Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58

8/8/2019 Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58

http://slidepdf.com/reader/full/gal-brassai-nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58 1/10

49

NYELVTANULÁS ES NYELVTANITÁS.

Brassai nyelvészeti m ű k ö d é s é n e k egyik oldala szorosan aziskolai nyelvtanulás és nyelvtanitás kérdéseivel foglalkozik. Mikortanár lett, az iskola a szellemi konservatizmus, hogy ne mondjam:megmerevedés képét mutatta. Ki kellett z a b a d i t a n i az iskolát egyholt nyelv halálos ö l e l é s é b ő l . Meg kellett gyözni a közvéleménytróla, lJlilyen é s s z e r ű t l e n dolgot mivel az iskola, mikor elhanyagolja

az anyai nyelvet egy holt nyelv kedvéért, s mikor egész tanulmányi

rendjét s minden munkáját arra a lehetetlen célra teszi fel, hogya napról napra b ő v ü l ő tudományos ismeretek elhanyagolásával

csupán egy oly nyelvet sajátíttasson el, melynek a müveltség meg

szerzésében szép mult ja van ugyan, de j ö v ő j e annál kétségesebb.

Az iskolának nemcsak a célja a latin nyelv elsajátitása; hanem a

célhoz v e z e t ő eszköz is a latín. Senki nagyobb készültséggel nemfogott a képtelen állapot megváltoztatásához és megjavitásához,

mint Brassai. Már 1837-ben, tehát tanárrá választása idejében cikk

sorozatot ir a Nyelvtallulásról. ! Ebben a cikksorozatban egészen

m e g l e p ő e n új gondolatokkal találkozunk, olyanokkal, amilyeneket

az akkori irodalomban hiába kéresünk s amelyek még 'a mai ha

ladottabb nyelvtudomány korában is figyelemreméltók. Abból indul

ki, hogy sokan vannak, akik azt ohajtanák, hogy csak egy nyelvvolna a világon. Az eszperántó vagy más világnyelv gondolata-

úgy látszik - már akkor élt a lelkekben. A nyelvek ,különfélesé

gét úgy magyarázza, mint sokkal k é s ő b b e n utána Brugmann ésLeskien. Ez a különféleség "nem némi elszigetelt, történetes tevet(tény), hanem a testi és szellemi természet sok más, e l s ő tekintetremind fel nem vehetö jelenségeivel egy közös törvény láthatatlanlánca által összefügg." A nyelv a legszorosabb viszonyban áll azember é l e t m ű v e z e t é v e l . Ennek kifejlésére pedig a föld, a klima ésmás természeti körülmények a leghatósabb befolyással vannak.

Ezen határozzák meg a népek "temperamentumát s ezzel a népekcharakterét. " Ezek ellen csak bizonyos pontig küzdhet a szellemierö. A nemzeti charakter viszont hatván a nyelvre, világos, hogy"abban eredetileg és némileg örökösen kütönbözésnek kell lenni."A grönlamji szükségképen más nyelvet teremtett, mint az örökös

I Nemzeti Társalkodó.

-

•



50 ,•

nyárban é l ő arab s ez ismét mást, mint a Theokritos pásztoraLAki tehát egy nyelvet ohajt, az azt kivánja, amit az a botanikus,ki azt szeretné, hogy körUlte egy mértföldnyire, söt mindenütt az·

egész szárazon az 'alpok és a fagyos zona örökös havaitól tápláltszegény kötör (saxifraga) és az olasz nap tiszta fényétöl ragyogószinekkel emaillirozoftamaryllisek.azizlandi ' moh és az egyenlitönéli függös sugarak által cukorra f ő z ö t t ananász, a Libánusnakcedrusa és a k ő s z i k l á n a k izsópja mlnd együt! teremjenek: azazaki következményt akarna ok "élkül. " ,

Most áttér a nyelvtanulás kötelességének és hasznának, azazzal járó szellem i g y ö n y ö r ű s é g n e k fejtegetésére. Ezek a 'gondola

tok nekünk nem újak, de annak a kornak bizony újak és ' meglep ő e k voltak. Kis nemzet fiainak nagy nemzetek nyelvét megtanulnis ez úton magasabb m ű v e l t s é g r e szert tenni, "önhaszon általparancsolt kötelesség." Mert a nyelvtanulás e l k e r ű l h e t e l l e n eszköz"az észtehetségek kifejtésére, "még pedig azért, amiért Goetheminden grammatikát megutált : mivel "kivételek vannak benne",

mert törvényei nem általános é r v é n y ű e k , mint a mathematikáé s

így "a mathematika feszes igazságairól átmenetet képeznek az életre".Alkalmazásukban több a szabadság, de "épen ezért nagyobb óvakodást és mintegy több szellemet kivánnak'"

•

Szükséges a nyelvtanulás azért is, hogy "izlésünket míveljükés többoldalositsuk". A klasszikus nyelvek mellett és ellen valóharc a külföldön már akkor m e g k e z d ő d ö t t . Az ellenzöknek arra amegjegyzésére, hogy a régi nyelvek tanulása közben "visszás esz

méket" kap a tanuló, azt feleli, hogya 18. száz év egész franciairodalOlát is lehetne "minden erkölcsiség alattomos és nyilvánosfelforgatása" vádjával illetni. S ő t a bibliában is találni helyeket,"melyek a józan erkölcsiség általános fogataival is ellenkezni látszanak". Ezért tiltsuk el a francia nyelv tanulását s a biblia olvasását?

És végül a szellemi g y ö n y ö r ű s é g e k r ő l beszél, melyek a nyelvtanulássai s z e r e z h e t ő k . Milyen elragadtatással szól e gyönyörökröl!

A tudás vágy szakadatlan sarkalásai s ennek ismételt kielégítéseolyan g y ö n y ö r ű s é g g e l jár, mint a Montblankra igyekezönek mindenelért "csúp", mely egy Ujabb s magasabbra és szebbre ad kilátást.A tanulásban is minden nehézség áthágása ismételt kellemesérzéssel jutalmaz. S ettöl az értelmi g y ö n y ö r ű s é g t ö l fosztaná megaz emberiséget az, aki egy nyelvet akarna. "Egy ú j n e m ű " Pandoraszelencéje, melyböl a tudás egyszerre az egész emberiségre kiter-

,,



,•

51

jedvén, ezerszerte gyászosb ajándék I ~ n n e , mint ama hajdani ésegyszerre bédugná az értelmi gyönyörök forrásait. És érdekes, hogyBrassai értékesebbnek tartja egy nemzet szellemi életének olvasás,tehát irodalma, mint utazás útján való megismerését. Ha választanilehetne a t t ő közül, tétovázás nélkül az e l s ő t választaná.

Brassai szót ejt a nyelvek u. n. forma-gazdagságáról is s olyani d ő b e n mikor az egész nyelvész-világ az e l l e n k e z ő t hirdette, ki- ,mondja, hogy ez a gazdagság tulajdonképen szegénységet és fejletlenséget jelent. Mert a nyelv f e j l ő d é s e a formák e g y s z e r ű s é g e irányában halad. A bámulandó grammatikai alkotású szanszkrit16 ejtésével s ki tudja hány számjával s i d ő j e i v e l stb. nem alkal

masabb a legkényesebb filozófiai tárgyak kifejtésére, ' mint a nagy.e g y s z e r ü s é g ű , alig hajtogatható angol nyelv és a görOgnek aszók alkotá árai nagy k ö n n y ű s é g e nem mesterséges szerkezetén,hanem ' szavai s szótörzsökei e r ő l t e t l e n Osszerakásán alapul. Ez agazdagság tehát csak látszatos tOkély" . A nyt;lvek "forma-gazdagságára" k é s ő b b is ismételten kitér hasonló felfogással s ugyanígyfoglalkozik a gOrOg nyelv ama kiváló jelességével, hogy Osszetett

szókat könnyen alkot és a magyar nyelvnek arra való majdnemteljes alkalmatlanságával.De a nyelvek különféleségének hátránya is van. Egyik az,

hogyanépek érintkezésének "legóriásabb gátja". És itt termé-• •

szetesen adódik annak a fejtegetése, hogy mi a kötelessége etekintetben a kisebb nemzeteknek s iskoláknak. Az ész fejlesztésére legalkalmasabb eszköz a mathematika és a grammatika.

Utóbbi "csakHem alkalmasabb" a már érintett tulajdonságánálfogva. E tárgyaknál a tanuló "félúton e l ő n k b e " j ő , holott a természeti és erkölcsi tudományok tételeinek felfogására még nem érett.De nálunk az a képtelenség történik, hogy "nem tudott nyelvetegyszerre szintoly ismeretlen szabályokkal ·tanítanak". Józan neve- .lési elveknek m e g f e l e l ő e n e l ő b b az anyai nyelvet kellene tanítanis az így elsajátított szabályoknak könnyü lesz alárendelni egymásodik idegen nyelv adatait.

. Brassai '}em ~ I f o g u l t a klasszikus nyelvekkel szemben. Az

anyai és az európa, modern nyelvek helyes tanításától éppen azokat az e l ő n y ö k e t várja az elme mivelésére, az ész fejtésére, melyekel a humánisták a klasszikusoktól várnak és nyernek. '

l A m6dszer és némi alkahnazásai lll. r. 26. lap.

•



•

52

Brassai iskolai reformja hozta magával a nyelvtanitás mód-•

szerével való tilzetes foglalkozását. Iskolai reformja az anyai nyel-

vet juttatta ugyan jogaihoz, de inditó erejét és bizonyitó érveit a

nyelvtanitásnak abban a korban használt ferde és természetellenes

módszeréböl vette. Az a nehány nyelvtan (Okszeríi Vezér, Ingyentanító francia nyelvrnester, latin hajlagatás), mely a tantervreform

ideges és nyugtalan l e v e g ő j ű korszakában és azután születeit, nem

olyan kézi könyv, amilyenek a középiskolai törvény után százával

teremtek, hanem a nyelvnek alkatába és szellemébe Röntgen-suga

rakkal mélyen belátó szellem termékei, melyekhez hasonlót Sem

akkor, sem k é s ő b b , sem nálunk, Sem a külföldön nem találunk.

Nyelvtanai· minden ízükben, minden tételükben a saját maga lábán,saját maga által talált úton járó eredeti szellem alkotásai, melyek

meglepnek a megszokottól e l t é r ő rendjükkel, ujságukkal és bámu

latra' ragadnak új tanításaikkal. Sokszor mosolygásra is indítanak

tanitót és tanulót kézen v e z e t ő , b ő b e s z é d ű útmutatásai kkal. De•

állandóan lekötnek -a módszer és a g o n d o l a t f ű z é s soha nem hibázó

következetességével. Eredetiségét maga is minden alkalommal hang

~ ú l y o z z a s csak szánakozni tud olyan állításon, hogy a "jelenkori

tan irodalomban nincs eredeti m ű " . (Módszer. lll. 36 1.) Igenis,

hangsúlyozza, "igényt tart az eredetiségre" nemcsak a módszerre

vonatkozó fejtegetéseiben, hanem nyelvtanaiban is. J872-ben kiadott

kis füzetében figyelmezteti il tanárt, hogy "némi szokatlanságokat,

hogy ne mondjam: ujságokat" fog találni benne s gúnyosan teszi

hozzá: ha ezeket n é m e t b ő l fordította volna, térdet fejet hajtana

e l ő t t e a nyelvészek tábora, de minthogy szerencsétlenségünkre

magyar találmányok, engedélyt kell kunyorálni maguknak a.z életre.

Brassai a nyelvtanítás reformját l845-ben megjelent O k s z e r ű Vezér-ével kezdette. Az i d ő és e r ő m e g t a k a r i t á s elve vezette arra,

hogy a nyelvtanitás módszerével foglalkozzék. A régi iskola egész

idejét és erejét a latin tanítására fordította. De jött az új kor a

megtanulni való ismeretek egész tengerével s erré nem volt elég

i d ő . Gondolkozni kellett tehát új, é s z s z e r ű módszeren, mellyel rövi

debb i d ő alatl lehetne nyelve'ket tanulni, hogy i d ő maradjon areális ismeretek megszerzésére is. "Kissé szokatlan módszerét -

mondja az O k s z e r ű yezérröl - nem szeszély vagy eredetiségen

kapkodás teremtette, hanem maga a természet sugalta és 25 évi

tanulmányozás és tapasztalás diktálta azt." K é s ő b b l862-ben francianyelvtanáért vív elkeseredett harcot a meg nem értés miatt. A mód-



•

,

53

s z e r r ő l szóló elsö értekezésében ' mondja: "a nyelvtanitás a módszer tökélyeinek legteljesebb képviselöje". A módszerröl értekezik

ugyan; de a nyelvtanitás siralmas állapota indit a irásra s ezt akarja

szüntelen agitációjával és figyelmeztetéseivel tökéletesiteni. Ez fek

szik a szivén, mert "minden oktatások ő s a n y j a : a nyelv, amelyminden korok és nemzetKégek iskoláinak soha ki nem mondotl

f ő t á r g y a volt" . Erre a kérdésre k é s ő b b is visszatér. 1882-ben

német nyelven a külföld elé viszi nyelvtanitási reformját,' nemcsak

azért, mert e r ő s e n meg volt g y ő z ő d v e elvei helyességéröl, hanem

azért is, mert ezekben az években a külföldön egy olyan mozgalom

keletkezett, amely az ö tanitásait, melyek nálunk a pusztában el

hangzó szavak maradtak, meglepö. módon igazolták. A nyelvtanitáskülföldön is a régen kitaposott úton folyt s ugyanolyan sikertelen

ségbe veszett. Németországban 1881-ben W. ViHor indit a meg

a reform-mozgalmat.3 Az a m e g g y ő z ö d é s adta a kezébe a tollat,

hogyanyelvtanitás hamis úton jár. Idézi Brassai asztalosinasra

vonatkozó hasonlatát s állit a, mint Brassai is, hogyanyelvtanitás

még nem haladott túl Donatuson. Szókat tanítunk könyv nélkül,

pedig a nyelv nem szókból, hanem mondatokból áll. Amint BrassaiSayce-al egyidöben már 20 év . óta hirdeti. Szók és szabályok

könyv nélkül tanitása "nyelvi b ű n t é n y " , melyet a pedagógia és

lélektan fóruma teljesen el kell hogy itéljen. A tanuló 6 vagy épen

9 évig -törte a latin és görög nyelv héját s aztán elhagyja az iskolát

anélkül, hogy magját megitielte volna. Végül derengeni kezd. Hang

zik a jelszó: halál a szabályokra, a tanitás súlypontja essék az

olvasmányokra! .A közvélemény felfigyelt az új hangokra. A reformátcsapott- Francia- és Angolországba. A nyelvtanítás módszerének

ujítására társaságok alakultak. Franciaországban Oouin egy új

nyelvtanitási módszer alapelveit fejtette ki.' Ez a könyv adott

alkalmat Brassainak, hogy az gondolatait a külfölddel ismertesse.

Bántotta öt, hogy Gouin eszméi általános feltünést keltenek s az

l A m ó d s z e r r ő l . I. r. Mit tanítsunk? 1867.Módszer és némi alkalmazásai. II. UI. értekezés 1869. Értekezések a

bölcsészeli tudományok kÖréböl. 1. Kt.

2 Die Reform des Sprachunterrichts in Europa. Összehasonlító Iro-dalomtörténeti Lapok.

a Der Sprachunterricht muss umkehren. 2. kiadás. Heilbronn 1886. _

4 Exposé d'une nouvelle méthode linguistique . L'art d'enseigner et

d'etudies Jes langues, Paris 1880.

•



-

54

Ö eszméi nyelvtanaiba el vannak temetve. Kritikai szemlét tarta nyelvtanitás eddig használt módszerei felett. Donatusnál kezdis Oouinnal végzi. Donatus módszere a következökben foglalhatóössze: a beszéd mondatokból áll, a mondat szavakból, a szavak

betakböl. A nyelvnek legegyszerUbb elemei tehát a betük. A tanitást a betükön kell kezdeni. Megszámolják ő k e t , csoportositják,felosztják különbözö osztályokba, rendreveszik hangtani sajátságaikatés változásai ka\. Ezután jönnek' a szavak számos fö- és alosztályaikkal. A szóképzés után a mondattan s végül a prosodiaés metrika. Jól átgondolt és pontosan keresztülhajtott rendszere egyolyan nyelv elemei nek, melyet - már ismerünk, mondja Brassai,csak egy baja van: mint tanító módszer teljesen elhibázott ése l v e t e n d ő . Miért? Donátus úgy jár el, mint az az asztalos-mester,aki inasát megtanít ja a feldolgozandó fafajtákra, szerszámokra,anyagokra elméletileg anélkül, hogy az inas maga egyetlen vágástis tett volna a késsel, gyaluval, lyukat fu rt volna a furóval, szóvalanélkül, hogyamegtanult szerszámok használatát csak meg is

kísérelte volna. Ilyen eljárással - kérdi Brassai - tett-e az inas,

csak egyetlen lépést is az asztalos mesterség megtanulásában ?Hogy e módszerrel sokan megtanulták a klasszikus nyelveket?Megengedi, hogy tanulták, de nem tanulták meg; s a kiváló nyelvérzékfiek nem e rródszer segélyével, hanem - ellenére tanultákmeg. Minden felszabadult suszterlegény el tud késziteni rendese negy lábbelit. De hány érettségiz& tud nyolc évi tanulás után egyklasszikus s z e r z ő t ad aperturam lefordítani, nem is szólva arról,hogy egy korrekt görög vagy latin fogalmazván,yt tudjon imi?

Bizony "szemfényvesztés" ez, mely már másfélezer év óta tárt!•

Uj ösvényen jár Meidinger (1783), ki a francia f ő n e v e k e t mégragozza ugyan, de - s ebpen áll ujitása - a szabályokat németb ő i fordítandó mondatokon gyakorolja. Kühner ezt a módszertalkalmazta a klasszikus nyelvekre. Egy másik ujitás volt az interlinearis forditás, melynek Brassai elismeri azt az e l ő n y é t , hogyfeleslegessé teszi (?) a gyötrelmes szótanulást és betekintést enged

a nyelv mondattani szerkezetébe, de kiemeli azt a hátrányát, hogylehetetlenné teszi az elmélet és gyakorlat összekapcsolásá\. Jacotothires módszerében semmi kifogásolni valót nem talál, de keresztülvitelének a tanító képessége í állnak útjába. Olyan Szellemí élénkséget, az egész és részei gyors áttekintését, kombináló készséget,beszédbeli k ö n n y ű s é g e t és biztonságot követel, hogy tanítókban



•

,

55

ritkán található együtt. 1acotot halála után iskolája em"iatt hanyat-10ft alá. Hasonló szellemben birálja a nvelvtanítás módszerét a m6d

s z e r r ő l szóló értekezés lll. r. 8. lapján, hol a Toussaint-Langen

scheidt-féle mód , zert egyenesen humbúgnak nevezi. Ezután Oouinmódszerét elemzi s elveit k ö v e t k e z ő l e g foglalja össze:I. A nyelvtanit6 okuljon a gyermek nyelvtanulását i l l e t ő meg

. figyelésekböl s ezektöl vezettesse magát.

2. A szóalakok ne önmagukb61, hanem amondatból tanit

tassanak.3. A mondatok tartalmazzanak konkrét gondolatokat, biztos

és könnyen felkelthetö képzeteket. •

4. A mondat f ő r é s z e az ige s az összes többi mondatrészeket reá kell vonatkoztatni.

5. Az ige által kifejezett cselekvényeknek i d ő j e l l e g é t is gondos

figyelemben kell részesíteni.

6. A szerkezet az alapul vett mondatokból természetesen és

fesztelenül folyik. .

•7. A fül a legfontosabb, leghatásosabb és minden más eszköz

e l ő t t hasz nálandó k ö z v e t í t ő szerve anyelvtanításnak.Mindezek az elvek Brassai szerint is megdönthetetlenek. De

"valójában. mi is új ebben a dolologban ?" Most összefoglalja saját

elveit, melyek "nem ad hoc találtattak ki, hanem már régen alkal

mazást nyertek két nyelvtanában ". Ezek:

l. Nyelvet és annak grammatikáját tanítani két teljesen különb ö z ő dol og.

2. A helyes nyelvtanítás nyelvlényeket nyujt s indukció útjána tanulókkal az ismerlek analogiájára szerkeszteti a mondatokat.

3. Minden nyelvben az igazi é l ő egyének a mondatok. Ezért

4. a sz6- és mondatalakok sohasem izolálva mutatandók be ,

hanem mindíg telje s mondatokban.

5. Minden sz6- vagy mondatformának e!einte egy-egy mondatg y ű j t e m é n y t (gyakorlat) kell szánni, k é s ő b b több r o k o n ~ a k dolgozható fel.

6. A gyakorlatok teljes so rozata a nyelv összes formáit kimeriti.7. Az alakok sorrendj ébe n a lényegesek és e g y s z e r ű b b e k

m e g e l ő z i k a kevésbbé lényegeseket és összetettebbeket.8. Az ige legegyszerübb és legfüggetlenebb alakjával kell kezdeni.

9. A mondat tagjainak sorrendjét az i g é ~ e z való szorosabb,

vagy lazább kapcsolat határozza meg.

•

•





57

róham közepette helyes, Íla eszünkbe vesszük, amire ö figyelmeztet,

hogya memorizált szövegen való kérdezés értéktelen, ha rendszer

telenül s anlicipálva kérdezünk.

Philipp Kálmán szégyennel-és szomorúan állapitja meg, hogy

a nyelvmethódisták "külföldön approbált eszmék, igazságok ismertetésére és terjesztésére nem egyszer egész életet fordítanak, de a

magunkéról nem tudunk, vagy ami még rosszabb, nem is akarunk

tudni." A nyelvtanitási reform-mozgalom "tulajdonképen !llagyar

elme d i c s ő s é g e , " mert Brassai foglalkozott "amily mélyen, olyan

m e g g y ő z ő e n " a reform széleskörü megindítása e l ő t t a nyelvtanitás

reformjával. Még legsújtóbb ránk nézve, hogyakülföldön tudtak

róla. u Brassai eszméi a magyar módszertan történetében mindenkorra e l s ő r a n g ú helyet fognak elfoglalni. "Kis nemzetbeli nagyok

tr.agikus sorsa érte Brassait, kinek prioritását a nyelvtanítási reform

megínditó munkájában fenn kell tartanunk." Tanai annyira mélyek,

annyira alapvetök, hogy még ma is megállják helyüket s ma is

sokat tanulhatunk b e l ő l ü k . Ma mindenki ismeri a direkt módszert.

Franciaország 1902-ben k ö t e l e z ő v é tette az új nyevtanítási mpd

szert iskoláiban. Azóta nálunk is alkalmazást nyert direkt módszer,

mé/hade maternelle név alatt. De nál unk még ma is kevesen tud

ják, hogy Brassai 40-50 évvel m e g e l ő z ő hirdette azokat az

elveket, melyeket ez az új tanítási módszer alkalmaz. Brassait

minden eddigi nyelvtanoktól e l t é r ő eredeti nyelvtanai szerkesztés ére

az a lényeges nyelvtudományi felfogása vezette, hogyanyelvbeli

egyén nem a szó, hanem a mondat. Ez az a tétel, melyet még

Hunfalvyval szemben is vitatnia kellett. Az eddigi grammati .,ák nem

nyelvtanok, hanem be/ü/anak voltak. Ezek pedig csak már tudott

nyelv elemzésére m e g f e l e l ő eszközök. A mondat egyéniségét, füg

ge tlenségét elvitatni nem lehet. A mondat teljes é r l e l m ű egész. A

szó mindig csak tagja a mondatnak, csak abban nyeri helyes ér

telmét. A nyelvtanirók még' a szintaxisban sem tudtak eddig a

mondat grammatikai fogalmára emelkedni s ez az oka, hogy csak

száalakokat adnak, még pedig nem "egyszer egyet", hanem gar

madával úgy, hogy "strucgyomor és m a r h a b e n d ő kellene i1yes táp- .lálék megemésztésére'<I Brassai ritka példáját nyujtja nyelvtanaiban

annak, hogy nyelvtudományi nézeteit és tételeit milyen következe

tesen és kivételt nem i s m e r ő módon alkalmazza a gyakorlatban.

•

l A m ó d s z e r r ő l . II. 19-24. I.



•

58

E tekintetben egyedül áll a magyar nyelvészet történetében. Ösohasem anticipál, soha az "egyszer-egyet" módszertani elvét megnem sérti, ö soha nem-igazságot nem tanit. Hányszor hibáznak anyelvtanirók ez ellen az elv ellen: tanítsunk igazságot és semmit

se tanítsunk, ami nem igazság. Pedig ilyen nem igazságo k számalegio. Jlyen pl. az u. n. "hangoztató mód sze r, melynek már a neveis hazugság. Ilyen "ingyen valótlanság" az a tanítás, hogy az l ,

m, n, r betük azért folyékonyak (Iiquidae), mert más betükhözkönnyen simulnak. Ilyen a latinnak az a conventionalis kimondása,melyben az acce ntusról való tant átviszik a quantitasra. Ilyen az,hogy a második declinatióra tartozó f ő n e v e k us, er, ir, ur , umv é g z d é s ű e k ,

hol a törzsö köt és ragot nem különböztetik meg.Holott az igazság az, hogy némely er v é g ű törzsökök nem kapnak rago t a nominativusban. Olyan ez, mintha a természetrajz ehelyett: a majmok részint farkasok, rész int farkatlanok, igy fejeznéki magát: a majmok részint farkban, részint farban végzödnek ." I

És emlékezetes, hogy Brassait tulajdonképpen a nyelvtanitásterén tapasztalt sok visszásság és ferdeség vitte módszertani értekezései megirásá ra. Ezek szerezték meg számára az elsö magyar

• methodologus nevét és d i c s ő s é g é t , aminek Felméri teljes joggalnevez te.

•

•

•

•I A m ó d s z e r JI. 34 -41. ö.

-

Documents

Gál-Brassai - nyelvtanulas-nyelvtanitas-49-58