Méhészeti Közlöny. Az Erdé lyrész i Méhészegyesü le í , a T i szántú l i Méhészegy le t

és a z U d v a r h e l y v á r m e g y e i M é h é s z e g y l e t h ivata los köz lönye .

K i a d j a az Erdé lyrész i Méhész Egyesü le t .

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő :

Győrfi István.

T á r s s z e r k e s z t ő k :

a Tiszántúli egyesület részéről az Udvarhelyvármegyei egyes, fészerül

Takács Gyula Gál Imre egyesületi titkár. egyesületi titkár.

Megjelenik rendes viszonyok között havonta.

XXXII. év fo lyam, 1917.

Kolozsvár ,

Szent B o n a v e n t u r a Könyvnyomda 1917

1 0 8 0 6 ?

Tartalomj egyzék.

Í9Í7.

A ka tonák karácsonyfájánál . Donáth cAladár 3 A Tiszántúl i Méhész egylet megalakulása (Egyesület i élet.) 5 A kisgazda és a méhészet. Berde Jerenc • • • 9, 44 , 6 0 , Í32, J70 Az Erdélyrészí Méhész egyesület műhelye. Szerkesztő • • 15 A méhesben. Jancsovics Endre 18 A székely méhészekért . Szerkesztő 19, 49 A méz hamisítása. Sírius 4 0 A méz a háborús háztartásban. Jancsovics Endre • • • • 42 Az erdélyi méhészet tavaszában. Gál Imre 57 A Tiszántúlt Méhész Egyle t hivatalos szaklapja. Takács

Gyula . . . . 62 A Tiszántúl i Méhészegylet zászlóbontása. Takács Gyula • 63 , 36 A baltacím. Vajnovoszky Vince 66 A Tiszántúli Méhészegylet hivatalos közlései 76 , ÍÍ2, I6Í, 181, 2 0 4 ,

2 2 2 , 238 A méhészeti élet űjraébredése a Homoród mentén. CB. • 122 Az orsz. méretű felül kezelhető nagy fekvő kaptár ismer­

tetése és kezelése. Csepy 'Pál Í24 Ak ik miértünk szenvednek. Nemes Győző Í29 A kitüntetés. Szerkesztő I4Í Augusztus havi teendők. Jancsovics Endre Í53 Alvinczi. L á n y o m n a k beszélek, menyem értsen róla • • Í56 Akácvírágzás után. Dósa István 159 A méhek etetése. Guseo Jerenc Í67, Í9Í Az Erdélyrészi Méhész Egyesüle t 37- ík közgyűlése. Szerk.

Í85, 2 0 9 , 234 A szegedi orsz. méhészeti értekezlet. T. Gy. 2ÍI

4

A drága méz. fényes Kálmán dr. • • 218 'Berde Ferenc. A kisgazda és a méhészet • • 9 , 4 4 , 6 0 , 132 . 170 Bére i Papp R a g á n y István dr. Szerkesztő • • 2 8 Bálványos. T e l i képek 31 Balázs Jerenc. R a j befogás a Mészáros utcában • • • • 4 6 Balázs Jerenc. N a g y Pá l es a méhek 108 CB. A méhészeti élet újra ébredése a Homoród mentén - 122 Serényi Margit. Méhészkedjünk az iskolában 197 Csevegés az anyásítás körül. Fedorocskó Gyula 9 3 Csongvay Ferenc. J ö n n e k a rajok 103 Csongvay Ferenc. Egyszerű anyásítasi eljárások . . . 104 Csepy Pál. Az orsz. méretű felül kezelhető nagy fekvő

kaptár ísm. és 'kezelése 124 Donáth Aladár. A ka tonák karácsonyfájánál 3 Dicsének. Fényes Kálmán dr. 9 7 'Dósa Isiván. Különbség a kis és nagy keretes kaptarak

között J 0 2 'Dósa István. Akácvírágzás után 152 Ébredő remények. cMárk cMihály Iö5 Egyszerű anyásítasi eljárások. Csongvay Ferenc • • 194 Egyesület i élet. Pá lyáza t i hirdetmény 2

,. A ka tonák karácsonyfájánál . Donáth cd. 3 „ ,, A Tiszántúl i Méhészegylet megalakulása. 5 „ „ Felhívás az egyesület tagjaihoz . . . . 27 ,, ,, Közgyűlési meghívó 144 „ ,, Zárószámadas 1916 17. évről 145 ., ,, Költségvetési előirányzat az 1917 18. évre. 146 „ r- Mézvásár , méz, viasz és sonkoly értékesítés. 147

Ezerkílencszáztízenhat. Szerkesztő. 11 Érdemes e méhészkední. Kozma Miklós 3 8 Előfizetőink. Szerkesztő. 5 6 , 8 2 , ÍM, 1 3 9 , 1 3 0 Felhívás az egyesület tagjaihoz • • 27 Fényes Kálmán dr. Dicsének 9 7 Fényes Kálmán dr. A drága méz 218 Fedorocskó Gyula. Csevegés az anyásítás körül 9 8 Fényes Kálmán dr. Ket tős röplyuk 174 Gondola tok a méblakásokrói . Uhhjarik jáno^ dr. • • 33 Gál Imre. Az erdélyi méhészet tavaszában 57

•>

Gál Imre. Fitkári jelentés aZ udvarhely varmegyeí M . E . Í 9 J 6 . évi közgyűléséről 6 9 , 9 2

,, ., Romjaiból kihúzott méhesduc Í5I (jtjörfi István. Méhészet a nevelés szolgálatában • • • Í48 Gueso Jerenc. A méhek etetése 167, 191 Hogyha a világon beke lesz megint. Puskás Lajos • • • U7 lancsovics Endre. Augusztus havi teendők 153

,, Július havi teendők 136 ,, ,, Szeptember havi teendők 175

Október havi teendők 199 ,, ,. November havi teendők 2 2 0 ,, ,, A méhesben 18 ,, ,, A méz a háborús háztartásban . . . 42

Jönnek a rajok. Csongvay Jerenc 103 Június a méhesben. Or • • . . . Í07 Július havi te.en.dok. Jancsovics Endre 136 Költségvetési előirányzat az 1917- 18-ra 146 Kozma Miklós. Erdemes-e méheszkední ? 38 Krenedíts Ferenc. Szerkesztő 85 Különbség a kis es nagykeretű kaptárok között. cDosa I. 102 Ket tős röplyuk. Fényes Kálmán 174 Krausz cMozes. P i l lanatképek a méhek testvér szereteté­

ről es anyatiszteletéről 219 L á n y o m n a k beszelek, menyem értsen róla. Alvincí. • • • 156 •zMárk cMiháhu Ebredo remények 165 Méz a háztartásban, SJagy Míklósné 173 Méhészkediünk az iskolában. Berényi Margit 197 Méhészei!. Szerkesztő. 226 Mull és jövő. Szerkesztő 1 Melyik égtáj i rányába helyezzük el a méhlakások ki járó­

ját . Stíef Ottó Mézvásár, méz, viasz és sonkoly értékesítés 147 Méhészeti Útmutató . Szerkesztő 14 Május a méhesben. Or - 75 Méhészet a nevelés szolgálatában. Györfí István • • • 148 November havi teendők. Jancsovics Endre 2 2 0 N a g y Pal és a méhek. Balázs Jerenc 105 cTJemes Győző. A k i k miértünk szenvednek 165 cJJagy Míklósné. Méz a háztartásban 173

6

Október havi teendők. Jancsovics Endre 199 -•- Or. — Május a méhesben 75 — Or - Június a méhesben. 107 Pályázat i hirdetmény 2 „ P r o Trans i lvan ía . " Szerkesztő 25 Tuskás Lajos. H o g y h a a világon béke lesz megint • • • 117 Pi l lanatképek a méhek testvérszeretetéről és anyatísztele-

téről. Krausz cMózes 219 Rajbefogás a Mészáros utcában. ífj. 'Balázs Jerenc • • • 46 Romja ibó l kihúzott méhesduc. Gál Imre 151 Stief O t tó . M e l y i k égtáj i rányába helyezzük el a méhla-

kások kíjáróját 6 Sirius. A méz hamisítása 40 Szerkesztő. Mul t és jövő 1

,, Ezerkílencszáztizenhat 11 „ Méhészeti Útmuta tó 14 ,, Az Erdélyrészí Méhész Egyesület műhelye • • 15 ,, A székely méhészekért 19, 4 9 , 74

Szemle 2 0 , 5 0 , 154 Vegyesek 22 , 5 2 , 78 , 110, 138, 159, 178, 201, 221, 236 Szerkesztő postája • • 24 , 5 5 , 83 , 115, 140, 2 0 8 , 224

,, Pro Trans i lvan ía 25 ,, Bereí Papp R a g á n y István dr. • • 28

Előfizetőink 5 6 , 82 , 139, 180 „ Ványo lós Mik lós dr. 74 ,, Krenedíts Ferenc 75

• ; v . „ A kitüntetés 141 Az Erdélyrészí Méhész Egyesüle t 37. közgyű­lése 185, 2 0 9 , 234 , Méhészek 226

,, Vándorgyűlés 227 Szeptember havi teendők. Jancsovics Endre 175 Szemle . Szerkesztő 2 0 , 5 0 , 154 Szerkesztő postája. Szerkesztő • • - 2 4 , 55 , 83 , 115, 140, 2 0 8 , 224 T é l i képek . Bálványos 31 Takács Gyula, A Tiszántúl i Méhészegylet hivatalos szak­

lapja 62 ,, ,, A Tiszántúl i Méhészegylet zászlóbontása • 63 , 86 ,, ,, A szegedi orsz. méhészeti értekezlet • • • 211

Ti tká r i jelentés az Udvarhelyvármegyeí M. E . 1916. évi közgyűléséről. Gál Imre 6 9 , 92

Uhlyarík János dr. Gondola tok a méhlakásokró l • • • • 33 Vegyesek . Szerkesztő 22 , 5 2 , 78 , HO, Í38 , Í59 , 178, 201, 221, 236 Vajnovszky Vince. A baltacím 66 Ványolós Miklós dr. Szerkesztő 74 V a n - é létjogosultsága a méhészeti egyesületeknek ? 'Vaj­

novszky Vince • • • • 89 , 119 Vajnovszky Vince. V a n - é létjogosultsága a méhészeti egye­sületeknek ? 89 , 119 Vándorgyűlés . Szerkesztő 227 Zárószámadás az 1 9 1 6 - 1 7 . évről 145

M ! , E K H K E K S K Z ! , E ! ! X ! 5 I

0 KrŐ*Z*LÖ#Y Kolozsvár 1917.

— F e b r . XXXII. évfolyam 1 — 2 . szára.

1 9 1 7 . JAN

v ' t á r /

% & J E L E N 1 V1SZ0-

^ÚK 'KÖZÖTT í liYOKTA.

AZ ERDÉLYRÉSZÍ MÉHÉSZ-EGYESÜLET SZAKLAPJA.

F E L E L Ő S S Z E R K E S . i >:

GYŐRFI ISTVÁN.

Az E r d é l y r é s z i M é h é s z - E g y e s ü l e t m é h t e l e d é .

ÉÍŐFIZETÉSI ÁR: BELFÖLDRE EGV ÉVRE 4 K. FÉLÉVRE 2 K, KÜL­FÖLDRE 5 K. AZ ERDÉLYRÉSZÍ MÉHÉSZ-EGYESÜLET TAGJAI A TAG­SÁGI DÍJÉRT KAPJÁK. TAGSÁGÍ DÍJ RENDES TAGOK R É S Z É R 0 L ÉVI 4 K. A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNYEK A SZER­KESZTŐ NEVÉRE: KOLOZSVÁR, PAP-UTCA 6. SZÁM KÜLDENDŐK.

T a r t a l o m : 1. Mult és jövő. 2. Egyesületi élet. 3 . Melyik égtáj irá­nyában helyezzük el a méhlakások kíjáróját? 4. A kisgazda és a méhészet, i 5. J916 . 6. Méhészeti. Útmutató . 7. Az Erdélyrészí Méhész Egyesület műhelye. 8. A méhesben. 9. A székely méhészekért. 10. Szemle. Í J . Vegyesek. 12. Szer­kesztő postája.

Izenetet küldök a Közlöny olvasóihoz. Izenetet, melyben támogatást kérek! A papír ára képzelhetetlenül magas, a nyomás munka dija kétszeresre emelkedett: mi mégsem emeltük az előfizetési dijai.

Nyerni semmit sem akarunk, sőt áldozunk, mert tisztán a méhészet \ ügyét tartjuk szem előtt. Ennek a szent ügynek érdekében kérjük most i» . olvasóinkat küldjék be h á t r a l é k o s előfizetési díjukat és újitsák megelő»;»-fizetéseiket az 1917. évre. Most, amikor naponként új méhészeket nevelünk l rokkant katonáink sorából, életszükség, hogy lapunk bővüljön erősödjék, hogy a fokozottabb igényeknek megfelelően többet és többet adhasson. A . méhészetet egyik legprodukti'uahh gazdasági ággá. keit kiművelnünk s e célunk 'valósításához szükségűnk <van a mi féltve őrzött „Közlönyünkre."

Terjesszük azt a méhészek körében! Minden olvasó hozzon magával m é g egy előfizetőt, hogy így tömörülve, egyesült erővel világnevet vívjunk ki a m a g y a r méhésze tnek .

Méz és méh értékesítés. Akinek eladó méze vagy eladó méhcsaládai vannak, szíveskedjék az árak és mennyiség megjelölése mellett egye?' létünk elnökségének bejelenteni. A méz beküld hez saját költségünkön mézesbödönöket^É al küldünk, a méhcsaládok eladását vagy J ^ B s díj­mentesen közvetítjük. ^ B / r

M é h á l l o m á n y u n k n e m e s í t é s e . 'Donáth Madár méhészeti

szaktanár pályanyertes munká ja . A fűzet megrendelhető szerzőnél

(Kolozsvár , Ferencz József-út 8Í .) 5 0 fillér postabélyeg beküldése

mellett portómentesen.

KOLOZSVÁR, 1917. JANUÁR—FEBRUÁR HO. XXXII. ÉVFOLYAM, 1 - 2 . SZAM

r r

M É H É S Z E T I K Ö Z L Ö N Y AZ ERDÉLYRÉSZÍ M É H É S Z - E G Y E S Ü L E T SZAKKÖZLÖNYE.

FELELŐS SZERKESZTŐ

G Y Ő R F I I S T V Á N MEGJELENIK RENDES VISZO­N Y O K K Ö Z Ö T T HAVONTA.

Mult és jövő.

Könnyektől nedves még a szemünk; a gyász fekete színe árnyékolja be lelkünket; emlékünkben eleven szí­nekben ragyog még néhai, jó öreg királyunk arca, mikor öröm tüzeket gyújtunk, a gyász fölé ünnepi bíbort öl­tünk és hozsannát kiáltunk ifjú, koronás királyunk lá­bainál! Egyik szemünk siratja a mult dicsőségét, koro­nás, nagy királyát; másik szemünk örömtől sugárzik a szebb, dicsőbb jövő gondolatán.

Sírunk, szívünkben őszinte gyászt hordozunk, mert örökpihenőre tért felséges Urunk félszázadon át a jólétet, a biztos fejlődést, a zavartalan kulturéletet biztosította számunkra királyi hatalmával. Mint országunk gazdasági fellendülése általában, úgy, ami gazdasági águnk, a mé­hészet megerősödése és emelkedése ís, az O dicsőséges uralkodásához fűződik. Siratjuk benne a mult nagy­ságát s hálás alattvalói emlékezetünk glóriát fon hamvai fölé.

Ünnepelünk, örvendezünk az örvendezökkel, szent lelkesedéssel hódolunk ifjú, felséges királyunk előtt! Benne testesítve látjuk az erőt, az igazságot és pártatlan szeretetet. Fejedelmi jogara jelenti számunkra a haladást, az emberibb életet, a diadalmas béke jövőjét! Ünnepel­jük felkent személyében gazdasági águnk fölvírágzását, a békés munka remény ígéretét. Hódoló szívünk megszen-

Í

telt érzései, hosszú, dicsőséges uralkodást kérnek számára a Gondviselő Istentől!

E fenkölt gondolatok jegyében köszöntöm a Méhé­szeti Közlöny olvasóit új évűnk küszöbén. Büszke ön-T

érzettel nézhetünk az elmúlt évben megtett küzdelmes, de minden tekintetben eredményes utunkra. Nem tétlen­kedtünk a biztos védelem kényelmes kikötőjében: állandó, lankadatlan és bizakodó harc volt, ami életünk is. Min­den erkölcsi és anyagi erőnket csatasorba állítottuk, hogy gazdásági águnk intenzív művelésével és terjesz­tésével biztosítsuk küzdő nemzetünk számára, a gazda­sági háborúban a biztos fölényt és teljes győzelmet.

Hiszem, hogy a mult emlékezete és értékes ered­ményei kezünkbe adják a jövő feletti törhetetlen uralmat. Csak tovább a megkezdett úton méhésztársak! Csügge­dést, bátortalanságot ne ismerjen szívünk.

Ne feledjük soha egy pillanatra se, hogy mi ís, itt­hon és valamennyien koronás, ifjú, magyar királyunk katonái vagyunk. Felséges vezérünkkel, dicső katonáink­kal együtt küzdünk szent ügyünk diadaláért, hogy legyen az 1917. év valóban boldog, új esztendő! • Ugy legyen!

S z e r k e s z t ő .

Egyesületi élet.

P á l y á z a t i h i r d e t m é n y .

A z Erdélyrészí Méhész-Egyesüle t méhészeti szakcikkek írására a következő feltételek mellett ezennel pályázatot h i rdet :

I . díj 5 0 korona I I . „ 3 0 „

I I I . . . 2 0

3

Feltétetek.

t. Pá lyázha t ik a magya r ko rona országaiból bárk i . 2 . A p á l y a m u n k a csak magya r nyelven írható, terjedelme a

Méhészeti K ö z l ö n y ívréte szerint — 2 nyomtato t t ívnél (32 oldal) nagyobb , 1 / 2 ívnél (8 oldal) kisebb nem lehet.

3 . A szakc ikk tétele megválasztásában az egyesület szabadkezet enged a pá lyázóknak .

A pályázatok idegen kézzel írva, jeligés levélkével el látva, az Erdélyrészi Méhész-Egyesüle t elnökségéhez küldendők be , Í9Í7 év május végéig.

A beérkezett pályázatok közül a három, a legjobb, a fentebb jelölt díjakat kap ja . A többi pá lyaművek ís, amennyiben a bíráló bizottság úgy határoz, jutalmaztatni fognak.

A beküldött pá lyamunkák az egylet tulajdonát képezik, s a nem díjazott m u n k á k a t ís, jogában áll minden ellenérték nélkül tetszése szerint felhasználni.

Az Erdélyrészí cMéhész-Egyesület elnöksége.

A k a t o n á k k a r á c s o n y f á j á n á l .

Egyesüle tünk karácsony estéjén a méhészeti tanfolyamot hallgató sebesült k a t o n á k n a k az idén is karácsonyfát állított. D o ­náth Aladár méhészeti szaktanár , az egyik tanfolyam vezetője a ka tonákhoz az alábbi beszédet in téz te :

Csodaszép, méla, csendes éj borult a F ö l d r e ; a csi l lagok tisz­tán fényesen r a g y o g t a k ; a próféciák betelésének nagyszerű percei­ben az egek megnyí la tkozának és a betlehemi mezők felett meg­zendült az angyalkar í szózat : „Békes ség a Földön és j óaka ra t az emberek között l"

Es a csoda a Földön visszhangot t ámasz to t t ; az áhí tat szár­nyain szállott az E g fe lé : „Dicsőség a magasságos M e n n y e k b e n lakozó I s t ennek ! "

Egyszerű -pásztorok, napkelet i bölcsek és k i rá lyok jövének tiszteletadáshoz, ahoz a jászolyhoz, melyben |a k is gyermek pihent.

Tiszteletadásra, mert az a gyermek a békesség fejedelme, a világ tanácsosa, üdvözítője, megvál tó ja v a l a !

íme , e karácsonyfa gyertyái ís a m a született békesség feje­de lmének tiszteletére gyúl tak meg. M i n t azok az egyszerű emberek

4

és bölcsek, mi ís el jöt tünk hozzá, s ha nem ís hozhat tunk aranyat és mirhát , bizonnyal a mi a jándékunk ís kedves lesz előtte, mert szívünket ís adjuk v e l e !

Sz ívünket ís, melyet a harmadik háborús karácsony annyi gyászos, annyi fájó emlékekke l talál megrakva , de fájó emlékeink közül ís k imagas l ik a győzelembe vetett sziklaszilárd hi tünk és erősebb fénnyel ég mint v a l a h a : honszerelmünk lángoló t ü z e !

Honszere lmünk lángoló tüze ! T e nagy, magyar nemzeti létünk a l ap j a ! T e nagy örökkévalóságunk élő b i zonysága ! !

É s az örökkévalóságon ki mer gondolkodni, k i meri ezt k é t ­ségbe vonni ? !

A k í rá lygyí lkosok kezét az ártat lanul kiontot t fejedelmi vér festi pírosra s a k i k e bandi tákkal kezet f o g á n a k : az ár tat lanok vére, az önző szövetségesek kezéhez t apad ! A z isten ítélet késhe -t ík , de el nem marad !

A z orgyilkos nép már hazát lan l e v e ; a felbujtó, a cinkos Gól iá t országokat veszítve, tajtékzó dühvel tör reánk s véresen buk ik e l ; az a la t tomos, rabló oláh hordák szennyes, piszkos ára­data k a r u n k erején megtörött s a moszkovi ta síkság felé hömpö­lyög. — A mi drágagyöngyünk : Erdély kellett neki ? ! Megkap t a !'. M a h o l n a p saját hónából -sincs talpalattnyí földje.

A mí ügyünk igaz ü g y ! A z igaz ügynek pedig elbukni, megsemmisülni nem lehet.

Védelmezi , mint a ma született Megvál tó t , k inek életére a Herodesek és papi fejedelmek minden gonoszsága hiába tört.

Midőn fényes győzelmek után és nagylelkűen felajánlott béke jobbunkat el lenségeink felé nyújt juk, tesszük ezt emberies, humánus érzelmektől á tha tva , midőn a vérmezők felett — sajnos, immár harmadszor hal l juk megzendülni ez Ég i szózatot : „ B é k e s ­ség a Földön és jóaka ra t az emberek között \ "

V a j h a az égi szózatra nem az ágyuk dübörgése, hanem a hálaadás éneke , a béke volna a Föld válasza : valóban megszü­letett volna a békesség fejedelme az emberek szívében !

J ö v e l hozzánk óh, békesség fejedelme ! Törü ld le az özvegyek, az á rvák és bánatosak könnyei t ; vigasztald a szenvedő betegeket,, gyógyítsd meg a hazáért vérzett hősök sajgó sebeit.

A beszéd után az egyesület vezetősége minden egyes ka tonát karácsonyi a jándékban részesített. A sebesült hősök nagy öröm­mel és megelégedéssel fogadták a szeretet adományát .

5

A Ti szántú l i Méhészegy le t m e g a l a k u l á s a .

Lapunk hasábjain még a nyár fo lyamán beszámoltunk, hogy Ipolyí-Keller Gyulának , a föídmivelésügyí kirendeltség vezetőjének sikerült összehozni a méhészeket , a k i k értekezletre gyűl tek össze, amelyen elhatározták, hogy több vármegyére kiterjedő Méhészet i Egyesületet létesítenek. A z értekezlet után a méhészek mindjárt a cselekvés terére léptek, amennyiben Níedermann An ta l postataná­csos elnöklete alatt egy külön bizottságot küldtek k i , az alapsza­bá lyok elkészítésére és egyesületi t agok gyűjtésére.

E z a bízottság elkészült az alapszabáíytervezettel és kétszáz­ötven tagot gyűjtött össze.

Tagnap tar tot ták meg a méhészek gyűlésüket a Gazdasági Egyesüle t helyiségében és megalak í to t ták a sikeres e lőmunká la tok után a M a g y a r Gazdasági Egyesüle t Tiszántúl i Méhész Egyesü ­letét, amelynek hatásköre kiterjed : Bihar - , B é k é s - , Szi lágy- , Arad- , Hajdú- és Sza tmármegyékre .

Miután a jelenlevők egyhangúlag elfogadták az alapszabály­tervezetet, megválasztot ták az egyesület t isztikarát. E l n ö k : Czíffra K á l m á n dr., Nagyvá rad város főispánja. Ügyvezető e lnök : Níeder-mann Anta l postatanácsos. A le lnökök : Gresínczky Anta l k a n o n o k , Ipolyi Kel le r Gyu la min. kirendeltség vezetője. F ő t i t k á r : V a j ­novszky V i n c e törvényszéki bíró. T i t k á r : T a k á c s G y u l a á l lam-vasutí mérnök. J e g y z ő : N e m e s Andor . K ö n y v t á r n o k : Ber t r am Brúnó főgimnáziumi tanár . El lenőr : Papp Imre gazdasági egyleti t i tkár. P é n z t á r n o k : Szi lágyi B é l a postasegédellenőr. G o n d n o k : Nemes Győző méhészeti szaktanító.

Elhatározták , hogy az egyesület védnökének gróf Széchenyi Miklós püspököt kér ik fel. A z egyesület célja a jövedelmező méhészetet minél szélesebb a lapokra fektetni és meglevő méhésze­teket nagyobbí tani . Evéget t az egyesület tanfolyamokat nyi t és előadásokat tart, az egyesület t ag ja ínak szaklapot bocsájt a ren­delkezésére, a méhészkedéshez szükséges eszközök előállí tására központi műhelyt állíttat fel és minden i rányban arra törekszik, hogy a szakismereteket terjessze.

Az egyesület iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés már előre biztosítja az eredményes munkásságot . Ujabban huszonnégyen j e ­lentkeztek tagként az egyesületben. A tagsági díj havonkínt négy korona és jelentkezni cf^iedermann An ta l ügyvezetőelnöknél lehet .

6

A z Erdélyrészí Méhész Egyesüle t nevében szivünk őszinte örömével köszönt jük az új testvéregyesületet. Lelkes elismeréssel ha j lunk meg a fenkölt gondolkozású e lnök előtt, üdvözletünket küldjük a t isztikar minden egyes tag jának , k i k társadalmi á l lásuk tekintélyével , mélyen és szélesen látó le lkük intelligenciájában fel­emel ték a méhészetet megillető magas la tára . M u n k á r a kész ka r ja ink ta lá lkozzanak a Ki rá lyhágó havas bércei felett, hogy közös értéssel, egy úton járva , könnyebben érhessük el a c é l t : a magyar méhé ­szet diadalát.

Melyik égtáj irányában helyezzük el a méhlakásofc kíjáróját?

T u d o m azt, hogy az alábbi tepasztalatom nem újdonság méhésztársaím előtt, de miután e tárgyról lapjainkban olyan k e ­veset ha l lha tunk, sőt a s zakkönyvek is e fontos dologgal a leg­rövidebben foglalkoznak, célszerűnek látom azt felelevenitení. Idő­szerűnek ta lálom ezt különösen most, a midőn sok-sok új mé­hésszel fog hazánk e háború után szaporodni, k iknek velünk együtt arra kell törekedníök, hogy e kedves gazdasági ágat oda­adással művelve, jó erős, egészséges családokat neveljenek és azál ­tal hazánk méztermelését fokozzák.

M i n t kezdő méhész, a n n a k idején magam sem tartottam e dolgot éppen olyan fontosnak, míg arról az évek tapasztalatai meg nem győztek. Sa jnos , saját ká romon okul tam, de a kárból haszon lett, s igyekszem, hogy tapasztalatom közreadásával m á ­s o k n a k ís használhassak.

2 4 család részére készült méhszínemet egyenesen kelet i i rányban állí tottam fel, arra gondolva, a mint azt tanultam ís, hogy a déli i rány azért nem jó , mert a nyári forró napokban a méhek a hőségtől sokat szenvednek, sőt ettől még a m u n k a ked­vük is c sökken és a kaptárokban a viasz épí tmények elgörbülnek.

E z ugyan sok esetben igaz és a déli i rány emiitett há t rányai ká rosak lehetnek a méhészetre, de megfigyelésem mégis azt mu­tat ja , hogy nem egészen helyesen cselekedtem, amikor méhszíne­met , melye t most m á r n e m könnyen lehet erre vagy arra fordí-

7

tani . egész keleti i rányba építettem. M é h családjaim egy pár év alatt felszaporodtak ugy , hogy a méhszinem 3 2 családdal meg­telt s az újabb családok elhelyezéséről gondoskodnom kellett. N e m építettem újabb méhszint, sem a meglévőt k í nem bővítet tem, ha ­nem a ker temben állítottam fel négy-négy családos, önálló dúco­ka t , megfelelő eresszel és l ábakon álló alapzattal el látva. A mé­hek kirepülését azonban ez a lka lommal nem kele tnek , hanem délkeletnek i rányítot tam.

E dúcokban elhelyezett méh családok aztán rövidesen meg­tanítot tak, hogy mi előnye van a délkeleti és minő há t r ánya van az egyenesen ke le tnek néző röplyuk i rányí tásnak. A tavaszí és őszi hónapok nyúj tot ták a legtöbb és legjelentősebb tapaszta­latot. Ugyanis e hónapok a legfontosabbak a méhészetben, mert tavasszal a jó betelelés után egy helyes i rányban felállított méh családnak a gyors és egészséges fejlődése biztosítva van és viszont, az őszi gondos betelelés után, a helyes i rányban felállított család könnyen és zavar nélkül húzza át a telet.

Mindez miért v a n ? Csupán azért, mert ezen méh családok az éltető napsugarakat minden adandó a lka lommal a legteljesebb mértékben k ié lvezhe t ték! Miér t építi a kertész v i rágházainak és melegágyaínak üveges felét rendesen délnek vagy dé lke le tnek?

Csupán azért, hogy a napnak éltető hatását az azokban el­helyezett növények kihasználhassák. H i á b a volna a kertész minden igyekezete és teljesen kárba veszne minden fáradságos munkája , ha a természet nem járulna hozzá az éltető napsugara­ival a növények neveléséhez, mert a fény és meleg a növények élet elemei. Épí tené csak melegágyai t és vírágházaí t egészen északnak vagy nyuga tnak a kertész, első esetben csak a k o r a reggeli napot, utóbbi esetben m á r csak a távolból búcsúzó nap­sugarakat élvezhetnék a növények és e lsa tnyulnának.

Ezér t van az is, hogy a délkeleti vagy déli i rányban épített l akóházak ablakaiban olyan gyakran lá tunk gyönyörű szép, szobai növényeket , a melyek némelykor a téli hónapokban ís virágosak, míg azok a melyek északi avagy nyugat i fekvésű ab lakokban van­nak , minden gondos ápolás mellett ís véznák, ví rágtalanok és rövid életűek. N e m nyúj tanak az embernek semmi élvezetet, szóval a fáradságos gondozást nem hálá lha t ják meg, mert nem adták meg nek ik azt, a mire a legnagyobb szükségük v a n : az éltető napsugarakat .

8

í g y van ez a méhekné l ís. A z o k b a családok, a melyek dél­nek vagy délkeletnek vannak irányítva a napot kora reggeltől késő délutánig helyes mértékben élvezhetik. Milyen kedves élve­zetet nyújt a méhésznek a midőn a kora tavaszí és késő őszi hónapókban ís, az elő-elő búvó napsugarak hatása alatt , láthatja kedvenc bogarai t a kaptár röpdeszkáján jókedvvel ide s tova mász­kálni és röpködni. A z egyenesen keletnek, észak vagy nyuga tnak irányítot t családok már, a nap h iányában , ezt nem tehetik meg, csak nagy r i tka esetben, ha rendkívüli enyhe, 12—i6°, meleg levegő van. I lyenkor ezekbő l ' a*kap tá rokbó l ís ki-kí bu jká lnak a méhecs­k é k , de akkor ís igen sokan drágán fizetik meg a kis élvezetet, mert a kora tavaszí és késő őszi időszakban a levegő délután gyorsan lehűl és azok a méhek , a melyek a csalogató meleg következtében a kaptárból messzíbre távoztak, az árnyékos fekvésű röplyuk előtt megfázva, megdermedve, a kaptárból kírekednek és rendesen elpusztulnak. A z ilyen esetben pedig rendkívül sok méh szokott áldozatul esni. M a g a m ís megfigyeléseim a lka lmával sok száz megdermedt méhet szedtem fel befőttes üvegekbe, hogy a z o k n a k meleg szobában az életet vissza adjam.

A délnek és délkeletnek irányított kaptárok méheí késő ösz-szeí a ke l lemes napsugarakban sütkéreznek, a testükben felgyü­lemlett bélsár tól megszabadulnak és így e tekintetben is sokkal könnyebben képesek a tavaszt bevárni . Úgyszintén kora tavasz-szal a legelső kedvező, napsugaras időben elvégzik tisztulásukat. Felfrí ssült erővel és kedvvel lá tnak hozzá a tavaszí munkála tokhoz és í g y biztosít ják a családnak gyors és erőteljes népesedését. Az ilyen családok aztán még a leggyengébb méhlegelő években ís adnak a gazdának mézet. E n ilyen családoktól a mult, közepes mézelő években ís elszedhettem családonkínt, át lag 2 0 — 25 klg. mézet , emellett va lamennyinél hagy tam a beteleléskor 8—12 klgmot.

M é g egy fontos előnye van a délkeleti i rányban felállított k a p t á r o k családjaínak : belső levegőjük a tél folyamán is mindig t iszta és egészséges, mert a lép-építmények nagy ri tkán penészed­nek meg, a fenék deszka ál landóan száraz és ami még sokka l

c r t c i í l t . nagyon kevés méh hull el a tél folyamán. Er re vonat-.£ ozólag egy pontos följegyzésem van a mult évről. December í3-án nagyon enyhe idő lévén, k i takar í to t tam a kaptárjaim fenék desz­kái t és az ott talált elhullott méheket , minden családnál megszám-ál tam és följegyeztem. A reám nézve meglepő eredmény a követ-

kező v o l t : a keletnek felállított méhszínemben lévő ÍO családnál volt összesen 216, a szabadban, dúcokban felállított, délkeletre néző 10 családnál ellenben összesen csak Í35 , tehát majdnem a felével

kevesebb. E pontos följegyzésem bizonysága annak , hogy a délkeleti

irány ebből a szempontból előnyösebb, mert bizony némely hosszú és szigorú tél lepergése alatt rendesen pár száz méh is elszokott hullani, amit ilyenformán könnyű szerrel a felére redukálhatunk, ami pedig nagy előny.

Megjegyzem, amellett hogy amikor kaptár ja inkat ezen helyes rányban állítjuk fel, f igyelemmel kell lennünk, hogy azok előtt semmiféle épület vagy kerítés, sőt gyümölcs vagv egyéb faültet-vény ne legyen, mert azok mind elzárnák a kaptároktól a napot .

Igen természetes, hogy méhcsaládja inknak az ilyen elhelyezése mellett ís, a gazdának gondosan kell m éheit ápolnia és okszerűen kezelnie, mert csak a k k o r lesz meg a várt eredmény, vagyis jó népes családok, erős rajok és elvehető fölösleges méz.

Stief Ottó.

A kisgazda és a méhészet. Irta : B e r d e F e r e n c .

Jelige : „ T a n a l j a méhtől" ( 2 - i k díjjal ju ta lmazot t pá lyamű. )

(Folytatás.)

Ezt a célt szolgálja a k o r m á n y n a k az az intézkedése, mely a méhészeti vándortanítást az egész ország területén elrendelte ; köte­lességévé tévén a vándor t an í tóknak , hogy saját kerületeikben községből-községbe járva taní tsák a népet, kedveltessék meg a méhészetet, s a hol a lkalom van, ott gyakorlat i el járásokat ís mutassanak be a hal lgatóságnak. A z eredményről később fogok beszélni.

A vándortanító jelentéseiből arra a meggyőződésre jutott a legfelsőbb hatóság, miszerint azokban a községekben, melyekben a helybeli taní tók maguk ís méhészettel foglalkoznak az eredmény észrevehetőbb, ellenkező esetben munká juk után alig muta tkozik

10

haladás. E megál lapí tásnak lett aztán köve tkezménye egy másik rendelet, melyet a Közokta tásügyi Minisztérium adott ki, mely arról intézkedik, hogy a méhészetben jártas taní tók számát szapo­rítani kel l . E r re pedig egy út vezet, az tudniillik ; hogy a taní­tóképzők lá t tassanak el minta méhesekkel , hol aztán a tanítójelöltek ugy szellemi, mint gyakorlat i kiképzést nyer jenek.

Különösen ez utóbbi intézkedése k o r m á n y u n k n a k minden érdeklődőben felkeltette a reményt az iránt, hogy immár a vándor tan í tók munká ja meg van könnyí tve ezáltal . A z eredményről szin­tén később szólok.

Később felsőbb hatóságaink tovább mentek a segélynyújtásban s meghonosí tot ták a méhészeti pót tanfolyamokat . T ö b b helyen valódi és költséges míntaméheseket létesítettek ellátva azokat olyan szakemberekkel , k ik a méhészet terén érdemet és tekintélyt szereztek m a g u k n a k , ezek vezetése mellett hat hét leforgása alatt tanulhat­n a k lelkészek, taní tók, gazdák sőt iparosok ís. Itt láthatja a tanuló azt a sokféle méhlakot , elsajátí thatja azok készítésének módját, szóval, h a k o m o l y szándékkal ment oda, a k k o r ugy mehet haza ha t hét után, mint a méhecske a k á c virágzáskor.

A fennebb elősorolt in tézmények után bekövetkezett eredmé­nyekről megígér tem, hogy beszélni fogok, tehát lássuk először a vándortaní tást .

H á t bizony mikor ez az intézkedés valósággá vált, mi kezdő méhészek Hozsannát k iá l tot tunk örömünkben s alig vártuk, hogy eljöjjön az óra, melyben szemtől-szembe lehetünk a méhészet ügyé­nek apostolával . K í lett dobolva, hogy az ál lami iskola nagytermé­ben méhészeti előadás lesz, mí ís e mellett házal tunk s hívtuk az értelmesebb a tyaf iakat . Az t el kell ismerni olyan szép számmal gyűl tünk össze, hogy Ábend bácsi örvendett l eg jobban : az kilát­szott szeméből, hiszen még a községi elöljáróság ís képviseltette m a g á t ; tartott ís az öreg egy igazán szép és buzdító előadást, s megígérte, hogy miután látja a meleg érdeklődést a jövő évben ismét meglá togat . E lőadás után egy méhesbe mentünk hol gya­korlat i fogásokat például az át lakolást dobolás utján mesteríleg muta t ta be, de csak néhányunknak , mert útközben a hal lgatóság annyira leapadt, hogy csak 4 — 5 maradott . M í megköszöntük a vándortanító szívességét, ő pedig ment tovább hová kötelessége hívta. J ö t t a következő években ís, megtar tot ta előadását, de a ha l lga tók kevés száma láthatólag bántot ta . M í néhány kezdő mé-

JJ

hész sok gyakorlat i fogást tanul tunk tőle, azért szomorúan vet tük a hírt, mely tudtul adta, hogy az öreg Abend bácsi nem jő töb­bet hozzánk, mert elment oda, hol nem kell többet vándorolni .

Ál lapodjunk meg rövid ideig a tárgynál , há tha va lami nyomra akadnánk , mely elvezet oda, hol az ok v a n ; miután tud­juk , — mert hal lot tuk — hogy nem a tanitás az oka , a k k o r k e ­ressük azt azokban az emberekben a k iknek javáér t fáradnak, törik maguka t a taní tók.

A falusi kisgazda némi tekintetben va lamennyi egyforma, abban tudnii l l ik; hogy a kaputos ember iránt főkép h a az még ismeretlen ís hát bizalmatlan. Tá r sa lgá s közben nagyobb része kezes s minduntalan hangoztat ja , hogy ugy van instálom, helyes bíz az kérem, de ha tovább megy már egészen másképpen gon­dolkozik, ezt némelyek ravaszságnak ís nevezik. A k a d közöt tük egy két merészebb ís, a k ik már ellenvetéseket ís tesznek, ezek az úgynevezett fél tudákosok, legtöbbet ezek á r t anak minden jó ügynek, félelmetesek mivel akárhányszor a kész-nyélbe ütött dol­got egy-kettőre ugy elrontják, min tha soha sem lett volna.

(Fo lyt , fcőv.)

1916. E g y elmúlt esztendő, mely örök emlékezetben fog sugározni

a méhészet történetében. A krónikairó félve veszi kezébe a tollat, hogy gondos körültekintéssel minden nagy eseményről számot adhasson.

E g y év mindössze, me lynek eredményeit összegeznem kell , röpke pillanat csak, h a az idő végtelen fo lyamára gondolok s mégis korszakos a lkotások, messzi jövőre k iható események újul­nak meg emlékezetemben.

Elmúl t méhészeti évünket a vi lágháború foglalja emlékezetes érckeretébe. Eseményei t a háborús élet teszi jellegzetessé, a lkotásai a háborús viszonyokban ta lá lnak magyaráza to t . Szomorú jelenség a háború s a magyar méhészet újjá szervezése, igazi a lapozása mégis hozzáfüződík.

Méhészkedtünk a háború előtt ís — igaz ! A gazdasági á g a k között szerepelt a méhészet is. V o l t a k szaklapjaink, vol tak neves méhészeink, de mégis az eredmény sohasem állott a rányban a

J2

törekvésekkel . K o m o l y gazdakörökben megmosolyogták a méhek rajongóit s a magyar kisgazda kézlegyintésben fejezte ki ítéletét. Egyszerre , hogy megváltozott minden. A háború rokkantjairól gondoskodni kellett . Illetékes tényezők foglalkozás után néztek, mely megmentse a testi fogyatkozásban szenvedőket a kegyelem­kenyértől , mely munká juk után megélhetést biztosítson számukra. . . . Felfedezték a méhészetet . Rá jö t t ek , hogy a méhészet nem csak könnyű foglalkozás, de amennyire léleknemesítő, annyira hasznos is . Csodálkozva vették észre, hogy amit a méhészet ter­jesztésére és fejlesztésére fordítanak, nemcsupán egyeseknek jelent jóllétet, hanem sokszorosan növeli kamata iva l a nemzeti vagyont .

Az érdem elsősorban, természetesen a földmivelésí miniszté­r iumé és az egészet intéző, irányító kiváló emberé, a Miniszter Úr Onagyméltóságáé, k í felhívta az ország figyelmét a méhészetre és páratlan eréllyel ál landóan táplálta és fokozta az érdeklődést. A rokkan t k i sgazdáknak igazán gondoskodó apja m a r a d t : visszaadta neki méheíben a mezőt, a virágos, a napfényes mezőt.

B á r ó Kazy á l lamti tkár Ú r lelkesedése új embereket , prófé­t áka t teremtett a méhészet ü g y é n e k ; "Papp Ragány tanácsos Ur személyesen intézkedik minden egyes ügy síkeres megoldásában ; Krenedíts titkár Ur gondoskodása, körültekintő lelkesedése nem ismer határt és fáradtságot.

. . . Az tán megmozdul tak az egyesületek. Az Erdélyrészi cMéhész Egyesület t i tkon, sóvárogva táplált vágyai t látja telje­sülni : új , szakképzett méhészei lesznek a magyar gazda társada­lomnak . M i n t első je lentkezik a szent ügy szolgálatára s meg is kap ja a legmagasabb b iza lma t : a Miniszter Ur Önagymél tósága három méhész tanfolyamot állít be egyszerre Kolozsváron, az egyesület székhelyén.

Megindul t a korszakos m u n k a és ma az ország Í3 nagyobb városában folyik a rokkan t k a t o n á k méhészeti kiképzése. A tan­fo lyamokon pezsgő, zajos élet uralkodik. Suhog a deszka a gyalu kése alatt , vígan dúdol a fürész fényes acéla , gépek bugása, em­berek kacagása a műhe lyekben : egy új, diadalmas jövőnek meg­elevenítő dala.

Minden hónap az új méhészek rajait bocsátja ú tnak, de a bölcs előrelátás nem hagyja magára , tanácstalanul a kezdő mun­kás t . A tanfolyamokon iskola méhesek készülnek, melyekben az ország felsőbb iskolá inak, teológiáinak ifjúsága tanul méhészkedni,

13

hogy annak idején a méhészetben ís vezetője, i rányítója legyen a gondjaira bízott embercsoportnak.

Újjászületett a magyar méhészet, az ország minden részében folyik a munka serényen, lankadat lan ki tartással a haladás jegyé­ben. Szegeden „Méhészeti Újság" cimen új szaklap indul meg, melynek megjelent számait egy eredményes jövő zálogául tekint­hetjük.

A székelyföld új prófétát kap Gál Imre iskola lá togató személyében, kit a miniszter Ür Onagymél tósága a székelyföldi méhész kerület vezetésére jelölt k i . Pá lyafu tásának kezdetét szo­morú incidensként zavarta meg az oláh betörés, de úgy véljük, hogy aggodalomra, siránkozásra sem neki , sem nekünk nincs o k u n k . A szétdúlt székely méheseket újra állítja a magyar méhészek résztvevő áldozatkészsége s a romok felett pedig felépíti a méhé­szet új, ragyogó házát az ő rajongásig lelkesedni tudó nagy lelke és akadályoktól meg nem hátráló tetterős aka ra t a .

Menny i esemény, mennyi korszakos jelenség egy rövid év kere tében! Szomorú lapjai ís vannak a k rón ikának , de mindenre van vígasztalásunk. A székelyföldi betörés mellett más , személyi veszteségünk ís v o l t : meghal t Sötér ,Kálmán l A méhészet láng-lelkü apostolát, a magyar méhészek társadalma büszkeségét veszí­tette benne. Szomorúságunkban felemel a tudat, hogy nagy lelke, bölcs tudása továbbra ís velünk maradt , világirodalmi jelentőségre emelkedett munkáiban .

í gy beszél az Í9Í6 . év króniká ja eseményeiben, de nem ke-vésbbé felemelő az a rész sem, hol a méhészet i év eredményeit számokban mondja el.

E g y táblázat van az asztalomon, mely a t ízenhat méhész ke ­rület évi statisztikájából van összeállítva. Mi lyen örvendetes képet rajzolnak elém a száraz, szűkszavú számadatok.

E kimutatás alapján bátran ál l í thatom, hogy eredményeit tekintve ís, az Í9í6-ík év a legjobb méhészeti évek közé sorozható. Tavassza l a családok, egy kör kivételével, mindenütt a legjobb állapotban kezdették meg évi munká juka t . A méhcsaládok ára sehol 3 0 koronán alul nem jár, de az ötvenet igen sok helyen meghaladja. A rajzás kedvező körü lmények között , mindenütt szép eredménnyel végződött. A mézszüret megfizette a méhészek fáradtságát és befektetéseit. Az eredmény családonkínt 5 klgr.-nál sehol sem kevesebb, sok helyen a 15 klgr.-ot ís meghaladja.

14

H á t hogyha a méz és a viasz á rakra gondolunk, akkor látjuk igazán, hogy mennyire hálás foglalkozás volt ez évben a méhész-kedés. 3 koronáná l olcsóbban mézet az év egy szakában sem adott el méhész, de vol tak k i k 8—ÍO koronát ís kap t ak mézükért klgr.-monkén t . A nyers viaszért á t lag megadták a 7 k o r o n á t ; műlépért 12 koroná t ís fizettünk. A z a n y a nevelések országszerte sikerültek és kedvező je lek mellett történt a betelelés.

Í9Í6 sokat , reménycinken felül adott, mely jelenség csak újabb, kitartó munkára sarkal lhat ja a magyar méhészt. Mul tunk legyen mindig jövendő s ikereink biztos záloga. Föl tehát az újabb küzde­lemre méhész t á r s a k ! A mult biztosítsa jövőnket , a jövő igazol­jon minket , hogy egy év multával hasonló sikerekről, az előző évit felülmúló eredményről számolhassunk. M í csak dolgozzunk, dicső ka toná ink megszerzik majd, mire még v á g y a k o z u n k : a győzelmet és a b é k é t ! Győrfi István.

Méhészeti Ütmutató. Megjelent Í52 oldalon az Erdélyrészi Méhész Egyesület

n a p t á r a az Í9Í7, közönséges évre, Méhészet i Útmuta tó c ímen. A z új naptárt , Győrfi István teológiai tanár , a Méhészeti Köz löny szerkesztője és Jancsovics Endre , a V I . méhészkerület vezetője szerkesztették. Művészi címlapja, mely a koronázási és háborús a l k a l m a k motivációja . Merész Gyula , országos hírű festőművészünk igen sikerült a lko tása .

A naptár minden hónap mellé részletes méhészeti utasítást közöl s a jegyzetes rovat mellett rövid, kátészerü mondatokba mondja el az időszerű teendőket . Felöleli a méhészkedés lényeges pontjait s k e z d ő k r é s z é r e n é l k ü l ö z h e t e t l e n ú t m u t a t ó , g y a k o r ­l o t t a k s z á m á r a h a s z n o s e m l é k e z t e t ő é s f e l j egyzés i z s e b k ö n y ­v e c s k e .

A szerkesztők munká já t Gá l Imre, N e m e s Győző , Donáth Aladár neves szakembere ink munká i egészítik k í .

Képekben , megfelelő szöveg kísérettel mutatja be Boczonádí 42-es kaptár já t és napviaszolvasztóját ; az Erdélyrészí Méhész Egyesüle t műhelyét , az iskola- és kisgazda méhest .

Táb láza tos k imuta tásban tájékoztat a méhekre , valamint a

15

méhlakásokra és méhészetre vonatkozó összes tudnivalókról . Fe l ­öleli a mézelő növények , állami méhészeti in tézmények, szakokta­tás és törvényes intézkedések ismertetését. Kiterjeszti f igyelmét az új postai és bélyegílletékí díjszabásra s más , a méhészet körébe vágó hasznos tudnivalókra.

Hinni merjük, hogy e kis könyv hasznos szolgálatot tesz a magyar méhészeknek és meg fogja nyerni a magya r méhész tár­sadalom osztatlan tetszését és pártfogását.

A r a 1 K . 5 0 f . ; egyesületi t a g o k n a k 1 K . Megrendelhető a szerkesztőség útján. (Kolozsvár , Pap-u . 6 sz.)

Az Erdélyrészí Méhész Egyesület műhelye. (Mutatvány a „Méhészeti Útmutató"-ból .) S z e r k e s z t ő .

Lehet-é , szükséges-é a mellékelt képeke t magyaráznunk ? Beszél az mindenik maga helyett . A képen ís gyönyörűség nézni karcsú acél testüket. H á t a m i k o r beszélni kezdenek a m u n k a cso­dásan bugó nye lvén? A ma­gyar méhészet hata lmas, bol­dog jövőjéről rajzolnak elénk varázslatos képeket .

Féltet t kincsei e gépek egyesületünknek. O k a mi érckarú, fáradhatatlan, segítő társaink. E gépek a munkásai az első magyar kaptároka t és méhészeti eszközöket készitő gyártelepnek. Majd ha elsi­mulnak az anyag szerzés ne­hézségei, megindul a m u n k a a maga teljes nagyszerűségé­ben. Egymásu tán születnek az olcsó méhesek, karcsú, tö­kéletes kaptárok s viszik szét az ország minden részébe a magyar méhészet diadalát.

Szalagfűrész.

A kéziműhely belseje.

17

18

A méhesben.

Január . J a n c s o v i c s E n d r e .

A tél e hónapban adja ki méregfogát , éber legyen hát a méhész, nehogy most essék va lami baj a méhcsaládjai körüM

A méhek jól telelését elsősorban a feltétlen nyugalom megadása biztosítja, ezért a méhlakásoka t ne bolygassuk, mert hiszen agomolyba húzódott méhek minden zajra f igyelmesek lesznek s ösztönükből kifolyólag táplá lékukat helyezik biztonságba, azaz a lehető mennyi­séget m a g u k b a szívják, mit aztán a nyugtalanítás után ugyan részben visszaraktároznak, mindazáltal a kellő mennyiségnél többet fogyasztván, beáll az ürítkezés nagyobb mérvű szüksége s ennek eredményeképpen a hasmenés, v. vé rhas ! Különösen előidézik ezt a méh e l lenségek: egér, c inke, ha rká ly háborgatása , valamint az a körü lmény, ha a méhcsalád fázik, vagy ha silány tápértékü táplá lékuk van, illetve, h a nincs elégséges jó levegőjük.

H a nyugodtan telel a méhcsalád, alig hal lható, percegésszerű magatar tással van, míg a nyugtalanul telelő, bajban szenvedő, anyát lan család zúg. A z ilyen család erőteljes morajlást hallat , mely ál landó s h a anyát lan , o lykor-olykor egy élesebb, siró hang ís belevegyül a zúgásba.

Derül t napokon , a déli ó rákban tar tsunk tehát szemlét méh­családjaink fölött s h a nincs baj , ne bolygassuk őket , ellenben h a valami rendetlenséget tapasztal tunk, igyekezzünk a bajon segí teni : a holt méheke t a kíjárótól takar í tgassuk el a szabad, jó levegő já rha tása végett , majd óvatosan jobban takargassuk be papírral, pokróc vagy rongy darabbal a telelő fészket.

Havazás után a leesett havat azonnal söpörjük el a méhla-k á s o k körül s óvatosan a k i j á r a t n á l ; olvadáskor pedig a tócsát, pocsolyát tüntessük el mert szebb, napos déltájban egy-egy méh kijár tisztulni s h a nem térne vissza, k á r azért í s !

T ö b b évi mérlegelés alapján megállapítást nyert, mennyit fogyaszt i lyenkor a méh-család, a havi át lag 3 0 — 4 0 dkgr-ot ad.

N é h á n y , jobb viszonyok között élő méhcsaládnál az anya e hónap utolsó napjaiban megkezdi a petézést, naponta átlag 100—150 petét r akván le .

A méhcsaládok körül ezek a megfigyelések és m u n k á k akad­nak , a méhészetben azonban már tágabb munkaköre van a mé-

19

hésze tnek; így pl. most van a legalkalmasabb időszak a kap tá rok s kisebb nagyobb méhészeti felszerelések és eszközök, a k a s o k stb. készítésére, azok javí tgatására , szinte úgy a viaszolvasztá­sára ís .

A folytonosan gyűjtögetett viaszmorzsalékot, öreg használha­tat lan lépeket rak juk egy vízzel félig telt edénybe, melyet aztán egy szintén vízzel telt más ik nagyobb edénybe helyezünk s így tegyük fel a t aka rék tűzhelyre. A felmelegedett viz a tiszta viaszt a felszínre hozza, míg a nem viaszanyag a viz alá kerül , a le­hűtés folytán aztán a viasz a vizén megalvad s ez összegyüjtö-getve egybeolvasztható s formázható. H a aztán külön viaszolvasztó készülék áll rendelkezésünkre, úgy azzal olvasszuk ki a viaszt.

Ba rá t ságos , meleg estéken, szabad délutánokon a szak­könyveket és szaklapokat olvasgassuk s ne halogassuk a „ jobb" időkre, mert a k k o r más m u n k á n k k e r ü l !

A székely méhészekért. V é g e szakadt a székelyek bujdosásának. Dicső ka toná ink ,

messze, saját honában kerget ik az orvul t ámadó, gonosz szomszé­dot. Híszük, hogy közel van az idő, mikor a csataterek „gyáva h iénáinak" nem lesz többé helye az önálló népek és á l l amok sorai­ban. B á r fáj a pusztítás, melyet székelyeink honában végeztek, de vigasztaló a tudat, hogy az igazság büntető keze már utóiérte őket . Veze tő ink a tyai gondoskodása, az emberszeretet visszaadja a bujdosóknak mind, amit veszítettek.

Megindult már a mozgalom az elpusztult méhesek helyre­állítása érdekében ís. A magas földmívelésí k o r m á n y gyűjti m á r az adatokat , hogy a károsult méhészek tavasszal újra m u n k á b a ál lhassanak.

A méhésztársadalom az ország minden részéből késeséggel és résztvevő szívvel küldi be adományai t . Igaz szívvel mondunk köszönetet laptársaink nemes lelkű szerkesztőinek, k i k oly lelkes igyekezettel indították meg a gyűjtést, mely ezideig ís tekintélyes összeget eredményezett . í g y a „ M é h é s z e t " gyűjtése • • 2 9 9 * — K

a „ M é h " „ • • 3 5 3 ' — „ a „Méhész Ú j s á g " „ • • 60*— „

Összesen : 7Í2*— K. 2+

20

Szemle.

A „ M é h é s z e t " decemberi száma bemutat ja címlapján a B o -oonádí viasz és mézsajtót. A készülék igen egyszerűnek látszik, de elmés és gyakorla t i haszna kétségtelen. Leírása oly világos, hogy minden méhész házilag megkísértheti elkészítését. Mindenesetre nkább ajánlhat juk megvételre ís, mint a drága gőz olvasztókat, melyek a viasz nagy részét benne hagy ják a sonkolyban.

F igye lmet érdemel még a rács probléma, mellyel a lap két köz leménye foglalkozik. ( B e s z á m o l ó : N ída István ; A vas tag lép : D ó k a Lóránt . ) A két író egyöntetűen a rács használat ellen foglal állást. A rács természetellenesen osztja meg a fészket és e meg­osztás károsan befolyásolja a mézgyüjtést . N ída a kijáró nyílás speciális elhelyezésével feleslegesití a rácsot. Háromkeretsoros kap­tárján a kijáró a fészek felső kere tsorának felső harmadába esik. Ezze l az eljárással elérte azt, hogy a méhek a fészek feletti sort, vagyis a mézkamrá t rendszeresen és kedvvel töl t ik meg és a fíasítás céljára vagy virágpor elraktározására nem használ ják.

A „Méhésze t i K ö z l ö n y " szerkesztőségéhez újabban a kö ­vetkező a d o m á n y o k étkeztek: Püsök Gyu la gyüjtőívén : Püsök G y u l a Í0 K , Szász B é l a 2 K , Szász Sándor 2 K , Serbán í jános I K , Csögör K á r o l y 5 K , Csögör József 2 K , Cseri István 2 K , F a r k a s Dánie l í K , Vi tkocz i Menyhér t í K , T ő k é s Lajos í K , Léwí Izsák 2 K , Hírsch E m á n u e l í K , Borbé ly Pá l í K , Borbé ly Lőrinc 2 0 f, K o v á c s Sándor 2 K , N a g y Ferencné 2 K , S imon Ö d ö n 2 K , Kender G y u l a 2 K , Fischer H e r m á n í K , Ignotus 3 K . Összesen 4 3 K 2 0 f

A gyűjtés eddigi e redménye Í67 K 6 0 f

Összesen : 2Í0 K 8 0 f

Méhész t á r s a k ! áldozzunk a székely méhészekért , hogy ta­vasszal velünk együtt kezdjék meg kedves munká juka t , újra épí­tett m é h e s e i k b e n ! Kérjük a. további adományok beküldését. Akinek pedig e l a d ó m é h c s a l á d j a i vannak, h a l a d é k t a l a n u l j e l e n t s e be a s z e r k e s z t ő s é g n é l {Kolozsvár, 'Pap-a. 6 sz.), hogy idejében meg-vehessük a székely méhészek részére 1

21

D ó k a a „vas tag lépek" a lkalmazásával feleslegesítí az a lka l ­matlan rácsot. 3*5—4 cm. széles keret lécek segítségével oly vastag lépeket építtet, melyekbe, mélységüknél fogva a lanya nem petéz­het s ezeket használja fel a mézkamrában tisztán mézgyüjtésre.

A „Méh" november-decemberi ket tős száma a „ több te rmelés" parázs harcának utolsó jeleneteit adja az olvasó elé Lencz Géza és Ba logh Bálint újabb „k ímagyarázása íban" . A z elmondottakhoz hozzáadnunk felesleges. T a l á l j a meg mindenki a m a g a he lyesnek itélt oldalát, úgy amint legjobb meggyőződése diktálja.

S o k k a l hasznosabb a Sk lenar Guídó leírása, mely az a n y á -sítás új és egyszerű módját ismerteti. Ezt az anyásí tásí módot , mely előzetes és utólagos füst befúvással van egybekötve a M é ­hészeti Köz löny már Í9Í3 évi decemberi számában ismertet tük, mint amerikai módszert s újabban ís figyelmébe ajánl juk méhész­társainknak.

A „Méhésze t i Újság" decemberi számának első lapját gyász­

keretben O felsége I. Ferencz József, néhai k i rá lyunk emlékének

szenteli. Részletes ismertetést olvashatunk benne a hatsoros M a u r e r

kaptárról, mely eszme, ha egy kissé emlékezünk, nem ís olyan új a Méhészeti Köz löny olvasói előtt. V a g y K e m e n e s Anta lné „Az anyasítás új mód ja" című pá lyamunká jában nem hatkeretsoros kaptárakról beszél-é ? Használhatóságáról természetes nem soka t szólhatunk, de mindenesetre érdekes volna a kipróbálása, ami erdélyi viszonyaink mellett ís.

Ba logh számokban mutat ja ki rakodó kaptár ja előnyeit az országos méretű kaptár felett. M i a számok előtt meghajo lunk , de azért függőbe tartjuk a kérdést, hogy váj jon a számok az eredményt tekintve minden vidéken s így speciálisan, Erdélyben is ugyanilyen képet ra jzolnának-e elénk ? Kie légí tő feleletet ebben a kérdésben ís csak a megfigyelés és bevezetett kísérlet adhatna , de ez még idáig nem történt meg.

Örvendetesen jegyezzük fel a Méhészet i Újság változatos tartalmi bőségét, de a három-négy tárgykörben mozgó töme­ges „folytatások", ugy véljük a megértés és okulás há t rányára vannak.

Méhésze t i Het i lap . Olvasóink nagy többsége valószínű most hall először erről a szaklapról . N e m ís csodálkozhatunk r a j t a ; egészen új lap. E lső száma Í9Í7. j anuár 7-én jelent meg, Méhész.

22

J e n ő szerkesztésében, Tíszacsécsén . Ö r ö m m e l üdvözöljük az áj laptársat a méhészeti irodalom legújabb termékét , bár a hetenként va ló megjelenést nem tart juk szükségszerűnek a méhészet érdeké­ben ! A n n á l életrevalóbb gondolatnak í téljük a „műhelyben" című rovat beindítását, mely egészen új idea és hisszük, hogy az első közleményhez hasonló, gondos ismertetéseknek meg lesz a kívánt, gyümölcsöző eredménye. Hiszen a méhészetet éppen abban a kís-gazdakörben szeretnők minél intenzivebben meghonosí tani , mely­nek tagjai a téli pihenés napjaiban maguk ís elkészíthetnék méhé­szeti eszközeiket , h a megkap ják a megfelelő utasítást.

Vegyesek.

N é m e t h y F e r e n c M á v . főellenőr 7 koronát adományozot t a rokkan t méhész k a t o n á k karácsonyfájára . Ú g y a ka tonák , mint az egyesület nevében meleg köszönetet mondunk e helyről ís, a nemes szívű adakozónak .

A r o k k a n t k a t o n á k részére, a méhészeti tanfolyam kereté­ben, ka rácsony estéjén újra karácsonyfát állított fel egyesületünk e lnöksége. B i z o n y a nagy drágaság miat t a megvendégelés mö­götte áll a mult évinek, pedig az áldozatkészség semmivel sem volt kevesebb. Panaszra így sem lehet o k u n k : minden rokkant méhész egy szép díóskalácscsal és egy kis üveg mézzel távozott a megható ünnepségről.

K é r e l e m a m é h é s z e k h e z . Tisztelet tel kérem azon méhész­társakat , a k i k eladó méhcsa ládokkal rendelkeznek, szíveskedje­n e k a családok számát — a kas , kaptár megjelölésével — és az eladási árat velem sürgősen közölni .

Eset leg azt tudatni, hol, milyen áron és hány családot lehetne venni ?

Kolozsvár , W 6 . X I I / 2 Í . (Fe renc J . - u . 81.)

Méhésztársí üdvözlet te l : "Donáth Madár

X I I . méhészeti ker. -vezetőié.

23

3 9 8 m é h c s a l á d p u s z t u l á s a . Igen szomorú levelet k a p t u n k ífj. J óz sa Sándor gyergyódítróí taní tótól . „ E g y szemtanú elbeszélése szerint, a 3 csoportban elhelyezett méhcsa ládaínkat megrohan ták a román ka tonák , szét hordották a ke r tünk különböző részében és felnyitva aj tójukat , az otthon hagyot t saját fehérnemünkkel , ruhánkkal , párnáinkkal lefüstölték mind egy szálig. E z évben gyergyóban ki tűnő mézelés volt, kap tára ink tele vol tak mézzel. Legtöbb kaptár 4 — 6 soros volt, utóbbi 2 éve a lak í tva át . É n csu­pán a széthordozott kap tá rok egyrészét ta lál tam meg üresen, de már aj tójuk, kereteik elégetve, tüzelésre felhasználva. Mive l nappal végezték e műtétet, iszonyú méhzúgás töltötte meg a falut. V é d e ­keztek méheínk , szembeszáll tak az ellenséggel, s úgy látszik n a g y részük vagy a kábí tás után vagy a m u n k a közben, de e lmenekü l t ; ezt onnan következte tem, mivel elpusztulva fölötte kevés méhet talál tam m e g " .

A levél névszerínt sorolja fel az elpusztított 3 9 8 kaptár tulaj­donosát és felemlití azt is, hogy a körülbelül 3 0 0 kasban elhelye­zett, leölt méhcsalád nincs benne a 398-ban . B izony súlyos a vesz­teség, mely méhészeinket e betöréssel sújtotta, de híszük, h o g y külső segítséggel, k i tar tásuk és szorgalmuk rövid idő alat t leküzdi a pusztítás veszteségeit.

V i a s z m o l y i r t á s a . Igen egyszerű módot a jánlhatunk mé­hészeknek, a viaszmoly ir tására. Zár t szekrénybe, v a g y kádba t együk be a lépépí tményeket . Helyezzünk az ép í tmények a lá köz­bül egy ócska vas edényt, ha az nincs jó akármi lyen . T ö l t s ü n k az edénybe azután kevés ecetszeszt s dobjunk bele apró, rozsdás vas darabkákat . Az igy felbomló gőzök elpusztítják a viaszmoly álcáit és megvédik lépeínket a pusztulástól. A z i lyen módon pre­parált lépeket szellőztetés után, bármikor beadhat juk méhe ínknek s viszont ez a módszer nem já r ál landóan a tűz veszedelmével, mint a kénezés.

E u r ó p a m é z t e r m e l é s e . Európában egy évi méztermelés át­lag 8 0 , 0 0 0 tonna, körülbelől 44 millió M á r k a ér tékben.

Európa egyes ál lamai körülbelül a köve tkező méz- és viasz-mennyiségekkel szerepelnek a ví lágkereskedésekben.

Németország Í . 9 t 0 , 0 0 0 család, 2 0 , 0 0 0 tonna mézzel. Spanyolország 1 .690 ,000 „ Í 9 , 0 0 0 „ „ Oszt . -Magyarorsz . 1 .550 ,000 „ Í 8 , 0 0 0 „ „ Franciaország 9 5 0 , 0 0 0 „ 1 0 , 0 0 0 „

24

Hollandia 2 4 0 , 0 0 0 család, 2 , 5 0 0 tonna mézzel. Belg ium 2 0 0 , 0 0 0 „ 2 , 0 0 0 „ Görögország 3 0 , 0 0 0 „ 1,400 „ Oroszország Í I 0 , 0 0 0 „ 9 0 0 D á n i a 9 0 , 0 0 0 „ 9 0 0 „ (Ezekben az ér tékekben természetesen a házi fogyasztásra

fordított mennyiségek nincsenek benne, pedig Oroszországban óriási, mert ott a cukor távolról sem játszik olyan szerepet, mint Nyuga t -Európában . )

Északamer ikában 2 . 8 0 0 , 0 0 0 család van évi 3 0 , 0 0 0 tonna mézzel. Északamer í l í ában a méhészet ís óriási a rányokban űzetik, pl. a világ legnagyobb méhészete K a n a d á b a n Bee tonban van, két hektárnyi területen. Az évi termelés á t laga 3 0 — 5 0 tonna méz.

H a már most a fönnebbí adatokból kiszámítjuk, hogy egy tonna méz termelésére hány család kell , a következő érdekes ada­toka t nyer jük.

Görögországban 2Í család. Osz t rák-Magyarországban 8 6 család. Spanyolországban 89 Franciaországban 95 „ Németországban ] Hol landiában f 9 6 >' Be lg iumban | D á n i á b a n ) 1 0 0 " Oroszországban Í22 „ Ezekbő l , a meglehetős hézagos adatokból ís ki tűnik, hogy

délről északfelé, fokozatosan csökken a méhészkedés kiadós volta.

Szerkesztő postája. B o l d i z s á r István. Magyarfenes . J . Kaptár adományban részesülhet, ha

a méhcsaládjainak számát igazoló, községi előljáróságí bizonyítványt a főtit­kári hivatalhoz (Mészáros-u. 3.) beküldi. 2. Nyers viaszát mülépre becse­réljük.

Bölöni I. isk. i g a z g a t ó , T o r d a . A kért számokat a legújabb számhoz csatolva, készséggel küldjük.

B . F, ny. s z o l g a b í r ó Erzsébe t fa lva . 1. Közlönyünket az emiitett feltétel mellett b. címére örömmel küldjük. 2. Sajnos 500 családos méhészgazdaság­ról nincs tudomásunk.

Ma mikor az egész világ visszhangzik a magyarság di­adalától, ma, mikor a népek milliói állanak szemben egy­mással, alig van család, melynek a harctéren ne volna va­lakije, akihez kedves emlékek, szent kötelékek fűződnek,

a íiitDBS férjéért, szü lő gyermekéért, testoér testoéréért aggódik. De keressük az emlékezés szálait a barátságban, rokon­ságban is. És ki ne áldozna szívesen arra a célra, hogy azok, akik a harctéren vannak, itthon a családi körben méltó emlékkel legyenek meg- D I A D A L " örökitve? Ezt a célt szolgálja a l ^ ^ ^ ^ — ^ ^ ^ ^ ^

első magy. fényképnagyitó- s arcképfestészeti műintézet.

B u d a p e s t , VI I I . , R á k ó c z i - ú t 7 1 . s z á m , ahol bármely beküldött fénykép után élethű fénykép-:: nagyitások színezve és krétarajzban készülnek. ::

Élethű fényképnagyitás. Élő nagyságban mellkép ára 10 korona. Ugyanaz olajszinezésben „ 1 5 „

Élethű kivitelért és jó minőségért szavatolunk. Csoportfényképek­ről is lehet egyes személyt elkülönítve készíteni. - Eredeti nagyság.

Hogy fiiét legjobban a méhészet? U g y , ha kaptár és eszközszükségleteínket, úgyszintén a többi méhé­szeti kel lékeket a szigorúan szolid, jóhírnevű és már 3Í év óta fennálló

Kttfme Ferenc utóda első magyar kereskedelmi méhtelepénél Budapest, I . , Att i la-utca 9Í . sz. szerezzük be.

Gazdagon illusztrált és sok újdonságot tar talmazó, az Í9I6 . évre szóló főárjegyzéke méhészeti útmutatóval együtt szívesen ingyen és bér-j* j* £ & £ mentve küldetik.

Megjelent D o n á t h A l a d á r m. kír . méhészeti s zak taná r :

TERMÉSZETESSÉG A M É H É S Z E T B E N című könyve . A 2 0 0 nyom­tatott oldalra terjedő és 6 0 ábrával illusztrált munka , mely az okszerű méhtenyész­tés elméleti és gyakorlat i is­mereteit tárgyal ja , ugy a kezdő, mint a rég i m é h é ­szek kezében né lkü lözhe­t e t l e n kalauz. — A könyv á r a 3 kor . A 3 kor . könyv­díj és 5 0 fíll. ajánlati és posta­díj beküldésével megrendel­hető a szerzőnél: Ko lozsvár , F e r e n c z J ó z s e f - ú t 8 1 . s z á m .

M é z p e r g e t ő í m több kiállításon k i let tek tüntetve, bá­mulatos olcsóságuk mellett a legjobbak, legerősebbek és a leg-tar tósabbak, a miről kezességet vállalok. Mézszürő, méztartó bádogokat , minden­nemű méhészeti esz­közöke t r a k t á r o n tartok s a legjutá-nyosabb áron készí­tek , úgyszintén leg­jobb fajta gyümölcs­szedőket is. Pontos :-: k iszolgálás! :-:

Sajíer József bádogos, K o l o z s v á r , E r z s é b e t - ú t .

Reményik b. és Fiai utódai vas-nagykereskedés Kolozsvár . A z Erdélyrészí Méhész-Egyesüle t a jánlatára az alább felsorolt méhészeti eszközöket tart juk r a k t á r o n :

keretfogó csiszolt, horonytísztító, méhészkés, sejt fedelező kés , fenék tisztító, permetező, herefogó, füstölő készülék, méhész-sapka, méhész-keztyü,

-- z és H a n n e m a n n rács.

Sürgönyeim: Reményik utódai. Telefon 84.

Nyomatott a Szent Bonaventura könyvnyomdában Kolozsvárt.