Embed Size (px)
Citation preview
HU ISSN 2063-5508
MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI
KÖZLEMÉNYEK
A Miskolci Egyetem Közleményei
89. kötet, 1. szám
Miskolci Egyetemi Kiadó
2020
A kiadvány főszerkesztője:
DR. KOVÁCS FERENC
az MTA rendes tagja
Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Szerkesztőbizottságának elnöke
Szerkesztő:
DR. RÁCZ ÁDÁM
egyetemi docens
Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
HU ISSN 2063-5508
TARTALOMJEGYZÉK
Szalóczy Gyula – Elekes Tibor:
Osztrák katonai közigazgatás az Aldunai-hegyvidék térségében
1718–1873 között ................................................................................................ 9
Szalóczy Gyula – Elekes Tibor:
Az Aldunai-hegyvidék térségének közigazgatása 1873–1925 között ................ 20
Pecsmány Péter – Vágó János:
A mélyszerkezet és a domborzat közötti kapcsolat a Bükkalja területén .......... 29
Pecsmány Péter:
A Cserépváraljai- és a Tardi-patak bükkaljai völgyszakaszának
felszínfejlődése .................................................................................................. 35
Kaposvári László – Kiss-Polgárdi Tamás:
„Menetjegyet mindig kap” – avagy szlogen és valóság.
A tarifarendszer modernizálásának és az értékesítési csatornák
bővítésének szükségessége a miskolci közösségi közlekedésben ...................... 42
Kiss-Polgárdi Tamás – Kaposvári László:
Természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepe Miskolc
villamos- és autóbusz-vonalhálózatában ............................................................ 53
Kiss-Polgárdi Tamás:
A rendszerváltozás utáni nyírvidéki kisvasút megszűnésének elemzése ........... 63
Károly Zoltán Kovács – Endre Dobos:
Decision support soil moisture maps generated from low-cost sensor
observations ....................................................................................................... 71
Károly Zoltán Kovács – Endre Dobos:
High-resolution, continuous soil moisture maps generated from citizen
observatory dataset ............................................................................................ 78
Kovács Károly Zoltán –Dobos Endre:
Talajtani és területhasználati összefüggések digitális térképezése .................... 87
Daniel Kibirige – Endre Dobos:
Estimation of soil moisture using sentinel 1 SAR imagery and citizen
observatory data in winter wheat crop ............................................................... 93
Daniel Kibirige – Endre Dobos:
Evaluation of multiple linear regression technique for soil moisture
mapping ........................................................................................................... 100
Molnár Ferenc – Dobos Endre:
A talajok fejlődése a Szernye-mocsár területén az elmúlt száz év
talajtérképezéseinek tükrében .......................................................................... 107
Pinezits Bálint – Dobos Endre – Pecsmány Péter:
Talajnedvesség-térképezést támogató becslő változók vizsgálata egy tardi
mintaterületen .................................................................................................. 118
Szalontai Lajos:
Miskolc-Egyetemváros területének drónos felmérése ..................................... 125
Huszti Ádám Márk – Elekes Tibor:
Krassó-Szörény megye keleti részének közigazgatása 1779–1876 között ..... 131
Huszti Ádám Márk – Elekes Tibor:
Krassó-Szörény megye keleti részének közigazgatása 1876–1925 között ...... 139
Szepesi Mariann:
Miskolc-Szirma területhasználatának vizsgálata az 1780-as évektől
napjaikig .......................................................................................................... 145
Vadnai Péter – Dobos Endre – Kibirige Daniel:
A talajnedvesség-dinamika és a fizikai féleség összefüggéseinek vizsgálata
olcsó szenzoros közösségi alapú megfigyelés által szolgáltatott idősoros
talajnedvesség-adatok alapján .......................................................................... 156
Péter Vadnai – Endre Dobos – Ádám Csorba:
An introduction of extracting diagnostic features from harmonized
european national soil profile databases using the WRB approach ................. 161
Péter Vadnai – Endre Dobos – Daniel Kibirige:
Data collection and processing procedure to characterize the relationship
between soil moisture dynamics measured with low-cost sensors and soil
and topographic properties ............................................................................... 167
Lengyel Tamás – Varga Attila:
Proppant szemcsék kifolyásvizsgálata ............................................................. 173
Angyal Dániel – Kovácsné Federer Gabriella:
Casing wear kialakulásának és megelőzésének vizsgálata és lehetőségei ....... 183
Hani Ali Al Khalaf – Gabriella Kovácsné Federer:
Modern casing design solutions ....................................................................... 191
Dániel Bánki – Zoltán Turzó:
Development, constraints and compatibility of petroleum resource
evaluation systems ........................................................................................... 200
Dániel Bánki – Zoltán Turzó:
Aiding reservoir simulation and maintenance using analytical formulae ........ 207
Galyas Anna Bella – Szunyog István:
A hidrogénnek, mint a jövő energiahordozójának tartályban való tárolási
alternatívái ....................................................................................................... 216
Galyas Anna Bella – Szunyog István:
A hidrogén hatása a földgázhálózati gázminőségre ......................................... 221
Szunyog István – Galyas Anna Bella:
A földgáz hidrogénnel történő helyettesítésének potenciálja Magyar-
országon ........................................................................................................... 227
László Kis – Ádám Koncz:
Determination of the rod torque from measured electronic dynamo
meter data ......................................................................................................... 234
László Kis:
Finding the articulating inertial torque for sucker-rod pumping units .......... 244
Ghattas Kyrillos Samir:
Permeability prediction using artificial neural network depending
on hydraulic flow unit in Volve oilfield, North Sea, Norway .......................... 250
Molnár Barbara:
Egy hazai gáztárolón végzett kapacitásvizsgálatok kiértékelése
különböző tárolótöltöttségek esetében ............................................................. 260
Yarjan Shyhyyev
Optimization of amine based gas sweetening methods using aspen HYSYS ..... 266
Abdulkareem Jangeen Rajab – Zoltán Turzó:
Sand production control in unconsolidated formations ................................... 273
Hatem Alamara – Zoltán Turzó:
Effect of matrix-fracture Fickian diffusion and adsorption on the produc-
tion performance of naturally fractured shale gas reservoirs ........................... 281
Lucz Zsolt – Virág Zoltán:
Bányászat a Holdon ......................................................................................... 300
Antonovits Ábel Dániel – Molnár József:
Bányászati létesítmények optimális helyének meghatározása ......................... 306
Antonovits Ábel Dániel – Virág Zoltán
Szeizmikus rezgéssebesség mérés a külfejtéses bányászatban, SINUS
Messtechnik mérőrendszerrel .......................................................................... 311
Tompa Richárd:
Metilénkék-vizsgálat nem szabványos eszköz validálásának szempontjából ..... 317
Ferenc Móricz:
Calculation of the bulk pyrite oxidation rate from the results of humidity
cell test ............................................................................................................. 325
Leskó Máté Zsigmond – Jakab Gábor – Móricz Ferenc – Kristály Ferenc:
A martonyi vasércesedés kutatásának újabb eredményei ................................ 334
Papp Richárd Zoltán – Zajzon Norbert:
Antimontartalmú szulfosók vizsgálata a velencei-hegységi Meleg-hegy
térségéből ......................................................................................................... 342
Dávid Bretán – Péter Szűcs – Rita Miklós – Csaba Ilyés:
Geothermal energy utilization by revitalization of abandoned oil wells
in a foreground of a mountainous region ......................................................... 347
Roland Kilik:
Applying iterative median-based filtering method for enhancing
catchment area models ..................................................................................... 357
Szabó Ábel Simon – Kolencsikné Tóth Andrea:
Elérési idő és keveredési arány elméleti vizsgálata parti szűrésű víz-
kivétel esetén ......................................................................................................... 364
Emad Nageh Masri
Amplitude versus offset analysis – a possible useful tool for geothermal
exploration ....................................................................................................... 371
Nádasi Endre – Turai Endre – Kiss Anett:
Elektromágneses paraméterek keresztdiagramjai alacsony frekvenciás
földradar (GPR) mérésekhez ........................................................................... 377
Endre Nádasi:
GPR forward modeling for reinforcement bar structures
in civil engineering ................................................................................................ 383
György Simkó – Guillermo Uquillas Giacometti
Informal waste management in Hungary, especially in the Western-
Transdanubia region ........................................................................................ 389
Szabó Roland – Dolgos Fanni – Debreczeni Ákos – Mucsi Gábor:
Könnyűadalék töltésű geopolimer kompozit szerkezeti vizsgálata ................. 399
Valéria Mádai-Üveges – Dávid Dócs – Gábor Mucsi – Ljudmilla Bokányi:
Examination of reaction techniques to achieve complex utilization
of red mud ........................................................................................................ 404
Fóris Ildikó – Mucsi Gábor:
Üveghabkísérletek perlittel .............................................................................. 411
Alfréd Tóth – Gábor Ladányi:
Extraction and identification of secondary mining raw materials
from e-waste .................................................................................................... 417
Márkus Izabella Rebeka – Rácz Ádám – Mucsi Gábor:
Pofástörők fejlesztési irányainak áttekintése ................................................... 424
Rácz Ádám:
A keverőmalmi száraz őrlés legújabb szakirodalmi eredményei ..................... 434
Kurusta Tamás:
A mechanikai aktiválás szerepe a szén-dioxid-megkötésben .......................... 439
Béni Viktória – Mucsi Gábor – Csordás Ottó:
Röpítő törő üzemi paramétereinek optimalizálása a KŐKA Kő- és
Kavics- bányászati Kft. Miskolc-Mexikóvölgyi mészkőbánya üzemében ......... 446
Mária Ambrus – Gábor Mucsi:
Examination of fly ash – red mud based geopolymers .................................... 456
Műszaki Földtudományi Közlemények, 89. kötet, 1. szám (2020), pp. 317–324.
METILÉNKÉK-VIZSGÁLAT NEM SZABVÁNYOS ESZKÖZ
VALIDÁLÁSÁNAK SZEMPONTJÁBÓL
TOMPA RICHÁRD
Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet
tanársegéd
3515 Miskolc-Egyetemváros
Absztrakt: Az aggregátumok bányászata a 2005-ös csúcsteljesítménye után 2019-ben ismét
jelentős magasságokba emelkedett, az elmúlt évtized első harmadában bekövetkezett erőtel-
jes visszaesés után. Az előttünk álló időszakban, a prognózis szerint még továbbra is magas
termelés mellett, igen fontos az egyre szigorúbb követelmények betartása az alapanyaggyár-
tás ezen területén is, melyet a változó termékszabványok, nemzeti alkalmazási dokumentu-
mok is közvetítenek a gyártók felé.
Az egyik – aszfaltipari felhasználás szempontjából – fontos előírás a duzzadásra hajlamos
agyagásványok ellenőrzése, amelyet metilénkék-vizsgálatként is emlegetünk, illetve ehhez
új típusú vizsgálóberendezés alkalmazása, amely könnyíti az elemzés elvégzését, tehermen-
tesíti a laboratórium dolgozóit, viszont a vizsgálati szabványban nem szerepel, így validálása
szükséges.
Kulcsszavak: aggregátum, metilénkék, duzzadó agyagásvány
Abstract: After high peak year 2005 the domestic aggregate consumption is exceeding again
in years 2018 and 2019 a really high amount. In the first third of the last decade there was a
powerful setback in Hungarian quarry production. In the forecoming period, beside the conti-
nuously high level production, need new and special requirements for sensitive materials and
more strict criteria to aggregate production firms with changing national application documents
which contain new regulation for swelling clay of rock powder. This article is focusing on
methylene blue tests and introduce the development of usage new testing machine.
Keywords: aggregates, methylene blue, swelling clay minerals
1. NEMFÉMES ÁSVÁNYOK BÁNYÁSZATA
Ma már a nemfémes ásványi nyersanyagok bányászata képviseli Magyarországon a
teljes bányászati termelés nagyobbik szeletét.
A 2000-es évek közepén „csúcsra járatott” termelés az elmúlt évtized első har-
madában, a pénzügyi válságnak köszönhetően, erősen visszaesett, majd 2018–19-re
újra jelentős emelkedésbe kezdett. Az építő- és díszítőkő ipari nyersanyagok terme-
lése meghaladja a 10 millió tonnát (1. ábra). Ezen kategóriába sorolhatók az útépítési
alapanyagok, aggregátumok is, melyek egyik minőségi követelménye a duzzadó
agyagásványok mennyiségének vizsgálata.
318 Tompa Richárd
1. ábra
Magyarország nemfémes ásványi nyersanyagainak
kumulált termelése 2017-ig [1]
2. SZABÁLYOZÁS: SZABVÁNYOK ÉS NEMZETI ALKALMAZÁSI DOKUMENTUMOK
A közel 15 éve bevezetett európai termék- és vizsgálati szabványok, illetve az útépí-
tési célú felhasználásra gyártott kőanyagokkal szemben támasztott követelmények
csak kisebb változásokon mentek keresztül az elmúlt időszakban.
Napjainkban az útépítésben használatos, a duzzadó agyagásvány-tartalomhoz
kapcsolódó előírást, az MSZ EN 13043:2003 termékszabvány és az e-ÚT 05.01.15
Útépítési kőanyaghalmazok útügyi műszaki előírás (UME) tartalmazza. [2] [4]
A korábbi UME annak értékét MBF10 értékben maximalizálta, igaz ez a követel-
mény kizárólag az aszfaltkeverékbe kőlisztként bekerülő termékek esetén volt igaz.
Az aszfaltkeverékek kővázaként szolgáló aggregátumokkal szemben Magyaror-
szágon nem volt előírt követelmény az MB vagy MBF értékét illetően, kellő tapasz-
talat hiányában az megadandó értékként szerepel a szabályozásban.
Több európai országban a duzzadó agyagásvány-tartalom vizsgálatának a gya-
korlatban kiemelt jelentősége van, amelyhez értelemszerűen alkalmazási határérté-
ket is társítanak.
2018. évben több útügyi műszaki előírás megújítása fejeződött be. A kőanyag-
halmazok és az aszfaltokhoz, betonokhoz kapcsolódó követelményeket, a szakmai
grénum már igyekezett teljesen összehangolni egymással, illetve – a várhatóan
közeljövőben kiadásra kerülő – megújuló termékszabványokkal is.
A 2019. január 1-jén hatályba lépett – többek között – az e-ÚT 05.01.15 Útépítési
kőanyaghalmazok útügyi műszaki előírás (UME). [2]
Metilénkék-vizsgálat nem szabványos eszköz validálásának szempontjából 319
Ebben a kiadványban szabályozva lett az újrahasznosított anyagok felhasználása
is, valamint ajánlások találhatók benne a termék elnevezésére, a késztermékek depó-
zására (szegregáció kezelése), a mintavételre és mintavételi tervre, a gyártásellenőr-
zés működtetésére, és a terméktanúsítással kapcsolatos információkra.
A hazai viszonyok között legnagyobb tömegben alkalmazott aszfaltbetonok ese-
tén a hatályos UME terméktípusonként rögzíti a minimálisan alkalmazandó idegen
kőliszt, nevezetesen mészkőliszt, dolomitliszt mennyiségét.
Alapanyaggyártói szempontból hasznosabb lenne a kritériumokat minőségjel-
lemzőkkel és ezekre vonatkozó határértékekkel közelíteni, kőzettípus szerinti meg-
különböztetés helyett. Ennek indokoltságát erősítik egyrészről az ásványvagyongaz-
dálkodási törekvések, másrészről a keverőtelepek sajátporokkal kapcsolatos általá-
nos problémái, illetve a hazaitól eltérő, sok esetben a saját porokat nagyobb arányban
alkalmazó nemzetközi alkalmazási tapasztalatok.
Alapanyagok tekintetében változásokat hozott a e-ÚT 05.01.15:2018 Útépítési
kőanyaghalmazok UME, amely a kőliszteken kívül, általánosan az aszfalt adalék-
anyagokra fogalmaz meg követelményeket, mind MB és MBF értékekre is, valamint
lehetőséget biztosít alternatív vizsgálati módszerek alkalmazására.
Az UME 6. fejezetében található 1. táblázat a finomszemek minőségére vonat-
kozólag – előremutatóan – tartalmazza azt a kitételt, hogy a vizsgálatot nemcsak a
szabvány alapján, hanem igazoltan azonos eredményre jutó berendezés használatá-
val is el lehet végezni:
„A vizsgálat a vonatkozó szabvány alapján végzendő el, de meghatározásához
alkalmazhatóak olyan validált vizsgálati módszerek, melyek körvizsgálatban is iga-
zolt módon alkalmasak a paraméter meghatározására. A 3%-nál kisebb finomszem
tartalmú kőanyaghalmazokat vizsgálat nélkül megfelelőnek kell tekinteni valameny-
nyi MB osztály esetén. Aszfaltadalékanyag (MSZ EN 13043) esetén az MB 3 érték-
nél nagyobb esetben az MBF megadása kötelező.” [2]
A vizsgálati gyakoriság szempontjából a meglehetősen sűrű – heti 1 vizsgálat
(MSZ EN 12620 és MSZ EN 13139 termékek esetében) –, a félautomata berende-
zéssel könnyedén kivitelezhető, akár több termelőüzem esetén is.
A 10.4. fejezetben a kőlisztekre vonatkozó követelmények között továbbra is sze-
repel az MBF 10-es érték a káros finomszemekre.
3. A SZABVÁNYOS ÉS FÉLAUTOMATA VIZSGÁLATI MÓDSZER
A vizsgálathoz kapcsolódó előírásokat az MSZ EN 933-9 Kőanyaghalmazok geo-
metriai tulajdonságainak vizsgálata 9. rész: A finomszemtartalom meghatározása.
Metilénkék módszer szabvány taglalja.
A szabványos módszer elve az, hogy a megfelelően előkészített vizsgálandó
anyag szuszpenziójához (MB esetén 200 g 0/2 mm-es frakció [B melléklet], MBF
esetén 30 g 0/0,125 mm-es frakció [A melléklet] [M1], 500 ml ± 1% desztillált vagy
ioncserélt víz) folyamatosan metilénkék oldatot adagolunk. Az agyagásványokban a
festékanyag felszívódását az adagolás során, szűrőpapíron ellenőrizzük, hogy kimu-
tassuk a szabad festékanyag jelenlétét.
320 Tompa Richárd
2. ábra
Szabványos metilénkék-vizsgálat
Amint erről meggyőződtünk a szabványban rögzített, egyszerű számítási metódussal,
megkapjuk a metilénkék értéket (MB, MBF), ami az adszorbeált festék grammnyi
mennyisége vizsgált frakció 1 kg-jára vonatkoztatva, majd azt a termékszabványban
található táblázat alapján besorolva kell megadni a megfelelő dokumentumokon.
A vizsgálat befejeztével, mindkét esetben, az összes felhasznált festékanyag tér-
fogatát, ami az 5 percig megmaradó gyűrűhöz (2. ábra), illetve gépi mérésnél a ma-
ximális fényelnyeléshez szükséges, ml-ben megadva jegyezzük fel (V1), illetve kerül
kijelzésre.
𝑀𝐵 = 𝑉1
𝑀1 10 ,illetve 𝑀𝐵𝐹 =
𝑉1
𝑀1 10
M1 – a vizsgálati anyag tömege grammban megadva
V1 – a bejuttatott festékanyag térfogata milliliterben megadva
A használt eszközök tetemes mennyisége (büretta, szűrőpapír, üvegbot, keverőszer-
kezet, mérleg, stopperóra, vizsgálószita, főzőpohár üveglombik, szárítószekrény, hő-
mérő, spatula, exszikkátor), a keverési sebesség beállítása – 600 1/min ± 10%, majd
400 1/min ± 10% –, a vizsgálat idejének és a metilénkék oldat mennyiségének fo-
lyamatos dokumentálása (5 ml-enként) és a csöppentés, a vizsgáló személy teljes
időtartam alatti leterheltségét jelenti. [3]
Ezzel szemben a félautomata berendezés használata során a laboráns terheltsége
időben kb. 90%-kal csökken. A félautomata eszköz működtetésénél a személyzet,
csak a szuszpenzió (festékanyag) összekeveréséig van terhelve, majd a mérés elin-
dításával a gép önműködően adagolja a festékanyagot, illetve egy szivattyú segítsé-
gével végzi a mintavételezést, ami ezután a koloriméterre kerül, ahol méri az oldat
által elnyelt fény mennyiségét 660 nm hullámhosszon.
Amikor a duzzadásra hajlamos agyagszemcsék telítődnek a metilénkékkel és sza-
bad festék marad az oldatban, akkor méri a gép a legnagyobb fényelnyelést az adott
Metilénkék-vizsgálat nem szabványos eszköz validálásának szempontjából 321
hullámhosszon. Vagyis a foltvizsgálat helyett itt a fényelnyelést vizsgáljuk, igaz
mindkét esetben az elnyelt (és a többlet) festékanyag mennyisége a mérvadó.
Ahogy a küszöbértéket eléri, még 2 vizsgálatot végez ugyanazon mennyiségű
metilénkék jelenlétében. Ha az érték nem változik, akkor megkapjuk a végered-
ményt, amennyiben nem, akkor további metilénkék oldat adagolásával újabb elem-
zést végez, mint ahogy a szabványos vizsgálat esetében is [5].
Egyetlen akadály a berendezés használata során, hogy mivel azt a szabvány nem
tartalmazza, így eredményét akkreditált vizsgálólaboratórium mérései során csak ak-
kor lehet elfogadni, ha az validált, illetve a személyzet verifikált.
A tapasztalatok alapján a szabványos mérés jelentős pontatlansággal bír, míg a
gépi mérés azt jelentős részben kiküszöböli.
Az országban jelenleg 4 ilyen berendezés üzemel, amiből 3 akkreditált laborban,
így szükséges, hogy a megfelelőségüket vizsgálattal igazoljuk.
4. KORÁBBI ÉVEK JÁRTASSÁGI VIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI
A laborok teljesítményének, vizsgálataik szabványosságának ellenőrzésére jártas-
sági vizsgálatokon való megfelelésüket is bizonyítaniuk kell. Ezen körvizsgálatok
alkalmával a metilénkék-vizsgálat is ellenőrzésre került.
A 2012/13-ban megrendezett vizsgálatsorozat keretében 3 mintát 2 féle szűrőpa-
pírral (K és S) vizsgáltak, ahol bebizonyosodott, hogy a szűrőpapír nem befolyásolja
a vizsgálat eredményességét, viszont feltárta a szabványos vizsgálat pontatlanságát
(1. táblázat).
1. táblázat
A 2012/13 évi jártassági vizsgálat eredményei
(18 labor, szabványos vizsgálat alapján) 1. minta 2. minta 3. minta
S K S K S K S K S K S K
MB MB MBF MBF MB MB MBF MBF MB MB MBF MBF
Átlag 2,96 2,94 8,96 8,27 2,74 2,66 8,03 9,96 5,19 5,24 10,46 11,92
Szórás 0,72 0,88 3,37 1,19 0,65 0,70 1,30 1,03 0,49 0,48 1,47 2,07
Min. 0,50 0,50 6,70 5,00 0,50 0,70 5,00 5,00 0,90 1,80 6,70 8,30
Max. 8,70 8,70 10,00 11,70 7,30 7,30 10,70 10,70 7,30 7,30 16,00 16,00
2015-ben csupán egy berendezés volt elérhető, így csak az ismételhetőség és részle-
gesen a reprodukálhatóság kerültek meghatározásra többféle mintán, több mérősze-
méllyel és azonos berendezésen.
A következő jártassági vizsgálaton megmérettetésre kerül az első berendezés,
amely a szabványos módon végzett vizsgálatok eredményeivel versenyzett és ered-
ményessége ez alapján nem vonható kétségbe (2. táblázat).
322 Tompa Richárd
2. táblázat
A KTI jártassági 2015/16 (24 labor, szabványos vizsgálat + 1 gépi mérés alapján)
1. minta 2. minta 3. minta 4. minta 5. minta
MB MBF MB MBF MB MBF MB MBF MB MBF
Gépi mérés 0,6 1,7 3,8 6,00 2,6 6,70 5,90 12,30 3,80 10,70
Kijelölt érték
(átlag) 0,80 3,12 5,53 9,37 3,64 8,58 6,47 12,24 4,91 12,74
Szórás 0,17 1,36 0,99 2,11 0,60 1,84 0,55 1,58 0,82 2,38
Min. 0,50 1,70 4,00 5,00 2,60 6,60 5,50 9,30 4,00 8,60
Max. 1,10 5,90 7,30 15,00 5,30 13,10 7,50 15,00 7,00 17,30
5. 2018/19. ÉVI JÁRTASSÁGI VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI
Az elmúlt évben lezárult jártassági vizsgálat során a berendezéssel rendelkező labo-
rok (4 db) mindannyian részt vettek és így már sokkal jobban összehasonlítható azok
eredménye, mint a korábbi években.
A gépi eredményeket összevetve azok terjedelme és szórása jóval alacsonyabb a
korábbi jártassági vizsgálatok szabványosan végzett vizsgálatainak eredményeihez
képest.
Ha a körvizsgálat összes eredményét vetjük össze – amelynek a jelentős része
szabványos kézi mérés – a gépi mérések statisztikai eredményeivel is látható a je-
lentős eltérés, a szórás és terjedelem tekintetében (mindkettő a felére-ötödére csök-
ken), a félautomata berendezés javára (3. táblázat).
3. táblázat
Az összes és gépi eredmények statisztikai adatai (27 labor + 4 gépi mérés alapján)
1. minta 2. minta 3. minta 4. minta 5. minta
MB MBF MB MBF MB MBF MB MBF MB MBF csak gépi
mérés
Átlag 0,9 3,4 1,7 3,8 1,2 2,9 4,0 11,0 3,3 10,3
Szórás 0,2 0,4 0,7 0,7 0,2 0,4 0,3 1,7 0,2 1,2
Min. 0,6 3,0 0,8 3,0 1,0 2,3 3,6 8,3 3,0 8,3
Max. 1,3 4,3 2,3 5,0 1,5 3,3 4,3 13,7 3,5 11,7 összes
mérés
kijelölt
érték
(átlag)
1,1 4,7 1,7 5,2 1,5 4,4 3,6 10,2 3,8 9,9
Szórás 0,5 2,0 0,7 2,4 0,3 1,5 0,8 4,0 1,3 3,3
Min. 0,6 1,1 0,8 0,9 0,8 1,5 2,4 3,9 1,6 3,4
Max. 2,3 8,9 2,7 11,7 1,9 7,1 5,5 18 6,2 14,7
Metilénkék-vizsgálat nem szabványos eszköz validálásának szempontjából 323
Ha a „z” érték alapú megfelelőségértékelés alapján tekintjük át az eredményeket,
akkor – ahogy az a 4. táblázatban látható –, a gépi eredmények közül 100% a meg-
felelőségi tartományban található (–2 < z < 2), sőt 90%-ban a (–1 < z < 1) tartomány-
ban, ami a szabványos mérések esetében nem mondható el (77%).
4. táblázat
2018/19 évi jártassági vizsgálat során,
félautomata berendezéssel mért eredmények „z” értéke
1. minta 2. minta 3. minta 4. minta 5. minta
Labor MB MBF MB MBF MB MBF MB MBF MB MBF
C. –0,2 –0,7 –1,3 –0,8 –1,6 –1,3 0,8 0,3 –0,1 0,4
I.*
I. –0,6 –0,7 0,3 –0,5 –0,5 –0,9 0,2 –0,1 –0,4 0,3
II. –0,6 –0,7 0,7 –0,1 –0,5 –0,9 0,6 0,2 –0,6 –0,2
III. –0,4 –0,8 0,3 –0,5 –0,9 –1,3 0,7 0,0 –0,6 0,0
IV. –1,0 –0,8 0,4 –0,5 –0,5 –0,9 0,2 0,5 –0,3 0,5
K. 0,4 0,1 –1,2 –0,7 0,2 –0,7 0,6 0,8 –0,1 0,1
T. –0,6 –0,7 –0,3 –0,8 –1,6 –0,7 –0,1 –0,5 –0,5 –0,5
(* Az I. jelű laboratórium ugyan azon berendezéssel 4 vizsgálóhelyen és mérőszeméllyel vizsgált.)
Az utolsó jártassági vizsgálat során így már minden berendezés bebizonyította, hogy
alkalmazásuk – összevetve a hagyományos vizsgálat eredményeinek szórásával –
megfelel annak a pontosságnak, amit a vizsgálati szabvány is megkövetel.
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Korábbi mérésink, valamint a jártassági vizsgálatok eredményei is bizonyították,
hogy jelentős – bár a szabványos méréshez képest továbbra is alacsonyabb eltérés –
főleg a magas MB/MBF eredmények esetén tapasztalhatók, de ha figyelembe vesz-
szük, hogy az MBF 10, illetve MB 3 alatti eredményeket tekintjük az előírások kap-
csán megfelelőnek, akkor ez igazából irreleváns, mivel a tartományban megfelelő-
nek tekinthető.
A többéves vizsgálatsorozat, a jártassági eredmények alapján a félautomata be-
rendezéssel végzett vizsgálatok eredményei jól láthatóan kisebb eltérést mutatnak a
szabványban rögzített vizsgálati módszer eredményeihez képest.
Mindkét vizsgálati módszer megköveteli a minta és a metilénkék oldat megfelelő
előkészítését, viszont a gépi mérés „objektivitása” – vagyis a fényelnyelésen alapuló
érzékelő használata – kiküszöböli az egyéni érzékelésből (színérzékelés, megvilágí-
tás) fakadó nagyarányú eltéréseket.
A fentiek fényében kijelenthető, hogy a félautomata vizsgálóberendezéssel vég-
zett vizsgálatok eredményei jelentősen kisebb tartományban, kisebb szórás mellett
jobban közelítik a valós értéket, mint a szabványos vizsgálat során kapott eredmé-
nyei, így annak alkalmazása hasznos, illetve kívánatos.
A vizsgálatsorozat alapján a gépi vizsgálatot validáltnak és a részt vevő laborató-
riumok, illetve azok személyzete szempontjából verifikáltnak tekinthetjük.
324 Tompa Richárd
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A cikkben/előadásban/tanulmányban ismertetett kutatómunka az EFOP-3.6.1-16-
2016-00011 jelű Fiatalodó és Megújuló Egyetem – Innovatív Tudásváros – a Mis-
kolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt része-
ként – a Széchenyi 2020 keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai
Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
IRODALOM
[1] Magyarország Ásványi Nyersanyagvagyona; Nemfémes ásványi nyersanya-
gok termelése 2002-től Magyarországon. Magyar Bányászati és Földtani
Szolgálat, 2020, https://mbfsz.gov.hu/asvanyvagyon_nyilvantartas, letöltve:
2020. 01. 10.
[2] e-ÚT 05.01.15: Útépítési kőanyaghalmazok. Útügyi műszaki előírás, http://
ume.kozut.hu/dokumentum/393, letöltve: 2020. 01. 10.
[3] MSZ EN 933-9:2009+A1:2013 Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságai-
nak vizsgálata 9. rész: A finomszemtartalom meghatározása. Metilénkék mód-
szer. Brüsszel, 2013, 15 p.
[4] MSZ EN 13043:2003: Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek
és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonataihoz.
[5] Semi-automated methylene blue tester (T0054). Controlab, http://www.cont-
rolab.net/component/jdownloads/finish/17-aggregates/73-semi-automated-
methylene-blue-tester-t0054/0 Letöltve: 2015. 02. 10.
Kiadja a Miskolci Egyetem Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkárság
A kiadásért felelős: prof. dr. Kékesi Tamás rektorhelyettes
A kéziratot gondozta a Miskolci Egyetemi Kiadó
A kiadó felelős vezetője: Szendi Attila
Kiadói szerkesztő: Gramantik Csilla
Korrektor: Juhász Zoltán
Készült a Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzemében, Miskolcon
A sokszorosításért felelős: Pásztor Erzsébet
Példányszám:
TNRT – 2020 – 199 – ME
