MakroökonómiaGTGKG132KSZN2 és KSZL2GTGKG132KSZN2 és KSZL2

Mit vizsgál?

• A gazdasági szereplők összességének vizsgálata

• Aggregált adatok kezelése• Háztartás, mint közgazdasági kategória• Háztartás, mint közgazdasági kategória• Vállalati szféra• Állami szféra

Nemzeti jövedelem

ALAPFOGALMAK• OUTPUT, kibocsátás

– Reál kibocsátás

– Nominális kobocsátás

• Bruttó kibocsátás

• Nettó kibocsátás• Nettó kibocsátás

• Fogyasztás

• Megtakarítás

• Beruházás– Bruttó beruházás

– Amortizáció

– Pótló beruházás

– Nettó beruházás

A makroökonómia piacai és szereplői

• Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása

• A makroökonómia piacai: minden piac kapcsolatban áll a többivelminden piac kapcsolatban áll a többivel– Árupiac– Munkapiac– Pénzpiac

• A makroökonómia szereplői:– Háztartások– Vállalatok– Állam

magánszféra

állam

W

TH

TRH SÁ

G

TRV

TV

Háztartások

külföld

vállalatokTőkepiac

C

SH

SK

I

SV

X

IM

Definíciók és jelölések

• Y

• C

• I

• G

• TR

• TRv

• TRh

• S• G

• Ex

• Im

• T

• Tv

• Th

• S

• Sh

• Sv

• Sá

• Sk

SNA: System of National Accounts• SNA: System of National Accounts: Nemzeti

Számlák rendszere– Keynesi elvekre épül

– AZ ENSZ alkalmazta először

– Mostanra világszerte elterjedt

– 1993

• Építőkövei:

– Bruttó kibocsátás - Gross output: GO

– Halmozódás

– Temelő fogyasztás (anyagi inputok)

– Alapvető mérőszáma: GDP

SNA: System of National Accounts

Nemzeti Számlák rendszere

HAZAI(Területi elv)

Nettó jövedelem

áramlás

NEMZETI(Nemzetiségi

elv)

Nettótranszf.áramlás

NEMZETIRENDELKE-ZÉSRE ÁLLÓ

Bruttó kibocsátás

(GO)

+ belföldiek ált. külf. szerzett

jövedelem

+ kapott

transzf., segély

-Inputok-külföldiek ált. belf. szerzett

- Adott transzf., -Inputok belf. szerzett

jövedelemtranszf., segély

→ GNP=GNI → GNDIGDP=GDI

- amortizáció - amortizáció - amortizáció

→ →NNP=NNI NNDINDP=NDI

Bruttó hazai termék - GDPA GDP számításánál figyelembe veendő termékek

köre: minden, amit az ORSZÁGON BELÜLTERMELTEK

– Belföldön termelt és fogyasztott javak (hazai javak)

Bele-

számít a javak)

– Belföldön termelt, külföldön fogyasztott javak (export termékek)

– Külföldön termelt, belföldön fogyasztott javak (import termékek)

számít a

GDP-be

Nem

kell a

GDP-be

yyxx QPQPYGDP ⋅+⋅==

Árupiaci egyensúly

Általános egyensúly

• A gazdaságban akkor van egyensúly, ha a kereslet megegyezik a kínálattal– Makrogazdasági kereslet: az a termék ill. szolgáltatás

mennyiség, amit a gazdaság szereplői adott jövedelem és különböző árak mellett meg kívánnak vásárolni: D =f(P,Y)vásárolni: D =f(P,Y)

• Jövedelem (Y); Árszínvonal (P); rendelkezésre álló jövedelmet befolyásoló tényezők (adók: T; támogatások: TR)

– Makrogazdasági kínálat: az a termék ill. szolgáltatás mennyiség, amit a gazdaság szereplői adott árak és kapacitások mellett eladási szándékkal termelnek S=f(P, K, L,τ)

• Rendelkezésre álló tőke (K); Felhasználható munka (L); Technológiai eljárások (τ)

Árupiac

• Az árupiac a dologi javak keresletének és kínálatának összessége.

• Az árupiac szereplői:– Vevők: (hazai és külföldi) háztartások, vállalatok, állami

intézmények– Eladók: (hazai és külföldi)vállalatok– Eladók: (hazai és külföldi)vállalatok

• Az ismert összefüggések szerint a teljes kereslet: Y=C+I+G+(EX-IM)– A valóságban az érdekel bennünket, hogy mi befolyásolja az

egyese elemek konkrét értékét

Kétszereplős gazdaság

Fogyasztás vizsgálata• fogyasztási függvény: a háztartások áruk és szolgáltatások iránti

keresletét mutatja a jövedelem függvényében. • Feltétel: árak változatlanok. • Hogyan változik a háztartások fogyasztási kereslete, ha változik a

jövedelmük?• Növekvő jövedelemhez általában növekvő kereslet tartozik: C=f(Y)• Fogyasztási határhajlandóság (ĉ) megmutatja, hogyan változik a • Fogyasztási határhajlandóság (ĉ) megmutatja, hogyan változik a

fogyasztás, ha a jövedelem egy egységgel változik, kiszámítása: ĉ=∆C/∆Y

• Makrogazdasági szinten lehetséges, hogy a fogyasztók egy hányada nem rendelkezik jövedelemmel, de fogyasztaniuk akkor is kell az élet fenntartásához. � A fogyasztásnak azt a részét, amely akkor is létezik, ha nincs jövedelem autonóm fogyasztás nak hívjuk, képletben C0=C(Y=0). Forrása: hitelfelvétel

• A háztartások makrogazdasági fogyasztási függvénye képletben: C(Y)=C0+ĉY

Megtakarítás vizsgálata

• A háztartások jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra használhatják:Y-C(Y)=S(Y)

• S(Y)=Y-C0-ĉY=-C0+(1-ĉ)Y=S0+ŝY• S(Y)=Y-C0-ĉY=-C0+(1-ĉ)Y=S0+ŝY• A megtakarítási határhajlandóság ( ŝ)

megmutatja, hogyan változik a megtakarítás, ha a jövedelem egy egységgel változik, képletben: ŝ= ∆S/∆Y

• -C0=S0; ŝ+ĉ=1

Grafikusan

Beruházás vizsgálata• Beruházás állótőke létesítését jelenti: olyan eszközök létesítését,

amelyek hosszabb távon, egymást követően több termelési folyamatban vesznek részt.

• A modellben: termeléshez felhasznált összes eszköz beszerzését beruházásnak tekintjük.

• a beruházás a kamatláb függvénye: biztos pénz (kamat) ��

kockázat: beruházás hozamakockázat: beruházás hozama• ha a kamatláb nő, csökken a beruházás. • Akkor maximális a beruházás, ha nulla a kamatláb: autonóm

beruházás (I0)• I( r )= I0-a*r � r a reálkamat (használhatunk i – nominálkamat)• a: függvény meredeksége: a kamatláb 1% pontos változásakor

milyen mértékben változik a beruházás összege

Állam szerepe az árupiaci egyensúly alakulásában

• T, Tr, G

• Rendelkezésre álló jövedelem: Ydi=Y-T+Tr

• C(Ydi)= C0+ĉ(Y –T+Tr)

Árupiaci egyensúly – 3 szereplő

C,I,G YD=Y

YD

C(Y-T+TRH)

ES C(Y)

Az egyensúlyi jövedelem C+I+G=YD=YS-nél,

Y* Y

YD=C+I+G I

S(Y-T+TRH) G

magasabb jövedelemszinten alakul ki (költségvetési egyensúly esetén)

Pénzpiaci egyensúly

Pénz

• A pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert, védett fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására, a forgalom nyilvántartására, a forgalom lebonyolítására.

Pénzrendszerek

1. Aranypénzrendszer; az I. világháborúig létezett. Jellemzője, hogy az árucserét arannyal, illetve aranyra szóló követeléssel, helyettesítőkkel bonyolították le.

2. Pénzhelyettesítők ( papírpénz, bankjegy, váltó ); a két világháború között. Alapvetően aranyat helyettesítettek a forgalomban, törvény szerint aranyra váltható forgalomban, törvény szerint aranyra váltható helyettesként kerültek a forgalomba, a helyettesek kibocsátásához a kibocsátónak megfelelő fedezettel kellett a bankban rendelkezni.

3. Hitelpénz; a II. világháború után megjelent modern pénz. Hitelezés révén kerül a forgalomba, a hitel visszafizetésével megszűnik létezni. (Részletesebben még szó lesz a mai pénzről.)

Pénzfunkciók

• Értékmér ő, ill. az értékek nyilvántartásának eszköze; az arany ill. árupénzzel a csere folyamatában az áru értékét mérni lehet, mert a pénz is érték értékét mérni lehet, mert a pénz is érték volt. A modern pénz önmagában nem érték, de két áru értékét össze lehet hasonlítani a pénz segítségével, továbbá alkalmas a megtermelt áruk érték szerinti nyilvántartására;

Pénzfunkciók• Forgalmi eszköz: az áruforgalom lebonyolítására bármilyen eszköz

alkalmas, amelyet elfogadnak a szereplők és törvény védi• Jellemzője:

– a pénz megjelenésével az áruforgalom kettévált, eladásra(1) és vételre(2), a pénz közvetíti a cserét,

– az eladást nem szükségszerűen követi a vétel, a pénzt visszatarthatják a forgalomtól,

– belső értékkel nem rendelkező pénz esetén pontosan meg kell határozni a forgalom lebonyolításához szükséges pénz mennyiségét, amit a pénzforgalmi törvény szabályoz.

• A Fischer-féle forgalmi egyenlet szerint a szükséges pénz mennyiségét a következő képlet alapján lehet meghatározni:

• M*v = P*Q

Pénzfunkciók

• Felhalmozási és vagyontartási eszköz. A pénz önálló törekvés tárgya lehet, aranypénz esetén a pénz felhalmozása kincsképzést jelentett. A mai modern pénzt is fel lehet halmozni, pénzben vagyont lehet gyűjteni. Tudni kell azonban, hogy vagyont lehet gyűjteni. Tudni kell azonban, hogy a mai pénz belső érték nélküli, ha több kerül a forgalomba, mint amennyinek megfelelő árufedezete van, könnyen elértéktelenedhet. A pénzfelhalmozás, vagyongyűjtés formáját ezért jól kell megválasztani!

Pénzfunkciók

• Fizetési eszköz funkció. Ha a forgalomba bocsátott pénzt visszatartják a forgalomtól, megtorpan a csere. A forgalom zökkenőmentes megvalósítása forgalom zökkenőmentes megvalósítása és más gazdasági okokból az áru és pénz mozgása szétválhat, az árut hitelben lehet eladni és venni, a hitelt később pénzzel kell kielégíteni.

Modern pénz

• Készpénz ( bankjegy, érme) vagy jegybankpénz, csak a jegybank teremtheti

• Számlapénz (bankbetét, elektronikus • Számlapénz (bankbetét, elektronikus pénz), kereskedelmi banki pénz, teremtésükről a kereskedelmi bankok gondoskodnak, de jegybanki ellenőrzés, hozzájárulás mellett.

Pénzmennyiség befolyásolása

• Kötelez ő tartalékráta (t), ezáltal meghatározza a JB, hogy milyen betéttel kell rendelkezni a kereskedelmi bankoknak a JB-nál, a hitelek nyújtásához

• Jegybanki kamatláb (i), ezzel meghatározza • Jegybanki kamatláb (i), ezzel meghatározza a JB az általa nyújtott hitelek árát, amit a kereskedelmi bankok saját hiteleiknél figyelembe vesznek.

• Nyílt piaci m űveletek , a JB értékpapírok, deviza eladásával és vételével befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét.

Pénzkínálat

• A pénzkínálata ( M S ) szűkebb értelemben az M1 pénz mennyiségével azonos. A Fisher-féle forgalmi egyenlet alapján megállapítható, hogy a reálpénz megállapítható, hogy a reálpénz mennyisége a kibocsátás és a pénz forgási sebességének függvénye. �M*V=P*Y

Pénzkereslet• Pénzkeresleten ( M D ) a gazdasági szereplők

pénztartási szándékát értjük. A pénzkereslet, az a pénz mennyiség, amit a szereplők pénzükből készpénzben ill. látra-szóló betétben kívánnak tartani.

• Tranzakciós pénzkereslet: A szereplők a piaci tranzakciók lebonyolítása, korábbi hitelek kiegyenlítése céljából tartalékolnak készpénzt. Jövedelemtől függ, egyenes aránylebonyolítása, korábbi hitelek kiegyenlítése céljából tartalékolnak készpénzt. Jövedelemtől függ, egyenes arány

• Óvatossági pénzkereslet: a gazdasági szereplők előre nem látható kiadások fedezésére tartalékolnak készpénzt. A jövedelemmel egyenes, a kamatlábbal fordított arányosságban van

• Spekulációs pénzkereslet: a gazdasági szereplők nyereség-

szerzés céljából tartják készpénzben pénzvagyonukat. A a kamatláb függvénye, fordított arányosság

Grafikusan

i

Pénzpiaci egyensúly

MD MD’ MS MS’

P P

Y

i’ i

Y Y’

Áru- és pénzpiac együttes egyensúlya

IS-LM modell• IS-görbe: Azon pontok halmaza a Y-r rendszerben,

amelyek mellett az árupiac egyensúlyban van

• YS=YD=C(YS)+I(r)+G

• Negatív meredekségű: ha növekszik a jövedelem, növekednek a megtakarítások is, ehhez tehát a beruházásoknak is növekednie kell, ami a kamatláb beruházásoknak is növekednie kell, ami a kamatláb csökkenése révén valósulhat meg

• LM-görbe: Azon pontok halmaza az Y-r rendszerben, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van

• MS/P=MD

• Pozitív meredekségű: Ha növekszik a jövedelem, emelkedik a gazdasági szereplők pénzkereslete, ami a pénzpiacon (változatlan reálpénzkínálat mellett) megemeli az egyensúlyi kamatlábat

IS-LM rendszer

• Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát az a jövedelem-kamatláb kombináció biztosítja, amelynél mind az áru-, mind a pénzpiac egyensúlyban van. egyensúlyban van.

• Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát a jövedelem és kamatláb terében az IS és LM görbék együttes ábrázolásával modellezzük.

Grafikusan

IS LM

i II

Túlkínálat

Egyensúly mindkét piacon az IS-LM görbék metszeténél ( Y*;i*) van. I. tartományban: a kamatláb a pénzpiaci egyensúlyhoz alacsony (LM alatt – alacsony kamat

i*

Y* Y

Túlkínálat

Túlkereslet IV

Túlkereslet III Túlkínálat

Túlkereslet I Túlkínálat

egyensúlyhoz alacsony (LM alatt – alacsony kamat mellett nem éri meg bankba tenni a pénzt) - túlkereslet; az árupiaci egyensúlyhoz túl magas (IS fölött – magas kamat miatt magas megtakarítás, elégtelen kereslet) - túlkínálat II IS-LM fölött: túlkínálat III: IS alatt – túlkereslet; LM felett – túlkínálat IV: IS-LM alatt: túlkereslet

Munkaerőpiac összefüggései

Munkaerőpiac

• A munkapiac a munkakereslet és munkakínálat kölcsönhatásaként értelmezhető.

• Nominálbér: a munkáért kifizetett pénzösszeg. • Nominálbér: a munkáért kifizetett pénzösszeg.

• Reálbér a nominálbér vásárlóértéke, meghatározása; W/P, a nominálbért osztjuk az árszínvonallal.

Makrogazdasági munkakínálat• Megmutatja, hogy különböző reálbérek mellett hány fő

hajlandó munkát vállalni.

• makroszinten nem az origóból indul

• Minimálbér: az a bérszint, amely mellett a munkavállalóknak már érdemes a munkát elvállalni

• a makrogazdasági munkakínálati függvény pozitív • a makrogazdasági munkakínálati függvény pozitív meredekségű: reálbér növekedésével nő a munkát vállalók száma

• Amikor a munkakínálat eléri az aktív lakosság számát a munkakínálati függvény függőleges egyenessé válik, a munkakínálat már nem nő a reálbér emelkedése ellenére sem

• A makrogazdasági munkakínálatra hatással van a nemzetgazdaság demográfiai helyzete, a munkaképes lakosság aránya az össznépességen belül.

Lakossági fa

A lakosság összetétele (N)

Munkaképesek (Nm) Nem munkaképesek

Munkaképesek (Nm) Nem munkaképesek (kiskorúak, idősek, betegek)

Aktívak (NA)

Inaktívak (NI)

Foglalkoz-tatottak (E)

Munka-nélküliek (U)

Aktivitási ráta: NA/Nm (54%) Munkanélküliségi ráta: u=U/NA=U/(U+E) (7%) Foglalkoztatási arány: E/Nm (50%)

Tényleges munkakínálat

• Inaktívak: valamilyen oknál fogva nem kívánnak munkát vállalni: gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák, a felsőoktatás nappali tagozatainak hallgatói, nappali tagozatainak hallgatói, háztartásbeliek, stb.

• A tényleges munkakínálatot az aktívak száma, aránya határozza meg.

Munkakeresleti függvény

• A makrogazdasági munkakereslet (ND) a vállalatok munkaerő keresletét jelenti: a reálbér függvénye, de azzal fordított arányosságban van. arányosságban van.

• Ennek oka, hogy a reálbér akkor emelkedik:

– ha a nominálbér nő, ami a vállalatok számára a költségek növekedését eredményezi

– ha az árszínvonal csökken, ami a vállalatok jövedelmének a csökkenését vonja maga után

Egyensúly a munkaerőpiacon

W/P ND

NS

W/P* N

Nf * Naktív N

Munkaerőpiaci túlkereslet

• A reálbér alacsonyabb az egyensúlyi szintnél (W/P0< W/P*) – túlkereslet a munkaerőpiacon– az aktuális reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál

(W/P0< W/P*),

– a vállalatok munkakereslete nagyobb, mint a – a vállalatok munkakereslete nagyobb, mint a munkavállalási szándékkal a munkapiacon megjelenők száma

– Alacsony reálbér esetén az aktív lakosok egy hányada nem kíván munkát vállalni, az inaktívak csoportjához fog tartozni.

– A foglalkoztatás a munka kínálatának megfelelő.

Grafikusan

W/P

ND

NS Ha a vállalatok több embert akarnak foglalkoztatni, mint a munka kínálata (az adott reálbér mellett), kénytelenek lesznek a reálbért emelni. A reálbér emelkedésével nő a munkakínálat – az

W/P* W/P0

NS0 N* ND

0 N

A reálbér emelkedésével nő a munkakínálat – az inaktívak csoportjából többen visszatérnek a munkapiacra, de csökken a munka kereslete, mivel a vállalatok egy hányada nem tuja megfizetni a magasabb bért. A reálbér mindaddig emelkedik, amíg a munkapiacon kialakul az egyensúly.

Munkaerőpiaci túlkínálat

• Az aktuális reálbér magasabb az egyensúlyinál ( W/P1>W/P*) – túlkínálat a munkaerőpiacon

– A foglalkoztatás a munka keresletének megfelelően alakul. megfelelően alakul.

– A munkavállalók egy hányada nem talál adott munkabér mellett munkát, hiába keres.

Grafikusan

W/P

ND NS A reálbér csökkenése esetén a munka kereslete nőni fog, a munka kínálata csökken, de mindaddig

W/P1 W/P*

ND1 N* NS

1=Nakt N

kínálata csökken, de mindaddig nagyobb a munka kínálata a keresleténél, amíg a reálbér az egyensúlyi reálbér szintjére nem süllyed. A bérek jobbára lefelé rugalmatlanok

Következtetés

• A munkapiacon az egyensúly a reálbér változtatásával kialakulhat.

• Rövidebb oldal elve: a tényleges foglalkoztatás mindig a kisebbik tényezőnek megfelelően mindig a kisebbik tényezőnek megfelelően alakul; egyensúlyi reálbérszint alatt a munka kínálatának, egyensúlyi reálbérszint felett a munka keresletének megfelelő a foglalkoztatás

• Akkor maximális a foglalkoztatás, amikor a munkapiacon egyensúly van.

Ki a munkanélküli?

• A kormányzatok számára az a hivatalosan elismert személy a munkanélküli, akinek az adott id őszakban nincsen munkahelye, de munkát keres.

• A reálbérhez való viszonya szerint: • A reálbérhez való viszonya szerint: – Kényszerű munkanélküli– Önkéntes munkanélküli

• Munkaerőpiac sajátosságaiból adódó:– Frikciós munknélküliség– Strukturális munkanélküliség

Infláció

Definíciók

• Különbséget teszünk egyszeri és folyamatosan vagy tartósan megvalósuló áremelkedés között.

• Infláció: az árszínvonal tartós emelkedéseként definiálható. Az inflációval ellentétes a defláció, definiálható. Az inflációval ellentétes a defláció, amely az árszínvonal tartós csökkenését jelenti.

• Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott számtani átlaga. Vagyis a számításba vett áruféleségek mennyiségeit szorozzuk az áraikkal és osztjuk az összes mennyiséggel

Inflációs ráta

• azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik az árszínvonal egy korábbi időszakhoz (időponthoz) viszonyítva

Infláció mértéke

• kúszó infláció: mértékletes árszínvonal emelkedést jelent, az árszínvonal néhány százalékkal emelkedik (kb.3-5%), általában ösztönzőleg hat a gazdaság fejlődésére.– Mo 2002 után

• vágtató infláció; nagyobb mértékű árszínvonal emelkedés (két számjegyű, általában 20% feletti infláció), a pénz gyors (két számjegyű, általában 20% feletti infláció), a pénz gyors elértéktelenedését jelenti, ezért élénkül a kereskedelem és a megtakarítók inkább külföldi valutában vagy értéktárgyakba fektetik a pénzüket.– Magyarországon 1987 és 2002 között

• hiperinfláció; olyan nagy mértékű pénz elértéktelenedés, amely gazdasági zavarokat okoz, szétzilálódik a gazdaság.– Magyarország: 1945-46

Keresleti infláció

• A makrogazdasági kereslet az autonom fogyasztás, a beruházások ill. az állami megrendelések emelkedése miatt növekedhet.

• Az autonom fogyasztás növekedésének okai:– korábban elhalasztott szükségletek kielégítése – új, korszerűbb termékek megjelenése nagyobb fogyasztásra ösztönözhet, (

ezáltal csökken a korábbi megtakarítás, nő a negatív megtakarítás)ezáltal csökken a korábbi megtakarítás, nő a negatív megtakarítás)– megjelenhetnek olyan külső hatások, amelyek a fogyasztás növelésére

ösztönöznek ( divat)

• fogyasztás növekedés � megemelkedik a makrokeresleti függvény, változatlan beruházások és változatlan kínálat mellet � ami az árupiacon az árak emelkedése � csökken a megtakarítás, miközben a termelőket az áremelkedés a kínálat növelésére ösztönöz. � makrogazdasági jövedelem megnő � Az árupiaci túlkereslet miatt megnő a kamatláb, ezáltal a beruházások csökkenni fognak, csökken az egyensúlyi jövedelem is.

Kínálati infláció

• a vállalatok költségei megnövekednek, ezért változatlan árak mellett kevesebb árut kínálnak eladásra.– munkával kapcsolatos kiadások ( bér, bérjárulék, béren felüli munkával

kapcsolatos jövedelmek, juttatások– a termeléshez felhasznált anyagi javak költségei.

• A költségek növekedésének inflációs hatását a jobb megértés érdekében a bérek emelkedésén keresztül vezetjük le.bérek emelkedésén keresztül vezetjük le.

• Bérinfláció: a bérek növekedése következtében kialakult árszínvonal emelkedés

• előre kialkudott béreknél a munkavállalók nagyobb bért követelnek �vállalatoknak többletkiadás � költségcsökkentésként elbocsátás � ezért lecsökken a termelés, így csökken a makrokínálat.

• makrokínálat csökkenése változatlan kereslet mellett az árupiacon túlkeresletet eredményez � emelkednek az árak

• Magasabb árak mellett a kereslet is lecsökken, az egyensúly magasabb árszínt és alacsonyabb makrojövedelemnél alakul ki.

Pénzmennyiség és infláció

• a pénz mennyiségének nem megfelelő meghatározása

• A pénz kínálatát a jegybank határozza meg. • Fisher-féle forgalmi egyenlet alapján az: M*v=P*Y• Ha a pénz forgási sebessége állandó, a reálpénz • Ha a pénz forgási sebessége állandó, a reálpénz

mennyiségének meg kell egyezni a makrojövedelemmel: M/P=Y

• Ha a gazdaság számára rendelkezésre bocsátott pénz mennyisége nagyobb, mint, amit a reálszféra által előállított jövedelem indokol, az árszínvonal meg fog emelkedni.

Árszínvonal és kamatláb

• Az árszínvonal és a banki kamatláb között egyenes arányosság van.

• Különbséget kell azonban tenni nominál (i) és reál ( r ) kamatláb között, a reálkamat a kamat reál ( r ) kamatláb között, a reálkamat a kamat vásárlóereje: r=i-πe

• A reálkamat biztosítja I=S egyenlőséget, az árupiaci egyensúlyt.

Infláció és mukanélküliség

• A Phillips-görbe azt az összefüggést fejezi ki, hogy az infláció és a munkanélküliségi ráta között fordított arányosság van, ha az infláció nő csökken a munkanélküliségi ráta, kb. 6%-os nő csökken a munkanélküliségi ráta, kb. 6%-os munkanélküliségnél az infláció zérus.

• Az összefüggés azonban csak rövid távon igaz (az 1930-as években angliai tapasztaltok alapján állapították meg).

Egyéb egyensúlyi problémák

Jövedelemingadozás

• A gazdaság nem egyenletes pályán működik: a növekedést általában visszaesés követi, ezt a mozgást konjunkturális ingadozásként definiálja a közgazdaságtan.definiálja a közgazdaságtan.

Jövedelemingadozás

Konjunktúra

Y

Fellendülés

Hanyatlás

Dekonjunktura

t( idő) t1 t2 t3 t4

Fellendülés időszaka

• a gazdaság teljesítménye nő, nő a vállalatok profitja, nő a kereslet, emelkedik a foglalkoztatás, nőnek a jövedelmek, ezáltal nő az állam adóbevétele.

• nő a beruházás, amely további • nő a beruházás, amely további jövedelemnövekedést implikál.

• az államnak kevesebb munkanélküli, szociális támogatást kell kifizetnie, ami lehetővé teszi a költségvetés szerkezetének átalakítását, a kultúra, az oktatás, egészségügy, és más nem profitorientált tevékenységek kiemelt fejlesztését.

Visszaesés

• a nagy profitkilátások miatt a kibocsátás növekedése meghaladja a kereslet növekedését, a termékek egy hányada eladatlan marad.

• csökkennek a beruházások, a foglalkoztatás, a makrojövedelem és így az állam bevételei. makrojövedelem és így az állam bevételei.

• a hanyatlás időszakában egyre több munkanélküli és szociális támogatást kell nyújtani, miközben az adóbevételek csökkennek.

• az állami költségvetés deficitessé válik, kevesebb pénz jut a nem profitorientált területekre.

Deficites állami költségvetés

• Az állami bevételek és kiadások pénzügyi nyilvántartása az állami költségvetési mérlegben történik.

– A mérleg egyenlege kiegyensúlyozott, ha a – A mérleg egyenlege kiegyensúlyozott, ha a bevételek fedezik a kiadásokat.

– Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites, ha a kiadások kisebbek, mint a bevételek deficites a költségvetés.

Deficit okai

• Az állami bevételek késve teljesülnek, előfordul, hogy kisebbek a tervezettnél

• A kiadásokat általában a tervezetnek megfelelően teljesítik – olykor túl is teljesítik.teljesítik – olykor túl is teljesítik.

• Az adók és egyéb bevételek meghatározása –előfordul – nem elég pontos.

• Az állami szerepvállalás túlzott – olyan feladatokat is az állam lát el, amelyeket a magánszemélyek is képesek lennének megvalósítani.

Tartós deficit problémái

• A hiányt az állam kölcsönökből finanszírozza, amelyet kamatokkal együtt kell visszafizetni, adósságcsapdába kerülhet az állam. adósságcsapdába kerülhet az állam.

• Másrészt az állam által felvett hitelek csökkentik a magánszemélyeknek nyújtható hiteleket, így magánberuházásokat szoríthatnak ki.

Külpiaci egyensúlyproblémák

• A makrogazdasági nemzetközi tranzakciók pénzügyi nyilvántartására szolgál a Nemzetközi Fizetési Mérleg.

• A fizetési mérleg általában passzív, amit a Jegybanknak ki kell egyensúlyoznia minden év Jegybanknak ki kell egyensúlyoznia minden év végén.

• A kiegyensúlyozással csökken a jegybank konvertibilis valutában, vagy más arra váltható eszközben meglévő tartaléka ill. nemzetközi hitelek felvételével is finanszírozható, ami az ország eladósodását növeli.

Állam makrogazdasági szerepe

Makrogazdasági funkciók

1. Az allokációs funkció: mindazon kormányzati tevékenységeket, amelyek a termékek és szolgáltatások termelésére, forgalmára és felhasználására hatnak– Magába foglalja például az autópályák építését, a közoktatás nyújtását,

az élelmiszerek termelésének, kórházak fenntartását támogatását. – A javak előállításának egy része nem biztos, hogy a magánszféra

számára vonzó befektetést jelent, lehet, hogy a tőke megtérülése számára vonzó befektetést jelent, lehet, hogy a tőke megtérülése lassú, alacsony az elérhető profit.

– tőkebefektetések ösztönzésével (pl. adókedvezményekkel, kedvezményes hitelek felvételével stb. ) támogatja a befektetőket, hogy a tőke e területekre is áramoljon.

– A fogyasztók ezen termékekből és szolgáltatásokból (pl. kötelező védőoltások) nem biztos, hogy a társadalmilag szükséges mennyiséget fogyasztják, így az államnak ösztönözni kell őket az optimális fogyasztásra. Átvállalja például az előállítás, forgalmazás költségeit, a fogyasztó ingyen, vagy mérsékelt térítés ellenében jut a termékhez.

Makrogazdasági funkciók

2. Redisztribúciós (újraelosztási) funkció– funkcionális jövedelemelosztás: a jövedelmek

elosztásának alapja a piacgazdaságban a termeléshez való hozzájárulás: a termelési tényezők tulajdonosai annak arányában kapnak jövedelmet, amilyen arányban hozzájárultak a termékek létrehozásához. arányban hozzájárultak a termékek létrehozásához.

– Az elosztás piaci szempontból igazságos, mégis a társadalom jelentős rétegeinek elszegényedését okozza.

– Az állam legfőbb eszköze a jövedelem-különbségek mérséklésére a jövedelmek, vagyonok megadóztatás és a rászorulók részére támogatások, transzferek kifizetése.

Makrogazdasági funkciók

3. Stabilizációs funkció: összgazdaságifolyamatok szabályozását célozza meg. – általános célkitűzés: magas szinten tartsa a

kibocsátást és ezzel a foglalkoztatást.

A kormány stabilizációs politikája az alábbi három – A kormány stabilizációs politikája az alábbi három célkitűzés valamelyikét vagy mindegyikét hivatott biztosítani (gazdaságpolitika bűvös háromszöge):

• teljes foglalkoztatás,

• árstabilitás,

– költségvetés és külgazdasági egyensúlya.

Makrogazdasági funkciók

4. Az intézményi és jogi feltételek megteremtése – A piac és a gazdaság zökkenőmentes

működéséhez „elengedhetetlen olyan szervezetek létrehozása, amelyek a gazdaság játékszabályait létrehozása, amelyek a gazdaság játékszabályait formálisan rögzítik, a szabályok betartását szükség esetén a megfelelő eszközökkel kikényszerítik. A minden állampolgárra érvényes szabályokat és törvényeket, ezek betartását egyedül az állam képes ellenőrizni”

Gazdaságpolitikai eszközök

Állami gazdaságpolitika

kereslet kínálat

költségvetés bevétel kiadás

monetáris politika

költségvetési politika

adókat állami vásárlásokat pénzmennyiséget az adókon keresztül a kínálatot

• Fiskális politika– A költségvetés a kormányzat bevételeinek és kiadásainak egy adott

időszakra (általában 1 évre) vonatkozó összessége. Az állami költségvetési (fiskális) politika célja az árupiaci kereslet módosítása a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek felhasználásával.

– Költségvetési politikán az állami költségvetés bevételeire és kiadásaira irányuló politikát értjük.

– Eszközei T, Tr, G szabályozása

– Kiszorító hatás (G nő, I csökken)

– Expanzív fiskális politika: globális kereslet növelése a cél �T csökken, – Expanzív fiskális politika: globális kereslet növelése a cél �T csökken, Tr és G nő

– Restriktív fiskális politika: globális kereslet csökkentése � T nő, Tr és G csökken

• Monetáris politika– a forgalomban levő pénzmennyiség (pénzkínálat) szabályozása.

– Eszközei: lásd pénzmennyiség befolyásolása

– A monetáris politika is lehet expanzív, ha a pénzmennyiség növelését célozza és restriktív, ha a csökkenését.