Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2021. AUGUSZTUS – TAMMUZ-ÁV 5781. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIX. REG. ÉVF. 8. SZÁM, 303. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Június 28-án 8:28-kor gördül ki a vo-natom Kelenföld-

ről, másfél év után in-dulok útnak Komá-romba. 2020 januárjaóta nem jártam oda-haza személyesen.Igaz, minden nap felkerestem ked-venc városomat virtuálisan, skypeol-tam a szüleimmel, Zoomon vezettemaz Ajvé, hétfő! klubokat, a Faceboo-kon követtem a kisváros történéseit. Sosem hittem volna, hogy ilyen soká-ig nem megyek majd az életemetmeghatározó településre. Tata utánmár egyre izgatottabb lettem, verőfé-nyes kánikula köszöntött a magyarkomáromi állomáson. Gyalog vágtamneki az Erzsébet hídnak. Kellemesszellő fújdogált a Duna felett. Az EU-s COVID papírokat csak felmutattama katonáknak, s már be is léptemSzlovákiába. Egy napra jöttem, de aMenház, a zsinagóga felkeresésétnem hagyhattam ki. Megható, egybenkicsit szomorú is volt az ódon falakközött időzni. Mennyi élmény, prog-ram, sokakat vonzó rendezvény ma-radt már el a járvány miatt. Ottjár-tamkor pont a kertészek dolgoztak azudvaron. Az eső után újranő a gyom,a meg nem élt élményeket ettől sok-kal nehezebb lesz pótolni. Finomebéd a szülői házban, a visszaút előttmég egy gyors látogatás a temetőbena nagyszülők, régi ismerősök sírjánál. Hosszú volt ez a másfél év, túl hosszúélő hitközségi rendezvények nélkül.Abban a reményben búcsúzom mosttőled, Komárom, hogy mihamarabbújra találkozunk! �

Ajvé, hétfő!

� Június 21-én, a huszonnyolcadik online klubösszejövetellel zártuk az Ajvé, hétfő!-kelső szezonját. Ezúttal Nógrádi Gergely főkántorral, operaénekessel, íróval és újság-íróval beszélgetett az est házigazdája. Vendégünk őszintén mesélt hivatásairól, a csa-lád fontos szerepéről, énekesi, írói pályájáról, megjelent műveiről. További részleteklapunk 4. oldalán.

PASZTERNÁKANDRÁS

230 éves a KomáromiZsidó Hitközség – ünnepi program

Hosszú idő után újra személyesen találkozhatunk. Augusztus 22-én kezdődikőszi szezonunk, ezen a napon indul a 230. jubileumunk ünnepségsorozata ésemlékezünk a Holokauszt komáromi és környékbeli áldozataira is.

Program:10:30 – Megemlékezés a komáromi zsidóság deportálásának 77. évfordulójánHelyszín: Zsidó temető, Aranyember utcája 1. Ünnepi beszédet mond: dr. Verő Ta-

más budai főrabbi, közreműködik dr. Nógrádi Gergely főkántor.

Zsidó Kultúra Európai Napja- helyszín: Menház, Eötvös utca 15.12:00 – Ünnepváró dallamok dr. Nógrádi Gergely főkántor előadásában12:30 – Gondolatok a nagyünnepek előtt - dr. Verő Tamás főrabbi előadása13:00 – Kehila-díjak átadása13:20 – Kóser ebéd14:00 – A felújított mikve – rituális fürdő megtekintése az Eötvös utca 9-ben

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges a kile@menhaz.sk e-mailcímen 2021. augusztus 20-ig. Az esemény két nyelven, szlovákul és magyarul zajlik,tolmácsolást biztosítunk.

Támogatók: Komárom városa, Nyitra Megye Önkormányzata, Kisebbségi Kulturális Alap,JHF, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

A programváltozás jogát fenntartjuk! �

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. AUGUSZTUS

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A Hitközségi Híradót, a Shalom klu-bot és a hitközség működését dr. Kört-vélyesi János (Komárom), Scheiner Pé-ter (Zürich), Holczer Dan (Beer Sheva),Bakonyi István (Budapest) valamintanonimitásukat kérő adományozók tá-mogatták. Köszönjük!

�A vírushelyzet javulásával egyre több

látogató érkezik a Menházba. SvájcbólScheiner Péter és a párkányi származásúFrühauf Károly látogattak el hozzánk,őket Pasternák Antal elnök kalauzolta.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft., Komárom,a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� Pinchas leb Frieden rabbi és feleségének sírja a komáromi zsidó temetőben. Kö-zösségünk egyik első rabbija nem merült feledésbe, a vallási vezető leszármazottairendszeresen visszatérnek az ősök nyughelyéhez. A koronavírus járvány idején, abevezetett utazási korlátozások miatt, közülük többen is azzal a kéréssel fordultaka hitközséghez, hogy küldjünk fényképeket a sírkövekről számukra. Augusztus fo-lyamán továbbítottuk ezeket a nagyvilágba. Pinchas Leb Frieden rabbi 1801-benszületett Bonyhádon, ahol édesapját követte a rabbi székben, majd az 1830-asévekben érkezett városunkba, ahol 1873-ban halt meg. Divné Pné Árje című köny-ve 1859-ben jelent meg Bécsben, ma is fontos mű a zsidó világban. A komáromirabbik névsorát két nagyméretű márványtábla őrzi a Menház zsinagógájában.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

Újévre barcheszrendelhető

Újévre ismét lehetőséget biztosítunkkóser barchesz rendelésre. Igényeiket2021. augusztus 30-ig várjuk a ki-

le@menhaz.sk címen vagy a 7731-224-estelefonszámon. �

Rendeljennaptárt

5782-re!

Kérjük, hogy amennyiben szeretnéneknaptárt (luach) igényelni, a zsidó újévre, jelezzék igényüket a kile@men-

haz.sk címen vagy a 7731-224-es számon. �

2021. AUGUSZTUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

INTERJÚ | HITÉLET

Melyek a salgótarjáni zsidó közösségtörténetének legfontosabb mérföldkövei?

A soá, ahogyan a zsidó közösségek éle-tét mindenütt, a salgótarjáni közösségéletét is kettétörte, eltűntek a családokvagy csonka családokká váltak. Hogy mitis adott a zsidó közösség Salgótarjánnak?

Röviden, nagyon sok mindent. Csak,hogy néhány nevet megemlítsek: dr. Cho-rin Ferenc volt Salgótarján város első dísz-polgára. A Gyáriparosok Országos Szövet-ségének alapítója és első elnöke, valamint aSalgótarjáni Kőszénbánya Rt. alapítója. Aváros első gimnáziuma is róla kapta a ne-vét. A fia is édesapja nyomdokaiban járt.Gerő Nándort, a salgótarjáni bányaigazga-tóság vezetőjét, a bányászat terén kifejtettérdemei elismeréséül, 1918-ban bányata-nácsossá nevezték ki. A vasiparban, dr. Bí-ró Pál nevét emelném ki, aki a Rimamu-rány-Salgótarjáni Vasmű Rt. elnök-ve-zérigazgatójaként tevékenykedett. A városüvegiparának felvirágoztatásában, WeiszFülöp kiemelkedett, az 1893-ban alapított,Salgótarjáni Palackgyár első igazgatóságielnöke lett. A Pesti Magyar KereskedelmiBank elnökeként nagyon sokat tett a megyeiparának a támogatásáért. Rosenthal Her-man kezdeményezésére, 1894-ben jött lét-re a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjá-ni Gépgyár és Vasöntöde Rt.

1869-ben az első bejegyzett üzletetZsajdner Mózes vegyeskereskedő nyitot-ta meg. Egyedülálló vállalkozás volt Nóg-rád megyében a Polacsek Vilmos általalapított divatlap. A Polacsek család ne-véhez fűződik a Pannónia szálloda. A Va-dász szálló Groszberger Adolf nevéhezkapcsolódik. Később az idegenforgalom-ra számítva Bleyer Farkas új szállodátépített, a Bristolt, Keszler Mátyás pedig aNemzeti Szállodát. Kedveltek voltak aLőwy Sándor és Vilmos által eladott ék-szerek is. A Römer testvérek a szállító- ésautóipar úttörői voltak. A gépkocsiküzemanyagát Klein L. Markusz nagyke-reskedő benzintöltő állomása szolgáltat-ta. Spielberger József és Fiai Divatáruházés Friedmann Rezső áruháza a ruhák be-szerzésének a fő helyeivé váltak.

A zsidó értelmiségiek is kiemelkedőalakjai voltak városunknak. Fridler Árminvolt a legelső helyi lap, a Salgó-Tarjánnevű újság kiadója és laptulajdonosa. Avárosban a zsidó orvosok száma jelentősvolt. 1935-ben 22 orvos tevékenykedett,többek között Deutsch Manó, dr. Lőwin-ger Rezső, dr. Winter Simon.

A salgótarjáni Orthodox Izraelita Kö-zösség 1895-ben alakult meg, a gyönyö-rű zsinagógát 1902-ben szentelték fel. Azépület sajnos 1969-ben lebontásra került.

A közösség vallási vezetője DeutschMózes főrabbi volt.

Ebből a rövid, vázlatszerű felsorolásbólis látható, hogy Salgótarján múltjában azsidó közösség tagjai minden fontos te-rületen jelen voltak.

Gratulálunk elnökké választásához!Mit jelent hitközségi elnöknek lenni egy35 ezres városban?

Számomra nagyon fontos, hogy tiszte-legjek az ősök emléke előtt, valamint egyhajdan, nagy múltú, mára egy kisebb lét-számú közösség hiteles képviseletét meg-valósítsam. Több évtizede kutatom a helyizsidóság történetét, kiadványok összeállí-tója és lektora voltam. Egyelőre még a te-endők átadása és átvétele van folyamatban.

Ha a választási ciklusának végén újraelbeszélgetünk, mikor lenne elégedett,visszatekintve az elnöki évekre?

Arra lennék a legbüszkébb, ha életet tud-nék lehelni a közösségbe. Olyan tagokat ésérdeklődőket is meg tudnék szólítani, akikeddig nem vettek részt a hitközségünk éle-tében. Áldott emlékű Lauter nagyapámegyedül jött vissza a soából, minden csa-ládtagját megölték. Lelkileg és fizikailagtönkremenve, visszatért Salgótarjánba éstíz másik hittársával együtt megalapítottákaz Izraelita Hitközséget. Szeretnék az őEmléke előtt is tisztelegni.

Folytatás a következő oldalon.

Oktatás a jövő generációiért – Dr. Tóth Andreával,a Salgótarjáni Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk

Dr. Tóth Andreának hívnak, Salgótarjánban születettem. Egy nyolc és féléveskisfiú, Benjámin édesanyja vagyok. A Scheiber Iskolában 21 éve tanítok juda-isztikát és héber nyelvet. Az OR-ZSE-n 15 évig tanítottam pedagógiát és eh-

hez kapcsolódó tantárgyakat. Diplomáimat világi és vallási területeken szereztem.Nagyon szeretek tanulni és tanítani.

Fotó: mazsihisz.hu

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. AUGUSZTUS

ÜNNEP | KÖZÖSSÉG

Folytatás az előző oldalról.Pedagógusként hosszú évtizedek óta

foglalkozik a következő generációk neve-lésével, miként látja a magyarországi, ezenbelül a vidéki zsidó hitközségek jövőjét?

Hivatásomat nagyon szeretem, nekem aScheiber Iskola a második otthonom. Na-gyon fáj, amikor azt látom, hogy a „pályaszélén” állók kritizálják az iskolámban fo-lyó nevelő munkát. Távolról nem lehet ob-jektív képet kapni arról, hogy mi történikaz intézmény falai között. Tavaly az okta-tási osztály vezetői állást megpályáztam,olyan tervekkel, amelyeket évtizedes ta-pasztalatok és hat diploma támasztott alá.Elfogadtam, hogy nem sikerült, de azt ne-hezen fogadtam, amikor kiderült, hogyhónapok óta nincs betöltve az oktatásiosztály vezetői státusz. Ha újból kiírásrakerülne, megpályáznám. A fenntartónk-nak fel kell ismernie, hogy kell egy jól mű-ködő oktatási osztály, amely az oktatásiintézményeink munkáját segíti, koordi-nálja, ha kell kritizálja. Az értékek megőr-zése mellett szükség van folyamatos inno-vációra. Bent kell lenni az oktatásban, nemlehet távolról, egy irodai szobából irányí-tani. Sok jó szakembert ismerek, akik szí-vesen segítenék a munkámat.

A Budapest központú világkép nem azenyém, én hiszem és vallom, hogy a vi-dékkel, ugyanúgy foglalkozni kell, nemérdem vagy kiváltság, hogy ki hol él vagyhová született.

A zsidóság iránt érdeklődőket el kell ér-ni és a tudatlanokat fel kell világosítani, ezcsak színvonalas oktatással lehetséges.

A Covid-helyzet is bebizonyította, hogynem csak személyes oktatás lehetséges.

A fejlesztésre szoruló gyermekek mel-lett, a tehetségeseknek is szükséges fejlő-dést biztosítani. Jó lett volna, ha a jár-ványidőszakban több judaisztikához kap-csolódó pályázat is kiírásra került volna.Nagyon szeretem a tanítványaimat pá-lyáztatni, erre most csak korlátozottszámban volt lehetőség, mert nem min-denki foglalkozhatott temető és soá té-mákkal. A Centropa pályázatán tanítvá-nyaim különdíjasok lettek. Az alapítványelismerte a tanári pályamunkámat is,amelyet a salgótarjáni zsidóságról és atemetőről készítettem.

A külső hitoktatók képzését, támogatá-sát is lényegesnek tartom, mert nem csaka zsidó oktatásban tanulókra kell gondol-nunk. Jó tananyagokkal, intenzív oktatóiképzésekkel ez is biztosított lehetne.

A járványhelyzet alatt - férjével együtt- az online térben is indítottak oktatásiprogramot. Milyen témákról tanulhattakaz érdeklődők, érkeztek visszajelzések avirtuális adások követőitől?

A környezetem szerint kreatív és céltu-datos vagyok, szeretem megmozgatni akörülöttem lévőket. Amikor a Covid miattotthonainkba kényszerültünk, akkor arragondoltam, jó lenne valamilyen onlinezsidósággal foglalkozó oldalt létrehozni.Azzal a céllal jött létre, hogy a bezártság-gal járó nehézségeket enyhítsük.

A Facebook-on Zsidó Virtual Educationnéven található, sok pozitív visszajelzéstkap az oldal, hosszú ideje már csak a fér-jem, Czink Tamás (Tomi) vezeti, nekemmás jellegű feladataim vannak. Nagyonsok időt és energiát fordít rá, karitatívanvégzi. A zsidóság minden irányzatából hívvendégeket, közösen tanít velük. A zsidó-ságon belül vallásról és tudományról, he-ti szakaszokról és ünnepekről is hallgat-hatnak előadásokat az érdeklődők.

Köszönöm szépen a lehetőséget, na-gyon jó egészséget kívánok az újság Ol-vasóinak! �

PA-PT

Ajvé, hétfő!Szezonzáró

Június 21-én, a huszonnyolcadik on-line klubösszejövetellel zártuk az Aj-vé, hétfő!-k első szezonját.

Ezúttal Nógrádi Gergely főkántorral,operaénekessel, íróval és újságíróvalbeszélgetett az est házigazdája, Pasz-ternák András. Vendégünk őszintén me-sélt hivatásairól, a család fontos szere-péről, énekesi, írói pályájáról, megjelentműveiről. A lebilincselő történetekkel,élettapasztalatokkal teli változásokathallgatva számos kérdés merült fel arésztvevők körében, melyekre választkaptak az érdeklődők.

A program második részében az onlineösszejövetelek hagyományait követve ajelenlévőkkel beszélgettünk. A tervekszerint a nyári szünet után újra találko-zunk, érdemes figyelni internetes felüle-teinket. �

PA

Reméljük, hogy idén újra személye-sen ünnepelhetjük az őszi ünnepe-ket. Az 5782-as zsinagógai év 2021.

szeptember 6-án, hétfőn este kezdődik.18:00-kor találkozunk a Menházban. Azesti ima után ünnepi vacsora lesz.

2021. szeptember 7-én Rosh Hasanah

első napján (kedden) lesz Taslich és kö-zös tanulás szintén 18:00-kor.

Kol Nidre – Jom Kippur előestéjeszeptember 15-én, szerdán 18:00-kor,Mazkir Jom Kippurkor szeptember16-án, csütörtökön lesz. �

PA

Nagyünnepi előzetesNe szervezzen más programot!

Gyászjelentés

Július 16-án kaptuk a szomorú hírt Dél-Afrikából, hogy dr. Peter Evan egynappal korábban elhunyt. A városunk-

ból elszármazott orvos mindvégig tartot-

ta a kapcsolatot közösségünk tagjaival, azutóbbi időben az Ajvé, hétfő! virtuális klu-bunk résztvevője volt. A család gyászábanosztozunk, emlékét megőrizzük! �

a KZsH vezetősége, a Hitközségi Híradó szerkesztői

2021. AUGUSZTUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

EMLÉKEK | GONDOLATOK

Míg a huszadik századra rányomta bé-lyegét a Freud által kialakított pszichoana-litikus elmélet, jelenleg a társadalom mint-ha nélkülözné az új elméletekre épülő in-terpretációkat. Érdemes itt megjegyezni,hogy a tudományos gondolkodást is befo-lyásoló elméletek jelentős része a mi geo-gráfiai (társadalmi) térségünkből indult vi-lághódító útjára. Ebből a kultúra-környe-zetből indult Freudnak az egyéni tudatalat-tira épülő pszichoanalízis elmélete. A Se-lye-féle stressz és distressz elmélet, a kol-lektív tudatalatti gondolatát kialakító Jungféle analízis, és ide tartozik még Adler indi-viduális pszichológiája. A mi közvetlenkörnyezetünkből is elindult egy jelentősanalitikus megközelítés, a Szondi-félesorsanalízis (Schicsalsanalyse) elmélete.Szondi Leopold nem messze városunktólNyitrán született 1893-ban. Egyszerű zsidócsaládból származik, apja cipész volt, deinkább a talmuddal, mint szakmájával fog-lalkozott. Állandóan az egyház körül tevé-kenykedett, nagy ismerője és tisztelője volta zsidó törvényeknek. Miután apjának elsőfelesége meghalt, ismét megnősült és csa-ládja sok gyermekkel bővült. A Szondi –eredetileg Sonnenschein család a nyitraizsidónegyedben élt, Szondi egyik testvéreorvos lett és ennek a fivérnek a sorsa nagyhatással volt Lipótra. Közben a család Pest-

re került, ahol Lipót leérettségizett, majdbeiratkozott az orvosi egyetemre. Kitört avilágháború és Szondit, mint medikust(nem kész orvost) katonai szolgálatra ren-delték és kikerült a frontra, ahol megsebe-sült. Életének ekkor volt, egy csodálatos in-termezzója. Megszokott szállásáról és baj-társaitól elválasztva máshova rendelték.Kénytelen volt ezt a körzetet elhagyni és azújonnan kijelölt helyre költözni. Miután ré-gi állomáshelyét elhagyta, útja közben aparancsot visszavonták, így Szondi vissza-térhetett eredeti állomáshelyére. Míg útonvolt, régi állomáshelyét találat érte és az ottállomásozó munkatársai, bajtársai, mindéletüket vesztették. Ilyen események teszikaz embert hívővé, szokta mondani Szondi.

Miután leszerelt, befejezte tanulmánya-it és idegorvosként működött Pesten. Köz-ben egy pedagógiai intézményben is vég-zett családfakutatásokat, elkezdte vizsgál-ni a mentálisan sérült gyermekek szüleit.Ezen kutatás tapasztalatai alapján kezdettfoglalkozni a gondolattal, hogy az emberegyéni tudatalattijában jelen vannak előd-jeinek viselkedésmintái. Feltételezte, hogyez a „családi tudatalatti” génjeinkben vankódolva és az egyéni döntéseket nagymér-tékben befolyásolja. Négy olyan pszichésbetegséget különített el, melyek hátteré-ben az örökséget hordozó gének vannak.

Ezen probléma felderítésére kidolgozottegy érdekes, de nagyon munkaigényesmódszert, a Szondi tesztet. Ez a teszt abbóláll, hogy a vizsgált személynek 48 képhezállást kell foglalnia. A bemutatott képek-hez meg kell határozni kit talál a legellen-szenvesebbnek, illetve legszimpatiku-sabbnak. Persze ez csak a kontextusból ki-ragadott példa, de aki ezt az alábbi képenlátható arcot vonzónak szimpatikusnaktalálja, annak szadista hajlamai lehetnek(?). Megjegyezzük, hogy ezt a tesztet elvé-gezték a letartóztatott Eichmann-nal is. Ateszt feldolgozásának munkaigénye, és aSzondi által kialakított nomenklatúra na-gyon nehezíti a próba alkalmazását. Egymagyar szakember (Benedek) szerint, akimeg akarja érteni a Szondi tesztet annakelőször meg kell tanulnia „Szondiul”.

Annyit tegyünk még hozzá Szondi ismer-tetéséhez, hogy ő is megjárta a bergen-bel-seni koncentrációs tábort. Az amerikai zsi-dóság azonban Eichmannt lefizetve, többprominens zsidónak - köztük Szondinakbiztosította kivándorlását, így került Svájc-ba ahol kutatásait és életét is befejezte.

Mi ezzel a rövid összefoglalóval nem atesztet akartuk ismertetni, csupán arraszerettük volna az olvasó figyelmét irá-nyítani, hogy környezetünkben jelentősemberek tudósok is születtek. Mi ezt az-zal próbáltuk hangsúlyozni, hogy szüle-tésének századik évfordulóján 1993-banNyitrán nagy nemzetközi tudományoskonferencia keretében elhelyeztük a nyit-rai pedagógiai fakultás falán Szondinagyméretű reliefjét. Külön hangsúlyoz-nánk, hogy az emlékmű állításához a –kisszámú szlovákiai zsidóság - a komá-romi is hozzájárult! �

I. J. Szabó

Olvasóink írják

Gondolatok Szondi Leopoldról

Ahuszonegyedik századra jellemző, hogy az emberiség a szekularizáció követ-keztében egyre jobban távolodik a vallásoktól, közben szaporodnak a lelki té-nyezőkkel foglalkozó tudományos és a laikus fejtegetések. Nagy irodalma lett

a jógának, az asztrológiának az ezoterikus elméleteknek, és sok a tudománytól istávol álló magyarázatnak.

Egy kép a tesztből

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. AUGUSZTUS

ZSIDÓSÁG | HAGYOMÁNYOK

Első gyermekkori emlékekAz első emlékfoszlány gyermekkorom-

ból maradt meg: az ágyam felett lévő pi-ros, hímzett kis szőnyegen lévő méhecs-kéktől nagyon féltem. Anyám próbáltmegnyugtatni: „Ne félj fiacskám, ezeknem élő méhek, nem fognak megcsípni!”Meg kell jegyeznem, hogy apám túlzotthazafisága miatt, velem magyarul be-széltek a szüleim, nem németül. Kicsitsajnálom, mert anyám tökéletesen be-szélt német nyelven, így én is elsajátít-hattam volna az anyatejjel. Akkor mégtermészetesen, nem volt óvoda, az isko-lás évekig odahaza, anyám köténye mel-lett teltek el az évek. Építőkockákkal ját-szottam, a szalmakazalban hancúroztamvagy a szederfára másztam. Egy biztos, aházunk előtt hömpölygő Duna hatássalvolt (van) az életemre. Sosem tudom el-feledni. Nyáron Juliska lehozta a fából ké-szült mosóteknőt, ezt anyám segítségévela folyóra tettük. Két kezemmel eveztem,anyám térdig a vízben gázolva tolta a„hajót”. Ezt neveztük teknőzésnek. Mivela teknő nem a legstabilabb úszóalkalma-tosság, gyakran felborult a csónak. Ilyen-kor anyám, kacagva emelt ki a vízből.Minden nap türelmetlenül vártam a Bu-dapestről Bécsbe (vagy visszafelé) tartószemélyhajót, hogy a hajócsavar keltettehullámok partot érjenek. Emlékszem azesőcseppekre, melyek kis karikákat raj-zoltak a vízen, a viharokra, melyek ké-kesről haragos zöldre változtatták a Dunaszínét. Szerettem kavicsokat dobálni,versenyezni a többi gyerekkel. A lapos ka-vicsokat csúsztattuk a vízen. Néha tízszeris „megugrott” az elhajított kő. A fürdésnagyon veszélyes volt az örvények és agyors áramlás miatt. Visszagondolok afűzfákra, a nádasra. A lakosok egy részehalászattal foglalkozott, így került azasztalunkra az ízletes ponty, a jól meg-paprikázott halászlé.

Estefelé, lementem a szüleimmel apartra, apám eloldotta a kis csónakot,izmos kezével az árral szemben feleve-zett, majd visszafordította a csónakot,mely lassan siklott a folyón. Anyám egygyerekdalt dúdolgatott, bölcsőbenéreztem magam.

A nyár elmúltával egyre hűvösebb lett. A

háztetőnkön fészkelő gólyák is útra keltek.Ekkor még nem gondoltam volna, hogyútban Afrikába, későbbi lakóhelyemen, Iz-rael földjén pihennek meg útközben. Dec-emberben elkezdett havazni, vékony jég-páncél alakult ki a folyón. Gyakran olyanvastag lett, hogy a túlpartra is átkelhettünkrajta. Felvillan a karácsonyok emléke, sza-loncukorral, édességekkel, gyertyával dí-szített fával. Ez bizonyítja, hogy nem vol-tunk túlságosan vallásosok. A Mikulás ismegtöltötte finomságokkal az ablakba tettcipőmet. Ültünk a meleg kályha mellett,játszottam a vonatommal, rajzolgattam,hallgattam apám meséit a gyerekkorárólvagy a mesekönyvből.

Márciusban az olvadás következtében afolyó áradni kezdett és veszélyeztette afalut. A nagy jégtáblák mellett az elraga-dott használati tárgyakat, háziállatokat issodorta az áramlat. A pincék beáztak,volt, hogy a védőfal tetejéig ért a víz.

Nem voltak zsidó barátaim, mert a zsi-dó családok messze laktak. Lehet, azértsem, mert nem voltunk elég vallásosok aszámukra. Az egyetlen barátom Jancsi, agazdaságban dolgozó munkás fia volt.Vele labdáztam, bújócskáztam a széna ésszalma között. Pecázni is jártunk, kb.hétéves korban kezdtük a horgászatot. Afelszerelés egy vesszőre kötött spárgábólállt, melynek végén volt a horog, 20 cm-rel feljebb pedig az üvegdugó. A horograhúztuk rá a csalit. A dugó hirtelen mozgá-sából láttuk, ha a hal igyekezett bekapni alegyet. Feszülten figyeltük, amikor alá-merült a dugó, kirántottuk a horgot a víz-ből, a végén ficánkoló halacskával. Jancsiilyenkor leoldotta a halat a horogról és avödörbe tette. Csaléteknek hernyót vagy aragasztós légyfogóról leszedett rovarthasználtunk. A légy fejét letéptük, mertállítólag mérgező (?) volt. A halakat fel-fűztük egy spárgára, egyenesen a kony-hára szaladtunk ezekkel. Juliska megtisz-tította, vajban kirántotta. A finom falato-kat büszkén ettük, megdolgoztunk értük.

Ekkoriban még nem volt vezetékes víza településen, két teli vödör mindigakadt a konyhában. Ezekből ittunk, mo-sakodtunk, főztünk. Kezet és arcot a la-vorban mostunk. Volt egy szoba, mely-ben egy nagy fa dézsában ülve lehetett

fürdeni. Egyszer egy héten anyám jólmegmosott. Az illemhely a házon kívülvolt, emésztőgödörrel. Télen és estén-ként éjjeliedényt használtunk.

A konyhában fával fűtöttük a vas tűz-helyet. Főleg kacsa, liba vagy csirke ke-rült az asztalra. A baromfit a sakter vág-ta, aki a Bátorkeszi rabbinátushoz tarto-zó falvakban metszett. A konyhai munkaezekben az időkben nem volt könnyű,mindent kézzel készítettünk. Nyújtottuka tésztát, dagasztottuk a kenyérnek,szombati barchesznak valót. Ezt fonásután a pékhez vittük kisütni, ahol egy cé-dulát helyeztek rá, névvel. Feldereng azillatos, kis fiókos kávédaráló, a mákdará-ló. Szerettem a mákos tésztát és a kalá-csot is. A diódarálón a kalácsba és a pala-csintába készült a töltelék. Ettünk pogá-csát, gyümölccsel töltött gombócokat.Harminc éve, anyám halála óta nem et-tem ilyet. Amikor a feleségem, Judit má-kos vagy diós ételeket készít, mindigeszembe jutnak a Duna-parton töltöttboldog gyermekévek. Szerettem a jó, ro-pogós töpörtyűt is, melyet itt Izraelbennem is ismernek. Majdnem kihagytam afelsorolásból a tradicionális sóletet,amely babból, gersliből és finom húsbólkészült. A fazekat pénteken elvittük apékhez, egész éjjel sült a kemencében,csak ebédre hozta haza Juliska a névvelellátott fazekat. Az omlós hús ízét, mostis érzem a számban. Mindig került azasztalra bab- vagy lencsefőzelék/leves.Reggelire vajas kenyeret szoktunk ennisnidlinggel és paradicsommal.

Gyakran átmentem Rezsin nénémhezvagy Ernő bácsihoz, akik a szomszédbanlaktak és nagyon szerettek engem. Nekiknem volt gyermekük. Rezsin, sokat zon-gorázott, megtanította nekem a Boci, bo-ci tarkát… is. Finom süteményekkel kí-nált. A háza udvarán egy hatalmas sze-derfa állt. Talán azóta sem ettem ilyen íz-letes gyümölcsöt. A lekvárfőzés különszertartás volt, a nagy üstben rotyogott asárga-, őszibarack, szilva vagy az eper.

Télen önfeledt hócsatákat vívtunk,szánkóztunk az úton. �

(a részletet a szerzőengedélyével közöljük)

Zsidó gyerek a Duna-partrólSzemelvények Herzog Itzhak kéziratából – 5. rész

107. fejezet: 48 óra Európában

(2012. december 22.)

Amikor csütörtök délután három órafelé ránézek a Ben Gurion Repülőtérweboldalára, hiába keresem a WIZZA-

IR szerint 20:30-kor induló budapesti repü-lőt. A menetrend alapján 20:45-kor indul egy gép a magyar főváros-ba. Még egyszer rápillantok a már kinyomtatott Boarding Pass-ra,azon valóban 20:30 áll. Ne keressük az oldalon a Wizz logóját sem, apár hét alatt ezt még nem sikerült feltölteni a rendszerbe.

Fapados szívatásNégy óra körül hagyom el a Bar Ilan Egyetemet, a taxissal meg-

vitatjuk útközben, hogy akkor most az Örökkévaló teremtette aFöldet, esetleg az evolúció során alakult ki a mai élet… Lehet öreg-szem, egyre többször beszélgetek sofőrökkel, útitársakkal, ez ed-dig nem nagyon volt rám jellemző. Talán Izrael hatása?

A cél az egyes terminál a Ben Gurionon. Eredetileg nem tervez-tem, hogy két héttel legutóbbi látogatásom után ismét hazatérekmajd – igaz most csak alig két napra -, de az élet így hozta.

Amikor megállunk az épület előtt, hirtelen emlékek törnek elő.1994 nyarán repültem utoljára ebből az épületből. Az ide út voltéletem első repülése. Az akkor – hármas terminál nem lévén -,nagy forgalmat bonyolító közlekedési csomópont, 13 éves fejjel ha-talmasnak tűnt. Behunyom a szemem, s látom magam előtt anyát,apát és a testvéremet, ahogy két csodálatos hét után hazafeléigyekszünk a kilencvenes évek derekán. Nincs idő sokat merenge-ni, belépve az épületbe, minden olyan „emberi” léptékű, minthaösszement volna az idők során. A fapados és az eilati járatokat ki-szolgáló egység áteresztő képessége erősen limitált, ezért valóbanérdemes legalább három órával indulás előtt kiérkezni a légikikö-tőbe. Kis várakozás után beállok a biztonsági ellenőrzéshez kígyó-zó sorba. A már megszokott kérdések után az egyetlen csomag-röntgen felé irányítanak, ahonnan persze a „túrjunk bele” aszta-lok irányába terelnek. Végül csak egy kérdést kapok, s fel sem nyit-ják az erre az alkalomra vásárolt mini bőröndömet.

Lassan gyülekeznek a repülni vágyók a perceken belül nyitóchek-in pultnál. Igen-igen, amikor pár hónapja meghirdették aközel-keleti járat indítását, én is elkaptam a budapesti zsidósá-gon végigsöprő „vegyünk ócsó WIZZAIR jegyet” lázat. Egyretöbb magyar szót hallani az indulási csarnokban. Izraelben any-nyira még nem elterjedtek a fapados légitársaságok, így sokakatmeglepetésként ér, hogy az egy kézipoggyász az valóban egydarabot jelent. Kicsit összeszorul a szívem, amikor az előttemálló, Erdélybe igyekvő metapeletet (idősgondozó) 80 euróvalpróbálják megsarcolni, mivel a retikülje mellett van nála mégegy kis hátizsák és egy laptop táska is.

A Tel-Avivból induló járatra is érdemes odahaza becheckolni,s kinyomtatni a beszálló kártyát. Nem tudom, most mi a hely-zet, amikor én vettem a jegyet, akkor még ingyenes reptérichek-int kínált fel a rendszer, amiből arra következtettem, hogyodakint kell majd a járatra jelentkezni. (persze azért ott volt ná-

lam a netről kinyomtatott boarding pass). A csomag leadásaután, irány az emeleti útlevélellenőrzés. A mozgólépcsőn újra a94-es emlékek kísértenek. A számos ablakból csak kettő műkö-dik. Ezt követően jön a biztonsági átvilágítás, egyetlen készü-léknél sorakozik mindenki, s nagy tumultus esetére sincs mégegynél több az átvizsgálási pontokból.

Ezután jön a legnagyobb „meglepetés”. Kiderül, hogy fizikailagnem is az egyes terminálról megy a gép, hanem a hármasról. Egy,fél óránként (igen nem elgépelés, 30 percenként!!!) közlekedőshuttle visz át a másik épületbe. Bosszantó lehet a biztonsági el-lenőrzésre várva azt látni, hogy pont az ember orra előtt megy elaz előző busz. Szerencsémre, alig pár percet időzök csak a „kiet-len” pusztaságban, s már jön is a zöld alacsony-padlós. Micsodaélmény, csillan fel a szemem, ELAL gépek, földi kiszolgáló autókközött cikázunk vagy 5-6 percig (lásd a mellékelt videón). A BenGurion Repülőtér eddig ismeretlen arca tárul elém, s kell-e ettőlnagyobb élmény egy repülőgép-modell gyűjtőnek.

A busz egyenesen a tranzitba viszi az utasokat, így amennyibenjut idő rá, lehet még shoppingolni a rotunda megszokott üzletei-ben. 20:00-kor (a Wizz által megadott időben) kezdődik a végelát-hatatlannak tűnő, nyögvenyelősen menő beszállítás. Nincs szá-mozott ülés, mégis mintha soha nem akarna elfogyni az utazóelőtt kígyózó sor.

KenyérhéjAz Airbus 320-as leharcoltnak tűnik belülről. Első ránézésre egy

régi Ikarusz Volánbusz feeling fogadja az embert. A sortávolságoksem nagyobbak mint a távolsági buszjáraton. Repültem már Pest-ről Londonba a társasággal, így igazából nem kellene, hogy meg-lepetésként érjen a sűrű ülésrend, de így Tel-Avivban ez még ki-csit szokatlan. Mindezt ellensúlyozzák a kedves, szinte túl mo-solygós utaskísérők, akik valóban mindenben segítik a gépre szál-lókat. A négy vagy öt „tündér” visszaútra beosztott munkatársaimár kevésbé tűntek lelkesnek….

Amint elfoglalom a helyem a 15. sorban, magam elé pillantvaegy negyed kenyérhéjat veszek észre. Hát igen, alig egy órátvesztegel a gép a kikötőben, nincs idő egy alaposabb takarítás-ra. Meg is örökítem a repülőn számomra nem mindennapi lát-ványt. Kicsit gyomorforgató, de azt aki a Flirtek megjelenéseelőtt is személyvonatozott a MÁV-val Budapest és Komáromközött, nem tudja kiakasztani a látvány. Mire feltöltődik a sormásik két üres ülőhelye, már a többiek el is takarják előlem anemvárt pékipari termék maradványt. �

Folytatjuk.

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

2021. AUGUSZTUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. AUGUSZTUS

KÓSER KONYHA | HITÉLET

Löwinger Manci szakácskönyvébőlÚj év: régi és új kívánságok

A közeledő új esztendő nagyon titokza-tos. Nehéz kitalálni, hogy milyen jó megrossz meglepetéseket hoz az 5782. év avilágnak és nekünk. Reméljük, hogy a vi-lágjárvány eltűnik, mint egy rossz álom ésjobb világra ébredünk. Milyen lesz az em-berek élete ezután a megpróbáltatás után?A zsidó vallás részben választ ad erre akérdésre az őszi ünnepeken.

Az első ünnep a Rosh Hásáná kétnapos,ekkor megújítjuk az Örökkévalóval kötöttszövetségünket a világ létezésére és újjá-teremtésére. Ez után jön a tíz bűnbánónap, mikor minden ember átgondolja azelmúlt évi tetteit és a mindennapi esemé-nyeket. A bűnbánat és lelki megtérés utánjön a Yom Kippur, az Engesztelőnap,

amelyen 25 órán át böjtölünk, imádko-zunk, megbánjuk bűneinket és megtérésttanúsítunk az Örökkévaló és embertársa-ink színe előtt. A harmadik ünnep a Sáto-ros ünnep, ennek a 8 napján provizórikuslakásban, illetve sátorban kell lakni és ígymegemlékezni Izrael fiainak a sivatagivándorlásáról. E napokban össze lesz köt-ve az egyéni múlt és jövő a zsidó nép tör-ténelmével, az egész világ létezésével.

Napjainkban az őszi ünnepekkor ki-hangsúlyoznak egy fontos modern szem-pontot, az ökológiai kárt, amely mind-annyian szándékosan vagy véletlenülokoztunk. A természettől is bocsánatotkell kérni, jóvá kell tenni azt a sok hibát,amely nem csak az egyént érinti, hanemaz egész teremtést. Nem csak az Örökké-valótól kell bocsánatot kérni, fontos körülnézni a közeli és a messzi környezetben,és el kell követni mindent, hogy a világklíma és ökológiai egyensúlya visszaálljonaz ideális helyzetre.

Az egyik lépés lehet az élelmiszerekkeltörténő felelős gazdálkodás. Csak annyiárut vegyünk (ha lehet akkor bioterméke-ket), amennyit biztosan elfogyasztunk. Az

ünnepekkor többet főzünk, vendégeketfogadunk, többet eszünk. Ezt nem muszájmegváltoztatni, ha megígérjük magunk-nak meg a környezetünknek, hogy az ősziünnepek után visszatérünk a kiegyensú-lyozott életmódunkhoz. Rosh Hasánákorszokás mézes ételeket enni, biztosítva,hogy következő év édes legyen.

Mézes aprósütemény (puszedli)Hozzávalók: 2 pohár liszt, 1/2 kávéska-

nál szódabikarbóna, 1 kávéskanál daráltfahéj, 1 kávéskanál vaníliakivonat, 2 tojás,1/2 pohár méz, 1/3 pohár olaj vagy 1/3 po-hár almapüré, szeletelt mandula a díszí-téshez.

Elkészítés: Összekeverjük a száraz hoz-závalókat, hozzáadjuk a mézet, tojásokatés az olajat vagy az almapürét. A tésztánaklágynak kell lennie, de ha nagyon lágy,akkor még egy kis lisztet adunk hozzá. 1órát pihentetjük, utána kinyújtjuk és po-gácsaszaggatóval vagy süteményformák-kal kiszaggatjuk. Mindegyik puszedlireegy szelet mandulát teszünk és sütőpapí-ros tepsibe rakjuk. Előremelegített sütő-ben 20 percig sütjük. �

Tegnap kaptam meg a szájjal-lábbal festők egyesületétől az új évi naptárat, üdvözlő kártyákat és rög-tön tudtam, hogy eltelt egy újabb év. Régebben, ahogy megjött a naptár, gyorsan átfutottam rajtaés kijelöltem a dátumokat: nyaralás, külföldi utazás, színház és más szórakozások. Régen opti-

misták voltunk és minden habozás nélkül hosszú távú programokat terveztünk. Mára minden megválto-zott, miután a Covid brutálisan belépett az életünkbe. Programot csak a következő 24 órára tervezünk, aztis nagyon óvatosan.

DR. ORNAMONDSCHEIN

Fotó: haztartas-ma.hu

AKomáromi Zsidó Hitközség és aZsblog.hu közös pályázata! Megnyíl-nak az országhatárok, így lehetőség

van arra, hogy külföldön is megörökíthes-sük azt, amit csak szeretnénk. Három kate-góriában hirdetünk fotópályázatot:

1. Zsidó közösség – a világ bármelyik élőzsidó közösségének életéről várunk fotókat.

2. Zsidó emlékek – temetők, sírok, zsi-nagógák, egyéb épületek.

3. Zsidó jövő – ebben a kategóriábannem adunk leírást, légy kreatív.

Minden kategóriában 1 fő 1 képetküldhet! A képeket a háromtagú zsűri-nek csak a fotó címével továbbítjuk, akép készítőjének neve a mi titkunk ma-rad az eredményhirdetésig! Minden ka-tegória első három helyezettje értékesnyereményben részesül!

A fotókat az alábbi címre várjuk:info@zsblog.hu. Beküldési határidő: 2021.szeptember 1. (szerda) éjfél. A beküldöttfotók alkotói nyilatkoznak arról, hogy a ké-pek saját szellemi termékek, melyeket a

pályázat kiírójának rendelkezésére bocsá-tanak mindenféle anyagi követelés nélkül,hozzájárulnak azok kiállításon való bemu-tatásához, nyomtatott vagy elektronikusközléséhez. Valamint tudomásul veszik,hogy a fényképeket a kiíró promóciós tevé-kenységei során is felhasználhatja. A fotóvízjelet ne tartalmazzon. �

Fókuszálj a zsidóságra!Fotópályázat

4 | SPRAVODAJCA | AUGUST 2021

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

Pokračovanie zo strany 3.Moja teta Režin sa nevydala. Keď sa pô-

rodné bolesti 9. decembra začali, otec kvečeru pripravil auto, Juliške nakázal, abyho vystlala vankúšmi, veď v tom čase kú-renie v autách ešte nebolo. Počasie boloveľmi zlé, otec sa strachoval, že cesta bu-de zanesená snehom. Ale vzdialenosť doKomárna bola len tridsať kilometrov.

Opakujúce sa bolesti sa ohlásili až ráno,auto sa im len ťažko podarilo kurbľovanímnaštartovať. Nakoniec však všetko dobre

dopadlo a narodil sa pisateľ týchto riadkov.Otec strávil noc v jedinom hoteli mesta,matka zostala ešte jeden deň v nemocnici.Otec jej zaniesol všakovaké dobroty a mňa siprivinul opatrne a s láskou. Na druhý deň savrátili do dediny, nečas stále trval. Cesta do-mov sa takmer skončila tragicky, pretožeotec autom zašiel na zamrznutý Dunaj a ľadsa pod autom prepadol. Našťastie sme saneponorili do ľadovej vody. Otec pomoholmatke zo zadného sedadla a na rukách násodniesol do bezpečia domu. Brodil sa v ľa-

dovej vode, ktorá mu siahala nad členky. Ju-liška vykríkla, keď nás zbadala. Otec sa pre-zul a pokúsil sa zachrániť auto, nevedel hovšak naštartovať. S kočišom zapriahli a vo-zidlo nakoniec z vody vytiahli. Trvalo nie-koľko dní, kým motor vyschol. V dome bolomnoho radosti, že sme sa zachránili, vypilisi na zdravie malého Ľudka. Bola tam Režinaj Ernest, a stará mama ľutovala, že jej mužsa tohto dňa nedožil. �

(úryvok uverejňujeme so súhladom autora)

Je tu leto, vytiahnite fotoaparáty a tele-fóny! Židovská náboženská obec v Ko-márne a Zsblog.hu vyhlasujú fotosúťaž!

Otvárajú sa hranice, aj v zahraničí teda mô-žeme zvečniť všetko, čo chceme. Snímkyočakávame na adrese: info@zsblog.hu.

Uzávierka súťaže: 1. septembra 2021(streda), polnoc.

Súťaž vyhlasujeme v troch kategóriách:1.) Židovská komunita; čakáme foto-

grafie z ktorejkoľvek aktívnej židovskejkomunity na svete.

2.) Židovské pamiatky; cintoríny, hro-by, synagógy, iné budovy.

3.) Židovská budúcnosť – túto kategó-riu nepopisujeme bližšie, buď kreatívny.

V každej kategórii môže 1 osoba zaslať dosúťaže 1 fotografiu! Snímky zašleme trojč-lennej porote len s označením názvu foto-grafie, meno autora obrázka zostane našímtajomstvom až do vyhlásenia výsledkov!

Prvé tri umiestnenia v každej kategóriiodmeníme hodnotnými cenami!

Fotografie očakávame na nasledujúcejadrese: info@zsblog.hu.

Uzávierka súťaže: 1. septembra 2021(streda), polnoc.

Autori fotografií zaslaných do súťaže

vyhlasujú, že obrázky sú ich duševnýmvlastníctvom, ktoré dávajú k dispozícii vy-pisovateľovi súťaže bez akýchkoľvek fi-nančných nárokov, súhlasia s tým, aby bo-li prezentované v rámci výstavy, ako aj sich uverejnením v tlači alebo v elektronic-kej podobe. Okrem toho berú na vedomie,že fotografie môže vypisovateľ súťaže po-užiť aj v rámci promočnej činnosti. Foto-grafie nesmú byť opatrené vodotlačou. �

Zameraj sa na judaizmusFotosúťaž

Ajvé pondelok!Záver sezóny

Prvú sezónu online stretnutí Ajvépondelok! sme uzavreli dňa 21. júnadvadsiatym ôsmym klubovým veče-

rom. Tentoraz sa hostiteľ András Paszter-nák zhováral s hlavným kantorom, oper-ným spevákom, spisovateľom a noviná-rom Gergelyom Nógrádim. Náš hosť námveľmi úprimne porozprával o svojich po-volaniach, o význame rodiny, o svojej spe-váckej a spisovateľskej kariére a publiká-ciách. Zaujímavé historky plné životnýchskúseností generovali mnoho otázok zostrany poslucháčov, ktoré náš hosť poho-tovo zodpovedal.

V druhej časti večera sa už tradičnerozprávali účastníci online podujatia me-dzi sebou. Po letnej prestávke plánujemeďalšie stretnutia, sledujte naše interne-tové adresy. �

PA

Komárno - Menház

ŽIDOVSTVO | KOMUNITA

AUGUST 2021 | SPRAVODAJCA | 3

O rodine Lehrovej z matkinej stranyNeviem o nich veľa, na územie dnešné-

ho Slovenska sa v 18-19. storočí dostalipravdepodobne z Česka, Moravy alebo zNemecka. Počas neustáleho sťahovaniahľadali miesto, kde by dokázali slušnevyžiť. Usadili sa na severe Slovenska, vSenici. Moja stará mama, Rozália Steinersa narodila v roku 1879, starý otec Filipuzrel svetlo sveta v roku 1867. RodinaLehrová bola oveľa zbožnejšia, ako rodi-na môjho otca. Slávili sabat a všetky svi-atky, a napriek tomu vyznávali osvietenéa moderné názory. Slúžka brávala kurča-tá a kačky zarezať k šojchetovi, husi vozilk nemu otec autom. Môj starý otec Filipbol vo veciach náboženstva i svetskýchzáležitostí učeným človekom. Dobre ov-ládal nemčinu, podobne ako moja starámama i mamka. Na rozdiel od iných rodínhovorili doma len po nemecky. V ichknižnici sa nachádzali diela veľkých ne-meckých klasikov (Goethe, Schiller, Tho-mas Mann). Nakoľko Filip často chorľavel,veľká časť prác ležala na pleciach starejmamy. Bola skutočnou usilovnou, odváž-nou židovskou ženou s podrezaným jazy-kom, ktorá bola živiteľkou rodiny. Príjemz obchodu nepokrýval výdavky, a tak zap-riahla koňa a chodila po jarmokoch v su-sedných obciach a v stánkoch predávalarôzne nádoby. Bola to únavná práca, nes-kôr jej pomáhali aj dievčatá. Starí rodičiamali päť dcér (Katka, Marka, Anna, Ema a

moja mama Irma) a dvoch synov (Izáka aŠimona, ktorý ako dvadsaťpäťročný um-rel na suchoty). Deti, mali, samozrejme,aj hebrejské mená. Izák, úspešný obchod-ník so stavebnými materiálmi, mal dvedcéry. Rodičia a jedno dieťa sa stali obeťa-mi holokaustu, o zázračnej záchranedcérky narodenej v roku 1942 sa zmienimneskôr. Judit je hlboko veriaca a žije v Je-ruzaleme. Moja stará mama umrela voveku 62 rokov, starý otec sa dožil 66 ro-kov a zomrel v roku 1938.

Bábätko v dome HerzogovcovMoji rodičia sa podľa záznamu v senic-

kej matrike zosobášili v roku 1930. Po ob-čianskom obrade zosobášili mladý párpod chupou. Otec navliekol mamke naprst prsteň, dal jej napiť vína. V súlade stradíciami ženích rozdupal pohár zabale-ný do servítky, pripomínajúc si tak sväty-ňu v Jeruzaleme. Veselá nevesta prinieslado života rodiny nový švung, zrekonštru-ovali dom, nakúpili nový nábytok. Otecurobil všetko pre to, aby jej vytvoril pek-né prostredie. Vodovodné potrubie aelektrina v tom čase ešte neboli, v obci ichzaviedli až o dvanásť rokov neskôr. Premoju matku to bola po preplnenom rodi-čovskom dome veľká zmena. Rýchlo saudomácnila, naučila sa viesť domácnosť,stala sa skutočnou paňou. Pomáhala jejslúžka, ktorá s nimi žila v dome. Ak sachcela zabaviť, púšťala si platne na kľuko-vom gramofóne, rada záhradníčila. Otecju naučil poháňať záprah, a keď bíreš zap-riahol do voza, vybrala sa po okolí, po-navštevovala pracovníkov na poliach. Vlete sa spolu s manželom na otvorenomaute vozili do okolitých miest.

V zime zabalení do kožušín leteli posnehu na saniach ovenčených zvončekmi.V lete sa kúpali v Dunaji, z čerstvo ulove-ných rýb varili rybáciu polievku, vypráža-li kaprov. Po práci niekedy zasadli dočlnka uviazaného k mólu a vybrali sa naromantické člnkovanie. Otec vesloval polhodiny proti prúdu, potom sa nechaliunášať prúdom, mamka si sklonila hlavuotcovi do lona, hľadeli na hviezdy a namesiac v splne. Ticho obklopujúce milen-cov vyrušili len vlny spôsobené osobnými

loďami. Tieto zážitky a čítanie odškodni-li moju matku za jej dedinskú „samotu“.Pomáhala v účtovníctve a strojopise, čas-to navštevovala svoju švagrinú, moju te-tu Režin. Práve ona ju uviedla do tajovmaďarskej kuchyne. Moji starí rodičiazomreli v polovici tridsiatych rokov krát-ko po sebe, zo šťastného manželstvasvojho syna sa tešili len pár rokov.

Zima na prelome rokov 1932 a 1933 bo-la mimoriadne studená, o tom, že z de-diny nevymizol život, svedčili len dymia-ce komíny. Rieka zamrzla, duly studenévetry, nepretržite padal hustý sneh. Nahospodárstve vykonávali len tie najdôle-žitejšie práce ako kŕmenie a dojenie zvie-rat, štopanie husí a kálanie dreva na kú-renie. V dome bolo príjemne teplo, každéráno museli spred dverí odhadzovať sneh.Moja mama sedela počas poslednýchdvoch mesiacov ťarchavosti v kresle aháčkovala, plietla šatočky pre dlho oča-kávané dieťatko. V tom čase ešte nebolultrazvuk, pohlavie dieťatka sa voprednedalo určiť. Moji rodičia sa začiatkomdecembra dohodli, že ak sa im narodí syn,bude sa volať Ľudovít a jeho hebrejskémeno bude Jicchak. Z rozprávania mojejmatky viem, že otec nebol veľmi nábo-žensky založený, ale sobotu a sviatky slá-vil. Tak, ako ostatní Židia, aj oni zobrališolet k pekárovi. Moja babka z matkinejstrany si želala, aby bol môj otec viac ve-riaci, veď moja matka pochádzala z orto-doxnej rodiny.

V decembri spolu s Režinou a Ernestomvzrušene očakávali narodenie bábätka.Matka si vždy s láskou spomínala na to,aký k nej bol otec nežný a chápavý, ako jurozmaznával, skladal jej poklony, posme-ľoval ju a upokojoval, že pri pôrode budevšetko v poriadku. So stolárom sa dohodol,že ak všetko prebehne v poriadku, o nie-koľko dní bude hotová aj kolíska. Vybral ajskladací kočík, ale vopred ho nekúpil. Mat-ka mojej mamy napísala list, v ktorom sľu-bovala, že môže rátať s jej pomocou po pô-rode, ona mala s výchovou detí bohatéskúsenosti. V dedine nemali rodinu, ktoráby im v tejto oblasti vedela pomôcť.

Pokračovanie na strane 4.

Židovské dieťa z brehu DunajaÚryvky z rukopisu Itzhaka Herzoga – 4. časť

Foto: Wikipedia

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA | AUGUST 2021

Vydávanie Spravodajcu, Klub šalom anáboženskú obec podporili: dr. JánosKörtvélyesi (Komárno), Péter Scheiner(Zürich), Dan Holczer (Beer Sheva), Ist-ván Bakonyi (Budapešť) a anonymní dar-covia. Ďakujeme!

�Vďaka zlepšovaniu pandemickej situá-

cie prichádza do Menházu čoraz viacnávštevníkov. Anton Pasternák sprevádzalhostí zo Švajčiarska – Pétera Scheinera aKarola Frühaufa, rodáka zo Štúrova.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft., Komárno, adresa ŽNO:Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax: 00421/35/7725-355.Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

� „Záhradné party” v Menház – 220 rokov v Komárne (2011) Veľký biely prístre-šok postavený na dvore Menház znamenal to, že ŽNO v Komárne sa pripravuje naoslavu Európskeho dňa židovskej kultúry a 220. výročia založenia židovskej nábo-ženskej obce v Komárne. Program sa začal V. regionálnym stretnutím židovskýchkomunít v regióne kde slávnostným hosťom bol rektor Židovskej univerzity – Ra-bínskeho seminára v Budapešti, hlavný rabín dr. Alfréd Schőner. Svoju prednáškuvenoval obrazu budúcnosti židovských komunít. Pri oslavách 220 výročia ŽNO ne-mohla chýbať ani torta, ktorá znázorňovala Menház. Odovzdávanie cien Kehila aKehila-haver sa uskutočnilo v synagóge. Celodenný program sa skončil koncer-tom, kde obrovský úspech zožali Bea Palya, András Dés a Mátyás Bolya.

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

Možnosťobjednať sinovoročný

barches

Pri príležitosti nového roka opäť zabez-pečíme možnosť objednania kóšerbarchesu. Vaše objednávky čakáme do

30. augusta 2021 na adrese kile@menhaz.skalebo na telefónnom čísle 7731-224. �

Očakávamevaše objednávky

kalendárov

Ak si chcete objednať kalendár (luach)na nový židovský rok, prosíme vás,aby ste nám to oznámili na adrese

kile@menhaz.sk alebo na telefónnom čís-le 7731-224. �

h́ ́ b

AUGUST 2021 – TAMMUZ-AV 5781. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIX. REG. ROČNÍK 8. ČÍSLO, 303. ČÍSLO

SPRAVODAJCA230 rokov v Komárne Myšlienky

redaktora

Vlak odchádza zostanice Kelen-föld 28. júna o

8. hodine 28 minú-tach. Po poldruha ro-k u s a v y b e r á m n acestu do Komárna.Nebol som doma odjanuára 2020. Svoje obľúbené mestosom virtuálne navštívil každý deň, srodičmi som hovoril cez skype, nazoome som moderoval klub Ajvépondelok! a dianie v mestečku somsledoval prostredníctvom facebooku.

Nikdy by mi nenapadlo, že mesto,ktoré má také dôležité miesto v mo-jom živote, tak dlho nenavštívim. Pozastávke v Tate som bol čoraz vzru-šenejší, na stanici v Komárome mavítala slnečná páľava. Po Alžbetinommoste som prešiel peši. Nad Duna-jom povieval príjemný vánok. SvojEU COVID-PASS som len ukázal vo-jakom a už som aj vstúpil na Slo-vensko. Prišiel som len na deň, alenávštevu Menházu a synagógy somvynechať nemohol. Pobudnúť medzistarými stenami bolo dojímavé i tro-chu smutné zároveň. Koľkých zážit-kov, programov a podujatí sme sakvôli pandémii museli zrieknuť. Včase mojej návštevy pracovali nadvore záhradníci. Burina po daždiopäť vyrastie, avšak nahradiť zážitky,o ktoré sme prišli, bude oveľa ťažšie.

Chutný obed v rodičovskom dome,pred odchodom ešte rýchla návštevacintorína, zastávka pri hroboch sta-rých rodičov a známych.

Tých osemnásť mesiacov bolo veľ-mi dlhých, príliš dlhých bez osobnýchstretnutí na podujatiach našej obce.Lúčim sa s tebou, Komárno, v nádeji,že sa čochvíľa opäť stretneme! �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� Prítomnosť židov v Komárne je historicky doložená už v stredoveku, ale moder-né židovské osídlenie sa začalo formovať až v 18. storočí. Najväčší rozkvet dosiah-lo židovstvo paralelne s ekonomickým rozmachom mesta, ktoré sa stalo význam-ným regionálnym centrom.

230. výročie Židovskej náboženskejobce v Komárne –

spomienková slávnosť

Po dlhom čase sa môžeme opäť osobne stretnúť. Dňa 22. augusta začína naša je-senná sezóna, v tento deň spúšťame sériu podujatí pri príležitosti 230. jubileanašej obce a budeme spomínať na obete holokaustu z Komárna a okolia.

Program:10:30 – Pietny akt pri príležitosti 77. výročia deportácie Židov z Komárna. Miesto ko-

nania: židovský cintorín, Ulička zlatého muža 1. Slávnostný príhovor prednesie budín-sky hlavný rabín dr. Tamás Verő, účinkuje hlavný kantor dr. Gergely Nógrádi.

Európsky deň židovskej kultúry – miesto konania: Menház, Eötvösova ulica 15.12:00 – Predsviatočné melódie v podaní hlavného kantora dr. Gergelya Nógrádiho12:30 – Myšlienky pred vysokými sviatkami – prednáška hlavného rabína dr. Ta-

mása Verő.13:00 – Odovzdanie cien Kehila.13:20 – Kóšer obed.14:00 – Prehliadka rekonštruovaného rituálneho kúpeľa mikve na adrese Eötvöso-

va ulica 9.

Účasť je bezplatná, ale podmienená registráciou do 20. augusta 2021 na adrese ki-le@menhaz.sk. Podujatie je dvojjazyčné, v slovenskom a maďarskom jazyku. Tlmočenieje zabezpečené.

Podujatie podporili: Mesto Komárno, Nitriansky samosprávny kraj, Fond na podporu kul-túry národnostných menšín, JHF, Správa Nadácie Gábora Bethlena a.s. �