A közlekedés infrastruktúrája és eszközei

Közlekedés• személy ill. teher

– szervezett (szolgáltatás)• rendszeres (meghat. időnként, DARABÁRUK)• eseti

– egyéni (fuvaroztató saját eszközzel rendelkezik ->inkább közútra jellemző)

Közlekedési ágak/rendszerek• szárazföldi

– közúti – vasúti (kötött pályás)

• légi• vízi (vonal-, bérelt hajózás

– belvízi (kontinensen belüli árutovábbítás)– tengeri (környező szigetországok+egyéb kontinensek közt)

• vezeték– kábel– cső

előfeltételek:• infrastruktúra ->helyhez kötött létesítmények (hátterét adják) (nem vállalkozók, inkább az állam(ok) feladata a kialakítása• eszközök -> mozgó elemek• szolgáltatók -> fuvarozók, átrakó- raktár- vállalkozók, szállítmányozók stb.

Az infrastruktúra elemei• pálya

• természetes (víz, levegő)• mesterséges/épített

• csatlakozási pontok (állomások rendezőPu., kikötők)• épületek, építmények, műtárgyak (Terminálok, terminálbeton, raktár, biztonságos áthaladást biztosító építmények (híd, biztber, stb)• irányító/biztonsági létesítmények, kommunikációs hálózatok (ESZKÖZÖK NEM!)

A közlekedési infrastruktúra (pálya) jellemzői• fejlettség-mutatók– kiépítettség (milyen hosszúság; mennyiségi jellemző)– felépítés (milyen sebességű, biztonságú; minőségi jellemző)• terhelhetőség (szárazföldön van jelentőssége, nehézgépjárművek)• űrszelvény

eszközök• rakományrögzítő eszközök • csomagoló, egységrakomány-képző eszközök• rakodó eszközök, (targoncák, nagyteljesítményű rakodógépek)• fuvareszközök

Fuvareszközök lényegi jellemzői

• kapacitás– raksúly/hordképesség (tömeg)– befogadóképesség (térfogat)

• felépítés– normál (general cargo) nyitott, fedett stb Ált. többféle áru fuvarozható– különleges

• életkor / műszaki színvonal (egyenes arányú a kettő) • tulajdoni viszonyok

Darabáru: más küldeményekkel egy fuvareszközben szállítjákTeljes/Komplett fuvareszköz: az áru gazdaságilag kihasználja a fuvareszközt/nem pakolnak vmi ok miatt mást.

Egységrakomány-képző eszközök

Fogalom: Árudarabokat nagyobb egységekké fognak össze a gazdaságosabb tárolás és fuvarozás (mozgatás) érdekében.

Alkalmazásuk célja: Lényegesen nagyobb mennyiséget tudnak egyszerre, szabványosítva mozgatni (automatice) Halmozhatóvá teszik az árukat (fölfelé is lehet pakolni)

Fő jellemzők: Szabványméret, (anyag és gyárttech szintén). Tartósság. Stabilitás, halmozhatóság. Jól mozgatható üzemen belül és kívül. Bizonyos fokú áruvédelmet biztosít. Viszonylag kicsi önsúly és terjedelem (kiv. konténer).

Hátrány: üresfuvar is költséges. Önsúly után is fuvardíjat kell fizetni.

Fajták, típusok3 típus: BigBag (szögletes zacskó alul-felül szeleppel (felül tölt, alul ürít)Raklap (Paletta) szabvány: (80x120 cm) villástargonca minden irányból tudja emelni, nem mindenhová engedik a faraklap bevitelét.konténer: Depo: üres konténereket halmoznak, tárolnak, javítanak a tulaj megbízásából

A fuvarozási ágak összehasonlítása (Sorszámozza a fuvarozási ágakat az egyes szempontok szerint ! A fuvaroztató számára legkedvezőbbnek 1. sorszámot adjon !)szempont közút vasút folyami tengeri légihozzá-férés

helyi időbeli (gyakoriság)

tömegszerűségáruk sokféleségegyorsaságidőjárás-függőségközlekedés-biztonságárubiztonságkiszámíthatóságdíjszintkörnyezeti hatás

A választás szempontjai• honnan hová• mit• mennyit• mikorra• milyen állapotban• mennyiért

ALAPFOGALMAK

A logisztika szemléletmód, módszer (összetett anyagáramlás részletekben pl mobilteló: fém, műanyag megmunkálása, majd eljuttatás az értékesítés helyére) cél: áramlási folyamatok optimalizálása, alap-félkész-késztermékek áramlása, áramlás tárgyai: kféle erőforrások, anyagok, munkaerő, információ, pénz az anyagáramlást biztosító fizikai funkciók:

Rakodás Szállítás Tárolás

szállítás nem= fuvarozás nem= szállítmányozás

Szállítás a PTK értelmezésében

szállító: jogi fogalombeszállító: legyártja az alap/félkész terméket

a szállítási szerződés alanyai: szállító = eladó megrendelő = vevő

a szállítási szerződés tárgya: áru eladása későbbi (halasztott) teljesítéssel

A felek kötelezettségei: a szállítás (eladó)áru átadása a vevőnek (át kell kerülni a vevő tulajdonába)

akár helyváltoztatással jár, akár nem; akár saját maga továbbítja, akár nem

az áru ellenértékének megfizetése (vevő) (a vevő nem fuvardíjat fizet)fuvarozás

más árujának (küldemény) továbbítása és kiszolgáltatása (nem szállító) Akkor teljesül, amikor a KIRAKODÁS megtörténik

fuvarozási szerződés alapján (más, mint a szállítási szerződés)

fuvardíj ellenében (szállítási szerződés néhány %-a) ált max 30%

A küldemény

teljes fuvareszköz-rakomány–FTL (közút), charter, stb

darabáru–nem önálló fuvareszközben (ált. 5t tömeghatár) nem tölti meg a fuvareszközt–légi/vízi eszközben minden, amit menetrendszerinti járaton fuvaroznak (halmazállapottól függetlenül)-nem igényel kizárólagos fuvareszköz-használatot

a fuvarozási szerződés alanyaia fuvarozó

a fuvaroztató(k):aki megbízza a fuvarozót (eladó[szállító], vevő[megbízó] stb)

A feladó kötelezettségeia fuvarozó tájékoztatása (küldemény természetéről, mennyiségéről)a küldemény csomagolása (jelölés, információk)berakodás és rakomány-rögzítés (ha tisztán fuvarozásról van szó)a címzett és hatóságok által előírt okmányok átadásaaz őt terhelő díjak megfizetése (megállapodás kérdése)

A címzett kötelezettségea küldemény kirakása a fuvareszközből (ha nem váltják ki vagon/kocsiálláspénz->többlettktg)kárenyhítés (akár ha a feladó hibázott, akkor is)az őt terhelő díjak megfizetése a fuvarozónak

A fuvarozó kötelezettségeimegfelelő fuvareszköz kiállítása (típus, kapacitás, idő, hely)

átvétel igazolása (fuvarokmány/elismervény)

törekvés a gazdaságosságra és a küldemény biztonságára

a feladó utasításainak követése (nem szűnik meg a feladó rendelkezési joga az áru feladásával) [utólagos rendelkezés: hiba esetén feltartóztatás, visszahívás, ha már elindult a jármű]

a feladó értesítése Köteles probléma esetén a feladótól várhat rendelkezést, mindig kell értesíteni

Miért fontos különbséget tenni a szállító és a fuvarozó között ?

A fuvarozó felelőssége- árukárérta kártérítés alapja, max. mértéke: az áruérték

- késésértkötbér alapja, max. mértéke: a fuvardíj

A fuvarozó felelősségi körébe tartozó árukár eseteiaz átvétel és a kiszolgáltatás között a küldemény teljes vagy részleges

elvesz(t)ése

megsemmisülése

sérülése

A fuvarozó mentesülésének esetei – ha a kár kiváltója:

a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok (sztrájk, vis mayor, dugó)

a küldemény belső tulajdonsága (törés, vetemedés, repedezés)

a csomagolás nem látható hiányossága (pl szabálytalan csomagolás)

a fuvaroztatók által végzett rakodás

a fuvaroztató(k) mulasztása vagy vétkes magatartása (pl. nem írták rá az okmányra és a csomagolásra h „megfordítani tilos” „0 °C-on szállítandó” „öngyulladásra hajlamos”)

Milyen szempontok szerint választunk fuvarozót ?a legalkalmasabb fuvarozási ág/ágakszolgáltatás színvonalbiztonság/megbízhatóság (legbiztonságosabb: repcsi, legkevésbé: közút)díjszint

fuvarpiaci ismeretek, kapcsolatok

szállítmányozásmás (a megbízó) árujának továbbításához

a szükséges fuvarozási és egyéb szerződések megkötése (nem fuvaroz, könnyen elérhető helyen van)egyéb feladatok ellátása, szállítmányozási megbízás alapján, díj ellenében (szállítmányozási jutalék)

A szállítmányozási szerződés alanyai:

Megbízó (eladó/vevő/másik szállítmányozó)

Szállítmányozó

Miért fontos megkülönböztetni a szállítmányozót a fuvarozótól ?a szállítmányozó felelőssége:

árukárért csak akkor, ha a tevékenységi körében keletkezettfuvaroztaraktároztagyűjtőforgalmában továbbította

egyébként: általános felelősség vétkességen alapul

A szállítmányozó alapszolgáltatásai

szerződéskötés a fuvarozókkal alszállítmányozókkal (átrakóhelyeken) rakodó- és raktárvállalkozásokkal

+ egyéb feladatok ellátása: fuvarokmányok beszerzése, kiállítása információtovábbítás (értesítések) elszámolás a fuvarozókkal

A szállítmányozó járulékos szolgáltatásai (külön pénzt kérhet)kalkulációk készítése - ajánlatok kidolgozásabiztosítási szerződés megkötése (csak írásbeli megrendelésnél)hatósági engedélyek, okmányok beszerzésevámformaságok ügyintézése költségviselés/finanszírozáskárügyintézés tanácsadásmanipulációk (árukezelés)->átcsomagolás, matricázás stb.rakodóeszközök biztosításaraktározásfuvarozás, terítés

A szállítmányozó bekapcsolásának előnyei

szakértelem

lehetőség a folyamatok összehangolására

naprakész információk

széleskörű alvállalkozói kapcsolatrendszer nagy keresleti erő

kedvezmények / kedvezőbb fuvardíjak

Logisztikai szolgáltatás

PTK nem nevesítiEredményfelelősség: a cél eléréséért felel

leginkább a fővállalkozásnak felel meg (vállalkozói felelősség)folyamatos, fennakadás nélküli anyagáram biztosítására vonatkozó komplex szolgáltatás

saját kivitelezésselalvállalkozói kivitelezéssel (bevállal olyan tevékenységeket, ami nem az ő profilja)

egyetlen szerződés keretében, közvetlen felelősséggel (eredményfelelősséggel)

Kereskedelmi okmányokFeladat, hogy hitelességet mutasson

• áruáramláshoz kapcsolódóNem teljesen követi az áru útját, az elektronika segítségével közvetlenül és szinte azonnal küldhető/kapható• fizetéshez kapcsolódó küldeményfüggő relációfüggő• A fuvarokmány fogalma

o Bizonyíték az áru átadásáról a fuvarozónako Az áru azonosítására alkalmas dokumentum (ellenőrzések miatt)

A nemzetközi fuvarokmányok tartalmi elemei: feladó (shipper, Absender) címzett (consignee, Empfänger) feladás (dispatching, shipping, Versand) helye [Telephely], ideje rendeltetési hely (destination, Bestimmungsort), [Telephely] fuvardíj-fizetés (ún. bérmentesítés) módja

- Bérmentesített (prepaid)- Bérmentetlen (collect)- Tört- (csak vasútnál) [más vasút pályahasználata] [mozdonycsere]

a küldemény adatai - áru neve, (NHM szám [összehangolt árumeghatározási rendszer; mutatja az áru jellegét; 4-6

számjegy; minél alacsonyabb a szám, annál kisebb a feldolgozottsága; 0 kezdetű: alaptermék, 3: félkész, 7-9: késztermék])

- csomagolása- jelölése- mennyisége: darab, tömeg, térfogat- veszélyesség (UN-szám, megnevezés, bárcaszám, csomagolási osztály)

útvonal (csak vasúti és légi fuvarozásnál)- Fentieknél fuvarktg-vonzat

feladó előírásai a fuvarozó részére (mellékszolgáltatásokra, költségviselőkre stb.) a fuvarozónak átadott okmányok

- számla, rakjegyzék, egészségügyi cuccosok vámhatósági bejegyzések

aláírás(ok)

- feladó, fuvarozó, (eladó)

A fuvarokmányok jellemzői:

Azonosságok – Bizonyíték az áru fuvarozó által történt átvételérőla küldemény adatairólaz átvétel és a kiszolgáltatás helyérőla fuvarozónak adott utasításokrólarról, hogy a fuvardíj fizetett vagy utólag beszedendő

–használatukat, típusukat fuvarjogi egyezményben határozzák megkülönbözőségek: Szárazföldi típusú Értékpapír típusú

formátum: általában egységes fuvarozónként eltérőkiállítása : a fuvaroztató feladata fuvarozó feladataeredeti pl.: 1 vagy 3 a fuvaroztató kívánsága szerint (teljes

sorozat -> tulajdonjogot biztosít -> átruházható)

eredeti pl. rendeltetése:

az első eredeti példány a küldeménnyel együtt halad

(akkor fejeződik be a fuvarozás, ha ezt a címzett megkapta – reklamációs jog)

eredeti példányok minegyike alkalmas az áru kiváltásáig

nem kíséri az áruteredeti példányok száma számmal és

betűvela bank addig nem fizet, amíg az összes

eredeti példányt be nem szedteáru –kiszolgáltatás: a címzettnek – az eredeti fuvarlevéllel

együtt. Nem értékpapír, nem érdemes eladni

1 eredeti példány ellenében(kibocsátóval szemben: az áru

kiváltásának joga)

Szárazföldi típusú fuvarokmányok

• vasúti fuvarlevél o belföldi, CIM, SzMGSz

• közúti fuvarlevél o belföldi, CMR

• légi fuvarlevélo Airwaybill – MAWB, HAWB

• folyami fuvarlevél o Airwaybill – MAWB, HAWB

• tengeri fuvarlevélo Sea-waybill

• közút-vasút kombinált fuvarozás okmányai:o RoLa vonatjegyo Kombinált fuvarozási CIM fuvarlevél

• konténerek zárt vonatos továbbításának okmányai operátor forgalmábano IC-átadási jegy -> ICFo Kombinált fuvarozási CIM fuvarlevél -> Hungária International

A fuvarlevelek funkciói:

eredeti (átvevői) példány:- vámkezeléshez- reklamációhoz a fuvarozóval szemben

feladói példány (másodpéldány/duplikált):- utólagos rendelkezéshez (A fuvarlevél adatait a fuvarozás alatt megváltoztatják)- reklamációhoz (teljes elvesztés esetén)- áruérték inkasszálásához

Értékpapír típusú fuvarokmányok

Tengeri hajórakjegy (Bill of lading)

formátuma- változatos

példányai- original(s) – a megbízó igénye szerint, ált 3- copy (copies) not negotiable – nem átruházható

a full set- magyarul Teljes sorozat- (csak az) eredeti példányok összessége

Kibocsátói:hajóstársaság (ügynöke)

hajó nélküli hajótársaság (NVOCC)

kombinált fuvarozási operátor- ha konténerben megy az áru- az operátornak nincs fuvareszköze, csak szerződik fuvarozókkal, megszervezi a teljes forgalmat- hajóstársasági (carriage haulage esetén)

o CTO (combined- szállítmányozó (merchant’s haulage esetén)

o MTO

Fontosabb adatok

B/L No., Shipping Co.,

Shipper – Feladó

Consignee – Szállítmányozó

Címzett – Névre kiállított/címzett mező üres/To order (rendeletre kiállított). Rendeletre kiállítottat kötelező forgatni. Üres forgatás/Névre forgatás.

Notify addresse – Szükség címzett (sokszor a vevő bankja/szállítmányozó/vevő)

Vessel – hajó+járatszám

Port of loading – berakási kikötő

Port of discharge – kirakási kikötő

No. of original Bs/L

Marks & No.s – ha konténer, akkor „set to…” állítólag

No of packages

Description of goods

Weight

Measurement

date of receipt

Freight details

Freight payable at

Place and date of issue – Hol állították ki? Kapitány aláírása

Signature

esetleges további adatok

Place of receipt – áruátvétel helye

Place of delivery – címzett telephelye

Ctr. Prefix, No. – 4 betű, 7 szám

Seal No. – vámzár szám

Declared value for carriage – értékbevallás

Amount of insurance

B/L típusokaz átruházás módjai a címzett rovat kitöltése szerint

1) bemutatóra szóló:

2) névre szóló:

3) rendeletre szóló: megnevezett személy rendeletére „to order”

Az áru helyzete szerint:

received for shipment

on board, shipped on board

on deck

Csak kombinált fuvarozásnál

A rakomány állapota szerint

tiszta (clean)

megjegyzést tartalmazó → letter of indemnity

A fuvarozói felelősség térbeli terjedelme szerint:

Port to port

Through

Multimodal v. combined

az elhajózási határidő lejárta után kibocsátott:antedatált

a benyújtási határidő lejárta utánstale

Szállítmányozói okmányok• amikor a szállítmányozó fuvarozóként felel: • FIATA által egységesített szállítmányozói fuvarokmányok

Infrastruktúra elemei:1. Pálya, pályahálózat

- természetes vagy épített- jellemzői: fejlettség (kiépítettség, felépítés)

terhelhetőségűrszelvény (=pálya keresztmetszete amiben kihasználható fuvareszközzel)

2. Csatlakozási pontok- állomások, kikötők, repterek, terminálok

3. Elágaztató elemek, átrakodóhelyek4. Épületek, építmények, műtárgyak

- raktárak, irányítótornyok5. Irányító/biztonsági létesítmények, kommunikáció

Eszközök:(nem az infrastruktúra részei)

1. Fuvareszközök vasúti kocsik tehergépjárművek repülőgépek lényegi jellemzők: kapacitás, felépítés, életkor/műszaki színvonal

2. Egységrakomány-képző eszközök melyek kisebb árudarabokat nagyobb egységekké fognak össze célja: rakodás ktg.-einek , emberi tényezők szerepének csökkentése

gépesíteni , gyorsítani lehessen a rakodást Big bag:

- tengeri-, vasúti-, légi-- 1 tonnányi árut tud befogadni- üresen összehajtható

Raklap Konténer

- inhomogén áruk egységesítése- Depó=üres konténerek tárolása, tisztítása- Terminál=rakott konténerek mozgatása infrastrukturális eszközök- előnyei: -a rakodások gépesíthetők (időigény, kockázatok, ktsgek)

-a fuvarozási idő-fuvareszközök forgási sebessége-költség

- hátrányai:-önsúlya eléggé nagy (rontja a fuvareszközök terhelhetőségét, növeli a fuvardíjköteles tömeget)-üres pozícionálás igénye és költsége-speciális emelő- és/vagy fuvareszközök igénye

3. Rakodó -, rakományrögzítő eszközök Mobil rakodóeszközök Bakdaru Híd daru Portál daru

Fuvarozás: olyan szolgáltatás, melynek alapján a fuvarozó másnak az áruját továbbítja afeladás helyétől a rendeltetés helyéig, és ott kiszolgáltatja a címzettnek.(fuvarozási szerződés alapján, fuvardíj ellenében)

Szállítási szerződés Fuvarozási szerződésAlanya megbízó (eladó, vevő)

szállítmányozófuvaroztatófuvarozó

Tárgya -áru halasztott adásvétele-fuvarozási és egyéb árumozgással kapcsolatos szerzıdésmás teendık ellátása ( vámkezeltetés, okmányok,igazolások beszerzése)

áru továbbítása A->B-be

Feladó Fuvarozó CímzettKötelezettségei •a fuvarozó

tájékoztatása a küldemény természetéről•a küldemény csomagolása•berakodás és rakomány-rögzítés(komplett árunál)•a címzett és hatóságok által előírt okmányok beszerzése, átadása•az őt terhelő díjak megfizetése

•fuvareszköz kiállítása (méret, állapot, idő, hely)•átvétel igazolása (fuvarokmány vagy elismervény)•gazdaságosság és a küldemény biztonsága a továbbítás során•a feladó utasításainak követése•a feladó értesítése (minden lényeges körülmény, akadály, káresemény)felelősségvállalás•Rakodás, ha darabáru

•a küldemény kirakása a fuvareszközből(ha komplett rakomány)•az őt terhelő díjak megfizetése a fuvarozónak(+ pl. a vagon kitisztítása)•megvizsgálni az átvett árut a későbbi jogos reklamáció,kártérítés végett (→jegyzőkönyvezni kell)

Jogai •Az áru feladásának igazoltatása•A szerződéses feltételek utólagos megváltoztatásareklamációs jog

•értesítéshez •áru átvételéhez•reklamációhoz

Veszélyes áru esetén

•besorolás a megfelelő osztályba/UN szám alá•csomagolási előírások betartása•rakodási előírások betartása •előírt jelölések, bárcák alkalmazása•előírt okmányok, adattartalom biztosítása

•kizárólag képzett, vizsgázott személyzet alkalmazása•kizárólag alkalmas fuvareszköz használata•előírt berendezések, felszerelések biztosítása•előír külső jelölések, táblák használata (narancssárga tábla)•előírt okmányok biztosítása a fuvareszközön

Komplett rakomány (gazdaságosan kihasználható, kizárólagos használattal fizették ki)Darabáru (General Cargo; nem használják ki gazdaságosan a fuvareszköztFuvarozás vs. Szállítás:

a különbség a felelősségFuvarozó Szállítmányozó

Felelősség, kötelezettség

•eredményfelelősség • tárgyi felelősség (ÁRUKÁR:ha a

•árukárért közvetlenül csak akkor felel, ha az ő tevékenysége keretében

fuvarozás során az áru mennyiségében, állapotában változástörténik, akkor az áruban bekövetkezett tényleges értékcsökkenést kellmegfizetnie→leggyakrabban a számla szerinti értéket veszik figyelembe)•fokozott felelősség ( a bekövetkezett kár megtérítésére ha vétlen volt)•határidő túllépése (kártérítés alapja a fuvardíj; mértéke a késedelem nagyságától is függ, de maximuma nem haladhatja mega fuvardíj összegét)•megfelelő fuvareszköz használata•igazolni kell az áru átvételét• úgy kell eljuttatni az árut, hogy a lehető leggazdaságosabb legyen• küldemény biztonsága•a fuvarozó a megbízójának az utasításait veszi figyelembe• ha bármilyen zavaró tényező fennáll, akkor azt azonnal jelenteni kell

keletkezett az árukár•következményi kár esetén övé a felelősség: minden olyan kár, ami a vétkes magatartásból következően keletkezett ésbizonyítható•szerződéskötés a–fuvarozókkal–alszállítmányozókkal–rakodó- és raktárvállalkozásokkal• fuvarokmányok beszerzése, kiállítása• információtovábbítás (értesítések)• elszámolás a fuvarozókkal•a megbízó igényeinek érvényesítése a szolgáltatókkal szemben•kalkulációk készítése - ajánlatok kidolgozása•biztosítási szerződés megkötése•hatósági engedélyek, okmányok beszerzése•vámformaságok ügyintézése•Költségviselés/finanszírozás•kárügyintézés•tanácsadás•manipulációk•rakodóeszközök biztosítása•raktározás•fuvarozás

Mentesség ha a kár kiváltója:•a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok•a küldemény belső tulajdonsága•a csomagolás nem látható hiányossága•a fuvaroztatók által végzett rakodás•a fuvaroztatók nem úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható

Fuvarjogi egyezmények Fuvarozó és fuvaroztató között célja: az általános fuvarozási feltételek egységesítése, amelyek a legkülönbözőbb fuvarozási

formáknál is egységesek lehetnek tárgya: a szerződő felek jogai és kötelezettségei a fuvarozási szerződésben fő tartalmi elemei:

- hatály- a fuvarozási szerződés létrejötte- a fuvarokmány, tartalma- a feladó kötelezettségei és felelőssége- a fuvarozó kötelezettségei és felelőssége (árukár esetén ált. bruttó kg-ban határozzák meg;

késés esetén)- a címzett kötelezettségei és felelőssége

- a szerződés módosítása (milyen feltételek mellett van lehetősége utólagos rendelkezésre;pl. küldemény feltartóztatása)

- a kárigény érvényesítésének szabályai

1. Kártérítés összege árukár esetén, ami nem a fuvarozó szándékosságának vagy súlyos gondatlanságának következménye:

VASÚT KÖZÚT LÉGI FOLYAMI TENGERI KOMBINÁLT

Fu

varj

ogi e

gyez

mén

yek

COTIF/CÍM- CÍV és CÍM ált. szerződéses feltételeit egységesítette-17,- SDR/bruttó kg

CMR egyezmény- 8,33 SDR/Bruttó kg

Varsói egyezmény - 20,- USD v. 17.- SDR/bruttó kg

Bratislavai Egyezmény- nincs korlátozás

IVTB-10 €/100 kg ill., 200 €/rakományegység

közút-vasút: UIRR-MO-n: Hungarocombi-8,33 SDR/kg v. 17 SDR/kg-de max. 300.000.- SDR/rakodási egység

SZMGSZ-6.- CHF/bruttó kg

Varsói egyezmény

Montreáli egyezmény- 20,- USD v. 17.- SDR/bruttó kg

CMNI - Budapesti Konvenció-2 SDR/kg vagy667.-SDR/rakmányegység

Hague-Visby Rules (Brüsszeli Egyezmény)-2 SDR/bruttó kg vagy 666,67 SDR/rakományegységHamburgi Szabályok-2,5 SDR/kg v.835 SDR/rakományegység

Veszélyesáru szabályzatok

-COTIF - RID

-SZMGSZ II. melléklet

ADR -ICAO TI

-IATA DGR

-ADN

-ADNR-IMDG Codex

Vámjogi egyezmények

2. Célja: vámköteles áruk fuvarozása során az ún. vámáru továbbítással kapcsolatos vámjogi megállapodások

1. ATA- bármilyen fuvarozási ág- kiállításra, bemutatókra, ideiglenesen külföldre juttatott árukra→ne kelljen vámolni- csak „vámelőjegyzés”=ideiglenes kivitel/visszahozatal esetére- garancia: a kibocsátó kamara

2. TIR- csak közúton- vámellenőrzés miatt ne legyen akadozás a határokon- alapvetően Európán belül- garancia: IRU

3. Egységes Árutovábbítási Egyezmény - Tranzit egyezmény- bármely fuvarozási ág- EU+EFTA és néhány CEFTA országok közötti árumozgásra- garancia: feladó vagy közremőködő pl. fuvarozó

Egyéb szabályozások

1. ATP (szárazföldön elsődlegesen)- gyorsan romló áruk fuvarozásának szabályai (vasút, közút)- hűtőközeg/hűtési technológia- előírt hőmérséklettartományok- okmányolás (thermoscript)- jelzések a járművön

2. AETR (közúti fuvarozásban a fuvarozók munka-, és pihenőidejét írja elő)

Kereskedelmi okmányok:- áruáramláshoz kapcsolódó (kereskedelmi számla,származási bizonyítvány,vámokmányok)- fizetéshez kapcsolódó (a fent leírtak+fuvarozási szerződés megkötését igazoló okmányok is kellenek)- küldeményfüggő (pl. veszélyes árukhoz, élő állat→eü-i bizonyítvány;gyűjtőrakomány→rakományjegyzék; darabáruk→egy fuvarokmányt állítanak ki;növényi eredetű áruféleségek is igényelnek eü-i bizonyítványt; nukleárisbaleset→sugármentességi bizonyítvány)- relációfüggő- irányfüggő (ha importőrök vagyunk a szállítási bizonyítványt az exportőrtől várhatjuk)

Fuvarokmány: amikor a fuvarozó átadja az árut , az áru átvételét aláírásával igazolja későbbi felelősségre vonás miatt fontos, károsultnak bizonyítani kell, hogy jogosult a

reklamációra

A nemzetközi fuvarokmányok tartalmi elemei:- feladó- címzett- feladással kapcsolatos adatok: hely; időpont- rendeltetési hely- fuvardíj-fizetés (ún. bérmentesítés) módja

- bérmentett : előre fizet - bérmentetlen: a címzett a költségviselő- tört bérmentesítés: a költségeket megosztja egymás között a feladó és az átvevő (csak vasútnál→díjszabási metszéspont)

- a küldemény adatai - áru neve (NHM száma: árufelsorolás→nemzetközi áruleíró- és kódrendszer; 6 számjegy; vámcélokra, statisztikai célokra használják elsősorban)- csomagolása- jelölése- mennyisége

- veszélyesség (UN szám→ 4 számjegy; megnevezés; bárcaszám; csomagolási osztály)

- útvonal (csak vasúti és légi fuvarozásnál)- feladó előírásai a fuvarozó részére- a fuvarozónak átadott okmányok- vámhatósági bejegyzések- aláírás(ok): tengeri fuvarozási okmánynál a feladónak nincs aláírási rovat, a többinél van

Azonosságok Bizonyíték-az áru fuvarozó által történt átvételéről-a küldemény adatairól-az átvétel és a kiszolgáltatás helyéről-a fuvarozónak adott utasításokról-arról, hogy a fuvardíjat kifizette-e, vagy utólag beszedendő

Használatukat, típusukat fuvarjogi egyezményekben határozzák meg

Különbözőségek Szárazföldi típusú értékpapír típusúformátum: Általában egységes Fuvarozónként eltérıkiállítása A fuvaroztató feladata (a

feladónakkell beszereznie, kitöltenie)

Fuvarozó feladata

eredeti példányokszáma:

1 vagy 3 A fuvaroztató kívánsága szerint(teljes sorozat→tulajdonjogotbiztosít→átruházható) mindigannyi példányt állítanak ki,amennyit kérnek, napjainkban ált. 3

eredetipéldány(ok).rendeltetése:

(1) eredeti példány a küldeménnyelhalad

feladórendelkezései szerint postázva; nemkíséri az árut

egyes számú példány legalul→ piros színűcímzetté

kettes számú példány kék színűfeladóé

legfelső példány zöld színűfuvarozóé

áru –kiszolgáltatás:

A címzettnek az eredetifuvarlevéllel együtt

1 eredeti példány ellenébentöbb példányesetén→az elsı számít

Funkciói eredeti (átvevői) példány- vámkezeltetéshez szükséges- felszólamláshoz; kárigény érvényesítéshezfeladói példány- utólagos rendelkezéshez fuvarozási szerz. keretében- reklamációhoz fuvarozási szerz. keretében

- áruérték inkasszálásához→a szállítási szerződés keretében

VASÚTI -belföldi (két belföldi között)-CIM (csak nemzetközi forgalomban- SzMGSz

KÖZÚTI - belföldi (a gépkocsivezetőnek kell kitöltenie, egyben számlaként isfunkcionál)- CMR (nemzetközi forgalomban)

LÉGI -Airwaybill- MAWB= Master AirwaybillHAWB=House Airwaybill

TENGERI - Sea-waybill -Express cargo bill

KÖZÚT-VASÚT KOMBO - RoLA vonatjegy- CÍM-UIRR fuvarlevél

Szállítmányozói okmányok- amikor a szállítmányozó fuvarozói felelősséget vállal (pl. maga fuvarozza az árut,vagy győjtı formájában továbbítja):

o átvételi elismervényo feladási bizonylat

- FIATA által egységesített szállítmányozói fuvarokmányoko FCR (=átvételi elismervény) ez az árut nem kísério FCT (=feladási bizonylat; nem szárazföldi)o FBL (tengeri fuvarozásért felel)

Tengeri hajórakjegy (Bill of lading)-eladó megbízott egy hajózási társaságot, aki szföldön is vállalja→ez esetben kombinált Bill of Lading a fuvarokmány-formátuma: nem egységesített-eredeti és másolati (nem átruházható) példányok-full set: az áru tulajdonjogának átruházásához van szükség→ehhez adás-vételi szerződésszükséges-kibocsátó: hajóstársaság,

hajó nélküli hajótársaság (NVOCC), kombinált fuvarozási operátor

-Fontosabb adatok:B/L No., Shipping Co.,→egyedi sorszámFeladó→ Shipper , kötelező kitölteniCímzett→ Consignee, nem kötelező kitölteniÉrtesítendő címHajó neve; vonalhajózás esetén járatszámot isBerakodási helyKirakodási helyEredeti példányok száma : No. of original Bs/L Marks & No.s (más árutól való megkülönböztetésre szolgál)

Csomagok daraszámaÁruk leírása; megbízó instrukciói alapjánÁru bruttó tömegeTérfogatÁtvétel időpontjaA fuvardíjjal kapcsolatos részletek→általában nincs kitöltve→üzleti titokFuvardíj hol fizetendőA fuvarokmány kibocsátásának helye és dátumaAláírás→ált. hajósügynök írja alá

-EgyébÁtvétel helye (kombinált fuvarozás esetén→későbbi felelősségre vonás miatt)Kiszolgáltatás helyeKonténer megkülönböztető jelölése, (4 betűből álló kód+7 számjegyűegyedi azonosítószám)Vámzár számaFuvarozásra bevallott értékBiztosítási összeg

-Átruházás módja- A címzett rovat kitöltése szerint

1) bemutatóra szóló annak kell kiszolgáltatni, aki bemutatja (üres a címzett rovat)2) névre szóló → közokirattal (egy név és egy cím szerepel a címzett rovatban)3) rendeletre szóló → forgatással (megfordítják az okmányt és a hátoldalon írja alá az okmányt az a személy, aki lemond az áru tulajdonjogáról)

-B/L típusok1. Az áru helyzete szerint:

- fuvarozásra átvéve- hajón történ ő áruátvétel - az árumennyiség a legfels ő fedélzeten van elhelyezve (→ekkor a hajós nemtartozik felelősséggel az áruért)

2. A rakomány állapota szerint- tiszta (nincs rajta hátrányos megjegyzés, lehetőséget magában hordozza, hogy a vevő nem fog fizetni)- megjegyzést tartalmazó

3. A fuvarozói felelısség térbeli hatálya szerint:- kiköt ő t ő l kiköt ői g (→a hajóstársaság csak a tengeri szakaszra vállal felelősséget)- Through- Multimodal v. combined (a hajóstársaság az átvétel helyétől a kiszolgáltatás helyéig felel az áruért)

A szállítási feltételek Szállítási szerződés részei az eladó és a vevő megállapodását tartalmazza, hogy az adott árut milyen körülmények között

bocsátja a szállító és a megrendelő között paritás = a szállítási feltételek által nyújtott hasznosság és a vételár között Mire terjed ki?

- szerződésszerű áru szolgáltatása (eladó)- ellenérték megfizetése (vevő)- az áru átadása/átvétele (hely, idő) eladó, vevő- a kárveszély viselése (eladó vagy vevő)

- a szállítási költségek viselésea szerződésnek megfelelő áru beszerzése/előállításacsomagolás – ellenőrzés – jelölésfuvarozás előtti áruvizsgálatengedélyek, felhatalmazások, hatósági vizsgálatok, formaságok intézésevám+ azzal egyidejűleg beszedett adók és más közterhekfuvarozási szerződés(ek), esetleg biztosítási szerződés megkötése+ a fuvarköltség a megjelölt földrajzi pontigáru átadása/átvétele → rakodások, közreműködések költségekáresemény költséghatása, váratlan költségeka partner értesítésefuvarokmány vagy az átadást igazoló egyéb bizonylat beszerzéseegyéb kötelezettségek költségei

Incoterms 2000 szokvány-gyűjtemény írásba foglalt szokások=kereskedelmi gyakorlatok a partnerek között nem jogszabály, de ha a szerződő felek ezek alkalmazását vállalják, akkor kettejük között ezek

betartása kötelezővé válik Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) állította össze tartalma:

- el ő szó - klauzulák (az árat értelmező záradékok; az eladó fő kötelezettségei; 13 változat; kód (3 betű) + egy földrajzi hely)

FAS→egypontos vízi klauzúla, induló klauzúla, okmány: Bill of Lading, vámkezeltetés a vevő kötelezettségeFOB→nem egypontos

csoportosításuk:

1. Lehetséges csatlakozási hely szerint:- multimodális (bármilyen közlekedési ág)- vízi (csak kikötő)

2. Az eladó költségviselésének terjedelme szerint:- E = a fuvarozás bérmentetlen→a feladó nem fizet fuvarköltséget- F = a fő fuvarozás bérmentetlen→(főfuvarozás: ha pl. a címzett nem rendelkezik vasúti rakodóhellyel→utófuvarozás→főfuvarozás közúton történik)- C = a főfuvarozás bérmentett (a feladónak a rendeltetési helyig kell megkötni a fuvarozási szerződést)- D = a fuvarozás bérmentett (az eladónak kell megkötnie a rendeltetési helyig a fuvarozási szerződést)

3. A kárveszély-átszállás helye szerint:- induló (E, F, C - a fuvarozás, vagy főfuvarozás esetén a vevőre száll át a kockázat)- érkező (D – eladó viseli a kockázatot a rendeltetési helyig)

4. A kárveszély- és költség-átszállás helye szerint:- egypontos (E, F, D , a költség és a kárveszély is egy helyen száll át)

- kétpontos (C→a kárveszély előbb száll át az eladótól a vevőre, mint a költség)

Eladó és vevő kötelezettségei az Incoterms 2000 szerint

Eladó VevőSzerződés szerinti áru

szolgáltatásaA vételár kifizetése

Engedélyek, felhatalmazások, formaságokFuvarozási és biztosítási szerződés

Az áru átadása Az áru átvételeKockázatok átszállásaKöltségek megosztása

Értesítés a vevőnek Értesítés az eladónakBizonyíték az átadásról, fuvarokmány vagy ennek megfelelő

elektronikus üzenetEllenőrzéscsomagolás

jelölésavizió

származás ig.

Áruvizsgálatlehívás

általa előírt PSI költség- és kárveszélyviselése

eladótól kért többletszolgáltatás költségeinek viselése

A „hosszú” paritások•(f)eladó szempontjából hosszú paritások: C, D• (át)vevő szempontjából hosszú paritások: E, F• Előnyei

- nagyobb keresleti erő (jobb alkupozíciót jelentenek a szolgáltatókkal szemben)-a teljes folyamat egy kézben tartása- rendszerszemléletet jobban lehet érvényesíteni- folyamatorientáltság (követhetőség, beavatkozás lehetősége)- összköltség-koncepciót jobban lehet érvényesíteni- magasabb színvonalú vevő-kiszolgálást is így lehet biztosítani

Légi fuvarozás

Jellemzők-tömegszerűség: kicsi-hozzáférhetőség: közvetett-gyakoriság: viszonylag sűrű (de a közútnál kevésbé gyakoribb)-fuvarozási sebesség: a leggyorsabb, de kezelési idő->3-4 óra pluszt jelent+ a vámterületen kívülről érkező árukat nyilvántartásba kell venni-időjárásfüggőség: viszonylag erős-árubiztonság: a legjobb-díjszint: legmagasabb (a vállalatok törekednek arra, hogy csak a legszükségesebb árukat szállítsák így)-környezeti hatás: erősen szennyező, magas a zajtermelés

-szállítmányozó szerepe:-rendkívül nagy, mindig van elő- és utófuvarozás-közreműködés az árufeladás/fogadás előkészítésében és lebonyolításában

-fuvarozási szerzıdés(ek)-költségviselés: ő csak a légitársasággal szemben viseli a ktg-eket-gyűjtőküldemények képzése-kombinált fuvarozás szervezése

-fuvaroztató szerepe Exportban

-megbízás/helyfoglalás-csomagolás-okmányok előkészítése-vámkezeltetés-feladás-fuvarlevél kék

Importban -vámkezeltetés-áru átvétel fenntartással-fuvarlevél piros-szükség esetén óvás 14 napon belül

A légi teherfuvarozás ágaiJellemzők Menetrend szerinti Charter

a küldemény neme darabáru komplett rakományfuvarozási feltételek egységes (IATA+légitársaság) egyedi megállapodás szerintiútvonal menetrend szerint igény szerintfuvardíj díjszabás szerint (IATA) egyedi megállapodás szerintifuvarokmány légi fuvarlevél (Airwaybill) vagy "más eszköz" (ált. elektronikusan

előállított okmány)

A fuvarozási szerz ő dés térbeli hatálya:

1. a–a (airport to airport)2. h–h (house to house) pl. DHL, UPS, FedEx, integrátorok-> saját fuvareszközzel

nem rendelkeznek a légifuvarozásra, rakteret bérelnek bizonyos járatokon, ezzel biztosítanak maguknak kapacitást

3. a–h (airport to house)4. h–a (house to airport)

Fuvarozási módok:1. konvencionális (hagyományosan csomagolt áruk)2. ULD-s (légi raklapok, légi konténerek-> kedvezőbb a díj szempontjából)3. gyűjtő (ugyanarról a reptérről ugyanoda több küldemény-> egy küldeménnyé „fogja

össze”=> kisebb díj)4. kombinált (légi-tengeri)

Szolgáltatók: légi társaságok (carriers) szerződő fuvarozó

tényleges fuvarozó részfuvarozó földi kiszolgálók (pl. árurögzítés, kirakodás) ügynökök/szállítmányozók hatóság képviseletei (egészségügyi, vámhatóságok) meghatározó nemzetközi szervezetek: ICAO (ENSZ polgári repülési szervezete)

IATA

Díjszabás: IATA TACT (The Air Cargo Tariff) közvetlen tarifák reptér között tarifaövezetek

Area 1. (Amerika, Grönland)Area 2.(Európa, Afrika, Közel-Kelet)Area 3. (Ázsia, Ausztrália, Óceánia)

a fuvardíjszámítás alapja:mért tömeg vagyterjedelem tömeg amelyik nagyobb

1 kg × V (dm3) = X kg6 (dm3)

díjszabási kategóriák:-Specific Commodity Rate (SCR, ha tartalmaz áruspecifikus kedvezményt)-Class Rate (CR, osztálydíjszabású, nincs áruspecifikus kedvezmény)-General Cargo Rate (GCR, normál= sem áruspecifikus, sem osztálydíjszabású; az induló ország tarifáját kell figyelembe venni)

M (minimum)N (normál díjtétel)Q (különböző kedvezmények)

CR Class Ratenem kereskedelmi árukX % of GCRX<100 árengedmény

- üres göngyölegek- sajtótermékek- Braïlle termékek- kíséret nélküli poggyász

X > 100 felár-értékküldemények-élı állat-emberi maradványok

Vasúti fuvarozás

Jellemzők:-Tömegszerőség: nagy (1 vonattal kb. 1000 tonna árut lehet)-Hozzáférés: közvetett-Gyakoriság: sűrű

-Fuvarozási sebesség: üzemmódtól függő-Időjárás függőség: enyhe-Árubiztonság: változó (őrizetlenül hagyott vasúti kocsik→dézsmálás)-Díjszint: viszonylag alacsony (akkor előnyös, ha egyszerre nagy mennyiséget távolra)-Környezeti hatás: kevésbé szennyező-térvesztése folyamatos

Küldeménynemek 1. Darabáru/kisáru

-br. tömeg <=5000 kg-MÁV-CARGO nem vállal darabáru-fuvarozást

2. Kocsirakományu áru (konvencionális)-„ami nem konténeres”

3. Intermodális rakomány

Üzemmódok(üzemmódról csak kocsirakomány esetén beszélünk)

1. Szórt forgalom=vasútállomáson átvett kocsit a vasút besorolja egy az állomásonkeresztül áthaladó szerelvénybe, a kocsik eljutnak egy rendezőpályaudvarig, ott rendeltetési cél szerint csoportosítva állítanak össze új vonatokat

2. Kocsicsoport=itt is rendezések útján jut ; egy feladó egy címzett részére egy árubóltöbb vagontételt ad fel és engedélyt kell, hogy szerezzen minden vasúttársaságtól, aki továbbítja az árukat, hogy egy kocsicsoportban továbbíthassa azt

3. Irányvonat=két rendezőpályaudvar között irányvonatokkal mozgatják a vonatokategy feladó, egy címzett részére, egyszerre, nagy mennyiséget

Munkamegosztás Pálya

-országonként, állami fenntartás alatt-kiépítés, karbantartás költséges-megtérülés lassú-a magántőkének nem érdeke a vasúti pályát fenntartani

Vasúttársaság-fuvarozás a hazai vasúttársaságok monopóliuma

Nemzetközi fuvarozás a nemzeti vasúttársaságok együttműködése révén-fuvarjogi egyezmények alapján (COTIF/CÍM, SZMGSZ)

Szerződéskötés hagyományos módjavagonrendelésvagon megrakásafuvarokmány kitöltésemegrakott vagon→fuvarokmány→kísérő okmányok átadása a vasútállomásonátvétel igazolása

Új szabályozás a COTIF/CIM vonalakon• Pályavasút és kereskedővasutakat külön kell választani→először csakszámvitelileg• pályafenntartás továbbra is állami kézben marad

• piacra lépés szabaddá válik→ verseny• pályahasználatért minden kereskedő vasúttársaság fizet• Kereskedő vasúttársaságok állami támogatása versenyjogot sért

A fuvarozási szerződés megkötése• Fuvarozási kényszer megsz ű nt

• küldemények átvétele csak megállapodás esetén kötelező a feladási állomáson• díjszabási metszésponton

• Díjszabási kényszer megsz ű nt • díjszabás megszüntetése és egységes alkalmazása nem kötelező• reálügylet helyett megegyezésen alapuló jogügylet• választási lehetőség több teljesítési változat között

A nemzetközi vasúti fuvarozási szerződés megkötésének és kivitelezésének lehetségesváltozatai:

szerződő fuvarozó= akivel a fuvaroztató fuvarozási szerződést köt; saját maga is elvégezheti az áru rendeltetési helyre történő szállítását)részfuvarozó = adott fuvarszakaszon közvetlen felelőséggel továbbítja az árut

1) A fuvarozás önálló teljesítése idegen infrastruktúra használatával

2) A fuvarozás önálló teljesítése közrem ő köd ı szolgáltatásának megvásárlásával

3) A fuvarozás teljesítése az n. szakaszon alvállalkozó bekapcsolásával

4) A fuvarozás teljesítése az idegen szakaszokon részfuvarozó(k) bekapcsolásával

fuvaroztató(feladó/átvevő vagy 3. személy)

szerződőfuvarozó

infrastruktúraüzemeltető

12

n

fuvarozásiszerződés pályahaszná

lati szerz.

fuvaroztató(feladó/átvevő vagy 3. személy)

szerződőfuvarozó

infrastruktúraüzemeltető

2

1

2

n

fuvarozásiszerződés

pályahasználati szerz.

Közreműködő(k)

pl. vontatási szerz.

fuvaroztató(feladó/átvevő vagy 3. személy)

szerződőfuvarozó

fuvarozásiszerződés

infrastruktúraüzemeltető

12

n

pályahasználati szerz.

Kivitelező fuvarozó

alvállalkozói szerz. pályahasználati szerz.

fuvaroztató(feladó/átvevő vagy 3. személy)

szerződőfuvarozó

infrastruktúraüzemeltető

12

n

részfuvarozó(k)

fuvarozásiszerződés

pályahaszn

álati

szerződése

k

A szállítmányozó szerepe a vasúti fuvarozási szerződésben1) Szerződéskötések2) Költségviselés3) Kedvezmény szerzés / refakcia

A vasúti díjszabások felépítése1. általános feltételek (hazai és nemzetközi fuvarokmányok feltételeit tartalmazzák)

• díjszabás hatálya• a fuvarozható áruk köre• a küldemények neme• a fuvarozás módja• tömeg-kategóriák (mérlegelt, beváltott, norma, díjköteles, díjszámítási)• a fuvardíj számítás szabályai• kerekítési szabályok

2. fuvarozási távolságokki választ útvonalat?távolság (DIUM)áru sajátosságaiútvonal-korlátozásokkedvezmények

3. díjtétel táblázatok(pl. tömegalosztályos→tömegegységenként határozzák meg a fuvardíjat a távolságtól és az egy vagonba rakott tömegtől függőenregresszív=ahogy nő a távolság kisebb mértékben nő a költség)

4. intermodális egységek –koefficiens és fuvardíj táblázatai5. mellékszolgáltatások díjai

Díjszabási alapfogalmak díjszabás= fuvarozási és díjszámítási feltételek összességét, illetve az ezeket tartalmazó

dokumentumokat nevezzük tömegkategóriák

bevallott=amit a fuvarozó felírnorma=az a legkisebb tömeg, ami után fuvardíjat kell fizetnidíjköteles=az a tömeg, ami után fuvardíjat kell fizetni, sok esetben =normatömeggel

díjtétel=egységnyi küldemény fuvardíja adott távolságra:vasútnál ez az egység 100 kg fuvardíj= tömegegységek száma * díjtételek

meghatározó tényezők:Kocsirakományú küldeményeknél

• a díjszabási távolság• díjszámítási tömeg• a küldemény NHM száma• a rendelkezésre bocsátott kocsi típusa• a rendelkezésre bocsátó személye• a forgalmi viszonylat

Intermodális egységeknél• díjszabási távolság (MÁV Cargo min. 100 km-t számláz)

• az intermodális egység hossza• az intermodális egység bruttó tömege• az intermodális egységek száma• a vasúti kocsit rendelkezésre bocsátó személye

pótdíj =pl. különleges kocsiért, kerülőért engedmény=magánkocsikban továbbított küldemény esetén kedvezmény=szezonális, vagy céges mellékdíj=mellékszolgáltatásokért(mérés, darabszámlálás, rakodás, értékbevallás,stb.

Tengeri vonalhajózás

A konténeres forgalom sajátosságai szabványosított darabáru küldemények (különböző jellegű árukat szabványosítják) hajóstársasági konténerben üres konténer fuvarozási igénye (depó –berakóhely; kirakóhely – depó) rakodások automatizálhatók (időtakarékosság) elı- utófuvarozás projektvonatokra terelhető (környezetkímélőbb fuvarozás, nem kell rendezgetni

menet közben, kb. olyan gyorsan lehet így szállítani, mint közúton) összetett vagy kombinált fuvarozás (minden fuvarszakaszra külön kell szerződnie; vagy

egyetlen operátor vállalja a fuvaroztatást, aki alvállalkozókon keresztül oldja meg az árufuvaroztatását)

Díjtétel – jegyzés1. port to port (merchant’s haulage – összetett fuvarozás) vagy door to door (carrier’s haulage (az

elő- és utófuvarozás is a hajóstársaság által történik)– kombinált fuvarozás) viszonylatra (nem csak a tengeri, hanem a szárazföldi szakaszra is tartalmaz díjtételeket)

2. díjtételek : 20’ ill. 40’ DB konténerre vagy TEU-ra (Húsz lábas konténeregység)•általában CY – CY•CBR (commodity box rate)→különböző díjakat jelent ugyanakkora távolságra•FAK (for all kinds)→a díj azonos ugyanakkora távolság esetén az árutól és konténertől függetlenül

3. pótlékok és egyéb költségek

Kombinált fuvarozások=A kombinált fuvarozás olyan összetett fuvarozás, amely révén az áru egy intermodális egységben egyetlen fuvarozási szerződés keretében több közlekedési alágazat eszközeinek igénybevételével jut el a feladótól a címzettig.

céljai:1. szinergia-effektus (az egyes fuvarozási módok előnyei összeadódnak, a hátrányok így jobban

kiküszöbölhetők)2. környezetkímélés3. kvázi közvetlen fuvarozás4. árukockázok csökkentése5. az össz-fuvaridő rövidítése

-nagy távolság esetén a közutat preferálják a legjobban, de csak azért mert a fuvarozás soránfellépő externális költségeket nem a fuvarozók viselik→vasúti fuvarozás térhódítását kelleneelősegíteni

változatai: technikai értelemben

-a fuvarozási szerződés megkötése feladótól címzettig egyetlen fuvarozóval történik-a kombinált fuvarozásra (a további fuvarozóval) az első fuvarozó szerződik-az eladó teljesítését igazoló fuvarokmány: az első fuvarozó okmánya- ágai:

1. szárazföldi – szárazföldi (közút-vasút)2. szárazföldi – folyami (közút-folyami)3. szárazföldi – tengeri (közút-tengeri)

kereskedelmi szempontból -konténerek fuvarozása háztól házig tengerentúlra (ez a leggyakoribb)- a fuvaroztató eleve kombinált fuvarozásra szerződik az operátorral- további (rész-)fuvarozókkal az operátor köt szerződést- az eladó teljesítését kombinált fuvarokmány bizonyítja

Combined B/L (FCL-FCL carrier’s haulage esetén alkalmazzák)Direct B/L (folyam-tenger kombináció)CTD (tengeri-légi kombináció)

-ágai:1. folyam-tengeri kombináció2. tengeri-légi kombináció

TECHNIKAI ÁGAK:1. szárazföldi – szárazföldi (közút-vasút)

- kísért forgalom : a teljes közúti szerelvény speciális vasúti kocsin - gépkocsivezetők is a vonaton RO/LA Rollende Landstraße=gördülő országút

- előnyei- hátrányai- rakodási mód: horizontális = a sofőr maga vezeti fel a járművet a szerelvényre- Szükséges infrastruktúra:

terminál (parkoló, szociális létesítmények, irodák)egyenes, betonburkolatú sínpár (500-600 m hosszú)

- Ro-La terminálok MagyarországonSopronKiskundorozsma (napi 2 vonat) → Wels (AUT) a végcélBudafok-HárosBILK SoroksárZáhony

- kíséretlen forgalom : =nincs gépkocsivezető, aki a vonaton utazna- előnyei:- hátrányai:- csak a közúti felépítmény kerül a speciális vasúti kocsira- rakodási mód: vertikális (előfeltétel: daruzható felépítmény)

2. szárazföldi – folyami (közút-folyami)- ez a forgalom ma már Magyarországon üzletszerűen nem működik- közúti jármű vagy felépítmény speciális folyami bárkákon- rakodási mód: horizontális

3. szárazföldi – tengeri (közút/vasút-tengeri)

- teljes közúti szerelvény kompon RO / RO (Roll on - roll off)- vasúti kocsi speciális komphajónRAILSHIP- rakodási mód: horizontális

Tengeri konténeres fuvarozás

tengeri darabárut továbbítanak vonalhajóval (kikötők csak egy részén kötnek ki a konténeranyahajók →feederhajók segítségével...) konténerizálás helyétől függően (az árut hol teszik be a konténerbe)

FCL – FCL (H/H) (house-to-house; door-to-door→konténerben lesz végig az áru)→ha a feladó nem megfelelően rögzíti az üresen maradt helyeket→ mechanikai kockázatok→árusérülés (FCL=full container load) egy 20 lábas konténer 30 m3 térfogatúLCL – LCL (P/P) (LCL=less than container load)FCL – LCL (H/P)LCL – FCL (P/H) (indulási kikötőtől – rendeltetési helyig)

elő és/vagy utófuvarozás FCL-FCL forgalomban-merchant’s haulage →összetett fuvarozásnak tekintendő-carrier’s haulage→szárazföldön is a hajóstársaságnak kell gondoskodni →kombináltfuvarozásnak tekintendő

KERESKEDELMI ÁGAK:

1. Folyam + tengeri kombináció

folyami bárka speciális tengeri hajón LASH (Lighter aboard Ship) rakodási mód: LO/LO (lift on–lift off)

FO/FO (float on–float off

2. Tengeri + légi kombináció

Speciális szállítmányozói tevékenységek

1. GYŐJTŐFORGALOM azonos irányba feladott darabáru küldemények gyűjtése raktárban nemzetközi fuvarozásra komplett rakomány főfuvarozás külföldi gyűjtőpontig kiszolgáltatás gyűjtőponton címzettenként

zömmel közúton történik→interkontinentális viszonylatban is történhet

Alkalmas gyűjtőforgalomra Nem alkalmas gyűjtőforgalomra-vasúton 5-, közúton 3,5 tonna alatti áru-darabáru

- ömlesztett áru- sürgősen továbbítandó áru- hűtést/főtést igénylő áru- élőállat- értékküldemény vagy magas értéksűrűségű áru

(dézsmálás veszélye miatt)- veszélyes áru

Gyűjtőforgalom előnyei Gyűjtőforgalom hátrányai-tervezhetőség-költségmegtakarítás a főfuvarozásszakaszán (nem egy kis tömegűárumennyiségnek kell viselnie a közútifuvareszköz terheit)-lehetőség mellékszolgáltatásokigénybevételére (pl. ha kell vámkezeltetés;különböző okmányok kiállítása; raktározás)

-együtt fuvarozás más küldeményekkel-3 × mérő felett terjedelemtömeg; nemhalmozható küldemény esetén rakméter súly(ahány m, annyiszor 1650 kg)-többszöri átrakás-hosszabb tranzitidő

A gyűjtő díjtétel tartalma•az induló gyűjtőraktárban felmerülő költségek•a nemzetközi fuvardíj a két gyűjtőraktár között•az érkező gyűjtőraktárban felmerülő költségek

A leggyakoribb mellékszolgáltatások:•befuvarozás a gyűjtőraktárba (a gyűjtőszállítmányozó erre külön díjat is felszámol)•szállítmánybiztosítás kötése•kiviteli vámkezelés•átcsomagolás•raktározás, komissiózás•házhozszállítás a címzettnek / terítés

A szállítmányozó felelőssége•a gyűjtőforgalomban a gyűjtőszállítmányozó raktározza az árut→más a felelőssége•eredményfelelősség az általa végzett tevékenységekért•Ptk szerint fuvarozói felelősség a főfuvar-szakaszra

Okmányok a gyűjtőforgalomban:•szállítmányozói átvételi elismervény / FCR

a vevőnek ezzel tudja bizonyítani, hogy ő feladta az árut•feladási bizonylat / FCT

ez már a gyűjtőjárattal való elindítását is bizonyítja az árunakértékpapír típusú okmánynak minősül, csak eredeti FCT ellenében adható ki az áru

•CMR + rakjegyzék (a két gyűjtőpont között)•CIM fuvarlevél + darabárus CIM fuvarlevelek•MAWB + manifest + HAWB-k

légifuvarozásban is van gyűjtőforgalomMAWB=MasterAirway Bill

•consolidation B/L + HBL-ek•továbbítási vámokmány (komplett rakományra)•az egyes darabárus tételek kísérő okmányai

2. SZÁLLÍTMÁNYOZÓI TEENDŐK VÁSÁROK, KIÁLLÍTÁSOK SORÁN

•Kiállítás, rendezvény itthon

•Kiállítás, rendezvény külföldön

A megbízás sajátosságai:•oda – vissza útra

bemutatandó termék + installáció (azok a berendezések, melyekkel astandokat felépítik)

-DDP paritáson oda; EXW-n vissza

•csak oda szóróanyagok, prospektusok, reprezentációs anyagok, ajándékok

•határidők fontossága

Szállítmányozói teendők:1. szerződéskötés a nemzetközi fuvarozásra

-gyakran gyűjtőforgalomban, kiviteli vámkezeltetés„export ügynök” (az a szállítmányozó, aki a kiállítás országában tudja végezni ezeket a teendőket)

2. a helyi ügynök lesz a küldemény címzettje a kiállítás helyszínén3. befuvaroztatás a reptérről, kikötőből, vasútállomásról, gyűjtőraktárból a kiállítás területére4. szerződéskötés rakodókkal, emelőkkel, egyéb szolgáltatókkal5. vámkezeltetés a kiállítás országában (ez nagy felelősség)6. „üres láda – kezelés”

-ha megérkezik a küldemény, kicsomagolják, ellenőrzik; -utána a csomagolóeszközre=üres láda vigyázni kell→visszaúton lesz még szerepe

7. fuvarozási szerződések megkötése a visszaútra „import ügynök” (helyszíni speditőr)8. behozatali vámkezeltetés, kiszolgáltatás/házhozszállítás, elszámolás„export ügynök”

3. REEXPORT

-napjainkra erősen háttérbe szorult, -korábban jelentős szereppel bírt a sok bilaterális egyezménynek köszönhetően (volt egy bizonyos értékhatár, amin belül kereskedtek egymással az országok→adósország+hitelező ország)

céljai: kereskedelempolitikai ügyletek nemzetközi kooperáció kereskedelmi akadályok megkerülése (bizonyos országok termékeinek bojkottja; a bojkottált

országok tranzitügyleteket kötnek→megkerülik a szabályokat) nyereség-szerzés (jó beszerzési forrás és biztos vevő esetén)

Szállítmányozó feladata szerződéskötés a fuvarozókkal semlegesítés (eltüntetni a küldeményről, az okmányokról, hogy honnan származik az áru) hatósági vizsgálatok elvégeztetése fuvardíj megelőlegezése (szállítmányozó diszkréciója nagyon fontos)

Közúti árufuvarozás és szállítmányozás

jellemzői: tömegszerűség: kisebb, mint a vasút elérhetőség: a legjobb, háztól házig lehetséges a szállítás gyakoriság: a legsűrűbb gyorsaság: légifuvarozásnál nagy távolság esetén lassabb, vasúthoz képest gyorsabb közlekedésbiztonság: rosszabb a vasútnál, sok a baleset árubiztonság : minden egyes jármű külön, saját sofőr felügyelete alatt van, kisebb a dézsmálás

veszélye→legmagasabb biztosítási díjat a biztosító cégek a közúti fuvarozás során alkalmazzák díjszint: vasúté fölé emelkedett, magas externális költségek környezeti hatás: magas

Előnyök Hátrányok•rugalmasság (rugalmasabb, mint a vasúti közlekedés)•kiegészítő szerep (vasút esetén állomástól állomásig→elő, utófuvarozás)•logisztikai igényeknek való megfelelés (jobban megfelel, mint a vasúti, jobban időzíthető az áruérkezése)•nagy verseny a kínálati piacon (=>árak leszorítása)

•környezetszennyezés•balesetveszély (gépkocsivezetők időszűkében vannak, nem kipihenten vezetnek→nagyobbbalesetveszély)•időjárás függőség•kiegyensúlyozatlanság az áramlások irányában kapacitás díjszint

előfeltételek•infrastruktúra

-pályahálózat (kiépítettség, felépítés, TEN folyosók : Transeuropean Network→EU kül. országai között, akár nem tagországokon keresztül vezető úthálózat, fontos a 4. sz. folyosó→Ny-EU-t a Balkánnal köti össze)-kiszolgáló létesítmények (parkolók, pihenőhelyek, benzinkutak...)-távközlési hálózat – műholdas követőrendszerek

•eszközök-fuvareszközök

•szolgáltatók-fuvarozók: –hazai vállalkozók (közúti árufuvarozói és közösségi engedéllyel kell

rendelkezni)-külföldi vállalkozók

közösségi engedély (EU-s)közlekedési engedély (ha nem EU-s)

-szállítmányozók-feladatai: a jó kereskedő gondosságával kösse meg a fuvarozási szerződést, jól válassza meg a közúti fuvarozót, közreműködhet még a vámkezeltetésben, vámgarancia nyújtásában, szerződéskötésben, figyelemmel kíséri a fuvarozás folyamatait, követi a küldeményt, az elszámolásban is közreműködik-mikor érdemes megbízni szállítmányozót? ha effektív hasznot tud nyújtani

•szabályoka fuvarozó vállalkozásokra vonatkozó szabályozások

-piacralépés – szakmai követelményrendszer-közlekedési engedélyek-munkajogi szabályok, stb.

a rakománnyal kapcsolatos-belföldi szabályozás nemzetközi fuvarjogi egyezmény

-veszélyes áru szabályozása-vámjogi egyezmények-a rakomány természetével összefüggő szabályok

Küldeménynemek:- komplett rakomány- darabáru

részrakomány (közvetlenül a fuvarozóval kötünk szerződést)gyűjtőáru

CMR egyezmény fuvarozó felelőssége 3. személyekért (pl. alvállalkozók) a fuvarozási szerződés (közúton a megbízás elvállalásával, akár szóbeli elvállalás is elegendő,jön

létre) a fuvarlevél a feladó kötelezettségei és felelőssége a fuvarozó kötelezettségei a címzett kötelezettségei az utólagos rendelkezés (utólagos rendelkezéssel nem osztható meg a rakomány) a fuvarozó felelőssége (8, 33 SDR a kártérítési plafon a gyakorlatban) mentességek a felelősség alól kárigény érvényesítés – elévülések

Speciális közúti szolgáltatások•Élőállat fuvarozás•Túlméretes áru fuvarozás•Veszélyes áru fuvarozás•Hőtőfuvarozás•Konténer fuvarozás•Gyűjtőfuvarozás•(Gyűjtőszállítmányozás)

A közúti fuvardíj egységes díjszabás nem jellemző (versenyjogot sértené => általában alku kérdése) fuvardíj alakulását befolyásoló tényezők:

1. a fuvarozó önköltsége (ezt fedeznie kell a fuvardíjnak)-állandó költségek (fuvareszköz)-változó (távolság-, útvonal- és időfüggő költségek)

2. az aktuális fuvarpiaci helyzet3. a megbízó alkupozíciója

A tengeri árufuvarozás

jelentősége-legősibb fuvarozási ág-partmenti forgalomban-kontinensek között-igények növekedése jellemző-forgalom kiegyenlítetlensége

jellemzők: tömegszerűség: legnagyobb kapacitású fuvarozási mód (min. 3-4ezer tonna) hozzáférés: közvetett gyakoriság: távolságfüggő sebesség: viszonylag lassú Időjárás-függőség: a lehető legnagyobb árubiztonság: többféle kockázat díjszint: nem olcsó dolog környezeti hatás: viszonylag környezetkímélő

infrastruktúrája: kikötők

folyamok torkolatábantermészetes tengeröblökbenmesterséges

raktárak (részben part mentén) árukezelést szolgáló létesítmények (áruk sajátosságainak megfelelő tárolásra, kezelésre tekintettel;

pl. élőállat) kikötésre alkalmas rakpartok daruk (helyhez kötött, az infrastruktúra része, nagy kapacitásúak) szárazföldi közlekedési hálózatok (csatlakozási helyek)

A kikötők szolgáltatásai hajók kiszolgálása, átrakás raktározás, válogatás, osztályozás, csomagolás, átcsomagolás, semlegesítés, vámoltatás (léteznek azonban vámszabad kikötık is) survey /mennyiség-, minőség-ellenőrzés/ veszélyes-áru okmányolás, címkézés kikötőn belüli árumozgatás (fuvarozás)→roppant drága szolgáltatás szállítmányozás komplex logisztikai szolgáltatás

Néhány jelentősebb kikötő: Fekete-tengertől Északra haladva:Konstanca (ROM); Galati (ROM); Izmail (UKR); Reni (UKR)→ Fekete-tengerRieka (CRO); Koper (SLO); Triest (ITA); Livorno (ITA), La Spezia (ITA);Velence (ITA); Gioiai (ITA); Tauro (ITA); Antwerpen (BEL), Gent (BEL);Rotterdam (NED); Amszterdam (NED); Le Havre (FRA)Bremerhaven (GER); Bremen (GER); Hamburg (GER); Gdansk (POL)

A tengeri fuvarozás eszközei:Kereskedelmi hajók

A) Szárazárukat fuvarozó hajók: darabárus (general cargo ship) tömegárus (bulk carrier ) élőállat (livestock) hőtő (reefer cargo) autófuvarozó (car carrier) túlsúlyos, túlméretes (heavy)

konténer (container) vegyes (semi-container vagy multi-purpose )

B)Folyékony árukat fuvarozó hajók (tankhajók, tankerek) nyersolaj vegyi termékek cseppfolyosított gázok élelmiszeripari termékek

C)Vegyes építés ű , többcélú hajók O/O (ore/oil), OBO (ore/bulk/oil)

D)Fuvareszközöket továbbító hajók Ro/Ro (roll on/roll off vessel) bárkahordozó hajók (barge carrier) bárka- és konténerhordozó hajók (BACO) vontató

E) Kiszolgáló hajók feeder hajók (~ráhordó hajók) lighter (~könnyítő hajók→nagy merülésű hajó nem tudna beállni a kikötőbe) pilot (~révkalauz)

A tengeri hajók lényeges jellemzői: befogadóképesség

egysége: regiszter-tonna (1 RT=100 köbláb=2,83 m3) térmérték hordképesség – egysége: tonna rakodási együttható (befogadóképesség/hordképesség aránya) életkor lobogó minősítés

Tengeri fuvarozás ágaiVonalhajózás (Liner) Bérelt hajózás (Charter)

a küldemény neme darabáru (v. konténer) komplett rakományfuvarozási feltételek egységes ht. üzletszabályzat egyedi megállapodás szerintútvonal menetrend szerint igény szerintfuvardíj díjszabás szerint (magasabb) egyedi megállapodás szerintfuvarokmány B/L vagy fuvarlevélA díjtétel jegyzés módjai: •USD X / W weight

tömegegységenként•USD X / M measurement térfogategységenként•USD X / W/M weigth/measurement tömeg– vagy térfogategységenként

ad valorem (értékalapon

állítják meg a fuvardíjat)lumpsum (általánydíj)minimumdíj

pótlékok CAF – árfolyamkiegyenlítésBAF – üzemanyagkiegyenlítésWAR – háborús pótlékzsúfoltsági pótlékútvonal pótlékidőjárás pótlék

IMO - veszélyes áruk eseténnehézsúly pótlékhosszúsági pótléktérfogat pótlék

szállítmányozó elsődleges funkciója

-összehangolás-többletköltségek elkerülése

Bérelt hajózás (Charter)Időbérlet (time charter) Útvonalbérlet (voyage charter)

•meghatározott időre– napi bérleti díj•rakomány, útvonal meghatározása bérlő („rendelkező tulajdonos”)→ ő határozza meg•műszaki feltételek tulajdonos•üzemanyag- és kereskedelmi költségek bérlőt terhelik ezeket a költségek•csupasz hajótestbérlés: külön kategória, a tulajdonos arra is jogot szerez, hogy akár átnevezze a hajót, ő szerződtesse a legénységet•A bérlés célja: vállalkozás (közép, hosszú táv)fuvaroztatás (rövidtáv)

•A bérlés célja: áru fuvaroztatása → „elég” kibérelni a hajó egy részét is•egy vagy több bérlő ( full vagy part charter)•bérleti szerződés: Charter Party•üzemeltetéssel kapcsolatos költségek tulajdonost terhelik •fuvardíj: W/M (súly vagy térfogatra érvényes díjtétel) vagy lumpsum (általány díjtétel) bérlőtterheli•rakodási költségek (FIOS, FIOT, FILO, LIFO)→ a fuvaroztató kötelessége kiválasztani a megfelelő rakodócéget •FIOT→ömlesztett árura vonatkozik•rakodási idő/norma→a hajós megpróbálja megbecsülni, hogy mennyi ideig lesz kötve a hajója; naponta meghatározott hajóállási pénzt kap a hajós• demurrage: hajóállás pénz→de csak a 24 órából ténylegesen igénybevett időt számítják; •dispatch: gyors rakodásért kapott prémium

WP = az időjárás függvényében történik a rakodásWWD= rossz időjárás esetén ne számítson bele a rakodási időbePDPR = hajóállás pénz: naponta., arányosan kerül kiszámításraDHD = a kialkudott prémium a hajóállási pénz fele le

Opciók a C/P-ban•a hajótulajdonos választásában

– a hajóra– a rakomány mennyiségére (M/M)

•a bérlő választásában

– mennyiségre– rakományra– kikötőre (földrajzi ~)

OkmányokC/PNOR =Notice of readiness (hajó)Bill of Lading (short) (C/P részletezi a dolgokat, ezért ez egy short verzió)CertificatesStatement of facts (rakodási idő regisztrálása)Time sheet (rakodási idő elszámolása)Final freight settlement (végleges elszámolás)

A folyami fuvarozás és szállítmányozásDuna, Rajna, Majna

Duna: 2888km, hajózható: 2414kmTEN - VII.folyosóARA (Antwerpen, Rotterdam, Amszterdam)Teljes DMR víziút: 3460km

•szakosodott szállítmányozót igényel•mindig összetett fuvarozás szerződéskötés több közreműködővel !

-szárazföldi előfuvarozóval-kikötővel-hajóssal-további fuvarozóval (pl. folyam-tenger) - paritástól függően

infrastruktúrája•meder (mélység, űrszelvény)→ általános követelmény: 2,8 méter•kikötők

• nyílt vízi (természetes)•medencés (mesterséges)

–rakpartok–szárazföldi közlekedési pályák (áteresztőképesség)–átrakó létesítmények–raktárak•kommunikációs hálózatok

fuvareszközök•uszályok (+ vontatóhajók)→leggyakoribb •bárkák (+tolóhajók)→nem igényelnek külön személyzetet •önjáró hajók•Ro-Ro hajók•folyam-tengerjáró hajók

Előnyök Hátrányokalacsony–fajlagos energiafelhasználás–munkaerő-igény–károsanyag-kibocsátás

•alacsony sebesség•kiszolgáltatottság a természeti tényezőknek– vízállás– csapadék-

–zajkibocsátás – fagyviszonyok

árukör•alacsony értéksűrűségű•sürgős továbbítást nem igénylő,•viszonylag terjedelmes,•ömlesztett,– száraz-– folyékony-•tömegáru (pl: szén, koksz, ásványiolaj-termékek)

fuvarjog•1955 – Bratislavai Egyezmények; ennek három része volt:

• DÁF (Dunai Árufuvarozási Feltételek)• Egységes Díjszabási Egyezmény• Kölcsönös vontatási és ügynöklési megállapodás

•1992-2004 kétoldalú államközi megállapodások– holland- magyar– német – magyar

•CMNI – Budapesti Konvenció (folyam-tengeri fuvarozásra is)fuvarozó felelőssége:– 2 SDR/kg– 666,67 SDR/rakomány-egység– 20.000,- SDR / TEU (TEU: konténeregység)

•IVTB →ez a hajós számára sokkal előnyösebb, mint a CMNIfuvarozó felelőssége:–10 €/100 kg–200 €/rakomány-egység

A folyami fuvarozás okmányai•fuvarlevél (szárazföldi típusú)

– eredeti példány az árut kíséri– kiszolgáltatás a címzettnek

•hajórakjegy (értékpapír típusú)– eredeti példányok megtestesítik az áru értékét– kiállíthatók bemutatóra, névre, rendeletre– átruházhatók– kiszolgáltatás az elıször bemutatott eredeti ellenében

Fuvarköltség tényezői:•a fuvardíj megállapodás kérdése•pótdíjak:

–kisvíz–BAF

•hajózási illetékek: útvonal~, zsilip~, hídpénz•egyéb mellékköltségek:

–kikötői partfal-használati díj–kölcsönös forgalom szüneteltetés miatt átrakási díjak–ügynöki jutalék (5 %)–kikötői költségek

–időjárás, áru sajátosságai miatt felmerülő szolgáltatások díja

Be- és kirakodási határidő (rakodási norma):– kikötői szokás vagy– egyedi megállapodás szerint

•750 tonnáig 2 nap•750 – 1500 tonnáig 3 nap(24 óra 2 munkanap !)

–túllépés esetén büntetés: demurrage (dangóba)-fontos az összehangolás

SZÁLLÍTMÁNY-BIZTOSÍTÁSSzállítás kockázatai:

a fuvarozás, átrakás, átmeneti tárolás során árukár a fuvareszköz vagy a rakomány részleges vagy teljes sérülése, elveszése, megsemmisülése tárgyi

károk a fuvarozó vagy más közreműködő késedelme (következményi károk)→többletköltség, elmaradt

haszon,...

A kockázatcsökkentés módjai→a fuvarozatónak minden eszközt meg kell ragadni a kockázatok csökkentése érdekében

csomagolás, rakodás, rögzítés fuvarozási ág / fuvareszköz választása (legbiztonságosabb: légi) fuvarozó és egyéb közreműködő útvonal (pl. sebességkorlátozásdézsmálás) a kockázat megosztása vagy áthárítása:

1.kereskedelmi partnerre (klauzulák)2.fuvarozóra (ált. felelősséggel tartoznak az árukárokért)3.biztosítótársaságra (végső megoldás→szállítmány-biztosítási szerződés)

A biztosítás fogalma, lényege:- a veszélyközösség elvén közös kasszában képzett- tartalék- az előre nem látható, (terrortámadás pl. előre tervezett)- véletlenszerűen és szórványosan bekövetkező- kockázati események által okozott- tárgyi károk megtérítésérefuvarozói felelősségbiztosítás szállítmánybiztosítás !

felelősségbiztosítás: kár esetén legyen miből fizetni (fuvarozó köti)→az ő általa fuvarozott árukesetén a neki felróható károkat ki tudja fizetni a biztosítótársaság; éves keretösszegre kötik→hakimerült a keret, akkor előfordulhat, hogy nem tud fizetni a biztosítóNem biztosítható kockázatok:-nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás-csomagolás hibái (az áru eladójának kötelessége ismernie az áru jellemzőit, hogy megfelelő-védelmet tudjon biztosítani az árunak a csomagolás segítségével)-áru-specifikus spontán kár, áru belső hibája (pl. anyaghiba)-biztosított súlyos gondatlansága-késedelem és egyéb következményi károk-szándékos károkozás

Biztosítható kockázatok:1. a fuvarozás veszélyeiből eredő kockázatok2. politikai kockázatok

1. a fuvarozás veszélyeiből eredő kockázatok

a) teljes kár, elveszésb) tőz, robbanás, a, b, c, igényli a legalacsonyabb biztosítási összeget fuvareszköz balesetec) közös hajókárd) részleges kár*( tengervíz okozta károk is), hiánye) áru-specifikus bizt. eseményf) lopás, fosztogatás, ki nem szolgáltatás

a-c: FPA; (C)a-d: W(P)A; Ba-f: all risks (A)

Pótklauzulák :e)-hez: (W(P)A alapklauzula mellé köthet ő ) esıvíz, páralecsapódásrozsda, oxidációtörés, görbülés, vetemedéscsurgás, szóródás, zsákszakadásbemelegedés, öngyulladás stb.f)-hez: (FPA és WPA mellé köthet ő ) TPND (Theft, Pilferage, Non-Delivery)→ a TPND kiegészítő klauzula!!!

a közös kár kritériumai:a hajót és rakományát együttesen fenyegető veszély elhárítása és a közös tengeri vállalkozásban egyesült érdekek (hajó + rakomány + fuvardíj) közös mentése érdekében szándékosan és ésszerűen hozott rendkívüli áldozat, amely sikerrel jár

közös kár felosztása ezek között, értékarányosan(tengeri fuvarozás esetén mindenképpen érdemes biztosítást kötni)Mindhárom alapklauzula (FCA, WPA, ALL RISK) fedezi:

a közös kár-hozzájárulást a szállítmány mentése érdekében felmerült ráfordításokat szükségkikötőbe-vontatás költségeinek a biztosítottra esı részét a kármegállapítás szükséges költségeit

2. politikai kockázatok

+ kiegészítő klauzulák :

ALL RISKS

W(P)A

FPA

g) háború WAR (csak légi és tengeri !)→ a WAR és az SRCC is kiegészítő klauzula!h) sztrájk SRCC (Strikes, riots, civil commotions)

Eseti szerződés Keretszerződésajánlat a biztosítónak

-formanyomtatvány kitöltése-nincs lehetőségünk a szerződés egyedivé szabására, el kell fogadni a biztosító társaság adott feltételeit, klauzulát- elbírálják a kockázat mértékét, meghatározza a biztosítási díjat

alku lehetősége

ha pl. egy cég a teljes exportjára vonatkozólag szeretne keretszerződést kötni→minden egyes ügyletre kiterjed, anélkül, hogy minden egyes tételt be kellene jelenteni

A biztosítási ajánlat tartalma:szerződő neve, címe az I betűs klauzulákbiztosított (kedvezményezett) neve, címefeladó neve, címecímzett neve, címefuvarozás módja (hajó neve)áru leírása (neve – angolul is), tömege, darabszáma, csomagolás módjaparitás (reexport esetén a vételi és eladási is)a külker. szerződés típusa (exp., imp., reexp.)biztosítási összeg

PLUSZa kockázati kör (alap + pót + kieg. klauzulák) megadásaa fedezet időbeli terjedelme (indulástól érkezésig, elő-és/vagy utótárolás is)az önrészesedés mértékedátum, aláírása biztosítási díj,fizetési feltételek,dátum, biztosító aláírása

Fogalmakbiztosítási érték = áru számla szerinti összegbiztosítási összeg = a kért fedezet nagysága

a biztosítási összeg = biztosítási érték 100%-ban biztosította biztosítási összeg biztosítási érték Incoterms→áru értékének 110%-raa biztosítási összeg biztosítási érték alulbiztosítás, arányosanbiztosítási díj = a biztosítási fedezetbe vétel ára →ellenszolgáltatás, amit a biztosítókér

A szerződés létrejöttét bizonyító okmányok: eredeti biztosítási ajánlat fedezetbevételi igazolás főleg keretszerződés esetén biztosítási kötvény →amikor a kereskedőpartner javára köt biztosítást a kereskedő

A kárigény érvényesítéséhez szükséges okmányok:a biztosítási szerződés megkötését igazoló eredeti okmány

eredeti fuvarokmányeredeti kereskedelmi számla és más igénybevett szolgáltatások számláikárjegyzőkönyvkárszámla„protest” levelezéslemondó nyilatkozat (cesszió) a regreszhez→amelyben a biztosított (aki a kockázatot viselte)mond le a biztosító javára a fuvarozóval szemben támasztható kártérítési igényérőlKözösségi vámjogi alapokVám: a nem közösségi áruk után fizetendő kötelező, ellenszolgáltatás nélküli köztartozáskereskedelempolitikai szerepe jelentősA Közösség vámterülete: a 27 tagállam területe; a megjelölt kivételekkel

közösségi áru az, amit:- teljes egészében a közösség vámterületén belül állították elő- szabad-forgalomba helyeztek (eredetileg nem közösségi áru)- az előző kettőből, vagy kizárólag szabad-forgalomba helyezett áruból állítottak előa közösség vámterületénnem közösségi áru:- ami a közösségi áru egyik meghatározásának sem felel meg- külföldre (közösségen kívüli területre) ténylegesen kivitt közösségi árua közösség területére való belépés helye- tengeri forgalomban le-vagy átrakodó kikötő- első kirakodási kikötő (ha folyamtengeri hajóval érkezik az áru)- egyéb esetekben az első közösségi vámhatárvám elé állítás – vámhatóság értesítése- bemutatás- bejelentés- vámjogi rendeltetés meghatározása (addig átmeneti megőrzés max. 45 ill. 21 nap)

-fuvareszközből kirakás csak engedéllyel (amíg a vámhatóság nem engedélyezi)

vámjogi rendeltetés (státus):- vámeljárás alá vonás- vámszabadterületre; -raktárba vitel- újra-kivitel a közösség területéről- megsemmisítés- felajánlás az államkincstárnak

Vámfelügyelet:- közvetlen (ritkább)→vámhatóság őrizetében van, vagy pl. vámhatóság hivatalosan kíséri a küldeményt- közvetett (abszolút általános)

1. A közlekedés infrastruktúrája, eszközei (dr.Tátrai A.).................................................................22. Csomagolás, egységrakomány-képzés (Áts J.)...................................................................................63. Fuvarozási, szállítmányozási alapfogalmak (Áts J.)..........................................................................104. Szabályozás (dr. Tátrai A. – Áts J.).................................................................................................135. Incoterms (Áts J.)..............................................................................................................................17Az Incoterms 2000 klauzulák rendszerezése..........................................................................................186. A közúti fuvarozás jellemzői (dr. Tátrai A.).......................................................................................207. A vasúti fuvarozás jellemzői (dr. Tátrai A.).....................................................................................22

8. A légi árufuvarozás (Áts J.)................................................................................................................249. Folyami fuvarozás (dr. Tátrai A.).......................................................................................................2810. Tengeri árufuvarozás (Áts J.)...........................................................................................................3011. Kombinált fuvarozások (Áts J.)........................................................................................................3312.Szállítmányozói gyűjtőforgalom (dr. Tátrai A.)................................................................................36

1. A közlekedés infrastruktúrája, eszközei (dr.Tátrai A.)

A közlekedés előfeltétele az utak, pályák, az információtovábbításra alkalmas eszközök, valamint a fuvareszközök megléte.

A logisztikai rendszerek kialakítása során is számba kell venni, hogy milyen közlekedési infrastruktúrára számíthatunk, és milyen fuvareszközökre lesz szükség.Az EU fontosnak tartja a tagországok közötti közlekedés infrastruktúrájának megfelelő színvonalú fejlesztését. Míg társult ország volt, hazánk közlekedési hálózatát a felzárkózást elősegítő pénzügyi eszközökkel (ISPA) segítették fejleszteni. Különösen a transz-európai hálózat (TEN-T) mentén lévő utak, valamint a környezetkímélő megoldások (vasúti, folyami, kombinált, konténeres) fejlesztéséhez lehetett ilyen módon támogatáshoz jutni.

A hazánkon keresztülhaladó TEN –T vonalak:IV. folyosó: ( Bécs - Athén) Győr - Tatabánya - Budapest - Szolnok – Békéscsaba V. folyosó: ( Trieszt - Kijev) Zalaegerszeg - Veszprém - Székesfehérvár -

Budapest -Szolnok - Debrecen - NyíregyházaV./B. Folyosó: Kaposvár - Budapest …V./C. folyosó: Pécs - Budapest …

X./B.. folyosó: IV-ről Budapesttől leágazás Szeged feléVII. folyosó: a Duna( Forrás: dr. Molnár Éva – Zsolnay Tamás: Az Európai Unió közlekedési rendszere ITD Hungary 1995. )

A közúti árufuvarozás infrastruktúrája:

Még napjainkban is folynak az útépítések, melyek következtében napi 10 ha földet fednek be új autópályával. (Ld: mint fent)

Az utak jellemzői: a kiépítettségük és a felépítésük teherbírásukűrszelvényük.

Kiépítettségük : a km2- kénti autóutak hossza km-ben.

Felépítésük:Logisztikai szempontból korszerű útnak csak az autóutakat és az autópályákat lehet tekinteniAz autóutakon a két különböző irányú forgalom egymástól nem elválasztott, ezért csak alacsonyabb közlekedési sebességet tesznek lehetővé.Sajnos, gyakran szintbeli közúti és vasúti kereszteződés is található rajtuk, mely a balesetveszélyt nagymértékben megnöveli.A legkorszerűbb utak az autópályák, melyek jellemzői, hogy irányonként több sávot tartalmaznak, a két különböző irányú közlekedés egymástól középen elválasztott , szintbeli kereszteződés nincs rajtuk.(Tátrai Anna: Közúti szállítmányozás 2002. MSZSZ)

Az európai államok meghatározzák útjaik teherbíró képességét, és az ennél nagyobb össztömegű járműveket csak szigorú sebességkorlátozás és pótdíj fizetése ellenében engedik be az országba. (Magyarországon ez 40 to , de a tengelyszámtól és a tengelytávolságtól függően részletesen szabályozott).

Az út körüli létesítmények (épületek, hidak, felüljárók, magasfeszültségű vezetékek, stb. ) meghatározzák az utak űrszelvény méreteit, melyeket az utak körül kialakított rakmintával

jelölnek a közúti fuvareszközök számára az útügyi hatóságok.

Korszerű közúti fuvarozó számára nélkülözhetetlen a gépjárművezető elérhetőségét biztosító , műholdas rendszer segítségével működtetett telekommunikációs eszköz.

A közúti árufuvarozás eszközei Az EU –ban még nem egységesített jármű ajánlott méretei: 12 m hosszú, 2,5 m széles, 4 m magas. A nemzetközi forgalomban pótkocsis és nyerges szerelvények is nagy arányban részt vesznek. A várakozási idők csökkentését illetve a kombinált fuvarozásra való alkalmasságot szolgálja a csereszekrények alkalmazása.A magyar gazdaság számára legfontosabb speciális fuvareszközök:

élőállat szállító szerelvények, folyékony árut szállító tartály-szerelvények, élelmiszerek (pl. bor, sör, tejtermékek), ipari anyagok (pl. olaj, etilén, stb) ruhaszállító szerelvények, hűtőszerelvények, konténerszállító alváz (chassis), személygépkocsit szállító járművek, trailerek : nagytömegű vagy nagy terjedelmű áruk fuvarozására alkalmas közúti járművek.

A logisztikában a fentieknél fontosabb lehet a 3-5 tonna teherbírású kis haszonjárművek alkalmazása, mely a gyakoribb, kisebb volumenű fuvarozási igényeket szolgálja ki.

A vasúti közlekedés infrastruktúrája:

Pálya: A vasúti közlekedés u.n. kötöttpályás közlekedés, csak ott valósítható meg, ahol a pályákat kiépítették. Mivel a vasútfejlesztés kezdetén nem gondoltak a vasúttársaságok a nemzetközi közlekedés előnyeire, egymástól eltérő pályarendszereket építettek ki. A vasúti pályákat elsősorban a nyomtáv jellemzi, ami alatt a vágány két sínszárának egymástól való távolságát értjük. Európában az u.n. normál nyomtáv terjedt el, ami 1.435 mm. Ettől eltérő, szélesebb nyomtáv a volt Szovjetunó területén: 1.520 mm, Spanyolországban 1.676 mm, Portugáliában 1.665 mm, Finnországban 1.524 mm, Írországban 1.600 mm.(Nikischer József: Vasúti szállítmányozás 1996. MSZSZ) A vasúti pályának is fontos jellemzője az űrszelvény, melynek figyelmen kívül hagyása súlyos baleseteket, sőt, környezeti katasztrófákat idézhet elő. A közúthoz hasonlóan, az állomásokon felállított rakmintával ellenőrzik, hogy a vasúti kocsik méretei megfelelnek – e a következő szakasz űrszelvény méreteinek.A tengelynyomást pályánként határozzák meg, és túllépését a vasút szigorúan bünteti.A vasútállomások és árurakodó helyek szerepe a logisztika előretörésével megnő, mivel sokoldalú logisztikai szolgáltatások nyújtására kell alkalmassá tenni őket.

A vasúti hírközlő eszközök mindig az adott kor fejlettségi szintjének megfelelőek voltak. Sajnos, a napjainkban is elő-előforduló vasúti balesetek a jelzőberendezések figyelmen kívül hagyásából, vagy kommunikációs hibából erednek. A vasúti fuvarozás eszköze a vonat, mely mozdonyból és a hozzákapcsolt kocsikból áll.A MÁV vagontípusai a következők:

E sorozatú: normál építésű, magas oldalfalú, nyitott kocsiF sorozatú: nyitott kocsi, különleges építésűG sorozatú: fedett kocsi, normál építésű, legalább nyolc szellőzőablakkalH sorozatú: fedett kocsi, különleges építésűI sorozatú: hűtőkocsiK sorozatú: normál építésű pőrekocsi (sem oldalfala, sem teteje nincs)

L sorozatú: különleges építésű pőrekocsi (vagy személygépkocsik vagy egyéb közúti járművek vagy konténerek stb. fuvarozására kialakított)

O sorozatú: vegyes nyitott és pőrekocsiR sorozatú: forgóvázas pőrekocsi , konténerfuvarozásra alkalmassá tehetőS sorozatú: különleges építésű, forgóvázas pőrekocsi, konténerfuvarozásra alkalmassá

tehetőT sorozatú: nyitható tetejű kocsikU sorozatú: az F,H,L, S vagy Z fősorozathoz nem tartozó különleges építésű kocsikZ sorozatú: tartálykocsik

Ezeken belül lehetnek folyékony áruk, (pl. bor, olaj,) maróhatású (pl. kénsav) és szóródó áruk (granulátumok: gabona, cement, stb.) fuvarozására alkalmas tartálykocsik.

(Forrás: MÁV Rt. Teherkocsik, műszaki adatok és jellemzők)

Fentieken túl a tengelyszám (kettő-, négy vagy többtengelyes vagon) és a tulajdonos szerinti (saját- vagy idegen vasútintézeti kocsi; magánkocsi) megkülönböztetésnek van jelentősége a kapacitás és a fuvardíj/költségek szempontjából.

A belvízi fuvarozás infrastruktúrája:

A viziút adott, de mederkotrással, csatornák, zsilipek, stb. építésével az ember sokat módosíthat rajta.A folyónak is van űrszelvénye, amit a medermélység és szélesség, valamint a hidak ívének magassága és szélessége határoz meg. Ezért a túl alacsony és a túl magas vízállás egyaránt akadálya lehet a folyami fuvarozásnak.A belvízi fuvarozás infrastruktúrájához soroljuk a kikötőket, melyek logisztikai jelentőségét szolgáltatásaik skálája, korszerűségük, és a többi fuvarozási ághoz történő csatlakozásuk határozza meg.A vízi út mentén elhelyezett jelzőberendezéseket a telekommunikáció eszközei egészítik ki az információtovábbítás érdekében.

A belvízi fuvarozás eszközei lehetnek:Önjáróhajók, uszályok, bárkák, RO/RO hajók, folyam-tengeri hajók.

Mivel Magyarországnak tengerpartja nincs, csak megemlítésre méltó, hogy az EU-ban a partmenti tengeri árufuvarozás az áruforgalom 40 %-át teszi ki, és környezetkímélő volta miatt egyre nagyobb szerephez jut a közúti árufuvarozás felváltásában. Tengerentúli áruforgalmunk legnagyobbrészt konténeres árutovábbítást jelent. Mind a hagyományosan, mind a konténerben továbbított áruink átrakásához igénybe vesszük az európai kikötőket, melyek a tengeri fuvarozás legjelentősebb infrastrukturális elemei. Kiépítettségük, szolgáltatásaik, más fuvareszközzel létrehozott csatlakozási lehetőségeik határozzák meg a logisztikai folyamatokban betölthető szerepüket.

A tengeri hajók lehetnek általánosak (többféle áru fuvarozására alkalmasak) és speciálisak, melyek csak egyfajta áru továbbítására alkalmasak. Speciális hajóknak tekinthetők a konténerhajók, a RO/RO hajók, a LASH (lighter aboard ship), mely kishajókat fuvaroz, de ide sorolhatók a tartályhajók is, melyek csak folyékony vagy gáznemű áruk fuvarozására alkalmasak. Elláthatják őket speciális áruk fuvarozására alkalmasa berendezésekkel (pl, hűtőkamrák, élőállatok fuvarozására alkalmas kamrák).Gyakori megoldás, hogy a mélytengeri hajózásra alkalmas nagyhajók csak a nagyobb kikötők között hozzák-viszik az árukat, és ezekből a kisebb kikötőkbe „feeder” hajók juttatják el az árukat.

Légi fuvarozás

A légi árufuvarozás növekszik legnagyobb ütemben az EU gazdaságában, 1980. óta évi növekedési üteme átlagosan 7,4 %.ami a légtér és a repterek egyre nagyobb zsúfoltságát eredményezi.(European comission: White Paper - European transport policy for 2010: time to decide)

A légi fuvarozás infrastruktúráját a műszerekkel kijelölhető és követhető légi folyosók, a légi irányítás eszközei, valamint a repterek jelentik. A repterek a vasútállomásokhoz és a kikötőkhöz hasonlóan logisztikai szolgáltatások nyújtására is alkalmasakká tehetők.

Az áru jelentős részét az utas szállító gépek poggyászterében fuvarozzák, de vannak kifejezetten árufuvarozó, sőt, konténerek befogadására alkalmas repülőgépek is.A jármű ajtajának mérete meghatározza a fuvarozható áruk méreteit. A légi közlekedés sokféle különleges áru (romlandó, veszélyes, hűtést igénylő, stb.) fuvarozására alkalmas.

2. Csomagolás, egységrakomány-képzés (Áts J.)

A csomagolás, mint logisztikai mellékfunkció jelentős szerepet játszik az áruáramlási folyamatok zavartalanságának és a vevőkiszolgálás kívánt színvonalának biztosításában.

Csomagoláson egyrészt a terméket az elosztás során védő burkolatot, másrészt az azt létrehozó műveletek összességét értjük. Elsődleges feladata az áru mennyiségének és állapotának (romlandó áruk esetén minőségének) megőrzése a termeléstől a felhasználásig, az elosztási lánc teljes folyamatában. Bizonyos esetekben (veszélyes áruk) a csomagolásnak két irányú védelmet kell biztosítania: a környezetet is meg kell óvnia az áru káros hatásaitól.

A megjelenési formáját tekintve 3 szintű csomagolás a– fogyasztói : – kiskereskedelmi kiszerelés képzése, a figyelem felkeltése révén az

értékesítés elősegítése;– gyűjtő: – azonos fajtájú, minőségű, kiszerelésű és számú árut tartalmazván,

a számbavétel, nyilvántartás, árukezelés egyszerűsítése – szállítási – az árut a rakodások, fuvarozás során érő külső hatások mérséklése,

kiküszöbölésecélját szolgálja.

A fuvarozás, tárolás, rakodások műveletei során az áruk hosszabb-rövidebb ideig tartó, változatos mechanikai, klimatikus és biológiai igénybevételnek lehetnek kitéve. A mechanikai hatások fizikai sérüléseket, a klimatikus tényezők –elsősorban a korrózió illetve a mikroorganizmusok számára kedvező táptalaj teremtése révén– kémiai károsodást okoznak. A többféle kockázat egyidejű fennállása összetett csomagolást igényel. Külső burkolatként papír, fém, műanyag, üveg, fa illetve textil alapú eszközöket használnak hajlékony (zacskó, zsák, bála-köpeny stb.) vagy merev falú (doboz, láda, hordó, palack, ballon stb.) kivitelben. A csomagon belüli mechanikai védelemhez hullámpapírok, légpárnás fóliák, habosított, formázott műanyagok (PE, PP, PVC, PS, PU), természetes (fagyapot, gumiszőr), illetve szervetlen anyagok (perlit, ásványgyapot) vehetők igénybe. A kémiai károsodások megelőzése különféle bevonatok (festékek, lakkok, zsírok, viaszok) felhordásával, oxigén-kiszorító és páralekötő anyagok (pl. nitrogén-gáz, aktív bauxit, timföld, szilikagél) alkalmazásával történhet. A dézsmálás elleni védelemre a csomagolás önmagában nem mindig elegendő.

A megfelelő csomagolás megtervezéséhez a szakértőknek számos körülményt kell számításba venniük. Ilyenek:

– a termék jellege, érzékenysége – az elosztás módja, útvonala, eszközei, közreműködői, időigénye – a fuvarozók által elismert csomagolás ismérvei– veszélyes áru esetén a nemzetközi veszélyes-áru szabályzatok utasításai (mivel ezek fuvarozási

áganként eltéréseket mutatnak, közvetett /átrakásos/ fuvarozás esetén a legszigorúbb követelményeket támasztó szabályzat feltételeit kell megteremteni).

– az elosztási folyamat által érintett valamennyi térség (ország) szabványai, esetleges hatósági előírásai a csomagoláshoz használt anyagokra, azok vizsgálati módszereire, áruval való összeférhetőségére, újrahasznosításának/ártalmatlanításának lehetőségeire, környezetvédelmi szabályaira stb. vonatkozóan; stb.

Igénybevételek az elosztási láncbanKockázat jellege tényezői védelem

Mechanikai statikus nyomás nagy nyomó-szilárdságú külső burkolat

dinamikus ejtés ütés ütközés rázkódás

bélelés, párnázás, mozgás-csillapítás a külső burkolaton belül

Klimatikus(a földrajzi környezet időjárási tényezőinek hatása adott éghajlati körülmények között)

hőmérséklet, hőmérséklet-ingadozás,légnyomás, páratartalom, csapadék,sugárzások (pl. Nap)légszennyeződések (por, korom.)

bevonó– , oxigén-kiszorító– , páralekötő anyagok alkalma-zása a külső burkolaton belül (szükség esetén klimatizált hordozó-eszköz használata)

Biológiai mikroorganizmusok (penészek, gombák, élesztők, baktériumok)

ld. klimatikus kockázatoknál

rovarokrágcsálók

akác, üveg, szilárd műanyag burkolat

humán originális csomagolás, zárak, monitor rendszer

Ahhoz, hogy az áru időben és sérülés nélkül jusson el a felhasználás helyére, gondoskodni kell a csomagolás praktikus kezelhetőségéről és egyértelmű jelöléseiről is. A jelölések a csomag rendeltetésére és kezelésére vonatkozó információkat, előírásokat hordozzák (pl. törékeny; dönteni/megfordítani tilos; hőre érzékeny; nedvességtől óvni; halmozni tilos stb.). Kötelező jelöléseket írnak elő a veszélyes-áru szabályzatok, fuvarozók üzletszabályzatai (pl. élő állat küldemények, gyorsan romló áruk esetében). A jelölések megjelenítésének módjáról, elhelyezéséről, méreteiről, színéről stb. ezeken kívül szabványok, illetve a felek között létrejött szerződés feltételei rendelkezhetnek.

A csomagolás megtervezése nemcsak technikai, hanem gazdasági szempontból is lényeges. A gondos csomagolással javítható a vevőkiszolgálás színvonala, de magasabb költségekkel is jár. Ezeket viszont csak addig érdemes növelni, amíg a többlet-ráfordítások mértékét meghaladja a –károk, reklamációk csökkenése valamint az árukezelés egyszerűsödése révén elért– megtakarítások nagysága.

Az árumozgatás egyszerűsítése (gyorsabb, biztonságosabb kezelése) gépesítés segítségével érhető el. A gépi mozgatás gazdaságossága az árudarabok nagyobb egységekké történő összefogását, ún. egységrakományok kialakítását teszi szükségessé. A leginkább elterjedt korszerű egységrakomány-képző eszközök a big-bag, a paletta (rakodólap) és a konténer.

A big bag: jutából vagy erős műanyag fóliából készült, rakott állapotban kocka alakot felvevő, felül fülekkel ellátott, villás targoncával és daruval egyaránt emelhető, max. 1 tonna ömlesztett szárazáru összefogására alkalmas eszköz. Zsákos áru befogadására kiképzett változatát bag-in-bag–nek nevezik.

A rakodólap fából, fémből, műanyagból vagy papírból készülhet, sík vagy oldalfalas kivitelben. Európában a fából készült, EUR szabványnak megfelelő méretű (800x1200x140 mm-es) sík változata a legelterjedtebb, de más méreteket is használnak. (A hangsúly ugyanis a csomagolás és a rakodólap méreteinek összehangolására esik, a rakfelület gazdaságos kihasználása érdekben. A nem szabványos raklapokat általában egyutas változatban készítik.) A vasutak által, tartós használatra rendszeresített szabvány csere-raklap max. 1000 kg-mal terhelhető, és kialakítása révén villás targoncával bármely oldalról emelhető. A halmozható rakományt (zsákok, dobozok, tégla alakú csomagolatlan termékek) kötésben helyezik el a raklapon és pántokkal, strecs-fóliával, vagy erős fóliasapka rázsugorításával rögzítik.

A konténer fából, fémből vagy műanyagból készült „szállítótartály”, általában zárt doboz, de léteznek nyitott változatai is. Méretük, befogadóképességük széles skálán mozog. Nemzetközi forgalomra csak a 20 láb, vagy annál nagyobb hosszúságú, ún. transzkonténereket használják. A konténerek méreteit az ISO az eredeti angolszász mértékegységekkel szabványosította. Ezek a tengeri fuvarozók által preferált konténerek az európai raklap-méretekkel nem használhatók ki előnyösen. Léteznek ún. paletta-széles konténerek is, általában vasúttársaságok tulajdonában, de ezek csak kontinentális forgalomban alkalmazhatókA LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT KONTÉNEREK ISO SZABVÁNY SZERINTI

m é r e t e i 20 ’ box 40’ boxhosszúság 6,058 m* 12,192 m*szélesség 8 ’ = 2,438 m*magasság 8’ 6’’ = 2,591 m*ajtó szélesség 7’6’’ = 2,286 m ajtó magasság 7 ’ = 2,134 m

* külső méretek

K o n t é n e r t í p u s o knév jellemzőknormál box (General Purpose):

minden oldalon zárt, az ajtónyílás a konténer egyik végén található, csomagolt áruk számára alkalmas

Side Door oldalajtós, nagyobb ajtónyílás kiképzését teszi lehetővé, szélesebb árudarabok berakására alkalmas

High Cube magasított (9’ 6’’) box konténer terjedelmes áruk számáraOpen Side nyitott oldalú, az ajtónyílásnál nagyobb méretű rakománynak;

a hiányzó oldalfalat ponyva helyettesítiOpen Top nyitott tetejű , csak daruval beemelhető rakomány számára; a

szilárd tetőt ponyva helyettesítiVentillated befülledésre hajlamos áru továbbításához; kiképzése a levegő

cserélődését biztosítjaInsulated hőszigetelt változat a külső hőmérséklet hatásának csökkentéséreReefer hőszigetelt falú, aggregátorral (jen-set) felszerelt, terminálon,

hajón központi energiaforrásra csatlakoztatható , hűtött, fagyasztott vagy mélyhűtött, esetleg fűtést igénylő áruk számára

Bulk ömlesztett szárazáru számáraTank ömlesztett folyékony áru számáraCollapsible összecsukható Flat tető és oldalfalak nélküliPlatform konténer szabvány alapterületű raklap

A széles körben való használat az egységrakomány-képző eszközökkel szemben az alábbi követelményeket támasztja:• egységes (szabvány)anyag, méret és gyártástechnológia, ami a világ bármely részén lehetővé teszi a –szintén szabványosított rakodóeszközök általi– kezelést illetve fuvareszközökön történő továbbítást;• tartósság – mivel előállításuk (különösen a konténereké) drága, csak többszöri igénybevétel lehetősége esetén gazdaságosak• jó halmozhatóság – a tengeri fuvareszköz gazdaságos térkihasználása, ill. a tárolás területigényének csökkentése érdekében• stabilitás - a biztonságos rakodás, halmozás és fuvarozás érdekében

• kis önsúly és térfogat • áruvédelem biztosítása.

Az egységrakományok előnyei:• gyorsabbá teszik a rakodást,• többszöri átrakást igénylő fuvarozásoknál csökkentik az össz-fuvaridőt• növelik a fuvareszközök forgási sebességét• csökkentik az árusérülések kockázatát• csökkentik a rakodások élőmunka-ráfordítását• fentiek együtt a összköltség csökkenését eredményezik.

Egyes egységrakomány-képző eszközök alkalmazása hátrányokkal is jár. A paletta, de különösen a konténer rontja a hagyományos fuvareszközök rakodási felületének és raksúly–kapacitásának kihasználását, üres fuvarozásuk jelentősen növeli a költségeket. A konténerek mozgatásához speciális rakodó- emelő berendezések szükségesek nemcsak az átrakóhelyeken (terminálokon és depókon), hanem a fel- és lerakóhelyeken is, ahol telepítésük –gyér forgalom esetén– nem kifizetődő.

A logisztikai követelmények (időmenedzsment, a fuvarozási lánc kialakításának előfeltételét jelentő összehangolási feladatok, a csatlakozási pontok csökkentésének igénye stb.) megkövetelik egységrakomány-képző eszközök használatát mind üzemen belüli, mind nagyobb térbeli különbségek áthidalását célzó folyamatokban.

Források:Kerekes Titusz: Csomagolástechnika – KKF jegyzet – Szókratész, Budapest, 1991.Dr. Prezenszki József (szerk.): A csomagolás szerepe a logisztikában – in: Logisztika (Bevezető fejezetek) 7.6. – BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1995.Áts Júlia: Egységrakományok szerepe az árutovábbításban; A konténer – in:Gyakorlati logisztikai tanácsadó 10/6.2. – Verlag Dashöfer, Budapest, 1999.

3. Fuvarozási, szállítmányozási alapfogalmak (Áts J.)

Laikusok a szállítást, fuvarozást, szállítmányozást rokon értelmű szavakként használják. Hozzáértők „csak” az első két kifejezést kezelik szinonimaként. Kétségtelen, hogy a köznapi nyelvben szállításon személyek vagy dolgok helyváltoztatására irányuló szolgáltatást értünk. Jogi szempontból azonban lényeges a különbség a szállítás és a fuvarozás között is. A szállítás jogi értelmezéseA Polgári Törvénykönyv XXXIV. fejezet 379 § (1) szerint "Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni" A szállítás ebben az értelemben halasztott adásvétel, amely valamely termék tulajdonjogának későbbi átruházására irányul. Az eladó akkor is szállít, ha az árut saját késztermék–raktárában bocsátja a megrendelő rendelkezésére. A teljesítés helyében ugyanis a felek szabadon állapodnak meg.. A kárveszélyt az áru átadásáig (teljesítés) a szállító, az átvétel után a megrendelő viseli. A vevőkiszolgálás színvonalát emeli (és magasabb árat köthet ki) a szállító, ha vállalja, hogy az árut a megrendelő által megjelölt távolabbi helyen adja át. Ilyenkor a helyváltoztatásról is a szállítónak kell gondoskodnia. Végezheti saját eszközzel és személyzettel (ekkor fizikai értelemben is a rendeltetési helyen szállít), de szakvállalkozóra is bízhatja a továbbítást. A két utóbbi esetben az eladó szállítási kötelezettsége –a szerződésnek megfelelő áru elindításán, feladásán túl– azt jelenti, hogy közvetlen felelősséget vállal a megrendelővel szemben a továbbítás során keletkező esetleges tárgyi károkért és késedelemért is.

A fuvarozásA Polgári Törvénykönyv XLI. fejezet 488. § (1) szerint: "Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni". A fuvarozási szerződés a fuvarozó és a fuvaroztató között jön létre, tárgya a szállító (eladó) árujának eljuttatása és kiszolgáltatása a megrendelőnek (vevőnek) vagy megbízottjának.. Attól függően, hogy a szállítási szerződésben az átadás helyeként melyikük telephelyét kötötték ki, a fuvaroztató lehet akár a szállító, akár a megrendelő. Az egyikük által kötött fuvarozási szerződés azonban a másik számára is jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a fuvarozóval szemben.. A fuvarozási szolgáltatás ellenértéke a fuvardíj. A fuvarozó a szerződésben mellékszolgáltatásokat is vállalhat pl. áruátvétel, rakodás, mérlegelés, utánvét, vám elé állítás stb., ezekért mellékdíjra jogosult.

Ha az áru továbbítását a szállító vagy a megrendelő saját kivitelezésben oldja meg, az útközben keletkező kár a saját vesztesége lesz (hacsak szállítmánybiztosítási szerződés alapján a biztosítóval nem tudja kárát megfizettetni).Ha viszont fuvarozási szerződést köt, a fuvarozás során keletkezett kárt a fuvarozótól követelheti. Ez megmagyarázza, miért helytelen a fuvarozót szállítónak nevezni.A fuvarozó ugyanis felelősséggel tartozik a megbízójával szemben azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy sérüléséből keletkezett. Ha a fuvarfeladatot alvállalkozóval végezteti, annak tevékenységéért is közvetlenül felel. (lásd Szabályozások c. témakör)A fuvarozó felelőssége ún. fokozott vagy tárgyi felelősség: a tevékenységi körén belül keletkezett árukárt vétlensége esetén is meg kell térítenie. (Minél nagyobb az áru értékének és tömegének hányadosa /ún. értéksűrűsége/, annál alacsonyabb a fuvardíjnak az áru árához viszonyított aránya. A fokozott felelősség és az ár/fuvardíj aránytalanság miatt a nemzetközi fuvarjogban általános a fuvarozói felelősség mértékének korlátozása.)

Ugyancsak jogszabályon alapul a kötbérfizetési kötelezettség, amely a fuvarozót késedelem esetén terheli. Ennek mértéke a késedelem terjedelmétől függ, de maximum a fuvardíjnak megfelelő összeg. (Kötbéren felüli kártérítés akkor követelhető a fuvarozótól, ha ismerte a fuvaroztatónak a kiszolgáltatás határidejéhez fűződő különleges érdekét –kiszolgáltatási érdek bevallás– és írásban vállalta a határidő betartását.)

Egy vállalat működésének rugalmassága függhet attól is, hogy saját eszközökkel vagy külső közreműködők igénybevételével végzi az ellátás-elosztás fizikai folyamatait, ezért a kérdés stratégiai döntést igényel.. A költséghatékonyság elve azt diktálja, hogy a legnagyobb profitot termelő és a vevői igényeknek leginkább megfelelni képes tevékenységre összpontosítsa erőforrásait. Ez általában a fő profil, iparvállalat esetén a termelés. A termékkel nyújtott szolgáltatások végzését –mind a költséghatékonyság, mind a vevőkiszolgálás szakszerűsége érdekében– célszerű hivatásos szolgáltatókra bízni.

Közvetlenül a fuvarozóval szerződni akkor érdemes, ha• egy fuvareszközzel megvalósítható a térbeli különbség áthidalása (közvetlen áramlás)• a fuvaroztató ismeri a fuvarpiaci kínálatot és rendszeres megbízóként jó alkupozícióval rendelkezik.

A szállítmányozás Ha a térbeli távolság közvetlenül (egy fuvareszközzel) nem hidalható át, fel sem merül az a lehetőség, hogy a szállító (vagy megrendelő) a fizikai továbbítást önerőből oldja meg. Sőt, több közreműködő (különböző közlekedési ágakban működő fuvarozók, átrakási vállalkozók, raktárak stb.) szolgáltatását kell megvásárolnia. Az áramlás zavartalan, biztonságos, gazdaságos és időben történő lebonyolítása megköveteli a közreműködők gondos kiválasztását, tevékenységük összehangolását, a folyamat nyomon követését. Ez olyan sokirányú szakismeretet és kapcsolatrendszert feltételez, amellyel a termelők, kereskedők nem, ellenben a szállítmányozók rendelkeznek.

A Polgári Törvénykönyv XLIII. fejezet 514. § (1) szerint "Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni".A szállítmányozás elsődlegesen szellemi tevékenység tehát, amelynek keretében a szállítmányozó fuvarpiaci szakismereteit és kapcsolatait értékesíti. A gondos kereskedőtől elvárható szakszerűséggel köteles megkötni a fuvarozókkal és egyéb közreműködőkkel (pl. rakodó, átrakó, biztosító, helyi /al-/szállítmányozó vállalkozásokkal) a szükséges tevékenység elvégzésére vonatkozó- szerződéseket. Ezt a feladatot eredményfelelősség nélkül látja el (árukár megtérítésére nem kötelezhető), csak a szerződések gondos megkötéséért tartozik helytállással – az általános felelősségi szabály szerint. Tehát vétkessége (gondatlansága) esetén, ha a vétkesség és a kár között ok–okozati összefüggés áll fenn, a bizonyított kárt korlátozatás nélkül meg kell térítenie. (Külföldi szállítmányozók üzleti feltételeire jellemző a felelősség korlátozása.) Ha olyan feladatokat is vállal (csomagolás, rakodás, raktározás, fuvarozás, gyűjtőforgalomban történő továbbítás stb.), amelyek révén fizikai kapcsolatba kerül az áruval, akkor eredményfelelősség is terheli. Az e tevékenysége körében keletkezett árukárokért közvetlenül felel, mégpedig a konkrét tevékenység jogi szabályozásának megfelelően.

A szállítmányozót szolgáltatása ellenértékeként szállítmányozói díj illeti meg. Jövedelmét azonban nem kizárólag e jutalék biztosítja. Mivel a fuvarozási szerződések megkötésével összességében nagy mennyiségek fuvaroztatójaként lép fel, a fuvarozóktól fuvardíj kedvezményt (refakciát) kaphat. Bár ez a jogszabály értelmében a szállítmányozót illeti meg, megoszthatja megbízójával, ezáltal csökkentheti számára az árueljuttatás költségeit. A szállítmányozó fuvarozók ügynöklését is elvállalhatja. Ez a

tevékenység kimerül abban, hogy árut szerez a fuvarozó számára, ügynöki jutalék ellenében. A megbízója javára történő szerződések megkötésénél azonban a megbízó érdekeit kell képviselnie.

A tevékenység magyarországi liberalizálása (1990) óta jellemző, hogy a szállítmányozók nem a PTK-beli szabályozás szellemében (azaz költségelszámolás és jutalék ellenében) hanem a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek alapján, ún. átvételi díjtételes formában szerződnek megbízóikkal. Ez röviden azt jelenti, hogy saját számlára, vállalkozóként közvetítenek a fuvarozók és egyéb szolgáltatók, valamint megbízóik között. A szakmában egyre fokozódó verseny, továbbá a teljes körű logisztikai szolgáltatások iránti igény is inkább a vállalkozói jelleget indokolja. Vállalkozóként azonban közvetlen tárgyi felelősséget kellene vállalnia a szállítmányozónak, amire a MÁSZF nem kötelezi.

A logisztikai szolgáltatásA logisztikai szolgáltató több, mint hagyományos fuvarozó, raktározó vagy szállítmányozó. Képesnek kell lennie a megbízó rendszerébe integrálódva a teljes áramlási folyamat optimalizálására (logisztikai lánc kialakítására), –az áramlás zavartalanságához szükséges valamennyi tevékenységre kiterjedő– komplex szolgáltatásra, vagyközreműködőként (alvállalkozóként) olyan teljesítmények nyújtására, amely minőségével (határidőre történő teljesítés, technológiai megfelelés, biztonság, kedvező díjszint) hozzájárul az ellátási lánc optimumához.

A logisztikai feladatok kihelyezése más minőségű szerződéses kapcsolatot feltételez a termelő és a szolgáltató között. Eseti megbízások helyett hosszabb távú együttműködési megállapodásban kell szabályozni többek között- a kölcsönös kötelezettségeket, - a komplex szolgáltatási feladat részleteit, - a teljesítmények ellenőrzése, a felelősség és szankciók kérdéseit.

A logisztikai szolgáltatást egyelőre nem nevesíti a Magyar Polgári Törvénykönyv, az ilyen szerződések háttér–jogaként a vállalkozás szabályait kell alkalmazni.

Forrás: Áts Júlia: Fuvarozási és szállítmányozási alapfogalmak – in: Gyakorlati logisztikai tanácsadó. 10/6., – Verlag Dashöfer, Budapest, 1999.

4. Szabályozás (dr. Tátrai A. – Áts J.)Az árufuvarozást fuvarjogi valamint egyéb egyezmények és szabályozások keretei között kell lebonyolítani.

A fuvarozó-fuvaroztató jogviszonyt belföldön a Ptk. szabályozza. Fuvarozási áganként részletesebb szabályozás is készült a belföldi fuvarozásra vonatkozóan.A nemzetközi fuvarozást két-vagy többoldalú fuvarjogi egyezmények szabályozzák, általában kötelező jelleggel.

Az egyéb szabályozások közül kiemelkedő jelentőségűek a vámjogi egyezmények és a veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzatok.

A többi szabályozás az adott fuvarozási ágban történő fuvarozás egy –egy speciális kérdését igyekszik rendezni.A mellékletben a különféle szabályozásokat táblázatos formában mutatjuk be az összefüggések érthetőbbé tétele érdekében:

A fuvarjogi szabályozások a fuvarozási szerződések tartalmát egységesítik. Ezért legfontosabb szabályaik a fuvarozó és a fuvaroztató (feladó és címzett) kötelezettségeire, jogaira, illetve felelősségére vonatkoznak.A fuvarozó elsődleges kötelessége a szerződés szerint a rábízott árut eljuttatni a rendeltetési helyre, és kiszolgáltatni a címzettnek.A fuvarozót árukárért és fuvarozási határidő túllépésért (késésért) –kivéve HVR– lehet felelőssé tenni. A fuvarjogi szabályozások általában kiemelik, hogy melyek a fuvarozó mentességének esetei: a fuvarozás körén kívül keletkezett kár, olyan esemény, melyet a fuvarozó nem tudott volna elhárítani, a feladó hibája pl. hiányos csomagolás vagy okmánykitöltés, a feladó által végzett fuvareszközbe rakás vagy az átvevő által végzett kirakás során vagy következtében keletkezett kár, nyitott fuvareszközben történő fuvarozás, az áru sajátos természetéből eredő hiány vagy veszteség, stb.Árukár esetén a fuvarozó általában az áru értéke alapján köteles kártérítést fizetni.A Ptk. a fuvarozó tárgyi felelősségét nem korlátozza, tehát a felróható kár megtérítésének kötelezettsége az áruban bekövetkezett értékcsökkenés mértékéig terheli a fuvarozót.Késés esetén a fuvardíj a fuvarozó kártérítésének az alapja.

A fuvarozó joga megtagadni a fuvarozást a feladó helytelen árubevallásából vagy egyéb mulasztásából következő kockázatok esetén, és joga van felmerült költségei és esetleges kára megtérítését követelni a fuvaroztatótól.

A fuvaroztatónak elsődleges kötelessége a fuvardíj megfizetése.Kötelessége továbbá a fuvarozó számára a megfelelő adatszolgáltatás az árura vonatkozóan, és a fuvarozási szerződés szerinti áru átadás, illetve áru kiváltás.

Joga a fuvarozási szerződés módosítása a fuvarozás időtartama alatt: tehát ő rendelkezik az áruval. (Visszakérheti a fuvarozás megkezdése előtt, visszahozathatja, más címzettet vagy rendeltetési állomást jelölhet ki. Kivéve a 2006. VII.1-től hatályos CIM 1999 változatát, amely szerint a feladót az utólagos rendelkezés joga csak akkor illeti meg, ha a fuvarlevélen az átvevő ezen jogát kizárta.)Mindezeket az egyes fuvarjogi szabályozások és nemzetközi egyezmények a fuvarozási ág sajátosságainak figyelembe vételével szabályozzák.

VÁSZ: kormány rendelet [153/1996. (X. 15.)] a vasúti árufuvarozási szerződésekről – a PTK fuvarozás fejezetét egészíti ki, ugyanakkor további kiegészítő feltételek alkalmazását teszi lehetővé a vasúttársaságok számára a fuvarozási szerződésekben, amennyiben azokat hivatalosan meghirdetett üzletszabályzatukban közzéteszik. A 2008-ban legnagyobb belföldi forgalommal rendelkező hazai kereskedő vasúttársaság, a MÁV- Cargo által alkalmazott, honlapján nyilvánossá tett árufuvarozási üzletszabályzat a VÜSZ, amely a hazai fuvaroztatókkal szemben, belföldön érvényesülő feltételrendszer. I. fejezete az általános és kiegészítő feltételek, amely a fuvarozó és a fuvaroztatók közötti jogviszonyt meghatározó hazai (PTK, VÁSz) és nemzetközi fuvarjogi szabályokat, ezeken túl pedig a vasúttársaság saját hatáskörben meghatározott (kiegészítő) feltételeit tartalmazza a fuvarozási szerződésekre. II. fejezete a Díjszabási feltételek, III. fejezete a (rakományok/áruk jellegzetességei szerint betartandó) Különleges Feltételek. KÁSZ: 2/1981 (I.13.) MT rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről – még hatályos, de elavult; a fuvarozók számára kötelező előírásokkal egészíti ki a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet a közúti fuvarozási szolgáltatásokról (Nemzetközi fuvarozással kapcsolatosan az üres konténerek belföldi depó és felrakóhely; illetve a rakott konténerek feladó vasúti terminál közötti továbbításában lenne jelentősége a fuvaroztatók számára.)

LÁSZ: 26/1999. (II. 12.) Korm.rendelet a légi árufuvarozás szabályairól, amely a szerződő fuvarozó üzletszabályzatával kiegészítve a belföldi légi fuvarozások háttérfeltételeit adja.

HÁSZ: Az 1/1957 (IV.20.) KPM rendelet a hajózási árufuvarozási szabályzat közzétételéről ma már nem hatályos, helyette a 2005. évi CXLI. Törvénnyel kihirdetett CMNI feltételeit kell alkalmazni a belföldi fuvarozási szerződésekre a hajózható magyarországi vízeken.

A PTK XLIII. fejezete a szállítmányozó és megbízója közötti jogviszonyt határozza meg. Napjainkban már sok ponton elavult, ezért korszerűsítése napirenden van.

MÁSZF: Magyar Általános Szállítmányozási feltételek. A Magyar Szállítmányozók Szövetségének üzletszabályzata. A Szövetség tagjai számára kötelező, de a kívülálló szállítmányozók is általában hivatkoznak rá szerződéseikben.

A nemzetközi fuvarjogi egyezmények több ponton eltérnek a belföldi szabályozásoktól, ami a folyamatosan piaci viszonyok között működő vállalkozások sajátosságaiból következik. Különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a fuvarozók felelőssége korlátozott ezekben a szabályozásokban, tehát akármekkora összegű kártérítést nem fizetnek meg a fuvarozók.Nagy értékű árukat ezért értékbevallással kell fuvaroztatni.

COTIF/CIM: Az európai államok egyezménye a vasúti fuvarozási szerződésre vonatkozóan.

Valamennyi európai állam aláírta a volt Szovjetunió kivételével. A vasúti kompforgalom révén Anglia, Skandinávia és Észak – Afrika államai is csatlakoztak hozzá. A SzU felbomlása után hamarosan Litvánia majd Lettország is aláírta az egyezményt. Az EU közlekedéspolitikai célkitűzésivel összhangban 1999-ben a Vilniusi Jegyzőkönyvvel módosították a COTIF

Egyezményrendszert, benne a CIM feltételeit is. Az új feltételek 2006. július 1-vel léptek hatályba a csatlakozó országokban.

SZMGSZ: A KGST tagállamok, valamint az ázsiai ú.n. népi demokratikus államok vasútjainak megállapodása a vasúti árufuvarozásra vonatkozóan. A MÁV 1990-ben kilépett belőle és évekig a FÁK országainak vasútjaival kötött kétoldalú megállapodásait alkalmazta. 2002-ben újra csatlakozott Magyarország az SzMGSz egyezményhez, amit folyamatosan korszerűsítenek.

CMR: Az európai államok egyezménye a közúti árufuvarozásra vonatkozóan. Szinte valamennyi európai állam aláírta.

Pozsonyi Egyezmény/DÁF : a Duna – menti szocialista országok hajóstársaságai kötötték az egymás közötti dunai árufuvarozásra vonatkozóan, később külön megállapodással osztrák és német hajóstársaságok is csatlakoztak.. Napjainkra elavult, alkalmazása ma már a fuvarozó és fuvaroztató egyedi megállapodásán múlik.

IVTB: A Rajnára kidolgozott nemzetközi fuvarozási és rakodási feltételrendszer, amit egyéb nemzetközi szabályozás híján a DMR vízi útrendszer más szakaszain is alkalmaztak. A CMNI hatálybalépése óta is szívesebben kötnek fuvarozási szerződést a hajósok az IVTB alapján, mert számukra előnyösebb feltételeket tartalmaz.

CMNI vagy Budapesti Konvenció : a Rajnai Hajózási Központi Bizottság, a Duna Bizottság és az ENSZ EGB kezdeményezésére kimunkált, belvízi és folyam-tengeri /partmenti/ fuvarozásra ajánlott nemzetközi fuvarjogi egyezmény; alkalmas arra, hogy egész Európában egységesítse a belvízi fuvarjogot, Magyarországon 2005 –ben hirdették ki.

Brüsszeli Egyezmény: 1924-ben kötötték, a világ legjelentősebb, tengerhajózásban érdekelt országai írták alá. Alkalmazását elsősorban a menetrend szerinti fuvarozásra ajánlották. (Magyarországon 1931-ben hirdették ki.). Egy későbbi módosítás nyomán ma inkább Hágai-Visby Szabályokként emlegetik. (Hague-Visby Rules – HVR)

Hamburgi Szabályok: 1992-ben léptették életbe 20 állam – köztük Magyarország – aláírásaután. Célja a menetrend szerinti tengerhajózásra vonatkozó szabályozás módosítása a fuvarozó felelősségének a Brüsszeli Egyezménynél szigorúbb feltételeivel. Kevés államban alkalmazzák.

Varsói Egyezmény: a légi fuvarozási szerződést szabályozza. Szinte a világ valamennyi országa aláírta, hazánk is. A légi közlekedés fejlődése és a többi közlekedési ág fuvarozási feltételeivel való harmonizálás szándéka miatt több alkalommal módosították. Végül az egyes kiegészítő egyezményekben illetve jegyzőkönyvekben közzétett feltételrendszert az 1999. évi Montreáli Egyezményben foglalták egységes szerkezetbe.

FIATA: Szállítmányozók Nemzetközi Szövetsége. Szakmai érdekvédelmi szövetség, melynek nemzeti egyesületek illetve szövetségek lehetnek a tagjai. Az általa kidolgozott és ajánlott feltételrendszer olyan szerződésekre vonatkozik, amelyekben a szállítmányozó –multimodális fuvarozási operátorként (MTO)– közvetlen fuvarozói felelősséget (is) vállal.

Vámjogi egyezmények

TIR: a határt átlépő, közúton fuvarozott áruk vámkezelésének az egyszerűsítésére a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülete (IRU) vámgaranciája mellett. Okmánya a TIR-igazolvány (TIR-Carnet), amely nemzetközi vámokmány, vámterületen belül az árutovábbítási vámeljárásra egyébként alkalmazandó egységes vámáru-nyilatkozatot helyettesíti.

Egységes Árutovábbítási Egyezmény (Európai Tranzit Egyezmény): Az EU és az EFTA országok közötti szállítások vámteher-biztosítására létrehozott nemzetközi vámjogi egyezmény, a TIR-hez hasonló célkitűzéssel, bármely fuvarozási ág eszközével végzett nemzetközi helyváltoztatás esetére. A továbbított árukért vámkezességet nem az importőr, hanem az exportőr ország vám-és adószabályai szerint kell nyújtani. Vámgaranciát az exportőr, a fuvarozó vagy az erre hatósági engedéllyel rendelkező más vállalkozás (pl. vámügynökség) nyújthat a forgalomban érintett vámhatóságok részére. Okmányai a TC 31, TC 32 v. TC 33 garanciajegy, illetve a tranzit-eljárás (T1 vagy T2) kódjával kitöltött Egységes Vámárunyilatkozat (utóbbi már csak elektronikus változatban). Mo. 1996-ban csatlakozott az egyezményhez. Az EU-csatlakozás óta már csak az EFTA országokkal lebonyolított forgalmunkban játszik szerepet.

ATA Egyezménykiállításra, bemutatóra, kipróbálásra, versenyre ideiglenesen külföldre küldött, ott gazdasági tevékenységhez nem használható, az eredeti tulajdonos országába legkésőbb 1 éven belül visszaküldendő tárgyak vámteher-biztosítására létrehozott nemzetközi vámjogi egyezmény, bármely fuvarozási ág eszközével végzett nemzetközi helyváltoztatás esetére. A küldeményt kísérő, többlapos ATA-Carnet-t a feladó országának kereskedelmi kamarája bocsátja ki, kezességet vállalva arra az esetre, ha a tárgyat jogellenesen forgalomba hoznák külföldön. Az okmány lapjai a tárgy helyváltoztatásával szükségessé váló valamennyi vámeljárás (ideiglenes kivitel, árutovábbítás, ideiglenes behozatal, újrakivitel, „vissza”belföldiesítés) kezdeményezésére és dokumentálására alkalmasak.

A veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályozások áruosztályozást tartalmaznak, melyek alapján az intézkedő hatóságok könnyen meg tudják állapítani a balesetekben szereplő veszélyes áruk jellegét és a szükséges intézkedéseket ennek alapján tudják megtenni. A szabályzatok kiterjednek a veszélyes áruk egyszerre fuvarozható mennyiségére, jelölésére, csomagolására, a csomagolóanyagok paramétereire, a más árukkal történő összerakás lehetőségeire, a fuvareszköz felszerelésére és jelölésére, a kísérő okmányokra és a személyzet képzésére és felszerelésére egyaránt.

RID Veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzat a vasúton. A COTIF 1999 3. függeléke. A COTIF-ot aláíró országokban akkor is kötelező az alkalmazása, ha a szerződő vasúttársaság nem a CIM általános feltételei szerint vállalja a küldemény fuvarozását. SZMGSZ II: melléklete: Veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzat az SZMGSZ

vasutak körében.

ADR Veszélyes áru fuvarozására vonatkozó szabályzat közúton

ADN Veszélyes áruk folyami fuvarozására vonatkozó szabályzat. Csak Magyarország írta alá.

ADNR Veszélyes áruk rajnai fuvarozására vonatkozó szabályzat. Az EU országai elsősorban ezt alkalmazzák, nemcsak a Rajnán.

IMDG (IMCO ) Code : Veszélyes áruk tengeri fuvarozására vonatkozó szabályzat.

ICAO TI (Technical Instructions): Az ENSZ Repülési Szervezete által kidolgozott, veszélyes küldemények légi fuvarozására vonatkozó szabályzatIATA DGR: A légitársaságok nemzetközi szövetsége által kiadott veszélyes-áru szabályzat. Tartalmazza az ICAO TI előírásait + a IATA tag légitársaságok által támasztott különleges követelményeket is. Veszélyes küldeménynél a fuvarozást végző légitársaság/ok/ feltételeit kell a fuvaroztatónak betartania.

Egyéb szabályozások:RIV: kocsihasználati szabályzat volt a CIM-ben részes vasutak körében. A kocsik műszaki kihasználását és egymás kocsijainak a bérbevételi lehetőségeit egységesítette, a COTIF 1980. mellékleteként. Bár a COTIF 1999 évi módosításának hatályba lépésével hivatalosan érvényét vesztette, az európai vasúttársaságok kétoldalúan továbbra is alkalmazzákRIP: magánkocsik vasúti fuvarozásban való részvételének az egységesítése (a COTIF melléklete) – 2006.VII.1. óta az AVV (Általános Szerződés a Teherkocsik Használatára) váltotta fel.

RiEx: személyvonatok poggyászkocsjában továbbított express küldeményekre vonatkozó egységes szabályok (a COTIF 1980 melléklete) – hatályon kívül

RICo: vasúti konténerek üres fuvaroztatásának szabályai (a COTIF melléklete)

ATP: Romlandó élelmiszerek nemzetközi fuvarozására vonatkozó európai szabályzat. Az ilyen áruk fuvarozására igénybe vehető járművekre, azok jelölésére, a hűtőközegre, (árutól függően) a raktér hőmérsékletére tartalmaz előírásokat. A hőfok regisztrálására thermoscript-et kell a járműben működtetni.

AETR: A gépjármű vezetők munkaidejét szabályozó európai egyezmény. Előírja menetíró készülék (tachográf) működtetését a járműben, mely a menet-és állásidőket rögzíti.

IATA: Európai légitársaságok kartellje, mely az egész világot behálózó légitársaságokatfoglal magába. 3 kötetes kiadványa a TACT (The Air Cargo Tariff), amely általános

és különleges (ország- és áruspecifikus) fuvarozási és díjszabási feltételeket határozza meg a IATA-tag légitársaságok és fuvaroztatóik között létrejövő szerződésekre vonatkozóan.

5. Incoterms (Áts J.)

Bár a nemzetközi áruáramlásban megnőtt a globális vállalatok telephelyei közötti belső szállítások aránya, az ellátási láncok árumozgásai mögött ma is zömmel szállítók és megrendelők által kötött külkereskedelmi szerződések állnak A szerződésben a felek –megállapodásuk alapján– az adásvétel tárgyát, az áru minőségét, mennyiségét, csomagolását, jelölését, a szállítás (átadás) helyét, határidejét és módját, az eladó teljesítését igazoló okmányokat, a fizetés pénznemét, módját és határidejét valamint az áru –valamennyi említett feltétellel összefüggő– árát rögzítik. Ezek az adásvétel konkrét, egyedi feltételei. Általános kérdésekben, mint a tulajdonjog átszállása, a jótállás, szavatosság, a szerződésszegés következményei, a teljesítés alól mentesítő körülmények (vis maior esetei), a per esetén illetékes bíróság, az alkalmazandó jog stb. általában az erősebb pozícióban lévő partner üzleti feltételeit fogadják el. Az egyedi feltételek meghatározásában is régóta törekednek szabvány formulák alkalmazására, a szerződéskötés egyszerűsítése, a feltételek átláthatósága érdekében. Főleg a minőség, a csomagolás, a fizetési mód és a paritás körülírását helyettesítik rövidítésekkel, szokásokra, szokványokra való hivatkozással. A paritás az eladási ár záradéka, az ár szolgáltatás–tartalmát fejezi ki. (Német és angolszász nyelvterületen szállítási feltételeknek nevezik.) Ezek a szolgáltatások ugyanis. az áru címzetthez történő továbbításával és a folyamat kockázatainak viselésével függnek össze, és növelik az áru értékét. Szokás alatt a széles körben ismert és alkalmazott szakmai gyakorlatot értjük.. A tapasztalatok szerint ezek értelmezése országonként eltér, ami számos jogvita forrása lett. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) a kereskedelmi szokások összegyűjtésével és részletes leírásával igyekezett megteremteni az egyes szokások, kifejezések egységes értelmezésének lehetőségét. Az Incoterms szokványt először 1936-ban adták ki, azóta több aktualizált változat jelent meg. A legújabb kiadvány az Incoterms 2000. A szokványok lényege, hogy ajánlás jellegűek, alkalmazásuk csak akkor kötelező, ha a kereskedő-partnerek szerződésbe foglalják.

Az Incoterms 2000 szokványgyűjtemény 13 záradékot (klauzulát) tartalmaz. Mindegyik egy-egy változatot jelent az áru továbbításával, a kárveszély és költségek viselésével kapcsolatos feladatok megosztására a kereskedő partnerek között. (Valamennyi klauzula azonos szempontok szerint taglalja az eladó és a vevő kötelezettségeit.)Az egyes záradékokat 3 betűs kódokkal különböztetik meg egymástól. A klauzulák elnevezése az eladó kötelezettségeinek terjedelmére utal. A szerződésekben a választott záradék kódja ugyanis kiegészül egy földrajzi hellyel, jelezve, meddig kell az eladónak saját költségére fuvaroztatnia az árut. Ez a hely az a –logisztikai szakkifejezéssel élve–csatlakozási pont, ahol az eladó illetve a vevő által összehangolt, a továbbításban közreműködő alrendszerek kapcsolódnak egymáshoz. Aszerint, hogy a csatlakozási pont bármilyen fuvareszközhöz vagy csak hajóhoz kapcsolhatja a folyamatot, multimodális és vízi klauzulákat különböztet meg az Incoterms. Egy másik ismérv a kárveszély– és a költségátszállás helyének egybeesése vagy szétválása szerint csoportosít: előbbiek ún. egypontos, utóbbiak kétpontos klauzulák. Kétpontos klauzulák esetén a kárveszély földrajzilag és időben előbb száll át a vevőre, mint a költség. A kárveszély-átszállással függ össze a harmadik szempont is. Eszerint induló klauzulák: amelyeknél a fuvarozás vagy legalább a főfuvarozás kockázatai a vevőt terhelik; érkező klauzulák: amelyeknél az eladó a költségek mellett a kockázatokat is a rendeltetési helyig viseli. A következő szempont, az eladó kötelezettségeinek (növekvő) terjedelme szerint a klauzulákat 4 betűcsoportba sorolják: Az E kategória egyetlen tagja, az EXW minimális kötelezettséget ró az eladóra –induló klauzula az F kategória: FCA, FAS, FOB formuláinál az eladó kockázat– és költségviselése a vevő által megnevezett fuvarozónak történő áruátadásig terjed – eladó a főfuvarozás indulási helyén teljesít a C kategóriánál : CPT, CIP, CFR, CIF az eladó kötelezettsége a fuvarozási szerződés megkötése a vevő által megjelölt földrajzi/rendeltetési helyig, de az áruelveszés, sérülés, valamint a váratlan események okozta költségek kockázata már a fuvarozónak történt átadástól kezdve a vevőt terheli, tehát az eladó itt is a főfuvarozás kezdetén teljesít induló klauzulák

végül a D kategória klauzuláinál: DAF, DDU, DDP, DES, DEQ az eladónak mind a fuvarozási költséget, mind az imént felsorolt kockázatokat viselnie kell a rendeltetési/áruátadási/ helyig – érkező klauzulák.

Az Incoterms 2000 klauzulák rendszerezése

multimodális víziKLAUZULÁK

E csoport – fuvarozás bérmentetlenEXW (Ex works) ………………………. = Gyárból, megnevezett helyen

F csoport – főfuvarozás bérmentetlen

FCA (Free carrier) ……………….…….. =bérmentetlenül a fuvarozónak, megnevezett helyen (a feladó telephelyén, vagy a feladóhoz közelebbi átrakóhelyen: vasútállomáson, reptéren vagy kikötőben)

FAS (Free alongside ship)……………… =bérmentetlenül a hajó hosszanti oldalánál, megnevezett (elhajózási) kikötőbenFOB (Free on board) …………………. =bérmentetlenül a hajón, megnevezett (elhajózási) kikötőben

C csoport – főfuvarozás bérmentettCPT (Carriage paid to)………………….. =Fuvarozás fizetve, megnevezett (rendeltetési) helyig

CFR (Cost + freight) ……………….…. =Költség és fuvardíj megnevezett (rendeltetési) kikötőig

CIP (Carriage + Insurance paid to)……… =Fuvarozás és biztosítás fizetve, megnevezett(rendeltetési) helyig

CIF (Cost, insurance, freight) ………… =Költség, biztosítás, fuvardíj megnevezett (rendeltetési) kikötőig

D csoport – érkező klauzulákDAF (Delivered at frontier) …………….. =Leszállítva, megnevezett határon

DES (Delivered ex ship) ……………… =Leszállítva a hajón, megnevezett (rendeltetési) kikötőbenDDU (Delivered duty unpaid) ………….. =

Leszállítva, vámfizetés nélkül, megnevezett (rendeltetési) helyen DEQ (Delivered ex quay) …………….. =

Leszállítva a rakparton, megnevezett (rendeltetési) kikötőbenDDP (Delivered duty paid) …………….. =

Leszállítva, vám fizetve, megnevezett (rendeltetési) helyen

A klauzulák szerkezeti felépítése

A ELADÓ VEVŐ B

KÖTELEZETTSÉGEI A.1. Szerződés szerinti áru szolgáltatása A vételár kifizetése B.1. A.2. Engedélyek, felhatalmazások, formaságok B.2. A.3. Fuvarozási és biztosítási szerződés B.3. A.4. Az áru átadása Az áru átvétele B.4. A.5. Kockázatok átszállása B.5. A.6. Költségek megosztása B.6. A.7. Értesítés a vevőnek Értesítés az eladónak B.7. A.8. Bizonyíték az átadásról, fuvarokmány vagy ennek megfelelő

elektronikus üzenet B.8.

A.9. Ellenőrzés-csomagolás-jelölés Áruvizsgálat B.9. A.10. Egyéb kötelezettségek B.10.

6. A közúti fuvarozás jellemzői (dr. Tátrai A.)

A közúti árufuvarozás előnye a többi fuvareszközzel szemben többek között az, hogy bárhova el tudja juttatni az árut, különösebben kiépített pálya nélkül is. Másik nagy előnye, hogy háztól – házig viszi az árukat, átrakás nem szükséges. Ez rövidebb összfuvaridőt, kisebb árusérülési és dézsmálási kockázatot, tervezhetőbb kiszolgáltatási időt jelent. Főként ez utóbbi miatt lett a logisztikai rendszerek kedvelt fuvarozási ága.

Európában jelenleg a közúti árufuvarozás jelentősége a legnagyobb: Az áruforgalom 75 %-át közúton fuvarozták 1998-ban, és az előrejelzések szerint 2010 - ig ez 78 %-ra növekszik, ha megfelelő intézkedésekkel az EU nem lassítja ezt a tendenciát. (European comission: White Paper - European transport policy for 2010: time to decide)

A nemzetközi fuvarozásokban a CMR egyezmény szabályozza a fuvarozó felelősségét.

Természetesen, itt is csak a fuvarozás során keletkezett kárt köteles a fuvarozó megtéríteni. Ezért súlyt fektet a berakáskor észlelt áruállapotra, a rakodás, áru elhelyezés, rögzítés módjára, a csomagolóeszköz állapotára, stb. A rakodás során tett észrevételeit a fuvarokmányon rögzíti saját felelőssége csökkentése érdekében. Árukár (sérülés, hiány, elveszés) esetén az áru értéke a kártérítés alapja. Áruértéknek az áru tőzsdei árát, ennek hiányában világpiaci árát, vagy közönséges értékét kell tekinteni.

A kártérítés felső határa 25 frank /kg ( frank alatt 10/31 g súlyú és 0,900 finomságú aranyfrankot kell érteni), ami kb . 8,33 SDR / kg –nak felel meg.Ennél nagyobb értékű áru fuvarozása esetén értékbevallást kell tenni, és ebben az esetben a bevallott értékhatárig vállal kártérítési kötelezettséget a fuvarozó.

Késést a CMR szerint csak akkor ismer el a fuvarozó, ha a fuvarozási szerződésben kikötött a fuvaroztató kiszolgáltatási határidőt. Ebben az esetben kártérítésként akár a fuvardíjat is visszakövetelheti a fuvaroztató késés esetén.Ha a késés következtében keletkező kárt is megjelölte már a fuvarozási szerződés megkötésekor a megbízó, akkor ezt az összeget is köteles neki a fuvarozó megfizetni, ha a késés bekövetkezik.

A fuvarozóval szembeni reklamációs jog 1 év alatt évül el. A közúti fuvarozóval szóban kötött szerződés is kötelezi mindkét felet. A fuvarozás megkezdéséig kell írásban megerősíteni a szerződéses feltételeket.A fuvaroztató módosíthatja a fuvarozási szerződést utólagos rendelkezéssel. Eszerint visszakérheti az árut indulás előtt, visszahozathatja a határról, más rendeltetési helyet vagy más címzettet jelölhet meg. Az átvevő is rendelkezhet, ha ő fizeti a fuvardíjat: más rendeltetési helyet, vagy maga helyett más címzettet jelölhet meg.

A nemzetközi közúti fuvarozás okmánya a CMR fuvarlevél. Tartalmát a CMR egyezmény szabályozza. A feladónak kell kitöltenie saját országa hivatalos nyelvén, és angolul, vagy németül vagy franciául. A fuvarlevél garnitúra min. 6 példányból áll, melyből az első példány a feladót, a második a címzettet, a harmadik a fuvarozót illeti meg, a többit vám –és egyéb nyilvántartási célokra használják fel. A fuvarlevél nyomtatványboltokban, közúti fuvarozói érdekvédelmi szövetségeknél beszerezhető.

A kitöltött fuvarokmányt a feladónak és a fuvarozónak is alá kell írnia. A feladó a saját példányával gyakorolhatja az áru feletti rendelkezési jogát, reklamálhat a fuvarozónál. Mivel a fuvarokmány igazolja, hogy a fuvarozó átvette az árut fuvarozásra, fizetési okmányként is

felhasználhatja: ha a kereskedelmi szerződésben ilyen értelmű megállapodást kötött a vevővel, akkor elküldve a vevő bankjához, erre kapja meg az áru ellenértékét.

A közúti fuvarozás díja függ a fuvarozás önköltségétől és a fuvarpiaci helyzettől. (néha befolyásolhatják hatósági beavatkozások is)Az önköltség leglényegesebb elemei :fuvareszköz (amortizáció vagy leasing díj), karbantartás, biztosítás, stb.üzemanyag (+ kenőanyag)gépkocsivezető ( munkadíj, bérterhei, biztosítás, továbbképzés, stb.)tranzitköltségek (útdíjak, alagút, komp, stb.)vállalkozással kapcsolatos költségek (biztosítás, akvizíció, stb)

A ráfordítások csak megfelelő fuvarpiaci helyzetben térülnek meg, illetve hoznak nyereséget.Ezért a fuvarozók díjaik kiajánlása során mindig figyelembe veszik a kereslet-kínálati viszonyokat a fuvarpiacon.

Az a fuvaroztató, aki hosszabb időn keresztül, rendszeresen akar közúton fuvaroztatni, helyesen teszi, ha szerződést köt a fuvarozóval, mert ilyen módon kedvezőbb fuvardíjra számíthat. Ez igazolja a szállítmányozók jelenlétét is a közúti fuvarozásban: a fuvarozókkal egész évre szerződnek, és gondoskodnak arról, hogy folyamatosan tudják is foglalkoztatni őket : árut szereznek a fuvareszközökre.

7. A vasúti fuvarozás jellemzői (dr. Tátrai A.)

A vasúti árufuvarozás az utóbbi 20 évben jelentősen visszaesett Európában, és jelenleg az összes áruforgalom 8 %-a, amit 2020-ig 15-%-ra kíván az EU felfejleszteni, elsősorban környezetvédelmi okok miatt.(European comission: White Paper - European transport policy for 2010: time to decide)

Annak ellenére, hogy a korszerű pályák és biztonsági eszközök kiépítése és karbantartása rendkívüli költségigénnyel jár, viszonylag olcsó árutovábbítási módnak tekinthető. Sokféle különleges fuvareszközzel törekszik a legkülönfélébb árufuvarozási igények kielégítésére. Többek között konténeres és kombinált fuvarozásra is alkalmas, ami lehetővé teszi a többi fuvarozási ággal történő zökkenőmentes összekapcsolódását. Fejlesztési irányai között a leg- előremutatóbb a nagysebességű vonalak kiterjesztése, melyekkel gyorsaságban megközelít-heti a légi fuvarozás össz-idejét, és mivel zárt pályán halad, a közúti közlekedést túl-szárnyalja.

A vasút nagy mennyiségű áru nagy távolságra történő fuvarozására a leginkább alkalmas eszköz, mivel ilyenkor van lehetőség irányvonatként, költséges és időigényes vonatrendezések nélkül eljuttatni az árut a feladótól a címzettig. Kisebb mennyiség (egy, vagy néhány kocsirakomány) feladása esetén csak szórt forgalomban továbbítható egy feladó egy címzett részére feladott küldeménye, ami rontja a vasút versenyképességét a közúti fuvarozással szemben. A szabad vasúti fuvarozó-választásnak valójában csak az irányvonat-forgalom lebonyolításánál van jelentősége.

A vasúti fuvarozók felelősségét egyrészt a COTIF/CIM, másrészt az SZMGSZ alapján szükséges vizsgálni, mivel ez a két nemzetközi szabályozás még hosszú időn keresztül meghatározó lesz áruforgalmunkban.

A COTIF/CIM szerint a fuvarozó a „Szabályozások” fejezetben ismertetetteken kívül mentesül a felelősség alól, ha a kár a fuvaroztató utólagos rendelkezésének következtében, vám vagy egyéb hatósági eljárások következtében keletkezett, továbbá nem felel az élőállatok fuvarozásáért.

Az árukár esetén a kártérítés alapja az áru tőzsdei ára, ennek hiányában a világpiaci ára, vagy szokásos ára, legfeljebb azonban 17 SDR/kg. Meg kell téríteni a vasútnak a fuvaroztató részére a fuvardíjat, vámokat és egyéb költségeit is. Nem érvényesíthető a felelősség korlátozása, ha a fuvarozó szándékossága vagy gondatlansága bizonyítható.Értékbevallás esetén a kártérítés alapja és felső határa a bevallott érték.

A fuvarozási sebességet az Egyezmény rögzíti, de a 2006-tól hatályos változat szerint a szerződő fuvarozó és a fuvaroztató ettől eltérő fuvarozási határidőben is megegyezhet. Ha ennek figyelembevételével késés állapítható meg, és ezért a fuvaroztatónak kára keletkezett, akkor a fuvarozó kártérítést fizet, amely azonban nem haladhatja meg a fuvardíj háromszorosát.

A vasúttal szembeni felszólamlást azonnal (kiszolgáltatás előtti jegyzőkönyvvel), nem látható sérülés vagy hiány esetén a kiszolgáltatást követő 7 napon belül felvett kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyvvel kell megtenni, a kártérítési igény egy év alatt évül el.

Az SZMGSZ szerint a fuvarozó kártérítésének az alapja árukár esetén a fuvaroztató választása szerint a kereskedelmi számlában szereplő ár vagy az áru tőzsdei ára. Értékbevallás esetén a bevallott érték. Értékbevallás hiányában a fuvarozó kártérítésének maximuma 6 CHF/bruttó kg.

Fuvarozási határidő túllépés esetén a kártérítés alapja naponta a fuvardíj 6 %-a, legfeljebb 30 %-a.

A vasutakkal a nagy fuvaroztatók és szállítmányozók éves szerződést (MC üzletszabályzata szerint: szolgáltatási keretszerződést) kötnek, amelyben nagy árumennyiség fuvaroztatására vállalnak kötelezettséget a szerződés időtartamán belül. Ezért a vasúttársaság a meghirdetett díjszabásához képest kedvezményt (refakciát) ad. Igénybevételéhez elengedhetetlen, hogy a fuvarlevélen költségviselőként a

keretszerződést kötő ügyfél azonosítási adatai szerepeljenek, és annak legyen egy a vasúttársaság javára fenntartott bankszámlája, amiről a fuvarozó az őt megillető fuvarköltséget lehívhatja.

A konkrét árufuvarozási igényt írásban, a vasút megrendelési formanyomtatványán, vagy azzal azonos tartalmú levélben/elektronikus üzenetben lehet adni.A fuvarozási szerződés módosítása kizárólag a vasút által egységesített formanyomtatványokon, a fuvarlevél másodpéldány bemutatása (és azon a módosítás átvezetése) mellett történhet

A fuvarokmány a CIM-ben részes vasutak közötti fuvarozásban a CIM fuvarlevél, az SZMGSZ érvényességi területén pedig az SZMGSZ fuvarlevél.

Mindkét okmány szárazföldi típusú fuvarokmány, tehát eredeti példánya a küldeményt kíséri, amit a rendeltetési állomáson a címzett(átvevő) részére az áruval együtt kiszolgáltat a vasúttársaság. A címzett a vasúttársasággal szemben kártérítési igény érvényesítéséhez használhatja fel utóbb ezt az eredeti példányt. A másodpéldány (duplikát) a feladó vagy az átvevő részére a vasúttal szembeni utólagos rendelkezési jogot és kártérítéshez való jogot biztosít, ha pedig a kereskedelmi szerződésben vagy okmányos meghitelezésben fizetési okmányként írták elő, akkor a vevő bankjához beszedésre benyújtható.

Mindkét fuvarokmány formanyomtatvány, tartalmuk szabványosított, amitől nem lehet eltérni. A vasút annak szolgáltatja ki az árut, akit a feladó az okmányon átvevőként megnevezett, vagy akit a rendelkezésre jogosult utólagos rendelkezéssel az átvevő helyett megjelölt.

A vasúti fuvardíjak ma még lényegesen kisebb mértékben, leginkább az irányvonat-küldemények esetén függnek a mindenkori fuvarpiaci helyzettől, mint a közúti árufuvarozásban,. A szórt forgalomban továbbítható küldeményekre ma még az jellemző, hogy díjszabásokat hoznak létre a fuvarozók, melyeket közzétesznek, és mindenkivel szemben a meghatározott feltételek szerint alkalmazzák. Ezektől eltérni csak a már említett refakcia szerződésekkel, vagy a vasutak többoldalú megállapodásaival létrehozott különleges (ú.n. köteléki) díjszabásokkal lehet.

A díjszabások általános része az alkalmazásuk módját ismerteti.A vasúti fuvardíjak függnek a fuvarozási távolságtól, ezért minden díjszabás tartalmaz egy állomási kilométer mutatót. Ebből a fuvaroztató kikeresi a két vasútállomás közötti távolságot. Az árucikklista az áruk azonosítását segíti elő, és díjszabási áruosztályok esetén minden áru mellett megtalálható az osztálya is. A fuvardíj függ az egy vagonba berakott mennyiségtől is. Eszerint alkotják meg a vasutak a tömegalosztályokat. A díjtétel táblázatoktehát a megfelelő távolság és a tömegalosztály metszéspontjában tartalmazzák a keresett díjtételeket.

A konténerek és egyéb intermodális egységek fuvardíjának a kiszámítására a MÁV-Cargo koefficiens táblázatot használ. A koefficiens mértékét az intermodális egység hossza és elegytömege (önsúlya + a benne lévő rakomány bruttó tömege) határozza meg. Az intermodális egységek díjtáblázatában a távolság és a koefficiens keresztmetszetében található a keresett fuvardíj.

A vasúti díjszabások tartalmazzák azokat a mellékszolgáltatásokat is, díjaikkal együtt, melyeket a vasút elvállal.

A vasutak számítógépes díjszabási programja lehetővé teszi, hogy a fuvaroztató az árujára vonatkozó minden körülmény és kedvezmény figyelembevételével, könnyen kezelhető módon megismerje a rá vonatkozó díjakat.Minden vasút csak a saját szakaszára érvényes díjakat dolgozza ki, de meg tudja ismertetni a külföldi vasutak fuvardíjait is.

8. A légi árufuvarozás (Áts J.)

JellemzőkKülönösen nagy távolságra a leggyorsabb árueljuttatást teszi lehetővé. Kisebb távolságokon a reptéri kezelések idővesztesége miatt –normál kereskedelmi áruk tekintetében– nem gyorsabb a közútnál. Tömegszerűsége más fuvarozási ágakéhoz viszonyítva kicsi. A fuvarozás mechanikai kockázatai csekélyek, ezért takarékosabb csomagolás is elegendő. A fejlett informatikai rendszerek minden alternatív fuvarozásénál jobb árukövetést biztosítanak. A magas fuvardíjak miatt főleg nagy értéksűrűségű vagy különösen sürgős továbbítást igénylő küldemények fuvarozásához célszerű igénybe venni.

A termelés globalizálódása és az ezzel járó logisztikai követelmények fokozták az érdeklődést a légi árufuvarozás iránt. Az elmúlt 20 évben ez a közlekedési ág mutatta fel a legnagyobb mértékű forgalom-növekedést. (Mértéke már napjainkban is zsúfoltságot okoz az európai légtérben és repülőtereken. Előrejelzések szerint a forgalom a következő 10 évben akár meg is duplázódhat, ami az EU közlekedéspolitikájától sürgős és hathatós intézkedéseket követel. A tengerentúlról európai rendeltetéssel légi úton feladott küldeményeket a tranzit repülőtereken működő elosztó központokból már ma is közúton továbbítják a környező országok-beli rendeltetési repülőterekre. Az EU ösztönzi környezetkímélő kombinált fuvarozási megoldások kidolgozását a zsúfoltság enyhítése érdekében.)

A felfutásban különösen nagy szerep jutott a légi express-futár cégeknek (DHL, TNT, FedEx, UPS, EMS stb.), amelyek világméretű hálózat működtetésével 24-72 órás háztól-házig szolgáltatást kínálnak, akár a teljesítési idő garantálásával is. A légitársaságok stratégiai szövetségek létrehozásával és differenciált szolgáltatások nyújtásával igyekeznek versenyben maradni.

A légi járatok menetrend szerint közlekednek. Az áruk egy részét utasszállító repülőgépek poggyászterében fuvarozzák. Olyan viszonylatokban, ahol rendszeresen nagy mennyiségű áru (cargo küldemény) fuvarozása iránt mutatkozik igény, menetrend szerinti cargo–járatokat is üzemeltetnek. Nagy mennyiségű áru (komplett rakomány) eseti fuvarozására a fuvareszköz bérlésével lehet kapacitást szerezni. A bérleti szerződés (Charter Party) feltételeiben a fuvaroztató (bérlő) és a légitársaság (bérbeadó) alku során állapodik meg. A szerződéskötés különleges hozzáértést igényel, amelynek hiánya jelentős veszteséget okozhat a bérlőnek, ezért szakértő (bróker) közreműködését célszerű igénybe vennie. A menetrend szerinti utas- vagy cargo járatok ún. légi darabárut fuvaroznak, azaz a rakomány több fuvaroztató küldeményéből tevődik össze. Az átláthatóság igénye megköveteli, hogy valamennyi fuvaroztatóval egységes feltételek alapján szerződjön a légitársaság.

Szabályozás

Varsói EgyezményA légi fuvarjogot a Varsói Egyezmény egységesítette. Az 1929-ben született államközi megállapodást 1955-ben (Hága), 1961-ben (Guadalajara), 1971-ben (Guatemala City), és 1975-ben (Montreal) módosították. 1999-ben Montreáli Egyezmény címen egységes szerkezetbe foglalták a érvényes feltételeket.

Az egyezmény hatálya az utas–, poggyász– ás árufuvarozásra egyaránt kiterjed. A szabályozás a fuvarozási szerződés megkötését igazoló okmányt, a felelősség eseteit és mértékét, a reklamáció (óvás) módját és határidejét stb. érinti. A fuvarozó a küldemény átvétele és kiszolgáltatása között keletkezett árukárokért (részleges vagy teljes elveszés, sérülés, megsemmisülés) legfeljebb. 17,- SDR/bruttó kg értékhatárig tartozik kártérítési kötelezettséggel, hacsak olyan körülményre nem hivatkozik, amely mentesíti a felelősség alól. Ha a feladó értékbevallást tett, akkor a kártérítés maximuma a bevallott érték (de mentességi okok ez esetben is kizárhatják a fuvarozó felelősségét). Az egyezmény szerint a fuvarozó

határidő túllépésért is felel (ezt viszont a légitársaságok gyakorlatilag csak a küldemény elveszése esetén vagy akkor alkalmazzák, ha konkrét kiszolgáltatási határidőt vállaltak a szerződésben). Ha a légitársaság a küldeményt nem a feladás szerinti mennyiségben és állapotban szolgáltatja ki, az átvevő óvással élhet. Felismerhető hiány vagy sérülés esetén a kiszolgáltatáskor, egyébként az árunak a rendeltetési repülőtérre érkezését követő 14 napon belül kell a reklamációt jelezni. A kártérítési idény érvényesítésére az egyezmény –ugyancsak az áru érkezésétől számítva– 24 hónapot engedélyez. Mindhárom határidő jogvesztő. A Montreáli Egyezmény részletezi a szerződő és a tényleges fuvarozó elleni kereset-indítás szabályait is.

A fuvarozási szerződés A fuvarozási szerződéshez célszerű (különleges küldemények esetén kötelező) helyet foglalni a menetrend alapján kiválasztott járat/ok/ra, de ez csak bizonyos differenciált (extra) szolgáltatás igénybevétele esetén kötelezi a légitársaságot arra, hogy a küldeményt a foglalt járattal továbbítsa. A fuvarozási szerződés ténylegesen a küldemény átadásával és az ezt igazoló fuvarokmány aláírásával jön létre. A küldeményt megfelelően csomagolva, az előírt okmányokkal ellátva, exportra vámkezelten kell (eltérő megállapodás hiányában) a repülőtéri raktárban átadni. Ettől kezdve a légitársaság felelős az áruért. A berakodást –a fuvaroztató költségére– a légitársaság, vagy földi kiszolgáló ügynöke végzi.

A fuvarokmány – Air Waybill A fuvarozási szerződés megkötésének bizonyítéka a légi fuvarlevél. (Egyik oldalán a konkrét fuvarfeladattal kapcsolatos adatok szerepelnek, hátoldalára a fuvarozó üzletszabályzatát nyomtatják.)Szárazföldi típusú fuvarokmány, nem testesíti meg az áru értékét, nem átruházható. A küldeményt a fuvarozó a címzettnek szolgáltatja ki. A fuvarjogi egyezmény szerint a feladónak kell gondoskodnia róla, a gyakorlatban azonban jellemzően a légitársaság, vagy ügynöke állítja ki, a feladó felelősségére és költségére. 3 eredeti és több másolati példányból áll, jogi szereppel csak az eredetiek rendelkeznek.

1. eredeti (zöld) az első fuvarozó légitársaság példánya2. eredeti (piros) a címzett példánya, az áruval együtt jut hozzá, árukár vagy fuvarozási

határidő túllépés esetén reklamációhoz használhatja fel3. eredeti (kék) a feladó példánya, amellyel

– az áru rendeltetési repülőtérre való megérkezése előtt módosíthatja a fuvarozási szerződés egyes feltételeit (utólagos rendelkezési jog)

– óvhat a küldemény elveszése esetén (reklamációs jog)– igazolhatja az adásvételi szerződés teljesítését, ezáltal jogosultságát az áru

ellenértékére (inkasszós jog)A fuvarlevél igazolja, hogy kifizette-e a feladó a fuvardíjat és/vagy az egyéb költségeket (prepaid) vagy a címzettől kell-e beszednie a légitársaságnak (collect). A légi fuvardíj nem osztható meg a feladó és a címzett között.

A fuvarlevél formátumát a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (International Air Transport Association) egységesítette, angol nyelvű, a szervezethez tartozó több mint 200 légitársaság ezt használja.

Az IATA célja a légitársaságok együttműködésének szabályozása, a fuvarozási feltételek, a szolgáltatási színvonal és a díjszabás egységesítése – a verseny korlátok között tartása érdekében. A feltételeket a TACT könyvekben (The Air Cargo Tariff – 3 kötet) kapják meg az érdekelt légitársaságok és ügynökeik. Külön szabályozzák a veszélyes áruk fuvarozásának feltételeit az IATA DGR (Dangerous Goods Regulations)-ben. Ennek alapját az ICAO (International Civil Aviation Organisation – az ENSZ légügyi szerve) Technical Instructions (Műszaki Utasításai) képezik, ami kiegészül egyes légitársaságok különleges feltételeivel.

A tarifákat a TACT 2. és 3. kötete tartalmazza. A Föld légterét 3 „Area”-re osztották, és tarifa-övezetenként dolgozzák ki rendre a következő időszak díjszabását.

Tarifa-övezetek:1. Észak- Közép és Dél-Amerika, Grönland, Hawai szk.2. Európa, Afrika, Közel- és Közép-Kelet3. Ázsia, Ausztrália, Óceánia

A TACT alapján az egyes légitársaságok csak a saját országuk repülőtereiről induló fuvarok közvetlen (feladásirendeltetési reptér viszonylatú) díjszabását hirdetik meg, egyirányú forgalomra (pl. a Malév: BUD-CHC /Bp.–Christchurch/, BUD-LON /Bp.–London/, stb). A díjtételek a rendeltetési repülőtér közvetlen járattal vagy átrakást követő elérése esetén egyaránt érvényesek. Néhány kivételtől eltekintve a feladási ország hivatalos pénznemében értendők, függetlenül a fuvarozó légitársaság nemzetiségétől. Fizetésük bérmentett (prepaid) küldemény esetén a meghirdetés valutájában, bérmentetlen (collect) fuvar esetén a rendeltetési ország pénznemére átszámítva történik. A díjtételek 1 kg-ra érvényesek. A fuvardíjat a díjköteles tömeg és az alkalmazott díjtétel szorzata eredményezi. Az áru fuvarozásra történő átvételekor minden küldemény tömegét és terjedelmét ellenőrzik. A térfogat alapján terjedelemsúlyt számolnak a

hosszúság (dm) × szélesség (dm) × magasság (dm) × 1 kg/6 dm3

képlet alapján. A mért (bruttó) súly vagy a terjedelemsúly közül azt tekintik díjköteles tömegnek, amelyik a nagyobb.

A küldeményeket 3 díjszabási kategória valamelyikébe sorolják.A General Cargo Rate (Általános teheráru díjszabás) olyan árukra érvényes, amelyekre nem vonatkozik a Class Rate (Osztálydíjszabás) vagy a Specific Commodity Rate (Áruspecifikus –kedvezményes – díjszabás).A GCR minimumdíjat (M), normál díjtételt (N) és mennyiségi kedvezményt tartalmazó (Q) díjtételeket foglal magában. (A Q díjtételek a járat kapacitásától függően 45, 100, 300, 500 kg stb. feletti küldeményre vonatkozhatnak.) Ha a díjköteles tömeg és a N díjtétel szorzata alacsonyabb értéket ad a minimumdíjnál, akkor az M összegét kell megfizetni. A Class Rate érvényességi körébe tartozó árukat (értékküldemény, élő állat, emberi maradványok) pótdíjjal, vagy (sajtótermékek, Braille–íróeszközök, kíséret nélküli poggyász) engedménnyel fuvarozzák.Az SCR-t egyes repülőterek közötti egyirányú forgalomban, meghatározott áruk viszonylag magas (pl. +100 kg) mennyisége esetén alkalmazzák, ha a küldemény a díjszabásban megjelölt 4 jegyű kódszám alá besorolható, és abban az időszakban fuvarozzák, amikorra a kedvezményt meghirdették. Homogén áru nagy mennyiségének azonos végpontok közötti rendszeres fuvaroztatása esetén a feladó kezdeményezheti a légitársaságoknál az áru felvételét a SCR-be.

A földi szolgáltatásokért a légitársaságok ill. ügynökeik mellékdíjakat (other charges) számítanak fel.

Az érvényes díjszabásnál (sokszor jelentősen) alacsonyabb díjakkal lehet fuvaroztatni, ha az ügyletet a fuvaroztató és a légitársaság között hivatalos ügynök közvetíti. Az ügynökök általában szállítmányozóként is tevékenykednek és megbízás esetén szakszerű szolgáltatással járulhatnak hozzá a fuvarfeladat teljes körű lebonyolításához. A szállítmányozók több megbízó egy irányba feladott küldeményéből gyűjtőtételt is képezhetnek. Az ezáltal nagyobb küldemény fuvardíját egy magasabb tömeghez megállapított, kedvezőbb díjtétellel számítják, ami további költségmegtakarítást eredményez.

9. Folyami fuvarozás (dr. Tátrai A.)

A belvízi fuvarozás részesedése az EU árufuvarozásában átlagosan 5 % (Németországban és Belgiumban sokkal magasabb, ez utóbbiban eléri a 40 %-ot). Környezetvédelmi okok miatt kívánatos a részarányának a növelése.(European comission: White Paper - European transport policy for 2010: time to decide)

A vízi fuvarozás a legolcsóbb árutovábbítási mód. Kis mennyiségek fuvarozására azonban nem alkalmas. Szerencsére jól összekapcsolható a technika fejlődésének köszönhetően más fuvarágakkal, elsősorban a kombinált fuvarozás útján. A meteorológiai viszonyok nem teszik lehetővé nálunk egész évben a folyamatos belvízi fuvarozást.A belvízi árufuvarozás meghatározó eleme a kikötő. A fuvareszközök és a kikötők azonos, magas fejlettségi szintje együtt biztosíthatja az ágazat sikerességét. A kikötők folyamatos fejlesztése azért is szükséges, mert a többi fuvarozási ággal való összekapcsolódás helyén logisztikai szolgáltatásokra nyílik lehetőség.

Mint azt a „Szabályozások” fejezetben látni lehetett, elég nehezen áttekinthető az a feltételrendszer, melyben a vízi fuvarozók dolgoznak.Talán a CNMI alapján célszerű a fuvarozói felelősség kérdését megközelíteni, bár nem szabad figyelmen hagyni azt sem, hogy más fuvarjogi egyezményt is kiköthetnek a felek a fuvarozási szerződés háttérjogaként.

A folyami fuvarozók felelősségének mentességi esetei hasonlóak a többi fuvarozási ágéhoz. Kártérítés mértéke árukár esetén a CNMI szerint: az árunak a kiszolgáltatás helyén és napján érvényes értéke (tőzsdei ár vagy világpiaci ár). Felső határa: 666,67 SDR/ küldeménydarab, vagy 2 SDR/kg; konténerben fuvarozott küldemény esetén 25.000,- SDR az árukárért, 1.500,- SDR az egységrakomány képző eszközben keletkezett kárért.

A fuvarozói felelősség késés esetén a CNMI szerint: A fuvarozási határidő a szerződésben kiköthető, vagy az elvárható. Kártérítés alapja: a fuvardíj.

Jelenleg nálunk menetrend szerinti hajózás nem jellemző a Dunán. A fuvaroztatók uszályt bérelnek, és az erre vonatkozó bérleti szerződés tartalmazza mindkét fél kötelességeit és jogait.

Utólagos rendelkezési joga van a fuvaroztatónak vízi fuvarozás esetén is, de a fuvarokmánytól függ, hogy hogyan gyakorolhatja.

A belvízi fuvarozásban kétféle okmány közül választhat a fuvaroztató:

Használják az értékpapír típusú folyami rakjegyet. Ezt a fuvarozó állítja ki, majd átadja a feladónak, aki az eredeti példányt elküldi a vevőhöz. Az okmány átruházható : a fuvarozó annak szolgáltatja ki az árut az érkezési kikötőben, aki az eredeti példányt felmutatja neki.Ebből következik, hogy csak az eredeti példány átruházásáig van a fuvaroztatónak rendelkezési joga az áru felett. Ha a vevő el akarja adni az árut, akkor a folyami rakjegyet az értékpapírokra vonatkozó átruházási szabályok szerint átruházza, és aki megvette tőle, az válthatja ki az árut a rendeltetési kikötőbe érkező hajótól.

A folyami fuvarlevél a szárazföldi típusú fuvarokmányok körébe tartozik. A feladó állítja ki, és aláíratja a fuvarozóval, majd visszakapja belőle a másodpéldányt. Ezzel hozhat utólagos rendelkezést az árunak a kiszolgáltatásáig a címzett részére.

A folyami fuvarlevéllel továbbított árut annak szolgáltatja ki a fuvarozó, az érkezési kikötőben, akit átvevőként megnevezett rajta a feladó, vagy akire utólagos rendelkezéssel megváltoztatta az eredeti átvevőt.

A folyami fuvardíjak a fuvarpiaci viszonyoknak megfelelően alakulnak. A Német – magyar folyami kikötők közötti fuvarozásról szóló kétoldalú megállapodás tartalmaz kötelező díjszabási előírásokat is, melyeket ebben a relációban be kell tartani.

A folyami fuvardíjak (illetve bérleti díjak) 2-2 kikötő közötti forgalomra vonatkozóan kerülnek meghatározásra. Ha van áruosztályozás vagy díjszabási osztály, akkor azt is figyelembe kell venni. Jellemző, hogy a díjtételek 1 to/2m3 terjedelmű árukra vonatkoznak. Az ennél terjedelmesebb áruk fuvardíját nem súlyuk, hanem a terjedelmük alapján számítják.Érdekességük a folyami fuvardíjaknak, hogy a völgymeneti közlekedésre a hegymeneti díjakból kedvezményt adnak a fuvarozók.A folyami fuvarozás összköltségébe beleszámítanak a kikötői díjak is. Elhúzódó rakodás esetén a fuvarozó hajóálláspénzt ( dangoba vagy demurrage) követel a fuvaroztatótól.

10. Tengeri árufuvarozás (Áts J.)

A tengerhajózás a fuvarozási távolság valamint a mozgatott árutömeg szempontjából a legnagyobb forgalmú közlekedési ág, a világ kereskedelmi áruforgalmában mintegy 70 % részesedéssel. A gazdaságossági szempontok miatt nagy befogadó- és hordképességű kereskedelmi hajók működtetésének költségei több ezer, gyakran több tízezer tonna áru között oszlanak meg, ezért a tengeri fuvarszakasz fajlagos költsége –az összes többi közlekedési ághoz képest– a legalacsonyabb. Az elkerülhetetlen kikötői szolgáltatások díja viszont jelentősen emeli a tengeri fuvaroztatás költségeit. A nagy kapacitásból következik, hogy nem biztosítanak olyan gyakoriságú fuvarozási lehetőséget, mint a kisebb mennyiségek továbbítására alkalmas szárazföldi és légi fuvareszközök, vagy akár a rövid tengeri szakaszokon üzemeltetett kisebb hajók. A fuvarozási sebesség is kisebb.A tengeri fuvarozás körülményei és a kikötő átrakás kockázatai jóval biztonságosabb (ún. tengerképes) csomagolást és jelölést tesznek szükségessé konvencionális (=hagyományos, nem konténeres) forgalomban. Ép falú konténerek használatával a csomagolásra fordított költségek csökkenthetők, de a klimatikus kockázatok (pl. napsugárzás, vagy a hőmérséklet-ingadozás okozta páralecsapódás – ld. Csomagolás témakör) ellen a normál box konténerek önmagukban nem nyújtanak elegendő védelmet.

A tengeri küldemény – komplett hajórakomány (nagy mennyiségű, általában csomagolatlan tömegáru)– részrakomány (a teljes kapacitást nem lekötő mennyiségű tömegáru) vagy– darabáru vagy „General Cargo”(a kapacitáshoz képest csekély mennyiségű, csomagolt vagy

egységrakományba fogott, általában feldolgozott, értékesebb áru); napjainkban a tengeri darabáruk 90 %-a konténerhajókon kerül továbbításra.

Komplett– és részrakomány fuvarozásához –akár eseti, akár rendszeres az igény– hajót, vagy hajóteret bérelnek. A bérlés időre vagy útvonalra vonatkozhat. A fuvarozás feltételeiben a bérlő és a bérbeadó szabadon állapodik meg, a megállapodást a bérleti szerződésben (Charter Party) rögzítik. A bérleti szerződés megkötése különleges szakértelmet igényel, ezért közvetítőt (brókert) célszerű igénybe venni. A brókert a közreműködésért jutalék illeti meg, amit a bérlő és a bérbeadó megosztva visel.

A tengeri darabárukat meghirdetett kikötők közötti útvonalon, menetrend szerint közlekedő kereskedelmi hajók fuvarozzák. Egy vonalhajó rakománya számos fuvaroztató árujából áll össze. Az azonos útvonalon közlekedő hajóstársaságok a verseny korlátozása érdekében kartell-megállapodásokban (agreement, konferencia, pool) kötelezik magukat egységes műszaki, szolgáltatás-színvonal biztosítására és azonos díjszint alkalmazására a megbízókkal szemben. (A tömörülésből kimaradó hajók outsiderként teljesítenek szolgálatot az adott útvonalon, társaikkal szemben nem vállalnak kötelezettséget, de a fuvaroztatók számára egységes feltételrendszert kínálnak. Szolgáltatásuk kevésbé megbízható, de olcsóbb, mint a konferencia-tagoké.) A fuvarozás általános feltételeit a hajóstársaság (vagy a tömörülés) üzletszabályzata határozza meg, hivatkozva arra a fuvarjogi egyezményre (ld. Szabályozás témakör), amely szerint a fuvarozó a felelősséget vállalja.A hajóstársaságok a rakományszerzés és a kapcsolattartás céljából ügynök-hálózatot foglalkoztatnak. A fuvarozási szerződés a hajósügynöknél történő hajótér–könyveléssel (Booking) illetve annak visszaigazolásával jön létre.Ebben az áru lényeges adatain kívül (megnevezése, természete /veszélyes áru esetén besorolása, IMO kódja/, colli száma, tömege, térfogata) az elhajózási és rendeltetési kikötő, a hajó neve, az elhajózás határideje, a kikötői speditőr-partner megadása szükséges. Ekkor kell jelezni a konténer (típus, db-szám, esetleg egyedi jellemzők) iránti igényt is. A hajótér-könyvelés a gyakorlatban inkább a fuvaroztató kötelmét jelenti a hajóssal szemben: a lekönyvelt, de igénybe nem vett hajótér után holtfuvardíjat (dead-freight) követelhet a hajós..

Fuvarokmányok

A vonalhajózás klasszikus fuvarokmánya a Bill of Lading (=hajóraklevél). A hajós ügynöke által, a kívánt számú eredeti és másolati példányban kibocsátott elismervény az áru átvételéről és a fuvarozás feltételeiről. Egyik oldalán a konkrét küldeménnyel kapcsolatos adatokat tüntetik fel, másik oldalára a fuvarozó általános üzleti feltételeit nyomtatják. Az eredeti példányok összessége (full set=teljes sorozat) megtestesíti az áru értékét (értékpapír), eladásával az áru feletti tulajdonjog átruházható. Emiatt az árut eredeti példány nem kíséri, ellenkező előírása hiányában valamennyit az eladó kapja meg a kibocsátást követően . Amíg nála van, a feladó utólagos rendelkezéssel megváltoztathatja a fuvarozási szerződés néhány feltételét, ilyenkor az összes eredeti példányt bevonják, és az új full set-et bocsátanak ki. Az értékpapír funkció miatt az eredeti példányokat az eladó általában csak az ellenérték kifizetése ellenében engedi át vevőjének (bankon keresztül, akkreditív vagy okmányos inkasszó fizetési mód alkalmazásával). Mivel így a vevő anélkül teljesíti a szerződéses kötelezettségét, hogy az árut láthatta volna, a fizetéshez tiszta B/L-t követel meg. (Egy Bill of Lading akkor tiszta, ha a hajós nem tett hátrányos bejegyzést a küldemény mennyiségére és/vagy állapotára vonatkozóan.) A fizetést követően a vevő a full set értékesítésével eladhatja az árut, vagy 1 eredeti példány ellenében kiválthatja a hajóstól a rendeltetési kikötőben. A további eredeti példányok ezzel értékpapír mivoltukat elveszítik, csupán kártérítési igény érvényesítéséhez használhatók fel.A Bill of Lading többféle típusa létezik.

Sea Waybill, Express Cargo Bill – szárazföldi típusú fuvarokmányok, nem testesítik meg az áru értékét. Alkalmazásának esetei:– „nyitva szállítás”, amikor a vevő nem okmányok ellenében, hanem a küldemény átvétele után fizet az eladónak (bizalmi kapcsolatot feltételez);– rövid tengeri (Short sea) forgalom, amikor a fuvaridő rövidebb, mint a B/L postázásának időtartama lenne;– multinacionális vállalatok különböző kontinensen fekvő telephelyei közötti szállításai; – hajóstársasági szervezésben lebonyolított kombinált fuvarozásnál (carriers’s haulage, amelyről a hajós háztól –házig történő fuvarozást igazoló Combind B/L-t bocsátott ki) a tengeri szakasz technikai okmánya; általában csak elektronikus formában állítják elő;

Tengeri fuvardíjak

A vonalhajó-járatokkal történő tengeri fuvarozásra a hajósok díjszabásban hirdetik meg díjtételeiket. A díjtétel egységnyi áru fuvardíja két adott kikötő viszonylatára. A díjtétel alapját képezheti a küldemény

– tömegegysége (W=Weight – 1000 kg vagy 1016 kg/long-tonna/) – térfogat (M=measurement – 1 köbméter vagy 40 köbláb /cft/)– súly– vagy térfogat (W/M), más néven fuvartonna (frt), attól függően, hogy a küldemény

tömege és terjedelme közül melyik nagyobb– a FOB értéke (ad valorem) – darabszáma (gépkocsi, élő állat stb)– hossza (méter – komphajókon)– konténeregysége [TEU-ra, 20’ vagy 40 ’-ra; – árutól függő Commodity Box Rate (CBR) –

USA forgalomban, vagy árutól független (FAK), azonos mértékű Freight All Kinds]

Mivel a díjtételek eredetileg hosszabb időszakra voltak érvényesek, az árfolyam– és üzem-anyagár–ingadozások hatását korrekciós tényezők alkalmazásával védték ki a hajósok. Mára az ajánlatok határideje lerövidült, mégis alkalmazzák a

CAF –Currency Adjustment Factor – árfolyam kiegyenlítési tényezőtBAF – Bunker Adjustment Factor – üzemanyagár kiegyenlítési tényezőt,

amelyek elvben a változások irányának megfelelően növelhetik vagy csökkenthetik az alap-díjtételt. (Utóbbi ritkán fordul elő.) Ezen kívül különleges áruk vagy szokatlan körülmények esetén pótlékokat vetnek ki a hajósok: Pl.

Congenstion surcharge – a kikötő zsúfoltsága esetén számítják felIMO surcharge – veszélyes-áru felárWAR risk surcharge– politikai kockázatok esetén alkalmazott felárIdőjárás pótlék (jég, szökőár esetén)Nehézsúly pótlék – a kikötői szokványban a rakományegységekre meghatározott -maximális tömeget meghaladó súly esetén Hosszúsági pótlék – túlméretes rakományegységekrestb.

Néhány tengeri hajótípusgeneral cargo konvencionális tengeri darabáru fuvarozására alkalmas, főleg a

vonalhajózásban közlekedtetett hajócontainer : transzkonténerek fuvarozására alkalmas, főleg a vonal-hajózásban

közlekedtetett hajósemi-container vagy multi-purpose :

konvencionális és konténerben feladott áru fuvarozására egyaránt alkalmas

bulk carrier száraz, ömlesztett tömegáruk számárareefer cargo hűtést igénylő rakomány továbbításáracar-carrier gépkocsik fuvarozásáraRo/Ro (roll on/roll off) : komphajókRailship, Ferry-boat komphajók vasúti kocsik továbbításáratanker folyékony tömegáruk fuvarozásáraLash, Seabee, Baco : folyami bárkák, illetve bárkák és konténerek tengeri továbbítására

egyaránt alkalmas típusokfeeder kisebb méretű konténerhajók, kikötők közötti tranzitforgalom

lebonyolításáralighter a kereskedelmi hajók könnyítése, vagy rakpartra várakozó hajók

állásidejének csökkentése érdekében vízen történő rakodásra igénybe vett kisebb méretű hajók

pilot révkalauz hajók

11. Kombinált fuvarozások (Áts J.)

A logisztika térhódításával növekedett az igény kisebb volumenű küldemények gyors, kiszámítható és nagyobb gyakoriságú közvetlen fuvarozásra iránt, ezért a közút vált a kontinentális árumozgások fő hordozójává. Ez jelentős mértékben járul hozzá a környezet-szennyezés és az utak zsúfoltságának fokozásához. A terhelést az EURO-normáknak megfelelő, a környezetet jobban kímélő motorok alkalmazása sem enyhíti, mert a forgalom folyamatos nő. Az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik fő célkitűzése a zsúfoltság csökkentése és a környezet kímélése érdekében kombinált fuvarozási megoldások támogatása.

A kombinált fuvarozás egyetlen fuvarozási szerződés keretében, több fuvarozási ág szolgáltatásainak igénybevételével nagy távolságra végzett fuvarozás, amelynek során az áru a feladástól az átvevőnek történő kiszolgáltatásig ugyanabban a zárt intermodális egységben (fuvareszközben vagy konténerben) marad.

Céljai: – közvetlen (áruátrakás nélküli) fuvarozás olyan földrajzi helyek között és olyan út vonalon is, ahol a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiánya ezt nem tenné lehetővé – a gyorsabb rakodások révén a fuvarozási idő és az árukockázat (sérülés, dézsmálás, elveszés) csökkentése

– a környezet védelme

A kombinált fuvarozás technikai értelemben azt jelenti, hogy a küldeménnyel megrakott fuvareszközt egy másik közlekedési alágazat járműve továbbítja bizonyos távolságon. A rakományt ugyanarról járműről szolgáltatják ki a címzettnek, amelyikbe a feladó berakta, és a feladótól a címzettig egy fuvarozási szerződés keretében jut el az áru. Ily módon különféle fuvarozási ágak eszközei kombinálhatók.

KÖZÚTI–VASÚTI FUVARESZKÖZÖK KOMBINÁCIÓJA (szűkebb értelemben vett huckepack forgalom): Ez a fajta kombinált fuvarozás közúti járművek két vasúti terminál között. menetrend szerint közlekedő, zárt vonattal történő továbbítását jelenti.változatai:Kísért: (RoLa=Rollende Landstraße=gördülő országút)A teljes közúti szerelvényeket (vonatkonként általában 18-22 pótkocsis vagy nyerges szerelvényt) vasúton továbbítják két terminál között, a járművezetők ugyanabba a vonatba kapcsolt külön kocsiban utaznak.. KíséretlenCsak a közúti felépítményt (félpót–, pótkocsi vagy csereszekrény) vagy a konténert emelik különleges építésű , ún. zsebes vasúti kocsiba és továbbítják vonattal két terminál között. A menetrend szerinti forgalmat a végpontokon működő operátorok szervezik, akik a pályavasutakkal illetve a vonatatást végző kereskedő vasúttársaság/ok/kal keretszerződést kötnek. Az így megvásárolt kapacitást értékesítik a közúti fuvarozóknak. Magyarországon a Hungarokombi Kft. működteti, ma már csak a Kiskundorozsma–Wels között közlekedtet vonatokat. Operátor partnere korábban az Ökombi volt, ma a Rail_Cargo Austria (RCA – osztrák kereskedővasút).Az európai közút-vasút kombinált fuvarozás egységes fuvarjogi feltételeit az UIRR (Union Internationale des Sociétés de Transport Combiné Rail-Route – Közút-Vasúti Kombi-társaságok Nemzetközi Szövetsége) dolgozta ki. A fuvarozás okmánya kísért forgalomban a Ro-La vonatjegy, kíséretlen forgalomban a CIM-UIRR fuvarlevél. Mindkét fuvarokmány a közúti fuvarozó és az operátor (kombi-társaság) közötti szerződés

megkötését, a jármű vagy felépítmény vasúti fuvarozásra történt átadását igazolja. Reklamációs jogot biztosít a közúti fuvarozónak a kombi-társasággal szemben az átadás és a kiszolgáltatás között a küldeményben keletkezett károkért. (Megbízójával –az exportőrrel vagy importőrrel– szemben a közúti fuvarozó a CMR fuvarlevél alapján közvetlenül felel olyan károk esetén is, amelyek a vasúti szakaszon keletkeztek.)

KÖZÚTI–FOLYAMI FUVARESZKÖZÖK KOMBINÁCIÓJAA közúti tehergépkocsit vagy csak a felépítményt folyami bárkán továbbítják két kikötő között. A jármű rámpán keresztül felgurul a folyami fuvareszközre. A kirakodás hasonló módon történik. A kombinált fuvarozásnak ez a válfaja nevét a rakodás módjától kapta: Ro/Ro (roll on–roll off). A fuvarozás időigénye miatt a kísért forgalom a folyamon gazdaságtalan lenne, a kíséretlen forgalom hátrányai pedig folyami továbbítás esetén is fennállnak. Talán ezért nem jellemzők menetrend szerint közlekedő, nyilvános vonaljáratok ebben a forgalomban, így olyan egységes fuvarjog sem alakult ki, mint a vasúti kombináció esetében. (Sőt a CMNI /ld. Szabályozás témakör/ sem veszi figyelembe a közúti járművet vagy felépítményt, mint lehetséges küldemény-típust, jóllehet az EU szorgalmazza a közút-folyam kombinációt is.). SZÁRAZFÖLDI–TENGERI FUVARESZKÖZÖK KOMBINÁCIÓJARövid tengeri szakaszokon (a kontinens és a szigetországok közötti távolság áthidalásához) a közúti járműszerelvényeket illetve vasúti kocsikat menetrend szerint közlekedő komphajóval (Ro/Ro hajó, Ferry-boat vagy Railship) továbbítják. A szárazföldi fuvarozó szerződik a fuvareszköz tengeri továbbítására a hajóstársaság ügynökével. A fuvarozás okmánya a menetjegy, amely reklamációs jogot biztosít a szárazföldi fuvarozó számára a hajóstársasággal szemben, ha annak felróható kár keletkezik a járműben és/vagy rakományában a tengeri fuvarozás során. A megbízóval (exportőr vagy importőr) szemben a közúti fuvarozó a CMR fuvarlevél, a vasút a CIM fuvarlevél alapján közvetlenül felel olyan károk esetén is, amelyek a tengeri szakaszon keletkeztek.

Kereskedelmi értelemben is kombináltak azok a fuvarozások, amelyeknél a kereskedő eleve kombinált fuvarozásra köt szerződést az operátorral.FOLYAMI–TENGERI FUVARESZKÖZÖK KOMBINÁCIÓJAFolyami kikötőtől egy másik kontinensen fekvő folyami kikötőig kombinált ez a forgalom. Eszközei légmentesen zártható bárkák, tolóhajók a folyami és bárkahordozó anyahajók a tengeri továbbításhoz. A rakodás módja a tengeri kikötőkben be/ki- úsztatás (float on/float off = Fo/fo) ill. emelés (lift on/lift off=Lo/lo) A folyam-tengeri kombinált fuvarozásra az exportőr/importőr vagy szállítmányozója szerződik. A szerződéskötést igazoló fuvarokmány a Direct Bill of Lading amely alapján az operátor a két folyami kikötő közötti teljes fuvarozásra közvetlen felelősséggel tartozik a fuvaroztatóval szemben. Magyarországról/ra jelenleg ilyen forgalmat nem szerveznek.

KONTÉNERES FUVAROZÁSA konténeres tengerentúli árutovábbítást akkor tekinthetjük kombinált fuvarozásnak, ha a fuvaroztató a feladástól a címzettnek történő kiszolgáltatásig egyetlen fuvarozási szerződés keretében jut hozzá az összes (fuvarozási, átrakási, kezelési, tájékoztatási stb.) szolgáltatáshoz. Ennek előfeltétele, hogy egy fővállalkozó (MTO / Multimodal Transport Operator vagy CTO / Combined Transport Operator) vállalja a fuvaroztatóval szemben a teljes lebonyolítást, ezzel együtt a közvetlen felelősséget árukárokért és fuvarozási határidő túllépéséért, az általa kibocsátott multimodális/kombinált fuvarokmány alapján. Az alvállalkozókkal kötött szerződések révén pedig az operátornak kell gondoskodnia a továbbítási folyamatok zavartalanságáról.Az MTO szerepét vállalhatja 1) a hajóstársaság ügynöke/képviselője (ún. Carrier’s haulage); fuvarokmánya Combined Bill of Lading, amelyen nemcsak az elhajózást, hanem a feladónál történt áru-átvételt is igazolja az operátor a hajóstársaság nevében a kiszolgáltatás helyéig;

2) szállítmányozó (ebben az esetben a hajóstársaság csupán alvállalkozó), közvetlen fuvarokmánya a FIATA Multimodal Bill of Lading . Lényeges, hogy a szállítmányozó ilyenkor a szerződések gondos megkötéséért szállítmányozó módjára, árukárért pedig közvetlenül, fuvarozóként felelős.

TENGERI-LÉGI KOMBINÁCIÓGlobális logisztikai szolgáltató által szervezett forgalom távol-keleti tengeri kikötők és európai repterek között. Részben LCL konténerforgalom (közel-keleti átrakó kikötőig), részben légi egységrakományos forgalom európai elosztó központig (onnan általában RFS = road feeder service a rendeltetési reptérig) Gyorsabb, mintha európai kikötőig fuvaroznák hajóval, olcsóbb, mintha végig légi úton érkezne. Okmánya a logisztikai szolgáltató által kibocsátott Combined transport document.

12.Szállítmányozói gyűjtőforgalom (dr. Tátrai A.)

A logisztika előretörése azt eredményezi, hogy amelyik vállalat csak teheti, megrendelésre termel. Ezáltal nem kell sem alapanyagok, sem késztermékek készletezését biztosítaniuk.A nem megrendelésre termelő vállalatok is törekszenek arra, hogy minél pontosabban meg tudják becsülni a várható igényeket, és ezáltal minél kisebb készletek és minél rövidebb ideigKelljen tárolniuk. Az 5 tonnánál kisebb mennyiségű áruk fuvarozása sem a nagy járművekkel, sem a kicsikkel nem gazdaságos hosszú távon. Ezért sokszorozódott meg a nemzetközi gyűjtőforgalomba került áruk mennyisége.

A gyűjtőforgalom lényege az, hogy az egyirányba küldendő árukat egy raktárban összegyűjtik, és akkor indítják el, ha egy jármű jó kihasználására elegendő mennyiség összegyűlt. Ezáltal a nemzetközi fuvarozáson költségmegtakarítás érhető el. A fuvareszköz egy gyűjtőraktárba érkezik, ahol a különféle címzetteknek szóló árukat addig tárolják, amíg érte nem jönnek.

A gyűjtőforgalom megvalósítása csak akkor lehet gazdaságos, ha a raktárak és a fuvareszközök folyamatosan jól kihasználtak.

Ezért beindítása előtt körültekintő előkészítés szükséges.- Fel kell mérni, hogy a gyártók, beszállítók, kereskedők honnan hova, milyen

gyakorisággal akarnak kis mennyiségű árukat továbbítani.- Raktárt kell venni, építeni vagy bérelni itthon. Fel kell szerelni a forgalom nyilvántartásához

szükséges korszerű informatikai eszközökkel, rakodógépekkel,személyzettel

- ki kell választani azt a földrajzi pontot, ahova gazdaságosan továbbítható árumennyiség irányul ( vagy ahonnan hozzánk történik ugyanez)

- Speditőr partnert kell keresni azon a földrajzi helyen, akinek a raktára a gyűjtőforgalom másik végpontja lesz

- Nyelveket beszélő, szakképzett személyzet szükséges a gyűjtőforgalom szervezéséhezés bonyolításához

- megfelelő fuvarozót kell keresni a rendszeres forgalom megvalósításához

Látható tehát, hogy a gyűjtőforgalmat szervező szállítmányozó a folyamatos működést egyrészt egy szerződésrendszerrel biztosítja, mely a raktár, a külföldi speditőr partner és a fuvarozó állandóságát adja, másrészt állandó költségként kell számolnia a raktár és az irodák működtetésével, a dolgozók bérével és bérterheivel, stb.

Csak akkor lehet a gyűjtőforgalmat beindítani, ha ez az előkészítés sikeresen befejeződött.

A klasszikus gyűjtőforgalom az árunak az indító raktárba érkezése és a fogadó raktárból történő kiszolgáltatása közötti folyamat.

A szolgáltatás díja ( a „ fuvardíj”) az áru 100 kg–jára vetített díjtétellel kerül kiszámításra általában. Mivel azonban a fuvarozás gazdaságossága a fuvareszköz jó kihasználásától függ, aszolgáltatónak figyelembe kell vennie az áru terjedelmét is. Ezért az a gyakorlat, hogy a díjtétel 1 m3 = 300 kg (vagy 330 kg) . Az ennél terjedelmesebb áru fuvarozása esetén ennek a viszonyszámnak az alapján kell kiszámítani az áru díjszámítási súlyát. Ha nem lehet rárakni másik árut, akkor a felette kihasználatlan teret is meg kell fizetni: 1 rakméter = 1650 kg.

Az így kialakított fuvardíj a következő szolgáltatásokat foglalja magába:

Szervezés => megbízás ellenőrzése szakmai szempontból => áru átvétele a raktárban => átvételi elismervény vagy feladási igazolás kiadása az árutulajdonos számára => raktározás a jármű indításáig => kiviteli vám közreműködés => berakás a fuvareszközbe => nemzetközi fuvarozás => áru kirakása a fuvareszközből az érkezési raktárban => import vámközreműködés => tárolás a címzettnek történő kiszolgáltatásig.

A megbízók elvárása találkozik szállítmányozók törekvésével, amikor a szolgáltatásaikat bővítik.Leggyakoribb mellékszolgáltatások: befuvarozás, vámkezeltetés, bértárolás, átcsomagolás, házhozszállítás, vámkezesség nyújtása, komissiózás, egyéb logisztikai szolgáltatások, stb.

Az árutulajdonos számára a leglényegesebb okmány az átvételi elismervény vagy a feladási igazolás . Az egy fuvareszközbe berakott árukról a szállítmányozó készít egy rakjegyzéket, ami a közúti fuvarokmány, a CMR fuvarlevél egyik legfontosabb melléklete lesz.

Összetett kérdés a gyűjtőszállítmányozó felelőssége. Általában nem foglalkozik fuvarozással, csak szerződik a fuvarozókkal arra, hogy a két gyűjtőraktár között továbbítsák az árukat. Amikor azonban a raktárában átveszi, rakodja, őrzi az árukat és egyéb műveleteket végez velük, akkor felelőssége a fuvarozóéhoz áll közel. Ezért ma már nem ritkaság, hogy egy gyűjtőszállítmányozó üzleti feltételei között azt teszi közzé, hogy az egész folyamatért fuvarozóként felel.

Nikischer József: Vasúti szállítmányozás White Paper - European transport policy for 2010: time to decideTátrai Anna: Közúti szállítmányozás 2002. MSZSZ MÁV Rt. Teherkocsik, műszaki adatok és jellemzők 2001.

1. Logisztika fogalma, logisztikai szemléletmód, költség koncepció lényegeA logisztika a vállalatok stratégiájának egyik kulcsfontosságú eleme, mivel az összköltségek 10-40%-át teszik ki a logisztikai költségek. Versenyelőnyt biztosíthat a többi vállalattal szemben és jelentősen hozzájárul a vevők igényeinek kielégítéséhez is. Tehát a logisztika az alapanyagok, félkész és késztermékek, illetve hozzá tartozó információk származási helyről a felhasználási helyre történő eljuttatásának hatásos és költséghatékony megszervezése, lebonyolítása és irányítása a vevői igények alapján.Logisztikai szemléletmód elemei:a.) rendszerelmélet:

- mikroszintű vállalaton belül- makroszintű EU és nemzeti szinten- metaszintű vállalatok közöttCélja a rendszer optimalizálása és a teljes költség koncepció

b.) folyamatorientáltság: olyan feladatok, tevékenységek összessége, amely erőforrás felhasználásával inputot alakít át outputtá, célja a zökkenőmentesség

c.) keresztmetszet funkció: logisztika kapcsolata a többi vállalati területtel (direkt/indirekt), interdiszciplináris tudomány (team-munka)

d.) fogyasztóorientáltság: kiszolgálás a vevő igényei szerintA költség koncepció lényege az, hogy a költségek csökkentésével biztosítsa a vállalatnak a versenyelőnyt a többi vállalattal szemben. Az összköltség elemei egymással szoros kapcsolatban vannak, mert ha egy adott költségtípust csökkentenek, akkor egy vagy több másik komponens növekedéséhez vezethet /trade-off/ (pl.: készlettartás-szállítás, csomagolás-szállítási károsodás). Az összköltség-elemzéshez egy logisztikai-matematikai célfüggvényt kell felírni: Lt=f(Vsz;Kl), vagyis a logisztikai teljesítmény (Lt)-nek van vevőkiszolgálási szintje(Vsz) és összköltség szintje(Kl). A két szint szoros kapcsolatban van egymással, vagyis mindkettő egyszerre csökken és nő.2. Ellátási lánc, ostorcsapás hatásMinden olyan tevékenységet magába foglal az ellátási lánc, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos. Fő folyamatai a tervezés, a beszerzés, a gyártás és a kiszállítás. Szereplői: központi vállalat, beszállítók, megrendelők, fogyasztók és logisztikai szolgáltatók. Az elsődleges cél a fogyasztói igények kiszolgálása.Az ostorcsapás hatás a piaci szereplők racionális viselkedésének a következménye. A fogyasztóktól távolabb lévő szereplők megrendeléseinek kilengése sokkal nagyobb, mint a vevőkhöz közelebb lévő szereplőké. A fő okai közé tartozik a piaci szereplők hiánytól való félelme az áringadozás, a keresleti előrejelzések pontatlansága, a hosszú átfutási idő és a periodikus megrendelések. A folyamat úgy néz ki, hogy a kiskereskedő a fentebb felsorolt okok egyike miatt többet rendel meg a beszállítótól, ami azt eredményezi, hogy a beszállítója is többet fog rendelni és így tovább, ami végül az egész ellátási láncban készlet-felhalmozódást fog eredményezni.További következmények még:

- az erőforrás kihasználás hatékonysága csökken- növekednek a szállítási, raktározási és egyéb logisztikai költségek- csökken a kiszolgálási színvonal is

Az ostorcsapás hatásait úgy lehet mérsékelni, ha sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az információ-megosztásra (POS-terminálok) és az ellátási lánc szereplőit lecsökkentik. Az akciók elkerülése vagy mélyebb átgondolása logisztikai szempontból is, nem csak marketing célzattal. Továbbá az ellátási lánc résztvevői között szorosabb együttműködésre kell törekedni, ahhoz, hogy a költségeket tudják csökkenteni. Együttműködés, rendszerszemlélet, ellátási lánc menedzsment szemlélet, átfutási idők csökkentése.

3. Cross docking, Continuous replenishment, quick responsecross docking:Ez az ellátási megoldás a tárolásmentes készletgazdálkodás. A beérkező árut azonnal elkészítik kiszállításra, majd ki is küldik az üzletekbe. A Wal-Mart dolgozta ki.continuous replenishement (CR):Ezzel a módszerrel elkerülhető a raktári készletek felhalmozódása, mivel az ellátó vállalatot is bevonják a rendelések tervezésébe. Két típusa van aszerint, hogy ki intézi, menedzseli a készleteket:

1.) VMI – beszállító által menedzselt készletek. Az ellátó vállalat teljesen önállóan, a felhasználótól és egyéb forrásokból származó információk alapján figyeli folyamatosan és tölti fel a készleteket a felhasználó raktárában

2.) CMI – közösen menedzselt készletek. A felhasználó vállalat is belefolyik a készletek figyelésébe, de az ellátást ugyanígy a beszállító vállalat végzi

quick response:A CR olyan speciális változata, amelyben a beszállító hatásköre nem csak a készletezési, raktározási területekre terjed ki, hanem a vevőkiszolgálás javítására is. A vevők speciális igényeire rögtön tud reagálni. Az információáramlásban segítségére van a POS információtovábbító rendszer is.

4. Bowensox és Daugherty stratégiaEgyre több vállalat követi a differenciáló stratégiát, amellyel a logisztikában rejlő lehetőségeket fedheti fel (pl.: gyorsabb kiszolgálási idő, pontos szállítás). Ugyanakkor a költségminimalizáló stratégia számára is

meghatározó alap lehet a logisztika teljes költség koncepciója. Tehát a logisztika középpontjában vagy a költségminimalizálás teljesül a teljes költség koncepcióra alapozva vagy a szolgáltatási színvonal középpontba állításával különbözteti meg magát. A harmadik eset pedig az, ha a vállalat fókuszáló stratégiát követ és egy szűkebb piacának az igényeit célozza meg kielégíteni.

1.) költségminimalizálás: Ezt a stratégiát akkor szokták alkalmazni, amikor árérzékeny piaci szegmenseket céloz meg a vállalat A vállalat legfontosabb teljesítménycélja a belső hatékonyság elérése. Ehhez szükséges a költségek szigorú kontrollja, az output maximalizálása és a tevékenységek méretgazdaságos ellátása. Ennél a stratégiánál a vállalat a külső kapcsolatait tranzakció orientáltan és több beszállítótól rendel ár alapú vásárlást követve.

2.) hozzáadott érték maximalizálása: Ha egy vállalat képes szolgáltatásait megfelelően megkülönböztetni a versenytársakétól, akkor a piacon prémium árkategóriát érhet el az egyediségével. A stratégia középpontjában a külső hatékonyság áll. Ezért a beszállítókat a minőség, a rendelkezésre állás és a fejlesztés alapján választja meg a vállalat. A külső kapcsolataira a szervezeti hatásokat átlépőség jellemző.

3.) kontroll/adaptálás: Ebben az esetben egy meghatározott szegmensnek a kielégítésén van a hangsúly, ami miatt nagyfokú rugalmasságra kell szert tennie a vállalatnak. Az igények gyorsan változnak, amelyekre gyorsan is kell reagálni. A külső kapcsolataira az jellemző, hogy olyan szövetségeket köt a vállalatokkal, amelyek középpontjában az egyedi képességek vannak.

5. CPFRA CPFR üzleti modell az ECR továbbfejlesztése. Az ECR olyan üzleti technika, amelyben az értékesítési csatorna tagjai kölcsönösen előnyös kapcsolatot építenek ki, hogy magasabb értéket teremtsenek a végső fogyasztó számára. Az ECR alapelveire és moduljaira épít a CPFR és egy ágazatközi együttműködést alakít ki. Ez egy teljesen átforgó információs rendszer, amely optimalizálja a partnerek közös tervezés folyamatait. Az ipari és kereskedelmi vállalatok vezetői az összes rendelkezésükre álló adatot megosztják, hogy olyan közös előrejelzést hozzanak létre, amely reális és megelőzi a készletfelhalmozódás lehetőségét. Az előállított közös előrejelzés alapján hangolják össze az ellátási láncot.3 fő fázisa és 9 lépése van: az első fázis a tervezési folyamat, amely az 1. és 2. lépést foglalja magába. A második az előrejelzés, amely a 3. lépéstől a 8. lépésig terjed ki. A harmadik fázis a 9. lépést foglalja magába, ami maga a megrendelés. Tehát a CPFR az ECR moduljainak és koncepciójának az összekapcsolását és szabályozását végzi.A CPFR-nek 3 szintje van:1.) alapszintű CPFR: csak néhány folyamatot fed le és csak korlátozott mértékű integrációt jelent az

üzleti partnerekkel (pl.: a kiskereskedő csak készletinformációkat oszt meg a beszállítójával)2.) fejlett CPFR: a szereplők már több üzleti folyamat terén működnek együtt, amely mélyebb

integrációt eredményez3.) haladó CPFR: adatcserénél magasabb szintre emeli az együttműködést. Ez a szint a belső

folyamatok javítására is lehetőséget nyújt, a cégek tanulhatnak egymástólElőnyei:

- költségek és készletek csökkentése pontos előrejelzés- áruk rendelkezésre állásának növekedése- forgalom növekedése mert nincs hiány- előrejelzések pontossága

6. Make or buy?A ’make or buy’ dilemma tágabb értelemben egy döntés a vállalat működési köréről, szűkebb értelemben egy adott alkatrész/termék stb. felé irányuló döntés arról, hogy a vállalat maga gyártsa le azt vagy inkább külső forrásból szerezze be. Ez a döntés a gyártási mélység fogalmával áll kapcsolatban, ugyanis ez egy arányszám, ami megmutatja a vállalat által legyártott alkatrészek és az össztermelés arányát. Amennyiben a vásárlás mellett döntenek, úgy ez a szám csökkenni fog és

vele egyszerre fellépnek logisztikai többletigények és költségek. Ez a döntési dilemma akkor szokott felmerülni, ha a vállalat új termékkel akar a piacra lépni vagy ha szezonális és készletváltozások merülnek fel, vagy ha nem elégedett a jelenlegi beszállítóival.A döntést sok dolog befolyásolja:- a termék életciklusa, a szaktudás, a technológia, a méretgazdaságosság- a beszállító versenyképessége és biztonsága- üzleti célok meghatározása és az adott alkatrész stratégiai jelentőségeAbszolút kizárja a vásárlási lehetőséget az, ha nincs a kívánt minőség vagy a szállító az adott határidőre nem szállítana, vagy ha a vásárlással valamely üzleti titkot kellene megosztani a beszállítókkal. Ugyanakkor a saját gyártást kizárja, ha a határidőre nem tudják teljesíteni a rendelést.’make’ melletti érvek:- vállalati önállóság és a kapacitások kihasználása megnő- a beszállítókkal kapcsolatos problémák és bizonytalanság megszűnik- folyamatos minőségellenőrzést lehet végezni és gyorsabban lehet reagálni az igények

változására- adóköteles nyereség csökkenthető a beruházásokkal(felmerülő költségek: anyag, munkaerő, beruházás, termelés, készlettartás)’buy’ melletti érvek:- az adott alkatrész gyártására szakosodott termelőknél jobb minőség érhető el- reklamációs lehetőség és kis megrendelésekre is van lehetőség- nincs szükség pótlólagos beruházásokra és a többi alkatrész legyártására koncentrálhat a

vállalat(felmerülő költségek: beszerzés, beépítés, fuvarozás, átvétel, minőség-ellenőrzés, többlet beszerzés)

7. Készletezés mechanizmusaA készletezés mechanizmusa a készletek szintjét szabályozó eljárások rendje. A mechanizmusok változatai attól függnek, hogymikor és mennyit rendelnek a készletek feltöltése érdekébe. Összesen 4 különböző alapváltozata van:

- fűrészfog modell- kétraktáros modell- ciklikus modell- csillapításos modell

A fűrészfog modell vagyis más néven állandó ütemű modell azon a tendencián alapszik, hogy meghatározott időközönként azonos mennyiséget rendelünk. Mind az idő, mind a mennyiség kötött, aminek előnye, hogy a beszállító kiszámíthatóan tud felkészülni a szállításra és tud árengedményt is adni.A ciklikus modellnél a rendelési időpont előre ismert és állandó, de a mennyiség nagysága mindig attól függ a beérkezés időpontjában várható készletszinthez mennyi kell, hogy a készletek a maximumon legyenek. Ennek az előnye az, hogy a beszerzések jól ütemezhetők, de a folyamatos mennyiségváltozás miatt a beszállítók nem biztosítanak árengedményeket.A kétraktáros modellnél rögzítve van egy készletszint, amelyet ha elér a készlet nagysága, akkor egy rögzített mennyiséget rendelni kell. Az időpont változó, de a rendelés mennyisége állandó. Folyamatosan figyelni kell a készletek mozgását, ami egyben előny és hátrány is.A csillapításos modellnél sem az időpont, sem a mennyiség nincs rögzítve. Mivel egy bizonyos készletszint elérése után kell rendelni annyit, amennyi ahhoz kell, hogy maximálisan feltöltsék a készleteket. Ahogy az előző modellnél is, itt is nagy jelentősége van a készletfigyelésnek, ami előny és hátrány is.

8. Beszerzés célrendszere, direkt és indirekt beszerzésA beszerzés biztosítja a vállalat termelési és szolgáltatási folyamatát, valamint az azokat támogató vállalati funkciók számára szükséges anyagok és eszközök rendelkezésre állását.

A beszerzés fő céljai közé tartozik a belső vevők különböző igényeinek és elégedettségének biztosítása. A felmerülő beszerzési költség minimalizálása azzal, hogy felkutatják a legmegfelelőbb beszállítókat. Nagyon fontos az ellátás kockázat lecsökkentése, ahhoz, hogy a termelés zökkenőmentesen haladjon. A beszerzés történhet direkt és indirekt módon. A direkt beszerzések közvetlenül beleépülnek a késztermékbe (pl.: alkatrészek). Ezzel ellentétben az indirekt beszerzés a működés fenntartása céljából keletkezik. Az utóbb említett beszerzés típusba azok a termékek tartoznak, amelyek közvetlenül a vevőknek értékesített termékekbe vagy szolgáltatásba nem épülnek bele. Az MRO (maintenance repair and operating) nagy cikkszámú, széles termékkörrel és széles beszállító-hálózattal biztosítja a gyártó folyamatosságát / az irodaszertől a karbantartási alkatrészeken át a munkaruháig beszerez mindent/. A beruházásokhoz kapcsolódó beszerzések fontos jellemzője, hogy ezek az esetek döntő többségében új vásárlást jelentenek. Ezek a beruházási javak egyedi, magas értékű, nem rutin döntések, amelyeknél sok szempontot kell figyelembe venni (ár, érintettek, finanszírozás). A szolgáltatások beszerzésének problémái a szolgáltatások sajátosságaira vezethetők vissza nem kézzel foghatók. A szolgáltatások jelentős kockázatot hordoznak magukban, mivel a keresletváltozásra nehezen tudnak reagálni és nehéz a minőségét, specifikációját meghatározni. A direkt beszerzéseknél jellemző a nagy volumen, összességében nagy érték. A cél az ellátás, a megfelelő költségszinten megfelelő minőségben, nagy biztonsággal való megoldása. További jellemzői közé sorolható a rutinszerűség az áttekinthetőség és a származtatott kereslet.

9. Ellátási lánc menedzsment ≠ késleltetés

Az ellátási lánc az értékteremtő folyamatok együttműködő vállalatokon átívelő sorozata, amelynek fő célja a vevői igények kielégítése. Az ellátási lánc tartalmazza a termék létrehozásához kapcsolódó összes tevékenységet az alapanyagokon keresztül a végső felhasználásig. Az ellátási lánc menedzsment egy szervezeteken belüli és kívüli együttműködés, amely a folyamatokat és a szervezeteket egybeintegrálja. Ahhoz, hogy ez az integráció létrejöjjön, szükség van nagyfokú információ-megosztásra, bizalomra és fejlett információs hálózat kiépítésére. A fő célja, hogy a láncban résztvevő vállalatok tevékenységét optimalizálja, vagyis a munkamegosztást, a készletezést, az árueljuttatás szervezését és a tevékenységek elhelyezését. Mindazáltal létrejön egy versenyképes kiszolgálási szint alacsony költségekkel. Ennek az optimális integrációnak vannak feltételei:

- erős központi vállalat- ellátási lánc orientáció- integrált vállalati logisztikai rendszer- rendszerszemlélet együttműködés

Az ellátási láncnak két típusát különböztetjük meg. Az egyik a hatékony, a másik a rugalmas ellátási lánc. Az utóbbi az információ áramlására, a folyamatos válaszra épül. Ez főleg az innovatív termékeknél használatos, mert gyors reakcióképességgel rendelkezik. A gyorsan változó igényekre való reagálás fő eleme a késleltetés (postponemnt). Ezzel a módszerrel minimalizálni lehet a kockázatot, ugyanis a végső testre szabást, a végső fogyasztásra bízza. Ezzel termékdifferenciálási költségek spórolhatók meg. A legjobb példa erre az IKEA bútor összeszerelése, hiszen a vásárlónak kell majd a vásárlást követően otthonában összeszerelni a bútorokat.

A hatékony ellátási lánc típus az előrejelzésen alapul. Ezt főleg a már bevezetett, stabil termékek körében szokták alkalmazni Itt nagy hangsúlyt fektetnek a méretgazdaságosságra és a folyamatos anyag- és termékáramlásra.

10. Árubontó és konszolidációs létesítményekA stratégiai szinten meghatározott kiszolgálási színvonal alapján dől el az alkalmazott elosztási csatorna, vagyis hogy milyen közvetítőkön (nagykereskedő, kiskereskedő, stb.) keresztül jut el a termék a vevőhöz, illetve a készletezési pontok (elosztó-, átrakóközpontok, stb.) hol helyezkedjenek el.

A készletezési pontok hálózatának kialakításához először meg kell határozni azt, hogy a vállalat közvetlen vagy közvetett elosztást alkalmaz.Közvetlen (centralizált) elosztásnál a termelő egység központi raktárából történik a kiszállítás készletezési pont közbeiktatása nélkül. A közvetlen elosztás előnye, hogy a tőkeköltség csökken a készletezési és raktározási költségeken keresztül, a teljes áruválaszték elérhető és méretgazdaságosabb a közvetett elosztáshoz képest. Általában akkor alkalmazzák, ha a vevők száma kevés, rövid szállítási távolságok vannak és nagy a szállítandó mennyiség. A közvetlen elosztásnál a konszolidáció hiányaként a méretgazdaságosság nem biztosítható, azonban a vevőkiszolgálás minősége jobb, mint a közvetett elosztásnál.A közvetett (decentralizált) elosztás során egy vagy több lépcsőn keresztül valósul meg az elosztás. A két típus közötti döntést a logisztikai költségek (raktározási, szállítási, stb.), a kiszolgálási színvonal, valamint a vevők és a piac határozzák meg. A közvetett elosztás előnye, hogy rugalmasabb, mivel könnyebben alkalmazkodik a piaci szegmensekhez, így magasabb kiszolgálási színvonalat tudnak nyújtani az átfutási idő és a rendelkezésre állás miatt. A közvetett rendszer két jellegzetes létesítménye az elosztó („Break bulk") létesítmény és a konszolidációs raktár. A Break bulk létesítménybe sok forrásból nagy mennyiségű szállítás történik, itt a termékek szortírozása történik. A konszolidációs raktár olyan létesítmény, ahova szintén több helyről történik a beszállítás, itt különböző termékek összegyűjtése (konszolidációja) valósul meg. Ezt általában olyan vállalatoknál alkalmazzák, ahol földrajzilag több helyen történik a termelés, de különböző piacokra termelnek, így nagy választékot alakítanak ki a vevői igényeknek megfelelően.A termék jellege is befolyásolja azt, hogy milyen elosztást választunk. A nagy volumenű, gyorsan forgó termékeknél a közvetett, a kis volumenű, lassan forgó termékeknél a közvetlen elosztást alkalmazzák.A két rendszer ötvözete az ún. rugalmas rendszer, amely egyesíti a közvetett és a közvetlen elosztás előnyeit. Ennek két típusa van: a szükséghelyzeti (sürgősségi) és a rutin rendszer. A sürgősségi rendszernél alapvetően közvetett elosztást alkalmaznak, de ha a megrendelőt nem tudják kielégíteni raktárról, akkor közvetlenül a termelőegységből szállítják ki az árut a vevőnek. A rutin rendszernél előre meghatározott elvek alapján alkalmazzák mind a közvetlen, mind a közvetett elosztást.

11. Logisztikai képességekPOZÍCIONÁLÁS - Stratégia és struktúra

- Stratégiai fókusz- Keresztfunkcionális menedzsment (marketing, termelés) - Centralizáció (tervezés, míg a működés decentralizált) - Funkció vs. folyamat (Európában erősebb) - Ellátási lánc és szövetségek (hatalom, információn alapulva, Európa: kockázatmegosztás,

Észak-Amerika: költségcsökkentés) - Trendek a globális gyakorlatban: global sourcing, információáramlás szinkronizálása

INTEGRÁCIÓ - Információtechnológia - rendszerintegráció, beruházás, EDI és vonalkódos rendszerek - Információmegosztás (bizonytalanság csökkentése, vállalaton belül ill. kívül) - megbízó-

ügynök probléma- Összekapcsolhatóság - az információcsere képessége megfelelő időn belül - Standardizáció - információ formátuma, tevékenységek konzisztenciája “legjobb gyakorlat” - Egyszerűsítés - belső hálózat komplexitása, pl. EU-val - Egyszerűsítés - külső ellátási lánc komplexitása, beszállítók számának csökkentése - Egyszerűsítés - termék/szolgáltatás komplexitása, modularizálás

AGILITÁS - Versenyképesség és fogyasztói siker elérése és fenntartása. - Relevancia - koncentrálás a fogyasztók változó igényeire - Alkalmazkodás - az egyedi igényekhez - Rugalmasság - alkalmazkodás a váratlan igényekhez

MÉRÉS -A tevékenységek belső és külső nyomonkövetése.

- Funkcionális elemzés - pontos és átfogó funkcionális teljesítményelemzés - Folyamatelemzés - integrált költségmenedzsment rendszerek - Benchmarking - Európában kevésbé, a kevesebb információ miatt

12. A logisztika legfontosabb operatív és stratégiai feladatai, a műhely- és folyamatrendszerű termelés esetében

A logisztika feladatai közé tartoznak a következők a termelés során:- műveletek közötti mozgatás, tárolás- gépre való felhelyezés, levétel- technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás- termelésközi készletekkel való gazdálkodás

A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei alapvetően befolyásolják a logisztikai paramétereket.Folyamatrendszerű gyártásnál (termékelvű elrendezés) a termékek mindig ugyanazon lépés-sorrendet követve haladnak végig a termelési folyamaton. Ez olyan iparágakban alakult ki, ahol nem diszkrét mennyiségekben történik az anyagáramlás. Ilyen folyamatiparág például az acélipar, ahol nagy a gyártási volumen, alacsony az egy termékre jutó költség és könnyen automatizálható. Hátránya, hogy az átállás más termék gyártására nehézkes, költséges és igen érzékeny az ellátási zavarokra. A folyamatrendszerű gyártás egy speciális formája a sorozatgyártás, ahol többféle terméket felváltva sorozatokban gyártanak (például a kenyér előállítása, amikor egymás után sütnek különféle kenyereket, majd a leggyorsabban elfogyó fajtából sütnek egy újabb sorozatot). A műhelyrendszerű gyártásnál (funkcionális elrendezés) a berendezések funkció szerint rendezettek és minden termelő egységben a gyártásnak csak egy technológiai fázisát végzik. Ennél a termelésnél a technológiai ellenőrzés jól megoldható, a géppark áttekinthető, a termelési terület jól kihasználható és egyszerre sokféle termék gyártása folyhat az egyedi gyártmányoktól kezdve a sorozatgyártásig. A különböző műhelyekben végzett műveleteknél hosszú a termék átfutási idő, nagyok az anyagmozgatási távolságok, a termékáramlás nem állandó, valamint magasak a gyártás fajlagos költségei.

13. FogalmakEllátási lánc:

- Értékteremtő folyamatok együttműködő vállalatokon átívelő sorozata, mely vevői igények kielégítésére alkalmas terméket, illetve szolgáltatást hoz létre

- Leírja, hogy a szerveztek (termelők, beszállítók, disztribútorok, stb.) hogyan kapcsolódnak egymáshoz adott termék előállítása során

- Tartalmazza a termék létrehozásához kapcsolódó összes tevékenységet és funkciót az alapanyagok forrásától a végső felhasználóig

Ellátási lánc menedzsment: Egy szervezeteken belüli és kívüli együttműködés, amely a folyamatokat és a szervezeteket egybeintegrálja az alapanyag-szállítástól a végső fogyasztóigBeszerzés: A vállalat külső erőforrásainak menedzsmentje oly módon, hogy a megszerzett termékek, szolgáltatások, képességek és tudás révén a vállalat elsődleges és támogató tevékenységének elvégzését, fenntartását a legkedvezőbb feltételek mellett biztosítsák.

Beszerzési logisztika: Biztosítja, hogy a vállalat termelési és szolgáltatási folyamatai, valamint az azokat támogató vállalati funkciók számára szükséges anyagok és eszközök fizikailag rendelkezésre álljanak.

Értékesítési logisztika: Összekapcsolja egy vállalat gyártási logisztikáját a vevők beszerzési logisztikájával és ezáltal magába foglalja azokat a tevékenységeket, amelyek a vevő által megrendelt termékek célba juttatását biztosítják. Az elosztási logisztikát el kell határolnunk az értékesítéstől. Míg az értékesítés feladata a vásárlói kapacitások létrehozatala és gondozása, addig az elosztási logisztika a már meglévő vevői kapacitások alapján lebonyolítja a szükséges termékáramlásokat, a vevők ellátását az általuk igényelt termékekkel.

Termelési logisztika: A termelési logisztika minden olyan tevékenységet összefog, melyek a termelés egyes fázisain szükséges inputanyagok rendelkezésre bocsátásával és az elkészült termékek raktárakba való eljuttatásával kapcsolatosak. A termelési és logisztikai tevékenységek eközben szorosan összekapcsolódnak, ami különösen akkor nagyon szoros, ha a termék a raktározás vagy szállítás során minőségi változáson megy keresztül. (pl. sajt)

Visszutas logisztika: Az a tervezési, megvalósítási és ellenőrzési folyamat, amely az alapanyagok, félkész-, késztermékek és ezekhez kapcsolódó információk eredményes és költséghatékony áramlását biztosítja a fogyasztás helyétől kiindulva érték visszanyerés vagy megfelelő ártalmatlanítás céljából.

14. Közvetlen vagy közvetett elosztás

Az elosztási logisztika azért felelős, hogy a vállalatoknál előállított késztermékek a vevő rendelkezésére álljanak. Feladata a késztermék raktártól a különböző értékesítési csatornákon át a felhasználókig terjedő anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és lebonyolítása. Az elosztási csatornák típusai: közvetlen, közvetett.

Közvetlen elosztás: Ezen típusnál a gyártótól a felhasználóig késleltetési pont nélkül jut el a termék. Ezt csak akkor gazdaságos alkalmazni, ha a rendelési tételek nagyok és a teljes kocsirakományt kitöltik. Különösen alkalmas érzékeny és drága termékekkel alkalmazzák. Az alacsony készletezési költség magas fuvarozási költséggel párosul, ahogy azt tudjuk a trade off elvből (költségnemek összefüggősége). Ahhoz, hogy ez a típus megfelelően működjön, szükség van elektronikus információs kapcsolatra a vevő és a gyártó között.

Közvetett elosztás: Itt legalább egy készletezési pont van beiktatva az eladó és a vevő közé, ezért szokták lépcsős elosztásnak is hívni. Ezért az áru eljutási ideje hosszabb ideig tart, de ugyanakkor a rendelés teljesítésének ideje kevesebb lehet, mint a közvetlennél, hiszen a regionális raktárak közelebb vannak a fogyasztóhoz. Itt a raktározási költségek magasabbak, de az összes szállítási költség alacsonyabban jön ki. A rendszerben lévő készlet mennyisége nagyobb, így a készletezési költségek is magasabbak.

Ennek a két elosztásnak az egyesítéséből jön létre a sürgősségi és rutin rendszer. A sürgősségit alapvetően közvetett elosztásban alkalmazzák és hiány esetén közvetlen kiszállítás van. A rutin elosztást előre meghatározott elvek alapján alkalmazzák, és mindkét típusban előfordul.

Az okmányok szerepeA külkereskedelem egy bizonylatigényes gazdasági tevékenység. A hatósági

ellenőrzés, az eladó és a vevő közötti kapcsolattartás, és az egyéb bekapcsolódó szereplőkkel levelezés (pl bankok, fuvarozók) egyaránt sok bizonylatot igényel. Az okmányok egy része csökkenti a résztvevők kockázatát és növeli a bizalmát is. Az eladó általában okmányokkal igazolja, hogy teljesítette a szerződésed kötelezettségeit, leszállította az árut. A vevő ezen okmányok ellenében fizet.

A külkereskedelemben az alábbi okmányokat használjuk a leggyakrabbanleggyakoribb okmányok, (fuvarokmányok, számlák, bizonyítványok)

I . F u v a r o k m á n y o k Vasúti fuvarlevél (CÍM, SzMGSz) Közúti (CMR) Légi fuvarlevél (AWB) Folyami fuvarlevél tengeri fuvarlevél (értékpapír) (Bill of lading)

A fuvarozók és szállítmányozók által kiállított fuvarokmányok az eladó és a vevő számára egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be a nemzetközi kereskedelemben.

Ezek az okmányok, az eladó számára bizonyítják:- A fuvarozási szerződés létrejöttét, és többnyire tartalmazzák azok leglényegesebb

feltételeit is. - Számlaként szolgálnak a befizetett fuvardíjról és egyéb költségekről. - Igazolják a feladás időpontját és többnyire a feladott áru mennyiségét is. - Utólagos rendelkezési jogot biztosítanak a küldemény felett és ez esetleg

reklamációk érvényesítésekor sem nélkülözhetők.A vevő számára olyan okmányok birtokába jut, amely az általa támasztandó

esetleges reklamációk rendezéséhez is szükséges lehet.

I I . F u v a r o z ó i é s s z á l l í t m á n y o z ó i e l i s m e r v é n y e k

FIATA FCR: A szállítmányozó igazolja vele, hogy az árut sértetlen állapotban átvette és közli annak tartalmát és tömegét. Emellett a szállítmányozó vállalja, hogy a küldeményt a megbízója utasítására egy harmadik személynek vagy annak rendeletére továbbítja vagy tartja.

FIATA FCT: Az okmány kiadásával a szállítmányozó arra vállal kötelezettséget, hogy az árut a rendeltetési helyen általa nevezett (kijelölt) szállítmányozón keresztül kiszolgáltatja. Ezzel igazolja a speditőr, hogy egy pontosan meghatározott küldeményt továbbításra átvett, hogy azt a feladó instrukcióinak megfelelően a rendeltetési helyen, az okmány birtokosának kiszolgáltatja. Ha a szállítmányozó fuvarozóként vagy fuvarozó ügynökként járt el, akkor értékpapírnak minősül.

hajóstiszti elismervény:Az áruk elhajózásra történő felvételét igazolja, szintén az ügynökségek állítják ki. A hajóraklevél kiállításának alapjául szolgál, de nem értékpapír.

rakparti átvételi elismervény:Igazolás, hogy a hajózási társaság az árut a kikötőben átvette.

I I I . S z á m l á k 1. Kereskedelmi számla (commercial invoice, Haldelsrechnung, facture commerciale)

Az eladó állítja ki. Tartalmazza eladó és vevő nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát. Az áru megnevezését, darabszámát, egységárát, áfatartalmát, fizetési módját, eszközét, határidejét. A szállítás módját, eszközét, határidejét. A végösszeget, dátumot, aláírást.

2. Pro forma számla (pro forma invoice, Proforma-Rechnung, facture pro forma) Az eladó állítja ki. Ugyanazok az adatok, mint a kereskedelmi számlánál, plusz

INCOTERMS fuvar paritás. Ha a pro forma számla ajánlatot helyettesít, és nem tartalmazza a „kötelezettség nélkül” kitételt, az kötelező ajánlatnak minősül, s így a vevő részéről adott elfogadói nyilatkozattal a szerződés létrejön.

3. Előszámla (preliminary invoice, Vorfaktura, facture préalable) Előszámlát az eladó akkor állít ki, amikor a végleges elszámolást megelőzően

szeretne hozzájárulni az áru ellenértékéhez, illetve az ellenérték jelentős részéhez.4. Vámszámla (customs invoice, Zollrechnung, facture douanaière)

A vámérték kiszabásának céljából állítják ki. A vámszámlának a kereskedelmi számlán szereplő és azzal egyező adatokon túlmenően tartalmaznia kell egyéb adatokat is (Pl.: a vámérték meghatározásához szükséges költségeket).

5. Konzuli számla (consular invoice, Konsolatsfaktura, facture consulaire)

Benyújtásának előírása ugyancsak a dömping elleni védekezést célozza, mivel abban az importőr ország exportőr országában működő konzulátusa láttamozásával elsősorban az exportárut eladó országában érvényes piaci árát igazolja.

IV. Bizonyítványok 1. Származási bizonyítvány

Az áru származását igazoló okmány, amelyben rendszerint az eladó országának kereskedelmi kamarája azt igazolja, hogy az árut abban az országban termelték, ott állították elő.

Egészségügyi bizonyítványok:Nem csak az importőr, hanem a tranzitországok is ragaszkodnak, annak érdekében,

hogy a fertőző betegségek behurcolását elkerüljék. Ennek megfelelően a bizonyítvány útja nem szakad el az áruétól, az mindig árut kísérő okmány.

2. Növényegészségügyi bizonyítvány Igazolja, hogy az okmányban megnevezett növény, növényi rész, növényi termék

veszélyes kártevőktől, valamint betegségektől mentes.3. Állategészségügyi bizonyítvány

Azt igazolja, hogy az árut az elszállítás időpontjában megfelelt az importőr és a tranzitországok állat-egészségügyi előírásainak, azt megfelelően berendezett üzemben állították elő, fogyasztásra alkalmas.

4. Gyógyszerbizonyítvány Igazolja, hogy a gyógyszert emberi fogyasztásra szánták.Az okmányt az exportáló tagállam illetékes hatósága állítja ki.

5. Műbizonylat Beruházási javak, gépek, és berendezések, járművek, stb. kereskedelmi

forgalmában használatos okmány, amelyben az áru minőségét maga az eladó, illetőleg az azt előállító gyártó igazolja. Alkalmazásának alapja a megfelelő bizalom, mert annak hiányában a vevők általában minőségi bizonyítvány kiállításához ragaszkodnak.

6. Minőségi bizonyítvány A felek megállapodásának megfelelő semleges szervezet, minőség ellenőrző

intézet, laboratórium vagy kutatóintézet állítja ki, és abban az általa elvégzett vizsgálatok eredményét igazolja.

7. Súlybizonylat (súlyjegyzék) Tömegáru tengeri szállításánál használják, feladási és érkezési súlyt igazol (káló

lehetséges: jósúly vagy apadósúly) Nélkülözhetetlen okmány az olyan áruk forgalmánál is, amelyekre az importőr országa súlyvámot alkalmaz.

8. Feladási értesítés Vevő felkészülhessen az áru fogadására, illetve eleget tehessen egyéb

kötelezettségeinek pl.: hajóellátás. 9. Csomagolási jegyzék

Az áru megnevezését, a csomagolási egységek számát, azok egyenkénti tartalmát, az egyes csomagolási egységek bruttó és nettó súlyát, az adásvételi szerződés számát tartalmazza.

V. Vámokmányok 1. EV – Egységes Vámáru-nyilatkozat

Fajtái a kiviteli és a behozatali bizonylat. Célja az áru-bejelentési kötelezettség és a vámteher kiszabása. A vámköteles áru bevallását és a vám fizetésére tett javaslatot tartalmazza.

2. EUR-1

Kettős szerepe van: vámokmányként az EU-ba kedvező vámot biztosít, származást igazol, az exportált áru 60%-a magyar. Az exportőr tölti ki és az igazoló aláírást a vámhatóság adja.

3. Export Számlanyilatkozat Szerepe megfelel az EUR-1-nek, de az exportőr állítja ki, és írja alá, valamint az áru

értéke 6000EUR alatt van.4. T (tranzitokmányok)

Az egységes Árutovábbítási Egyezmény az EU és az EFTA országai közötti áruforgalom gyorsítása érdekében született.

a, T1 – közösségen kívüli tranzitb, T2 – közösségen belüli tranzit: közösségi áru továbbítására (=az EU-ban

termelték vagy állították elő illetve oda szállították, és belföldi forgalom számára vámkezelték)

5. A.T.A. Carnet Ideiglenes az országba behozott áruk vámkezelésére szolgáló okmány (pl.: kiállítás,

vásásár). A fedezete alatt szállított árut változatlan állapotban meghatározott határidőre ki kell szállítani az országból.

6. T.I.R. Carnet Nemzetközi tranzitegyezmény okmánya, célja, hogy megkönnyítse az áruk

áthaladását a tranzitországokban, a vámkezelés csak az indító és az érkező országban történik, az áru biztonságáról vámzárral gondoskodnak.

VI. Banki okmányok A legfontosabb banki okmányok közé tartoznak az akkreditívek, hitellevelek,

inkasszók, bankgaranciák és kezességek. Ezek valamilyen fizetési biztosítékot, ezzel kockázatcsökkentést jelentenek az eladó illetve a vevő számára.

A bankoknak a fizető fél (a vevő) által adott átutalási megbízások, inkasszós megbízások, akkreditív nyitási és egyéb felkérések jelentik a bank tevőleges bekapcsolását az ügyletekbe.

VII. Értékpapírok 1. Az áru tulajdonjogát tartalmazó értékpapírok

a, hajóraklevélb, kiszolgáltatási jegy:

Elsősorban mezőgazdasági termékeknél alkalmazzák (gabona, magfélék, kakaó, kávé, stb.), főként olyan esetekben, amikor az importőr nagy mennyiségű árut vásárol tengerentúlról viszonteladás céljából, de a vásárláskor még nem tudja, milyen tételekben (hány részre osztva), és kinek fogja azt továbbadni.

c, folyami rakjegyd, közraktári jegy:

Olyan értékpapír, amely megtestesíti a beraktározott áru feletti tulajdonjogot, azaz annak fejében a közraktár az árut köteles kiadni.

2. A pénzkövetelést tartalmazó értékpapírok a, váltób, csekk

3. Egyéb jogosultságot tartalmazó értékpapírok a, részvényb, kötvény

A nemzetközi árufuvarozás szabályozása2011. 09.19. Áts Júlia

hazai szabályozás:

PTK XLI. fejezet a fuvarozási szerződésről +közút:

MiniszterTan rendelet a közúti árutovábbítási szerződésekről (KÁSz) MT rendelet a közúti fuvarozási szolgáltatásokról…)

légi: Korm.rendelet a légi árufuvarozás szabályairól + a fuvarozó üzletszabályzata

vasútVÁSZ – Vasúti árufuvarozási szabályzatKorm.rendelet a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes

szabályokról + a fuvarozó üzletszabályzata (pl. Rail Cargo Hungaria – Árufuvarozási ÜSz)

folyam 1957-es szabályzat volt sokáigKPM rendelet a hajózási árufuvarozási szabályzat közzétételéről – hatályon

kívül, helyette 2005. CXLI. Tv.

a különböző szintű szabályok alkalmazása belföldi fuvarozásoknál:

- elsődleges a fuvaroztató és a fuvarozó közötti szerződés tartalma

- a nem szabályozott kérdésekben az általános feltételek

- az általános feltételekben nem részletezett kérdésekben a vonatkozó rendelet

- ha a rendelet alapján sem lehet dönteni: a Polgári Törvénykönyv

Fuvarjogi egyezmények• célja Az általános fuvarozási feltételek egységesítése

• tárgyaA szerződő felek jogai és kötelezettségei a nemzetközi fuvarozási szerződésben

• fő tartalmi elemei

- Hatály (területi, milyen árura vonatkozik, postára, hullákra nem vonatkozik)- A fuvarozási szerződés létrejötte (íráshoz kötött [kiv közúti, ott szóbeli megállapodás is elég, h

létrejöjjön a fuvarozó és a fuvaroztató közt a szerződés])- A fuvarokmány, tartalma

- A feladó kötelezettségei és felelőssége- a fuvarozó kötelezettségei- A címzett kötelezettségei és felelőssége- A szerződés módosítása (utólagos rendelkezés -> költséggel szokott járni)- A fuvarozó felelőssége, annak mértéke

o árukár eseténo késés esetén

- A kárigény érvényesítésének szabálya

Fuvarjogi egyezmények felelősség max. mértéke:vasút: COTIF/CIM (könyv + Coospace + www.railcargo.hu)

A függelékek határozzák meg a szabályokat (6 függelék, ebből a CIM sól a teherszállításról)

SZMGSZ (könyv + www.railcargo.hu)1949. alakulás. Mo. mind2-nek tagja volt. Megérte, mert kedvezőbb ktg-ekkel lehetett közlekedni. 1990-ben kiléptünk, bilaterális egyezményekkel koordináltunk, 2002-től újra SZMGSZ-ben vagyunk.

17.- SDR/bruttó kg árukár esetén. Ha meghaladja, efölött nem köteles kártérítést fizetni. Kivétel: Ha a feladó értékbevallást tett.

6.- CHF/bruttó kg, de a tagvasutaktól nehéz a kártérítést bevasalni.

közút CMR (könyv + www.mkfe.hu)

Ha valamelyik ország már aláírta, lehet használni 2 ország közti kereskedelemben.

8,33 SDR/bruttó kg

légi Varsói egyezmény (1929)1955-ös Hágai módosítástöbb módosítás után:Montreali Egyezmények (1999)

20 USD

17 SDR/br. kg; 5 évenként felülvizsgálva19 SDR/br. kg mostmár

folyami: Bratislavai Egyezményrendszer (1955)Nem államközi, hanem nemzetközi magánjogi megállapodás (szoc. országok hajótársaságai) DÁF

Budapesti Konvenció (2005. évi CXLI. Tv. –)

Internationale Verlade- und TransportbedingungenEgész Európára szánták->folyam-tengeri fuvarra is

Nincs korlátozás

2 SDR/kg v 667 SDR/rak. e.

10 EUR/100 kg ill. 200 EUR/ rakományegység

használható, ha ugyanaz a hajó megy folyamon és tengeren is.

tengeri Hague-Visby Rules (Brüsszeli Egyezmény)Hágai-Visby szabályok

Hamburgi Szabályok

Rotterdam Rulesszáll. bizt szüks.

2,- SDR/br kg vagy 666,67 SDR/r.e.

2,5 SDR/kg vagy 835,- SDR/ r.e.

3 SDR/kg vagy 875 SDR

kombinált UIRR Általános Feltételek

Vámjogi egyezmények

Célja:

•Részletek: TkVám egyszerűsítésére szolgáló egyezmény

• ATA bármilyen fuv. ágcsak vámelőjegyzés: ideiglenes kivitel/visszahozatal esetéregarancia: a kibocsájtó kamara

• TIRcsak közúton árutovábbítás vámeljárásragarancia: IRU

• Egységes Árutovábbítási Egyezménybármilyen fuvarozási ágárutovábbítás vámeljárásragarancia: feladó vagy közreműködő

Veszélyes árukra vonatkozó szabályozásokA feladó feladatai

–besorolás a megfelelő osztályba/UN szám alá

–csomagolási előírások betartása–rakodási előírások betartása–előírt jelölések, bárcák alkalmazása–előírt okmányok, adattartalom biztosítása

A fuvarozó feladatai–kizárólag képzett, vizsgázott személyzet alkalmazása–kizárólag alkalmas fuvareszköz használata–előírt berendezések, felszerelések biztosítása–előírt külső jelölések, táblák használata–előírt okmányok biztosítása a fuvareszközön

Veszélyesáru szabályzatokvasút COTIF – RID; SZMGSZ II. melléklet

közút ADRlégi ICAO TechnicalInstruction; IATA DGRfolyami ADN, ADNR (múlt)tengeri IMDG Codex

Egyéb szabályozások

• ATP

• AETR

VÁLTOZÁSOK A VASÚTI TEHERFUVAROZÁS SZABÁLYAIBAN A PÁLYAHASZNÁLAT SZABADDÁ VÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

Az EU közlekedéspolitikájának egyik fő célkitűzése a vasút térvesztésének megállítása . Ezt a célt szolgálja a  a vasúti személy- és teherforgalom liberalizálása. Korábban minden ország vasútvonalain a hazai vasúttársaság(ok) fuvarozási monopóliuma érvényesült. A verseny szabaddá tételétől a  szolgáltatások színvonalának, ezáltal a vasút vonzerejének növekedését (is) várják a közúttal szemben.

Ez a változás alapjaiban érinti az európai vasutak eddigi együttműködésének kereteit és a fuvaroztatókkal kötött szerződések általános feltételeit. Végképp feleslegessé válik pl. a fuvarozási kényszer érvényesítése és a  díjszabások  közzétételének kötelezővé tétele az árufuvarozásban (nem úgy a pályahasználatnál) de más változások is életbe léptek 2006. július 1-től.Előadásomban ezeknek a változásoknak a lényegesebb elemeit mutatom be, az árufuvarozási szerződés egységes szabályait meghatározó CIM '99-re koncentrálva.

Bevezetés

A fenntartható fejlődés feltétele Európában, hogy a közlekedési munkamegosztás jelenlegi arányai a környezetkímélőbb fuvarozási ágak irányába tolódjanak el. Az eredetileg uralkodó vasúti fuvarozás a nyugat-európai országokban 1970 és 2000 között fokozatosan csökkent, az új tagországokban pedig 1990-től hirtelen indult hanyatlásnak, s csak 2001-től stabilizálódott – a kívánatosnál alacsonyabb szinten.

2001 óta a vasút piaci részesedése lényegében nem változik a 25 tagú Közösségben. Bár 2003-2004-ben összesen mintegy 6 %-kal növekedett a vasúti árufuvarozás átkm-ben, a közúthoz viszonyított részaránya nem javult. Mi több, napjainkban a kontinentális fuvarozások 72,3 %-a bonyolódik már le közúton.

A legjobb forgalmi mutatókat a vasúti reformot leghamarabb elindító országok (Nagy-Britannia, Németország, Svájc stb.) vasúttársaságai produkálják, mégis veszteségesek. Ennek okaként elemzők a (nagyarányú létszámleépítés ellenére) még mindig magas termelési költségeket és azt a körülményt jelölik meg, hogy a díjakat a közúti fuvarozók diktálják.A nemzetközi gazdasági környezet pedig kedvező a vasút helyzetének javításához: az Unió várható bővülésével tovább nő a piac integráltsága, növekszik az áruforgalom, sőt az 1500 km-t meghaladó távolságra vonatkozó fuvarozási igények is. A közutak zsúfoltsága és az energiaárak emelkedése is javítja a fajlagosan kisebb energia-felhasználással működő vasút versenyképességét a közúttal szemben.

Az Európai Bizottság a vasúti fuvarozás pozíciójának erősödését várja az irányelvekben és a vasúti csomagokban célul kitűzött egységes vasúti térség kialakításától, ezért szorgalmazza annak 2007-re történő megvalósítását. Az ezt támogató jogszabályi környezet megteremtésének egyik jelentős állomása az Vilniusi jegyzőkönyv 2006. július 1-ével történt hatályba lépése, amely a vasúti fuvarjogi egyezmény, a COTIF 1980 módosítását eredményezte.

A vasúti fuvarjog rövid történeti áttekintése

Az első vasúti árufuvarozásra vonatkozó egyezményt a 19. század végén 9 ország írta alá, majd folyamatosan csatlakoztak újabb országok is. A 20. század elejére általánosan elfogadott fuvarjog alakult ki, amely a változó körülmények miatt folyamatos felülvizsgálatra szorult. Az 1980-ban elfogadott és 1985-től hatályba lépett COTIF már többedik volt a sorban, de az első olyan egyezmény, amely egy rendszerbe foglalta a vasúttársaságok együttműködésének szabályozását az utas- és poggyászforgalom, továbbá az árufuvarozás szerződéseinek egységes szabályaival. Az árufuvarozásra vonatkozó rész megőrizte a 20. század eleje óta alkalmazott elnevezést (CIM – Convention international concernant le transport des Marchandises par chemin de fer) a COTIF B függelékeként. Mellékleteit képezték a vasúti árufuvarozás egyes speciális területeit egységesítő szabályzatok, éspedig:

1. sz. melléklet: RID a veszélyes áruk nemzetközi vaústi fuvarozásának szabályzata2. sz. melléklet: RIP magánkocsik nemzetközi vasúti fuvarozásának szabályzata3. sz. melléklet: RICo – „szállítótartályok” nemzetközi vasúti fuvarozásának szabályzata4. sz. melléklet: RIEx – express küldemények nemzetközi vasúti fuvarozásnak szabályzata

COTIF

CIM

CIM

RID

RIP

RICo

RIEx

1. sz. ábra: A COTIF 1980 felépítése (Forrás: www.otif.org)

(Nem kapott helyet a COTIF-ban a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) gondozásában álló RIV – Nemzetközi Kocsiszabályzat, ami jelentős szerepet játszott a hazai pályán monopolhelyzetet élvező vasúttársaságok együttműködésében.)

A piacok megnyitása alapvető változtatja meg a vasúti fuvarozás körülményeit, ami a fuvarjog kiigazítását igényelte. 1999. június 3-án 32 állam írta alá a Vilniusi jegyzőkönyvet, amely a COTIF lényegi módosítását eredményezte felépítésében és tartalmában egyaránt. (Az első vasúti csomag értékeléséből tudjuk, hogy egyes államok nem alkalmazzák az „európai szabályok szellemiségét”, többek között bonyolult engedélyezési eljárásokkal, specifikus biztonsági előírásokkal igyekeznek elodázni a szabad pályahasználatot. Az új COTIF felépítése többek között arra enged következtetni, hogy a nemzetközi fuvarjognak is szerepet szánnak az európai vasúti térség kialakításának gyorsításában.)

COTIFNemzetkö

ziVasúti

Fuvarozásiegyezmén

y

A függelék CIV A nemzetközi vasúti személyszállítási szerződésre vonatkozó egységes szabályok

B függelék CIM A nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó egységesszabályok

C függelék RID Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó szabályzat

D függelék CUV Kocsihasználatra vonatkozó szerződések egységes szabályai nemzetközi vasúti forgalomban

E függelék CUI Infrastruktúra használatra vonatkozó szerződések egységes szabályai nemzetközi vasúti forgalomban

F függelék APTU

Egységes szabályok a nemzetközi forgalomban engedélye-zett vasúti járművekre vonatkozó műszaki szabványok érvényesítésére és egységes műszaki előírások elfogadására

G függelék ATMF

Egységes szabályok a nemzetközi forgalomban használt vasútiberendezések műszaki engedélyeztetésére

1. sz. táblázat: A COTIF 1999 felépítése (Forrás: www.otif.org)

Karunk szakjainak irányultsága miatt az oktatásban az új egyezmény-rendszer árufuvarozást szabályozó részének van a legnagyobb jelentősége, ezért a továbbiakban figyelmünket erre összpontosítjuk.

A CIM 1999 lényegi újdonságai

A CIM ’99 tárgyát a COTIF tagállamok között, díj ellenében végzett teherfuvarozásra kötött szerződések képezik, függetlenül attól, hol van a szerződő felek székhelye és melyik állam illetékességi körébe tartoznak. A szerződéskötési szabadság abban is megnyilvánul, hogy –a korábbi szabályokkal ellentétben– az új CIM hatálya azokra a fuvarozásokra is kiterjed, amelyek esetében a feladási és a rendeltetési országnak csak az egyike tagállam, de a szerződő felek megegyeztek az alkalmazásában. Nem hatályos viszont, ha a két szomszédos országban fekvő feladási és rendeltetési állomás között a nemzetközi fuvarozásra igénybevett infrastruktúrát ugyanaz a társaság üzemelteti.Az árufuvarozási piac liberalizálása új fogalmak használatát, illetve egyes kifejezések újraértelmezését tette szükségessé.

Új fogalmak:

fuvarozó: – szerződő fuvarozó, amellyel a fuvaroztató a fuvarozási szerződést a CIM

feltételeivel megkötötte;– további (vagy rész-) fuvarozó, amelyik a szerződésbe (később) belépve ugyancsak

közvetlen felelősséget visel a szerződés-szegésből eredő károkért a fuvaroztatóval szemben – mint a monopólium időszakában, amikor minden állam pályáján más- más a (helyi) vasúttársaság felelt a küldemény továbbításáért . (A különbség a fuvarozói tevékenység-megosztás korábbi és jelenlegi lebonyolítása között, hogy most a vasúttársaságoknak a hazai pálya használatára is szerződést kell kötniük a küldemény továbbításához.)

kivitelező (végrehajtó) fuvarozó (a hivatalos magyar fordítás szerint fuvarozás-teljesítési segéd): olyan fuvarozó, amelyik nem kerül közvetlen (szerződéses) kapcsolatba a fuvaroztatóval, de amelyik –a fuvarozóval kötött alvállalkozói szerződés alapján, a feladó és az átvevő közötti távolság egy részén vagy egészén– az árut ténylegesen fuvarozza.Általános Fuvarozási Feltételek: a CIM szerinti fuvarozó Általános Üzleti

Feltételei – a CIT (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Bizottság) dolgozta ki az egységesítés szándékával, a korábbi DCU-k (a COTIF 1980 Kiegészítő Határozmányai) helyett – amelyek a CIM szerinti fuvarozási szerződés megkötésével annak részévé válnak.

A fuvarozási szerződés

A vasúti reformfolyamat egyenes következménye, hogy a CIM 1999-ben már nem szerepel a fuvarozási kényszer, ami az első nemzetközi szabályozás megszületése óta végigkísérte a vasúti fuvarjogot fejlődésének különböző állomásain. A kényszer egyrészt arra vonatkozott, hogy a feladási állomáson illetékes vasúttársaság köteles volt átvenni minden –fuvarozásra felajánlott– küldeményt, amelynek

a továbbításához szükséges eszközökkel rendelkezett, illetve az átvételéhez adott esetben előírt különleges feltételeket a feladó teljesítette.

Másrészt a feladási ország vasútja a feladó által előírt útvonal további szakaszain illetékes vasúttársaságok nevében is kötelezettséget vállalt, s azoknak automatikusan át kellett venniük a díjszabási metszésponton (országhatáron) a továbbításra átadott küldeményt.

A vasúti árufuvarozási szerződés reálügylet jellegét a fuvarozási kényszer eltörlése megváltoztatta, ma már ugyanúgy a felek megállapodásán alapul, mint a közúti fuvarozási szerződés.

A megállapodás a fuvarozási szerződés teljesítésének négy lehetséges változata közötti választást is feltételezi:

1) A fuvarozás önálló teljesítése idegen infrastruktúra használatával A szerződő fuvarozó arra vállalkozik, hogy saját maga végzi a küldemény továbbítását a feladás helyétől a kiszolgáltatás helyéig. Ehhez a fuvareszközökön túl a vontatáshoz szükséges eszközökről és személyzetről is gondoskodik, valamint pálya-használati szerződést köt a fuvarozási útvonal valamennyi infrastruktúra-üzemeltetőjével. A fuvaroztatóval szemben közvetlenül felel a szerződés-szegésből eredő károkért (árukár, fuvarozási határidő-túllépés).

pályahasználati

szerződő fuvarozó

1.

infrastruktúraüzemeltető

fuvaroztató fuvarozási (feladó/címzett vagy 3. személy) szerződés

szerződések

2. sz. ábra: A fuvarozás önálló teljesítése idegen infrastruktúra használatával

2.

n.

2) A fuvarozás önálló teljesítése közreműködő szolgáltatásának megvásárlásávalHa a szerződő fuvarozó nem rendelkezik (szabad) kapacitással, azt (pl. vontatás, kocsi-használat) megvásárolhatja. Ebben az esetben is saját nevében köt pálya-használati szerződést minden fuvarozási szakaszra, és közvetlenül felel a megbízójával szemben a szerződés-szegésből eredő károkért. A közreműködő a saját szolgáltatásáért a szerződő fuvarozónak tartozik felelősséggel.

pályahasználati fuvaroztató fuvarozási (feladó/címzett vagy 3. személy) szerződés

szerződések

3. sz. ábra A fuvarozás önálló teljesítése közreműködő szolgáltatásának megvásárlásával

3) A fuvarozás teljesítése alfuvarozó bekapcsolásávalA fuvaroztatóval történt előzetes megállapodás alapján a szerződő fuvarozó a teljesítést részben vagy teljesen másik vasúttársaságnak (végrehajtó fuvarozónak) kiadhatja alvállalkozásba. A fuvaroztató irányába fővállalkozóként a szerződő fuvarozó felel. Az alvállalkozó felelőssége a fővállalkozóval szemben áll fenn. A pályahasználatra az a vállalkozó szerződik, amelyik az adott vasúti pályán a fuvarozást ténylegesen végzi.

pályahasználati fuvaroztató fuvarozási (feladó/címzett vagy 3. személy) szerződés szerződések

4 sz. ábra A fuvarozás teljesítése az n. szakaszon alfuvarozó bekapcsolásával

4) A fuvarozás teljesítése „hagyományos” módon, további fuvarozó bekapcsolásávalHa a fuvaroztatónak nincs ellene kifogása, hagyományos munkamegosztás is érvényesülhet a fuvarozási szerződés teljesítésében. Előzetes megállapodás szükséges hozzá a partner vasúttársaságokkal is, hiszen a fuvarozási kényszer megszűnésével azoknak a szerződésbe való belépése már nem automatikus. A fuvaroztatóval szemben valamennyi rész-fuvarozó egyetemlegesen felel a szerződés-szegésből eredő

szerződő fuvarozó

1.

2.

n.

infrastruktúraüzemeltető

közreműködő

pl. vontatási szerződés

szerződő fuvarozó

1.

2.

n.

infrastruktúraüzemeltető

végrehajtó fuvarozó

alvállalkozói szerződéspályahasználati szerződés

fuvarozási szerződés

károkért. Az egyes pályaszakaszok használatára a rész-fuvarozó vasúttársaság szerződik az adott infrastruktúra üzemeltetőjével.

pályahasználati fuvaroztató (feladó/címzett vagy 3. személy) szerződések

5.sz. ábra A fuvarozás teljesítése az n. szakaszon további fuvarozó bekapcsolásával

Fuvarlevél

A megváltozott elvek és gyakorlat a fuvarokmány módosítását is szükségessé tette. A korábbi CIM fuvarlevélen csak a fuvarozó igazolta a küldemény átvételét. Az új okmány a feladó és a fuvarozó aláírását, továbbá a fuvarozási és a megállapodásnak megfelelő (egyedi) kereskedelmi feltételeket is tartalmazza, ezért a fuvarozási szerződés szerepét is betölti. Új rovatok teszik lehetővé, hogy a kiállítás helyét és idejét, a fuvarozó nevét és címét, az al- vagy részfuvarozó nevét és címét (ha más, mint a szerződő fuvarozó), az áruátvétel helyét és időpontját, és a szerződés további egyedi feltételeit -például megállapodás szerinti fuvarozási határidő- is rögzítsék benne. Az egyezmény az elektronikus adatátvitellel előállított fuvarlevelet azonos értékűnek tekinti a nyomtatott formátumúval. (A CIT kidolgozta mind a nyomtatott fuvarlevél kitöltésének útmutatóját, mind az elektronikus adatátvitelnél alkalmazható kódok gyűjteményét. Ezeket az egyes vállalkozó vasúttársaságok az Általános Fuvarozási Feltételek részeként kezelik. A MÁV Cargo Zrt. pl. honlapján teszi elérhetővé a fuvaroztatók számára.)

A fuvarozási szerződés módosítása

A korábbi CIM-szabályok szerint a fuvarozási szerződés módosítását kezdeményezhette a feladó és –ha a küldemény a rendeltetési ország területére ért– az átvevő. Jelentős változás tehát, hogy a CIM ’99 (18. cikk 3 §) szerint az átvevő már a fuvarlevél kiállításától kezdve élhet az utólagos rendelkezés jogával, hacsak a feladó nem tett ezzel ellenkező bejegyzést a fuvarlevélen. A feladó ugyanis csak utóbbi esetben kerül abba a helyzetbe, hogy a fuvarozási szerződést az áru feladása után módosíthassa. A rendelkezési jog szállítási (ti. adás-vételi) szerződéssel való harmonizálását valósítja meg ez a változtatás, amennyiben:

1) a fuvarozási szerződést eleve a vevő ( vagy a nevében eljáró 3. személy) köti (EXW vagy FCA feladási vasútállomás paritáson kötött szállítási szerződés);2) CPT kiszolgáltatási vasútállomás a paritás, és a kárveszély-viselés -s vele az áru feletti

rendelkezési jog- átszáll a vevőre a küldemény fuvarozónak történt átadásakor;3) a feladó csupán közreműködő (pl. kikötői speditőr, aki más áruját adja át a fuvarozónak

megbízás alapján).

szerződő fuvarozó

1.

2.

n.

infrastruktúraüzemeltető

további fuvarozó

pályahasználati szerződés

Amikor a szállítási szerződésből fakadóan a feladót illeti meg az áru feletti rendelkezési jog1) DAF klauzulánál a megjelölt határig, 2) DDU, DDP rendeltetési állomás esetén a kiszolgáltató vasútállomásig3) tengerentúlra vízi klauzulával eladott áru vasúti előfuvarozásánál az elhajózási

kikötőigakkor a feladónak ki kell zárnia a fuvarlevélen az átvevő utólagos rendelkezési jogát ahhoz, hogy a fuvarozási szerződést -szükség esetén- módosíthassa.

Az utólagos rendelkezés gyakorlásának másik előfeltétele (19. cikk), hogy a rendelkező –egyéb kötelezettségek mellett- a megfelelő módosításokkal ellátott fuvarlevél-másod-példányt a fuvarozónak bemutassa. A duplikát a feladó példánya, ezért az ő együttműködését teszi szükségessé az átvevő jogának érvényesítése – a kiállítást követően, de még az áruérték inkasszálására történt felhasználása előtt.

Díjszabás

A versenysemlegesség érdekében a korábbi szabályozások kötelezték a vasutakat helyi díjszabás meghirdetésére és egységes alkalmazására. A vasúti fuvarozás egyik előnyös jellemzőjeként tartottuk számon: a díjszabások érvényességi idejükön –általában 1 év– belül segítették a fuvarköltségek tervezését a fuvaroztatók számára. A vasúti fuvarozási piac liberalizálásával a díjszabások -hasonlóan a fuvarkényszer elvéhez- elvesztették jelentőségüket.

A fuvarköltség viselése

A CIM 1999-hez kiadott új fuvarlevél nyomtatvány bérmentesítési rovata jelentősen eltér a régebbitől. Annak az alapelvnek felel meg, hogy ellenkező értelmű bejegyzés hiányában a feladó kötelessége a fuvardíj, pótdíjak, mellékdíjak és a fuvarozó készkiadásainak (vám, adók) megtérítése.

A további feltételekben nincs érdemi eltérés a korábbi szabályozáshoz képest.

A CIM feltételeiben bekövetkezett módosítások miatt a karunkon jelenleg használt tankönyv vasúti fejezete átdolgozásra szorul. A köztes időszakban fenti tanulmány remélhetőleg segítséget nyújt abban, hogy a hallgatók az aktuális helyzetet megismerjék.

Vasúti fuvarozásBGF KKK – NG ANNemzetközi ügyletek logisztikája .7. téma

2011. október 10. Áts Júlia

Általános jellemzők: tömegszerűség: nagy elérhetőség: közvetett gyakoriság:sűrű gyorsaság: üzemmódtól függő közlekedésbiztonság: árubiztonság:

díjszint: környezeti hatás:

Küldeménynemek és üzemmódok a vasúti fuvarozásbanküldeménynemek:

• kisáru, darabáru• kocsirakomány (konvencionális) • intermodális rakomány– konténer (boxkonténer) (halmozható)– közúti felépítmény (nem halmozható)– közúti szerelvény

üzemmódok:

• szórt forgalom• kocsicsoport (több kocsi 1 fuvarlevéllel+kocsijegyzék)• irányvonat (feladótól címzettig megy végig az egész vonat 1 mozdonnyal)

Munkamegosztás a vasúti fuvarozásban (klasszikus)• pálya országonként, állami fenntartás alatt

• fuvarozás a hazai vasúttársaságok monopóliuma

• nemzetközi fuvarozás a nemzeti vasúttársaságok együttműködése révén (fuvarjogi egyezmények alapján COTIF /CIM

SZMGSZ)

• egyetemleges felelősség

• „fuvarozási kényszer” + kötelező díjszabások

Szerződéskötés hagyományos módja• vagonrendelés

• vagon megrakása

• fuvarokmány kitöltése

• a lezárt vagon + fuvarokmány + kísérő okmányok átadása a vasútállomáson

• átvétel igazolása a fuvarokmány feladói példányán

• fuvarozási szerződés létrejötte; reálügylet

Hatályos szabályozás alapján a COTIF vasutakon

szabad piacra lépés -> vasúttársaságok versenye (elvileg kikényszeríti a rugalmasságot és a gyorsaságot)

• pálya- és kereskedő vasúttársaságok különválasztása (1993-ban változtatták a vasúti törvényt)

• állami szerepvállalás csak a pályafenntartásnál (ker-i vasútaknál más támogatás TILOS)

• pályahasználat meghirdetett díjszabás alapján

• kereskedővasút állami támogatása versenyjogot sért

A fuvarozási szerződés megkötése

• nincs fuvarozási kényszerküldemények átvétele csak előzetes megállapodás esetén kötelező a

– feladási állomáson

– díjszabási metszésponton (EU határállomások)

• nincs díjszabási kényszer díjszabás meghirdetése és egységes alkalmazása nem kötelező

reálügylet helyett megegyezésen alapuló jogügylet

választási lehetőség több teljesítési változat között

A nemzetközi vasúti fuvarozási szerződés megkötésének és teljesítésének lehetséges változatai (köt. irodalom alapján)

A fuvarozás okmánya• vasúti fuvarlevél– belföldi– CIM– SZMGSZ• szárazföldi típusú– kiállítója a „feladó”– eredeti példány az áru kíséri, a címzetté• jogosultság a fuvarozóval szemben: – kártérítési igény érvényesítése– másodpéldány a feladóé• jogosultság a fuvarozóval szemben: – utólagos rendelkezési jog (ha a címzettét kizárta)– reklamáció, teljes elveszés esetén

Díjszabásdíjszabási alapfogalmak

• díjszabás (fuvarozási és díjszámítási feltételek összessége)

• tömeg-kategóriák– bevallott ~, megállapított~, norma ~, díjköteles ~, díjszámítási ~

-normatömeg: az a legcsekélyebb tömeg, amit mindenképp meg kell fizetni, bármennyi árut is viszünk.• díjtétel (egységnyi küldemény fuvardíja adott távolságra)– tömegalosztályok (10, 15, 20, 25 tonna)– egység: 100 kg (Mo-n), 1000 kg (nemzköziben)

• fuvardíj (tömegegységek száma × díjtétel)

• pótdíj (pl. különleges kocsiért, kerülőútért)

• engedmény (magánkocsiban továbbított küldemény esetén)

• kedvezmény (korábban: szezonális vagy céges; ma:szerződéses)

• mellékdíj (mellékszolgáltatásokért: pl. mérés, db-számlálás, rakszer, rakodás, értékbevallás stb.) mellékszolgáltatások: tankönyvben)

• fuvarköltség

a „klasszikus” időkben

• kötelező díjszabások• minden vasúttársaság a saját vonalaira (helyi)• együttműködő vasúttársaságok közös (köteléki)

Napjainkban:• Mo-on jogszabály írja elő a kereskedő vasúttársaságok részére (is)

(32/2009.(II.19.) Korm. sz. rendelet „A vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról”) • általában az üzletszabályzat része• Az új magánvasút társaságok csak– díjszámítási feltételeket– mellékdíjakatteszik közzé(vonatdíjak vagy az áru tömegegységére vetített díjtételek csak ajánlatkérés alapján)

Forgalmi viszonylatok• belföldi forgalom:– két belföldi vasútállomás között

• nemzetközi forgalom– kiviteli (belföldi vasútállomás + magyar kilépő határállomás között)– behozatali (magyar belépő határállomás és belföldi vasútállomás között)– átmeneti (magyar belépő határállomás és magyar kilépő határállomás között)a fuvardíj nagyságát meghatározó tényezők

Kocsirakományú küldeményeknél:• a díjszabási távolság• a díjszámítási tömeg• a küldemény NHM száma (harmonizált áruleíró rendszer; pótdíjazva némely árukat [Veszélyes áruk])• a rendelkezésre bocsátott kocsi típusa• a kocsi tulajdoni státusza• a forgalmi viszonylat

Intermodális egységeknél• a díjszabási távolság• az intermodális egység hossza• az intermodális egység bruttó tömege• az intermodális egységek száma• a kocsi tulajdoni státusza

Köteléki díjszabások• több vasúttársaság közös díjszabása– meghatározott útvonalakra– meghatározott küldeménytípusokra• céljai:– egyszerűbb kezelhetőség– egymást követő fuvarozás biztosítása– esetenként forgalomterelés (köteléki rövidítések)• az EU támadja

Szállítmányozó szerepe a vasúti fuvarozási szerződésben• összehangolja a közvetett fuvarozásban közreműködők folyamatait• kedvezményeket szerez a fuvaroztató számára a fuvardíjból (refakcia) – szolgáltatási keretszerződés alapján lehetőség• utólagos elszámolásra• kedvezmény érvényesítésére– előfeltétel: • „költségviselést” vállal • kocsirendelésen / fuvarlevélen költségviselő szállítmánybiztosítás

A biztosítási tevékenység kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett

személyek közösségét (veszélyközösség), felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat. a veszélyközösség elvén

közös kasszában képzett tartalék az előre nem látható, véletlenszerűen és szórványosan bekövetkező, kockázati események által okozott károk megtérítésére

A szállítás fizikai lebonyolításának kockázataia feladás és a kiszolgáltatás között a fuvarozás, átrakás, átmeneti tárolás során:

a fuvareszköz vagy a rakomány részleges vagy teljes sérülése, elveszése, megsemmisülése tárgyi kár

a fuvarozó vagy más közreműködő késedelme ún. következményi kár (többletköltség, elmaradt haszon,

stb.) A kockázatcsökkentés módjai

csomagolás, rakodás, rögzítés fuvarozási ág / fuvareszköz fuvarozó és egyéb közreműködő útvonal a kockázat megosztása vagy áthárítása:

kereskedelmi partnerre fuvarozóra

biztosítótársaságra

Az árueljuttatáshoz kapcsolódó biztosítás típusok Felelősségbiztosítás

◦ Tevékenység keretében okozott kár biztosítása◦ Pl. fuvarozói felelősségbiztosítás, szállítmányozói felelősségbiztosítás◦ Áru (szállítmány) biztosítása (vagyon biztosítás)◦ Áru biztosítása függetlenül a kár okozótól◦ Szállítmánybiztosítás

Nemzetközi szállítmánybiztosítás Általános feltételek + Különös feltételek Londoni intézményes feltételrendszer (Institute Cargo Clauses – ICC)

A szállítmánybiztosítás résztvevői Biztosító Szerződő pl.

◦ Exportőr◦ Importőr◦ Szállítmányozó◦ Fuvarozó

Kedvezményezett◦ A kárveszélyt viselő természetes vagy jogi személy, kivéve a szállítmány fuvarozója,

illetve szállítmány őrzőjeLloyd’s Institute Cargo Clauses (ICC)

Institute Cargo Clauses „A” (All risk) – ICC „A” Institute Cargo Clauses „B” (W(P)A) – with (particular) average) – ICC „B” Institute Cargo Clauses „C” (FPA) – free of particular average) – ICC „C”

FPA – ICC „C”

A felsorolt kockázatok biztosítottak! A biztosítás fedezetet nyújt

◦ a szállítmányban vagy ◦ teljes csomagolási egységében keletkezett

olyan veszteségre és kárra, amelynek oka◦ tűz vagy robbanás, elemi csapás,◦ fuvareszköz balesete,◦ hidak, építmények beomlása;

továbbá◦ a szállítmány szükségkikötőben kirakodása,◦ a közös kár hozzájárulás (general average, havarie grosse)

költségeireW(P)A – ICC „B”

A felsorolt kockázatok biztosítottak! A biztosítás fedezetet nyújt olyan veszteségre és kárra, amelynek oka

◦ az FPA esetében felsorolt kockázatok + tengerbeesés és tengerbe sodródás vízbetörés fuvareszközbe, konténerbe, stb. vízi fuvareszköz rakodása során vízbe esett csomagolási egység kára

Részkárokra is kiterjed (csomagoláson belül)További biztosítható kockázatok

Pótdíj ellenében a W(P)A klauzula mellé köthető: esővíz, páralecsapódás rozsda, oxidáció törés, görbülés csurgás, szóródás, zsákszakadás bemelegedés, öngyulladás stb.

Nem az áru természetéből adódó!All Risks – ICC „A”

Nem megnevezett kockázatok! Minden biztosított, ami a kizárásokban nem felsorolt Fő kizárások, biztosítás nem fedezi:

◦ Súlyos gondatlanság, szándékosság◦ Áru sajátos természetéből következő kár◦ Elégtelen csomagolás◦ Sértetlen csomagoláson belüli árukárok◦ Késedelem és egyéb következményi károk◦ Nukleáris kockázat

Fuvareszköz/csomagolóeszköz alkalmatlanságaKizárt kockázatok

Háború, polgárháború, felkelés, zavargás Sztrájk, munkászavargás, zendülés Terrorizmus

DE Pótdíj ellenében politikai záradékok

◦ Háború záradék (War clause, IWC)◦ Sztrájk, zendülés, polgári zavargások záradék (SRCC)

Institute Theft, Pilferage and Non-delivery Clause (TPND) Kiegészítő klauzula Pótdíj ellenében fedezetet nyújt lopás, dézsmálás, csomagolási egység ki nem szolgáltatására WPA és FPA mellé köthető

All risks tartalmazza (ha mégsem, akkor a kötvényen: excl. TPND)A közöskár kritériumai a hajót és rakományát együttesen fenyegető veszély elhárítása és a

közös tengeri vállalkozásban egyesült érdekek közös mentése érdekében szándékosan és ésszerűen hozott rendkívüli áldozat, amely sikerrel jár

hajó + rakomány + fuvardíj :közös kár felosztása ezek között, értékarányosan

Mindhárom alapklauzula fedezi a közös kár-hozzájárulást a szállítmány mentése érdekében felmerült ráfordításokat szükségkikötőbe-vontatás költségeinek a biztosítottra eső részét a kármegállapítás szükséges költségeit

A biztosítási szerződés formája Egyedi szerződés

◦ A Szerződő ajánlata szállítmánybiztosítási fedezetbe vételre◦ Biztosító: feltételek és díjtétel◦ A szerződés életbelépése: a biztosító írásos visszaigazolása + a biztosítási díj kifizetése◦ Keretszerződés◦ Szerződésben rögzített feltételek és díjtételek,◦ bejelentési kötelezettség minden szállítmányról

Fogalmakbiztosítási érték = az áru számla szerinti értéke biztosítási összeg = a kért fedezet nagysága, alapja áru számla összege, amely növelhető fuvardíjjal, biztosítási díjjal, felülbiztosítással összefüggések: ha

a biztosítási összeg = biztosítási érték az áruérték 100 %-a biztosított

a biztosítási összeg biztosítási érték felülbiztosítás (max. 10 % lehet)

a biztosítási összeg < biztosítási érték alulbiztosítás (arányos kártérítés!) biztosítási díj = a biztosítási fedezetbe vétel ára

A szerződés létrejöttét bizonyító okmányok eredeti biztosítási ajánlat fedezetbevételi igazolás (Insurance Certificat)

főleg keretszerződés esetén biztosítási kötvény (Insurance Policy)

A kárigény érvényesítéséhez szükséges okmányok Kárbejelentő levél Biztosítási szerződés megkötését igazoló eredeti okmány Eredeti fuvarokmány Eredeti kereskedelmi számla Csomagjegyzék (csomagolt árunál) További (biztosítással fedezett) szolgáltatások számlái Kárjegyzőkönyv, kárt igazoló egyéb okmányok Kárszámla Károkozóval szembeni felszólamlás („protest” levelezés)

Jogátruházó nyilatkozat (lemondó nyilatkozat (cesszió), a regresszhez)A biztosítási ajánlat tartalma: szerződő neve, címe biztosított (kedvezményezett) neve, címe feladó neve, címe címzett neve, címe fuvarozás módja (hajó neve) áru leírása (neve – angolul is), tömege, darabszáma, csomagolás módja paritás (reexport esetén a vételi és eladási is) a külker. szerződés típusa (exp., imp., reexp.) biztosítási összeg A biztosítási ajánlat tartalma + a kockázati kör (alap + pót + kieg. klauzulák) megadása a fedezet időbeli terjedelme (indulástól érkezésig, elő-és/vagy utótárolás is) az önrészesedés mértéke dátum, aláírás a biztosítási díj, fizetési feltételek, dátum, biztosító aláírása A fuvarozói felelősségbiztosítás

Jellemzői◦ Nemzetközi egyezmények szerinti felelősség◦ Limitiek◦ Önrész◦ Biztosítási korlátozások (pl. területi)◦ Pl.: CMR nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás◦ CMR szerinti felelősség áthárítása a biztosítóra, ◦ amennyiben a biztosított a CMR szerint kártérítési felelősséggel tartozik

A paritás megválasztását befolyásoló szempontok:• Kapcsolatunk a fuvarozókkal, szállítmányozókkal• Az áru mennyisége• Különleges tulajdonságai• Kereskedelempolitikai tényezők (vám)• Logisztikai szolgáltatók

Az INCOTERMS 2010 szerkezeti felépítése: az eladó kötelezettségei:• 1. Főkötelezettség: fizetés• 2. Engedélyek, felhatalmazások, biztonsági intézkedések• 3. Szerződéskötés fuvarozóval, biztosítóval• 4. Az áru átadása• 5. Kockázat viselés• 6. Költségmegosztás• 7. Értesítési kötelezettség• 8. Teljesítést igazoló okmányok• 9. Ellenőrzés, csomagolás, jelölés • 10. Segítségnyújtás információkkal, és a hozzá kapcsolódó költségek

Az INCOTERMS 2010 szerkezeti felépítése: a vevő kötelezettségei:• 1. Főkötelezettség: fizetés• 2. Engedélyek, felhatalmazások, biztonsági intézkedések

• 3. Szerződéskötés fuvarozóval, biztosítóval• 4. Az áru átvétele• 5. Kockázat viselés• 6. Költségmegosztás• 7. Értesítési kötelezettség• 8. Teljesítést igazoló okmányok• 9. PSI• 10. Segítségnyújtás információkkal, és a hozzá kapcsolódó költségek

Az INCOTERMS 2000 et 2010összehasonlításaomnimodális klauzulák

incoterms 2000 incoterms 2010 indulási EXW.. EXW..

főfuvarozás

bérmentetlen FCA… FCA…

főfuvarozás bérmentett CPT… CPT…

CIP… CIP…

érkezési DAF… DAP…DDU… DAP… DDP… DDP…

tengeri és folyami klauzulákincoterms 2000 incoterms 2010

főfuvarozás bérmentetlen FAS… FAS…

FOB… FOB…

főfuvarozás bérmentett CFR… CFR…

CIF… CIF…

érkezési DES… DAP…DEQ… DAT…

• EXW… helyt gyártómű ..(megnevezett helyen)• FCA… bérmentve a fuvareszközön …(megnevezett helyen)

CPT… fuvardíj fizetve…(megnevezett rendeltetési helyen )CIP… fuvardíj, biztosítás fizetve.. (megnevezett rendeltetési helyen )

• DAT…leszállítva a terminálon(megnevezett rendetetési helyen )• DAP…leszállítva megnevezett ( rendeltetési) helyen• DDP…leszállítva, vám fizetve(megnevezett rendeltetési helyen) • FAS…bérmentve a hajó oldalfala mellett… (megnevezett berakási kikötő)• FOB… bérmentve a hajó fedélzetén… (megnevezett berakási kikötő)• CFR …költség és fuvardíj fizetve …(megnevezett érkezési kikötő)• CIF… költség, biztosítás és fuvardíj fizetve … (megnevezett érkezési kikötő )