Környezetmenedzsment (levelezıoktatás)vgt.uni-miskolc.hu/down/kml.pdf · A vállalat és környezete. Vállalati célok és szervezettípusok. Vállalati környezetvédelmi szervezetek

Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

1

Környezetmenedzsment (levelezı oktatás)Tantárgyjegyzı: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi docens

Kötelezı és ajánlott irodalmak:Órai elıadásjegyzet� Barótfi I.: Környezettechnika. Mezıgazda Kiadó, 2003. ISBN: 963286009.� Kósi K.-Valkó. L.: Környezetmenedzsment. Typotex Kiadó, Budapest, 2008. ISBN:

9639664073. � Bándi Gy., Erdey Gy., Horváth Zs., Pomázi I. Az Európai Unió környezetvédelmi

szabályozása. KJK-KERSZÖRV Jogi és Üzleti Kiadó, 2004. 624 oldal. ISBN: 963224583.

Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele:Az elıadások és a szemináriumok rendszeres látogatása. Sikeres zárthelyi dolgozat.

2012. Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépek Tanszéke


2

Elıadástematika:

1-4. elıadás:A vállalat és környezete. Vállalati célok és szervezettípusok. Vállalati környezetvédelmi szervezetek felépítése, tevékenysége. Környezetvédelem fogalma, területei, céljai és fıbb tartalmi elemei. Környezetvédelmi tevékenységi területek megjelenése a vállalati feladatok körében. Környezetvédelmi politika, jogintézmények és módszerek az EU környezetvédelmi szabályozásában. Vállalati környezetmenedzsment fogalma és alapelvei. Környezetvédelem integrálása a menedzsment tevékenységébe. Környezeti tényezık azonosítása, szerepei és hatásai a menedzsment tevékenységében. Vállalati környezetmenedzsment hibái és javításra irányuló eszközei. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR). Az EMAS-rendszer vállalati követelményei. ISO 14000-es szabványcsalád hatályos szabványainak alkalmazása a vállalati környezetmenedzsmentben. Környezeti hatások értékelésének módszerei. Anyag- és energiamérleg fogalma és felírása. Input-output modellek szerepe a technológiai és termelési folyamatok tervezésében. Fıbb vizsgálati szempontok értelmezése az input-output modellek kapcsán . Shankey diagramok értelmezése. Megelızı és csıvégi technológiák bemutatása. Innováció és innovációs stratégiák. Környezeti szempontok a vállalati innovációs folyamatban. Vállalati környezetvédelmi teljesítmény. Környezetvédelmi mutatók a vállalatnál. Innovatív környezetvédelmi stratégia. Öko-innováció területei és célkitőzései az EU-ban. Innovatív környezetvédelmi technológiák értelmezése.


3

Elıadástematika:

5-8. elıadás:Megújuló energiaforrások szerepének bemutatása. Gyakorlati példák bemutatása innovációs, környezetbarát technológiákra vonatkozóan. Innovatív környezetvédelmi technológiák tervezése megújuló energiaforrások felhasználásával. Mérnöki technológiai folyamatok gazdasági hatékonysága. Környezetszempontú technológiaértékelés. Környezetmenedzsment rendszerek (KMR) eszközei. Ökológiai mérleg. Üzemi környezetmérleg. Környezetvédelmi auditálás. Life Cycle Assessment (LCA) fogalma, szintjei. LCA alkalmazási területei és szakaszai. Életciklus leltár készítése. Hatáselemzés és környezeti hatáskategóriák. Alkalmazható szoftverek. Interpretáció. LCA szerepe a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén. Mérnöki technológiai folyamatok, bemutatása az LCA alkalmazásának függvényében. GaBi 5 LCA-szofver elméleti bemutatása. GaBi 5 LCA-szofveralkalmazása önálló gyakorlati példán keresztül. Eredmények önálló kiértékelése félévközi feladat formájában. A környezeti piac fogalma, jellemzıi. Külsı és belsı, piaci tényezık. Additív és integrált környezeti technikák összehasonlítása. Költség-haszonelemzés. Költség-hatékonyságelemzés. Zárthelyi dolgozat. Eredmények értékelése. Pót zárthelyi dolgozat. Konzultáció.


4

A vállalat és környezete

Alapfogalmak

Környezeti hatás:A környezetben végbemenı mindennemő változás –akár káros, akár hasznos-amely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezıitıl származik (MSZ EN ISO 14001).

Környezeti tényezı:Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel (MSZ EN ISO 14001).

Környezeti teljesítmény:Egy szervezet irányításának mérhetı eredményei a környezeti tényezık tekintetében.


5

Vállalati szervezettípusok

Formái:Funkcionális szervezetDivizionális szervezetMátrix szervezet


6

Vállalati környezetvédelmi szervezetek tevékenységi területei

1. Környezetvédelmi érdekek érvényesítése a vállalati politikában. Környezetbarát termékek, szolgáltatások, technológiák stb.

2. Folyamatos ellenırzés (emissziók). Berendezések, alkalmazottak felkészítése a környezetvédelmi veszélyhelyzetekre.

3. Környezetvédelmi image javítása. 4. Gondoskodás a jogszabályok, rendeletek betartásáról.


7

Környezetvédelem fogalma:�Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. �A környezetvédelem nemzeti ügy. �Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentıs átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelızésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.

Környezetvédelem területei:1.Levegıtisztaság-védelem2.Vízminıség-védelem3.Talajvédelem4.Zaj- és rezgések elleni védelem5.Hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem céljai:� Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme.� A levegı, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól.� Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.


8

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei:1. Megelızés elve:A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelızve szétterjedését a környezetben. Megelızı fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erıforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében.2. Elıvigyázatosság elve:A veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. 3. Integrálás alapelve:A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell.4. Szubszidiaritás elve:Az elsıdleges felelısséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak.5. „Szennyezı fizet” elv:A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az elıírások megsértése ellen.6. A „fenntartható fejlıdés” elve:Az általános fejlıdés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, mőszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függıség, egyensúly-fenntartás és etikai felelısség. A természeti erıforrásokkal való ésszerő és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása.


9

Környezetvédelmi politika: a Múlt:

Negyedik idıszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram

A „fenntartható fejlıdés” irányába határozza meg a fıbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegıszennyezés, természeti erıforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.)

Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelısség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét.

Környezetvédelmi politika: a Jelen:

Ötödik idıszak : 2001-

6. Környezetvédelmi akcióprogram

A „fenntartható fejlıdés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások:

1. Éghajlatváltozás

2. Természet és biológiai változatosság

3. Környezet és egészség

4. Természeti erıforrások és hulladék.


10

A hulladékgazdálkodás jogi szabályozási háttere hazánkban:

�2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozott a csomagolási hulladékokkal.

�A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2013. január 1-jétıl állami kézbe kerül, és csak olyan gazdálkodó szervezetek végezhetik, amelyek többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak -egyebek mellett ezt az elıírást is tartalmazza az új hulladékgazdálkodási törvény tervezete.

A hulladék fogalma 2012. évtıl megszőnik, amit a „másodlagos nyersanyag” fogalma vált fel!


11

1. A hulladékok keletkezésének megelızése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése = MEGELİZÉS, MINIMALIZÁLÁS

2. ÚJRAHASZNÁLAT3. A keletkezı hulladékok kezelése = ÚJRAHASZNOSÍTÁS, ÚJRAFELDOLGOZÁS

4. ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS energia-visszanyerés céljából

5. ÁRTALMATLANÍTÁS: égetés, lerakás

Integrált hulladékgazdálkodási piramis 2011. évtıl


12

1. Vállalati környezetmenedzsment

2. Vállalatok környezetvédelmi szervezete és tevékenységi területei

3. A vállalatok és a környezeti kihívás.

4. Vállalati környezetvédelmi teljesítmény

5. Környezetvédelmi mutatók a vállalatoknál

6. Innovatív környezetvédelmi stratégia

7. Technológiai választási lehetıségek/hierarchiák- „csıvégi” technológiák- megelızı technológiák

Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban


13

Vállalati környezetmenedzsment fogalma

Célja, a mindennapi eszközök megtalálása a hatások valós mérésére és a gazdasági-társadalmi hatások fenntartható módon történı kezelésére.

A környezeti menedzsment nem korlátozódhat a „falakon belülre”!

Felmerülı kérdések:

1. Milyen a jó környezeti menedzsment?2. Mennyire képes a menedzsment kézben tartani és uralni a vállalat

endogén és exogén környezeti kockázatait? (a környezeti menedzsment minısítése)

3. Milyen a jó környezeti menedzser?


14

A környezetmenedzsment fı területei

� Többdimenziós célrendszer (környezeti, ökológiai, társadalmi és piaci célorientáció).� Az ökológiai irányultság a szervezeti magatartás alapvetı céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelızésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik.

� Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg.� Integrált problémamegoldás valamennyi termék- és technológiaterületeken. A környezetmenedzsment elsısorban azokra a funkcionális területekre érzékeny, amelyek a vállalkozás-piac-társadalom metszéspontban találhatók.

� Proaktív stratégia.


15

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei I.

(Nemzetközi Ker. Kamara, ICC Charta. 1991)

1.Kiemelt vállalati cél. A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati célok között a legfontosabbak közé tartozik. A megfelelı környezeti menedzsment meghatározófeltétele a vállalat fenntartható fejlıdésének. 2. Integrált menedzsment.A környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti tevékenységben érvényesíteni kell, mint a menedzsment összes funkciójánakalapvetı elemét.3. Folyamatos javítás. A vállalatnak érdeke a környezeti image folyamatos javítása, ezért a környezeti politikának számításba kell vennie a technikai fejlıdést, a tudomány állását, a fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése.Az alkalmazottakat nevelni, gyakorlatoztatni kell annak érdekében, hogy tevékenységüket a környezet iránti kellı felelısséggel és a környezet védelme iránti elkötelezettséggel végezzék.


16

5. A projektek elızetes környezeti értékelése. Elızetes hatásvizsgálat.A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt megkezdése elıtt, a szállítás, illetve a gyártás megkezdése, a termékek várható környezeti hatásait a gyár területének az elhagyása elıtt értékelni kell.

6. Termék- és szolgáltatási felelısség. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincs káros környezeti hatásuk, biztonságosak a folyamatos használatban, energia és természeti erıforrás felhasználásuk hatékony, visszaforgathatóak vagy biztonságosan hulladéklerakóba helyezhetıek.

7. Fogyasztói tanácsadás. A fogyasztókat, az elosztó hálózatot és a lakosságot tájékoztatni kell.8. Létesítmények és a tevékenységek.A tervezéskor figyelemmel kell lenni a várható energia és nyersanyag felhasználási hatékonyságát. A kedvezıtlen környezeti hatásokat és a hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni.

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei II.


17

9. Kutatások.A felelıs vállalati menedzsment megrendelıje és támogatója olyan kutatásoknak, amelyek a vállalat mőködéséhez szükséges alapanyagok felhasználását minimalizálják, és a gyártási folyamatok kedvezıtlen környezeti hatásait, káros emisszióit csökkentik.

10. A szennyezés megelızését szolgáló megközelítés. Elıvigyázatosság.A gyártást, a termékeket és szolgáltatásokat a kor mőszaki és tudományos felismeréseinek a szintjén úgy kell összhangba hozni, hogy megakadályozható legyen a környezet degradálódása.

11. Vállalati külsı kapcsolatok.A környezetbarát menedzsment elveit a vevıik és a szállítóik is elfogadják és alkalmazzák. 12. Üzemzavarok és balesetek.Veszélyelhárítás terveket és kapcsolódó veszélyelhárító szolgáltató intézményeket kell létrehozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környezı lakosságot a lehetséges balesetek kockázataira.

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei III.


18

13. Technológia transzfer.A jó környezeti menedzsment segíti a környezetbarát technológiák és vezetési módszerek elterjesztését az ipari és a közösségi ágazatokban.

14. Közremőködés közös erıfeszítésekben.Közremőködés a társadalmi környezetpolitika kimunkálásában és megvalósításában. A környezeti tudat fejlıdésének elısegítése.

15. Nyitottság.A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük (termékeik és szolgáltatásaik, technológiáik) hatásával kapcsolatban felmerülı környezeti problémákra, a tovaterjedı és globális problémákat is figyelembe véve.

16. Tájékozottság és tájékoztatás. A környezeti állapot mérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal. A menedzsment köteles tájékoztatni az érintetteket tevékenysége környezeti hatásairól.

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei IV.


19

Környezetvédelem integrálása a menedzsment tevékenységbe


20

‘90-es évek: Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer

EMASAz Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezették be

= Eco-Management and Audit Scheme

ISO 140001996-ban fogadta el a Nemzetközi Szabványosítási

Szervezet.

Környezetirányítási rendszer (KIR):Elsı lépése egy környezeti állapotfelmérés elvégzése, második lépés a KIR dokumentációjának elkészítése. Környezetirányítási rendszerek tekintetében az eredmények mérhetık a szervezet környezeti politikájával, környezeti céljaival, elıirányzataival és a környezeti teljesítmény egyéb követelményeivel való összehasonlítás útján.


21

Az EMAS-rendszer vállalati követelményei

1. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása.2. A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályi követelmények és

hatósági kötelezések teljesítése.3. A követelmények szerint megvalósított, független harmadik fél általi

hitelesítés és nyilvántartás.4. A környezeti politika, program, a mőködı rendszer és a környezeti

teljesítmény elıírt adatainak, információinak nyilvánosságra hozatala.5. Kommunikáció a külsı és a belsı érdekelt felekkel.

TÖRTÉNELEM:1993. EMAS I. bevezetése1993-tól LIFE projektek indítása. LA-EMAS bevezetése.

LACE, PIE (Partnership in EMAS)1998. EURO-EMAS (Anglia)2001. Rectite II EMASSER projekt2001. 03. 19. EMAS II. bevezetése


22

Az egyes országok eltérı szabványaiból származó kereskedelmi korlátok minimalizálása.A környezeti menedzsment területén a minıségmenedzsmentnél elérthez hasonló egységes közelítésmód és közös nyelvezet megteremtése.Megerısíteni a vállalatokat a tekintetben, hogy képesek legyenek elérni és mérni környezeti teljesítményük javulását.Felállítani a vállalatok számára a regisztráláshoz szükséges egységes követelményrendszert.Csökkenteni a párhuzamos auditálások számát, amit a fogyasztói szervezetek, a szabályozó hatóságok, a partnervállalatok vagy a regisztrálást végzı intézmények kezdeményeznek.

ISO 14 000 szabványrendszer feladatai


23

Az ISO 14000-es szabványcsalád hatályos szabványai

Környezetközpontú irányítás. A környezeti teljesítmény értékelése. Útmutató.

ISO 14031:1999

Környezeti címkék és nyilatkozatok. I. típusú környezeti címkézés. Alapelvek és eljárások.

ISO 14024:1999

Környezeti címkék és nyilatkozatok. Saját nyilatkozatot tartalmazó környezeti állítások.

ISO 14021:1999

Környezeti címkék és nyilatkozatok. Általános elvek.ISO 14020:2000

Útmutató minıségirányítási és/vagy környezetközpontúirányítási rendszerek auditjához.

ISO 19011:2002

Környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR). Követelmények és alkalmazási irányelvek.

ISO 14001:2004


24

A „jó vállalati környezeti menedzsment”…

1.Alapelvek, charták betartása.2.EMAS

Környezeti menedzsment és Audit terv.EU 1836/93 sz. rendelet.Útmutató a követendı környezeti menedzsment rendszerre vonatkozóan. 21 cikkelyt tartalmaz.

1.ISO 14000 tanúsítványA vállalat megfelelı környezeti menedzsment rendszert mőködtet.


25

A vállalati környezetmenedzsment hibái

1. A vállalat nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlı üzleti lehetıségeket.

Alul vagy túlbecsülés. Kiszorulás a környezetvédelmi piacról. Jövıbeli veszteségek.

2. A vállalat túlértékelheti a környezeti kihívás korlátait.Kieséshez, bukáshoz vezet.

Hibás személet:A környezetvédelemre „csak több pénz kell”, ahelyett, hogy gazdasági elıny származna belıle.


26

Alapmőveletek, alapfolyamatok fogalma

Alapmőveletekalapját fizikai, illetve fizikai-kémiai jelenségek képezik. Önmagukban is képezhetnek technológiai folyamatokat. Angol szakirodalmi megnevezése: unit operation.

Alapfolyamatokalatt kémiai jelenségeket értünk. Angol szakirodalmi megnevezése: unit process.

Példaképpen: oxidáció, redukció, hidrogénezés, dehidrogénezés, halogénezés, nitrálás, észterezés, polimerizáció, polikondenzáció stb.


27

Technológiai és termelési folyamat fogalma

• Több alapmővelet és alapfolyamat, vagy több alapmővelet együttvéve technológiai vagy gyártási folyamatotképez.

• Az ipari vállalatok tevékenységüket egy többé-kevésbéösszetett folyamat szerint fejtik ki, amit termelési folyamatnak nevezünk. Ez rendszerint több technológiai folyamatot foglal magában.– Szakaszos– Folyamatos– Félfolyamatos– Ciklikus– Egyirányú, irreverzibilis– Kétirányú, reverzibilis


28

Anyagmérleg

• A gyártási folyamatok szakszerő követését, ellenırzését teszi lehetıvé.

• Magában foglalja a nyersanyagokat, a kapott termékeket (fıtermék, melléktermék, selejtáru,maradékanyag, hulladék) és a veszteséget.

• Az anyagmegmaradás törvényén alapszik.• Összeállításánál figyelembe kell venni azokat a reakciókat,

melyek a nyersanyagok (anyagok) átalakításának alapját képezik.

• Fontos kelléke a készülékek és berendezések méretezésének is.

• Az anyagmérleg jobb szemléltetésére táblázatszerően feltüntethetık a képzıdı anyagok is, amelyek megkönnyítik a gyártás nyomon követését.


29

Anyagmérleg készítésének lépései1. felvázoljuk a gyártás folyamatábráját,

2. meghatározzuk a gyártás során elért hozamot (a lejátszódó kémiai reakciók figyelembevételével),

3. összeállítjuk a technológiai folyamat mindegyik szakaszára nézve a parciális anyagmérleget,

4. a szakaszonkénti anyagmérlegek összegzésével az egész berendezésre (technológiai folyamatra) szólóáltalános anyagmérleg birtokába jutunk. Ennek segítségével könnyen kiszámítható a különbözınyersanyagok fajlagos fogyasztása.


30

Energiamérleg• Az energia megmaradásának törvényén alapszik.• Magában foglalja a rendszerbe belépı és távozó összes

energiaformákat. • Az anyagmérleghez hasonlóan lehet parciális és általános. • Ipari körülmények között leggyakoribb a hıenergiára vonatkozó

energiamérleg. Szakaszos folyamatokra nézve a következıegyenlettel fejezhetı ki:

ΣQk +ΣQj = ΣQl +ΣQm

ahol:Qk - a rendszerrel közölt hımennyiségek;Qj - a rendszerben eleve jelenlevı hıenergia;Ql - a rendszer által leadott hıenergia;Qm - a folyamat végén a rendszerben megmaradt hıenergia.


31

Technológiai folyamat input-output mérlege


32

AnyagmAnyagméérleg pl. termikus technolrleg pl. termikus technolóógigiáákrakra


33

EnergiamEnergiaméérleg pl. termikus technolrleg pl. termikus technolóógigiáákrakra


34

füstgáz (5-10% éghetıgáz), salak/pernye

(éghetetlen szervetlen anyagok)

olaj/földgáz póttüzelésλ > 1

λ = 2-2,5

forgódobos kemence

850-1100Hagyományos

égetés

szintézisgáz, üvegesített salak

mosófolyadék, hőtıvíz, semleges/oxidáló/redukáló

gázok

oxidálóközeg

> 2000Plazma

technológia

gáznemő anyagok, szilárd maradékanyag

oxigén, vízgız, levegıλ < 1

parciális oxidáció

750-1600Elgázosítás

(pl. Thermoselect)

pirogáz, piroolaj, pirokokszinert gáz (pl. nitrogén)λ = 0

endoterm

300-800Pirolízis

Fıbb végtermékekSegédanyagok

Segédáramok

ÉgéslevegıHımérséklet

(C fok)

Eljárás

megnevezése

Ismertebb termikus technolIsmertebb termikus technolóógigiáákk


35

Termikus kezelTermikus kezeléés alapvets alapvetıı feltfeltéételeitelei

�A hulladék fıbb jellemzıinek ismerete�Megfelelı áramlási viszonyok, turbulencia�Megfelelı tartózkodási idı�Megfelelı mennyiségő/minıségő égéslevegı�Megfelelı égéstér hımérséklet�Hulladék megfelelı elıkészítése�Technológiai paraméterek pontos betartása, jókonstrukciójú égésterek, megfelelı szabályozás


36

FFııbb vizsgbb vizsgáálati paramlati paramééterek, szempontokterek, szempontok

�Hulladék megfelelı elıkezelése�Környezetterhelés (emissziók)�Energia visszanyerés, energiahatékonyság�Szintézisgáz hőtése�Megolvadt szerves maradékok sorsa�Gazdaságossági szempontok�Társadalmi szempontok


37

1) Vizsg1) Vizsgáálati szempontlati szempontKKöörnyezetterhelrnyezetterhelééss

Anyagmérleg, folyamatvázlat és anyagmérleg egyenletek

Sankey-diagram

Életciklus-elemzés (Life CycleAssessment, röviden LCA)

Gazdasági Input - Output LCA (angol betőszóval: EIO-LCA)

Input-Outputanyagáramok

Szén-dioxid ekv. emissziók

Egyéb üvegházhatásúgázok emissziója

Toxikus emissziók

Hulladékégetésrıl szóló irányelv

(Waste IncinerationDirective, röviden WID) betartása?

Emissziók?Környezeti

megbízhatóság?Maradékanyagok

kezelése?

Lehetséges elméleti és matematikai módszerek,

modellek

Vizsgálat tárgyai és paraméterei

Kulcskérdések


38

2) 2) VizsgVizsgáálati szempontlati szempontEnergiahatEnergiahatéékonyskonysáágg

Energiamérleg, folyamatvázlat és energiamérleg egyenletek

Sankey-diagram

LCA

EIO-LCA

Input-Outputenergiaáramok

Energiakinyerési fok

Energiahatékonyságot javító/gátló tényezık

Energetikai hasznosság?


modellek


Kulcskérdés


39

3) 3) VizsgVizsgáálati szempontlati szempontGazdasGazdasáágossgossáágg

Anyag- és energiamérleg egyenletek,

folyamatvázlatok

Költség-haszonelemzésKöltség-

hatékonyságelemzésÉletciklus költségek

elemzése (Life Cycle Cost és Life-

Cycle Cost Analysis, röviden LCC és LCCA)

Együttes Input-Outputanyag- és energiaáramok

Kinyerés/Visszanyerés/Hasznosítás mértéke

Befektetett/Fenntartási/Egyéb költségek

Értékes alapanyagok kinyerése,

hasznosítása?Technológián belüli

recirkuláció?Költségek?

Ktg.hatékonyság?Megtérülési idı?


modellek


Kulcskérdések


40

a vállalati környezetvédelmi teljesítményrıl csak akkor kapunk teljes képet

�ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a vállalat alapfolyamatainak mőködését jellemzı mutatókat is kidolgozunk (pl.

környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.)�ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek

felmérésére.�kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer: a különbözı vállalati

környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság, stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.)

�A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a mőködés okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemlélető

mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és

tevékenységébe.

Vállalati környezetvédelmi teljesítmény


41

Környezetvédelmi Tevékenység Mutatójaazt jelzi, hogy a vállalat végzett-e az elmúlt három évben környezetvédelmi beruházást, és vásárolt-e környezetvédelmi szolgáltatást más vállalattól. Környezetvédelmi Innováció Mutatójaazt jelzi, hogy a vállalat végez-e környezetvédelmi termék- vagy technológiai innovációt, illetve általában figyelembe vesz-e környezetvédelmi szempontokat termék- és technológiafejlesztései során. Innovációa környezetvédelem és a verseny-képesség valódi egymásra találásának terepe, mely a környezetterhelés csökkentését ígéri. Környezetvédelmi termék- vagy technológiai fejlesztésa környezeti kockázatok minimalizálásának („tiszta” technológiák és termékek) és/vagy a hatékonyság növelésének (azaz a nyersanyag- és energiafelhasználás, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentésének) útját jelentheti.

Környezetvédelmi Mutatók a vállalatoknál


42

Azok a vállalatok folytatnak innovatív környezetvédelmi stratégiát, amelyek:

�környezetvédelmi termék- és technológiai fejlesztéseiket versenyelınnyéigyekeznek kovácsolni�fokozott mértékben építik be a környezetvédelmi szempontokat innovációs és kommunikációs politikájukba �mőködésük nagy környezetterheléssel és magas környezeti kockázatokkal jár�rendszeres bevallást kell beadniuk a környezetvédelmi hatóságokhoz, és környezetvédelmi problémák miatt beruházásaikat módosítaniuk kellett�a többi csoport vállalataihoz képest sokkal sikeresebben alkalmazzák az ún. integrált környezetvédelem megközelítését is (számos beruházást - döntıen technológiaváltást - végeztek, ami elsıdlegesen nem környezetvédelmi célokat szolgált, de eredményeképpen javultak környezetszennyezési mutatóik). �piaci sikert könyvelhettek el innovációik eredményeként.

Innovatív környezetvédelmi stratégia


43

A külföldi tulajdonú vagy külföldi tulajdonossal is rendelkezıvállalatok nem járnak élen sem az innovatív környezetvédelmi stratégia követésében, sem a környezetvédelmi teljesítményben általában. A magasabb szintő környezetvédelmi teljesítményő és az innovatív vagy offenzív környezetvédelmi stratégiát folytató vállalatok inkább a nagy, túlnyomórészt állami tulajdonban lévıvállalatok közül kerülnek ki.

Innovatív környezetvédelmi stratégia


44

Megújuló energiaforrások:

A Nap energiája - közvetlenülés közvetve:

Biomassza: szilárd biomassza, folyékony bio-hajtóanyagok és biogáz

Szélenergia

Vízenergia

Geotermikus energia


45

A megújuló energia termelésére hasznosítható hazai erımői kapacitások


46

Napenergia hasznosítása

Napkollektor

Hortobágy- pásztorszállás


47

Forrás: http://www.klnsys.hu/

Szélgenerátor és polikristályos napelem (Pécsvárad)


48

Szilárd biomassza alapanyagok

20Fapellet

18Fabrikett

14,3Gabonaszalma

15Energiafő

18,5Erdei tőzifa

15,4Faültetvények anyaga

15,6Erdészeti alapanyag

Főtıérték

(MJ/kg)

Megnevezés


49

Szilárd biomassza felhasználás hazánkban (2004-2008)


50

IszapkezelésIszap víztelenítés: az iszap térfogatát csökkenti gépi úton vagy sőrítéssel, illetve szikkasztással.

Iszaprothasztás: a szerves iszap lebontása széndioxid és metán fejlıdése mellett.

Gázhasznosítás: az iszaprothasztás során keletkezett, fıként széndioxid és metán tartalmú un. biogáz elvezetése, tisztítása, tárolása és főtı-, vagy motor üzemanyagként való felhasználása.

Kezelés. Granulálás: A granulált iszapot a mezıgazdaságban hasznosítják talajerı pótlásra.

Kezelés. Komposztálás. A komposztot elıállítás után rostálják (faapríték vissza nyerés), válogatják.


51


52

Példa: Biogáz biohulladékból


53

Gázdíj összehasonlítása a biomassza alapanyagok költségeivel


54

Környezetmenedzsment rendszerek (KMR) eszközei

� Ökológiai mérleg� Üzemi környezetmérleg� Környezetvédelmi auditálás� Életciklus-elemzés (LCA)


55

Ökológiai mérleg

Olyan elemzési módszer, amely lehetıvé teszi, hogy az élı környezetünknek okozott különbözı ártalmakat a fentiekben ismertetett elveken felbecsüljük.

Célja, hogy közös nevezıre hozza az összes olyan ökológiai hatást, amely anyagok felhasználásából származik, lett légyen szó akár termelésükrıl vagy ártalmatlanításukról.

A szóban forgó mérleg tehát a környezetnek okozott ártalmakat veszi számba, oly módon, hogy valamennyit egyetlen dimenzióban mutatja be és egységes ökológiai indexekkel fejezi ki.

Ökológiai mérleg készítése:Egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során létrejövı ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövıkörnyezetterhelések felmérése.


56

Ökológiai mérleg vázlata

a környezetbıl⇓

nyersanyag kitermelésszállítástermelés

kereskedelemhasználat

hulladék hasznosításhulladék lerakás

⇓

a környezetbe


57

Ökológiai mérleg készítése

Az ökológiai mérleg dimenziói:1. a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függıleges” dimenzió2. a hatásmérleg3. a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió4. gazdasági tényezık.

A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bıvíti ki termékvonal elemzéssé.

Lépések:1. Célmeghatározás2. Tárgyi mérleg „leltár” elkészítése3. Hatásmérleg elkészítése4. Mérleg értékelése5. Optimálási elemzés


58

Üzemi környezetmérleg és környezetvédelmi auditálás

Üzemi környezetmérleg:• Kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minıségi környezeti hatások elemzését is.

• Részletesen elemzi az üzemben végrehajtott gyártási folyamatokat, ami szükségszerően azok ökológiai termékmérlegeit is magában foglalja.

Környezetvédelmi auditálás:EA-Environmental Auditingkét lényeges kérdéscsoportra terjed ki:1. a vizsgált szervezet mőködése mennyiben felel meg a környezeti elıírásoknak 2. a bevezetett és mőködı környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata

Célja: a vállalati tevékenység folyamatos ökológiai továbbfejlesztésének ösztönzése. A hatósági auditálások szerepét idıvel a vállalati önellenırzés vegye át.


59

Környezetvédelmi auditálás

Audit:A menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli. Auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek.

Környezetvédelmi audit:A vállalatvezetés és a menedzsment eszköze. Rendszerezett, dokumentált, meghatározott idıközönként megismételt objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, ill. a rendelkezésre álló eszközök mőködésérıl.

1. Eredményre irányuló auditálás (állapotfelmérés, átvilágítás)2. Rendszerorientált auditálás


60

Életciklus-elemzés: A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott

eszköze. (angol elnevezés: Life Cycle Assessment - LCA)

Az utóbbi idıben az érdeklıdés középpontját jelenti. Végleges választ ad a legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos problémára. Az ipari gyártó cégek az LCA használatától annak igazolását várják, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a legkiválóbbak.A környezetvédık az LCA-ban látják a segítséget ahhoz, hogy szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések születhessenek.Jóságát a bevitt adatok milyensége határozza meg.


61

LCA általános struktúra


62

Környezeti hatáskategóriák (CML 2001)

kg DCB-EgyenértékÉdesvízi ökotoxicitás

kg DCB-EgyenértékTengervízi ökotoxicitás

kg DCB-EgyenértékFöldi ökotoxicitás

MJErıforrások csökkenése

kg R11-EgyenértékÓzonréteg vékonyodás

kg Etilén-EgyenértékFotokémiai Ózonképzıdési Potenciál

kg DCB-EgyenértékHumán Toxicitási Potenciál

kg Foszfát-EgyenértékEutrofizációs Potenciál

kg SO2-EgyenértékSavasodási Potenciál

kg CO2-EqyenértékGlobális felmelegedésre gyakorolt hatások

ReferenciaHatáskategóriák


63

Példa 1: PE/PP vegyes mőanyaghulladék

életciklus értékelésének bemutatása

Összehasonlításra kerülı hulladékkezelési eljárások:

Regranulálás

Égetés

Lerakás


64

Életút tagolása


65

Összehasonlító értékelések LCA-val

0,00E+00

2,00E-10

4,00E-10

6,00E-10

8,00E-10

1,00E-09

1,20E-09

1,40E-09

1,60E-09

1,80E-09

PE/PP regranulálás PE/PP szemét

(égetés)

PE/PP szemét

(lerakás)

ADP

AP

EP

GWP

ODP

POCP


66

Példa 2: Hulladékválogatás anyagmérlege

Válogatás anyagmérlege 3 tonnára vonatkozóan

Energiafelhasználás:3,3 l gázolaj0,33 db PB gáz 116,666 főtıgáz 24 kWh villamos áram1,666 m3 víz


67

Válogatóüzem-feldolgozóüzem kapcsolata

Begyőjtés és szállítás


68

Környezetre gyakorolt hatások a PET palack

újrafeldolgozása közben


69

KKöörnyezetterhelrnyezetterheléés + energiahats + energiahatéékonyskonysáággegyegyüüttes vizsgttes vizsgáálatalata

� LCA = Life Cycle AssessmentÉletciklus-elemzés módszere LCA szoftverekkel

� Economic Input - Output LCAEIO-LCA módszer, modellek (elméleti + matematikai)

MegoldMegoldáás:s:kköörnyezetterhelrnyezetterheléés + vals + valóószszíínnőősséég + idg + idıı egyegyüüttes vizsgttes vizsgáálatalata

(= LCA + MATLAB)(= LCA + MATLAB)


70

GaBi 5 LCA szoftver

�Frissített adatbázis

�Egyszerősített és gyorsított életciklus modell felépítés

�Hatékonyabb, interaktív LCA tanulmány készítıfunkció


71

MATLAB

MATLAB (Matrix Laboratory)(M-code) jellemzése:Speciális programrendszer numerikus számításokra

Egy interaktív matematikai burokGUIDE (Graphical User Interface Design Environment)

használata, GUI programozásaElméleti, matematikai háttér:

„Nagy számok törvénye” (relatív gyakoriság-valószínőség)Szükséges: intervallum szélsı értékei, szórásnégyzet

meghatározása.


72

V1…Vn egy A esemény karakterisztikus változói egy kísérletsorozatban.

Minden kísérlet eredménye egy V valószínőségőesemény bekövetkezése, vagy be nem következése.

A- termikus kezelési folyamatV1-Vn- környezeti tényezık, hatások

Lehetséges alkalmazás


73

PET palack termikus kezelPET palack termikus kezeléésséének knek köörnyezetterhelrnyezetterheléésese(Forr(Forráás: APME, CPM LCA adatbs: APME, CPM LCA adatbáázis, 2010)zis, 2010)


74

KKöörnyezetterhelrnyezetterheléés s éés energiafelhaszns energiafelhasznáállááss

-2,52,0-3,0Égetés (gázgenerátor)1,20,6Újrafeldolgozás10,05,0-6,4Gyártás

Energia felhasználás (kWh/kg)

CO2/kgFunkcionális egység: 1 kg PET palack


75

UltramagasUltramagas hhıımméérsrséékletkletőő pirolpirolííziszisT = 1200T = 1200--1400 Celsius fok1400 Celsius fok

(Forr(Forráás: Svs: Sváájc, FP6 projekt, 2010)jc, FP6 projekt, 2010)


76

+ 0,8 villamos energia+1,2 hıenergia

Szintézisgáz égetés

+ 0,5 villamos energia = energiatöbblet-0,5- 0,8 hıenergia =energiahiány

Energiamérleg

-0,3 villamos energia+ távozó hıenergiák

Pirolízis

-2,0 hıenergiaSzárítás

Energia felhasználás (-)Energia termelés (+)

(MWh/t TS)

Funkcionális egység: (t TS)

UltramagasUltramagas hhıımméérsrséékletkletőő pirolpirolíízis zis energiamenergiaméérlegerlege

Documents

Környezetmenedzsment (levelezıoktatás)vgt.uni-miskolc.hu/down/kml.pdf · A vállalat és környezete. Vállalati célok és szervezettípusok. Vállalati környezetvédelmi szervezetek