörös-folyó völgye; Észak-Kelet Thaiföld és a Chao-Phraya; Szálvín és Irravádi völgye. Hatalomkoncentráció, birodalmi központok (mandalák vagy nagarák) kialakulása; indiai hatást jelző vallási, államigazgatási szemlélet; szanszkrit nyelv jelenléte. Angkori Mandala 802. Han-dinasztia katonai irányítású központokat hoz létre a mai É-Viet területén. Államok: Oc Eo, Isânapura, U Thong, Mi Son, Muang Fa Daet, Angkor.
KOR KORSZAK FONTOS ESEMÉNYEK ÉS HELYSZÍNEK
A délkeletázsiai örökség „lényegére mutató” kulturális „történetek” meghatározása
(Forrás: Dr. R. Engelhardt keynote address, Tana Toraja, South Sulawesi, Indonézia, 23 - 28 April 2001.)
KULTURÁLIS TÖRTÉNETEK
1. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA
2. SAJÁTOS ANYAGKEZELÉS3. GEOMANCIA ÉS
KOZMOLÓGIAI ELŐKÉP ALAPJÁN ÁTALAKÍTOTT TÁJ
4. A VÁROS MINT HÍDFŐÁLLÁS
1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.
A jégkorszakot követő nedves trópusi környezet kedvez a kisközösségek szakosodásának, ami technológiai felfedezésekhez és kulturális sokszínűséghez vezet. A folyamat a tengerszint emelkedésével felgyorsul. A hangsúly az ember és a növény viszonyán van. 30 és 5 ezer évvel ezelőtti szálláshelyek.
1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.
1A. Kiterjedt települések a folyók vízgyűjtő területein; jelentős kiterjedésű kőeszköz gyártó körzetek; kapcsolódás a kipusztult, nagytestű állatokhoz.
• Cagayan-völgy (Fülöp-szigetek)• Pacitan (Indonézia)• Lenggong, Perak (Malájzia)
1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.
1B. Barlang-szállások; eltérő tevékenységhez kapcsolódó, tartós használat; évszakhoz kötődő szálláshelyek; késői rétegekben temetkezési edények, esetleges ősök tiszteletére utaló használat.
• Niah-barlang (Malájzia) • Tabon-barlang (Fülöp-szigetek) • Lang Rong Rian (Thaiföld)
1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.
1C “Hoabinh-kultúra” sziklamenedékek fennsíkok ökoton területein, patakok és karszt-hegyek találkozásánál; eltérő forráshasznosítási stratégiákra utaló pattintó szerszámok – esetleges erdőirtás nyomai; kistestű állatok vadászatára és rendszeres gyűjtögetésre, csak úgy, mint a szárnyasok, disznó és kutya háziasítására utaló jelek. Felismerhetők, az antropológiailag ismert „hegyvidéki” alkalmazkodás előjelei.
• Hoa Binh, Bac Son, Lang Bon Észak Vietnamban. Pattintott kőszerszámok előállító helyei (sorozat-jelölés?) Szellem-barlang (Spirit Cave), Banyan-völgyi barlang, Meredek Kiszögellés-barlang (Steep Cliff Cave [Thaiföld]).
Korai növénynemesítés (rizs). (sorozat-jelölés?) Laang Spean, Kambodzsa
• Ulu Leang, Szulawézi, Indonézia (Toalia gazdaság )
1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.
1D Elárasztott tengerparti övezetek; mangrovea ökológia; szakosodás a vízmozgás és a zátonyok sajátos tengeri forrásaira; kagyló és csont megmunkálás (eszközök és díszítés). Gyakran jelentős temetkezési helyek kialakulása a lakott körzetekhez kapcsolódóan. Szálláshelyek felbukkanása 6 ezer évvel ezelőtt; folyamatos használat szinte napjainkig. „Tengeri cigányok” vagy „partvidéki barangolók” (strand-loopers) alkalmazkodása DKÁ tengerparti sávjain. Ősök tisztelete.
• Khok Phanom Di (Thaiföld) • Phang-nga Bay (Thaiföld) • Batanes (Fülöp-szigetek)
1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.
1E Tóparti szálláshelyek; halfogás és haltenyésztés jelei. Komoly szerephez jut a korai DKÁ-i államok fehérje igényének kielégítésében. Néhol évezredek óta folyamatos közösségi élet.
• Tingkayu-völgy, Sabah (Malajzia) • Tonle Sap (Kambodzsa) • Songkhla-tó (Thaiföld) • Toba-tó, Sumatra (Indonézia) • Inle-tó (Mianmar/Burma)
1. TÖRTÉNET: DKÁ MINT A TERMÉSZETI FORRÁSOK TALÁLÉKONY HASZNOSÍTÁSÁNAK KORAI VILÁGKÖZPONTJA.
1F Mély- és alföldi mezőgazdasági szálláshelyek; öntözött rizs; háziasított vízi-bivaly; esetleg elefánt; fazekasság; kő és fém szerszámok; sajátos önfenntartó DKÁ-i mezőgazdasági létforma kialakulása és fennmaradása napjainkig.
• Ban Kao (Thaiföld) – Gua Cha (Malajzia) • Arku-barlang, Lal-Lo, Andarayan,
Cagayan-völgy (Fülöp-szigetek) • Duyong, Palawan (Fülöp-szigetek)
2. TÖRTÉNET: SAJÁTOS DÉLKELETÉZSIAI ANYAGKEZELÉS – EMBER ÉS ANYAG KÖZÖTTI VISZONY „LÉNYEGÉNEK” FINOMÍTÁSA.
Sajátos, hevítésen és erjesztésen alapuló (akár kívülről származó kezelési módozatokkal ötvözött) délkeletázsiai anyagkezelési eljárásmódok kialakulása és fejlődése. Az így létrehozott termékekre jellemző a rendkívül hosszú, megbízható felhasználhatóság. Exportra szánt, olcsó tömegáru termelés kialakulása már 5-1 ezer évvel ezelőtt.
Ember és anyag közötti viszony „lényegének”
finomítása Fémmegmunkálá
s Mázas kerámia Textilfestés Erjesztett
élelmiszerek Temetkezési
szokások
2. TÖRTÉNET: SAJÁTOS DÉLKELETÉZSIAI ANYAGKEZELÉS – EMBER ÉS ANYAG KÖZÖTTI VISZONY „LÉNYEGÉNEK” FINOMÍTÁSA.
2A Fémmegmunkálás: rézolvasztás, bronzöntés, vaskohó
• Đông Sơn (Viêt Nam) • Ban Chiang (Thaiföld)• Lopburi (Thaiföld) • Pejeng-Sembiran (Indonézia)
2. TÖRTÉNET: SAJÁTOS DÉLKELETÉZSIAI ANYAGKEZELÉS – EMBER ÉS ANYAG KÖZÖTTI VISZONY „LÉNYEGÉNEK” FINOMÍTÁSA.
2B Mázas kerámia
• Angkor (Kambodzsa)• Sawankhalok
(Thaiföld)• Bát Tràng (Vietnam)
2. TÖRTÉNET: SAJÁTOS DÉLKELETÉZSIAI ANYAGKEZELÉS – EMBER ÉS ANYAG KÖZÖTTI VISZONY „LÉNYEGÉNEK” FINOMÍTÁSA.
2C Textilfestés (nincs konkrét hely kiválasztva). Figyelembeveendő eljárásmódok között:
– ikat– viasztaszító– indigó
2. TÖRTÉNET: SAJÁTOS DÉLKELETÉZSIAI ANYAGKEZELÉS – EMBER ÉS ANYAG KÖZÖTTI VISZONY „LÉNYEGÉNEK” FINOMÍTÁSA.
2D Erjesztett élelmiszerek, leggyakrabban halfehérje
• Tonleszap (Kambodzsa)• Mekong-delta (Vietnam)
2. TÖRTÉNET: SAJÁTOS DÉLKELETÉZSIAI ANYAGKEZELÉS – EMBER ÉS ANYAG KÖZÖTTI VISZONY „LÉNYEGÉNEK” FINOMÍTÁSA.
2E Temetkezési szokások
• Bali (Indonézia) • Rattanakosin Bangkok (Thaiföld)
3. TÖRTÉNET: GEOMANCIA ÉS A DÉLKELETÁZSIAI EMBER KOZMOLÓGIAI ELŐKÉPEI SZERINT ÁTALAKÍTOTT TÁJ.
Teokratikus és filozófiai útmutatás a társadalmi élet szerkezetének létrehozására kb. 1500 – 500 évvel ezelőtt
3A Szent hegyek és folyók párosítása
• Lingaparvata (Lao PDR) • Kulen (Kambodzsa) • Popa-hegy
(Mianmar/Burma) • My Son (Vietnam)
3. TÖRTÉNET: GEOMANCIA ÉS A DÉLKELETÁZSIAI EMBER KOZMOLÓGIAI ELŐKÉPEI SZERINT ÁTALAKÍTOTT TÁJ.
3B Megalitikus jelek a tájban
• Kőedény síkság (Laosz)• Nias (Indonézia) • Nusa Tenggara-szigetek
(Indonézia)
3. TÖRTÉNET: GEOMANCIA ÉS A DÉLKELETÁZSIAI EMBER KOZMOLÓGIAI ELŐKÉPEI SZERINT ÁTALAKÍTOTT TÁJ.
3C Városi mandalák
• „Pju”-városok: Beikthano-Myo, Halin, Tharay-Khit-Taya (Mianmar/Burma)
• Borobudur (Indonézia) • Bagan (Mianmar/Burma) • Angkor (Kambodzsa) • Dong Duong (Vietnam) • Hue (Vietnam)
3. TÖRTÉNET: GEOMANCIA ÉS A DÉLKELETÁZSIAI EMBER KOZMOLÓGIAI ELŐKÉPEI SZERINT ÁTALAKÍTOTT TÁJ.
A távolsági kereskedelem nyomán városias megapoliszok jönnek létre a regionális és világkereskedelmi csomópontokban. A mai modern városok előképei a nemzetközi szállítmányozási és kereskedelmi világrendszeren belül. 1000 óta mindmáig.
4. TÖRTÉNET: A DÉLKELETÁZSIAI VÁROS MINT HÍDFŐÁLLÁS
Hídfőállás
A város (szezonális) áruk raktára és bevásárlóközpont
Tengerhajózási innováció a városias kereskedelmi bővülés támogatására
A DKÁ-i város mint hídfőállás
4A A város (szezonális) áruk raktára és bevásárlóközpont: Délkeletázsiában mindenhol jellemző sajátosság
• Oc Eo (Vietnam) • Angkor Borei (Kambodzsa) • Sresztrapura (Laosz) • Csaija-Szatingphra (Thaiföld) • Palembang, Szumátra (Indonézia) • Szurabaja (Madzsapahit)
(Indonézia) • Hoi An (Vietnam) • Melaka/Penang (Malájzia) • Vigan (Fülöp-szigetek) • Makasszar, Szulavezi (Indonézia) • Ajutthaja (Thaiföld)
4. TÖRTÉNET: A DÉLKELETÁZSIAI VÁROS MINT HÍDFŐÁLLÁS
4B Tengerhajózási innováció a városias kereskedelmi bővülés támogatására
• Hajózócsatorna a Csaopraja-folyón Ajutthajától Bangkokig (Thaiföld)
• Part menti világítótornyok a Fülöp-szigetek partvonala mentén
• Erődszerű kikötők „a falakon belül” (Intramuros) (Fülöp-szigetek) és Batávia (Indonézia)
4. TÖRTÉNET: A DÉLKELETÁZSIAI VÁROS MINT HÍDFŐÁLLÁS
Összegzés
1. Az élő buddhizmus Délkelet-Ázsiában2. A buddhizmus történelmi gyakorlata3. Buddhizmus és modernizáció4. Buddhizmus Délkelet-Ázsia
művészetében
Az élő buddhizmus Délkelet-Ázsiában
A példamutató buddhista uralkodó
Fejedelmek és a Világmindenség
Buddha a Világmindenség alkotója
Nacionalizmus és buddhizmus
1. A tökéletes cselekvés
2. Szertartások és hatalom3. Ünnepélyek4. Átjárás, átváltozás
Az élő buddhizmus Délkelet-Ázsiában
Érdemek és befolyás Szertartások típusai Szertartási (kegy)tárgyak Szimbólumok Fesztiválok, ceremóniák Befolyásra törekvés
1. A tökéletes cselekvés
2. Szertartások és hatalom
3. Ünnepélyek4. Átjárás, átváltozás
Az élő buddhizmus Délkelet-Ázsiában
Kathina (szerzetesi ruha adományozása)
Magha pudzsa (február) Szangha-nap
Viszakha pudzsa (Veszak) (május) Buddha-nap
Aszalha pudzsa (július) Dhamma-nap
Pavarana (október) Anapanaszati (november)
1. A tökéletes cselekvés2. Szertartások és hatalom
3. Ünnepélyek4. Átjárás, átváltozás
Az élő buddhizmus Délkelet-Ázsiában
Buddha képmás felszentelése A Vesszantara dzsátaka
felmondása
1. A tökéletes cselekvés2. Szertartások és hatalom3. Ünnepélyek
4. Átjárás, átváltozás
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Vallásos tekintély mint a politikai hatalom forrása
Párhuzamosságok Buddha életével
10 uralkodói erény Asóka és követői
1. A példamutató buddhista uralkodó
2. Fejedelmek és a Világmindenség3. Buddha a Világmindenség alkotója4. Nacionalizmus és buddhizmus
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Királyok és kozmológia
1. A példamutató buddhista uralkodó
2. Fejedelmek és a Világmindenség3. Buddha a Világmindenség alkotója4. Nacionalizmus és buddhizmus
A buddhizmus történelmi gyakorlata
1. A példamutató buddhista uralkodó2. Fejedelmek és a Világmindenség
3. Buddha a Világmindenség alkotója
4. Nacionalizmus és buddhizmus
A buddhizmus történelmi gyakorlata
1. A példamutató buddhista uralkodó2. Fejedelmek és a Világmindenség3. Buddha a Világmindenség alkotója
4. Nacionalizmus és buddhizmus
Buddhizmus és modernizáció
A szerzetes változó szerepe
A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat
Buddhizmus és modernizáció
A szerzetes változó szerepe A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat
Buddhizmus és modernizáció
A szerzetes változó szerepe A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat
A buddhizmus gyakorlata
A példamutató buddhista uralkodó
Fejedelmek és a Világmindenség Buddha a Világmindenség
alkotója Nacionalizmus és buddhizmus
Buddhizmus és modernizáció A szerzetes változó szerepe A világiak változó szerepe A buddhizmus és a Nyugat
Bevezetés
A vallás tanulmányozása és a vizualitás– Vallásrendszerek: szent szövegek,
mítoszok, szimbólumok, intézmények, szertartások
– Adott kultúrkör zseniális összegzése felidézés, bele- és átélés révén
– Forrásai: forrásszövegek (páli, burmai, stb.), vizuális anyagok, egyéni tapasztalat (puja, meditáció, stb.)
Bevezetés
Kontextus: buddhizmus Délkelet-Ázsiában– Helyszíne, szociális környezete szerint:
A hagyományos faluban Királyság/fejedelemség/birodalom és
nemzetállam Modern városi környezet
Bevezetés
–Sajátos vonásai Hagyományosan rendező és ötvöző
(integratív és szinkretikus) Politikai legitimizáció és
nemzettéválás Modernizáció és urbanizáció
– A théraváda megjelenése DKÁ-ban
Vallás és kultúra kölcsönhatása
Az élő buddhizmus – bevezetés (1)
Befogadó és ötvöző-olvasztó Alaptanításokat „torzító”
(Megvilágosodás, 4 Nemes Igazság, Nyolcrétű Nemes Ösvény)
Csatlakozás a Közösséghez elkötelezettségből (semmint „az átformáló bölcsesség” keresése)
Az élő buddhizmus – bevezetés (2)
Zajos kolostori ünnepségek – vs – meditáció „Rendetlen” falusi pagodák – vs - kolostorok Tiszteletadás Buddhának kiváltságokért,
anyagi javakért, „kockázatcsökkentésért” (pl. „utasbiztosítás”)
„túlvilági miszticizmus” – vs – Asóka (Weber, M.)
Buddhizmus mint „kulturális intézmény” – vs – „etikai rendszer” (burmai)
Erkölcsi tökéletesség értékrendje ÉS a hétköznapi élet elviselésének támasza– Végső cél: nibbana– Közeli cél: jobb társadalmi és gazdasági státusz
Szerzetes (világi javak elvetése) – vs – adomány
Az élő buddhizmus – bevezetés (3)
Termékeny ellentmondások – halott lelkéért („üdvözüléséért”)
tartott szertartások és a lélek tagadásának ellentmondása
– Nem-én (nem-lélek), mint a kolostori élet része (meditáció) – vs – sors, újraszületés, érdemszerzés
– Eltérő „szintek” az „ösvényen”– Tanítás és gyakorlat
szétválaszthatatlan (ideális és aktuális)
Az élő buddhizmus – bevezetés (4)
Élő (hétköznapi) hagyomány– A tiszteletadás (hitélet), az
ünneplés, az eszmecsere helyszínén– A kolostor a szerzetesek és Buddha
helye– (A) Szinkretikus: kulturális-vallási
rendszer szerves része– (B) Élet értelmének – kozmikus,
társadalmi és egyéni összefüggéseinek - felmutatása
Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (1)
Doktrinális megközelítésben:– Érdemdús– Nem-ártó– A sors és az újraszületés „hatalmán túli”
Jellemzői (a tökéletességhez vezető jellem tulajdonságai):
1. Igazságosság2. Nagyvonalúság3. Szeretetteljesség4. Együttérzés5. Kiegyensúlyozottság6. Bölcsesség7. Tisztesség8. Lemondás9. Következetesség10. Eltökéltség
Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (2)
A tökéletesség (Párami, páramitá) részei, a bódhiszatva tulajdonságai
Történetekben elmesélve (Vesszantara és Száma (547 páli dzsátaka utolsó 10 történetében felbukkanók)
Késői kanonikus szövegekben (Csarijápitaka [Buddhagósa] és Dhammapála kommentárjai az 5. századból)
Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (3)
A történelmi („élő”) Buddha személyiségének jelentősége (gyöngysor: életéből vett egyedi események sora)
Tanításai: szavakkal, tettekkel és példamutatással
Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (4)
A pagoda (cetiya)– Relikviák, műtárgyak, melyek rá
emlékeztetnek vagy az „övéi”– ábrázolások
Küzdelme Marával Élettörténetei
– Születése csodái– Találkozása az öregséggel, halállal,
szenvedéssel és „az igazságkeresővel”– Megvilágosodása a bodhi-fa alatt– Az 5 aszkétához intézett első beszéd/tanítás
Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (5)
Vesszantara herceg története (utolsó megtestesülése, mielőtt Gotama Sziddhártaként születik meg)
– Szivi fejedelemség hercege odaajándékozza az esőhozó fehér elefántot a szárazságsújtott Kalinga fejedelemségének
– Szivi lakói száműzik családjával együtt– Indulásuk előtt vagyonukat szétosztják– Bráminok szekerüket is elkérik– Gyermekeit is odadja Dzsújuka bráminnak– Feleségét is odaadja Indrának– Végül mindent visszakap (trónját is)
Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (6)
Nibbanikus és karmikus cselekedetek– Keresés és utazás– Lemondás és visszatérés
Buddha aszketizmusa, mint a megvilágosodáshoz vezető út
Vesszantara erdei megpróbáltatásai, melyek révén éretté válik a világi hatalomra
Az élő buddhizmus – az ideális cselekedet (7)
Viszákhá és Anáthapíndika– Föláldozza hozományát a szászana
támogatására Acsán Mun és az erdei szerzetesség
(1870) Acsán Runjuan Indrakamheng (1982)
– Upásziká (női világi tanítvány) Devadatta Phra Malai (pokol és menny) Szigálaka (kötelezettségek és
felelősség)
Az élő buddhizmus – szertartások (1)
Szertartások, érdemek és befolyás– Kathina: szerzetesruha
adományozás az esős évszak végén– Buddha képmás felszentelése– A Vesszantara dzsátaka felmondása
(Deszaná Mahádzsáti)
Az élő buddhizmus – szertartások (2)
Szertartások típusai– Megemlékezés (történelmi, legendás
vagy mitikus eseményről)– Szemléltetés (a hódolat tárgya [pl. 3
kincs] iránti érzelmek kinyilvánítása)– Közbenjárás (célok elérése
érdekében)– (Ki)engesztelés (bűnbocsánatért)
Az élő buddhizmus – szertartások (4)
Szertartási (kegy)tárgyak– Buddha személyéhez kapcsolódók
(képmása, relikviái, amulettek)– Híres szerzetesekhez kötődők– Szent szövegek
Szimbólumok– Brahmanikusak: (Indra [Sakka] és Visnu,
hindu istenek pantheonja Sri Lankán [Kataragama],
– Animisztikusak: nat [Burma], chao [Thaiföld] és phí [Laosz])
Az élő buddhizmus – szertartások (5)
– Szinkretikus fesztiválok, ceremóniák, szertartások
Buddha születése, megvilágosodása, halála (Viszákhá Púdzsa)
Védelmező szutták kérése házavatón, esküvőn, temetésen
– Befolyásra törekvés (emberi, emberfeletti és ember alatti)
Kölcsönösségi alapon (pindapáta, vassza)
Vimánavatthu, Petavatthu)
Az élő buddhizmus – szertartások (6)
Magha pudzsa (február) Szangha-nap– Buddha beszéd 1250 arahat előtt
Viszakha pudzsa (Veszak) (május) Buddha-nap– Születése, megvilágosodása, halála
Aszalha pudzsa (július) Dhamma-nap– Buddha első beszéde 5 szerzetesnek
Pavarana (október)– Esős évszakbeli elvonulás vége
Anapanaszati (november)– 4. hónap után Buddha a „tudatos
lélegzésről”
Az élő buddhizmus – szertartások (7)
Kathina– Októberi telihold után, 1-3 napos ünnep– Mahávagga (Vanaja Pitaka) szerint július közepétől
október közepéig elvonulás– „Kolduló” életmód átalakul; közösség kialakulása;
kötelezettségek felsorolása (patimokkha)– Adományozás érdeme „nagyobb” ha ismeretlen az
adományozó– Zene, esetleg tánc, felvonulás– Ruhavarrás 24 órán belül– „Kívánság-fa”– 5 fogadalom felvétele– Adományozási ceremónia– Ének
Az élő buddhizmus – szertartások (1)
Kathina (szerzetesi ruha adományozása)
Buddha képmás felszentelése A Vesszantara dzsátaka
felmondása (Deszaná Mahádzsáti)
Az élő buddhizmus – szertartások (2)
Kathina– Októberi telihold után, 1-3 napos ünnep– Mahávagga (Vanaja Pitaka) szerint július közepétől
október közepéig elvonulás– Kolduló életmód átalakul; közösség kialakulása;
kötelezettségek felsorolása (patimokkha)– Adományozás érdeme „nagyobb” ha ismeretlen az
adományozó– Zene, esetleg tánc, felvonulás– Ruhavarrás 24 órán belül– „Kívánság-fa”– 5 fogadalom felvétele– Adományozási ceremónia– Ének
Az élő buddhizmus – szertartások (3)
Buddha képmás felszentelése– Tranzakciós jelleg– Helyszín: gyűlésterem (vihára)– Képmás megfelelő magasságban– Szent zsinór– Recitálás és éneklés– Felajánlási étek, füstölő
felidézésként– Bár: felavatásig csak dekoráció– Majd: következményekkel járó
Az élő buddhizmus – szertartások (4)
Buddha képmás felszentelése– Képmás felkészítése és „feltöltése”– Szürkülettől hajnalig– Világiak előtti recitálás (menedék vétel,
fogadalomtétel, védelmező himnuszok)– Paritták: 14. sz. óta 24 szöveg– Pijadasszi Théra: „lelki és fizikai állapot”– Buddha „jóváhagyta”:
Karaníja Mettá Szutta: gonosz elriasztására Angulimála Paritta: nehéz szüléshez
Az élő buddhizmus – szertartások (5)
Buddha képmás felszentelése– 3 és 5 között pihenő, különben
folyamatos éneklés és meditáció– Oldott légkör– Egyéb kanonikus és nem-kanonikus
szövegek B. természetfölötti erejéről– Befejezéskor:
Dhammacsakkakappavattana Szutta közben csukja eltávolítása és szem (orr, száj, fül) „felnyitása” (méhviasz)
Az élő buddhizmus – szertartások (6)
Buddha képmás felszentelése– 5 királyi jelkép elhelyezése (legyező,
korona, szilke, támasz, füstölő)– Szerzetes 8 tárgya (3 ruha,
övzsinór,varrókészlet, szilke, borotva, ernyő)
– Szilke, ruha, Bodhi fa, gyékény (fű) szék (világi élet elutasítása, különleges képességek megszerzése, megvilágosodás)
Az élő buddhizmus – szertartások (7)
Buddha képmás felszentelése (Buddha Abhiseka)– 9 szerzetes körülüli a képmást, szilkéjükből
zsinór vezet a képmáshoz, meditálnak– Édes rizskása 49 csészében (Szudzsátá
története: méz, tej, rizs, arany edényben) Burmában első teliholdkor elvonulás után
– 3 tükör kifordítása (előző élete, halál és újjászületés, szenvedés megszüntetésének tudása)
– Énekek: győzelme a szenvedés felett, a valóság kölcsönös függősége és keletkezése, első tanítása
A buddhizmus történelmi gyakorlata
A példamutató buddhista uralkodó
Fejedelmek és a Világmindenség Buddha a Világmindenség
alkotója Nacionalizmus és buddhizmus
A példamutató buddhista uralkodó
Vallásos tekintély mint a politikai hatalom forrása (H. Bechert nyomán)– Az ideális uralkodó, mint
csakkavattin bodhiszattva buddhavárman rádzsadhamma Devarádzsa Buddhista és nem-buddhista kultuszok
támogatottja
A példamutató buddhista uralkodó
10 uralkodói erény (daszarádzsadhamma)– Nagyvonalúság– Erkölcsösség– Önfeláldozó magatartás– Jóindulat– Önfegyelem– Indulatmentesség– Erőszakmentesség– Türelem– Igazságosság
A példamutató buddhista uralkodó
Asoka (i.e. 270 – 232)– Maurja-dinasztia, Csandragupta (i.e.
317 – 189) Források
– Emlékoszlopok-ediktumok– Asoka Avadána (Asoka története)– Dípavamsza (A sziget krónikája)– Mahávamsza (A nagy krónika)– Buddhaghosa Vanaja kommentárja
A példamutató buddhista uralkodó
Asoka (i.e. 270 – 232)– Háború Magadha és Kalinga között
(i.e. 278)
– Következmény: dhamma ereje– Dhamma a krónikákban
Szangha támogatója 3. Buddhista Zsinat (60 ezer eretnek
elítélése) A tanítás terjesztője Szerzetes
A példamutató buddhista uralkodó
Dhamma az oszlopokon– Szülői engedelmesség– Baráti nagylelkűség– Takarékosság– Viták kerülése– Önállóság– Tisztaszívűség– Hála– Hűség– Szolgák megbecsülése– Tanítók tisztelete– Bőkezűség a brahmanok és szerzetesek iránt– Önmegtartóztatás az élő szervezetek irányában
A példamutató buddhista uralkodó
Párhuzamosságok Buddha életével– Tudatlanságból a tudás
szabadságába– Szamszára, mint a nibbána
előfeltétele– Canda-Asoka –kontra– Dhamma-
Asoka Aggannya Szutta (A kezdetek ismerete) Cakkavatti Szíhanáda Szutta
(Oroszlánüvöltés a kerék megfordításkor)
A példamutató buddhista uralkodó
Asoka példájának követői– Anawrahta – 11. sz. Pagan (bátyját megöli
a trónért, majd a theraváda elkötelezett támogatója)
– Tilokarádzsa – 15. sz. Chiang Mai (apja, a király ellen lázad, majd vallásreformot kezdeményez)
– Dutthagámani – 13. sz. – Srilanka (legyőzi a tamilokat, egyesíti a szigetet, majd buddhista építkezésekbe fog Polonnaruvában
A buddhizmus történelmi gyakorlata
A példamutató buddhista uralkodó– Zsinatot szerveznek a Tan
„megtisztítására”– Finanszírozzák a páli szövegek új
kiadását– „elrendezik” a „szektariánus”
torzsalkodásokat– Sztúpát építtetnek
A buddhizmus történelmi gyakorlata
A sztúpa, mint szimbólum– Kultikus központ Ny-Indiában– Csodás események helyszíne– Tiszteletadás helyszíne Srílankán és
DKÁ-ban– Monasztikus intézmény királyi
támogatásának helyszíne
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Az építmény szimbolikus jelentése– Relikviák örzőhelye– Kozmikus hegy: világmindenség
köldöke– Mandala-mező: démonikus erőktől
megtisztított– Felszabaduláshoz vezető út– Univerzum képmása
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Teremtés helye: anyaméh (gabbha)– Indra-kíla (Világ oszlopa) – Indra levágja Vritra démont,
kiszabadítja a vizeket, szétválasztja az eget és a földet, alátámasztja az eget a világ tengelyében, rögzíti az Őshalmot a kozmikus óceán talajához
– Építtető Indrához kapcsolódik
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Szimbolikus sztúpák– Száncsí (Csaitjagirí) – Mahárastra
állam Halom (anda – (tojás), méh – (gabbha),
benne a „mag” – (bídzsa); emelt körbejárási „ösvény”, körkerítés
Égtájak felőli bejáratok, négyszögletű terasz a halom tetején, „zászló” – hatalom jelképe
Domborművek (dzsátakák), szobrok– Hit megtestesülése (Irwin, Dutt,
Zimmer) Szamszára – vs – nirvána
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Hatalom és Teremtés– Teremtés – Parancsolás –
Felszabadítás– Mágikus, természetfölötti hatalmi
központ
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Királyok és kozmológia– Kozmológia
Jelentése Érintett tudományágak Fizikai kozmológia Metafizikai kozmológia Vallási kozmológia Ezoterikus kozmológia
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Angkorvat– 2. Szurjavarman (1113 – 1149)– Mehru-hegy– Vaisnaizmus– Külső-belső világ
A buddhizmus történelmi gyakorlata
• A példamutató buddhista uralkodó• Fejedelmek és a Világmindenség• Buddha a Világmindenség alkotója• Nacionalizmus és buddhizmus
A példamutató buddhista uralkodó
Vallásos tekintély mint a politikai hatalom forrása (H. Bechert nyomán)– Az ideális uralkodó, mint
csakkavattin bodhiszattva buddhavárman rádzsadhamma Devarádzsa Buddhista és nem-buddhista kultuszok
támogatottja
A példamutató buddhista uralkodó
10 uralkodói erény (daszarádzsadhamma)– Nagyvonalúság– Erkölcsösség– Önfeláldozó magatartás– Jóindulat– Önfegyelem– Indulatmentesség– Erőszakmentesség– Türelem– Igazságosság
A példamutató buddhista uralkodó
Asoka (i.e. 270 – 232)– Maurja-dinasztia, Csandragupta (i.e.
317 – 189) Források
– Emlékoszlopok-ediktumok– Asoka Avadána (Asoka története)– Dípavamsza (A sziget krónikája)– Mahávamsza (A nagy krónika)– Buddhaghosa Vinaja kommentárja
Asoka (i.e. 270 – 232)– Háború Magadha és Kalinga között
(i.e. 278)
– Következmény: dhamma ereje– Dhamma a krónikákban
Szangha támogatója 3. Buddhista Zsinat (60 ezer eretnek
elítélése) A tanítás terjesztője Szerzetes
A példamutató buddhista uralkodó
A példamutató buddhista uralkodó
Dhamma az oszlopokon– Szülői engedelmesség– Baráti nagylelkűség– Takarékosság– Viták kerülése– Önállóság– Tisztaszívűség– Hála– Hűség– Szolgák megbecsülése– Tanítók tisztelete– Bőkezűség a brahmanok és szerzetesek iránt– Önmegtartóztatás az élő szervezetek irányában
A példamutató buddhista uralkodó
Párhuzamosságok Buddha életével– Tudatlanságból a tudás
szabadságába– Szamszára, mint a nibbána
előfeltétele– Canda-Asoka –kontra– Dhamma-
Asoka Aggannya Szutta (A kezdetek ismerete) Cakkavatti Szíhanáda Szutta
(Oroszlánüvöltés a kerék megfordításkor)
A példamutató buddhista uralkodó
Asoka példájának követői– Anawrahta – 11. sz. Pagan (bátyját megöli
a trónért, majd a theraváda elkötelezett támogatója)
– Tilokarádzsa – 15. sz. Chiang Mai (apja, a király ellen lázad, majd vallásreformot kezdeményez)
– Dutthagámani – 13. sz. – Srilanka (legyőzi a tamilokat, egyesíti a szigetet, majd buddhista építkezésekbe fog Polonnaruvában)
A buddhizmus történelmi gyakorlata
A példamutató buddhista uralkodó– Zsinatot szerveznek a Tan
„megtisztítására”– Finanszírozzák a páli szövegek új
kiadását– „elrendezik” a „szektariánus”
torzsalkodásokat– Sztúpát építtetnek
A buddhizmus történelmi gyakorlata
A sztúpa, mint szimbólum– Kultikus központ Ny-Indiában– Csodás események helyszíne– Tiszteletadás helyszíne Srílankán és
DKÁ-ban– Monasztikus intézmény királyi
támogatásának helyszíne
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Az építmény szimbolikus jelentése– Relikviák örzőhelye– Kozmikus hegy: világmindenség
köldöke– Mandala-mező: démonikus erőktől
megtisztított– Felszabaduláshoz vezető út– Univerzum képmása
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Teremtés helye: anyaméh (gabbha)– Indra-kíla (Világ oszlopa) – Indra levágja Vritra démont,
kiszabadítja a vizeket, szétválasztja az eget és a földet, alátámasztja az eget a világ tengelyében, rögzíti az Őshalmot a kozmikus óceán talajához
– Építtető Indrához kapcsolódik
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Szimbolikus sztúpák– Száncsí (Csaitjagirí) – Mahárastra
állam Halom (anda – (tojás), méh – (gabbha),
benne a „mag” – (bídzsa); emelt körbejárási „ösvény”, körkerítés
Égtájak felőli bejáratok, négyszögletű terasz a halom tetején, „zászló” – hatalom jelképe
Domborművek (dzsátakák), szobrok– Hit megtestesülése (Irwin, Dutt,
Zimmer) Szamszára – vs – nirvána
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Hatalom és Teremtés– Teremtés – Parancsolás –
Felszabadítás– Mágikus, természetfölötti hatalmi
központ
A buddhizmus történelmi gyakorlata
Királyok és kozmológa– Kozmológia
Jelentése Érintett tudományágak Fizikai kozmológia Metafizikai kozmológia Vallási kozmológia Ezoterikus kozmológia
Cikkelyek: rítusok/szertartások
1. Buddhista
2. „sukhwan” (lényeg)
3. óvó szellemek
4. ártó szellemek
Körök
A-kör (érdemdús „felső” és érdemtelen „alsó” világ; élet [khwan = spirituális lényeg, életerő] és halál [winjan = halál után fennmaradó spirituális lényeg] oldala) = elsősorban vallásos elképzelések és érdekek
B-kör (Théraváda: Buddha, védő, illetve ártó szellemek) = A-körhöz kapcsolódó, természetfeletti lények
C-kör (B-körrel kapcsolatos szertartások szakértői)
D-kör (C-körben érintettek által végzett szertartások)
E-kör (D-körben végzett szertartásokon való részvétel mértéke)
Vallásos cselekmények
1. jó halál és jó újjászületés (csak buddhista szertartások)
2. rossz halál vagy elhúzódó újjászületés (kiszámíthatatlan vagy rossz szándékú szellemekre irányuló szertartások)
3. bőség és előremutató életvitel (khwan szertartások)
4. óvó és termékenységi szertartások (védő szellemekre irányuló szertartások)
1. Szektor: Buddhista rítusok
A-körben: Buddha B-körben: a szerzetes C-körben:
– lakhely szentelés,– érdemszerző
ünnepélyek,– temetési szertartások
D-körben:– közös háztartásban élő
rokonok és szomszédjaik,
– az egész közösség
A-kör: érdemdús „felső” és érdemtelen „alsó” világ; élet és halál oldala
B-kör: Théraváda: Buddha, védő, illetve ártó szellemek
C-kör: (B-körrel kapcsolatos szertartások szakértői: szerzetes, paahm/mau khwan; tiam (médium)/cham (közvetítő), mau song (szertartásmester), mau tham (ördögűző)
D-kör: (C-körben érintettek által végzett szertartások: házszentelés, érdemszerző ünnepély, temetés; sorsforduló, küszöb; kollektív agrárrítusok; sorscsapások; ördögűzés)
E-kör: (D-körben végzett szertartásokon való részvétel mértéke: egész közösség, egyén/lakhely; lakhely/család/szomszéd)