Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2018. DECEMBER – KISZLÉV-TEVET 5779. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XVI. REG. ÉVF. 12. SZÁM, 271. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Pasternák An-tal, a Komáro-mi Zsidó Hit-

község elnökének70. születésnapjára:

„A napokban a Fa-cebookon egy isme-rősöm megosztott egy képet arról,hogy apukájának a 70. születésnapjátünneplik. Az nem lehet, hogy pár nap,s a mi apukánk is betölti ezt a kort!Mikor volt 50 vagy 60 éves? Így nemrepülhet az idő?! Keresem az emlék-képeket a kerek évfordulókról.

Annyi emlék, meghatározó pil-lanat tör elő hirtelen. Történetekaz – általunk már sosem látott –Tolnai utcából, a pesti nyaralások-ról, nagypapáról. Felidézhetnémaz iskolás évek sztorijait, a Gimná-ziumban vagy a libereci főiskoláneltöltött éveket.

Nosztalgiázhatnék a tanyi len- éskenderfeldolgozó üzemről, a pozdor-ja gyár jellegzetes illatáról, a Priem-kós munkaruha, ágynemű és farmer-hegyekről. A Patex butikról, majd abálás használtruha kereskedésről. Asok tízezer ágyneműnek felszabottanyagról a Boleróban.

S ha már Menház, nem mehetünkel szótlanul a hitközség életénekszervezésében eltöltött közel 30 évmellett sem, a megannyi megvaló-sított projekt, kulturális és vallásiprogram mellett. A hagyományokőrzése, a tradíciók átadása mindigfontos volt számodra, s így van eznapjainkban is.

Ma összegyűltünk itt, hogy a 70.születésnapodon köszöntsünk. Ro-konok, barátok körében mondjuk,bis 120! Teljenek a jól megérdemeltnyugdíjas évek egészségben, sok szí-nes közösségi és kulturális program-mal, nagy szeretetben anyuval!“ �

Chanuka a Menházban

� December 9-én együtt ünnepeltünk a Menházban. Szakcsi Lakatos Béla és MüllerPéter Sziámi PIANISSIMO! DUÓ koncertje vidám és megható perceket szerzett aközönségnek.

Teltházas ünnepa Wallenstein Zoltán teremben

Az ünnep hetedik napjának délutánján minden szék megtelt a Menház kultúr-termében. Az 5779-es zsinagógai esztendő chanukáját együtt ünnepelték a ko-máromi közösség tagjai és szimpatizánsaink. Többen érkeztek a régió más te-

lepüléséről is Pozsonytól Tatabányáig.

Paszternák Tamás programkoordinátor köszöntötte a megjelenteket, köztük Ke-szegh Béla újonnan megválasztott polgármestert és a városi képviselőtestület jelen-lévő tagjait.

Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi PIANISSIMO! DUÓ koncertje vidám ésmegható perceket szerzett a közönségnek. A komáromi származású Seress Rezső ésmás szerzők dalai elbűvölték a megjelenteket. A koncert alatt Paszternák-Szendy Bar-bara és Paszternák András gyermekprogramokkal, chanukai trendelizéssel, fejtörők-kel várta a legkisebbeket az iroda előterében. Külön köszönjük Deák Andreának a kon-cert megszervezésében nyújtott segítségét.

A nyolcadik gyertyát Radnóti Zoltán főrabbi és a 70. születésnapját ünneplő elnö-künk, Pasternák Antal gyújtotta meg, miután meghallgattuk budapesti vendégünk ta-nítását az ünnepről, hagyományainkról. A jelenlévőket kóser szendvicsek, tradicio-nális fánk és a szülinapi torta várta.

Köszönet mindazoknak, akik a program előkészítésében és lebonyolításában köz-reműködtek. A program a Kisebbségi és Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő ésKomárom Városa támogatásával valósult meg. �

PA

PASZTERNÁKANDRÁS

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2018. DECEMBER

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A KZSH-t, a HH-t és a Shalom klubottámogatták: Bakonyi István (Budapest),Himmler György (Párkány), JakabovitsDezső (Győr), Katolischer Akademiker/innenverband der Erzdiözese Wien ésanonimitásukat kérő adományozók.Köszönjük!

�A KZSH irodája december 27-én és 28-

án zárva tart. Január 2-től ismét várunkmindenkit!

�A Komáromi Városi Képviselőtestület

alakuló ülésén Pasternák Antal hitköz-ségi elnök is a meghívottak között volt.

�A JHF-Holland Zsidó Humanitárius

Alap 2019-ben is támogatja közösségü-ket. Köszönjük!

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Vadász Magda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft.,Komárom, a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� Csoportkép a nagymegyeri kultúrház (az egykori zsinagóga épületének helyénépült) oldalán elhelyezett emléktáblánál a 2000-es évek első felében. A helyi kö-zépiskolában, a Komáromi Zsidó Hitközség önkéntesei által tartott interaktív em-léknap után közösen emlékeztünk az zsidó közösségre Varga László tanár úr veze-tésével. Az oktatási intézménnyel hosszú évek óta működünk együtt. A tanulók szá-mos alkalommal felkeresték már a komáromi zsinagógát is.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

2018. DECEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖNYVAJÁNLÓ | KÖZÖSSÉG

A Szegedi Egye-t e m N é p r a j z i é sKulturális Antro-

pológiai Tanszékének köszönhetőenazonban végre megjelent a magyar fordí-tása is. Löw Immánuel Kétszáz beszéd1918–1939 címmel, a Szegedi Zsidó Hit-község kiadásában 1939-ben megjelentkötetében az általa írt sírverseket is kö-zölte. Ezeket a sírverseket Ábrahám Veraelemezte, és a közelmúltban ő vállalko-zott a szegedi zsidó temetők komplex fel-térképezésére, valamennyi sír és síremlékdokumentálására és rendszerezésére. En-nek az óriási munkának az eredménye-ként született meg a most bemutatásrakerülő munka, ami nem előzmények nél-kül való, hiszen a szerző a szegedi teme-tőkön túl korábban már más településekzsidó temetőiben is végzett hasonló ku-tatásokat. A lengyeltói zsidó temetőbenvégzett kutatásainak eredményeit önállókötetben foglalta össze.

E legújabb kötet első fejezetében a sze-gedi zsidó közösség történetét tárgyalja aszerző. Itt egyebek közt megtudható, hogya szegedi zsidó közösség tagjainak létszá-ma 1920-ban volt a legmagasabb (6954),1941-ben pedig 4161 személy alkotta a hit-községet. A holokauszt után a szegedi zsi-dók tagjainak száma jelentősen lecsökkent,a túlélők közül pedig sokan kivándoroltak.A holokauszt utáni években sikerült újjá-szervezni a hitközség társadalmi és vallásiéletét. Ez annak köszönhető, hogy az egyik,Szegedről indított, 2400 főt szállító szerel-vény úticélja nem a haláltábor, Auschwitz,hanem az ausztriai Strasshof volt, ahol leg-magasabb volt a túlélők aránya (75%). In-nen 1500 szegedi deportált tért vissza, deközülük is többen rövidesen a kivándorlástválasztották. A Szegedi Zsidó Hitközséget1947-ben 2552 személy alkotta, 1950-ben1300 volt a becsült lélekszám, napjainkbanpedig kb. 300 lelket számlál.

A Szent Egylet, a Chevra Kadisa külde-

tésének, tevékenységének és történetebemutatásának is külön fejezetet szánt aszerző. Ez az egylet jelentős szerepet töl-tött be a zsidó közösségek életében. Azontúl, hogy karitatív tevékenységet is vé-geztek az egylet tagjai, elsődleges felada-tuk a kegyelethez kötődő feladatok ellá-tása volt (haldoklás, a halál körüli teen-dők, temetés), illetve egyebek közt a te-metőgondozás is.

A Szegedi Zsidó Hitközség több mint 230éves megalakulása óta három temetőthasznált. A régi temetőbe a kezdetektől1831-ig temetkeztek, s az eddigi ismeretekszerint 38 éves létezése során 437 személyttemettek ide. A kolerajárvány miatt azon-ban a többi szegedi temetővel együtt ezt isbezárták, s a vallási közösségek számára aváros vezetése új területeket jelölt ki te-metkezési helyként. Később a régi temetőaz urbanizáció áldozatává vált, az itt talál-ható sírköveket a zsidó közösség elszállít-tatta, az itt eltemetetteket is exhumálták saz új temetőben hantolták el őket.

Az árvízi zsidó temetőt az 1897-es nagyszegedi árvíz idején hozták létre Újszege-den, mivel az 1831-ben létrehozott új te-metőben hónapokig nem volt lehetségesa temetés, ugyanis ennek nagy része vízalá került. A hatóságok a városi keresz-tény temető délnyugati részét jelölték kiátmeneti temetkezési helyként a zsidókszámára. Később az itt eltemetettek földimaradványai is az új temetőbe kerültek.

A szerző külön fejezetekben tárgyaljaa halálhoz és temetkezéshez kapcsolódószokásokat (foglalkozás a halottal teme-tés előtt – elhantolás, gyász, sírlátoga-tás, sírgondozás, növényzet, karbantar-tási munkák), s bemutatja a temető te-rületén álló építményeket is. A síremlé-keket, valamint azok feliratait és az eze-ken előforduló ábrázolásokat tárgyalófejezetben egyebek között a közismertszimbólumok mellett bemutatja a ke-

vésbé ismerteket és szokatlanokat is,mint például az emberábrázolásokat, il-letve egy fényképes síremlékeket is, bi-zonyítva ezzel, hogy bár a zsidó vallás-ban közismerten tiltják az emberábrá-zolásokat a síremléken, ennek ellenéremégis előfordulnak ilyenek. (Megjegy-zem, hogy emberábrázolásokra más te-lepülések zsidó temetőiben is van példa,a fényképes sírok már a 20. század elejénmegjelentek. Saját kutatásaim sorántöbb zsidó temetőben jómagam is talál-koztam fényképes sírokkal).

A szerző külön fejezetet szentelt a kétjelentős tudós szegedi főrabbi, Löw Li-pót és Löw Immánuel temetésének, il-letve ez utóbbi főrabbi újratemetésérőlis szó van. Löw Immánuelt a Szegedrőlinduló harmadik deportáló vonatbanszállították már betegen és vakon. Né-hányan próbálták őt megmenteni, Bu-dapesten a vagonból az Aréna úti gyűj-tőtáborba vitték, ahol már sajnos, nemtudták megmenteni az életét. A 90 éveshíres tudóst és főrabbit Budapesten te-mették el, újratemetésére 1947-ben ke-rült sor Szegeden. A szerző bemutatja aháborús emlékjelek, illetve a holokausztáldozatai emlékművét is.

A több mint 500 oldalas kötet majdnem400 oldalnyi anyagát a temetői névmuta-tó teszi ki, amelyben a szerző alfabetikussorrendben közli az elhunytak nevét, asíremlékük pontos helyét (parcella–sor–sír) és haláluk évét. A nevekhez kapcsoló-dó bejegyzésben a születési dátum, hely,foglalkozás stb. szerepel. Sok elhunytesetében csak az „ismeretlen” bejegyzésfordul elő, mivel ma már nem lehetettmegállapítani személyazonosságukat. Atemetőben közel 14 000 sírhelyet tarta-nak nyilván, azonban ezeknek csak kistöredékét látogatják már.

A kötet végén található szómagyarázat-ok és a kötet névmutatója sokat segít a tá-jékozódásban. A Függelékében pedig többfontos dokumentum található, egyebekközt az új temető 1887-ben készült rajza aszertartási épülettel együtt.

(Szeged: k. n. Szegedi Zsidó Hitközség,2016, 531 p.) �

Ábrahám Vera: Szeged zsidó temetői

Az egykori nagy létszámú szegedi zsidó közösséghez töb-bek között olyan két híres tudós rabbi neve is kötődik,mint Löw Lipóté és fiáé, Löw Immanuelé. Löw Immanuel

egyebek mellett fontos néprajzi tanulmányokat is hátrahagyottaz utókornak, amelyek kötetben összegyűjtve hosszú ideig, saj-nos, csak német nyelven voltak hozzáférhetőek.

L. JUHÁSZ ILONA

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2018. DECEMBER

RIPORT | KÖZÖSSÉG

Jelenleg a Mocsai Arany János ÁltalánosIskolában dolgozom, valamint lakhelyem,Almásfüzitő művelődési házában mintgyermek- és ifjúsági csoportvezető.

A zsidóság iránti érdeklődésem középis-kolás koromban kezdődött. Először kizáró-lag a holokausztra koncentráltam, későbbmerültem csak el a vallás, a közösség tör-ténetében. A témával foglalkozó tovább-képzések rendszeres résztvevője vagyok,ezek közül legjelentősebb a jeruzsálemi YadVashem Intézet képzése volt, melyen2008-ban vehettem részt. Jelenleg a Holo-kauszt Emlékközpont „Füstbe szállt éle-tek” című távoktatását végzem.

Pedagógusként vallom, hogy Ausch-witz-Birkenaut életében egyszer min-denkinek látnia kell, ennek jegyében többmint tizenöt (gyermek- és felnőtt) cso-portot szerveztem vagy kísértem már azemlékhelyre.

Kérjük, mutassa be olvasóinknak a mo-csai zsidóság múltjának legfontosabb ál-lomásait.

Mocsán az 1840-es években jelentekmeg a zsidók, valószínűleg az 1840. éviXXIX. törvénycikk kínálta letelepedési le-hetőséggel élve. Az első igazolható mocsaiszületések (természetesen az izraelita val-lás köréből) 1844-re és 1846-ra datálhatók.

A helyi közösség soha nem volt nagy lét-számú, a lakosságnak átlagosan nagyjából1 %-át tették ki, jelentőségük mégis elvi-tathatatlan. Ők bonyolították a helyi keres-kedelmet (már az 1869-es népszámlálásadatai nyolc zsidó szatócsot említenek), deaktív tagjai voltak a település politikai éssportéletének, ott voltak az iparosok tár-saskörében, az önkéntes tűzoltók soraibanis. 1932-ig a Klein család tagjai látták el apostamesteri tisztséget.

A helyi zsidó temetőt az 1890-es évekelején létesíthették, ezt támasztja alá a ha-lotti anyakönyvek adta azon tény, hogy

1892-ig szinte kizárólag Tatán temetkez-tek, ezt követően helyezték csak halottai-kat mocsai földbe. A temetőt az 1970-esévekben számolták fel, helyén ma vízto-rony áll. A sírkövek sorsa ismeretlen.

A mocsai zsidó lakosságot 1944. május27. előtt gettósították (az Új Komárom Me-gyei Hírlap egy cikke alapján tudunk erre adátumra következtetni). Kisbérre kerültek,ahonnan június 10-én hozták át őket a ko-máromi Monostori Erődbe. Sorsuk innen-től osztozik a környék zsidóságának sorsá-ban. A június 13-i és 16-i két transzporttalkerültek Auschwitzba.

Mocsa vonatkozásában harmincháromholokauszt áldozatot sikerült felkutatnomaz 1948-ban átadott hősi emlékművöncsupán tizenhatuk neve szerepel, (ezek egyrésze sajnos hibásan van írva), de tizenhattúlélőről is tudunk, közülük tizennégyen apesti gettóban vészelték át a háborút.

Az utolsó mocsai zsidó 1947-ben hagy-ta el a települést, ő családostul Paleszti-nába vándorolt ki. Egy asszony maradtmég, a helyi református lelkész felesége,de ő már 1932-ben kikeresztelkedett. Lá-nya ma is él, s kutatásomban rengetegsegítséget nyújtott.

Hogyan kezdett a kutatásba? Mi moti-válta?

Nem kutatásnak indult, csupán érdeklő-désnek. Budapesten vettem részt egy to-vábbképzésen 2017 nyarán, amikor feléledtbennem a kíváncsiság a mocsai zsidó la-kosság iránt. A helyi művelődési ház veze-tőjét kértem meg, adjon nekem anyagotróluk, bármit, ami fellelhető. Kiderült, gya-korlatilag semmi nincs. Két helytörténetikötet készült az elmúlt harminc évben,mindkettő csupán említés szintjén emlé-kezik meg róluk, akkor sem feltétlenül zsi-dó mivoltukból kifolyólag. Kutatni kezdtemhát, a magam hozzá nem értésével.

A Yad Vashem Intézet online elérhető

nyilvántartásával kezdtem, a helyi anya-könyvekkel folytattam, végül könyvtárak-ban, majd a zsidó és a megyei levéltárbankötöttem ki. Rengeteg segítség és támoga-tás érkezett a budapesti Holokauszt Em-lékközponttól is, sőt kis segítséggel leszár-mazottak nyomára bukkantam. Így álltössze lassan az anyag.

Ettől a ponttól már nem volt kérdéses,rendszereznem kell az információkat, s el-érhetővé tenni mások részére is. Mocsa, azország, a magyar zsidóság történeténekfeltáratlan területére leltem.

Hogy mi motivált? Két dolog is. Azegyik, hogy kiegészítésre kerülhessen azemléktábla, hogy felkerüljön rá mind aharminchárom áldozat neve (erre egyelő-re csak ígéretet kaptam). A másik, hogylegalább egy mondatnyi emléket állítsaka Mocsán valaha élt zsidó közösség va-lamennyi tagjának.

Nemrég egy sikeres konferenciát isszervezett. Kérem, mutassa be ezt a ren-dezvényt olvasóinknak.

Hűlt helyek címmel 2018. szeptember28-án került megrendezésre Kocson egykonferencia, mely a Komárom-Eszter-gom megyei zsidóság eddig ismert törté-netét volt hivatva bemutatni. Az előzmé-nyekről röviden. A mocsai könyv megje-lenését követően merült fel annak ötlete,hogy folytassuk a kutatást, tárjuk fel aszomszédos település, Kocs zsidóságánaknyomait is.

(Folytatás a következő oldalon.)

A mocsai zsidóság nyomábanBeszélgetés Szűcs Józseffel

Tatabányán születtem 1978-ban. A helyi közgazdasági szakközépiskolábanérettségiztem, majd ezt követően négy éven át (1997-2001) dolgoztam a Já-szai Mari Színházban. Pedagógiai pályámat képesítés nélkül kezdtem el, hu-

szonegy évesen, később az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán szociálpedagógus, aMiskolci Egyetemen gyermekvédelmi pszicho-patrónus, majd az ELTE BárcziGusztáv Gyógypedagógiai karán dráma- és színházanimátor diplomát szereztem.

2018. DECEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

ELŐADÁS | RIPORT

(Folytatás az előző oldalról.)S ha már belefogunk, keressünk na-

gyobb fát a fejszénknek. Szegedi Sándorbarátommal fogtunk össze és jártuk végiga valamikori Gesztesi járás településeinekpolgármestereit, s ajánlottuk fel a helyikutatást, valamint egy kiadvány összeál-lítását. Ennek a munkának az első állo-mása volt a konferencia.

Megpróbáltunk összegzést adni eddi-gi ismereteinkről, s ehhez olyan embe-reket sikerült megnyernünk, mint ifj.Gyüszi László, a József Attila MegyeiKönyvtár igazgatóhelyettese, BányaiViktória, az MTA TK KisebbségkutatóIntézetétől, dr. Csapody Tamás, a Sem-melweis Egyetem Maga-tartástudomá-nyi Intézetétől, Számadó Emese a ko-máromi Klapka Múzeum igazgatója ésMátraházi Ferenc történelemtanár. Megkell említenem természetesen KocsKözség Önkormányzatát, a HolokausztEmlékközpontot és a Komárom-Eszter-gom Megyei Önkormányzatot is, kiknektámogatása nélkül rendezvényünk nemvalósulhatott volna meg. Köszönetteltartozom továbbá Petrozsényi Eszterszínművésznőnek is, aki egy vers erejé-ig szintén vállalta a közreműködést.

A konferencia a kezdetektől tekintette áta megyei zsidóság történetét. Egy rövidtörténeti áttekintést követően az 1840. éviXXIX. törvénycikkről, illetve annak társa-dalom- és gazdaságtörténeti hatásairólhallhattunk, majd a Bortól Zundorfig tartóhalálmenetekről, a komáromi holokausztsorsokról, illetve a megye zsidóságánakháborút követő sorsáról. Röviden aztán énbeszéltem végzett, folyamatban lévő éstervezett kutatásainkról.

A komáromi születésű, de jelenleg Svájc-ban élő Scheiner Péter filmrendező, bárszemélyesen sajnos nem tudott részt ven-ni rendezvényünkön, a Komáromi ZsidóHitközségről szóló Naiv álmok? című film-jét ajánlotta fel, melyet le is vetítettünk.

A konferenciát műhelymunka követte,melynek célja egy olyan „hálózat” létreho-zása volt, amely a helyi (településenkénti)kutatásokban lesz majd segítségünkre.

Milyen tervei vannak a jövőben e té-mában?

Mint azt fentebb már említettem, jelen-leg Kocs község zsidóságának kutatása vanfolyamatban. Ehhez kapcsolatosan egy ok-tatási program megvalósítását is tervez-zük, valamint egy emléktábla, vagy fal ki-

alakítását. A következő hónapok egészenbiztosan erről szólnak majd.

Október közepén Nagyigmánd képvise-lő-testülete is megszavazta a helyi kutatása kiadvány támogatását, úgyhogy hamaro-san az ottani közösség nyomait kezdhetjükmajd el feltárni.

Egy valaminek még fontos, hogy hang-súlyt adjak. Ezek a kiadványok – a mocsai,s a soron következőek – nem holokausztkönyvek. A településeken élt zsidó közös-ségek teljes történetét kívánjuk feldolgoz-ni, hiszen nem csak haláluk, tragédiájukfontos, hanem az életük is, a nyomaik, azemlékük, a jövőjük, mert vannak, mert le-hetnek még...

Szeptemberben Kehila díjban részesült.Hogy fogadta az elismerést?

Óriási meglepetés volt számomra a díj.Hatalmas megtiszteltetés és egyben meg-erősítése annak, hogy az utat, amin elin-dultam, folytatnom kell. Ha nem félnékannyira a szentimentalizmus bélyegétől,azt mondanám, küldetésemmé lett ez amunka. Tudom, hogy gyakorlatilag a lehe-tetlenre vállalkoztam, de csinálom, mertmeg kell lennie. �

PT

Akomáromi Selye János GimnáziumGIMISZ Diákszínpada már eddig istöbb emlékezetes előadással örven-

deztette meg a színházkedvelőket. Idén acsapat a 20. század első évtizedében ját-szódó Stein–Bock–Harnick Hegedűs aháztetőn című musicallel állt a Városi Mű-velődési Központ közönsége elé.

A bemutató rendhagyó módon kezdő-dött. A 25 éves GIMISZ előadását Bajkai

Csengel Mónika rendezésében Kiss Péntek József, a GIMISZ ala-pítója, felejthetetlen rendezője emlékének szentelték. Andrus-kó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója megnyitó ünnepibeszédében Hizsnyai Gézától idézett Kiss Péntek József életéről,munkásságáról. Megemlítette, hogy gimnáziumunk tavasszalegy emlékműsorral szeretne tisztelegni emlékének.

A 20. század első évtizedében játszódó történet egy ukrajnai,zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódik. A fősze-replő, Tevje (Csóka Dávid), a szegény tejesember és asszonya,Golde (Bukovszky Orsolya) tradicionális világot képviselnek,amelyben a férfi, az apa szava a döntő, s az értékrendet e ha-gyományos családeszmény, a zsidó közösség és vallás előírásaihatározzák meg. Chagall, a világhírű festőművész álmodta meg

a szakállas hegedűs figuráját (Nagy Csomor István), aki egy kisfalu házai fölé emelkedve muzsikálja el közössége álmait, szen-vedéseit, megaláztatásait és teremt átjárást ég és föld között. Ahegedűs a háztetőn produkciójának különlegessége többek közt,hogy élő zenekar közreműködik a darabban Kulin Eduard veze-tésével. A zenekar tagjai közt két volt gimnazistánk is játszik. Anyitány Lakatos Róbert brácsaművész feldolgozása, A szól a ka-kas… magyarországi gyűjtésből született.

Bátran kijelenthetem, a Hegedűs a háztetőn az elmúlt évekegyik legsikeresebb előadása. Negyedikeseink szívvel-lélekkeljátszanak megismertetve a zsidó hagyományokat. Csóka Dávidfőszereplésével mind-mind hozzátesznek játékukkal, és ami alényeg, látszik és érezhető, mennyire jól érzik magukat a szín-padon. Az előadás a Kisebbségi Kulturális Alap, Komárom Vá-rosa, a Selye János Gimnázium mellett működő Király püspökAlapítvány, a Városi Művelődési Központ, a komáromi ZsidóHitközség és Nyitra Megye Önkormányzata anyagi támogatásá-val valósult meg. Külön köszönet illeti Paszternák Antalt, a ko-máromi Zsidó Hitközség elnökét, aki autentikus tárgyakkal éssok mással támogatta a musicalt. Nem utolsósorban szívbőlgratulálok minden szereplőnek, a rendező-dramaturgnak, Baj-kai Csengel Mónikának, a koreográfusnak, Pavlovič Petrának, akorrepetitornak, Pálinkás Andrássy Zsuzsannának és természe-tesen a zenekarnak. �

Vastapsot kapott a komáromi GIMISZ

ZSUZSANNAKRÁLIK

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2018. DECEMBER

EMLÉKEZÉS | HITÉLET

Hölgyeim ésU r a i m !Tisztelettel

és szeretettel kö-szöntöm önöketKol Nidré estéjén!

Jom kipur, az engesztelés napja, tisri hó-nap 10. napja, a Ros hásánával kezdődő tíznapos bűnbánati időszak lezárása és csúcs-pontja. Az elmúlt hetek elmélyedése, a bo-csánatkérések után ez az utolsó alkalom abűnbánatra mielőtt az ég kapui bezárulnak.

Ros hásánákor utaltam arra, előfordul-hat, hogy időnként azt tapasztaljuk, mint-ha az élet nem igazolná vissza igyekeze-tünket. Az istenfélelem és a tisztességesélet nem mindig nyeri el jutalmát és nemmindig találjuk meg a prófétai látomások-ban megjelenő tökéletes és biztonságosutat, amin csak végig kellene mennünk.

Ez azonban nem csak a modern kor em-berének a tapasztalata, hanem egyidős di-lemma magával a gondolkodó-kétkedő em-beriséggel. Szentírásunk egyik monumentá-lis kötetében, Jób könyvében ugyancsak er-ről olvashatunk. Eképpen indul a történet:

„Volt Uc földjén egy Jób nevű férfi. Feddhe-tetlen, derék ember volt, félte az I.tent és ke-rülte a rosszat.”

Jób könyve a Héber Szentírás harmadiknagy egységében, a Szentiratok között ta-lálható, a zsidó bölcsességi irodalom ki-emelkedő alkotása. Címét a főszereplő Jób-ról kapta, aki hűségesen szolgál Istennek,igaz ember, boldogságban és gazdagság-ban él. A történet ezt követően az égi szfé-rákba vezet, ahol a Szátán, a Vádló az Ö.va-lót provokálva azt állítja, hogy Jób hűségecsak a jólétben valódi, ezért I.ten megenge-di, hogy próbára tegye őt.

Jób elveszti vagyonát, gyermekei meg-halnak, majd fekélyes betegség tör rá,

azonban mindebbe belenyugodva tovább-ra is kitart I.ten mellett. Ekkor hangzanakel univerzálissá vált szavai:

„Az Öv. adta, az Öv. elvette, legyen áldott aneve!” (Jób 1,21).

A magányossá vált, sebeitől szenvedő Jó-bot három barátja látogatja meg, akik aztállítják, hogy bűnei miatt szenved, mertminden szenvedés valamilyen bűn bünte-tése. Ő azonban ezt nem fogadja el. Bártudja, hogy nem bűntelen, de tagadja, hogyvétkei és szörnyű állapota arányban állná-nak egymással. Ekkor színre lép a negyedikbarát, aki szerint az Öv. a szenvedéssel azembert nevelni akarja. Hamarosan maga azÖv. is megszólal, aki ugyan a válaszadástvisszautasítja, mert az embernek nincs jo-ga megítélne Teremtőjét, de felvonultatjaJób előtt a teremtés csodáit: rendjét és tö-kéletességét, mondván: ha az ember a ter-mészet összefüggéseit sem képes teljes-séggel megismerni, akkor hogyan fejthet-né meg az emberi lét nagy kérdéseit? Jóbelfogadja ezt, és meghajol I.ten előtt, akivisszaadja egészségét, gyermekeket ad ne-ki, egykori vagyonát pedig megkétszerezi.

Ezzel a történettel a mű azokra a kérdé-sekre keresi a választ, hogy miért szenvedaz igaz, és miért élhet jól a bűnös? Honnanered a sok szenvedés és összeegyeztethető-e az igazságtalanság I.ten létével? A babilo-ni fogság utáni korban keletkezett Jóbkönyvének főhőse átvitt értelemben a ter-heket méltósággal viselő ember példaképe.

A történetben elhangzik egy kulcsmon-dat is kérdés formájában:

„Ha a jót elfogadjuk Isten kezéből, miért nefogadnánk el a rosszat is?”

A történethez kapcsolódóan azonnaleszünkbe juthat a Jób lázadása című 1983-ban bemutatott filmdráma, melynek gon-dolati alapjául Jób könyve szolgál. Gyön-

gyössy Imre filmje a második világháborúidőszakáról szól. Az idősödő zsidó házas-pár, Jób és felesége Róza, egy Tisza mentikis faluban élnek az 1940-es évek elején.Hét gyermeküket korán elvesztették, örö-kös nélkül maradtak. Jób megérzi a közele-dő veszélyt, nem tudja, mennyi ideje vanhátra, de úgy dönt, a maga eszközeivel éslehetőségeihez mérten szembeszáll a felet-tes hatalmakkal. A hatóságok lefizetésével,a dokumentumok visszadatálásának segít-ségével örökbe fogadják az árva kereszténykisfiút, Lackót. Úgy akarnak tekinteni a fi-úra, mint a saját gyermekükre, és szeretnékráhagyni mindazt, amit életük során fel-építettek. Idejük azonban gyorsabban lete-lik, mint várták, alig egy évvel később a fa-lusi zsidókkal együtt Jóbot és Rózát is de-portálják. Mielőtt ez megtörténik, az elkö-vetkezők teljes tudatában a kisfiút és elrej-tett értékeiket korábbi cselédeikre bízzákazzal az ígérettel, hogy azok gondját vise-lik a gyermeknek, míg felnő.

Azáltal, hogy Jób és felesége örökbe fo-gadják Lackót, az életbe vetett bizalmuk,optimizmusuk fejeződik ki, így dacolnak atermészeti és történelmi végzettel. A ter-mészetivel azért, mert a fiatalon elhunytgyerekeik után mégis utódot nevelnek, atörténelmivel pedig azért, mert kereszténykisfiút választanak, akire vagyonuk, javaikmellett erkölcsi tartásukat, tisztességüket,szeretetüket hagyhatják, s akiben ilyenmódon az ő elhurcolásuk ellenére is folyta-tódik az élet.

A bibliai Jób egy nagyszabású, patriarchaiszemélyiség, az I.ten akaratába való bele-nyugvás szimbóluma. A filmbéli Jób ezzelszemben egy egyszerű falusi zsidó a máso-dik világháború idején, aki nem nyugszikbele I.ten akaratába. Küzdelmével azonbannem az I.ten ellen, hanem az élet és az em-beri értékek mellett száll harcba. Mindket-ten örök emberi karakterek, amelyek kortól,időtől függetlenül példázzák az ember útke-resését, a mi útkeresésünket a világban.

Jom kipurkor, a megtérés napján, amikoraz elmúlt évet tesszük mérlegre és az eljö-vendőn töprengünk, azt kívánom, hogymindenki találja meg azt az utat, amelyenaz ég kapuinak bezárulása után könnyű lé-lekkel haladhat tovább.

Köszönöm, hogy meghallgattak. �

Jom Kippur - Balogh István beszédea komáromi zsinagógában

BALOGHISTVÁN

78. fejezet: A Tábor-hegyi Napfény íze

(2012. május 29.)A mai történet másfél-két éve kezdődött.

Meghívást kaptam egy a JDC által szerve-zett hétvégi ötletélésre Telkibe. A projekt-

indító háromnapos összejövetelt egy izraeli Open space* szakértőkoordinálta. Ki gondolt akkor, ott, a Pest melletti település szállo-dájában arra, hogy egyszer mindennek még köze lesz a nanotech-nológiához, kutatáshoz…

Ma reggel Herzliyara indult a busz az egyetem elől, egy új virtu-ális intézet, kutatói kezdeményezés alakuló konferenciájára. Ami-kor a nap moderátora a mikrofonhoz lépett, azonnal bevillant, énezt az embert személyesen ismerem. Hosszú percekbe, negyed-órákba telt, mire elő tudtam csalogatni, mikor, s hol találkoztunk.Először valamelyik szarvasi képzésre gondoltam, talán Berlinbenvagy Londonban. Majd megjelent egy pillanatkép előttem, ülök aBálint Házban, várok arra, hogy elinduljunk, s megjelenik ugyan-ez az alak kis csomagjával az ajtóban. Hát nem hihetetlen? Ott oko-sodsz Telkiben közösségszervezés témakörben, s rá pár évre egytudományos fórumon, az izraeli Herzliyán találkozol ugyanazzalaz oktatóval. Ilyen nincs, vagy mégis… Az már csak plusz volt, hogypár csehországi vendég-kutatóval még szlovák nyelvtudásomat iskamatoztathattam.

(2012. május 30.) Amikor négy óra felé elindultam, hogy beszerezzem az ebéde-

met, munkások hadát láttam “nanopalota” előtt. Egy-egy utcakö-vet szedtek fel a Tel-Aviv felé eső bejárat közelében. Most készültel az épület előtti park, min dolgozhatnak megint? – kérdeztemmagamtól miközben még élt bennem a remény, hogy maradt atonhalas szendvicsből a kávézóban. Ennyi idő után ez az egyetlen,amelyet képes vagyok elfogyasztani a szűkre szabott kínálatból.Szerencsém volt, ott árválkodott az utolsó a hűtőben.

Hazatérőben szembesülhettem az elkészült tudományos-mű-vészi alkotással. Botlókövek díszítik mostantól a nanotechnológi-ai triplex előtti teret. A 10-9-t még értettem, de a mg-nál már egykicsit elbizonytalanodtam.

Ha már az időről volt szó az előbb, következzen egy szolgálatiközlemény:

Eredeti terveim szerint holnap reggel tértem volna vissza Ma-gyarországra, s pénteken már a 91-es BKV buszra cseréltem volnaa DAN 61-esét. További közleményig a Posztdok Napló változatla-nul folytatódik!

(2012. június 2.) Egy hete, szombat reggel Ashkelonban ültem a rokonok mese-

szép kertjében. Néztem a virágokat, a lapos majomkenyérfát, a ha-talmasra nőtt fenyőt… Minden olyan gyönyörű volt, a Szombat va-rázsát csak egy-két, az úton elsuhanó autó törte meg. A béke szi-gete, gondoltam magamban, megfeledkezve egy pillanatra a Kö-zel-Kelet valós helyzetéről. A kaktusz virágait látva gyakran elhal-ványulnak a szúrós tüskék.

Tegnap reggel újra felizzottak a kedélyek Dél-Izraelben: beha-tolás Gázából, katonahalál, egy-két rakéta, válaszcsapás… Dél-utánra aztán újabb csend, napsütés, tengerpart… Nem tudom le-het-e, s szeretnék-e így élni. Annyi minden jöhet amúgy is, bal-eset, betegség, természeti csapás, s akkor még azon is aggódni,mikor lőnek, robbantanak nálunk a szomszédok…

Tragikusan szomorú. A kilátástalan helyzetben erősen fakulókék-fehér álomképeket kompenzálandó, este megnéztem a You-tube-on a Napfény ízét, emlékeztetve önmagamat, a világ más, ál-talam szeretett pontjain sem (volt?) mindig jobb és könnyebb azélet.

Az ember gyakran kerül döntéshelyzetekbe – amit én még így 31évesen is – elég nehezen viselek. Amikor a múlt hétvégén Savuotünnepén, kedves ismerőseimmel Kfar Tavorba utaztunk, a Tábor-hegy tövében úgy éreztem, jól döntöttem, hogy engedve a felké-résnek, maradtam. Nem mindennap járhat bibliai tájakon az em-ber… Tegnap reggel, tervezett budapesti munkába állásom napján,olvasva és látva a újabb véres híreket, egy nanonyit alábbhagyott alelkesedés.

A Szentföldön sincsenek csodák, egyszer lent, egyszer fent… hí-rekben, kutatásban, magánéletben, pont úgy, mint a világ másszegleteiben. �

FOLYTATJUK

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

2018. DECEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2018. DECEMBER

KÓSER KONYHA | HÍREK

Löwinger Manci szakácskönyvébőlTéli ünnepek

Sajnos az utolsó évben a gázai-övezetitelepülések sokat szenvedtek a terrorcse-

lekmények miatt. A terroristák levegőbe engedtek ballonokat,amelyekhez hozzá voltak kötve robbanóanyagok, ezek borzasztónagy károkat csináltak a mezőkön és az ültetvényeken. Nem csaka ballonok, hanem sárkányok és drónok is erdőtüzeket idéztek elő,voltak napok, mikor a tűzoltóknak nagyon nehéz munkájuk volt atűz elleni küzdelemben. Aki ismeri, az izraeli természetet, tudja,hogy az ország déli része száraz, majdnem sivatagi terület, aholkevés a téli csapadék és az ottani falvak meg kibucok csodát te-remtettek és a száraz sivatagi területet átvarázsolták gyönyörű vi-rágzó területekké. Ott növekszik a gabona, citrus gyümölcsök, azöldségek és gyapot. Ezek mind nagy veszélyben voltak, sok ter-més el is veszett. Azonkívül minden tavasszal megtartották a hírespipacsfesztivált, mikor Tu Bisvát és Purim között a területet bebo-rítják a gyönyörű piros pipacsok. Az ország közeli és távoli részei-ből jönnek a látogatók, ilyenkor az egész övezet ünnepli a termé-szetet. Most ez nagy veszélyben van, mert a sok tűz olyan nagy kártcsinált, hogy a természet csak hosszabb idő után fogja visszanyer-ni az életkedvét.

A tűz meg a füst nagy ökológiai akadályokat idéz elő, nemcsaka Gázai övezeti településekre hatnak, hanem a bioszférára is. Anapokban már nemcsak a helyi karokról beszélnek, amelyek na-gyon komolyak, hanem a hosszútávú karokról is. Nemcsak ahely szinten ahol a tűz keletkezett, hanem messzi területeken is.A tudósok már bebizonyítottak, hogy ha a Fülöp- szigeten egylepke felszáll, a levegőben kis idő múlva pár ezer kilométerre isérezhető a hatása. Ha Dél- Amerikában az Amazonasz környékierdőket nagy mennyiségben kivágják, nemcsoda hogy más szá-razföldi területek, például Észak-Amerika vagy Europa nagy klí-maváltozásoknak van kitéve.

Hogy kötődik ehhez Tu Bisvát? Főleg úgy, hogy mivel ez a Fák ün-nepe nagy fontosságú mindenütt fákat ültetni, főleg ott, ahol ter-rorcselekmények miatt elégtek. Fontos megújítani a természetet,hogy visszanyerje a szépségét. A cionista mozgalom egyik fontos ha-tározata volt, beültetni fákkal az ország minden részét és megvéde-ni a természetet vandalizmustól. Azért a Tu Bisvátnak didaktikus jel-lege is van. Iskolás gyerekek kimennek a természetbe, fákat ültetnekmegvédik a természetet. Reméljük, hogy a közeli tél esős lesz és ezaz áldás is segíteni fog a sérült természet rehabilitációjában.

Tu Bisvátkor szokás olyan ételeket meg süteményeket készíte-ni, amelyek az itteni termesekből készülnek, mivel a mai világbana globalizáció egyik jellege az, hogy majdnem mindent lehet kap-ni mindenütt, illetve a országok között lehetővé válik, hogy az asz-talunkra olyan termékek kerüljenek, amelyek messziről származ-nak. Aki figyel az ünnep jellegére, próbáljon a izraeli terméseketfogyasztani.

Tu Bisváti roládHozzávalók: 25 dkg kimagozott datolya, 10 dkg mazsola, 10 dkg

dió darabolva, 10 dkg mandula nagy darabokra törve, 10 dkg daráltmandula, 3-4 evőkanál tahini vagy olvasztott vaj, 10 dkg apróravágott aszalt sárgabarack vagy cseresznye, pár darab aszalt banánvagy alma darabokra vágva, 1 kávéskanál vanília kivonat.

Elkészítés: Az összes hozzávalót összekeverjük. Ízlés szerint le-het cserélgetni pl. egyikből többet és a másikból kevesebbet tennibele. Fontos, hogy az anyaggal könnyen lehessen dolgozni és ru-dat formálni. Ezt alufóliában vagy zsírpapírba csomagoljuk és párórára a hűtőbe tesszük. Utána a darált mandulába forgatjuk és sze-letekre vágjuk. A darált mandulát helyett használhatunk kókusztés a rúd helyett lehet gombócokat formázni. �

Hanuka után sokan gondolják, hogy végre ki lehet pihenni a fánkokat és egy kis nyugalom jön a kö-vetkező ünnepig. Valójában még egy kis ünnep rejtőzik a naptárban Hanuka és Purim között, együnnep, amelynek a napokban új jelentése van helyi a világi értelemben is. Ez a Tú Bisvát, illetve a

Svát hónap tizenötödik napja, amely a fák ünnepe.DR. ORNAMONDSCHEIN

Pozsonyi zsidó mesék

Nem messze a Zsidó utcától születtem, és sok gyerekkoriélményem ezzel az utcával és környékével kapcsolatos. Asors iróniája, hogy első munkahelyemen a Halpiac téri

neológ zsinagóga lerombolásának fénykép-dokumentálása volta feladatom. Az arra járó szemlélődők voltak a társaim, akik kö-zül sokan velem együtt sírtak.

Amiként eltűnt a Zsidó utca, szétszóródtak utolsó lakói, ve-lük együtt eltűnt a hagyományos zsidó kultúra nagy szelete is.Ennek a hagyománynak voltak részei a mesék. A zsidó meséktöbb ezer év tapasztalatát rögzítik, alapeszméjük a hit, az együ-vé tartozás, az igazságosság, a kitartás és a műveltség eszmé-nye. Szerény könyvecskénk ezekből a mesékből kínál ízelítőt.

Információ Viera Kamenická könyvéről : www.pozsonyikifli.sk. �

Programjaink 2019-benHolokauszt emléknap - TuBiSvat 2019. január 27., vasárnap

Purim 2019. március 20., szerda

Széder este 2019. április 19., péntek

Komáromi Napok 2019. május 1., szerda

Mártírnap 2019. június 16., vasárnap

Zsidó Kultúra Európai Napja 2019. szept. 1., vasárnap

Erev Rosh Hasanah 2019. szept. 29., vasárnap

Rosh Hasanah I. napja 2019. szeptember 30., hétfő

Kol Nidré 2019. október 8., kedd

Jom Kippur 2019. október 9., szerda

Szukkot 2019. október 20. vasárnap

Chanuka 2019. december 22. vasárnap

4 | SPRAVODAJCA | DECEMBER 2018

ROZHOVOR | KOMUNITA

Návštevu židovskej synagógy som zor-ganizovala v rámci predmetu etická vý-chova, téma - Hodnota človeka a v súvi-slosti so septembrovým pamätným dňomholokaustu pre žiakov prvého a druhéhoročníka. Práve táto téma je bohato zastú-pená takmer vo všetkých všeobecnovz-delávacích predmetoch, no predovšetkýmv dejepise, občianskej náuke, etickej vý-chove, ale napríklad aj v slovenskom ja-zyku a literatúre.

Ako prebieha výučba o histórii židovskejkomunity v Komárne, na vašej škole?

História židovskej komunity je súčas-ťou plánov predmetov dejepis a občians-ka náuka, kde sa priamo na hodinách ve-nujeme objasneniu témy, ale zároveň sasnažíme vyučovať aj názorne. Pre žiakovbola zorganizovaná napríklad exkurziado Múzea holokaustu v Seredi, kde žiacivideli aj novootvorenú časť expozície. Navlastné oči videli vagón, dokonca počú-vali aj čítanie z listov táborovej koreš-pondencie.

V predmete, ktorý vyučujem, sa danejtéme podrobne venujeme. Napríklad včasti Literatúra po roku 1945, kde v rám-ci odporúčaného čítania pracujeme s die-lami týkajúcimi sa tejto problematiky,vysvetľujeme a názorne poukazujeme naHolokaust/ napr. R. Jašík: Námestie svä-tej Alžbety,../.

Zaoberáte sa so žiakmi témou holo-kaustu?

Áno, tematikou holokaustu sa zaoberá-me v jednotlivých predmetoch. Veľkú po-zornosť jej venujeme aj v rozhlasovomvysielaní, kde si každoročne pripomína-me tento pamätný deň, ale aj mnohýmimimoškolskými aktivitami, besedami aexkurziami.

Ako prijali študenti netradičnú hodinuv Menháze?

Na takejto hodine sme v synagóge sožiakmi našej školy neboli po prvýkrát,máme dobré skúsenosti s ochotou a vý-kladom pána Paszternáka k téme Holo-kaust a história židovskej komunity, ho-

dina bola zaujímavá, plná nových infor-mácií pre žiakov. Myslím si, že sa netra-dičná hodina žiakom páčila, dozvedeli sanové informácie, dokonca svoj záujemprejavili aj kladením otázok.

Stretávate sa s náznakmi antisemitiz-mu a xenofóbie počas vyučovania?

Počas mojej praxe som sa, našťastie,len veľmi zriedka stretla s antisemitiz-mom a xenofóbiou. S našimi žiakmi sa najednotlivých hodinách, organizovanýchprednáškach na túto tému často rozprá-vame, vysvetľujeme, poukazujeme na ichzhubný vplyv, aby sa nikdy nezopakovali.

Aké sú vaše plány pre budúcnosť?Tému si každoročne pripomíname,

stala sa súčasťou vyučovacieho procesuna našej škole. Keď nám to naplánovanýprogram akcií dovolí, opätovne radi zaví-tame na netradičnú hodinu do Menházu vKomárne, Múzea holokaustu v Seredi,som presvedčená, že rozšíri obzor našichžiakov o téme, na ktorú sa nikdy nesmiezabudnúť. �

PT

Návštevníci v MenházeRozhovor s Alenou Procházkovou

Som Mgr. Alena Procházková - stredoškolská učiteľka na SOŠOaS v Komárne, naBudovateľskej ulici 32, kde vyučujem slovenský jazyk a literatúru. Na našej školevenujeme veľkú pozornosť všetkým aktuálnym udalostiam a pamätným dňom v

rámci jednotlivých predmetov na vyučovacích hodinách, exkurziami, ale aj pravidel-ným vysielaním v školskom rozhlase a na stránkach školského časopisu Echo.

Konferencia v obci Kocs

Pedagóg z maďarskej obce Mocsa, autor kníh Prázdnemiesta a Po stopách niekdajšej židovskej komunity Józ-sef Szűcs, zorganizoval konferenciu o zmiznutom žido-

vstve Komáromsko-ostrihomskej župy, ktorá sa konala dňa28. septembra 2018 v Kultúrnom dome v Kocsi.

Na úvod privítal prítomných starosta obce László Simon, pojeho slovách nasledoval prednes herečky Eszter Petrozsényi.Historik László Gyüszi ml. poskytol prítomným krátky prehľado židovských obciach župy. Prednáška Inštitútu pre výskummenšín MAV Viktórie Bányai hovorila o slobodnom usádzaní saŽidov po roku 1840 a o spoločenskom a hospodárskom vplyve

tohto procesu. Nasledovala prednáška dr. Viktora Csapodyho zInštitútu pre výskum správania Semmelweisovej univerzity podnázvom Pochody od Boru po Zundorf. Historička Emese Száma-dó nazvala svoj príspevok Osudy v holokauste, Komárom. Učiteľdejepisu Ferenc Mátraházi hovoril o osude Židov na území župypo 2. svetovej vojne.

Hlavný organizátor konferencie József Szűcs oboznámil prí-tomných o výsledkoch svojich výskumov v oblasti života židov-ských komunít v obciach Mocsa a Kocs.

Po chutnom obede nasledoval workshop pre tých, ktorí sazúčastnia výskumu osudu židovských obyvateľov bývaléhookresu Gesztes. �

PZS

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

DECEMBER 2018 | SPRAVODAJCA | 3

D ň a 1 3 . s e p -tembra sa žiaci 2.ročníka zhromaž-dili pred budovougymnázia, aby sispoločne pripome-

nuli obete tohto obdobia. Na našej školesa už tradične – viackrát ročne – pokúša-me prostredníctvom prístupu vedenia apedagógov školy, ako aj svedectvami vý-znamných pozvaných hostí, vštepiť na-šim žiakom odkaz, že výkričníky histórievarujú dodnes. Cieľom tohtoročného pro-gramu bolo okrem spomienky aj pocho-penie minulosti, vzbudenie empatie aspoznanie toho, že holokaust bol obrovs-kou stratou pre celé ľudstvo. Práve pretoje nutné zamedziť akúkoľvek genocídu,kdekoľvek vo svete. Prednáška spojená s

premietaním filmu sa konala na netra-dičnom mieste, v priestoroch kina Tatra.Zaujímavosťou tohtoročného podujatiabolo, že okrem našich gymnazistov sa naňom zúčastnili aj žiaci slovenského gym-názia a strednej priemyselnej školy.

Pred premietaním filmu si žiaci vypo-čuli krátku prednášku a potom si pozrelišesťdesiatminútový dokumentárny filmSusanne a Pétera Scheinerovcov o ožive-ní židovského života v Komárne a o otáz-kach s týmto procesom spojených. Predvojnou žilo v Komárne 2743 Židov, holo-kaust prežilo len 248 osôb. Náboženskáobec má v súčasnosti 58 registrovanýchčlenov. Dokázalo sa Komárno vysporiadaťs touto stratou? Existuje v Komárne anti-semitizmus? Ako vidí procesy posledných20 rokov Komárňan žijúci v zahraničí,

ktorý do svojho rodného mesta zavíta lenzriedkavo? Okrem života samotnej ko-munity hovorí film aj o spolužití Židov anežidov v Komárne, resp. o rekonštrukciiich centra, Útulku, ktorú sa podarilouskutočniť vďaka sponzorským darom afinančnej podpore mesta. Film hovorí otom, že židovská obec si našla svojemiesto v živote mesta, ale hovorí aj oobavách a strachu. V druhej časti progra-mu pozdravil žiakov primátor mestaLászló Stubendek a režisér filmu PéterScheiner, rodák z Komárna žijúci vo Švaj-čiarsku. Dôstojným ukončením pamätné-ho dňa bola krátka, avšak o to obsažnejšieprednáška výskumníka holokaustu dr.Tamása Nováka.

Úprimným konštatovaním historickýchponaučení môžeme dosiahnuť, aby smesprávnymi vzdelávacími programami,výchovou k úcte k sebe samým i ostatnýmokolo nás pripravili budúce generácie nabudovanie ľudskejšieho sveta. �

Pamätný deň holokaustu na Gymnáziu Hansa Selyeho

Na Slovensku si Deň obetí holokaustu a rasového ná-silia pripomíname dňa 9. septembra. Od roku 2003 sitento deň pripomínajú vo všetkých základných a

stredných školách.

ZSUZSANNAKRÁLIK

List od dr. Alfréda Schőnera, riadite-ľa Pedagogického ústavu MidresetJerusalaim, Pedagogického odboru

Židovskej univerzity, ktorý uchovávamev archíve Židovskej náboženskej obce vKomárne, bol napísaný 1. októbra 1996.

Hlavný rabín adresoval svoje riadky doKomárna, mestečka v zahraničí, po pre-čítaní štvrtého čísla nášho Spravodajcu,ktoré objavil v Komunitnom dome Bálint– dnes už vydávame 263. číslo tohto pe-riodika.

„Potešilo by ma, keby naši poslucháčizískali prostredníctvom vašich článkovprehľad o živote maďarských Židov naSlovensku. Veľmi dúfam, že tento list bu-de začiatkom plodnej spolupráce,” –končil svoje riadky pisateľ listu.

Po dvadsiatich dvoch rokoch môžemekonštatovať, že sa tak stalo. Návštevy pá-na hlavného rabína v Komárne, na stret-nutiach mládeže, pri príležitosti Dňamartýrov či sviatkov, stretnutia s uchá-dzačmi o štúdium na Židovskej univerzi-te v Komárne, rad náboženských, kultúr-nych a vzdelávacích aktivít uskutočne-

ných s pomocou pána rektora dokazuje,že jediný list môže byť skutočne začiat-kom novej éry.

O desať rokov neskôr, pri príležitostidesaťročného jubilea našich novín, oslá-venec napísal: „Naše emocionálne a pria-teľské vzťahy majú desaťročnú tradíciu.Viackrát som osobne navštívil Komárno apri jednej takejto príležitosti našu ná-vštevu zvýraznila návšteva významnéhopredstaviteľa amerického konzervatívne-ho hnutia, rabína Arnolda Turetského ajeho manželky. Turetsky, medzinárodneuznávaný vedec a vynikajúci pedagóg –ktorý už, žiaľ, nie je medzi nami - strávilv meste Šabat. Čítal z Tóry, vyučoval, roz-prával sa s ľuďmi. Priniesol nám odkaz alásku amerických komunít.”

Našu spoluprácu vždy charakterizova-la a dodnes charakterizuje jeho pozornosťa starostlivosť voči našej komunite. No-vodobá história našej náboženskej obceby bola určite iná, ak by sa list, z ktoréhosme v úvode citovali, nebol zrodil. Keďsme vlani v rámci Komárňanských dnípreberali Cenu primátora mesta, obaja

sme si uvedomovali, že bez podpory pánahlavného rabína Alfréda Schőnera, bezjeho pozornosti, s ktorou si vypočul kaž-dú našu prosbu, by bolo bývalo organizo-vanie komunitného života oveľa ťažšie.

V mene komárňanskej kehily želámepánovi hlavnému rabínovi veľa šťastia azdravia! Dvere Útulku sú pre neho, pre je-ho rodinu i komunitu vždy otvorené do-korán. Bis 120!

V Komárne 20. mája 2018 �

András a Tamás Paszternákovíredaktori Spravodajcu

(uverejnený vo sviatočnommimoriadnom vydaní periodika

Hegedűs Hírmondó v októbri 2018)

Pri príležitosti narodenín hlavného rabínaAlfréda Schőnera – list z Komárna

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA | DECEMBER 2018

ŽNO v Komárne, vydávanie Spravo-dajcu a klub Šalom podporili: István Ba-konyi (Budapešť), György Himmler(Štúrovo), Dezső Jakabovits (Győr), Ka-tolischer Akademiker/ innenverbandder Erzdiözese Wien a anonymní darco-via. Ďakujeme!

�Kancelária ŽNO v Komárne bude v

dňoch 27. a 28. decembra zatvorená.Od 2. januára opäť každého srdečneočakávame!

�Našu náboženskú obec na ustanovujú-

com zasadnutí mestského zastupiteľstvav Komárne zastupoval predseda AntonPasternák.

�Holandský židovský humanitný fond

JHF podporil našu náboženskú obec ajpre rok 2019. Ďakujeme!

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

� November 2008 – regionálny výlet do Budapešti. Najprv sme navštívili Ži-dovské múzeum, kde nám poskytli odborný výklad, potom sme sa oboznámiliso synagógou a so záhradou - spomienkovým parkom. Vypočuli sme si mno-ho užitočných informácií. Náš doobedňajší program sme ukončili pri pamät-nom strome, umiestnenom vedľa Synagógy hrdinov. Foto: Ferenc Piczek.

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti nášho obce -

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Magda Vadász (Budapesť), Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft.,Komárno, adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

Plán podujatí2019

Pamätný deň holokaustu OSN - TuBiŠvatnedeľa 27. januára 2019

Purim – streda 20. marca 2019

Séderový večer – piatok 19. apríla 2019

Komárňanské dni – streda 1. mája 2019

Deň martýrov – nedeľa 16. júna 2019

Európsky deň židovskej kultúrynedeľa 1. septembra 2019

Erev Roš Hašanahnedeľa 29. septembra 2019

1. deň Roš Hašanahpondelok 30. septembra 2019

Kol Nidré – utorok 8. októbra 2019

Jom Kipur – streda 9. októbra 2019

Sukot – nedeľa 20. októbra 2019

Chanuka – nedeľa 22. decembra 2019

h́ ́ b

DECEMBER 2018 – KISLEV-TEVET 5779. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XVI. ROČNÍK 12. REG. ČÍSLO, 271. ČÍSLO

SPRAVODAJCAChanuka v Komárne

Sála Zoltána Wallensteinapraskala vo švíkoch

Popoludnie siedmeho dňa sviatku návštevníci obsadili všetky miesta v sále kul-túry Útulku. Chanuku v židovskom roku 5779 oslavovali spoločne členovia ko-márňanskej komunity i sympatizanti našej viery. Mnohí prišli z iných miest re-

giónu od Bratislavy po Tatabányu.

Prítomných pozdravil koordinátor Tamás Paszternák, medzi inými Bélu Keszegha,novozvoleného primátora mesta a členov mestského zastupiteľstva.

Koncert formácie PIANISSIMO! DUO, ktorú tvoria Béla Szakcsi Lakatos a Péter MüllerSziámi, priniesol obecenstvu veselé a zároveň dojímavé chvíle. Melódie komárňanské-ho rodáka Rezső Seressa a ďalších autorov poslucháčov doslova očarili. Detských ná-vštevníkov počas koncertu zabávali Barbara Paszternák-Szendy a András Paszternák,ktorí pre najmenších pripravili rôzne aktivity, chanukovú hru dreidel a hlavolamy. Oso-bitné poďakovanie za pomoc pri organizovaní koncertu patrí Andrei Deákovej.

Ôsmu sviečku zapálil rabín Zoltán Radnóti z mestskej časti Lágymányos v Budapeš-ti, a predseda našej náboženskej obce Anton Pasternák, oslavujúci 70. narodeniny.Pred zapálením chanukových sviečok si návštevníci vypočuli výklad o sviatku a na-šich tradíciách. Prítomných čakala hostina pozostávajúca z kóšer sendvičov, tradič-ných šišiek a narodeninovej torty.

Vďaka patrí všetkým, ktorí sa zúčastnili na príprave a realizácii programu. Podujatiesa uskutočnilo s finančnou podporou Fondu kultúry národnostných menšín, NadácieGábora Bethlena a mesta Komárno. �

PA

Myšlienkyredaktora

Pri príležitosti70. narodenínAntona Paster-

náka, predsedu Ži-dovskej náboženskejobce v Komárne:

„Jeden z mojichznámych nedávno zdieľal na face-booku fotografiu z osláv 70. narode-nín svojho otca. Zdá sa nám neuveri-teľné, že aj náš ocko sa o pár dní doží-va tohto životného jubilea! Kedy malpäťdesiatku či šesťdesiatku? Prehra-bávam sa v spomienkach na predc-hádzajúce životné jubileá.

Zrazu sa vynára množstvo spomie-nok, dôležitých chvíľ. Historky z Tol-naiho ulice, ktorú už nikdy neuvidíme,z prázdnin strávených v Budapešti,spomienky na starého otca. Mohol bysom oprášiť príbehy zo školských liet,jeho roky strávené na GYMNÁZIU ale-bo na vysokej škole v Liberci.

Mohla by ma premôcť nostalgiaza závodom spracúvajúcim ľan akonope v Tôni, za typickou vôňoudrvených rastlín, za „priemkovým”pracovným odevom, či za horamiposteľnej bielizne a džínsov. K lát-kam, z ktorých v Bolere nastrihalidesaťtisíce kusov posteľnej bielizne.

A keď už hovoríme o Útulku, ne-možno nám nespomenúť tých tak-mer tridsať rokov strávených orga-nizovaním života náboženskej ob-ce. Množstvom uskutočnenýchprojektov, kultúrnych a nábožens-kých podujatí.

Dnes sme sa tu zišli, aby sme Ťapozdravili pri príležitosti Tvojich 70.narodenín. V kruhu rodiny a priate-ľov ti želáme: bis 120! Nech plynúroky tvojho zaslúženého dôchodku vzdraví, spestrené množstvom ko-munitných a kultúrnych podujatí avo veľkej láske s mamkou!“ �

ANDRÁSPASZTERNÁK

�Chanuku v židovskom roku 5779 oslavovali spoločne členovia komárňanskej ko-munity i sympatizanti našej viery. Koncert formácie PIANISSIMO! DUO, ktorú tvo-ria Béla Szakcsi Lakatos a Péter Müller Sziámi, priniesol obecenstvu veselé a záro-veň dojímavé chvíle.