Geomorfológia

9. előadás

A szél felszínalakító munkája

Jelentős felszínformálást csak száraz, növényzet nélküli területeken tud végezni (a Földfelszín kb. 30%-án)!

Aiolasz – eolikus

A legszárazabb területeken is uralkodnak a vízfolyások által kialakított formák!!!

http://static.origos.hu/s/img/i/0810/20081015.jpg

Futóhomok frakció: 0,08-0,1 mm

Finom szemcsék

A szaharai porviharok eljuthatnak Közép- és Nyugat-Európába ishttps://kornygazd.files.wordpress.com/2010/02/karthum-sand.jpg

http://3.bp.blogspot.com/-_z60pfxOnoM/VPAeTUNh0yI/AAAAAAAADdE/4oJguKQmDyw/s1600/20150201ab.jpg

A homokmozgás megindulásához szükséges kritikus nyírási sebesség:

gdAV t

*

δ: a homokszemcsék sűrűsége

φ: a levegő sűrűsége

g: nehézségi gyorsulás

d: a szemcsék átmérője

Görgetett (20 %) és ugráltatott (80 %) szállítás

A szemcsék mozgása

http://cmg.soton.ac.uk/assets/people/gtj104/gallery/saltation-small.JPG

Homokmozgás addig van, míg az ugráltatott szállítás folyik! Az ugráltatott szemcsék legnagyobb része 4-6 cm, kisebb része 15 cm, max. 150-200 cm magasságban szállítódik

http://geogis.detek.unideb.hu/Kutatas/Geomorfologia/Morfologia/futo_teruletek.jpg

http://nppop.gov.ua/sites/default/files/karta_oleshkivski_piski.jpg

SivatagtípusokSivatagtípusok

1. Kavicssivatag

Reg, szerír – maradéktakaró (Tassili, Lut, Atacama)

2. Kősivatag (hamada, dzsebel)

3. Agyag és sósagyag sivatagok

Szahara: szebha, szebkra; Arábia: khabra; Irán: kevír, kavír; Közép-Ázsia: takir; Amerika: playa

Jardang

A kifúvás és a szélmarás folyamata és formái, avagy a szél eróziós és akkumlációs tevékenysége

és formái

1. Kifúvás (defláció)

2. A kifúvott anyag szállítása

3. Szélmarás

4. A kifúvott szemcsék szállítás közbeni kopása

5. Felhalmozódás (akkumláció)

A kifúvás és a szélmarás folyamata és formái

1. Kifúvás (defláció)

Laza, száraz felszín, növényzet hiánya, szélerő

http://maatkara.extra.hu/tortenelem/IMG_0496.jpg

Deflációs medence (Líbiai sivatag)

Deflációs tanúhegyek

2. A kifúvott anyag szállítása

Erős egyirányú szelek (passzát övezet)

Gombasziklák

http://eletunk.com/wp-content/uploads/2014/10/feh%C3%A9r-sivatag-300x217.jpg

Gombaszikla a Fehér sivatagban

Sivatagi máz

Szfinx-sziklák

Vízszintes rétegek eróziója, csatornahatás, intenzív erózió

https://originaltop10.files.wordpress.com/2011/07/white-desert-near-farafra-oasis-egypt.jpg

http://www.noiportal.hu/images/cikkek/19575_sivatag_white_desert_szfinx.jpg

2. A kifúvott anyag szállítása

Sarkos kavicsok Ke

ttne

r R. áb

rája

, In

: Bo

rsy,

199

3

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/57/Wind_Erosion_-_geograph.org.uk_-_703171.jpg

Kett

ner

R. áb

rája

, In

: Bo

rsy,

199

3

http://mek.oszk.hu/00500/00574/html/image382.jpg

3. Szélmarás

http://static.ddmcdn.com/gif/blogs/dnews-files-2015-02-Sand-shapes_2015217-jpg.jpg

Joshua Nowicki Photography

Szélmarta felszín a Michigan-tó környékén

Jardang

http://img.webme.com/pic/m/marmarack/yardang.jpg

http://revisionworld.com/sites/revisionworld.com/files/imce/yardangs.gifhttps://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/2e/2b/e4/2e2be403c601da6bd2308414e9531814.jpg

Talajerózió, badland

http://www.nrcs.usda.gov/Internet/FSE_MEDIA/nrcs142p2_050552.jpg

http://cer.org.za/wp-content/uploads/2014/02/Soil-erosion-at-Batlhabine.jpg

4. A kifúvott szemcsék szállítás közbeni kopása

150 m

futóhomok(Orgovány 1.5 m)

150 m

folyóvízi homok(Kunszentmiklós 42 m)

futóhomokMezőföld

5. Felhalmozódás (akkumláció)

Homokfodrok (riple mark)

Mélyedések → luv-lee hatás

Gerincvonaluk mindig merőleges az őket létrehozó szélirányra

Gerinctávolságuk az ugráltatott szállítástól függ

A futóhomokformák kialakulását befolyásoló tényezők

Forrásterület (sivatag, hordalékkúp, tengerpart)

Mekkora területen halmozódik fel a kifúvott anyag

Az akkumlációs terület elsődleges domborzata

Szélirány, vagy szélirányok

Növényzet

Talajvíz mélysége

Szemcseösszetétel

A szél felszínalakító munkájaA szabadon mozgó futóhomok formáiA szabadon mozgó futóhomok formái

1. Hosszanti dűnék

A Szahara homokformáinak 72 %-a; Rub-al Khali; Namíb-sivatag; Nagy-Homoksivatag

Hosszuk 100 m-től 200-300 km-ig

Magasságuk 200 m (Erg Igidi, Erg Aksar)

Szélességük 1,5-2 km

Gerinctávolságuk: Szahara, Namib 2-3 km, Rub-al Khali 3-5 km, Dzsungária 0,5-2 km, Kalahári, Simpson 500 m

Három típus:

A. Szif (szeif, v. sziouf)-dűne: kés, v. kardél

Éles gerinc

Több 100 m hosszú

Gerincvonala hajlott

1. Hosszanti dűnék

Erg Chebbi, Marokkó

https://juno.hu/magazin/wp-content/uploads/2015/02/erg01.jpg

B. Szilk-dűne

Az előzőnél jóval nagyobbak (30-40 km)

Gerincük egyenes

C. Kőzetfelszínen képződött dűne

Hajlott gerinc

Képződésük: helikoidális áramlás

1. Hosszanti dűnék

Csak ott fordulnak elő, ahol erős egyirányú szelek fújnak

Kizárólag nagyméretű sík felszíneken jönnek létre

Ma mozdulatlanok Bagnold, 1953, In: Borsy, 1993

2. Barkánok

Peru D-i részén, Kara-Kum, Takla-Makán, Atacama

Képződése: megfelelő erősségű szél, mérsékelt homokutánpótlás, keményebb felszín

Alakja szabályos, áramvonalas formát mutat, időben nem változik, a szél irányában vándorol

http://s.hswstatic.com/gif/sand-dune-4.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/33/Barchan.jpg

Veiszov: kialakulásuknak hat stádiuma

Homokfodrok

Hullámos felszín, rajtuk homokfodrok

Enyhén asszimmetrikus hullámok

A hullámok részekre bomlottak, kialakult az ellipszis forma

Megkezdődött a karéj alakú szélárnyékos oldal képződése

A teljes szélárnyékos oldal kifejlődése

Kádár L. nyomán Lóki-Szabó, 2007

Magasság: Nyugati Erg 1-2 m, Kara Kum 5-7 m, Takla Makán 8-10 m,Góbi 30-40 m

Lejtőszög: luv (szél felöli) oldal 5-18°lee (szél alatti) oldal kb. 32-34°

Mozgásuk: (a nagyobbak lassabban vándorolnak)Líbia 15-16 m/évKalifornia 10-23 m/évÚj-Mexikó 2-4 m/év

11eo

lians

yste

ms1

1408

1796

ppi-1

4081

7214

631-

http

://im

age.

slid

esha

recd

n.co

m/g

eol3

70-1

1eol

ians

yste

ms1

1408

1796

ppi

phpa

pp01

/95/

eolia

n-sy

stem

s-26

-638

.jpg?

cb=

1408

3122

28

3. Transzverzális dűnék

Az uralkodó szélirányra merőlegese húzódó dűnék

Rub ál-Hali, Tarim-medence, Arizóna, Belső-Mongólia

Ott jelennek meg, ahol a szélnek nagytömegű homok áll rendelkezéséreés erős egyirányú szelek fújnak

A nagy homoksivatagok szélfelőli oldalán húzódnak

In: Borsy, 1993

Képződésük: a barkánok oldalirányba összeolvadnak

Összeolvadás 18°-os eltéréssel a széliránytól

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/95/Rub'_al_Khali_(Arabian_Empty_Quarter)_sand_dunes_imaged_by_Terra_(EOS_AM-1).jpg

4. Piramis v. csillag (ghourd) alakú dűnék

Tisztázatlan eredetű forma

Ghourd-üst

Draa-düne: több ghourd üst

Talpszélessége: 1 km,Magassága: É-Arábia 10-30 m

D-Arábia 50-70 m Dél-Szahara 300 m

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fb/Star-dune.jpg

https://www.environmentalatlas.ae/images/geographicInheritance/static/3.4.3.jpg

5. Hálószerű dűnevonulatok (Aklé)

Egymást keresztező, különböző magasságú gerincek

Aklé Avana, Ausztrália

Gerincmagassága: néhány m-től 50 m-ig

http://people.maths.ox.ac.uk/fowler/pictures/dunes/dunes.jpg

Félig kötött futóhomok-területek formáiFélig kötött futóhomok-területek formái

1. Parabolabucka

Ott képződik, ahol az ovális alaprajzú szélfújta mélyedésből oldalirányban is fúj ki homokot a szél

A homokformák a szél, a talajnedvesség és a növényzet függvényében képződnek

- gerince parabola- belső lejtői lankásabbak (<10°)- lee oldal meredekebb (>26°)

Kádá

r L.

utá

n, L

óki-S

zabó

, 20

07

- lee oldal meredekebb (>26°)

Kádá

r L.

utá

n, L

óki

2. Aszimmetrikus parabolabucka

A képződés oka:

b. az egyik szár a talajvíz közelében megkötődik a másik továbbvándorol

a. hogy az uralkodó szélirány mellett, más munkaképes szelek is érvényesültek

Nyírségi parabolabuckák. Borsy, 1993

3. Szélbarázda

Kialakulása a növénytakaró sérüléseihez kapcsolódik

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Ruzsa/pages/ruzsa_tortenete_es_nepelete/images/Untitled-5.jpg

4. Maradékgerinc

5. Garmada

A szélbarázdák között, a deflációból kimaradt, eredeti felszínt jelölő hátak

Magassága: a Kárpát-medencében max. 10 m

A szélbarázdából kifújt homokból

http://www.geo.u-szeged.hu/web/sites/default/files/04Kutatas/kutatasi_iranyok/alkalmazott_geomorfologia/eol_6.jpgszeged.hu/web/sites/default/files/04Kutatas/kutatasi_iranyok/alkalmazott_geomorfologia/eol_6.jpg

Garmada a kiskunsági Fülöpházánál

6. Parti dűnék Anyagát az apály idején szárazra kerülő területről fújja ki a szél

7. Lepelhomok

Kádár L. után Lóki-Szabó, 2007

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!