MIKOLÓGIA

- Gomba rendszertan

Gomba (Fungi ország – Mycota törzs – Saccardo féle koncepció szerint):

az élővilág külön csoportját alkotják (növények, állatok, gombák), nem tekinthetők klorofill nélküli, alacsonyrendű növényeknek

- Klorofilljuk nincs, fotoszintézisre nem képesek

- Obligát vagy fakultatív paraziták

- Táplálkozásuk kilotróf (a tápanyagot oldat formájában veszik fel)

- Sejtfaluk anyaga általában kitin

- A vízi életmódot folytató gombák spóráit ostorok mozgatják

- Telepes szervezetek, valódi szöveteket nem képeznek

- Telepük a micélium, ami fonalas, hengeres hifák szövedéke

- Szaporodásuk lehet:ivartalan (vegetatív) és ivaros

• Prokaryota (valódi sejtmag nélküli élőlényeknek)– Baktériumok

– Sugárgombák

– Fitoplazmák

….

• Eukaryota (valódi sejmaggal rendelkezők)– Protozoa - Protozoonok

– Chromista - Kromisztumok

– Fungi - Gombák

– Plantae Növények

– Animalia - Állatok

Gombák jelenlegi rendszertani besorolása

PROTOZOA - Prozozoonok (állati egysejtűek országa)

Ebbe az országba sorolt élőlények inkább az állati egysejtűekkel mutatnak rokonságot (amőbaszerűek, sejtfaluk nincs).

Acrasiomycota - Sejtes nyálkagombák törzseBomló növényi anyagokon élnek, víz vagy táplálék hiányában feromonokat kibocsátva csoportosulnak, de önállóságukat megőrzik.

Myxomycota - Valódi nyálkagombák törzseAmőba és ostoros formája is lehet. A zigóták összeolvadva plazmódiumot képeznek, melyek gyümölcs alakú spórákat hozhatnak létre. Baktériumokat, szerves törmeléket kebeleznek be.

Plasmodiophoromycota (Phytomyxea) - Élősködő nyálkagombák törzsePlazmódiumaik (többmagvú sejtek) a növényi szövetekben fejlődve daganatokat, varasodás okoznak.pl. Káposzta gyökérgolyva, Spongospórás varasodás

CHROMISTA – Kromisztumok (növényszerűekországa)

Az ide tartozó gombák klorofilljukat elvesztett és így heterotróffá vált moszatok. Régebben moszatgombáknak is nevezték.Sejtfalukban cellulóz van!

Oomycota - Petespórás gombák törzseTestük több magvú (cönocitikus), harántfallal nem rendelkező (aszeptált), fonálszerű sejt (osztatlan hifa). Nevüket ivaros szaporodásukról kapták: a hím- és női ivarszervek egyesülésével egy dupla falú, a kedvezőtlen időjárásnak ellenálló zigóta képződik, melynek neve a petespóra.Ivartalan szaporodásuk zoospórákkal (ritkábban konidiummal) történikIde tartoznak többek között a fitoftóra- és peronoszpórafélék.

FUNGI - Gombák (valódi gombák országa)

A valódi gombák sejtfalának fő anyaga mindig kitin.

Chytridiomycota - Rajzóspórás gombák törzseOsztatlan hifájuk van. Zoospróráinak csak egyetlen hátrafelé irányuló ostora van (nevüket innen kapták).Ide tartozik pl. a burgonyrák, káposztapalánták tőfekélye vagy a Coelomomyces, mely szúnyoglárvákon élősködik, így azok irtására is felhasználható.

Zygomycota - Járomspórás gombák törzseSzintén osztatlan a hifájúak. Ivaros szaporodásuk morfológiailag teljesen hasonló hifavég egyesülésével történik (izogámia).Ide tartozik a fejespenész.

….Ascomycota - Tömlősgombák törzseBasidiomycota - Bazídiumos gombák törzse(Mitospórás - konídiumos gombák - Deuteromycota)

A növénykórokozó gombákrendszertana

(A) Élősködő nyálkagombák (Plasmodiophoromycota)- Csupasz, sejtfal nélküli tenyésztest: a plazmódium

- Cseppfolyós vizet nem nélkülözhetik

- A plazmódium a növény szövetében helyezkedik el, onnan kikerülve amőbaszerűen (mixamőba) mozog

- Ivartalan szaporítósejtjeik: zoospórák két sima ostorral

- Ivarsejtjeik: planogaméták szintén két sima ostorral

- Endoparazita életmód, kitartó spóra = ciszta

Példák: Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)

Polymyxa betae – rizomániát terjeszt cukorrépán

Káposzta gyökérgolyva

(B) Petespórás (oospórás) gombák (Oomycota)

- Nem valódi gombák, sejtfaluk cellulóz (mint a növényeké)

- Vegetatív testük: cönocítikus micélium

- Endofita életmód (növényen belül)

- Ivartalan szaporodás: zoosporangiumból zoospórák szabadulnak ki, amelyek 1 sima és 1 tollszerű ostorral mozognak vízben

- Ivaros szaporodás: oogámia (oogónium és anterídium egyesülése)

Példák: palántadőlés (Pythium debarianum)

burgonyavész (Phytophtora infestans)

szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)

Burgonyavész

Szőlőperonoszpóra

(C) Valódi gombák országa (Fungi)

I. Tömlősgombák (Ascomycota)- Vegetatív testük: álharántfalas micélium, sejtfaluk kitin

- Ivaros szaporítósejtjeik az aszkospórák, melyek aszkuszokban (tömlőkben) keletkeznek

- Ivartalan szaporítósejtjeik a konídiumok

- Az ivartalan (anamorf) és az ivaros (teleomorf) alak morfológiailag, térben és időben is elkülönülhet

- Ivartalan kitartóképleteik lehetnek: klamidospóra, szklerócium

Termőtest nélküli tömlősgombák

Dérgombák

Pl.: őszibarack tafrina (Taphrina deformans)

Őszibarack tafrinás betegsége

Kleisztotéciumos gombák

- ivaros képletük a kleisztotécium, amely zárt, gömbölyű termőtest, benne aszkuszok, azokban pedig aszkospórák találhatók

Lisztharmatok:

Pl.: búzalisztharmat (Blumeria graminis)

almafa lisztharmat (Podosphaera leucotricha)

szőlő lisztharmat (Uncinula necator)

Lisztharmatok

Peritéciumos gombák

- ivaros képletük a peritécium, amely köcsög alakú termőtest, benne aszkuszok, azokban pedig aszkospórák találhatók

Pl.: napraforgó diaporte (Diaporthe helianthi)

csonthéjasok gutaütése (Leucostoma cincta)

Napraforgó diaportés szárkorhadása

Apotéciumos gombák

- ivaros képletük az apotécium, ami tál vagy tölcsér alakú termőtest, bennük aszkuszok és aszkosórák képződnek

Pl.: meggy levélfoltossága (Blumeriella jaapii)

fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

Meggy blumeriellás betegsége

Fehérpenészes rothadás

Pszeudotéciumos gombák

- ivaros képletük a pszeudotécium, egy köcsög alakú termőtest, amelynek saját fala nincs, benne aszkuszok és aszkospórák

Pl.: almavarasodás (Venturia inaequalis)

Almafa varasodás

II. Bazídiumos gombák (Basidiomycota)- Vegetatív testük harántfalas micéliumból áll, sejtfaluk kitin

- Ivaros szaporodásukra a bazídium jellemző, amelyen bazidiospórák fejlődnek

- Ivartalan szaporodásuk alárendelt jelentőségű

Rozsdagombák

spóratelepeik vörösbarna vagy sötétbarna színűek (innen a nevük)

- 5 spóratípusuk van

- Fejlődésmenetük lehet teljes vagy hiányos

Pl.: Búza vörösrozsda (Puccinia recondita)

Búza rozsdái

Üszöggombák

- A növényeken elszenesedéshez hasonló, üszkösödésre emlékeztető tüneteket okoznak

- 2 spóratípusuk van

- Virág- és csíranövény fertőzők lehetnek

Pl.: porüszög (Ustilago tritici)

kőüszög (Tilletia caries)

Búza üszög betegségei

III. Konídiumos gombák (Deuteromycota)

- Ivaros szaporító képleteket nem fejlesztenek (a konídium ivartalan)

- A tömlős- és bazídiumos gombák ivartalan alakjai- Már nem hivatalos csoport- Kitartóképleteik lehetnek: klamidospóra,

szklerócium

Piknídiumos gombák

- konídiumot képző képletük a piknídium (köcsög alakú termőtest)

Pl.: hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina)

borsóragya (Ascochyta pisi)

Hamuszürke szárkorhadás

Borsóragya

Acervuluszos gombák

- konídiumot képző képletük az acervulusz (tál alakú termőtest)

Pl.: bab fenésedés (Colletotrichum lindemuthianum)

Bab fenésedés

Konídiumtartós gombák

- konídiumot képző képletük a konídiumtartó (nincs külön termőtest)

Pl.: szürkepenész (Botrytis cinerea)

csonthéjasok moníliája (Monilia laxa)

alternáriás betegség (Alternaria alternata)

gabonafélék fuzáriózisa (Fusarium culmorum)

Szürkepenészes rothadás

Csonthéjasok moniliája

Alternáriás betegség

Fuzariózisok