„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán

„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán

EMIR azonosító szám: HEFOP-3.3.3-08/1.-2008-06-0021/1.0

„A Dunaújvárosi Főiskola minőségirányítási tevékenységének fejlesztése az intézményi önértékelések

hatása, eredményei ”

Varga Anita

főiskolai adjunktusDunaújvárosi Főiskola

2008. november 19

„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi

FőiskolánEMIR azonosító szám: HEFOP-3.3.3-08/1.-2008-06-0021/1.0

2

HEFOP 3.3.1. pályázati kiírás célja, tartalma, elvárásai A program fő célja volt, hogy elősegítse a felsőoktatásban

tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak változó körülményeihez.

A program a felsőoktatási képzési rendszer és tartalom hatékony fejlesztését támogatta, hogy:

• rugalmasan reagáljon a társadalmi-gazdasági környezet elvárásaira a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelve,

• adaptívabb legyen a továbbképzésre és átképzésre (egész életen át tartó tanulás),

• a végzettségek – munkaerő-piaci relevanciájuk mellett – kompatibilisek legyenek az Európai Felsőoktatási Térség más országaiban megszerezhető végzettségekkel.



3

Horizontális szempontok és prioritások

A program elősegítette olyan képzési programok tartalmi fejlesztését, amelyek kötelezően tartalmazták a környezettudatosságra nevelés elemeit, ezáltal hozzájárulva a fenntartható fejlődés megvalósulásához. A kialakított illetve bevezetésre kerülő új képzési programok lehetővé teszik, hogy a fogyatékos emberek és a roma kisebbséghez tartozó hallgatók is versenyképesen jelenhessenek meg a munkaerőpiacon, tekintet nélkül a nemre, az életkorra illetve a családi állapotra.

Prioritások 1. A felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítése,

fejlesztése 2. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők át- és továbbképzése 3. A felsőoktatási intézmények minőségközpontú működésének

támogatása



4

A pályázati program tevékenységtípusai

1.komponens: A felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítése, fejlesztéseA lineáris képzési rendszer kialakítására tett lépése részeként – figyelemmel a színvonalas tömegoktatás igényeire

2. komponens: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők át-és továbbképzéseA komponens - az egész életen át tartó tanulás részeként, a különböző felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára

3. komponens: A felsőoktatási intézmények minőségközpontú működésének támogatásaA komponens a felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói és vezetői számára biztosít képzési lehetőséget az intézmény által folytatott oktató / kutató / szolgáltató tevékenységek és vezetői képességek fejlesztését célozva, beleértve a korszerű, informatikai eszközökkel támogatott intézményi folyamatátvilágításokat és újraszabályozásokat.



5

Célcsoportok

• Felsőoktatási intézmények

• Hallgatók

• Felsőoktatási intézmény oktatói

• Felsőoktatási intézmény kutatói

• Felsőoktatási intézmény vezető beosztású munkavállalói

• Szakmai szervezetek

• Kamarák

• Felsőfokú végzettségű munkavállalók



6

HEFOP 3.3.1. megvalósítása a Dunaújvárosi Főiskolán A projekt célja volt, hogy kialakítsa a civil szféra és a felsőoktatási

intézmények közös együttműködésével a célcsoportokba tartozó intézményi vezetők, illetve az oktatók/kutatók partnerközpontú szemléletét, és Magyarországon elsőként adaptálja az EFQM-alapú önértékelési modellt a magyar felsőoktatásra.

A főiskola és a partnerek tapasztalatai alapján megteremtette a célcsoport tagjai számára a korszerű vezetési, minőségirányítási, illetve tanulásirányítási módszerek elsajátításának lehetőségét.

A projekt megvalósítása során három fő témakörben - a korszerű vezetési módszerek, felsőoktatási minőségmenedzsment, korszerű pedagógiai módszerek – került sor tizenhét különböző oktatási modul e-learning típusú kidolgozására, melyek lehetőséget biztosítanak a fogyatékkal élőknek és a nőknek, hogy bekapcsolódjanak a felsőfokú képzésbe és ezzel esélyegyenlőségük javuljon a munkaerőpiacon.



7

Partnerszervezetek megnevezése

1.Emberi Erőforrásgazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetsége

2. Pécsi Tudományegyetem

3. Széchenyi István Egyetem

4. Kodolányi János Főiskola

5. Ipar Műszaki Fejlesztésért Alapítvány

6. Magyar Akkreditációs Bizottság



8

A projekt indokoltsága

A felsőoktatási intézményhálózat integrációs reformját követően és a társadalmi-gazdasági környezet elvárásait érzékelve a főiskola menedzsmentje, oktatói, dolgozói stratégiai célként határozták meg, hogy az intézmény törekedjen egy regionális szellemi-innovációs tudásközpont szerep betöltésére.

A régió munkaerőpiacára alapvető hatással van az alábbi két tény: egyrészt a DF Fejér megye egyetlen önálló, állami felsőoktatási intézménye, másrészt azon négy megye közül, melyek nem rendelkeznek önálló felsőoktatással, kettővel – Komárom-Esztergom és Tolna - megyével határos.



9

A projekt indokoltsága

Az intézménynek regionális szerepkörén túl, interregionális feladatokat is el kell látnia, mert Dunaújváros az egyetlen olyan magyar város, amely négy régió találkozási pontjában helyezkedik el.

Elengedhetetlen a versenyképesség javulását segítő, megfelelő minőségű, és szerkezetű képzettséggel rendelkező munkaerő-kínálat biztosítása.



10

Általános (hosszú távú, átfogó) célok

A projekt hosszú távú célja volt, hogy elősegítse a felsőoktatásban tanulók és végzettek nagyobb arányban történő sikeres belépését a hazai és a közösségi munkaerőpiacra és alkalmazkodásukat annak változó körülményeihez.

A civil szféra és felsőoktatási intézmények jelenlegi kapcsolatrendszerének kedvező irányú megváltoztatása a partner- és minőségközpontú működés irányába a társadalmi elvárásoknak való mind teljesebb körű megfelelés elérése érdekében.

Magasabb szintre emelni a felsőoktatásban dolgozók, illetve a hallgatók belső megelégedettségét, aminek elengedhetetlen feltétele egy független és objektív önértékelési rendszer megvalósítása.



11

Konkrét célok

A projekt rövid távú célja volt, hogy kialakítsa a célcsoportban lévő intézményi vezetők, illetve oktatók/kutatók partnerközpontú szemléletét 17 új - a felsőoktatás sajátosságainak figyelembevételével kidolgozott - e-learning formájú tananyag elkészítése és a gyakorlatba való bevezetése révén.

Konkrét célja pedig, hogy biztosítsa a gyakorlatorientált korszerű vezetési, minőségirányítási, illetve tanulásirányítási módszerek alkalmazását.

- 4-6 fő adminisztratív, akadémiai, gazdasági, valamint vezető összesen 25 fő

- 6-10 fő oktatók /kutató összesen 40 főalkották a projekt közvetlen célcsoportját



12

A projekt tartalma, tevékenységei• A projekt megvalósítása során kialakítottunk a civil szféra (2

partner) és a felsőoktatási intézmények, szervezetek (4 partner) közös együttműködésével a célcsoportokba tartozó intézményi vezetők, illetve az oktatók/kutatók partnerközpontú szemléletét.

• A konzorciumban részt vevő egyetemek és főiskolák, valamint non-profit szervezetek tapasztalatai alapján megteremtettük a célcsoport tagjai számára a korszerű vezetési (A), minőségirányítási (B), illetve tanulásirányítási módszerek (C) elsajátításának és bevezetésének lehetőségét.

• Kialakítottunk a multimédiás eszközökkel megvalósuló távoktatást, melyet folyamatosan fejleszteni kívánunk, így segítve a valamilyen okból hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő diákok, illetve a megváltozott munkaképességűek integrálódását a felsőoktatásba és a munkaerőpiacra.



13

A: Korszerű vezetési módszerek a felsőoktatásban

• Változásmenedzsment a felsőoktatásban – Szervezetfejlesztés

• Innováció-menedzsment a felsőoktatásban

• Adatokra épített stratégiai tervezés

• Emberi erőforrás menedzsment a felsőoktatásban, humán kontrolling

• Konfliktuskezelési technikák. Tárgyalástechnika, kommunikációs készségfejlesztés

• Projektmenedzsment. Csoportos kreatív technikák a problémamegoldásban



14

B: Felsőoktatási Minőségmenedzsment

• Szolgáltatások minőségirányítása- Partnerközpontú szervezetek

• TQM- szemlélet a felsőoktatásban

• Minőségügyi eszközök

• Önértékelés a felsőoktatásban (EFQM)

• Minőségköltségek a felsőoktatásban



15

C: Korszerű pedagógiai módszerek a felsőoktatásban

• Pszichológiai, pedagógiai alapok

• Korszerű pedagógiai módszerek

• Felsőoktatás folyamata módszerei (2 modul)

• Értékelés a felsőoktatásban



16

HEFOP 3.3.1. megvalósításának eredményei a DF-án

Célkitűzések és teljesülésük átfogóan:

Az alapcélkitűzés, hogy készüljenek feldolgozható tananyagok, amelyet a kijelölt célcsoport-tagok felhasználhatnak „a korszerű vezetési módszerek” elsajátításában, továbbfejlesztésében a felsőoktatás terén – megvalósult.

A célkitűzés azon része, hogy minél szélesebb körben váljanak a feltárt eredmények ismertté, már nem olyan mértékben valósult meg, mint amire megvolt az esély. Ennek teljesebb megvalósítása azonban a következő néhány évben megtörténhet a résztvevők felvállalt multiplikátori tevékenysége révén.



17


Az elkészült tananyagok tartalmi és módszertani értékelése

A tananyagok, a témakörök és a tartalmak tekintetében a mai korszerű követelményeknek megfelelnek.

Megállapítható, hogy a felsőoktatás vezetési-irányítási rendszerek „Achilles-pontjait” érintette és fogta át. Az elkészül anyagok/tanulmányok alkalmasak arra, hogy egy korszerű vezetőképzési, fejlesztési felkészítő tréningnek alapanyagai, módszertani útmutatói legyenek. A tananyagok túlnyomórészt a „problémamegoldást” szolgálták, nem álltak meg a probléma-felismerés és feltárás szintjén. Az alapvetően a gyakorlati változtatásokhoz nyújtanak segítséget.



18


A szerzők egymás közötti és a szerző-lektor együttműködések

Előnye: a sokszerzős megoldás kapcsán sokoldalú volt a megközelítés, minden konzorciumi tag résztvevője lehetett a tananyagok kidolgozásának. Igyekezett minden szerző, a tudása legjavát belevinni, szinte nemes versengés alakult ki a minél értékesebb, „piacképesebb” tudás felmutatásában.

Hátránya: a koordináció bonyolultsága. A különböző munkakultúrákból fakadó „önkényeskedések”, amelyek néha a kelleténél erőteljesebb szakterületi vezetői beavatkozást igényeltek, gyakran hátráltatták a munkát. A szerzők és lektorok együttműködését alapvetően megfelelőnek ítéltük. A tananyagok küldetésére vonatkozó eltérő elképzelések, értelmezések azonban okoztak nehézségeket.



19


Az anyagok feldolgozásának folyamataHasznosnak bizonyult az az elképzelés, hogy e-learninges

változatban kapják kézhez a célcsoport-tagok a tananyagot. Jó megoldás volt a workshopokon való közös feldolgozás is.

Nem volt szimpatikus, hogy a célcsoport-tagok egy része nagyfokú motiválatlanságot mutatott a tananyagok feldolgozása közben. Érdemes megvizsgálni ennek az okait (pl.: anyagiak, presztízs).

A projekt-továbbképzések megvalósításának leggyengébb láncszeme a célcsoport-tagok egy részének közömbössége volt. Ez annak ellenére jelentkezett, hogy őket intézményvezetőik (rektoraik) kérték fel / jelölték ki a feladatra, a projektvezetés által javasolt kiválasztási szempontok figyelembe vétele mellett.



20


A továbbképzésen résztvevők által készített tanulmányok és azok prezentációi

Az elkészül tanulmányok, szakmai szinvonala heterogénnek tekinthető.

A tanulmányok, a tananyagok tartalmi és módszertani adaptációi voltak saját szervezeti problémakörben.

Nagyrészt kihasználatlan maradt az a lehetőség, hogy a célcsoport-tagok személyes tudásukkal, alkotó vitákban továbbfejlesszék a közös eredményeket.

A workshopokon a tananyag szerzők, a meghívott vendég professzorok példaértékű részvétele, aktivitása kevésbé ragadta magával a célcsoport-tagokat.



21


A megjelentetett elektronikus és papír alapú anyagok

Az e-learninges változatok jó kísérletnek bizonyultak a tananyagok megjelenítésében.

A szerzők többsége azonban szóvá tette, hogy a jól szerkesztett, tematikus tagoltság a feldolgozás alatt összefolyt és sok helyen érthetetlenné vált.

A memorizálást, a tanulhatóságot segítő kiemelések, keretezések eltűntek.

Az írásos megjelenítés viszont a prezentációs vázlatokat olyan tömörségben jelenítette meg, hogy csak azok tudták értelmezni, akik a kísérő előadást is hallották.



22


A tananyagok és tanulmányok hasznosítása

Az „A-Blokk” tananyagai – célszerűen egy újabb átszerkesztéssel - a felsőoktatásban alkalmazható vezető továbbképzés komplett tematikájaként alkalmazhatóak.

Egy korszerű, egységes vezetőképzési tematika kialakításához 90%-ban a blokk tananyaga lenne ajánlható a szakterületi vezető véleménye szerint.

Az egységesítéshez, egyetlen szerkesztett könyvben történő megjelenítéshez 3-4 alkotó felkérése lenne célszerű.



23


Továbbfejlesztési lehetőségek

Újabb továbbképzés esetén, a feldolgozást célszerű a tapasztalatok alapján javítani.

Az egységesített, a vezetőképzésre alkalmassá tett változatot tanfolyami formában célszerű továbbfejleszteni

A B Blokk tapasztalatai a DF által benyújtott két díjpályázat kapcsán hasznosultak. Konkrét eredményük a FMD bronzfokozat és RMD díjazás.

A C Blokk szemléletformáló hatása közreműködő oktatók szakmai munkáin mérhető (pl.: tananyagfejlesztés)



24

A projekt menedzsmentjének működése

A projekt „büszkeségei” a számok tükrében:

E-mail forgalom (2 év alatt) [DF]: ~ 6000 dbTelefonbeszélgetések időtartama [DF] ~1.000 óraSajtóvisszhang: 50 cikk, tanulmányProjekt előrehaladási jelentésekhez felhasznált papír mennyisége:

~ 70.000 lap

A projektmenedzsment munkaóráinak száma: ~3.000 óra/fő/2év

Szakmai monitor értékelései (1-7 PEJ alapján): 9, 9, 10, 9, 9, 10, 9



25

A menedzsment által „irányított” közreműködők száma

• Irányítók (Projekt-Tanács, koordinátorok) 18 fő

• Szerzők 28 fő

• Lektorok 15 fő

• Célcsoport-tagok 35 fő

• Önértékelő csoportok tagjai 16 fő

• Önértékelésbe bevont munkatársak ~ 50 fő

• Irányítási rendszer korszerűsítése ~ 25 fő

Összesen: ~ 187 fő

Az adat alátámasztja a program komplexitását.



26

Problémák

A megfelelő célcsoport kiválasztása.

Megoldás: Amennyiben a kiválasztott személyek (vezetők és oktatók) nem felelnek meg a projektben meghatározott kritériumoknak, nem lehet kizárni, hogy a kitűzött célok nem a megfelelő formában teljesülnek ezáltal az eredményességi mutatók elmaradnak a tervezettől! A projekt-vezetője és a Projekt – Tanács mindezt megelőzendő felkérte a projektben résztvevő felsőoktatási intézmények vezetőit (Rektorok: PTE, SZE és Főigazgatók KJF, DF), hogy felhasználva a tapasztalataikat és szakértelmüket a saját intézményükben jelöljék ki a általuk legmegfelelőbbnek ítélt oktatókat és

vezetőket a projekt célcsoportjába.



27

Problémák

Az e-learninges tananyagok véglegesítése a tervezett időtartamnál hosszabb időt vett igénybe miután többkörös egyeztetésre volt szükség a közreműködő felek között.

Megoldás: határidő hosszabbítása.

Intelligens tanulási tér kialakítása a tervezett időtartamnál hosszabb időt vett igénybe. A rendelkezésre álló források alultervezettnek bizonyultak. Emellett kivételezési problémák merültek fel.

Megoldás: határidő hosszabbítása, újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása, Irányító Hatósági engedély kérése a források átcsoportosításához.



28

ProblémákA tervezett periodikus szakmai konzultáció (workshop)

időtartama 2 nap. A célcsoport részvétele az első alkalommal nem volt teljes körűen biztosított.

Megoldás:a delegáló intézmények intézményvezetőinek/ projektmenedzsereinek figyelmének felhívása a pályázati célkitűzésekre. Szükség esetén módosításokra/személycserékre irányuló javaslatok.

A projekt-menedzsmentje és a Projekt – Tanács mindezt megelőzendő felkérte a projektben résztvevő felsőoktatási intézmények vezetőit (Rektorok: PTE, SZE és Főigazgatók KJF, DF), biztosítsák a megfelelő ösztönzési lehetőségeket. Az Irányít Hatóság jóváhagyását kértük a költségvetés átcsoportosításhoz többek között a célcsoportnak juttatandó további támogatások kifizetésének érdekében az elvégzett feladatok arányában.



29

ProblémákAz EFQM önértékelés alapjául szolgáló három különböző témában

elkészített kérdőív elkészítése kacsán többkörös egyeztetésre volt szükség a közreműködő felek között. A társadalmi megelégedettséget mérő kérdőív verziója a téma összetettségére való tekintettel lassabban készült a tervezettnél.

Megoldás: határidő hosszabbítása.A tervezett periodikus szakmai konzultáció (workshop) időtartama

2 nap. A célcsoport részvétele nem teljes körűen biztosított.Megoldás: a delegáló intézmények intézményvezetőinek/

projektmenedzsereinek figyelmének felhívása a pályázati célkitűzésekre. Szükség esetén módosítások, személycserék.

Az EFQM önértékelés alapjául szolgáló három különböző témában (vevői, munkatársi, társadalmi elégedettségvizsgálat) elkészített kérdőívek kapcsán a többféle munkamódszer és a számos közreműködő miatt, a záró értékelés elkészítése a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe.

Megoldás: határidő hosszabbítása.



30

EFQM önértékelés tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen

• Az önértékelést kérdőív segítségével végezték el.

• A kérdőívet a SZTAKI (www.sztaki.hu/services/voting) szabadon felhasználható online szavazási rendszerére vitték fel.

• A résztvevők a kérdőívet online módon töltötték ki.

• A SZTAKI szavazási rendszere lehetővé tette a kitöltött kérdőívek automatikus értékelését.

• Így az önértékelés kiértékelésekor mentesültek a manuális feldolgozás fáradságos munkájától.



31

EFQM önértékelés tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen

Tapasztalatok• Az EFQM önértékelésnek csak akkor van értelme, ha

rendszeresen, például évente megismétlik.

• Így válik mérhetővé a változás az adott szervezet működésében.

• A felmérést egy javított kérdőívvel szándékukban áll évente megismételni.

• A felmérés reprezentativitását javítani lehet azzal, ha a tanszékvezetőkön kívül az adott tanszékről még másokat is (egy-két főt) megkérdeznek.

• A kérdőív kitöltési fegyelem javításával további hasznos információkat nyerhetnek.



32

PTE és KJF önértékelésének tapasztalatai

PTE• Jelenlegi önértékelésükkel a már mintegy kilenc működtetett

és tanúsított minőségirányítási rendszer egy újabb fejlődési fázisát szeretnék megvalósítani.

KJF• A Kodolányi János Főiskola EFQM alapú intézményi

önértékelés elvégzését vállalta • Az intézményvezetés kifejezte elkötelezettségét az intézmény

minőségfejlesztési tevékenység és ennek alapjául szolgáló EFQM szerinti önértékelés fontossága mellett.

• A teljes önértékelést a korábbi években (2003-2004-2005) is elvégzett elégedettségi eredmények, országos adatok és más intézmények adataihoz viszonyítva végezték.



33

A projekt eredményeinek hasznosítása a Dunaújvárosi Főiskolán / B komponensFelsőoktatási Minőségi Díj 2007. - pályázat

Pályázat - Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium

Pályázhattak:A Magyar Köztársaság államilag elismert felsőoktatási intézményei és azok szervezeti egységei

A pályázat célja

A Kormány 221/2006.(XI.15.) rendelete alapján - a minőségfejlesztés módszereinek alkalmazásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó és folyamatos fejlődést mutató felsőoktatási intézmények és szervezeti egységeik elismerése.



34

Pályázati feltételek

a) a folyamatos, stratégiai jellegű minőségfejlesztés amely a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei működésének meghatározó részét képezi;

b) az Európai Minőségi Díj követelményrendszerével összhangban támogatott a folyamatos minőségfejlesztés;

c) folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a d) szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfelek elégedettségének

alakulását; gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét;

e) a pályázó intézmény, illetve szervezeti egysége folyamatos önértékelést végez.



35

A pályázat alapja - az önértékelés - elemei• vezetés: az intézmény küldetésének és jövőképének

megvalósítását segítő vezetői tevékenység és a vezetés értékrendjének kialakítása, irányítási rendszerének biztosítása, működtetésének továbbfejlesztése a munkatársak közreműködésével

• stratégia: az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósításában alkalmazott módszerek, különös tekintettel a hosszú távú tervekre, azok oktatási, kutatási programjaira

• emberi erőforrások: a munkatársak szakmai ismereteinek és képességeinek egyéni, csoportos és intézményi szinten alkalmazott fejlesztése; a munkatársak tevékenységeivel kapcsolatos oktatási, kutatási programok és folyamatok támogatásának megtervezése a hatékony működés érdekében



36

A pályázat alapja - az önértékelés - elemei

• partnerkapcsolatok és erőforrások: az intézmény külső partnerkapcsolatainak, belső erőforrásainak, stratégiai programjának megtervezése és menedzselése az intézményi folyamatok hatékony működése érdekében

• folyamatok: az oktatási, kutatási programok támogatása, a partneri elégedettség elérése, a partnerek számára nyújtott értékek növelése céljából alkalmazott folyamatok módszereinek megtervezése és menedzselése az intézményben.



37

Előírások: A pályázónak be kell mutatnia az elért eredményeket az alábbi szempontok szerint:a)a közvetlen partnerek elégedettsége: a felsőoktatási intézmény és

szervezeti egységei által elért eredmények a partnerek elégedettsége terén tervezett és teljesített célokat illetően, erre kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva

b) a munkatársak elégedettsége: a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei által megvalósított eredmények a munkatársak elégedettsége terén tervezett és elért célokat illetően, erre kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva

c)társadalmi hatás: a társadalom és a külső partnerek véleménye és elégedettsége a felsőoktatási intézménnyel, szervezeti egységeivel és azok tevékenységével kapcsolatban

d)kulcsfontosságú eredmények: a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei által tervezett célok, elért eredmények és teljesítmények, más kiválasztott intézmények eredményeivel való összehasonlításban.



38

A 2007. évi Felsőoktatási Minőségi Díjpályázat tapasztalatai

• A felsőoktatási reform legfontosabb célja, hogy minőségi és – nemzetközileg is – versenyképes felsőoktatás alakuljon ki Magyarországon

• A különböző lépések között igen lényeges helyet foglal el egy olyan minőségirányítási rendszer meghonosítása az intézményekben, amely lehetőséget teremt hazai és nemzetközi összehasonlításokra, rangsorolásokra és a versenyhelyzet erősítésére

• A Felsőoktatási Minőségi Díjjal évente azon intézmények, intézményi részlegek munkáját ismerik el, amelyek eredményesen alkalmazzák a minőségirányítási rendszert



39

2007. évi Felsőoktatási Minőségi Díjpályázat tapasztalatai

• A 2007. tavaszán meghirdetett első pályázat feltételei között szerepelt a stratégiai jellegű minőségfejlesztés gyakorlatának alkalmazása, az Európai Minőségi Díj követelményrendszerének való megfelelés, a belső és külső ügyfelek megelégedettségének folyamatos mérése, illetve az egymástól való tanulás módszereinek alkalmazása és a folyamatos belső önértékelés végrehajtása.

• A határidőre 17 pályázat érkezett be, melyből 8-at felsőoktatási intézmény, 9-et pedig felsőoktatási intézmény szervezeti egysége nyújtott be.

• Ezt követte a pályaművek tartalmi értékelése, melyet minden pályázat esetében három értékelő egymástól független értékelése jelentett, akik ezután közös értékelést végeztek.



40

2007. évi Felsőoktatási Minőségi Díjpályázat eredményei• A pályázatok értékelése több szinten történt. Az önértékelésen

alapuló pályázatok először formai ellenőrzésen estek át.

• Az írásos vélemények, értékelések elkészítése után született döntés a helyszíni értékelésre érdemes pályázatok kiválasztásáról.

• A 8 felsőoktatási intézmény és a 3 felsőoktatási intézmény szervezeti egységének helyszíni értékelésére június végén és július első napjaiban került sor.



41

A helyszíni látogatás főbb tapasztalatai

• Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a vezetés tevékenysége stratégiailag tervezett és folyamatosan felülvizsgált.

• Mintaértékűnek tekintették, ahogyan a képzési struktúrát az előzetes munkaerő-piaci felmérés alapján kialakították és folyamatosan ellenőrizték.

• A Főiskola társadalmi szerepvállalását szintén tudatosan tervezett és folyamatosan kontrollált tevékenységnek tekintették, melynek célja a város vérkeringésébe szervesen beépülő intézmény működtetése, amely kiterjed a város-stratégia kialakításától az infrastrukturális lehetőségek közös használatán át egészen a városi sport és egészségnevelés támogatásáig.



42

A helyszíni látogatás főbb tapasztalatai

• A helyszíni látogatás elsősorban a pályázatban kevésbé pontosan megfogalmazott célok, célértékek és azok teljesülésére vonatkozó konkrétumokra adott választ.

• • A találkozó két részből állt: a teljes felső-vezetést reprezentáló

team-mel történt interjú mellett az értékelőknek lehetőségük nyílt a DF „A épület”-ének meglátogatására.

• A feltett kérdésekre adott válaszok és a bemutatott dokumentumok alapján az értékelő csoport a konszenzus pontszámok emelését indokoltnak tartotta szinte valamennyi kritériumban, különösen a vezetés, a partnerkapcsolatok és a társadalmi hatás tekintetében.



43

A Dunaújvárosi Főiskola kiemelkedő erősségei• Az Intézmény elsőként szerezte meg a felsőoktatási intézmények

között az MSZ EN ISO 9001 : 2000 tanúsítványt.• A vezetés a társadalmi elvárásokat figyelembe véve fogalmazta

meg az Intézmény küldetését, jövőképét, értékrendjét és etikai alapelveit.

• Az Intézmény vezetésének szilárdságát mutatja az irányítást segítő egységes információs rendszer működtetése és fejlesztése (VIR, NEPTUN, TÜSZ, dokumentumkezelő rendszer).

• Az Intézmény a pályázatban a Kiválóság 8 alapelve közül bemutatta az innováció fejlesztésére alkalmazásban levő Dunaújvárosi Tudományos Park Innovációs programcsoportot.

• Az Intézmény 2000-től folyamatosan fejleszti infrastrukturális hátterét (oktatási épületek, kollégium, karrier iroda, multimédiás oktatóterem, könyvtár, informatikai-, technológiai fejlesztések).

• A partnerkapcsolatok fejlesztésére nagy hangsúlyt helyez: az Intézmény 29 ország 69 intézményével tart fenn kapcsolatot.



44

A Dunaújvárosi Főiskola kiemelendő fejlesztendő területei

• A pályázat az Adottságok részben kevés módszert mutatott be és azokat is csak általánosságban ismertette.

• A pályázatban kevés a konkrét példa volt a PDCA elv érvényesülésére, mivel nem tért ki a módszerek értékelési módjára, és az értékelést követő fejlesztésekre.

• A Kiválóság 8 alapelve közül a pályázat kevés konkrét adattal támasztotta alá az eredmény orientáltságot, a tényeken és a folyamatokon alapuló menedzsmentet, a munkatársak bevonását, képzését, a folyamatos fejlesztést.

• A pályázatban korlátozottan érvényesült a cél – módszer – eredmény hármas logika, mivel több esetben nem voltak célok megfogalmazva.

• Kevésnek bizonyult a más hasonló intézményekkel összehasonlító eredmények bemutatása.



45

A Dunaújvárosi Főiskola kiemelendő fejlesztendő területei

• A helyszíni látogatást követően fogalmazták meg az értékelők javaslataikat és terjesztették a független szakértőkből álló Felsőoktatási Minőségi Díj és Minőségfejlesztési Bizottság elé.

• Ezt követően döntött Hiller István oktatási és kulturális miniszter a díjazottakról.

• A „Felsőoktatási intézmény” kategóriában Bronz fokozatú elismerő oklevélben részesült a Dunaújvárosi Főiskola.

• A minőségfejlesztés terén elért eredményeket tanúsító oklevél átadására a tanévnyitó ünnepségen került sor.



46

Közép-dunántúli Regionális Minőségi Díj 2007 tapasztalataiMeghirdetők:

• Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara,• Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat,• Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – Euro Info Centre

HU 735 Székesfehérvár• Fejér Megyei Önkormányzat, • Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

(régiós pályázat esetében)• Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata,• Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, (régiós

pályázat esetében)



47

Regionális Minőségi Díjpályázat célja

• A pályázat célja az üzleti kiválóság elismerése, az üzleti kiválósághoz vezető út széles körű megismertetése, elfogadtatása, valamint elismertetése és támogatása.

• A Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium (GKM)) támogatásával a Közép-dunántúli régióban az üzleti kiválóság terén kimagasló eredményeket elérő, a minőségügyben kiemelkedő teljesítményt felmutató gazdálkodó szervezetek, intézmények tevékenységének elismerése, felkészülés a Nemzeti Minőségi Díj (NMD) követelményeinek teljesítésére.



48

Az önértékelés mint a szervezet kiválóságának felülvizsgálata / alapvető elvárások Az önértékelés során ki kell térni a Minőségi Díj modelljéhez

tartozó 9 kritérium minden alkritériumára, valamint a minőségirányítási (MIR) vagy integrált irányítási rendszerek működtetésére, TQM módszerek alkalmazására, gyártott termékek/szolgáltatások minőségének alakulására.

Mindezek • az adottságok bemutatásával:

a kritériumrendszer alapján szövegesen a kritériumok és alkritériumok részletezésével

• az eredmények bemutatásával:grafikonok, ábrák, diagramok, trendek felhasználásával a

kritériumok alapjánszöveges magyarázattal a diagramok értelmezésével történtek

Amennyiben a pályázó nem fejti ki az összes alkritériumot, úgy pályázata nem kerül érdemi bírálatra.



49

Az adottságok kritériumcsoport

Az adottságok elemzése során arra kerestek választ, hogy a szervezet hogyan éri el eredményeit.

Ez azon módszerek összességét jelenti, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait – kiemelten az emberi erőforrásait – hasznosítja, az eredmények elérése érdekében.

Az ADOTTSÁGOK kritériumainál be kellett mutatni, hogy az alkalmazott módszerek:

• világosan követhető okok alapján lettek kialakítva, azaz megfelelő módszert alkalmaz a szervezet, az érdekeltek elvárásaira épülnek és megfelelően definiáltak (megalapozottság);

• megfelelő módon támogatják a politika- és stratégia megvalósulását, és kapcsolatban vannak a szervezeten belül alkalmazott más módszerekkel, azaz beépülnek a szervezet irányítási rendszerébe (integráltság);



50

Az adottságok kritériumcsoport

Az ADOTTSÁGOK kritériumainál be kellett mutatni, hogy az alkalmazott módszerek:

• minden releváns területen ismertek és mind vertikálisan, mind pedig horizontálisan bevezették a szervezeten belül (bevezetettség);

• strukturált módon kerültek bevezetésre, melynek következtében a módszerek a napi munka részévé váltak az alkalmazott területeken (szisztematikusság);

• hatékonyságát mérik, mely mérés a módszerek felülvizsgálatának alapja (mérés);

• méréseinek értékelése során szerzett információkat felhasználják és a szervezet más területein is hasznosítják (tanulás);

• felülvizsgálatának eredményei alapján fejlesztési, javítási folyamatot indítanak el a szervezeten belül (értékelés és felülvizsgálat).



51

Az eredmények kritériumcsoport

Az eredmények vizsgálata során arra kerestek választ, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e a szervezet által elvárt sikereket, ami alátámasztja a szervezet hatékony és kiváló működését.

Az EREDMÉNYEK kritériumaiban be kellett mutatni, hogy a szervezet milyen eredményeket ért el a kiválóság terén, melyet az alábbi jellemzők támaszthatnak alá:

• a bemutatott eredmények több éve (lehetőleg 3 évre visszatekintve) pozitív tendenciát mutatnak, illetve több éve magas teljesítményt jeleznek (tendenciák, trendek);

• a szervezet eléri, illetve megközelíti maga által kitűzött céljait, melyek megfelelően lettek kialakítva (célok);



52

Az eredmények kritériumcsoport

Az EREDMÉNYEK kritériumaiban be kellett mutatni, hogy a szervezet milyen eredményeket ért el a kiválóság terén, melyet az alábbi jellemzők támaszthatnak alá:

• a szervezet eredményei más szervezetekkel összehasonlítva, különös tekintettel a Fejér megyei hasonló szervezetekre, és más külső benchmarkokkal megmérve alátámasztják a szervezet sikerességét (összehasonlítás);

• az eredmények az alkalmazott módszereknek, a szervezet szemléletének köszönhetőek (okok);

• a bemutatott eredmények kiterjednek minden lényeges területre, és lehetővé teszik a szervezet eredményességének egyértelmű megítélését (kiterjedtség).

Az okok vizsgálata közvetlenül megteremti a modellen kívül az értékelésben is a kapcsolatot az ADOTTSÁGOK, és az

EREDMÉNYEK között.



53

Közép-dunántúli Regionális Minőségi Díjpályázat eredményei

A díjat a Nemzeti Minőségi Díj 32 alkritériumos kiírása alapján, 5 kategóriában hirdették meg a kiírók:

1. ágazattól független: nagyvállalati kategória

2. ipari, termelő ágazat: mikro- és kisvállalkozások

3. ipari, termelő ágazat: közepes méretű vállalkozások

4. kereskedelmi, szolgáltató ágazat:mikro- kis- és közepes méretű vállalkozások

5. közszolgálati szféra: önkormányzatok, oktatási-, egészségügyi- és egyéb intézmények



54

Eredmények• A kereskedelem és ipar területéről is több vállalkozás adta be

önértékelését, amelyet az Európai Kiválóság Modell alapján készítettek el.

• Továbbra is nagy számú az érdeklődés a közszolgáltatói szférából így általános iskolák, szakmunkástanulók képzésével foglalkozó szakiskolák, valamint felsőfokú intézmények is indultak a pályázaton.

• A pályázat kétfordulós volt. • Régiós szinten 14 előjelentkezőből (ebből Fejér megyéből 9-

en és 5-en Veszprém megyéből) végül 10 pályázat került elbírálásra, 8 Fejér megyéből, 2 Veszprém megyéből.

• A pályázók száma évről évre nő, és a pályázat írás technikájának elsajátítása érdekében a kiíró partnerek közösen pályázatíró képzést tartottak, megtanítva a modell és a dokumentálás módszerét.



55

Közép-dunántúli Regionális Minőségi Díjpályázat eredményei a Dunaújvárosi Főiskolán

1. Vezetés• Erősségek: A vezetés a DF küldetését, jövőképét, értékrendjét

és vezérelveit a stratégiaalkotásban jártas munkatársak és szakterületi vezetők bevonásával a társadalmi elvárások beépítésével, műhelymunkában alakította ki. A bizottságok munkavégzésük során számos minőségfejlesztési módszert alkalmaznak. (pl: SWOT elemzés, ötletroham, team munka)

• Fejlesztendő: Nem volt információ a pályázatban arról, hogy a munkatársi elégedettség felmérés során a vezetést érintő fejlesztendő területekre milyen konkrét fejlesztési javaslatok, intézkedések születtek és valósultak meg. Nincs bizonyíték arra, hogy a szervezeti értekezletek bemutatott rendszere hogyan erősíti a Kiválósági Kultúrát és szolgálja annak elterjesztését a DF-en belül.



56


2. Politika és stratégia• Erősségek: 2004-ben – saját kezdeményezésre – útjára

indították az Universitas Programot. A DF folyamatosan figyelemmel kíséri az érintettek 3 csoportjától származó információkat: A vevőktől (hallgatóktól a munkatársaktól a fenntartótól a társadalomtól és egyéb partnerektől gyűjtenek legalább éves gyakorisággal információt.)

• Fejlesztendő: Nem volt információ a pályázatban a kritikus sikertényezők megválasztásának hogyanjáról. Nem ismerhető meg hogy a saját belső tanulási folyamatokból eredő tapasztalataikat elemzik-e és az ebből származó következtetéseket felhasználják-e a politika és a stratégia kialakításához. A pályázó nem mutatta be, hogy a DF belső szervezeti munkájának vizsgálatából származó információkat (pl: önértékelés, vezetői átvizsgálás eredményei) hogyan használják fel a stratégiaalkotás kialakításához.



57


3. Emberi Erőforrások

• Erősségek:

A felsővezetői kezdeményezésre kialakított teljesítményértékelési rendszer minden munkatársa (vezetők, oktatók, nem oktatók) kiterjed és nem csak pozitív hanem negatív visszacsatolások érvényesítését is támogatja. A DF horizontális (pl: bizottságok) és vertikális (pl:intézeti, tanszéki, szervezeti egységek értekezletei) kommunikációs fórumokat alakított ki és működtet a munkatársakkal való rendszeres kommunikációra.



58


3. Emberi Erőforrások

• Fejlesztendő: Az emberi erőforrás menedzsment operatív funkcióit (pl: képzés-fejlesztés, karriertervezés, mnkakörértékelés, utánpótlás tervezés, minősítés, új munkatársak felvétele,) csak megemlítik a pályázatban azonban nem mutatják be, hogyan valósulnak meg ezek a tevékenységek a DF-en)

• A pályázó nem mutatta be hogy milyen módszereket használ a tudás megosztására és hogyan terjeszti a legjobb gyakorlatokat a szervezeten belül.

• A bizottságok kivételével a pályázatban nem kaptak információt arról, hogy a felsorolt kommunikációs csatornák, fórumok milyen rendszer szerint működnek.



59


4. Partnerkapcsolatok és erőforrások• Erősségek: A munkatársak elégedettsége visszaigazolta a DF

infrastrukturális fejlesztéseit• Fejlesztendő: Nem volt információ a partnerek megfelelő

tájékoztatását biztosító rendszer kialakításáról és működtetéséről, valamint a panaszkezelés módjáról. Kevés információ volt arról, hogyan történik az információ és a tudásigények meghatározása, és hogyan határozzák meg hogy az egyes dolgozók vagy csoportok milyen információval rendelkezzenek. Hiányzott annak bemutatása, hogy a partnerkapcsolatok és az erőforrások menedzselése terén alkalmazott módszerek hatékonyságának mérése a módszerek felülvizsgálata és továbbfejlesztése hogyan történik.



60


5. folyamatok• Erősségek: 2004-ben a DF újraazonosította a folyamatait,

folyamatleltárt készített és meghatározta a folyamatok kapcsolati rendszerét.

• Fejlesztendő: Kevés információ volt a pályázatban arról, hogyan történik a folyamatok érintettjeinek tájékoztatása és felkészítése a folyamatok változásairól azok bevezetését megelőzően. Nem mutatták be, hogyan győződnek meg a tájékoztatás eredményességéről. Nincs információ arról, hogyan vonja be a DF a munkatársakat és a szervezet más partnereit a szolgáltatások fejlesztésébe a vevői igények és elvárások kielégítése érdekében.



61


6. A vevői elégedettség terén elért eredmények

• Erősségek: A közvetlen partnerek megkérdezésének kialakult és jól működő rendszere van.

• Fejlesztendő A bemutatott vevői elégedettségi adatok és belső teljesítménymutatók többsége hullámzó tendenciát mutat, és általában nem kaptak magyarázatot a kedvezőtlen változásokra, az eredményekben bekövetkezett törésekre.



62


7. A munkatársakkal kapcsolatban elért eredmények

• Erősségek: A munkatársak elégedettségmérés területén gyakorlattal rendelkeznek. A bemutatott munkatársi elégedettségi mutatók 3 mérés eredményeit tükrözik.

• Fejlesztendő: Nem található számos releváns, a munkatársak elégedettségére vonatkozó további mutató (pl: a motivációval és bevonással, vagy a munkatársi elégedettséggel pl: betegnapok számával, az intézmény munkatársainak nyújtott szolgáltatásokkal, a team munkában való részvétellel, a továbbképzéseken való munkatársi részvétellel az oktatásra fordított költségek alakulásával kapcsolatban.



63


8. Társadalmi megítélés eredményei

• Erősségek: Ilyen típusú vizsgálatot 2007-ben végzett először az intézmény

• Fejlesztendő: Bár történt társadalmi elégedettség felmérés ennek eredményeit nem mutattuk be. Így nem ismerhető meg hogy a társadalom, a szűkebb környezet, a társadalmat képviselő szervek és szervezetek valamint a DF külső partnerei hogyan vélekednek az intézményről annak tevékenységéről, teljesítményéről.



64


9. Kulcsfontosságú eredmények

• Erősségek: A kiválasztott eredmények alakulását 4 évre visszamenőleg mutatják be.

• Fejlesztendő: Kevés volt az információ arról, hogy a DF miért ezeket az eredményeket tekinti kulcsfontosságúnak (azaz nem mutatják be a kapcsolatot a DF stratégiájában megfogalmazott kulcsfontosságú célokkal és a kulcsfolyamatokkal.)



65

Összegzés

• PÁLYÁZZ HA VAN ÖTLET, EMBER, ESZKÖZ, HELY, IDŐ ,SEGÍTSÉG, PÉNZ

• PÁLYÁZZ HA VAN KITARTÁS, CÉLKITŰZÉS, TAPASZTALAT

• PÁLYÁZZ HA FEJLŐDNI AKARSZ

• PÁLYÁZZ HA KIHÍVÁSRA VÁGYSZ

• PÁLYÁZZ HA A DF MUNKAVÁLLALÓJA VAGY MERT NINCSEN MÁS ESÉLY



66

Összegzés

• Lehet, hogy hosszú távon a pesszimistának van igaza, de az optimista jobban érzi magát közben.

Daniel L. Reardon

• Utak úgy lesznek, hogy járunk rajtuk. Hans Kudszus

• Amikor azt mondod: 'Feladom!', gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: 'Egek, micsoda lehetőség!'

H. Jackson Brown



67

Összegzés

• TUDJUK

• MERJÜK

• TESSZÜK

„A kormány az a testület, ami mindig megtartja, amit ígér.

Ha pénzt ígér, azt is megtartja.”

Karinthy Frigyes



68

Köszönöm

megtisztelő

figyelmüket!

Documents

„Érték a mérték” Partnerközpontú szemlélet disszeminációja a Dunaújvárosi Főiskolán