Eszterházy Károly FőiskolaTanárképzési és Tudástechnológiai KarAndragógiai és Közművelődési Tanszék

Munkanélküliség Nógrád megyébenKülönös tekintettel Bátonyterenye kistérségére

-szakdolgozat-

Konzulens: Készítette:Szabó Sándorné dr. Kukely KatalinFőiskolai docens andragógia szak

3. évf.

Eger, 2010Tartalomjegyzék

I. Bevezető................................................................................................................3I. 1 Témaválasztás motivációja, téma aktualitása..........................................................3I. 2 Téma bemutatása, dolgozat áttekintése...................................................................4

II. Téma kifejtése.......................................................................................................5II. 1 Vizsgált terület bemutatása....................................................................................5

II. 1. 1 Nógrád megye................................................................................................5II. 1. 2 A megye rövid története.................................................................................6II. 1. 3 Bátonyterenye:................................................................................................8

II. 2 Kistérségi társulások:...........................................................................................10II. 2. 1 A statisztikai kistérségek előzménye, létrejötte............................................10II. 2. 2 Területfejlesztési önkormányzati társulások................................................11II. 2. 3 Kistérségi társulások.....................................................................................12II. 2. 4 Kistérségek Nógrád megyében.....................................................................14

II. 3 Európai Unió programjai az apró falvak fejlesztésére, a munkanélküliség kezelésére.....................................................................................................................18

II. 3. 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program.................................................18II. 3. 2 Nemzeti Fejlesztési Terv..............................................................................21

II. 4 Munkanélküliség..................................................................................................23II. 4. 1 Munkanélküliség megjelenése......................................................................23II. 4. 2 Fogalmak, típusok........................................................................................24II. 4. 3 Munkanélküliség rövid története..................................................................26II. 4. 4 Nógrád megyei munkanélküliség.................................................................31II. 4. 5 Az ország és Nógrád megye összehasonlítása az utóbbi évek tekintetében.34II. 4. 6 Kutatások......................................................................................................39II. 4. 7 Bátonyterenyei Munkaügyi Központ...........................................................40

III. A kutatás..............................................................................................................45III. 1 A kutatás bemutatása..........................................................................................45III. 2 Kérdőív bemutatása............................................................................................46III. 3 A minta...............................................................................................................47III. 4 A kérdőív feldolgozása.......................................................................................47

IV. Összegzés............................................................................................................63V. Hivatkozások.......................................................................................................65VI. Felhasznált irodalom...........................................................................................68VII. Mellékletek..........................................................................................................71

2

I. Bevezető

I. 1 Témaválasztás motivációja, téma aktualitása

Szakdolgozatom fő témájaként a munkanélküliséget választottam. Fontosnak

tartottam, hogy olyan dologról írjak, melyet sajnos már mindenki ismer, esetleg

tapasztalata van e téren. Ezen felül meghatározó szempont volt az aktualitás is. Az

említett okok miatt úgy tűnhet, hogy témám elcsépelt, sokat ismételgetett, ennek

ellenére foglalkoznunk kell vele, hiszen sokakat érint, következményei súlyosak.

Számtalan vizsgálat és kutatás született már a témában, évről évre azonban újra

kell vizsgálni az adatokat. A széleskörű, feltáró adatsorok egyre elkeserítőbbek, a

problémára nem talált még senki olyan megoldást, ami végleg orvosolná.

A munkanélküliség a piacgazdaság kialakulásával jelent meg a történelemben,

Magyarországon azonban a rendszerváltás után körvonalazódott leginkább, akkor

ismerték el először, hogy valóban létezik. Ekkor kezdték el nyíltan kutatni, vizsgálták az

arányszámokat, okokat. Az idő előrehaladtával fontossá váltak a következő fogalmak is;

foglalkoztatás, munkaerőpiac, munkanélküliségi ráta, mely fogalmak szorosan

kapcsolódnak a munkanélküliség vizsgálatához.

Annak ellenére, hogy ez egy folyamatos probléma, napjainkra sajnos egyre

inkább középpontba kerül. A történelem folyamán mindig voltak olyan események,

melyek hatására súlyosbodtak a körülmények. Jelenleg a gazdasági világválság tovább

rontotta és rontja a világ és így a Magyarország helyzetetét is. Hazánk különösen

érintett terület. Európa és a nyugat országaitól lemaradt kis ország nehezen birkózik

meg a feladattal, hogy minél több lakosa számára biztosítsa a foglalkoztatást és a

pénzkereseti lehetőséget. Ennek számos oka lehet, így a rossz gazdasági körülmények,

az alacsony iskolai végzettségűek nagy létszáma, munkalehetőségek beszűkülése. A

válság miatt pedig egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik elvesztik állásukat. A

téma aktualitása tehát nem kérdéses.

A munkanélküliség számos embert és területet érint. Köztük vannak olyanok,

akik különböző homogenizáló tényezők miatt egy csoportba sorolhatók. Ilyen csoportot

alkotnak a pályakezdők, friss diplomások, a nyugdíj előtt állók, a nők, az alacsony

iskolai végzettséggel rendelkezők, etnikai közösséghez tartozók. Ezek a csoportok és

3

beosztások, más felfogás szerint változhatnak, alakulhatnak folyamatosan. Napjainkban

például megjelent egy új csoport, azon egyének köre, akik a gazdasági válság miatt

veszítették el állásukat. Ezek a társadalmi csoportok Nógrád megyében is jól

körvonalazhatók. A fejletlen, kis települések helyzetéből adódó hátrányos helyzetűek és

a roma kissebséghez tartozó munkanélküliek nagy számban élnek a térségben.

A munkanélküliségnek emellett számos típusa van. A szakirodalmak, a

kutatások, felfogások bősége miatt nem lehet teljes egészében, minden problémát

feltáróan vizsgálni a témát. Mivel Nógrád megye erősen sújtott területe az országnak,

emellett itt születtem és élek így kézenfekvő volt, hogy e régiót válasszam. Ez azonban

még mindig egy széles terület, az alaposabb vizsgálat miatt még inkább le kellett

szűkíteni a kört. A megyén belül is körültekintőbben vizsgálom a Bátonyterenyei

kistérség adatait. A kistérség települései közé tartozik lakhelyem is, Sámsonháza.

Sámsonháza egy 300 lakosú kis település. A legtöbben évek óta küzdenek a hiábavaló

álláskeresés problémájával. Így életem és mindennapjaim során folyamatosan

találkozom a munkanélküliség fogalmával, valamint közelről is megtapasztalhattam,

amikor édesapám munkanélkülivé vált.

I. 2 Téma bemutatása, dolgozat áttekintése

Dolgozatomban a munkanélküliség történetét a rendszerváltástól mutatom be.

Mivel a téma szerteágazó és nagyon tág, ezért átfogóan csak az utolsó néhány évvel

foglalkozom. Így összehasonlítom az ország, a megye, valamint a munkaügyi

központnak köszönhetően Bátonyterenye adatait is munkanélküliség szempontjából a

2006, 2007, 2008-as évekre vonatkozóan. Kutatásom is a jelen helyzetet vizsgálja.

Ezeket az éveket összehasonlítva szeretnék képet kapni arról, hogy a különböző

társadalmi, gazdasági hatások hogyan hatottak a mutatószámokra, gondolok itt

elsősorban a gazdasági válság következményeire. Vajon a térségben tapasztalható-e

valamilyen szembetűnő változás az álláskeresők számában, összetételében.

Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy bemutassam a kistérség kialakulását,

működését, a benne zajló folyamatokat, a különböző felzárkóztató kísérleteket, a

fejlesztő tevékenységeket. Fontos, hogy bemutassam a munkanélküliség kezelésére, a

helyzet javítására létrehozott, a kistérségben működő munkaügyi központot. A

Bátonyterenyei régióban működő intézmény az Észak-magyarországi Regionális

Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége volt segítségemre a kistérségben élő

4

regisztrált munkanélküliek felmérésében. Dolgozatom egyik fejezetében bemutatom az

intézmény működését, feladatait, szolgáltatásait, munkatársait. Továbbá az itt folyó

képzéseket, induló tanfolyamokat, melyek lehetőséget biztosítanak a regisztrált

álláskeresők számára, hogy kiegészítsék hiányos iskolai végzettségüket, esetleg olyan

szakmai képzettséget szerezzenek, melynek segítségével újra állást találhatnak.

Szakdolgozatom részeként elvégzek egy empirikus kutatást, melynek keretében

szeretném felmérni a regisztrált álláskeresők összetételét; nemre, életkorra, lakhelyre,

iskolai végzettségre vonatkozóan. Kutatásom elvégzése után ismertetem az általam

végzett felmérés eredményeit. Kutatásom nem reprezentatív, hiszen nem teljes

létszámmal dolgoztam, hanem bizonyos számú, véletlenszerűen kiválasztott

személyeket kérdeztem.

A téma kiválasztásakor még úgy gondoltam, nem vállalok nagy feladatot azzal,

hogy egy adott régió helyzetét a munkanélküliségen keresztül mutassam be, azonban a

téma annyira szerteágazó, sokrétű, hogy az írás során adódtak nehézségeim.

Megtanultam, hogy nem elég egy fogalmat jól ismerni, fontos, hogy minden

szemszögből megvizsgáljuk, áttekintsük azokat a folyamatokat, körülményeket, melyek

hatására létrejött, melyek meghatározzák. Ennek alapján a megye és a kistérség

bemutatása elengedhetetlen feladatom.

II. Téma kifejtése

II. 1 Vizsgált terület bemutatása

II. 1. 1 Nógrád megye

Nógrád megye Magyarország második legkisebb, az észak-magyarországi

régiónak pedig a legkisebb területű és lélekszámú közigazgatási egysége. Határai;

északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye,

délnyugatról pedig Pest megye. A megye Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyével

együtt alkotja az Észak-magyarországi régiót, amely Magyarország észak-keleti részén

helyezkedik el. Magyarország hét statisztikai régiója közül, e régió a negyedik helyen

áll területe és népességszáma tekintetében. (www.norda.hu)1 Fejlettségét tekintve

hátrányos helyzetű térség.

5

Nógrád megye területének felszíne változatos, azonban javarészt dombok és

hegyek terülnek el rajta. Kisebb-nagyobb patakok mellett, legmeghatározóbb folyója a

Zagyva, az Ipoly egy része pedig természetes határt alkotva folyik Szlovákia és a megye

északi széle között. A megye földterületeinek nagy részén mezőgazdasági művelés folyt

és folyik napjainkban is. Az állat- és növényvilág gazdagsága területenként változó,

helyenként csak foltokban fordul elő. A legelterjedtebb növénytakaró az erdő.

Legjellemzőbbek a hegyvidéki állatok, azonban gazdag a rágcsáló és madár állomány

is.

Területe: 2545km, megyeszékhelye: Salgótarján. Össznépességének száma

2009. január. 1.-én: 207 637 fő volt. (HNK, 2009)2 Nincsenek nagy lélekszámmal

rendelkező, úgynevezett nagyvárosok. Jelenleg a megyeszékhelyen, Salgótarjánban 38

207 fő él, ezen kívül 5 további városban és 123 településen oszlik el a népesség. A

városok lakóinak a száma a következők szerint oszlik el; Balassagyarmat: 16  580 fő,

Bátonyterenye: 13 270 fő, Pásztó: 9880 fő, Szécsény: 5917 fő, Rétság: 2987 fő. (HNK,

2009)3 Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, ami azt jelenti, hogy a legtöbb

településen 1000 fő alatti a lakosság szám, továbbá számos faluban még az 500 főt sem

éri el. Ezekben a kis falvakban lehet megfigyelni leginkább, hogy mennyire hátrányos

helyzetű a megye. Az utóbbi években nagyfokú népességfogyás, illetve a halálozások

számának növekedése és az élveszületések számának csökkenése jellemzi leginkább a

térséget. Továbbá a településeken növekvő tendenciát mutat a népesség elöregedése,

emellett nő a munkanélküliek száma.

II. 1. 2 A megye rövid története

Nógrád megye önállóságát a X. században érte el. (Csongrády, 1983)4 Ekkortájt

palócok lakták ezt a területet, akiknek az őseik valószínűleg a honfoglalókkal érkező

székelyek voltak. A feudalizmus korában itt is megfigyelhető volt az időszakra jellemző

jobbágy-földesúr viszony. A társadalmi viszonyok változása miatt az idő

előrehaladtával a térségben is körvonalazódtak olyan folyamatok, mint a polgárosodás,

nemzeti függetlenség, konzervativizmus.

A török időkben a megye is támadások alatt állt, a török uralom itt is átvette a

vezetést, ebből a helyzetből csak a tizenöt éves háború jelentett kilábalást. A Rákóczi-

féle szabadságharc korszakában, két nógrádi helyszín fontos szerepet kapott,

Szécsényben, az itt megrendezett országgyűlésen megválasztották Rákóczi Ferencet

6

fejedelemmé, később pedig Romhány mellett ütközet zajlott. A szabadságharcot

követően Nógrád megye fellendülni látszott; megalapították az első manufaktúrát,

megkezdődött a szénfeldolgozás.(Nmk, 1997)5 Habár a gazdaság fejlődött, az

évszázadokon át működő igazgatási intézményt, a vármegye rendszert az akkori

uralkodó II. József feloszlatta, az országot tíz kerületre osztotta. A reformmozgalom

idején a megyei vezetők lényeges szerepet töltöttek be és oroszlánrészt vállaltak az

1848-49-es forradalom csatáiban is.

A kapitalizmus idején a beáramlott külföldi tőke segítségével nyíltak meg az

első szénbányák Salgótarjánban és környékén. (Csongrády, 1983)6 Erőteljes iparosodás

kezdődött, amelyre kedvezően hatottak a megye természeti adottságai. Sorra nyíltak a

különböző gyárak (üveggyár, táblaüveggyár, vasgyár). A munkások száma egyre

növekedett, szakszervezeteket, üzemi tanácsokat alapítottak. A Kommunisták

Magyarországi Pártjának létrejötte után olyannyira megelégelték a rossz körülményeket,

hogy elfoglalták a bányaigazgatóság épületét és a bányákat.

Az I. világháború idején a harcokban a nógrádi katonák is részt vettek. A

Tanácsköztársaság létrejöttével a munkások helyzete javulni látszott, emelkedtek a

bérek, lakásokat kaptak, javultak a körülmények. 1919-ben Balassagyarmaton,

Salgótarjánban és más községekben, csakúgy, mint az ország nagy részében,

megkezdődött a kommunistákkal való leszámolás, akasztások, kivégzések. (Csongrády,

1983)7

A ’20-as, ’30-as években romlott a munkásosztály helyzete, tüntetések,

éhségsztrájkok jellemezték a megyét. Nehezítette a körülményeket az 1920. június 4.-én

aláírt trianoni békeszerződés, melynek értelmében Nógrád megye határmenti területté

vált, közigazgatásilag pedig ketté szakadt. (Nmk, 1997)8 Ez a lépés hatással volt a

gazdaságra is, termőterületeket csatoltak el, nyersanyaglelőhelyek kerültek a határon

túlra. Ennek következtében az ipar és a mezőgazdaság fejlődése visszaesett, a lakosok

életszínvonala csökkent. Ezt az időszakot sztrájkok, erőszakos tüntetések jellemezték,

leginkább a bányászok körében.

A 2. világháború a bányász ipart is megtépázta, a katonák közül igen kis

számban tértek haza a férfiak, továbbá erről a területről is elszállították a zsidó

népességet. Azonban a háború utáni talpraállás és az újjáépülés viszonylag gyors

ütemben zajlott. A háborút követő földreformok és a különböző üzemek államosítása

egyre rosszabb körülmények közé sodorta a munkásokat és a mezőgazdaságban

tevékenykedőket. Az ’50-es évek elejének időszakában az úgynevezett első ötéves terv

7

változást és fejlődést hozott, melynek következtében szinte teljesen megszűnt a

munkanélküliség a megyében. (Csongrády, 1983)9 Szintén ebben az időszakban a

megyeszékhely helyszíne Blassagyarmatról, Salgótarjánba került át.

Az 1956-os forradalom következtében a politikai élet is rendeződni látszott. A

szénbányászat átszervezése miatt azonban a nehézipar mellett, nagymértékű fejlődés

indult a könnyű ipari ágazatokban is, nőtt a foglalkoztatottak száma a faiparban,

ruházati- és textiliparban és az építőiparban egyaránt. A mezőgazdasági ágazatban

dolgozók száma csökkenő tendenciát mutatott, a szellemi dolgozóké pedig növekvőt.

1975- 80 között a megye iparát a gyors ütemű fejlődés jellemezte. A szénbányák

fokozatos felszámolásával egyre több ember vonult korkedvezménnyel nyugdíjba. „Az

inaktív keresők körén belül a nyugdíjasok száma Nógrád megyében 1970 és 1983

között 35 ezerről 46 ezerre nőtt, így 1983 végén- az országoshoz hasonlóan- a megye

népességének is több mint egyötöde nyugdíjból vagy járulékból élt.” (Nmk, 1997)10 Az

1990-es évektől egyre nagyobb méreteket öltött a bányák leépítése és az ipari üzemek

bezárása. A népesség betelepítéseket, vándorlásokat követően a ’90-es évek végén a

megyében a települések 18%-án éltek szlovákok, németek, vagy más nemzetiségűek.

A megyében napjainkig számos fejlesztés zajlik. Közműhálózata teljesen

kiépült, infrastruktúrája fejlődött. 2000 után megépült a megyeszékhelyen és további két

városban az ipari park, ahol több intézmény székhelye is található. Elősegíti a

felzárkózást, a szükséges üzemek betelepedését, melyek nagymértékben hozzájárulnak a

munkanélküliek számának csökkentéséhez. Egyre nagyobb szerepet kap továbbá a

szolgáltatási szektor is. A folyamatos fejlesztések ellenére Nógrád megyének nem

sikerül felzárkóznia az ország fejlett területeihez.

II. 1. 3 Bátonyterenye:

Bátonyterenye a Mátra lábánál fekszik. Nagybátony, Kisterenye, Szúpatak,

Szorospatak és Maconka alkotják közigazgatási területét. A településen végigmegy a

21-es számú főút, illetve érinti a 23-as számú út, továbbá a Budapest-Hatvan-

Salgótarján vasútvonal is. A település Budapesttől megközelítőleg 100km-re, a

megyeszékhelytől 15 km-re található, ennek következtében a lakosság jelentős része

utazik innen munkába, iskolába.

A város írott történelme egészen a 13. századig nyúlik vissza, fellendülése

azonban csak a 19. század második feltől kezdődött meg igazán. Ebben az időszakban

8

kezdték meg a vasútvonal kiépítését, valamint a szén megjelenésével, a bányászat vált a

fő iparággá. Ennek eredményeként a térségben a legnagyobb munkaerőt a bányák

igényelték, itt is kiépült az úgynevezett bányaváros.

Az 1960-as, ’80-as évek között Nagybátony, Kisterenye, Maconka, és Szúpatak

összevonásával jött létre Bátonyterenye. Szorospatak csak a későbbi időkben

csatlakozott a településhez. 1989-ben Bátonyterenye városi rangot kapott. Mivel a város

gazdasági életének fő hátterét a vasúthálózat kiépülése, és a szénbányászat adta, a ’90-es

évek elején a bányák bezárása miatt a lakosság nagy része elvesztette a munkáját. Ebben

az időszakban a munkanélküliek aránya a 20%-ot is meghaladta. (Nmk, 1997)11 Ennek

javítása érdekében több gyár is betelepült a vidékre, melyek főként könnyűiparral

foglalkoztak, ilyen volt a Fűtőber, a harisnyagyár, Salgótarjánban, az acélgyárban is

sokan kaptak helyet. Emellett a mezőgazdaságban is számottevően dolgoztak.

Meghatározó volt a hagyományos növénytermesztés és az istállózó állattenyésztés,

amely napjainkra szinte már teljesen eltűnt, csak a környékbeli falvakban fedezhető fel.

1996 egy úgynevezett településfejlesztési tervet dolgoztak, melynek célja volt, hogy a

felsorolt pontok a 2000. évre megvalósuljanak a városban és környékén. Az 1996 és

2000 közötti településfejlesztési terv a következő fejlesztendő pontokat sorolta fel:

út megépítése, amely összeköti Kisterenyét a Bányavárossal

a közüzemi szolgáltatások, intézmények kiépítése

ipari park létrehozása

közút megépítése, mely összeköti Nagybátonyt Galyatetővel. (Nmk, 1997)12

Napjainkra ezek a fejlesztések elkészültek, továbbá folyamatos korszerűsítéseket

eszközölnek.

Annak ellenére, hogy a város a hátrányos helyzetű települések közé tartozik

infrastruktúrája, közintézményei kiépítettek, szolgáltatásai széleskörűek. Alap-, és

középfokú oktatási intézmények megtalálhatóak a városban:

Erkel Ferenc Általános Iskola

Kossuth Lajos Általános Iskola

Bartók Béla Általános Iskola

Bátonyterenyei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Váci Mihály Gimnázium

Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium

Utóbbi a szénbányászat oktatására jött létre, ma már azonban rendelkezik a

korszerű gazdaság alapjainak elsajátításához szükséges eszközökkel. Az iskolák mellet

9

a városban található egy városi óvoda és ennek 5 tagintézménye, valamint egy bölcsőde.

Családsegítő, gondozási központ és idősek otthona is működik. Külön épületet kapott a

Roma Idősek Klubja, ahol az adott etnikai csoport tagjai gyűlhetnek össze.

Bátonyterenyén a művelődésnek szintén különböző központjai alakultak: az Ady

Endre Városi Közművelődési Központ és Könyvtár, valamint a Kastélykerti

Művelődési Ház és Könyvtár, Petőfi Művelődési Ház.

A városban orvosi ügyelet –több háziorvosi rendelővel-, fogorvos és állatorvosi

rendelő is található, valamint egy Városi Rendőrkapitányság. 2005-ben megépült egy

modern, mindennel felszerelt Tanuszoda, mely a sportolás mellet, wellness és

szórakoztató programokat is biztosít. Közigazgatási feladatokat ellátó intézmények

pedig a Bátonyterenye Város Polgármesteri Hivatala, Bátonyterenye kistérség irodája,

valamint a Munkaügyi Központ Városi Kirendeltségének irodája. Emellett

postahivatalok, bankfiókok, takarékszövetkezetek, biztosítók, élelmiszerboltok, az

alapvető szükségletek kielégítésére alkalmas intézmények mind biztosítva vannak.

II. 2 Kistérségi társulások:

II. 2. 1 A statisztikai kistérségek előzménye, létrejötte

Kistérségek fogalma: „A települések között létező funkcionális

kapcsolatrendszer összessége alapján behatárolt területi egység; egymással intenzív

kapcsolatban lévő önszerveződő, egymással határos települések összessége.” (1996. évi

tv)13

A rendszerváltás csakúgy, mint egyéb területeken Magyarország közigazgatási

egységeiben is változásokat hozott. A járások megszűntek, és az 1990. évi törvényhozás

teljesen megújította az igazgatási egységeket. Az önkormányzati és államigazgatási

tagozódás teljesen elkülönült egymástól. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Törvény érvénybe lépésével megszűntek a települések és a megyék közötti

közigazgatási kapcsolódások. (Helyzetkép Nógrád megye kistérségeiről)14 Mindezek

ellenére megmaradt a kapcsolat az úgynevezett központi települések és a

vonzáskörzetükben lévő települések között. A Központi Statisztikai Hivatal ekkor tűzte

ki célul, hogy ezeket a kialakult térségeket hivatalosan is számba veszi. Ennek

eredményeként 138 statisztikai körzetet határoztak meg az országban. Ekkor még a

járások utódaiként jöttek létre, leginkább azonban csak területeik nagyságát tekintve

10

hasonlítanak a járásokhoz, hiszen a hatósági tevékenységek és az igazságszolgáltatás

nem tartoznak a kistérségek feladatkörébe. Továbbá a kistérségek száma nagyobb, mint

az egykori járásoké. (www.terport.hu)15 1994. január 1.-én közigazgatásilag is

beosztották a kistérségeket. Az ezt követő változások miatt a kutatást felül kellett

vizsgálni, így 1997. augusztus 1.-én, egy új, 150 kistérségből álló statisztikai kistérségi

rendszer jött létre. (Helyzetkép)16

A statisztikai kistérségek a földrajzilag egymás körzetében elhatárolt

településeket kapcsolják össze. Kapcsolatuk az egymás közötti munka-, közlekedési,

lakóhelyi, és oktatási tevékenységeken alapul. Egy- egy statisztikai kistérség központját

a legnagyobb város alkotja, a kistérség az adott városról kapja a nevét.

II. 2. 2 Területfejlesztési önkormányzati társulások

Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről adta meg

az alapját a kistérségek létrejöttének. „Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a

területrendezésről szóló törvény 10. § (1) szerint a települési önkormányzatok

képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös

területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös

pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési

társulást hozhatnak létre.” (1996. évi tv)17 E törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű

területfejlesztési térségként. Konkrétan azonban nem említi sem a feladatait, sem

működési szabályait, sem szerepét. A törvényt 2004-ben módosították, amelynek

alapján azokban a kistérségekben, melyekben nem működik többcélú társulás -mely

összehangolná a területfejlesztési tevékenységeket-, ott a Közigazgatási Hivatal

Kistérségi Fejlesztési Tanácsot jelöl ki. Azokban a térségekben, ahol működik többcélú

társulás, ott az önkormányzatokkal együtt látják el a tanács feladatait.

1996-ban a törvény alapján Nógrád megyében létrejött a Nógrád Megyei

Területfejlesztési Tanács. Feladatait és jogszabályi hátterét a törvény határozta meg.

Fennállása óta két legnagyobb projektje, a megye tíz évre szóló területfejlesztési

koncepciójának elkészítése és 1997-2003 között lebonyolított felzárkóztatási program

előkészítése volt. A tanács 14 fővel indult, az összetétele a módosítások, és a változások

miatt folyamatosan alakult. (www.nmtkht.hu)18

II. 2. 3 Kistérségi társulások

11

2003-ban létrehozták azt a kormányrendeletet, amely a kistérségek

megállapításáról, lehatárolásáról, és a megváltozásának rendjéről szólt (244/2003. (XII.

18.) kormányrendelet). E rendelet felülvizsgálta az eddigi eredményeket és további 18

kistérséget állapított meg, ekkorra tehát 168 kistérség volt hazánkban.

(www.terport.hu)19

A kormányrendeletben meghatározták a kistérség fogalmát: „A kistérség

területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak

ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának alapja. A

területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a

hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e

települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási

területe csak egy kistérségbe tartozhat.” Továbbá pontokba szedték azokat az

esetköröket, melyek a kistérség megváltozását eredményezheti. A kistérség

területbeosztása módosulhat, ebben az esetben a rendeletben meghatározott lépések

alapján kell eljárni. Utolsó pontként, a mellékletben felsorolták a kistérségeket és a

hozzájuk tartozó településeket is. A rendelet tehát előkészítette a talajt a kistérségek

létrejöttének.

Következő változás jelentkezett, mely szintén a jogszabályi hátterét adta meg a

kistérségeknek; a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló

2004. év CVII. Törvény kihirdetésre került. Az országgyűlés az alábbi célok, feladatok

elérésének érdekében alkotta meg a törvényt: „települési önkormányzatok többcélú

kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének

előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített

emelése.” (2004. évi tv)20 Pontba szedte melyek azok a szükséges feltételek, amiket az

adott önkormányzatnak teljesítenie kell ahhoz, hogy többcélú kistérségi társulást

hozhasson létre, továbbá meghatározta, hogy a kistérségi társulás jogi személy.

Tartalmazta még azokat a feladatokat, melyeket el kell látnia (2§). A 3.§-ban felsorolta

a megállapodás szükséges elemeit.

A kistérségi társulás anyagi kiadásainak ellátására létrehozhat gazdasági

szervezetet, vagy költségvetési intézményt, illetve a résztvevő települések is

hozzájárulnak a tevékenységük elvégzéséhez szükséges forrás megteremtéséhez. A

többcélú kistérségi társulás döntéshozó és ellenőrző szerve a társulási tanács. A

törvényben meghatározottak szerint kell megalakítani. Meghatározza, kik lehetnek a

12

tagjai, milyen feladatokat látnak el, az ülések menetét. Legvégül a törvény –csakúgy,

mint a kormányrendelet- mellékletben közli a kistérségek, a székhelyük és a kapcsolódó

települések listáját. Ezek a többcélú kistérségi társulások annyiban különböznek a

területfejlesztési társulásoktól, hogy közfeladatokat is ellátnak, így számukra magasabb

támogatás nyújtható. A kormány ösztönzésére 2007-re a 168 kistérség 166 többcélú

kistérségi társulássá alakult -Budapest és Debrecen önálló kistérséget alkot-, így létrejött

egy egységesen szabályozható és támogatható rendszer. A törvényt az országgyűlés

2007 szeptemberében módosította, ekkor további 6 kistérséget hozott létre, így 2007 óta

174 kistérség van az országban. (2007. évi tv. módosítás)21

A kistérségi társulások feladatai 3 nagy csoportba sorolhatók; államigazgatási

feladatok, területfejlesztési feladatok, és közszolgáltatási feladatok. Az utolsó csoportba

tartoznak többek között az oktatás és nevelés, szociális ellátás, területrendezés,

foglalkoztatás, belső ellenőrzés. Persze adottságaik miatt nem minden kistérség tud

elvégezni egy-egy feladatot, e probléma orvosolására a kistérségen belül létrejöttek az

úgynevezett mikro-térségi együttműködések, melyek a térségben lévő egy-egy település

összefogásával jönnek létre. Amennyiben ezek az együttműködések a kormány által

kiemelt feladatot teljesítenek, úgy finanszírozási támogatásban részesülhetnek. A

feladatok elvégzésének szabályait az ágazati törvények tartalmazzák. Ilyen kiemelt

feladatok a következők:

oktatás és nevelés

Egészségügyi ellátás

területfejlesztés

szociális ellátás (Shultz)22

Az egyes kistérségek nem azonos méretűek, arányaikban eltérnek egymástól,

mivel egy nagyobb lakosságszámmal rendelkező központhoz, nagyobb népességszámú

vonzáskörzet tartozik. Éppen ezért azokhoz a térségekhez, melyek környékén sok az

aprófalu, de nagy létszámú centrummal rendelkezik, több település is tartozik. A

kistérségeket a fejlődésük szerint különböző csoportokra oszthatjuk. A fejlődés során

kialakult különbségek, a piacgazdaságra való áttérés okai lehetnek. A Központi

Statisztikai Hivatal adatai szerint az országban vannak „dinamikusan fejlődő” és

„fejlődő” kistérségek, ahol a munkalehetőség, az életszínvonal magas szinten van. A

„dinamikusan fejlődő” részek azok, melyek a kistérségek leggyorsabban fejlődő

harmadába tartoznak, ezek javarészt Budapest környékén találhatóak. Ezek vannak

többségben, ilyen térségben az ország 57 %-a él, az ezt követő „fejlődő” szinten

13

lévőben a népesség 30%-a. A másik két kevésbé sikeresebb csoport a „stagnáló” és a

„lemaradó” kistérségek, melyekben a lakosság 13%-a, illetve a 9%-a oszlik el. Sok

régen „lemaradó”-nak tartott település mára már átlépett a „stagnáló” csoportba, ezzel is

mutatva azt, hogy képes a fejlődésre. A szakdolgozat középpontjában lévő

bátonyterenyei kistérség is így lépett szintet és került át, egy magasabb csoportba a

„lemaradóból” a „stagnálóba”. (Kistérségek, társadalmi, gazdasági helyzete)23

II. 2. 4 Kistérségek Nógrád megyében

Nógrád megyében 128 település található, ebből csupán 6 úgynevezett

nagyváros. A városokból és a környékükön lévő településekből alakult ki a 6 kistérség.

A megye kistérségének rendszerét két irányítási szerv alakította ki; A Központi

Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága és Nógrád Megye Önkormányzata.

(Nógrád megye kistérségeiről)24 melyek központjai a nagyobb, központi feladatot ellátó

városok voltak, és ide tartoztak még a vonzáskörzetükben lévő települések is. A

kistérségek nem léphetik át a megye határait, és egy település csak egy kistérséghez

tartozhat.

Nógrád megyében az alábbi 6 kistérség található:

1. Salgótarján

2. Balassagyarmat

3. Pásztó

4. Rétság

5. Szécsény

6. Bátonyterenye

A következő, kistérségeket jellemző adatokat a Nógrád megyei

Területfejlesztési Tanács honlapja biztosította. (www.nmtkht.hu) A megye

gazdaságában a salgótarjáni kistérség játszik legnagyobb szerepet. Korábban, a

bányászat virágkorában is központi jelentőségű volt, napjainkban pedig fontos

feladatokat ellátó ipari centrum. Jelenleg is számos ipari telep, üzem, gyár található itt,

mely a környéken élő emberek egy része számára megfelelő munkahelyet biztosít.

Mivel a város megyeszékhely, több intézménynek a megyei igazgatósága is itt található;

a megyei kórház, könyvtár, megyeháza. Az oktatás területén szintén kiemelkedő, több

mint 10 óvodája van, a 13 általános iskolából, több összevontan működik, kilenc

középiskolában, illetve szakiskolában folyik középfokú képzés, továbbá felsőfokú

14

intézményként a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi kihelyezett tagozata működik

Salgótarjánban.

A Balassagyarmati kistérség, mezőgazdasága meghatározó, a megye átlagának

több mint felét adja. Emellett ipara is fejlődik. Számos külföldi vállalat található a

térségben. Itt működik a megyei bíróság és ügyészség, valamint a Balassagyarmati

Fegyház és Börtön.

A Pásztói kistérség mezőgazdasága és ipara egyaránt kiemelkedő. Lakosai

legnagyobb arányban ipari terülten dolgozik, ezen belül is főleg az építőiparban.

A Rétsági kistérség leginkább idegenforgalmi területen kiemelkedő. A falusi

turizmus meghatározó szerepet tölt be.

A Szécsényi kistérség a megyében a népességszámát, és területét tekintve is a

legkisebb. Míg korábban a mezőgazdaság területén dolgoztak legnagyobb arányban,

napjainkra a legtöbben az ipar után a szolgáltatások területén helyezkednek el. Ennek

legfőbb oka, hogy A kistérségben több olyan helyszín is található, mely kedvelt

idegenforgalmi látványosság. A térség vonzáskörzetében található Hollókő, az egyetlen

falu Magyarországon, mely az UNESCO világörökségi listáján szerepel.

A Bátonyterenyei kistérség dolgozatom fő témája. Bátonyterenye a megye

észak-keleti részén fekszik. Területe: 274 km2, lakosainak száma: 13. 270 fő. Az ország

leghátrányosabb helyzetben lévő területeihez tartozik. A vonzáskörzetében lévő

településeken kevés a munkalehetőség, magas az alacsony iskolai végzettségűek száma,

illetve a roma lakosság aránya is átlagon felüli. E problémák orvoslása céljából és a

megoldások keresése miatt a települések önkormányzatai összefogtak, és 2004-2005-

ben megkötötték a társulási megállapodást. Elsődleges céljaik magasabb szintű és

könnyen elérhető szolgáltatások nyújtása, illetve a települések fejlődésének

előremozdítására.

A Bátonyterenyei kistérség a központja a társulásnak, melyhez 13 kisközösség

tartozik: A 13-ból valamennyi település lakosságának létszáma alig éri el az 1500-at, öt

településen, pedig 500-nál is kevesebben laknak. A Tanácsköztársaság időszakában, a

körzetben a tanácsok látták el a közigazgatási feladatokat, a rendszerváltás után azonban

ezek felbomlottak és a községek megalapították saját önkormányzataikat. Fentebb

említettek szerint pedig később ráébredtek arra, ha összefognak nagyobb erővel,

sikeresebben tudják fejleszteni a térséget. Így a 2004. évben a belügyminisztérium által

közzétett pályázati kiírásra jelentkeztek, melynek eredményeként létrejött egy többcélú

kistérségi társulás. Feladatuk a főleg a területfejlesztési vonalra korlátozódott. A

15

társulás egyesületi formában működött. A kezdetben a jogi személyiséggel nem

rendelkező együttműködés nem fejlődött, lemaradt a pályázatokról, így módosítani

kellett az alapszabályt.

Alapvető céljai a térségbe tartozó települések gazdasági fejlődése, illetve

vállalatfejlesztési tevékenységének előremozdítása. A társulás fő döntéshozó szerve a

Társulási Tanács. Tagjai a körzethez tartozó települések polgármesterei. Amennyiben

valamelyik helység első embere, bármilyen okból nem vállalhatja ezt a tisztséget, az

alpolgármester lesz a Tanács tagja. Tagságuk a polgármesteri mandátum lejártával

szintén megszűnik.

A Társulási Tanács feladata a megállapodásban megkötött feladatok- és

hatáskörök elvégzésének ellenőrzése, valamint a Kistérségi Fejlesztési Tanács

feladatairól való döntés. Évente legalább egyszer a Képviselő Testületnek kell

számolniuk arról, hogy milyen feladatokat, hogyan végeztek el. A Tanács vezetőjét,

tehát elnökét a tagok választják ki maguk közül, titkos szavazással. Személyére a

Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A kormányzati ciklus idejére választják meg az

elnököt, ehhez a tagok 2/3-ának igen szavazata szükséges.

A Tanács pénzügyi gazdálkodását egy 3 tagú bizottság ellenőrzi. Ennek tagjait a

Társulási Tanács tagjai közül maguk választják ki. Fő feladatuk felügyelni a

visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat, a kiadásokat, az alapban lévő

pénzek mozgását. Erről évente a bizottságnak és a Tanács elnökének is beszámolót kell

írnia a tagok számára. A Társulási Tanács tagjai tehát egy bizonyos összegű alapot

hoznak létre, mely segíti az önkormányzatok közszolgálati tevékenységeit, a

fejlesztéseket, a gazdasági tevékenységeket és a működéshez szükséges anyagi

feltételeket biztosít. A pénzalap több forrásból gyűlik össze, a kötelező befizetésekből,

önkéntes felajánlásokból és egyéb összegekből (állami támogatások, pályázatok,

különböző szervezetek által felajánlott összegek). A kötelező forrást pedig a kistérségi

társulás tagjai adják össze, annak arányában, hogy mekkora szavazati arányuk van.

Az eddig leírtak alapján összefoglalhatók tehát a kistérség feladatai. 2004-ben

először csak területfejlesztési céllal alakult meg a társulás, ekkor az önkormányzatok

közszolgálati feladatokat nem tudtak és nem is akartak ellátni. Így a megállapodásban

az alábbi feladatok kerültek leírásra:

1. Település, területrendezés, területfejlesztés

2. Műemlékvédelem

3. Természet-, és környezetvédelem

16

4. Vízgazdálkodáshoz kapcsolódó területek fejlesztése (ívó-, szennyvíz)

5. Esélyegyenlőségi programok létrehozása

6. Turizmus-, idegenforgalom fejlesztés

2005-ben azonban az önkormányzatok felismerték a társulás előnyeit, így az alábbi

feladatokkal bővítették ki megállapodásukat

1. Szociális-, egészségügyi ellátás

2. Oktatás-nevelés

3. Gyermekjóléti szolgáltatás

4. Pénzügyi-belső ellenőrzés

A bátonyterenyei kistérséghez az alábbi települések tartoznak:

Település: Lélekszám

(2009-es adatok alapján)

1. Bátonyterenye 13 270 fő

2. Dorogháza 1143 fő

3. Kisbárkány 214 fő

4. Lucfalva 628 fő

5. Márkháza 236 fő

6. Mátramindszent 854 fő

7. Mátranovák 1779 fő

8. Mátraterenye 1861 fő

9. Mátraverebély 2159 fő

10. Nagybárkány 671 fő

11. Nagykeresztúr 283 fő

12. Nemti 776 fő

13. Sámsonháza 273 fő

14. Szuha 658 fő

Forrás: HNK, 2009

(Az adatokat Bátonyterenye Többcélú Kistérségi Társulásának önkormányzata

szolgáltatta.)

II. 3 Európai Unió programjai az apró falvak fejlesztésére, a

munkanélküliség kezelésére

17

II. 3. 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Az előző fejezetben bemutatott települések infrastruktúrája nem elmaradott, a

legtöbb helyen megtalálhatóak az alapvető szükségleteket kielégítő intézmények.

Azonban a szakképzetlenség vagy éppen a munkahelyek hiánya, valamint az elöregedő

népesség az, ami miatt ezekben a kis községekben ilyen nagy számban élnek

munkanélküliek. A problémák orvoslására jönnek létre azok a programok, melyek az

ilyen kis falvak felzárkóztatását tűzik ki célul. Ebbe a kategóriába lehet sorolni az Új

Magyarország Fejlesztési Tervet, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot,

valamint az ennek a részeként működő Leader programot.

Az Európai Unió az ’50-es évektől nagy gondot fordít arra, hogy szükséges

számú munkahelyet biztosítson a mezőgazdaság területén, illetve megfelelő mennyiségű

élelmiszert biztosítson a lakosság számára. Napjainkra e két cél mellett megjelent és

előtérbe került a környezetvédelem, az élelmiszerek minősége, a vidék kulturális

fejlesztése, továbbá a megmaradt kulturális értékeinek és örökségeinek megőrzése is. A

’80-as években jöttek létre az ilyen irányú és célú programok, azonban ekkor még

ágazatonként elkülönültek, a döntések is a felső körökben történtek. Később létrehozói

felismerték, hogy a vidék fejlesztése helyett helyzetének megtartása válik fontosabbá, a

döntési folyamatokba pedig az érintettek, a programok tehát úgy módosultak, hogy a

helyi csoportokat is bevonták. Ennek érdekében született meg a Leader program, melyet

az Európai Unió hívott életre. Maga a szó, mozaik szó, a francia program nevének a

rövidítése: „Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie Rurale”. Magyar

jelentése pedig: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében.

(www.fvm.hu) 25

A kezdeményezés legfőbb célja az elöregedő, leszakadó vidék felzárkóztatása,

fejlesztése. „A LEADER és a hagyományos vidékfejlesztési politika intézkedései között

a különbség az, hogy az előbbi abban nyújt iránymutatást, „hogyan” lehet elérni a

kívánt célt, nem pedig előírja, „mit” kell tenni.” (www.umvp.eu)26 A Leader program

több szakaszban valósult már meg. Első szakaszában 1991-1994 között (LEADER I) 25

ezer munkahely teremtődött, második szakaszában, 1994-1999 (LEADER II), ez a szám

megnégyszereződött. (www.fvm.hu)27 2000-2006 a Leader + program időszaka volt.

2007 óta pedig jelenleg is folyik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program,

melynek negyedik szintje a Leader, és a lezáró időszaka 2013.

18

A LEADER I főbb feladatai a következő kezdeményezéseket fogta közre:

mezőgazdaság, falusi turizmus bővítése, kisvállalkozások beindítása. A LEADER II

azonos célok miatt indult, két különbséggel. Nagyobb mértékű volt a támogatásra szánt

forrás, továbbá a program megpróbálta mind nagyobb mértékben bevonni a helyi

lakosságot a fejlesztésekbe. A Leader + kialakított egy bizonyos kapcsolatrendszert a

települések és a szereplők között, és e rendszert mindenki számára elérhetővé tették. A

legújabb LEADER program keretében a létrejött helyi akciócsoportok maguk döntenek

a források felhasználásáról.

A jelenlegi programban helyi önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek

vehetnek részt, ők közösen alkotják a helyi akciócsoportot, akik stratégiailag fontos

szerepet tölthetnek be a program folyamatában. A Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport

pedig dönt arról- pályáztatás útján-, ki kapja a támogatást.

Magyarország első feladata a felkészülés volt, hogy megteremtse az alapot a

következő szakaszba való belépés lehetőségének, ezen belül azon dokumentumok

elkészítése is fontos feladat volt, melyekre az Európai Unióhoz való csatlakozás után

volt szükség. Így 2003. évében egy kísérleti programban az úgynevezett kísérleti

LEADER programban 14 helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak lehetősége nyílt

pályázatot kiírni. (www.fvm.hu)28

A Leader program legújabb szakasza tehát napjainkban is zajlik az Új

Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, annak 4. tengelyeként.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) a vidékfejlesztés és az

ezzel kapcsolatos célok megvalósulása érdekében indították el. A program célja

mindenekelőtt a kis falvak mezőgazdasági körülményeinek fejlesztése, újra fellendítése,

a tájvédelem, környezettudatos falufejlesztés és gazdálkodás, a vidék előnyeit növelő

vállalkozások indításának segítése, támogatása. A program anyagi támogatást nyújt a

rászoruló, pályázó községeknek az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból,

amely majd 1300 milliárd forint. (8 palóc + 28 akciócsoport)29 a forrás megfelelő

felhasználását az ÚMVP ellenőrzi. Így a falvak esélyt kapnak a felzárkózásra, a

versenyképessé válásra, a mezőgazdaság felzárkóztatására, környezettudatosságra és

számos újítást elősegítő program megvalósítására. A programnak 4 összevetője van,

melyek megvalósítására 2007-2013 között van lehetőség. A négy tengely a következő:

I. A mezőgazdaság, az élelmiszer- feldolgozás és az erdészeti

ágazat versenyképességének javítása

II. A környezet és vidék állapotának javítása

19

III. Az életminőség javítása a vidéki területeken, és a

diverzifikáció ösztönzése

IV. Leader

A kitételeknek megfelelő települések, az ott található vállalkozások,

önkormányzatok, civil szervezetek, továbbá magánszemélyek is élhetnek a pályázás

lehetőségével. A jogosult szervezetek listáját az ÚMVP letölthető mellékleteiben lehet

megtalálni.

A IV. tengely a LEADER program az Unió egyik legsikeresebb

kezdeményezése. Célja a rendelkezésre álló belső erőforrások megfelelő, innovatív

felhasználása, melyet helyi akciócsoportok ellenőrzése mellett valósítanak meg és a

település lakosságából alakulnak. Az egymással szomszédos, földrajzilag összefüggő

települések összefogásával jönnek létre a csoportok. Egy település csak egy

akciócsoporthoz tartozhat. Az akciócsoport dönt a helyi pályázatok elbírálásáról. Másik,

talán még fontosabb célja elérni, hogy a helyi vállalkozások, civil szervezetek

együttműködjenek egymással, valamint a kistérségi önkormányzattal, összefogjanak

saját érdekükben. Az akciócsoportok településein élők száma 10-100 ezerig terjedhet, a

népsűrűség pedig kisebb, mint 120 fő/km2 lehet. (8 palóc + 28 akciócsoport)30 Ezen

feltételeknek kizárólag a III. és IV. tengelyben pályázóknak kell megfelelni.

A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007-ben egy pályázatot írt ki

ennek keretében olyan bizottságot kellett létrehozni, mely egyfajta ellenőrző feladatot

lát el a célok elérésének biztosításában, illetve központi feladatot lát el a program

keretében. Így jöttek létre országosan minden kistérségben a Helyi Vidékfejlesztési

Irodák. Bátonyterenyén ezt a feladatot a Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak

Többcélú Társulása látja el. Szakmai irányítását a minisztérium mellett a

Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet végzi. A vidékfejlesztési irodák

feladata tulajdonképpen a települések képviselete és a helyi érdekek érvényesítése,

kapcsolatot létesítve a minisztérium és a helyi érdekképviseleti szervek között.

II. 3. 2 Nemzeti Fejlesztési Terv

A Nemzeti Fejlesztési Terv, csakúgy, mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Program az Európai Unió felzárkóztatást segítő programja. Ez egyfajta pályázat útján

20

elérhető pénzügyi támogatás, mely a tagállamok és a régiók közötti fejlettségbeli

különbségek kiegyenlítésére szolgál. Ilyen tervet minden országnak készíteni kell,

amelynek az egy főre eső GDP-je az EU-átlag alatt 75 %-a alatt van.

(www.euvonal.hu)31

A Nemzeti Fejlesztési Tervnek két szakasza van. Az első szakasz 2004 és 2006

között zajlott le. Ebben a szakaszban öt operatív program megvalósítását tűzték ki célul,

melyek a következők voltak:

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program:

Célja: Növelni kívánja az iskolai végzettség szintjét, így a munkaerőpiacon való

sikeresebb megjelenést. Megfelelő képzettségi szint elérése, a foglalkoztatottság

növelése érdekében.

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program:

Célja: A termelékenység növelése. Az EU átlag szintjének elérése, a régiók

gazdasági szinten való összehangolásával.

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program:

Célja: A versenyképesség növelése mellett a fenntarthatóság és a

környezetvédelem megjelenése a gazdasági szervezetekben.

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program:

Célja: A vidék fejlettségének javítása. Az előző ponthoz hasonlóan a

versenyképesség növelése mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem

megjelenése a mezőgazdasági szektorban.

Regionális Operatív Program:

Célja: Az ország hét régiójának megfelelő, egyenlő ütemének fejlődése. Az első

négy ponthoz szükséges háttér megteremtése.

A Nemzeti Fejlesztési Terv második szakasza az Új Magyarország Fejlesztési

Terv legfőbb célja a foglalkoztatás elősegítése, tartós növekedése. A terv céljainak

megvalósulásához 6 prioritást jelöltek meg, melyek a következők:

a gazdaság fejlesztése

a közlekedés fejlesztése

a társadalom megújulása

környezeti és energetikai fejlesztés

területfejlesztés

államreform (www. euvonal.hu)32

21

Megvalósításának időszaka 2007 és 2013 közé esik, tehát még nem zárult le,

jelenleg is tart. Ebben a szakaszban már 13 operatív programot már elfogadott az

Európai Bizottság.

Több kistérség mellett (Tokaj, Szerencs, Ózd) Bátonyterenyén folyamatban van

egy felzárkóztató projekt az ÚMFT keretén belül a „Nem mondunk le senkiről”

komplex területfejlesztési program, mely az ország leghátrányosabb kistérségeit

próbálja felzárkóztatni. A program a hátrányos helyzetű térségek fejlődését tűzte ki

célul. A városban további két pályázat valósult meg az ÚMFT forrásainak

köszönhetően;

bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása

21-es számú főút és az ipari park közötti útszakasz felújítása

(www.batonyterenye.hu)33

Jelenleg is folyó program pedig hátrányos helyzetben lévő romák számára

beindított közmunka program. Ebben a programban, olyan alacsony iskolai

végzettséggel rendelkező roma kisebbségi csoporthoz tartozó egyének kapnak munkát,

akik az elmúlt időszakban regisztrált munkanélküliek voltak. Továbbá ebben a

programban a magasabb iskolai szintet követelő feladatokat szintén roma származású

személyek végzik.

Ezekről az Európai Unió által kiadott és támogatott programokról azért érdemes

említést tenni, mert céljaik elérésével a dolgozatban taglalt problémákra megoldást

jelenthetnek. A támogatásoknak köszönhetően az elmaradott térségek megpróbálhatnak

felzárkózni a fejlettebb térségekhez. Sajnos azonban az elnyert pályázatok nem minden

esetben jelentenek megoldást, hiszen a visszaélések és a sikertelenségek nagymértékben

jellemzik a törekvéseket.

II. 4 Munkanélküliség

II. 4. 1 Munkanélküliség megjelenése

22

Az ember egyetlen megélhetés forrása a pénz. Ebből tudja fenntartani magát,

illetve családját, hozzátartozóit. Emiatt él, hiszen ha nincs pénz nincs étel, ruha, továbbá

olyan használati tárgyak, melyek nélkülözhetetlenek a fennmaradásához. Ahhoz, hogy

pénze legyen, az egyénnek munkát kell találnia, ha pedig nem talál, munkanélkülivé

válik, tehát nem lesz megélhetése. Ezért sok ember hasonlítja, vagy éppen egyenlővé

teszi a munkanélküliséget a szegénységgel. A kettő mégsem egyezik. Az ember akkor is

érezheti magát szegénynek, ha dolgozik, és egy munkanélküli is lehet jómódú, ha éppen

házastársa jól keres, vagy „eltartják”.

A munkanélküliség korunk mondhatni legnagyobb problémája. Nemtől,

korosztálytól függetlenül érinthet mindenkit. Még a legfejletebb országokban is jelen

van és minél több és hatékonyabb eszközöket hoznak létre megakadályozására, évről-

évre egyre több ember válik munkanélkülivé. Társadalmi és gazdasági következményei

is súlyosak. Gondoljunk csak arra, hogy nem csupán az egyént, de akár egy családot is

tönkre tehet. Meglátásom szerint a munkanélküliséget nem lehet teljesen megszüntetni,

azonban minden ország feladata, hogy egyre kevesebb legyen az álláskeresők száma.

Számtalan kutató, jeles személy, tudós foglalkozott már a témával. A

munkanélküliséget emiatt fogalmi bőség jellemzi. Bánfalvy Csaba jelentős

munkanélküliség kutató határozta meg legjobban a munkanélküliség fogalmát, azonos

című könyvében: „Hogy mi a munkanélküliség, és hogy milyen hatása van egyénekre és

a közösségekre, az függ a kortól, amelyben létezik, a csoporttól és az egyéntől, amelyre

hat, vagyis attól a szűk és tág heterogén társadalmi közegtől, amelyben jelen van, és

amelynek maga is az alkotó eleme. A munkanélküliség társadalmi jelenség.” (Bánfalvy

1989: 6.p.)34 A szerző ezt a megfogalmazást, már több mint két évtizede feljegyezte,

mégis a mai napig jellemző és meghatározó.

Bánfalvy vizsgálata kiterjedt arra is, hogy maga a munkanélküliség szó, honnan

származik. A németek azokat, akik tétlenül otthon ültek, nem dolgoztak

„Unbeschaftigten” szóval illették. Később terjedt el az Arbeitslosen kifejezés. Francia

nyelvterületen a pihenés szóból (chomage) alakult ki a munkanélküliek megnevezése,

tehát ott ezt a csoportot chomage-nak nevezik. A görögöknél a latin cama szó más

alakját a kanma-t használják, ami égető hőséget jelent, és abból ered, hogy voltak

olyanok, akik a nagy melegben abbahagyták a munkát, tehát nem dolgoztak. J.A.

Garraty pedig azt fedezte fel, hogy az angol „unemployment” szót, csak a múlt század

vége óta használják. Ebből látható, hogy maga a fogalom használat is bizonytalan,

sokszor nem tudják pontosan megjelölni a valódi értelmét. (Bánfalvy, 1989: 17-18p)35

23

Magyarországon a munkanélküli megnevezés a leggyakoribb, azonban manapság terjedt

el az álláskereső megnevezés, azokra az emberekre, akik nem rendelkeznek jövedelmet

nyújtó állással.

II. 4. 2 Fogalmak, típusok

A szakdolgozat teljessége érdekében fontos tisztázni az alapvető fogalmakat,

meghatározásokat. A témát, mint már említettem fogalmi bőség jellemzi. A szükséges

fogalmak azonban a következők:

gazdaságilag aktívak: A foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma, akik

dolgoznak, vagy munkavégzésre alkalmasak. A legtöbb szakirodalom a 15-74 éves

személyeket sorolják ide.

munkanélküli: Az a személy, aki az adott időszakban nem dolgozik, azonban aktív

munkakereső tevékenységet folytat, továbbá megfelelő állásajánlat esetén 1 héten belül

munkába tudna állni. A munkanélküli személyek között is meg kell különböztetni a

nyilvántartott, regisztrált munkanélkülieket, illetve azokat, akik nyilvántartásban nem

szerepelnek.

regisztrált munkanélküli: Az a személy, aki a hivatalos állami munkaközvetítő iroda

nyilvántartásában szerepel, nem dolgozik, nem nyugdíjas és nem tanuló, munkát keres

és ennek érdekében a megfelelő munkaügyi központtal kapcsolatot tart.

Álláskeresőnek tekintjük azt a személyt, aki:

nappali tagozaton, oktatási intézményben nem folytat tanulmányokat,

öregségi nyugdíjra nem jogosult,

munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik,

a kirendeltség álláskeresőként tartja nyilván,

elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal megállapodást köt, a rá

vonatkozó feladatokat ellátja,

megfelelő állásajánlat esetén munkába tud állni.

24

foglalkoztatottak: Azok a személyek, akik az adott időszakban jövedelmet biztosító

munkával rendelkeznek.

gazdaságilag nem aktívak: Azok a személyek, akik nem sorolhatók sem a

munkanélküliek, sem a foglalkoztatottak csoportjai közé. Ilyenek a nyugdíjasok,

tanulók, idénymunkások.

passzív munkanélküliek: Azok a személyek, akik nem dolgoznak, azonban valamilyen

okból nem is keresnek munkát.

munkanélküliségi ráta: A munkaképes korú lakosság arányából a munkanélküliek

aránya százalékban kifejezve.

Ahogy a fogalmát is rengeteg változatban megfogalmazták, úgy típusait,

csoportosítását is többféleképpen olvashatjuk. Számos formája és tipizálása létezik.

Bánfalvy 3 nagy típusát különbözteti meg:

abszolút munkanélküliségről beszélünk, mikor a munkát ajánló kevesebb

helyet hirdet, mint amennyi munkavállaló lenne, így aki nem kapja meg az állást

munkanélkülivé válik.

strukturált munkanélküliség annyit jelent, hogy a munkaadók nem olyan

munkát hirdetnek, mint ami a munkavállalóknak megfelelő lenne, például nem

igazodik a végzettségükhöz, így nem tudják elvégezni a munkát, munkanélkülivé

válnak.

súrlódásos (frikcionális) munkanélküliség, melynek lényege, abban

rejlik, hogy a munkavállalók egy bizonyos idő után kilépnek a már meglévő

munkahelyükről, váltani akarnak, azonban amíg nem találnak állást,

munkanélkülivé vállnak. (Bánfalvy, 1989: 6-8p.)36

Ezen felül beszélhetünk önkéntes munkanélküliségről, abban az esetben, ha az

egyén saját felelősségére nem dolgozik és nem is keres munkát.

A különböző csoportosítások esetében létezik regionális, időszakos vagy tartós,

ifjúsági, női. Azonban még rengeteg formában létezik, attól függ milyen szempontok

alapján vizsgáljuk. A világon területenként, országonként, településenként változik

annak aránya, hogy melyik csoportban lévő egyének száma a magasabb, ennek

számtalan mérhető és egyaránt mérhetetlen oka is van. A dolgozatban azt próbálom

25

megfejteni, hogy egy aprófalvakat összetartó területen mely típusok, illetve csoportok

vannak nagyobb arányban, és ennek mi lehet a kiváltó oka.

II. 4. 3 Munkanélküliség rövid története

A munkanélküliségről már a középkor óta beszélhetünk, hisz ekkor is voltak

szegények, koldusok az utcán. A történelem folyamán azonban a megítélésük

megváltozott. A középkorban az emberek igyekeztek ezeket a lemorzsolódott

csoportokat felkarolni, különböző segítségeket nyújtottak nekik, épületeket építettek,

melyekben szállást kaptak. Napjainkban is vannak intézmények, melyek segítséget

nyújtanak az állástalan személyeknek, azonban ez a réteg szégyellt, leszakadó része a

társadalomnak.

A munkanélküliség megjelenése Magyarországon feltehetőleg a kiegyezés

időszakán volt megfigyelhető, azonban az ipari forradalom eredményei mélyítették el

leginkább, a piacgazdaság megjelenésével egyidős. Magyarország mind jobban fel akart

zárkózni a rohamosan fejlődő országokhoz, Európához. Ez a fejlődés azonban olyan

gyors ütemű volt, hogy az ország területén lévő kistelepülések még jobban lemaradtak a

nagyvárosoktól. Egyre nagyobb szakadék képződött az iparosodott városok és

mezőgazdasággal foglalkozó falvak között.

A falusi népességnek a mezőgazdaság jelentette szinte kizárólagos megélhetési

forrását. Ennek ellenére a fejlődés beindult, ám ennek az első világháború végett vetett.

A katonai szolgálat miatt behívott férfiak helyett az asszonyok kezdtek munkába állni,

minek köszönhetően az időszakra nagymértékben nőtt a női foglalkoztatottak száma,

ami a háborút követően visszaesett ugyan, de már meghaladta a háború előtti arányokat.

A trianoni békét követően azonban – az elcsatolt területeken maradt nyersanyag telepek,

utánpótlást biztosító üzemek miatt – az ipar ismét visszafejlődött, a mezőgazdaság

területén szintén romlottak a feltételek.

A ’20-as években lezajló változások pozitív eredményeket hoztak, azonban az

1929-ben bekövetkezett válság Magyarországot is elérve nemcsak az iparra volt

végzetes hatással, de a mezőgazdaságra is. A második világháború idejére ismét javult a

helyzet a foglalkoztatást tekintve, de a háború következményei újra visszavetették a

fejlődést. A háborút követő helyreállítási időszak nagyfokú iparosodást jelentett. A

dolgozók nagy számban kerültek át a mezőgazdaságból az iparba. Az időszakban a

teljes foglalkoztatottság eszméje csak elméletben valósult meg, gyakorlatban még

26

mindig óriási volt a munkanélküliek száma. Ez azonban olyannyira „titokban volt

tartva”, hogy a népszámlálás kutatásokban a munkanélküliség adatait csak a ’90-es

évektől teszik nyilvánossá. A megoldásként beindított új gazdasági mechanizmus csak

kis mértékben javította a helyzetet. Annak ellenére, hogy nem lehetett

munkanélküliségről beszélni, már a rendszerváltást megelőző években voltak olyan

kutatások, melyek a regisztrált álláskeresők számát vizsgálták.

1987 6,4 ezer fő

1988 10,9 ezer fő

1989 14,2 ezer fő

1990 24,2 ezer főForrás: Dr. Fóti-Dr. Lakatos

Az 1990-ben végzett népszámlálás alkalmával, már nyíltan vizsgálták a

munkanélküliek számát. A népszámlálás tartalmazta először a munkanélküliségre

vonatkozó kérdést, továbbá a munkanélküliség fogalma is itt jelent meg először:

„- azok a munkavállalási korú nem dolgozó személyek, akik már folytattak aktív

kereső tevékenységet, az adatfelvétel időpontjában azonban nem volt munkájuk, de

jelezték, hogy el kívánnak helyezkedni, vagy vállalkozást kívánnak létesíteni, és ennek

érdekében már megfelelő lépéseket is tettek (például munkaközvetítő, személyes

ismerősök, újsághirdetés útján), illetve

-az első ízben elhelyezkedni kívánók, akik tanulmányaik befejezése után még

nem folytattak aktív kereső tevékenységet, de szándékukban áll elhelyezkedni, vagy

vállalkozást létesíteni, és ennek érdekében már megfelelő lépéseket is tettek.” (dr. Fóti-

dr. Lakatos, 2004)37 A munkanélküliségi ráta 2,7 volt. Az alábbi ábrán látható, hogy

még a népszámlálás idején a régiók közötti különbségek elenyészők voltak a

munkanélküliek számának tekintetében, azonban ez az évek alatt egyre fokozódott.

27

Forrás: KSH

A nyilvánosságra hozott adatok miatt mindenki szembesült azzal, hogy ezen a

helyzeten javítani kell, így a kormány létrehozta az 1991. évi IV. törvényt „A

foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról”. A törvény elsődleges

célja az volt, hogy minél nagyobb számban regisztrálják magukat az álláskeresők az

erre alkalmas intézményekben.

A népszámlálás úttörőnek bizonyult, hiszen az ezt követő évektől már vizsgálni

kezdték a munkanélküliség arányszámait. Az Országos Munkaügyi Központ és a

Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan publikálta, nyilvánosságra hozta

kutatásainak eredményeit.

Év OMK regisztrált

munkanélküliek

KSH munkaerő-felmérés

1000fő

1991 100.5 -

1992 442,5 444,2

1993 693,9 518,9

1994 640,9 451,2

1995 545,4 416,5Forrás: Dr. Fóti- Dr. Lakatos

A következő, tehát az 1996. évi mikrocenzus vizsgálata arra is kiterjedt, hogy az

adott csoport (nők vagy férfiak vagy, nyugdíjas korban lévők vagy fiatalok) mióta

keresnek munkát szerepelnek-e nyilvántartásban, tehát pontos adatokkal szolgált a

munkanélküliek összetételére. A cenzus alapján 484 ezer munkanélküli volt, 12% volt a

munkanélküliségi ráta, további 137 ezer személy munkát keresett, azonban nem tudott

28

volna két héten belül munkába állni. (dr. Fóti –dr. Lakatos, 2006)38 Szintén a

mikrocenzus eredményei alapján volt kimutatható, hogy Magyarország északkeleti

részein és a kisebb településeken volt a legjellemzőbb a munkanélküliség. Ennek

alapján a ’90-es népszámláláshoz képest ötször annyian kerestek munkát a mikrocenzus

felvételének időszakában.

Ezt követően újabb átfogó kutatást a 2001. évi népszámlálás végzett. A

népszámlálás első alkalommal vizsgálta a foglalkoztatottság és a vallás kapcsolatát,

valamint szintén első ízben vizsgálta az akkor még 150 statisztikai kistérséget külön-

külön. A népszámlálás a következő eredményeket hozta: 416 ezer munkanélküli, 10,1

%-os munkanélküliségi ráta, 208 ezer álláskereső, akik azonban 2 héten belül nem

tudnak elhelyezkedni, valamint 39 ezer passzív munkanélküli. (dr. Fóti- dr. Lakatos,

2006)39

A 10 évenként elvégzett népszámlálások értelmében a következőre 2005- ben

került sor. Magyarország azonban nagy lépés előtt állt, az Európai Unió tagjai közé

kívánt belépni, így szükség volt egy összesítésre, mely frissebb volt, mint a 2001. évi

népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal és a Foglalkoztatási Hivatal évenkénti

adatokat közölt ugyan, de szükség volt egy országos, átfogó elemzésre, melyre 2003-

ban került sor. A felmérés a 2001. évi népszámlálás fogalmi rendszerét vette alapul és

eredményei kiemelésre alkalmas változást nem közöltek. (dr. Fóti- dr. Lakatos, 2005)40

A 2005. évi mikrocenzus rosszabb eredményeket hozott: 476 ezer munkanélküli,

10,8%- os munkanélküliségi ráta, 120 ezer álláskereső, kik azonban két héten belül nem

tudnak elhelyezkedni, valamint 69 ezer passzív munkanélküli. (dr Fóti- dr. lakatos, 2006

)41

Az alábbi ábrán a Központi Statisztikai Hivatal adatsorait láthatjuk, mely

régiónként hasonlítja össze az adatokat, a már kifejtett népszámlálások és

mikrocenzusok alapján. Jól látható, hogy a munkanélküliség az ország keleti és

északkeleti részét sújtotta leginkább. Valamint az utóbbi három adatfelvétel alapján

látható, hogy az Észak-Magyarországi régióban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta,

a vizsgált terület pedig ehhez a régióhoz tartozik.

29

Forrás: KSH

Az Állami Foglalkoztatási Hivatal (Nyilvántartott álláskeresők kutatása) és a

Központi Statisztikai Hivatal (Munkaerő- felmérés) kutatásainak köszönhetően

évenként pontos adatokat, kimutatásokat kaphatunk az álláskeresők számáról. 2007- ben

a következőképpen alakultak a számok az országban régiónként: Az Észak-

Magyarországi régió az ÁFSZ adatai alapján a második legrosszabb helyzetben volt.

forrás: www.afsz.hu

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Folyamatos kutatásainak köszönhetően

havonta pontos adatokat tudhatunk meg az álláskeresőkről. Napjainkra a helyzet

elkeserítővé vált, mint ahogy az az alábbi ábrán is látható:

30

forrás:www.afsz.hu

Az álláskeresők száma napjainkra tehát a tetőpontját érte el, nem volt még ilyen

magas az országos átlag. A probléma tehát nagy arányban okoz gondokat az ország

gazdaságában és társadalmában egyaránt, fontos, hogy minél előbb megoldásokat

találjunk.

II. 4. 4 Nógrád megyei munkanélküliség

A történelmi események, melyek az országra hatottak, ugyanúgy lecsapódtak a

megye határain belül is. A munkanélküliség esetében Nógrád megye évek óta a

hátrányos helyzetű területek közé tartozik. A munkanélküliség aránya igen nagy. A

történelem folyamán a helyzet nem változott. A társadalmi, gazdasági és a

munkaerőpiacon zajló tényezők egyaránt befolyásolták.

A megyében a foglalkoztatottság mértéke a rendszerváltás időszakára erőteljesen

lecsökkent, szerkezete átalakult. (Nógrád megyei Kézikönyv, 1997)42 Míg a megelőző

időszakokban a mezőgazdaság jelentette az elsődleges gazdasági szektort, ezután az ipar

kezdte átvenni ezt a szerepet. Az embereknek át kellett állniuk, életmódot, felfogást

kellett váltaniuk. Az ipari munkákhoz másfajta eszközök, végzettségek kellettek.

A ’90- es évektől növekedett a megye lemaradása a többi régióhoz képest. Úgy

tűnt, hogy akkor a külföldi érdekeltségű vállalkozások betelepülése megoldást

jelenthetnek, azonban gyarapodásuk csak néhány évig volt megfigyelhető, ezután az

újak megjelenése mellett, a korábban ideépült vállalatok kezdtek kivonulni a térségből.

A ’90-es években a foglalkoztatottság mértékének csökkenéséhez egyre több ok járult

hozzá, a különböző csődeljárások és felszámolások igencsak lecsökkentették a

31

munkahelyek számát, az új munkaszervezetek nem tudták olyan ütemben visszavenni az

embereket, mint amennyire szükség lett volna rá, valamint a lakosság elöregedő tagjai

inaktívvá váltak, így jelentősen csökkent a gazdaságilag aktív népesség. Ebben az

időszakban a legtöbb szervezet a szakmunkás végzettséggel, illetve szakmával

rendelkező személyeket kereste, valamint meglepő módon a női munkaerőt preferálták

jobban.

Nógrád megyében az ezredforduló után a nyilvántartott álláskeresők száma havi

átlagban 13 ezer fő volt, ami az elkövetkező négy évben nem hozott nagy változásokat,

hiszen 12-13 ezer fő között ingadozott. Az ezredforduló után az ipar nagy részét a

gépipar tette ki.

A foglalkoztatottak száma 2000 és 2007 között 70 ezerrel nőtt országos

átlagban, Nógrád megyében azonban ekkor is inkább csökkent a tendencia, a vizsgált

időszakban 77 ezer főről 75 ezerre csökkent. A változásokat a nehézipar mértékének

csökkenése okozta a megyében.

A bruttó hazai termék (GDP) fejezi ki legjobban az adott terület gazdasági

előrehaladottságát, fejlettségét, esetünkben fejletlenségét, hiszen a GDP átlagosan

Nógrád megyében a legalacsonyabb, a megyei átlagtól messze elmarad.

Egy főre jutó GDP megyékkénti alakulása 2006-ban:

Forrás: KSH

A megyében térségenként is változik a foglalkoztatottak száma, míg a nagyobb

városokban és vonzáskörzetükben több lehetőség van az elhelyezkedésre, addig a kis

falvak és települések nem tudnak megfelelő számú munkahelyet biztosítani. A megye

32

települései közül Rétság van a legelőnyösebb helyzetben, fejlett ipara és Budapest

közelsége miatt. Ezt követi Balassagyarmat, Pásztó és Szécsény, ahol az ipar mellett

megjelenik a szolgáltatószektor, a turizmus de még jelen van a mezőgazdaság is.

Salgótarján, mivel megyeszékhely, a legtöbb tevékenység és szolgáltatás ide

központosul, a gyárak és az ipari park több embert is el tud látni munkával.

Bátonyterenye van a legrosszabb helyzetben, hiszen a meghatározó tevékenységük a

bányászat megszűnése után az egyre több munkanélkülivé váló egyént a környék

munkahelyei, vállalkozásai nem tudták befogadni és bár ez nem a közelmúltban zajlott

le, a város azóta sem tudott teljes mértékben regenerálódni.

Az elmúlt években a foglalkoztatottak száma drasztikusan csökkenni kezdett. A

rendszerváltozás okozta gazdasági szerkezetváltás napjainkig jellemző a megyére. A

mezőgazdasági szektorban való részvétel erőteljesen lecsökkent, a legmeghatározóbb az

ipari szektor. Az élelmiszer, ital és dohánygyártás jelentőssége lecsökkent, míg a

vegyiparé nőtt az utóbbi időszakban. (KSH, 2009)43 A szolgáltató szektor jelentőssége a

megyében az utóbbi időben visszaesett. Rendkívül gazdag adottságokkal rendelkező

megyét, csak Budapest közelsége miatt keresik fel leginkább, akkor is csupán egy

napra. A megyében 4 ipari park működik; Salgótarjánban, Balassagyarmaton,

Bátonyterenyén és Rétságon. Az emberek nagy részét ezek a parkok látják el munkával,

így nagy szerepük van a munkanélküliség csökkentésében. Az Észak-Magyarországi

Munkaügyi központ adatsorai alapján 2009-ben, a megyében a munkanélküliek száma

elérte a 13 ezer főt. (www.emrmk.hu)44 A foglalkoztatási mutatók egyre romlanak, a

munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlagot. Napjainkra válik láthatóvá, hogy

a gazdasági válság az amúgy is elmaradott megyében, milyen problémákat okozott,

okoz továbbra is. A gazdaság minden területe visszaesést produkált. A

létszámleépítések, szervezetek bezárása itt is jellemző tendencia. Ennek hatására a

megyében, három kistérségben (Salgótarján, Bátonyterenye, Szécsény) a nyilvántartott

munkanélküliek száma meghaladja a régiós átlagot, azonban még elkeserítőbb, hogy a

megye kistérségei mind meghaladják az országos átlagot. A munkanélküliek

összetételét figyelembe véve, 2008 decemberéhez mérten növekedett a pályakezdők, a

férfiak, a nők, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is.

Pozitívum azonban, hogy a tartós munkanélküliek aránya kis mértékben csökkent.

33

II. 4. 5 Az ország és Nógrád megye összehasonlítása az utóbbi évek

tekintetében

A munkanélküliek helyzete az országban nagyon eltérő volt és napjainkra ez a

helyzet mit sem változott. Fontos tehát egy összefoglaló összehasonlítás az ország, a

megye és a kistérség adatai alapján. Az adatok bősége miatt az összehasonlítás az utóbbi

néhány évet öleli fel, így vizsgálom 2006, 2007, 2008 éveit, ezen belül is az

alapváltozókra (nem, kor, iskolai végzettség) vonatkozó adatokat. A dolgozathoz

elvégzett kutatásomban pedig 2009-es adatokat is vizsgálok.

Magyarország, 2006

2006-ban a nyilvántartott álláskeresők száma 393 ezer fő volt, ebből körülbelül

192 ezer férfi, 200 ezer pedig nő. Az AFSZ kutatásai szerint az országban az

álláskeresők körében a legtöbben 8 általánosnál kevesebbel, vagy 8 általánossal

rendelkeztek (169 ezer), majd szakiskolai, szakmunkás bizonyítvánnyal 127 ezren

rendelkeztek, középfokú iskolai végzettséggel 85 ezren rendelkeztek, valamint

felsőfokú végzettséggel csupán 18 ezren.

A korösszetételt tekintve a pályakezdők száma nőtt, az idősebbek száma

csökkent. Az alábbi ábrán látható, hogy 2006-ban a legtöbb álláskereső korcsoport

szerint a 25-34 éves korosztályból került ki.

Forrás: afsz

34

Nógrád megye, 2006

2006 decemberében Nógrád megyében 15 ezer nyilvántartott álláskeresőt

regisztráltak. Havi átlagban azonban csak 14 ezret meghaladó számot regisztráltak.

Decemberben 8 tanfolyam indult, melyet 130-an kezdtek el. Az alábbi ábrán látható,

hogy a megyeszékhely kistérségében volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők

száma, a Bátonyterenyei kistérség a negyedik helyet foglalta el, csakúgy, mint a

pályakezdő álláskeresők tekintetében is.

Forrás: www.emrmk.hu

Nemek szerinti megoszlásban ez év decemberében több, mint 8 ezer férfi és 7

ezer nő keresett állást a megyében. Az életkor szerinti megoszlás a következő módon

alakult:

Forrás: www.emrmk.hu

Az országos átlaghoz hasonlóan a megyében is a 26-35 éves korosztályból kerül

ki a legtöbb álláskereső. A bátonyterenyei kistérség adatai szintén nem térnek el az

országos átlagtól. A legtöbb pályakezdő salgótarjáni kistérségben volt. A legmagasabb

iskolai végzettséget tekintve, a csak általános iskolával rendelkezők száma volt a

legmagasabb. A megyében elkeserítő volt a számadat a felsőfokú képzettséggel

35

rendelkezők arányára vonatkozóan, hiszen mindössze 58 egyén rendelkezett egyetemi

diplomával, valamint 232 főiskolai diplomával.

Forrás: www.emrmk.hu

Magyarország, 2007

2007 év végén az AFSZ kutatásai alapján 426, 9 ezer nyilvántartott álláskereső

volt az országban. Tehát a munkanélküliek száma emelkedett. Az alábbi ábrán is jól

látható, hogy a téli hónapokban mindig magasabb az álláskeresők száma, hiszen ekkor

megjelenik egy új csoport, az idénymunkát végzők csoportja, ilyenkor ők is kikerülnek

a munkaerőpiacra. Ez általában minden évre jellemző.

Forrás: afsz

Nemek szerinti megoszlásban a férfiak aránya 219 ezer a nőké pedig 207 ezer fő

volt. Jól láthatóan az előző évhez képest a férfiak aránya jelentősen megnövekedett.

Korcsoportonkénti megoszlásban változás nem történt, továbbra is a 25-34 éves

korosztályból került ki a legtöbb álláskereső, 118 ezer. Átlagban a legmagasabb iskolai

végzettségük 8 általános, illetve szakiskola volt. Az összes álláskereső 9,5%-a

pályakezdőnek számított. A kedvezőtlenebb helyzetben lévő területeken az egyének

36

jellemzően alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek a fejlettebb régiókhoz

képest.

Nógrád megye, 2007

2007-ben a megyében a regisztrált munkanélküliek száma decemberben 16

ezerre nőtt. A bátonyterenyei kistérség adatai is emelkedtek az előző évhez képest.

Forrás: www.emrmk.hu

Nógrád megye Statisztikai évkönyve adatai alapján 2007-ben a nemek szerinti

megoszláson belül a férfiak és a nők aránya kis különbségekkel szinte megegyezett, így

nagyjából 8-8 ezer volt a számuk. Az előző évben a 26-50 éves korosztály száma

megközelítőleg 9,6 ezer fő volt, ami 2007-re 10 ezerre növekedett. 8 ezer volt azoknak

az egyéneknek a száma, akik legfeljebb 8 osztály végeztek, a felsőfokú végzettséggel

rendelkezők aránya azonban növekedett, hiszen számuk 372 volt.

Magyarország, 2008

2008-ban a nyilvántartott álláskeresők száma éves átlagban 442 ezer fő volt

országosan, így a számuk ismét növekvő tendenciát mutatott az előző évhez képest, ez a

növekedést az év utolsó hónapjaiban volt leginkább megfigyelhető. Ennek

legközvetlenebb okozója az időközben megjelent gazdasági válság volt. A nők és a

férfiak száma szintén nőtt, így 2008-ban havi átlagban a nők száma 214 ezer fő, a

férfiaké 228 ezer fő volt.

37

Forrás: afsz

Korcsoportonkénti megoszlásban továbbra is a 25-34 évesek vannak legtöbben.

Számuk az előző évhez képest 2 ezerrel megnövekedett. A legmagasabb iskolai

végzettség tekintetében a legtöbben, 190 ezren 8 általánosnál kevesebb, vagy 8

általánosnak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. Majd szakmunkásképző,

illetve szakiskolai végzettséggel 136-an rendelkeznek, felsőfokúval pedig 20 ezren.

Nógrád megye, 2008

A megyében 2008 decemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 17 ezerre

változott decemberre. Bátonyterenyén 2 ezret regisztráltak. A férfiak száma 9 ezer, a

nőké majd 8 ezer volt, tehát az előző évhez képest a férfiak száma nőtt, a nők aránya

azonban csökkent.

Forrás:www.emrmk.hu

Az álláskeresők közül a legtöbben a 25-34 éves korosztályból kerültek ki.

Iskolai végzettség szerint pedig továbbra is a 8 általánossal, vagy annál kevesebbel

rendelkezők száma a legmagasabb 8 ezer fő, a 17 ezerből, amely nagyon magas, duplája

a második legnagyobb értéknek, a szakmunkás bizonyítvánnyal, vagy szakmával

rendelkezők számának.(4 ezer)

38

Forrás:www. emrmk.hu

Az adatokból jól látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma évről-évre nő,

nemcsak országos, de megyei viszonylatban is. Egyre több azon férfiak és nők száma,

akik regisztrálásra jelentkeznek. Minden évben, a legnagyobb arányban a 25-35 éves

korosztály a legveszélyeztetettebb, hiszen az ő számuk időről-időre egyre magasabb.

Emellett a legnagyobb probléma az országban, valamint a megyében is, hogy az

álláskeresők körében a legmagasabb iskolai végzettség az általános iskola. A probléma

megoldását tehát ott kell kezdeni, hogy az egyéneket motiválttá kell tenni a tovább-,

illetve átképzések, de legfőképp a tanulás iránt.

II. 4. 6 Kutatások

Ahhoz, hogy megismerjük a munkanélküliséget kiváltó okokat, a veszélyeztetett

csoportokat, illetve régiókat, fontos, hogy kutassuk a problémát. A fogalom

megjelenése óta számos kutatás született. Vannak, amelyek felvétele egyszeri

alkalommal történt, illetve vannak melyeket azóta évente, vagy bizonyos időszakonként

megismételnek. Magyarországon a munkanélküliek számát az úgynevezett

mikrocenzusok, a népszámlálások, valamint egyes, a kutatásokra szakosodott

intézmények felmérései tartják számon.

A munkanélküliséget már a II. világháború előtt is vizsgálták. Fontos és átfogó

kutatások indultak az USA-ban, Németországban és Franciaországban, Angliában

nagynevű tudósok által, így például Carroll D Wright, Frédéric Le Pay, Webb házaspár.

Ezek mind empirikus kutatások voltak és segítették azt a folyamatot, melyben

39

megoldásokat kerestek a munkanélküliség problémájára. Egy londoni kutató Charles

Booth a szegénységet vizsgálva rájött arra, hogy a legfőbb ok a munkanélküliség.

(Bánfalvy, 1989: 55-56p)45

A rendszerváltás után a témában a legjelentősebb kutatás a Magyar Háztartás

Panel volt, melyet TÁRKI Társadalomkutatási Zrt., a Budapesti Közgazdaságtudományi

Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal együttesen végzett 1991-1997 között. A

háztartásoknál a rendszerváltás hatásait vizsgálták a munkaerő-piacra, valamint a

kialakuló jövedelem különbségeket. A Magyar Háztartás Panel vizsgálatot 1998-ban a

Háztartás Monitor vizsgálat váltotta fel, mely hasonlóan az elődjéhez a munkaerő-piac

jellemzőit, a jövedelmeket vizsgálta, ezen felül azonban vizsgálta még a vallási

hovatartozást, a társas kapcsolatokat, attitűdöt, politikai érdeklődést.(www.tarki.hu)46

A mikrocenzusok és a 10 évenként megrendezett népszámlálások is

tartalmaznak a foglalkoztatottságra, munkanélküliségre vonatkozó kérdésköröket,

melyekből okokat, összefüggéseket állapítanak meg.

Magyarországon napjainkban többek között a munkanélküliek számát és

jellemzőit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), a Központi Statisztikai Hivatal

(KSH), valamint a munkaügyi központok vizsgálják teljes körűen évről-évre. Az Állami

Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból és 7 regionális

munkaügyi központból áll, valamint összefogja a 9 Regionális és Képző Központot.

(RKK)(www.afsz.hu)47 A KSH szakmailag önálló, országos hatáskörű szerv, mely a

kormány közvetlen felügyelete alá tartozik. Munkaügyi központok, minden megyében

és kistérségben működnek. Vannak regionális munkaügyi központok, illetve azok

kirendeltségei. A szervezetek feladatai közé tartozik a regisztrált álláskeresők

számának, jellemzőinek felkutatása, nyilvántartása.

II. 4. 7 Bátonyterenyei Munkaügyi Központ

Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Bátonyterenyei

Kirendeltsége, mint ahogy a neve is mutatja az Észak-magyarországi Regionális

Munkaügyi Központ egyik kihelyezett intézménye. Az Észak-magyarországi Regionális

Munkaügyi Központ 2007 január. 1.- én alakult. A Szociális és Munkaügyi

Minisztérium irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó intézmény. Székhelye Miskolc.

A régióban három megyét fog össze; Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád

megyét. A régióban 27 munkaügyi kirendeltség működik.

40

Csakúgy, mint az ország többi munkaügyi központja a bátonyterenyei

kirendeltség működését és feladatait is törvények, jogszabályok és rendeletek

határozzák meg.

Legfőbb feladatai a következők:

a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése,

a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése,

a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások ajánlása,

álláskeresők nyilvántartásba vétele, a nekik járó ellátás megállapítása,

állásfeltárás, állások közvetítése,

munkavállalók felkészítése a munkavállalásra,

munkaerő-piaci elemzések készítése,

anyagi támogatást nyújtanak a munkanélküliek át- és továbbképzéséhez,

a pályakezdők részére tanácsadás, pályaorientációs beszélgetést biztosítanak.

A központok működésének legfőbb törvényi keretet az 1991. évi IV. törvény „a

foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” nyújt. A törvényt az évek

folyamán többször módosították. További jogszabályi háttér a foglalkoztatást elősegítő

támogatásokra, kedvezményekre, szolgáltatásokra vonatkozóan, munkaerő-

kölcsönzésre, közvetítésre, külföldi munkavállalásra vonatkozóan. Fontos csomag a

munkaerő-piaci szervezetek felépítésére, működésére, hatáskörére vonatkozóan kiadott

rendeletek és utasítások az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról, regionális munkaügyi

központok illetékességéről, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint a regionális

munkaügyi központok egyes többletfeladataihoz kapcsolódó létszám biztosításáról

szóló rendeletek, jogszabályok. Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

szintén fontos kiadvány, de fontosak még a kapcsolódó rendeletek és szabályok az

alkalmi munkavállalásról, a bedolgozói viszonyról, megváltozott munkaképességűek

foglalkoztatásáról. Széles a skála jogi hátteret adó írásokat vonatkozóan, így a

munkaügyi központoknak nehéz feladatuk van ezeket teljesíteni, megfelelő

szolgáltatásokat nyújtani a munkakeresőknek, valamint feladataikat is teljesíteni.

Működésük mégis szükséges és jelentős, hiszen csak az ilyen intézmények

közreműködésével lehet a munkanélküliek problémáját valamelyest orvosolni.

A munkaügyi központok az állam által létrehozott intézmények a

munkanélküliek összegyűjtésére és a munkanélküliség problémájának kezelésére. A

központok létrehozása a rendszerváltás után, vagyis a tényleges munkanélküliség

megjelenése után vált szükségessé. Működtek ugyan intézmények, azonban ezeket az

41

úgynevezett munkaügyi hivatalokat felváltották a munkaügyi központok. A munkaügyi

központok minden évben meghatározzák és nyilvánosságra hozzák azokat a képzéseket,

amelyekhez támogatást nyújtanak, továbbá nyilvánosságra hozzák azoknak a

szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a

támogatási feltételeknek.

A bátonyterenyei munkaügyi központ működését kis időre testközelből is

megtapasztalhattam, hiszen szakmai gyakorlatomat itt töltöttem. A munkaügyi központ

új építésű, modern épülete a 21-es számú főút mellett található a kisterenyei

városrészben. Megközelíteni egyszerű, hiszen pár méterre található a buszmegálló,

valamint külön parkolóval is rendelkezik.

Az intézmény infrastruktúrája jól felszerelt, mindegyik irodában és minden

dolgozó rendelkezik számítógéppel, az előtérben található sorszámkiadó rendszer

segítségével pedig az ügyfelek könnyen figyelemmel tudják kísérni, hogy ki következik.

A különböző feladatokat, feladatcsoportokat megfelelő végzettségű, szakképzett

alkalmazottak végzik. Az irodák is funkció szerint fel vannak osztva. A munkaügyi

központ vezetője Kecskés János, ő fogja össze az intézményt, jóváhagyó, ellenőrző

feladatot lát el, valamint kapcsolatot tart a miskolci főintézménnyel. Hiányzása esetén a

kirendeltség-vezető helyettes látja el a feladatait, valamint a vállalkozásokkal

kapcsolatos kérdésekre is ő válaszol.

Az intézmény két funkciót lát el. Egyik irányból a munkáltató igényeit igyekszik

kielégíteni, másik irányból az álláskeresőét. Fő feladata tehát e két csoport közötti

kapcsolattartás. Negyedévenként, majd évenként felmérést végeznek, melyben

összegyűjtik a munkáltatók munkakörre vonatkozó igényeit. A felmérést összevetik a

nyilvántartásban szereplő személyekkel. Az intézmény feladata e két csoport egységbe

rendezése. A felmérés alapján állapítják meg, hogy melyek azok a képzések, melyekre

szükség van, illetve azok, melyek az álláskeresők figyelmét is felkeltik.

Legfontosabb feladata talán a közvetítő-ellátó csoportnak van, hiszen ők

találkoznak személyesen a munkanélküliekkel, ők foglalkoznak a személyes

problémáikkal. Az álláskeresők egy-egy munkatárshoz vannak beosztva, lakhelyük

szerint. Valamint külön munkatárs foglalkozik a pályakezdőkkel, továbbá azokkal a

személyekkel, akik rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülnek. A RÁT

bizonyos támogatási forma, melyet a Munkaerőpiaci Alapba különített el a Szociális és

Munkaügyi Minisztérium. A támogatást azok az aktív korú munkanélküliek

igényelhetik, aki szociális segélyre nem jogosultak. Emellett a központtal álláskeresési

42

megállapodást kötnek, melyben vállalják közfoglalkoztatásban és képzéseken való

részvételi kötelezettségét, valamint neki a települési önkormányzat biztosítja a

közfoglalkoztatásban való részvételt.

A munkanélküliek tehát egy rendszer segítségével jutnak el a megfelelő

munkatárshoz, ahol rendszeres időközönként meg kell jelenniük. Ekkor ellenőrzik, hogy

valóban keres-e munkát, milyen eredményeket tudnak felmutatni, voltak-e állásinterjún,

továbbá a felmerülő kérdésekre, problémákra itt választ kaphatnak. Minden alkalommal

magukkal kell hozniuk az Álláskeresők Kiskönyvét, valamint 2010 március. 31.-ig még

az Alkalmi Munkavállalói Kiskönyvet is, ami ezután megszűnik. Havonta legalább egy

önálló munkahely megkeresést be kell mutatnia, alkalma van távolabbi helyszíneken is

keresni, hiszen a munkaügyi központ az útiköltséget megtéríti. Amennyiben állást kap

az illető, úgy a munkaszerződést be kell mutatnia. A munkanélkülieket egy

számítógépes rendszerben tartják nyilván, melyben a személyes adataik, az eddigi

munkáik és alkalmi munkáik vannak bejegyezve.

A bátonyterenyei kirendeltség feladata továbbá az álláskeresők számára

szükséges képzések indítása. Az intézményben többféle képzési program folyik.

Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) képzésekkel kapcsolatos

megvalósításai

„Lépj egyet előre” program

„Út a munkához” program

Decentralizást Foglalkoztatási Alaprészből (DECFA) támogatott programok.

A TÁMOP- os programoknak több lépcsős rendszere van. Legfőbb célja a

hátrányos helyzetű egyének munkaerő-piacra történő belépésének segítése, komplex,

személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó

szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A programhoz folyamatos mentori segítségnyújtás

is hozzátartozik, melyet a munkaügyi központ biztosít. A mentor feladata a

programokban résztvevők helyzetének, munkaerő-piaci lehetőségeinek a feltárása,

személyes fejlődésének elősegítése. A programban kijelölt célcsoportok vehetnek részt,

így:

alacsony iskolai végzettségűek (8 vagy 10 osztállyal rendelkezők)

pályakezdő álláskeresők és 25. életévüket be nem töltöttek

idősek (50. életévüket be töltöttek)

gyermekgondozás, vagy hozzátartozó ápolása miatt újrakezdés nehézségeivel

küzdők,

43

Továbbá az adott munkaügyi központ megnevezhet plusz 1 csoportot. A

bátonyterenyei kirendeltség a családon belüli többszörös munkanélküliséggel érintett

csoportot vonta be. A megbízott munkatárs feladata nyilvántartásból kiválasztani a

megfelelő személyeket, ezután egy interjút készít, melyben feltárja az álláskereső

munkavégzéssel kapcsolatos képességeit, készségeit. Ezután megállapodást köt az

álláskereső és a regionális munkaügyi központ által kijelölt munkatárs, melyet lehet

törölni, illetve módosítani. A programban további szolgáltatásokat nyújt az intézmény,

így:

munkatanácsadás,

pályatanácsadás,

álláskeresési tanácsadás

rehabilitációs tanácsadás

pszichológiai tanácsadás

munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása

mentori segítségnyújtás.

A program II. szakaszában megjelenik egy 6. célcsoport, azok a személyek, akik

2008. szeptember. 1.-je után vesztették el a munkájukat. Ebbe a csoportba a gazdasági

válság miatt munkanélkülivé váló személyek tartoznak.

A „Lépj egyet előre” program a TÁMOP 2. 1. 1 szakaszában megvalósuló

törekvés, melynek célja az alacsony iskolai végzettségű, vagy szakképzetlen felnőttek

munkaerő-piaci helyzetének javítása. Ezek a felnőttek ingyen olyan képzésben

részesülhetnek, melyek elvégzésével a régióban keresett szakmával rendelkeznek majd.

A program 2006-2013 között zajlik, több ütemben.

Az „Út a munkához” program kiemelt célcsoportja azok a személyek, akik

megfelelő egészségi állapottal rendelkeznek, ahhoz, hogy dolgozni tudjanak, azonban

tartósan munkanélküliek. Az önkormányzatok számukra közfoglalkoztatási feladatokat

biztosítanak, hogy ne szakadjanak el a munka világától.

A DECFA program a Munkaerő-piaci Alapból részesülő támogatás. Kiemelt

célcsoportjai a megváltozott munkaképességűek, a romák és a nők.

Negatív tapasztalat sajnos, hogy az álláskeresők leggyakrabban a képzésekért

felvehető támogatások miatt jelentkeznek. Nem ismerik fel ennek a pozitív hatását. A

képzésekhez a munkaügyi központ háromféle támogatást nyújt. Egyik esetben a

tanfolyam teljes díját megtérítik a jelentkezőnek. Másik esetben egy úgynevezett

képzési támogatásra jogosult a résztvevő. Végül utazási kedvezményt kaphat a

44

jelentkező. Az intézmény vezetője elmondta, hogy leggyakrabban az anyagi vonzat

miatt csábítóak ezek a képzések leginkább, az itt dolgozók mégis próbálják arra

ösztönözni a jelentkezőket, hogy olyan képzéseket válasszanak, mely az érdeklődési

körüknek megfelel, valamint nagy rá az esély, hogy sikeresen lépnek vissza a

munkaerő- piacra a képzés elvégzése után. A képzések időtartama és összege

természetesen változó.

A munkaügyi központ tehát minden lehetőséget igyekszik megragadni, hogy

megfelelő tanácsadás mellett és minél hatékonyabban ellássa a kistérségben élő

álláskereső személyek igényeit.

III. A kutatás

III. 1 A kutatás bemutatása

Szakdolgozatom részeként kutatást végeztem. Ezzel az empirikus kutatással

szeretnék átfogóbb képet kapni a Bátonyterenyei kistérségben élő, regisztrált

álláskeresők jelenlegi helyzetéről, jellemzőiről. A kutatás alapján szeretném átlátni azt,

hogy azok az állítások, melyeket már előttem is meghatároztak, valóban jellemzik-e a

térséget a munkanélküliség témájában, továbbá szeretném bebizonyítani, hogy a

felállított hipotézisek valósak, vagy éppen valótlanok. A felmérés kérdőíves formában

történt. Kutatásomban a bátonyterenyei kistérség településein élő munkanélküliek

alapváltozóira, így a nem, az életkor, az iskolai végzettség, valamint a további

jellemzőkre és az álláskeresővé válásuk okaira kérdeztem rá. Fontosnak tartottam a

felmérés részeként rákérdezni miszerint a válaszadók közül, milyen létszámban

vennének részt szívesen képzésben, és milyen típusú lenne ez a képzés. Tudásalapú

társadalmunkban elengedhetetlen a folyamatos tanulás, tudásbővítés. Továbbá saját

szakom tekintetében személyesen is érintett vagyok a munkanélküliek, felnőttek át-, és

továbbképzésében. Fontos azonban az elején leszögezni, hogy a kutatásom tájékoztató

jellegű, nem reprezentatív. Nem kívánom bemutatni teljes körűen az adott régió

helyzetét, mégis megpróbálom úgy vizsgálni az adatokat, hogy segítségükkel

könnyebben bemutathassam a kistérségben létező egyik legnagyobb problémát, a

munkanélküliséget.

45

A kérdőívek felvétele, valamint az eredmények ismertetése előtt pontokba

szedtem azokat a feltevéseket, melyeket már előttem kimondtak, úgyszólván

egyértelműek voltak, melyeket én is bizonyítani szeretnék. A következő hipotéziseket

állítottam fel a vizsgálat elkészítése előtt:

a minta nagyságától függően, a nők lesznek többségben,

a legtöbben fiatal pályakezdők, illetve 45 éven felüliek,

feltevésem szerint a válaszadók közül a legtöbben kisebb közösségben élnek,

(1000 főt nem meghaladó falvakban)

iskolai végzettséget tekintve, úgy gondolom a térség, de a megye nagy

problémája az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők nagy aránya,

feltételeztem, hogy az alacsony iskolai végzettség összefüggésben állhat a

szülők iskolai végzettségével, hiszen a szülők tapasztalata, nevelése,

meghatározhatja az ember fejlődését,

utolsó hipotézisként pedig állítom, hogy a válaszadók nagy számban az utóbbi

időkben vesztették el állásukat, az úgynevezett gazdasági válság miatt

bekövetkezett leépítések, és munkahely bezárások miatt.

III. 2 Kérdőív bemutatása

A kérdőívet a munkaügyi központban vettem fel, két egymást követő, átlagos

hétköznapon ügyfélfogadási időben. Ilyen napokon 100-200 ember is megfordul a

központban, a kötelező bejelentkezések mellett, új regisztráltak, fiatal pályakezdők és

nyugdíj előtt állók egyaránt. A kérdőív 15 kérdést tartalmazott, melyek között voltak

zárt és nyitott kérdések. A zárt kérdések közül legtöbb esetben válasz lehetőségek

voltak megadva, melyekből a válaszadó „x” jellel választhatta ki a megfelelőt, nyitott

kérdések esetén a válaszadó fogalmazhatta meg a feleletét. A kérdőív tartalmazott

eldöntendő kérdéseket, melyek esetén az „igen” és „nem” válaszlehetőségek voltak

megadva, valamint egy skálás kérdést is, mely a képzés típusokra vonatkozott.

III. 3 A minta

46

A minta felvételére a kérdőívezés módszerét választottam. A kitöltés névtelenül

és önkitöltés útján történt. A minta korosztálytól és nemtől függetlenül a Bátonyterenyei

Munkaügyi Központ regisztrált tagjai közül került ki. A kérdőívet 60 személy töltötte

ki, sajnos ebből 2 értékelhetetlen, így a minta nagysága 58 fő. A kutatás nem

reprezentatív, hiszen csak azok töltötték ki, akik a Bátonyterenyei Munkaügyi

Központban regisztrált álláskeresők, közülük is azok, akik az adott napon megjelentek.

A kitöltésnél adódtak nehézségek is. Az emberek bizalmatlansága miatt sokan

visszautasították a kitöltést, még a névtelenség ellenére is. Továbbá nem minden

kérdésre válaszoltak megfelelően, melyet a kiértékelésben hosszabban is taglalok. Ezzel

együtt akadtak olyanok, akik szívesen válaszoltak a kérdésekre, sőt tapasztalataikat is

elmondták a megyében jellemző munkahelyek hiányáról, a munkaadókról, a munkaügyi

központról.

III. 4 A kérdőív feldolgozása

A kutatás tehát elkészült. A feldolgozás során születtek számomra is meglepő

eredmények. Sajnos nehézséget okozott, hogy több esetben is, a válaszadók kérdéseket

hagytak üresen, illetve nem a kérdésnek megfelelően válaszoltak. Ennek ellenére úgy

gondolom sikerült olyan lényegi dolgokat megállapítani, melyek segítségével tisztábban

látható a térség problémája a munkanélküliség területén.

Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Bátonyterenyei

Kirendeltsége nyilvántartást vezet a regisztrált munkanélküliekről, így néhány kérdésnél

a hivatalos adatokat is be tudom mutatni. Minden évben havonta is kutatják az

álláskeresők számát. Ez 2008-2009-ben a következőképpen alakult:

Az alábbi ábrán jól látható, hogy 2009 végén, decemberben majd négyszáz

fővel többen kerestek állást az előző évhez képest. Az is látható azonban, hogy 2008 óta

minden hónapban erőteljesen meg növekedett a regisztrált álláskeresők száma. A

tetőpontot 2009 áprilisában és májusában érte el, amikor csaknem 3000-en kerestek

munkát a térségben.

47

Forrás: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége

Kérdőívemben 58 személyt kérdeztem, akik regisztrálva vannak a központban.

A kérdőív első felében az alapváltozókra kérdeztem rá, így a nem, az életkor, a lakhely,

valamint a legmagasabb iskolai végzettség. A kutatásom kiértékelése előtt hipotéziseket

állítottam fel. Azt várom, hogy eredményként a munkahelykeresés tekintetében

hátrányos helyzetű csoportokba tartozók jelennek meg nagyobb számban, így a nők, a

fiatal pályakezdők, valamint a 45 éven felüliek, a kis településen élők, tehát az 1000

főnél kevesebb népességszámmal rendelkező települések lakói, valamint az alacsony

iskolai végzettséggel rendelkezők, tehát az általános iskolát végzettek, de ide sorolhatók

a szakmával rendelkezők is.

Feltételezéseim szerint tehát a kistérségben több a női álláskereső. Ennek okai a

következők lehetnek; Bátonyterenyén és környékén elhelyezkedési lehetőség leginkább

a nagyobb gyárakban, üzemekben adott, ezen munkakörök nagyobb fizikai erőt és

megterhelést követelnek, így inkább a férfiak munkavégzését teszik lehetővé. Továbbá a

térségben nagy számban találhatóak roma családok, náluk pedig hagyományként máig

él, miszerint az asszony ne dolgozzon, hanem vezesse a háztartást, nevelje a gyerekeket.

Oknak számíthat még, hogy az esélyegyenlőség ellenére is a munkaadók nem szívesen

alkalmaznak nőket, a családalapítás, gyermeknevelés kiszámíthatatlansága miatt. Ennek

ellenére az 58 válaszadóból -az eltérés ugyan nem számottevő- a férfiak nagyobb

számban szerepelnek. Több férfi munkanélküli van jelenleg. A válaszadók közül 30 fő

férfi, 28 fő nő.

48

1. ábra

Százalékos megoszlásban pedig:

2. ábra

Százalékos megoszlásban is jól látható, hogy kicsi az eltérés a két csoport

között. Tehát a felvetést, miszerint a nők jelennek meg nagyobb arányban, az eredmény

megcáfolta.

A Bátonyterenyei Munkaügyi Központ nyilvántartása szintén több a férfi

munkanélküli, mint a férfi. Számuk azonban nemektől függetlenül rohamosan

növekszik.

Forrás: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége

49

Következő elemként a lakhelyek szerinti megoszlást vizsgáltam. A kistérségnek

megfelelően négy válaszlehetőséget adtam meg. Város, a kistérség központja,

Bátonyterenye. További három lehetőségként pedig a községeket, népességszám alapján

csoportba rendezve; 1000-2000 fő (Mátraverebély, Mátraterenye, Mátranovák,

Dorogháza), 500-1000 fő (Nagybárkány, Szuha, Lucfalva, Nemti, Mátramindszent),

500 fő alatt (Márkháza, Sámsonháza, Kisbárkány, Nagykeresztúr). (A Magyar

Köztársaság helységnévkönyve, 2009)48 Az eredmény a következőképpen alakult,

aszerint, hogy ketten nem válaszoltak, tehát itt a minta 56 fő:

3. ábra

Százalékos megoszlásban pedig:

4. ábra

Ez alapján jól látható, hogy a válaszadók közül legtöbben 500-1000 fős

intervallumú településeken élnek. A hipotézist, miszerint a legtöbben kis településeken

50

élnek, elfogadom. Meglepően magas azonban a városban élők száma is. Közülük a

legtöbben fiatal pályakezdők (7 fő), illetve idősek, 45 év felettiek (5 fő)

3. kérdésnél a születési évszámra kérdeztem rá. A válaszok alapján 4 csoportot

hoztam létre;

1950-1959 között születettek: tehát 50-59 évesek,

1960-1969 között születettek: 40-49 évesek,

1970-1979 között születettek: 30-39 évesek,

1980-1990 között születettek: 19-29 évesek.

A válaszoknak megfelelően a következő eredmény született:

5. ábra

A 19-29 éves korosztály létszáma láthatóan kiemelkedik, a duplája az idősek

arányszámának. Az utóbbi időben az iskolában eltöltött idő megnövekedett, így őket

tekinthetjük pályakezdőknek. Az álláskeresés tekintetében szintén hátrányos

helyzetűnek tekinthetőek, hiszen tapasztalatlanok, gyakorlattal nem rendelkeznek, így a

munkaadók nem szívesen veszik fel őket egy-egy állásba. A fiatalok után következik a

sorban, az 50-59 évesek korosztálya, az ő arányuk is magas. Nagy számuk legfőbb okai,

hogy nyugdíjazás előtt állnak, valamint fizikai és szellemi képességeik is romolhatnak.

A 30-49 éves népesség száma a várakozásnak megfelelően alacsony, így tehát a

hipotézis, mely szerint a fiatalok és a nyugdíjazás előtt álló korosztály nagyobb

arányban munkanélküli helytálló.

51

A következő kérdésekben az egyén illetve szülei iskolai végzettségére kérdeztem

rá. Arra voltam kíváncsi, melyik a legmagasabb iskolai fokozat, melyet a legtöbben

elvégeztek, valamint párhuzam vonható-e a szülők iskolai végzettsége és az egyén

legmagasabb iskolai végzettsége között. A 6. ábra szerint a legmagasabb iskolai

végzettség, melyet a legtöbben teljesítettek, az érettségi (18 fő), illetve a

szakmunkásképző elvégzésével a szakma (17 fő). 14 főnek csupán 8 általános a

legmagasabb iskolai végzettsége, amely szintén elkeserítő adat. 58 emberből,

mindössze kettő jelezte, hogy diplomája van. Egy szociálpedagógus, aki az egri

Eszterházy Károly Főiskolán szerezte a diplomáját, illetve a másik válaszoló a gödöllői

Szent István Egyetemen, ő azonban nem jelölte, milyen szakon. Mind a ketten

pályakezdők.

6. ábra

A Bátonyterenyi Munkaügyi Központ adatsorai alapján 2008-2009

decemberében is a legtöbb munkanélkülinek 8 általános volt a legmagasabb iskolai

végzettsége. Egy év alatt többen végeztek szakközépiskolát, technikumot és

gimnáziumot, azonban kevesebb személynek volt felsőfokú iskolai végzettsége.

Forrás: Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége

52

Rákérdeztem a szülők iskolai végzettségére is, hogy megállapítható legyen,

milyen kapcsolat van a családi nevelés és az iskolai végzettség között. Három esetben

nem válaszoltak, ebből egy az apára vonatkozóan, kettő pedig az anyára. Ennek az oka

lehet, hogy az adat nem ismert, illetve az adott szülő már nem él. Feltételeztem, hogy az

anya iskolai végzettsége több esetben magasabb lesz, mint az apáé. A válaszadások

szerint a szakmát illetően az apák létszáma a több, azonban mind a 8 általános, mind az

érettségi tekintetében az anyák létszáma meghaladja az apákét.

7. ábra

Összesítésben, a válaszadások tekintetében csak néhány esetben függ össze az

egyén iskolai végzettsége és szülei iskolai végzettsége. Legtöbb esetben az egyének

iskolai végzettsége egy szinttel magasabb, így tehát megállapítható, hogy az eltelt évek

alatt az egyének motiváltabbak lettek, továbbtanultak, magasabb iskolai fokozatot

végeztek. Az összesített ábrán is jól látszik, hogy diplomával rendelkezők száma

azonban még mindig nagyon alacsony.

Az alapváltozók tekintetében elmondhatjuk, hogy a nemek aránya nagyjából

megegyező. A legtöbb álláskereső a kisebb településeken él, valamint pályakezdő, tehát

hátrányos helyzetben van az álláskeresés terén.

53

8. ábra

A következő kérdések már a tartalmi változókra vonatkoznak, tehát azok a

típusú kérdések, melyek a témával szoros kapcsolatban állnak, melyekből

megállapíthatók a munkanélküliség alapvető okai, valamint az ebből adódó problémák.

Ezek a kérdések a következők:

Hány éve munkanélküli?

Miért lett munkanélküli?

Amennyiben megfelelő állásajánlatot kapna, mennyi az az idő, amikor munkába

tudna állni?

Vannak-e gyermekei, illetve egyéb eltartottjai?

Milyennek ítéli anyagi helyzetét?

A kérdésekre, miszerint mióta munkanélküli a kérdezett személy, a

legváltozatosabb válaszok érkeztek. Volt, aki csak pár hónapja vált álláskeresővé, volt,

aki már több mint 10 éve munkanélküli. Úgy gondoltam, aki regisztrált, az nem lehet 3-

5 évnél több ideje álláskereső, hiszen a regisztrációból adódóan folyamatosan munkát

kell keresnie, be kell számolnia a találatairól, illetve a tapasztalatairól. Meglepődve

tapasztaltam, hogy a válaszadók azonban ezt megcáfolták, hiszen 3 ember több mint 5

éve munkanélküli, 4 személy pedig 10 éve, vagy több mint 10 éve, ami kiugróan

magasnak számít. A személyek mindegyike 45 éven felüli, így ennél a kérdésnél

szintén az idősebb kort tartom meghatározó oknak, elletve feltételezem, hogy ezek az

egyének, valamilyen törvényen kívüli, illegális, „fekete munkát” folytattak, hiszen

valamiből meg kellett élniük ennyi éven keresztül. A legtöbb válaszadó azonban 1 és 5

54

év közötti intervallum óta nem dolgozik, tehát tartósan munkanélküli, mely egy újabb

nagy problémája a térségnek.

9. ábra

Természetesen a munkanélküliségük okára is rákérdeztem. A válaszlehetőségek

a következők voltak:

megszűnt a munkahelyem

magamtól jöttem el

elbocsátottak

egyéb, éspedig:

A válaszokból kiderül, hogy a legtöbb személy a munkahelye megszűnése miatt

vált álláskeresővé. 58 személyből, 28-an választották ezt a kategóriát. Nógrád

megyében alapvető probléma, a munkahelyek alacsony száma, a 2008-ban jelentkezett

gazdasági válság hatására pedig még több vállalkozás, gyár és cég szűnt meg, amely

még jobban tetőzte a problémát.

A válaszlehetőségek között szereplő egyéb kategóriát 58 emberből 16-an

választották. Közülük négyen nem jelölték, hogy miért. A 12 emberből négyen

pályakezdők, hárman pedig GYES-re mentek, vagy GYES-ről tértek vissza a

munkaerő-piacra, így váltak álláskeresővé. Volt, akinél a szerződése járt le és nem

újították meg vele, volt akinek a vállalkozása szűnt meg, illetve létszám leépítés miatt

elküldték.

55

10. ábra

Az „Amennyiben megfelelő állásajánlatot kapna, mennyi az az idő, amikor

munkába tudna állni?” azért fontos kérdés, mert úgy gondolom, hogy aki egy hétnél

nagyobb időintervallumot jelölt, legálisan nem munkanélküli, mivel feltételezhető, hogy

más forrásból, illegálisan már rendelkezik jövedelemszerző lehetőséggel. A

megkérdezettek közül 47-en azonnal munkába tudnának állni. Kilencen csak egy hét

elteltével. Két ember közül pedig az egyikük 1 hónap, másikuk csak fél év elteltével

tudna munkába állni, amennyiben megfelelő állásajánlatot kapna. Valószínű ezek az

emberek már dolgoznak valamilyen állásban, nem feltétlenül bejelentett formában.

11. ábra

56

Van- e gyermeke, illetve más eltartottja?

Gyermeke illetve eltartottja a válaszadók közül 29 embernek van, 28-nak nincs,

egy személy pedig nem válaszolt a kérdésre. Ezen a mutatón nincs kiugró eltérés, így

annyit megállapíthatunk, hogy a munkanélküliek felének magán kívül másról is

gondoskodnia kell, el kell tartania, így még hátrányosabb helyzetben van.

A képzéssel kapcsolatos kérdéscsoport nehézségeket okozott. A skálás kérdés

esetén a képzések típusait kellett osztályozni a válaszadónak, annak megfelelően

mennyire szívesen venne részt az adott típusú képzésen. Sajnos nagy számban

előfordultak olyan válaszadók, akik nem osztályozták a képzéseket, csak a nekik

szimpatikus csoport mellé „x” jelet tettek. 34 személy nem a kérdésnek megfelelően

válaszolt. 5 személy egyáltalán nem akar képzésben részt venni, így az osztályzást, csak

19 ember válaszának megfelelően tudtam felállítani. A képzéseket az Országos Képzési

Jegyzék szerint csoportosítottam, így 8 alapcsoportot állítottam össze, és egy

kilencediket, melybe a kimaradt képzések tartozhatnak. A csoportokat annak

megfelelően állítottam össze, hogy az egyes szakmákban egyeznek az elvégzéséhez

szükséges szaktudás, feladatok, valamint eszközök. Így a képzések a következők:

Egészségüggyel, szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos képzések (masszőr,

ápoló, csecsemő-, szociális gondozó, stb.)

Oktatással, művészettel kapcsolatos képzések (dajka, ifjúságsegítő, festő,

grafikus, stb.)

Gépészeti, elektronikai képzések (autószerelő, villanyszerelő, stb.)

Informatikai képzések (informatikus, programozó, stb.)

Építészeti, faipari képzések (ács, kőműves, asztalos, faműves, stb.)

Közlekedéssel kapcsolatos képzések (autóbuszvezető, karosszérialakatos, stb.)

Kereskedelem- marketingképzések (abc-eladó, ruházati kereskedő, stb.)

Mezőgazdasági, élelmiszeripari képzések (virágkötő, szőlőtermelő, borász, pék,

stb.)

Vendéglátás-idegenforgalmi képzések (cukrász, pincér, vendéglős, stb.)

Pénzügyi, ügyviteli, közgazdasági képzések (adótanácsadó, gyorsíró, stb.)

Egyéb képzések (rendőr, biztonsági őr, takarító, stb.)

57

12. ábra

13. ábra

Általánosan megfigyelhető, hogy a válaszadók leginkább 1-est adnak, így

feltehetőleg alulmotiváltak a képzések tekintetében. Sajnos legtöbb esetben a

munkaügyi központoknál indult képzéseken nem a képzés, a tudásvágy, vagy az

eredményesebb munkaerő-piaci szereplés miatt vesznek részt, hanem a képzés során

kapott pénzbeli támogatás motiválja őket.

A bátonyterenyei központban, igyekeznek olyan képzéseket indítani, mellyel az

álláskeresők feltehetően nagy sikerrel el tudnak majd helyezkedni. A központ vezetője

szerint a legnépszerűbb képzés a biztonsági őr képzés, a válaszok alapján azonban nem

lehet ugyanezt elmondani. A legtöbb 5 „osztályzatot” az egészségügyi, szociális, az

58

oktatással, művészettel kapcsolatos és a gépészeti, elektronikai képzések kapták. Úgy

gondoltam a vendéglátással, idegenforgalommal kapcsolatos képzések népszerűek

lesznek, ennek ellenére nagyon kevesen vennének részt ilyen típusú képzéseken

szívesen. A legtöbb 1-es jelölést a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli képzések kapták.

Kevesen osztályoztak a középmezőnyből, inkább a szélsőségek domináltak, leginkább

maximum, vagy minimum osztályzatot adtak.

A maradék kérdőíveket is összesítettem, annak megfelelően, hogy melyik

képzéscsoport volt a legnépszerűbb. A legtöbb „x” jelet a kereskedelem- marketing,

valamint az egyéb kategóriába –rendőr, biztonsági őr, takarító stb.- tartozó

képzéscsoport kapta. A munkaügyi központ sajnos nem végez utánkövetést, tehát nem

lehet tudni, hogy a különböző képzéseket elvégzők közül ki-hol és milyen sikerrel tud

elhelyezkedni. A kitöltés során néhány szóbeli válasz alapján a tapasztalatok nagy része

azt mutatja, hogy a képzések után sajnos nem kapnak megfelelő munkát, vagy

állásajánlatot. Elképzeléseim szerint ez nem a képzés sikertelenségének tudható be,

hanem továbbra is az a legnagyobb probléma, hogy a megyében rendkívül kevés a

munkalehetőség és egy munkahelyre több álláskereső is jut.

Fontosnak tartottam rákérdezni arra, hogy ki mennyire elégedett a

Bátonyterenyei Munkaügyi Központ szolgáltatásaival? 35-en igennel válaszoltak, 21-en

nemmel, és ketten pedig nem válaszoltak egyáltalán. Annak ellenére, hogy az igenek

aránya nagyobb mégis elég sok nem válasz is született. Néhány szóbeli válaszból

kiderült számomra, hogy az álláskeresők azt várják el a munkaügyi központoktól, hogy

a regisztrációjuknak köszönhetően nem kell tenniük semmit, csak otthon ülni és várni,

hogy a központban dolgozók keressenek munkalehetőségeket, természetesen jól fizetőt

és hosszútávút. Az elvárásaik magasak, ők azonban nem akarnak érte tenni, illetve

lusták és nem értik, hogy miért nekik kell felmutatni eredményeket a munkahely keresés

terén. Számomra érthetetlen, miért várják el mástól, hogy megfelelő helyet találjanak,

hiszen ez elsősorban nekik fontos, elvárásaikat, szükségleteiket csak maguk ismerik.

Ezen a hozzáálláson kellene változtatni, hogy az emberek megértsék, hogy a munkaügyi

központok értük és velük vannak, nem pedig helyettük.

Végül egy nyitott kérdéssel zártam a kérdőívet, mégpedig: Ha lehetne három

kívánsága a leendő munkájával, munkahelyével kapcsolatban mi lenne az? A konkrét,

teljes válaszokat a dolgozatom mellékleteként csatoltam, itt pedig összesített

megállapításokat sorolok fel. A válaszadók közül a legtöbben:

megfelelő, jó, illetve magas fizetést,

59

hosszú távú munkát

a lakóhelyhez közeli munkahelyet

jó munkahelyi légkört szeretnének.

Meg kell jegyezni, hogy a munkanélküliek közül sokaknak általános elvárásai

vannak, azonban olyan kívánságok is megjelentek, melyek meglepően kirívóak, ilyen

volt például, hogy egy válaszoló a saját főnöke akar lenni, illetve, másik esetben olyan

munkahelyet szeretne, amely hasonlít a megelőzőhöz. Ez alapján kitűnik, hogy néhány

álláskereső sajnos nem reálisan látja helyzetét.

Végül az összefüggéseket is érdemes megvizsgálni. Vajon a tartós

munkanélküliek közül milyen neműek vannak a legtöbben, vagy hány évesek. A

szakdolgozatomban tartós munkanélküliek csoportjába sorolom azt az egyént, aki már

legalább 1 éve nem talál munkát. A kutatásomból kiderült, hogy vannak kirívó esetek is,

már tíz éve, vagy akár több is mint 10 éve nem dolgozik az egyén. 3 esetben fordult elő

ilyen válasz, két esetben férfi az illető, egy esetben pedig nő. A nő nemű válaszoló 49

éves, 8 általánossal rendelkezik, a szülei pedig nem végezték el a 8 általánost, valamint

azért lett munkanélküli, mert elbocsátották. A két férfi közül egyikük több, mint 15 éve

nem dolgozik, 52 éves, 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége, édesapjának

szintén, édesanyja nem végezte el a 8 általánost, és azért vált munkanélkülivé, mert

megszűnt a munkahelye. Végül a harmadik férfi már több mint 10 éve munkanélküli, 41

éves, iskolai végzettsége, csakúgy, mint a szüleié nem éri el a 8 általánost, valamint a

megszűnt a munkahelye, így vált munkanélkülivé.

Mindhárom esetben az egyének alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek,

ami valószínűsíthető, hogy a nevelésből adódott, hiszen a szüleik iskolai végzettsége

sem magasabb, mint sajátjuk. Továbbá 10 éve munkanélküli egy 44 éves hölgy, a

legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános, a szülei iskolai végzettsége szintén. Az ő

esetében is megszűnt a munkahely, ahol dolgozott. Mindegyik személy nagyon

rossznak ítéli anyagi helyzetét, azonban feltételezem, hogy valamilyen munkát

mégiscsak folytatnak, folytattak, hiszen ha ilyen hosszú időn keresztül nem dolgoznak,

kihathat a társadalmi, családon belüli, valamint a mentális és fizikai egészségi

állapotukra is.

A kérdőívben a legtöbben 1-5 éve munkanélküliek, tehát a legtöbben a tartós

csoportba tartoznak. A tartós munkanélküliek közül a nő neműek vannak nagyobb

arányban, itt beigazolódik az a kijelentés, hogy inkább a férfi munkaerőre van szükség a

60

térségben, hiszen azok a munkahelyek vannak többségben, melyekhez fizikai erő

szükséges.

14. ábra

A legtöbben a tartós munkanélküliek közül fiatal korcsoportba sorolhatók. Sok a

pályakezdő; 19-25 évesek. Közülük is azonban 1-5 éve munkanélküliek. A másik

meghatározó korcsoport a nyugdíj előtt állók; 45-56 évesek. Közülük a legtöbben már

több, mint 5 éve nem találnak munkát. Az idősebb korosztályból kerültek ki azok is,

akik 10, vagy annál több éve nem találtak megfelelő álláshelyet.

15. ábra

A tartós munkanélküliek közül a legtöbben szakmával rendelkeznek. Nagy számuk

azonban csak 8 általánossal, illetve annál kevesebbel. Emellett elkeserítően magas az

érettségivel rendelkezők aránya is.

61

16. ábra

Összegzésként, az eredmények alapján elmondható, hogy a régióban a probléma

okai az alacsony iskolai végzettségre vezethető vissza leginkább. Ez a számszerű

adatokból tisztán megállapítható, azonban a válaszok alapján az is elmondható, hogy a

munkanélküliek nagy része a képzéseket, a felnőtt tanulást tekintve alul motivált. Nem

látja értelmét a tanulásnak, legtöbb esetben, ha bele is kezdenek egy képzésbe, azt nem

azzal a céllal teszik, hogy utána eredményesebbek lesznek a munkaerő-piacon, hanem a

pénzbeli támogatások miatt. A munkahelykeresés tekintetében ugyanezek mondhatók

el, hiszen az álláskeresők passzívak, nem akarnak azért tenni, hogy minél előbb

munkájuk legyen, azt várják, hogy a munkaadók keressék fel őket, és ne kelljen egy-

egy állásért megküzdeniük.

A munkaügyi központ nyilvántartása szerint a tartós munkanélküliek száma

2009 decemberében 968 fő volt, kevesebb, mint egy éve. Az év elején azonban

láthatóan megugrott azon személyek száma, akik több, mint egy éve keresnek munkát.

A nyári hónapokra szintén lecsökkent, az idénymunkák miatt, majd újra növekedni

kezdett.

Forrás: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Bátonyterenyei Kirendeltsége

62

A jövőben teljes szemléletváltásra van szükség, mind a munkáltatók, mind a

munkavállalók és munkanélküliek oldaláról. Összhangba kell hozni a szükségleteket,

igényeket. Meg kell teremteni a megfelelő környezetet mindegyik fél számára. Nagyobb

figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, lemaradó térségek felé, így Nógrád

megyére.

A munkáltatóknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a munkavállalókra.

Elsősorban fel kell ismerniük, hogy egy nő is lehet ugyanolyan jó munkaerő, mint egy

férfi. Ezzel együtt támogatni kellene, a szülés után a munkába történő visszaállásukat.

Pályakezdők esetén, bár nincs tapasztalatuk s gyakorlatlanok, mégis fontos,

hogy lehetőségeket kapjanak a munka világában, hiszen az előbbieket csak így

szerezhetik meg.

A munkanélkülieknek minél nagyobb erőfeszítéseket és befektetéseket kell

eszközölniük ahhoz, hogy sikerrel vegyék az akadályokat, és megfelelő

álláslehetőségekhez jussanak. Fel kell ismerniük, hogy ezek az erőfeszítések rövidtávon

ugyan megterhelőek, olykor költségesek, hosszú távon mégis megtérülnek. Ehhez

elengedhetetlenül szükségesek a különböző képzések, melyek nem jövedelem

kiegészítő lehetőségek, hanem elvégzésük olyan esélyeket biztosít, melyek segítségével

új tudásra, kompetenciákra, képességekre tehetnek szert. Ezekkel pedig új

munkalehetőségeket pályázhatnak meg, egyre nagyobb sikerrel. Végül fel kell

ismerniük, hogy megfelelő együttműködés mellett a munkaügyi központoknak nem az

az elsődleges feladatuk, hogy támogatásokat és segélyeket nyújtsanak, hanem hogy

valóban segítséget jelentenek, hogy az egyén visszaléphessen a munkaerőpiacra.

IV. Összegzés

A munkanélküliség számtalan csoportot érint nemcsak világszerte, de az

országban, a megyéken belül is. A területek különböző fejlettségi szintje miatt, vannak

térségek, melyeket a probléma nagyobb mértékben érint. Magyarországon is ilyen

terület. Az országon belül azonban további eltérések tapasztalhatóak. Ilyen fejletlen

terület Nógrád megye is. A témát körüljárva olyan hátrányokat és lemaradásokat

tapasztalhatunk a térségben, melyek megoldása óriási anyagi forrásokat igényel, hosszú

éveket, de mindenekelőtt megfelelő összetartást.

63

A munkanélküliség nem „csak” jövedelem kiesét jelent. A munkanélküliek

körében sokan a devianciákkal és lelki betegségekkel küzdenek. Közülük sokan

depresszióba esnek az állandó sikertelenség miatt, hamar feladják a keresést, a felejtés

érdekében alkoholhoz, vagy éppen tudatmódosító szerekhez nyúlnak. Sajnos magas

azok száma is, aki az állása elvesztése miatt öngyilkosságot követ el. A

munkanélküliségnek tehát számos szörnyű következménye lehet, amely nemcsak az

egyénre hat, de a családjára is, és a közvetlen környezetére. Úgy gondolom egy

megoldási út lehet, ha a munkaügyi központokban az egyéb szolgáltatások mellett

pszichológust is alkalmaznak, így az álláskeresőknek lenne rá lehetőségük, hogy

gondjaikat egy hozzáértő szakemberrel megbeszéljék, így talán elkerülhetőek lennének

az előbb említett következmények.

Dolgozatomban megpróbáltam feltárni a megye egy egységének, a

Bátonyterenyei kistérség helyzetét. Eddigi életem során is tapasztaltam, hogy a helyzet

elkeserítő, jobban megvizsgálva pedig az eredmények ezt csak alátámasztották. A

kistérség egyre inkább visszafejlődés útján halad. A különböző pályázatok, fejlesztések

segítségével ugyan próbál felzárkózni, azonban ezek kívánt hatása elmarad.

Meglátásom szerint Bátonyterenye és környéke még mindig a múltban él. Értem

ezt úgy, hogy az évtizedekkel bezárt bányák jelentették szinte az egész lakosság

megélhetését. Erre az iparágra „épült” fel a város, hiszen bányász negyedeket

létesítettek, bányászlakásokat építettek. A meghatározó iparág a bányászat volt. A

bezárásokkal a terület igen nehéz helyzetbe került, a fizikailag még teljesen egészséges

embereket nyugdíjazták, de még emellett is annyi ember vesztette el az állását, hogy a

környéken működő üzemek, gyárak nem tudták teljes egészében megszűntetni a

munkanélküliséget. Ez az állapot máig tart. A térség a mai napig nem tudja behozni azt

a lemaradást, ami akkor jellemezte. További nagy probléma, hogy a területre betelepülő

vállalkozások nem életképesek, nem tudnak hosszabb ideig fenn maradni a megye

fejletlenségének következményeként, így ha az embereknek lesz is munkájuk az nem

hosszútávra szól. A lakosság és környéken élő nagyszámú kisebbség iskolázatlansága

miatt pedig nincs lehetőség magasabb színvonalú munkák végeztetésére.

Ahhoz, hogy a kistérség, sőt a megye is talpra tudjon állni óriási anyagi

erőforrások szükségesek, melyet maguknak nem tudnak megteremteni. A lemaradásuk

egyre nagyobb mértékben növekszik, így nagy szükség van állami támogatásokra,

illetve pályázatokból befolyt forrásokra.

64

V. Hivatkozások

1. http://www.norda.hu/a-regio-bemutatasa/,

letöltés ideje: 2009. december 05.

2. Központi Statisztikai Hivatal (2009) : Magyar Köztársaság Helységnévkönyve.

Budapest

3. Központi Statisztikai Hivatal (2009) : Magyar Köztársaság Helységnévkönyve.

Budapest

4. Dr. Csongrády Béla (szerk.) (1983): Nógrád. Kossuth Könyvkiadó

5. Pál József (főszerk.) (1997): Nógrád megye kézikönyve, Ceba Kiadó

6. Dr. Csongrády Béla (szerk.) (1983): Nógrád. Kossuth Könyvkiadó

7. Dr. Csongrády Béla (szerk.) (1983): Nógrád. Kossuth Könyvkiadó

8. Pál József (főszerk.) (1997): Nógrád megye kézikönyve, Ceba Kiadó

9. Dr. Csongrády Béla (szerk.) (1983): Nógrád. Kossuth Könyvkiadó

10. Pál József (főszerk.) (1997): Nógrád megye kézikönyve, Ceba Kiadó

11. Pál József (főszerk.) (1997): Nógrád megye kézikönyve, Ceba Kiadó

12. Pál József (főszerk.) (1997): Nógrád megye kézikönyve, Ceba Kiadó

13. 1996. évi XXI. törvény „A területfejlesztésről és a területrendezésről.” 5. §/h.

pont

14. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága (1993): Helyzetkép

Nógrád megye kistérségeiről. Salgótarján

15. http://www.terport.hu/main.php?

folderID=2648&articleID=7112&ctag=articlelist&iid=1,

letöltés ideje: 2009. december 05.

16. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága (1993): Helyzetkép

Nógrád megye kistérségeiről. Salgótarján

17. 1996. évi. XXI. törvény „A területfejlesztésről és területrendezésről.”

18. http://www.nmtkht.hu/page.php?11,

letöltés ideje: 2009.december 10.

19. http://www.terport.hu/main.php?

folderID=2648&articleID=7119&ctag=articlelist&iid=1,

letöltés ideje: 2010. december 05.

65

20. 2004. évi CVII. törvény „A települési önkormányzatok többcélú kistérségi

társulásáról.”

21. 2007. évi CVII. törvény „A települési önkormányzatok többcélú kistérségi

társulásáról." szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról

22. Shultz Gábor: Közszolgáltatások kialakítása és szervezése a kistérségek szintjén.

In:

http://www.szazadveg.hu/kutatas/letoltheto-tanulmanyok/muhelytanulmanyok/,

letöltés ideje: 2009. december 12.

23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága (2006): Kistérségek,

társadalmi, gazdasági helyzete, Miskolc

24. Központi Statisztikai Hivatal (1998): Nógrád megye kistérségeiről. Salgótarján

25. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=908,

letöltés ideje: 2010.február.02

26. http://www.umvp.eu/?q=leader,

letöltés ideje: 2010.február.06

27. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=908,

letöltés ideje: 2010.február.02

28. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=908,

letöltés ideje: 2010.február.02

29. Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása: 8 Palóc +28

akciócsoport.

30. Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása: 8 Palóc +28

akciócsoport.

31. Dr. Ránky Anna - Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden. In

Európai Füzetek. 16. szám.

In:http://euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_hatteranyagok&ha=6&id=246,

letöltés ideje: 2010. március. 26

32. http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7,

letöltés ideje: 2010. március. 26

33. http://www.batonyterenye.hu/portal/page?

_dad=portal&_schema=PORTAL&_pageid=1014%2C702629&kategoria=&cik

kid=5887&mode=reszletes,

letöltés ideje: 2010. március. 28

34. Bánfalvy Csaba (1989): A munkanélküliség. Budapest, Magvető Könyvkiadó

66

35. Bánfalvy Csaba (1989): A munkanélküliség. Budapest, Magvető Könyvkiadó

36. Bánfalvy Csaba (1989): A munkanélküliség. Budapest, Magvető Könyvkiadó

37. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2004): Munka nélkül (3.kötet). In:

Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a magyarországi cenzusok

eredményeiből. Budapest, 2004

38. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2006): A munkaerőpiac változásai 2001 és

2005 között (6. kötet).In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest, 2006,41.p

39. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2006): A munkaerőpiac változásai 2001 és

2005 között (6. kötet).In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest, 2006, 41.p

40. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2005): Értékelések, következtetések,

jövőkép (5. kötet). In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest, 2005, 30.p.

41. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2006): A munkaerőpiac változásai 2001 és

2005 között (6. kötet).In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest, 2006, 42. p.

42. Pál József (főszerk.) (1997): Nógrád megye kézikönyve, Ceba Kiadó

43. Központi Statisztikai Hivatal (2009): Nógrád megye az ezredforduló után,

Salgótarján

44. Észak Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (2010): A munkaerő-piaci

folyamatok főbb jellemzői Nógrád megyében, 2009. évben, Miskolc,

letöltés ideje: 2010. március. 28

45. Bánfalvy Csaba (1989): A munkanélküliség. Budapest, Magvető Könyvkiadó

46. Magyar Háztartás Panel

http://www.tarki.hu/hu/research/index.html#Hungarian_Household_Panel_Survey,

letöltés ideje: 2009. december.10

47. Állami Foglalkoztatási Szolgálatról

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk,

letöltés ideje: 2009. december. 10

48. Központi Statisztikai Hivatal (2009) : Magyar Köztársaság Helységnévkönyve.

Budapest

67

VI. Felhasznált irodalom

Könyvek, cikkek, tanulmányok:

1. Bánfalvy Csaba (1989): A munkanélküliség. Budapest, Magvető Könyvkiadó

2. Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása: 8 Palóc +28

akciócsoport.

3. Dr. Csongrády Béla (szerk.) (1983): Nógrád. Kossuth Könyvkiadó

4. Dr. Fehér György (2005) : Nógrádi Tájakon. In: Frigoria „Tájról tájra”

útikönyvek. Budapest, Frigoria Könyvkiadó

5. Dr. Fóti János-Dr. Lakatos Miklós (2004): Munkaerőpiac múltja, jelene (1.

kötet). In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a magyarországi

cenzusok eredményeiből. Budapest

6. Dr. Fóti János-Dr. Lakatos Miklós (2004): A foglalkoztatottak főbb jellemzői (2.

kötet). In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a magyarországi

cenzusok eredményeiből. Budapest

7. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2004): Munka nélkül (3. kötet). In:

Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a magyarországi cenzusok

eredményeiből. Budapest

8. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2005): Területi Mobilitás a munka

világában (4.kötet). In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest

9. Dr. Fóti János-Dr. Lakatos Miklós (2005): Értékelések, következtetések,

jövőkép (5. kötet). In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest

10. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2006): A munkaerőpiac változásai 2001 és

2005 között (6. kötet). In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest

11. Dr. Fóti János- Dr. Lakatos Miklós (2006): A foglalkoztatottak Struktúrális

jellemzői (7. kötet). In: Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Információk a

magyarországi cenzusok eredményeiből. Budapest

12. Központi Statisztikai Hivatal (2009) : Magyar Köztársaság helységnévkönyve.

Budapest

68

13. Központi Statisztikai Hivatal (1998): Nógrád megye kistérségeiről. Salgótarján

14. Központi Statisztikai Hivatal (2009): Nógrád megye az ezredforduló után,

Salgótarján

15. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága(2005) : Helyzetkép a régió

városairól, Észak-Magyarország. Miskolc, Eger, Salgótarján, Központi

Statisztikai Hivatal Házinyomda

16. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága (2006):Kistérségek

társadalmi, gazdasági helyzete, Észak-Magyarország. Miskolc, Központi

Statisztikai Hivatal Házi Nyomda

17. Központi Statiszikai Hivatal Miskolci Igazgatósága: Nógrád megye statisztikai

évkönyve. Miskolc, 1990-2008

18. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága (2007): Társadalmi

helyzetkép: Életkörülmények Észak-Magyarországon. Miskolc

19. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóságának Salgótarjáni

Képviselete: Statisztikai Tájékoztató –Nógrád megye. Salgótarján

20. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága (1993): Helyzetkép

Nógrád megye kistérségeiről. Salgótarján

21. Pál József (főszerk.) (1997): Nógrád megye kézikönyve. In: Magyarország

Megyei Kézikönyvei. Ceba Kiadó

22. Shultz Gábor: Közszolgáltatások kialakítása és szervezése a kistérségek szintjén.

In:

http://www.szazadveg.hu/kutatas/letoltheto-tanulmanyok/muhelytanulmanyok/

Honlapok, internetes oldalak:

1. www.afsz.hu

2. www.batonyterenye.hu

3. www.emrmk.afsz.hu

4. www.ksh.hu

5. www.nfu.hu

6. www.nograd.hu

7. www.tarki.hu

8. www.terport.hu

9. www.umvp.eu

69

Törvények, rendeletek, jogszabályok:

1. 1991. évi IV. törvény „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

ellátásáról.”

2. 1996. évi LXXV. törvény „A munkaügyi ellenőrzésről.”

3. 1997. évi LXXIV. törvény „Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő

foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről.”

4. 1992. évi XXII. törvény „A Munka Törvénykönyvéről.”

5. 13/2007. (III.28) SZMM rendelet „Aregionális munkaügyi központok

illetékességéről”

6. 1/2007. (MüK. 1.) SZMM utasítás „A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal,

valamint a regionális munkaügyi központok egyes többletfeladataihoz

kapcsolódó létszámbiztosításáról.”

7. 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet „A munkaerő-kölcsönzési és megán-

munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának

feltételeiről.”

8. 30/2000. (IX.15.) GM rendelet „A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint

az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról.”

9. 2004. évi CXXIII. törvény „A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti

munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását

követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az

ösztöndíjas foglalkoztatásról.”

10. 2005. évi CLXXX. törvény „A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele

érdekében szükséges intézkedésekről.”

11. 1996. évi XXI. törvény „A területfejlesztésről és a területrendezésről.”

12. 1990. évi LXV. törvény „A helyi önkormányzatokról”

13. 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet „A kistérségek megállapításáról,

lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről”

14. 2004. évi CVII. törvény „A települési önkormányzatok többcélú kistérségi

társulásairól.”

15. 2007. évi tv. módosítás: 2004. évi CVII. törvény „A települési önkormányzatok

többcélú kistérségi társulásairól.”

70

VII. Mellékletek1. sz melléklet

A kérdőív

Kedves Uram/ Hölgyem!

Főiskolai hallgató vagyok. Szakdolgozatomban a Bátonyterenyei kistérségben

élő, regisztrált munkanélküliek helyzetét kutatom. Az alábbi kérdőív kitöltésével

segítséget nyújt a munkanélküliek helyzetének felmérésében, továbbá a

munkanélküliségük okainak kiderítésében.

A kérdőív önkitöltős és névtelen, tehát konkrét, személyes adatai megadása

nélkül kell kitölteni. A kérdőívben vannak kérdések melyre önnálló válaszokat várok,

vannak amelyeknél több válasz lehetséges, illetve vannak kérdések

válaszlehetőségekkel, ezeknél a kérdéseknél egy X jellel kérjük válaszolni!

Segítségét előre is köszönöm!

1. Neme?

Férfi

Nő

2. Lakhelye?

Város (Bátonyterenye)

Község: 1000-2000 fő (Mátraverebély, Mátraterenye, Mátranovák, Dorogháza)

Község: 500-1000 fő (Nagybárkány, Szuha, Lucfalva, Nemti, Mátramindszent)

Község: 500 fő alatt (Márkháza, Sámsonháza, Kisbárkány, Nagykeresztúr)

3. Melyik évben született?

.................................................................................................................................

4. Iskolai végzettsége?

8 általánosnál kevesebb

8 általános

szakmunkásképző- szakma

szakiskola, gimnázium- érettségi

71

főiskola, egyetem- diploma

5. Amennyiben van diplomája, milyen szakon és melyik felsőfokú intézményben

szerezte?

.................................................................................................................................

6. Szülei legmagasabb iskolai végzettsége?

apa:

8 általánosnál kevesebb

8 általános

szakmunkásképző- szakma

szakközépiskola, gimnázium-

érettségi

főiskola, egyetem- diploma

anya:

8 általánosnál kevesebb

8 általános

szakmunkásképző-szakma

szakközépiskola, gimnázium-

érettségi

főiskola, egyetem- diploma

7. Hány éve munkanélküli?

.....................................

8. Miért lett munkanélküli?

megszűnt a munkahelyem

magamtól jöttem el

elbocsájtottak

egyéb: ......................................................................................................................

.....

9. Amennyiben megfelelő állásajánlatot kapna, mennyi az az idő amikor munkába

tudna állni?

azonnal

1 hét

1 hónap

fél év

1 év

72

10. Vannak gyermekei, illetve egyéb eltartottjai?

igen

nem

11. Milyennek ítéli jelenlegi anyagi helyzetét?(Karikázza a megfelelőt!)

1. nagyon rossz 2. rossz 3.közepes/átlagos 4.jó

12. Részt venne- e valamilyen képzésben/ átképzésben? (Amennyiben nem, úgy

lépjen a 14. kérdésre!)

.................................................................................................................................

13. Osztályozza 1-től 5-ig milyen típusú képzésben venne részt szívesen? (1-

egyáltalán nem tetszik, 5-legjobban érdekelne)

Egészségüggyel, szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos képzések

(masszőr, ápoló, csecsemő-, szociális gondozó, stb. )

Oktatással, művészettel kapcsolatos képzések(dajka,ifjúságsegítő, festő,

grafikus, stb.)

Gépészeti, elektronikai képzések (autószerelő, villanyszerelő stb.)

Informatikai képzések (informatikus, programozó, stb.)

Építészeti, faipari képzések (ács, kőműves, asztalos, faműves, stb.)

Közlekedéssel kapcsolatos képzések (autóbuszvezető, karosszérialakatos

stb.)

Kereskedelem-marketing képzések (ABC-eladó, ruházati kereskedő stb.)

Mezőgazdasági, élelmiszeripari képzések (virágkötő, szőlőtermelő,

borász, pék stb.)

Vendéglátás-idegenforgalommal kapcsolatos képzések (cukrász, pincér,

vendéglős)

Pénzügyi, ügyviteli, közgazdasági képzések (adótanácsadó, gyorsíró stb.)

Egyéb képzések (Rendőr, biztonsági őr, takarító stb.)

73

14. Meg van elégedve azokkal a szolgáltatásokkal, amelyeket a Munkaügyi Központ

nyújt?

igen

nem

15. Ha lehetne 3 kívánsága a leendő munkájával, munkehelyével kapcsolatban mik

lennének azok?

.......................................................................................................................................

.......................................................................................................................................

.......................................................................................................................................

Köszönöm közreműködését, hogy időt szakított a kérdőív kitöltésére!

74

2. sz melléklet

15.kérdés

Ha lehetne 3 kívánsága a leendő munkájával, munkahelyével kapcsolatban mik

lennének azok?

1. kérdőv

Biztos legyen

Megélhetés centrikus

2. kérdőív

Közlekedés megoldott legyen,

utiköltésget térítsenek, fizetés megfelelő

legyen, előrelépési lehetőség legyen, jó

kollektíva

3. kérdőív

Fizessék meg a munkámat

Szeressem, amit csinálok

Lássak benne kihívást

4. kérdőív

Nem válaszolt.

5. kérdőív

Jó munkehelyi légkör

Magas fizetés

Rugalmas munkabeosztás

6. kérdőív

Jó munkafeltételek

Jó kapcsolat a munkatársakkal

magas fizetés

7. kérdőív

Jó munkakörülmények

Magas fizetés

Normális munkaidő beosztás

8. kérdőív

Közelebb legyen a lakóhelyemhez

Jó fizetés

Magas beosztás

9. kérdőív

Közel legyen az otthonomhoz

Jól fizető legyen

Megértő legyen a főnököm

10. kérdőív

Legyen munkám

11. kérdőív

Jól fizető munka

12. kérdőív

Nem válaszolt.

13. kérdőív

Biztos és hosszútávú legyen

Ne legyen túl kevés a fizetés

Nyugodt körülmények legyenek a

munkahelyen

75

14. kérdőív

Jól fizető állás

Hosszútávú

Karrierlehetőség

15. kérdőív

Nem válaszolt

16. kérdőív

Nem válaszolt

17. kérdőív

Közel legyen a lakhelyemhez

Jól fizető legyen

Biztos legyen

18. kérdőív

Nem válaszolt

19. kérdőív

Helyben legyen

20. kérdőív

Nemcsak rövidtávon való foglalkoztatás

Szabad hétvégék

Közeli munkahely a lakhelyemhez

Jó kereset a biztos megélhetéshez

21. kérdőív

Minél előbb munka

22. kérdőív

Nem válaszolt

23. kérdőív

Jó fizetés

munkahelyi juttatás

24. kérdőív

Közelben lévő munkahely

Anyagi biztonság, megfelelő fizetés

Jó munkahelyi körülmények, jó csapat

25. kérdőív

Közeli munkahely

Megfelelő bér

26. kérdőív

Nem válaszolt

27. kérdőv

Stabil munka

Megfelelő bérezés

Jó munkahelyi légkör

28. kérdőív

Nem válaszolt

29. kérdőív

Hosszú munkaviszony

Minimálbértől magasabb fizetés

30. kérdőív

Legyen munkám

76

31. kérdőív

Nincs munkahelyem, ezért szeretném ha

lenne

Megfelelő anyagi helyzet, jó fizetés

Hosszantartó munka

32. kérdőív

Kötetlen munkaidő

Jó kereset

Sajátmagam főnöke legyek

33. kérdőív

Közel legyen a lakhelyemhez

Délelőttös legyen

34. kérdőív

Legyen munkám

35. kérdőív

Nem válaszolt

36. kérdőív

Lakóhelyemhez közel legyen

Fizessenek rendszeresen

37. kérdőív

A lényeg, hogy legyen munkahely, a

többi alkalmazkodás kérdése

38. kérdőív

Helyben legyen, ne kelljen utazni

Ne kelljen éjszakára menni dolgozni

Ne dolgozzak romákkal együtt

39. kérdőív

Helyben legyen

Adjanak előleget

Ne kelljen hidegben dolgozni, kinn a

szabadban

40. kérdőív

Olyan legyen, mint a régi munkahelyem

volt

Rögtön lehetne dolgozni

Ne legyen messze

41. kérdőív

Közel legyen a lakóhelyemhez

Jó főnök

Jó munkatársak

42. kérdőív

Rendszeresen fizessenek

Jó fizetés

Közeli munkahely

43. kérdőív

Jó munkahely

Jó fizetés

Rendszeres fizetés

44. kérdőív

Építőiparban dolgoznék szívesen

Vállalkozó lennék

Jó fizetés

77

45. kérdőív

Közcélú munkát szívesen végeznék

Jó főnök

Jó fizetés

46. kérdőív

Boltban szeretnék dolgozni

Jó lenne a közcélú munka is

Közel legyen

47. kérdőív

Gépipari szakmában elhelyezkedni

Jó fizetés

Állandó munka

48. kérdőív

Olyan munkahely, amelyik állandó

Közel legyena lakóhelyhez

Közcélú munka

49. kérdőív

Legyen helyben

8 órában

Elfogadható fizetés

50. kérdőív

Jól fizető munka

Ne idénymunka legyen

51. kérdőív

Nem válaszolt

52. kérdőív

Legyen munkám

53. kérdőív

Jó munka

54. kérdőív

Nyugodt élet, ne legyen pénzhiányom

Biztos munkahely

A gyerekeimet fel tudjam nevelni

55. kérdőív

Nem válaszolt

56. kérdőív

Nem válaszolt

57. kérdőív

Nem válaszolt

58. kérdőív

Jó munkavégzés

Jó kereseti lehetőség

Jó főnök

78