MARCALVÁROSI ANGOL-...Marcalvárosi Főigazgatóság Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Győr H Á Z I R E N D 4 kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló

MARCALVÁROSI

ARANY JÁNOS ANGOL-NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ

ÁLTALÁNOS ISKOLA

OM azonosító: 030523

HÁZIRENDJE

Készült: 2013. május 15.

Hatályba lépés időpontja: 2013. szeptember 1.

Következő felülvizsgálat: 2016. május 15., illetve jogszabályváltozások, esetleges

szervezeti átalakulások miatt szükségessé váló időpontokban és mértékben

Szervezeti egység kód: 074048

Cím: 9024 Győr, Örkény István u. 6.

E-mail-cím: [email protected]

Telefon: 96/431-139

Honlap: www.aranyj-gyor.sulinet.hu

A házirendet az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogkörében megismerte, és

azzal egyetértett. A nevelőtestület a dokumentumot megtárgyalta és elfogadta.

Kovácsné Krusevits Bernadett

igazgató

mailto:[email protected]

Marcalvárosi Főigazgatóság Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Győr

H Á Z I R E N D

2

Tartalomjegyzék

1. A házirend célja 3. oldal

2. Jogháttere 4. oldal

3. Jogok, kötelességek 4. oldal

3.1. A tanulók jogai 4. oldal

3.2. Tanulói jogok gyakorlásának, a tanulók véleménynyilvánításának módja 5. oldal

3.3. A tanulók kötelességei 5. oldal

4. Tanulói munkarend

4.1. Tanítás rendje 6. oldal

4.1.1. Nyitva tartás és gyülekezés 6. oldal

4.1.2. Csengetési rend 6. oldal

4.1.3. Tanítási órák rendje 7. oldal

4.1.4. A választható tantárgyak, egyéb foglalkozások,

továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 7. oldal

4.1.5. Tanulók megjelenése, felszerelése 8. oldal

4.2. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, tevékenységek rendje

4.2.1. Tanórán kívüli foglalkozások formái 8. oldal

4.2.2. Jelentkezés és részvétel rendje, munkarend 10. oldal

4.2.3. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 10. oldal

4.2.4. Az étkezés, valamint az étkezési térítési díjak befizetési rendje 11. oldal

4.3 .A tisztségviselő tanulók feladatai

4.3.1. A hetesek és feladataik 11. oldal

4.3.2. Portások kötelességei 12. oldal

5. Hiányzások és az igazolás rendje

5.1. Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek 12. oldal

5.2. Intézkedések igazolatlan mulasztás esetén 12. oldal

5.3. A tanulói késések kezelési rendje 13. oldal

6. A tanulói teljesítmények értékelése

6.1. Magatartás és szorgalom értékelése 13. oldal

6.2. Iskolai elvárások, a dicséret, jutalmazás elvei 14. oldal

6.3. A dicséret formái 14. oldal

6.4. Kitüntetések, egyéb elismerések 15. oldal

6.5. A tanulókkal szembeni fegyelmező, fegyelmi intézkedések

formái és alkalmazásuk 15. oldal

6.6. Fegyelmi büntetések 16. oldal

7. Az osztályozó vizsga követelményei, szabályozása, a tanulmányok alatti egyéb

vizsgák eljárásrendje

7.1. Osztályozó vizsga 16.oldal

7.2. Különbözeti vizsga 17.oldal

7.3. Javítóvizsga 17.oldal


H Á Z I R E N D

3

7.4. Pótlóvizsga 17.oldal

7.5. Vizsgaforma, vizsgarészek 17.oldal

7.6. Vizsgaidőszakok 18.oldal

7.7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje 18.oldal

7.8. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai 18.oldal

7.9. A vizsgák értékelése 19.oldal

8. A tanulók és a szülők tájékoztatása

8.1. A tanulók tájékoztatása 19. oldal

8.2. A szülők tájékoztatása 19. oldal

8.3. Tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, elektronikus napló, mint a

tájékoztatás kiemelt eszközei 20.oldal

8.4.Az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő

hozzáférés módja 20.oldal

9. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, valamint az intézményhez

tartozó területek használatának rendje

9.1. Általános használati rend 20. oldal

9.1.1.Az iskolaépületben tartózkodás rendje 20. oldal

9.1.2. Szaktantermek használati rendje 21. oldal

9.1.3. Technika szaktanterem használati rendje 21. oldal

9.1.4. Tornaterem, tornaszoba használati rendje 21. oldal

9.1.5. Az udvar használati rendje 21. oldal

9.2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 21. oldal

10. Tárgyakra vonatkozó eljárások 22. oldal

11. Egyéb rendszabályok

11.1. Témazáró dolgozatok 23. oldal

11.2. Bombariadó, egyéb rendkívüli esemény 23. oldal

11.3. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje 23. oldal

11.4. Térítési díj fizetési kötelezettsége 23. oldal

10.5. Tanulók által előállított dolgok, alkotások 23. oldal

11.6. Egyéb szociális támogatás 23. oldal

12. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség 23. oldal

1. A házirend célja

A tanulói házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el. A házirend

biztosítja a működés kereteit: az oktató és nevelő feladatok ellátásához, a közösségi élet

szervezéséhez és lebonyolításához, az értékek közvetítéséhez. Elősegíti az intézmény

pedagógiai programjának megvalósítását, szabályozza a belső rendet, ezért követése


H Á Z I R E N D

4

kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és

más alkalmazottra egyaránt.

Iskolánk minden diákja kulturált, udvarias és segítőkész magatartással tartsa be

mindenkor:

a társadalmi együttélés szabályait,

viselkedjen méltóan az iskola jó hírnevéhez,

védje az iskola becsületét, gazdagítsa hagyományait,

óvja saját és társai épségét és a közösség tulajdonát!

2. Jogháttere

Ezen házirend:

a köznevelésről szóló – többször módosított – 2011. évi. CXC. törvény;

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI

rendelet;

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.

törvény;

továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései

alapján készült.

3. Jogok, kötelességek

3.1. Minden tanuló joga, hogy:

Részesüljön:

- az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és

oktatásban,

- egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben,

- érdemi tájékoztatásban (önmagáról szóló tanári bejegyzésekről,

érdemjegyekről) és érdekvédelemben,

Védjék, tiszteletben tartsák:

- emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását,

- világnézeti meggyőződését,

- nemzeti, etnikai önazonosságát.

Igénybe vegye:

- a napközi otthoni, tanulószobai ellátást,

- az egészségügyi, étkezési szolgáltatást,

- az iskola létesítményeit,

- a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást,

- problémái megoldásához tanárai, osztályfőnöke és az iskolavezetés segítségét.

Részt vegyen:

- a diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon,

- az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

- a diákönkormányzat munkájában,

- tanulmányi versenyen, vetélkedőkön

Kérelmezze gondviselője által:

- a tanórai foglalkozások alóli felmentését, mentesítését,

- más intézménybe való átvételét,

- tudásának független vizsgabizottság általi értékelését.


H Á Z I R E N D

5

Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és

gyakorolhassa jogait.

Kijavított dolgozatait 2 héten belül visszakapja.

3.2. A tanulói jogok gyakorlásának, a tanulók véleménynyilvánításának módja

Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a

törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, az iskola diákönkormányzatától, illetve az

iskola vezetőjétől kérhet intézkedést.

Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása kétévenként a Diákközgyűlésen

történik. A diákönkormányzat saját rendje szerint működik, joga van a diákságot

képviselni minden tanulókat érintő kérdésben. Az iskolai működéssel kapcsolatban a

diákok javaslatokat juttathatnak el az igazgatóhoz a diákönkormányzati képviselők

közvetítésével. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb

közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A tanulók nagyobb közösségén az érintett

területtől függően osztályt, tagozatot, iskolai tanulóközösséget kell érteni.

Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK)

keresztül érvényesíthetik jogaikat.

A házirendben meghatározott tanulóközösség tanulói létszámának 50 %-át érintő

kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat

véleményét. A tanulók érdeklődésüknek megfelelően kezdeményezhetik diákkörök

indítását.

Diákkör létrehozását minimum 20 fő tanuló kezdeményezheti.

Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.

A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja működésének feltételeit.

3.3. Minden tanuló kötelessége, hogy:

Teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett

magatartással, képességeinek megfelelően.

Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait.

Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereléssel:

- a kötelező és a választott foglalkozásokon,

- az iskola ünnepélyein és közösségi rendezvényeken,

- a tanulmányi kirándulásokon.

Megtartsa:

- a házirendet, az iskolai szabályokat,

- a tanórák (foglalkozások) rendjét,

- az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket,

- az eszközök, berendezések használati szabályait.

Óvja saját és társai:

- testi épségét, egészségét és biztonságát.

Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással:

- a közösségi élet feladatainak ellátásában,

- környezete rendezetten tartásában,

- a használt eszközök, helyszínek karbantartásában,

Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet,

balesetet.


H Á Z I R E N D

6

Magatartásával, önfegyelmével járuljon hozzá a tanuláshoz szükséges külső

feltételek megteremtéséhez: csend, rend, fegyelem.

Külső megjelenése alkalmazkodjon az életkori sajátosságokhoz és az időjáráshoz.

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó

iskolán kívüli rendezvényeken azok jellegétől, típusától, a résztvevők

létszámától és összetételétől függően az iskolai SZMSZ és ezen házirend

előírásainak megfelelő magatartást tanúsítson.

Az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken azok jellegének megfelelő öltözékben

kell megjelennie. Viselkedésével, magatartásával a rendezvényeken részt

vevők és a közvélemény előtt öregbítenie kell az iskola jó hírnevét.

Hozza magával a tanórához és a tanórán kívüli foglalkozásokhoz szükséges

felszereléseket, tanszereket.

4. Tanulói munkarend

4.1. A tanítás rendje

4.1.1. Nyitva tartás és gyülekezés

Az iskola nyitva tartása tanítási napokon: 6.00 órától 20.00 óráig.

Tanítás előtti gyülekezési idő a reggeli ügyeletre járó tanulók kivételével: 7.30 óráig,

hely: aula

A kijelölt reggeli ügyeleti tanteremben nevelői felügyelettel várakozhatnak azok a

tanulók, akiknek szülei korai munkakezdéssel dolgoznak.

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az órarend szerinti tanteremben

(szaktanterem esetén előtte a pavilonban) kell lennie. Az osztálytermekbe reggel 7.30

órától lehet bemenni.

A szülők a tanulókat az auláig kísérhetik, illetve a tanítást követően – rossz idő esetén -

ott várhatják meg.

4.1.2. Csengetési rend

A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A

tanítás kezdete: 8.00 óra. A tanítási órák időtartama: általában 45 perc.

A csengetés időrendje:

1. tanóra: 8.00 órától 8.45 óráig utána 10 perc szünet

2. tanóra: 8.55 órától 9.40 óráig utána 15 perc tízórai szünet

3. tanóra: 9.55 órától 10.40 óráig utána 15 perc udvari szünet



6. tanóra: 12.40 órától 13.25 óráig – a főétkezésre biztosított hosszú szünet

7. tanóra: 13.45 órától 14.30 óráig

Az udvari szünetben az intézmény belső udvarát alapvetően az alsó tagozatosok, míg az

épület előtti, bekerített díszteret a felső tagozat tanulói használják. Ettől eltérni a nevelők

kezdeményezésére, kizárólag az iskolavezetés döntése értelmében lehet.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben,

illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár

engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni!


H Á Z I R E N D

7

Kicsengetés után az óraközi szünetekben az ügyeletes tanár és a hetesek utasításainak

megfelelően kell a következő órára előkészülni

4.1.3. Tanítási órák rendje

A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy:

előkészítse tájékoztató füzetét vagy ellenőrzőjét, és a szükséges tanfelszereléseit,

figyeljen és teljesítse feladatait - képességeinek megfelelően,

kézemeléssel jelezze szólási szándékát, és a pedagógus felszólítására feleljen,

a tanterembe lépő - távozó felnőttet néma felállással üdvözölje,

az ülésrend szerint egyenes testtartással óvja egészségét,

a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után.

4.1.4. A választható tantárgyak, egyéb foglalkozások, továbbá ezek esetében a

pedagógusválasztás szabályai

A szabadon választható tantárgyi órák és választásuk szabályai

Iskolánkban e területen két tantárgy illetve tantárgycsoport jöhet szóba.

Az első osztályba történő beíratás során a két tanítási nyelvű programot választó szülő az

e program helyi tantervében (óratervében) szereplő tanítási órákat választja. A pedagógiai

program megismerésével és a programot választó döntésével a szülő elfogadja a Nat által

meghatározottnál magasabb óraszámot, és az iskola által megjelölt, szabadon választható

tantárgyakat. A második évfolyamtól kezdve minden tanév május 20-áig írásban jelentheti

be, hogy az addig két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő gyermekét nem ebben a

programban kívánja tovább taníttatni. Ez esetben az iskola a köznevelési törvény által

meghatározott tanulólétszámok figyelembe vételével dönt más tanterv szerint tanuló

osztályba történő áthelyezéséről. Amennyiben a szülő gyermekét a következő tanévtől két

tanítási nyelvű osztályba kívánja járatni, erről szintén folyó tanév május 20-áig írásban

értesíti az iskola igazgatóját. Ebben az esetben az iskola különbözeti vizsga eredményének

alapján eldönti, hogy a tanuló képessége, tudása alapján besorolható-e a két tanítási

nyelvű osztály adott évfolyamára.

A szabadon választható órakeret terhére az órakeretben is szerepeltetett módon a nem két

tanítási nyelvű osztályok hetedik és nyolcadik osztályok tanulói választhatnak a

tekintetben, hogy az óraterv szerinti idegen nyelvet a kötelező három óra helyett heti négy

órában tanulják.

A köznevelési törvény kimondja, hogy állami általános iskolában vagy erkölcstan óra,

vagy egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra választható tanóra

keretében. Ennek alapján az iskola a leendő első osztályosok beíratásakor tájékoztatja a

szülőket a következő tanévben a hit- és erkölcstan tantárgy oktatásáról (egyházi jogi

személyek jogszabály által nyilvánosságra hozható adatainak közlése, tájékoztató

dokumentumaik átadása a szülőknek, a jelenlévő egyházi képviselők személyes

tájékoztatási lehetőségének biztosítása). A szülő beiratkozáskor nyilatkozik arról, hogy

gyermeke erkölcstan órán, vagy egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván-e

részt venni.

A további évfolyamokon (2-8. évfolyam) az erkölcstan és a hit-és erkölcstan tantárgyi

oktatásának választhatósága felmenő rendszerben, a 2013/2014-es tanévtől az 5.

évfolyamon kerül bevezetésre, az iskola által biztosított szülői nyilatkozatok kitöltésével.


H Á Z I R E N D

8

Az intézmény minden év május 20-áig a szülők jelentkezése alapján felméri, hányan

kívánják módosítani az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó

választásukat és újraszervezi a csoportokat. Az iskola ebben az esetben is a szülő tudomására

hozza az egyházi jogi személyek jogszabály által meghatározott, nyilvánosságra hozható

adatait, elősegítve a szülő választását.

A választható egyéb foglalkozások és választásuk szabályai

Az egyéb foglalkozások megválasztásának joga kiskorú gyermekek esetében is a szülőt

(gondviselőt) illeti meg. Az iskola igazgatója ezért az adott év tavaszán hozzáférhetővé

teszi minden érintett szülőnek az ezzel kapcsolatos tájékoztatót, ami a pedagógiai program

alapján tervezett, szabadon választható foglalkozásokat illetve az azokat várhatóan tartó

pedagógusok, szakvezetők nevét tartalmazza. Ezt követően az iskola felméri a tanulók

gondviselőinek igényeit (hány tanuló, mely évfolyamon, milyen egyéb foglalkozáson

kíván részt venni). A szülői igényeknek az iskolai munkaerő-gazdálkodással, a készülő

tantárgyfelosztással, a köznevelési törvényben meghatározott óraszámokkal, az előírt

tanulócsoport- létszámokkal történő összevetése után kerülnek kialakításra a következő

tanév során indítandó foglalkozások és óraszámaik, erről a szülőket a tanév eleji

összevont szülői értekezleten tájékoztatjuk. Az elfogadott és elindított foglalkozásokon a

részvétel a tanév végéig kötelező.

4.1.5.Tanulók megjelenése, felszerelése

A tanuló megjelenése, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott. Az

ünnepélyeken és helyi, belső teljesítményméréseken az ünnepi ruha viselése kötelező!

Testnevelési órákon csak az előírt tornafelszerelésében lehet részt venni.

Az épületben az egészség és a tisztaság érdekében váltócipő használata az alsóbb

évfolyamokon ajánlott!

Az iskola a tanuló "munkahelye", azért a diák megjelenése legyen mértéktartó!

Tartózkodjon ékszerek, kihívó ruházat viselésétől.

4.2. Tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, tevékenységek rendje

4.2.1. Tanórán kívüli foglalkozások formái

Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett - az alábbi tanórán kívüli

foglalkozásokat szervezi:

Napközi otthon, tanulószoba. A szülők igényeinek függvényében tanítási

napokon a délutáni időszakban 16.00 óráig az első-negyedik évfolyamon napközi

otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási

szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan

tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.

Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben

(tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó és tanulószobás

tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek

minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.


H Á Z I R E N D

9

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai

sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt

biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a

különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek

fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek,

technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör,

hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola

lehetőségeinek figyelembe vételével – véglegesen minden tanév elején az iskola

nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása

alapján - olyan pedagógus is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik

a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az

iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az

iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok

számára évente egy vagy több alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók

részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a

táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó

erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása

történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését

segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon

tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az

tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük.

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a

nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a

szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez

(pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok,

táncos rendezvények, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon

látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A

tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után

lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.:

sportlétesítmények, számítógépek, stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett -

egyénileg vagy csoportosan használják.

Önköltséges tanfolyamok. A tanulók érdeklődési körének megfelelően szervezzük.

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában az erkölcstan és a hit-és erkölcstan tantárgyi

oktatásának a korábbiakban szabályozott, felmenő rendszerben történő

bevezetéséig a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és

oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és

vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.


H Á Z I R E N D

10

4.2.2. Jelentkezés és részvétel rendje, munkarend

A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 óra és 19.00 óra

között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket értesíteni kell.

A szakkörök, énekkarok, differenciált képességfejlesztő foglalkozások, iskolai

sportfoglalkozások munkarendje, a szünetek rendje:

A fenti tanórán kívüli foglalkozások az intézmény éves munkatervében meghatározott

munkarend szerinti időkeretben szerveződnek. Az első délutáni foglalkozás kezdési

időpontja 13 óra 45 perc (az ebédelés megkönnyítésére), ezután a foglalkozások 45

percesek. Dupla óra esetén (2X45 perc) szünetet nem tartunk.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató

foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán

kívüli foglalkozásokra a jelentkezés egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat

képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A

tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni

foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat, a

szülő írásbeli kérelmére.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán

kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató

engedélyével a foglalkozásról kizárható.

Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon tart nyitva. A könyvtár

szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók

vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy

tanévre szól.

4.2.3. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő

kérésére történik.

A napközi otthonba tanévenként előre minden év szeptemberében, illetve első

évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév

közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a

tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű,

valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná az

előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:

akiknek mindkét szülője dolgozik,

akik átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek,

akik nehéz szociális körülmények között élnek.

A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó

tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután általában 16.00 óráig

tartanak.

A napköziben a foglalkozások a Nkt. által meghatározottan 60 percesek, a tanórák

órarendjéhez igazodnak. A tanulási időt megelőzően levegőztetés,

szakfoglalkozások és ebédeltetés zajlanak, a napközi otthoni foglalkozási tervek

szerint. A tanulás idősávja: 14.30-tól 15.30 óráig. Amennyiben a tanuló a tanulási

idősávban más foglalkozáson vesz részt (pl. edzés, egyéni különóra, stb.), vagy


H Á Z I R E N D

11

egyéni haladási üteme miatt nem végezte el, nem fejezte be aznapi házi feladatait,

a tanulást, felkészülést otthon kell folytatnia.

Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.00 és 17.00 óra között az

iskola felügyeletet biztosít (összevont napközi ügyelet).

A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulószobára

járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődik és délután 16.00 óráig tart. A

tanulószobán így általában 13-tól 16 óráig történik a felkészülés. 50-50 perces

tanulás után 10-10 perces pihenés következik.

A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia

kell.

A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes

vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés

hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyt

adhat. Abban az esetben, ha a tanulónak rendszeres tanórán kívüli elfoglaltsága

van, erre a napköziből és a tanulószobáról eltávozhat.

4.2.4. Az étkezés, valamint az étkezési térítési díjak befizetési rendje

A napközisek nevelőjükkel étkeznek, a csak ebédelő diákok az étterem időbeosztása

szerint ebédelhetnek az ebédjegy felmutatása után.

A tanulók kötelesek az étterem rendjét és a civilizált étkezés szabályait betartani!

Ellenkező esetben a rendbontó magatartás fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von

maga után.

Az iskola minden tanév elején az éves naptári rendben közli az étkezési befizetések

időpontjait a szülők, tanulók részére. Az étkezés díját a megjelölt napokon a pénztári

nyitvatartás idejében kell befizetni. Ettől eltérő befizetési lehetőségre csak rendkívül

indokolt esetben (pl. új tanuló érkezése) van lehetőség. A 2013/2014-es tanévtől

lehetőség nyílik az átutalással történő (inkasszós) befizetésre is. Betegség vagy egyéb

váratlan körülmény miatt az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történhet, az

étkezést megelőző napon 10 óráig a pénztárban. A lemondott étkezések díjának

visszafizetése a lemondás napját követő 2. befizetési alkalommal történik meg.

4.3. A tisztségviselő tanulók feladatai

4.3.1. A hetesek és feladataik

A hetesek az iskola tisztségviselői, akik a házirend biztosítása érdekében felelősségteljes

szolgálatot látnak el hetenkénti beosztásban, a kijelölt területeken. Munkájuk zavarása,

utasításaik megszegése súlyos magatartási vétségnek minősül. Az osztályfőnök minden héten

2-2 tanulót bíz meg a hetesi feladatokkal. A megbízott tanulók nevét bejegyzi az

osztálynaplóba.

A hetes kötelességei

Az osztály két hetese munkamegosztásban dolgozik. Feladataik:

felügyelnek a házirend osztálytermi betartására,

biztosítják a tanítás feltételeit:

- minden szünetben kiszellőztetik a tantermet,

- napsütés esetén lekapcsolják a tanterem világító berendezéseit,

- letörlik a táblát, gondoskodnak krétákról,


H Á Z I R E N D

12

- jelentik a tanórák elején a hiányzókat a pedagógusnak,

egyikük jelzi az igazgatóhelyettesnek, ha a tanterembe 5 perccel a becsengetés után

sem érkezett pedagógus,

jelentik az ügyeletes tanárnak a szünetekben a rendbontást,

folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököt a hét eseményeiről,

gondoskodnak a tanterem tisztaságáról, rendjéről:

- a tanulókkal összeszedetik a szemetet,

- a székeket felhelyeztetik a padra,

- a táblákat letörlik, az ablakokat bezárják, a virágokat öntözik,

- távozáskor a lámpákat leoltják, a tantermet bezárják,

- a teremkulcsot leadják a portásnak.

végrehajtják az osztályfőnök utasításait.

4.3.2. Portások kötelességei

Portás az a tanuló lehet, akinek a magatartása és szorgalma a beosztást megelőző tanulmányi

félév végén példás vagy jó.

Köteles 7.30 órára az iskolába érkezni és14.00 óráig itt tartózkodni.

Ruházata a hétköznapinál ünnepélyesebb kell, hogy legyen.

Kötelessége a felnőtt portás és a tanárok utasításait végrehajtani.

Az iskolába érkező vendégekkel udvariasan viselkedik.

Csak az engedéllyel rendelkezőket engedheti be, tanulótársait a tanítási órák alatt

engedély nélkül nem engedheti ki.

Köteles pótolni azokat az anyagrészeket, amelyekről aznap lemaradt.

5. Hiányzások és az igazolás rendje

5.1. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell.

Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál

hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat.

A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult.

A mulasztás igazolható:

a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.

a tanuló beteg volt és azt érvényes orvosi igazolással (orvos aláírása, bélyegzője,

azonosító száma) igazolta,

a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének

eleget tenni.

Az igazolást a tanulók legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán adják le.

A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat -

igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá

kell írnia.

5.2. Intézkedések igazolatlan mulasztás esetén

Amennyiben a tanuló iskolába járási kötelezettségének nem tesz eleget, és igazolatlanul

mulaszt:

- 10 tanítási órát nem meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a szülők erről hivatalos

értesítést kapnak (a Gyermekjóléti Központ egyidejű tájékoztatásával).


H Á Z I R E N D

13

- 10 órát elérő igazolatlan hiányzás esetén az intézmény vezetője értesíti a Gyermekjóléti

Szolgálatot és a Kormányhivatalt.

- 30 óra igazolatlan mulasztás esetén a Gyermekjóléti Szolgálat ismételt iskolai

tájékoztatást követően közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.

- Ötven óra igazolatlan mulasztás esetén az igazgató értesíti a fenntartó önkormányzat

jegyzőjét és a Kormányhivatalt, a mulasztás együtt járhat az iskoláztatási támogatás

felfüggesztésével.

Ha az igazolt és/vagy igazolatlan órák száma egy tanévben meghaladja a

kétszázötvenet, a tanuló továbbra is köteles a tanítási órákra járni. Ha a tanítási év végén

nem osztályozható, osztályozó vizsgát köteles tenni, amennyiben ezt a nevelőtestület

engedélyezi.

A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan

mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett

értesítési kötelezettségének.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel

folytathatja.

Ha mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott

mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor

osztályozó vizsgát kell tennie.

Ugyanez a szabályozás érvényes, ha a tanuló egy adott tantárgyból a tanév során a

tanítási órák 30 %-át mulasztja (igazolt és igazolatlan órák összesen).

5.3. A tanulói késések kezelési rendje

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, ezt igazolnia kell. A

késés igazolására az iskolának a mulasztás igazolására meghatározott eljárást kell

alkalmaznia. Késés esetén az órát tartó pedagógus beírja a napló mulasztási részébe a késett

percek számát (pl.: K/10). Igazolatlan késések esetén a késett percek összeadódnak, és

amennyiben a 45 percet elérik, igazolatlan órának minősülnek. Az elkéső tanuló nem zárható

ki a tanóráról.

6. A tanulói teljesítmények értékelése

6.1. Magatartás és szorgalom értékelése

MAGATARTÁS:

PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ ROSSZ 1. A házirend

követelményeit betartja,

és társait is erre ösztönzi

Betartja a házirendet Részben tartja be a

házirendet

Nem tartja be

a házirendet

2. Órai munkája,

viselkedése kifogástalan

Órai munkája,

viselkedése jó, de nem

kifogástalan

Órai munkája,

viselkedése néha zavarja

a munkát

Zavarja társai és tanárai

munkáját

3. A feladatok vállalásában

kezdeményező, vagy a

kezdeményezők mellé áll

Feladatmegoldása jó,

de nem kifogástalan

A feladatok vállalásában

közömbös, nem lehet a

munkába bevonni

Teljesen érdektelen,

felszólításra sem

dolgozik


H Á Z I R E N D

14

4. Társaihoz való viszonya

segítőkész, udvarias,

kultúrált

Társaihoz segítőkész,

udvarias

Társaival szemben nem

mindig kultúrált,

segítőkész

Társaira gyakorolt

hatása negatív

5. A Közösségre gyakorolt

hatása pozitív,

előremutató

Szívesen részt vesz a

közösség életében, de

nem alakítja

Vét a közösség ellen Szemben áll a

közösséggel,

szándékosan árt

6. Viselkedése, hangneme,

fegyelmezettsége

tanórán és tanórán

kívül kifogástalan

Viselkedése,

fegyelmezettsége

megfelelő tanórán és

tanórán kívül

Viselkedése esetenként

udvariatlan, durva

Viselkedése, hangneme

durva, goromba

7. Felszerelése mindig

hiánytalan

Felszerelése

hiánytalan

Felszerelése gyakran

hiányos

Felszerelése gyakran

hiányos

SZORGALOM

PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG 1. Tanulmányi

munkájában kiváló

A tantárgyi

követelményeket

megbízhatóan teljesíti

A követelmények

teljesítésében ingadozó

Tanulmányi

munkájában

megbízhatatlan

2. Önállóság jellemzi

munkáját

Ösztönzésre végzi el

munkáját

Önállótlan Nem végzi el a munkáját

3. A kötelezőn túl

többletfeladatokat

vállal (gyűjt, kutat)

Csak a kötelező

feladatokat végzi el

Ritkán vállalkozik

feladatok elvégzésére

Érdektelen

4. Önellenőrzése

rendszeres

Rendszertelen Ritkán végzi el Egyáltalán nem végzi el

6.2. Iskolai elvárások, a dicséret, jutalmazás elvei

A nevelőtestület az európai kultúra társadalmi szabályaihoz igazoldó magatartást vár el

a tanulói jogviszonyban álló diákoktól, - az életkori fejlettségüknek megfelelő módon. Az

elvárt viselkedési normáknak kell megfelelni az intézményen belül, valamint azon kívül

is a közterületeken és nem zártkörű rendezvényeken!

Iskolánk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

tanulmányait kiemelkedően végzi,

kitartóan szorgalmas,

példamutató közösségi magatartást tanúsít,

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

kimagasló sportteljesítményt ér el,

jól szervezi és irányítja a közösségi életet,

tartós vagy kiváló eredményű közösségi munkát végez,

egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.

6.3. A dicséret formái

A jutalmazást, a kiemelkedő teljesítmény elismerését elengedhetetlen nevelési -

ösztönzési eszköznek kell tekinteni. Mindenkinek - aki feladatot ad - jutalmazási

lehetősége is van.

Jutalmazhat, illetve jutalomra javaslatot tehet:

- tanulóközösség, diákönkormányzat

- szaktanár, munkaközösség

- az osztályfőnök

- a tagozati közösség


H Á Z I R E N D

15

- az igazgatóhelyettes

- az igazgató

- a nevelőtestület.

Jutalom adható egyénnek és gyermekcsoportnak:

- kiemelkedő, egyszeri, vagy tartósan fejlődő teljesítményért

- kiemelkedően példás magatartásért

- közösségért végzett munkáért.

Az írásbeli elismerés formái

a) Szaktanári, osztályfőnöki dicséret

b) Igazgatói dicséret

c) Nevelőtestületi dicséret

6.4. Kitüntetések, egyéb elismerések

a) Az Arany János Általános Iskola nevelőtestülete „ARANY PONT” és „ARANY

ÖTÖS” kitüntető jelvényt adományozhat a következő feltételek mellett:

- Egy tanéven belül 100 piros pont elérése esetén az 1. három félévben „ARANY

PONT” jelvényt.

Egy tanéven belül 100 ötös tantárgyi osztályzat elérése esetén a 2. évfolyam

félévétől „ARANY ÖTÖS” jelvényt

- A tanév során a fenti feltételek teljesülése esetén a kitüntető jelvény adományozása

több alkalommal is megismételhető.

- Átadása ünnepélyes keretek között, általában az iskola vezetői által, vagy az

évfolyamgyűléseken történik.

- A kitüntető jelvények mellé az ezekre jogosult tanulók igazgatói dicséretben

részesülnek.

b) Az Arany János Általános Iskola nevelőtestülete az iskola névadása tiszteletére

1990-ben Arany Emléklapot és Arany Emlékplakettet alapított a nyolc év alatt

legjobban teljesítő végzős tanulóinknak.

Odaítélésükről a nevelőtestület dönt. A diákönkormányzatnak véleményezési joga

van.

c) Arany Oklevél - a kitűnő tanulók részére.

d) Emléktárgy - a kézilabdás osztályok kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó (végzős)

tanulóinak

e) A DÖK által adományozható díj a közösségi munkában kiváló végzős diáknak.

6.5. A tanulókkal szembeni fegyelmező, fegyelmi intézkedések formái és alkalmazásuk


H Á Z I R E N D

16

A fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések alkalmazásánál figyelembe vesszük a

tanuló eddigi magatartását, valamint azt, hogy tettében milyen arányú volt a szándékosság,

illetve gondatlanság.

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit, valamint a házirend

szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, a kötelességszegés súlyától függően

fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül.

Fegyelmező intézkedések, iskolai büntetések

a) Szóbeli figyelmeztetés

b) Írásbeli figyelmeztetés

Írásbeli figyelmeztetésben részesíthetik a tanulót:

- az iskola tanárai, tanítói, a gyermek osztályfőnöke

- az iskola igazgatóhelyettesei, tagozatvezetője

- az iskola igazgatója

- az iskola tantestülete.

Osztályfőnöki írásbeli intés

Igazgatói írásbeli intés

A tanulók nem ünnepélyes alkalmakhoz kötődő elismerése és a tanulóval kapcsolatos

fegyelmező intézkedések nyilvánosságra kerülhetnek az évfolyamgyűléseken.

6.6. Fegyelmi büntetések

Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján,

írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás

lefolytatására a Fegyelmi Bizottság jogosult.

A fegyelmi büntetések a következők:

megrovás, szigorú megrovás,

kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába.

A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárás részletes szabályait az intézmény szervezeti és

működési szabályzata tartalmazza.

7. Az osztályozó vizsga követelményei, szabályozása, a tanulmányok alatti egyéb vizsgák

eljárásrendje

7.1. Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló

- akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja,

teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a tantestület

engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen;

- akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta, és

érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást;

- aki vendégtanuló;

- aki rendszeres iskolába járás alól felmentett;

- aki tanulmányi kötelezettségeit magántanulóként teljesíti;


H Á Z I R E N D

17

- akinek tanulói jogviszonya a szülő (gondviselő) írásbeli kérelmére szünetel, és más

intézményben folytatott tanulmányairól elfogadható dokumentumokat nem nyújt be.

7.2. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló

- aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét;

- aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamra

jelentkezik;

- aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja

folytatni.

7.3. Javítóvizsgát tesz az a tanuló

- aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (legfeljebb három tantárgyból);

- aki az osztályozó vizsgáról számára felróható okból távol maradt, vagy a vizsgáról

engedély nélkül eltávozott.

7.4. Pótlóvizsgát tesz az a tanuló

- aki számára fel nem róható ok miatt nem tudott vizsgát tenni.

7.5. Vizsgaforma, vizsgarészek

Tantárgy Évfolyam Szóbeli Írásbeli Gyakorlati

Magyar nyelv és

irodalom

1-4 X X

Magyar nyelv 5-8 X

Irodalom 5-8 X X

Matematika 1-8 X

Történelem 5-8 X

Erkölcstan 1-8 X

Környezetismeret 1-4 X

Természetismeret 5-6 X

Természettudományos

gyakorlatok

5-8 X

Biológia 7-8 X

Fizika 7-8 X

Kémia 7-8 X

Földrajz 7-8 X

Ének-zene 1-8 X X

Hon- és népismeret 5-6 X

Vizuális kultúra 1-8 X X

Informatika 4-8 X X

Technika 1-7 X X

Testnevelés 1-8 X

Idegen nyelv 1-8 X X

Célnyelvi civilizáció 5-8 X X

Vallás, etika 7 X

Mozgókép- és

médiaismeret

8 X


H Á Z I R E N D

18

Egészségtan 6, 8 X

A vizsga tantárgyanként az X-szel megjelölt módon teljesíthető.

7.6. Vizsgaidőszakok:

- javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között

- osztályozó vizsga: a tanulmányi félévek lezárását követő két héten belül, illetve adott

tanéven belül a javítóvizsgával megegyező időpontban.

Az igazgató indokolt esetben engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban

tegyen vizsgát.

A javítóvizsga időpontja, helye a bejárat melletti hirdetőtáblán kifüggesztésre kerül, a többi

vizsgatípus esetén a szülő (gondviselő) írásos tájékoztatót kap.

7.7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje

A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát

szervező igazgatóhelyettestől, vagy a szaktanártól.

Az írásbeli vizsgák rendje:

Egy napon összesen legfeljebb három szóbeli/írásbeli vizsga szervezhető.

Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázók számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb

harminc perccel meg kell növelni. Lehetővé kell tenni számukra, hogy az iskolai tanulmányok

során alkalmazott segédeszközt használják. Írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy

a szóbeli vizsgát írásban teheti le a tanuló, ha szakértői vélemény ezt javasolja, vagy sajátos

helyzete, adottságai ezt indokolják.

A szóbeli vizsgák rendje

A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül

vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására 30 perc

gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát maximum 10-15 percben önállóan fejti ki.

Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a

vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két témakört kell kifejtenie. A felkészüléshez és

a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt témakörönként kell számítani.

Egy napon összesen legfeljebb három szóbeli/írásbeli vizsga szervezhető.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

A gyakorlati vizsgák rendje

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati

vizsgarész helyére vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.


H Á Z I R E N D

19

7.8. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban

zajlanak.

A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak.

A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az

alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le

kell adni az osztályfőnöknek.

A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem

beszélgethetnek, és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg.

Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett

tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

7.9. A vizsgák értékelése

A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező

tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg.

Abban az esetben, ha egy tantárgyból szóbeli és írásbeli vizsgát is tesz a tanuló, ezek külön

osztályzatának átlagából kell számítani a végső eredményt.

A vizsgák eredményének kihirdetése

Ha a tanuló az összes vizsgáját egy napon teszi le, az eredmény kihirdetése a vizsganapon

történik. Amennyiben a vizsga időtartama több nap, az eredményhirdetésre az utolsó

vizsganapon kerül sor.

8. A tanulók és a szülők tájékoztatása

8.1. A tanulók tájékoztatása: A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai

munkatervről, az aktuális tudnivalókról

Az iskola igazgatója és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

- az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,

- a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

- az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja;

Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők

folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön), valamint az e-naplón

keresztül írásban tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőivel.

8.2. A szülők tájékoztatása: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről,

az aktuális feladatokról

- az iskola igazgatója

- a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,

- az osztályfőnökök, az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:


H Á Z I R E N D

20

szóban:

a családlátogatásokon,

a szülői értekezleteken,

a nevelők fogadóóráin,

a nyílt tanítási napokon,

a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), az első évfolyamon a félévi és a

tanév végi, a 2. évfolyamon a félévi értékelő lapokon és az e-napló útján.

Az iskola vezetése minden tanév elején a tanév helyi rendjéről szóló naptárt – mely

tartalmazza a szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepélyek, befizetések rendjét, nyílt

napok, stb., időpontjait – kiosztja minden tanulónak.

Az SzM a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az

intézmény vezetőjétől. A tanulók nagyobb csoportján az érintett területtől függően

osztályt, évfolyamot, iskolai tanulóközösséget kell érteni.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével,

nevelőivel.

8.3.Tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, elektronikus napló, mint a tájékoztatás kiemelt

eszközei

Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet, ellenőrző

könyv. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti.

A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet

beírni-beíratni, és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül

köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

A szülő az érdemjegyekről az E-naplóból az interneten is tájékozódhat.

8.4. Az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő hozzáférés módja

Az elektronikus naplóhoz a szülők (gondviselők) regisztráció után férhetnek hozzá. A

regisztráció során olyan alapadatokat kér a rendszer, amivel egyértelműen azonosítható a

gyermek-szülő (gondviselő) kapcsolat (pl. gyermek oktatási azonosítója, amit az iskolán kívül

csak a szülő ismerhet), valamint felhasználónevet és jelszót állít be. A regisztráció után az

iskola rendszergazdája - az adatok ellenőrzését követően - engedélyezi a szülő (gondviselő)

hozzáférését a saját gyermekével kapcsolatos információkhoz. Az elektronikus naplóba a

regisztráció során megadott felhasználónév és jelszó megadásával lehet belépni.

9. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, valamint az intézményhez

tartozó területek használatának rendje

9.1. Általános használati rend

9.1.1. A tanulók az iskolában (tanítási időben és utána is) csak pedagógusi felügyelettel

tartózkodhatnak! Az intézmény belső és külső terei csak a házirend betartásával vehetők

igénybe!

Az iskola területe tanítási idő alatt csak írásos vezetői, vagy osztályfőnöki engedéllyel

hagyható el, a portás regisztrálása mellett!


H Á Z I R E N D

21

A munka és balesetvédelmi előírásokat mindenki köteles megismerni és betartani, saját és

társai egészsége, épsége érdekében!

Az intézmény területén tilos a dohányzás!

9.1.2. Szaktantermek használati rendje: A szaktantermekbe a tanulók csak a terembeosztásban

feltüntetett időben, és kizárólag a szaktanárok jelenlétében léphetnek be! A termekben

gépeket, felszerelési eszközöket, kísérleti anyagokat kizárólag a tanár utasításai szerint

és felügyelete mellett használhatnak a tanulók.

9.1.3.A technika szaktantermekben folyó foglalkozásokra az aulában gyülekező tanulókat az

órát tartó tanár kíséri.

9.1.4.. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett –

sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz,

melegítő) kell viselniük;

a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot,

lógó fülbevalót.

A délutáni sportfoglalkozásokra érkező tanulók csak edzőjük, szakvezetőjük kíséretében

léphetnek be az iskola épületébe, illetve hagyhatják el azt.

9.1.5. Az udvar használati rendje: Az udvar az időjárás függvényében a tanulók szabad

levegőn való tartózkodásának, mozgásának lehetőségét kínálja. Igénybe vehető a tanulóknak a

3. óra utáni szünetben. A napközis csoportok az iskola belső udvarát a napközi otthoni

munkarend szerint használhatják. A tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak az

udvaron. Az udvari játszótér a délutáni idősávban a napközis csoportok által beosztási rend

alapján használható.

Nem lehet:

- a növényzet közé bemenni, azt tönkretenni,

- az épület falait, az udvar bútorzatait, eszközeit rongálni.

Az épületen belül nem lehet:

labdázni a sport célokra használt helyiségek kivételével,

másokat a közlekedésben akadályozni, testi épségét veszélyeztetni,

a diáktársakat rendbontással zavarni,

hangoskodni.

9.1.6 A szülők, akik gyermekeikéért érkeznek az iskolába, jó idő esetén a bejárat előtti

dísztéren várják a tanulókat. Az osztálytermekbe, a pavilonokba a szülők, hozzátartozók

nem mehetnek fel. 14 óráig – rendkívüli esetben – a gyermekportással juttathatnak el

üzenetet a pedagógusnak, vagy gyermeküknek.

A tanév első két hetében (a beszoktatás időszakában) az első osztályosok szülei

felkísérhetik gyermekeiket az osztályterembe, vagy távozáskor felmehetnek értük.

9.2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

- A tanuló kötelessége, hogy:

óvja saját és társai testi épségét, egészségét;

elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;

betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a

nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;


H Á Z I R E N D

22

azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy

másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli

eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy

balesetet észlel;

azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota

lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült;

megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti

gyakorlatában;

rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő

fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait,

valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

Védő-óvó előírás a folyosókon:

a galériákon a mellvédre történő felkapaszkodás tilos.

- A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben

iskolaorvos és védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti két alkalommal rendel az

iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban.

- Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken (pl.: kirándulás, színház,

mozielőadás, stb.) a tanulóknak be kell tartani az önmaguk és társaik testi épségének

megóvását szolgáló szabályokat..

10. Tárgyakra vonatkozó eljárások

- A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más

dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel

megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik.

- Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, stb.) valamint nagyobb

összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak.

- Mobiltelefon behozható, de a tantermekben, szaktantermekben gyakorlati

helyeken, tanórákon, foglalkozásokon a foglalkozások időtartama alatt nem

használható, és nem lehet bekapcsolt állapotban sem!

- Anyagi felelősséget az iskola nem vállal a behozott nem szükséges tárgyakért

(walkman, egyéb audio-lejátszó, telefon, ékszer, stb.).

- Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a

tanuláshoz nem szükséges eszközt, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles

leadni a nevelőnek megőrzésre a foglalkozás végéig. Első alkalommal az engedély

vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási óra végén

visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek

adja át.

- Tilos szennyező (rágógumi, szotyola) és veszélyes tárgyakat hozni: üveges üdítő,

gyufa, kés, szúróeszköz, petárda, stb.

- Ha a tanulók az iskolába kerékpárral közlekednek, azt elhelyezhetik a bejárat előtti

tárolóban saját felelősségükre.


H Á Z I R E N D

23

11. Egyéb rendszabályok

11.1. Egy tanítási napon az osztályközösség két témazáró dolgozatot írhat, melyek időpontját

a szaktanár egy héttel korábban bejegyzi az osztálynaplóba! A dolgozatokat a tanárok

két héten belül kijavítják.

11.2. A bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény miatti tanítási elmaradás

tanévhosszabbítást, vagy szombati napon történő tanítást von maga után. Tűzriadó és

más veszély esetén az épületet - a pedagógusok irányításával - fegyelmezetten kell

elhagyni a kijelölt útvonalon!

Az iskolában plakátokat és hirdetményeket kihelyezni kizárólag az erre kijelölt helyen,

előzetes engedéllyel szabad!

11.3. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást azok a gyermekek kaphatnak, akik az alanyi jogon

járó tankönyvtámogatás kritériumainak nem felelnek meg, de családjuknak a tankönyvek

árának előteremtése jelentős nehézséget okoz. A nem alanyi jogon járó

tankönyvtámogatáshoz való hozzáféréshez a szülőnek kérelmet kell benyújtania az iskola

igazgatójához. A kérelmeket az iskola igazgatója bírálja el az ifjúságvédelmi felelős és az

érintett osztályfőnökök véleményének kikérésével, figyelembe véve az iskola e célra

fordítható anyagi eszközeit. A támogatás nemcsak új, hanem használt, a könyvtár által

biztosított tankönyveket is jelenthet. A tanév végén mindkét esetben a tankönyveket

(munkafüzetek és munkatankönyvek kivételével) vissza kell adni a könyvtárnak.

11.4. Amennyiben az iskolába felvett tanuló külföldi állampolgár, és egyik szülőjének sincs

magyarországi munkaviszonya, a szülőnek térítési díjat kell fizetnie.

11.5. Az iskolában a tanulók által előállított dolgok, alkotások az intézményen belül

kizárólag ajándékozásra fordíthatók.

11.6. Egyéb szociális támogatás (pl. nem alanyi jogon járó étkezési kedvezmények

biztosítása) megállapításának és felosztásának elve (anyagi lehetőségek függvényében):

- a család állapotában, anyagi helyzetében hirtelen bekövetkezett negatív esemény

- a szülő, gondviselő nevelési tevékenysége, törődése a gyermekkel.

12. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség

A vagyonvédelem és saját testi épségük miatt a tanulók csak a használati előírásoknak

megfelelően használhatják, kezelhetik az iskola felszerelési tárgyait, bútorait, eszközeit!

Mindenki köteles óvni az iskola berendezési tárgyait.

Az üres tantermeket és a szekrényeket mindig zárva kell tartani! A tantermek, öltözők

zárásáról az osztályonként megbízott tanuló gondoskodik.


H Á Z I R E N D

24

Ha rongálás, káresemény történik, vagy veszélyes helyzet, körülmény tapasztalható,

azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek, vagy az iskola vezetőinek!

Ha a tanuló az iskolának jogellenesen kárt okoz, a kárt meg kell téríteni! A tanulók által

okozott károkról a szülőt az osztályfőnök értesíti. A kártérítés mértékét az iskola

gondnoka állapítja meg a hatályos jogszabályok alapján.

Documents

MARCALVÁROSI ANGOL-...Marcalvárosi Főigazgatóság Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Győr H Á Z I R E N D 4 kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló