XXVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM2006. SZEPTEMBER�OKTÓBERMEGJELENIK 2 HAVONTAÁRA: 1,50 EuroErscheinungsort WienÖsterreichische Post AG �02Z032898 M P. b. b.VERLAGPOSTAMT 1010 WIEN

Folytatás a 4. oldalon

Csoportkép a 122 mm-es tarack elõtt a Ferenc körúton, a Tompa utca közelében

Mire ezek a sorok megjelennek, lezajlottakaz osztrák nemzetgyûlési választások.Megtörtént az, amit sokan nem tartottak le-

hetségesnek: Wolfgang Schüssel kancellár vé-gigkormányozta a teljes parlamenti idõszakot.Az elmúlt négy év legkritikusabb mozzanata akormány szempontjából a kisebbik koalícióspartner, a jobboldali FPÖ, a Szabadság-Pártosztódással történõ szaporodása volt, melynekkapcsán az ellenzék hevesen támadta a kor-mányt, és kétségbe vonta legitimitását. A ket-tészakadás a legutóbbi választáson szenvedettkatasztrofális veszteséggel kezdõdött, melyérta párt vezetõi egymást okolták. Jörg Haider,az õszülõ és kissé megkopott retorikájú fene-gyerek mellé felnõtt ifjú titán, a fiatal Haidertremekül másoló és jobbról elõzõ Heinz-Christian Strache nagy lendülettel tört a párt-elnökségre. Haider, az öreg polit-róka felmér-te, hogy államférfiúi ambíciói összeegyeztethe-tetlenek Strache szélsõséges polemizálásával,a párt erõsen el is adósodott a sikertelen vá-lasztási kampány miatt, így feltehetõen a libe-rális/pragmatikus mondásra gondolt: Cut yourlosses � szabadulj meg veszteségeidtõl és új pár-tot alakított BZÖ az Osztrák Jövõ Mozgalmanéven. A Szabadság Párt miniszterei és parla-menti frakciójának nagy többsége vele tartott,a tartományok � Karintiát kivéve � már sokkalkevesebb polgárral követték õt az új úton.Strache tehát elérte célját: a Szabadság Párt ve-télytárs nélküli elnöke lett, annak összes adós-ságával, viszont közvélemény-kutatók szerint apárttagok, és a párt választóinak túlnyomó ré-sze lojális maradt a párthoz, és hozzá.Schüssel kormánya tehát túlélte ugyan a sza-

kadást, de aránylag hamar nyilvánvalóvá vált,hogy a következõ választásokon azOsztrákNép-párt nem számolhat új mezbe bújt partnerével.Ráadásul a két jobboldali párt ádáz acsarkodás-ba fogott egymás ellen, eleve elképzelhetetlen-né téve az esetleges jobbközép koalíciót. Elte-kintve attól, hogy az ÖVP-ban már a Haiderrelkötött paktumnak is sok ellendrukkere volt, aStrache vezette BZÖ és az ÖVP koalícióját apárt széles rétegei elutasították volna, és Strachemaga is pártja jövõjét az ellenzékbe vonulásbanlátta, helyesen ismerve fel, hogy Schüssel darál-ta be az elõzõ parlamenti ciklus alatt az FPÖ-t;amely a Knittelfeld-i �leszámolás�, majd párt-szakadás következtében egyébiránt is 30%-ról15% alá esett vissza.A Zöldek, a higgadt, mérsékelt irányt köve-

tõ, bölcs Alexander Van Den Bellen professzorvezetésével lassan, de egyenletesen növelték vá-lasztói táborukat, a valamikori káosz-egyesület-bõl egyre közelebb kerülve ahhoz a képhez, ami-lyennek az inkább konzervatív beállítottságúosztrákok államférfiaikat elképzelik. Ahogy el-érhetõ közelbe látszott kerülni a hatalomra ke-rülés esélye, felerõsödtek a párton belüli balol-dali irányzatok. A meglepetés helyett sokak ál-tal egyedül logikusnak tartott ÖVP-Zöld-koalí-ció a legutolsó bécsi pártvezetõségi választáso-kon bekövetkezett balraát után újra a messzetávolba került; az osztrák politikára azért csak-csak befolyással lévõ zöld-vörös német koalícióbukása ellenére, egyre valószínûbbnek látszotta zöld-vörös kormánykoalíció.A sikerrel kecsegtetõ, szépen, ígéretesen in-

duló, magát szociáldemokrata-zöld koalicióskormány kancellárságában szinte biztos AlfredGusenbauert legédesebb álmaiból brutálisan ri-asztotta fel a tavasszal kitört BAWAG-botrány.A hagyományosan szociáldemokrata vezetésalatt álló Osztrák Szakszervezeti Szövetség, azÖGB tulajdonában lévõ Munka- és Gazdaság-Bank egyik amerikai partnere csõdbe ment, hi-telezõi pedig a BAWAG-ot fogták perbe. A las-san nyilvánosságra került, demégma sem telje-sen áttekinthetõ üzleti tevékenység során azÖGB, a bankot már korábban fenyegetõ csõdkivédésére, elzálogosította a szakszervezet tel-jes vagyonát, a strájk-alaptól az újonnan épülõszékházig. Az a példátlan eset állt elõ, hogy azOsztrák Szakszervezetek nagyrészt szociálde-mokrata irányultságú Szövetsége létének bizto-sítására a jobbközép kormány hozott állami jót-állást garantáló törvényt. Az osztrák szociálde-mokrácia elitjéhez és szürke eminenciáihoz tar-tozó szakszervezeti- és bankvezérek sorának kel-lett lemondania, vád alatt áll, vagy vizsgálati fog-

MIT HOZHAT A KÖVETKEZÕ NÉGY ÉVREAZ OSZTRÁK PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KIMENETELE?

ságban ül. A botrány alaposan megváltoztattaaz SPÖ választói támogatottságát. Ráadásul azSPÖ hiába igyekezett elvágni az ÖGB-hez fû-zõdõ túl szoros szálakat, az altatás nélküli mû-téthez hasonló fájdalmak ellenére sem sikerült� még az idõs- és házi betegek gondozóikéntfeketén foglalkoztatott külföldi (szlovák, ma-gyar) munkavállalói-botránnyal sem � feledtet-ni a közvéleménnyel a penthouse-ban lakó, gol-fozó, a szakszervezetek és a bankmilliárdjait tõ-kespekulációkban elherdáló pártarisztokratákáltal keltett kedvezõtlen benyomást.Indult a választáson a KPÖ is, tehát a kom-

munisták, akik a gráci városi tanácsban aratottsikerük � 1 városi tanácsos bejutása - és 50 évparlamenti távollét után úgy vélték, hogy kiszel-lõztették a régi KPÖ penetránsan sztálinista ésmoszkovita szagát, s a globalizáció elleni jelsza-vakkal újra bejuthatnak a parlamentbe.Az EU-parlamentbe névlistán bejutott �tisz-

takezû�Hans PeterMartin is megkísérelt anya-országi hátteret teremtenimagának fiatal, isme-retlen, új arcokkal. Kérdés, hogy a sok �ellen-szavazó� közül maradnak-e elegen ahhoz, hogyaz õ listájáról bárki is parlamenti képviselethezjusson.A valamikor nagyreményû Liberális Fórum

számára az osztrák politikában szokatlan útnyílt arra, hogy rövid vendégszereplése utánlegalább egy emberük beüljön a képviselõiszékbe. Az SPÖ listáján biztos helyre soroltjelölt fejében a LIF választási ajánlást adott leaz SPÖ javára. A mindenkit meglepõ húzás va-lóban meglepetést hozhat: az SPÖ és az ÖVPközti 1-3 % különbség kiegyenlítõdhet a szoci-áldemokraták javára. Hameg a LIF-szavazatokrévén sikerül túlszárnyalni az ÖVP-t, újra fel-csillan az örök vörös/zöld remény.Az elmúlt hetekben a választási harc fõként a

televíziós párviadalokban csúcsosodott ki. Deamint Madách Luciferje is mondja: �Nem ad-hatokmást, csakmi a lényegem�. A legtöbb vitasemmi újat nem hozott. A zöldek tisztakezûsé-güket hangoztatták és ígéreteikre kínáltak ga-ranciát. Könnyû nekik: ellenzéki pártként ed-dig még nem volt lehetõségük csenni a cukor-tartóból, vagy bármit is meg nem tartani. A kétjobboldali párt vitájából keveset lehetett érte-ni, mert egymás szavába vágva igyekeztek túlli-citálni egymást a bevándorlók, menekültek, amunkahelyek és a török EU-csatlakozás kérdé-sében. Igaz, Strachénak még a zöldek higgadtprofesszorát, Van der Bellent is sikerült kihoz-ni egy pillanatra sodrából. Ha valami a jövõbemutatott, akkor az a két kancellárjelölt, Wolf-gang Schüssel és Alfred Gusenbauer vitájábólérzõdött ki. Azon túl, hogymindketten igyekez-tek Ausztria leendõ kancellárjához méltóanhatni és lehetõleg kerülték a negatív hatást ki-váltó személyeskedõ megjegyzéseket vagy gú-nyolódást, úgy tûnik, mindketten számolnakolyan választási eredménnyel is, ahol csak a nagy� vörös-fekete � koalició jön majd számításba.Amennyiben a részben új pártocskáknak �

Ellenmayer, Martin, KPÖ sikerül elég sok �el-len�-szavazót maguk mögé állítani, a LIF voltszavazói nem követik elég nagy számban a szo-ciáldemokraták javára leadott ajánlást, és aBZÖ innen-onnan elegendõ szavazatot kap,akkor elõfordulhat, hogy a két párt 30�35%-oseredményeként egyike sem tud a zöldekkel (10-15 %) többséget alkotni. Az osztrák politikaiéletben több pártból összeálló koalíciónak nin-csen hagyománya, tehát a sportfogadások nyel-vén szólva az október 1-jei választások többesé-lyesek.

A június 17-i parlamenti választások után,mint arról elõzõ lapszámunkban beszámol-tunk, magyarellenes irányultságukról ismertpártok alakítottak kormányt. A három for-máció a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a leg-szélsõségesebb, amely szinte kizárólag a ma-gyarellenességre építette választási kampá-nyát. Még napjainkban is láthatók Pozsonyés az ország fõ útvonalai mentén azok az óri-ásplakátok, amelyek tiszta szlovák kormánytkívánnak Szlovákiának. Ezek azonban csaka legenyhébb célzások a Magyar KoalícióPártja ellen, amely 8 évig tagja volt a szlovákkormánynak. A sajtóban és az elektronikusmédiákon keresztül azonban szinte napirendszerességgel a legválogatottabb sértõ jel-zõkkel illették a magyar politikusokat, vala-mint általában a magyarokat, és követeltékazMKPbetiltását. Egyenesen a szlovák nem-zet ellenimerényletnek tüntették fel azt, hogyegyes kormányzati és közigazgatási tisztsége-ket az MKP által delegált szakemberek töl-töttek be. Azt pedig, hogy az EU-s támoga-tási pénzek elosztásából a magyarlakta vidé-kek is arányosan részesültek, kimondottan aszlovákság megrövidítéseként állították be.Támadták is ezért a Dzurinda-kormány szlo-vák pártjait is, akik állítólag hagyják, hogy amagyarok diktáljanak nekik. A �magyar� ki-fejezés, a szlovákok jelentõs részének szemé-ben szitokszó lett a szó szoros értelmében ( ésmég ma is az).Mintha az amúgy békés, törvénytisztelõ és

rendes adófizetõ magyarok nem is lennénekszlovákiai állampolgárok. Nos ilyen, többhónapon, sõt éveken keresztül folytatott ab-

Veszélyben a demokrácia Szlovákiábanszurd vádak és lejárató propagandakampányután, nem csoda, hogy a szlovákiai magya-rok a megalakult kormánytól semmi jót semvárhattak. Nem véletlen tehát, hogy a vá-lasztások után kifejezték aggodalmukat. Ésakkor még nem beszéltünk azokról a kese-rû tapasztalatokról, amelyeket a szlovákiaimagyarok a Meciar vezette kormányok idõ-szakának (1992�1998) kemény magyarelle-nes politikája alatt szereztek. Ehhez tudnikell azt is, hogy ennek a politikának egyikvégrehajtója az SNS volt, amely tagja voltaz akkori kormánynak is. A szlovákiai ma-gyarok ezen keserû tapasztalatait, úgy lát-szik, Robert Fico miniszterelnök nem érzé-keli, mert ma azzal vádolja az MKP-t, hogymég meg sem alakult a választások után azúj (�tiszta szlovák�) kormány, a magyarokmár Brüsszelben és Budapesten panaszkod-tak és ezzel lejáratták Szlovákiát. Ebben istéved aminiszterelnök, mert nem Szlovákia,hanem a szélsõséges nacionalizmussal szö-vetkezõ párt és az ezekbõl megalakult kor-mány veszítheti el hitelét az európai közös-ségben. Az utóbbi hónapok magyarellenesatrocitásainak tükrében el is mondható,hogy a kormány erre az útra lépett. Ismere-tes, hogy az európai szocialista pártok szö-vetsége figyelmeztette Robert Ficot, hogyEurópában elfogadhatatlan szélsõséges na-cionalista párt beemelése a kormányba.Ezért kilátásba helyezték a Smer � szociál-demokrácia párt tagságának felfüggesztéséta szövetségben. A döntésre októberben ke-rül sor.

Folytatás a 6. oldalon

Hangfelvétel tanúsítja Gyurcsány Ferencmagyarországi miniszterelnök frakciója elõt-ti �országértékelését�, amit õ vállal, már aho-gyan értékelt, fogalmazott, és merész fordulat-tal maga hozott nyilvánosságra. Lehetséges,hogy tettek helyett csupán ez a beszéde maradmajd fenn az emlékezetben. Gyurcsány Ferencesete hátborzongatóan fedi fel Magyarországvalóságos helyzetét, kormánya képességeit ésminiszterelnöke vajúdását önmagával, pártjá-val, a helyzettel, amit kifelé éppen ellenkezõelõjellel bocsátottak áruba. A magyarországiválasztók tényleges tájékozottságára és poli-tikai felkészültségére jellemzõen azMSZP-nekközönséges becsapással sikerült megnyernie azáprilisi parlamenti választásokat.Amikor szeptember 17-én nyilvánosságra

került a hangfelvétel szövege s a jogos felhá-borodás utat tört magának, sajnálatos módona zavarosban halászó szélsõségesek hívtákmagukra a tömegtájékoztatás figyelmét. Már-is mûködésbe lépett az a láthatatlan hálózat,ami odáig torzított, hogy végül is Gyurcsánybólbátor reformistát formált, míg a démonizáltOrbán Viktorra ráfogták, most élve a kiala-kult helyzettel, Gyurcsány megbuktatásávalakarja ismét megkaparintani a hatalmat. Azellenzéki Fidesz elönékét sikerült aztán annyi-

�Kell még valamit mondanom, Ildikó?�ra nyomás alá helyezni, hogy lemondta a szep-tember 23-ra Budapesten, a Hõsök teréremeghírdetett nagygyûlést. A néphangulat ígyforoghat keserû levében s a lakosságnak azt ismeg kellett tapasztalnia, hogy politikai veze-tés nélkül magára maradt. És rémülten tehetifel a kérdést bárki: valóban nincsen kiút ésértelmetlen minden zúgolódás? Ténylegesenilyen miniszterelnököt, ilyen kormányt, ilyenpolitikai vezetést érdemel Magyarország?Amirõl Gyurcsány Ferenc belsõ körben vallott,általános jelenség. Sajnos, meghasonlottanvergõdik az egész ország. Mintha nem közaka-raton épülne fel, hanem a véletlen mûve lennea jelenlegi Magyarország.Amikor leközöljük a május 26-án Balaton-

öszödön készült felvétel szövegét, azért tesszük,hogy töprengjenek el rajta a kevesek, hovasüllyed az az ország, amelyik nem tud élni aszabadság lehetõségével, az ölébe hullott de-mokráciával és egyetértés, közös felelõs cselek-vés helyett gátlástalan kalandorokra hagyja sor-sának intézését. A Habsburgok uralma, Hitlerkarmai, a Szovjetunióval szembeni kiszolgálta-tottság netán annyira megülte a lelkeket, hogykiveszett belõlük a kritikus gondolkodás, azönálló és felelõs cselekvési képesség?

�PS.: AhazudósGyurcsánypártjának, és koaliciós

partnerének, az SZDSZ-nek fizetett pártadománybelejátszott az osztrák választásokba is.AHans PeterMartin által nyilvánosságra hozott

dokumentumok szerint a STRABAG osztrák útépí-tõ konszern, aki az MSZP/SZDSZ-kormány alattegyedüliként megnyerte az összes magyarországiautópálya-építési kiírást, az Eurocontact nevû cé-gen keresztül mintegy 15,2millió Eurót pörgetettvissza az MSZP-nek és különbözõ SZDSZ-alapítvá-nyoknak. Az Eurocontact tulajdonosa és üzletve-zetõje, Alexander Zach, aki mint a reménytelenüllecsúszott Liberales Forum pártvezére, választásiajánlás fejébenbiztoshelyen indult az SPÖ listáján.

SZEMERÉDI TIBOR

2 BÉCSI NAPLÓ 2006. szeptember�október

Határon innen - határon túlBurgenlandi hírek

TÁMOGATÁSI KÉRELEMTámogatási akciónk beindítása óta � ide értve az Õrség naptárunk révén átutalt adományokat, a Bécsi Napló

2006/ 4. számában közzétett 29.193,06 Euro összeg 2006. augusztus 25-ig az alábbi hozzájárulásokkal növekedett:

Dkfm. TOÓS Károly 15.00VALENTINY Géza prelátus 200.00POGÁNY Géza 10.00

A támogatások eddig befolyt teljes összege 29.468,06 Euro.Hálás köszönet mindazoknak, akik támogatásukkal lehetõvé teszik a Bécsi Magyar Otthon fenntartását, amelya legkülönbözõbb rendezvények, társas összejövetelek mellett egyben a �Bécsi Magyar Iskolának� is otthonulszolgál.

Deák Ernõ elnök, Radda István fõtitkár, Kántás János pénztáros

További támogatások az alábbi bankfolyószámlára utalhatók át: P.S.K., A1010 Wien, Georg Coch-Paltz 1,Bankleitzahl/Bankirányítószám60000, ZentralverbandUngarischerVereine undOrganisationen inÖsterreich,kontószám 7255731. IBAN 00007255731 + 00060000

�21 km a szabadságig��1956-os emlékkiállításKismarton, Városháza, Hauptstr. 352006. szeptember 20-december 13

Megtekinthetõ: hétfõ-csütörtök 8-16, péntek8�13 óráig

A fényképkiállításKismarton és Sopron szem-szögébõl mutatja be az 1956-os forradalom ese-ményeit. Kismarton és Sopron ma testvérvárosés 21 km a távolság a két város között, erre utala kiállítás címe.Az út akkor és most is Klingenbach/Kelen-

patakon ésWulkaprodersdorf/Wulkaprodányonát vezett Sopronból Kismartonba.A klingenbachi határátkelõnél sok ezrenme-

nekültek Burgenlandba � a szabadságba.

�Múzeumok hosszú éjszakája

2006. október 7. szombat18:00 � 01:00 óráig

Jegyek: 12 és 10 euró,gyerekeknek 12 éves korig díjtalan

Az ORF (Osztrák Rádió és Tévé) hatodikalkalommal rendezi meg Burgenlandban, Kis-martonban a �Múzeumok hosszú éjszakáját�.Így lehet megismerni egy jeggyel egy este sokmúzeumot � Kismartonban 17 intézmény várjasokszínû programmal a látogatókat, továbbá

Felsõlövõn lehetmegtekinteni az óramúzeumot(Uhrenstube Aschau).Kismartonban a belépõjegy buszjegy is a hely-

színekre közlekedõ buszokra. A buszok 15 per-cenként közlekednek 18 és 01 óra között.

�Márton-napi vigasságok

(2006. november 11.)

Szent Márton Burgenland védõszentje, ígykülönösen nagy becsben tartják a neve napját aburgenlandiak. Szinte minden városban, falu-ban megünneplik.De ki is volt Szent Márton? Savariában szü-

letett, amai Szombathelyen, a IV. században élt.Jámbor és jó ember volt, még akkor is ha elõ-

ször római katonaként harcolt. Egy ízben meg-felezte köpenyét egy koldussal. Késõbbi életéta vallásnak és az emberek térítésének szentel-te. 371-ben Tours püspökévé választották.És a libák?Márton tiltakozott püspökké való

megválasztása ellen és a legenda szerintlibaólban próbált elrejtõzni, ám a libák elárul-ták õt a gágogásukkal.A népszokás azt tartja, hogy aki Márton-na-

pon nem eszik libát, az egész évben éhezni fog.Ugyanezen a napon november 11-én kóstol-

ják az új bort is.A burgenlandi borok mint tudjuk kitûnõek,

így az éttermekben a finom libasülthöz jó bo-rok is kortyolhatók.

1956 � valamint a magyar emigráció élete és utóéleteNemzetközi magyar konferencia Felsõpulyán

Tanévnyitó aBécsi Magyar IskolábanJó hangulatban nyílt meg a Bécsi Magyar Is-

kola 2006/2007-es tanéve szeptember 16-án aMagyar Otthonban. Ezen a beiratkozási naponsok új arcot lehetett látni, ami annyit jelent:ebben a tanévben sem csökken az érdeklõdés amagyar szó, az anyanyelvi oktatás iránt Bécsben.A szülõi értekezlet alatt Korpás Éva pedagó-

gus � népdalénekes szórakoztatta az összegyûltkb. 40 gyermeket. Volt sok-sok játék, vidámságés természetesen énektanulás is. Ezalatt a szü-lõk komoly tanácskozást folytattak az 5 peda-gógussal és dr. Deák Ernõ elnökkel a szûknekbizonyult klubszobában. A legfõbb téma a szo-kásos tanári beszámolókon kívül a heti oktatásrajelentkezett diákok elosztása volt. A bõség za-varát leküzdve olyan döntés született, hogyezentúl két napon: szerdán és csütörtökön fog-nak járni magyarórákra a diákok. A heti okta-tásban egyelõre 4 csoport vesz részt, deamennyiben év közben nõne az érdeklõdés,mégkét csoport megnyitására lesz lehetõség.A kéthetenkénti szombati oktatás változat-

lanul megmarad az eddig megszokott idõbenmind az 5 korcsoport részére. Az óvodások és akicsik csoportja délelõtt, a nagyobbak délutánvesznek részt a tanításon. A délelõtti idõpont atavalyihoz hasonlóan 10.30-tól 12.30-ig, a dél-utáni pedig 13.30-tól 15.30-ig lesz minden má-sodik szombaton. A 2006/2007-es tanév elsõfélévének szombati oktatási napjai - a bécsi cser-készettel egyeztetve - a következõk:

2006. szeptember 23., október 7. és 21., no-vember 4. és 18., december 2. és 16. (karácso-nyi ünnepély), 2007. január 13. és 27.A heti oktatás idõpontjai: szerdánként du.

16.00-tól 18.00-ig, csütörtökönként du. 16.30-tól 18.30-ig.A szülõi értekezleten az idei tervekrõl szólva

többek között az 1956-os forradalom kerek év-fordulójának méltó megünneplése - az iskolanagyobb diákjai mûsoros esttel készülnek eb-bõl az alkalomból -, továbbámúzeumlátogatás,karácsonyi ünnepély, tavaszi kirándulás, stb sze-repelnek.Örvendetes tény az iskola iránti nagyfokú ér-

deklõdés és a gyors fejlõdés. Remélhetõleg ezígy is marad, hisz minden magyar és magyarultanulni vágyó gyermeknek a BMI padjaiban ahelye!Elérhetõség: bécsi Magyar Otthon A-1010

Wien/Bécs, Schwedenplatz 2 - Laurenzerberg5/I/8-9 a fenti napokon a megadott idõben, vala-mint érdeklõdni lehet a 7078039-es telefonszá-mon ill. a koleszar@utanet.at e-mail címen.

KOLESZÁR ILDIKÓ a BMI tanára

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcfélszázadikévfordulójánakkiemelkedõ rendezvényezajlott Felsõpulyán.AzAusztriaiMagyarEgyesületekésSzervezetekKözponti Szövetsége,aNyugat-Euró-pai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége(NYEOMSZSZ), a Közép-Burgenlandi Magyar Kul-turálisEgyesületésFelsõpulyavárosa2006. szeptem-ber 9�10-én, rendezte a �Kufstein IX. Tanácskozást�,amelyen 21 országból több mint 300 küldött vettrészt. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte és kö-szöntötte dr. Szili Katalin, a Magyar OrszággyûlésésUniv.-Prof.Dr.AndreasKholazOsztrákNemzet-gyûlés elnöke. Dr. Deák Ernõ a tanácskozást ren-dezõ szövetség s egyben a NYEOMSZSZ elnöke üd-vözölte az Európából, sõt Kanadából, USA-ból, Vene-zuelából érkezett sorstársakat és vendégeket, majd akonferencia védnökei, Annaliese Schmucker,Felsõpulya polgármestere, Burgenland tartományképviseletében Dr. Peter Rezar tartományi kultu-rális tanácsos ésWilhelmHeissenberger tartomá-nyi képviselõ mondtak üdvözlõ beszédet.Dr. Szili Katalin amagyar parlament elnöke akon-

ferenciamegnyitóján elmondta: amagyarországi 56kellett ahhoz, hogy Európa és a nagyvilág jó részeleszámoljon a szovjet kommunizmus illúziójával. Amagyar forradalom azt üzente a világnak, hogy akommunizmus megdönthetõ s a - hol kemény, holpuhább - diktatúrák kártyavárként omlottak össze.A házelnök köszönetét fejezte ki azoknak az emig-ráns és hazai ötvenhatosoknak, hazafias demokra-táknak, akik a hazai hivatalos történelemhamisításévtizedeiben sem engedték elenyészni 56 emlékét.Tisztelettel emlékeztetett azokra, akik - bár idegenországban - ám öntudattal õrizték magyarságukat.�Nekik - Önöknek - is köszönhetjük azt, amire büsz-kék vagyunk: hogy a sokszínû, sokhangú 56 remé-nyeibõl megvalósult a demokratikus köztársaság.Mindnyájunk sikere, hogy köztársaságunk a rend-szerváltás óta eltelt 16 év alatt visszaszerezte Ma-gyarországméltó helyét és csatlakozott az unióhoz�� s azzal zárta, hogy �az utókor befejezte azt, amitÖnök 1956. október 23-án elkezdtek: létrejött egy

szabadország, a demokratikusMagyarKöztársaság�.Dr. Andreas Khol az osztrák nemzetgyûlés elnöke

üdvözlõ beszédében kiemelte, hogy az Ausztriábanletelepedett 56-osmagyarokés családtagjaiknagyonfontos részét jelentik amai ausztriai társadalomnak.Utalt arra, hogy átérezte a menekültek sorsát s úgyvéli, az alpesi országban szeretik a magyarokat. Ki-fejtette, hogy ennek jegyében érkezett a tanácsko-zásra. A politikus amagyarországi forradalom jelen-tõségétméltatva emlékeztetett arra, hogy a kelet-né-metek 1953-as lázadása után 1956-ban a magyarokvoltak az elsõk, akik bátorsággal és civil kurázsival,az életüket kockáztatvaharcoltak a kommunista dik-tatúra ellen. Ez pedig a szimpátia és a segítségnyúj-tási készség kinyilvánításának a hullámát indítottael az osztrákok körében a magyarokkal kapcsolat-ban. - Mi mintegy 200 ezer magyart fogadtunk be,ami nem jelentett megterhelést, hiszen a magyarokiránti szimpátiából fakadt. Úgy vélte, hogy egyúttalamagyar�osztrákviszonyt is teljességgel új alapraál-lította. A politikus szerint az 1956-os forradalom fi-gyelmeztetõ, világtörténelmi jelentõségû elõjel volt.Az osztrákok számára pedig lehetõséget adott arra,hogy �amagyarokhoz fûzõdõ régi és õszinte barátsá-gunkat bizonyítsuk, ami fontos volt a számunkra� -mondta az osztrák parlament elnöke. Andreas Kholfelszólalásábanméltatta Ausztria ésMagyarország je-lenlegi kapcsolatait is.A tanácskozást köszöntötte Felsõpulya város oszt-

rák polgármesterasszonya, majd a protokoll utánMéray Tibor elnökletével kezdõdött a tartalmimunka. A két nap során húsz elõadó mutatta be éselemezte az 1956�57-benmenekültek sorsát, szociá-lis, kulturális, politikai, gazdasági helyzetük, lehetõ-ségeik alakulását, illetve a különbözõnépek amagyarforradalomhoz való viszonyulását szerte Európában.Azelõadókzömeszemélyesélményként szólt az56-

os csodáról és annak külhoni fogadtatásáról, de az if-jabbnemzedékekképviselõitõl is kitûnõelõadásokathallhattunkaz írott és íratlan forrásokalapján. Ígypl.dr. Kanyó Tamás és Parragi László a svájci ma-gyar 56-os emigráció identitásáról és fogadtatásáról,

Kovásznai Enikõ a Svédországban, Dobos Évapedig a Norvégiában élõ 56-os magyarok sorsáról ésbeilleszkedésük folyamatáról tartott szemléletes elõ-adást. Különleges élményt adott az egykori hõsök ésemigráns vezetõk olyan visszaemlékezése, mint pl. abebörtönzött Dávid Gyuláé, aki a romániai vissz-hangról és fõként az erdélyimagyarság 56-os szolida-ritása miatti megtorlásokról szólt, vagy BujdosóAlpáré, aki a MEFESZ újjászervezésérõl forradalmiszerepérõl, majd emigrációs szolgálatáról beszélt.SzemerédiTibor ténygazdagelõadásábanaz1956/57 évi menekülthullám és menekültgondozás auszt-riai helyzetét mutatta be, míg dr. Deák Ernõ a szá-mukra létesített magyar középiskolákat, illetve azegyetemistáksorsát ismertette.KendePéteraz1956-osmagyar emigráció politikai tevékenységét és intéz-ményeit vázolta, amit kiegészítettBorbándi Gyulaírásbanmegküldött sRaddaIstvánáltal ismertetettelõadása a Szabad Európa Rádió 1956-os és azt köve-tõ szerepérõl, valamint Pomogáts Béla elõadása anyugati magyar irodalom és amûhelyek (újságok, ki-adók) hézagpótló szerepérõl a magyar kultúrában.Göncz László a Jugoszláviába menekült mintegy

20 ezermagyar gondozásáról szólt Szlovéniában. Id.KlementKornél NémetországbólCserkutiFerencmüncheni magyar lelkész kéziratából kiindulva em-lékezett a forradalomról és a nyugatnémet társada-lomban tapasztalt együtt érzõ fogadtatásukról, csak-úgy mint a Veronából érkezettdr. Pintér Lajos, akikitért arra is, hogy a magyar események érzékenyenérintették az olasz társadalmat, s megrengették azolasz Kommunista Pártot. 56 angliaimegítélésérõl ésamagyaremigrációottani sorsánakalakulásáróladottképet dr. Pátkai Róbert püspök, míg Tóth MiklósésPiriZoltánHollandia és a hollandok 1956-hoz ésa menekültekhez való viszonyulását, Rapaich Ri-chárd pedig a franciákét vázolta. Kovács Istvánpolonista, történész, költõ, a lengyelek korabeli szoli-daritását és tevõleges támogatását bemutató elõadá-sával zárult a kétnapos tanácskozás, amelyet szomba-ton a Bécsi Magyar Hétvégi Iskola, a 72. sz Szé-chenyi István cserkészcsapat diákjai és a Szom-bathelyiErkelKórus1956-ra emlékezõ irodalmiészeneimûsora színesített.Vasárnapa résztvevõkzömerészt vett a Felsõpulya nagytemplomában tartott ró-maikatolikus szentmisén.Avasárnapdélelõtti elõadá-sokat hozzászólások, majd a Zárónyilatkozat felolva-sása és elfogadása követte.A rendkívül sokrétû és sok tekintetben hiánypót-

ló tanácskozáson elhangzott elõadások anyagát2007 márciusára a rendezõk megjelentetik.Mûsorvezetõ voltRadda István, a résztvevõk el-

szállásolását ésétkeztetésétWurstErzsébet szervez-te meg, a Felsõpulyai Közép-Burgenlandi Ma-gyarKultúregyesület tagjai pedig a vendégek ital-lal való ellátásáról gondoskodtak.Felsõpulyaváro-sa immár hatodik alkalommal bocsátotta a Tanács-kozás rendelkezésére a városházát, ami KulmannErnõ volt polgármesternek köszönhetõ.

BAKOS ISTVÁN

A NYEOMSZSZ 2006. szeptember 8-án tartott közgyûlésén megállapítottuk, hogy az idõ azokat igazolta, akikkövetkezetesen kitartottak1956 eszméimellett. A nyugat-európaimagyar közösségek ébren tartották 1956 em-lékét, hûséggelmegõrizték nemzeti örökségünket,magyarságunkat, kiépítve azok szervezeti hálózatát és szelle-mi mûhelyeit is.A fentiek szellemében a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége továbbra is az 1956-os

magyar szabadságharc eszmei, a magyar történelmi hagyományok alapján fogja fel szolgálatát és fejti ki tevé-kenységét Nyugat-Európában. A fél évszázados évforduló különösen hangsúlyossá teszi számunkra a régió ma-gyarságamegmaradásának további elõsegítését, a két alappillér: a család és az intézményrendszer segítségével.Munkánkat továbbra is a szövetség tagszervezeteinek összefogása, kitûzött céljaink megvalósítása vezérli.

Mindezt kormányoktól, pártpolitikától függetlenül valósítjuk meg. Tevékenységünk céljait többször megfo-galmaztuk, de a jelenlegi helyzetbenkülönösen fontosnak tartjuk anyugat-európaimagyarság számárabiztosítania magyar állampolgárság felvételének lehetõségét alanyi jogon, valamint a helyi magyarság önrendelkezésre irá-nyuló törekvésének legmagasabb politikai szintû támogatását azon országok esetében, ahol erre lehetõség van.Az elõbbmegfogalmazottakból kiindulva és tanulmányozva aMiniszterelnökiHivatal: �Amegújulónemzetpo-

litika elveirõl és intézményrendszerérõl� szóló dokumentumát, egyetértünk azzal, hogy a nemzetpolitika ésintézményrendszeremegújításra szorul. Ehhez azonban egy közösen kimunkált politikai stratégiára lenne szük-ség, amelyet józan számvetéssel és mérlegelõ eszmecserével kellene kialakítani. Mivel ez nem történt meg, fentemlített dokumentumegészével nemértünk egyet, annak ellenére, hogy az néhány hasznosítható gondolatot istartalmaz. Figyelemre méltónak találjuk azt a törekvést, hogy erõteljesebben együtt kívánnak mûködni a világmagyarjaival, továbbá azt, hogy a támogatási rendszert átláthatóbbá, ellenõrizhetõbbé kell tenni. Nem találjukelfogadhatónak az intézményrendszer javasolt struktúráját, szükségesnek tartjuk egy legfelsõbb szintû egyezte-tõ és döntéshozó, az összmagyarság érdekeit megtestesítõ fórum létét. Azzal is egyetértünk, hogy a határon túlimagyarsággal való kapcsolattartás és támogatás pártpolitikától mentes legyen. Éppen ezért szükség van arra,hogy ezen kérdések felügyelete kormányzati kompetenciából parlamenti hatáskörbe kerüljön.Egy pártpolitika-mentes, igazi nemzetpolitikával foglalkozóMÁÉRT-on teljes jogú tagként kíván részt venni a

NYEOMSZSZ.A NYEOMSZSZ a Határon Túli Magyarok Szervezetének Fórumát fontos mûhelynek tekinti, amely egységes

álláspontot tud kialakítani a határon túli magyarság érdekképviseletében.Döbbenettel és aggodalommal vettük hírét a szlovákiai magyarokat ért atrocitásoknak. Közgyûlésünk hatá-

rozottan elítéli a történteket és felkérjük a szlovák hatóságokat, hogy kövessenek elmindent annak érdekében,hogy Szlovákiában is érvényesüljenek a nemzetközileg elfogadott közösségi, kisebbségi jogok. A NYEOMSZSZtiltakozó dokumentumot juttat el a megfelelõ fórumokra.dr. Deák Ernõ (elnök, Bécs), Bihari Szabolcs (alelnök, Stockholm), dr. Klement Kornél (alelnök, Frankfurt)

A Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége közgyûlésénekZ Á R Ó N Y I L A T K O Z A TAFelsõpulya, 2006. szeptember 8.

UTÓLAG KÖZÖLJÜK: elõzõ számunkMegtaga-dott emigráció? c. cikkének szerzõje dr. Pusz-taszeri László. -Szerk.-

KRISTON Ferenc 50.00név olvashatatlan 10.00összesen: 275.00

2006. szeptember�október BÉCSI NAPLÓ 3

Aluljáróba fordult szovjet harckocsi

Közel két évtizede,midõn az elsõ szabadonválasz-tott magyar országgyûlés megemlékezett az ötven-hatosmagyar forradalomról, Göncz Árpád, a köztár-saság elnöke arról beszélt, hogymindenkinek: a fel-kelõ munkásfiataloknak, az íróknak, a börtönbõlszabadult korábbi raboknak, az egykori Nagy Im-rés kommunistáknak, az akkori egyetemi hallgatók-nak megvan a maga ötvenhatos tradíciója, és talánarra kellene törekedni, hogy ez a több oldalról ismegfogalmazott eszmeiség és hagyomány sohasekerüljön egymással szembe, hanem inkább az orszá-gos összefogás éltetõ ereje legyen. Azóta tudjuk,hogy ez a társadalmi szolidaritásra és nemzeti egy-ségre szólító bölcs felhívás eredménytelen maradt,és éppen az egykori ötvenhatosok közül kerültek kiazok, akik szinte teljesen ronggyá tépték az amúgyis tépett lobogót.Az ötvenhatosok vitáinak, látszólag egy politikael-

méleti vagy történelem-értelmezési kérdés állott atengelyében:milyen is volt igazából az akkori esemé-nyek jellege,mi volt amagyar1956: forradalomvagyszabadságharc? E két fogalom mögöttes terében né-zetek és értelmezésekütköztekössze, a �forradalom�fogalmát elsõsorban azokvallották, akik a széles kör-ben kibontakozó népi felkelést a társadalmi igazsá-gosság és a demokratikus jogrend érvényesítéséértfolytatott küzdelemnek tekintették, a �szabadság-harc� fogalmát pedig többnyire azokhasználták, akikszerint a szovjet gyarmatosítással és ennekhazai zsol-dosaival szembeforduló nemzet mindenekelõtt azország 1944-1945-ben elveszített függetlenségétakarta visszaszerezni, s lényegébenhelyre kívánta ál-lítani a két világháború közötti állapotokat.A forradalom fogalmának hívei úgy látják, hogy

1956 tulajdonképpen azokat a torzulásokat kívántamegszüntetni, amelyeket az 1947-48-ban uralomrakerült kommunista diktatúra okozott, és ezért vissza-térést jelentett az 1945-ben kezdõdõnéhány koalíci-ós esztendõdemokratikus vívmányaihoz. A forradal-mi felfogás természetesen teret engedett az ötvenha-tos események baloldali, sõt �reform-szocialista� ér-telmezésének, hivatkozva azokra akorabeli nyilatko-zatokra (Németh Lászlótól Bibó Istvánig és KéthlyAnnától Nagy Imréig), amelyek a magyar ötvenha-tot demokratikus ésnépi, sõt �szocialista� tömegmoz-galomkénthatározzákmeg. Ezzel szembena �szabad-ságharc� szóhasználat hívei úgy gondolják, hogy anemzet 1956-banmindent elutasított, ami 1945-benvette kezdetét, és tulajdonképpen vissza kívánt térnia háborús vereséget megelõzõ állapotokhoz.Véleményem szerint nehezen lehetne tagadni azt,

hogy 1956október-novemberébenMagyarországona fogalom �klasszikus� értelme szerint is forradalomzajlott le. Egyrészt, a magyar nép igen nagy részemár a kezdettõl fogva forradalomnak tekintette ésneveztemindazt, ami a fõvárosban, majd az ország-ban végbement. Utólagosan szükségtelen és helyte-len ezzel az általános népimeggyõzõdéssel szembe-helyezkedni. Másrészt az eseményekmenetét és jel-legét meg kell feleltetni a forradalom és/vagy sza-badságharc fogalomkörének, ehhez azonban pon-tosan meg kell határoznunk azt, hogy például mitértünk a forradalom fogalmán és ennek a fogalom-nak vajon egyszerûen �morfológiai� avagy �ideoló-giai-politikai� értelme van.Morfológiai értelemben ugyanis minden társadal-

mimozgalom, amely az adott hatalmi viszonyok erõ-szakos átalakításával jár együtt, forradalom. Ideoló-giai-politikai értelemben viszont a forradalom fogal-mánakértéktartalmavan, és ez arra utal, hogy az erõ-szakos tömegmegmozdulás nagy jelentõségû társa-dalmi értékeket (sajtó- és politikai szabadság, több-pártrendszer, jogállamiság, közteherviselés, esély-egyenlõség) kívánhelyreállítani vagymegvalósítani.Nézetemszerint ötvenhat egyszerre, pontosabban

egymást követve volt forradalomés nemzeti szabad-ságharc. Forradalommá tette a széles népi tömegekkirobbanó akarata a zsarnokság megdöntésére, sza-badságharccá a szovjet intervenciós hadsereggel ví-vott fegyveres küzdelem.Nem is lehetett ezmásként,hiszena forradalminépfelkelés valójábanmáraz elsõórákban igenközel állott ahhoz, hogygyõzelmet aras-son a kommunista kormány demoralizált és szétzilá-lódott karhatalma fölött, és csak a Magyarországontartózkodó megszálló szovjet katonaság közbeavat-kozása tudta megbénítani a felkelés erejét és ezzel aforradalom néhány órán belül nemzeti szabadság-harccá alakult át.Mindebben az 1956-os népfelkelés egészenhason-

lított az 1848-49-es történelmi eseményekhez, ame-lyek maguk is a pesti nép forradalmával kezdõdtek,majd az ország függetlenségéért és a forradalomvív-mányaiért vívott szabadságharccal folytatódtak. Kü-lönben a magyar ötvenhat során mindvégig és igenszéles politikai körben érvényesültek az 1848-49-esanalógiák, amelyek egyszersmind azt is szolgálták,hogy az 1956-os eseményeket elhelyezzék nemzetitörténelmünk folyamatában.Ezek az 1848-49-es analógiák az ötvenhatos nép-

mozgalom önmagáról kialakított képét és politikai

Ötvenhat, mint nemzeti stratégiaidentitását határoztákmeg. Amagyar forradalom ál-tal létrehozott intézményrendszer, politikai nyelv ésszimbolika egyaránt 1848-49-et idézte fel. A különfé-le �forradalmi bizottmányok�, a �nemzetõrség�, azírók eszmei vezetõ szerepe, az ismét jogaiba állítottKossuth-címer mind arra utaltak, hogy az ötvenhat-ban felkelt, majd önvédõ szabadságharcra kénysze-rültmagyarság tudatosankeltette életrekorábbinagyszabadságküzdelmének szellemiségét és jelképrend-szerét. (Ahogy 1848-49-ben az 1789-es francia forra-dalom eszményei, jelszavai és jelképei mellett többvonatkozásban felidézték a Rákóczi-szabadságharcemlékeit is).A forradalomés a szabadságharc fogalmának szer-

ves összekapcsolódása 1956 politikai örökségéneklegfontosabb értékeit kötötte össze. A forradalom fo-galmaugyanis általábanegy �baloldali� gondolkodás-ra és hagyományra, tudniillik a társadalmi viszonyokátalakításának akaratára, a szabadságharc fogalmapedigáltalábanegy �jobboldali� gondolkodásraésha-gyományra, tudniillik a nemzeti függetlenség és ér-tékek védelmére, érvényesítésére utal.Az ötvenhatos magyar forradalom és szabadság-

harc átfogó történelmi jelentõsége, akár szimbolikusértelemben is, talán éppen abban áll, hogy egyszerreés egymással természetesenegységbenvolt képes tar-talmat adni ennek a kétféle hagyománynak. Ezzel tu-lajdonképpen egy történelmi pillanatra, a nemzetegészének érdekében sikerült feloldani azt az ellen-tétet, ami a �baloldaliság� és a �jobboldaliság� fogal-ma között hagyományosan fennállott.Ötvenhatban történelmi szerepet kaphattak bal-

oldaliak,mint Nagy Imre és jobboldaliak,mintMind-szenthy hercegprímás (csak szélsõbaloldaliak ésszélsõjobboldaliak nem kaphattak szerepet). A for-radalom miniszterelnöke kétségtelenül megbecsü-lésben részesítette a börtönébõl kiszabadított her-cegprímást, és a fõpap ismindig tisztelettel emléke-zettmeg a vértanúhalált szenvedettminiszterelnök-rõl (például az amerikai követségen vezetett napló-jának soraiban). Egyszerûen a legendák (vagy amimég rosszabb: a hazugságok) világába tartozik az anem egyszer hangoztatott megállapítás, hogy a mi-niszterelnök és a hercegprímás politikai stratégiá-ját egy világ választotta el.Az ötvenhatos forradalomnemzeti jelentõségét ta-

núsítja az is, hogy az egészKárpát-medencében, a tel-jes magyar nyelvterületen képes volt megmozdítania szíveket és felkelteni a nemzeti szolidaritás szelle-mét. Közismert tény, hogy mind Kárpátalján, mindErdélyben, mind a Felvidéken és a Vajdaságban szé-les körben nyilvánulmeg amagyarság nemzeti szoli-daritása a budapesti forradalom, a forradalom nap-jaiban meghirdetett nemzeti követelések és a meg-torlás áldozatai iránt. Hamás nem tanúskodik errõl,akkor az, hogy Erdélyben is, Kárpátalján is igen sokletartóztatás és bírósági ítélet torolta meg ennek anemzeti szolidaritásnak a kinyilvánítását, akár a fel-tételezését. Ahogy 1848-1849-ben (vagy a Rákóczi-szabadságharc idején) az ötvenhatos forradalom ésszabadságharc is az egész nemzet ügye volt. Hitele-sen tanúskodnakmindezekrõl azok az erdélyi és kár-pátaljai kiadványok, amelyek a magyar ötvenhat ot-tani visszhangját és következményeit mérik fel.A magyar forradalom és szabadságharc átfogó

nemzeti jelentõségétmutatja az, hogy az eseményekkörül többpolitikai eszmeiség és hagyomány találko-zott avégett, hogyhelyre tudják állítani a nemzet füg-getlenségét, és érvényesíteni tudják a demokratikusjogrend, a társadalmi igazságosság alapvetõ európaialapelveit. 1989 után, igaz csak rövid idõn keresztül,a minden oldalon kívánatosnak tekintett nemzetiösszefogás érdekében fordult szintemindegyik ellen-zéki politikai erõ 1956 emlékéhez és örökségéhez.Ahogy azonban ennek az összefogásnak a stratégiájamegbukott,mert amögöttük lévõévtizedben (tapasz-talataink szerint) megbukott, a magyar forradalomés szabadságharc öröksége is darabokra tört, és attólkezdve a nemzetnek már nem volt átfogó hagyomá-nya 1956-ról. Ehelyett a különféle politikai erõköz-pontok és csoportok próbálták kialakítani a magukpartikuláris örökségét és részleges hagyományát.Talán most, a magyar 1956 ötvenedik évforduló-

ján lehetne megkísérelni azt, hogy ezek a részlegeshagyományok ismét találkozzanak és összebékülje-nek. Hogy létrejöjjön valamilyen virtuális nemzeti�kerekasztal� amagyar forradalomemlékezetekörül,és megkíséreljük összeilleszteni a széttöredezett1956-os szellemi örökség darabjait. Arra, hogy 1956résztvevõi és a megtorlások elszenvedõi egy ilyen�kerekasztal� körül találkozzanak, alighanem mostkínálkozik az utolsó alkalom. Néhány újabb évtizedmúltán már szinte senki sem lesz közöttünk a forra-dalom résztvevõi és tanúi közül. Most kellene (és le-hetne)megindulni a párbeszédnek és a kölcsönös ki-engesztelõdésnek az ötvenhatosok között (beleértveebbeazerdélyi éskárpátaljai ötvenhatosokat is).Most- az ötvenedik évfordulón- ez lehetne a hiteles és er-kölcsös és talán eredményes nemzeti stratégia.

POMOGÁTS BÉLA

A NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOS MAGYAR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE(NYEOMSZSZ) ELNÖKSÉGE

ÁLLÁSFOGLALÁS A MAGYARORSZÁGIVÁLSÁGHELYZETBEN

Aggodalommal követjük a magyarországi gazdasági, politikai és erkölcsi válságot. Úgy véljük, a rendszervál-tást követõen a legnehezebb óráit és napjait éli az ország.Aggodalommal tölt el bennünket az óriási államháztartási hiány, az ország gazdasági mutatóinak hanyatlása,

a nemzeti valuta folyamatos gyengülése és hogy mindezek következtében rendkívüli módon romlott a magyarállamháztartás és gazdaság nemzetközi megítélése.A 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került miniszterelnöki beszéd egyértelmûvé tette, hogy az áprilisi

választások sikere a választók és a közvélemény félrevezetésével jött létre. Vallomása, miszerint �hazudtunkreggel, este és éjjel�, a miniszterelnök elvesztette szavahihetõségét.Nekünk Nyugat-Európában élõ magyaroknak szembesülnünk kell azzal a nemzetközi felismeréssel, hogy

Magyarország országjelentései és konvergencia tervei az Európai Unió felé sorozatosan hamisak voltak és an-nak félrevezetésére szolgálták. Ezt döbbenettel és megszégyenítve vesszük tudomásul. A nyugat-európai politi-kai közéletben az ilyenfajta hozzáállás és viselkedés elfogadhatatlan és komoly következményekkel jár.Még súlyosabban esik latba az a tény, hogy a vallomás szerint �négy esztendeje nem csináltunk semmit�.

Elmaradtak az esedékes reformok, melyek a magyar nemzetet elõrevihették volna. Most viszont higgyünk ab-ban, hogy ezentúl nem lesz hazugság, csak nyíltság, és eljött a nemzeti konszenzus ideje?Aggodalommal tölt el bennünket az a tény is, hogy az évek óta tapasztalható hazug politika következtében

mélyponton vannak a magyar-magyar kapcsolatok is. A határon túli magyarok szembeállítása a magyarországimagyarsággal, a kapcsolattartó intézmények és fórumok leépítése, a központosított �egykézi vezérlés� a nemzettovábbi szétdarabolását eredményezi akkor, amikor az országnak és a nemzetnek talán soha nem látott össze-fogásra lenne szüksége.A magyar alkotmány sajátossága, hogy kormányválságot alkotmányos úton gyakorlatilag csak a kormányt adó

parlamenti többség kezelheti. Ezért úgy ítéljük meg, hogy Magyarország, a magyar nemzet és nem utolsósorbana parlamenti demokrácia szavahihetõsége érdekében, élve az alkotmányban rögzített jogaikkal és kötelezettsé-gükkel a kormánypárti képviselõk is vizsgálják meg, meddig szavaznak még bizalmat a jelenlegi kormánynak.Félõ, hogy a történtek üzenete: �a cél szentesíti az eszközt�. Ezért olyan súlyos a kialakult helyzet, hiszen erköl-

csi megtisztulás nélkül az országnak és nemzetnek lehetetlen kiemelkedni és úrrá lenni a gazdasági és politikaiválságon.Szeretnénk hinni, hogy amagyar politikai élet képviselõi komolyan veszik aggodalmunkat és állásfoglalásunkat.

Bécs � Stockholm � Frankfurt/Main, 2006. szeptember 22.

Deák Ernõ s.k.elnök

Bihari Szabolcs s.k.alelnök

Dr. Klement Kornél s.k.alelnök

A svájci magyar közösség Szolidaritási nyilatkozataa Kossuth téri tüntetõk mellett

Teljes mértékben támogatjuk a 2006. szeptember 18-iKossuth téri tüntetõk peticiójában kifejezésre juttatott kö-veteléseket. A tüntetés szervezõinek és résztvevõinekezúton fejezzük ki a svájci magyar közösség teljes ésfenntartás nélküli szolidarit�sát. 1848. március 15.-i ésaz 1956. október 23-i hagyományok jegyében Magya-rországon ismét felemelte szavát az a politikai erõ, amelynem tûri tovább a balliberális hazudozásokat, az országteljes kiárusítását és ezáltal teljes függõségbe hozását,nem kevésbé a nemzeti érdekekrõl való lemondást.A tüntetõk jogos követeléseinek támogatása mellett

elítéljük azokat a romboló akciókat, amelyek megkérdõ-jelezik a tüntetõk tiszta szándékát.Megismerve a Kossuth téri tüntetõk jogos követelése-

it, befogadó második hazánkban, Svájcban a demokrá-ciáról szerzett tapasztalatiank alapján az alábbi, pontok-ba szedett üzenetet küldjük:

Erkölcs és politikaDemokratikus ország vezetõje nem lehet olyan sze-

mély, aki erkölcsileg diszkvalifikálta önmag�t és ezáltalaz egész országban erkölcsi válságot idézett elõ.Amennyiben aminiszterelnök nemhajlandó a politikai élet-bõl való visszavonulásra (lemondásra), akkor kényszerí-teni kell erre, illetve meg kell fosztani politikai tisztségétõl.

A gazdaság csõdjeA magyar gazdaság válsága az 1948-as kommunista

hatalomátvételtõl napjainkig tart.Ez mindenekelõtt a több mint negyvenéves kommu-

nista uralmat terheli. A rendszerváltásba vetett jogos re-mények jobb, igazságosabb társadalmi és gazdasági életmegteremtésére 2006-ban végérvényesen szertefoszlot-tak. A mára kialakult helyzetért a felelõsség nem egye-dül a diszkreditált miniszterelnököt, hanem a kormány-

koalíció pártjait is egyaránt terheli.A válságból kivezetõ út

Az országban kialakult válság békés megoldását csakúj �Nemzeti Kerekasztal� összehívásával látjuk megold-hatónak. A parlamentben többséget alkotó politikai pár-tok felelõssége a kialakult válságért kézenfekvõ, ezért aparlament a jelenlegi összetételében a válságmegoldásra� bármennyire paradox módon hangzik is � alkalmatlanintézmény. A nemzeti kerekasztal összehívását a köz-társasági elnöknek kell kezdeményeznie és vezetnie.Véleményünk szerint:

- Gyurcsány Ferencminiszterelnöknek azonnali hatállyalle kell mondania,- az Országgyûlés vonja meg bizalmát a kormánytól ésalakuljon többpárti szakértõi ideiglenes kormány,- az Országgyûlés kérje a köztársasági elnököt a parla-ment feloszlatására és új választások még ez évben tör-ténõ kiírására.Az új választásokig új �Nemzeti Kerekasztal� teremt-

sen a politikai és gazdasági életre vonatkozólag olyankonszenzust, amely � a választások kimenetelétõl füg-getlenül � hosszú távon minden politikai és társadalmierõ számára kötelezõ érvényû.Az egyetemes magyar kultúra és történelem hagyomá-

nyainak szellemében a nemzet felemelkedése érdekébenkívánunk a hazai magyarságnak sikeres munkálkodást.A svájci magyarok közössége nevében:Böröcz József, a Svájci Keresztény Magyar Munka-

vállalók Szövetségének (KMMSZ) elnöke, SzennyessyLászló, a Zürichi Magyar Egyesület elnöke, B. SzabóPéter, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzõmûvészeti Kör� SMIKK elnöke, v. Kenessey Csaba, az 1956-os em-lékbizottság elnöke

4 BÉCSI NAPLÓ 2006. szeptember�október

�Kell még valamit mondanom, Ildikó?�

�Az amit el tudtam nektek mondani itt egy órában, sõttalán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem azegész politikánk. Az természetesen nem képes magábafoglalni egy sor dolgot, amelyet meg kell tenni és nem ké-pes visszaadni az egyébként szükséges kommunikációnakazt a sokrétûségét, ami kell a sikerhez. Ezzel együtt is afigyelmeztetést és a tanácsokat ez ügyben köszönjük szé-pen. Ha õszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mon-dani, hogy tele vagyunk kétségekkel. Hogy a magabiztos-ság mögött ott van az õrlõdés és a gyötrõdés. Egészenpontosan tudom, hogymindaz, amit csinálunk, az nem lesztökéletes. Hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogymelyik nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tu-dom. Tudom az elsõ kettõt. És egyszerre kell megpróbálnielõre vinni ezeket az ügyeket, fenntartani közöttünk azegyüttmûködést, a jóhiszemûséget, biztosítani a koalícióspartner támogatását, fölkészíteni a legbefolyásosabb la-pok vezetõit, és vezetõ publicistáit, hogy mire számíthat-nak. Bevonni õket ebbe a folyamatba. Megtanulni nemfölszisszenni minden pillanatban, és menni elõre. Dehogytudom kiszámolni minden lépésünknek a következményét.Nem tudjuk. Nincsen ennyi kapacitásunk. Az az igazság,hogy csak reggel 7 órától éjjelig dolgozik az egész csapatés hiába, egy pont után nem lehet szélesíteni. Nem tudjuk12-15 embernél többen körül ülni azt az asztalt, amelynélmeg kell állapodni kormányzati emberekkel, minisztériu-mi emberekkel, meg szakértõkkel. Nem tudjuk. Ennyi te-hetségünk van gyerekek. Amit meg lehetett csinálni az el-múlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelõzõhónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy ne-hogy a választási kampány utolsó heteiben elõkerüljenekolyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgyõriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok,hogyha el fog jönni a választási gyõzelem, utána nagyonneki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. Úgyõriztük a politikai egységet tavaly nyár óta, és mögöttemondjuk a szakmai politikai egységet, mint soha ebben azelmúlt években. Vagy talán sose. Természetesen mindaz,amit tudunk, az anyagaink kidolgozottsági foka hagymagaután kívánnivalót. Igen. Igazatok van. Pontosan tudjukmi azt, hogy rengeteg kockázattal nézünk szembe. Mikorazt mondjátok nekem, hogy vigyázzunk oda, mert hát azAlkotmánybíróság vissza küldhet dolgokat, tudjuk mi ezt.Nem baj, hogy mondjátok, de higgyétek el, tudjuk. Egynagyon szûk csapat dolgozik Petrétei Jóska mögött � merthogy nem engedhetjük be a minisztérium egészére ebbena fázisban még � öt-hat-hét ember. Reggeltõl éjszakáig. Aszó legszorosabb értelmében. Hogy nehogy baj legyen.Õrületbe kergetjük egymást bizonyos pontokon, hogyösszeszedjük a szükséges mennyiségû pénzt. És én ma-gam, amit korábban egy évig nem tapasztaltak tõlem, azelmúlt egy hónapban talán háromszor kezdtem el üvöltöz-ni és kiabálni, nem bírva mindennek a feszültségét a tár-gyalásokon. Nem a kollégákkal, hanem amikor mennek apolitikai egyeztetések, hogy húzzatok már a p�.ba ezzel.Gyerünk elõre. Nincsen sok választás. Azért nincsen, mertelkúrtuk. Nemkicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeségetmég ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg le-het magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsómásfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk,az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetõségein,hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt aMagyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzá-sa valaha is megteszi. És közben egyébként nem csinál-tunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtokmondani olyanjelentõs kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk,azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a vé-gére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mitcsináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk? Természe-tesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan föl-épített. Nem. Nem. Õrült lóhalálában készül, mert egydarabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most megmár olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy majdnem bele-gebedünk. Aztán lassan fölbukunk. Mert nem bírjuk job-ban a tempót. Ez a helyzet. Közben meg meg kell állapod-ni még a szabad demokratákkal, mert mégminiszteri prob-lémák � ismeritek. Nézzétek. A dolog az úgy áll, hogy alegrövidebb távon nincsen választás. Veres Janinak igazavan. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nemsokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gond-viselés, a világgazdaság pénzbõsége, meg trükkök százai,amirõl nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogyezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gon-dolkodhatunk nagyon sokáig, meg kib�.ott sok elemzéstel lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogyfogja végezni(?), azt tudom nektek mondani. Nem tudunkmég hetekig elemezni gyerekek, nem tudunk. Az elsõ napmeg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebbõlmég idén kiigazítás legyen, hogy szeptember elsejétõl bi-zonyos adójogszabályok életbe léphessenek. Elemezgethe-tek még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az aszakmájuk és azt mondják, hogy õk már elemezték. Ma-gyarország le van írva. Ezért annak az elõrebocsátásával,hogy amit csinálunk, az messze nem tökéletes, nem tudoknektek B verziót mondani. Aki a Magyar Szocialista Pártkörnyékén befolyásos véleményformáló makrogazdaságiügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitõl Surányiig, Vér-testõl a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, vé-gigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mond-

jam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk.Hû, a hétszázát neki. És kiderül, hogy még a legnagyob-bak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságren-dû tévedésekben vannak. Vessünk ki ingatlanadót minden-kire. Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha min-den ingatlant megadóztatunk, ami 5 millió forintnál drá-gább? Alacsony értékhatárt mondtam, nem 100 milliót,ötöt. És egyébként még odaadjuk még az önkormányzat-oknak azt az 52 milliárdot, ami a kommunális adóból be-jön, mert akkor azt oda kell nekik adni, már most az õbevételük. Az egésznek az egyenlege kevesebb, mint 20milliárd forint. Oda jön hozzám Magyarország talán leg-befolyásosabb üzletembere, Demján Sándor. Hatalmasnagy hanggal, hogy: Ferikém olvasom a Sárközi-tanulmány-ban, hogyhaminden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom: Sa-nyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál szá-molni, áldjon meg a jó Isten. Odajön Surányi Gyuri bará-tunk, hogy õ neki megvan, hogy hogyan kell átalakítaniúgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt le-hessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele.Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kide-rül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy léte-zik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és aztis át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében.Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, ak-kor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet vanegész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell,akkor elfogy a tudomány. Általában sok kritika van, hogya rendszer nem eléggé kerek, nem eléggé konzisztens, min-denkinek van ötlete, hogy akkor mit vegyünk ki belõle,hogy amaradék konzisztensebb legyen és máris éppen csakharmadannyi pénz van, mint amennyit össze kell szedni.Ja? Úgy én is tudok konzisztens lenni. Ja, úgy én is tudokkonzisztens rendszert. Csak az a problémám, hogy nem50 milliárdot kell összeszedni, hanem, nem mondom meg,hogy mennyit. Hát ez a baj. Ráadásul mindezt valahol úgykell megtenni, hogy amit akarunk csinálni hosszú távon,azt ne keresztbe verje. Gyerekek. Nem vagyunk tökélete-sek. Egyáltalán nem. Nem is leszünk. Nem tudom nektekazt mondani, hogy minden rendben lesz. Azt tudom nek-tek mondani, amit mondtam az utolsó egy évben. Hogyami tisztességgel megcsinálható, ami a tehetségünkbõl ki-telik, mert nem játszunk különleges meccseket, mert azenergiáinkat nem arra fordítjuk, hogy egymással szara-kodjunk, mert nincsenek külön érdekek, amik egyébkéntnem bírná ki közöttünk a nyilvánosságot, mert nem vala-mit akarok veletek elintézni. Az a csapat, akire rábíztá-tok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat képes nagy-jából erre a teljesítményre. Képes nagyjából programotadni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik tud mást.Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat.Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor sem.Nagy munka van, tisztességes munka van egymás között.Muszáj megcsinálni. Nem beszélek az Új Magyarország-ról, a fejlesztésekrõl, határon túli magyarokról, egyházak-hoz fûzõdõ kapcsolatról és még ezer dologról, mert a nagy-hoz képest ma nem ez a legfontosabb. Mindegyikben ér-demi, jelentõs és mély javaslataink lesznek. Egyik-másikmeglepetést is fog okozni. De az egészhez képest, amit elkell döntenünk egymás között, nem ez a legfontosabb. Re-form, vagy bukás. Nincs más. És amikor azt mondom, hogybukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a balol-dalról, és nagyon õszintén mondom nektek, beszélek ma-gamról is. És akarok most egyetlenegyszer mondani nek-tek három percet. Ezt legfeljebb még egyszer fogom el-mondani nektek. Fantasztikus dolog politikát csinálni.Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utol-só másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni,mert egy dolog ambicionált és egy dolog fûtött: visszaadnia baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet.Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban.Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldal-tól és tanulja most már meg magát nem õ hozzájuk mérni,hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes eztcsinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb részevolt. Most az adja, hogy történelmet csinálok. Nem a tör-ténelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel,hogy benne leszünk-e, én személy szerint. Egyáltalán nemérdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy:a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni ésnem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd azútiköltség elszámolásunk, b�.a meg. Jöttek párak, akiknem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatbanlesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogymásról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogyazért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején,hogy csináljunk egy másik világot. Csak azért. Egziszten-ciát lehetmég találni sokat. Tudom, hogy nekem ezt könnyûmondani. Tudom. Ne vágjátok mindig a képembe. De csakazért érdemes. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évigúgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akaromtovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy em-beretek, vagy mással megcsinálni. Soha egy darab interjútnem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyhavitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom amagyar baloldalt bántani. Soha. De csak azért érdemescsinálni, hogy hozzányúljunk a nagy dolgokhoz. Elmagya-rázni és majd hosszú bizottságokban ücsörögni és majd újmunkabizottságot tartani, aztánmajd kideríteni, hogy soha

egyetlenegy törvényben nem tudunk megállapodni, mertújra csak azok a kompromisszumok születnek meg, amilényegében a semmittevés kompromisszuma, hogy fönn-maradjon, ami eddig volt. Mert minden más sérti valaki-nek az érdekét. Ahhoz másik madám kell. Ez az én imá-datomat nem fogjamegváltoztatni, egyáltalán nem. Én nemfogok naponta fölállni. Volt ilyen minisztere Horn Gyulá-nak is, aki mindig le akart mondani. Volt ilyen miniszterel-nök elõdöm is, aki állandóan elmondta, hogy õ, hogy énnem ilyen pasi vagyok. Amíg van benne erõ és megyünkelõre, addig igen, és egyszer meg nagyon csöndben elme-gyek. Nem érdemes másért. Mindenki döntse el magában,hogy 4-500 ezer forintért csinálja a dolgot, ami kurva fon-tos, különösen, ha az embernek már egyébként nincsenmás szakmája, csak ez, tudom én. Hogy képes-e az elmúlt15 év összes történetén fölülemelkedni és megkötni új��ket, vagy azt gondolja, hogy ez is egy olyan négy évlesz, hogy á, francba, túléltük az eddigit is, most is túl le-szünk. Volt már elég miniszterelnökünk, hát ezen a pasinis túl leszünk majd. Mi úgyis maradni szoktunk. Lehet. Ésazt is mondom, hogy ez egy legitim érvelés, és nem is bánt,egyáltalán nem, egyáltalán nem. Van ebben a frakcióbannem egy miniszterelnöknek alkalmas ember. Én azt mon-dom, hogy vegyen mindenki nagy levegõt, igyon kurva sokbort� (A leírt szövegben itt kazettacsere miatt törés van,az eredetit nem tudom rekonstruálni � Gy. F.) �nem tud-tunk megállapodni egymással. Mert ha mind a százkilenc-ven ugyanazokat a mondatokat mondja, mint amit az el-múlt években mondott, akkor ugyanúgy nem fog történnisemmi, mert ugyanúgy nem tudunk megállapodni. Basszameg, ugyan nem értek egyet, de elengedem. Elõször csi-nálják. Máskor meg azt, �.. engedje el, hogy hadd csinál-hassák. Az nem reform, hogy a többiek változzanak meg.Az nem reform, hogy egyébként kiállunk és mondjuk anépnek a mantrát. Az a reform, hogy hajlandóak vagyunkmi is egy sor ponton átértékelni mindazt, amit eddig gon-doltunk és tettünk. Ehhez képest az elsõ hónapoknak adolga, a kiigazítás dolga, az csak szimpla kényszer, be kellvalljam. Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választá-sotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás,hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik,vagy ránk fog omlani a francba. A megoldásunk biztosannem tökéletes, igazatok van, biztosan nem, csak nem tu-dunk jobbat. Olyat, amiben meg tudunk állapodni a szak-ma nagy részével, akivel el tudjuk fogadtatni a piacokkal,el tudjuk fogadtatni a koalíciós partnerrel. Nálunk, akiknálunk ezt egy páran a tetején csinálják a Bélától a VeresJaniig, a Kiss Pétertõl az Ildikóig, Szekeres Imrétõl aHillerig, meg mondjuk velem, nagyjából elhisszük, hogykörülbelül jó. Mert ezeknek kell, mindnek el kell hinni.Egyedül, külön-külön tudunk mást is, csak nem külön-kü-lön vagyunk, hanem ott ülünk tizenegynéhányan az asztalkörül, és el kell fogadni. Én azt gondolom, hogy meg lehetcsinálni. Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyere-kek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tün-tetni a Parlament elõtt. Elõbb-utóbb megunják, hazamen-nek. Csak, csak akkor lehet végigcsinálni, hogyha a lényeg-ben, a lényegben hisztek és a lényegben van egyetértés.Kikerülni a konfliktusokat önmagunk között, megijedniattól, hogy egyébként sértünk érdekviszonyokat, akkor nemszabad elkezdeni, nem szabad. Semmihez nem ragaszko-dom. Úgy nem igaz, hogy én ahhoz ragaszkodom, hogyvan egy valami a fejemben, hogy annak kell lenni az egész-ségügyben, annak kell lenni a �. Dehogy. Én ezeket a be-szélgetéseket szervezem, mediálom, nyitom ki a pasikat,hogy mondják el, hogy mi van bennünk. Nem diktálom.Nem igaz. Ha diktálom, akkor, amikor le akarnak lassulniés nem akarnak megállapodni, hogy gyerünk, a hétszázátneki. Ezt tartom a dolgomnak. És ha megállapodtunk,akkor ne engedjem, hogy lelassuljanak. Nem arról szól,hogy nekem van egy Á-tól Z-ig megírt forgatókönyvemMagyarországra és azt mondom, hogy ki fogom belõletekverni. Egy francot! Van Á-tól Z-ig forgatókönyvem, hogyhogyan lehet a szocialistákban ott lévõ hihetetlen energiátarra fölhasználni, hogy az országot megváltoztassák, hogytegyék már bele, hogy legyenek már úrrá végre a kishitû-ségükön, meg a régi igazságaikon. Arra van. Aztán ami-kor nem bírom, akkor meg kiabálok egyet. Nincsen sze-mélyes sztorim ebben az ügyben, egyáltalán nincsen. Nagy

dolgot kaptam ettõl, amit az elmúlt másfél évben csinál-hattam. Az a személyes sztorim, hogy változtassuk megezt a kurva országot, mert ki fogja megváltoztatni. OrbánViktor fogja megváltoztatni a csapatával? Vagy C válto-zat: nem történik semmi. El lehet még így egy darabig lé-becolni. Persze, hogy bonyolult az egészségügynek a dol-ga. De hát amelyikünk bemegy egy egészségügyi intézmény-be, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül. Persze, hogyaz oktatásban borzasztón nehéz bármihez hozzányúlni. Deigen, azt látjuk, hogy nem egyenlõen osztja a tudást széj-jel. Valamelyikötök mondta, az mégis csak � talán az Ara-tó Gergõ � azért mégis csak a legnagyobb igazságtalan-ság, kérem szépen, hogy a magyar oktatási rendszer egyikoldalról a köztünk lévõ társadalmi különbségeket fölerõ-síti, nem gyengíti, aztán meg szegregál is. Hát ez az igazinagy probléma, ez a nagy gond. És az a nagy gond, hogyazoknak adjuk az ingyenes állami oktatás, kérem szépen,akik a legjobb családokból jönnek. Hát ehhez képest nemaz a botrány, hogy ki kell fizetni 3 százalékonként. Ha vantársadalmi botrány, akkor az, hogy a felsõ tízezer termelimagát újra közpénzen. Mi meg ezt nem merjük kimonda-ni, és be vagyunk szarva, hogy azt mondjuk, hogy egyéb-ként a 7 százalékot akkor tessék fizetni. Ne áltassuk ittegymást. Ez az igazi botrány. Az az igazi botrány, hogyakirõl a Laci beszél, az õ cigány embereinek, annak tizedolyan jó minõségû egészségügyi szolgáltatás jut, mint ne-kem. És mióta az anyám, az anyámnak ismerik a nevétPápán és Gyurcsány Katusnak hívják, azóta neki is jobbjut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt. Megjavultaz egészségügyi rendszer, fiam? Mondom: egy lószart,mama. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez bot-rány. Hát ehhez képest, társadalmi értelemben a vizitdíjsemmi. Az nem botrány, az kényelmetlen politikailag, megkifizetni. Mert politikailag lehet neki súlyos következmé-nye. De õszintén szólva ez a következmény legfeljebb ben-nünket érint, ha idióták vagyunk. A társadalmi következ-ménye, az megmindenkit érint. Mi azért nemmerünk hoz-zányúlni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mertfélünk a ránk ható politikai következményektõl.De hölgyeim és uraim! Ez egy pár száz embernek, meg

a családjának, meg az ismerõsének a problémája a miénk.De nem azért kell politikusnak lenni, mert ebbõl olyankurva jól meg lehet élni. Mert már elfelejtettük, hogy mi-lyen autófényezõnek lenni. Hanem azért, mert meg akar-juk ezeket oldani. Egyébként pedig épp az az elmúlt négyévnek a tapasztalata, épp az Horn Gyula kormányzásá-nak tapasztalata, hogy nem abba szoktak belebukni em-berek, hogyha valamit csinálnak, meg ha nem csinálnak.A francba is, mibe is akkor? El kell indulni. Tudni kell,hogy mit akarunk csinálni. Irtózatos lesz az elsõ pár év,persze. Teljesen érdektelen, hogy 20 százaléka a lakosság-nak fog ránk szavazni. Tavaly nyáron az utolsó nyolc év-ben elõször a 100 emberbõl a Szonda szerint csak 18mond-ta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron, gyerekek! Egyévvel késõbb nyertünk. Mi lenne, ha nem az egymás kö-zötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerûségünket,hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket. És nemprobléma, hogy elveszítjük akkor egy idõre a társadalom,a támogatásunkat. Aztánmajd visszaszerezzük.Mertmajdmegértik. És el lehet majd menni vidékre nyugodtan, hogymegcsináltuk, a hétszázát. Nem lettmindenkinek jobb? Iga-zuk van. De neki, meg neki, meg neki, meg kollégiumoképültek ebben a nyüves országban végre újra. Errõl szól apolitika. Nem arról, hogy melyikünkbõl lesz kerületi polgár-mester, mégis hány darab helyettese lesz. Fontos az is, tu-dom én, nem vagyok naiv. De nincs benn az ország elsõ százlegfontosabb ügyébe. És mi döntjük el, hogy melyikkel fog-lalkozunk, mi. És az ország azt gondolom, hogy megérde-melné, meg mi magunk is, hogy ilyen dolgokat csináljunk.Szóval azt tudom nektek mondani, hogy álljunk meg,

csináljuk meg. Sok igazságotok van a figyelmeztetésben, aféltésben, a részletek ügyében. Csak azt tudom mondani,hogy nem fogok játszani semmilyen játszmát sem így, semígy. Tesszük a dolgunkat. Amíg nagy tempóval lehet men-ni elõre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elma-gyarázzátok, hogy igen, de� Ahhoz énszerintem én nemköllök. Ahhoz más kell. És írok majd kibaszott jó könyve-ket a modern magyar baloldalról. Gyerekek!Mit? Kell még valamit mondanom, Ildikó?�

Folytatás az 1. oldalrólGyurcsány Ferenc felszólalásának eredeti szövege:

AzAusztriai Magyar Egyesületek Központi Szövet-sége az 1956-os forradalom 50. évfordulójára azOszt-rák PostAG-vel kötött megállapodás értelmében em-lékbélyeget bocsátott ki 55 Cent értékben, amely va-lamennyi belföldi küldeményre érvényes. A bélyegetKaitan Róbert Bécsben élõ ötvenhatos magyar grafi-kus tervezte. Ára darabonként: 1,10 Euro.

EMLÉKBÉLYEG KITÛZÕ

Eredeti Kossuth-címer (mérete: 13x15mm), a gráciSchwertner cég elõállításában. A Központi Szövet-ség címén szintén kapható illetve megrendelhetõ.Ára darabonként: 2.50 Euro.

Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi SzövetségeZentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich

A-1010 Wien, Schwedenplatz 2, vagy Zentralverband@aon.at

2006. szeptember�október BÉCSI NAPLÓ 5

A Kossuth Lajos utcai szovjet könyvesbolt elõtt

- Dombóváron érettségiztem, Szegeden jár-tam egyetemre a természettudományi karra.Akkoriban minden végzõst kihelyezett magaaz egyetem, s engemet Túrkevére küldtek. Du-nántúli vagyok, Túrkevére nem akartam men-ni. Elmentem a Mûvelõdési Minisztériumba,és megkérdeztem, nem lehetne-e áthelyeztet-ni magamat valahova máshova. Négy helyetajánlottak, s a négyben benne volt Mosonma-gyaróvár.(Ebinger Endre (1932), matematika�fizika

szakos tanár. 1956-ban a mosonmagyaróvárinemzeti tanács tagja, a tanárok képviselõje.1957 márciusában letartóztatták, Kistarcsárainternálták, majd 1957 augusztusában hat évbörtönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadult.Ezt követõen segédmunkásként dolgozott.1963-ban vegyipari szakmunkás a BudapestiVegyimûveknél, majd fizikus az Anódgyárban.1970-tõl 1992-es nyugdíjazásáig aVillamosipariKutatóintézet fizikusa.)- Miért ezt választottad?- Édesapám odajárt egyetemre. Írtam egy

kérvényt, hogy helyezzenek át. Két héten be-lül értesítettek, hogy megkaptam az áthelye-zéstMosonmagyaróvárra. Ez 1954 nyarán volt.MikormegjelentemMosonmagyaróváronLádiKároly igazgatónál, õ azt mondta, hogy nincsszükség fizika szakos tanárra. Végül kijelen-tette, ha vállalom, hogy az osztályomban ma-gyart is tanítok, akkor tudnak alkalmazni. Erreazt mondtam neki, hogy a honvéd kórházbólírtam neki egy levelet. Ha abban nem talál hi-bát, én vállalom, hogy magyart tanítok.- Tanítottál magyar irodalmat?- Nem. Talált hibát! De megnyugodtak, le-

mondtam túlórákról, a lehetõ legkevesebb óra-számot kértem.- Tudom, hogy a Holzhammer-házban laktál.- Ez nagyon közel volt az iskolához. Kaptam

egy osztályt, ahol osztályfõnök voltam, és kétfelette lévõt, ahol fizikát tanítotam. A mate-matikát, ha lehetett mellõztem, fizika fõszakosvoltam az egyetemen. Fizikusnak készültem.- Milyen volt 1952-ben a város?- Kisváros volt. Ha jól vélem, olyan 16 000

lakost számlált. A tantestület 16 fõbõl állt, egypedellus volt, a Farkas néni, s egy gondnok, akitakarított, és egy adminisztrátor. Csöndes éskihalt város volt, mert nem voltNyugat felé for-galom.- Mit lehet csinálni egy 22 éves fiatalembernek

ilyen helyen?- Kimenni a Lajta-partra és sétálni. A

MOFÉM gyárban volt MOFÉM bál, a Kühnegyárban szüreti bál. Ilyen helyekre el lehetettmenni s a baráti körrel lehetett még beszélget-ni. Nagyon mást nem.- Emlékszel a fizetésedre?- 1040 forinttal kezdtem, és 1100-zal fejez-

tem be. Rá négy évre a segédmunkási fizeté-sem volt 1000 forint, jól kerestem.- Térjünk rá 1956 októberére.- A tantestületben volt egy néprádió, s ne-

künk gyanússá vált, hogy október 23-án dél-után zenét sugároznak. AGerõ-beszédetmeg-hallgattam s 24-én és 25-én is szinte csak gyász-zenét sugárzott a rádió. Idõként mi, vájt fülû-ek fegyverropogást is hallani véltünk.- 26-án 8 óra körül kicsit megkésvementünk

be az osztályokba, s kiderült, hogy nincsenektanítványok. Lementem,megkérdeztemFarkasnénit, hogy hol vannak a diákok. Elmondta,hogy már fél órával azelõtt sorakoztak némacsendben s a hátsó boltíves kapun kivonultakazAkadémia elé.Mi, akik eredetileg órát akar-tunk tartani, nem hagyhattuk egyedül õket,mentünk utánuk. A Várnál értük õket utol sonnét jöttünk akkor vissza már a gazdászok-kal együtt. ANepomuki szobornál összeverõd-tünk, és nem értettük, hogy mi van. Közben avárosházáról verték lemár a csillagot, Koppányvárosi titkár segédletével. Errõl õ késõbb hall-gatott, de emlékszem, hogy olyan kampóvalverte le, amit tûz esetére rendszeresítettek,hogy megbontható legyen a tetõ. Közben azegyik gazdászhallgató elszavalta a Nemzetidalt! Bögi Gyula ott felolvasta a követeléseket.Azért tudom, hogy õ volt, mert kérdeztem agyerekektõl, s õk mondták, hogy a BögiCsibinek a bátyja. Amikor lezuhant a csillag,óriási ováció tört ki. Azután elvonultunk a Le-nin úton egészen a Járásbíróságig. Megakad-tunk a bíróság hátsó, Honvéd utca felõli részé-nél. Ekkor Musits Laci, negyedrendû vádlottvolt a perünkben, felolvasta a pontokat. Aztán

Csak az életem ment rá- Beszélgetés Ebinger Endrével, akinek 1956 megváltoztatta az életét -

láttuk, hogy kihozzák ezt a bizonyos MOFÉMgyári rendészt, ott ököllel kettõt-hármat behúz-tak neki, s visszavitték. Ezt sem értettük.Mondtama gyerekeknek, hogymenjünk innen,ez nem nekik való. Akkor egy kerékpárra föl-állt valaki, és intézkedett. Sokat vitatott dolog,hogy miért vált itt ketté a nép. Vitatták, hogyez az ember provokatõr volt vagy nem, de aztmondta a vázra állva, hogy menjünk a Timföldgyárhoz, mert nem engedi ki az igazgató az al-kalmazottakat, a gimnazisták meg menjenekMoson felé, a múzeumhoz. Utólag sokan állí-tották, hogy mi a rádióállomáshoz indultunk.Nem igaz. A múzeum elõtt két gimnazista el-szavalta a Nemzeti dalt, elénekeltük a Him-nuszt. Közben odapattant, s errõl lehet, hogynem tudsz, egy gumicsizmás, mondjam így,hogy tehénszaros bácsi és elszavalta a saját ver-sét. A gimnazisták óriási tapssal jutalmazták.Erre megmámorosodva újból el akarta szaval-ni, a gimnazisták azonban ezt nem engedték,mentünk tovább. Kétszer már nem akartukmeghallgatni a verset.- Ti hallottátok a sortüzet?- Hallottuk. Félúton voltunk Moson felé.

Hallatszott a sortûz és a kézigránátok robba-nása. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én ak-kor azt sem tudtam, hogy ott van laktanya. Azttudtam, hogy vannak ávosok a városban, mertminden egyes étteremben õk razziáztak.Mondtuk a diákoknak, hogy menjünk vissza agimnáziumhoz.Mindenkit hazaküldtünk.Nemtudtuk pontosan, hogy mi történt, de azt igen,hogy történt valami.Utána Csete Lajos általános iskolai tanár

barátommal elmentünk a kórházhoz. Gyaní-tottuk, hogy ha valami történt, akkor az itt ki-derül. Amikorra a kórházhoz értünk, már se-besülteket hoztak.- Érdekes, hogy ötven év távolában szinte össze-

folyik az emberekben az idõ, Volt olyan beszélge-tõtársam, aki szinte egy napban mesélte el négynap történetét.-Mert túl késõnmertek el emlékezni, ez ter-

mészetes.Másnap délelõtt mi szemben a Városházá-

val a gimnáziumban üléseztünk. A tömeg kintordított. Ezen az ülésen választottak meg pec-hemre a városi nemzeti tanács tagjának. Ami-re vége lett az ülésnek, akkorraVágimár ki volthúzva a városháza elé. Ott készült az a kép,ami talán az egyetlen errõl az eseményrõl.Az ülés után elmentünk ebédelni a Diákott-

honba.Amire vége volt az ebédnek,Stefkótmármeglincselték.Én kettõkor jelentem meg a Városházán a

megbízólevéllel, addigra ez a két eseménymárlezajlott. Azért is mondom,mert a perben rámakarták bizonyítani, hogy már délelõtt a Vá-rosházán voltam.- S ez miért lett volna fontos?- Hogy rám tudják bizonyítani, hogy valami

közöm van a gyilkosságokhoz, hogy én is fele-lõssé legyek téve azért, ami délelõtt ott történt.Mert három óra körül már átvettük a hatal-mat, mi intézkedtünk. Azt kell mondanom,hogy attól kezdve egyetlen pofon nem csattantel a városban. Legalábbismi nem tudtunk róla.27-e délutántól már nem volt semmi atrocitás.Közben a nemzeti tanács bõvült, a neve is vál-tozott, volt ideiglenes forradalmi tanács, nem-zeti bizottság is voltunk, de nemzeti tanácskéntvonult be aztán a �történelembe�.Ahogyan jöt-tek a gyárakból a különbözõ delegáltak, egyrebõvültünk. Én már nem is nagyon tudtam kö-vetni. Tekintettel arra is, hogy egy említett új-ságíróval 27-én délután négy óra körül mentemGyõrbe. Itt részt vettünk Szigethy Attilanemzet-közi sajtótájékoztatóján. Amikor beléptünk agyõri városházára, éppen akkor vették le a Le-nin képet. Késõbb ezt is terhemre rótták.- Akkor elmondhatjuk, különös esemény nem

történt Mosonmagyaróváron az oroszok novem-ber 4-i bevonulásáig.- Igen. November 4-én, ott laktam közel a

Városházához, elég korán, negyed hét körülelindultam a Városházára. Ahogyan bekanya-rodok, két géppisztolyt szegeznek rám smond-ják, hogy sztoj! Tudtuk, hogy jönnek az oro-szok, de azt, hogy a Városházát elfoglalják,nemgondoltuk volna.Visszafordultam, átmen-tem a gimnáziumba, s az ablakból nézegettem,hogy bemegy-e valaki? Senki sem ment se be,se ki. Fél nyolc körül kopogtattak a tanári szo-ba ajtaján, jött Lugosi Géza. Õ volt a nemzetibizottság elnöke akkor. Azt mondta, hogy a

szovjet városparancsnok egy nemzeti bizottsá-gi taggal szeretnemegbeszélést folytatni.Mon-dom neki, hogy miért nem megy õ fel. Azt vá-laszolta, hogy õ hadifogoly volt az oroszoknál,és nem szívesen megy fel, s neki el kell menniaz akadémistákhoz, hogy lebeszélje õket a szov-jet páncélosok elleni harcról, s én meg menjekfel a parancsnokhoz.Jó, mondtam, felmegyek. Tudták az õrök,

hogy valaki jön, mert szó nélkül felkísértek, hajól emlékszemamásodik emeletre. Bementem,ott volt egy ungvári tolmács, õ segített a be-szélgetésben.A városparancsnok azzal kezdte, hogy itt van

egy hangos híradó, itt van egy szöveg, olvas-sam be. Mondtam, hogy itt van a tizedes, ol-vassa be õ. Az igazság az, hogy nem blamál-hattam magamat, hogy elõtte három-négy na-pig különbözõ hirdetések az én hangomonhangzottak el. Hozzátettem, hogy én itt gim-náziumi tanár vagyok, nem ennek a kezelõje.Azt mondja ere, hogy ha maga gimnáziumi ta-nár, akkor miért nem tanít? Odacitáltam azablakhoz, s megmutattam a bejáratot. Ott áll-tak a páncélosok.Mondtamneki, hogy így nemlehet tanítani, menjenek ki a városból, s akkorelengedik a szülõk az iskolába a gyerekeket.Erre õ azt mondta, hogy adjunk nekik egy ko-csi fát, s egy kocsi szalmát, s akkor majd ki-mennek. Mondtam, hogy én tanár vagyok, ne-kem se fám, se szalmám nincsen.Gyakorlatilag félbeszakadt a beszélgetés.

Megkérdeztem, hogy elmehetek-e? Azt vála-szolta, hogy igen.- Ez a történet belekerült a perbe?- Így nem, az azonban izgatásként igen, hogy

kijelentettem, addig nem tanítok fizikát, amígszovjet páncélos áll a gimnázium elõtt. Ami-kor visszamentem a tanáriba, ott találtam né-hány kollégát s elmondtam nekik, hogy mitmondtam az orosz parancsnoknak.- Mikor fogtak le?- Március 5-én jöttek ki hozzám.- Addig tanítottál?- Igen, sõt bejárt hozzám a Tóth fõhadnagy a

gimnáziumba, a nagyszünetben kérdezett ezt,kérdezett azt. Majd miután egyszer otthagy-tam, azzal, hogy órám van, közölte, hogy estehatramenjek be a rendõrségre. Bementem, el-beszélgettünk. Az kérdezte, hogy mi nem tet-szett nekem. Akkor bátorkodtam azt monda-ni, hogy a sortûz sem tetszett, és az én fizeté-sem sem tetszett. Szó nélkül kiengedett. Más-nap délután négykor öten vagy hatan jöttekletartóztatni. Tóth fõhadnagy civilben jött.- Elõször Kistarcsára internáltak.- Utána szedtek össze benneteket, egyenként?- Igen. Az indíték az volt, hogy Földes Gá-

bor perénél Dohy János belekeveredett a ta-núvallomásába. Akkor õt letartóztatták. Aztgondolták, hogy csinálnak egy értelmiségi pert.Kijöttek hozzám Kistarcsára Óvárról, s felakartak venni egy jegyzõkönyvet, de én nemtudtam semmi.- Mondjuk el az olvasónak, hogy Dohy János

Varga Ernõ akadémiai igazgatót megvédte a Föl-des-perben, ezért tartóztatták le. S hogy a ti pere-tekben tíz évet kapott.- A kihallgatás után visszavittek Óvárra,

ugyanabba a rendõrségi fogdába. Akkor állí-tották össze négyünk perét.Amikor bennünket felfûztek egy láncra, én

nem ismertem sem Dohyt, sem Pallost, semMusitzot. Pallos Lajos volt az elsõrendû vád-lott, Dohy János a másodrendû, én a harmad-rendû , a negyedrendû Musitz.Amikor bennünket összetettek, megborot-

váltak, sintérláncra fûztek és bevezettek a bí-rósági tárgyalásra, fogalmam sem volt, hogynekem tárgyalásom lesz. Senki nem tudta.- Azt mondtad, hogy ügyvédet is ott kellett

fogni.- Szerencsére ott volt az egyik tanítványom

apja, kértem, hogy vállaljon el engemet is. Til-takozott elõször, hogy õ már kettõt véd, de vé-gül elvállalt. Dupla nullás volt az ügyünk egyéb-ként.- Ez mit jelentett?- Hogy semmit nem adhattak ki. Senki nem

tudott a perünkrõl, csak novemberben oldot-ták fel a dupla nullás minõsítést.- Furcsa, hogy bevezetnek benneteket egy te-

rembe, és egy bírósági procedúrába csöppentek.Nem voltak elõzetes kihallgatások?- A megyei bíróságon semmi, csak az óvári

rendõrségen. Viszonylag szolíd bírónk volt elsõ

fokon,Németh Ferencnek hívták. Nem lehet aztmondani, hogy veszélyben volt Dohymeg Pal-los, akikre az ügyész halált kért.- Másodfokon helybenhagyták az ítéleteket.- Kivéve Musitzét.- Neve ismerõs az egyetem jegyzõkönyveibõl.- Vida lecsökkentette másfél évre Pesten a

büntetését.- Pallos 13 évet, Dohy 10 évet, te hatot, Musitz

pedig másfél évet kapott.- Igen.- Furcsa, hogy nem voltak kihallgatások.- A rendõrség kihallgatta a tanúkat, ebbõl

csináltak egy dossziét. Kistarcsáról hazahoztak,fölvittek a rendõrségi fogdába. Egy KerepesiMiklós nevû egyén elé vittek, aki közölte, hogyitt vannak ellenema rendõrségi vallomások, ol-vassam el, és írjam alá õket. Elkezdtem olvas-ni, s a második vádpontnál tartottam, amikorKerepesi titkárnõjemegszólalt, ésmegkérdezte� Miklós, nem megyünk a cukrászdába? � Dol-gozunk, dolgozunk, mondta Kerepesi, s rámszólt, hogy igyekezzem.Majd elvette a kezem-bõl a paksamétát, így a többi vádpontról csaka bírósági tárgyaláson értesültem.- Ténylegesen mennyit ültél?- Három év és 24 napot. De a szabaduló le-

velemre azt írták, hogy két év, 12 hónap és 26nap. Nem voltak nagy matematikusok.- Fizikusként mentél nyugdíjba.- Szabadulásom után elõször segédmunkás

voltam. Elég nehezen szereztem állást. Végig-jártam tanár kollégámmal a Váci utat, Lehelutat, mindenhol ki volt írva, hogy segédmun-kást keresnek. S amikor eljutottunk a személy-zetishez s közöltük, hogy két hete jöttünk ki abörtönbõl, abban a pillanatban nem volt szük-ségük segédmunkásra. A kollégámmenyasszo-nya pesti volt, és azt mondta, hogy próbáljátokmeg holnap az iskolai taneszközök gyárát. Ezaz egyetlen gyár, ami a Mûvelõdési Miniszté-rium alá tartozik, és segédmunkást alkalmaz.Ott felvettek, késõbb ugyanitt mûszerész-kedtem. Egyik volt rabtárs kollégám átcsábí-tott a Budapesti Vegyimûvekbe. Itt is segéd-munkásként kezdtem, majd elvégeztem egyszakmunkásképzõ tanfolyamot úgy, hogy egymásik szakmunkásképzõ tanfolyamon már ta-nítottam fizikát. Aztán egy hirdetéssel találkoz-tam, amiben fizikust kerestek. Elmentem odas 18 évig ott dolgoztam, majd tudományosmunkatársként átvittek a Villamosipari Kuta-tóintézetbe, egy olyan témára, amire én a 18év alatt bedolgoztam magamat. S innét men-tem nyugdíjba.- Mióta gyûjtesz �56-tal kapcsolatos dolgokat?- A nyolcvanas évektõl. Bolhapiacokra jár-

tam, késõbb a szamizdat kiadványokat is be-szereztem. Újságokkal kezdtem.- Mi a célod ezzel?- Mióta ezeket az anyagokat gyûjtöm, és be-

szereztem, ami beszerezhetõ volt, úgy érzem,hogy a látóköröm annyira kiszélesedett, hogykevés ember tudja annyira �56-ot mint én. Lá-tom a Kádár konszolidáció teljes folyamatát,látom az átverést. Egy külön füzetet vezettem,hogy melyek azok a tévedések, amiket elkövet-tek. Nagyon sok mosonmagyaróvári is van köz-tük. Vági fényképét közölték például a Hollós-Lajtai féle Köztársaság téri könyvben. Közel1500 fénykép található a gyûjteményemben.- Úgy látszik, hogy 1956 téged késõbb sem ha-

gyott nyugton.- Csak az életem ment rá.

BÖRÖNDI LAJOS

6 BÉCSI NAPLÓ 2006. szeptember�október

Múzeumi ajánlóAz Albertina �Picasso - festészet az idõ ellené-

ben� címû kiállításán 2006. szeptember 21-tõl 2007.január 7-ig a látogatókPicasso életénekutolsó12évé-bõl származó200alkotást tekinthetnekmeg, amelyeka gyors festészet és az egzakt rajzok ellentétét tükrö-zikaz idõvel történõversenyfutásban.Picassokedvencmotívumai jelennekmeg a festményeken: szerelmi je-lenetek, aktok, önarcképek és egyenlõtlen párok. Aspanyol festõ, Pablo Picasso az öregedés elleni folya-matos harc közepette festette legkiemelkedõbb késõimûveit,melyeka jelenlegi kiállitásonmegtekinthetõkA Kunsthistorisches Museum a velencei festészet-

bõlmutat be látogatóinak ritkán látható alkotásokat.A velencei festészet áttörését egy új festészeti techni-ka megjelenése jelentette a korai reneszánszban,melynek egyik kiválómûvésze voltGiovanni Bellini.Az olajfestés modern eszközének változatos lehetõ-ségeit is mélységesen kiaknázó életmûve GiovanniBellinit nemcsak a velencei iskola, hanem az egészitáliai reneszánsz emelte legnagyobb mestereineksorába, akinek mûhelyébõl Giorgione és Tizian ke-rültek ki. A festõhercegekBellini, Giorgione és Tizian

1500 és 1530 közötti idõszakból származó 50mûvétmutatja be. Portrék,mítoszok és allegóriák, valamintvallásos mûvek jelentik a színes mestermûvek fõ té-máit. Ezen alkotások így együtt még sohasem voltakláthatóak.A kiállítás 2006. október 17-tõl 2007. január 7-ig

látogatható.Kremsi Mûcsarnokban (Kunsthalle) Amagyar lé-

lek - romantika és realizmusMagyarországoncímû kiállítás keretében a Nemzeti Galéria anyagá-bólBakó Zsuzsanna és az igazgató,Tayfun Belgin ren-dezésében hetven képet mutat be a XIX. század má-sodik felénekmagyar festészetébõl. A kiállításon lát-ható többek között Munkácsy Mihály, Paal László,Markó Károly, Székely Bertalan, Madarász Viktor, Mé-szöly Géza, Szinyei Merse Pál remekmûvei.A kiállítás 2007 február 11-ig látogatható.A múzeumok hosszú éjszakája 2006. október 7-

én több mint 70 bécsi múzeumban hosszabbítottnyitvatartással és színes keretprogramokkal várja azérdeklõdõket.

ASZALÓS SÁNDOR

Ötven éve történt...Július 1.: Lengyel csapatok vérbefojtják a Poz-

nan-i felkelést. Több mint 100 halott, 300 sebe-sült, 300 letartóztatott.Déry Tibor és Méray Tibor, valamint a Párt

ellenzéki értelmisége Rajk teljes rehabilitáció-ját követeli.Artur Miller és Marilyn Monroe házassáogt

kötnek.Július 7.: Az 1955 áprilisában leváltott Péter

Gábor fõnöke, Farkas Mihály ellen vizsgálatindult a Rajk-ügy miatt.Július 10.: Déry Tibort és Tardos Zoltánt ki-

zárják a Pártból.Július 11.: 6 diák eltéríti a Budapest-Szom-

bathely menetrendszerinti repülõjáratot ésMünchenbe menekülnek.Július 17.: Rákosi lemond és kiválik a Politi-

kai Bizottságból, utóda Gerõ, új tagok: Kádár,Marosán, Révay, a miniszterelnök HegedûsAndrás, Kádár a Közp. Biz. új titkára, továbbiúj KB-tagok: Kállai, Marosán, és Mezõ, pótta-gok Fok és Németh KárolyJúlius 23.: Farkas Mihályt kizárják a Pártból

és degradálják. Gerõmegigéri a XX. Pártkong-resszus határozatainak végrehajtását.Július 26.: Mintegy 100mérföldnyire az ame-

rikai partoktól összeütközik a Stockholm teher-szállítóval és elsüllyed az Andrea Doria olaszszemélyszállító hajó.Aug. 4.: Az ENSZ Bécsbe akarja áttelepíteni

azAtomenergia-Ügynökséget (IAEA),melynekszéhelyéül a Trautson-palota, a volt nemesi test-õrség épülete szolgálna.Az osztrák kormány tár-gyalásokat kezdmegvásárlásáról amagyar féllel.Aug 5.: AMitropa �Kupa döntõjében a Vasas

Budapesten 9:2 (3:1) gyõz a Rapid fölött(Körner nélkül)Aug 7.: Válaszként a Suez elõtti angol-francia

flottafelvonulásra a szovjet kormány felajánlottegy flottalátogatást az egyiptomi partoknál.Aug. 11.: A vasfüggöny bontásával napi 4 fõre

nõ az Ausztriába érkezõ magyar menekültekszáma.Aug. 15.: Egyiptom csökkenti a Szuez-csator-

nán áthaladó olajszállítmányok számát.Aug. 18.: Az NSZK-ban betiltják a kommu-

nista pártot.Ademokrata párt elnökjelöltje Stevenson, J.F.

Kennedy az 5. helyen sorolt az alelnökjelöltekközt.Aug. 21.: Ljuba Welitsch, a bécsi Operaház

primadonnája és Karl Schmalvogel közlekedé-si rendõr házasságot kötnek.Aug. 23.: A republikánusok Ike Eisenhowert

és Dick Nixont küldik az elnökválasztási harc-ba. Karaján bejelenti elképzeléseit a következõévadra.Aug. 25.: Bloomington/USA-ban 64 évesen

meghal dr Alfred Kinsey szexuálkutató.Szept. 1.: A salzburgi ünnepi játékok a

Furtwängler-korszak végének jegyében zajlanak.Szept. 5.: A Strudelhofstiege írója, Hemito

von Doderer 60. születésnapját ünnepli.Velencében a Biennálén Helmut Käutner

filmje, a Köpenicki kapitányHeinz Rühmannala címszerepben 1 díjat nyer.Szept. 5.: Az osztrák varrógépipar komoly

nehézségekkel kûzd.Szept. 17.: Az olasz külügyminiszter kétség-

be vonja Ausztria beleszólási jogát a déltirolikérdésbe.Szept. 19.: A Magyar Írószövetség elnöksé-

gébõl kihagyják Darvas Józsefet, Illés Bélát ésBölöni Györgyöt, helyükre beválasztják TamásiÁront, Németh Lászlót, Ignótus Pált és SzabóLõrincet.Szept 28.: Bécsben ünnepelyesen átadják az

új Süd- und Ostbahnhof-ot, a Déli és Keleti pá-lyaudvart.Szept 29.: Mollet francia miniszterelnök és

Adenauer kancellármegkötik a Saarföld-i meg-egyezést.Szept. 30.: Romy Schneider, a világsikert ara-

tott Sissy-filmek sztárja 18 éves lett.Okt. 6.: Elvis Presley New York-i koncertján

legújabb Lincolnját rúzzsal kenték be imádói.Bemutatták a 100 lóerõs Mercedes 220S ku-

pét a Párizsi Autószalonon.Okt. 8.: Rajk temetésén Apró Antal bejelen-

ti, hogy mindenkit felelõsségre fognak vonniezekért a borzalmakért.Okt. 10.: Letartóztatják Farkas Vlagyimir

ÁVH-s alezredest, a Rajk-per egyik nyomozóját.Okt 13.: Bécsben a Theater in der Josefstadt-

ban Oskar Werner lép fel Hamlet szerepében.Okt. 14.: A bécsi osztrák � magyar barátsá-

gos focimeccsen Puskás és Sándor góljaival 2:0-ra gyõz a magyar csapat.Okt. 21.: Lengyelországban Gomulka magá-

hoz ragadja a hatalmat, Rakossowsky marsalcsapatokat von össze Varsó körül.

A Krems-i Kunsthalle-ban Die ungarische Seele(Amagyar lélek) címmel képkiállítás nyílt. (2006aug. 13 � 2007 febr. 11.). A kiállítás alcíme:Romantik und Realismus im Land der Magyaren.A kiállított képek a 19. századmásodik felében ki-bontakozó magyar festõmûvészet sokszerûségétreprezentálják a romantikától a késõ-impresszio-nizmusig, a paraszti zsánerképtõl a légies tájké-pig, A bemutatott képek � Székely Bertalan, LotzKároly, Munkácsy Mihály, Szinnyei Merse Pál,Iványi Grünwald Béla, hogy csak néhányat említ-sünk, amagyar festõmûvészet legnevesebbjeinekalkotásaiból. A kiállítás anyaga aMagyar Nemze-ti Galéria kölcsönzése. A kurátoroknak kiválóansikerült olyan képeket összeállítani, melyek nem-csak remek korábrázolástt, de igenmagas esztéti-kai élményt is nyújt.A kiállíás megtekintése, és tovább-ajánlása na-

gyon jó alkalom amagyar nyelvet nem beszélõ is-merõsöket, barátokat megismertetni a magyarfestészet világszínvonalú alkotásaival.

N. N.

Azután, hogy az SNS tagja lett az új szlo-vák kormánynak, érezhetõen felerõsödöttegyes szlovák társadalmi rétegek körében aza szélsõségesen magyarellenes magatartás,amely látensen mindig létezett és ma is léte-zik. AzMKP és a szlovákiai magyar politiku-sok címére naponta becsmérlõ és fenyegetõlevelek, valamint e-mailek tucatjai érkeznek.Magyar zászlókat égettek és a magyarok ha-lálát követelõ transzparenst nyitottak szét azegyik futballstadionban. A szlovák napilapoklevelezõ rovatai ontják az elfogult magyarel-lenes nyilatkozatokat, és ami a legaggasz-tóbb, fizikai támadások is értek magyarokat,csak azért mert magyarul beszéltek. Mindezegyenes összefüggésbe hozható az SNS kor-mányba való belépésével és azzal, hogy a mi-niszterelnök ezt a pártot �jobboldali stan-dard� pártnak tartja és elhíresült vezetõjét,Ján Slotát, pedig védelmezi mondván, hogynem is úgy mondta, meg nem is azt mondta,amit kiragadva idézgetnek tõle.A legkirívóbb és a legnagyobb vihart kivál-

tó fizikai támadás 2006. augusztus 25-énNyitrán történt, ahol két kopaszra nyírt tet-tes megtámadott egy magyar-német szakosdiáklányt, Malina Hedviget, aki az egyetem-re igyekezett éppen államvizsgázni. Az ok,magyarul beszélt az utcán.Hajánál fogva rán-gatták, arcul csapták, hasba rúgták, elvettékpénzét, iratait, mobil telefonját, ékszereit. Fe-hér blúzának hátára az ötven éve jól ismertmagyarellenes jelszót írták rá �Mad�ari zaDunaj� (Magyarok takarodjatok a Duna túloldalára). Eztmegtoldottákmég egy friss jel-szóval is, �Smrt� prí�ivníkom� (Halál az élõs-ködõkre), amin természetesen amagyarokatkell érteni. A tettesek elhagyták a helyszínt.A diáklány pedig egy ideig eszméletlenül fe-küdt az út menti bokrokban ahová berángat-ták, majd reszketve, sokkos állapotban sike-rült bejutnia az egyetemre, amagyar tanszék-re, ahol éppen vizsgázott volna. Tanárai meg-döbbenten fogadták, majd látva az állapotátértesítették a mentõket és a rendõrséget.Egyúttal fényképfelvételekkel dokumentál-ták külsõ sérüléseit és a blúzára írt szöveget.Elõször a nyitrai kórházban vizsgálták ki éslátták el, majd átszállították a dunaszerda-helyi kórházba ahol szintén kivizsgálták. Asértett állandó lakhelye ugyanis egy Duna-szerdahely melletti, magyarok lakta község-ben van (Felsõvámos, szlovákul HornéMýto).Mindkét kórházban az orvosi lelet sze-rint az arcán ütések nyomai, és daganat voltlátható. Kék foltok más testrészén is voltakés enyhe agyrázkódást is megállapítottak.A lány nem volt hajlandó amédiákban fel-

lépni és elzárkózott minden nyilvános sze-repléstõl. Egyedül A. Nagy Lászlót, azMKPparlamenti képviselõjét, az emberjogi bizott-ság elnökét volt hajlandó a kórházban fo-gadni. A rendõrség természetesen kihallgat-ta a sértettet, aki részletesnekmondható sze-mélyleírást adott a két tettesrõl. Fantomké-pek is készültek róluk. Az országos rendõr-fõkapitány (Szlovákiában a rendõrség elnö-kének nevezik) azt nyilatkozta, hogy nagyerõkkel végzik a nyomozást és a tettesek fel-kutatását ígérte.

A szlovákiai magyarok körében mély fel-háborodást váltott ki az ügy, de egyúttal a fé-lelemérzet is terjedni kezdett. Megmozdulta szlovák civil társadalom vékony értelmisé-

gi rétege is. Elítélõ nyilatkozatot fogalmaz-takmeg, amelyetmintegy kétszázan írtak alá.Köztük több szlovákiai magyar is. Nyitránpedig az erõszakot elítélõ nyilvános tüntetéstis szervezetek, amelyen 30�40 személy vettrészt, közülük jó néhány szinténmagyar volt.Egyes megfigyelõk rámutattak, hogy ugyanigen kevés szlovák vállalta nyíltan az erõszakés a szélsõséges nacionalizmus elleni tiltako-zást, de Nyitrán már az is komoly eredmény-nek számított, hogy az utcán felvonulókatnem inzultálták. A szlovák politikusok és ál-lami vezetõk jelentõs része nagy általánosság-ban elítélte a más nemzetek elleni erõszakosmegnyilvánulásokat, mindig hangsúlyozvaazonban, hogy ezt mindkét részre, tehát amagyarokra is értik. Ezzel az egyes magyar-országi futballstadionokban a szurkolók ál-talmegjelentetett, Ján Slota kijelentéseire re-agáló transzparensekre és a budapesti szlo-vák nagykövetség elõtti aszfalt- és falfirkák-ra utaltak. R. Fico miniszterelnök a nemze-tiségi villongások kezdetétõl többször nyilat-kozott a témáról, demindig szûkszavúan, ha-tározottan sohasem ítélte el a magyarellenesmegnyilvánulásokat. Mindig a történtek je-lentõségét igyekezett kicsinyíteni. A követke-zõmondatával pedig azMKP-t vádolta a tör-téntek eltúlzásával és az európai szintérrevaló vitelével. A magyar kormánynak a té-mával kapcsolatos levelére pedig szintén ci-nikus pökhendiséggel reagált. Levelek jön-nek-mennek a világban � mondta, nem kellmindenbõl nagy ügyet csinálni. Az európaiszocialista pártok szövetségének figyelmez-tetéseire is támadással reagált. Az EurópaParlament szocialista képviselõirõl mondta,hogy a jól fizetett, kényelmes állásaikat véd-ve inkább a globalizmust szolgálják, s meg-feledkeznek a szociális kérdésekrõl és a szo-lidaritásról. Meg kell még említeni a szlo-vák köztársasági elnök reakcióit is a történ-tekre. Az elsõ néhány magyarellenes inci-dens után, azt mondta, úgy gondolja ehheza témához neki nem szükséges hozzászólni.Slotáról pedig azt mondta �nem lehet ész-revétel nélkül hagyni, de nem is kell belõleössznemzeti traumát csinálni�. A SME, azegyik szlovák (nem bulvár) napilap rámuta-tott arra is, érthetõ, hogy Ivan Ga�parovicköztársasági elnök védi az SNS elnökét, mert2004-ben egyezséget kötött vele a köztársa-sági elnöki választások elõtt, amely szerint azSNSõt támogatta. Ennek is köszönhettemeg-választását.Térjünk vissza Malina Hedvig ügyéhez,

amelyben szeptember 11-én, alig két héttel amegtámadása után váratlanul és hirtelen drá-mai fordulat következett be. Maga a belügy-miniszter külön sajtóértekezleten jelentettebe, hogy Malina Hedvig esetében nem tör-tént tettlegesség és a rendõrség a nyomozástlezárta. Ennek a cikknek a terjedelme nemteszi lehetõvé, hogy a döntés indoklását rész-letesen ismertessük. A rendõrség állítása sze-rint tehát a sértett az ügyet kitalálta. Ezt kö-vetõen,másnap,MalinaHedvig, ügyvédje kí-séretében szintén erre a célra összehívott saj-tóértekezleten, kiállt a nyilvánosság elé ésrészletesen cáfolta a rendõrség állítását. El-mondta, semmi oka nem volt rá, hogy ilyes-mit kitaláljon és egyébként is két orvosi lát-lelet bizonyítja, testén komoly inzultus jeleivoltak láthatók. Bejelentette, hogy a törvényadta keretek között jogorvoslatért folyamo-

dik. Azóta a sajtóban többen nyilatkoztak,akik ismerik a lányt és a családját. A szlováklapok szerint is mindnyájan azt erõsítettékmeg, elképzelhetetlennek tartják hogy szín-lelt, vagy saját maga által kitervelt megvere-tésrõl lenne szó. Ezt nyilatkozták az egyete-mi oktatók és alkalmazottak is, akik közvet-lenül az inzultus után látták õt és intézked-tek az ügyében.A belügyminiszteri sajtóértekezleten fel-

lépett maga a miniszterelnök R. Fico is. Aztbizonygatta, hogy a Szlovákia ellen felhozottvádak ezzel a leleplezéssel összeomlottak.Nincs tehát olyan szélsõségesség, amelyetegyesek, elsõsorban az MKP hirdet. Azzalis vádolta az MKP-t, hogy mondvacsináltügyet túldramatizálva próbál magának poli-tikai tõkét kovácsolni. Néhány nappal ké-sõbb az MKP vezetése úgy döntött, hogy azügy végleges lezárásáig a párt nem nyilatko-zik az ügyben. Egyúttal lemondott az ügy-véd is a diáklány képviseletérõl. Ugyanis GálGábor az MKP parlamenti képviselõje, ésezt a körülményt a szlovák politikusok azMKP elleni támadásra használták ki, mond-ván, íme a bizonyíték, hogy az MKP politi-zálja az ügyet. Malina Hedvig szlovák ügy-védet fogadott, aki már benyújtotta az ille-tékes nyitrai járási ügyészséghez a panaszát,29 oldalon felsorolva a rendõrség által az ügykivizsgálása során elkövetett mulasztásokatés hibákat. Terjedelmi okokból természete-sen ezek ismertetésére sem térhetünk ki. Azügyészség valószínûleg még október folya-mán dönt arról, hogy helyt ad-e a panasz-nak, vagy elutasítja azt. Ha az utóbbi törté-nik, akkor vádat kellene emelnie MalinaHedvig ellen a hatóság félrevezetéséért éshamis tanúvallomásért. Ennek szankciójaháromtól nyolc évig terjedõ börtönbüntetés.Ezt az abszurd helyzetet és ennek lehetsé-ges következményeit eddig még senki semmérlegelte nyilvánosan. De az a tény, hogymaga a belügyminiszter és a miniszterelnökegyértelmûen és nyilvánosan letette voksáta rendõrségi döntés mellett, rossz sejtése-ket ébreszt az emberben. Ebbõl ugyanis to-vábbi, Malina Hedvig verzióját igazoló vizs-gálati eredmény esetén, csak megszégyenül-ve kerülhetnének ki. Ezt pedig nem fogjákmegengedni. Ezért elképzelhetõ, hogy azügynek nemzetközi szinten lesz folytatása.És itt felmerülhet, sõt már az eddigi rend-õrségi vizsgálat kapcsán is felmerült az elfo-gultság, valamint a tények célzatos elferdí-tésének és a sértettel szembeni rosszindula-tú értelmezésének a gyanúja. Mi több, rend-õri önkény alkalmazásának a gyanúja isfennáll. Malina Hedvig a nyilvánosság elõttugyanis elmondta, hogy a rendõrség lehet-séges tettesek azonosítása ürügyén újra be-hívatta. Az azonosításra egyáltalán nem ke-rült sor, ehelyett hat órán keresztül gyõzköd-ték, ismerje be, hogy az egész ügyet csak ki-találta. Közben üvöltöztek rá és különbözõmódon fenyegették. A lány azonban végigkitartott az eredeti vallomása mellet, vagyistovábbra is állította, hogy megtámadták. Haviszont egy országban a hatóságok saját ál-lampolgárukkal mindezt következményeknélkül megtehetik, akkor itt komolyan el kellgondolkodnunk azon, hogy az illetõ ország-ban veszélybe került az emberi jogok betar-tása és maga a demokrácia. Áldozatból bûn-bakot ugyanis csak a diktatúrákban szokáscsinálni.

VARGA SÁNDOR

Veszélyben a demokrácia SzlovákiábanFolytatás az 1. oldalról

2006. szeptember�október BÉCSI NAPLÓ 7

Ezek a szovjet nehéz rohamlövegek lõtték rommá a Kilián laktanya sarkát

Majdnem pontosan 30 éve, 1976. július 7-énszavazta meg az osztrák nemzetgyûlés a Nép-csoporttörvényt. A törvényt közvetlenül aKarintia vegyes nyelvû területein az 1955-ös Ál-lamszerzõdés 7. cikkelyének 3. bekezdése sze-rinti szlovén nyelvû helységjelzõ táblák felállí-tásának végrehajtása körüli ellentét váltotta ki,s a kérdés máig nincsen kielégítõen megoldva.A népcsoportok védelmét szolgáló jogi elõ-

írások vonakodó és hiányos végrehajtásánakgyakorlata Ausztriában hagyományos. A régiAusztriában sok nép élt egy államban. A 18. szá-zad végén, 19. század elején kialakuló nemzetiöntudattal felerõsödtek a népcsoportok prob-lémái, melyek végsõ soron Ausztria feloszlásá-hoz vezettek. Amagyar népcsoport követeléseiaz 1867-es kiegyezéssel a régi Ausztria Osztrák-Magyar Monarchiává történõ kettéosztása ál-tal teljesültek. A különbözõ, a birodalom oszt-rák részén (Cisleithania) élõ népcsoportokravonatkozóan az 1867-es Általános Állampolgá-ri Jogok Állami Alaptörvény 19. cikkelye elren-delte a népcsoportok, nyelvük és tagjaik alap-vetõ egyenjogúságát. A rendelkezés végrehaj-tására, különösen ami a cseh népcsoportot ille-ti, még sokáig kellett várni, és kielégítõ megol-dás akkor sem jött létre.Az új, kis Ausztria számára 1919-ben St.

Germain-i békeszerzõdés 62�69-es cikkelyeivel�a kisebbségek védelmére� széleskörû elõíráso-kat hozott,melyek a gyakorlati valóságba ugyan-csak igen vontatottan kerültek be. Az elõíráso-kat, melyek az Alkotmánytörvény 149B. cikke-lye értelmében a Szövetségi Alkotmány részei,az 1955-ös Államszerzõdés 7. cikkelyében ki-egészítették az Ausztriában élõ szlovénokra éshorvátokra vonatkozóan. AzÁllamszerzõdés 9.cikkelyénekmaradéktalan végrehajtásáért folyikmég ma is, 60 évvel késõbb a kûzdelem.A Népcsoporttörvény lényegében négy cél

elérésére készült:1. Szabályozza átfogóan az osztrák népcso-

portjog alkotmányjogi kereteit alkotó St.Germain-i békeszerzõdésbõl és az 1955-ös bé-csi Államszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeket.Ezt a célt már csak azért sem sikerült elérni,mert alkotmányjogi okokból a kisebbségi okta-tásjog rendezése kimaradt.2. Különleges jelentõségû a népcsoportok

fennmaradásának garanciája, és az igen fontos

DR. WILLIBALD PAHR*

30 éves az osztrák népcsoporttörvénymegállapítás, miszerint a védelemre és a nép-csoportok számára fenntartott különleges jo-gokra csak õshonos népcsoportok tarthatnakigényt. Azt, hogy mely népcsoportok Ausztriá-ban õshonosak, vagyis a törvényben használtkifejezéssel �beheimatet� (kb. �otthonos� ford.megj.), azt a törvény nem határozza meg. Köz-vetve, a népcsoporttanács felállítását elrendelõszövetségi kormányrendelet szerint jelenleg aNépcsoporttörvény 1.§ 2.bek. értelmében elis-mert népcsoportok a következõk: horvát, szlo-vén, szlovák, cseh, magyar és roma.A népcsoporttörvény egyenként szabályozza

a kétnyelvû helyrajzi megnevezések feltünteté-sét és a népcsoport nyelvének hivatalos nyelv-kénti használatát. A szövetségi kormány rende-letben szabályozza, hogymelyik területeken kellkétnyelvû helyrajzi megnevezéseket feltüntetni,és melyek azok a hatóságok és hivatalok, me-lyeknél a német hivatali nyelv mellett egy nép-csoportnyelv használata megengedett.Karintia azon területei, melyekben kétnyel-

vû helyrajzi megnevezéseket kellene feltüntet-ni, továbbra is vitatottak. ANépcsoporttörvény-nél a törvényhozó a Kiegészítõ Magyarázatokszerint abból indult ki, hogy kétnyelvû helyrajzimegnevezéseket azokon a területeken kell fel-tüntetni, amelyeken a lakosság egynegyede akisebbséghez tartozik. A példakép az 1954 okt.4-i jugoszláv�olasz �Statuto speziale per laminoranza�-memorandum volt az olasz népcso-port jogállásáról Jugoszláviában. Az (osztrák)Alkotmánybíróság, az 1955-ös Államszerzõdés-re hivatkozva nem osztotta ezt a felfogást, és akétnyelvû helyrajzi megnevezések feltüntetésétmár 10 %-os népességi aránynál elrendelendõ-nek tekinti. Ebben az összefüggésben utalni kellarra, hogy úgy az 1955-ösÁllamszerzõdés 7. cik-kelye, mint a Népcsoporttörvény szerint nemcsak �helységjelzõ táblákat�, hanem az illetõterületeken minden más helyrajzi megnevezéstkét nyelven kellene feltüntetni.3. A Népcsoporttörvény további célját az el-

ismert népcsoportok képviselete számára alko-tott fórum képezte. Ehhez megalkották a lehe-tõségét annak, hogy az egyes népcsoportok ré-szére szövetségi kormányrendelettel külön nép-csoporttanácsokat hozzanak létre. A tanácsoktagjait a számításba jövõ népcsoportok repre-zentatív egyesületeinek együttmûködésével kell

kinevezni, a tanácstagok öntevékenyen fellép-hetnek népcsoportjuk érdekében és mindennépcsoportjukat érintõ kérdésbenmeg kell õkethallgatni. A népcsoporttanácsok amúltban nemmindig érték el a létrehozásukkor kitûzött cé-lokat. Ezért részint a népcsoport-egyesületekközti véleménykülönbözetek, részint az illeté-kes hivatalok, különösen a szövetségi kormányés annak tagjai a felelõsek, akik ezt az intéz-ményt csak vonakodva vették igénybe.4.Utolsóként: A népcsoporttörvénnyel a nép-

csoportok megfelelõ támogatásának alapját isle akarták rakni. A helyes felismerés oka az volt,hogy a népcsoportok létének biztosításához ésfennmaradásához az egyenjogúság elrendeléseés a negatív megkülönböztetés megtiltása nemelegendõ. Különösen a kis népcsoportoknakszükséges a megfelelõ támogatás is. A népcso-porttörvény 8.§ 2. bekezdése idevágóan elren-deli, hogy az évi költségvetésben a népcsoport-támogatás céljaira megfelelõ összeget kell elõ-irányozni. Mivel az összeg a �költségvetés lehe-tõségeihez� alkalmazkodik, olyan csekély ma-radt, hogy a kitûzött cél valójában nem vált el-érhetõvé.A 3 népcsoporttörvényt 30 éve bizonyosan

jószándékkal hozták. Azonban a hozzá fûzöttreményeket, hogy ezáltal a népcsoportproblé-

mák a jövõre megoldódnak, nem váltotta be.Nem azért, mert a törvény rossz, hanemmert avégrehajtása kivánnivalót hagy maga után. En-nek nem mindig a kormány az oka, hanem, kü-lönösen ami a népcsoporttanácsokat illeti, vé-leménykülönbségek a fennálló egyesületek közt,de amelyek együttmûködése nélkül a népcso-porttanácsok a nekik szánt feladatokat nem tud-ják kielégítõ módon ellátni.A népcsoporttörvény is bekerült azon jogi elõ-

írások sorába, melyek 1867 óta a népcsoportokjoghelyzetét példamutató módon szabályoztákugyan, anélkül azonban, hogy a népcsoportokvalódi helyzetén lényegesen javítottak volna, ésproblémáikat átfogóan megoldották volna. Amai baráti kapcsolatok az egyes népcsoportok�anyaországa� és Ausztria között egyébként lé-nyeges alapja fennmaradásuknak és pozitív to-vábbfejlõdésüknek. Mivel ez az elõfeltétel managymértékben, és különösen az Európai Uniókeretében adott, fennáll a jogos remény a nép-csoportok helyzetének továbbfejlõdéséreAuszt-riában, melyhez a népcsoporttörvény is, ha azabban adott lehetõségeket kihasználják, hatá-sos eszköz.*) Dr. Willibald Pahr a népcsoporttörvény

megalkotása idején osztrák külügyminiszter.Németbõl fordította Szemerédi Tibor

Augusztus 25-e borongós, hûvös nap volt. Szemer-kélt az esõ, és az égvilágon semmi nememlékeztetettarra, hogynyár vége van.Hedvigneknemcsak az idõ-járás rontotta el a kedvét. Mármásodszor indult nekia rendkívül nehéz vizsgának, és ezen a szürke regge-len sem volt az az érzése, hogy a tudásával elkápráz-tatja a vizsgabizottságot. Szomorúan baktatott át abozóttal benõtt parkon, amikor hirtelen mentõ ötle-te támadt! Körülnézett, nem látja-e õt valaki. Nem, apark a napnak ennek a szakában kihalt volt. Levetet-te gondosan kivasalt fehér blúzát, és filctollal ráírta:�Mad�ari za Dunaj!� (A magyarokat a Duna mögé!)Szétmaszatolta a sminket az arcán, összeborzolta ahaját, és futásnak eredt. Lihegve, kifulladva esett beaz ajtón: �Kérem, engema parkbanmegtámadott kétkopaszra borotvált fejû férfi, és nézzék, mit firkáltaka blúzomra!�Mivel Hedvig a Derricken és az X-Aktákon nõtt fel,

természetesen semmi gondot nem okozott neki arendõrségen részletes, bár fiktív leírást adni táma-dóiról. Megjegyzendõ, hogymielõtt a kórházi kivizs-gálásra sor került volna, a diáklány gyorsan kisza-ladt az illemhelyre, és mivel évekig karatézott,könnyedén jó nagy pofont lekevert önmagának. Ésmint mindnyájan tudjuk, igazán gyerekjáték elját-szani a nyilvánvalóan agyrázkódást szenvedett em-ber szerepét.Az itt vázolt történet természetesen fikció. A jelen

állás szerint sem a szlovák, sem a magyar közvéle-mény nem ismeri Hedvig igazi történetét. Ki mondigazat és ki állít valótlant? A �megvert� diáklány, aszlovák rendõrség, aMagyar Koalíció Pártja, az orvo-si látlelet? Az egyetlen kapaszkodó a DNA-vizsgálat,amely egyértelmûen a lány ellen foglal állást. A pszi-chológusok az ügy kapcsán azt elemezgetik, hogy adiákok bármit � még fiktív magyarverést � is képe-sek kitalálni, csakhogy �megmeneküljenek� a rette-gett vizsgától...Bárhogy is oldódik meg a sok talány, ez ránk, ma-

gyarokra és szlovákokra egyaránt jellemzõ törté-net. A középpontban mindkét fél által különbözõszempontból értékelt esemény áll. A közös, ezeréves-ként jellemzett múlt sokszor hangoztatott frázisai isfelcsengenek a sorok között, úgymint �magyarverés�,

(Nem csak) történelmi visszatekintés a magyar�szlovák kapcsolatokraa �szlovák nép ártatlansága�, a �magyarok népelnyo-mó természete�, �fikció�, a �valóság tagadása�...

Az ezer évig elnyomott szlovákok és a magyar átok

Rudolf Chmel voltmagyarországi nagykövet, ama-gyar-szlovák kapcsolatok alapos ismerõje jegyeztemeg sommásan, hogy aki a régiónkban a két nemzetmúltjával és együttélésével foglalkozik, voltaképpenmagasfeszültségû villamosvezetékhez nyúl. Szeren-csésnekmondhatjamagát, ha végülmegússza enyheáramütéssel. Félelmek, elõítéletek, legendák ésmíto-szok, valós és kitalált �nemzeti hõsök� és eseményekszõtte pókhálóban találjamagát, amiben bizony nemkönnyûkiigazodnia annak sem, aki tudományos szin-ten foglalkozik a témával. A két állam bilaterális kap-csolatainak racionális, pragmatikus volta óhatatlanulis tartalmaz irracionális, érzelmektõl túlfûtött eleme-ket, amik a közös múlt �tisztázatlan� vagy �feloldat-lan� eseményeibõl táplálkoznak. Mindezek mellettfontos hangsúlyozni, hogy a magyaroktól való elkü-lönülés illetve elhatárolódás a szlovák bel- és külpo-litika fontos alkotóeleme. Ez egyáltalán nem csoda,hiszenSzlovákiábanközel félmillióra tehetõamagyarlakosság száma. Magyarország szempontjából vi-szont éppenez anagy számúkisebbség jelenti az észa-ki szomszéddal való kapcsolatok és konfliktusok al-fáját és omegáját.A még nagyon fiatal szlovák nemzeti identitás két

nemzettõl, a magyaroktól és csehektõl elkülönülvefejlõdött ki. Ez a folyamat nem csak a szlovákok, demás nemzetek esetében is ellenségképek �gyártásá-val� megy végbe. A szlovák történetírás és irodalom-történetmélyen gyökerezõmegállapítása, hogy ama-gyarok ezer éven át elnyomták a szlovákokat. Ezt anézetet Pavol Jozef �afárik történész és szlavista ül-tette el a szlovák köztudatban a 19. század elején.Eszerint a szlovák nép elõdei békesen éltek a mor-vákkal és csehekkel aNagymorvaBirodalomban,míga magyar �nomád hordák� ezt az idillt fel nem dúl-ták, majd ezeréves rabszolgaságba taszították az ab-ban az idõben már megkeresztelt, földmûvelésselfoglalkozó szlovákokat. Az �ezeréves elnyomatás�elmélete az idõk folyamán kiváló segédeszközzé váltmindannak a megmagyarázására, amit a történet-

vagy irodalomtudomány forrásokhiányábannem tu-dott kellõképpen tisztázni a szlovákok identitásánakvagy nemzeti fejlõdésének kutatása folyamán.Ennek következtében ha ma Ján Slota, a Szlovák

Nemzeti Párt vezetõje �tréfásan� kijelenti, hogy míga szlovákokmárkéssel-villával ettek, amagyarokméga nyereg alatt melegítették a juhtúrós krumplis ga-luskát, Szlovákiában az iskolás gyerekek számára isvilágos, hogy a politikus mire utal. Sõt, néhány éve anacionalista beállítottságúpárt felszólította aMagyarKoalíció Pártját, hogy kérjen elnézést a szlovákoktólaz ezer évig tartó elnyomásért.Hasonlóan a szlovákokhoz, a magyar oldalon is a

negatív történelemfelfogás ameghatározó amúlt ese-ményeinek interpretálásánál. Eszerint amagyar tör-ténelmet végig kísérik a tragikus,mások által okozottmegrázkódtatások. A tatárjárás, Mohács, a 150 évestörök uralom, a Rákóczi-féle szabadságharc bukása,az 1848/49-es forradalomvéres elnyomása, Trianon,1956... Amagyarokat �verték�, és azóta is �verik�. (Hamásnem, akkor egyhatáron túli nemzetiségi incidensvagy a vizipólócsapat veresége szolgáltat okot erre aszomorúmegállapításra).

A valós sérelmek

Az objektív, tudományos megközelítés azonbannem ezer év távolságába helyezi a szlovák-magyarkapcsolatmegromlását, hanemakiegyezés utáni idõ-szakra. 1867-tõl kezdõdõen amagyaroknak alkalmaadódott arra, hogy belefoghassanak saját nemzeti ál-lamuk építésébe. Csakhogy ennek három akadályaés hátráltatója volt. Egyrészt ez a folyamat a fejletteurópai államokkal összehasonlítva túl késõn indultmeg és röpke õt évtized kevés volt ennekmegvalósí-tására. Másrészt, megint Nyugat-Európával összevet-ve a nemzetállam eszméjének hordozói nemapolgá-ri réteg, hanemamágnások vagy a hanyatlóban lévõdzsentrik képviselõi voltak. És nem utolsósorban, akiegyezés után a magyarosítás elkötelezett hívei fej-lett és öntudatos nemzetiségimozgalmakkal találtákmagukat szemben.A kisebbségek ellen folytatott érzéketlen és türel-

metlen politikának sokféle megnyilvánulása volt.Tény és való, hogy 1867 után bezárták a szlovákok

kulturális intézetét, aMatica slovenskát ésháromszlo-vák tannyelvûgimnáziumot,mivel a �pánszlávizmus�fészkének tartották õket. A kisebbségek elmagyaro-sítására törekvõ politika vitathatatlan csúcspontja az1907-ben elfogadott ún. Lex Apponyi volt, mely el-rendelte, hogy a nem-állami iskolákban is csak ma-gyarul beszélõ tanárok mûködhessenek, valamintkötelezõvé tette a magyaroktatást. Du�an Kovácszlovák történész ezzel kapcsolatban megjegyezte:�A szlovákok és magyarok eltávolodását nem isannyira a szlovák nemzeti mozgalom és emancipá-ció okozta, mint inkább a magyar soviniszta politi-ka, mely programszerûen tûzte céljául a szlovákokelmagyarosítását�.Az eltávolódásnak következõ nagyon fontos oka a

Trianon utáni események voltak. A szlovákokat szószerint váratlanul és fõleg készületlenül érte, hogy aCsehszlovák Köztársaság keretében elnyomott ki-sebbségbõl államalkotó nemzetté léptek elõ. A cseh-szlovák szellemben folytatott politika, aminek egyiksegítõje a történetírás volt,mindenerejével azonvolt,hogy a szlovák�magyar múlt eseményeit a háttérbeszorítsa, és kiemelje a cseh-szlovák együttélés múlt-ban eredõ hagyományait. Tomá� Garrigue Masarykálma a �csehszlovák nemzetrõl� viszont nemvalósul-hatott meg olyan államban, ahol közel hárommilliónémet, egymilliómagyar, továbbá jelentõs számú len-gyel, zsidó és rutén élt.A két rokon szláv nép együttélése az idõ múlásá-

val közel sem mutatkozott olyan problémamentes-nek, mint ahogyan azt a csehszlovák testvériség szó-szólóimegálmodták. A prágai centralizációs törekvé-sek, a cseh nyelv dominanciája, a liberális szellemûpolitikamegjelenése a szlovák, túlnyomóankatolikuskörnyezetben, valamint a csehek és szlovákok köztimentális és kulturális különbségek az Andrej Hlinkavezette szlovák klerikális nacionalista mozgalommegerõsödéséhez vezettek. A húszas évektõl kezdõ-dõen a karizmatikus katolikus pap és hívei autonó-miát követeltek a szlovákoknak.Amagyarokat a Trianon utáni revizionista követe-

lések, míg a szlovákok autonómiáról majd államiönállóságról gondolkozó részét a történelem egy

Folytatás a 8. oldalon

8 BÉCSI NAPLÓ 2006. szeptember�október

KÖZÖTTÜNK ÉLNEKVégvári Vazul irányba terelte: méghozzá Adolf Hitler Harmadik Bi-

rodalma felé. Az elsõ, majd a második bécsi döntésvoltaképpen az 1945 utáni �lakosságcserék� elsõ for-dulóját jelentette. A második világháború elõzmé-nyei, majd következményei közötti összefüggéseketRudolf Chmel foglalta össze igen találóan: �A bécsidöntések hátterében kétség kívül Trianon állt, mígMünchen és a bécsi döntések nélkül nem jöhetettvolna létre aKassai Kormányprogramsem. Fõleg amia magyarok kollektív bûnösségét illeti a müncheniegyezmény létrejöttéért, Csehszlovákia szétbomlasz-tásáért és a német megszállás rémtetteiért. A kollek-tív bûnösség elve okozta sok magyar tragédiáját amásodik világháborúutániCsehszlovákiában, de egy-aránt sújtotta a kollaboránst és az ellenállót.�Fontos kiemelni, hogy Trianon nem csak a terü-

letvesztések, a �NagyMagyarországról� alkotott álomszertefoszlásamiatt fájó pont amagyaroknak. Konk-rétan az egykori Észak-Magyarországhoz fûzõdõ �em-lékezés�, hagyomány, történeti emlékanyag az, amia magyar történeti tudatban a legfõbb kapcsot jelen-ti amai Szlovákia területével. Az egykor Felvidékkéntemlegetett régió a törökkorban a magyar kultúratörzsterülete volt, Pozsony koronázóvárossá vált, atörténelemben jelentõs szerepet játszó magyar csa-ládok,mint pl. a Pálffyak, Rákócziak, Csákyak ottho-na, írók és költõk, mûvészek stb. szülõhelye, akiknélkül nincs magyar kultúra Balassitól, Szenci Mol-nár Alberten át Krúdyig vagyMáraiig. Szintén a valóssebek között kell felsorolni, hogy az 1918 után bekö-vetkezõ idõszakban a területhez fûzõdõ hagyomá-nyok, kulturális értékek elvesztésének vagy szlova-kizálásának lehettünk tanúi.Megoldás: útban a szlovák-magyar kiegyezés felé?Az ezeréves elnyomásról szóló szlovák és a törté-

nelmi �átokról� panaszkodó magyar történelemfel-fogás közös jellemzõje, hogy mind a kettõ makacs,szinte kitörölhetetlen részévévált a közvéleménynek.A közös együttélés pozitív példái vagy a valós sérel-mek alapos felderítésemarginális szerepet játszanaka két nemzet politikai vagymás szintû dialógusában,annak ellenére, hogy 1989 után történtek kísérletekmindkét oldalon, a vitás kérdések nyilvános fórumonvaló megtárgyalására. 1991-ben például SzabadGyörgymagyar, és Franti�ekMiklo�ko szlovák házel-nök kezdeményezésére közös szlovák�magyar törté-nészbizottságot hívtak össze, mely az 1938 és 1948közötti eseményeket volt hivatottmegtárgyalni. A kétország egyre feszültebbé váló viszonya sajnos meg-akadályozta, hogy a bizottság eredményesen zárja letevékenységét.Még emlékezetesebbPavolHru�ovský szlovákház-

elnök 2003. január elsején tartott beszéde, melybenhangsúlyozta, hogy a szlovákok ésmagyarok közti el-lentéteket a két nemzet eltérõ történelem-interpre-

tációja okozza. �Olyan ország lakosai voltunk, ahololyan nevezetes királyok uralkodtak, mint Szent Ist-ván, I. Károly Róbert, Korvin Mátyás vagy Mária Te-rézia. Õk a mi királyaink és uralkodóink is voltak ésnagyban hozzájárultak Szlovákia fejlõdéséhez. Nehagyjuk, hogy megszabadítsanak minket tõlük, nehagyjuk, hogy elvegyék õket tõlünk.� Hru�ovský újfejezetet akart nyitni az 1989 utáni szlovák�magyarkapcsolatok fejlõdésében, mely szándékát az is meg-erõsítette, hogy a szlovák politikusoktól szokatlanmódonnyíltan szólt a szlovákiaimagyarok 1945 utá-ni meghurcolásáról.A volt házelnök szavai is jelzik, hogy éppenaz1989

utáni nagy változások óriási lehetõséget adtak volnamindkét ország történészei számára, hogy ideológiá-tól mentesen, az objektivitásra törekedve taglalják amúlt eseményeit. Miért nem sikerült eddig olyan tör-ténelmi képet tálalni a nagy nyilvánosság elé, mely aMagyar Királyság történetét mint több nemzetiségûállamalakulatot elemezné, ahol minden egyes nem-zetiség amaga részévél hozzájárult a �nagy egész� fej-lõdéséhez? Nem tisztem ezt a kérdéstmegválaszolni.Viszont az elmúlt hetek eseményei világosanmegmu-tatták, hogy valahol hiba történt. Talán túl rövid idõtelt el 1989 óta?Nem csatlakozom azokhoz, akik a múlt negatív

elemzésébõl kiindulvavészterhes jövõrekövetkeztet-nek. Az esélyt a javulásra az adja, hogy az országha-tárok egyre relatívabbá válnak, �kitágult�, szinte vég-telenné vált a világ. Az 1989 elõtti fejlõdéstõl eltérõ-en senki nemszabjameg,mi iránt érdeklõdjünk, hováutazzunk, mit fedezzünk fel. És ezt térségünk politi-kusai, akik ahhoz a generációhoz tartoznak, mikorminden szabályozva volt, bizony sokszor elfelejtik.Nem vagyunk rászorulva arra sem, hogy egy szem-szögbõl nézve elemezzük a történelmet és tálaljuk anyilvánosság elé.1989 óta felnõtt egy történészgeneráció, amelyik

több nyelven beszél, olvas és publikálja kutatásaieredményeit. Ez széles körû dialógusra ad lehetõsé-get, valamint arra, hogy megnézzük más �vitatkozónépek� példáját, õk vajon hogyan csinálták? Gondol-junk itt például a német�francia történelmi megbé-kélésre. Szükség van arra, hogy alaposabb kutatáso-kat végezzünk a szlovák nép 1848-at megelõzõmúlt-járól, és mind a két oldal számára releváns, hogy nepróbáljuk tovább betömni a �lyukakat� mítoszokkalés legendákkal, melyek megalapozatlan elõítéletek-nek és konfliktusoknak szolgáltatnakkiváló táptalajt.AkármegvertékHedviget, akár nem, a lényege en-

nek a történetnek nem csak az állítólagos vagy valóskisebbségbántalmazás. A baj az, hogy a szlovák�ma-gyar kapcsolatok jelenlegugyanarra a szintre süllyed-tek, mint a 90-es évek elején. És errõl a pontról köte-lességünk elmozdulni, szlovákoknak, magyaroknakegyaránt. ANNA FUNDÁRKOVÁ

Nem könnyû feladat egy ferencescsuhába öltözöttszerzetessel Budapesten, a Bartók Béla út környé-kén közlekedni. Lépten-nyomonmegállítanak ben-nünket a járókelõk: ki áldást kér, ki kéreget, ki egymaga írta verset ad át Vazul atyának, miközben rég-múlt idõk eseményeirõl beszélgetünk. Végvári Va-zul szerzetes és költõ, egykori pécsi hadapród, esz-tergomi ferences rendi páter és nevelõ, 1956-ban abudai vár fegyveres fiataljainak a parancsnoka, amagyarmenekültek lelki pásztora Ausztriában, Ka-nadában és az USA-ban, sokszor vállalt tudatoskockázatot mások érdekében, tartotta és tartja ma-gasra az 1956-os magyar forradalom emlékének alángját. Albert Camusma is aktuális szavait idézi: �Amagára maradt Európában csak úgy maradhatunkhívekMagyarországhoz, ha soha és sehol el nemárul-juk, amiért amagyar harcosok életüket adták; és sohaés sehol még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat�

Elsõ kérdésem témája már a múlt évi 56-os bé-csi megemlékezés óta foglalkoztat, ahol Végváriatya tartotta az ünnepi beszédet: Miként fér összea hadapródiskola, a fegyveres ellenállás a papi hi-vatással?Mélyen vallásos családból származom. A 13 gye-

rekes nagyapám Székesfehérváron Prohászka Otto-kár püspök kántor-karnagya volt. A prohászkai el-vek mintaképül szolgáltak a családunkban. A szüle-im8gyermeket neveltek; az egyik bátyám is pap lett.A Trianon utáni generáció nevelésében a hít és a ha-zafiasság az elsõ helyen állott. Amikor édesanyámfiatalon meghalt, egy évre a szatmári MÁV árvaház-ba kerültem. Onnan vettek fel József fõherceg köz-benjárására a pécsi Zrínyi Miklós hadapródiskolá-ba. Vézna gyerek voltam, aszkétikus gyakorlatokkaledzettem a testemet és a lelkemet. Mindenképpenkatonatiszt, sõt �hõs� szerettem volna lenni. 1944-ben a Rajnánál frontközelbe, majd alig 16 évesenhadifogságba kerültem. A háború után választottama lelkipásztori hivatást. 1953-ban szenteltek pappá.Hogyan került Esztergomba?Az 1950-es években Rákosiék - az államosítások

és az egyházi rendek feloszlatásaután - 8 iskolátmeg-hagytak egyházi kézen: 2�2 bencés, piarista, feren-ces és a szegény iskolanövérek rendi iskoláimûköd-tekMagyarországon. A ferencesek Szentendrén (haj-dani csendõrlaktanyában) és Esztergomban tanítot-tak. Emlékszemkomolyviták folytak arról, hogyelfo-gadjuk-eezt a lehetõséget.Mindszentybíborosazt tar-totta, hogy a kommunistákkal nem szabad kooperál-ni. Végül is, a jövõ érdekében úgy döntöttünk, hogynem hagyhatjuk cserben a gyerekeket, és ez jó dön-tésnek bizonyult. Igen sok �osztályidegen� gyerekensegíthettünkés akésõbbipapi állomány25%-át ezek-benaz iskolákbannevelték! Így kerültemén is Eszter-gomba, a ferences fiúgimnáziumba nevelõnek.Mikorértesültaz1956-os forradalomkitörésérõl?A pesti eseményekrõl azonnal tudomást szerez-

tünk. Esztergomban az elsõ megmozdulás okt. 25-én volt: leverték a kommunista jelképeket, tüntet-tek stb. Az iskolánkban azonban nyugalom volt. Aferences gimnázium vezetõsége felelõséget érzettkiskorú diákjai iránt és megtiltotta a városba valókijárást. Az iskolánk jövõje szempontjából jó is voltígy. Áma tüntetõk többször is elvonultak az iskolánkelõtt, hallottuk a dalokat, a tömeg ütemes skandálá-sát: �Akimagyar, velünk tart; Ez a hazamagyar haza,minden orosz menjen haza; Esztergomba Mind-szentyt� stb.Én azonban október 26-án már nem bírtam to-

vább a várakozást. Kora reggel, elõljáróim tiltó pa-rancsa ellenére megszöktem a rendházból. Az izga-lomtól remegve, gyalogszerrel indultam a 45 km-esútra. Délután érkeztem Óbuda határába, ahol oroszpáncélosok állták el az utamat. Kértem, hogy enged-jenek tovább, a szüleimet szeretném meglátogatni.A cipõmvéresre törte a lábamat, miremegérkeztema húgomhoz Budapestre.Hogyankerült aBudaiVárba, ráadásul parancs-

noknak?Elsõként az ELTE bölcsész karán jelentkeztem a

forradalmi diákbizottságnál. Pozsár István, egykoriKISZ-titkár volt a vezetõjük. «Mimarxistákvagyunk!»mondta. Ellenvetésemre, hogy errõl még ráérünkmajd késõbb diskurálni, beosztottmunkatársnak azéppen beindított lapjukhoz. Kaptam egy rögtönzöttigazolványt. JártamMaléternél aKilián laktanyában,a Várban, és riportot készítettem a kiszabadítottMindszenty bíborossal kapcsolatban. November 4-én a várbeli Úri utcába siettem, hogy találkozhassamMindszentyvel, akirõl kiderült, hogy már az ameri-kai követségen tartózkodik. Késõbb hallottam abezúdoló újabb orosz csapatokról és Maléterék tö-köli törbecsaltásáról. Végtelenül elkeseredve meg-próbáltam fegyvert szerezni, de sem a Hess téri di-ákszállóban, sem a Bimbó utcai kapitányságon nemvolt már fegyver. Rohantam vissza a várba, aholmeglehetõs fejetlenség fogadott. A felkelõk fõhad-nagy-parancsnoka eltûnt. A fiatalok a diákszálló lép-csõházábankiabálták ahírt: aMûszaki Egyetemnem-

zetõr parancsnoka, Marián alezredes telefonált,hogy hatalmas túlerõ közeleg, mindenki tûnjön el avárból! A hírt hihetetlen döbbenet és lehangoltságfogadta. Ki fegyverrel, ki fegyver nélkül állt ott, ami-kor egész bensõmben remegve bekiáltottam a hír-telen beállott iszonyatos csöndbe: Átveszem a pa-rancsnokságot! - Ott és akkor egy életre megpecsé-telõdött a sorsom !Komolyan hitte, hogy sikerül ellenállniuk? Mi-

bõl állt párnapos parancsnoki tevékenysége ?Természetesen tudtam, hogy ekkora túlerõvel

szemben nincs esélyünk, de reméltem, hogy kitart-hatunk addig, amígmegérkeznek a várva-várt ENSZcsapatok. Tudtam, hogy az oroszokkal nem szabadnyílt harcbakeverednünk, de gyötörni, piszkálni kellõket, kitérni elõlük és újra kellemetlenkedni, hanemvárják. A Dísz tér 3 elsõ emeletén volt a fõhadiszál-lásunk. A rögtönzött gyûlésen beosztottamaz embe-reket, megszerveztem a védelmi körzeteket, az élel-mezést, a betegszállítást, viharkabátokat osztottunkszét, és megbeszéltük a jelszót (fakanál), lõni csakparancsra lehetett. Eközben az oroszok megpróbál-tak gyûrût vonni a vár köré. A Lánchíd és a Rózsa-domb felõl lõtték a levéltár épületét, ami hamaro-san kigyulladt, a Citadella felõl pedig aknavetõkkelés géppuskákkal tüzeltek. Mi ebbe az irányba állítot-tuk fel a tüzelõállásunkat. Az ipari tanulók, mint af-féle fiatalok rém könnyelmüen viselkedtek, a több-ség azonban hihetetlen józan és bátor volt. Fõhadi-szállásunk felsõ emeletét nov. 5-én aknatalálat érte.Ekkor tûnt fel a budai harcok legendás, harcsabaj-szú Szabó bácsija, aki a szétlött bútoraikért panasz-kodó fiatal házasokat az ország sokkal nagyobbtragédiájára figyelmeztette.Nov.6-án telefononüzenta szovjet parancsnokság, hogymásnap reggel 7-ig te-gyük le a fegyvert. Nem adtunk választ. Mialatt a Ha-lász Bástya-i tüzelõállás eligazításával foglalkoztam,hozták a hírt, hogy az irodánkhátrahagyott ügyelete-se (Czérna Zoltán?) a Bécsi kapunál hõsi halált halt.Folly Gábort neveztem ki a helyére. A szovjet csapa-tok gyûrûje nov. 7-én délben bezárult. Segítséget ek-kormár sehonnan sem remélhettünk. Tudtam, ha ki-tartunk mindannyiunkra halál vár. Felelõs voltam afiatalokért. Ebben a helyzetben kiadtam a parancsot:�Fegyvert rejteni! Pucolás a várból!�Hogyan sikerült megmenekülnie?Minden irányban szétszóródtunk. Az oroszok

1500 ellenállót kerestek (lásd Jelzin dosszié, Zsukovmarsall jelentéseMoszkvának), persze nemvoltunkennyien. Sokan átjutottak a határon,másokat elfog-tak. Szabó bácsit, Folly Gábort amegtorlás idején ki-végezték. Én nov. 8-án a müegyetemisták kollégiu-mában húztam meg magamat. Másnap egy egyete-mista elvitt a nagybátyjához a Krisztina körútra,onnan indultunk autóval a határ felé. A határ köze-lében papírok hiányában letartóztattak minket azoroszok. Elõször a gyõri ávó épületében,majd a szé-kesfehérvári reptéren tartottak fogvabennünket. Azújra felvett barátruhábannem ismertek fel, elenged-tek; pedig Budapesten már keresték a �várbeli bar-na pópát�. Két héttel késõbb Szentpéterfánál a cup-pogó sarat taposva, kutyák ugatásától kísérve futot-tunk társaimmal az osztrák határ felé.Ausztriábaérve, késõbbAmerikábanélvevissza-

húzódott a kizárólagos papi tevékenységbe?Nem. Bécsbenmár 1957 elejénmegalakult Király

Béla vezetésével a Magyar Szabadságharcos Szövet-ség (késõbbNewYork székhellyelmûködött). E szer-vezetnek elnökségi tagja voltam. 40 évig szolgáltama kanadaiWinnipegben és Amerikában, NewBruns-wickben ferencesmagyar lelkipásztorként. Az akkoriidõk egyik legszebb emléke a templomunk renová-lása. Az ajtót gyönyörûmagyar motívumokkal, a tu-lipános ládákmintáival ékesítettük, angol ésmagyarbiblikus felirat hirdette a hitet és az elvesztett hazát.A Szent Lászlóról elnevezett templomunk kõoltáráta magyar történelem nagyjai díszítették. A templo-mot Mindszenty hercegprímás szentelte fel. Háromnapig volt a vendégünk. - Papi tevékenységem mel-lett magyar iskolákban oktattam, rádióadásokat ve-zettem, cserkész összejöveteleket tartottam, ésmin-dig tudtam, 40 évig reméltem, hogy egyszer majdvisszatérhetek Magyarországra!Mikor mehetett elõször megint haza?1988-ban a római szentévi zarándoklat kapcsán

jártam itthon elõször, aztán 1997-ben végleg haza-tértem.Ma is az esztergomi ferences rendháznak va-gyok a tagja. Külföldön is, itthon is igyekeztem ésigyekszemMagyarország javára tevékenykedni. Soka teendõ. Emlékszem, amikor elõször jártam itthon,figyeltem az utcán, a villamoson az embereket. Csu-pa törõdött, lehajtott fejû ember.Ésmi a helyzet ma? A kommunizmusmegbukott,

de gyõzött amaterializmus, és ettõlmegfertõzödöttaz emberek lelke. A hazához nem érdekbõl, hanemszeretetbõl kell kötõdni. Örizni nemzeti múltunkhagyományait, az irodalmunkat, a népdalainkat, anyelvünket és össze kellene fognunk a világ ma-gyarságával. FERENCZY KLÁRA

(Nem csak) történelmi visszatekintés a magyar�szlovák kapcsolatokraFolytatás a 7. oldalról

A kultúra viszonylagos önállóságáról szóló egy-kori (ál)vitákat követõenMagyarország vezetõi is-mételten leteszik a garast a gazdasági és politikaifüggés marxista tétele mellett. Többé�kevésbéugyanaz zajlikma a kulturális életben,mint bárholmásutt: az államilag gleichschaltolt szervezetekbenmegtestesülõ nemzeti érték maradványainak vég-sõ kiárusítása. Ehhezperszemegfelelõ káderekkel-lenek. Aki nemvállalja, annakútilaput kötnek a tal-pára: mehet.A filmforgalmazást � jobbanmondva elosztást �

sokáig három, szorosan együttmûködõ cég végez-te: a hazai alkotásokat külföldön aHungarofilm ér-tékesítette, az onnét származó produkciókat gon-dos cenzúrázás után a MOKÉP vásárolta meg, ésfõként a Budapestfilm terjesztette. Vezetõik meg-bízható káderek voltak. Mára csupán egyikük ma-radt a posztján, de az említett feladat elvégzéséremegint elõkerült egy régi társuk.E. elvtárs pénzügyminisztériumi karrierjétmun-

kásõrként egyengette. Így került a Hungarofilmgazdasági igazgatói székébe. Hozzáértésérõl azótais legendákkeringenek: nohaamozgóképneki semtartozott kedvence passziói közé, kiruccanni annálinkább szeretett, ésmivel nemvetettemeg a jóféleitókát sem, beosztottjai a különféle nemzetközifesztiválokon alig gyõzték kimenteni a botrányoshelyzetekbõl. Szakismeretét utóbb a Magyar Film-labor vezetõjeként kamatoztatta, ahonnét idén jú-liusban a MOKÉP-hez került, vezérigazgatónak.Elõdje, Horváth György két nappal korábban,

szabadságáról hazatérve értesült menesztésérõl,hivatalos indoklást azonban nemkapott. Meg kel-lett elégednie annyival, hogy a tulajdonosi jogo-kat gyakorló ÁPV Zrt. ismét E. elvtársat ítélte al-kalmasnak kultúránk felvirágoztatására. Csak-ugyan szükség lehet rá: a filmes portfoliójátólmegfosztott cég ugyanis veszteségessé vált és jobbhíján föl kell számolni, abban pedig E. elvtárs hoz-záértése vitathatatlan. SNEÉ PÉTER

JUBILEUMI ÜNNEPSÉGSOPRONBAN

A soproni volt Magyar Királyi Rákóczi Ferenc � Zrí-nyi Ilona Honvéd Iskolák Együttes Bajtársi Köre és aHonvédelmiMinisztériumHadtörténeti Intézet ésMú-zeum fõigazgatójameghívására 2006. szeptember 26-án rendezték meg a 15. és egyben utolsó találkozót aNyugat-Magyarországi egyetemen. A koszorúzássalegybekötött ünnepélyt ökumenikus istentisztelet elõz-te meg az evangélikus templomban.Amegjelenteket CseresnyésGézamérnök, a Bajtár-

si Kör elnöke, volt növendék fogadta és üdvözölte.Beszédet mondott Dr. Szekeres Imre honvédelmi mi-niszter, Walter Dezsõ, Sopron város polgármesterevalamint Dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora. Dr.Holló József fõigazgató beszédét távollétében Dr.Csáky Imre alezredes olvasta fel.CseresnyésGéza ismertette,hogyaBajtársiKör1991

óta fejtette ki tevékenységét. Az elmúlt 15 év munkájasem tudja átfedni azonban azt a tényt, hogy kor és kór-ság kérdésessé tette a további aktív fennállást. Bejelen-tette, hogy elõzetesmegállapodás alapján aNyugat-Ma-gyarországi Egyetem Sopron városával karöltve vállal-ja a jövõben a találkozók és a koszorúzási ünnepségekmegszervezését, egyben a katonasírok gondozását.Az ünnepély végén kitüntetéseket és díszoklevele-

ket osztottak ki, majd fogadással zárult a találkozó.

A múlt idõbe tett kultúra

HOSSZÚ ÉS SÚLYOS BETEGSÉG UTÁN 85. élet-évében 2006. augusztus 25-én Linzben elhunytSimonffy Ferenc volt magyar királyi hadnagy, nyu-galmazott osztrák fõhadnagy, a Szent László Társa-ság lovagja és az Európa Kereszt kitüntetettje.Az utol-sók közé tartozott, akik a régi linzi, felsõ-ausztriaimagyar társaságot képezték. Habár nem törekedettpozícióra, megjelenésével eleve magára vonta a figyel-met: határozott kiállású, kemény kötésû magyar volt.Neje, Erika, a Felsõ-Ausztriai Magyar Kultúre-

gyesület elnöke önfeláldozóan viselte gondját, s ahitvesi szeretet jegyében nem tekintette tehertételnekférje egészséget próbáló ápolását.

2006. szeptember�október BÉCSI NAPLÓ 9

Törzsök Erikáról, a Határon Túli Magya-rok Hivatala hajdanvolt fõnökérõl, az SZDSZegykori kisebbségi szakértõjérõl sok mindentel lehetmondani, azt azonban aligha, hogy szív-ügyének tartaná a határon túli magyar kisebb-ségek autonómiáját. Nemmeglepõ tehát, hogya Bécsi Napló 2006. július-augusztusi számá-ban közzétett meglehetõsen terjedelmes írá-sában (Színes szõttest! � Milyen kisebbségpo-litikára van szükség 2006-ban? � ) egyetlen árvaszót sem találunk a határon túli magyar közös-ségeknek errõl a korábban Budapesten is legi-timnek tekintett, mindenekelõtt elvi, hellyel-közzel azonban gyakorlati, napi politikai kö-vetelésérõl. Természetesen mindig voltak ha-táron túlimagyar vezetõk, akik � cserébe a kor-mányzati szerepvállalásért, személyes gazda-sági elõnyökért vagy más egyéb juttatásért �legszívesebben lemondtak volna e törekvésrõl,mint ahogyan valójában le is mondtak, a poli-tikai szólamok szintjén azonban ezt a tényt nemtartották és nem tartják opportunusnak kimon-dani. Sõt az is elõfordult, hogy éppen Buda-pest intette õket az autonómia verbális han-goztatására, részben éppen azért, hogy haté-konyabban szembe tudjanak szállni a tényle-ges autonómia követelõkkel. Ez történt pél-dául a VMSZ küldöttségének 1995. júliusi fõ-városi útja alkalmával is, amikor Tabajdi ál-lamtitkárnak kellett erélyesen figyelmeztetnietárgyalópartnereit, hogy az autonómiakon-cepció megfogalmazásának kihívása elõl nemlehet kitérni, mivel anélkül nem lehet tudni,mi Kaszáék elképzelése. (Sokunk számára ezazóta is rejtély.)TörzsökErika egyébként helyesen látja, hogy

�a trianoni sokk�-ra adandó hatékony fogalmiválasz nem alapulhat európaiság ésmagyarságszembeállításán. A szembeállítást azonban le-egyszerûsíti az ún. sérelmi ideológiára, hogykinevezhesse bûnbaknak amagyar �új konzer-vativizmus�-t,mely, úgymond, reneszánszát éli.Ahhoz azonban, hogy pontos képünk legyen adichotómikus gondolkodásmibenlétérõl aMa-gyar Glóbuson, talán nem ártott volna egy pil-lantást vetni a másik pólusra is, amely a sérel-mi ideológia helyett immár hagyományosansemmi mást nem tud kínálni, mint a nemzetikérdéssel szembeni süketség ideológiáját (azattributum ebben a gondolati összefüggésbennem tõlem, hanemEörsi Istvántól származik),és a szõnyeg alá söprés kádárista hagyomá-nyokból táplálkozó lankasztó gyakorlatát. Eb-

SZÕTTES VAGY LÁBTÖRLÕ?bõl azonban európaiság sohasem lesz, legföl-jebb szép lassan egy kis mindenre kaphatókomprádorburzsoá lelkület.A dichotómián csak akkor lehetne túllépni,

ha a magyar politikai elit a �sokk� orvoslásáravalami újat tudna nyújtani, az eddigi stratégi-ák ugyanis látványosan csõdöt mondtak. Eh-hez mindenekelõtt azt kellene végre tudatosí-tani, hogy Trianonnak nem csak és nem elsõ-sorban a határon túliak a vesztesei, hanem leg-alább olyan mértékben az anyaország is, egy-szóval az egész nemzet.Magyarország határontúli kisebbségei nélkül nem nyerheti meg aXXI. századi modernizáció nagy csatáját. Igazugyan, amit Törzsök Erika mond, tudniillikhogy �nyolc és fél évtized után a magyarságjelentõs része elõször kerül újra egyazon poli-tikai-gazdasági egység, jelesül az EurópaiUniókeretein belülre� , ez azonban önmagábanmégnem helyzeti elõny. (Szlovák�magyar viszony-latban naponta tapasztaljuk, hogy még a poli-tikai szférában sem, a többi területen pedigalighanemmég ettõl is rosszabb a helyzet.) Sza-kítanunk kell azzal a közkeletû nemzeti önál-tatással, hogy a határok lebontása ab ovo, egye-dül és kizárólag csak jó lehet. A határoklégiesülése nem önérték, hanem lehetõség,amely az életerõs közösségeknek és kultúrák-nak kedvez, a gyengéket és életképteleneketviszont még gyengébbekké teszi vagy zárvány-létre fogja kárhoztatni. Nem mindegy tehát,hogy a kárpát-medenceimagyarságmilyen kul-turális, politikai, gazdasági és lelki kondíciók-kal néz szembe az új kihívásokkal. A helyzetma siralmasminden téren. Amíg nemzetek so-kasága élt a kettõs illetve többes állampolgár-ság megadásából következõ helyzeti energiákfelszabadításával, Magyarországon éppen amodernizációs törekvések iránt állítólag oly el-kötelezett liberális és szocialista elit folytatotthazug és végtelenül demagóg kampányt elle-ne. Tegyük hozzá, olyat, ami még az elemi gaz-dasági logikának is ellentmondott! Törzsök vi-szont elégedetten nyugtázza, hogy � a szeren-csétlen 2004. december 5-i referendumonMa-gyarországonmegbukott az etnikai nacionaliz-mus.� Majd hozzáteszi: �Ezt a határon kívülimagyarság emancipációs kudarcként éltemeg.� No hát ezt a leegyszerûsítõ gondolko-dást neveztem én föntebb a nemzeti kérdésselszembeni ideológiai süketségnek, amely min-denben, aminek a jelzõje magyar, azonnal na-cionalizmust szimatol. Becsületére váljon, Tör-

zsök Erika ilyen messzire azért sohasem mentel, ám ha állítását igaznak vesszük, akkor a ki-sebbségi sorban élõ magyaroknak legalább ki-lencvenöt százaléka �etnikai nacionalista.� (Dehiszen a Nagy Románia Pártjának vagySlotának és Seseljnek a hívei ugyanezt mond-ják!) Vagy ami még roszabb: tíz közül kilenchatáron túli vagy hülye, vagy gyermekded ál-modozó, aki politikai gyámságra szorul, hiszennemképes felismerni �valós� érdekeit. (Ez vol-na a szabadelvû gondolkodás?)Demik volnának a �valós� érdekek?Ahogy

az egyik idézetbõl � sajnos szerzõjének nevéthomály fedi � kihámozom, a kisebbségeknekmielõbb integrálódniuk kéne a többségi nem-zetállamba. (� A pályázati rendszerek olyanidentitás-szerkezetet termelnek újra, amelyeklehetetlenné teszik a romániai magyarság ha-tékony integrálódását a román államba...� � ál-lítja az anonim szerzõ.) Nem értem... Hát akét világháborút követõ békeszerzõdések ama-gyar kisebbségeket még nem integrálták elég-gé? Mi kellene még? A teljes és végérvényesasszimiláció? Azért ezt Törzsök sem egészenígy gondolja, viszont javasolnia kéne valamit adugába dõlt magyar nemzeti integráció (ket-tõs állampolgárság) és a számára (és úgy tû-nik, a magyar kormányzat számára is) vállal-hatatlan korlátozott kisebbségi önrendelkezés(autonómia) helyett. Így jut el a határokon át-

nyúló regionalizmus gondolatáig, ebben látvaazt a csodaszert, amely majd biztosítja a köl-csönös gazdasági felemelkedéssel együtt járómodernizációt, és a kisebbségek fennmaradá-sát. Nem a régiót kell etnicizálni, hanem azetnikumot regionalizálni, így valahogyanmondja, ha jól emlékszem. Ez azonbankisebbégi politikai és kulturális autonómia nél-kül � amelyen nem feltétlenül és nem mindenesetben kell érteni területi önrendelkezést is �egyetlen kisebbségi közösséget sem fog meg-menteni az asszimilációtól, sõt, egy-egy kis-térségben akár még serkentheti is a beolvadá-si folyamatot. A Kárpát-medence történetemindehhez gazdag példatárral szolgál.Nem baj, sõt egyenesen üdvös tehát, ha szí-

nes etnikai szõttesesekrõl álmodunk, azonbanminden pillanatban és minden tettünkkel arrakell törekednünk, hogy a magyar kisebbségiközösségeket � mint ahogyan egyetlen másközösséget sem � soha, semmilyen körülmé-nyek között ne kárhoztathassa senki sem gaz-dasági, sem kulturális, sem pedig politikai láb-törlõ-szerepre. Esetünkben ennek a magyarnemzet határokon átnyúló politikai integráci-ója és a kisebbségi autonómia két egyenértékûalapfeltétele. A többi � így a régiók alakuló/alakítandó hálózata is � legföljebb csak fontosráadás.

CSORBA BÉLA

Mind a Bécsi Naplóban, mind számos más kül- ésbelföldi magyarnyelvû lapban, valamint egyáltalána közbeszédben amagyar kisebbségek fennmaradá-sára, illetveasszimilációjáravonatkozóvéleményekösszességükbenazt tükrözik,hogyamagyarság fenn-maradása elsõsorban érzelmi kérdés: az egyén dön-tése és ahelyi és amagyar államipolitika függvénye.Ez természetesen igaz, de nem a teljes igazság.

Ebbenbennevan, ha, úgy tetszik a turáni átok egyikeleme: a magyar közgondolkodás mindmáig sz-sz-sz-jellegû (szavak-szólamok-szimbólumok), és nemáll az empirikus realitások talaján. Írásom célja en-nek az egyoldalúságnak akorrekciója. Szeretnék tu-dományosmunkákra, szociológiai felmérésekre hi-vatkozni. Jómagam is foglalkoztam a témával, el-sõsorban a Svájcban élõ magyar, cseh és szlovákkisebbség sorsával (Wohlstandsflüchtlinge,Karger, Basel 1969 stb.). Ezzel kapcsolatban át kel-lett rágnom magamat idevágó svájci, amerikai, iz-raeli, ausztrál, német és osztrák, fõleg szociológiaiés szociálpszichológiai közleményekben, statiszti-kákon, életrajzokon.Ennek alapján azt kellett felismernem, hogy a kü-

lönbözõ etnikai kisebbségek sorsa bizonyos jól de-finiálható csoport-törvényszerûségeknek van alá-vetve. Ebben a tekintetben különbséget kell tenniösszefüggõ területeken élõ õslakos és szórványok-ban élõ, frissen bevándorolt populációk között. Anagyobb, összefüggõ népcsoportok fennmaradá-sára van kilátás, ha megvan a hozzá való akarat azahhoz tartozó intézményekkel (nemzetiségi óvo-dák, elemi- és középiskolák, fõiskolák, egyetemek,helyi sajtó, rádió, televízió, színház, kultúrkörök).Itt a nemzetiség maga tartja fenn önmagát. Veszé-lyeztetettsége persze fennáll a peremkerületeken,ahol a többség kisebbséggé és a kisebbség ritkaság-gá redukálódik. Ittmindennaposak a vegyes házas-ságok. Természetesen a többségi nemzet jó- vagyrosszindulata, az állam asszimilációs politikája isszerepet játszik. Jó példa erre Erdély. Három vár-megyében amagyarság van többségben, ahol min-dennapos tapasztalat a románság asszimilációja

Fennmaradás vagy asszimiláció?magyar irányban. (2002-ben részt vettem azorvosírók bukaresti világkongresszusán, ahol szá-mos erdélyi románkollégamagyarul üdvözölt. Nemmagyarok voltak, hanem románok; nyelvünket ajátszótéren sajátították el. Meghívtak, hogy románvárosokban tartsak elõadást Petõfirõl, Adyról ésmá-sokról. A felkérést elutasítottam, mert � szerintem� ez az erdélyi magyarok feladata). Hasonló a hely-zet Szlovákiában, a Csallóközben, Szerbiában,Észak-Bácskában és New York egyes kerületeiben.Amerikában a magyarok csaknem õslakosoknakszámítanak. Ellenpélda: tipikus szlovák lépés a vár-megyékújrafelosztása,mégpedig azzal a céllal, hogya magyarok sehol se legyenek többségben.A szórványmagyarsághelyzete gyökeresenmás.

Ott az asszimiláció elkerülhetetlen. Íratlan szabály,hogy az elsõ nemzedékmegmaradmagyarnak,mégakkor is, ha szeretne asszimilálódni. Amásodiknem-zedék ambivalens, szívesen megy bele vegyes há-zasságba, ha nem is annyira a helyiekkel, inkábbmás külföldiekkel. Õk még beszélnek magyarul, denem írnak, nagyon ritkán olvasnakmagyarul. Nyel-vük konyhanyelv durva idegen beütésekkel. A har-madik nemzedékmár nembeszélmagyarul, demégtud eredetérõl, néha még büszke is rá. Ez a helyzetNyugat-Európában, Amerikában, a Tengerentúlon.A Svájci viszonyokat annak idején részletesen leír-tam. Azóta persze sok minden történt. Svájcban ki-alakult egy második-harmadik generációs elit,amely jelen van a svájci parlamentben, hadsereg-ben, sportban, kultúrában.(Saját fiam fõhadnagyegy speciális egységben. Svájc ezidénMagyarország-ra küldött egy hivatalos képviselõt, hogy 1956-talkapcsolatbanmélyítse a helvét-magyar kapcsolato-kat. Ez a hölgy �56-os menekült leánya). Azokról vi-szont, akik 50 éven át Trianonon siránkoztak, kom-munistáztak és fõleg egymással veszekedtek, nemvett tudomást a svájci társadalom.Lehet, hogy ez pesszimistán hangzik. De minden-

nekvan jóoldala is. A szórványmagyarság lassú eltû-nésével szemben pozitívum lehet, hogy a trianoniMagyarország idõközbenegységesnemzetállammá

formálódott. Ma nincs az országnak egyetlen polgá-ra sem, aki ne beszélne magyarul. Trianon elõtt eznem volt így. (Jómagam Újpesten nõttem fel. Nagy-szüleim közül csak egy volt �õsmagyar�, a másik há-rom szlováknak, németnek, illetve dalmátnak szüle-tett. Szüleim viszont már színmagyarok voltak. Azújpesti krónikák feljegyezték, hogy amikor KossuthÚjpesten toborzott, alig találtmagyart� lengyelt, szlo-vákot és svábot vett fel a hadseregébe). Ezért � és amás államokban tapasztaltak okán � nem vagyokpesszimista, csak realista. Lelkemben lemondtam aszórványmagyarságról, de hiszek a nagyobb õsho-nos, helyi többséget alkotó magyarság megmaradá-sában. És Magyarország jövõjében. Megint svájci ta-pasztalatok alapján azt gondolom, hogy egy ország-naknemkell nagynak, népességtudónak, katonailagerõsnek lennie ahhoz, hogy nemzetközi rangja le-gyen. Elég, ha gazdag, kultúrált, életformájában elis-mert. Elég, ha vonzza a szomszédos államok polgá-rait a bevándorlásra, ami már Magyarországon ismegindult: Gyõrben az ipari munkásság egyharma-damárma is szlovák. Ha kérdezik, azt szoktammon-dani, hogy igenis nacionalista vagyok: életmód-na-cionalista, és végre hagyjunk fel Muhi, Mohács ésTrianon vég nélküli emlegetésével.

DR. PINTÉR EMIL, (BUDAPEST)

I. részAz erdélyi város történetérõl mesélnek azok a fenti

címet viselõ kis könyvek, amelyek a Brassói Lapok tá-mogatásával jelentek meg, illetve azok a kiadványokis, amelyek az In memoriam sorozat keretében kétfelejthetetlenbrassói tudóstanárnakállítanakemléket.Brassó a Kárpát-kanyarban fekvõ Barcaság meden-

ce központja, amely Terra Borzaként szerepel elõszöregy 1211-es oklevélben, amikor II. Endre király a né-met lovagrendet idetelepítette, hogy védje Magyaror-szágdélkeleti határát a kunoktól. A lovagrendkét váratalapított, Földvárat ésBrassót, azonbanönkényeskedé-sükmiatt a lovagoknak1225-ben el kellett hagyniuk azországot. A kutatások szerint a szász telepesek a maiNémetország nyugati felébõl, a Rajna völgyébõl érkez-tek,a szûkvölgybenkialakultkezdetivárosmagot1235-ben Corona néven említi egy oklevél, késõbb, a tatárbe-töréselmúltaután,1252-benmárBarasu-ként,1288-banBraso-ként említik. Hunyadi János kormányzósága ide-jénBrassó,akárcsakKolozsvárkerítettvárossá fejlõdött.Brassó � németül Kronstadt, románul Brasov � cí-

meréhez legenda fûzõdik. A város legdélibb pontján,a Salamonkõneknevezett helyenbarlang található. Ittrejtõzött az ellenségei elõl bujkáló Salamon király �szól a város megalapításának legendája. Salamon ki-rály magyar király volt � ezért még mindig nem állí-tottak szobrot emlékére sehol a városban �, Árpádegyik kései utóda, 1052�1087 között élt, történelmiszemély tehát, Szent Lászlót megelõzõen uralkodott.Erdélyben is megfordult, harcolt az itt élõ besenyõkellen, és egy alkalommal üldözõi elõlmenekülve amaiSalamonkõnek nevezett helyen rúgtatott át paripájá-val a sziklaszoroson, imát mondott, erre meghasadt aszikla, és a szakadékba estek az õt üldözõk. A koroná-ját elásta egy fagyökér alá, amelyet aztán a városalapí-tók megtaláltak. Innen Brassó címere, a koronás gyö-kér, ezért is emlegetik Korona városaként.AközépkoriBrassóközigazgatásilag szász városnak

számított, és itt mûködött a német reformáció vezetõ-je, Honterus a város lutheránus lelkésze, akinek hu-

Kõ kövön BrassóbanA hajdani város

Folytatás a 10. oldalon

Magyar Politikai Foglyok SzövetségeMUSZ 51-56 tagozata, 1051 Budapest, Nádor u. 36.

Tel/fax:311-6743Bajtársakat keresünk!

Felkérjük mindazokat a bajtársainkat, sorstársainkat,akiket a kommunista diktatúra idején katonai behívóvalkényszermunkára (munkaszolgálatra) vittek politikaiokból, az alábbi címen jelentkezzenek érdekvédelmiszervünknél: személyesen szerdánként 14 órakor (ek-kor tartjuk bajtársi találkozónkat is, lift van) vagy levél-ben ugyanoda címezve POFOSZ MUSZ 51-56 Tago-zata, 1051, Budapest, Nádor u. 36. IV. emelet. Egybenkérjük mindazon segítõkész olvasóinkat, akik ilyen sze-mélyrõl tudnak, értesítsék õt. Elõre is köszönjük.

A romos Kilián laktanya (okt. 26.)

10 BÉCSI NAPLÓ 2006. szeptember�október

MI - HOL - MIKOR?Kulturális kaleidoszkóp

manista iskolájába magyar diákok is jártak. MialattMunténia ésMoldva román iskoláiban ószláv nyelvenfolyt az oktatás, Brassóban román nyelven tanulhat-tak a diákok. Ekkor már román nyomda is mûködött,a Bolgárszegben a Coresi nyomda.A XVIII. század végén Brassó leveti középkori bék-

lyóit. Megkezdõdik a várfalak lebontása. A leggazda-gabbpolgárokekkornemaszászok,hanemaz idenagyszámban beköltözött magyar kereskedõk. 1782-benBatthyány Ignác püspök felszentelte a Szent Péter ésPál Belvárosi Római Katolikus Templomot, amelynekszomszédságában 1837-ben Felfalusi Kovács Antalapátplébánosmegalapította aRómaiKatolikus Fõgim-náziumot, ahol görög katolikus tanárok is taníthattak,ígyMuresan Jakob. A románok számára 1851-ben ala-kultmeg azAndrei Saguna Líceum.A reformátusokké-sõbb alakítottak általános iskolát a református temp-lom mellett, amely mûemléket 1962-ben az akkorikommunista fõtitkári parancsra lebontottak.Márton Áron erdélyi püspök 1948 után, amikor az

államagörög katolikusoktólminden ingatlant eltulaj-donított, a templomaikat is, felhívással fordult papjai-hoz, hogy a görög katolikusokat testvérként fogadjákbe templomaikba és vállalják azok lelki gondozását �gyakran zaklatásnak kitéve, vagy ahivatalból való fel-függesztés árán is.Ennek a városnak történetét lapozhatjuk fel a Bras-

sói Lapok két munkatársa által kiadott könyv �Kõ kö-vön Brassóban � segítségével: Balázs János helytörté-neti tanulmányait Petki Judit remek fotói kísérik. Bras-só városának szépsége nemcsak sajátos fekvésében ke-reshetõ � a 800m.magas Cenk-hegy óriásként emelke-dik a város fölé, szinte óvja-védi a viharoktól, mai szó-val élve az emberi szervezetet megviselõ frontoktól. Akönyv elkalauzolja Brassó szerelmeseit a Cenk felõlivárfalak mentén, bevisz a Takács-bástyába, mely vár avárban, aztán a szemközti Warthe oldalában, a Köszö-rû (Graft)-patak völgyében sétálhatunk ódon várfalak,erdõvel benõtt hegyoldal mentén � a fák közül elõ-elõ-tûnõ bástyafalak, a lábunk alatt sziklák közt csobogóhegyi patak. Körbejárva a régi várost, Erdély egyik leg-szebb reneszánsz bástyája, a Katalin-kapu kaputornyamellett a Belvárosba érkezhetünk. Elsõ pillantásunk agótikus Fekete-templom karcsú pilléreire esik � az egy-kor Szûz Mária tiszteletére szentelt nagytemplomot az1689-es nagy tûzvész nyomán kezdték mai nevén ne-vezni. A Fekete-templomban � amelyet Hunyadi Jánoskormányzó, Mátyás király és Beatrice címere is díszít �õrzik Európa legnagyobb régi keletiszõnyeg-gyûjtemé-nyét. Régi lakóházak, egykori fogadók közt sétálgatvaelérkezünk Erdély legrégebbi céhes épületéhez, a bel-város fõterén álló, a város szimbólumává lett Tanács-házhoz. A Várutca, a Kapu utca, a Kolostor utca mind-mindamúltrólmesélnek.Brassóbelvárosának legcsen-desebbutcája a Szent Jánosutca, amelynevét az itt lévõnagyon régi, kicsiny ferencrendi templomáról kapta,amely napközben ritkán üres, pihenni, egy rövid imátmondani betérnek ide a különbözõ vallású emberek.Brassó sokszínûségét ez is jelzi: katolikusok, reformá-tusok, lutheránusok, unitáriusok, görögkeletiek, görögkatolikusok, zsidók éltek itt. A brassói séta nem lenneteljes, ha a Fellegvárról nem szólnánk, ahol már 1524-benõrtoronyállott. BrassóvédõbástyájánaképületébeMáriaTerézia idejénosztrákkatonaságállomásozottbe

1849áprilisáig, amikoraztaBemJózsefvezette szabad-ságharcosokelfoglalták, ésa tömösi csatavesztésrõlmitsem tudóvárõrség,mintegy200honvédkétnapig álltaa sarat a huszonnyolc ezer orosszal szemben.

�AhajdaniBrassó életre hívójaDobolyi István isko-

laigazgató-tanár, akinek képeslap-, grafika- és fest-ménygyûjteményébõl állt össze amagyar�román szö-veggel kísért kötet, amelynek társszerzõje az ismertújságíró, Balázs János. Elõször a bástyákat tekinthet-jük meg, a hajdani városkapukat, a védelmi célokat isszolgáló Boszorkánytavat, sõt a reneszánsz épületekhomlokzatának díszítését is � a Kolostor utcai város-kapu Zsigmond királyt ábrázolta, aki hosszú uralko-dása alatt többször és szívesen idõzött Brassóban:1427-ben kilenc hónapig vendégeskedett itt CilleyBorbálával, és akkor Brassónak ítélte a Pojána nevûhavasi legelõt, amelymakedvelt síparadicsom.AGraft-Köszörû-patakmentén, a városközponttól alig kõhají-tásnyira, aWarthe oldalában épült a Fekete-torony ésa patkó alakú Fehér-torony, mellette egy öreg fenyõ,amelyetmég I. Ferenc József idelátogatásakorültettek.Korabeli képeslapok õrzik a hetipiacok helyszíneit

� Csergepiac, Búzasor, Gyümölcssor, Lensor, Halpiac,Lópiac �, valamennyi a Belváros fõterén. Egyik fotó aberlini Brandenburgi-kapu stílusát idézõ kapubástyátõrzi, egy másikon a város leghosszabb utcája látható� a Hosszú utcában állt a város szülöttének, Áprily La-jos költõnek szülõháza. A 2. világháború után egy régitérenállították fel Sztálinhatalmasbronzszobrát,Bras-sóból Sztálinváros lett, sõt a Cenk hely oldalában alombhullató erdõbe a betûknekmegfelelõ alakzatbanfenyõfákat ültettek. A grandiózus felirat eltüntetésemég máig sem sikerült teljesen.Brassó jellegzetes épületei közül kiemelkedik az

1893-ban, a párizsi Operaház mintájára neobarokkstílusban épült Redut, amely akár a város legszebbépülete is lehetne, ha egy tágas téren állna, és nem afõtér egy szûkmellékutcájába lenne szorítva � állapít-ja meg a szerzõ. Itt volt a város elsõ koncertterme, azelegáns vendéglõ és a két színházteremkulturális ese-mények színhelyéül szolgált, és szolgál ma is.A századelõnBrassónakmintegyharmincezer lako-

sa volt, most tízszer annyian élnek itt. Az igazságszol-gáltatásnak 1900-ban házat a budapesti mûépítész,Kiss István tervei alapján építettek. Az IgazságügyiPalota a 60-as évek óta amegyei közigazgatás székhá-za s mint ilyen �vonult be az ország legújabb kori tör-ténelmébe: ez volt az az épület ugyanis, melyet aTehergépkocsigyár végsõkig elkeseredett munkásaiCeausescu-ellenes lázadásuk során, 1987. november15-én megostromoltak, feldúltak.�A képeslapok Brassó templomait, iskoláit, gyárait,

sportpályáit, szórakozóhelyeit is felsorakoztatják, sõtõrzik emlékét az egykori taxiknak�a lovas kocsiknak,fiákereknek. 1892-ben indult be a tömegközlekedés,a �tramway�,majdnégy évmúlva a �csángóexpressz�.A várost õrzõ Cenk sziklás oldalán szédítõ mélység

fölött, a Bethlen-barlang elõtt épült hangulatos kisven-déglõ várta a brassóiakat. A hegy legmagasabb csúcsánállt aMillenniumi emlékmû, amelyet 1896-ban azért ál-lítottak itt fel,hogy jelöljeazország legdélkeletibbpont-ját.A szoboregyhonfoglaláskoriközvitézt ábrázolt, akibalját egy Magyarország címerét viselõ pajzson nyug-tatta, jobbjában leeresztve egy kardot markolt. A hon-foglalásiemlékmûtalapzatát1916-banfelrobbantották.

BOROS ERIKAFolytatása következik

Az ausztriai �Múzeumok hosszú éjszakája�: október7-én 18 órai kezdettel

Alsó-AusztriaC. Monteverdi, Poppea koronázása, opera � St. Pölten,Festspielhaus; nov. 2., 4.H. Purcell, Dido és Aeneas, opera � St. Pölten,Festspielhaus; okt. 13., 14.�Held� Australian Dance Theatre, vendégszereplés,tánc � St. Pölten, Festspielhaus; nov. 11.A melódia gyõzelme, klasszikus koncert � Baden,Casino; okt. 25.Kamarazene � la Carte, koncert � Grafenegg, Schloss,Gartensaal; okt. 14.Angyal és ördög, koncert � St. Pölten, Festspielhaus;nov. 30.Giora Feidman �Nothing but Music�, koncert �St. Pölten, Festspielhaus; okt. 20., 21.Nour Ensemble �Nour - Licht�, koncert � St. Pölten,Bühne im Hof; nov. 21.Manu Dibango & Soul Makossa Gang, koncert � St.Pölten, Festspielhaus; nov. 18.G. Sand, zenei és irodalmi est � St. Pölten, Landes-theater; okt. 25.Th. Bernhard, Am Ziel, próza � St. Pölten, Landes-theater; okt. 21.Erwin Steinhauer �Ganz im Ernst�, irodalmi est �St. Pölten, Landestheater; nov. 4.A magyar lélek � romantika és realizmus a magyarokföldjén, kiállítás - Krems, Kunsthalle; 2007. febr. 11-igHangszínek és színhangok, kiállítás � St. Pölten,Klangturm; nov. 1-igMozart és Baden, kiállítás � Baden beiWien, Beethoven-haus; dec. 31-ig�KurzWeil�, kiállítás � Grafenegg, Schloss; okt. 22.-igCharlie Chaplin, kiállítás � Krems, Österr. Filmgalerie;okt. 6.- 2007. feb. 25.A mongolok világbirodalma, kiállítás � SchlossSchallaburg; nov. 11-igCarnuntum 2000 éves � Petronell; nov. 12-igKult filmek:Viva Zappatero (olasz), Factotum (norvég),Pe�ndre ou faire l´amour (francia), Der rote Kakadu(német), Calling Hedy Lamarr (osztrák),RomanaApsa(osztrák),Urmel aus demEis (német) és Tsatsiki (svéd)� Krems, Kesselhaus; okt. 1�29.

BécsW.A.Mozart, Requiem, koncert és tánc � St. Michaeltemplom; dec. 5.W.A.Mozart, Missa C-dur (KV 317, 222, 141) �Pfarrkirche Hl. Johannes v. KapistranFantastique, klasszikus koncert � Musikverein, nov. 25., 26.Pierre-Laurent Aimard, vendégszereplés, koncert �Konzerthaus; nov. 24.Jeunesse Festival 2006, modern zene � Odeon; okt. 5�11.�Salam.Orient�, fesztivál � Konzerthaus, Szene Wien,Theater Akzent, Kammeroper, Ost-Klub, Birdland,Sargfabrik; okt. 14-igSin és Roia, ellentét és egység, modern koncert �RadioKulturhaus, Sendesaal; okt. 24.Budapesti dzsessz�RadioKulturhaus,KulturCafe; okt. 24.Afrika hangja, balladák � Weltladen (8. kerület); dec. 2.Carole Alston: Billie Holiday - Tribute to a Blue Lady� Vienna´s English Theatre; okt.11-igJ. Saunders, Ein Duft von Blumen, próza � stadtTheater Walfischgasse; szept. 24.Pályaudvar - Bécs és a világ, kiállítás � Wien Museum;szept. 28. � 2007. feb. 11.Americans, kiállítás � Kunsthalle, Halle 2; nov. 3. � 2007.feb. 4.Raymond Pettibon, kiállítás � Kunsthalle, Halle 1; nov.13. � 2007. feb. 25.Fõzés és étkezés Mozart idejében, kiállítás � Haus derMusik; okt. 31-igPapageno backstage. Madár és ember perspektivák,kiállítás � Österr. Museum für Volkskunde; okt. 29-igA láthatatlan felfedezése, amikor a vakok látnak, kiállí-tás � Stadthalle, Halle F; év végéigA Sieber orgona, vezetés W. Sauseng-gel � KircheSt. Michael; okt. 21.Kulturerbe ohne Schutz, szimpozium � Wien Museum;okt. 4�6.Roncalli cirkusz � Rathausplatz; okt. 22-ig

BurgenlandLiszt Ferenc Fesztivál � Raiding; okt. 15�22.Die Schätze der Neuen, az EU új tagjai � Lengyelor-szág, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Magyaror-szág - Ausztria történelmi múltjában és kultúrájában va-lamint hogyan vélekednek ma az újak Ausztriáról �Halbturn, Schloss; okt. 29-ig3 Generáció - 3 Régió, kiállítás � Schlaining, Burg; okt.31-igJohann Michael Haydn, A püspökök házi zenésze,különkiállítás � Eisenstadt, Haydn-Haus; nov.11-igFegyverkiállítás � Burg Forchtenstein; okt. 31-igSzél - mitosz és hajtóerõ, kiállítás � Kittsee, Ethno-graphisches Museum Kittsee; nov. 1-igVezetett kirándulások � Illmitz, Nationalpark Infor-mationszentrum; év végéig

Felsõ-AusztriaP.I. Csajkovszkij, Adiótörö, balett � Linz, Landestheater;nov. 12.W. Shakespeare, Maß für Maß, próza � Linz, Landes-theater; okt. 25.J. Herman, L. Newman, Hello Dolly, musical � Bad Hall,Stadttheater; okt. 14.� nov. 18.Maurice-Durufle-Napok, orgona koncertek � Linz,Mariendom; okt. 11�18.Szén és gõz, tartományi kiállítás � Ampflwang; nov. 5-igATraunsee kincsei, kiállítás � Gmunden, Stadtmuseum;okt. 26.Maximilian Liebenwein, kiállítás � Linz, Schloss-museum; okt. 19-igKubinkabinett , kiállítás Alfred Kubin müveiböl� Linz Landesgalerie am Oberösterr. Landesmuseum;dec. 31-ig

KarintiaOperett est � Aflitz am See, Kulturhaus; okt. 21.Guitarena, Sir Oliver Malley � Spittal a. d. Drau, SchlossPorcia; okt. 20.Spider Murphy Gang � Villach, Congress Center; nov. 1.Das Dschunglbuch � Villach, Congress Center; nov. 13.Maria Schuster-Pletz -Az agyag, kiállítás � Reichenfels;dec. 29-ig

SalzburgW.A.Mozart, Avarázsfuvola � Salzburg, Landestheater;okt. 17., 20., 29., nov. 7., 15.G. Verdi, S. Onsoff, balett � Salzburg, Festspielhaus;okt. 24.Salzburgi Kultúrnapok � Salzburg, Festspielhaus; okt.13�24.Dzsessz õsz � Salzburg; okt. 26. � nov. 5.Zene Ünnep Salzburg � Salzburg; nov. 18�20.Mozart szonáták, koncert � Salzburg, Erzabtei St. Peter;okt., minden P., Sz.Ég és föld, Mozart kiállítás � Salzburg, Dommuseum;nov. 5-igÉdes álom, kiállítás � Salzburg, Residenzgalerie; nov. 1-ig

StájerországF. Lehár, Der Zarewitsch, operett � Bad Waltersdorf,Kulturhaus; nov. 4., 5., 10., 12., 13.Buena Vista, dzsesszkoncert � Graz, Orpheum; nov. 5.Japán Kultúrfesztivál � Graz; nov. 1., 2.Grappellissimo!, dzsesszkoncert � Graz, Die Brücke;okt. 13.Intermusica � Birkfeld; okt. 4�8.A paradicsom, kigyóknak a belépés tilos!, kiállítás -Admont, Benediktinerstift; nov. 5-igGyógyító � tapasztalat és hit között, népi orvoslás, kiál-lítás � Graz, Joanneum, Volkskundemuseum; okt. 29-igAz orient világa, az iszlám kultúra és mûvészet világa,kiállítás � Leoben, Kunsthalle; nov. 1-igÜveg � a parfüm nemes adjusztálása, kiállítás �Bärnbach, Stölzle-Glas Center; dec. 30-igTodo Ecuador, kiállítás � St. Florian, SteirischesFeuerwehrmuseum ; okt. 31-igUtak az egészséghez, tartományi kiállítás - Bruck ander Mur, Landesausstellungsgebäude; okt. 29-igStübing Szabadtéri Múzeum � Stübing bei Graz; okt.31-igSörfõzõ Múzeum � Leoben; csak vezetéssel látogatha-tó � Gösser Braumuseum, Brauhausgasse 1, 8700Leoben � Göss

TirolC.M.v.Weber, Der Freischütz,opera � Innsbruck,Landestheater; okt. 1., 7., 12., 13., 15., 22., 29., nov. 8.,10., 23., 30.B. Scherzer, Requiem, tánc � Innsbruck, Landestheater;okt. 14., 16., 21., 27., 28., nov. 2., 9., 12., 13.Jammin, dzsesszkoncert � Innsbruck, Treibhaus; okt. 24.The Michelles, modern zene � Innsbruck, Weekender;nov. 10.G. E. Lessing, Minna vonBarnhelm, próza � Innsbruck,Kammerspiele; okt. 1., 7., 11., 18., 20., 21., 22., 24., 27.,nov. 4., 17., 18., 23.Sok Határ - Sok Úr, kiállítás � Lienz, Schloss Bruck; nov.27-igA természet felfedezése, kiállítás � Innsbruck, SchlossAmbras; okt. 31-igChristian Egger, kiállítás � Landeck, Schloss;okt. 5�26.Helmut Häusle, kiállítás � Galtür, Alpinarium; okt. 15-ig

VorarlbergMesterkoncertek � Bregenz, Festspielhaus; nov. 11.Dzsesszkoncert � Feldkirch, Saumarkt; okt. 19.Euripides, Medea, próza � Bregenz, Kornmarkt, Theater;okt. 17., 20.D. Harrower, Blackbird, próza � Bregenz, Kornmarkt,Probebühne; okt. 20.BregenzerwaldMúzeum � Schwarzenberg, Kleberhaus;egész évbenWalser Múzeum � Riezlern; egész évben

Válogatta Homonnay Lea

Zsivány volt. A szó legnemesebb értelmében.Szeretett élni s számára az élet tápláló gyümöl-cse az írás, a vers volt. Utoljára ez év áprilisábantalálkoztam vele, egy csöppnyi szigetközi kis fa-luban. Fáradt volt és végtelenül öreg,mint a többezer éves szobrok. S félig vak. De Dionüszosznedûje felvillanyozta kissé s immár ezredszermondta el, hogy József Attilamilyen ragyogó köl-tõ volt és milyen nehezen elviselhetõ ember. Ar-ról faggattam, hogy milyen érzés volt újból meg-látni 1945-ben Pozsony felõl jövet Magyarorszá-got. Nem igazán válaszolt a kérdésremár. S sok-szori találkozónk után elõször halkan kért megegy röpke óra után: fejezzük be. Megrökönyöd-tem. Korábban én fáradtam el elõbb.Hazatérve Feketeeredõre, a szomszéd faluba

szomorúan mondtam feleségemnek: Gyuri bá-csit utoljára láttam.Faludy György a magyar irodalom legna-

gyobbjai közé tartozik. Úgy írt verset, mint aho-gyan az ember lélegzik. S úgy mesélt, mint aho-gyan szülei mesélnek kisgyermekkorban az em-bernek. S úgy volt szabad ember, ahogyan sen-ki sem, a legkisebb mozgástérben is fölfedeztea szabadság lehetõségét.Ittuk Faludy György szavait 1989-ben, ami-

kor a feltépett, korábban bedeszkázott ablako-kon át beáramlott a szabadság levegõje és a fény.Az 1956, te csillag címû versét mondjuk, mor-moljukmásfél évtizede. A Pokolbéli víg napjaimcímû önéletrajzi regényét olvassuk immár ne-

gyedszer is. (Utoljára Szöul és Amszterdamközött olvastam 2005 májusában, a holland lé-gitársaság járatán.)Faludy Györgyöt negyven évig nem tanítot-

ták, nem említettékMagyarországon. S amikorhazatért, milliók ébredtek föl Csipkerózsika ál-mukból, s emlékeztek rá. Mintha semmi nemlett volna a hallgatás ideje.Faludy 96 éves korábban elment. Itt hagyott

bennünket, ebben a furcsán megvilágított�posztmodern� térben. Ebben a furcsa hazában,amirõl szívenütõ versében így ír: �az embermegkönnyebbül, ha kiér belõle.�Faludy György a nagyotmondó, a mesélõ, a

versember elment. Teljes életet élt. Végigélte,végigszenvedte, végigreménykedte a pokoli hu-szadik századot. S Most odafentrõl mosolyogránk, s kíváncsian nézi, hogy mit kezdünk aránkszakított örökséggel.

BÖRÖNDI LAJOS

Elment a magyar Villon(Meghalt Faludy György)

Cseh Károly

Szeptember tilosa

Tilosra váltó almáink hava.Angyal kardjaként lángol fel a fa.Madártoll lebeg-letörött kilincs.Nyíló ajtónk már a kékségbe sincs

Kõ kövön BrassóbanA hajdani város

Folytatás a 9. oldalról

2006. szeptember�október BÉCSI NAPLÓ 11

JELEN SZÁMUNKKÉPEI

Ebinger Endre (Bp.) magángyûjteményébõlválogattunk néhányat e számunk illusztrálá-sára. Ebinger 1956-ban mosonmagyaróvárigimnáziumi tanár volt, a véres sortûz után be-választották a nemzeti tanácsba. A megtorlás-kor hat évre ítélték, s ebbõl több, mint háromévet letöltött. A forradalom dokumentumait1984-tõl gyûjti tudatosan: fényképek, jelvé-nyek, könyvek, röplapok, újságok képezik a ha-talmas gyûjtemény zömét. Ebbõl az anyagbólállított ki ez év szeptemberében két tárlatnyita mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturá-lis Központban. Jelen képeinket a kiállítottanyagból válogattuk.

Osztrák segélyszállítmány érkezése Hegyeshalomnál

A nándorfehérvári diadal550. évfordulójára

Miután 1453-ban II. Mohamed szultán elfog-lalta Konstantinápolyt, megszûnt az ezerévesbizánci birodalom. Feltételezhetõ volt, hogya török � mintegy kétszázezer fõs, jól felsze-relt sereggel � hamarosanMagyarország ellenindul. Bár többféle elgondolás is született, aközvetlen veszedelem azonban csak két em-bert sarkallt közvetlen tettre. Hunyadi János,Magyarország kormányzója magánhadsere-get, és Kapisztrán János, ferencrendi szerze-tes kereszteseket toborzott. A muzulmán se-reg 1456. június elején körülfogta Nándorfe-hérvár (amai Belgrád) várát, melyet Hunyadisógora, Szilágyi Mihály védelmezett hétezerfõnyi õrség élén. Tíz nappal az ostrom kezde-te után Hunyadi lángba borította a török ha-jóhadat és bejutott a várba. A szultán július 21-én általános támadást indított a vár ellen, be-venni azonban nem tudta. Az ütközetben atörök sereg olyan súlyos veszteséget szenve-dett, hogy az éj leple alatt � minden felszere-lését hátrahagyva � elmenekült.Hunyadi 1456-ban aratott nándorfehérvári

fényes diadala hatalmas jelentõségû a keresz-ténység történetében. �Kicsiny lesz e hon tün-döklõ nevének: A fél világ fog róla zengeni� �írta róla Vörösmarty � és így is lett. A gyõzel-metmegelõzõnapokban III. Calixtus pápa Ima-bullát bocsátott ki, melyben elrendelte, hogykongassákmeg délben a harangokat, és imáik-kal segítsék azokat a népeket, akik a pogányokellen harcolnak. A pápa felszólítása és Hunya-di gyõzelménekhíre egyszerre érkezettmegEu-rópa városaiba � így e két esemény összefonó-dott az emberek tudatában. III. Calixtus Urunkszíneváltozásánaknapján, augusztus 6-án érte-sült a diadalról � s e napot ünneppé nyilvání-totta.Magyarország tekintélye azóta sem látottmértékben megnõtt a külföld elõtt. �Európá-nak egy szeglete sincs, mely ami eleinkrõl di-csõséggel ne szólana� � hirdeti Zrínyi MiklósazÁfiumban.Ma ismegkondulnakavilág temp-lomaiban délben a harangok, s a katolikus ke-resztények az Úr angyalát imádkozzák.

RADICS ÉVA

�Törökellenes� harangszóNándorfehérvár ostromának 550. évfordulóján

akarva-akaratlanul foglalkoztat bennünket a törté-nelmi csata, híres résztvevõi, de adott esetbenmindenekelõtt a mindenki által közismert déli ha-rangszó. III. CalixtuspápaaNándorfehérvár elleni tö-rök támadás kivédésére irányuló könyörgésként,1456. június 29-én, az ütközet elõtt, elrendelte a déliharangozást.Sok emberben, így természetesen EU-politikus-

ban is felvetõdött az idén a hagyomány beszünte-tetése, mint ma már elavult, �baráti� nép ellen ve-zetett hadviselés szimbóluma. A válasz erre a kér-désre nem egyszerû. Az ifjú szultán, II. Mohamed,1456. július 4-én indított ostromot a nagyon jól fel-szerelt, ütõképes, emberben és anyagban nagy fö-lénnyel rendelkezõ, egységes és kitûnõen szerve-zett török hadsereg élén Magyarország ellen. A tö-rök hadsereg százezer fõvel, ebbõl tizezer janicsár-ral, és kétszáz egységbõl álló flottával jelent meg ahadszíntéren.Velük szemben a Kapisztrán János áldozatos,

ferencesrendi barát által Európában toborzott védõkálltak. A közönyös vagy a huszita háborúval elfog-lalt magyar fõurakra nem számíthattak. A HunyadiJános és Szilágyi Mihály vezette magyar sereg tizen-nyolcezer keresztes vitézzel egészült ki, hatszáz fõbécsi diákkal és kis számú lengyel keresztes csapat-tal rendelkezett. A védõk oldalán bátor magyar ésszerb asszonyok kis csapata is harcolt.A hadjárattal szoros összefüggésben áll a vallási el-

lentét is. A középkorban nem létezett szabad vallás-gyakorlás, kötve volt politikai és gazdasági tényezõk-höz. A középkori ember hite, ellentétben amai hitfel-fogással, nem volt magánügy. A haza, az ország, azállamvagyazuralkodó felett állt a vallás; szerves egy-séget képezett a kor emberének életében. A mai em-ber differenciáltabban látja a történelmi eseménye-ket és hitvilága, egzisztenciális körülményei mások.A harangma is a keresztényeknek szól, de régennema török elleni csata emlékét idézte fel, hanem a re-ményt az isteni segítségben, amiért a harang szól. Aharangszó a keresztény vallás egyik külsö jele, nemtársadalmi toleranciavagypolitikai kérdés. Adéli ha-rangszó hitre, imára szólít és azt a toleranciát hozzalétre, amiért ma egyesek meg akarják szüntetni.

HOMONNAY LEA

Földrajzi neveink a leghosszabb életûmagyarszavak közé tartoznak, ebbõl következõen gaz-dag mûvelõdéstörténeti emléket hordoznak.A ma Szlovákiához tartozó Csallóköz sok

különösen érdekes nevet õrzött meg. Számom-ra egyik legkedvesebb a �Karcsák� nevének vál-tozása.A mai Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa is hat-

hat Karcsa nevû faluból jött létre, amelyek kö-zül többnek a neve a történelem során válto-zott is.Egyházkarcsa �templomos� hely volt, erre utal

neve és földrajzi fekvése is: István király törvé-nye szerint tíz falunak kellett egy templomot,illetve plébániát létrehoznia. Neve ugyanilyenformában szerepel egy 1260-as oklevélben.Hoz-zá tartozik Amadékarcsa, amely 1355-ben ke-rült az Omode család birtokába, s innen kaptanevét. EztmegelõzõenNépekarcsának nevezték,vagyis a �pozsonyi várnépek Karcsája� volt.Göncölkarcsa neve 1248-ban fordul elõ elõször,mint Kencz várszolga földje, de egy 1394-es ok-levél már Kencelkarcha-ként említi. Ide tarto-zik még Móroczkarcsa és Pinkekarcsa (család-nevekrõl), de 1355-ben még mindkettõ KarchaArchiepiscopatus (Érsekség Karcsája) névenszerepelt. Siposkarcsa a 13. században mégIgriczkarcsaként ismert, és a pozsonyi vár igricei(regösök, muzsikusok, tréfacsinálók) lakták.Nevének változására legvalószínûbb az amagya-rázat, hogy az igricek az idõ múlásával mindin-kább zenészekké, és fõként sípon játszó zené-szekké lettek, így a lassan feledésbe menõ igricnevet is a sipos váltotta fel.Királyfiakarcsa ugyancsak hat � egymással

szinte összenõtt � településbõl áll: Damazér-karcsa, Erdõhátkarcsa, Etrekarcsa, Kulcsárkarcsaés Sólymoskarcsa.Sólymoskarcsa egy 1288. évi oklevél szerint

Mirõl mesélnek a földrajzi nevek?solymász népek faluja volt, mint pozsonyi vár-birtok. Lakói kedves solymászai voltak az ittvadászgató királyoknak, így nemesi elõjogokkalrendelkeztek évszázadokon keresztül, akárcsakErdõhátkarcsa lakói.Etrekarcsa ésKulcsárkarcsaneve törzs-illetve személynévhez köthetõ.Damazérkarcsa neve valójában a Damasa csa-lád nevére vezethetõ vissza, de a néphagyománysokkal szebben emlékezik rá. E szerint Mátyáskirály a környéken vadászvamegismerkedett egyszépséges fiatal menyecskével, akinek e szere-lembõl fiúgyermeke született. A király a fiúnakajándékozta a 12 Karcsát és ezután az egyiketKirályfiakarcsának nevezték el (oklevélben:1358: Kiskirályfiakarcsa vagy Damasakarcsa,1360: Királyfiakarcsa). A kisgyermek azonbanváratlanul meghalt, s az anyja - akit a pórnépirígységbõl dámának csúfolt - elvonult az egyikkarcsai birtokára, ott siratta korán elhunyt ki-rályi sarj fiát. �A dáma sír� - mondogatták akörnyéken lakók, s innét lett a falu neve�damasír� - �damazír� - �Damazérkarcsa�.Göncölkarcsa nevét Göncöl táltoshoz kap-

csolja a néphagyomány, aki a monda szerint acsallóközi pogányság utolsó fõpapja volt. A népprófétaként tisztelte, és azt tartja róla, hogy azetrekarcsaiMáglyadombnevû hajdani berekbenmutatta be Hadúrnak a fehér ló áldozatát. Mi-kor megtudta, hogy testvére, Mogor a SzentKirály - István - mellett harcolt és gyõzött apogánymagyarok ellen, tüzes szekérenment azégbe, ahol csillaggá változott.Göncöl utódai még sokáig próbáltak ragasz-

kodni õsi hitükhöz, és pogány hangzású neve-ket viseltek (Dubur, Bella, Buzad, Belud). Ezeklétezését igazolják a fennmaradt földrajzi nevekis: Dobori major, Doborgaz, Beleháza, Buzadföldje, Beludkarcsa (1337), Göncölkarcsa.

DR. UNTI MÁRIA fõiskolai docens (Gyõr)

Egyensúly

A sebesség ritkán biztató:sorsunkkal vágtat egy-egy hintaló.Olyan vagy, akár a tiszta tó:egyszerre nyugtató és izgató.

Költészet

Betûi égnek a mezõkön,lángjuknál melegszik a holnap.Érett terméssel gazdag õsz jön,még bírja erõvel a jó Nap

Zsirai László

�Nemzeti ereklye�(Az Országos Széchényi Könyvtár

új kiállítássorozata)

Az elmúlt években egyre fokozottabb társadal-mi igény jelentkezett arra, hogy a magyar kulturá-lis mûkincseket a nagyközönség számára is látha-tóvá tegyék. Ez a kívánság az Országos SzéchényiKönyvtárral szemben ismegmutatkozott, hiszen eza nemzeti kulturális intézmény nemcsak Magyar-ország legnagyobb könyvtára, hanem egy felbe-csülhetetlen értékû kiadványokkal rendelkezõ�könyvmúzeum� is. Ennek anyaga méltán tarthat-na igényt ugyanolyan közérdeklõdésre, mint pél-dáulmás hazai közmûvelõdési intézmények kiállí-tásai, de állományvédelmi okok miatt nem lehetegykönnyen eleget tenni ennek az igénynek.Ugyanakkor a sárospataki református kollégiumelraboltkönyveitbemutatókiállítás sikereutánmégkomolyabb érvek szóltak amellett, hogy az Orszá-gos Széchényi Könyvtár is bemutassa a maga kin-cseit, amire most �Nemzeti ereklye� címmel kerülsor. Ez az új kiállítássorozat háromhavonta más ésmás darabját fogja bemutatni a magyar nemzetikönyvtár páratlan gyûjteményének, mint például avilágörökség részének számító Corvinákat Hunya-di Mátyás egykori budai könyvtárából, a legrégebbimagyar nyelvemléket, a Halotti beszédet, az Óma-gyar Mária siralmat, a Himnuszt vagy a Szózatot.A kiállításoknak zöld utat adó vezetõségi döntés

természetesen rendkívül komoly elõkészületekkeljárt. Ennek elsõ lépéseként különkiállítóhelyiségetalakítottak ki a Könyvtár ötödik emeletén, melyeta Magyar Kárpitmûvészek Szövetségének ajándékfalikárpitjaival díszítettek. Ide egy különleges, her-metikusan zárt tárolót állítottak be, mely a magaállandó hõmérsékletével és páratartalmával, vala-mint speciális, úgynevezett hideg fénnyel valómeg-világításával minden szempontból megfelel az ál-lományvédelmi követelményeiknek. Mindezenfelül pedig az is a több száz éves kiadványok vé-delmét szolgálja, hogy egy-egy kiadvány csak há-romhónapra kerül a tárlóba,mivel a régi könyvekennél hosszabb idõt károsodás nélkül nem bírnakki nyitott állapotban.Könyvek esetében óhatatlanul felmerül az az

igény is, hogy azt kézbe lehessen venni, és bele le-hessen lapozni. Ha az elõbbit nem is, de az utóbbitszámítógépek segítségével virtuálisanbiztosítottáklátogatók részére, mivel a kiállított könyvek digi-talizált formában is megtekinthetõk, és ha valósá-gosan nem is, de virtuálisan valóban végiglapoz-hatók. A sorozat elsõ kiállított darabja az úgyneve-zett Philostratus-kódex, Hunyadi Mátyás egykorikönyvtárának az egyik féltve õrzött kincse, melysok viszontagság után éppen Ausztriából kerülthaza többmint négy évszázad után 1932-ben a ve-lencei egyezmény keretében.

VESZTRÓCZY ZSOLT

Szenteleky Kornél

Ákácok az õszben

Állnak az ákácok bús, bácskai õszbenkopaszul, szegényen s türelmesen állnak,szél rázza fejüket, fejsze csap hasukba.Nincsen épp jó sora az ákácfáknak.

Állnak csendben árván a csatorna mentén,állnak szerteszórva a Tisza vidékén,ákác, bánatokról sír zörgõ harasztjuk�Fanyar ákácfüstöt fúj a zsellérkémény.

Tölgybe, cserbe, hársba villám csap néha,de az erdei fa már tündért is látott!Ti csak sivár síkot s sáros embert láttok,aki tépi, töri az árva ákácot.

Vártok valamire, bús, árva ákácok?Álmodtok-e néha nagy, zúgó erdõrõl?Vagy belenyugodtok a mostoha sorsbas nem törõdtök véle, a holnap mi õröl?

Mennyi árva ákác áll nagyvilágban!�Nagy testvéri vággyal gondoltok-e rájuk?Rosszabb, jobb-e sorsuk?Milyen az õsz arra?Tépi õket ott is ember, vihar, átok?

Ne nyögjetek, tarlott bácskai ákácok!Sáros világtoknak ha nincs fénye, pírja,lesz azonban ünnep, lesz még egyszer májuss a sok ákácillat összeborul sírva!

TRIALÓG-KOR

A fiatalságnagy reménységha lelkébennincs keménység

céltudatostudatos célnem szennyeziérdek-acél

A középkormórlegelõkevesebb álommegbecsült erõ

Az öregkorbölcsességre törleltár,- számlajáték zárulvégtelenrevégestárul

Putnoki A. DávidNe aggódj!

Amíg egyenesedik az út lépteink elõtt,amíg hátunk mögül fúj a szél,amíg a Nap melengeti arcunkat,amíg a földre lágy esõ hull,amíg veled mindennap találkozom,addig minket az Úr a tenyerén tart.

Szlafkay Attila

12 BÉCSI NAPLÓ 2006. szeptember�október

AZ AUSZTRIAI MAGYAROK LAPJA

Kiadja az Ausztriai Magyar Egyesületek ésSzervezetek Központi Szövetsége

Levelezési cím: A-1011 Wien, Postfach 358.Web: www.fkkk.tvn.hu/becsinaplo

Tel./Fax: 00 43 1 532 60 49E-mail: becsi-naplo@aon.at

Zweimonatsblatt der Ungarn in Österreich.

Eigentümer, Herausgeber, Herstellerund Verleger: Zentralverband Ungariseher

Vereine u. Organisationen in Österreieh. A-1010Wien, Schwedenplatz 2/I/8.

SZERKESZTÕ BIZOTTSÁG:BorbándiGyula (München), GömöriGyörgy (Cam-bridge), K. Lengyel Zsolt (München), MonoszlóyDezsõ (Bécs), Papp László (New York), PomogátsBéla (Budapest), Sárközi Mátyás (London), SulyokVince (Oslo), Szabó A. Ferenc (Budapest), SzakálySándor (Budapest).

SZERKESZTÕSÉG:BenyákMária, Böröndi Lajos, S. Csoma János,DeákErnõ (fõszerkesztõ), Kántás János, Radics Éva,Szemerédi Tibor, Varga Sándor.

GRAFIKAI SZERKESZTÕ: Uzsák Zoltán

GAZDASÁGI INTÉZÕ: Deák Sonja

BANKKONTO: 004-46793, BLZ: 20111, ErsteBankder oesterreichischen SparkassenAG.,HauptanstaltA-1010 Wien, Graben 21.IBAN: AT572011100000446793

ELÕFIZETÉS egy évre: Ausztriában 9 Euro,Magyarországon 900,- Ft, Németországban és atöbbi EU-államokban 13,60 Euro, vagy annakmegfelelõ összeg: Svájcban 22,- Sfr. Amerikában,Kanadában, Dél-Amerikáhan és Ausztráliában(légipostával) 22.- US dollár (24,40 Euro).

TERJESZTÕINK:Amerikában: Szakács Ervin, 1041 Capri Isles Bul.#228, Venice, FL 34292. Tel.: 941 483 4465Angliában: Hungarian Book Agency, P.O.B 1956,Durham DH1 2GA.Hollandiában:Dr. Piri Zoltán. Croeselaan 254. NL-3521 CL Utrecht. E-mail: pirizoltan@hotmail.comKanadában: Pannonia Books Ltd., 472 Bloor St. W.2nd floor, Toronto, Ontario M5S 1X8.Magyarországon: Librotrade Kft., H-1656, P. O. B.126, H-1173, Budapest, Pesti út 237. Bank folyó-számla: KHB Rt. 10402166-21638181-00000000.Németországban:ANTON-Verlag, Szutrély Beatrix,Grünewalder Str. 55, D-42657 Solingen, Stadtspar-kasse Solingen, BLZ 342 50000, Kt 515 8886.Svájcban: Laczkó Zsuzsanna Éva, Höglerstr. 53,CH-R600 Dübendorf. Bank folyószámla: ZüricherKantonalbank 8600 Dübendorf, Konto: 1140-0043.177Svédországban: Szöllõsi Antal, S-127 24 Skär-holmen, Box 176. Postagiro Nr.: 756987-4.

Névvel vagy betûjellel megjelent cikkekért szerzõikfelelnek és nem feltétlenül fejezik ki a szerkesztõségvéleményét. Kéziratokat nem õrzünk meg és nemküldünk vissza.

Gefördert aus Mitteln der Volksgruppenförderung

Lapunkat támogatja az Illyés Közalapítvány

Druck: ALWA & DEIL Druckerei Ges. m. h. H.A�1140 Wien, Sturzgasse 1a

Ismét kaphatóPIKKELYSÖMÖR (psoriasis) ellen

a Dr Michaels ausztráliai bõrápoló termékcsalád!

A bõrápoló termékeket elsõsorban azoknak ajánljuk,akik bõrproblémával küzdenek.A termékeket speciálisan pikkelysömörös bõrbeteg-

ségre fejlesztette ki Dr. Michael Tirant kutató orvos-bõr-gyógyász Ausztráliában, melyeket ott már 16 psoriasisbõrklinikán sikerrel alkalmaznak. Továbbá nagyon ked-vezõen hat más bõrpanaszok esetén is, mint pl. a szá-raz, viszketõ bõr, vörösödés, ekcéma, korpásodás a fej-bõrön, vagy a lábujjak közötti szétnyílás stb. A termék-család 3 alkotó részbõl áll, amely összehangolva ésegymásra felépítve fejti ki legoptimálisabban hatását.Természetesen egyéni igényeknek megfelelõen különkülön is lehet eredményesen alkalmazni. Az elsõ ter-mék a tisztítózselé, ami elsõsorban önmagában mintsampon alkalmazható, kombinációban pedig a bõr elõ-zetes tisztítására. A következõ a krém, mely önmagá-ban is teljes értékûen fel lehet használni a problémásbõrfelületre, majd ezt követi a bõrápoló olaj, mely szin-tén kombinációban az elsõ kettõvel, de önmagában isfelhasználható. Olajfürdõnek kifejezetten ajánlatos, mertaz egész bõrfelületet egységesen befedi jótékony ható-anyagaival. Fontos tudni, hogy mindhárom termék kor-tizontól és kátránytól mentes, kizárólag természetesnövényi olajakat, és kivonatokat, valamint EMU-olajattartalmaz.A termékeket a Bécsi Egyetemi Klinika Dermatológi-

ai osztályán rendkívül jó eredménnyel tesztelték. Bõ-vebb információ: Nagy Julia, tel.: 02635-61527 , vagywww.drmichaels.at ++

Ahogy a félszázados évforduló közeledik egy-re több könyv, elemzés, emlékezés lát napvilá-got. Aligha tarthat számot bármelyik is nagyobbérdeklõdésre, mint az a NAPLÓ, amelyet egy14 éves gyerek, Kovács Jancsi írt azokról a na-pokról..

�A MAGYAR FORRADALOM, 1956� írtaa címlapra és folyamatosan beszámolt az ese-ményekrõl 1956. október 23-tól 1957. május 13-ig. Ekkor �megszûnt a Kossuth címer, és helyet-te új, csillagos, piros szalaggal átfont címer lett�- fejezi be az események leírását Kovács Jancsi.A 200 oldalas napló az idõk során elveszett,

csak néhány évvel ezelõtt került elõ. Az Ecseripiacon talált rá Molnos Péter mûvészettörté-nész. Õ juttatta el Kieselbach Tamáshoz, a ha-sonló nevû mûvészeti galéria tulajdonosához,aki hasonmás kiadásban, az eredetihez hûentette közkinccsé. �Mindig szerettem volna, hogyigazán közöm legyen 56-hoz� -írja a bevezetõ-ben Kieselbach, aki két évvel volt fiatalabb aNapló írójánál. �Nagyon fontos, hogy átélhetõ-vé tegyük a 20-ik század nagymotívumait: 1919-et, 1944-et, 1945-öt és 1956-ot. Szerintem ez anapló alkalmas erre.�Kovács Jancsi hányatott sorsa hasonló a nap-

lóéhoz. Nemrégen 64 éves korában találtak ráegy budapesti idõsotthonban. Gyermekkorá-nak kék tintával, egy pénztári könyvelõi kötet-ben megörökített írása azonban már mind-annyiunk kincse.1956. X. 23., kedd: KITÖRT A FORRADA-

LOM - kezdi. �Mikivel egy Dohány utcai tra-fikban rágógumit akartunk venni, de nem volt...A tanár egy érdekes történetet mesélt el. Ak-kormég senki sem gondolta, hogymásnap csak-nem ugyanaz meg fog ismétlõdni.� A leírásbanmegható egyszerûséggel keverednek aminden-nap apróságai, a történelem eseményeivel. Sza-badidejében az Egri Csillagokat, Huckle-berry Finnt, Tom Sawyert olvassa, közben azalkotmánytan órán �a könyvünkbõl kitéptük acímereket, és a táblára óriási Kossuth címertrajzoltunk.� Az utcai röpcédulákat gondosanösszegyûjti és beragasztja az albumba. �...egy-szer egy 16 év körüli fiúnak láttam, hogy háromröpcédulája van. Kértem, hogy a másikat adjanekem. Nekem is adta.�Feljegyzi, hogy apukája, anyukája, a péknél

sorban állók miket mondtak. �Lõnek, mondjaanyukám. Apukám azt mondta, hogy azért bar-bárság ilyen kis népre ilyen nagy tüzérséggellövetni.� �Szovjet csapat menjen haza, Sztálinszobrát vigye haza�- kiabálják az utcán. �Öcsi

56 GYEREKSZEMMELazt mondta, hogy iskolába se megyünk egyha-mar, mert az összes ablakai kitörtek.�Helyszíni közvetítés a város különbözõ helyei-

rõl, nagyszerû rajzokkal megörökítve. �A Ró-kus kórházra hiába tették ki a vörös keresztet,mégis sok belövést kapott, A kápolna kupolájaa földön hever... A Múzeum Körút sarkán levõóra is elromlott... Az utat töltényhüvelyek, vil-lanydrótok, téglák torlaszolják el...A 32-esek terén egy ház egy része jól le van

romolva. Késõbb kiderült, hogy ez azért van,mert az oroszok a 32-esek emlékmûvét, a grá-nátdobó katona szobrát, le akarták lõni. Azon-ban ezt nem sikerült eltalálniuk, míg végülmeg-unták... A Petõfi híd aluljárójának lejárójábaegy szovjet tank belefordult... Az Üllõi út 84.számú házban volt Csemege bolt, ahol apu ésanyu elõször dolgozott, a ház többi részévelegyütt egyenlõ lett a föld színével... A Szabad-ság hídon láttuk, hogy a hídról a régi címerekle vannak szedve...�A fontos események mellett a gyerekeket ér-

deklõ hírek: �Este a rádióbanmegismételték Ká-dár János beszédét, ebben az állt, hogy az 5-öshelyett ismét az egyes lesz a legjobb osztályzat....�November 23-i keltezéssel: II. Rész, Magyar-

ország a forradalomután. �ANépszabadságmaiszáma képeket közöl arról, hogy a felkelõk azávósokat hogyan gyilkolták meg. 2�3-ig az el-esettek emlékére néma tüntetést rendeznek, írjatovábbá a lap. Ez idõ alatt senki se menjen ki azutcára. Azonban ez nem így van, mert a felke-lõk találták ezt ki, mégpedig úgy, hogy 2-3-igcsak az tartózkodjon az utcán, aki a Kádár kor-mány mellett van.... Reggel a hó esni kezdett.Elhatároztuk, hogy a lányok és a fiúk hócsatátvívnak. Mi gyorsan lestoppoltuk, hogy mi va-gyunk a magyarok, a lányok meg az oroszok.��A November elejei napokban rengetegen

nyugatra vándoroltak...Az osztályból kettenmentek ki... A Szabad Európa Rádió ad üzene-teket... Hírt hallottam arról, hogy a Kilián Lak-tanya volt parancsnoka, Maléter 200,000 fegy-veres felkelõkkel a Bükk hegységben van. Át-állt hozzá 2 hadosztály szovjet katona is... Ká-dár János rádióbeszédet mondott. Ebben azt ismondta, hogy nem igaz az, hogy Nagy Imrét azoroszok letartóztatták, mert a Parlament egyikcsigalépcsõjén kis csomagjával megszökött... Azifjúság mozgalmat indított a fõváros újjáépíté-sérõl Újra szép lesz Budapest címmel... Az Egybiciklifék története c. könyvet olvastam... Józsibácsi azt mondta, hogy Miskolcon is nagy harcvolt. A város külön köztársaság akar lenni... Éj-

szaka tankok jártak... Anyu azt mondta, hogy aParlamentnél és a város több pontján nõtünte-tést rendeztek. Tiltakoztak az ellen, hogy az oro-szokat díszsírhelyre temetik, a magyarokat pe-dig csak közös sírba teszik... A Parlamentnél va-laki énekelni kezdte a Himnuszt, és a tömegrákapott. Ekkor az ott állomásozó orosz tan-kok és páncélosok a tömeg közé lõttek... Lát-tam, hogy álcázott rendõrök részegen a levegõ-ben kaszálva lövöldöznek. Ezek a �rendõrök�régen ávósok voltak, és azért lõttek, mert azösszegyûlt tömeg röpcédulát olvasott. A tömegszétoszlott... Magyarország negyedik lett azOlimpián.�Március 15-én: �A rádió mindig azt hangoz-

tatja mostanában, hogy a Kádár kormány nem-zeti ünnepé nyilvánította e napot, pedig mindigis az volt. Ifjúságunk október 23-i 14. pontjá-ban benne volt, hogy március 15-ét munkaszü-neti nappá nyilvánítsák, ennek azonban nemtettek eleget.De afelõl biztos vagyok, hogy az orosz forra-

dalom kitörésén, November 7-énmunkaszüne-tet tartanak. A körúton fegyveres karhatalmis-tákkalmegrakott autók cirkálnak,mindez azért,hogy a felkelõk a MUK jelszót valóra ne vált-hassák...Megalakult a rémhírterjesztõk szövetsége.�AnnaFrank világsikerû naplója óta ugyancsak

divatba jöttek a gyermekek írásai.A 11 éves Zlata Filipovic a szerb-horvát há-

ború alatt számolt be élményeirõl. GalyaDaube15 éves izraeli lány E-mailen tudósít a körülöt-te dúló háborúról: �Igazából nincsmódunkban,hogy a TV, vagy az újságokon keresztül mond-hassuk el a véleményünket� - írja. Egy libanonifiatal Finkployd névenmásfél éve rendszeresenbeszámol az ottani helyzetrõl, amit a mostaniharcok során képekkel egészít ki a Világhálón.Néhány mérfölddel délre a 23 éves Yuval Kan-tor és 12 éves öccse, Eyal közvetíti a Haifát érõbombázás eseményeit. �Igazán, elvesztettem areményt. � írja - talán hozzá kell szoknunk ah-hoz, hogy háborúban kell éljünk.�Igen, olyan világban kell élnünk, ahol a fel-

nõttek felelõtlen, gonosz háborúit a gyermekekszenvedikmeg. Kovács Jancsi kedves közvetlen-séggel leírt élményei, gondolatai, pontos meg-figyeléssel, tiszta füzetben remek rajzokkal írottnaplója arra a felelõsségre figyelmeztet bennün-ket, amit a gyermekeink jövõjéért kellene vál-lalnunk.Köszönet illeti KieselbachTamást, hogyezt a naplót megismerhettük.

PAPP LÁSZLÓ

Tudom,nem illikolyankönyvrõl recenziót, vagyakár ismertetést írni, amiben a kritikus maga isszerepel. Most mégis kénytelen vagyok erre, fõ-ként azért, mert mint szem- és hangtanúnak sok-kal több közöm van az ötvenhatos forradalmatmegelõzõ eseményekhez és magához a forrada-lomhoz, mint sok más elemzõnek. Ebben az év-fordulós évben, amikor �még a csapból is ötven-hat folyik�, meg-megjelennek azért korabeli él-ményekalapjánösszeállított gyûjtemények, ame-lyeket botorság lenne nem figyelembe venni. Per-sze csak olyanoknak, akiket érdekel az újabbkorimagyar történelem és nem hiszik azt, hogy azLakiteleken, vagyéppenMünchenbenkezdõdött.A Szabad Európa rádióról ugyan elég sokan

tudnak Magyarországon (szüleiktõl, nagyszü-leiktõl), de ma, amikor az angol rádió magyarnyelvû adásai már meg is szûntek, különösenfontos olyan könyvet kézbe venni, mint amilyena Pallai Péter és Sárközi Mátyás szerkesztésé-ben megjelent A szabadság hullámhosszán (al-címe: Az 1956-os magyar forradalom történetea BBC elmondásában). Az ötven év elõtti Ma-gyarországon ugyan nem készültek statisztikáka tiltott rádiók hallgatásáról, de nagyjából aztmondhatjuk, míg a Szabad Európát igen sokanhallgatták szerte az országban, a BBC magyaradásának hallgatósága inkább Budapestrõl és anagyvárosokból verbuválódott, az igazi értelem-ben vett �polgárok� inkább a BBC-re, mint aSzER-re csavarták rá rádiókészüléküket.Ugyan-is bár a Szabad Európa többet és részleteseb-ben sugárzott, a BBC adásainak objektivitásáta nagy múltú rádió brit állami támogatottságaszavatolta. A BBC nem uszított a nehéz hely-zetben lévõ Nagy Imre ellen és nem keltett vér-mes reményeket az ENSZ-csapatok beavatko-zását, illetve a várható nyugati segítséget illetõ-en. Híreit és kommentárjait mindvégig a józanhelyzetmegítélés és a magyarokkal rokonszen-vezõ, de õket kilátástalan tervekkel nemkecseg-tetõ, vagy biztató szemlélet jellemezte.

1956 a BBC magyar adásainak tükrébenEzt azért kell bevezetõben elmondanunk,

mertA szabadság hullámhosszán nem csak olyanszövegeket tartalmaz,amelyek elhangzottak azangol rádióban, hanem olyanokat is,amelyek arádió archivuma számára, mintegy háttéranyag-nak készültek.Ezek most, ötven évvel késõbb,azért érdekesek, mert a még élõ szereplõk sokmindent elfelejtettek, sok részletre, lehet, mamármásképp emlékeznek, de valószinûbb, hogyamit akkormondtak hangszalagra, közelebb állta valósághoz, mint az, amit esetleg ma gondol-nak. A könyv egyik leghosszabb szövege éppenilyen: ebben 1956 decemberében Cs.SzabóLászló beszélget négy fiatal íróval, akik közülkettõ ma is Magyarországon él (az András Sán-dor néven író Sándor András, a �párizsi� Már-ton László), egyikbõl pszichiáter lett (OrmayAntal), másik pedig felváltva koptatja Londonés Budapest kövezetét- ez lennék én. Cs. Sza-bót különösen érdekelte a magyar írók viselke-dése és szerepe a forradalmi események elõké-szítésében. Errõl tájékoztattuk õt akkoriban,lelkes bõbeszédûséggel. Déry Tibor, BenjáminLászló az Irodalmi Újság szerepe mind szóbakerült, de beszéltünk az írók forradalom utánihelytállásáról is.Magáról a forradalom napjainak eseményei-

rõl Pallaiék számos Magyarországon tartózko-dó angolt is megszólaltattak Sir Leslie Fry ak-kori brit nagykövettõl a két oxfordi diákig(Roger Cooper és Christopher Lord), akik Bu-dapesten szemtanúi voltak a második szovjetbeavatkozásnak. De a könyvben olyan, a forra-dalom szempontjából fontos magyar személyi-ségek is beszélnek, mint Király Béla, KopácsiSándor, Heltai György, Pongrátz Gergely vagyRácz Sándor és hosszabb interjút ad a rádiónaka fiatalon elhunyt Krassó György. Más szóval1956 október-novembere más-más megvilági-tásban, de általában hiteles élmények és adatokalapján tárul elénk ebben a könyvben, amit szá-mos korabeli fénykép egészít ki.

A régi hangszalagok leolvasása nem volt min-dig könnyû feladat, s így hibák is csúsztak akönyvbe. A 24. oldalon például egymondat úgyhangzik, mintha a Petõfi Kör híres ötvenhatossajtóvitáját a tudományegyetem aulájában ren-dezték volna meg. De ez csak egy korábbipetõfiköri vitára vonatkozhat, hiszen magára asajtóvitára a Néphadsereg Tiszti Házában ke-rült sor. A 67. oldalon tizenhárom soros bekez-dést október huszonnegyedikével kapcsolatbannekem tulajdonítanak a szerkesztõk, noha aztnyilvánvalóanMárton László barátommondot-ta. Az a bizonyos elnökségi ülés az Irószövet-ségben,amirõl a 210.oldalon én beszélek, nemnovembermásodikán, hanem12-én történt,mintahogy az néhány sorral lejjebb Sándor Andrásszövegébõl ki is derül. Hiányolom, hogy az októ-ber huszonharmadiki tüntetés leírásakor nemhangzik el annakegyik legfontosabb jelszava, amiegyszerre szólt a lengyel demokratizálás támo-gatásáról és az esedékes magyar reformokról:�Lengyelország utat mutat � Kövessük amagyarutat!� A könyv végén összeállított életrajzi jegy-zetekbõl kimaradtMártonLászló és az 1960-banelhunyt Zádor István, illetve utóbbit összekever-ték testvérével, Zádor Pál matematikussal, akinem lett öngyilkos, hanem ma is él az EgyesültÁllamokban. És persze annak is örültünk volna,ha a Helikon könyvkiadó, amelyik kemény kö-tésben és szép kiállításban hozta ki ezt a köny-vet, életrajzi jegyzetet közölt volna a két szerkesz-tõrõl, Pallai Péterrõl és Sárközi Mátyásról. Nemárt ugyan, ha tudjuk, ki volt Szuszlov és Sepilov,de hamár aBBCmagyar osztályának két hajda-ni munkatársa ennyit dolgozott ezen a kutatókszámára alighanem nélkülözhetetlen könyvön,róluk is be kellett volna röviden számolni, háthavalakit érdekeltek volna személyes adataik.Pallai Péter- Sárközi Mátyás, A szabadság

hullámhosszán, Helikon, Budapest, 2006,287oldal és fényképek, 4490 Ft.

GÖMÖRI GYÖRGY