Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Érmelléki VNP Kft

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Érmelléki VNP Kft.

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

„HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS” II. – A TÉRSÉG FÉNYRE DERÜL

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Érmelléki VNP Kft. – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 29 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 59%-a, 17 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 29 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 59%-a, 17 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Érmelléki VNP Kft. területe 22 települést foglal magába, melyek közül 7 város. A térség lakossága 87,621 fő, a városokban élő lakosok száma 47,239 főA(z) Érmelléki VNP Kft. területe 22 települést foglal magába, melyek közül 7 város. A térség lakossága 87,621 fő, a városokban élő lakosok száma 47,239 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

87,621

22

7

20

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Derecske 9,315 fő

8,058 fő

7,662 fő

7,309 fő

Nyíradony

Debrecen

Létavértes

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

1

0

0

3

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 23

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 29

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

24

Érmelléki VNP Kft. – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 2,108,290 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Érmelléki VNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 4 ▪ 2,108,290

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 3 ▪ 1,450,890

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 4 ▪ 2,099,236

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 4 ▪ 1,221,484

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 2 ▪ 409,852

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 4 ▪ 885,909

▪ Leader képzés ▪ 1 ▪ 200,000

▪ Leader rendezvény ▪ 2 ▪ 399,143

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 3 ▪ 500,000

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 1 ▪ 164,612

▪ Leader komplex projekt ▪ 1

▪ Leader tervek, tanulmányok ▪ 2 ▪ 288,000

6

Érmelléki VNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térség legjelentősebb problémája az alacsony népességmegtartó képesség, a szellemi tőke elvándorlása, amelynek elődleges oka a munkalehetőségek hiánya a térségben. Az önkormányzatokra jelentős terhet ró a szociális problémák kezelése. A szegénység igen súlyos társadalmi problémát jelent, különösen a roma lakosság körében. További probléma a halmozottan hátrányos helyzetű, szociálisan elesett rétegek kiáramlása a megyeszékhelyről a térségbe, akikre alacsony munkavégzési hajlandóság jellemző. A kedvezőtlenebb infrastrukturális adottsággal rendelkező települések nem tudnak versenybe szállni Debrecennel és a közeli nagyobb városokkal.

▪ • Mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar megteremtése, meglévő zöldség és gyümölcs termelői kapacitás kihasználására.

▪ • Termelői és értékesítői integráció kialakítása.

▪ • Alternatív földhasználati módok (pl. biogazdálkodás).

▪ • Megújuló erőforrások kiaknázása. ▪ • Piacorientált szakképzések beindítása.▪ • Turizmus fejlesztése, amelynek

vonzerejét a szellemi és kulturális örökség és a ligetes táj nyújtotta szabadidős tevékenységek jelentik.

▪ • Az elhelyezkedésből adódóan határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítása romániai partnerekkel, különös tekintettel a kereskedelmi és piaci kapcsolatokra.

▪ • Vállalkozásösztönző programok

7

A stratégia alapvető célja a térség legjelentősebb problémájának, a nagyarányú munkanélküliségnek a visszaszorítása, új munkahelyek megteremtésével és a munkaerő piaci versenyképességének növelésével. A vidéki térség adottságaira építve a foglalkoztatás bővítése az agrártermékek feldolgozásával, az alternatív mezőgazdasági módszerek elterjesztésével, kisipari termelés és szolgáltatások támogatásával lehetséges. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkajövedelemhez jutásának és integrációjának érdekében speciális képzési és foglalkoztatási programok indulnak. A térség kulturális és természeti értékeinek turisztikai hasznosítása a célpontokhoz kapcsolódó rendezvények szervezésével és létesítmények kialakításával történik meg. A kommunális infrastruktúra és az intézményhálózat nem megfelelő kiépítettsége szintén negatív irányban befolyásolja a lakosság életminőségét, ezért a stratégia nagy hangsúlyt fektet a közösségi infrastruktúra bővítésére és az alapvető hiányosságok megszűntetésére. A térség legjelentősebb környezeti problémája a települések kommunális szennyvízének és a felszíni vizeknek az elvezetése és kezelése, amelynek megoldása szintén fontos célja a stratégiának. Fontos szempont továbbá a értékeinek tudatosítása és együttes megjelenítése.

A stratégia alapvető célja a térség legjelentősebb problémájának, a nagyarányú munkanélküliségnek a visszaszorítása, új munkahelyek megteremtésével és a munkaerő piaci versenyképességének növelésével. A vidéki térség adottságaira építve a foglalkoztatás bővítése az agrártermékek feldolgozásával, az alternatív mezőgazdasági módszerek elterjesztésével, kisipari termelés és szolgáltatások támogatásával lehetséges. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkajövedelemhez jutásának és integrációjának érdekében speciális képzési és foglalkoztatási programok indulnak. A térség kulturális és természeti értékeinek turisztikai hasznosítása a célpontokhoz kapcsolódó rendezvények szervezésével és létesítmények kialakításával történik meg. A kommunális infrastruktúra és az intézményhálózat nem megfelelő kiépítettsége szintén negatív irányban befolyásolja a lakosság életminőségét, ezért a stratégia nagy hangsúlyt fektet a közösségi infrastruktúra bővítésére és az alapvető hiányosságok megszűntetésére. A térség legjelentősebb környezeti problémája a települések kommunális szennyvízének és a felszíni vizeknek az elvezetése és kezelése, amelynek megoldása szintén fontos célja a stratégiának. Fontos szempont továbbá a értékeinek tudatosítása és együttes megjelenítése.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Érmelléki VNP Kft. – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Az Érmelléki Helyi Vidékfejlesztési Közösséget három statisztikai kistérség 22 települése alkotja. Területe az ország keleti peremén a magyar-román határ mentén, Hajdú-Bihar megye keleti részén, Debrecen várost körül ölelve, 105 800 hektáron terül el. A közösség jól elkülöníthető három kistáj találkozásánál fekszik: a gyenge homoktalajú, ligetes Dél-Nyírség, a kedvezőbb termőképességű Érmellék (Erdőspuszták) valamint a zömében jó talajadottságokkal rendelkező Hajdúság találkozásánál. A népességszáma 87555 fő (2007.01.01). Települései – a fejlettebb városok kivételével – társadalmilag és gazdaságilag is hátrányos helyzetűek vagy elmaratottak. A térségen belül a kisebb lélekszámú, kevésbé fejlett falvak mellett nagyobb népességű vonzáskörzeti funkciókat ellátó települések is megtalálhatóak. A közösség legtávolabbi településeiről mintegy 50 perc alatt lehet eljutni Debrecenbe. A nagyváros közelsége gazdaságilag a közvetlenül Debrecen szomszédságában fekvő települések életében erőteljesebben érezteti hatását. Debrecen a térség gazdaságában, a foglalkoztatottságban és az oktatásban bír nagy jelentőséggel. A megye gazdasági teljesítményének túlnyomó része a megyeszékhelyen koncentrálódik, ugyanakkor öt centrumtelepülés – Hajdúhadház, Nyíradony, Vámospércs, Létavértes és Derecske – is alkalmassá válhat a lakossági igények szélesebb körű, színvonalas kielégítésére. A közösség települései társadalmi-gazdasági helyzetük, földrajzi fekvésük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók: A megyeszékhely agglomerációjához közel fekvő (Mikepércs, Bocskaikert, Sáránd, Sámsonkert) valamint a centrum települések: demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási mutatóival kiemelkednek a térség községei közül. Népességük a városból való kiköltözőkkel gyorsabban növekszik. A kiköltözők nagy része bizonytalan, halmozottan hátrányos helyzetű. A térség Debrecentől távolabb fekvő településeinek: közös jellemzője, hogy folyamatosan veszítve lakosságukból, bizonytalan jövedelemszerző lehetőségekkel rendelkeznek. Lakói között magas a tartós munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyre jogosultak aránya. A tartós munkanélküliség okozója részben az alulképzettség, az érintettek között magas a roma népesség aránya.

Az Érmelléki Helyi Vidékfejlesztési Közösséget három statisztikai kistérség 22 települése alkotja. Területe az ország keleti peremén a magyar-román határ mentén, Hajdú-Bihar megye keleti részén, Debrecen várost körül ölelve, 105 800 hektáron terül el. A közösség jól elkülöníthető három kistáj találkozásánál fekszik: a gyenge homoktalajú, ligetes Dél-Nyírség, a kedvezőbb termőképességű Érmellék (Erdőspuszták) valamint a zömében jó talajadottságokkal rendelkező Hajdúság találkozásánál. A népességszáma 87555 fő (2007.01.01). Települései – a fejlettebb városok kivételével – társadalmilag és gazdaságilag is hátrányos helyzetűek vagy elmaratottak. A térségen belül a kisebb lélekszámú, kevésbé fejlett falvak mellett nagyobb népességű vonzáskörzeti funkciókat ellátó települések is megtalálhatóak. A közösség legtávolabbi településeiről mintegy 50 perc alatt lehet eljutni Debrecenbe. A nagyváros közelsége gazdaságilag a közvetlenül Debrecen szomszédságában fekvő települések életében erőteljesebben érezteti hatását. Debrecen a térség gazdaságában, a foglalkoztatottságban és az oktatásban bír nagy jelentőséggel. A megye gazdasági teljesítményének túlnyomó része a megyeszékhelyen koncentrálódik, ugyanakkor öt centrumtelepülés – Hajdúhadház, Nyíradony, Vámospércs, Létavértes és Derecske – is alkalmassá válhat a lakossági igények szélesebb körű, színvonalas kielégítésére. A közösség települései társadalmi-gazdasági helyzetük, földrajzi fekvésük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók: A megyeszékhely agglomerációjához közel fekvő (Mikepércs, Bocskaikert, Sáránd, Sámsonkert) valamint a centrum települések: demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási mutatóival kiemelkednek a térség községei közül. Népességük a városból való kiköltözőkkel gyorsabban növekszik. A kiköltözők nagy része bizonytalan, halmozottan hátrányos helyzetű. A térség Debrecentől távolabb fekvő településeinek: közös jellemzője, hogy folyamatosan veszítve lakosságukból, bizonytalan jövedelemszerző lehetőségekkel rendelkeznek. Lakói között magas a tartós munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyre jogosultak aránya. A tartós munkanélküliség okozója részben az alulképzettség, az érintettek között magas a roma népesség aránya.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A kis településekre a legkedvezőtlenebb adottságok, valamint alacsonyabb életminőség jellemző (Kokad, Álmosd, Bagamér, Fülöp, Konyár, Sáránd). Hajdú-Bihar megye térszerkezeti erővonalától távolabbra eső nagyobb települések (Nyírábrány, Nyíracsád, Monostorpályi, Hajdúbagos) kedvezőtlen helyzetbe vannak.A térség legfőbb természeti erőforrásnak a termőföld tekinthető. Az erre alapozott tradicionális mezőgazdasági termelés és az ehhez szorosan kötődő hagyományos vidéki életforma máig meghatározza a térség arculatát. Emellett nagy múltra tekint vissza a klasszikus, kifejezetten erre a területre jellemző kézműipar (fafaragás, kosárfonás stb.).A népzenei és népművészeti hagyományok őrzésének szinte minden településen nagy hagyományai vannak. A térségi identitás sok település esetében ösztönzésre támogatásra szorul, de alapvetően erős.

A kis településekre a legkedvezőtlenebb adottságok, valamint alacsonyabb életminőség jellemző (Kokad, Álmosd, Bagamér, Fülöp, Konyár, Sáránd). Hajdú-Bihar megye térszerkezeti erővonalától távolabbra eső nagyobb települések (Nyírábrány, Nyíracsád, Monostorpályi, Hajdúbagos) kedvezőtlen helyzetbe vannak.A térség legfőbb természeti erőforrásnak a termőföld tekinthető. Az erre alapozott tradicionális mezőgazdasági termelés és az ehhez szorosan kötődő hagyományos vidéki életforma máig meghatározza a térség arculatát. Emellett nagy múltra tekint vissza a klasszikus, kifejezetten erre a területre jellemző kézműipar (fafaragás, kosárfonás stb.).A népzenei és népművészeti hagyományok őrzésének szinte minden településen nagy hagyományai vannak. A térségi identitás sok település esetében ösztönzésre támogatásra szorul, de alapvetően erős.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A közösség területén, az országos védettséget élvező területek arány relatíve magas (Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, NATURA 2000). Nagy számban fordulnak elő védett növény- (kocsányos tölgy, ostorfa, magyar nőszirom stb.) és állatfajok (földikutya, szürke gém, vörösnyakú vöcsök stb.). A tájvédelmi körzet kulturális értékei szintén jelentősek: a területen húzódik az a földsánc-rendszer, amit a 3. század környékén építettek az itt élő szarmata törzsek. Nyíracsádon az Árpád-kori templom, Monostorpályiban a Tubus magtárak jelentenek értékes látnivalót. A legfontosabb természeti erőforrásnak tekinthető termőföld a térség területén nagy heterogenitást mutat (homok-, barnaerdő-, réti-, szikes talajok). A gyenge, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homoktalajok éppúgy megtalálhatóak a térségben, mint a magas aranykorona értékkel bíró réti csernozjomok. A termesztett szántóföldi és kertészeti kultúrák közül számos tájjellegű „hungarikum” fordul elő (zeller, torma, málna), emellett a főbb termesztett növények a kukorica, búza, árpa, burgonya, dohány, kertészeti termékek közül a káposzta, paprika, dinnye, alma, meggy, ribizli, eper, cseresznye, őszibarack, szőlő. A térség területén a klimatikus (mérsékelten-meleg száraz) és domborzati adottságok nagy eltérést mutatnak, az öntözés lehetőségei korlátozottak. A keleti területek a Berettyó–Sebes-Körös belvízi öblözetben helyezkednek el, a nyírségi területekről eredő Kati-ér, Nagy-ér és a Kálló, elsősorban belvíz elvezető funkciót töltenek be. Az I-II. Főfolyások leginkább a Debrecenhez tartozó jóléti és halastavak vízellátását szolgálják. Az térség erdősültsége jelenleg is igen magas, az országos átlag feletti, (Erdőspuszták), várhatóan tovább emelkedik a gyenge minőségű mezőgazdasági területek szántóföldi termelésből való kivonásával, erdősítésével. Jellemző fafajták: tölgy, fenyő és akác. A kistáj legnagyobb összefüggő erdőterülete a Nyíracsád és Nyíradony között található Gúthi- erdő, mely tovább folytatódik a halápi, vámospércsi, bagaméri akácerdőkkel, melyek nem csak erdőgazdálkodási szempontból fontosak, hanem turisztikai lehetőségeket is rejtenek. A térség, környezeti állapota jónak mondható. Levegőminőségi szempontból a térség területe az I. kategóriába tartozik, a levegőminőség nem kifogásolható. A kommunális szilárdhulladék összegyűjtése, elhelyezése megoldott.

A közösség területén, az országos védettséget élvező területek arány relatíve magas (Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, NATURA 2000). Nagy számban fordulnak elő védett növény- (kocsányos tölgy, ostorfa, magyar nőszirom stb.) és állatfajok (földikutya, szürke gém, vörösnyakú vöcsök stb.). A tájvédelmi körzet kulturális értékei szintén jelentősek: a területen húzódik az a földsánc-rendszer, amit a 3. század környékén építettek az itt élő szarmata törzsek. Nyíracsádon az Árpád-kori templom, Monostorpályiban a Tubus magtárak jelentenek értékes látnivalót. A legfontosabb természeti erőforrásnak tekinthető termőföld a térség területén nagy heterogenitást mutat (homok-, barnaerdő-, réti-, szikes talajok). A gyenge, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homoktalajok éppúgy megtalálhatóak a térségben, mint a magas aranykorona értékkel bíró réti csernozjomok. A termesztett szántóföldi és kertészeti kultúrák közül számos tájjellegű „hungarikum” fordul elő (zeller, torma, málna), emellett a főbb termesztett növények a kukorica, búza, árpa, burgonya, dohány, kertészeti termékek közül a káposzta, paprika, dinnye, alma, meggy, ribizli, eper, cseresznye, őszibarack, szőlő. A térség területén a klimatikus (mérsékelten-meleg száraz) és domborzati adottságok nagy eltérést mutatnak, az öntözés lehetőségei korlátozottak. A keleti területek a Berettyó–Sebes-Körös belvízi öblözetben helyezkednek el, a nyírségi területekről eredő Kati-ér, Nagy-ér és a Kálló, elsősorban belvíz elvezető funkciót töltenek be. Az I-II. Főfolyások leginkább a Debrecenhez tartozó jóléti és halastavak vízellátását szolgálják. Az térség erdősültsége jelenleg is igen magas, az országos átlag feletti, (Erdőspuszták), várhatóan tovább emelkedik a gyenge minőségű mezőgazdasági területek szántóföldi termelésből való kivonásával, erdősítésével. Jellemző fafajták: tölgy, fenyő és akác. A kistáj legnagyobb összefüggő erdőterülete a Nyíracsád és Nyíradony között található Gúthi- erdő, mely tovább folytatódik a halápi, vámospércsi, bagaméri akácerdőkkel, melyek nem csak erdőgazdálkodási szempontból fontosak, hanem turisztikai lehetőségeket is rejtenek. A térség, környezeti állapota jónak mondható. Levegőminőségi szempontból a térség területe az I. kategóriába tartozik, a levegőminőség nem kifogásolható. A kommunális szilárdhulladék összegyűjtése, elhelyezése megoldott.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Az ipari és mezőgazdasági jellegű veszélyes hulladékok kezelésének és újrahasznosításának problémája megoldatlan jelenleg. Ez tényleges és potenciális szennyező forrást jelent. Emellett a zömében hátrányos helyzetű, gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, települések alacsony infrastrukturális ellátottsága (korszerű szennyvízelvezetés, kezelés hiánya) jelentős környezeti terhelést indukál. Környezetvédelmi szempontból további súlyos gondot jelentenek a lepusztult állapotban lévő települési kommunális hulladéklerakó telepek. Alapvető probléma, hogy környezetvédelmi szempontból feltáratlan a térség. A környezetvédelem helyi társadalmi szintű modelljei, a környezettudatos magatartásformák még nem alakultak ki.

Az ipari és mezőgazdasági jellegű veszélyes hulladékok kezelésének és újrahasznosításának problémája megoldatlan jelenleg. Ez tényleges és potenciális szennyező forrást jelent. Emellett a zömében hátrányos helyzetű, gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, települések alacsony infrastrukturális ellátottsága (korszerű szennyvízelvezetés, kezelés hiánya) jelentős környezeti terhelést indukál. Környezetvédelmi szempontból további súlyos gondot jelentenek a lepusztult állapotban lévő települési kommunális hulladéklerakó telepek. Alapvető probléma, hogy környezetvédelmi szempontból feltáratlan a térség. A környezetvédelem helyi társadalmi szintű modelljei, a környezettudatos magatartásformák még nem alakultak ki.


A térség környezeti állapota 2/2

13

ÁLMOSD: A határ mellett fekvő település elérhetősége kedvezőtlen, lakosságmegtartó képessége gyenge. A munkanélküliségi ráta közel 20%, alacsony a vállalkozói aktivitás. A helyi erőforrások kihasználtsága rossz, különösen a termőhelyi adottságok tekintetében (zöldség és gyümölcs ágazat) esetében. A mezőgazdasági termékek értékesítése alacsony feldolgozottsági szinten történik.BAGAMÉR: A település megközelíthetősége a határ menti fekvés és a rossz minőségű, kiépítetlen utak miatt igen kedvezőtlen. A munkanálküliségi ráta az országos átlag háromszorosát éri el, a helyi gazdasági szereplők foglalkoztatási ereje csekély. A kommunális infrastruktúra (pl. szennyvízhálózat), és az alapfokú oktatási intézmények kiépültsége nem megfelelő (új óvodaépület hiánya).BOCSKAIKERT: Magas a munkanélküliek száma, kevés a helyi munkalehetőség. Az ipartelepítésre kijelölt terület még nem teljesen alkalmas vállalkozások fogadására, az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A településen keretül haladó 4.sz. főút nagy környezeti terhelést jelent a település számára. Az közművek kiépítettsége nem megfelelő, közösségi terek hiánya.DERECSKE: A munkanélküliségi ráta 1,7-szeresen haladja meg az országos átlagot, különösen magas a roma lakosság körében. Infrastrukturális hiányosságok. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége nem megfelelő, a szennyvíztisztító telep kapacitása nem elégíti ki a hálózatfejlesztés igényeit. A belterületi utak állapota leromlott.FÜLÖP: A munkanélküliségi ráta több mint kétszeresen haladja meg az országos átlagot. A kedvezőtlen térszerkezeti pozícióban elhelyezkedő település elérhetősége rossz, a kommunális infrastruktúra elavult. A helyi vállalkozói aktivitás és a külső beruházók száma egyaránt alacsony. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, mely alacsony hatékonyságú.HAJDÚBAGOS: Helyi munkalehetőségek hiányoznak. Az ingázók magas száma miatt nagy az elvándorlás veszélye nagyon nagy. Az utak rossz állapota miatt a közlekedési feltételek kedvezőtlenül befolyásolják a település megítélését, csökkentik a vállalkozási és befektetői kedvet.

ÁLMOSD: A határ mellett fekvő település elérhetősége kedvezőtlen, lakosságmegtartó képessége gyenge. A munkanélküliségi ráta közel 20%, alacsony a vállalkozói aktivitás. A helyi erőforrások kihasználtsága rossz, különösen a termőhelyi adottságok tekintetében (zöldség és gyümölcs ágazat) esetében. A mezőgazdasági termékek értékesítése alacsony feldolgozottsági szinten történik.BAGAMÉR: A település megközelíthetősége a határ menti fekvés és a rossz minőségű, kiépítetlen utak miatt igen kedvezőtlen. A munkanálküliségi ráta az országos átlag háromszorosát éri el, a helyi gazdasági szereplők foglalkoztatási ereje csekély. A kommunális infrastruktúra (pl. szennyvízhálózat), és az alapfokú oktatási intézmények kiépültsége nem megfelelő (új óvodaépület hiánya).BOCSKAIKERT: Magas a munkanélküliek száma, kevés a helyi munkalehetőség. Az ipartelepítésre kijelölt terület még nem teljesen alkalmas vállalkozások fogadására, az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A településen keretül haladó 4.sz. főút nagy környezeti terhelést jelent a település számára. Az közművek kiépítettsége nem megfelelő, közösségi terek hiánya.DERECSKE: A munkanélküliségi ráta 1,7-szeresen haladja meg az országos átlagot, különösen magas a roma lakosság körében. Infrastrukturális hiányosságok. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége nem megfelelő, a szennyvíztisztító telep kapacitása nem elégíti ki a hálózatfejlesztés igényeit. A belterületi utak állapota leromlott.FÜLÖP: A munkanélküliségi ráta több mint kétszeresen haladja meg az országos átlagot. A kedvezőtlen térszerkezeti pozícióban elhelyezkedő település elérhetősége rossz, a kommunális infrastruktúra elavult. A helyi vállalkozói aktivitás és a külső beruházók száma egyaránt alacsony. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, mely alacsony hatékonyságú.HAJDÚBAGOS: Helyi munkalehetőségek hiányoznak. Az ingázók magas száma miatt nagy az elvándorlás veszélye nagyon nagy. Az utak rossz állapota miatt a közlekedési feltételek kedvezőtlenül befolyásolják a település megítélését, csökkentik a vállalkozási és befektetői kedvet.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

HAJDÚSÁMSON: A legnagyobb problémák a külterület vonatkozásában jelentkeznek: Nincsenek rendezett területviszonyok, járható utak, csapadékvíz elvezetés nem megoldott, közmű hiánya, iskolai ellátás színvonala nem megfelelő, közvilágítás, ivóvízellátás részleges. Orvosi ellátás, rendelő, gyógyszertár, posta és egyéb szolgáltatások csak a belterületen érhetők el, holott a külterületi részeken külön-külön is jelentős igény mutatkozik. HOSSZÚPÁLYI: A munkanélküliségi ráta közel kétszeresen haladja meg az országos átlagot. Magas az ingázók aránya a helyi munkalehetőségek száma relatíve csekély. Magas a roma lakosság aránya, akik összességében kedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi mutatókkal jellemezhetők. Kedvezőtlen természeti adottságok (aszályveszély stb.) miatt a gazdálkodási lehetőségek rosszak.KOKAD: A település távol fekszik a jelentősebb városközponttoktól. A helyi munkalehetőségek száma alacsony, ami összefüggésben van a népesség alacso

HAJDÚSÁMSON: A legnagyobb problémák a külterület vonatkozásában jelentkeznek: Nincsenek rendezett területviszonyok, járható utak, csapadékvíz elvezetés nem megoldott, közmű hiánya, iskolai ellátás színvonala nem megfelelő, közvilágítás, ivóvízellátás részleges. Orvosi ellátás, rendelő, gyógyszertár, posta és egyéb szolgáltatások csak a belterületen érhetők el, holott a külterületi részeken külön-külön is jelentős igény mutatkozik. HOSSZÚPÁLYI: A munkanélküliségi ráta közel kétszeresen haladja meg az országos átlagot. Magas az ingázók aránya a helyi munkalehetőségek száma relatíve csekély. Magas a roma lakosság aránya, akik összességében kedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi mutatókkal jellemezhetők. Kedvezőtlen természeti adottságok (aszályveszély stb.) miatt a gazdálkodási lehetőségek rosszak.KOKAD: A település távol fekszik a jelentősebb városközponttoktól. A helyi munkalehetőségek száma alacsony, ami összefüggésben van a népesség alacso


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

9%

8%

26%

5%

7%

18%

9%

0%

14%

3%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,112

6,163

1,511

3,184

566

1,894

233

804

621

5,544

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

9%

27%

14%

2%

8%

4%

3%

24%

7%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.8%, ami 3.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.8%

▪ Változás 2003-hoz képest 3.6 százalékpont

20

Az akcióterület településeinek és a térség egészének együttesen is a legjelentősebb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje, a nagyarányú munkanélküliség. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. januári adatai alapján elmondható, hogy Hajdú-Biharban a Derecske-Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségekben a legalacsonyabb az aktivitási ráta, nem éri el az 50%-ot, a 15–64 éves korosztály körében, s több mint öt százalékponttal marad el a megyei átlagtól. A rendszerváltást követően a helyi foglalkoztatók megszűntével tömegesen kerültek ki a munkaerőpiacról, váltak munkanélkülivé, vagy inaktív keresővé. A foglalkoztatási rátát tekintve Hajdú-Bihar megyében a Hajdúhadházi kistérség rendelkezik a legrosszabb mutatóval (40,6%), ami közel 10 százalékponttal marad el a megyei átlagtól, a második legrosszabb pozíciót pedig a Derecske-Létavértesi kistérség foglalja el. A KSH munkaerő felmérései és az ÁFSZ nyilvántartása alapján képzett összevont munkanélküliségi ráta értéke a Hajdúhadházi kistérségben kiemelkedően magas (17,35%, szemben a megyei 9,5%-kal), míg a Derecske-Létavértesi kistérség kedvezőbb helyzetben van (11,65%), azonban még mindig a megyei átlag felett. Az akciócsoport területének déli részét elfoglaló kistérségben a fentiekből következően az inaktivitás mértéke sokkal magasabb megyei átlagnál, ami maga után vonja azt, hogy magas a különböző szociális juttatásokból élők aránya.A térségen belül igen komoly területi különbségek figyelhetők meg, elsősorban annak megfelelően, hogy az egyes települések mekkora távolságra helyezkednek el a megyeszékhelytől. A Debrecennel jó összeköttetésben lévő településeken az ingázás révén több munkahely válik elérhetővé, még ha helyben alacsony is a lehetőségek száma. A legkedvezőtlenebb pozícióban elhelyezkedő településeken már-már kritikus szintre emelkedett a munkanélküliség szintje. A regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok alapján a térségi munkanélküliségi mutató értéke (Debrecen nélkül) kétszeresen haladja meg az országos átlagot, miközben az 1,75 feletti mutatóval rendelkező települések munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek. Nem tartozik ebből a szempontból a hátrányos helyzetű kategóriába Bocskaikert, Derecske, Hajdúbagos, Kokad, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd, azonban ezeken a településeken is legalább 25%-kal haladja a munkanélküliségi mutató értéke az országos átlagot.

Az akcióterület településeinek és a térség egészének együttesen is a legjelentősebb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje, a nagyarányú munkanélküliség. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. januári adatai alapján elmondható, hogy Hajdú-Biharban a Derecske-Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségekben a legalacsonyabb az aktivitási ráta, nem éri el az 50%-ot, a 15–64 éves korosztály körében, s több mint öt százalékponttal marad el a megyei átlagtól. A rendszerváltást követően a helyi foglalkoztatók megszűntével tömegesen kerültek ki a munkaerőpiacról, váltak munkanélkülivé, vagy inaktív keresővé. A foglalkoztatási rátát tekintve Hajdú-Bihar megyében a Hajdúhadházi kistérség rendelkezik a legrosszabb mutatóval (40,6%), ami közel 10 százalékponttal marad el a megyei átlagtól, a második legrosszabb pozíciót pedig a Derecske-Létavértesi kistérség foglalja el. A KSH munkaerő felmérései és az ÁFSZ nyilvántartása alapján képzett összevont munkanélküliségi ráta értéke a Hajdúhadházi kistérségben kiemelkedően magas (17,35%, szemben a megyei 9,5%-kal), míg a Derecske-Létavértesi kistérség kedvezőbb helyzetben van (11,65%), azonban még mindig a megyei átlag felett. Az akciócsoport területének déli részét elfoglaló kistérségben a fentiekből következően az inaktivitás mértéke sokkal magasabb megyei átlagnál, ami maga után vonja azt, hogy magas a különböző szociális juttatásokból élők aránya.A térségen belül igen komoly területi különbségek figyelhetők meg, elsősorban annak megfelelően, hogy az egyes települések mekkora távolságra helyezkednek el a megyeszékhelytől. A Debrecennel jó összeköttetésben lévő településeken az ingázás révén több munkahely válik elérhetővé, még ha helyben alacsony is a lehetőségek száma. A legkedvezőtlenebb pozícióban elhelyezkedő településeken már-már kritikus szintre emelkedett a munkanélküliség szintje. A regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok alapján a térségi munkanélküliségi mutató értéke (Debrecen nélkül) kétszeresen haladja meg az országos átlagot, miközben az 1,75 feletti mutatóval rendelkező települések munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek. Nem tartozik ebből a szempontból a hátrányos helyzetű kategóriába Bocskaikert, Derecske, Hajdúbagos, Kokad, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd, azonban ezeken a településeken is legalább 25%-kal haladja a munkanélküliségi mutató értéke az országos átlagot.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

A különösen kedvezőtlen helyzetben lévő települések közé tartozik Bagamér (2,96), Nyíracsád (3,21) és Újláta (4,04) az országos mutató többszörösét elérve. E településeken kifejezetten magas a tartósan munkanélküliek és piacképes szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, amely tovább súlyosbítja a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetet. A legalább egy éve regiszterben szereplők aránya az egész térséget tekintve több mint hét százalékponttal haladja meg az országos átlagot.

A különösen kedvezőtlen helyzetben lévő települések közé tartozik Bagamér (2,96), Nyíracsád (3,21) és Újláta (4,04) az országos mutató többszörösét elérve. E településeken kifejezetten magas a tartósan munkanélküliek és piacképes szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, amely tovább súlyosbítja a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetet. A legalább egy éve regiszterben szereplők aránya az egész térséget tekintve több mint hét százalékponttal haladja meg az országos átlagot.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Debrecen székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

9 db

9 db

11,460 fő

51%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 51%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás



▪ Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok


Fogl. száma (fő)

▪ 1,997

▪ 1,825

▪ 1,399

▪ 1,375

▪ 1,205

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Debrecen

▪ Debrecen

▪ Debrecen

▪ Debrecen

▪ Debrecen

Főtevékenység

▪ 2442 Gyógyszerkészítmény gyártása

▪ 4022 Gázelosztás, -kereskedelem

▪ 1551 Tejtermék gyártása

▪ 6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás

▪ 4013 Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem

Név

▪ TEVA Gyógyszergyár Zrt.

▪ TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.

▪ FRIESLAND Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt.

▪ Hajdú Volán Zrt.

▪ E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 1,046

▪ 1,000

▪ 587

▪ 576

▪ 450

▪ Debrecen

▪ Debrecen

▪ Debrecen

▪ Téglás

▪ Debrecen

▪ 2914 Csapágy, erőátviteli elem gyártása

▪ 3210 Elektronikai alkatrész gyártása

▪ 1513 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

▪ 2971 Háztartási villamos készülék gyártása

▪ 1513 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ FAG Magyarország Ipari Kft.

Név

▪ Debreceni Hús Zrt.

▪ Hajdú Hajdúsági Ipari Zrt.

▪ DEKO-FOOD Konzerv- és hűtőipari Zrt.

▪ National Instruments Europe Software és Hardware Gyártó Kft.

6

7

8

9

10

25

A vállalkozások száma a megyén belül az akcióterületen a legalacsonyabb, ezer lakosra mindössze 37 vállalkozás jut. A vállalkozások nagy része csak 1-2 főt foglalkoztató egyéni vállalkozás, vagy betéti társaság, kisebb részt tesznek ki az átlagban 20-30 főt foglalkoztató társas vállalkozások (többségében kft-k), s mindössze egy vállalat (Hajdúsági Iparművek) van, amelyik 500 főnél több embert foglalkoztat.A korábbi centralizált fejlesztések egyértelműen hozzájárultak a megyén belüli különbségek felerősödéséhez, amely a térséget alkotó településeken is érzékelhetők. A foglalkoztatottak igen jelentős része a térségen kívül, túlnyomó többségben a megyeszékhelyen vállal munkát. Bár érezhető bizonyos területeken a társadalmi-gazdasági lemaradás, az utóbbi évtizedben az akcióterületen is folyamatosan nőtt a kis- és közepes-, valamint az egyéni vállalkozások száma. A legkedvezőbb helyzetben a vállalkozói aktivitás szempontjából is a Debrecen szomszédságában elhelyezkedő, a szuburbanizációs folyamatok által érintett települések vannak. A vállalkozás-sűrűség Bocskaikert esetében a legmagasabb, több mint kétszerese a második helyet elfoglaló Nyíradonynak. A megyeszékhelytől távolabb elhelyezkedő községek nagyon gyenge vállalkozói aktivitást mutatnak (különösen Fülöp, Újléta és Kokad esetében), kivéve Bagamér mutatói átlag felettiek. Jellemző, hogy a legkisebb vállalkozásszámmal rendelkező településeken a legmagasabb csekély tőkeerővel rendelkező egyéni vállalkozások részaránya.A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái:• A térségekben található vállalkozások tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz való jutásuk nehéz.• A vállalkozók nagy része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer. • A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére.• A vállalkozók nagy részének hiányosak a szakmai, piaci ismeretei és készségei, jellemző az ösztönösség, • A térségben élők számára megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés,• A térségben élő vállalkozók nem járatosak a pályázatkészítésében,• A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni.

A vállalkozások száma a megyén belül az akcióterületen a legalacsonyabb, ezer lakosra mindössze 37 vállalkozás jut. A vállalkozások nagy része csak 1-2 főt foglalkoztató egyéni vállalkozás, vagy betéti társaság, kisebb részt tesznek ki az átlagban 20-30 főt foglalkoztató társas vállalkozások (többségében kft-k), s mindössze egy vállalat (Hajdúsági Iparművek) van, amelyik 500 főnél több embert foglalkoztat.A korábbi centralizált fejlesztések egyértelműen hozzájárultak a megyén belüli különbségek felerősödéséhez, amely a térséget alkotó településeken is érzékelhetők. A foglalkoztatottak igen jelentős része a térségen kívül, túlnyomó többségben a megyeszékhelyen vállal munkát. Bár érezhető bizonyos területeken a társadalmi-gazdasági lemaradás, az utóbbi évtizedben az akcióterületen is folyamatosan nőtt a kis- és közepes-, valamint az egyéni vállalkozások száma. A legkedvezőbb helyzetben a vállalkozói aktivitás szempontjából is a Debrecen szomszédságában elhelyezkedő, a szuburbanizációs folyamatok által érintett települések vannak. A vállalkozás-sűrűség Bocskaikert esetében a legmagasabb, több mint kétszerese a második helyet elfoglaló Nyíradonynak. A megyeszékhelytől távolabb elhelyezkedő községek nagyon gyenge vállalkozói aktivitást mutatnak (különösen Fülöp, Újléta és Kokad esetében), kivéve Bagamér mutatói átlag felettiek. Jellemző, hogy a legkisebb vállalkozásszámmal rendelkező településeken a legmagasabb csekély tőkeerővel rendelkező egyéni vállalkozások részaránya.A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái:• A térségekben található vállalkozások tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz való jutásuk nehéz.• A vállalkozók nagy része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer. • A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére.• A vállalkozók nagy részének hiányosak a szakmai, piaci ismeretei és készségei, jellemző az ösztönösség, • A térségben élők számára megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés,• A térségben élő vállalkozók nem járatosak a pályázatkészítésében,• A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni.Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

• Az innovációs képesség alacsony vagy nincs hatékonyan kihasználva, az előállított termékek és szolgáltatások kevés hozzáadott értéket tartalmaznak.

• Az innovációs képesség alacsony vagy nincs hatékonyan kihasználva, az előállított termékek és szolgáltatások kevés hozzáadott értéket tartalmaznak.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 20

Vallással kapcsolatos tevékenység 11

Sporttal kapcsolatos tevékenység 36

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

45

Oktatással kapcsolatos tevékenység 39

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

3

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

11

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

27

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

10

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

5

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

33

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

9

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

17

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

13

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

1

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

15

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A térségben a debreceni és a hajdúhadházi (nem jogosult települések) szervezeteket is beleértve összesen 298 civil szervezet tevékenykedik. Elmondható, hogy a megyeszékhely és a kistérségi központ jelentősebb civil szervezeteinek tevékenysége az akcióterület jelentős részére is kiterjed. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő, sport szervezetek működnek. Jól működő civil szervezetek hiányában a közösségi kapcsolatok elsorvadnak, az értelmiség és a fiatalok elvándorolnak. A fenti problémák megoldására lehetőség településenként egy információs iroda, programközpont létrehozása, amelyekkel a települések népességmegtartó erejét fokozni lehet. A térség jövőjében a civil szféra megerősítése és támogatása stratégiai fontosságú feladat.A térség kiemelt tevékenységet végző szervezetei:A 2004-ben megalakult Érmelléki Iskolaszövetség célja az óvodai és általános iskolai szakmai munka koordinálása, a tanulók számára tanulmányi való versenyek szervezése, tehetséggondozás, valamint a pedagógusok szakmai továbbképzése. A szervezet keretein belül 18 szakmai munkaközösség dolgozik, a bevont tanárok száma meghaladja a 250 főt. A szövetség szorosan együttműködik a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézettel, akik a szakmai felügyeletet látják el a törvényileg meghatározott keretek között.A Lendület Egyesület 2003 októberében alakult, fő tevékenysége a hátrányos társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése. Eddig sikerrel szervezett az egyesület öt természetjáró- és egy roma olvasótábort. Az ifjúsági rendezvényeknél rendszeres támogató és szervező.A hajdúhadházi Fiksz Pont Egyesület az elmúlt években számos tématerületen valósított meg programokat,a melyek keretében elősegítették a lakosság internethez való hozzáférését, a civil társadalom szerveződését, a helyi hagyományok felelevenítését, hátrányos helyzetű fiatalok táboroztatását, továbbá szociális szakembergárda kialakítását a térségben.Ligetalja Gúth Idegenforgalmi Egyesület: Nyíracsádon évek óta kiemelt jelentőséggel működő egyesületnek is köszönhetően a falu a térség idegenforgalmi központja. Az egyesület integráló szerepet tölt be a többi település turizmusában, biztosítva az összefogást, együttműködést.

A térségben a debreceni és a hajdúhadházi (nem jogosult települések) szervezeteket is beleértve összesen 298 civil szervezet tevékenykedik. Elmondható, hogy a megyeszékhely és a kistérségi központ jelentősebb civil szervezeteinek tevékenysége az akcióterület jelentős részére is kiterjed. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő, sport szervezetek működnek. Jól működő civil szervezetek hiányában a közösségi kapcsolatok elsorvadnak, az értelmiség és a fiatalok elvándorolnak. A fenti problémák megoldására lehetőség településenként egy információs iroda, programközpont létrehozása, amelyekkel a települések népességmegtartó erejét fokozni lehet. A térség jövőjében a civil szféra megerősítése és támogatása stratégiai fontosságú feladat.A térség kiemelt tevékenységet végző szervezetei:A 2004-ben megalakult Érmelléki Iskolaszövetség célja az óvodai és általános iskolai szakmai munka koordinálása, a tanulók számára tanulmányi való versenyek szervezése, tehetséggondozás, valamint a pedagógusok szakmai továbbképzése. A szervezet keretein belül 18 szakmai munkaközösség dolgozik, a bevont tanárok száma meghaladja a 250 főt. A szövetség szorosan együttműködik a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézettel, akik a szakmai felügyeletet látják el a törvényileg meghatározott keretek között.A Lendület Egyesület 2003 októberében alakult, fő tevékenysége a hátrányos társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése. Eddig sikerrel szervezett az egyesület öt természetjáró- és egy roma olvasótábort. Az ifjúsági rendezvényeknél rendszeres támogató és szervező.A hajdúhadházi Fiksz Pont Egyesület az elmúlt években számos tématerületen valósított meg programokat,a melyek keretében elősegítették a lakosság internethez való hozzáférését, a civil társadalom szerveződését, a helyi hagyományok felelevenítését, hátrányos helyzetű fiatalok táboroztatását, továbbá szociális szakembergárda kialakítását a térségben.Ligetalja Gúth Idegenforgalmi Egyesület: Nyíracsádon évek óta kiemelt jelentőséggel működő egyesületnek is köszönhetően a falu a térség idegenforgalmi központja. Az egyesület integráló szerepet tölt be a többi település turizmusában, biztosítva az összefogást, együttműködést.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

A Roma Esélyegyenlőség az Uniós Csatlakozásért Egyesület egy fiatalnak mondható szervezet, mely székhely szerint Nyíradonyban jött létre. Célja hogy programjaikkal minden területen olyan lehetőséget teremtsenek a megyében élő romák és hátrányos helyzetűek számára, amivel élethelyzetük javul, illetve hosszútávon emelkedő tendenciát mutat.A Szociális Igazságosságért a Roma Foglakoztatással (SZIROM) Alapítvány legfontosabb feladatának olyan projektek kidolgozását és lebonyolítását tekinti, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság foglakoztatásával, kapcsolódó képzések, programok szervezésével, egyszerre segíti a romák felzárkózását és integrációját. Célja továbbá a roma hagyományok, mesterségek, a roma kultúra megőrzése, ápolása és a hagyományos mesterségek újraélesztése.

A Roma Esélyegyenlőség az Uniós Csatlakozásért Egyesület egy fiatalnak mondható szervezet, mely székhely szerint Nyíradonyban jött létre. Célja hogy programjaikkal minden területen olyan lehetőséget teremtsenek a megyében élő romák és hátrányos helyzetűek számára, amivel élethelyzetük javul, illetve hosszútávon emelkedő tendenciát mutat.A Szociális Igazságosságért a Roma Foglakoztatással (SZIROM) Alapítvány legfontosabb feladatának olyan projektek kidolgozását és lebonyolítását tekinti, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság foglakoztatásával, kapcsolódó képzések, programok szervezésével, egyszerre segíti a romák felzárkózását és integrációját. Célja továbbá a roma hagyományok, mesterségek, a roma kultúra megőrzése, ápolása és a hagyományos mesterségek újraélesztése.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,394 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,394 fővel nőtt▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

86,227 86,638 87,106 87,596 87,621

411 467 490 25


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

4%

63%

17%

12%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

12%

5%

1%

3%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

14%

31%

8%

4%

18%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A közösség 22 települést foglal magában. Kokad kivételével a térség valamennyi településének népességszáma meghaladja az 1000 főt. A hat várost és 15 községet, valamint Debrecen külterületét felölelő térség 87 555 fős lakónépességének mintegy fele lakik városi jogállású településen. A térség átlagos népsűrűségi értéke 80,39 fő/km², amely kevéssel marad el Hajdú-Bihar megye 88 fő/km²-es és az Észak-Alföld 86 fő/km²-es átlagos népsűrűségi értékétől.Az akciócsoport területén az elmúlt fél évszázad népességcsökkenő tendenciája az elmúlt években megállt, a lakónépesség száma a térség településeinek többségében az utóbbi években kis mértékben növekedett. A növekedés a települések egy részének fiatalos korstruktúrája mellett a Debrecenből kiáramló népességnek is köszönhető, a szuburbanizációs folyamat különösen jól megfigyelhető Hajdúsámson, Mikepércs és Hosszúpályi esetében. A természetes szaporodás egyenlege a térség egészében negatív, a népességszámmal összevetve jelentős többlet Bagamérban és Újlétán jelentkezik.A közösség népességének körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). A korösszetétel tekintetében a közösség területén 4,5 százalékkal magasabb a fiatalok aránya, az országos és regionális adatokkal összehasonlítva. A 60 év felettiek aránya a térségben átlagosan 18%. A 20%-ot csak Monostorpályiban haladják meg, míg a legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él. A települések összességében az országos átlagnál fiatalosabb korstruktúrájúak. Egy egész fölötti az öregedési index érték Derecskén, Hajdúbagoson, Mikepércsen és Monostorpályiban. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a kedvezőbb korösszetételűnek. A legtöbb településen 20-22 % körül alakul a 15 év alattiak aránya.(Bagamérban, Kokadon, Konyáron a 22% feletti). A statisztika arányait árnyalja, hogy a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemzőek, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű népesség körében.A cigány lakosság demográfiai helyzetéből következően a fiatal korosztályokban az arányuk dinamikusan növekszik, s egyes településeken a gyermekkorúak, s a munkát kereső fiatalok jelentős hányadát ők teszik ki.

A közösség 22 települést foglal magában. Kokad kivételével a térség valamennyi településének népességszáma meghaladja az 1000 főt. A hat várost és 15 községet, valamint Debrecen külterületét felölelő térség 87 555 fős lakónépességének mintegy fele lakik városi jogállású településen. A térség átlagos népsűrűségi értéke 80,39 fő/km², amely kevéssel marad el Hajdú-Bihar megye 88 fő/km²-es és az Észak-Alföld 86 fő/km²-es átlagos népsűrűségi értékétől.Az akciócsoport területén az elmúlt fél évszázad népességcsökkenő tendenciája az elmúlt években megállt, a lakónépesség száma a térség településeinek többségében az utóbbi években kis mértékben növekedett. A növekedés a települések egy részének fiatalos korstruktúrája mellett a Debrecenből kiáramló népességnek is köszönhető, a szuburbanizációs folyamat különösen jól megfigyelhető Hajdúsámson, Mikepércs és Hosszúpályi esetében. A természetes szaporodás egyenlege a térség egészében negatív, a népességszámmal összevetve jelentős többlet Bagamérban és Újlétán jelentkezik.A közösség népességének körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). A korösszetétel tekintetében a közösség területén 4,5 százalékkal magasabb a fiatalok aránya, az országos és regionális adatokkal összehasonlítva. A 60 év felettiek aránya a térségben átlagosan 18%. A 20%-ot csak Monostorpályiban haladják meg, míg a legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él. A települések összességében az országos átlagnál fiatalosabb korstruktúrájúak. Egy egész fölötti az öregedési index érték Derecskén, Hajdúbagoson, Mikepércsen és Monostorpályiban. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a kedvezőbb korösszetételűnek. A legtöbb településen 20-22 % körül alakul a 15 év alattiak aránya.(Bagamérban, Kokadon, Konyáron a 22% feletti). A statisztika arányait árnyalja, hogy a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemzőek, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű népesség körében.A cigány lakosság demográfiai helyzetéből következően a fiatal korosztályokban az arányuk dinamikusan növekszik, s egyes településeken a gyermekkorúak, s a munkát kereső fiatalok jelentős hányadát ők teszik ki.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A oktatási-képzési és foglalkoztatás-fejlesztési programoknak egyik legfontosabb célcsoportnak kell őket tekinteni. A oktatási-képzési és foglalkoztatás-fejlesztési programoknak egyik legfontosabb célcsoportnak kell őket tekinteni.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

1

0

0

18

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

5%

0%

0%

82%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra



Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

Közúti közlekedés: A közösség településeinek egy része kedvező pozícióban, az Észak-alföldi régió fő közlekedési útvonalai mentén helyezkedik el. A legmeghatározóbb 4-es számú országos főút mellett helyezkedik el Téglás és Bocskaikert. A 47-es számú főút felfűzi Mikepércs, Sáránd, Derecske településeket, állapota jónak minősíthető. A 48-as számú főút, amely nemzetközi összeköttetést biztosít Románia irányába, valamint összeköti a nyírségi településeket a megyeszékhellyel, állapota azonban nagyon leromlott. A mellékutak többségének állapota szintén rossz.A Vasúti közlekedés: Az országos és nemzetközi vasútvonalak közül a térség nyugati részét érinti a Budapest-Záhony vasúti fővonal. A térség közepén Debrecen–Nyírábrány vonalon fut egy szintén nemzetközi vonal Románia felé, amely jelentős teherforgalmat is bonyolít. A térségen keresztülhalad továbbá a Hajdúsámson és Nyíradony városok érintésével a Debrecen–Mátészalka vasútvonal. Megszűnés fenyegeti a Létavértes és Derecske irányába közlekedő szárnyvonalakat. A XX. század elején épült az ún. „Zsuzsi vonat” keskeny nyomtávú vasútvonala, amely jelenleg Debrecen és Hármas-hegy között közlekedik. Elsősorban turisztikai szerepet tölt be, ami a vasútvonal rekonstrukciójával bővíthető lenne.Távolsági autóbusz-közlekedés: A térség települései, illetve Debrecen között a személyszállítás elsősorban a helyközi autóbuszjáratokon bonyolódik. A helyközi autóbusz-közlekedést a Hajdú Volán Rt. üzemelteti. A járatok elsősorban a Debrecen felé történő közlekedést biztosítják, a települések közötti járatok az úthálózat hiányosságaiból fakadóan sokkal ritkábbak. A térség minden településének van közvetlen, átszállás nélküli összeköttetése a megyeszékhellyel, azonban Újlétán nem megoldott az iskolába és a munkába járás biztosítása, ezért saját járat üzemeltetésére kényszerül.Kerékpárút- hálózat: A térségben kerékpárút-hálózatról nem beszélhetünk, hiszen a kerékpárutak hossza a térség egészében is csak 80 km. A már meglévő utak is felújításra szorulnak. Leginkább a települések közötti kapcsolatteremtés a feladatuk.

Közúti közlekedés: A közösség településeinek egy része kedvező pozícióban, az Észak-alföldi régió fő közlekedési útvonalai mentén helyezkedik el. A legmeghatározóbb 4-es számú országos főút mellett helyezkedik el Téglás és Bocskaikert. A 47-es számú főút felfűzi Mikepércs, Sáránd, Derecske településeket, állapota jónak minősíthető. A 48-as számú főút, amely nemzetközi összeköttetést biztosít Románia irányába, valamint összeköti a nyírségi településeket a megyeszékhellyel, állapota azonban nagyon leromlott. A mellékutak többségének állapota szintén rossz.A Vasúti közlekedés: Az országos és nemzetközi vasútvonalak közül a térség nyugati részét érinti a Budapest-Záhony vasúti fővonal. A térség közepén Debrecen–Nyírábrány vonalon fut egy szintén nemzetközi vonal Románia felé, amely jelentős teherforgalmat is bonyolít. A térségen keresztülhalad továbbá a Hajdúsámson és Nyíradony városok érintésével a Debrecen–Mátészalka vasútvonal. Megszűnés fenyegeti a Létavértes és Derecske irányába közlekedő szárnyvonalakat. A XX. század elején épült az ún. „Zsuzsi vonat” keskeny nyomtávú vasútvonala, amely jelenleg Debrecen és Hármas-hegy között közlekedik. Elsősorban turisztikai szerepet tölt be, ami a vasútvonal rekonstrukciójával bővíthető lenne.Távolsági autóbusz-közlekedés: A térség települései, illetve Debrecen között a személyszállítás elsősorban a helyközi autóbuszjáratokon bonyolódik. A helyközi autóbusz-közlekedést a Hajdú Volán Rt. üzemelteti. A járatok elsősorban a Debrecen felé történő közlekedést biztosítják, a települések közötti járatok az úthálózat hiányosságaiból fakadóan sokkal ritkábbak. A térség minden településének van közvetlen, átszállás nélküli összeköttetése a megyeszékhellyel, azonban Újlétán nem megoldott az iskolába és a munkába járás biztosítása, ezért saját járat üzemeltetésére kényszerül.Kerékpárút- hálózat: A térségben kerékpárút-hálózatról nem beszélhetünk, hiszen a kerékpárutak hossza a térség egészében is csak 80 km. A már meglévő utak is felújításra szorulnak. Leginkább a települések közötti kapcsolatteremtés a feladatuk.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Közműellátottság: Az infrastruktúra kiépítése a vezetékes ivóvízellátás (95%) elektromos ellátás (98,5 %) és a vezetékes gázellátás (90%) közel teljes körűen megtörtént az elmúlt években, miközben a kommunikációs szolgáltatások fejlődtek a leggyorsabban. Alig fejlődött azonban a szennyvíz és a hulladékgazdálkodás kiépítettsége. Fejlesztésre szorul a csapadékvíz-csatorna és a belterületi szilárd burkolatú utak kiépítettsége. A településekhez kapcsolódó településrészek, tanyák, hét végi kertek, kertségek infrastruktúrája erősen hiányos. Gazdasági, jóléti infrastruktúra: A települések alig vagy nem rendelkeznek ipari, szolgáltató övezettel, a meglévő szolgáltatóházak feltételrendszere elavult. A települési önkormányzatok törekednek (oktatás, közművelődés, szociális ellátás, kommunikáció, szolgáltatások) a lakosság teljes körű kiszolgálására. A kisebbségi települési önkormányzatok az érdekképviselet mellett egyre erőteljesebben részt vállalnak a problémák feltárásában, kez

Közműellátottság: Az infrastruktúra kiépítése a vezetékes ivóvízellátás (95%) elektromos ellátás (98,5 %) és a vezetékes gázellátás (90%) közel teljes körűen megtörtént az elmúlt években, miközben a kommunikációs szolgáltatások fejlődtek a leggyorsabban. Alig fejlődött azonban a szennyvíz és a hulladékgazdálkodás kiépítettsége. Fejlesztésre szorul a csapadékvíz-csatorna és a belterületi szilárd burkolatú utak kiépítettsége. A településekhez kapcsolódó településrészek, tanyák, hét végi kertek, kertségek infrastruktúrája erősen hiányos. Gazdasági, jóléti infrastruktúra: A települések alig vagy nem rendelkeznek ipari, szolgáltató övezettel, a meglévő szolgáltatóházak feltételrendszere elavult. A települési önkormányzatok törekednek (oktatás, közművelődés, szociális ellátás, kommunikáció, szolgáltatások) a lakosság teljes körű kiszolgálására. A kisebbségi települési önkormányzatok az érdekképviselet mellett egyre erőteljesebben részt vállalnak a problémák feltárásában, kez


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.00

0.02 0.04

13% 4%

0.19 0.03

1.81 0.68

11% 5%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra



▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/4

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,820

▪ Nagyközség ▪ 2,712

▪ Község ▪ 2,915

▪ Város ▪ 7,662

▪ Város ▪ 9,315

▪ Község ▪ 1,834

▪ Község ▪ 2,058

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Álmosd

Bagamér

Bocskaikert

Debrecen

Derecske

Fülöp

Hajdúbagos

Munkanél-küliség (%)

▪ 14.02%

▪ 20.21%

▪ 11.79%

▪ 6.45%

▪ 11.96%

▪ 14.82%

▪ 9.15%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 283,980

▪ 227,129

▪ 536,550

▪ 657,897

▪ 376,241

▪ 264,944

▪ 355,757

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.971

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.246

▪ 0.105

▪ 0.000

▪ 0.000

42




▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 2,784

▪ Nagyközség ▪ 5,927

▪ Község ▪ 685

▪ Község ▪ 2,319

▪ Város ▪ 7,309

▪ Község ▪ 3,979

▪ Község ▪ 2,231


Hajdúsámson

Hosszúpályi

Kokad

Konyár

Létavértes

Mikepércs

Monostorpályi


▪ 12.25%

▪ 13.27%

▪ 9.90%

▪ 15.73%

▪ 9.41%

▪ 10.35%

▪ 9.91%


▪ 327,478

▪ 314,167

▪ 211,039

▪ 219,774

▪ 277,837

▪ 349,885

▪ 319,716


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43






▪ Közszféra


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 4,126

▪ Község ▪ 4,118

▪ Város ▪ 8,058

▪ Község ▪ 2,132

▪ Község ▪ 2,439

▪ Város ▪ 6,495

▪ Község ▪ 1,087


Nyírábrány

Nyíracsád

Nyíradony

Nyírmártonfalva

Sáránd

Téglás

Újléta


▪ 15.53%

▪ 20.99%

▪ 14.59%

▪ 17.54%

▪ 9.82%

▪ 12.66%

▪ 26.88%


▪ 325,383

▪ 379,672

▪ 283,010

▪ 325,784

▪ 377,039

▪ 384,828

▪ 150,800


▪ 0.199

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.327

▪ 0.000

▪ 0.061

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.004

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

44




Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 5,616


Vámospércs


▪ 15.64%


▪ 391,328


▪ 0.000


▪ 0.000

45

Települések egy mondatos jellemzése 1/11

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Álmosd ▪ „A határ mellett fekvő település elérhetősége kedvezőtlen, lakosságmegtartó képessége gyenge. A munkanélküliségi ráta közel 20%, alacsony a vállalkozói aktivitás. A helyi erőforrások kihasználtsága rossz, különösen a termőhelyi adottságok tekintetében (zöldség és gyümölcs ágazat) esetében. A mezőgazdasági termékek értékesítése alacsony feldolgozottsági szinten történik.”

▪ Bagamér ▪ „A település megközelíthetősége a határ menti fekvés és a rossz minőségű, kiépítetlen utak miatt igen kedvezőtlen. A munkanélküliségi ráta az országos átlag háromszorosát éri el, a helyi gazdasági szereplők foglalkoztatási ereje csekély. A kommunális infrastruktúra (pl. szennyvízhálózat), és az alapfokú oktatási intézmények kiépültsége nem megfelelő (új óvodaépület hiánya).”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A rendelkezésre álló geotermikus energia kiaknázása. Energia- és költségtakarékos fűtési rendszer kialakítása (fóliás és üvegházas zöldség termesztés, közintézmények fűtése). Energetikai célú biomassza előállítás (energiafű, energiaerdő). Mezőgazdasági termékfeldolgozó, csomagoló üzemek és raktárak, hűtőházak létesítése. A Bocskai Istvánhoz kapcsolódó történelmi hagyományőrzés.”

▪ „Határmenti együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázása (kulturális, gazdasági). Helyi adottságokra épülő alternatív turisztikai tevékenységek beindítása, falusi turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A hungarikumnak számító, helyben termesztett torma hűtőházi tárolásának és feldolgozásának kiépítése.”

46





▪ Bocskaikert ▪ „Magas a munkanélküliek száma, kevés a helyi munkalehetőség. Az ipartelepítésre kijelölt terület még nem teljesen alkalmas vállalkozások fogadására, az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A településen keretül haladó 4.sz. főút nagy környezeti terhelést jelent a település számára. Az közművek kiépítettsége nem megfelelő, közösségi terek hiánya.”

▪ Debrecen ▪ „Külterületek vonatkozásában:▪ A lakott külterületi részek infrastrukturális

ellátottsági mutatói meglehetősen kedvezőtlenek (különösen a szennyvízhálózat és pormentes út hiánya miatt). Az intézményi ellátottság alacsony szintű. Tömegközlekedéssel való elérhetőség nem megfelelő.”


▪ „Az urbanizációs övezetben elhelyezkedő településen a foglalkoztatás bővítésében az ipartelepítés állhat az első helyen. Lakossági és ipari tevékenységhez szükséges infrastrukturális beruházások. A 4. sz. főút elkerülő szakaszának megépítése. Közösségi ház kialakítása.”

▪ „Külterületek vonatkozásában: ▪ Jelentős turisztikai potenciál (erdőspuszták

településrészen) kiaknázása. A külterületeken átvezető állami közúthálózat tervezett rekonstrukciója. A sűrűbben lakott külterületi részek belterületbe vonásának kezdeményezése. Információs pontok kijelölése a könnyebb ügyintézés érdekében.”

47





▪ Derecske ▪ „A munkanélküliségi ráta 1,7-szeresen haladja meg az országos átlagot, különösen magas a roma lakosság körében. Infrastrukturális hiányosságok. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége nem megfelelő, a szennyvíztisztító telep kapacitása nem elégíti ki a hálózatfejlesztés igényeit. A belterületi utak állapota leromlott.”

▪ Fülöp ▪ „A munkanélküliségi ráta több mint kétszeresen haladja meg az országos átlagot. A kedvezőtlen térszerkezeti pozícióban elhelyezkedő település elérhetősége rossz, a kommunális infrastruktúra elavult. A helyi vállalkozói aktivitás és a külső beruházók száma egyaránt alacsony. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, mely alacsony hatékonyságú.”


▪ „Nagy vállalkozói potenciál, jó területi és infrastrukturális elhelyezkedés. A vállalkozói létforma általános a településen élők között, nagy a vállalkozási kedv. A város jó térszerkezeti pozícióban helyezkedik el, aminek köszönhetően kiaknázhatja a Debrecen–Nagyvárad közötti kapcsolatok bővülését. Kedvező termőhelyi adottságok.”

▪ „Pályázati lehetőségek feltárásával a vállalkozói aktivitás növelése és a helyi munkahelyek számának bővítése. Infrastruktúra fejlesztése a lakossági életkörülmények javítása és a gazdaság szereplők betelepülése érdekében. Hatékonyabb mezőgazdasági termelés és értékesítés céljából termelési-értékesítési láncolat létrehozása.”

48





▪ Hajdúbagos ▪ „Helyi munkalehetőségek hiánya. Az ingázók magas száma miatt nagy az elvándorlás veszélye. Az utak rossz állapota miatt a közlekedési feltételek kedvezőtlenül befolyásolják a település megítélését.”

▪ Hajdúsámson ▪ „Külterület vonatkozásában: Nincsenek rendezett területviszonyok, járható utak, csapadékvíz elvezetés nem megoldott, közmű hiánya, iskolai ellátás színvonala nem megfelelő, közvilágítás, ivóvízellátás részleges. Orvosi ellátás, rendelő, gyógyszertár, posta és egyéb szolgáltatások csak a belterületen érhetők el, holott a külterületi részeken külön-külön is jelentős igény mutatkozik.”


▪ „Natura 2000 területek fejlesztése, a természeti adottságok kiaknázása falusi vendéglátás és ökoturizmus révén. Helyi munkalehetőségek számának növelése az infrastrukturális feltételek megteremtésével.”

▪ „Külterület vonatkozásában: Pályázati források bevonásával az infrastrukturális hiányosságok megszűntetése és a szolgáltatások bővítése. A szolgáltatós szektor bővítésével a helyi munkalehetőségek számának növelése, a vállalkozási kedv élénkítése. Ingatlanfejlesztéssel a település népességvonzó képességének növelése. Falusi turizmus fejlesztése.”

49





▪ Hosszúpályi ▪ „A munkanélküliségi ráta közel kétszeresen haladja meg az országos átlagot. Magas az ingázók aránya a helyi munkalehetőségek száma relatíve csekély. Magas a roma lakosság aránya, akik összességében kedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi mutatókkal jellemezhetők. Kedvezőtlen természeti adottságok (aszályveszély stb.).”

▪ Kokad ▪ „A település távol fekszik a jelentősebb városközponttoktól. A helyi munkalehetőségek száma alacsony, ami összefüggésben van a népesség alacsony átlagos iskolai végzettségével. Magas a szociális támogatásból élők aránya. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer hiányos. Tőkehiányos vállalkozások, beruházások alacsony száma.”


▪ „Városi cím elnyerése. Gazdaságfejlesztési terület infrastrukturális feltételeinek megteremtése, munkahelyteremtő beruházások megvalósítása. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok infrastrukturális fejlesztések során történő foglalkoztatása. Nagy kézimunkaerő igényű kertészeti kultúrák meghonosítása és bővítése. Csendes turizmus lehetőségeinek biztosítása.”

▪ „Mezőgazdasági termékek magasabb szintű feldolgozása, hűtőház építése. A termésbiztonság növelése érdekében öntözőrendszer kiépítése, a tradicionális kertészeti és szántóföldi kultúrák bővítése. Falusi turizmus feltételeinek megteremtése. Nemzetközi együttműködés a szomszédos romániai településekkel.”

50





▪ Konyár ▪ „A vállalkozások száma alacsony, a munkanélküliségi ráta közel 2,5-szerese az országos átlagnak. Jelentős a nem megfelelő képzettséggel rendelkező felnőttek száma. Magas a szociális támogatásra szorulók aránya. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésre szorul.”

▪ Létavértes ▪ „Kevés a munkahely a településen, legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A fiatal, szakképzett munkaerő elvándorol a településről, rövid időn belül elöregedés indulhat meg a városban. A munkanélküliek egy része nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, így munkaerő-piaci reingtegrációjuk csak (át) képzéssel biztosítható. Munkahelyteremtő beruházások ösztönzése nem elég intenzí”


▪ „Közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Tájjellegű élelmiszeripari termékek forgalmazásának javítása marketing tevékenységgel. Fenntartható mezőgazdasági formák elterjesztése. Falusi turizmus fejlesztése (ökoturizmus, vadászat). Szociális szolgáltatások bővítése.”

▪ „Munkahelyteremtő beruházások indítása. Ipari terület kialakítása. Lakópark létesítése. Geotermikus energiaforrások kiaknázása, mely a közintézmények energiatakarékos fűtéskorszerűsítését és tisztasági fürdő kialakításának lehetőségét hordozza magában. A településen a társadalmi összefogásra alapozva a helyi hagyományok megőrzése hosszú távon biztosított.”

51





▪ Mikepércs ▪ „Magas az eltartottak és az inaktívak aránya. A foglalkoztatottak mintegy kétharmada a település határain kívül vállal munkát. Forráshiányos működés miatt a fejlesztések rendkívül megterhelők az önkormányzat számára. A 47-es számú főúton jelentkező nagy forgalom miatt jelentős környezeti terhelés. Intézményhálózat hiányosságai (pl. bölcsőde).”

▪ Monostorpályi ▪ „Az inaktív és eltartott lakosság aránya igen magas, helyben nem áll rendelkezésre megfelelő számú munkalehetőség. A helyi természeti értékekben rejlő turisztikai, szolgáltatási lehetőségek kiaknázatlansága. Megújuló energiaforrások hasznosításának hiánya.”


▪ „Debrecen közelében helyezkedik el. A lakosságszám folyamatos növekedése a bevándorlásból adódóan, amelyre alapozva a szolgáltató szektor jelentősen bővülhet. Kedvező természeti adottságokra alapozott gyümölcs-, szőlő- és bortermelés hagyományainak megőrzése. Falusi turizmus fejlesztése térségi összefogással és közös marketing stratégiával.”

▪ „Alternatív mezőgazdasági formák elterjesztése (öko- és biogazdálkodás). Az erre és a természetvédelmi értékekre épülő turisztikai beruházások megvalósítása. Erdei iskola létrehozása. Hagyományőrzés. Megújuló energiaforrások haznosítása.”

52





▪ Nyírábrány ▪ „A munkanélküliségi ráta 2,3-szerese az országos átlagnak. A széttagolt település szerkezet számos kedvezőtlen hatásaként jelentkezik a közszolgáltatások nehezebb elérhetősége, az infrastrukturális ellátottság nagy heterogenitása. A szilárd burkolatú utak aránya alacsony. Közintézmények relatíve leromlott állapota, az egészségügyi ellátás hiányosságai (gyermekorvosi ellátás hiánya).”

▪ Nyíracsád ▪ „A munkanélküliségi ráta több mint háromszorosan haladja meg az országos átlagot, a gazdasági aktivitás nagyon alacsony. Rossz állapotban lévő országos közúthálózat, a kedvezőtlen elérhetőségi viszonyok miatt a befektetők érdeklődése alacsony.”


▪ „A homokpuszta gyepek és rétek magas aránya lehetőséget teremt a hagyományos környezetkímélő (extenzív állattartás) mezőgazdasági tevékenységek bővítésére. A települési hagyományokra alapozott rendezvények szervezése, hagyományőrzés. A nemzetközi együttműködési lehetőségek, az Érmihályfalvával ápolt kapcsolat további fejlesztésével, hosszútávon is biztosítottak.”

▪ „Pályázati források bevonásával munkahelyteremtő beruházásoknak a településre vonzása. Megfelelő infrastruktúra kiépítésével és képzési programok megvalósításával a távmunka elterjesztése. A lakosság életkörülményeinek javítása érdekében a szilárd útburkolat arányának növelése és általános állapotának javítása. Rekreációs központ kiépítése.”

53





▪ Nyíradony ▪ „A munkanélküliségi ráta több mint kétszerese az országos átlagnak. A kommunális infrastruktúra kiépültségében jelentős hiányosságok mutatkoznak, ami annak is köszönhető, hogy a népesség jelentős része nem a központi belterületen lakik. A szolgáltatások gépesítettsége alacsony, elavult. A kiszolgáló infrastruktúra rossz.”

▪ Nyírmártonfalva

▪ „A munkanélküliségi ráta 2,5-szeresen haladja meg az országos átlagot. A településen csak mikrovállalkozások vannak jelen. A településen átlag feletti az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A legjelentősebb környezeti problémát a zárt közcsatorna-hálózat hiánya okozza. A távmunka terjedésének akadálya lehet a szélessávú internet és megfelelő számítógéppark hiánya.”


▪ „Feldolgozóipari beruházásoknak a városba vonzása a gazdasági szerkezet egyensúlyának megteremtése érdekében. Új lakónegyed kiépítése. Középfokú intézmény létrehozása. Települési zöldfelületek növelése. Meglévő szabadidőpark továbbfejlesztése (lovasturizmus, vadászt, horgászat). Az infrastrukturális és műszaki feltételek megteremtésével vállalkozás élénkítés.”

▪ „A mezőgazdasági termékek kedvezőbb értékesítése érdekében tárolókapacitás kiépítése. Nyírmártonfalvi Reviczky kastély hasznosítása, mintegy 50-200 fős szálloda kialakítása, s turisztikai szolgáltatások kiépítése. Turisztikai attrakciók létrehozása és fejlesztése (természetvédelmi értékek, vadászat, horgászat, fafaragó találkozó).”

54





▪ Sáránd ▪ „A településen alacsony a vállalkozói aktivitás, a munkavállalók többsége a Debrecenben dolgozik. Magas az elavult szakképzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya. A közúti infrastruktúra fejlesztésre szorul. A településen jelenleg nem üzemel kereskedelmi szálláshely. Nincs időskorúakat ellátó intézmény.”

▪ Téglás ▪ „A munkanélküliségi ráta közel kétszeresen haladja meg az országos átlagot.. Magas a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok aránya. A városi szerepkört biztosító intézmények jelentős része a szomszédos Hajdúhadházon található. Szálláshelyek hiánya akadályozza a turizmus kibontakozását. Gyenge minőségű homoktalajok jellemzik a település külterületét.”


▪ „Kedvező térszerkezeti pozíció (Debrecen közelsége) kihasználása mind a városi munkalehetőségek, mind a turisztikai potenciál szempontjából. A jelenleg is működő művészeti oktatásra alapozva hagyományos mesterségek újjáélesztése, hagyományápolás. A mezőgazdaságban biotermékek előállításának lehetősége.”

▪ „A két megyeszékhely között, főútvonal mellett elhelyezkedő település a nagyvárosokból kiköltöző lakosság optimális célpontja lehet. A feldolgozóiparnak jelentős hagyományai vannak a településen, amely jó alapot nyújt az új beruházások megvalósításához. A Degenfeld kastély felújítása jelentős turisztikai vonzerő növekedést vonhat maga után.”

55





▪ Újléta ▪ „Az országos átlag négyszeresét meghaladó munkanélküliségi mutató (29%). Nagyarányú elvándorlás, a város népességmegtartó erejét csökkenti a szociális bérlakások hiánya. A munkaerő iskolai végzettsége kedvezőtlen struktúrát mutat. Jelentős környezeti probléma a szennyvízhálózat hiánya. Nincs nyugdíjasház, bár igény lenne rá. A turizmus infrastrukturális feltételei hiányoznak.”

▪ Vámospércs ▪ „A munkanélküliségi ráta 2,3-szeresen haladja meg az országos átlagot. Turisztikai szálláshelyek hiánya. A közszolgáltató intézmények kívánatosnál rosszabb állapota, egyes városi funkciók hiánya. A belvíz- és felszíni vízelvezetési, illetve szennyvízkezelési problémák jelentős mértékben érintik a települést. Közlekedési és parkolási gondok, közösségi terek hiánya.”


▪ „Munkahelyteremtés a mezőgazdasági termékek feldolgozása területén (tormafeldolgozó létesítése) és az erdőgazdálkodásban. Megújuló energiaforrások bemutatása, hasznosítása, illetve kapcsolódó eszközök legyártása. Turisztikai centrum és pihenőpark kialakítása, a táji és természeti értékekre alapozva. Szennyvízkezelés megoldása pályázati források bevonásával.”

▪ „Inkubátorház létrehozása a helyi kisvállalkozások beindításának és megerősítésének segítésére. Városi funkciók bővítése és a meglévő szolgáltatások minőségi fejlesztése lehetőséget nyújt a népességvonzó erő növelésére. Sportlétesítmények intenzívebb hasznosítása a turizmus szolgálatában (lovas pálya, termálvíz, golfpálya). Határ menti együttműködések lehetőségeinek kiaknázása.”

56

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



57

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Helyi vállalkozások fejlesztése”

▪ „A térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése”

▪ „Helyi életminőség és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése”

▪ „LEADER”

▪ „Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „A térség környezeti állapotának megóvása, javítása”

57

3 db

3 db

5 db

4 db

5 db

4,697,926

3,911,731

2,936,826

2,847,516

1,151,963

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db 945,960

58

▪ A helyi mikrovállalkozások együttműködésének, piacra jutási lehetőségeinek segítése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 96,332 EUR – a(z) Felzárkóztató, prevenciós képzési programok megvalósítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A helyi vállalkozások fejlesztése, beruházások támogatása

▪ Természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosításának elősegítése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

491,201

2,755,835

1,450,890

59

▪ Helyi vízkezelési problémák megoldása





▪ Közlekedési feltételek javítása

▪ Települési arculat javítása

Fő fejlesztési prioritás: A térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése


1,367,910

1,291,484

1,252,337

60

▪ Kulturális örökség megőrzése





▪ Közösségi szolgáltatások biztosítása

▪ A munkavállalási esélyeket növelő oktatási, képzési, átképzési programok támogatása

▪ Közösségi terek kialakítása, fejlesztése

▪ Közbiztonság javítása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése


679,468

500,924

462,392

154,131

1,139,911

61

▪ Közösségi szerveződések tevékenységének támogatása, térségi szintre való kiterjesztése





▪ Térségek közötti és határon átnyúló együttműködések

▪ Szervezetek és intézmények kapcsolatainak erősítése

▪ A helyi gazdaság fejlesztést szolgáló tevékenységek támogatása

Fő fejlesztési prioritás: LEADER


599,143

164,612

150,000

1,933,761

62

▪ Felzárkóztató, prevenciós képzési programok megvalósítása





▪ Atipikus munkavállalási formák elterjesztése

▪ Családtervezési, háztartás vezetési ismeretek bővítése

▪ A roma és egyéb kisebbségi kultúra ápolása, hagyományok felelevenítése, széleskörű megismertetése

▪ Munkaerőpiaci integráció elősegítése

Fő fejlesztési prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése


96,332

308,261

308,261

269,729

169,380

63

▪ Környezeti nevelés, oktatás





▪ Védettséget élvező területek környezettudatos hasznosítása

▪ Alternatív földhasznosítási módok elterjesztése, bővítése

Fő fejlesztési prioritás: A térség környezeti állapotának megóvása, javítása


77,065

483,568

385,327

64

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

65Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

9%

8%

26%

5%

7%

18%

9%

0%

14%

3%

12%

36%

19%

3%

11%

5%

4%

0%

9%

1%

0%

90%

0%

0%

10%

0%

0%

0%

0%

0%

21%

3%

0%

10%

0%

3%

3%

59%

0%

0%

0%

10%

0%

20%

0%

10%

10%

50%

0%

0%

66

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A helyi mikrovállakozások létrehozása, fejlesztése, beruházások támogatása.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Új, nem mezőgazdasági jellegű, vállalkozások beindítása, a meglévők korszerűsítése, tevékenységeik bővítése. Kiipari és faipari vertikum kiépülése a térségben. A mennyiségi és minőségi termelés eelősegítése, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás növekedése.”

2

67




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „„Érmellék-tár”- Helyi termékek (kis és házi ipari termékek, vállakozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek elsődleges, másodlagos feldolgozásának) egységes védjeggyel ellátott körének kialakítása, piacra jutásának ösztönzése, bemutató terek (állandó, mobil terek) kialakítása.”


▪ „Nő a helyi termékek ismertsége jól elkülöníthető arculat kialakításával. Lehetővé válik a jelenlegi piaci pozíciók megerősítése mellett az új piacok megszerzése. Növekszik a termékek hozzáadott értéke, ami technológiai fejlesztést, vagy új munkahelyek létrehozását teszi lehetővé. A speciálisan érmelléki termékek a helyi üzletekben, szolgáltatóhelyen, községi piacokon külön helyet (polcot, sort, sarkot) kapnak, erősítve ezzel a helyi identitás tudatot, kohéziót. Új piaci poziciókat, integrációt biztosít a helyi termékeknek. Olyan közösségi és vállalkozási célokat szolgáló projektek megvalósításának támogatása, amelyek egy "projekt-fűzért" a”

68



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


3▪ „A mezőgazdasági vállalkozások nem

mezőgazdasági jellegű tevékenységekhez köthető technológiai fejlesztés, beruházásokhoz kötődő szabadalmak és engedélyek megvásárlásának, nem élelmiszeripari minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása.”


▪ „A helyi mezőgazdasági vállalkozások technológiai színvonala nő, növekszik a vállalkozási kedv, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás is bővül azon mezőgazdasági termelők számára akik a nem mezőgazdasági tevékenységek irányába szeretnék diverzifikálni tevékenységi körüket.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „Lakossági szolgáltatások színvonalának

emelése szabványok bevezetésével és az infrastruktúra fejlesztésével.”

▪ „A szolgáltató szektorban a munkahelyek száma bővül, a helyi igények magasabb színvonalon történő kielégítése.Új vállalkozásra alkalmas helyiség kialakítása, az árbevétel növekedése, új munkahelyek teremtése.”

69



Szektor



70



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


5▪ „A helyi fejlesztéseket szolgáló turisztikai

stratégia létrehozása, marketing tevékenységek támogatása. Helyi turisztikai fejlesztéseket szolgáló stratégia mentén turisztikai szolgáltatások (kereskedelmi szálláshely szolgáltatások, speciális turisztikai tevékenységek, látványosságok, hagyományörző tevékenységek, rekreációs tevékenységek helyszínei) fejlesztése.”


▪ „A helyi adottságokat felmérő helyzetértékelő stratégia elkészítése, erre épülő helyi turisztikai stratégia elkészítése. Ennek a megvalósulását szolgáló turisztikai tevékenységek szállás kapacitások, látványosságok, speciális turisztikai tevékenységek (tematikus útvonalak, látóutak) tájékoztató, információs, szervező, bonyolító terek kialakításának támogatása. Mindenez lehetőséget teremt turisztikai tevékenységek összekapcsolására.”

▪ „Egyéb tevékenység”6▪ „Helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz (kis

és házi ipari termékek, vállalkozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek elsődleges, másodlagos feldolgozása), turisztikához, kereskedelemhez kapcsolódó fejlesztések.”

▪ „Olyan közösségi és vállalkozási célokat szolgáló projektek megvalósításának támogatása, amelyek helyi tevékenységek (termékek, szolgáltatások, feldolgozás, bio termékek) minőségi javulását vagy energiahatékonyságát növeli beruházásokon keresztül. Emellett lehetőséget teremt ezen speciális helyi tevékenységek összekapcsolására.”

71




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

72



▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


7▪ „Új szálláshelyek létesítése, meglévő

szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése.”


▪ „Szálláshely kialakítás, bővítés, lakóházak apartmanná alakítása, gyermek tábor szálláshely kialakítása. Több új állandó munkahely létesülése, meglévők bővülése.”

Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

8▪ „Komplex agro-ökoturisztikai szolgáltatások

kiépítése, korszerűsítése, bővítése és fejlesztése.”

▪ „A turizmus, turisztikai szálláshelyek kialakulásával számos kapcsolódó szolgáltatás kapacitásának bővülése.”

73



Szektor



74



Szektor

▪ „Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás”


9▪ „A helyi mikrovállalkozások termelési,

szolgáltatási és értékesítési tevékenységét segítő rendszerek kialakítása, fejelesztése, bővítése.”


▪ „Sikeres pályázatok számának növekedése ezzel párhuzamosan a külső források tendenciózus emelkedése. A pályázati irodákat (vállalkozói inkubátorházak) működtető és létrehozó új mikrovállakozások beindítása.”

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”

10▪ „Mezőgazdasági termékek értéknövelése.” ▪ „A helyi mezőgazdaság és

élelmiszeripar hatékonyságának javulása, a képződött jövedelmek segítségével a technológiai újítások bevezetése.”

75



Szektor



76

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






77

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Oktatás fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A település környezetét és megjelenését

javító fejlesztések támogatása, védelem alatt nem álló épületek felújítása, padok, pihenőhelyek, esőbeállók, játszóterek, új sétautak kialakítása, a kiöregedett növényzet frisssítése, turisztikai színvonalat növelő információs és egyéb táblák kihelyezése.”

Megoldási javaslat

▪ „Javul a települékép.Padok, kiépített pihenőhelyek , esőbeállók létesítése, a kiöregedett növényzet frissítésre . Új sétautak kerülnek kialakításra, valamint a helyi turisztikai szolgáltatások színvonalát növelő információs és egyéb tájékoztató táblák kerülnek kihelyezésre, új játszó terek kialakítása.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

78




2▪ „Helyben termelt mezőgazdasági termékek

értékesítését célzó piacok fejlesztése, bővítések támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Tiszta rendezett elárusítóhelyek kialakítása , meglévők bővítése korszerűsítése az érintett településeken, a meghonosodó alternatív gazdálkodási módokból származó termékek piacra segítése.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

79




3▪ „A helyi és országos védelem alatt álló

kulturális örökség fenntartását, a helyi identitás megőrzését, megújítását célzó tevékenységek támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A már meglévő védettséget élvező épületek felújításával, bővítésével a hagyományőrző csoportok elhelyezést nyernek. Védett tájházak felújítása. A települési arculat javul ezáltal.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

80




4▪ „A helyi fejlesztéseket szolgáló marketing

stratégia létrehozása, marketing tevékenységek támogatása. Komplex terv mentén támogatja a turisztikai stratégia, „Érmellék-tár”- Helyi termékek, vállalkozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek piacra jutásának ösztönzését. Elősegíti az Érmellék turisztikai, kulturális, törénelmi, természeti örökség hasznosítását. Térségen belüli vállalkozói, illetve civil információs adatbázis létrehozása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi adottságokat felmérő, erre épülő helyi marketing stratégia elkészítése. Ennek a megvalósulását szolgáló marketing tevékenységek egyrészt információs anyagok kiadása (reklámanyagok, kiadványok, tájékoztatók), másrészt marketing folyamatok tervezése, végrehajtása, harmadrészt promóciók bonyolítása. Az Érmellék termékei ismertté válnak, nagyobb lesz a piaci részesedésük, erősödik a belső piac, a külső piac elégedettsége nő.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

81




5▪ „Természeti és táji értékek rehabilitációja,

környezettudatos ápolása.”

Megoldási javaslat

▪ „Élénkül a helyi vállalkozói aktivitás, bővül turisztikai kínálat. A vidéki örökség részét is képező területek állapota javul. Természet-, és környezetvédelemről szóló kiadványok szerkesztésére, táblák készítésére, kihelyezésére kerülne sor.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Természeti adottságok”

82




6▪ „Integrált közösségi és szolgáltató terek

kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A kulturális rendezvények számának emelkedése, a helyi közösségek megerősödése, a társadalmi integráció erősödése. Közösségi ház kialakítás (10-15 db), 10 fő idényszerű alkalmazása, 2-3 fő állandó alkalmazása.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

83




7▪ „A tradicionális roma és kisebbségi

tevékenységek, hagyományok bemutatására alkalmas hagyományőrző házak létesítése.”

Megoldási javaslat

▪ „A hagyományőrző házak létesítésével kulturált környezetben, rendszeresen megrendezésre kerülhetnek a településeken tervezett kézműves hagyományőrző és egyéb kulturális programok. Roma EFOT szervezése.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

84




8▪ „Tematikus útvonalak, tanösvények,

túraútvonalak (kerékpáros, gyalogos, lovas) kialakítása, bővítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Új kerékpárutak létesítésével tematikus tanösvények alakíthatóak ki, amelyek segítik a településeken működő oktatási intézmények, óvodák munkáját.Bővíül a települések turisztikai szolgáltatásainak köre. 1-2 fő állandó alkalmazsa, 10-15 fő alkalmi foglalkoztatása.”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

85




9▪ „A vidéki térségekben élők ismereteinek,

információinak és készségeinek fejlesztése a vidéki gazdaság diverzifikációjához, a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztéséhez, a jövedelmi és foglalkoztatási helyzet javításához, a vidéki élet és élettér minőségének javításához.”

Megoldási javaslat

▪ „A térségben élők számára képzések (tanfolyamok, továbbképzések, tájékoztatók) szervezése, melyek segítik a térség gazdasági diverzifikációját elősegítő beruházásokat, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket végző vállakozások fejlődését, ezáltal hozzájárulnak a foglalkoztatási helyzet valamint a vidéki élettér minőségének javulásához.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

86




▪ „Az erdők közjóléti szolgáltatásait biztosító beruházások létrehozásának támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi iskolások valamint az ide látogató turisták gyermekei számára működtetett elméleti és gyakorlati foglalkozások megszervezése, működtetése az érintett településeken, azaz „erdei iskola” létrehozása.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

10

87

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

88Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/53 Kód: ÉA-81-GF-A-15 Sorszám: 5760Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: A helyi vállalkozások fejlesztése, beruházások támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben a nem mezőgazdasági jellegű egyéni vállalkozások száma viszonylag alacsony, a vállalkozók tőkeszegények, kevés embert tudnak foglalkoztatni, telephelyeik elvaultak. Hangsúlyos a kisispari termelés, a faipari tevékenység. A természeti potenciál igen nagy, a 22 település közel 1/3-a erdővel borított.

Helyzet/ adottság

▪ A kisipari vállalkozások termékeinek előállítása alacsony technológiai színvonalon zajlik, főleg kézimunkaerőre alapozott. A helyi fafeldolgozás a térség szempontjából nagy jelentőséggel bír, ugyanakkor alacsony technológai színvonalon zajlik. A nem mezőgazdasági jellegű vállalkozások nem tudnak önerőből telephelyet bővíteni.

Probléma/ lehetőség

▪ A helyi mikrovállakozások létrehozása, fejlesztése, beruházások támogatása.Megoldási javaslat

▪ Új, nem mezőgazdasági jellegű, vállalkozások beindítása, a meglévők korszerűsítése, tevékenységeik bővítése. Kiipari és faipari vertikum kiépülése a térségben. A mennyiségi és minőségi termelés eelősegítése, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás növekedése.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 400000 EUR ▪ Önkormányzatok 50%

2165642 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 50%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 1082821 EUR ▪ Non-profit szervezetek 50%

▪ Egyházak 50%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 3853 EUR

▪ Természetes személyek 50%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 70 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/53 Kód: ÉA-81-GF-A-15 Sorszám: 5760

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat





Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A szolgáltató ágazatok foglalkoztatásban betöltött szerepe valamint a szolgáltatások minősége a térség szinte minden településén alacsony. Azonban a szolgáltatást végző vállakozások száma a térségben relatíve magas.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben elérhető szolgáltatások színvonala nem megfelelő, számos szolgáltatás helyben egyáltalán nem érhető el. A helyi szolgáltatások fejlesztése mind a vállakozók mind a lakosság részéről támogatott. A lakosság helyben tartását alapvetőan befolyásolják a helyben elérhető szolgáltatások mennyisége és minősége, ezért ezek fejlesztése alapvető fontosságú.


▪ Lakossági szolgáltatások színvonalának emelése szabványok bevezetésével és az infrastruktúra fejlesztésével.Megoldási javaslat

▪ A szolgáltató szektorban a munkahelyek száma bővül, a helyi igények magasabb színvonalon történő kielégítése.Új vállalkozásra alkalmas helyiség kialakítása, az árbevétel növekedése, új munkahelyek teremtése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A kis méretű egyéni gazdaságok száma a térségben kiugróan magas. A kertészeti kultúrák aránya magas. A kistérség területén erősen dominál mezőgazdaság, amelyen belül jelentős a zöldség- és gyümölcstermesztés szerepe.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdaságok tőkeszegények ezért a mezőgazdasági termelés elavult, az állattenyésztés, a kertészet és a szántóföldi termesztés technológiai szintje alacsony.


▪ A térségi agrárágazat modernizációja, a technológiai hiányosságok megszüntetése, agrárgazdasági vertikum kiépülése.Megoldási javaslat

▪ A helyi mezőgazdaság hatékonyságának és versenyképességének fejlesztése, a jobb termékminőség elérését célzó új technológiák bevezetése, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának elősegítése. Két darab új hűtőház megépítése, eszközökkel való ellátása, ISO 9001 és minőségirányítási rendszer kiépítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

616523 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 308261 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs


▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat





Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A kistérség területén erősen dominál mezőgazdaság, amelyen belül jelentős a zöldség- és gyümölcstermesztés szerepe. A mezőgazdasági termelés során előállított termékek által képviselt érték alacsonyabb az országos átlagnál.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdálkodók a megtermelt termékeiket csak nagyon alacsony áron tudják értékesíteni. A jövedelmezőségük emiatt nagyon alacsony, ami a fennmaradását is veszélyezteti, relatíve tőkeszegények. A termékeik értékének növelésével ez a jövedelem és tőkeszegénység enyhíthető


▪ Mezőgazdasági termékek értéknövelése.Megoldási javaslat

▪ A helyi mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságának javulása, a képződött jövedelmek segítségével a technológiai újítások bevezetése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A mezőgazdasági vállalkozások száma a megyén belül az akcióterületen a legalacsonyabb, ezer lakosra mindössze 37 vállalkozás jut. A vállalkozások nagy része csak 1-2 főt foglalkoztató egyéni vállalkozás.

Helyzet/ adottság

▪ A térségekben található mezőgazdasági vállalkozások tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz való jutásuk nehéz. Az innovációs képesség alacsony vagy nincs hatékonyan kihasználva, az előállított termékek és szolgáltatások kevés hozzáadott értéket tartalmaznak.


▪ A mezőgazdasági vállalkozások nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekhez köthető technológiai fejlesztés, beruházásokhoz kötődő szabadalmak és engedélyek megvásárlásának, nem élelmiszeripari minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi mezőgazdasági vállalkozások technológiai színvonala nő, növekszik a vállalkozási kedv, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás is bővül azon mezőgazdasági termelők számára akik a nem mezőgazdasági tevékenységek irányába szeretnék diverzifikálni tevékenységi körüket.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 6/53 Kód: ÉA-81-GF-B-04 Sorszám: 5754Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése



▪ A helyi vállalkozások elavult technológiákkal dolgoznak, a környezeti terhelés relatíve nagy. Az érzékeny természeti területek speciális specifikus földhasználati módokat követelnek meg.

Helyzet/ adottság

▪ A tőkeszegény vállalkozások nem tudnak új technológiákat bevezetni. Új termelési é technológiai eljárásokkal javítható az általános környezeti állapot. Növekszik a jövedelem diverzifikáció.


▪ Fenntartható, környezetbarát és megújuló energiaforrásokat hasznosító gépek beszerzése és kiépítése.Megoldási javaslat

▪ Helyi vállalkozások, üzemek, műhelyek (összesen 10 darab) fűtéskorszerűsítésével mintegy 40%-os energia megtakarítás érhető el egységenként, a kiépítés során 6 fő állandó foglalkoztatása. Üzemkorszerűsítés (1 ipari üzem), új autó elektromos szerelő műhely létesítése, 5 fő alkalmazása.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése









Allokáció

Megoldási javaslatok 6/53 Kód: ÉA-81-GF-B-04 Sorszám: 5754


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térség területén a klimatikus és természetföldrajzi adottságok nagy eltéréseket mutatnak. A mezőgazdaság diverzifikációjának feltételei részben adottak. Az energetikai célú biomassza termelés a lehetőségekhez képest nem elterjedt a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ A tradicionális mezőgazdálkodás csak részben alkalmazkodott a speciális termőhelyi adottságokhoz (pl: tormatermesztés). Lehetőség nyílna a gazdálkodás technológiai megújítására és diverzifikációjára.


▪ A mezőgazdasági termékek diverzifikációja, a megújuló energiatermelés elterjesztésének elősegítéseMegoldási javaslat

▪ A kedvezőtlen adottságú területeken energetikai célra nemesített rövid vágásfordulójú sarjerdők révén történő és termesztés technológiájuk meghonosításával nő a diverzifikáció, javul a gazdaságok jövedelmezősége.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok 50%



▪ Egyházak 50%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek 50%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az egyéni vállalkozások száma viszonylag alacsony, a helyi erőforrások korlátozottak. A vállalkozók tőkeszegények, kevés embert tudnak foglalkoztatni.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások termékeinek előállítása alacsony technológiai színvonalon zajlik, főleg kézimunkaerőre alapozott. Az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi és egyéb szolgáltatást, végző tevékenységek fejlesztése kiegészítő jövedelemforrások körét bővítené, javulna a foglalkoztatottság.


▪ A helyi mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, beruházások támogatása.Megoldási javaslat

▪ Új vállalkozások beindítása, a már meglévők termékkörének bővítése. Mennyiségi és minőségi termelés segítése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs






Intézkedés: Természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosításának elősegítése

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ Természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosításának elősegítése▪ A szállás férőhelyek száma és az egyéb turisztikai szolgáltatások minősége alacsony. A térség területén a természeti-, települési-, és

kulturális értékekben gazdag. Több szálláshely létesítése folyamatban van.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai potenciál, mint a térség belső erőforrása jelentős részben nincs kihasználva, ami a rossz infrastrukturális ellátottságnak is köszönhető. Számos településen egyáltalán nincs szállás-férőhely. A megfelelő szolgáltatási színvonal megteremtése fellendíti a turizmust, ezzel párhuzamosan bővíti a helyben rendelkezésre álló munkahelyek számát.


▪ Új szálláshelyek létesítése, meglévő szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Szálláshely kialakítás, bővítés, lakóházak apartmanná alakítása, gyermek tábor szálláshely kialakítása. Több új állandó munkahely létesülése, meglévők bővülése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs








▪ A térség települései jelentős természeti potenciállal rendelkeznek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A célterületen több horgászegyesület és vadásztársaság tevékenykedik eredményesen. Az erdőterületeken turista útvonalak vezetnek keresztül.

Helyzet/ adottság

▪ Nem működik a térségben agro-, és ökoturisztikával foglalkozó vállalkozás. A Natura 2000 és természetvédelmi területek kiváló feltételeket teremtenek az ökoturisztikai tevékenységekhez (természetjárás, lovaglás stb.). A települések mindegyikén nagy a vállalkozási kedv a falusiturizmust illetően.


▪ Komplex agro-ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, korszerűsítése, bővítése és fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ A turizmus, turisztikai szálláshelyek kialakulásával számos kapcsolódó szolgáltatás kapacitásának bővülése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs








▪ A szállás férőhelyek száma és az egyéb turisztikai szolgáltatások minősége alacsony. A térség területén a természeti-, települési-, és kulturális értékekben gazdag. Több szálláshely létesítése folyamatban van.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai potenciál, mint a térség belső erőforrása jelentős részben nincs kihasználva, ami az rossz infrastrukturális ellátottságnak is köszönhető. Számos településen egyáltalán nincs szállás-férőhely. A megfelelő szolgáltatási színvonal megteremtése fellendíti a turizmust, ezzel párhuzamosan bővíti a helyben rendelkezésre álló munkahelyek számát.


▪ Természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosításának elősegítéseMegoldási javaslat

▪ A meglevő vagy épülő szálláshelyekhez kapcsolódó turisztika attrakciók , szolgáltatások számának bővülése, melyek a helyi természeti és kultúrális potenciált aknázzák ki, erre építenek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs






Intézkedés: A helyi mikrovállalkozások együttműködésének, piacra jutási lehetőségeinek segítése

Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

▪ A vállalkozások tőkeszegénységüknek és alacsony jövedelmezőségüknek köszönhetően kevés külső forrást tudnak bevonni. Elaprózott a vállalkozási szerkezet és alacsony foglalkozatási potenciál.

Helyzet/ adottság

▪ Nincs megfelelő koordináció a térségben működő vállalkozások között, kevés az összehangolt fejlesztés. A vállalkozói ismeretek bővítésével versenyképesebbé válik a helyi gazdaság.A klaszterekbe illetve a kertészeti ágazatban TÉSZ-ekbe tömörülés javíthatná a helyi vállakozók piaci pozícióit.


▪ A helyi mikrovállalkozások termelési, szolgáltatási és értékesítési tevékenységét segítő rendszerek kialakítása, fejelesztése, bővítése.Megoldási javaslat

▪ Sikeres pályázatok számának növekedése ezzel párhuzamosan a külső források tendenciózus emelkedése. A pályázati irodákat (vállalkozói inkubátorházak) működtető és létrehozó új mikrovállakozások beindítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 13/53 Kód: ÉA-81-SzF-B-06 Sorszám: 4997Prioritás: A térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése

Intézkedés: Helyi vízkezelési problémák megoldása

Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ Az utóbbi években alig fejlődött a szennyvízhálózat kiépítettsége. A településeken a szennyvízelvezetés (beleértve a csapadékvizet is) nem vagy csak részben megoldott. A szennyvíztisztító telepek fejlesztésre szorulnak, a kezelési technológia elavult, kicsi a kapacitás. Szennyvízkezelés problémájának megoldása teljes mértékben támogatott mind a lakosság mind az önkormányzatok részéről, az együttműködési készség nagy.

Helyzet/ adottság

▪ A keletkezett szennyvíz elvezetése és kezelése illetve ennek megoldása nagy terheket ró a települések önkormányzataira, hiszen Mikepércs és Debrecen kivételével a leghátrányosabb helyzetű települések közé tartoznak, önerőből nem tudják megoldani a problémát. A szakszerű szennyvízelvezetés és kezelés csökkentené a környezeti terhelést, valamint növelné a helyi ingatlanok értékét.


▪ A csapadék-, bel-, és szennyvíz elvezetés, valamint a keletkezett szennyvíz kezelésének korszerűsítést célzó beruházások támogatása.Megoldási javaslat

▪ A települések csapadék-, bel-, és szennyvíz elvezetésének és kezelésének megoldása, a települési infrastruktúra látványos javulása.Létavértesen lakópark közműfejlesztése (101 db közművesített ingatlan).

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések









Allokáció

Megoldási javaslatok 13/53 Kód: ÉA-81-SzF-B-06 Sorszám: 4997


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 14/53 Kód: ÉA-81-GF-A-02 Sorszám: 4941Prioritás: A térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése

Intézkedés: Helyi vízkezelési problémák megoldása


▪ A térség településeinek külterülete vízellátottság szempontjából változatos képet mutat, jelentős különbségek vannak a gyakran homokbuckákkal tarkított táj magasabb és mélyebb fekvésű területei között.

Helyzet/ adottság

▪ A jó termőhelyi adottságokkal rendelkező szántók jelentős része belvíz által veszélyeztetett, míg ezeknek akár közvetlen közelében már aszály sújtotta területek helyezkednek el a térszín változatossága miatt. Az időnként fellépő vízgazdálkodási problémák kiküszöbölésével jelentős mértékben lehetne növelni a termésbiztonságot.


▪ Mezőgazdasági vízkezelési problémák megoldását célzó tevékenységek.Megoldási javaslat

▪ Javul a termésbiztonság, aszály érzékeny kultúrák termesztésére is lehetőség nyílik. Meliorációs tevékenységek beindítása az egyéni gazdaságokban (8-10 gazdaság).

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs





Megoldási javaslatok 15/53 Kód: ÉA-81-SzF-B-05 Sorszám: 4995Prioritás: A térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése

Intézkedés: Közlekedési feltételek javítása

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A településeken belül valamint a települések között csak rövid szakaszokon található kerékpár útvonal. A települések közötti intenzív lakossági kapcsolatok és tervezett turisztikai beruházások indokolttá teszik az egymástól elkülönült szakaszok összefüggő hálózattá fejlesztését.

Helyzet/ adottság

▪ Az érintett településeken kerékpárút-hálózatról nem beszélhetünk, hiszen a kerékpárutak hossza a térség egészében is csak 80 km. A kerékpáros közlekedés nem biztonságos, különösen a főutakon. A közutaktól elválasztott kerékpáros közlekedés révén jelentősen javul a közlekedésbiztonság, lehetőség nyílik az egészséges életmód terjedésére.


▪ Kerékpárutak építése a kerékpáros forgalom által leginkább érintett közutak menténMegoldási javaslat

▪ Közúti balesetek számának csökkenése, környezettudatos magatartás formájának terjedése, a közlekedési feltételek javulása. Kerékpárutak bővülése kb:20-40 km-el.

Várható eredmény


Forrás ▪ KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 16/53 Kód: ÉA-81-SzF-A-16 Sorszám: 4996Prioritás: A térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése

Intézkedés: Közlekedési feltételek javítása

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A településeken belül valamint a települések között nincs kerékpár útvonal. Az érintett települések rendelkeznek olyan természeti-, és tájképi értékekkel, melyek bemutatása, gyalogosan és kerékpárral egyaránt bejárható, tanösvények kialakításával megvalósítható.

Helyzet/ adottság

▪ Az érintett településeken kerékpárút-hálózatról nem beszélhetünk, hiszen a kerékpárutak hossza a térség egészében is csak 80 km. A tanösvények fejlesztik és megőrzik a helyi identitást, elősegítik a környezettudatos magatartás kialakítását. Turisztikai célú hasznosításuk növeli a helyben termelődő jövedelmeket és munkahelyek számát.


▪ Tematikus útvonalak, tanösvények, túraútvonalak (kerékpáros, gyalogos, lovas) kialakítása, bővítése.Megoldási javaslat

▪ Új kerékpárutak létesítésével tematikus tanösvények alakíthatóak ki, amelyek segítik a településeken működő oktatási intézmények, óvodák munkáját.Bővíül a települések turisztikai szolgáltatásainak köre. 1-2 fő állandó alkalmazsa, 10-15 fő alkalmi foglalkoztatása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 16/53 Kód: ÉA-81-SzF-A-16 Sorszám: 4996


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs






Intézkedés: Települési arculat javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A jóléti infrastruktúra minden érintett településen hiányos. A település arculatát meghatározó épületek elhanyagoltak. A parkok, sétautak általános állapota nem megfelelő. A települések mindegyike rendelkezik közparkkal, sétautakkal ezek minősége és mennyisége azonban nagy heterogenitást mutat.

Helyzet/ adottság

▪ Hiányzik a meghatározó épületek felújítása, a közösségi térként is funkcionáló parkokban a padok, kiépített pihenőhelyek, esőbeállók, a növényzet kiöregedett frissítésre, sok esetben újratelepítésre szorulna. Az információs táblák hiánya a helyi turisztikai vonzerőt nagyban csökkenti. A meglévő parkok, sétautak felújítása, újabbak kialakítása, a burkolt felületek arányának növelése minden érintett település számára fontos.


▪ A település környezetét és megjelenését javító fejlesztések támogatása, védelem alatt nem álló épületek felújítása, padok, pihenőhelyek, esőbeállók, játszóterek, új sétautak kialakítása, a kiöregedett növényzet frisssítése, turisztikai színvonalat növelő információs és egyéb táblák kihelyezése.

Megoldási javaslat

▪ Javul a települékép.Padok, kiépített pihenőhelyek , esőbeállók létesítése, a kiöregedett növényzet frissítésre . Új sétautak kerülnek kialakításra, valamint a helyi turisztikai szolgáltatások színvonalát növelő információs és egyéb tájékoztató táblák kerülnek kihelyezésre, új játszó terek kialakítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Települési arculat javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A jóléti infrastruktúra minden érintett telelpülésen hiányos. A település arculatát meghatározó épületek elhanyagoltak. A parkok, sétautak, játszóterek általános állapota nem megfelelő. A települések rendelkeznek közparkokkal, sétautakkal, ezek minősége és mennyisége azonban nagyfokú heterogenitást mutat.

Helyzet/ adottság

▪ Hiányzik a meghatározó épületek felújítása, a közösségi térként is funkcionáló parkokban a padok, játékok, kiépített pihenőhelyek, esőbeállók, a növényzet kiöregedett frissítésre, cserjék, bokrok, sok esetben újratelepítésre szorulna. Az információs táblák hiánya a helyi turisztikai vonzerőt nagyban csökkenti. A meglévő parkok, sétautak felújítása, újabbak kialakítása, a burkolt felületek arányának növelése a település számára fontos.


▪ A települési környezetet és megjelenést javító fejlesztések támogatása, védelem alatt nem álló épületek felújítása, padok kiépített pihenőhelyek , esőbeállók létesítése,a kiöregedett növényzet frissítésre új sétautak kialakítása, valamint a helyi turisztikai szolgáltatások színvonalát növelő információs és egyéb tájékoztató táblák kihelyezése.

Megoldási javaslat

▪ Javul a településkép.Padok kiépített pihenőhelyek , esőbeállók létesítése, a kiöregedett növényzet frissítésre (virág ágyak, cserjék, bokrok). Új sétautak kerülnek kialakításra, valamint a helyi turisztikai szolgáltatások színvonalát növelő információs és egyéb tájékoztató táblák kerülnek kihelyezésre, továbbá várhatóan új játszó tér kialakítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs





Megoldási javaslatok 19/53 Kód: ÉA-81-SzF-A-24 Sorszám: 5015Prioritás: Helyi életminőség és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés: Közösségi terek kialakítása, fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A termesztett szántóföldi és kertészeti kultúrák közül számos tájjellegű „hungarikum” fordul elő (zeller, torma, málna), emellett a főbb termesztett növények a kukorica, búza, árpa, burgonya, dohány, kertészeti termékek közül a káposzta, paprika, dinnye, alma, meggy, ribizli, eper, cseresznye, őszibarack, szőlő. Emellett körvonalazódik az öko- és biogazdálkodás is a térségben. A helyi lakosok fogyasztási szokásaiban a piacok tradicionálisan nagy hangsúlyt kapnak. Mind eladóként mind vásárlóként megjelennek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyben termelt áruk számára nincs korszerű, a higiéniai és európai uniós előírásoknak megfelelő piac. A piaci árusítás csak a közlekedést zavaró, az árusítók és a vásárlók számra is kultúrálatlan körülmények között zajlik (szociális helyiségek, parkolók, korszerű rakodógépek, szeméttárolók hiánya) időszakosan. A meglévő piactereket korszerűsítése, új fedett piacok építése szükséges.


▪ Helyben termelt mezőgazdasági termékek értékesítését célzó piacok fejlesztése, bővítések támogatása.Megoldási javaslat

▪ Tiszta rendezett elárusítóhelyek kialakítása , meglévők bővítése korszerűsítése az érintett településeken, a meghonosodó alternatív gazdálkodási módokból származó termékek piacra segítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Közösségi terek kialakítása, fejlesztése


▪ Korunk általánosan jellemző társadalmi problémája a hagyományos közösségi terek kiüresedése, és az individualizálódás különösen a fiatalok körében jelent komoly veszélyt, mivel sok esetben otthon, a számítógépek előtt ülve élnek „közösségi” és lelki életet. A térségre összességében jellemző, az átlagosnál fiatalosabb korstruktúra, a meglehetősen heterogén társadalmi struktúra és a településszerkezeti sajátosságok mindenképpen indokolttá teszik új típusú, a jelenlegieknél vonzóbb és költséghatékonyabb integrált közösségi terek kialakítását.

Helyzet/ adottság

▪ A térség rurális jellege, az általánosan jellemző forráshiány stb. miatt a meglévő közösségi terek sok esetben elaprózott szerkezetben, funkcióhiányosan, és leromlott műszaki állapotban vannak. A rugalmas, jól felszerelt, kínálati elemeiben a társadalom minden rétegét megszólítani képes, egyszerre a tudásszerzés, az élményszerű tapasztalás és a pihenés helyszínéül szolgáló integrált intézmények léterhozása.


▪ Integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása.Megoldási javaslat

▪ A kulturális rendezvények számának emelkedése, a helyi közösségek megerősödése, a társadalmi integráció erősödése. Közösségi ház kialakítás (10-15 db), 10 fő idényszerű alkalmazása, 2-3 fő állandó alkalmazása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Kulturális örökség megőrzése

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A tradicionális mezőgazdasági termelés és az ehhez szorosan kötődő hagyományos vidéki életforma máig meghatározza a térség arculatát. Emellett nagy múltra tekint vissza a klasszikus, kifejezetten erre a területre jellemző kézműipar (fafaragás, kosárfonás stb.). A népzenei és népművészeti hagyományok őrzésének szinte minden településen nagy hagyományai vannak. A térségi identitás sok település esetében ösztönzésre, támogatásra szorul, de alapvetően erős.

Helyzet/ adottság

▪ A települési önkormányzatok, oktatási intézmények nem tudnak kellő támogatást nyújtani a hagyományőrző csoportok, öntevékenykörök számára. Az országos vagy helyi védelem alá eső épületek, melyek helyet biztosíthatnának ezeknek a tevékenységeknek, felújításra, bővítésre, korszerűsítésre szorulnak. A térségben több felújításra szoruló tájház van.


▪ A helyi és országos védelem alatt álló kulturális örökség fenntartását, a helyi identitás megőrzését, megújítását célzó tevékenységek támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A már meglévő védettséget élvező épületek felújításával, bővítésével a hagyományőrző csoportok elhelyezést nyernek. Védett tájházak felújítása. A települési arculat javul ezáltal.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Kulturális örökség megőrzése


▪ A tradicionális mezőgazdasági termelés és az ehhez szorosan kötődő hagyományos vidéki életforma máig meghatározza a térség arculatát. Emellett nagy múltra tekint vissza a klasszikus, kifejezetten erre a területre jellemző kézműipar (fafaragás, kosárfonás stb.). A népzenei és népművészeti hagyományok őrzésének szinte minden településen nagy hagyományai vannak. A térségi identitás sok település esetében ösztönzésre, támogatásra szorul, de alapvetően erős.

Helyzet/ adottság

▪ A települési önkormányzatok, oktatási intézmények nem tudnak kellő támogatást nyújtani a hagyományőrző csoportok, öntevékenykörök számára. Az országos vagy helyi védelem alá eső épületek, melyek helyet biztosíthatnának ezeknek a tevékenységeknek, felújításra, bővítésre, korszerűsítésre szorulnak.


▪ Helyi és országos védelem alatt álló vidéki örökség megőrzése.Megoldási javaslat

▪ A védett vidéki örökség állapotának javulása, védett épületek felújítása, a településkép javul.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs






Intézkedés: Közösségi szolgáltatások biztosítása


▪ Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés a települések jó részén nehézkes, a szolgáltatások színvonala alacsony.A nem kötelezően önkormányzati feladatkörbe tartozó szolgáltatásokat el tudják látni a falu- és tanyagondnokok.

Helyzet/ adottság

▪ A közösségi térként, szolgáltató központként is működtethető épületek állapota leromlott. Az elérhető alapszolgáltatások száma és minősége kevés. A külterületek intézmény és egyéb szolgálatások hiányából fakadó hátrányok enyhítése megoldható ezen szolgálatok működtetésével.


▪ Falu és tanyagondnoki szolgáltatások fejlesztéseMegoldási javaslat

▪ A tanyagondnoki szolgáltatások fejlődése.Az elvándorlás 5 éven belül 5 %-os csökkenése várható. Egy buszjárat ( 9 fős) beindítása, 1 fő állandó alkalmazása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 24/53 Kód: ÉA-81-SzF-B-07 Sorszám: 5005Prioritás: Helyi életminőség és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés: Közösségi szolgáltatások biztosítása

Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A településeken a szélessávú internet kiépítésre került az elmúlt években egy település kivételével. Az internet kávézók, információs pontok kialakításához rendelkezésre áll a szükséges alapinfrastruktúra.

Helyzet/ adottság

▪ A internet hozzáférés kibővítésével, a háztartások számítógépekkel való ellátottságának javításával kialakul helyi szinten is az információs társadalom, megteremtődik az atipikus munkavállalási formák feltétel rendszere. A fokozott segítségre szoruló sérülékeny csoportok számára is lehetőség nyílhat a kedvezményes internet hozzáférés biztosítására.


▪ Az információs társadalom kialakulását segítő informatikai beruházások támogatása.Megoldási javaslat

▪ A helyi alapszolgáltatások köre bővül, modellértékű innovatív, többfunkciós szolgáltató központok kerülnek kialakításra (HIP-Halápi Információs Központ létrehozása +1 fő alkalmazása) a kistelepüléseken élők általános hozzáférési problémáinak enyhítése érdekében. A helyi lakosok, mint munkavállalók készségei, lehetőségei kibővülnek, ami a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (nők, roma lakosság) számára kitörési pontot jelent.

Várható eredmény


Forrás ▪ TIOP - 3. prioritás - A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastr...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: A munkavállalási esélyeket növelő oktatási, képzési, átképzési programok támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Magas a piacon nem keresett végzettséggel rendelkezők aránya, sok esetben tartósan elvesztették a kapcsolatukat a munkaerőpiaccal. Nagyon fontos lenne az informatikai ismeretek, az idegen nyelvtudás, valamint a vendéglátással kapcsolatos vállalkozói ismeretek elsajátítása szélesebb körben.

Helyzet/ adottság

▪ Az iskolai végzettség alapvetően meghatározza az elhelyezkedési lehetőségeket, amelyek javításához a térségben nem áll rendelkezésre az oktatási infrastruktúra. A térség gazdasági és munkavállalói potenciáljának megfelelő képzések beindításával jelentősen javulhatnak az elhelyezkedési esélyek.


▪ A vidéki térségekben élők ismereteinek, információinak és készségeinek fejlesztése a vidéki gazdaság diverzifikációjához, a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztéséhez, a jövedelmi és foglalkoztatási helyzet javításához, a vidéki élet és élettér minőségének javításához.

Megoldási javaslat

▪ A térségben élők számára képzések (tanfolyamok, továbbképzések, tájékoztatók) szervezése, melyek segítik a térség gazdasági diverzifikációját elősegítő beruházásokat, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket végző vállakozások fejlődését, ezáltal hozzájárulnak a foglalkoztatási helyzet valamint a vidéki élettér minőségének javulásához.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 26/53 Kód: ÉA-81-SzF-B-09 Sorszám: 5019Prioritás: Helyi életminőség és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése

Intézkedés: Közbiztonság javítása

Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A térség települései a 100 ezer lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények számát tekintve vegyes képet mutatnak. Az elkövetők legnagyobb számban azokról a településekről kerülnek ki, ahol kifejezetten magas a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok aránya. A bűncselekmények a nagyobb lélekszámú városi településekhez köthetők, leginkább Debrecenhez. A települések többségén nincs állandó rendőri jelenlét.

Helyzet/ adottság

▪ A települések nincsenek felszerelve térfigyelő kamerákkal, a polgárőrség tevékenységének ellátásához csak részben álnak rendelkezésre a források. Új biztonságtechnikai eszközök beszerzésével és a források bővülésével eredményesebbé válhat a polgárőrségek tevékenysége.


▪ Polgárőrség tevékenységének támogatása, térfigyelő rendszerek kiépítése.Megoldási javaslat

▪ Javul a lakosság biztonságérzete és a települések külső megítélése is, ami meghatározó pont lehet a beköltözők és a turisták szemszögéből.

Várható eredmény


Forrás ▪ EAOP - 5. Prioritás - Az Észak-Alföldi Operatív Program lebonyolításának finanszírozása (techn...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Derecske, Létavértes, Nyíradony, Téglás, Vámospércs

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 27/53 Kód: ÉA-81-GF-2-02 Sorszám: 5080Prioritás: LEADER

Intézkedés: A helyi gazdaság fejlesztést szolgáló tevékenységek támogatása


▪ Minden térségnek meg van a maga tradicionális terméke, amelyre kis és házi ipari, mezőgazdasági terméket, szolgáltató tevékenységet, turisztikai feltételrendszert, programokat lehet szervezni, fejleszteni.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony és kiszámíthatatlan, ezért az agrárvállalkozások tevékenységének diverzifikálására van szükség. A térségeknek új utak keresése, a természet, a kultúra, a hungaricumok bemutatása, termékek és szolgáltatások kialakítása kisebb befektetéssel.


▪ Helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz (kis és házi ipari termékek, vállalkozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek elsődleges, másodlagos feldolgozása), turisztikához, kereskedelemhez kapcsolódó fejlesztések.

Megoldási javaslat

▪ Olyan közösségi és vállalkozási célokat szolgáló projektek megvalósításának támogatása, amelyek helyi tevékenységek (termékek, szolgáltatások, feldolgozás, bio termékek) minőségi javulását vagy energiahatékonyságát növeli beruházásokon keresztül. Emellett lehetőséget teremt ezen speciális helyi tevékenységek összekapcsolására.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (40%), Kapcsolattartás költségei (10%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (20%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (20%), Rendezvény (10%), Tradicionális eszközbeszerzés (100%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 27/53 Kód: ÉA-81-GF-2-02 Sorszám: 5080


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs

▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés







▪ A hely szellemét, a térség táji-, természeti-, történelmi emlékeire települt turisztikai szolgáltatásokat fontos kibővíteni, hogy jövedelmezőbbek lehessenek. A térségben működnek olyan szerveződések (pl.: Tormaút Turisztikai Egyesület, Ligetalja-Gúth Idegenforgalmi Egyesület, Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Egyesület, Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület, Naprózsa Hagyományőrző Alapítvány, stb.), amelyek alkalmasak ismeretterjesztő kiadványok forrásanyagainak az összegyűjtésére és kezelésére

Helyzet/ adottság

▪ A fesztiválok, rendezvények csak megyei szinten ismertek, regionális és országos szinten nem vagy csak kevéssé ismertek. A turisztikai vonzerőnek számító rendezvények, fesztiválok száma évről évre növekszik. A természeti és táji értékek, látnivalókban rejlő lehetőségeket a helyi vállalkozók egyre inkább felismerik.


▪ A helyi fejlesztéseket szolgáló turisztikai stratégia létrehozása, marketing tevékenységek támogatása. Helyi turisztikai fejlesztéseket szolgáló stratégia mentén turisztikai szolgáltatások (kereskedelmi szálláshely szolgáltatások, speciális turisztikai tevékenységek, látványosságok, hagyományörző tevékenységek, rekreációs tevékenységek helyszínei) fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A helyi adottságokat felmérő helyzetértékelő stratégia elkészítése, erre épülő helyi turisztikai stratégia elkészítése. Ennek a megvalósulását szolgáló turisztikai tevékenységek szállás kapacitások, látványosságok, speciális turisztikai tevékenységek (tematikus útvonalak, látóutak) tájékoztató, információs, szervező, bonyolító terek kialakításának támogatása. Mindenez lehetőséget teremt turisztikai tevékenységek összekapcsolására.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés a települések jó részén nehézkes, a szolgáltatások színvonala alacsony. A nem kötelezően önkormányzati feladatkörbe tartozó szolgáltatásokat fejleszteni szükséges. Tradicionális közösségi terek kiürültek.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások jövedelmezősége alacsony és kiszámíthatatlan. A térségeknek új utak keresése, a természet, kultúra és hungaricumok bemutatása, termékek és szolgáltatások alakíthatók ki. Nincs megfelelő koordináció a térségben működő vállalkozások között, kevés az összehangolt fejlesztés. A hagyományos közösségi terek kiüresedése minden településen megfigyelhető.


▪ Érmelléki civil- és humánszolgáltatások fejlesztése.Megoldási javaslat

▪ Olyan közösségi célokat szolgáló projektek megvalósításának támogatása, amelyek a helyi tevékenységek (szociális, kulturális, tradicionális, közösségi szolgáltatások, hátrányos helyzetűek segítése, innovációs közösségek fejlesztése) minőségi javulását eredményezik. Emellett lehetőséget teremt ezen speciális helyi tevékenységek összekapcsolására, együttmüködések fejlesztésére. Várhatóan a projektek tartalma lesz: az hátrányos embereket helyzetbe hozó, szociális gondoskodást segítő (fiatalok, idősek) közösségi terek tartalommal megtöltése, közösségi szolgáltatások fejlesztése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés







▪ A vállalkozások többsége alapvetően a mezőgazdaság területén végzi tevékenységét. A helyi mezőgazdasági termékek jelentős része alacsony feldolgozottsági szinten kerül értékesítésre felvásárlók közvetítésével. Az egyes mikrotérségek erősen specializálódtak valamely termék előállítására és termelésére (torma, málna, meggy, szappankészítés, kosárfonás). A közösség természetföldrajzi adottságai heterogének, ebből fakadóan a gazdasági-, társadalmi-, és kulturális erőforrások is sokszínűek.

Helyzet/ adottság

▪ A térség magas minőségű termékei nincsenek kellőképpen megkülönbözetve a többi piaci szereplő kínálatától. A vállalkozások számára értéknövelő és vásárlóorientáló szerepe lehet egy levédett és a piacra jól bevezetett terméknek. A térség nem rendelkezik egységes „arculattal”, amely a piaci pozíciók javítása mellett a közösség-tudatot is erősítené.


▪ „Érmellék-tár”- Helyi termékek (kis és házi ipari termékek, vállakozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek elsődleges, másodlagos feldolgozásának) egységes védjeggyel ellátott körének kialakítása, piacra jutásának ösztönzése, bemutató terek (állandó, mobil terek) kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Nő a helyi termékek ismertsége jól elkülöníthető arculat kialakításával. Lehetővé válik a jelenlegi piaci pozíciók megerősítése mellett az új piacok megszerzése. Növekszik a termékek hozzáadott értéke, ami technológiai fejlesztést, vagy új munkahelyek létrehozását teszi lehetővé. A speciálisan érmelléki termékek a helyi üzletekben, szolgáltatóhelyen, községi piacokon külön helyet (polcot, sort, sarkot) kapnak, erősítve ezzel a helyi identitás tudatot, kohéziót. Új piaci poziciókat, integrációt biztosít a helyi termékeknek. Olyan közösségi és vállalkozási célokat szolgáló projektek megvalósításának támogatása, amelyek egy "projekt-fűzért" a

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (50%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (100%), Kapcsolattartás költségei (80%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (40%), Marketing tevékenység (100%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (20%), Rendezvény (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések


▪ "Érmellék-tár": az Érmelléki közösség területén előállított fizikai és szellemi termékek, egységes logóval, védjeggyel való megjelenése a piacon.






▪ A vállalkozások többsége a mezőgazdaság területén végzi tevékenységét. Az egyes mikrotérségekben erősen specializálódott növénytermesztés folyik. A kisvállakozások tőkeszegények és gyenge belső piaccal rendelkeznek. Az itt élő lakosság iskolai végzettsége zömében alacsony. A tradicionális közösségi szerveződések folyamatosan megszüntek vagy átalakultak.

Helyzet/ adottság

▪ A hiányzó innovációs törekvések és a szűk piaci lehetőségek akadályozzák a kiútkeresést. A tanulmánytervekkel, módszertani és innovációs fejlesztésekkel elősegíthető a gazdasági potenciál fejlesztése. Szükség lenne speciális turisztikai fejlesztést előirányzó tanulmánytervre, a környezetgazdálkodást, a szervezetek együttműködését, integrációját elősegítő tanulmányra. Olyan tanulmánytervek készítése, melyek jövőbeni projektek, fejlesztések alappillérei.


▪ Komplex tanulmánytervek készítése; turisztikai stratégia, „Érmellék-tár”- Helyi termékek (kis és házi ipari termékek, vállalkozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek) egységes védjeggyel ellátott körének kialakítása, piacra jutásának ösztönzése, bemutató terek ( állandó, mobil terek ) kialakítása. Térségek közötti kulturális, természeti örökség védelme és hasznosítása. Virtuális vagy "E" gazdasági park létrehozása.

Megoldási javaslat

▪ A tematikailag elkülönülő, de hatásmechanizmusát tekintve komplex tanulmányok készülnek.Várható eredmény


▪ Tervek, tanulmányok összeállítása (100%), Kiadvány készítés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs

▪ LEADER - Tervek és tanulmányok







▪ Minden térségnek meg van a maga tradicionális terméke, amelyre kis és házi ipari, mezőgazdasági terméket, szolgáltató tevékenységet, turisztikai feltételrendszert, programokat lehet szervezni, fejleszteni.

Helyzet/ adottság

▪ A mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony és kiszámíthatatlan, ezért az agrárvállalkozások tevékenységének diverzifikálására van szükség. A térségeknek új utak keresése, a természet, a kultúra, a hungaricumok bemutatása, termékek és szolgáltatások kialakítása kisebb befektetéssel.


▪ Helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz (kis és házi ipari termékek, vállalkozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek elsődleges, másodlagos feldolgozása), turisztikához, kereskedelemhez kapcsolódó fejlesztések.

Megoldási javaslat

▪ Olyan közösségi és vállalkozási célokat szolgáló projektek megvalósításának támogatása, amelyek helyi tevékenységek (termékek, szolgáltatások, feldolgozás, bio termékek) minőségi javulását vagy energiahatékonyságát növeli beruházásokon keresztül. Emellett lehetőséget teremt ezen speciális helyi tevékenységek összekapcsolására.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az önkormányzatok szűkös fejlesztési és egyéb forráslehetőségei miatt a fejlesztési elképzelések megvalósításhoz szükség van a szélesebb körű összefogásra. Mind az önkormányzat, mind a lakosság részéről felmerülő igény a hatékony működés, illetve annak lehetőségek szerinti további növelése. Speciális, az egyes települések kompetenciáját meghaladó feladatok ellátása esetében elkerülhetetlen az együttműködés.

Helyzet/ adottság

▪ A kistelepüléseken szakemberhiány jellemző. A kötelező feladatokon túlmutató tevékenységek jelentős többletköltséget jelentenek az önkormányzatok, non-profit szervezetek számára. A pályázati lehetőségek kihasználása szempontjából elengedhetetlen az együttműködés. Az önkormányzatok, non-profit szervezetek működési költségeinek csökkentése mellett nagyobb volumenű együttmüködések, közös rendezvények, réteg programok, téma projektek, innovációs tevékenységek szervezésére nyílik lehetőség.


▪ Szakmai együttműködés generálása és az együttműködés infrastruktúrájának megteremtése.Megoldási javaslat

▪ Javul a térségen belüli együttműködés, új településközi kapcsolatok alakulnak ki, a meglévők tovább erősödnek, az egyes területek fejlesztési tevékenységei összehangolhatóvá vállnak. Fejlődik a települések kompetenciáját erősítő szervezetek müködése, kialakulnak azok a készségek, képességek melyek meghatározzák az élhető, fejlődő vidéki arculatot.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés







▪ A hely szellemét, a térség táji-, természeti-, történelmi emlékeire települt turisztikai szolgáltatásokat fontos kibővíteni, hogy jövedelmezőbbek lehessenek. A térségben működnek olyan szerveződések (pl.: Tormaút Turisztikai Egyesület, Ligetalja-Gúth Idegenforgalmi Egyesület, Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Egyesület, Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület, Naprózsa Hagyományőrző Alapítvány, stb.), amelyek alkalmasak ismeretterjesztő kiadványok forrásanyagainak az összegyűjtésére és kezelésére.

Helyzet/ adottság

▪ A fesztiválok, rendezvények csak megyei szinten ismertek, regionális és országos szinten nem vagy csak kevéssé ismertek. A turisztikai vonzerőnek számító rendezvények, fesztiválok száma évről évre növekszik. A természeti és táji értékek, látnivalókban rejlő lehetőségeket a helyi vállalkozók egyre inkább felismerik.


▪ A helyi fejlesztéseket szolgáló turisztikai stratégia létrehozása, marketing tevékenységek támogatása. Helyi turisztikai fejlesztéseket szolgáló stratégia mentén turisztikai szolgáltatások (kereskedelmi szálláshely szolgáltatások, speciális turisztikai tevékenységek, látványosságok, hagyományörző tevékenységek, rekreációs tevékenységek helyszínei) fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A helyi adottságokat felmérő helyzetértékelő stratégia elkészítése, erre épülő helyi turisztikai stratégia elkészítése. Ennek a megvalósulását szolgáló turisztikai tevékenységek szállás kapacitások, látványosságok, speciális turisztikai tevékenységek (tematikus útvonalak, látóutak) tájékoztató, információs, szervező, bonyolító terek kialakításának támogatása. Mindenez lehetőséget teremt turisztikai tevékenységek összekapcsolására.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A vállalkozások többsége alapvetően a mezőgazdaság területén végzi tevékenységét. A helyi mezőgazdasági termékek jelentős része alacsony feldolgozottsági szinten kerül értékesítésre felvásárlók közvetítésével. Az egyes mikrotérségek erősen specializálódtak valamely termék előállítására és termelésére (torma, málna, meggy, szappankészítés, kosárfonás). A közösség természetföldrajzi adottságai heterogének, ebből fakadóan a gazdasági-, társadalmi-, és kulturális erőforrások is sokszínűek.

Helyzet/ adottság

▪ A térség magas minőségű termékei nincsenek kellőképpen megkülönbözetve a többi piaci szereplő kínálatától. A vállalkozások számára értéknövelő és vásárlóorientáló szerepe lehet egy levédett és a piacra jól bevezetett terméknek. A térség nem rendelkezik egységes „arculattal”, amely a piaci pozíciók javítása mellett a közösség-tudatot is erősítené.


▪ „Érmellék-tár”- Helyi termékek (kis és házi ipari termékek, vállakozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek elsődleges, másodlagos feldolgozásának) egységes védjeggyel ellátott körének kialakítása, piacra jutásának ösztönzése, bemutató terek (állandó, mobil terek) kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Nő a helyi termékek ismertsége jól elkülöníthető arculat kialakításával. Lehetővé válik a jelenlegi piaci pozíciók megerősítése mellett új piacok megszerzése. Növekszik a termékek hozzáadott értéke, ami technológiai fejlesztést, vagy új munkahelyek létrehozását teszi lehetővé. A speciálisan érmelléki termékek a helyi üzletekben külön helyet (polcot, sort, sarkot) kapnak, erősítve ezzel a helyi identitás tudatot, kohéziót.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs



▪ "Érmellék-tár": az Érmelléki közösség területén előállított fizikai és szellemi termékek, egységes logóval, védjeggyel való megjelenítése a piacon.






▪ A vállalkozások többsége a mezőgazdaság területén végzi tevékenységét. Az egyes mikrotérségekben erősen specializálódott növénytermesztés folyik. A kisvállakozások tőkeszegények és gyenge belső piaccal rendelkeznek. Az itt élő lakosság iskolai végzettsége zömében alacsony. A tradicionális közösségi szerveződések folyamatosan megszüntek vagy átalakultak.

Helyzet/ adottság

▪ A hiányzó innovációs törekvések és a szűk piaci lehetőségek akadályozzák a kiútkeresést. A tanulmánytervekkel, módszertani és innovációs fejlesztésekkel elősegíthető a gazdasági potenciál fejlesztése. Szükség lenne speciális turisztikai fejlesztést előirányzó tanulmánytervre, a környezetgazdálkodást, a szervezetek együttműködését, integrációját elősegítő tanulmányra. Olyan tanulmánytervek készítése, melyek jövőbeni projektek, fejlesztések alappillérei.


▪ Komplex tanulmánytervek készítése; turisztikai stratégia, „Érmellék-tár”- Helyi termékek (kis és házi ipari termékek, vállalkozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek) egységes védjeggyel ellátott körének kialakítása, piacra jutásának ösztönzése, bemutató terek ( állandó, mobil terek ) kialakítása. Térségek közötti kulturális, természeti örökség védelme és hasznosítása. Virtuális vagy "E" gazdasági park létrehozása.

Megoldási javaslat

▪ A tematikailag elkülönülő, de hatásmechanizmusát tekintve komplex tanulmányok készülnek.Várható eredmény


▪ Tervek, tanulmányok összeállítása (100%), Kiadvány készítés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Tervek és tanulmányok




Megoldási javaslatok 37/53 Kód: ÉA-81-SzF-4-02 Sorszám: 6604Prioritás: LEADER

Intézkedés: Közösségi szerveződések tevékenységének támogatása, térségi szintre való kiterjesztése


▪ A civil szervezetek száma és aktivitása nem éri el a nyugat-európai átlagot. A civil szféra kellő aktivitásának hiányában a megszerezhetőnél kevesebb külső forrás érkezik a térségbe. Gyakoriak a különböző településeken megvalósuló párhuzamos fejlesztések, amelyek koordinálásával az egész térségre nézve eredményesebb lenne a lehetőségek kihasználása. A térségben megszervezett fesztiválokat, rendezvényeket közös „program fűzér”-é lehetne alakítani.

Helyzet/ adottság

▪ Alacsony civil aktivitás, szűkösek a források, nem megfelelő a koordináció, a helyi kezdeményezések száma alacsony. Az együttműködések megvalósításával programszerűen koordinálttá válhat a szervezetek tevékenysége. A helyi identitás átadásával javulna a térség népességmegtartó képessége.


▪ A közösségi szerveződések és a civil szervezetek rendezvényeinek (fesztiválok, konferenciák, kiállítások, koncertek, eszmecserék, falunapok, jó gyakorlatok) támogatása. Az Érmelléki vonzerőnek számító rendezvények, fesztiválok számának növelése. A természeti és táji értékekben, látnivalókban rejlő lehetőségeket a helyi szervezetek egyre inkább felismerik, fejlesztik.

Megoldási javaslat

▪ Civil szervezetek számának növekedése és tevékenységének bővülése. Erősödő helyi identitás, fokozódó térségi együttműködés. Érmelléki „program fűzér” létrehozása, rendezvények körének fejlesztése, bővülése. Régiós , térségi, mikrotérségi szintű kezdeményezések fejlesztése, kialakulása. minta projektek létrejötte.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Kapcsolattartás költségei (15%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció

Megoldási javaslatok 37/53 Kód: ÉA-81-SzF-4-02 Sorszám: 6604


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény







▪ Magas a piacon nem keresett végzettséggel rendelkezők aránya, sok esetben tartósan elvesztették a kapcsolatukat a munkaerőpiaccal. Nagyon fontos lenne az informatikai ismeretek, az idegen nyelvtudás, valamint a szakmai végzettséggel kapcsolatos vállalkozói ismeretek elsajátítása szélesebb körben.

Helyzet/ adottság

▪ Az iskolai végzettség alapvetően meghatározza az elhelyezkedési lehetőségeket, amelyek javításához a térségben nem áll rendelkezésre az oktatási infrastruktúra. A térség gazdasági és munkavállalói potenciáljának megfelelő képzések beindításával jelentősen javulhatnak az elhelyezkedési esélyek. Az Érmelléken ilyen irányú tapasztalatok vannak, a képzési tevékenység, a felkészültség alapja a vidékfejlesztési terveink megvalósításához.


▪ Térségekben élők szakmai ismereteinek, információinak és készségeinek fejlesztése az Érmellék gazdasága, vállalkozások fejlesztése, a civil, vállalkozói ismeretek, a jövedelmi és foglalkoztatási helyzet szintentartása, javítása, a vidéki élet és élettér minőségének javítása miatt fontos.

Megoldási javaslat

▪ A térségben élők számára képzések (tanfolyamok, továbbképzések, tájékoztatók) szervezése, mely segíti a térségfejlesztést, elősegíti a foglalkoztatási helyzet, valamint a vidéki élettér minőségének javulásához a képességek, készségek fejlesztését. Várható projektek száma 8 (ECDL számítástechnikai tanfolyam, hátrányos helyzetűek szakmai felkészítése, felzárkóztatása - akkreditált képzések, karrier-építő tréningek, vállalkozói ismeretek).

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (100%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Álmosd, Bagamér, Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs

▪ LEADER - Képzés







▪ A civil szervezetek száma és aktivitása nem éri el a nyugat-európai átlagot. A civil szféra kellő aktivitásának hiányában a megszerezhetőnél kevesebb külső forrás érkezik a térségbe. Gyakoriak a különböző településeken megvalósuló párhuzamos fejlesztések, amelyek koordinálásával az egész térségre nézve eredményesebb lenne a lehetőségek kihasználása. A térségben megszervezett fesztiválokat, rendezvényeket közös „program fűzér”-é lehetne alakítani.

Helyzet/ adottság

▪ Alacsony civil aktivitás, szűkösek a források, nem megfelelő a koordináció, a helyi kezdeményezések száma alacsony. Az együttműködések megvalósításával programszerűen koordinálttá válhat a szervezetek tevékenysége. A helyi identitás átadásával javulna a térség népességmegtartó képessége.


▪ A közösségi szerveződések és a civil szervezetek rendezvényeinek (fesztiválok, konferenciák, kiállítások, koncertek, eszmecserék, falunapok, jó gyakorlatok) támogatása. Az Érmelléki vonzerőnek számító rendezvények, fesztiválok számának növelése. A természeti és táji értékekben, látnivalókban rejlő lehetőségeket a helyi szervezetek egyre inkább felismerik, fejlesztik.

Megoldási javaslat

▪ Civil szervezetek számának növekedése és tevékenységének bővülése. Erősödő helyi identitás, fokozódó térségi együttműködés. Érmelléki „program fűzér” létrehozása, rendezvények körének fejlesztése, bővülése. Régiós , térségi, mikrotérségi szintű kezdeményezések fejlesztése, kialakulása. minta projektek létrejötte.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Kapcsolattartás költségei (15%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%), Tradicionális eszközbeszerzés (50%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény







▪ A társadalmi (civil szervezetek, közösségek) aktivitás nem éri el a nyugat-európai átlagot. A kellő aktivitásának hiányában a megszerezhetőnél kevesebb külső forrás érkezik a térségbe. Gyakoriak a különböző településeken megvalósuló párhuzamos fejlesztések, amelyek koordinálásával az egész térségre nézve eredményesebb lenne a lehetőségek kihasználása. Az önkormányzatok szűkös fejlesztési és egyéb forráslehetőségei miatt a fejlesztési elképzelések megvalósításhoz szükség van a szélesebb körű összefogásra.

Helyzet/ adottság

▪ Alacsony a civil aktivitás, szűkösek a források, nem megfelelő a koordináció, a helyi kezdeményezések száma alacsony. Az együttműködések megvalósításával programszerűen koordinálttá válhat a szervezetek tevékenysége. A helyi identitás átadásával javulna a térség népességmegtartó képessége.


▪ A vidéki térségekben élők ismeret-, információ- és készségfejlesztéséhez, a gazdaság komplex vállalkozás-fejlesztéséhez, a jövedelmi és foglalkoztatási helyzet megtartásához, javításához, az élet és élettér minőségének megtartásához, fejlesztéséhez hozzájárulnak, nagymértékben segítik a komplex prjektek. A közösségi szerveződések (önkormányzatok, társulások civil szervezetek, vállalkozások ) együttmüködésének támogatása hozzájárul a hátrányok kompenzálásához. A megoldási javaslat a 5077, 5080, 4993, 6690, 6687, 5079, 6604,7114, 7115, 7104-es megoldási javaslatokkal együtt alkot komplex projektet.

Megoldási javaslat

▪ Együttmüködő szervezetek számának növekedése és tevékenységének bővülése. Erősödő helyi identitás, fokozódó térségi együttműködés. A térségben tervezett komplex (falusi-, bor-,, vadász-, horgász turizmus) és gazdasági beruházások, attrakciók lebonyolítását segítő tanfolyamok (elmélet és gyakorlati), képzések tájékoztatók szervezése. Elkészülne több tanácsadó, fejlesztő, innovációs iroda, Érmelléki „program fűzér” létrehozása, rendezvények körének bővülése. javul az integrált érmelléki gazdasági potenciál.

Várható eredmény







EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %


▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 4 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt





Intézkedés: Térségek közötti és határon átnyúló együttműködések


▪ A határ mentén elhelyezkedő települések kulturális öröksége és gazdasági profilja nagyon hasonló. A határ két oldalán elhelyezkedő településeknek jelenleg is aktív együttműködései vannak, amelyek azonban alapvetően az egymással közvetlenül szomszédos településekre korlátozódnak (pl. Nyírábrány–Érmihályfalva, Bagamér–Érsemjén, Létavértes–Székelyhíd). Az együttműködések az országhatáron is gyakoriak pl. a bihari és a nyírségi települések között.

Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt évtizedekben a határ menti fekvés a periférikus jelleg miatt infrastrukturális, gazdasági és társadalmi szempontból is kedvezőtlen hatással bírt, jelenleg is gátja a határ menti települések fejlődésének. Az elmúlt évtized integrációs folyamatainak eredményeként pályázati források és az ezekre épülő együttműködési lehetőségek nyíltak meg a határon átnyúló kapcsolatok erősítése érdekében.


▪ Térségek közötti, határon átnyúló nemzetközi együttműködések, közös projektek.Megoldási javaslat

▪ Nemzetközi határmenti települések, térségek, civil szervezetek együttműködése javul, ami hosszú távon javítja, megalapozza a gazdasági, társadalmi, civil kohéziót. Több Leader térségi és nemzetközi együttműködés alapja lehet a minta projektek, jó gyakorlatok beépülésének, elterjedésének.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: Szervezetek és intézmények kapcsolatainak erősítése


▪ A vállalkozások többsége a mezőgazdaság területén végzi tevékenységét. A vállakozások ( termékek, szolgáltatások ) tevékenységét még az itt élő lakosság sem ismeri, jól összerakott marketing tevékenységgel fejlődő belső piac alakulhat ki. A térség táji-, természeti-, történelmi emlékeire települt turisztikai szolgáltatások fejlesztését nagyban meghatározza a marketing tevékenység. A térségben működnek olyan szerveződések (pl.: Tormaút Turisztikai Egyesület, Ligetalja-Gúth Idegenforgalmi Egyesület, Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Egyesület, Derecskei Szivárvány Hagyományőrző

Helyzet/ adottság

▪ A hiányzó innovációs törekvések és a szűk piaci lehetőségek akadályozzák a kiútkeresést. A marketingtervekkel, módszertani és innovációs fejlesztésekkel elősegíthető a térség gazdasági fejlesztése. A turisztikai vonzerőnek számító rendezvények, fesztiválok száma évről évre növekszik. A természeti és táji értékek, látnivalókban rejlő lehetőségeket a helyi vállalkozók egyre inkább felismerik. Szükséges a térség fejlesztését szolgáló átfogó marketing tevékenység.


▪ A helyi fejlesztéseket szolgáló marketing stratégia létrehozása, marketing tevékenységek támogatása. Komplex terv mentén támogatja a turisztikai stratégia, „Érmellék-tár”- Helyi termékek, vállalkozói szolgáltatások, innovációs termékek, hagyományos és bio termékek, mezőgazasági termékek piacra jutásának ösztönzését. Elősegíti az Érmellék turisztikai, kulturális, törénelmi, természeti örökség hasznosítását. Térségen belüli vállalkozói, illetve civil információs adatbázis létrehozása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi adottságokat felmérő, erre épülő helyi marketing stratégia elkészítése. Ennek a megvalósulását szolgáló marketing tevékenységek egyrészt információs anyagok kiadása (reklámanyagok, kiadványok, tájékoztatók), másrészt marketing folyamatok tervezése, végrehajtása, harmadrészt promóciók bonyolítása. Az Érmellék termékei ismertté válnak, nagyobb lesz a piaci részesedésük, erősödik a belső piac, a külső piac elégedettsége nő.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ "Érmellék-tár": az Érmelléki közösség területén előállított fizikai és szellemi termékek, egységes logóval, védjeggyel való megjelenése a piacon.



Megoldási javaslatok 43/53 Kód: ÉA-81-GF-B-01 Sorszám: 4990Prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése

Intézkedés: Atipikus munkavállalási formák elterjesztése


▪ Az akcióterület településeinek és a térség egészének együttesen is a legjelentősebb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje, a nagyarányú munkanélküliség. A helyi munkalehetőségek száma nagyon kevés, s a munkaerő mobilitása összességében alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. januári adatai alapján Hajdú-Biharban a Derecske-Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségekben a legalacsonyabb a gazdsági aktivitási ráta, nem éri el az 50%-ot, a 15–64 éves korosztály körében, s több mint öt százalékponttal marad el a megyei átlagtól. A gazdaságilag inaktív és hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak a munkaerőpiacra történő reintegrálásra nyújt lehetősége


▪ A rugalmas munkavégzési formák meghonosítása a térségben.Megoldási javaslat

▪ Foglalkoztatottak számának növekedése és a munkanélküliség csökkentése. A lakosság jövedelemszerző képességének javulása. A szociális támogatásban részesülők számának csökkenése.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 44/53 Kód: ÉA-81-SzF-B-08 Sorszám: 5006Prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése

Intézkedés: Családtervezési, háztartás vezetési ismeretek bővítése

Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A munkanélküliségi ráta átlagosan 2-2,5-szeresen haladja meg az országos átlagot a települések mindegyikén. Egyes településeken átlag feletti az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (pl.: Nyírmártonfalva). Az itt élő hátrányos helyzetű lakosság nagy arányban van jelen, ezért jelentős igény lenne a szociális háló erősítésére, a ezen társadalmi csoportok reintegrálására.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, a roma kisebbséghez tartózó lakosok passzivitása nagyon nagy, nem motiváltak, a helyi közösségekbe történő beilleszkedésük nehéz. Egy kifejezetten számukra kialakított életmódközpont számos olyan ismerettel látná el őket, ami segítené a szegregáció leküzdését.


▪ Életmód információs központ (jogi, egészségügyi, családtervezési tanácsadás) létrehozása és működtetése.Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű lakosság mentális és egészségügyi állapotának javulása, inaktivitás csökkenése. 1-2 új központ létrehozása a cél ahol lehetőség nyílna 1-2 fő állandó alkalmazására.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Munkaerőpiaci integráció elősegítése


▪ A térség alapvető jellemzője a foglalkoztatottság alacsony szintje és a munkalehetőségek hiánya. Az elhelyezkedés nehézségei fokozottan érintik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat.

Helyzet/ adottság

▪ Az alacsony végzettséggel rendelkezők és a fogyatékkel élők körében különösen magas a munkanélküliségi ráta, amely a speciálisan ezeknek a célcsoportoknak létrehozott munkahelyek révén csökkenthető jelentős mértékben.


▪ Célzott és kombinált közmunkaprogramok megvalósítása. Kézimunka-igényes gazdasági ágazatoknak a térségbe vonzása.Megoldási javaslat

▪ Foglalkoztatottak számának növekedése és a munkanélküliség csökkentése. A szociális támogatásban részesülők számának csökkenése.Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 46/53 Kód: ÉA-81-SzF-A-19 Sorszám: 5003Prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése

Intézkedés: A roma és egyéb kisebbségi kultúra ápolása, hagyományok felelevenítése, széleskörű megisme...


▪ A roma lakosság arány a településeken relatíve magas. A roma kultúra sok esetben még az érintett lakosság körében sem ismert. A kisebbségi képviselők és a helyi roma értelmiség aktív szerepet kíván vállalni a hagyományok ápolásában a roma identitástudat erősítésében.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi nem roma lakosság nem ismeri a vele együtt élő roma közösség történelmi és kulturális gyökereit, amelyek a helyi kulturális örökség részét is képezik. Roma népzenei fesztiválok, kisipari tevékenységek bemutatását célzó rendezvények, fesztiválok keretében lehetőség nyílna a hagyományok ápolására a roma közösségek asszimilációjának elősegítésére.


▪ A tradicionális roma és kisebbségi tevékenységek, hagyományok bemutatására alkalmas hagyományőrző házak létesítése.Megoldási javaslat

▪ A hagyományőrző házak létesítésével kulturált környezetben, rendszeresen megrendezésre kerülhetnek a településeken tervezett kézműves hagyományőrző és egyéb kulturális programok. Roma EFOT szervezése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Felzárkóztató, prevenciós képzési programok megvalósítása


▪ A térség alapvető jellemzője a foglalkoztatottság alacsony szintje és a munkalehetőségek hiánya. Az elhelyezkedés nehézségei fokozottan érintik a nem a piaci igényeknek megfelelő végzettséggel rendelkező csoportokat.

Helyzet/ adottság

▪ Magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és képzetlenek aránya. Magas a munkaerőpiacon versenyképtelen szakmával rendelkezők száma. Az aktív korosztályba tartozó potenciális munkavállalók elhelyezkedési esélyei jelentősen növekedhetnek megfelelő végzettség megszerzése esetén.


▪ Irányított képzési programok megvalósítása a térségben.Megoldási javaslat

▪ Az álláskeresők képzettségi szintjének emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése várható. Megfelelő létszám esetén új vállalkozások betelepülése. Nyelvtanfolyam szervezése, elmélet-gyakorlat (50 fő angol, 50 fő német, 25 fő francia), animátor tanfolyam 15-25 fő félévente.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 48/53 Kód: ÉA-81-SzF-A-27 Sorszám: 5018Prioritás: A térség környezeti állapotának megóvása, javítása

Intézkedés: Védettséget élvező területek környezettudatos hasznosítása

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A közösség területén, az országos védettséget élvező területek arány relatíve magas (Hajdúsági Tájvédelmi Körzet). Nagy számban fordulnak elő védett növény- (kocsányos tölgy, ostorfa, magyar nőszirom stb.) és állatfajok (földikutya, szürke gém, vörösnyakú vöcsök stb.). A tájvédelmi körzet kulturális értékei szintén jelentősek: a területen húzódik az a földsánc-rendszer, amit a 3. század környékén építettek az itt élő szarmata törzsek. Nyíracsádon az Árpád-kori templom, jelent látnivalót.

Helyzet/ adottság

▪ A védett természeti és táji értékek karbantartása a hátrányos helyzetű települések önkormányzatai számára nagy teher, nem tudják megoldani helyi forrásokból.


▪ Természeti és táji értékek rehabilitációja, környezettudatos ápolása.Megoldási javaslat

▪ Élénkül a helyi vállalkozói aktivitás, bővül turisztikai kínálat. A vidéki örökség részét is képező területek állapota javul. Természet-, és környezetvédelemről szóló kiadványok szerkesztésére, táblák készítésére, kihelyezésére kerülne sor.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Védettséget élvező területek környezettudatos hasznosítása

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség területén a védettséget élvező területek aránya relatíve magas. Két település kivételével minden település érintett európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel. A NATURA 2000 területek okszerű gazdálkodás mellett mezőgazdaságilag is hasznosíthatóak.

Helyzet/ adottság

▪ Azokon a NATURA 2000 területeken, amelyek nem védett területek, a nemzeti jogszabály alapján nem készül kezelési terv. A vidéki térségek természeti értékeinek megőrzését, fejlesztését, fenntartható hasznosítását is megalapozzák a védettséget élvező területek okszerű földhasználatát megalapozó tervek.


▪ Natura 2000 területek fenntartására, fejlesztésére irányuló tervek készítése.Megoldási javaslat

▪ A tervek biztosítanák az adott Natura 2000 területek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 50/53 Kód: ÉA-81-GF-A-03 Sorszám: 5596Prioritás: A térség környezeti állapotának megóvása, javítása

Intézkedés: Alternatív földhasznosítási módok elterjesztése, bővítése


▪ A legfontosabb természeti erőforrásnak tekinthető termőföld a térség területén nagy heterogenitást mutat (homok-, barnaerdő-, réti valamint helyenként szikes talajok). A gyenge, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homoktalajok éppúgy megtalálhatóak a térségben, mint a magas aranykorona értékkel bíró réti csernozjomok.

Helyzet/ adottság

▪ Az eltérő talajadottságok ellenére a tradicionális szántóföldi termelés a legelterjedtebb, ami miatt a termésbiztonság ingadozó, a betakarított termények mennyisége és minősége nagy heterogenitást mutat. A termőhely specifikus földhasználati módok lehetőséget teremtenek e problémák megoldására.


▪ Alternatív földhasználattal kapcsolatos beruházások, fejlesztések támogatása.Megoldási javaslat

▪ Termőhely specifikus és környezetkímélő termelési struktúra kialakulása és a helyi agrárfoglalkoztatás és jövedelmezőség növekedése. 11 család vállalkozna közösen öko- később biokertészeti és szántóföldi kultúrák termelésére feldolgozására, bio-üzemanyag termelésére. Hosszabb távon 5 fő számára új állandó munkahely létesülne.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség területén több ezer hektár mezőgazdasági terület klimatikus domborzati és talajtani szempontból kedvezőtlen adottságú (ligetes Dél-Nyírség). Az erdőtelepítés munkaerő szükséglete kielégíthető a helyi munkavállalók köréből (képesítés nélküli roma és egyéb hátrányos helyzetű népesség), a művelési mód váltásra a gazdálkodók körében nagy igény mutatkozik.

Helyzet/ adottság

▪ Az erdőtelepítés költségigénye nagyon magas, a helyi gazdák nem tudják önerőből finanszírozni. A gyepterületek, kedvezőtlen adottságú szántó területekerdősítése hosszú távon a mezoklimatikus adottságokat is javíthatja.


▪ Erdősítési tevékenységek támogatása mezőgazdasági területekenMegoldási javaslat

▪ A környezeti állapota javul, várhatóan nő az erdőterületek aránya (2000 ha-al 6 év alatt).Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 221 A mezőgazdasági földterület első erdősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség 22 településének megközelítőleg egyharmada erdővel borított, amelynek nagy része magán és önkormányzati tulajdonban van. A gyenge minőségű (homok, szikes, vízhatás alatt álló) talajok aránya magas a térség mezőgazdasági művelésbe vont területein.

Helyzet/ adottság

▪ A szélerózió és a Kálló mentén kialakuló időszakos vízborítottság miatt a gazdálkodás nehéz. A NATURA 2000 területek aránya térségben magas.


▪ A mezőgazdasági és erdészeti rendszereket egyesítő agrár-erdészeti rendszerek létrehozásának támogatásaMegoldási javaslat

▪ Legeltetési célból kialakított agrár-erdészeti rendszer bevezetése a speciális adottságú területeken (kb: 10 0000 ha).Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 222 Agrár-erdészeti rendszerek első kialakítása mezőgazdasági fö...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Környezeti nevelés, oktatás


▪ A közösség területén, az országos védettséget élvező területek arány relatíve magas (Hajdúsági Tájvédelmi Körzet). Nagy számban fordulnak elő védett növény- (kocsányos tölgy, ostorfa, magyar nőszirom stb.) és állatfajok (földikutya, szürke gém, vörösnyakú vöcsök stb.). A legnagyobb összefüggő erdőterület a Nyíracsád és Nyíradony között található Gúthi- erdő, mely tovább folytatódik a halápi, vámospércsi, bagaméri akácerdőkkel, melyek nem csak erdőgazdálkodási szempontból fontosak, hanem turisztikai lehetőségeket is rejtenek.

Helyzet/ adottság

▪ Alapvető probléma, hogy környezetvédelmi szempontból feltáratlan a térség. A környezetvédelem helyi társadalmi szintű modelljei, a környezettudatos magatartásformák még nem alakultak ki. A gyermekek számára kidolgozott környezeti nevelést, oktatást célzó kiadványok megjelentetése, tanösvények látogatása nagy lendületet adna a környezettudatos magatartásforma kialakításához.


▪ Az erdők közjóléti szolgáltatásait biztosító beruházások létrehozásának támogatása.Megoldási javaslat

▪ A helyi iskolások valamint az ide látogató turisták gyermekei számára működtetett elméleti és gyakorlati foglalkozások megszervezése, működtetése az érintett településeken, azaz „erdei iskola” létrehozása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 227 Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások







▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 0 EUR


Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





194

A fejlesztési prioritások és intézkedések téma specifikusan kerültek meghatározásra, egyaránt lefedik a helyzetfeltárás alapján meghatározott legfontosabb fejlesztési területeket a gazdaság, társadalom, környezet, infrastruktúra és kultúra esetében. Az intézkedések ráépülnek a helyi szereplők által megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre, a megoldási javaslatok úgy kerültek megfogalmazásra, hogy lehetőség szerint a tervezési folyamat összes aktív résztvevőjének igénye helyet kapjon valamely HPME keretében, még akkor is, ha annak megvalósítására csak egyéb forrásból nyílik lehetőség. A térség egésze szempontjából az egyes problémák és az azok megoldására megfogalmazott fejlesztési elképzelések között komoly jelentőségbeli eltérések vannak, hiszen a kisebb volumenű beruházások adott esetben nem mutatnak túl egy település határain (kisléptékű ingatlanokhoz kötött infartstrukturális beruházások, minőségirányítási rendszerek kiépítése,), míg másoknak a kistérség határait átlépő hatóköre lehet (Új szálláshelyek létesítése, meglévő szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése, turisztikai szolgáltatások kiépítése, korszerűsítése, bővítése és fejlesztése, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése, a térség környezeti állapotának megóvása, javítása, a térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése). Minden tématerület esetében hat év áll rendelkezésre a fejlesztések végrehajtására, ezért ütemezési sorrendet elsősorban a prioritásokon belül, az intézkedések és a megoldási javaslatok esetében lehet megfogalmazni. A helyi-demokráciaépítés elveit betartva a megvalósítás sorrendje megfelel a megoldandó problémák súlya alapján felállított prioritási sorrendnek, amit a közösség egésze konszenzussal határozott meg.A térség alapvető problémájaként egybehangzóan a munkanélküliség fogalmazódott meg, amely természetesen az ország vidéki térségeinek nagy részéről elmondható, ezért elvárás volt a fejlesztési források legalább 45%-át a gazdaságfejlesztés területén felhasználni. Ennek megfelelően az elsőszámú prioritás a foglakoztatás bővítésére koncentrál a helyi vállalkozások fejlesztésével. A fejlesztési intézkedésekben meghatározó szerepet kapnak az agrárvállalkozások, de ugyanúgy lehetőség nyílik a szolgáltatások és az ipar fejlesztésére is, fontos szerepe van a turizmusnak, amely új tevékenységi körként számos vállalkozásnál megjelenhet.

A fejlesztési prioritások és intézkedések téma specifikusan kerültek meghatározásra, egyaránt lefedik a helyzetfeltárás alapján meghatározott legfontosabb fejlesztési területeket a gazdaság, társadalom, környezet, infrastruktúra és kultúra esetében. Az intézkedések ráépülnek a helyi szereplők által megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre, a megoldási javaslatok úgy kerültek megfogalmazásra, hogy lehetőség szerint a tervezési folyamat összes aktív résztvevőjének igénye helyet kapjon valamely HPME keretében, még akkor is, ha annak megvalósítására csak egyéb forrásból nyílik lehetőség. A térség egésze szempontjából az egyes problémák és az azok megoldására megfogalmazott fejlesztési elképzelések között komoly jelentőségbeli eltérések vannak, hiszen a kisebb volumenű beruházások adott esetben nem mutatnak túl egy település határain (kisléptékű ingatlanokhoz kötött infartstrukturális beruházások, minőségirányítási rendszerek kiépítése,), míg másoknak a kistérség határait átlépő hatóköre lehet (Új szálláshelyek létesítése, meglévő szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése, turisztikai szolgáltatások kiépítése, korszerűsítése, bővítése és fejlesztése, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése, a térség környezeti állapotának megóvása, javítása, a térség infrastrukturális ellátottságának javítása, hiányzó közművek kiépítése). Minden tématerület esetében hat év áll rendelkezésre a fejlesztések végrehajtására, ezért ütemezési sorrendet elsősorban a prioritásokon belül, az intézkedések és a megoldási javaslatok esetében lehet megfogalmazni. A helyi-demokráciaépítés elveit betartva a megvalósítás sorrendje megfelel a megoldandó problémák súlya alapján felállított prioritási sorrendnek, amit a közösség egésze konszenzussal határozott meg.A térség alapvető problémájaként egybehangzóan a munkanélküliség fogalmazódott meg, amely természetesen az ország vidéki térségeinek nagy részéről elmondható, ezért elvárás volt a fejlesztési források legalább 45%-át a gazdaságfejlesztés területén felhasználni. Ennek megfelelően az elsőszámú prioritás a foglakoztatás bővítésére koncentrál a helyi vállalkozások fejlesztésével. A fejlesztési intézkedésekben meghatározó szerepet kapnak az agrárvállalkozások, de ugyanúgy lehetőség nyílik a szolgáltatások és az ipar fejlesztésére is, fontos szerepe van a turizmusnak, amely új tevékenységi körként számos vállalkozásnál megjelenhet.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

195

A foglalkoztatási problémákat a helyi munkahelyek hiánya mellett a hátrányos helyzetű csoportok széles köre jelentik, akik nem rendelkeznek a piacon versenyképes végzettséggel, ezért nehezen találnak munkát még a közeli nagyvárosban is. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása ezért nagy jelentőségű kérdés, amely jól kiegészíti a vállalkozásfejlesztési elképzeléseket. A helyi életminőség javításában a legmarkánsabb eredmények a foglalkoztatás bővítése révén érhetők el a lakosság bevételeinek növelése mellett, amelyet ki kell, hogy egészítsenek a csak önkormányzatok által elvégezhető feladatok az infrastrukturális háttér fejlesztése területén. Az esélyegyenlőség figyelembe vétele mellett a tervezés során nagy hangsúlyt kapott a környezet védelmei is, amely a helyi erőforrások fenntartható hasznosítása érdekében külön prioritásként került kijelölésre, intézkedéseket megfogalmazva a természeti és kulturális értékek védelmére és a környezetszennyezés csökkentésére egyaránt. A Leader alapvető célkitűzéseinek megfelelően a tematikus fejlesztési célokat a közösség egészét megcélzó intézkedések egészítik ki, amelyek növelik az együttműködések számát, a helyi szereplők összetartását és a térségi identitást.A stratégia megvalósulása révén 10 éves távlatban több száz új, illetve megtartott munkahely révén növekszik a foglalkoztatási ráta. Az újonnan létrejövő vállalkozások révén növekszik a vállalkozási aktivitás. Az új vállalakozások mellet a már meglévők technikai megújítását tervezik, valamint tevékenységük diverzifikációját. A felzárkóztató programok révén szűkül a hátrányos társadalmi csoportok köre, illetve jelentősen javul életminőségük. Növekszik a vállalkozások által előállított termékek hozzáadott értéke. Látványos fejlődés várható a helyi természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosítása területén, amely új desztinációk kiépítésében és a térségben eltöltött vendégéjszakák számában mutatkozik meg. Az intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztése révén a legfontosabb helyi szolgáltatásokat a lakosság magasabb minőségi színvonalon érheti majd el, továbbá a térség legjelentősebb környezeti problémáit felszámolják.

A foglalkoztatási problémákat a helyi munkahelyek hiánya mellett a hátrányos helyzetű csoportok széles köre jelentik, akik nem rendelkeznek a piacon versenyképes végzettséggel, ezért nehezen találnak munkát még a közeli nagyvárosban is. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása ezért nagy jelentőségű kérdés, amely jól kiegészíti a vállalkozásfejlesztési elképzeléseket. A helyi életminőség javításában a legmarkánsabb eredmények a foglalkoztatás bővítése révén érhetők el a lakosság bevételeinek növelése mellett, amelyet ki kell, hogy egészítsenek a csak önkormányzatok által elvégezhető feladatok az infrastrukturális háttér fejlesztése területén. Az esélyegyenlőség figyelembe vétele mellett a tervezés során nagy hangsúlyt kapott a környezet védelmei is, amely a helyi erőforrások fenntartható hasznosítása érdekében külön prioritásként került kijelölésre, intézkedéseket megfogalmazva a természeti és kulturális értékek védelmére és a környezetszennyezés csökkentésére egyaránt. A Leader alapvető célkitűzéseinek megfelelően a tematikus fejlesztési célokat a közösség egészét megcélzó intézkedések egészítik ki, amelyek növelik az együttműködések számát, a helyi szereplők összetartását és a térségi identitást.A stratégia megvalósulása révén 10 éves távlatban több száz új, illetve megtartott munkahely révén növekszik a foglalkoztatási ráta. Az újonnan létrejövő vállalkozások révén növekszik a vállalkozási aktivitás. Az új vállalakozások mellet a már meglévők technikai megújítását tervezik, valamint tevékenységük diverzifikációját. A felzárkóztató programok révén szűkül a hátrányos társadalmi csoportok köre, illetve jelentősen javul életminőségük. Növekszik a vállalkozások által előállított termékek hozzáadott értéke. Látványos fejlődés várható a helyi természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosítása területén, amely új desztinációk kiépítésében és a térségben eltöltött vendégéjszakák számában mutatkozik meg. Az intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztése révén a legfontosabb helyi szolgáltatásokat a lakosság magasabb minőségi színvonalon érheti majd el, továbbá a térség legjelentősebb környezeti problémáit felszámolják.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

196

A stratégia alapvető célkitűzése, hogy hosszú távon az erőforrások fenntartható hasznosítása mellett járuljon hozzá a helyi lakosság minden tagja életszínvonalának és a térség népességmegtartó erejének növekedéséhez. A térség legnagyobb problémája a munkanélküliség és a vele társuló szegénység, amelynek leküzdése a fejlesztések vezérfonalát jelenti. A civil szervezetek nyújtotta információk révén sikerült feltárni a társadalmi problémák legfontosabb helyi specifikációit. A tervezett fejlesztések javítják a hátrányos helyzetű települések és lakóik helyzetét, segítik a munkanélküli és az inaktív rétegek munkához jutását, akár speciális foglalkoztatási programok beindításával is. A tervezés során a cigány kisebbségi önkormányzatok igényfelmérésére is sor került, s képviselőik az egyeztetéseken is részt vettek. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására megfogalmazott intézkedések mindegyékében lehetőség van a roma lakosság részvételére. Külön intézkedés irányul a roma hagyományok ápolására, megismertetésére. Ennek megfelelően a menedzsment a roma lakosságtól ezekben a programokban aktív részvételre számít.A stratégia arra törekszik, hogy a térség mezőgazdasági vállalkozásai a helyi természeti adottságok maximális figyelembe vétele mellett szélesítsék tevékenységi körüket, új kultúrák és földhasználati módok bevezetésével. Az új erdőterületek és energiaültetvények hozzájárulnak a térség energiafüggőségének csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások hasznosítására a biomassza mellett a termál kutak adnak lehetőséget. A stratégia hat intézkedést is tartalmaz a térség környezeti állapotának megóvása érdekében amelyek összességében egyaránt hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkenéséhez, a lakosság egészégi helyzetének javulásához, vagy a biológiai sokféleség fenntartásához. A közlekedésben a helyi igényeknek megfelelően nagy szerepet kell, hogy kapjon a kerékpárút-hálózat fejlesztése, a személygépkocsi forgalom részleges visszaszorulása is hozzájárul az energiafelhasználás és levegőszennyezés csökkenéséhez.A vállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések elsődleges feladata a jelenleg is aktív gazdasági szereplők megtartása a térségben, lehetőséget nyújtva tevékenységük bővítésére. A helyben termelt mezőgazdasági termékek gyakran a térségen kívül kerülnek feldolgozásra, az élelmiszeripari üzemek helybe telepítése a közösség minden tagjának érdeke.

A stratégia alapvető célkitűzése, hogy hosszú távon az erőforrások fenntartható hasznosítása mellett járuljon hozzá a helyi lakosság minden tagja életszínvonalának és a térség népességmegtartó erejének növekedéséhez. A térség legnagyobb problémája a munkanélküliség és a vele társuló szegénység, amelynek leküzdése a fejlesztések vezérfonalát jelenti. A civil szervezetek nyújtotta információk révén sikerült feltárni a társadalmi problémák legfontosabb helyi specifikációit. A tervezett fejlesztések javítják a hátrányos helyzetű települések és lakóik helyzetét, segítik a munkanélküli és az inaktív rétegek munkához jutását, akár speciális foglalkoztatási programok beindításával is. A tervezés során a cigány kisebbségi önkormányzatok igényfelmérésére is sor került, s képviselőik az egyeztetéseken is részt vettek. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására megfogalmazott intézkedések mindegyékében lehetőség van a roma lakosság részvételére. Külön intézkedés irányul a roma hagyományok ápolására, megismertetésére. Ennek megfelelően a menedzsment a roma lakosságtól ezekben a programokban aktív részvételre számít.A stratégia arra törekszik, hogy a térség mezőgazdasági vállalkozásai a helyi természeti adottságok maximális figyelembe vétele mellett szélesítsék tevékenységi körüket, új kultúrák és földhasználati módok bevezetésével. Az új erdőterületek és energiaültetvények hozzájárulnak a térség energiafüggőségének csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások hasznosítására a biomassza mellett a termál kutak adnak lehetőséget. A stratégia hat intézkedést is tartalmaz a térség környezeti állapotának megóvása érdekében amelyek összességében egyaránt hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkenéséhez, a lakosság egészégi helyzetének javulásához, vagy a biológiai sokféleség fenntartásához. A közlekedésben a helyi igényeknek megfelelően nagy szerepet kell, hogy kapjon a kerékpárút-hálózat fejlesztése, a személygépkocsi forgalom részleges visszaszorulása is hozzájárul az energiafelhasználás és levegőszennyezés csökkenéséhez.A vállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések elsődleges feladata a jelenleg is aktív gazdasági szereplők megtartása a térségben, lehetőséget nyújtva tevékenységük bővítésére. A helyben termelt mezőgazdasági termékek gyakran a térségen kívül kerülnek feldolgozásra, az élelmiszeripari üzemek helybe telepítése a közösség minden tagjának érdeke.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

197

Az új tevékenységek között fontos szerepe kell, hogy legyen a falusi turizmusnak, amely más gazdasági ágakkal összehasonlítva nem jár jelentős környezeti terheléssel. Az innovációk megvalósulása közül az egyik legfontosabb terület a környezetkímélő technológiák alkalmazása lehet. Alapvető szempont a helyi lakosság helyi termékekkel való ellátása, amelynek érdekében piacfejlesztés történik majd több településen, amelyek a térségben előállított hungarikumok értékesítésében is fontos szerepet játszhatnak.

Az új tevékenységek között fontos szerepe kell, hogy legyen a falusi turizmusnak, amely más gazdasági ágakkal összehasonlítva nem jár jelentős környezeti terheléssel. Az innovációk megvalósulása közül az egyik legfontosabb terület a környezetkímélő technológiák alkalmazása lehet. Alapvető szempont a helyi lakosság helyi termékekkel való ellátása, amelynek érdekében piacfejlesztés történik majd több településen, amelyek a térségben előállított hungarikumok értékesítésében is fontos szerepet játszhatnak.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

198

A debreceni kistérségből a debreceni külterületi területek tartoznak a tervezési térséghez. Itt az elmúlt években a legnagyobb fejlesztés a „Debrecen város és környéke szennyvízelvezetése és tisztítása" című, döntően ISPA alapból finanszírozott projekt keretében valósult meg. A Hajdúhadházi kistérség területén 2002-2005 között megvalósuló, legfontosabb projektek (20 db) a szennyvíkezelés (Hajdúhadház, Nyírábrány, Nyíracsád, Téglás, Fülöp), az útburkolat javítás (Hajdúsámson–bekötőút építés), oktatási intézmények bővítéséhez, korszerűsítéséhez, óvodaépítéshez (Hajdúhadház–oktatási infrastruktúra javítás, Téglás–általános iskola bővítés, Vámospércs–napközi otthonos óvoda építés), tároló helyiségek építéséhez (Hajdúsámson –Gabona tároló építés, eszközbeszerzés, Nyíradony–hűtőház építés), munkaerő piacra történő visszatérés elősegítéséhez (Nyíradony–felzárkóztató program), kapcsolódtak. A fejlesztések, beruházások döntően hazai forrásból valósultak meg, emellett az európai uniós források közül a PHARE támogatások kerültek nagyobb arányban felhasználásra. A tervezési területre a közelmúltban megalakult akciócsoport által elnyert LEADER+ program gyakorolta a legnagyobb hatást. Az Érmelléki Akciócsoport (59907 ha) 2005-ben 11 érmelléki települést (Álmosd, Bagamér, Fülöp, Kokad, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Monostorpályi, Létavértes, Újléta, Vámospércs) képviselve 55 tag összefogásával alakult meg. A projektek típusai a helyi hagyományokra építenek, az érmelléki sajátosságokból, hagyományokból merítenek. A program során mintegy 80 projekt valósul meg amely hozzájárul a térség gazdasági aktivitásának növeléséhez (nagy projektek előkészítése, projektfűzérek kialakítása, az érmelléki kistérséget érintő tanácskozások, konferenciák szervezése, szakmai és kulturális kiállításokon, és vásárokon való részvétel támogatása, versenyképességet javító szolgáltatások fejlesztése, az érmellék gazdasági szemléletű honlapjának létrehozása), javítja a turisztikai szolgáltatások színvonalát (tematikus turisztikai programcsomagok tanulmánytervének megvalósítása, hagyományőrző kézműves képzés támogatása, vendéglátók, programmenedzserek képzése, térségre jellemző kiadványok készítése, megjelenítése, falusi szálláshelyek kialakításának támogatása), valamint erősíti a helyi hagyományokra épülő közösségi összetartást (kulturális, hagyományőrző kiállítások és vásárok, fesztiválok rendezése, néphagyományaink, népi mesterségek értékeinek a megőrzése az érmelléken, egyedi kistérségi kommunikáció kialakítása, „betlehembe menjünk el” – Hagyományőrzés a Bagaméri óvodában), mérsékelni próbálja foglalkoztatási nehézségek enyhítését (család,-gyermek-ifjúságvédelmi programok megvalósulásának támogatása, előadástartás támogatása, az iskolai rendszerből kiesettek felvilágosítása a továbbtanulási lehetőségekről) az etnikai csoportok integrációját (roma közösségi ház kialakítása, illetve működési feltételeinek támogatása, etnikai kisebbségek integrációjának elősegítése,).

A debreceni kistérségből a debreceni külterületi területek tartoznak a tervezési térséghez. Itt az elmúlt években a legnagyobb fejlesztés a „Debrecen város és környéke szennyvízelvezetése és tisztítása" című, döntően ISPA alapból finanszírozott projekt keretében valósult meg. A Hajdúhadházi kistérség területén 2002-2005 között megvalósuló, legfontosabb projektek (20 db) a szennyvíkezelés (Hajdúhadház, Nyírábrány, Nyíracsád, Téglás, Fülöp), az útburkolat javítás (Hajdúsámson–bekötőút építés), oktatási intézmények bővítéséhez, korszerűsítéséhez, óvodaépítéshez (Hajdúhadház–oktatási infrastruktúra javítás, Téglás–általános iskola bővítés, Vámospércs–napközi otthonos óvoda építés), tároló helyiségek építéséhez (Hajdúsámson –Gabona tároló építés, eszközbeszerzés, Nyíradony–hűtőház építés), munkaerő piacra történő visszatérés elősegítéséhez (Nyíradony–felzárkóztató program), kapcsolódtak. A fejlesztések, beruházások döntően hazai forrásból valósultak meg, emellett az európai uniós források közül a PHARE támogatások kerültek nagyobb arányban felhasználásra. A tervezési területre a közelmúltban megalakult akciócsoport által elnyert LEADER+ program gyakorolta a legnagyobb hatást. Az Érmelléki Akciócsoport (59907 ha) 2005-ben 11 érmelléki települést (Álmosd, Bagamér, Fülöp, Kokad, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Monostorpályi, Létavértes, Újléta, Vámospércs) képviselve 55 tag összefogásával alakult meg. A projektek típusai a helyi hagyományokra építenek, az érmelléki sajátosságokból, hagyományokból merítenek. A program során mintegy 80 projekt valósul meg amely hozzájárul a térség gazdasági aktivitásának növeléséhez (nagy projektek előkészítése, projektfűzérek kialakítása, az érmelléki kistérséget érintő tanácskozások, konferenciák szervezése, szakmai és kulturális kiállításokon, és vásárokon való részvétel támogatása, versenyképességet javító szolgáltatások fejlesztése, az érmellék gazdasági szemléletű honlapjának létrehozása), javítja a turisztikai szolgáltatások színvonalát (tematikus turisztikai programcsomagok tanulmánytervének megvalósítása, hagyományőrző kézműves képzés támogatása, vendéglátók, programmenedzserek képzése, térségre jellemző kiadványok készítése, megjelenítése, falusi szálláshelyek kialakításának támogatása), valamint erősíti a helyi hagyományokra épülő közösségi összetartást (kulturális, hagyományőrző kiállítások és vásárok, fesztiválok rendezése, néphagyományaink, népi mesterségek értékeinek a megőrzése az érmelléken, egyedi kistérségi kommunikáció kialakítása, „betlehembe menjünk el” – Hagyományőrzés a Bagaméri óvodában), mérsékelni próbálja foglalkoztatási nehézségek enyhítését (család,-gyermek-ifjúságvédelmi programok megvalósulásának támogatása, előadástartás támogatása, az iskolai rendszerből kiesettek felvilágosítása a továbbtanulási lehetőségekről) az etnikai csoportok integrációját (roma közösségi ház kialakítása, illetve működési feltételeinek támogatása, etnikai kisebbségek integrációjának elősegítése,).


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

199

A program zárása folyamatban van. A program zárása folyamatban van.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

200

1. Terület alapú és multi-szektorális megközelítés:Az Érmelléki Helyi Vidékfejlesztési Közösség a tervezés folyamatában és a programok gyakorlatban történő megvalósításában egyaránt a térség összes településének bevonására törekszik. További célkitűzés, hogy a területi integráció mellett valamennyi, a fejlesztésekben érdekelt felet bevonjunk a munkába és a fejlesztési intézkedések mindannyiukra kiterjedjenek, a térség egészének érdekei alapján rangsorolva azokat.

2. Alulról jövő kezdeményezések felkarolása:A vidékfejlesztési stratégia elkészítését széleskörű igényfelmérés és egyeztetés előzte meg, amelybe bevonásra kerültek az önkormányzatok, civil szervezetek, helyi vállalkozások és a lakosság. Az önkormányzati és civil fórumok keretében folyamatos egyeztet zajlott a fejlesztési elképzelések térségi szintű összehangolására.

3. A helyi lakosság aktivizálása:A helyi lakosságnak a fejlesztési folyamatba történő bevonására az igényfelmérő kérdőívek és a lakosság számára is nyitott TKCS-ülések és fórumok nyújtottak lehetőséget. A lakosság szélesebb körű aktivizálásában az önkormányzatok mellett fontos szerepet töltöttek be a térség legjelentősebb civil szervezetei, amelyek tájékoztatták a tervezési folyamatról a térségben élőket és közvetítették a visszajelzéseket és az esetleges fejlesztési javaslatokat.

4. Kapcsolatrendszer kialakításaAz eredményes együttműködés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az egyes célcsoportok megismerjék, s erre építve összehangolják a fejlesztési elképzeléseiket. Az akciócsoport révén érdekközösségek jönnek létre az adott fejlesztésben érdekelt különböző szereplők között. Nagyon fontos szempont az esetenként ellenérdekelt önkormányzatok kapcsolatának erősítése, a különböző elképzelések összehangolása, hiszen azok fontos szerepet töltenek be a hálózatépítésben és az egyes szereplők közötti koordinációban.

1. Terület alapú és multi-szektorális megközelítés:Az Érmelléki Helyi Vidékfejlesztési Közösség a tervezés folyamatában és a programok gyakorlatban történő megvalósításában egyaránt a térség összes településének bevonására törekszik. További célkitűzés, hogy a területi integráció mellett valamennyi, a fejlesztésekben érdekelt felet bevonjunk a munkába és a fejlesztési intézkedések mindannyiukra kiterjedjenek, a térség egészének érdekei alapján rangsorolva azokat.

2. Alulról jövő kezdeményezések felkarolása:A vidékfejlesztési stratégia elkészítését széleskörű igényfelmérés és egyeztetés előzte meg, amelybe bevonásra kerültek az önkormányzatok, civil szervezetek, helyi vállalkozások és a lakosság. Az önkormányzati és civil fórumok keretében folyamatos egyeztet zajlott a fejlesztési elképzelések térségi szintű összehangolására.

3. A helyi lakosság aktivizálása:A helyi lakosságnak a fejlesztési folyamatba történő bevonására az igényfelmérő kérdőívek és a lakosság számára is nyitott TKCS-ülések és fórumok nyújtottak lehetőséget. A lakosság szélesebb körű aktivizálásában az önkormányzatok mellett fontos szerepet töltöttek be a térség legjelentősebb civil szervezetei, amelyek tájékoztatták a tervezési folyamatról a térségben élőket és közvetítették a visszajelzéseket és az esetleges fejlesztési javaslatokat.

4. Kapcsolatrendszer kialakításaAz eredményes együttműködés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az egyes célcsoportok megismerjék, s erre építve összehangolják a fejlesztési elképzeléseiket. Az akciócsoport révén érdekközösségek jönnek létre az adott fejlesztésben érdekelt különböző szereplők között. Nagyon fontos szempont az esetenként ellenérdekelt önkormányzatok kapcsolatának erősítése, a különböző elképzelések összehangolása, hiszen azok fontos szerepet töltenek be a hálózatépítésben és az egyes szereplők közötti koordinációban.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

201

5. Az innováció növeléseA Közösség törekszik a versenyképes gazdaság térségi kialakítására egy sajátos gazdasági modell megalapozására. Ez egyrészt a jelenlegi gazdasági szereplők technológiai megújulásával, másrészt a térségben eddig nem, vagy csak korlátozott mértékben megtalálható gazdasági tevékenységek bevezetésével valósul meg. Kiemelt szempont, hogy a helyi erőforrások hatékonyabb kiaknázásához biztosítva legyenek az infrastrukturális és egyéb feltételek.

6. A helyi partnerség erősítéseA Helyi Vidékfejlesztési Irodák folyamatosan informálják a térség gazdasági és civil szereplőit a jövőben várható pályázati kiírásokról és gyűjtik elképzeléseiket. Az önkormányzatok irányító és szervező szerepet töltenek be, amely a sikeres együttműködések alapfeltétele. A civil szervezetek szintén szélesebb lakossági csoportokkal tartják a kapcsolatot jelentős háttérmunkát végezve, így kiegészítik az önkormányzatok tevékenységét. A gazdasági szereplők a konkrét projektek kidolgozásában vesznek elsősorban részt.

5. Az innováció növeléseA Közösség törekszik a versenyképes gazdaság térségi kialakítására egy sajátos gazdasági modell megalapozására. Ez egyrészt a jelenlegi gazdasági szereplők technológiai megújulásával, másrészt a térségben eddig nem, vagy csak korlátozott mértékben megtalálható gazdasági tevékenységek bevezetésével valósul meg. Kiemelt szempont, hogy a helyi erőforrások hatékonyabb kiaknázásához biztosítva legyenek az infrastrukturális és egyéb feltételek.

6. A helyi partnerség erősítéseA Helyi Vidékfejlesztési Irodák folyamatosan informálják a térség gazdasági és civil szereplőit a jövőben várható pályázati kiírásokról és gyűjtik elképzeléseiket. Az önkormányzatok irányító és szervező szerepet töltenek be, amely a sikeres együttműködések alapfeltétele. A civil szervezetek szintén szélesebb lakossági csoportokkal tartják a kapcsolatot jelentős háttérmunkát végezve, így kiegészítik az önkormányzatok tevékenységét. A gazdasági szereplők a konkrét projektek kidolgozásában vesznek elsősorban részt.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Érmelléki VNP Kft