Népszerű gazdasági előadások - állattenyésztés, takarmánytermelés, tejtermelés, sertéshízlalás, méhészet, gyümölcsök

7/28/2019 Népszerű gazdasági előadások - állattenyésztés, takarmánytermelés, tejtermelés, sertéshízlalás, méhészet, gyümölcsök

http://slidepdf.com/reader/full/nepszeru-gazdasagi-eloadasok-allattenyesztes-takarmanytermeles 1/117





NÉPSZERÜ

G A Z D A S Á G I E L Ő A D Á S O K .ISMERETEK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS, TAKARMÁNY-

TERMELÉS, TRÁGYAKEZELÉS, TEJGAZDASÁG, SERTÉS-

HIZLALÁS, MÉHÉSZET ÉS GYÜMÖLCSÉSZET KÖRÉBŐL.

*

ÖSSZEÁLLÍTOTTA :

T. N A G Y I M R E ,

KIADJA : ^ ' ; .

A CS IKMEGYE I GAZDASÁGI EGYESÜLET .

Á R A : 1 K ORONA.

C S I K - S Z E R E D Á B A N ,NYOMATOTT GYÖRGYJAKAB MÁRTONNÁL

1898.





CoájédozásuL

A Csikmegyei Gazdasági Egyesület által föld-mivelésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltóságasegélyezésével rendezett gazdasági téli tanításokrövid foglalatát tartalmazza ezen füzet. A tanítá-sokat Barabás Béla, Kertész István, Lakatos Mi-

hály, Madár Mihály és Puskás J enő urak tartottáka következő községekben : Csik-Szentdomokoson,Uj-Tusnádon, Szentmihályon, Szentsimonon, Csató-szegen. Delnén, Mindszenten, Szentkirályon, Dán-felván, Gyergyó-Szentmiklóson, Ditróban, Szár-hegyen ós Újfaluban. Összesen tartatott ezen köz-

ségekben 124 előadás, melyeken összesen közel10,000 hallgató vett részt.

Kötelességet vélek teljesíteni, mikor ugy föld-mivelésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósá-gának, mint az egyes előadó uraknak e helyen ishazafias köszönetet nyilvánítok.

Csik-Szereda, 1898. márczius hóban.

T. y<H/u Imre,róiitietj/ji i l'n.-íjftc/".-'. előt

;/((c<<.n. egye*, titkár.



M éhészkedés.- K ertész I stván előadása. —

A móhekről.

Azt az apró, kis rovart mindenki ismeri, melyvirágról-virágra szállva, lankadatlan szorgalommal gyűjtia virágok kelyhében levő édes nedvet, melyet mézneknevezünk.

A méhek épen mint a hangyák társaságokban,családban élő rovarok. M inden családban (rendes körül-mények között) 3 féle méh van és pedig : anya-, dol-gozó- és here méh.

Az anya vagy királynő a család fenntartója. Min-den méh családban csak egy anya van s ha az anyavalami uton elpusztul, a család veszve van.

Az anya életében egyszer a levegőben repülvepárosodik és egyszeri párosodás utáu egész életébenképes szaporítani petéket (tojásokat rakni). Az anyapárosodás nélkül is rak petét ; de az ilyen petékbőlrendetlen (here) költés lesz. Az anya költés idején acsalád erősségéhez képest naponta 2—300-tól 2—3ezerig képes petéket rakni.

Minden méh családban a szaporítás (rajzás) idejealatt herék is vannak.

A herék nagy, gömbölyű fejjel és vastag testtelbírnak, ők a legnagyobb méhek a kaptárban, miről

könnyen felismerhetők. Ők a családban a himek shivatásuk csak az, hogy az anyát megtermékenyítsék,(t. i. vele párzanak). Ezen czélra egy is elég volna



ugyan, de a méhek előre látásból néha több ezeret is

nevelnek, a mi a család hátrányáról van s mit az ok-szerű méhezkedéssel könnyen meglehet akadályozni.A heréknek fulánkja nincs. A méhcsaládnál a dolgozóméhek serege teszi a többséget, melyek minden külsőés belső munkát végeznek. K ívülről mézet, virágport,vizet hordanak. Benn a hasításokat táplálják, etetik,

sejteket építenek s egyszóval minden munkát őkvégeznek. A családot kívülről betörő rablásoktól védel-mezik, alkalom adtán ők maguk is más családot rabol-nak. Fulánkjuk az egyetlen fegyverük, melyet védel-mükre használnak.

Az öregebbek kint dolgoznak, hordanak, a fiatalokpedig végzik a belső munkát. Nyáron a. hordás időalatt 6—7 hétnél tovább nem élnek, mert agyon dol-gozzák magukat. Az őszszel kikelt méhek jól betelelve,a tavaszi munkaidőt megérik.

Az anya élet tartania 5—6 év, azonban okszerűméhészkedésnél 3 éven tul megtűrni nem szabad, mertmár akkor gyengülni kezd, a mi a család hátrányára van.

A here méhek csak a rajzási idő alatt juniustólaugusztus végéig élnek, mert az anya csak akkor sza-porít herét, mikor már a méhek rajzásra készülnek.A rajzási idő lejárta után, mikor már az anyák ter-

mékenyítésének szüksége nem forog fenn, a dolgozóméhek a heréket egyenkint leölik.A méhek a kaptárakban sejteket építenek, még

pedig nemeik szerint 3 félét. Egy egészen üres kap-tárba befogott raj első sorban is dolgozó sejteket épit,melyekbe a megtermékenyült anya petéit lerakván,

azokból dolgozó, munkás méhek fejlődnek. Első nyáronrendes körülmények között a raj más sejteket (lépeket)nem épit. Egy ily módon befogott, jól telelt és jó erő-



ben lévő raj, következő tavaszon már májusban, mi-

helyt a közeledő rajzásra elég erősnek érzi magát,azonnal here lépek építéséhez kezd és azt az anyabepetézvén, nem sok időre, 24 napra megjelennek aherék, melyek egyszersmint a rajzásnak előhírnökeiis. A herék megjelenése után azonnal gondoskodnaka dolgozók anya sejtek készítéséről is, mely a többi

sejtektől egészen eltérő alakú, lecsüngő, csere-makkalakú. Ha az anya már az anya sejtekbe is petézett,akkor nemsokára 8—9 nap alatt bekövetkezik a rajzás.

Az anya sejtekbe rakott petékből rendesen 17—18nap alatt kész kifejlett anya, a dolgozó sejtekben lévőpetékből 21 nap alatt dolgozó és a here petékből 24

nap alatt here méh fejlődik ki.

Rajzás.

Tavaszszal, midőn a méhek már annyira meg-szaporodtak, hogy lakukban nem férnek és az anyabölcsökben levő álezák már befedettek, a kaptárbanlevő öreg anya veszélyeztetve érzi magát, nyugtalan-kodni kezd és jó előre félve vetélytársától a 7—8nap alatt kikelendő fiatal anyától, av. öregebb dolgozóméhek kíséretében kijön a kaptárból. Ezt nevezzükrajzásnak s az igy kijött rajt első rajnak. A rajzáselőjeleit minden méhtartó gazda már ismeri.

Rajzáskor néha megtörténik, különösen idősebbanyáknál, hogy már a kaptárból kijövet a röplyuknálleesik s ott elpusztul, ilyenkor a raj a levegőben hosz-szabb időig kovályogva, anyát nem találván, vissza-száll az anyakasba. Hasonlóan megtörténik az is, hogy

a család rajzásra készülvén, a nép nagyrésze kijön ésaz anya visszamarad, a mikor szintén az előbbihezhasonló eset áll be, de vannak olyan esetek is, midőn



az anya a raj befogása közben vesz el. Ilyen esetben

a befogott vaj rendesen ott hagyja uj hajlékát és holaz anyakashoz költözik vissza, hol pedig a, szomszédcsaládokhoz furakodik be. Ennek okát természetesenszakavatatlan méhészek nem ismerve, minden babona-ságot fűznek hozzá.

Ha az első raj kijött s vele az öreg anya. is,

akkor a család 8 napig, vagyis az anyasejtekben lévőbábok kikeléséig anyátlanul marad. Ösztönszerűlegérezve azonban a nemsokára kikelendő anyákat, egésznyugodtan viseli magát, szorgalmason munkálkodik a.fedett sejtekben levő dolgozók napról-napra kelnek kis igy 8 nap alatt, mikor a sejtekben levő fiatal anyákmár kibúvó félben vannak, a család azon helyzetbejut. hogy kijő a második raj.

A méhek előre látásból néha 20—30 anyasejtetis építenek, azoknak nagyrészét az anya egyszerrebepetézi és igy egyszerre több anya kél ki. .Mihelyt

az anya a sejtben annyira érett, hogy kibúvó félbenvan, a sejt fedelét körül rágja s igy levegőhöz jutva,ösztönszerűleg elkezd „kvalkva!" hangokat adni. K í-vülről feleletet nem kapván, bátorságot vesz magának,kijön a sejtből és elkezd a kaptárban futkosni. Idő-közben azonban több anya is kikelvén, hasonlóan

elkezdenek kvakogni. mire a már künn lévő anya..tütir'-léssel felel : A sejtekben levő anyák hallván atütülést, nem mernek kibújni, a külső azonban félvea másoktól, azon igyekszik, hogy a kaptárból mene-külhessen s igy kijön a második raj, melynek zajábanugyanegy időben több anya is kibúvik és a rajhoz

csatlakozik s igy lesz a másod rajoknak ö—10. sőtnéha több anyja is. Így történik meg az is. hogy azilyen rajok rendesen több csoportra oszlanak, több



s

helyre szállanak le. Ilyen esetben az okszerű méhész-

nek első gondja az anyákat kifogdosni és csak egyethagyni meg a rajnak.Hasonlóan következik be 3 nap alatt a harmadik

raj, szintén több anyával s néha még a negyedik is.A természetes rajzásnál akárhányszor a család

vesztét előidéző anyátlanság is bekövetkezik, még pedig

azon egyszerű okból, mert az utolsó rajzás után ren-desen még több anya kel ki a családban. Azokat améhek — csak egyet tűrvén meg — üldözőbe veszik,több pártra oszlanak s így a liarczban megesik, hogyminden meglévő anyát leölnek.

A kaptárakról.Hogy valaki okszerűen méhészkedjék, nem fel-

tétlenül szükséges méhészetét egyszerre és egészbenmiikaptárokkal rendezni be. Okszerűen méhészkednia közönséges deszka köpükkel épen ugy lehet, mint

az ujabb kor vívmányai alapján készített mlikaptárok-kal. Sőt daczára annak, hogy a mlikaptároknak lelkespártolója vagyok, melegen merem ajánlani, hogy kezdőméhész egyelőre 2—3 mükaptárnál többet ne szerezzenbe mindaddig, míg annak kezelését egész alaposanel nem sajátította, mert könnyen kárát vallja.

Mai időben igen sokféle köpü van használatban,de én ezúttal csak a megyénkben használt közönségeskaptárokról és azoknak némi czélirányos javításárólemlékezem meg.

A mi közönséges deszka köpünken azt a javítástajánlanám, hogy a tenyérnyi magasan fekvő kerek-

lyuk helyett mintegy 10—15 cmtr hosszú és 1 cmtrmagas nyílás egészen a köpü alján maradjon, azonokból, hogy a mezőről megrakodva hazatérő méhecskék



ne legyenek kénytelenek :i fenék deszkáról a lyukig

felmászni és az idomtalan lyukon való hej áthatásukközben a lábaikra helyezett, virágport, mely a fiasitá-sok táplálására szolgál, lehullatni.

A jánlanám továbbá, hogy az ilyen köpük tetejénmintegy 8—10 cmtr kiterjedésű kerek, vagy négyszögűlyuk készíttessék, azon ezélból, hogy szükség esetén

azon át a családot etetni, vagy arra átmeneti kaptártalkalmazni lehessen.

Rajbefogás.

Mikor rajt akarunk befogni, előbb a köpüt ala-posan tisztítsuk meg, mire nézve czélszerü a köpütelőbb büdöskővel megfüstölni s azután kevés ezukrosvizzel belül lefecskendezni. Azután minden egyéb ba-bonaság mellőzésével a méheket belerázzuk, vagy be-seperjük a köpíibe és a megszállási hely közvetlenközelében kissé beárnyékolva felállítjuk s ott hagyjukegészeu estig, inig az esetleg már munkába ment méhekis visszatérnek. Este szép csendesen felfordítjuk ésállandó helyére teszsziik. Az ilyen rajokkal őszig semmibaj nincs egyéb, mint rablóktól és egyéb külbefolyás-tól megvédeni és szükség esetén etetni. A méhek raj-záskor mintegy 3 napra szolgáló élelemmel látják el

magjkat, melyből a köplibe történt befogatásuk utánazonnal a leselső munkát a lépek építését meg is kez-dik. K edvező időben míg egy részük benn dolgo dk,addig a másik rész a gyűjtést végzi és igy táplálékbanfennakadás nem lesz. sőt pár nap alatt még mézet isgyűjtenek. Máskép áll azonban a dolog, ha a rajzás

után néhány napig kellemetlen esős idő kivetkezik be.Ilyenkor a magukkal vitt mézet feldolgozván és elfo-gyasztván. ha ideje korán nem segítünk rajtuk, éhen



pusztulnak, vagy legalább is nagyon megsínylik ké-

sőbbi fejlődésük hátrányára.Ha több család méhilnk van. lehetőleg arra tö-rekedjünk, hogy egy családtól egy rajnál többet nefogadjunk el. Ez esetben ezen egy raj erős, életképeslesz s viszont az anyaköpü is nem rajozván magátagyon, jó erősnek marad és mindkettő gyűjt elegendő

mézet.

Rajzás megakadályozása.

A gyakori rajzás megakadályozásának többfélemódja van. Tízek közül a következőket ajánlom.

Mikor az első raj kijött, azt a neki szánt köpiiberendesen befogjuk. A befogás után, mikor a künnmaradt méhek is mind bevonultak, a köpiit felfordít-juk s a méheket kevés vizzel lelocsoljuk s a köpiibenjól összerázva egy fehér lepedőre kizökkentjük. A lo-csolás által a méhek szárnyai megnedvesedvén, nemképesek fölrepülni. Ekkor a lepedő egyik szélére kisséfeltámasztva, oda állitjuk a köpiit, mire a méhekegyenkint szép csendben kezdenek a köpülte bevonulni,köztük az anya is, melyet meglátva, azonnal kifogunkés megölünk. A raj pedig a köpiibe bevonulva, anyjátnem érzi és szépen visszamegy az anya köpiibe s ott

marad mindaddig, míg a család a á-0(l rajra készenvan s ekkor a 2-od raj népével egyesülve újból kijön,a mikor egy jó erős rajt kapunk.

likkor az anyaköpiit elteszsziik helyéről, egészenuj helyre, a most befogott rajt pedig teszszíik az anya-köpü helyére. így az anyaköpiinek esetleg kiinnlévő.

vagy másik nap munkára kirepülő öreg munkás méheihazatérve, egyenesen a regi helyükre — ekkor már arajhoz — szállanak vissza. Így az anya meggyengülvén.



lemond rajzási kedvéről, a dolgozók a bennlevő anya-

házakat lerágják, az anyákat egy kivételével leölik sa dolgozó fiúsítások napról-napra kelvén ki, a családcsakhamar megerősödik.

így nyerünk 2—3 gyenge, élhetetlen család helyettkét erős, életképes családot, mely kedvező időbenőszig még annyi mézet gyűjt, hogy abból el is vehetünk.

Az ilyen családokkal aztán őszig semmi másteendőnk nincs, mint a rablástól és más kiilbefolyá-soktól megvédeni.

Augusztusban, midőn már a mézelés szűnni kezd,a röplyukakat vagy tapaszszal. vagy pedig kis fácskáksegélyével szűkebbre csináljuk a végből, hogy az eset-

leg betörő rablóktól magukat könnyebben védelmez-hessék.

Az eképen kezelt méheket őszszel leölni semmiesetre sem szabad, mert ha kedvező idő és jó hordásvolt, amúgy is vehetünk el tőlük annyi mézet, a meny-nyit rendes körülmények között — a mikor egy csa-

lád 2—3-at rajzott — gyenge rajoktól a leölés utánnyernénk.

A méz elvétele, vagy is a mézsziiret kétféle módonis történhetik, azonban bárhogyan is hajtsuk azt végre,legelső dolgunk az legyen, hogy a családnak télireszükséges méze megmaradjon.

Egy család ki teleléséhez körlübelől 1*2 klgrmméz szükséges. Ha ezt tudjuk, akkor legelső dolgunka köpiit mellestől mindenestől megmérni, a méhek éslépek súlyára 2 kilót számitva, hozzáadjuk még a köpühozzávetőleges súlyát is s ha a megmért köpü ennél

nehezebb, akkor a fölösleget bátran elvehetjük. Egyikmódja a mézszüretnek, ha a köpü tetejéből egy dara-bot kereken lefűrészelünk, a fűrész nyomán a 1 epeket



dróttal elvágjuk s az igy levágott részt levéve, a mé-

zet felhasználjuk s a köpii fedelét újból visszaszegezzük.Egy második módja pedig az. ha a lépeknek egyrészét — vagy ha elég mézzel rendelkezik a család,az egészet — közepén felhasítjuk egészen a fedeléigés mézzel együtt, kiszedjük, az üresen maradt résztpedig télire papirossal megtöltjük, melyet csak tava-

szon. mikor a köpüket kirakjuk, távolítunk el. Ezenműtétet mindkét esetben logczélszeríibb egy kis füstmellett elvégezni, azonban, hogy — bátrabban dolgoz-zunk — a méheket- ki is dobolhatjuk. A kidobolásrólmás alkalommal külön fogok beszélni.

Téli gondozás,Bekövetkezvén a hideg őszi napok novemberben,

melleinket téli szállásukra viszsziik, mely lehet jó szá-raz pincze, kamra, szoba, vagy bármely más védetthelyiség, fődolog az, hogy se tul hideg, se meleg nelegyen és hogy ott télen át méheinket minden nagyobb

zajtól megóvhassuk.Arra szigorúan kell ügyelnünk, hogy _ z egerek

rá ne kapjanak, mert pár nap alatt képesek egy egészcsaládot tönkre tenni.

Gyenge családoknál, melyeknek elegendő mézüknincs, szükséges a téli etetés, melyet, ha csak módunk-ban van. legjobb lépes mézzel, vagy olvasztott mézzeleszközölni.

Ha méheinket jól beteleltük, télen át kevés gon-dunk van rájuk. Tél vége felé, február végén, vagymárczius elején azonban nagy gondunk legyen rá. hogy

— egy szép verőfényes nap — mikor a napon körül-belül 10° meleg van. őket kiröpítsük, t. i. helyükrekitegyük és hagyjuk, hogy magukat járják meg. Sziik-



séges a kiröpités a végből, hogy a méhek egész hosszú

télen át mézet fogyasztván, gyomrukban a bélsár fel-halmozódik s ha nincs alkalmuk kiröpülni, kénytele-nitve lesznek a köpiit és lépeket összepiszkítani, melyáltal a köpü bűzhödt, rossz szaguvá válván, sokszormég vesztüket is okozza. Ez az úgynevezett vérhasbetegség.

T avaszi teendők.

Április elején, mikor már a nap melegebben kezdsütni, nyári, állandó helyükre rakjuk ki. E hónapbana méhek kevés virágpornál egyebet aligha kapnak amezőkön s e végből, hogy őket munkára is serkentsük,

igen jól teszszLik. ha nekik kissé kedvezünk. A kira-kásnál mindenek előtt első dolgunk, hogy őket meg-vizsgáljuk. A köpüket felforgatjuk s a nap felé állitva,a lépeket félre hajtogatjuk s meggyőződhetünk, hogyvan-e a családnak fiasitása és van-e méze '? Ha tiasi-tás van, akkor bizonyosak lehetünk, hogy anya is van.Ha ívéze is van, akkor a család életképes. Haanya nincs, akkor legczélszerübb a családot kidobolniés egy gyenge család népével egyesíteni.

A tiasitások táplálásánál a méheknek vizre isszükségük lévén, igen okosan cselekszik minden méhes

gazda, lia a méhes előtt kis vályúban, vagy más edény-ben sós vizet is tart. A viz tetejére apró léczecskékhelyezendők, mire a méhek rászálljanak.

Nyári gondozás.

A családoknak állandó helyükre történt kirakása

után a köpük alja e?ész nyáron át a lehullott lépda-raboktól és egyéb nem oda tartozóktól szorgalmasantakarítandó, hogy ezáltal egyrészt a méhek munkáját



könnyítsük, másrészt pedig a családot a moly befész-kelődésétől megóvjuk.Tavaszi kirakástól a hordási idény beálltáig a

rüplyukak egész kicsinyre szoritandók, a hordás ésrajzás alatt megnagyobbittatván, őszre újból megszü-kitendők.

Ha erős törzsekkel méhészkedünk, akkor rablásigen ritkán következik be, mert az erős család meg-védi magát a rablás ellen, ha azonban a rablás mégiskitört volna, az ellen ugy védekezüuk, hogy a meg-támadott család és a szomszéd köpük röplyukait egé-szen megszükitjlik és eléltük üvegtáblát támasztunk.

A család méhei csakhamar megszokják az üveget ésazt megkerülik, míg a rabitk annak egyenesen nekirontván, attól megijednek és legtöbbször felhagynak arablással. Ha igy sem sikerülne megakadályozni, akkora köpüt helyéről elveszsziik és egy távolabbi helyretéve, a lyukat 2—3 napra nedves szivacscsal bedugjuk,

hogy ne jöhessenek ki. A megtámadott köpü helyéreegy egészen üres köpüt teszünk, melybe a rablók sza-badon bemehetvén, ha látják, hogy már nincs mit ra-bolni, abban hagynak vele.

Ennyiből áll főbb vonalaiban, dióhéjba szorítva,a közönséges köpükkel való okszerű méhészkedés s aki azzal okszerűen elbánni megtanult, könnyen elsajá-títhatja a keretes kaptárokkal való méhészkedést is,mert csak ismernünk kell a méhek természetét s velüktermészetüknek megfelelően bármit csinálhatunk.



Egy kis gyümölcsészet.- K ertész l i tván előadása. —

A gyümölcsfák ül tetése.

A gyümölcsfák elültetése igen fontos :i fa jöven-dőbeli életképességére. Az ültetésnél fontos a gödör-ásás. Legtöbben faültetés alkalmával az ültetendő fa.gyökerét nézik meg, alioz mérten vájnak egy kis tyu-kat s abba a fát bárhogyan bele szorítják. Ez pedig

a lehető legelvetendőbb eljárás, mert tudjuk, hogy afa gyökere mélyen hatol a földbe és idővel a koro-nához mérten szét terjed. Már most ha meg is volnaminden a fának szükséges tápanyag a főidben s azoldott állapotban lenne, úgyis nehéz a fának gyökereit a kemény, miveletlen, soha napvilágot nem látott

földrétegben szétterjeszteni. E végből szükséges a föl-det legalább is olyan távolságban, hová a fa gyökere8—10 év alatt kiterjed, okvetlenül felporhanyitamés a felső termékeny réteget a gyökerekhez juttatni.A mit pedig, ha a talajt egészen meg nem forgatjuk,csakis a helyes göiiörásással érhetünk el.

A szabályos gödörnek kereknek, legalább is 1méter szélesnek és 65—70 cmtr mélynek kell lenni,bármily kicsiny legyen is a beültetendő fa és annakgyökere. Gödörásás alkalmával a felső termékeny ré-teg, ugy szintén a következő két réteg föld is kü-

lön-külön rakandó s ültetés alkalmával megfordítva,vagyis a felső alul a gyökerekhez és a többi utánahányatik be. Legjobb az ültetendő fák gödrét őszszel



kiásni, hogy télen át a fagynak ki legyen téve a ki-hányt föld.

Az ültetés ugy megy végbe, hogy az emiitettmódon kiásott gödör fenekére földdel elegyített portrágyát vagy forgács földet teszünk, olyan vastagon,a milyen mélyre a fát ültetni akarjuk. Ekkor beállít-juk a fát a gödör közepére és a felső földrétegetóvatosan a gyökerekre huzi.uk, közbe-közbe rázogat-ván a fát, hogy a gyökerek közt hézag ne maradjon,a mi penészedést idézvén elő, a fa vesztét vonná maga •után. Ha az első réteg föld már be ment és a gyö-^kerek ellettek takarva, akkor 2 lábbal beállunk s a^földet jól megtapossuk, igy folytatjuk aztán a földbe-11

hányását, mig a gödör meg nem telt földdel. Végül 1

a fa töve körül a földet tányér alakban elsimítjuk, de 1

nem halmozzuk fel, hogy az öntöző viz a fa mellől'"szét ne folyjon. Ekkor jól megöntözzük, hogy a gyö->'!

kerek között maradt hézagok jól beiszapolódjanak. J , : ;

Mikor a fát a gödörbe behelyezzük, ügyelnünk^kell arra, hogy a gyökerek lehetőleg természetes ál-lásukban helyeztessenek el, a fa mélyebben ne essék,í?!

mint ott volt, a honnan kiástuk, és végül, hogy ako- 5B

róna gyengébb oldalával mindig inkább délnek állit-11'tassék.. Ültetés alkalmával a fa mellé karót kell ütni ''

és a fát hozzá kötni, hogy a szél ki ne mozgassa.A fák nyesése.

Bárhonnan szerezzük be gyümölcsfa csemetéin-ket, ha azokat kertünkbe beültettük, nem elégia ter-mészetre biznunk őket, hanem ültetés után tovább kell

gondozzuk. Ezen gondozás legfőképen a fa koronájá-nak nyesésében és alakításában áll.Ha a csemete derekának a kívánt magassága



meg van, akkor következik a korona nevelése, mely

a legutóbbi évben fejlődött hajtásokkal kezdődik. —Ezekből 3—4 drbot meghagyunk és mindeniket har-madrésznyire visszavágjuk, ügyelve arra, hogy a visz-szavágás mindig kifelé álló szemnél eszközöltessék éshogy a meghagyott ágak egymáshoz igen közel ne es-senek. A korona második évi nyesésével az igen sű-

rűen álló és egymást keresztező hajtásokat tőből le-vágjuk, a többit pedig oly módon vágjuk vissza, hogya végső szem által minden ág fejlődését a legközelebb?vő üres tér felé irányítsuk s a koronának szép gom-•ölyded alakját biztositsuk. Hasonló módon nyesünk

. íinden tavaszon, egészen addig, mig a fa már any-

íyira nem fejlődött, hogy a nyesés igen nehézkesséválnék s a munka végzése közben termő nyársak vagysrmő rügyek letördelése, lesurlása által a termésben'.rt okozhatnánk. Ilyenkor már csak az esetleg igentrüen álló és az egymást keresztező ágakat vagdal-k ki a koronából.

Ennyiből állana röviden a közönséges vagyis ter-észetes alakú fák koronájának nyesése. Egészen másionban a mesterséges alakú fák idomítása. Ennekíélja az, hogy kis területen mentől több gyümölcsfáts fajt termelhessünk.

Miután azonban a faalakitás oly tágas ismeretetkiván, hogy azt egy előadás keretébe bele vonni nemlehet, ez alkalommal csakis a törpe — vagyis a m,helyi viszonyainknak megfelelő fák neveléséről és ala-kításáról kívánok megemlékezni.

Tekintve vármegyénk sajátos birtokviszonyait,

hol nagyobb területet gyümölcsös berendezésre aligszánhatunk, igen czélirányos a törpe fák neveléseimert pl. egy természetes alakú fának megkívántató

2





sen a legfelső) és azt a fa mellé tűzött karóhoz kö-

töm. Az lesz a sudár vagyis a vezérág. Az utána kö-vetkező 3—4 hajtást érintetlenül hagyva, minden máshajtást egész tőből leszedek egészen a földig. Nyáronát a földet gaztól tisztán és porhanyóan tartva esakarra ügyelek, hogy egyik vagy másik meghagyott ága többit növésében el ne hagyja, hanem egyformánfejlődjenek. Ha talán valamelyik a többi rovására erő-sebben nőne. akkor annak hegyét körömmel lecsípem,hogy ez által növésében kissé vissza maradjon és atöbbi utol érjék. Első nyáron ha még a kitörő fölöslegeshajtásokat is rendesen leszedtem egyéb dolgom nincs.

K övetkező tavasszal megnyesem a fát és pedig:ha az ágak gyengén fejlődtek volna minden ágat egészrövidre vissza vágok, ha pedig azok kellő erősen fej-lődtek, akkor első sorban is veszem a vezérágat s aztegy hozzá álló szemnél 30—35 czmtre vissza vágomés újra a karójához kötöm. A mellékágak hasonlóan

erősségükhöz képest egyformán 30—35 cmterre vá-gandók.A vezérágtól igen elálló ágakat ah íz hozzá kö-

töm, a hozzá állókat pedig kis léczecskékkel eltámasz-tom, oly módon hogy a léczecskék végei alá kevésmohát vagy ruhadarabot illesztek a végből, hogy a fa

héját le ne dörzsölje. Nyáron át arra ügyelek, hogysem a mult évi ágak végein levő. sem pedig a vezér-ágon lévő fiatal hajtások egymást, vagy a vezérhajtástel ne nyomják s az erősebben növő ágakat csipkedés-sel mindig vissza tartom. Ez évben már a visszanye-sett mult évi oldalágak is több oldalhajtást hoznak, a

melyeket esetről-esetre 2—2 szemre visszacsipek avégből, hogy azok újból kihajtva, az ágakat mentőlsűrűbben levéllel borítsák éstermő rügy eket f'ejleszszenek.

o*



Harmadik tavaszon szintén első sorban a vezérág

és azután a főágak vezérhajtásai vágandók vissza 30—35cmtrre. A főágak oldalán lévő haj fások 2—2 szemres a vezérágon lévő tulsiirii vagy fölösleges ágak pedigegészen eltávolitandók. Nyáron sít a csipkedés a meg-előző évihez hasonlóan folytatandó.

Végül, megjegyzem, hogy mindennemű nyesés

őszszel a falevelek lehullta után a fagyok beálltáigés tavaszszal a rügyek fakadásáig sikeresen végezhető.

A gyümölcsfák ápolása.

Az ápolás abban áll, hogy száraz időben szorgal-masan öntözzük, káros kiil behatásoktól megóvjuk,

rendesen nyessük, tisztogassuk s különösen idősebbkorában a beszáradt ágakat eltávolítsuk, az igy vagybármely utón támadott sebeket sebkenőcscsel beken-jük s végre télen át az egerek és nyulak kártételeitőlbemeszelés. illetve szalmával való bekötözés által meg-védjük. A bemeszelésre igen alkalmas a mészből, marha-trágyából és fahamuból készített keverék, mely a fa-kéreg repedéseiben tanyázó kártékony rovarokat is je-lentékenyen pusztítja.

A gyümölcsösök berendezése.

Vármegyénk sajátos viszonyai között nagyobbgyümölcsös berendezéséről ez idő szerint szó sem lehets épen azért röviden inkább a házikertnek gyümölcs-fákkal leendő beültetéséről és az ahoz szükséges faj-ták megválasztásáról kivánok röviden beszélgetni, te-kintettel. a vármegyénk területén sikerrel tenyészthető

gyümölesnemekre.Ha gyümölcs ist akarati berendezni. akkorelső sorban is tudnunk kell a czélt. hogy milyen ezélra



termelünk, t. i. eladásra-e. vagy házi szükségletre és

a szerint választjuk meg a fajtákat. Ha pedig a sajátczéljainkra. vagyis a ház számára akarunk termelni,akkor a lehetőségig ugy osztjuk be a fajokat, hogy acsaládot egész éven át üde gyümölcscsel láthassuk el.így pl. ha 10—15 drb fát ültethetünk, akkor ugy vá-lasztjuk* meg. hogy legyen azok között egy jó fajtameggy, 1—2 ringló szilva. 1 nyári alma, 1 nyári körte,egy-egy kora őszi alma és körte, egy-egy késő őszialma és körte 1—1 kora téli és .1.—1 késő téli almaés körte. Ezen beosztás mellet*", pl. 12 fa termésébőlcsaládunkat egész éven át gyümölcscsel elláthatjuk.Ezen arányban lehet beosztani az esetben is, ha többfát ültethetünk, csakhogy az esetben nyári gyümölcs-ből mentől kevesebbet és téliből mentől többet vegyünkfel, mert — ha valamit még eladásra is juttathatunk —a téli gyümölcs mindig értékesebb és tartósabb, minta nyári. Nyári gyümölcs csak az esetben értékes, ha

azt korán vihetjük piaczra s mint újdonságot adjuk el.Ez azonban a mi égalji viszonyaink közt lehetetlen.Midőn a fajokat czéljainkboz képest kiválasztot-

tuk és beszereztük, akkor következnék a fák beülte-tése : de ez előtt még egy igen fontos teendő van.t. i. azok távolságának meghatározása. Rendes körül-

mények között saját vadjukba oltott alma- és körte-fákat egymástól 8—8 méterre, szilva- és meggyfákat4- 4 méterre lehet ültetni. Ettől eltérhetünk az eset-ben. ha a fák alját szántani vagy kaszálni akarjuk.Ilyenkor a sorokat egymástól távolabbra tehetjük.

Ha pedig házi kertben ültetünk, akkor tekintettel

egyéb mellék terményre, a kert utainak számbavéte-lével még távolabbra kell ültessünk. Törpefák a fentitávolságnak felényire ültethetek, miután azok nagyra



nem fejlődnek. K özelebb ültetni semmi esetre semtanácsos, annál is inkább, mert megyénk éghajlatamár hidegségénél fogva megkívánja a nap sugarainakmentől jobban való kihasználását.

Midőn a távolságokkal így tisztában vagyunk, ak-kor következik a fasoroknak és a sorokban az egyes

fá-k helyeinek kijelölése, melyet kisebb gyümölcsösnélvagy házi kertnél a hely fekvéséhez mérten ki-ki sajátmagának az emiitett távolságok szemelőtt tartásávalegy kerti zsinór és egy lécz segélyével könnyen meg-tehet. A gödrök kiásatásáról és a fák beültetésérőlmár előbb szóltam.

A gyümölcsösök kezelése.

Ismerve a gyümölcsfa termeszetét és táplálkozásmódját, nem elég azt csak szaporítani, nemesíteni, ül-tetni, idomítani, hanem ha hasznát akarjuk venni, to-vább is gondozni kell.

Gondozni kell pedig első sorban is ugy. a minta fák ápolásánál elmondottam, de gondozni kell másodsorban a gyökeret is. még pedig a szerint, a mint aszükség kivánja. A gyökér gondozása a talaj lazánlartásában és trágyázásában rejlik. Xem elég tehát afa tövénél a talajt csak az ültetés alkalmával felásni,

hanem szükséges azt minden évben legalább kétszera gyökér terjedelméhez mérten felporhanyitani és lega-lább minden második évben trágyázni.

A trágyázásnak legegyszerűbb és legjobb módjaaz, ha őszszel a földet, felkapálva, portrágyával behint-jük. Tavaszszal az elmenő hólé ezen portrágya oldhatórészeit kilúgozza és magával viszi a gyökerekhez, afenmaradt részt pedig kapával bekapálva, egyszersininta talaj porhanyitási munkát is elvégezzük.



A takarmánynövények termeléséről.— Puskás .J cuő oli'iadásíi. —

Takarmánynövényeknek nevezzük azokat, melye-ket háziállataink táplálása czéljából termelünk. Ete-tünk fél állatainkkal a gabonafélékből, továbbá török-

buzából, pityókából s a hol termelik a répa és csicsókanövényekből is, de ezeket, mint az emberek a kalá-csot, csak kivételes esetekben és nem állandóan szoktákaz állatoknak takarmányul adni, a miért is őket pót-takarmány névvel szoktuk nevezni.

Az olyan takarmánynövény, mint a szénafű, mely

a kaszálókon a nélkül terem, hogy azokat valaki ve-tette volna : természetes takarmánynövénynek ne-veztetik.

Vannak azonban olyan takarmányfüvek, melyekalá a talajt épen oly sok fáradsággal, sőt jobban megkell művelni, mint a gabonafélék alá. melyeket vetni

kell. hogy megteremjenek, — ezeket nevezzük vetett,vagy mesterséges takarmánynövényeknek. J elen alka-lommal ezekről kívánok szólani t. gazda-társaimnak.

M esterséges takarmánynövény igen sokfele vau :a nevezetesebbek és a melyek nálunk biztosan meg-teremnek a következők: 1. Lóhere, ű. Luczerna. 3.

A baltaczim vagy török here. 4. A esalamádé. 5. Amohar. ti. A takarmányrozs. 7, A zabos-bükköny és 8,Fiimagvak ke\ eréke.



1. A lóhere termeléséről.

A lóherének sok fajtája van, de nálunk a. veres,vagy stájer lóherét termelik, ez termik jól meg vidé-künkén is s ezért rendesen, ha lóherét emlegetünk,mindig a veres lóherét értjük. Kz évelő növény, vagyis,lia egyszer elvetettük i> :!. sőt több évig is terem,újból kihajt. Legelőször <Maszországban kezdették ter-

meszteni. a honnan Xémet- és Stájerországokba is elter-jedt. Hozzánk valószínű, hogy Stájerországból került,erre mutat stájer lóhere magyar elnevezése is. A ló-here termesztésének vidékünk éghajlata és talaja kü-lönösen kedvezvén, ezen növény van arra hivatva,hogy jobb gazdasági rendszerünk alapja legyen.

A lóhere csakis nedves éghajlatú vidékeken dísz-lik és a tavaszi nedves időjárás az. mely első kifej-lődésére nagy befolyással van. mert csak igy lesz erő-teljes és clus növésű. A kövér, kötöttebb természetű,tehát trágyázott agyagos talajt szereri. melyet alája

jó mélyen és tisztán meg kell művelni. E végből tehátlegjobb, hogy ha azon földet, melybe lóherét akarunkvetni, a megelőző évben jói megtrágyázzuk és pityó-kával ültetjük be, a melynek rendes megmunkálásakövetkeztében a talaj eléggé mélyen megporhanyitva.megtisztítva és a lóhere vetés befogadására alkalmas

állapotba lesz hozva. Miután a pityókát őszszel fel-szedtük, a földet megszántjuk, a milyen mélységbencsak tudjuk, oly mélyen, tavaszszal. mihelyt csak szán-tani lehet, újból megszántjuk és kissé megülepednihagyván azt 7—8 napig : akkor először a védő-növényt— zabot vagy árpát — jó gyéren elvetjük, aláboronáijuk és

erre a homokkal vagy jó tiszta földdel összevegyitettlóheremagot hintjük el. melyet már nem boronával.hanem hengerrel nyomatunk a földbe.



Y édőnövényt nálunk különösen azért szükséges

vetni, hogy az árnyékolja he és tartsa nedves állapot-ban a földet, a gyomok fejlődését gátolja meg és vé-delmet nyújtson a még igen gyenge és kikelésekornagyon kényes lóherének a hűvösebb éjjelek, nagyobbesők ellen. De csak gyéren kell a védönövényt vetni,mert különben az nyomja el a. lóherét, zabból pl. 1

holdra csak 7—8 vékát. Lóheremagból egy 8 vékásföldbe legalább is 10 klgrt kell vetni A mag apró ésjó akkor, ha világos sárga, egy kissé violaszinnel ve-gyes. fényes vagy legalább sima. ' A vetéskor azértkell homokkal vagy földdel keverni, hogy egyenlete-sebben tudjuk elszórni, minthogy még nálunk a vető-

í epek, melyekkel egyenletesen lehet vetni, nincsenekelterjedve. Az elveteti; magot azért nem jó boronávalalátakarni, mert az igen erősen elfödi és az apró mag-nem tud kikelni. Hengert bárki is igen kevés költség-gel csináltathat. mert az nem egyéb, mint egy közön-séges tőke-vég. ugy gombolyagon hagyva, melynekhossza mtr legyen. Mindkét bütiijének közepébevasesapokat kell veretni, melyből 1 I arasz maradkiin. Ebbe van a :áma illesztve és a ráma közepérejön a rud. melyhez az ökröket fogjuk. Ha ilyen hengervan egy utezába egy, az elég az ottani gazdáknak, ha

mindenki nem is szerezhetné be.A kikelt lóherét növekedése alatt semmi különö-sebb gondozásban nem kell részesíteni, csak arra kellügyelni, hogv a viz, midőn nagyobb esők voltak, rajtameg ne álljon, mert ilyen helyeken az kipusztul.

A vetési évben a lóhere csak különös jó idöjá

rás mellett ad egy gyenge kaszálást, de a védnövényezt pótolja, melyet akkor kell lekaszálni, a midőn fejéthányni kezdi. Némelyek a vednövenvt aratásra beérni





Imidről 1 - 8 mmázsa magot lehet nyerni, moly tnéter-

mázsánkint 00 --S0 frtig értékesíthető.A lóhere termelése nemcsak azért ajánlatos vi-

dékünkén, mert tenyészetének minden feltétele nálunkmegvan, hanem azért is. mert kisebb térről sokkaltöbb és jobb takarmányt nyerünk, mint a széna, to-vábbá táplálékának legnagyobb részét a levegőből s

csak kisebb részét ineriti a földből és letakaritása utána földben sok gyökeret, levelet és tarlót hagyván hátra,a földet kövérebbé teszi, mint a hogy kapta és mégisa gyomoktól megtisztítja. Ezek mind oly előnyök, melye-ket saját tapasztalatom is megerősít s a melyeknélfogva melegen ajánlom székely gazdatársaimnak a ló-here termelését.

2. A luczerna vagy kék csigacső.

A luezernát már az ősidőkben termesztették. Dá-rius idejében a görögök hozták Európába és Görög-

országból terjedt el. A Sweiczi Luzern kerületből ke-rült Bécsbe is, a honnan 1770-ben luczerna név alatthozta be Magyarországba egy Tessedik nevezetű ma-gyar gazda-tanító és terjesztette el az Alföldön.

Mint délvidéki növény : a meleg, száraz éghaj-latot szereti, a kemény telet és a tavaszi fagyokat

igen megsínyli. Ezért hazánk délibb vidékein nélkü-lözhetleu takarmány. A mely. gazdag és meszes tala-jon kiválóan díszlik és ilyen talajban az egyszer el-vetett luczerna 15 évig is eltart s eveukint 4—5 ka-szálást ad. Vidékünkön is megtermik. látható némelykertekben s csak a inig megerősödik 8—4 éves koráig

kell védeni, szalmás trágyát terítve rá. mert 4 éveskorában már az erosebb teleket is kibírja. Nálunkazonban vetése koczkázatos. mert a tavaszi nagyon



nedves és fagyos időjárás miatt könnyen kiveszhet.

Minthogy azonban némely déli és délnyugoti, dombo-sabb helyeken nálunk is jól sikerül, szükséges terme-lésével megismerkednünk.

A talajt épen ugy kell alája elkészíteni, mint alóhere alá. tehát előtte trágyázott kapás növényt ve-tünk és jó mélyen szántunk, mert gyökere 3—1 lábnyi

mélyen is lehatol a földbe. Ezen tulajdonságánál fogvaaz olyan földekben, melyeknek alsó talaja vizenyős,agyagos vagy köves, nem lesz tartós, hamar kivesz aluczerna. Vetai ápril végén lehet, ngy mint a lóherét :védnövénynyel és a luczerna magot homokkai keverve.Egy holdra kell belőle 14 — 16 kgr. Magva, kevésselnagyobb, mint a lóheré és növényei se bokrosodnakmeg annyira, azért kell belőle több vetőmag,

Czélszerii a luezernát első éveiben kora tavaszonés a második kaszálás után hosszába és keresztbe két-szer megboronálni, a mi a luezernának épen oly hasz-

nos, mint a pityókának a kapálás.A luczerna gyorsabb fejlődési!, mint a lóhere, máraz első évben is kaszálható, minél többször lesz ka-szálva, annál több oldalhajtást, bocsát, idővel megbok-rosodik. Vágni rendesen virágzáskor kell, de ha széná-nak akarjuk készíteni : virágzás előtt már le kell

kaszálni. Szárításánál és takarmányozásánál épen ugykell eljárni, mint a lóherénél.A luezernát legeltetni egyáltalában nem szabad.

A luczerna a 3—1 évében 3—4 kaszálást ad évenkint,melyből 20—35 mmázsa száraz takarmány lesz. Mag-teriuelés czéljából a legtisztább helyen a már gyérülő

luezernának második kaszálását hagyjuk felmagozni,melyből egy hold .1 —2 mmázsát terem.A luezenia- után legjobb egy évig ugarul hagyni



a földet, azután bármily növény igen jól termik benne.

Abba a földbe csak 8—10 év miüva. lehet újból luezer-nát vetni, különben nem sikerül.

Vgy a luezernának, mint a lóherének, van egyveszedelmes ellensége, az úgynevezett aranka élősdinövény. Ennek magva a máknál valamivel nagyobb ésfeketés-barna, a földbe jutva kikel és a luczerna vagy

lóhere szárára kapaszkodik s abból táplálkozván, aztmegfojtja. Az olyan helyeket, a hol fellépett — nehogytovább terjedjen — legjobb szalmával behinteni, aztmeggyújtani és igy megégetni. Azután a foltokat fel-ásni és tiszta, luczerna vagy lóhere maggal behinteni.

Némelykor az egerek is a gyökerek elrágása általsok kárt tesznek.

3. A baltaczim vagy török here.

Ez is, mint az előbbiek, évelő növény. A leg-gyengébb. köves és oly talajokon is megterem, a hol

más növény meg nem él. Csak a kötött, nedves agyagtalajokat és vizenyős helyeket nem szereti. V idékünkénis megterem és a hegyek oldalaira, melyeket jelenlegcsak legelőnek lehet használni, egészen biztosan lehetvetni s igen jól sikerül. Egy biztos és egy gyengébbkaszálást ad. A baltaczimet süriin kell vetni, egy holdra

10—20 vékát, jó magból. Az első évben nem lehethasználni, mert a gyökér koronája egy hüvelyknyireis kiáll a földből, mit ha levágunk, vagy a marha, le-legel. az egész vetés kivesz. A jól megporhanyitott,megtrágyázott talajba 10—20 évig is eltart, de rendeskörülmények között is 4—5 évig elél és egyszeri ka-

szálás után 10-20 mmáxsa száraz takarmányt ad. Amásodik termés ritkán érdemli meg a kaszálást, miértis azt jobb őszszel lelegeltetni, de csak szarvasmarha



által, mert pl. a juhok a gyökér koronáját lerágják,

minek következtében a baltaczim elpusztul, mert ez agyökérből ki nem ujuíhat,A baltaezimet vidékünkre nagyon ajánlja azon

sajátsága, hogy sovány földön is jó termése van s ál-tala az olyan téren, mely azelőtt használható legelőtse adott, a szarvasmarhának igen jó legelőt lehet csi-

nálni, a melyen igen hamar és könnyen feüiiznak azok,vagy, mert a baltaczimtöl igen jól tejelnek a tehenekés soha felpuftadást nem okoz. tejgazdaságok létesí-tésének vethetik meg alapját. A magasan fekvő bir-tokokra nézve, hol a száraz talaj különben kevés hasz-not hoz, a baltaczim megbecsülhetetlen jótétemény:

mert czélszerii müvelés mellett, baltaczimmel bevetve,annyi termést ad. mint a kövér, lapályos rétek szarazévekben ; nedves időjárás mellett, pedig ezeket mégfelül is múlja.

4. A csalamádó vagy takarmány tengeri.

Ez nem egyéb, mint a törökbuza sürün vetve,melyet midőn kezdi czimerét hányni, akkor lekaszálnak,és mint zöld takarmány a szarvasmarhának a legked-vesebb és legjobb takarmánya. Nemcsak nálunk, liá-néin zordonabb vidékeken is megterem, csakhogy jólmegművelt és megtrágyázott talajt kíván. Utána azőszi gabona igen jól díszlik. A csalamáclénak való tö-rökbuzát április végén lehet vetni és legjobb két hetiidőközökbe vetni, hogy egész nyáron tartson. Egyholdra 8—10 vékát számítunk, melyet szórva elvetjükés sekélyen alátakarjuk. K aszálni a napi szükségletszerint kell, hogy frissen kapjak az állatok. A tehenektőle igen jól tejelnek. A hol nyáron bent tartják istállónaz állatokat, csaknem nélkülözhetetlen takarmány. A



késő őszszel feninaradó rész szénává készíthető vagy

besavanyítható. Egy holdon 100 min. zöld takarmánytnyerhetünk.

5. A mohar vagy muhar.

Csak a meleg éghajlatú és homokos talajú vidé-keken lehet termelni. A hideg iránt annyira érzékeny,

hogy Magyarország alföldjén is csak májusban szoktákvetni. Holdankint 40—50 litert vetnek és augusztusbankaszálják, a midőn 15—25 mmázsa száraz takarmánytad. Nálunk nem tanácsos vetni, mert sem éghajlatunkse talajunk nem kedvező termelésére.

6. A takarmányrozs.

A rozsot zöld takarmányul különösen azért szok-ták vetni, mert tavaszszal a legkorábban meg lehetkaszálui s így a legelső zöld takarmányt szolgáltatja.Vetik szeptember hó elején jó sliriin, tavaszszal koránniegkaszálják és aztán hagyják az azutáni hajtást szárba

indulni és megérni. Van egy rozs fajta a Szentjánosvagy bokros rozs. melyet június végén vagy julius ele-jén vetnek, jó sliriin: őszszel megkaszálják és koratavaszszal még egy jó kaszálást ad. Ebez jó talaj,kövér föld szükséges. A zöld rozs átmenetül a télitakarmányozásról a nyárira igen jó szolgálatot tesz s

ezért különösen becses.

7. A zabos bükköny.

A jóeröben levő, vagy őszszel megtrágyázott,megszántott talajba keli vetni, melyet kora tavaszonújból megszántunk és abba vetjük el a fele zab és

fele bükkönymagból megkevert, zabosbükkönyt. Minéljobb talajba és minél korábban vetjük, annál jobb ter-





2 kgr. perje, 2 kgr. komócsin, 3 kgr. árva rozsnok,2 kgr. görögszéna és 3 kgr. csomósebirből álló keve-réket, a melyet hengerrel nyomatunk a földbe. Ilykeverék után középszerű talajról 8—12 mmázsa ésjobbról 15—20 mmázsa száraz szénát, vagy ezzelegyenlő értékű legelőt nyerhetünk évenkint egy ka-

tasztrális holdról.



A törökbuza termeléséről.A t ö l g y es i s z ék el y t ö r ök b u z a .

— Puskás J eilő előadásit.

A világon élő emberek közül a legtöbben rizská-sából és törökbuzából élnek, csak harmadsorban követ-kezik a buza. Ezen tény eléggé mutatja, hogy atörökbuza mily nagyon el van terjedve földünkön,

tehát termelésével, helyes művelési módjával meg-ismerkedni nagyon fontos. V idékünkön még nagyoncsekély mértékben termelik a törökbuzát. pedig bátranelmondhatjuk, hogy népünk sokkal több törökbuzátelfogyaszt, mint gabonát. Némelyek* azt mondják, hogynálunk nem sikerül a törökbuza termelés. Sikerül

bizony, csakhogy müvelésének, termelési módjánakigen sok ága-boga van.A törökbuza Amerikából hozatott Európába s

ezért nevezik tengerinek is. Erdélybe legelőször atörökök utján került, innen származott törökbuza neveNevezik még kukoriczának és málénak is.

Tudjuk, hogy mily sokfélére felhasználják a török-buzát, mert nemcsak a puliszkát főzik belőle, hanemszemesen sertések hizlalására, darál tan pedig a tejelő,liizó és igás szarvasmarháknak, megfőzve a barom-fiaknak szolgál kitűnő eledelül: czukrot és szeszt főz-nek belőle, sőt a mint már a takarmánynövények ter-melésénél emlitetteni. síitáin vetve és zölden lekaszálva,mint esalamádé, zöld takarmányul a szarvasmarhák



legízletesebb és legjobb eledele, melytől a tehenek

legjobban tejelnek.A törökbuza a melegebb éghajlatot szereti, denálunk is megterem azon fajta, a melyet székely-törökbuzának neveznek : különösen azon fajta, amelyetTölgyes környékén és Hollóban nagyobb mennyiségijéntermesztenek, biztosan sikerül vidékünkén is. A töl-

gyesi székely törökbuza csöve 10—15 emtr hosszú,melyeit a szemek l(j sorban vannak s minden sorban30—32 szem található. A szemek középnagyságúnkvagy aprók, siiriin állanak: kemények, aezélosak ésnarancs sárga szintiek. Tölgyes környékén ápril végénvetik, egy vékás földbe 2 kupát, melyet kétszer meg-

kapálnak. Rendesen szeptember végén szedik és egyvékás földben 40—45 véka termik esősen, melyről12—18 véka szemet fejtenek.

Próbáljanak t. gazdatársak ezen fajta török búzá-val, több esetet tudok, hogy ez nagyon jól sikerül,én magam is termeltem. A törökbuza termelés nemsikerülésének legtöbb esetben oka az. hogy a mele-gebb éghajlathoz szokott törökbuza fajtával tesznekkísérletet, a mely, mert itt nem találja fel életérekedvező időjárást, nem sikerül, de sokszor a meg nemfelelő talaj és a művelési módnak nem tudása is oka

annak, hogy a törökbuza nem termik meg.Talaj tekintetében általánosan azt mondhatjuk,hogy a törökbuza vizenyős, mocsaras földeket kivéve,minden talajban meg termik jó müvelés mellett, de ahűvösebb és nyirkosabb időjárású vidékeken — milyena miénk is — a könnyebb, homokosabb és lazább

tőidet választjuk alája, mert különben vagy a földbenrothad el. vagy kellő érettségre nem juthat. A meg-felelő talajt kiválasztván, annak gondos megművelésére

8*



kell minden figyelmünket fordítani. L egjobb olyan nö-

vény után vetni, a mely a földről korán lekerül, hogya talaj megművelésére elég idő legyen. V idékünkénaz ugarrendszer lévén; semmi se gátolja meg a talaj-nak jó elkészítését. A gabona learatása után nálunklegjobb azon földet, melybe törökbuzát fogunk vetni,jól megtrágyázni és azt még azon őszön aiászántani,május—juniusban végezzük a forgatást és szeptember-ben a keverő szántást, a mely lehetőleg jó mélyentörténjék. Tavaszszal áprilben végezzük a vetés előttiszántást.

A ki a trágyázást tavaszou, közvetlenül a török-buza vetés előtt akarja végezni, mihelyt a föld annyiraszáradt, mindjárt kezdje meg a trágya kihordását. Te-rítse el egyenletesen s közvetlenül a vetés előtt szántsaalá. K orábban, mint a vetés előtt, nem tanácsos alá-szántani, mert a fölszántott föld vetésig meggyomosod-hatik és kiszáradhat.

A törökbuza vetése.Vetésre mindig a legszebb, egyenes sorú, telje-

sen benőtt csövű törökbuza csöveket kell eltenni. Ezencsöveknek pedig csakis a közepén lévő harmadát kellvetésre lefejteni, mert a hegyén lévő harmadrész nincs

teljesen kifejlődve, a tövén lévő pedig rendesen nemcsírázik ki, már pedig ugy az egyik, mint a másikesetben, a mag a földbe kerülvén, az ki nem kél saz ily magvak helyén sok terület használatlanul ma-rad. Egyenletes és szép törökbuza termés idején agondos gazda több évre való magot választ ki és hagy

meg. Három évnél előbbre azonban ne terjedjen gon-doskodásunk, mert a törökbuza mag csírázó képessé-gét csak 3—4 évig tartja meg.



A vetést nagyon korán tenni nem jó, mert a ki-kelt plánta a fagyok iránt igen érzékeny, ha pedigkésőn vetjük, előfordulhat, hogy nem tud beérni és azőszi derek miatt lesz kár bennök. Ha jó földbe kerüla törökbuza, ugy elvetése után 10—12 nap múlvamár kibúvik, de hideg földben csak 16—20 nap múlvakel ki, megesik, hogy — különösen nedves időjárás-ban — ki sem kel, mert a földben elromlik. L egjobbnálunk vagy ápril legutolján, vagy május 10-ke kö-rül elvetni.

A törökbuza kifejlődéséhez nagy területet igényels igen sok és gondos ápolást kiván. Ezen két köve-

telmény szabja meg a törökbuzavetés helyes és köve-tendő módját. A mint eljárnak Oláhországban és Töl-gyes vidékén is a vetéssel, az nem helyes. Itt ugyanismint akár a gabonát, csakhogy kissé gyérebben el-szórják, aztán alászántják, vagy boronával takarják aföldbe. Ez eljárás a lehető legrosszabb, rnert nemcsak

magpazarlással jár, de a vetés kelése egyenlőtlen,egyik növény a másiknak ártalmára van és kapálása,mivelése csak tökéletlenül és nehezen végezhető. L eg-helyesebb vetés a vetőgépekkel, még pedig a sorvető-géppei esik, de minthogy nálunk e gép nincs elter-jedve, legjobb a szántáskor minden 2—3 barázda

oldalára egy-egy szem törökbuzát 45-től 48 crarnyitávolságra hullatni, melyet aztán a következő baráz-dával eltakarunk. Azért nem jó a barázda fenekérehullatni a szemet, mert igy igen mélyen betakartatik,minek következtében csak hézagosan, vagy általábanki sem kel, a mint mondani szokták : a vetés meg-

vakul. A mag legfeljebb 4—5 cm. mélységre kerülhet.Igen jó vetési módja a törökbuzának a fészkes vetés_ici, a mely különösen, ha csak kevés mennyiséget aka-



runk vetni 1—2 vékás földbe való vetéskor igen elő-nyösen alkalmazható. Ennél egymástól 50 cmrnyi tá-volságra, egyenes sorban kézzel, vagy kapával, akára csizmasarokkal kis fészkeket csinálunk a már meg-szántott földön s minden fészekbe 3—4 szemet rakunk,melyet egy másik földdel betakarván, azt oda is nyom-kodjuk, hogy a mag hamarább csírázzon. Ily képenegy hold földre 20—30 liter törökbuza kell, vagyisegy vékás földbe 3 liternyi.

A törökbuza ápolása.

A kikelt törökbuza igen gondos megmunkálást

kiván tenyészideje alatt. Az első kapálást minél ko-rábban és helyesebben végeztük, annál jobb termésreszámithatunk. M ihelyt a földből 1 arasznyira kibujt selső négy levelét kihajtotta, azonnal meg kell kapálni.Ezen munkával inkább a gyomok irtását kívánjuk el-érni s azért nem annyira mélyen, mint inkább ponto-

san kell azt végezni, tehát nem kell 4—5 cmrnélmélyebben felvágni a talajt, de ezen munkát tisztánés helyesen, minden legkisebb helyen meg kell tenni.Hogy a kapások előrehaladtukba a már megkapáltfőidet le ne tapodják, minden kapás a tőle jobbkézreeső sort kapálja, nem azt, a melyen halad, ezt a kö-

vetkező munkás kapálja meg. A kapálásnál nagyonkell ügyelni arra, hogy a sorhoz erősen közel ne jár-janak a munkások, nehogy a törökbuzát kikapálják,vagy földdel befedjék ; ez utóbbi esetben a növényeketa föld alól kézzel kell kiszabadítani. Ugyanekkor t. i.az első kapálás alkalmával kell tenni a ritkítást is. A

hol egy csomóban 2—3, esetleg több plánta kelt, alegközépsőt és legszebbet meghagyjuk, a többit mellőleóvatosan kihúzogatjuk. A fészkek közé véletlenül ke-



rült magvakról kelt plántákat a kapával vágjuk ki.

Arra vigyázni kell, hogy a felesleges növényeket gyö-kerestől távolítsuk el, nehogy azok a nedves talajba,vagy esős idő után a földben visszamaradt rész újbólkihajtson. Az olyan helyekre, a hol nem kelt törökbuza, a ritkításkor gondosan gyökerestől kihuzottörökbuza plánták átültethetők. Ily helyekre még ezél-

szerübb egyéb növényeket, pl. gyalog paszulyt, tököt,répát ültetni.

A második kapálást akkor kell végrehajtani, amidőn egy lábnyi magasra nőtt a növény. Azt megkell jól jegyeznünk, hogy nedves földben, vagy esősidőben kapálni nem szabad. M inél mélyebben kell amásodik kapálást végezni és nem csupán a sorközöketkell jó mélyen felporlianyitani, hanem a töveket körös-körül mélyen kapáljuk meg és a tő mellett lévő gyo-mokat kézzel szedjük ki. Ha esetleg még egy-kétfölösleges plánta mutatkoznék, azt ezen kapálás alkal-

mával okvetlenül távolítsuk el.Szokott a törökbuza fattyuhajtásokat, oldalhajtá-sokat is növelni. Ezeket, minthogy semmi termést nemadnak, hanem az anyatőn élődve, azt gyöngítik ésannak érését késleltetik, el kell távolítani. Ezt nevez-zük fattvuzásnak. A fattyúzás nehéz munka, külö-

nösen, ha kissé megkéstünk vele, vagy ha igen sokvan, mert nem elég csak késsel levágni, mert ekkorújból kihajtanak, hanem ugy kell oldalvást húzva ki-szakgatni kézzel.

Szükséges ezután 2—3 hét múlva, különösennedvesebb éghajlat alatt és kötöttebb talajoknál a

töltögetés is. Ezt nálunk mulhatlanul meg kell tenni.Ezen munka abban áll, hogy a földet, épen mint apityóka kapálásnál, a törökbuza tövéhez huzzuk.



Mindezen munkákkal még virágzásig készen kell

lennünk, mert virágzás alatt, nehogy a virág elpor-zását megzavarjuk, a földre lépni nem szabad.Hogy a törökbuza érését siettessük, még egy

munkát kell végeznünk, akkor, midőn a csőn a mag-vak keményedni kezdenek és bajusz-szálai hervadás-nak indulnak. Ez a lebugázás. A lebugázás nagy

elővigyázattal teendő, mert a hibás eljárással többkárt, mint hasznot tehetünk. Ezen munka abban áll,hogy a csőkötés fölött a törökbuza szára a forgóvalés levelekkel együtt levágatik, vagy csak megtöretik.Ezzel egyszerre szokták a meddőcsöveket is kivágni.

A törökbuza törése és szárítása.Ha a czimer megszáradt, a csövek selyme pedig

elhervadt és a magvak megkeményedtek: akkor atörökbuza el van készülve és törése megkezdhető. Ezrendesen nálunk szeptember végén vagy október elejénkövetkezik be. Lehet ugy leszedni, hogy a csövekethéjastól letörik, még aznap behordják és este otthonmegfosztják. A rra ügyelni kell, hogy sokáig héjasonne maradjon csomóban a törökbuza, mert fölmelege-dik és összefülled. Így szokták nálunk, de különösen,a hol sokat termelnek, ott ugy járnak el, hogy a csőtboritó héjat éles fadarabbal vagy szeggel ott magána száron felhasítják s csak a tiszta csőt törik ki, me-lyeket aztán halomba raknak és behordanak. Az éret-len, csenevész csöveket már a törés- és fosztáskor ajó csövektől különítsük el.

A törökbuzát mindjárt törés után nem lehet le-

morzsolni, tehát csövesen kell még egyelőte elhelyezni.A kisebb termés szellős eresz alatt, vagy a padlásonfél láb magasságban felhalmozva kellően kiszáradhat,



de gyakran kell a felhalmozott esős törökbuzát meg-

forgatni, a mi sok utánjárással történik. Száradás éseltartás végett legjobb, ha törökbuzagórékat vagy ko-sarakot állítunk fel. Ezeket szellős, szabad és olyhelyre kell felállítani, a hol a szél, eső és hó a górétnem keresztben, hanem hosszában éri; továbbá a góréfeneke és a föld között legalább fél méternyi köz le-

gyen; ne legyen 1— l'/a mtrnél szélesebb, 4 mtrnélmagasabb, hossza a termés mennyisége szerint válto-zik. Ez épület oldalai léczekből készíttetnek, a melyek2 emtrie álljanak egymástól, födele jól rakott fazsen-delyből készüljön s legyen 20—25 emtrre kirúgó eresze ;az ajtót a góré oldalának közepére készíttetjük. A

törökbuza közé, a mikor azt behordjuk a góréba, közberácsokat vagy száraz tövisbokrokat rakunk, hogy aszél a törökbuzát átjárhassa, nehogy utóbb megpené-szedjék, ha netalán valami okból nem egészen szá-razon raktuk volna be. A góréban való száritásnál azőszszel bemért törökbuza 100 kilója 20 kilogrmmalapadhat.

A jól kiszáradt esős törökbuzát télen át, vagytavaszszal lemorzsoljuk, mely czélra ma már gépek isvannak. A hol 1—2 holdnyi törökbuza vetésnél nincstöbb, ott még kézzel meggyőzzük a lemorzsolást, de

már a hol 20—50 holdas, vagy még több törökbuzavetések vannak, ott annak lemorzsolása már géppeleszközöltetik. A lemorzsolt szemet a benne lévő csutkaés polyvarészektől meg kell tisztítani mielőtt felhasz-nálnók vagy eladásra vinnök. Ha tartani kell a török-buzát, minthogy a szemek lemorzsolás után se elég

szárazak még, kiszáradás végett szellős padláson 15cmrnyi magasságot meg nem haladó halmokba rakjukés gyakran kell eleinte forgatni, nehogy a halomban



összemelegedjék a megdohosodjék a törökbuza. A mag-tári kezelés alatt a bemert törökbuza 8—5%-ot apadhat.Egy vékás földön a törökbuza ter:r.ése Tölgyes

vidékén 40—őü véka esős, vagy 12—18 véka szeme-sen. Átlag egy kat. holdon jó művelés és jó földön .15hektoliter, vagyis 75 véka szemes törökbuza termik,

a miből látjuk, hogy a Tölgyes vidéki székely török-buza az átlagot jóval meghaladja.Vannak a törökbuzának betegségei is. milyenek

az iiszög és a rozsda, de csak igen ritkán lépnek fel.mig ellenségei a varjú, szarka és veréb, sokszor akutyák nagy károkat okoznak. Ezek ellen a szükséges

védekezést, a gondos gazdának kell kitalálni. Nagykárokat tesznek a rovarok is, a melyek ellen a hasz-nos állatok : a vakond, béka és gyik kímélése a leg-többet tesz, továbbá az őszi mély szántás, melylyel arovarok tojásai és hernyói a föld színére kerülvén, atél hidege foh'tán elpusztulnak.



A trágya kezeléséről és a műtrágyákhasználatáról.

-- P usk ás .J em'í előiulása. -

Igen sok helyen s ezek közt a mi vidékünkén isa trágya okszerű kezelésével nem sokat törődnek gaz-dáink. Az udvarnak egyik szögletébe, az istálló mellékihányják a. trágyát, hol a viz kimossa legértékesebbrészeit, a mely vagy elfoly, vagy a gödör feneke el-

issza. Sok helyen még szalmát se tesznek a marhákalá, a mi a hígabb részeket magába szívja s igy ter-mészetesen igen kevés trágya gyűl s a mi gyűl is, akezelés hiánya miatt, mire kihordás alá kerül, leg-értékesebb részeitől meg van fosztva.

Pedig a jól kezelt trágya a gazdának valóságos

kincses bányája. Ennek kihasználása pedig tőlünk függ,mert a miként kezeljük a trágyát, akként, növeljükannak értékét is. Ezért arra kell törekednünk, hogy atrágyanak elillanó, legértékesebb részeit abba vissza-tartsuk, a kilúgozott részeket fogjuk fel; törekedjünkegynemű trágyát előállítani és arra, hogy a trágyasúlya nagyon meg ne apadjon. Hogy ezeket mikép kellelérni, arról fogok egyet-mást elmondani.

A trágya kezelése már az istállóban megkez-dődik. Az istállónak u. i. ugy kell építve lenni, hogya híg trágyának azon része, melyet az alomszalmafel nem sziv. ne menjen kárba, hanem az a trágya-telepnél lévő trágyalék útba folyhasson. Ezért a trágya-telepet az istállóhoz közel kell elhelyezni. A trágyának



igen lényeges és értékes része az u. n. ammóniák, ez

azon légnemű anyag, mely a trágyából terjed szét ésa melyért a trágyát büdösnek mondjuk. Ennek meg-kötéséről, hogy a levegőbe el ne szállhasson, kell gon-doskodnunk már az istállóban, mert ez által nemcsaka trágya értékét növeljük, hanem az állatok egészsé-gét is óvjuk. Ennek felfogására szolgáló anyagok kö-

zött legjobbak és legkönnyebben hozzáférhetők: avasgálioz, a tözegföld, a mész és gypsz. Ezekből vala-melyiket — legjobb a gypszet vagy égetett meszet —kell az istállóban mindig elhinteni, hogy az ammóniákata trágyának megtarthassuk.

A trágyát az istállóból a trágyatelepre hordjukós további kezelését itt végezzük. Hogy itt jól legyenkezelhető a trágya, mindenek előtt a telep kell hogyjó legyen. A telepet az istálló mellé, valamelyik épü-let északi oldalára kell épiteni, hogy a nap és szelekne érjék, épen ezért néhol a trágyatelepet tetővel is

ellátják. A hely kilévén szemelve, a telep nagyságátkell meghatároznunk. Ennek akkorának kell lennie,mint a mekkora helyet az istállóban lévő állatok el-foglalnak. Tehát ekkora helyen a telep számára aföldet 1—2 lábnyi mélységben kiássuk, alját és oldalátjól kikövezzük, vagy legalább is agyaggal vastagon

meghordjuk és azt jól ledöngöljük. Ez utóbbi esetbenaz agyagot 3—4 éves időközökben meg kell újítani.M indkét esetben azt érjük el, hogy a trágyáié nemszivároghat le és el a talajba, hanem a trágyatelepfenekét egy pontra lejtősnek csinálva, ide a legmélyebbhelyre ásott trágyáié kútba foly az. A trágyáié kút

oldalát és fenekét szintén kővel, vagy agyaggal kellkirakni. Az ebben összegyűlt trágyalét vagy a telepöntözésére fordítjuk, vagy vízzel felhígítva a rétek



trágyázására használjak. A mint kihordottuk a trágyát

a telepre, azt azonnal terítsük azön szét és jól tapod-tassuk le. Egy és fél méternél magasabbra soha serakjuk. A trágya a telepen erjedésbe indul, a midőnigen sok amnôniák és szénsav illan el belőle, melye-ket meg kell kötni vasgáliczczal vagy gypszsze], haezek nem volnának, ugy a földdel való berétegelés

által is meg lehet akadályozni ;:zok elszállását. K or-hadás alkalmával a trágya sokat vészit súlyából, pl.3 hónap alatt 20°/o-ot és ha teljesen erjedt, akkor50°/o-ot elveszit. Hogy mindenütt egyenletesen erjedjen,folytonosan egyenlő nyirkos állapotban kell tartani,miért is a trágyát a telepen nyárban hetenkint 3—4-szer,

télen 2—3-szor meg kell trágyalével öntözni.A trágyát a telepről a szántóföldre hordjuk. I tt

szemelőtt kell tartani, hogy lehetőleg egyenletesenterítsük azt el, hogy a föld mindenütt egyforma meny-nyiségü trágyát kapjon, mert csak igy fog abban anövény fejlődése is egyenletes lenni. L egjobb tehát

kihordáskor magáról a szekérről való lehányás alkal-mával a földre teríteni, kihordás után pedig azonnal,alászántani, mert igy a legkevesebb trágya anyag megykárba. M inthogy pedig mindenkor nem lehet szántani,akkor se kell apróbb csomókba lerakni, mint ahogyannálunk is szokták, hanem akkor is el kell teregetni,mert ha kimossa is az eső a trágya feloldható anya-gait, az nem megy máshová, hanem oda, a hová ma*gunk vinni akartuk. De ha csomókba rakjuk le, akkorabban a trágya tovább erjed és igy veszteség áll elő,de azonkívül, a hol a csomók állottak, ott buja foltokkeletkeznek és a vetés évekig egyenetlen lesz, mertaz eső vagy hó által kimosott oldható anyagok mindcsak egy helyre folynak s a többi helyre a trágyának



41 i

csak kevesebb erejű részei jutnak. Lejtős helyeken,

ha nem tudjuk az elteregetett trágyát alászántaui sigy félni lehet attól, hogy onnan a víz azt lemossa,kényszerülve vagyunk ugyan csomóba hordani és abbarakni a trágyát, mert igy az eső nem moshatja le azt.de ekkor csakis egy nagy csomót rakjunk, melyetmihelyest szántani lehet, azonnal teregessünk el és

szántsunk alá. A lejtős helyeken, a lejtő felső részétmindig jobban trágyázzuk meg, mint az alsót, mert atrágya onnan részben úgyis a mélyebb helyekre kerül.

Azon trágya, a mely kihordáskor szétterittetett,de alászántatlanul állott egész télen, az első évbennagyobb hatást fog mutatni, mint később. Éppen igy

az érett trágya is az első évben csaknem teljesen ki-adja erejét és a későbbi években nem sok eredménytmutat, inig a szalmásabb trágya az első évben keve-sebb eredményt mutat, de hatása tartósabb. Mindiginkább gyengébben trágyázzunk, de minél többször.

A trágya, alászántásáuál arra ügyeljünk, hogy aztjól leforgassuk, de ne nagyon mélyen, mert ekkor alevegő nem férhetvén hozzá, sokáig nem fog elkorhadni.

A mi a trágyázás nagyságát illeti, az függ atrágya minőségétől, a termesztett és termesztendő nö-vény nemétől, az éghajlattól és a talajtól.

A hatás tartama szeriut gyenge trágyázásnakmondjuk azt, mely csupán az első termésre hat kielé-gítően, a másodikra csak gyengén : középszerű, melykét termésre hat. a harmadikra már csak gyengén :erős trágyázás, a mely több évre hat s az első vete-ménynél, ha az gabonaféle, megdülést okoz. Egy ka-

tasztrális hold földet közepesen érett szarvasmarhatrágyával gyengén trágyázunk meg akkor, ha JSl) jókét lovas vagy ökrös szekér trágyát hordunk rá ; közép-



szerűen, ha 50 szekérrel és erősen, ha 70—80 sze-kérrel hordunk ki. egy szekérre 6—8 métermázsátszámítva. Egy középszerű szarvasmarha után körül-belül 100 mmázsa trágyát nyerhetünk egész évi istál-lóztatás mellett,

A műtrágyák használatáról.

A növény, épen ugy mint az állat, élő lény, amely lélegzik, táplálkozik és iszik. Csakhogy míg azállat mozoghat és megkeresheti élelmét, addig a nö-vény egy helyhez van kötve s ott kell feltalálnia éle-téhez szükséges minden anyagot, A növény táplálékáta levegőből és a földitől veszi fel s míg a levegőből

soha ki nem fogy az, addig a földből a folytonos ter-melés következtében a növényeket tápláló anyagokmindinkább fogynak s végre teljesen ki is fogyhatnakugy, hogy teremni képesek nem lesznek, hacsak trá-gyázás által vissza nem pótoltatnak.

A talajban lévő és a növények táplálékául szol-

gáló anyagok és ásványi tápszerek nevezetesebbjei:a foszfor, káli. mész, nitrogén és még vagy 20 ilj*enanyag, a melyek azonban minden talajban bőven előszoktak fordulni, csakis az említett négyféle anyag az,melyeket sokszor nem tudunk az istállói trágya altapteljesen visszapótolni. Ezek nélkül pedig a növények

meg nem élhetnek : ha kevesebb mennyiségben vannaka földben, a növény nem tenyészik kellően s igy csakkevesebb termésre számithatunk. Hogy bő és teljesebbtermést nyerhessünk az eddig alkalmazott istállói trágyakevesebb mennyisége mellett is. kell hogy kálit, me-szet. nitrogént, de különösen foszfort tartalmazó anya-

gokat adjunk a talajnak. Az ilyen anyagokat műtrá-gyáknak nevezzük.



A műtrágya és az istálló trágya között a különb-

ség abban van, hogy a műtrágya csak egy vagy kétnövényi tápláló anyagot tartalmaz, tehát csak egy-oldalúan hat, ellenben az istálló trágyában minden, anövények növekedéséhez szükséges tápláló anyagokmegvannak. De minthogy nem vagyunk képesek annyiistálló trágyát előállítani, hogy mindig, minden növény

alá abból trágyázhassunk s mert a növények a talaj-ban legtöbbször feltalálják a legtöbb ásványi anyagot,vagy a minden 5—6-ik évben alkalmazott istálló trágyaáltal a talajnak kellően visszapótoltatnak a többi anya-gok, csak a felsoroltak közül hiányzik egy vagy több :vesztegetés volna, ha tehetnék is, mindig az összes

anyagokat vinni a talajba az istállói trágya alkalma-zása által, a midőn csak a foszfor, káli, nitrogén vagymész alkalmazása által a kellő eredményt elérhetjük.

Ha pl. valaki egy falat akar felépíteni, ehez tég-lára, mészre, homokra és vízre van szüksége : ha mármost ezen anyagokból csak egyik is elfogy: munkájáttovább nem folytathatja, bármily nagy készlete legyenis a többiekből. A kőmivesnek sem fog eszébe jutnitéglahiány esetében meszet, homokot, vagy vizet ho-zatnia, hanem egyszerűen tégláról fog gondoskodni.Igy vagyunk a talaj termőerejével is. Ha a növényi

tápláló anyagok valamelyike nincs meg elegendő meny-nyiségben, hiába van meg a többi, mert a növény nemfog kielégítő termést adni, valameddig a hiányzó anyagki nem pótoltatik.

A dolog tehát eléggé világos volna, de azt kér-dezhetik t. gazdatársak, hogyan képes az egyszerű

gyakorlati gazda meggyőződni, hogy talajából melynövényi tápláló anyagok hiányoznak, vagyis, hogymelyiket kell abban pótolnia'?



4S

Á ltalános tájékoztatásul a következőket mond-

hatom erre nézve. Mindazon talajokon, a melyeken atakarmány-növények jól díszlenek, továbbá a hol sokszalma, és aránylag kevés szem terem, a hol a gabonakönnyen megdűl, ott a nitrogén anyag nem hiányzik;ezekre foszforsav kell. mely a szem képzésre a leg-nagyobb hatással van. A legtöbb helyen vidékünk ta-lajában, sőt általában ki merem mondani, hogy a mi

talajainkban a káli és ínész elegendő mennyiségbenmegvan. Mindazon sovány talajok tehát, a hol sem atakarmány-növények, sem a szemes termények nemdíszlenek : foszforsavat és nitrogént kiváltnak.

A legbiztosabban meggyőződhetünk azonban arról,hogy melyik növényi tápláló anyagot hálálja meg ta-lajunk. ugy. hogy egy kísérletet teszünk. A bevetendőföldet, a hányféle műtrágyával akarjuk tenni a próbát,annyi részre osztjuk, egyrészt még a trágyázatlannakis számítva és mindenik részre az illető műtrágyátelszórjuk. Már a szemmel való becslés is megmutatja,hogy volt-e és melyik fajta műtrágyának jó hatása.Meg biztosabban megtudjuk az eredményt, ha a mü-tragyázott részek termését külön-külön és ezen kiviUa tragyázaílan rész termesét újból külön learattatjukes elcsépeljük. Ilyképen megtudja a gazda, hogy melyikműtrágya szükséges talajába és aztán csak azt fogjaalkalmazni. Legelső szabály legyen tehát a műtrágyákhasználatára nézve, hogy előleges próbák nélkül senkinagyobb mennyiségű műtrágya beszerzéséhez és hasz-nálatához ne fogjon. Mikor a külömböző miitrágyákhatását igy kísérletek által megismertük, akkor hozzafoghatunk azoknak nagyobb mennyiségben való hasz-nálatához is. Ez esetben haszonnal alkalmazhatjuk aműtrágyát. E nélkül könnyen kárt vallhatunk a drágaműtrágyák beszerzése és alkalmazásával.

|A Uii 1 (".11)1 >;.»'", liiM í I-M jrvs'.k s i«7.«ík U nl ttttt i 's l i as/ .uál ata

' ''" ai Ia1 <ti 1 1 i'i/a'1 t'si'i i. ÍM a/iM i 'nai i a/ r n v vuna.l Uo/.ó í vsz mi 'l -



A lótenyésztés köréből.— P u s k á s -leni <> K iadása. —

A lovat igen sokféle czélból szokták tartani és akülönböző czélok szerint idomítani és takarmányozni.Igy vannak kocsi lovak, paripák, hintós lovak és gaz-dasági könnyebb meg nehezebb igás lovak.

Minket kisebb gazdákat csakis a gazdasági lovak-érdekeinek, tehát csak ezekkel foglalkozunk köze-

lebbről.A rendes gazdasági igásló az, melylyel kettősben

szántani lehet, egyszerre egy fél öl fát az erdőről eltudnak hozni, az országúton 10—14 mmázsa terhetkönnyen elvisznek és üres szekérrel rendes trappbanjárnak. Az ilyen lovak 15—I0V2 markosok szoktaklenni, jó kötésüek, erős, jó lábúak, helyes nagy lépésés egyébként is elegendő mozgékonyság kívántatik megtőlük ; legyen különösen jóindulatu és ne legyen rest.hajtós. Ezeken lcivül különösen edzett és az időjárásviszontagságaihoz szokottnak kell a jó gazdasági lónaklennie, továbbá étkesnek, mert csakis az ilyen javulés lesz erőben a munkák végzésekor.

Az elmondottakból következik, hogy a nagyonkicsiny lovak, a milyeneket nálunk a legtöbb gazdatart, nem felelnek meg a valódi gazdasági ló követel-ményeinek, de viszonyainknál fogva ezen most meg-

lévő állományt nem megváltoztatni, hanem javítani,tökéletesíteni mindenkinek jól felfogott érdeke követeli.A javításokat eszközölni lehet: a tenyésztésre



szállt, állatok jól megválasztása, a csikó helyes gon-

dozása és a felnőtt állatoknak a czélszerinti takarmá-nyozása. ápolása, által.A tenyésztésre szánt állatok megválasztására fő-

ként azért kell nagy figyelmet fordítanunk, mert azállatok minden tulajdonságaikat ugy a jókat, mint arosszakat, hibás testalkatot stb. utódaikra, mondhatni

minden esetben, átörökítik. Ezért kanczáink közül csaka lehető hibátlan testalkatuakat fedeztessük. A 14markosnál kisebbeket gazdasági igáslónak ne tartsukmeg, tehát lehetőleg ilyent ne fedeztessünk : különösenaz egyenes hát és kurta lágyék, az erős és hibátlanlábak, a széles szügy és öblös mellkas kívántatnak

meg a jó igás lónál: tehát lehetőleg ily tulajdonság-gal bíró kanezákat fedeztessünk, ha megvannak ben-nük a fentebb elsorolt belső jó tulajdonságok is. Igybiztosan jó csikót fogunk kapni tőlük, mert vidékünkcsaknem minden községében a czélnak megfelelő ménttartanak, melyben a szükséges tulajdonságok nem

hiányoznak.Fontos dolog az igázásra használt kancza hága-

tásának ideje. A ki jól takarmáuyozza és kellőleg gon-dozza állatait, annak már február elején kezd sárlanikanczája és jól teszi az olyan gazda, a kinek alkalmasés jó istállója van, ha már ekkor kihágatja, mert igyjanuárra fog csikót kapni, a miből a legszebb lovatlehet nevelni. A legtöbb helyen azonban s igy nálunkis a kis gazda oly viszonyok között van, hogy nemképes a kis csikós kanczát sokáig istállózni, már istál-lójának szük és bűzös volta, miatt is, mely a gyengecsikónak csak kárára szolgál és éjien ezért legjobb,hogy ha a második sárláskor, mely az első után 3—1hét múlva jelentkezik, hágaija ki kanczáját, mert ek-

4*



kor februárra esvén a leellés. már nem kell istállón

oly sok ideig tartani s mégis annyira megerősödik ugya kancza, mint a esikó a tavaszi munkálatok megkez-déséig. hogy minden veszélyeztetés nélkül lehet befognia kanezát, a kis esikó pedig már oly erős, hogy szé-pen elsétál anyja mellett. Az olyan gazdának, a kisilányul takarmányozza télen át kauezáját és nem

abrakol, csak ápril végére sárlik az, tehát épen akkorkap ellős kanezát, a mikor a tavaszi munkálatokhoz arraszüksége volna, ez pedig bizony hátráltatja numká-latját. Ezért tehát, mindig főszabályunk legyen, hogyha csak lehet, márczius első felében hágassuk ki kan-czáinknt.

Mindenki tudja, hogy vemhes kanczával nem sza-bad annyi és oly megerőltető munkát végezni, mintowíes álíapotbau ; tudjuk, hogy kiiiöfi;;seri ütés. döfés,í'osz takarmány etetés, hideg jeges viz itatás és niole-geu itatástól, meghűléstől óvni kell, mert ezek leg-többször az elvetélés okai.

Midőn látjuk, hogy a leellés közei van. akkorkülön kötjük egy üres állásba, alája bőven almozunkés jól ügyeljen a gazda, hogy mikor a csikó megszii-retett és a burkot szét nem rúgná, a melyben meg-jelenik, azt tépje szét. hogy a csikó mentül hamarábblevegőhöz jusson, mert különben könnyen megfullad.

IHa a köldökzsinór, mely a kanczával összetartja, elnem szakadna, azt el kell vágni. A csikó szájából anyálkát azonnal ki kell tisztítani s a nedves csikótanyja alá tenni, hogy az minden oldalról szárazranyalhassa és ezután meg kell szoptatni. Ennek végez-rével a csikót anyja elejébe kell tenni és nyugodtanhagyni őket, mert ilyenkora kancza is pár óráig hever.Az alart kevertet kell készíteni a kancza szamára.



melyet fél veder vízbe egy liter rozsliszt, 1liter korpa

.•s egy evőkanálnyi sóból kell készíteni. Ezt megitat-ván, teszünk elejébe jó szénát és csendben hagyjukeket.

A csikó legelső táplálékát az anyatej képezi, eztnem pótolja semmi. Minél tovább szopik a csikó, va-gyis minél későbben választjuk el, annál szebb és erő-

teljesebb lóvá fejlődik, ha későbbi gondozása is meg-telelő. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindig hagy-juk" anyjával együtt, hanem tartsuk anyjától elrekesztves eleinte napjában 4—5-ször bocsássuk az előre meg-határozott pontos órákban szopásra. Az első hetekbenaz anyára különös gondunk legyen. Ha lehetséges, ne

dolgoztassunk vele 2—3 hétig semmit és takarmányoz-zuk jól. Ha a dolgoztatást, ki nem kerülhetjük, ugyminden 3—8 órai időközben pihentessük meg es meg-várva. a míg lehűl, bocsássuk a csikót szopásra. Egy-mástól hosszasabb időre ne válaszszuk el, mert ezegyrészről nyugtalanítja mindkét állatot, másrészről a

csikó a hosszas távollét mellett nagyon megéhezik,mohón fog szopáshoz. a mi gyomrának megromlását,csömört stb. okozhat.

A csikót jó időben 2 hétig, rosz időben 3 hétigaz istállóból kibocsátani nem szabad. Legelőször any-jával együtt bocsátjuk ki. a mire válaszszunk szél-csendes napot s oly helyet, a hol sennni sem zavarjas nincs semmi útban, a mi megsérthetné.

A 4—8 hetes csikót már lehet a háromszori szop-tatáshoz is szoktatni s mert már ezen korban kezdszálalgatni is, tegyünk elejébe apró, tinóm szálú szénát,

zúzott zabot és friss ivóvizet, melyekre 1—2 hét múlvamar egészen reá szokik ugy, hogy a midőn elválasz-tásra kerül a sor. azt meg se érzi. Az elválasztással



sietnünk nem szabad : 5—íi hónapos kor előtt a csikó

semmi esetben nem választható el.Az elválasztott csikó takarmányozására a leg-

nagyobb gondot kell fordítani, hogy tudja feledni any-ját. Naponta 4—5-ször jól tartani és tisztítani kell. Azabot különösen nem szabad tőle meghúzni, mert jóltartja a közmondás, hogy J ó elli a csikót, de a zabaz anyja," K ifogyaszt a csikó ezen korban naponta4—5 kgr. szénát, 2—3 kgr. zabot és f/7 kgr. árpa-darát. A friss viz mindig álljon előtte és hagyjuk mi-nél többet künn mozogni, mert az istállóba lekötöttcsikóból gacsos és használhatlan ló lesz.

Az egyévet betöltött csikó legjobb tartási módjaa legeltetés, de a legelő mellett, ha csak lehetséges,zabot is kell adnunk, mert jól megjegyezzük, hogyértékes és szép ló csak az olyanból válik, mely a zabevéstől egy napig se volt elfogva. Téli takarmányul4—6 kgr. széna és 2—3 kgr. zab szükséges naponta

az egy évet betöltött csikónak.A második évet betöltött igás állatnak szánt csikóa zab helyett kaphat törökbuzát, korpát és egyéb ke-verék szemest is naponta 3—4 kgrot. P> kgr. szénátés 2'5 kgr. árpaszalmát.

A harmadik évfolyamán a csikó különös gondo-

zást igényel, mert a fogváltás kezdete is ezen időreesvén, ha nem gondozzuk különösen és nem engedünkelegendő szabad mozgást neki : fejlődésében igen vissza-marad. Ezen időben a szerszámokhoz való szoktatáss egyes mozgásnemekben való begyakorlás nemcsakczélszerli, de hasznos is, mert minden alkalmat fel

kell használnunk arra. hogy állatunk erejét fejleszsziik.és fokozzuk. Némely gazdák, nagyon helytelenül, aligvárják, hogy a csikó akkora legyen, hogy befoghassák,



és azonnal igává alkalmazzák. Ezzel saját kárukra

tesznek esak, mert jóllehet, az állat szervezete kifej-lődött már, de nincs megerősödve s az ily fiatal állatrendesen teljes erejével neki elül a munkának, a minekkövetkeztében hamar elsatnyul. Ily korban tehát csakszoktatgatni, tanítgatni, de nem befogni és igázni kella csikót.

A negyedik évében lévő csikó már fejlettségénekazon fokán van, hogy betanítható s minthogy márnémileg kézhez is van szoktatva ; takaritgatni, sörény-és farkszöreit ápolni s patáit gondozni kell, hogy előlegyen készítve a betanításhoz. Az állat már nagy lo-vak közé köthető és lóporcziót kap.

A lovak takarmányozásáról.A ló, mint bármely más állat is, csak akkor ké-

pes erőt igénylő munkára, ha teljesen kifejlett izom-zattal bír és már a munka megkezdése előtt jó húsban

van. Gyengébb fejlettségű állatok ugyanazon minőségűés mennyiségű táplálék mellett se képesek annyit vé-gezni, mint a kifejlettek ; a lesoványodott állatoknakelőbb meg kell erősödniök és csak azután képeseka tőlük megkívánható munkát elvégezni. Bármelymunka végzése alkalmából több tápláló anyagra van

az állatnak szüksége, mint nyugalomban, a midőn atápanyag többletet az erőtermelésre fordítja. Ellenkezőesetben, mint a hogyan a legtöbb kisgazda is cselekszi,ha munka idején is csak azt és annyi tápanyagot kap,mint a midőn nyugalomba van: az állat leromlik.

A lovak takarmányozására nézve általános sza-

bályt fel nem lehet állítani. Itt egyszerűen a lovakállapotját kell megfigyelnünk s ha látjuk, hogy sová-nyodnak, akkor mindjárt tudhatjuk, hogy a nekik



ezideig adott tápláló anyai; nem elegendő. tollát akkor

többet adunk. Vannak a gazdasági lovak között isolyanok, melyeket többé-kevésbbé fuvarozásra is hasz-nál gazdájuk, ezeknél tehát a kevesebb térfogatú ta-karraányanj* agok, pl. a zab és széna, inog szalma acsaknem kizárólagos takarmányok. Xapi takarmányulminden 1000 kgr. élősúlyra (k. b. 2 lóra) kell adnunk

az ily gazdasági könnyebb igás lovaknak, a milyeneknálunk a legtöbben fordulnak elő, 18 kg'1'- jó minőségűréti szénát. 4 krg. zabszalmát és kgr. zabot. Alovaknak közepes réti szénával való kizárólagos takar-mányozása, különösen munkaidején, nem elegendő, mertegyrészt a széna némely alkotórészeit pl. annak rostját

nem képesek ugy megemészteni, mint a kérődzők,másrészt nem képesek belőle annyit megenni, a meny-nyire szükségük van s igy a munkában teljesen lesová-nyodnak. Ezért szükséges nekik a zab abrakolás, mertez kiegésziti a szénából elegendő mennyiségben felnem vehető tápláló anyagot,

A lónak a takarmányt mindig pontos időben ésmindig ugyanazon órában kel! adni. mert a rend felérfele takarmánynyal. A takarmányt hirtelen ne változ-tassuk. hanem az ujat eleinte mindig keverjük a régi-vel és csak igy menjünk át egyikfeléről a másikra. A

napi takarmányozást lehetőleg minden o és fél óraiidőközijén végezzük, mert a ló minden 8 és fél órá-ban gyomrából beleibe bocsátja a táplálékot és meg-éhezik. Ebes állattál nem kell hosszasan dolgoztatni,mert akkor igen mohon eszik és rosszul emészt. Leg-jobb az etetést igy végezni : ''éggel 4 órakor abrakol-

junk és a mikor azt megették, kis szénát adunk s csakfél óra múlva itatunk: 8 órakor razottat. vagy .-zéná1

adunk, a midőn a viz előtte álljon, hogy a mikor akar.



ihassék a ló. ha mezőn vagyunk és itatnunk nem le-

het. ekkor el is maradhat az. A harmadik etetés 12ómtól '2-ig történjék, a midőn szénát adunk s ha aztmegették, félóra múlva itatunk, a mire újból szénátadunk. A negyedik étetést este 7—Ü óráig végezzükugy. hogy reggel csak az abrak felét adván nekik, anapoutai zab résznek másik felét este két részre oszt-

juk és az egyik részt adjuk 7 órakor, a melynek meg-étetése után tel órával itatunk, azután oda adjuk amegmaradt zab abrakot s midőn azt is megették alovak : éjjelre széna es szalma rázottat teszünk ele-jökbe es alájuk almot vetvén, nyugodni hagyjuk.

Az itatásra nézve meg kell jegyeznünk, hogy

minden étetés után meg kell kínálni a lovat tiszta ésfriss vizzel. télen azonban a kútból kimert vizet hagy-juk a cseberben az istállóban bent állani, mert a melegistállóban felhevült lovat jeges vizzel itatni nagyon ve-szélyes volna. Útról, vagy munkából jőve azonnalitatni nem szabad, csak k. b. egy óra múlva. Utón,nagy meiegben minden 3 órában meg kell a lovatvizzel kínálni, de elébb 14 óráig lassan megyünk ésaz itatás után azonnal tovább hajtatunk.

A lovak gondozása, ápolása.

A lovakkal való bánásnál fő a szelid, türelmesbánásmód és a tisztaság. Tudjuk, hogy ha valaki alóba a rossz bánásmód által valami fortélyt vert, aztkésőbb a legjobb bánással se lehet belőle kiverni. A zértse neki kiabálni, se ütlegelni, ostorozni nem szabad :

az ostort esakis különös esetekben kell alkalmazni.

Különben oly ijedőssé válik a ló. hogy aztán nemlehet benne bizni.A ló gondozásánál a tisztaság is egyik főkellék.



L egyen tiszta az istálló és étetés alkalmával az izéketmindig ki keli szedni a ló elől s csak aztán betenniaz ujabb takarmányt. A vödröt és válut gyakran kikell mosni és ki is forrázni. A bűzös és nagyon me-leg istállót pedig rendesen kiszellőztetni el ne mulasz-szuk; szalmát pedig mindig bőven tegyünk a. lovakalá, hogy legyen nekik száraz és jó fekvőhelyük.

Hogy a ló bőrének likacsai be ne duguljanak,azt rendesen vakarni, kefélni, szóval tisztogatni szük-séges. mert különben a ló egészségét veszélyeztetjük.Hogy miként cselekedjék ezt. azt fölösleges is mon-danom, arra azonban figyelni kell, hogy a kefével

egyszer szőr mentén és egyszer visszafelé kell meg-kefélni és a kényesebb, csikiandósabb helyeket, pl.térdhajlást, honaljat, czombok belső oldalait és hasátcsutakkal, vagy még jobb, ha szőrkeztyiivel tisztogat-juk meg. Szemeit, orrczimpáját és száját vizes ruhávalkell kitörölgetni. Üstök, sörény és fark részeit pedig

vizes fiisüvel fiisüljük meg. Poros, vagy sáros útróljőve, az udvaron tisztogatjuk meg a lovakat és nem-csak mikor izzadtak, de máskor is csutakkal különö-sen a lábvégeket szárazra dörgöljük. Ha izzadtak, aledörzsölés után, pokróczczal is le kell födni őket,Nyáron igen czélszerü a lovaknak megusztatása is.

de vigyázni kell arra. hogy vizbehajtáskor a ló izzadt,vagy felhevült ne legyen és onnan kijővén, poros útravagy léghuzamos istállóba a vizes lovat ne vigyük.

Még a lovak patkolásánál kell ügyelni, hogy akovács mindig a patkót idomítsa a ló patájához és nemegfordítva; továbbá, hogy a hordozó szélnek, talp-

nak és nyírnek csakis a feleslegét és a mi felvállórésze vau. csak azt faragja le. A jól igazított patkó a. hor-dozószélet mindenütt és kápája ahegyfalat jól megfekszi.



A békási lófajta tenyésztésének előnyeiről.

A békási lófajta a könnyebb s ugy látszik keletilófajtához tartozik. Erre mutat a kis fej : nagy szelídtekintetű szemek: széles homlok: kis. hegyes és jólhelyezett fülek: tágas, öblös orrlyukak és a szépeniveit vastag, de nem nehéz nyak. Az üstök, sörény ésfark hosszú, de nem durva szőrszálakból alkotott.

Domború mar ; egyenes, kurta és erős hát és lágyékjó kötésre mutatnak. Gyakoribb a. gömbölyű far, devan kissé lejtős fam példány is. .Széles szügy, öblösmellkas és teljesen jól alakult végtagok, melyek erősinakkal és izmokkal vaunak fedve s melyeken csonthibák (pókok) csak legritkább esetekben fordulnak elő :adják meg ezen fajtának kiválóságát, Ha ehez vesszük,hogy nagyon kevéssel megelégszik, nagyon edzett, ki-tartó és nem kényes, mert hiszen a havasi hideg te-leket is legtöbbnyire silány szénán és szalmán rágódvaa szabad ég alatt, a havon hálva tölti el : méltán el-mondhatjuk, hogy párját ritkítja és bizony ideje volnatenyésztésének felkarolása, mert ma-holnap már későis lesz, minthogy a jellegzetes példányok már is kive-szőben vannak, a mit leginkább az ottani lótartó gaz-dák hanyagságának és nemtörődömségének lehet tulaj-donítani.

Mint a fenti leírásból kitetszik ezen békási lófajtabír mindazon tulajdonságokkal, melyeket egy jó gazda-sági igás-lóban megkívánunk, eltekintve a nagyságtól,mert nagysága ritkán haladja meg a 14 markot, in-kább annál kisebbek fordulnak elő gyakrabban. Ezena helyes kiválasztás, gondozás és czélszeríi takarmá-

nyozás által lehet javítani, a mit vidékünkén tenyész-tett lófajtánál is alkalmazni minden lótenyésztő székelygazdának saját érdekéljen álló kötelessége volna.



A tejről és annak értékesítéséről.— M a i! ti r Mihály H.m.liW.

A fejésrő].A gazdaságnak ezen ága hazánkban még a kez-

deményezés első állapotában van s mint a marhatenyésztés mellekága tekintetik. De vannak országok,hol ez fordítva áll. s éppen a tej-, vaj- és sajt-gazdaszat képezi főágát a tenyésztésnek s ez a leg-

biztosabb jövedelmi forrása a gazdának. Nem kívá-nom itt föltüntetni az igavonó állatok tenyésztését,miután előadásom keretén kívül esik. .Mégis kívánomhangoztatni, hogy K urópa egyetlen részében sem te-nyésztenek járom alá oly kitartó állatot, mint a ma-gyar erdélyi jármos ökör. Ha végig tekintünk gazda-

sági viszonyainkon, nem tagadhatjuk el. hogy a tej-gazdaság tekintetében is történnek már kezdeményezőlépések s különösen nemcsak nagyobb, de kisebb vá-rosok közelében is. átkezdi látni a nép. hogy ha tehe-neit csak némileg okszerűen tartja, nem megvetendőjövedelmet képes az eladott tej-, turó- es sajtból elő-

mutatni. *Tejelő teheneink vagy a legelőn, vagy az istálló-

ban tartatnak. A legelőn járó tehenek nálunk a ki haj-tás előtt s a hazahajtás után íéjetnek meg. Arra ná-lunk meg kevés példa van. hogy teheneinketa legelőnfejnék s a tejet onnét vagy háztartásunkba, vagy pedigmindjárt a piaezra szállítanak.

Némely helyen szokásban van. hogy a tehenet





t>2

A teheneket jobbfelől szokás fejni s oly formán

jó eljárni, hogy a csecsbimbókat egész markunkkaltőbe fogva megnyomjuk s felülről aláluizzuk. melyalkalommal a bimbókat vagy keresztben vagy pedigegy oldalon fejjük. Ha két ily bimbó már csekély tejetad, a másikra megyünk át.

Különös figyelmet fordítsunk a tökéletes kifejésre.

minthogy a legutoljára fejt tej a legvajdusabb s 3- 4-szer is annyi vaj van benne, mint az előre kifejt tej-ben. A tökéletlen fejés által tehát egyrészt éppen alegjobb tejet hagynék a tőgyben, másrészt a tehenetelrontanék, minthogy az ily tehén a tejelésben hamarelrúg.

A ki meggyőződést akar szerezni arról, hogy azutoljára fejt tej zsírtartalomban gazdagabb: az eszkö-zölje a fejést 4—5-szöri lehuzogatásra, minden egy-szeri lehúzást a tehén tőgyéből öntse egy külön po-hárba, a poharak megteltével 24 órai állás után látnifogja, hogy a tehén tőgyéből legutoljára lehúzott tejtejföltartalomban a legdúsabb lesz. Ha azt találjuk,hogy a tőgyből fejés alkalmával túrós darabok jönnekki, ez a megelőzött rosz fejesnek a jele s az ily tejet,nem szabad a többi közé keverni, minthogy miatta atöbbi is elromiik.

Nem lehet eléggé ajánlani, hogy a ki több tehe-net fej, az mindennap egy másik tehénnél kezdje mega fejést, mert csak igy lesz képes a teheneket töké-letesen kifejni: oka ennek abban áll, hogy a legerő-sebb karu egyén is. ha 10—12 darab tehenet kell nekikifejni, az elsőket jól. a közbe esőket meglehetősen,

inig a 2—8 utolsót — minthogy karjai már fáradtakrosszabbul fogja kifejni. Ezen hátrányon tehát az állal,ha minden nap más tehénen kezdjük a fejést, teteme-



sen segítve leend. Mind az etetést, mind a fejést

pontos időben és órában kell végezni és ezt apontos időt szigorúan meg kell tartanunk. Fejés alattaz istállóban a legnagyobb csend és nyugalom legyen,mert ha a tehenek a lármához nincsenek szokva, nemadják le tejüket. Nagyon jól cselekszik, ki fejős te-henének fejés alkalmával némi kedvencz táplálékot

ad, mert a tejelő állat kedvencz tápadagával el levénfoglalva, a tőle függő tejet hamarább leadja.Hogy teheneink mindegyike mennyi tejet ad na-

ponkint, azt vagy a naponkinti följegyzésekből, vagya hetenkinti próbafejésből tudhatjuk meg.

A természetes fejésen kiviil ujabb időben, külö-

nös csöveket ajánlottak, melyek segedelmével a kéz-zeli fejést akarták pótolni, oly formán : hogy az ilycsöveket a csecsbimbókba dugták s ennek alkalmazásaáltal a tej medenezéböl a tej magátóli lefolyását esz-közölték, eltekintve a tej mirigyek és edényekbenvisszamaradó tejre. Eleinte a fej öcsöveket mint mindenuj találmányt nagyon földicsérték, de csakhamar átlát-ták, hogy kettős kárt okoznak, mert a teheneket igykifejni tökéletesen nem lehet, mivel a tej medenczébenlevő tej kifolyt ugyan, de a legszívósabb részt tartal-mazó tej a tejmirigyekben és edényekben visszama-radt, mi nemcsak zsirbani csökkenést, de a tehenekhamarábbi elapadását okozta. Még nagyobb baj az,hogy a cső alkalmazása által a csecsbimbók nyílásaiannyira kitágulnak, hogy a tőgy kifeszülése alkalmávala tej önként kifoly s igy maga magától kárba megy a tej.

A tej minőségéről és az erre befolyással biró

okokról.A tej minősége a következő körülményektől függ :a) A tehenek fajtájától.



IÍ4

b) Az egyes tehenek egyéniségétől, nem kiilöni-

ben a. tehenek korától. Egyáltalában föltehetjük. hogyidősb tehenek tartalomdnsabb tejet adnak, mint afiatalabbak, de emellett mennyiségileg kevesebbet is.Legjobb tejelök a tehenek a 4-ik és ö-ik borjú után.

e) Zöld takarmánynemüek száraztalajban nőve jobbtejet adnak, mint vizenyős helyeken nőtt tul leves sa-

vanyu füvek. Gyök és gumós növények után sok. detartalomban vizes tejet, míg széna és szemes tápszerekután kevesebb, de zsírosabb tejet nyerünk.

A tej minőségét meghatározandó, különféle fej-mérők vannak használatban :

J -ször. A melyek a tejet a fajsúly szerint mu-tatják.2-szor. A melyek a tejnek átlátszóságát,3-szor. Melyek a tejnek vajtartalmát mutatják.A legközönségesebb használatra én csakis a har-

madikot ajánlom, a mely é|> oly ismeretes kellene le-

gyen a közönség előtt, mint a mustmérő. mely a borczukor tartalmának meghatározására szolgál. Sajnos,hogy a tejmérőt még nem igen használják sem gaz-dáink, sem tejfogyasztóink, sót még maga a városiellenőrző közegek sem. mi miatt igen sok elvexhetlensőt hamisított tej kerül eladásra és fogyasztasra ná-lunk. különösen városokon.

A tej kezeléserői.

Fejés után a tej azonnal és pedig, ha lehet, mind-járt az istállóbán megsziiretik s mihelyt ez megtörtént,

vagy a tejes kamarába vagy azon helyre, hol <•. azon-nal felhasznaltatik, viszsziik. A szűrés magában szük-séges. minthogy ezáltal a tejet minden a fejésuél



belehullott tisztátalan tárgyaktól megtisztítjuk. A szű-

réshez szűrők használtatnak, melyeknek alakja ésanyaga is különféle. Nézetem szerint legjobb a pléhszűrő, minthogy ezt legkönnyebben tisztíthatjuk s velemindazon tisztátalan dolgokat, melyet a szőr vagyvászon kendőcskék, nem különben a lószőrből készültsziták okoznak, eltávolíthatjuk. A tejes edényeket tisz-tán kell tartanunk s a tejet az istállóban, hol a ki-

gőzölgés rá káros befolyást gyakorolna, vagy a tejsavany kifejlődését korán elősegítené, hosszabb ideigne hagyjuk, minthogy az által mind a vaj és sajtkészítésijén, mind pedig a közvetlen eladásra alkalmasvoltában fogyatkozást szenvedne. Ha a tejet frissenfejt állapotában azonnal nem értékesíthetjük, akkorolyan edényekre van szükségünk, melyekbe a tejet

a "tejföl elkülönítése végett tölteni kell. E czélra aján-latosak a mázzal ellátott cserép edények, avagy fábólvagy üvegből készült olyan edények, melyek szélesek,laposak s inkább tálszerüek, mert ezekben a fris tejhamarább kihűl s oly hamar nem savanyodik meg.Ezekben a tejfel a kevésbé vastag tejrétegen könnyeb-ben fölszállhat. Megjegyzendő, hogy nyáron a lajtos,télen a függélyes edények ajánlhatóbbak.

Ilyen edényekbe a tej kitöltetvén, szükséges aztnyáron hűvös phiczébe helyezni el.

Magyar-Óváron a főherczegi tehenészet márévtizedek óta a 12 mértföldnyire levő Bécsbe szállítjaa tejet. Ha a tejet nyáron ki nem hütenék, ezen szál-lítás lehetetlen volna. A hűtésre egy jeges pineze áll

rendelkezésre, hol a tej 6—7 R.'7o""fokra hüttetik le,inig azon szintén jéggel ellátott hideg tartányokba jő,melyekben egyenesen Bécsbe szállítják.

Csíki viszonyainkat tekintve, havasainkon rendel-kezésünkre állanak havasi patakjaink, melyek nekünka hűtő pinczéket helyettesitik s pénz nélkül kínálvaszolgáltatják.



A tej értékesítése.— M adár M ihály előadása. —

A tej értékesítése vagy a tej eladás, vagy a vajés sajtkészitésből áll.A tej eladását 3-féle módon eszközölhethetjük és

pedig :1-ször. A tejnek közvetlen kézből való eladása,2-szor. A tejnek közvetett eladása tejkereske-

dőknek.3-szor. A tejhaszonnak sajtosok által való kibé-relése által.

a) A hol nagy városok közelében vagyunk, azédes tejnek eladása a legegyszerűbb és még is agazdára nézve a legelőnyösebb, minthogy mind a va-

jat, mind a sajtot messziről is könnyen hozhatják avárosba ; ezen áruczikkek tehát már a nagy verseny-nek vannak kitéve, mig a tejnek a városba való szál-lítása bizonyos távolságig lehetséges csak.

Ha tejünket messzebb fekvő piaczra kell szállí-tani, nagy figyelmet fordítsunk az edények rendkívülitisztaságára ; a tejet mielőtt a szállítóedénybe tennők,jól lehütsük, minthogy nyáron a nagy melegben éshosszú utón könnyen megsavanyodik és megalszik.Szállítási időül a kora reggelt és a késő estét vá-laszszuk.

V igyázzunk továbbá, hogy a tejet csak is tisztánminden mesterkélés nélkül adjuk el s hogy a szállítóezt meg ne vizezhesse. Kzen czélra legjobb olyan edé-



nyeket használni, melyek lakattal lezárhatók és egyik

kulcs a tulajdonosnál, másik a vevőnél vau. Egy szó-val mindent véghez kell vinnünk, a mi hitelünket ké-pes fentartani.

b) Hogy ha napontai tejmennyiségünket egy biz-tos egyénnek — p. o. kereskedőnek — eladhatjuk, eza közvetlen eladásnál, mely mindig körülményes és

sok aprólékos kellemetlenségekkel van összekötve, hamindjárt a közvetlen eladással némileg több hasznotlátnánk is, sokkal előbbre tehető.

c) A tej eladása alku szerint, mint azt már ha-zánkban is töbh helyen latjuk, sajtosoknak vagy mása tejjel elbánó egyéneknek történhetik.

Itt az alku életrevalóságától í'ügg a tehenészetfennállhatósága és sikere. A gazda adja például a fe-jős marhát, ennek megfelelő takarmányt: a sajtosnaklakást, a sajt és vaj készítésére alkalmas helyiséget;a sajtos pedig fizet vagy átlagban, vagy pedig darabszámra egy szerződésileg meghatározott összeget,

A gazdáé a trágya, az ivadék. A sajtos ismétköteles a borjukat és pedig mind a tovább tenyész-tés re. mind a mészárszékre szántakat bizonyos meg-határozott ideig kellően szoptatni, köteles az állatokattulajdon cselédei által etetni, fejetni stb.

Nagy fontosság fekszik mind a vaj. mind a sajt-készitésnél előforduló iró- és savóra : ezt is a szerző-dés határozza meg. vájjon a gazdát vagy pedig a bér-lőt illetik-e?

A tehenészet ezen ága. mint láthatjuk, nagy fi-gyelmet érdeme] : minthogy hacsak némileg is rendel-

kezhetünk takarmánynyal. mind a tenyésztés, mind atrágyatermelés érdekének máskép alig fogunk oksze-rűbben megfelelhetni : de meg ha okszerűen kezeljük

i*



a gazdászat ezen ágát, vagy ha szesz és sörgyártással

birjuk összekötni, alig van gazdászati ág, mely magátjobban kifizetné. Sajnos nálunk a vállalkozás és a tőkehiánya, rendkívül ritkítja ezen vállalatok számát, devannak biztos jelenségek, melyek eléggé bizonyítjáktételeinket. Ismerek sajtodákat, a honnan a sajtot egye-nest Triesztbe szállítják, hogy onnan kereskedőink kü-

lönböző nevek alatt ismét drágán megvegyék s ha-zánkban még drágábban eladhassák. (A külföld utánzása.)

A teheneknek kibérlése ezek fajtájától és tejelőképességétől függ; de nálunk is vannak esetek, hogyaz ily tehenészetekben a borjú, trágya kikötése mel-lett. a gazda adja a takarmányt, de a sajtos láttatjael a teheneket. Darab szám szerint egyre-másra 36frttól 80 frtig is fizetnek.

A tejjel való bánásmódHa jó vajat akarunk, okvetlen szükséges, hogy

a frissen fejt tejet, mielőtt a tejes edényekbe tennők,jól lehlitsük. Hogy meddig maradjon a telfel a tejen,azaz hogy mikor fölözzük azt le, ez részint a tejespincze vagy kamra hőmérsékletétől, — részint attólfügg, vájjon édes vagy savanyu tejet akarunk-e le-szedni.

Holland, Schweicz, de különösen Holstein, a vaj-készités netovábbját érték el, s ha ezek jó izii édesés tartós vajat akarnak, már édesen fölözik le a te-jet. Nálunk még mindig erősen áll azon vélemény,hogy ha a tejet megaludni hagyjuk, több és jobb tej-fölt nyerünk, de ezt az állítást több kísérlet tökélete-

sen megczáfolta.Egy gazda kísérletei szerint 30 kupa tejből, mely-ről a tejfölt 36 órai állás után szedte le, 1 kiló 40



deka vajat kapott, mely ismét 30 kupa tej után, me-

lyet 4 napig hagyott hasonló körülmények között állanicsak 1 és 10 dekát kapott; továbbá az édes tejfölbőlkészített 60 kiló vaj adott 50 kiló olvasztott vajat;míg a savanyu tejfölből készített vajból 65 kiló kellett50 kiló olvasztott vaj nyeréséhez.

Ha nyáron tejpinczénk vagy kamránk 10—12

R°, akkor a tejfel képes tökéletesen a felszínre szál-lani, a nélkül, hogy megsavanyodnék ; de télen legalább15 R° szükséges, minthogy akkor 12 R° mellett a fel-szállás nem lehetséges.

Hogy mikor érett a tejföl, a mit közönségesenhasználnak, a nép több jel után ítéli meg, p. o. a tej-föl rétegébe kést szúrnak, s ha tejcsepp nem jön utána,már érett; vagy ha az ujjhegyünket beledugjuk anélkül, hogy a tejfel reá ragadna és a tejet alatta,mint világos kék folyadékot látjuk. A tej a nélkül,hogy annak föle kiválását megvárnék, a vajkészitésretökéletesen használható.

A tej lefölözését egyszerű, gömbölyű és nagyoncsekély mélységű kanállal legjobban eszközölhetjük,minthogy gömbölyüsége folytán a tejes edény mindenrészébe könnyen hatolhatunk. A lefölözött tejfelt, vagyegy külön tiszta edénybe, vagy azonnal a köpülőbe

teszszlik. Ilyenkor, ha a tejfelbe a kanalat beleállitjukés egyenesen áll, akkor jó és tömör tejfelünk van.

A vajkészités.A vaj nem egyéb, mint a tejben előforduló zsirgo-

lyócskák egyesülése. Ezen egyesülés a tejre vagy tej-

felre gyakorolt erőmiivi behatás, rázás által éretik el.Xem szükséges, hogy kizárólag tejfelből készít-sünk vajat, mert azt magából a tejből is előállíthatjuk,



sőt abból tölti) vajat is nyel ünk. De az édes tej- vagytejfelből nyert vaj nem tartós, tehát kereskedésre nemhasználható.

Némeh" helyen nem várják he a fölözésnél iniga tej megsavanyodik, hanem magát a leszedett tejfölt en-gedik kis mértékben megsavanyodni, mielőtt kiköpülnek.

Ha a tejfel még nagyon édes, igen nehezen le-

het vajjá köpülni, s ilyenkor szükséges a köpülendőtejfel közé arányos mennyiségű felmelegített aludt te-jet vagy savót öntenünk.

A vajkészités sikeréhez tehát a tejfelnek kellővastagságúnak és hőmérsékünek kell lenni és e mel-lett jó köpiilővel kell bírnunk. A kellő hőmérsék nyá-

ron 8- 12 R", télen .12—15 R". Magas hőfoknál a tej-szeuicsék folyékonyok lesznek s a vaj nem áll össze.Ezen ugy segítünk, ha a köpülőt jeges vizbe állítjuk,jeges vagy hideg ruhával körül burkoljuk, vagy hamagába a tejfelbe egy darai) jeget teszünk, míg a hő-mérsék legalább 8—12 R°-ra alább száll.

Nagy hidegben a köpülőt melegítjük meg, vagya tejfelbe meleg vizet öntünk.

A vaj száraz takarmány után kemény és fehérsziini. Zöld takarmány után lágy és sárga színű, mely-ből közönségesen a. vaj jóságára szoktak következtetni.A kemény vajhoz, hogy lágy legyen 10°/o olajat adunk,

a sárga szint pedig mesterségesen eszközöljük. A kételjárás egyike sem von le a vaj jóságából semmit,

sak is a vásárló kívánalmainak iparkodunk megfe-lelni, hogy vajunkat jól értékesíthessük.

A köpülő edények.

Mint a tejgazdaságokban, ugy a háztartásban isiparkodnunk kell. ezélszerii köpülő edény ekről gondos-



kodni, mert ellenkező esetben részint tökéletlen vajat

fogunk kapni, részint pedig a köpiilés műtéte igen sokidőt veend igénybe.A köpülök szerkezetre és nagyságukra nézve, a

kis és egyszerű kézi köpülőtől. egész a ló-, viz- ésgőzerejü köpülő gépekig fokozódik. De legyenek a kö-pülök bármily szerkezetűek, megkívánjuk, hogy ben-

nük a tejföl szüntelen mozgásban tartassék, ne igé-nyeljenek a tejföl mennyiségéhez képest nagy munka-erőt és főleg, hogy belülről való kitisztításuk és amár kész vaj kiszedése, könnyen eszközölhető legyen.

Vármegyénkben eddig a függélyesen álló kö|fű-löket, használják, melyek fenyüfából készíttetnek, a

vecöfa alsó vége táiyéralaku áth'ukasztott fa, vadró-zsából készített nyéllel (babona), mely a köpülőbcn le-és felvonatik. A többi köpülő edényfélékről azért nemteszek ismertetést, mert csak is nagyobb tehenésze-tekben nyernek alkalmazást.

A vaj festése.Már régi szokás, hogy a vaj jóságát kisebb-na-

gyobb mértékben ennek sziliétől feltételezzük, s mint-hogy tudjuk, hogy a téli vaj vagy is a száraz takar-mány után nyert vaj fehér, a zöld takarmány utánnyert vajé sárgás, azért hogy a különbséget kiegyen-

lítsük, festőanyagot használunk, vagyis a vajat festjük-A különféle festés módok közül a legegyszerűbbet ésaz egészségre legártalmatlanabbat említem fel.

Egy bizonyos mennyiségű — színre nézve seté-tobb szinü — murkot megmosunk, megtisztítjuk s kö-zönséges torma reszelőn megreszeljük. Ezen reszeltmurkot a vaj kivevése után visszamaradt íróban "2—4óráig áztatjuk, azután pedig vékony gyolcs ruhán ke-



resztül szürjük. Az igy nyert színes folyadékhói min-den 4—G kupás köpiibe mielőtt a köpíilést megkezde-

nek egy fertályt bele töltünk, mely a nyerendő vaj-nak nemcsak szint, de kellemes ízt is kölcsönöz.

A vaj besózása.Akár kereskedelem szempontjából, akár más ér-

dekből, ha a vajat elakarjuk tartani, azt ugy lehet esz-közölni, hogy a köpiilés után besózzuk és fa bödö-nyökbe gyúrjuk. Az igy besózott vaj egy évig is eláll,s épen olyan jó, mint nálunk a vaj készítésre legalkal-masabb időben készült 3—4 napos vaj. (Lásd a esik-gyimesi fehér vajat.)

Hazai viszonyaink közt téli időben alig vagyunkképesek tulajdon szükségleteinket fedezni, s ily idő-ben ha eladó tejünk van, természetesen mint édes te-jet legmagasabb áron bírjuk értékesíteni, a mire mármai nap a legkisebb mezővárosban is találunk fogyasz-tókra : de tavaszszal és nyáron elegendő tejünk van,

melyet elárusítani alig bírunk; a vajat ily esetbenmegolvasztjuk s tehén zsírt (olvasztott vajat) csiná-lunk belőle.

A jánlandó lenne tehát a vajat 2—-4—6 kilós bö-dönyökben bezárva lehetőleg légmentesen eltenni, sigy részint a téli szükségletünkre jó izli vajjal rendel-

kezünk, részint pedig a kereskedésbe mint jó vajatbocsáthatnók.A vaj eltevésére a 2 -4—ti kilós és annál nem

nagyobb fabödönyök azért használandók, mert a tár-sulási hajlani nálunk még egészen hiányzik, és na-gyobb tehenészetek nem léteznek, ezért az ilyen edé-

nyek sokkal czélszeriibbek, mert ha egy vajalássa]nem lehetne is megtölteni, de 2—3-szori köpülésbő'



még is csak megtölthetők és rövid idő alatt légmen-tesen lezárhatók.

Mindenek előtt a bödönybe elteendő vajat meg-sózni és a sóval együtt jól meg kell gyúrni, a mi asó mennyiségét illeti, 1 kiló vajra 8—12 deka igenfinoman tört só elegendő. M ielőtt a vajat a bödönyökbeeltennők, az edényt jól ki kell forrázni és kiszántani.Az elrakásnál az edény fenekét és oldalait vajjal jólbe kell kenui és megsózni. Ekkor a vaj lassankéntbelegyurva lehető keményen belerakatik.

Minél rövidebb idő alatt töltetik meg egy bödöny,annál jobb. A midőn az edény megtöltése befejezte-tett, fölül még sóval behintjük s a fedelét reá tesz-

sziik, széleit viaszszal bevont papirral, vagy hólyaggallégmentesen lezárjuk, és igy száraz pinczébe eltesz-szük. Télen elővéve jó izii s a friss nyári vajhoz ha-sonló vajat kapunk. Ezen vaj besózási eljárás általhazánkban egy uj és becses piaczi czikkre tehetünkszert.

Hogy mennyi tej szükségeltetik egy kiló vaj elő-állításához, ez főkép a tej minőségétől függ. Számosgazda tapasztalata szerint a következő eredmény ére-tett el:

Schweizban a legdúsabb havasokon 1 kiló vaj142 liter tejből, Salzburgban a gazdag havasokon 1

kiló vaj 12'4 liter tejből, Magyar-Óvá:on magyar erdé-lyi tehenektől 1 kilo vaj 14'0 liter tejből nyerhető.



A mezőgazdaságról és mezőrendőrség-ről szóló törvény néhány fejezetének

ismertetése.- L akatos M ihály előadása. —

Bevezetés.

Az ember társas életre teremtett lény, e veleszületett sajátosság nem esak az úgynevezett müveit

népeknél mutatkozik, hanem feltalálható a föld kerek-ségén bárhol is lakó s a legkezdetlegesebb állapotbanlevő népeknél is. A társas élet azonban mig egyfelőla testileg gyengén alkotott, a természet ellenségeserőivel szemben legkevésbbé felfegyverzett embert amegélhetés feltételeinek kiküzdésében nagy mértékben

elősegíti, addig másfelől viselkedésében, egyéni aka-ratának érvényesítésében némileg akadályozza is sezek elé egyik vagy másik okból bizonyos korlátokatemel s azon szolgálatok fejében, melyeket a társaság,a benne élő egyesek iránt teljesit, azokra bizonyoskötelességeket is ró.

íme rövid vonalakban a jogok és kötelességekfogalma, melyek együttvéve alkotják a törvényt.

Azzal a feladattal vagyok megbízva, hogy agazdaközönség előtt a mezőgazdaságról és mezőren-dőrségről szóló 1894. évi X II. t.-ez. néhány fejezetétismertessem.

E törvény megalkotásával a törvényhozás az ér-telmesebb gazdaközönség régi óhajtását teljesítette s



ha talán, mint minden emberi mü, nem is mindentekintetben tökéletes, mindazonáltal az előbbi állapo-tokhoz képest nagy haladást jelent s okszerű végre-hajtása a gazdaközönségre nézve üdvösnek és előnyös-nek mondható.

A gazdaközönség érdekében hozott fontos törvényismerete minden gazdára nézve elkeiiilhetlenül szük-

séges lévén, az alábbiakra felhívom a gazdák szívesfigyelmét,

I.

A földbir tok használatáról.

Az idézett törvény első fejezetében vannak le-rakva azon alapelvek, a melyek szerint kiki maga föld-birtokát használhatja.

A törvény egyes szakaszai között lesznek olyanok,melyek a tulajdonos akaratának és cselekvési szabad-ságának érvényesülését egyik vagy másik tekintetben

akadályozzák s ugy tűnnek fel, mintha a tulajdonosjogait sértenék ; ez azonban csak olyan mértékben tör-ténik s csak addig terjed, a míg egyesek érdekei aközétől el nem választhatók, vagyis a míg egyesekcselekvési szabadságának teljes érvényesülése vagysaját magára, vagy a közre nézve ártalmassá, vagy

épen veszélyessé válnék.Ezért mondja a törvény, hogy saját földbirtokát

mindenki a törvény korlátai között szabadon hasz-nálhatja.

Ilyen korlátozó intézkedést tartalmaz mindjárt amásodik szakasz, mely kimondja, hogy olyan helyeken,a hol a törvény életbe léptekor a nyomásos gazdál-kodási rendszer volt érvényben, azt a birtokosság



birtok arány szerint számított kétharmad többsége

a törvényhatóság jóváhagyásával az egészre nézvekötelezőleg továbbra is fentarthatja, ha a külső birtoktagositatlan, ha tagositva van is, de több dűlőben vankiosztva s ha a rétek ol}- kis részletekből állanak, hogyazok egyenkint a legeltetésre nem alkalmasok.

A nyomásos rendszer elfogadására nem kötelez-

hetők az önálló gazdaságok tulajdonosai, tagositott ha-tárokban az önálló gazdaságok és bekerített helyek tu-lajdonosai s a kiknek gazdálkodása a többi birtok-részeken a nyomásos gazdálkodást meg nem nehezíti.

A kik a nyomásos gazdálkodásban nem vesznekrészt, azok az abból származó előnyökben sem része-

sülhetnek.Ha a nyomásos gazdálkodás elfogadtatik, akkor

az 6 éven belül meg nem változtatható ; a törvénynekazonban ezélja lévén, hogy a szabad gazdálkodásravaló átmeneteit megkönnyítse, ezért vette a 4-ik sza-kaszba, hogy a 6 év letelte után a terület szerint

érdekelt birtokosok egytized része a nyomásos rend-szer megszüntetését kérheti.

A jogosult kérelemre az elsőfokú hatóság (polgár-mester, főszolgabíró) a községben lakó érdekelteketa szokásos módon, a távol lakókat Írásban 30 napihatáridő alatt közgyűlésre hívja össze s ha ezen köz-gyűlésben a birtokarány szerint vett egyszerű többség-a szabad gazdálkodást határozza el — ha a határozatjogérvényes, azaz 15 napon belül meg nem felebbez-tetett, vagy ha a felebbezés daczára is helyben hagya-tott — akkor az többé soha meg nem változtatható :ha pedig a birtokarány szerint számított kétharmadtöbbség a nyomásos gazdálkodás mellett van, akkor azujabb ü évig érvényben marad.



A nyomásos gazdálkodásnál az érdekelt birtoko-

sok közgyűlése intézkedik a legeltetés, állattenyésztésés apa állattartás módozataira nézve, megállapítja,hogy ki-ki mennyi és minő állatot bocsáthat a köz-legelőre s milyen feltételek mellett ruházhatja jogátmásra az, ki állatokat nem legeltet.

Itt megjegyzem, hogy ezen intézkedések nem

vonatkoznak a község tulajdonát képező legelőkre,mert ezekre nézve a községi képviselő testület in-tézkedik.

A birtokossági közgyűlés tagjai mindazok, kik aközös gazdálkodásban részt vesznek, szavazati jogukatvagy személyesen, vagy meghatalmazottjaik által gya-korolják, még pedig birtokuk arányában. A közgyűléselnöke rendszerint a községi bíró. Az elnökséget azon-ban annyiszor, a hányszor szükségesnek látja a főszolga -

bíró vagy helyettese teljesítheti, sőt mikor a gazdál-kodási rendszer megváltoztatásáról van szó, okvetlenüla főszolgabíró vagy helyettese tartozik elnökölni.

A közgyűlés összehívható, ha azt az elnökség,a községi elöljáróság, vagy a gazdatanács, vagy a bir-tokosok birtokarány szerint vett egytized része szük-ségesnek látja. A közgyűlés idejét a megtartás előttlegalább 15 nappal ki kell hirdetni s arról a távol

lakókat Írásban értesíteni s végre a közgyűlés idejéta főszolgabírónak bejelenteni.

A határozatokat birtokarány szerint számítottszavazattöbbséggel hozzák s azok ellen felebbezésnekcsak akkor van helye, ha a közgyűlés oly ügyekbenhoz határozatot, melyek nem tartoznak hatáskörébe,vagy ha a határozatok törvénybe ütközők, vagy egye-sek jogait sértik.



Felebbezni lehet először a közigazgatási bizott-

sághoz, másodszor a földinivelésügyi miniszterhez.A közgyűlés határozatait vagy a községi elöl-járóság, vagy a közgyűlés kebeléből választott gazdatanács és végrehajtó közegek hajtják végre. Ha ezekintézkedései sérelmesek, felebbezni lehet első sorbana főszolgabíróhoz, másod sorban az alispánhoz, a ki

végérvényesen dönt.A gazdatanács és végrehajtó közegek számára

szervezeti szabályzatot kell kidolgozni, melyet meg-erősítés végett a törvényhatóságnak kell bemutatni.

A közös tulajdont képező legelőket csak a föld-

mivelésügyi miniszter engedélyével lehet felosztani ső a mezőgazdasági bizottság véleményére az engedélytki is adja, ha a legelő terület m:s mivelési módokalkalmazása által állagában veszélyeztetve nem lesz sezen körülmény bekövetkezése a szomszédos terüle-teket sem veszélyezteti, vagy ha a legelő felosztása

a község állattenyésztésére nem fog károsan hatni.A vízmosásos vagy a vízmosás veszélyének kitetthelyeken a hatóság a legeltetést — ha azt bármi okbólkárosnak látja — vagy egészben, vagy részben eltilt-hatja, ezeknek a területeknek, valamint a kopár terii-leteknek is a befásitását elrendelheti : az ellenszegülés

mindkét esetben annyiszor, a mennyiszer 200 koronáigterjedhető pénzbirsággal sújtható.

A haszonbérbe adott birtokoknál az irásba fog-lalt haszonbéri szerződés határozza meg. hogy a bir-tokos a jelen törvényben megállapított jogait és köte-lességeit milyen mértékben ruházza át a bérlőre. Haa szerződés ez iránt intézkedéseket nem tartalmaz,vagy ha tartalmaz is, de a községi elöljáróságnál nincs





vármegye is hozott szabályrendeletet, melyet röviden

a következőkben ismertetek :A közösen legeltetett állatok felügyeletére csak23 évet betöltött megbízható egyének fogadhatók fel,

A pásztorokkal Írásbeli szerződést kell kötni, melya pásztorkönyvbe beírandó. A szerződésben fel kellemlíteni, hogy az állatokban a saját hibájából származó

károkért vagyonával felelős s ha az nincs, két elfő-gadható kezest kell állítania, kik kötelesek a szerző-dést aláírni.

I lyen eljárás alá esnek az esztena társaságokáltal felfogadott pásztorok is.

Az alkalmazott pásztorok egy könyvecskét kap-

nak. I lyen könyvecskék a vármegye házipénztárában30 fillérért kaphatók.

A község tulajdonát képező legelőkön alkalmazottpásztorokat a községi alkalmazottak névjegyzékébekell iktatni. A többi pásztorokat a községi elöljáró-sághoz be kell jelenteni, kik ott nyilván tartandók.

M inden pásztor a szolgálatba lépés előtt ünne-pélyes fogadalmat tesz, melynek szövege a szabály-rendelet 6. f-ában található.

A pásztor köteles a gondjaira bízott állatokatnapfelkeltével a legelőre hajtani, déli 11 órától 2 óráiga delelő helyen tartani s napnyugtával a háló helyükrevagy haza hajtani.

Az állatokat bántalmazni semmifélekép sem szabad.A beteg állatot legfeljebb 2 óra alatt a tulajdo-

nosnak köteles bejelenteni.Az állatok létszámához képest, megfelelő segéd

személyzetről tartozik a pásztor gondoskodni s ezekértfelelős.A trágyát felügyelik s utasitás szerint elteregetik,



a kártékony tövist és bogácsot a legelőkről kiirtani

tartoznak.Az iizekedő anyaállatok állapotát kötelesek atulajdonosnak haladéktalanul bejelenteni.

Bárcza nélkül állatot a csordába nem fogadhat-nak s a saját mulasztásuk folytán okozott károkértfelelősek.

Idegeneket a legelőkre az állatokhoz semmi szinalatt sem engednek, egy éven felüli és 8 éven alulibikaborjukat és méncsikókat a legelőkön nem tartanak.

Az esztena társaságoknak olyan pásztorokat kellfelfogadtok, kik a lajtkészitéshez értenek, a tej be-oltásánál csak természetes vagy vegyileg készített oltót

lehet has'ználni, más anyagokkal az oltás semmi szinalatt meg nem engedhető. A mely pásztor ez ellenvét, a pásztorságtól vagy ideiglenesen vagy. féglegeseneltiltható, esztena társaság pedig, mely ezt elnézi,a főszolgabíró közbejöttével feloszlatható.

A törvény elrendeli, hogy a községi tulajdontképező, vagy közös legelőkön és oly határokban vagyhatárrészekben, hol a nyomásos gazdálkodás van ér-vényben, a lovat, szarvasmarhát és sertést csak közöscsordákban szabad legeltetni. Ennek a szakasznak kü-lönösen az a czélja, hogy egyes jogosítottak a többiekrovására előnyöket ne élvezzenek.

A közös legeltetésre használt birtokoknál a köz-ségi elöljáróság, illetve a birtokossági tanács állapítjameg, hogy a legelőre hány állatot lehet kihajtani, aterületnek mely részei és minő sorrendben kerüljeneklegeltetés alá, egymást a legeltetésben hátráltató álla-

tok a legelőnek mely részeiben és minő sorrendbenlegeljenek, hol nem szabad egészségügyi vagy egyébszempontból legeltetni, hová készítsék a kutakat, itató-



kat. hol legyenek a delelők. Ugyancsak ezen testület

állapítja meg a legeltetési költségeket s végül meg-állapítja azt is, hogy mily esetekben lehetséges vala-kinek külön legeltetni. A külön legeltetés megengedhető,ha a közös legelő terület használatára jogosult birto-kosnak a közös legelőre hajtott apaállatoktól eltérőjelentékenyebb számú (20 drb szarvasmarha. 40 sertés.

150 juh) állatállománya van. Az ilyenek külön pász-tort tartanak és külön apaállatokról gondoskodnak.Megengedhető a külön legeltetés akkor is, ha egyesbirtokosok tejgazdaságot kívánnak űzni. vagy azokszámára is, kik egyesülve állattenyésztési vagy tej-szövetkezeteket alakítanak.

Hogy az idő előtti párzás megakadályoztassék, atörvény elrendeli, hogy az egy évnél idősebb mén-csikókat és a félévnél idősebb bikaborjukat elkülöní-tett helyeken kell legeltetni.

Végül elrendeli a törvény, hogy midőn az állatoka közös legelőkre kihajtatnak, számbaveendők és

egészségügyi tekintetből megvizsgálandók, továbbá aközségbeli összes haszonállat faj és korszerint össze-írandó s minden év márczius végéig az összeírás afőszolgabíróhoz beterjesztendő.

Az összeírást márczius végéig olyan helyeken isel kell végezni, a hol közös legelő nincs.

III.

Az állattenyésztésről.

A törvény harmadik fejezete azon elveket és ha-tározmányokat foglalja magában, a melyek a gazdáikodás egyik legfontosabb ágát, az állattenyésztést sza-bályozzák.



Sri

A f'öldmivelésügyi kormány még jóval a szóbanforgó torvény keletkezése előtt az egész országot úgy-nevezett tenyész kerületekre osztotta, abból a czélból.hogy vidékenkint az egyértelmiüeg követett tenyész-irány okszerű tenyésztés mellett állandó tájjelleget hoz-zon létre s ez által a marhaállomány egyes nagyobbvidékeken egyöntetű és állandó jellegű legyen. Azegesz országban három ilyen tenyészkerület van ; amivármegyénk a magyar fajta szarvasmarha tenyészke-rületéhoz tartozik.

A jelen törvény ezen tenyészkeriileteket érintet-lenül hagyja. Ha a viszonyok változnak, akkor a fenn-álló tenyeszkeriileteket a törvényhatóság szabályren-

delet által módosíthatja, e szabályrendelet azonbancsak a miniszter jóváhagyása után lesz érvényes.A törvényhatóság állapítja meg. hogy területén

hány anyaállathoz szerzendó be egy apaállat.A csikvármegye által megállapított szabályren-

deletben ki van mondva, hogy a vármegye területén

köztenyésztésre csak magyar erdélyi fajta bikák hasz-nálhatók és minden községben 00 tehénre legalább isegy tenyész bika kel), hogy essék. A sertésekre ésjuhokra vonatkozóiaga tenyészirány megállapítva nincs,de ei van rendelve, hogy 30 koezára egy kan. Goanyajuhra egy kos szereztessék be. A közös haszná-

latra szánt apaállatokat a községi elöljáróság illetőlega birtokossági tanács szerzi be s azok elhelyezésérőlés tartásáról is gondoskodik.

Ha a község a szükséges szánni apaállatokat be-szerezni elmulasztja, akkor azok beszerzéséről a járásimezőgazdasági bizottság közreműködése mellett a fő-

szolgabíró gondoskodik. A költségeket természetesena község fizeti.



Egyes községeknek, melyekben nincs annyi anya-

állat, hogy azok miatt külön apaállatot kellene besze-rezni. vagy a hol a tenyésztők egyike sincs azon hely-zetben. hogy az apaállat tartását elvállalhatná, vagya hol a legelőteriilet oly községével érintkezik, a hol amásik községnek elegendő száma apaállata van s vé-gül a hol magán birtokos a kis tenyésztők apaállat

szükségletét elláthatja, a hatóság kivételesen megen-gedheti, hogy az apaállatok beszerzése és tartása czél-jából más községekkel egyesülhessenek.

Az állattenyésztésnél annak sikeres Uzésére egyiklegfőbb s ugyszólva elengedhetlea feltétel a teljesenhibátlan és a követelményeknek minden tekintetben

megfelelő apaállat; éjien ezért az apaállatok meg-vizsgálása, mielőtt azok tenyésztésre kibocsáttatnánakés azután is folyton szükségesnek mutatkozik. A vizs-gálatot a törvény értelmében a járási mezőgazdaságibizottság végzi.

Az apaállatoknak a megvizsgálása a megyei sza-

bályrendelet értelmében márczius végéig befejezendő.A mezőgazdasági bizottság megállapítja a vizsgálatidejét és sorrendjét s arról a községeket értesiti. Aközségi elöljáróság pedig köteles gondoskodni, hogy aközségben levő és vizsgálat alá eső apaállatokat akellő időben és helyen elővezessék. A vizsgálattal járó

költségek fedezhetése czéljából minden bika után 2korona, minden kan és kos után 1 korona vizsgálatidíj szedetik. Azok a tenyészbikák, melyek a tenyész-tésre alkalmasoknak találtattak, a balszarvon T. A.betűvel jelöltetnek meg s ugy ezek. mint a kanok" eskosok tulajdonosainak a bizottság pecsétjével ellátotttenyésziga állványok állitandók ki. A tenyészigazol ványegy évig érvényes, a következő szemle alkalmával, ha



az apaállat tenyésztésre továbrais alkalmas, meghosszab-

bítható. ha pedig nem alkalmas, akkor az igazolványa hatóság (főszolgabíró, polgármester) által bevonatik.

Olyan apaállatot, mely tenyészigazolványnyal nembír. köztenyésztési czélra a vármegye területéről semmiszin alatt sem szabad vásárolni. Az idegen megyébőlvásárolt apaállatok csak akkor bocsáthatók köztenyész-

tésre. ha azok valamely megyei járási mezőgazdaságibizottságtól tenyészigazolványt nyertek.

A községek és közbirtokosságok részére tenyész-igazolvany nélkül vásárolt apaállatok, mindaddig, migtenyészigazolványt nem nyernek, azok tulajdonaiultekintetnek, kik azokat megvásárolták.

Ha a tenyésztésből kizárt apaállat köztenyész-tésre használtatik, vagy az illető apaállatnak közte-nyésztésre való használata máskép meg nem gátolható,akkor a bizottság annak kiherélését elrendelheti.

A tenyésztésből való kizárást, vagy a kiherélést

elrendelő határozat ellen felebbezni lehet a vármegyealispánjához, a ki 14 nap alatt az ügyet ellátja.A vizsgálat költségeire az apaállat tulajdonosa

csak 10 koronáig terhelhető meg, de csak azon eset-ben. ha az apaállat másodfokukig is alkalmatlannaktaláltatik a tenyésztésre.

A mely községelvben az apaállatokat a községvagy közbirtokosság köteles beszerezni, a beszerzésés tartás költségei az egyes állaítulajdonosokra anya-állataik száma szerint vetendők ki. E ezélból az álla-tok minden községben február hó 1-éig összeirandók,meg pedig a tehenek 3 éves. a koczák 1 eves és a

kosok 2 eves kortol. A tulajdonosokat névleg fel kellsorolni es a kimutatást felülvizsgálás végett a községiképviselőtestület ele terjeszteni.



A községi elöljáróság a község által szerzett apa-

állatok után fedeztetési dijakat vethet ki. Az igy be-folyt jövedelem csakis az apaállatok tartási és beszer-zési költségeire fordítható.

Minden községben meg kell állapítani az apa-állatok takarmányozási módját az apaállatoknak nyúj-tandó takarmány mennyisegét. Az apaállatok tartása,

kellő gondozása és jó erőben tartásáért mindenütt aközségi bíró a felelős vagyonlag is.Nevezetes intézkedése a szabályrendeletnek a

tenyészállat alap letesitése. Ezen alaphoz a községekminden egyes lakosának anyaállataik szamához képesthozzá kell járulni, meg pedig minden kancza és tehén

után fizetendő ezen alapba 21) fillér, minden kocza ésanyajuh után 10 fillér. Az alapnak az a ezelja. hogyidővel a tenyészállatok beszerzése és azok tartásamegkönnyítessék, épen azért ezen alap mindaddigszaporítandó, míg a törvényhatósági bizottság az alapmiként leendő használásáról nem rendelkezik.

Az alapot a községi bíró vagyoni felelősség mel-lett kezeli, az alap állásáról számadást készít és azévenkint begyült összeget ö°,u mellett kamatoztatja. Akamatok év végén a tökéhez csatolandók.

A törvény ezen fejezetéből még csak annyit em-lítek fel, hogy saját és alkalmazottjainak anyaallatai-hoz. mindenki tetszés szerinti apaallatot használhat,ezeket azonban másoknak hasznalatra csak akkoradhatja ki. ha tenyészigazolványnyal birnak.

IV.A kártékony állatok ós növények irtásáról ós

a hasznos allatok oltalmazásáról.A gazdának az időjárás viszontagságain kívül igen



nagy károkat okoznak a kisebb és nagyobi) állatfajták

egyes kártokozó növények, ugy, hogy az ilyeneket ir-tani és pusztítani minden gazdálkodónak saját magairánti tekintetből is érdekében áll, de nemcsak érde-kében áll, hanem kötelessége is ; kötelességé teszi ezta szóban levő törvény VII. fejezete, melynek egyesintézkedéseit a következőkben ismertetem.

A gyümölcsfatermelők tapasztalásból igen jól tud-ják, hogy külömböző pillangók hernyói a gyümölcsö-sökben kiszámithatlan károkat okoznak, azért ezen ál-latkák szorgalmas pusztítása minden gazdának egyfelőlmaga iránt, másfelől szomszédj ai iránti tekintetből valókötelessége, mert egy-egy gyümölcsös gazdának ha-

hanyagsága miatt a szomszédok igen sokszor nagykárokat vallanak.Ezért rendeli el a törvény, hogy minden birtokos

köteles lehetőleg még a fák rligyeinek fakadása előtt,de legkésőbb márczius hó végéig a birtokán lévő fá-kat, bokrokat a hernyóktól, hernyófészkektől és lepke-

tojásoktól megtisztítani s azokat összegyűjtve elégetésáltal megsemmisíteni. A később megjelenő kártékonyhernyókat és a tömegesen fellépő cserebogarakat is elkell pusztítani.

A gyümölcsökben legtöbb kárt okoznak a fehérgalagonya pillangó, a sárgafarku pille, a gyapjas pilleés a gyürüs pille.

A fehér galagonya pille és a sárgafarku pille her-nyói a fák ágain pókháló forma szövetbe vannak be-burkolva s igy telelnek ki, ezeket a hernyó fészkekethernyózó ollók segélyével le kell vágni s azután meg-

semmisíteni, még pedig elégetés által.A gyapjas pille tojásait a fák törzsére és vasta-gaid) ágaira rakja egyes csomókban s ezek barnás



sárga bársony kinézésű szöszbe vannak burkolva. A

petecsomókat le kell vakarni és elégetni.Elrendeli a törvény, hogy a szerb tövist virág-zása előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnalminden gazdának egész birtoka területéről ki kell pusz-títani. M iután az aranka ellen legjobb védelem aranka-mentes magvak vásárlása, azért a lóher és luczerna

magvakat, melyek nem arankamentesek, forgalombahozni nem szabad.Az aranka irtására vonatkozólag a miniszter a

következő utasításokat adja.Ha az aranka kisebb foltokban mutatkozik azon-

nal, minden esetre a virágzás előtt az ott lévő növé-

nyekkel együtt sarlóval levágandó s a folt talaja isfelásandó és felkapálandó. Az arankával együtt levá-gott növényzetet össze kell gyűjteni és megsemmisí-teni. A lekaszált területet pedig szalmával be kellhinteni s azután a szalmát elégetni. A kiégetett terü-letet ismét be lehet vetni.

Ha a területen nagyobb mértékben mutatkozikaz aranka, a foltokat az ott levő növényzettel együttazonnal, de mindenesetre az aranka virágzása előttegész addig, mig az aranka indája mutatkozik, sőtegy kaszavágással még azon tul is le kell kaszálni.

A lekaszált növényzetet 15 czentiméternyire szalmávalbe kell hinteni és a növényzettel együtt elégetni. Ége-tés után a foltokat fel kell jól kapálni és szalmávalbehintve újra elégetni. A másodszori égetés után afoltot néhány nap múlva be lehet vetni.

Ha az illető birtokos az aranka irtását nem tel-

jesiti, akkor azt a községi elöljáróság a tulajdonosköltségére köteles az elvégeztetni.E helyen még az eddigieken kivül néhány ná-



lünk is pusztító kártékony állat, illetőleg rovar irtási

módjáról emlékezem meg.A cserebogár mindenki előtt eléggé ismeretes,ha, nagy tömegben fellépik, mint nálunk is egy évvelez előtt, nagyobb károkat okoz. Ellene legbiztosabb

.irtási eljárás, ha a bogarakat kora reggel vagy borúsidőben a fákról való lerázás után összegyűjtjük és el-

pusztítjuk.A gabona futrinka: A futó bogarak családjábatartozik. Nappal nem pusztít csak este, fel megy agabona szárára és a tejes gabonát pusztítja. Az álczaa leveleket rágja, ugy hogy némelyiken csak az ere-zet marad meg. A megtámadott helyek hasonlítanak

a. tavaszi fagy által elpusztított vetésekhez. E llene leg-czélszerübben okszerű vetés forgó által lehet véde-kezni.

A vetésfehéritő bogár 5 milliméter hosszú,karcsú bogár szárnyfedői aczélkékek* és fényesek, anyaka veres-sárga és szintén fényes. A tavaszi mele-gek beálltával a földből, a hol a telet töltötte, kibú-vik. Párosodni akkor kezd, mikor a tavaszi árpa észabvetés már kikelt. A bogarak neki esnek ezen ga-bona féléknek és a leveleiben hosszúkás lyukakat rág-nak. Az álczák május elejétől mutatkoznak, hasonlit-nak a meztelen csigához. Az álczák a levelek zöldjétlerágják s ez által a levelek megfehérednek. Az ál-czák ellen ugy lehet védekezni, ha a megtámadott ve-téseket lekaszáljuk, megszárítjuk és a marhákkal fel-étetjük. A hol nagyon elszaporodott, dohány kivonat-tal védekezhetünk ellene. A dohány lugvtzzel való per-

metézést májusban kell alkalmazni.A gabona zsizsik. Rossz, repedéses padlójuugyanilyen falu és nem tisztogatott magtárakban szo-



kort kárt tenni. K iirtására a magtárakat gyakran tisz-

togatni kell. a falakat kárhalsavas mészszel bemeszelni,a repedéseket betömni.A fritt légy. Ezen kártékony rovarnak évenként

három nemzedéke van. nz őszi kukaez 4—5 hétig pusz-tít. de a tavaszi nemzedék is kártékony, védekezni el-lene nem igen lehet, mert a fritt legyet kiirtani még

ez idő szerint nem tudják, mert a fritt légynek nemcsak a nyári nemzedéke él a vadon növő füveken,hanem az őszi és tavaszi is ráhuzódik. Es időről-időreinnen kerülnek ujabb rajok a vetésekre. A baj csök-kentésére a tavaszi vetéseket korán kell végezni, mertaz erőteljesebb vetésekben nem tud akkora kárt tenni,

továbbá a kalászokat termő földterületen semmifélevadon növő füvet ne hagyjunk elszaporodni.

Ha a gazda a kártékony állatokat és növényeketa maga idejében irtani elmulasztja, azt az ő költsé-gére a községi elöljáróság köteles elvégeztetni.

Olyan esetekben, midőn a kártékony állatok és

növények tömegesen lépnek fel. azok irtása vagytörvényhatósági közerővel vagy pedig államsegélyigénybe vételével történik. Az irtások alkalmával azóvintézkedések következtében beálló károkat államköltségen meg is térithetik.

A hasznos madaraknak a pusztítása tilos s ezek-nek tojásait sem szabad hatósági engedély nélkül árulni.A hasznos madarak közé soroltatnak az egerekkel ésapróbb emlősökkel táplálkozó ölyvek, vércsék és bag-lyok. Továbbá az éneklő madarak.

Ugyanezen fejezetben intézkedik a törvény a ki-

repült méhrajok befogásáról is. A kirepült méhrajt atulajdonos, ha a keresést azonnal eszközli másnak atelkén is keresheti és befoghatja, ha kárt okoz, a/4tartozik megtéríteni.



!tl

A 2 nap alatt nem keresett és he nem fogott

méhraj, annak tulajdonává válik, a kinek birtokán le-települt. vagy a ki azt befogta.Ha valamely méhesben ragadós költés, rothadás

üt ki, azon törzsek, melyeknél a baj mutatkozik, azon-nal megsemmisítendők, ha a tulajdonos ezt nem tenné,a községi elöljáróság van hivatva a megsemmisítést

teljesíttetni a fél rovására.V.

A kihágásokról és büntetésekről.

Mindenki tudja, hogy milyen kellemetlen dolog,

ha az ember a törvénynyel összeütközésbe jön. s ilyenösszeütközés akárhányszor nem rosz akaratból, hanemazért történik meg. mivel az illető a törvényt nemismeri s miután e miatt a következményeket elhárítaninem lehet, nem felesleges, ha a szóban forgó törvényfentebbi czim alatt levő fejezetével is megismerkedünk.

A jelen törvény büntető határozatainak első sor-ban az a ezélja. hogy a mezei tulajdonnak védelme agyors megtorlás által minél inkább biztosittassék.

K ihágást követ el és 200 koronáig büntethető az :a) lvi gazdasági terményeket ellop, vagy a ki

másnak termékét levágja vagy ellopja, a mennyibena dolog érteke 00 koronát meg nem halad.

b) A ki a magán határ, vagy tilalmi jelvényeketmegsemmisíti, más helyre átteszi, megrongálja, vagykiássa.

e) A ki a gazdasági terményeket, fákat és cse-metéket, vagy azok gyümölcseit jogositatlanul rongálja-pusztítja, ha a kár t>0 koronát nem haladja meg.

A felsorolt esetekben a büntető eljárás csak a



károsult fél felj"Ientés<' folytán indítható mcs. hiva-

talból csak akkor, ha a fák. csemeték rongálása köz-tereken vagy közutakon történik.K ihágást követ e! es 20:) koronáig (Hintethető, ki

hatósági jeleket és mérnöki jelvényeket rongál, meg-semmisít vagy áthelyez, ha a kár nem több. mint !>•korona : a ki a jogos záloglást meghiusitni törekszik,

a ki a dtUő utakat megszükiti. vagy elszantja. a ki azapaállatot tenyészigaxoivány nélkül másnak tenyésztésiczeiokra átengedi, vagy az ilyen állatot a közös le-gelőre kihajtja, a ki a vetés forgóra es legeltetésrevonatkozó rendeleteknek nem engedelmeskedik, a kinem aranka mentes hu-zerna. vagy lóher magot for-

galomba hoz és a ki kendvrt es lent nem a kijelölthelyen es módozatok szerint áztat. Mindezen esetek-ben az eljárás hivatalból indítandó meg.

Továbbá ugyancsak kihágást követ el s szintén200 körömiig büntetherö az. a ki jogosulatlanul zálo-gol, a ki a tulajdonai képező földjén valamit oly he-

lyen gyújt meg. hogy abbéd másnak kára származik,vagy a ki másnak tulajdonán gondatlanságból tűzesetetidéz eío. a ki inasnak területén jogtalanul legeltet, aki niasnak földjén engedély nélkül szekerez vagy mar-hát hajt.

A felsorolt esetekben a ki hágót csak magán pa-naszra leher felelősségre vonni.

ií!tI koronáig büntethető és pedig hivatalból, a kiállatokat felügyelet nélkül legeltet, a ki közös, vagyközségi legelőkön engedély nélkül külön csordákbanlegeltet, a ki á káros állatokat es növényeket felszó-

lítás daczára sem rrja ki a kitűz >r

r

határidő alatt, aki a gödröket, vagy kutakat, ha erre a hatóság uta-sítja, nem keriti be. a ki a rábízott állatokat ok nél-



ü:Í

kii! felügyelet nélkül hagyja, a ki a hasznos madarakat,

azok fészkeit, tojásait pusztítja, vagy engedély nélkülforgalomba hozza, a ki a rothadásos méh torzseket.ha azt felismerte, a azonnal meg nem semmisiti, aki saját területén döglött állatot elásatlanui hagy, vagyaz elásott döglött állatot jogtalanul kiássa.

Ugyancsak KHJ koronáig büntethető, de csak akáros feljelentésére, a ki idegen birtokról — kivéveaz erdőt. — füvet, trágyázó vagy fűtő anyagot jogta-lanul szed. a ki a szántóföldön maradt gazdasági esz-közöket jogosulatlanul használja, a ki idegen területrejogosulatlanul megy. vagy azon átjár és onnét az illető

felhivás;i daczára sem távoz.k, vagy a ki tilalmi jel-zéssel ellátott idegen területre be megy vagy azonátjár, de ha ö forinton felül levő kárt is okoz, ilyenhelyen, akkor 3 hón. pig terjedhető fogházzal, valamint200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható, fen-tebbi büntetés alá esik. a ki másnak művelés alatt

levő fö ld jére az allatokat gondatlanságból bemenni en-gedi. vagy betiltott mezei utat használ, a ki valamelyanyagot másnak a földjére jogosulatlanul visz. ott göd-röt ás. vásznat fehérít, ruhát szárit, vagy kendert áz-tat, a ki az utak vagy bekerített földek kerítését, so-rom]) óit, kapuit, jogosulatlanul kinyitja.

Ha a fenteiib elősorolt cselekményeknél az oko-zott kár 00 koronánál nagyobb, akkor azok a büiirvtótörvénykönyv alá tartoznak, azonban, ha a károsultkártérítési igényét <»0 koronára leszállítja, akkor kihá-gásoknak niinösitendók.

A kihágást súlyosbítja, ha cselekmény vasár- vagyünnepnapon, vagy az azokat megelőző hétköznapokonkövettetik el. vagy ha éjjel, bekerített helyen, vagy



határozott figyelmeztetés után követtetik el. Vagy ha

lopás elkövetésére szekérrel jelenik meg a helyszínén.V isszaesés esetén, ha az utolsó büntetés kiállá-

sától még két év nem telt el, a felsorolt bírságok2-szerese is megállapítható.

A felsorolt kihágásokból befolyó büntetés pénzekfelerészben az országos közalapot, felerészben azonközséget illetik, melynek területén a kihágás történt,

A mezőőr fizetésére a befolyó büntetés pénzek23° o-a fordítható. Ebben az esetben a büntetés pénz-ből a meghatározott °/u előre levonandó s csak a fen-maradó rész osztatik kétfelé.

A községet megillető rész hovafordításáról a bel-ügyi és foldmivelésügyi miniszterek rendeletileg intéz-kednek.



A sertéstenyésztés- és hizlalásról.Barabás Béla előadása. —

A sertés szaporasága, gyors fejlődése és könnyűértékesithetése miatt a gazdaságnak mindig a legjö-vedelmezőbb forrását képezi, ha czéltudatosan tenyész-tetik. Iípen ezért szükséges mindig ismerni azon irányt,a melyen haladnunk kell. K itűzött ezél a fogyasztóközönség igényei szerint alakulhat, vagy a gazdaságkívánalmai szerint, történhetik.

A sertés faj nagyban két csoportra oszlik u. ni.a zsir és husfajták csoportjára. Az előbbit könnyű ésgyors hizlalás, az utóbbit Ízletes busa jellemzi. Ezenkét csoportot egymástól megkülönböztetni a gazda hi-vatása lévén, ismernünk kell a kettő közötti különb-

ségeket.Első tekintetre is már a szőrözet látása is nyújtnémi felvilágosítást, mert a tinóm göndör szőr a zsir.inig a durva vastag a husfajtáknál található : azonbankeresztezések alkalmával igen gyakran csalhat ezenismertető jel, inert átörökölhet egy állat finom szőrt

és azért nem hizékony s megfordítva viszont, lehetvalamelyik sertésnek durva szőre és mégis hizékony.Legpontosabb támpontot nyújt ezen elbírálásnál a kü-lein ismerete, s e végből a következők íigyelendők meg.

Először is széles homlok, lekonyuló fül. rövidormány. élénk, de nem irigy kinézésű szem a hizé-

konyságra mutat, megkívánjuk, hogy a szügy és hátlegyen széles es utóbbi lehetőleg egyenes, mert a fa-



pasztalat bebizonyította, hogy j, sarló hátú sertésen

egyenetlen — nyaknál és farnál vékonyabb — szalonafejlődik, mig az egyenes 'hátú sertésnél az soha •semfordul elé.

A nagy kerületű donga, mindkét fajtánál feltét-lenül szükséges, hogy annál több hust és nagyobb sza-lonát legyünk képesek előállítani, és' végül megkíván-

juk, hogy a lábak rövidek legyenek, mert a rövid lá-bat nagyobb terhet bírnak meg s igy a rövid lábusertés nagyobbra hizlalható.

A3 itt felsoroltakat nemcsak az egyes tenyésztő,de a község maga is mint erkölcsi testület be kell,hogy tartsa, mert a mint volt alkalmam meggyőződni

igen gyakran a kanok kiválasztásánál, azon hibába es-nek, hogy az egyesek jobb fajta sertéseit regenerálják.

Fő dolog a sertéstenyésztésnél az okszeiü fiaz-tatás is. Hibás eljárás, hogy idő előtt párzásra bocsát-ják a koczákat, pedig 'tudják maguk a gazdák is, hogyegy tul fiatal gyenge állat nem képes jól fejleszteni és

felnevelni malaczait s még maga is örökre fejlődetlenmarad. Hogy mennyi idős legyen a tenyésztésbe fo-gandó kocza, függ a tartásától, mert egy jól tápláltállat s/4 éves korában fejlettebb lehet, más 2 évesnélis. S vég czél a sertéstenyésztésnél a hizlalás lévén,nem mindegy, hogy kicsi vagy nagy legyen a hizla-landó állat, mert mindkettő egy és ugyanazon adagtólnem egyforma suly szaporulatot produkál.

A mi a fiaztatási időt illeti a községeknél is kéz-ből fedeztetéssel a székely birtokos elérhetné azt, hogytetszés szerinti időben s több koczáját egy napon fiaz-

tatná, a minek két nagy előnye van. Egyik az, hogya malacz szétosztást megteheti s ez hogy mennyireelőnyös, ném szorul bizonyításra. Hiszen mindennapos



dolog, hogy egy erős nagy kocza 8—4-et fiazik, mig

egy gyenge 6—7-et. Ha már most egyszerre ellettekmegfordítjuk a dolgot és a gyenge koczának hagyunk4-et és az erős alá csapunk 7-et. A ki talán a szét-osztásban nehézséget lát, megnyugtathatja magát, mertrendesen a kocza az ellés után rögtön alá tett mala-czokat elfogadja, vagy ha vonakodnék attól, minden

malaczot le kell önteni valami szagos folyadékkal, pld.petróleummal s akkor nem tudja megkülönböztetni asaját fiait az idegenektől.

A másik előny a kézbőli fedeztetésben az, hogyaz apaállatok kiméltetnének, mert biz az a napi lege-lőn járás a kanoknak egy cseppet sem használ, a mit

bizonyít az is, hogy egy évnél ritkán szolgálnak to-vább a községi kanok.

Azon állattenyésztési elv, hogy kevesebb állatotjól tartani, mint sokat gyengén táplálni, hasznosabb,épen a sertéstenyéstésnél érvényesül legjobban. Sokmalaczot hagyni egy kocza alatt soha sem szabad,mert nemcsak a koczát tesszük tönkre vele, de a ma-laczokból sem lesz semmi.

A malaczok gondozására szintén nagy súlytkell fektetni, mert a nélkül jó malaczot nevelni nemis lehet; s itt legelső a tisztaság, jó száraz bő aloma fő kellék. A sertés ételben disznó, mert mindent meg-eszik, de nem ronda állat, nem hiszem, hogy valakilátta volna a sertést oda fekünni, a hová piszkol, migazt a többi házi állatainknál lépten-nyomon tapasztal-hatjuk.

Hogy pedig a tisztaságot, annál könnyebben ke-

resztül vihessük, az ólokat kell jól csinálni s nemmint nálunk gyakori, trágyatelepre, hanem lehető szá-raz helyen ugy, hogy lefolyása legyen.



A malaczok már 2 hetes korban pótlékra szorul-nak. a mit azért is meg kell adui. hogy az anyjukkiméivé legyen. Takarmányt rendesen olyant kell vá-lasztanunk. a melyik a tejhez legközelebb áll. s ezek atavaszi galmafélék t. i. az árpa és zab, mely utóbbiazért nem ajánlható, hogy igen sok megy veszendőbe,mig az árpát tökéletesen értékesitik. Nem jó takar-

mánya a malaeznak a rozs, mert ettől elcsipásodik.mig a törökbuzától giliszták fejlődhetnek; valamintilyen kiesi korban moslékot adui sem czélszerü,mert a kis malacz nem tudja magát gondozni, s el-koszosodik. mogpotrohoso lik. lesz belőle egy szánal-mas kinézésű nagyhasu állat.

Ha azt akarjuk, hogy meglevő fajtánk javuljon,azt takarmányozás utján is előmozdíthatjuk, még pe-dig ugy, hogy a malaczot 8 hónapos koráig erősentakarmány ózzuk, annyit adva neki. a mennyit meg bírenni és akkor egyék a mikor neki tetszik. Három hó-napon tui már kiszabott mennyiséget adhatunk, de

pótlékul zöldséget (luczerna, lóher, burján), vagy gu-mós és gyöknövéuyt nyújtsunk. Ezen korban már ren-des legeltetés alá boesájthatjuk. csakhogy lehetőlegjobb helyen és gondos pásztorlásba részeltessük. Amint a sertéspásztorlást az itteni községekben telje-sitik. nem hagyhatom szó nélkül, mert legtöbb eset-

ben az eléforduló sertés betegségeket és elhullástegyenesen a rosz pásztorlás és a gazdák önhibájábóleredő bajnak találom. A pásztorok felügyelet hiányá-ban megbizhatláiiük. az állatok gondozására akaratjuksincs, az amúgy is .silány ugar legeloken nagy forró-ságban nem deleltetnek rendesen, szomjúság miatt pe-

dig a. legtöbb betegség csiráját felszedik a sertések.A ki és behajtás rendetlen, még a mezőn elcsapja az



állatokat s azok felmeleged-ve, vagy utl)au isznak,vagy otthon sem ügyelve rajok, hirtelen ivós eledeltkapnak*, mikből aztán legtöbbször dög és elvetélésszármazik.

A jánlatos volna, hogy a birtokosság ugy rendel-kezzék, hogy minden beeresztéskor a pásztor a nyájelőtt az egész községén át menjen s lépésnél sebeseb-ben ne eressze a nyájat, hogy igy minden sertés csen-desen és lehűlve érkezzek ; akkor az olyan ferde né-zetek. hogy ,.gyik tojást ett a kocza" és elvetélt, meg-szűnnének, mert nem is lenne elvetelés.

De nem tudom elégé ajánlani az olyan pásztor-lási módot, a honnan májustól november végéig haza

nem járnak a sertések. Ilyen legelője Csikmegye min-den községének van, mert erdője, havasai olyanok,melyek vizzel bővelkednek s enné! egyéb a sertésrendszeres legeltetéséhez nem is kell, mert a sertésmindenevő állat lévén, gyökeret, bogarat és férgetannyit talál, hogy takarmány pótlékra nem szorul, de

azon kivül nincs kitéve a gyakori dögnek az egészsé-ges táplálék és levegő élvezése következtében.Hizlalásról. A hizlalásnál éj) ugy megválasztandó

az állat, mint a tenyésztésbe fogásnál. Egészségtelenvagy rosz tulajdonsággal (irigység stb.) biró állat hiz-lalásra nem alkalmas, az ilyent jobb mint soványt ér-

tékesíteni.A hizlalás akár közvetlen szükségre, akár üzlet-szerűen eladásra történik, vagy fiatal l eves finom pe-csenye és sodor, vagy pedig öreg - éven felüli zsirttermő sertéseket szoktak — és legezelszerlibb is —bel'ogni. A hizlalás bármivel történjék öt hónapnál hosz-

szabb időre nem szabad, hogy nyúljék, mert ha azalatt föl nem hizott. a házi hizlalás haszonnal nem járhat.



UK)

K is gazdáknak igen előnyös a nyári zöld takar-mányon való hizlalás. Ezen takarmányozásnál az ét-rendre szükségtelen figyelemmel lenni, csak az legyena fő, hogy az állatnak zöldségfélék (luczerna, lóher.burján stb.) mindig bőven álljon rendelkezésére, me-lyek könnyen emészthetők lévén, igen nagy mennyi-séget képes elfogyasztani. Az igy zöldségen hizlalt ser-

tés julius augusztus hónapokban annyira feljavul, hogykevés erőtakarmánnyal elkészül.Rendesen nálunk azonban a téli hizlalás dívik,

még pedig burgonyán kezdve és árpán vagy tengerinvégezve. Itt egy igen könnyen megérthető elvet hagy-nak figyelmen kívül gazdáink. Ugyanis a sertéshizla-

lásiul! az első hónapban feljavításra és a gyomor ki-tágítására kell törekedni, mert mentől tágasabbak lesz-nek a belek, annál több takarmány tér el benue és abél annál nagyobb helyen érintkezik a takarmánynyal.tehát az értékesítés is nagyobb s igy a hizás is gyor-sabb lesz. Ezt azonban ugy nem érjük el. ha mindig

a sertés előtt tartjuk az ételt, mert az soha meg neméhezik s igy mindig keveset eszik, vagy is csak any-nyit fogyaszt mennyi a beleket kitölti, de ki nem tá-gítja. De ezen etetési rendszer mellett még azon hát-rány is bekövetkezketik, hogy a sertés nem hízik fel,miután az ételtől undort kap s csak annyit fogyaszt

naponkint, a mennyivel épen meg él. Sokkal több ha-szonnal jár a hizlalás, ha egy bizonyos étrendet tar-tunk be, pl. ószszel 8-szor etetünk mindig egy ésugyanazon órában annyit adva, a mit jóízűen elfogyasztde ott nem hagyja vákijában. Ilyen étetés mellett kivan zárva a csömör s ha szemes takarmánnyal hizla-

lunk a felétetett takarmány súlyának 20%-át biztosanhízni fogja.



A magyar erdélyi szarvasmarha te-nyésztéséről.

— Barabás Béla előaclá.s'a. - -

Hogy a szarvasmarha egy gazdaságban mennyiredomináló, nem szorul bizonyításra, élelmi és ruházatiezikket a mit nyújt elenyészik azon viszony mellett,mely közte és gazdája között fenn áll. Nem csak a

gazdának igazi sovsos társa, hanem a család mindenegyes tagjának éltető és fentartó igaz jó barátja: sépen ezért a szelid jó bánásmódot — habár fájdalommindig nem részesitik is abban — méltán kiérdemelné.

A szarvasmarha faj több fajtára oszlik. Nekünkazonban a fajták közötti különbségek megismerése ez

alkalommal nem lévén feladatunk, nagyjában csak any-nyit jegyezzünk meg, hogy nagy átlagban a szarvas-marha faj két csoportra osztható u. m. nyugotiakravagy színesekre és keletiekre, vagy színtelenekre.

Ezen két csoport jellemző sajátságaik és tulaj-donságaiknál fogva egymástól lényegesen különböznek.

Egyáltalán bátran kilehet mondani, hogy egy és ugyan-azon fajta állat többféle jó tulajdonsággal nem bír,mert majd az egyik, majd a másik lép fel hatásosab-ban a mások rovására. Pld. a nyugoti fajták egy ré-sze igen bő tejelő, de nem hizékony és izomerő kifej-tésére képtelen, a másik része könnyen hízik ugyany-

nyira. hogy két éves korban erős tartás mellett a miközönséges ökreinket súlyban túlhaladja, de sem tejetjót és eleget nem ad, sem igába nem használható.



még ha a mi viszonyaink között él is. 5 éves korban

tulnehéz a jármazásra.A keleti fajták közül a mi magvai' erdélyi mar-

hánk az. a melyikben ezen elmondott három jó tulaj-donság legszebb összhangba fejlődött. Ez a szegényfajta nyakával gazdájának pénzt és élelmet keres, te-jével táptálja az egész családot s megöregedése ese-tén, mint pénz vissza kerül gazdája zsebébe.

Mindazon által nehogy képzeljük, hogy ezen faj-tánál ne lehetne különbséget tenni az egyes jó tulaj-donságokra nézve. Itt is a mint tudjuk egyik tehénerősebb járinas, a másik jobb tejelő, de gyenge, a

harmadik: pedig silány takarmányozás mellett is min-dig jó erőben van : s épen ezért, hogy a gazda tenyészirányban soha czélt ne téveszszen. tudnia kell azon is-mertető jeleket, melyek biztosan útbaigazítják s mely-ből, mint nyitott könyvből kiolvashatja, vájjon tejeli)vagy igás állat-e az. melyet tenyésztésbe akar fogni.

Erre nézve útbaigazítást nyújt az állat külleme.Mindenek előtt, ha izomerőre törekszünk, legelő-ször élűiről nézzük az állatot s megköveteljük, hogyfeje legyen inkább húsos, szemei nagyok, szarvai vas-tagok. Oldalt tekintve a nyak ne legyen fűződött, ha-nem lebenyős. a nyakéi széles és vastag, a lapoczka

jól husolt s ne legyen a gerinczben üres husnélkiili.A derék hossza a farral és nielső részszel aránybanálljon, mindenek fölött rövid lágvékkal. hogy meg nehajoljon, a hasnak fiizodöttnek nem szabad lenni, ugyszintén a mellkas nagy ivet írjon, hogy abban a tüdőkitágulásnak tere lehessen. Végül oldalt megtekintjük

a végtagokat, hogy azok egymást fedik-e? Hátul ke-rülve a far szélességét és nagyságát kívánjuk, hogymentől több hus férhessen el. Hátulról is a donga



kör nagyságát kívánjuk és az állatnak nyugodt állásá-ban végtagjait keresztben vesszük szemügyre t. i, ahátsó bal lábról nézzük a jobb elsőt, s viszont a hátsójobb lábról a bal elsőt s ha azok egymást ugy fedik,hogy egymástól látni nem lehet, bizonyosak lehetünkbenne, hogy egyenesek. Az ezen kívánalmaknak meg-felelő állat biztosan az izomerő működők közé soroz-ható s bármiben térjen is el ezen elmondottaktól, hi-básan alakultnak mondjuk.

Azonban más elbírálás esik az állat tejelési szem-pontból. A tejelő állatnál a száraz fejet és vékonyszarvat kívánjuk élénk tiizii szemekkel. Alelső végtag-

jai megfordítva vékonyak s az egész melső rész ahátsónál gyengébben fejlett legyen. Hasa alatt a tejjárat duzzadt, a tölgy szépen fejlett, lecsüngő és nehúsos legyen, oldalról nézve, mind a négy cseesbim-bót lássuk s nehogy igen előre vagy a hátsó végta-gok között helyezkedjék. Hátulról nézve a far erősen

fejlett legyen széles medeneze csontozattal s erős vég-tagokkal. a tejtükör nagy és meddő állapotban üres-nek kell lennie.

Ezek voltak azon szempontok, mit említeni jón.ikláttam s ebez még csak annyi mondani valóm van,hogy a községek a tenyészbika vásárnál semmit szem

előtt nem tartva, vakra vásárolnak olyan apaallatokat,melyek sem a helyi viszonyoknak, sem pedig a meg-levő állománynak meg nem felelők. Akárhányszor ki-dobnak százakat — mit alkalmam volt látni — csakazért, hogy híre legyen a külföldi bikájuknak s vi-szont egy-egy fél csángót vesznek hozzá társul, mintha

az volna az elvük, hogy a mit egyik javít azt a má-sikkal elronthassák. En az ilyen eljárás felett kárhoz-tató bírálatot mondok, s kívánatos volna, hogy minden



1<4

község telién állományát jól megvizsgálva. részrehaj-

lati anul annak megfelelő bikákat állítson s azt gon-dozza ugy, hogy legalább három évet szolgáljon.

Nem különben rosz szokásnak tartom, hogy azlinő állomány ideje korán bikát kaphat s igy ha jógondozásban részesült 2—21/s éves korában borjúzik,persze fejletlen borjut. de hát ez máskép nem is le-het, mikor maga az anya is fejlődetlen még borjú.Ezen a téren is kívánatos volna az 1 —3 éves korigaz iinő borjukat külön járatni, mely a birtokosságnaka látszólagos kiadással szemben a jövedelmét busásanvissza adná fejlődésében, s nem esenevészednék nap-ról-napra állománya még annak is — a sok hibás el-járás és megszokott rosz rendszer miatt — a kinekczélja különben azt fejleszteni.

A borjú felnevelésénél gazdáink az elválasztásután nem sokat törődnek fejlesztésével, legtöbben szal-mán és töreken teleltetik, pedig ha hathetes korban

ételre szoktatnák egy kis erőtakarmáunyal (korpa vagyzab) igen meghálálná. Van olyan vidék, hol a borjutszopni hagyják addig, mig az anyja elrúgja s mégisfejik a teheneket. Az ilyen rúgott borjukat 50 —SOfrton értekesitik azután. Eljárásuk pedig nagyon egy-szerű: este a borjut elvetik s reggel a tehenet meg-

fejik s egész napon át hagyják őket. a legelőn együttjárni. Természetes, hogy az a szabad mozgás a borjúfejlődésére minő jó hatással van. Ezen módon való ne-velés a mi birtokosainknál is jól jövedelmezne.

Igen hátrányosnak tartom, hogy az etetési órátnem tartják be. Nem vagyok ellensége ugyan a na-

ponkint! kétszeri etetésnek, de azt ugy volna üdvöskeresztül vinni, hogy a 24 óra teljes két egyenlő ré-szében történjék t. i. reggel 4 órakor és este négy



lo:>

órakor, inert annak a szegén}' állatnak az itt nálunk

űzött rendszer nagyon hátrányos, miután a 24 óránakKi óráját kell keresztül koplalnia, mert különösen télihideg időben 7 órakor reggel étetnek és d. u. 3 óra-kor mái' megint jónak látják újból étetni.

A mi a takarmányozást illeti, volt alkalmam amúlt évben kifejteni erre nézve észrevételeimet, itt

esak annyit jegyzek meg, hogy akárhányszor, vagynem tudva, vagy nem is akarva, a fejős teheneknélolyan takarmányozást követnek el gazdáink, a mi több-letre ugyan nem. de a minőségre befolyó és legtöbb-ször hátrányos.

A mi gazdaközönségünknek rendelkezésére álllegtöbbször a burgonya, répa, luczerna, lóher és azerőtakarmányok közül a buzakorpa, árpa és zab.

Kzen takarmányok összevéve igen sok és jó teje-lésre szorítják az állatot, de ha egyenkint adagoltatikés nem helyesen alkalmaztaíik, meg lesz ugyan vagy

a bőség vagy a tej jósága, de ez a gazda rovására,történik. Nézzük mit bizonyít a gyakorlat:Itt minden takarmánynak bizonyos befolyása van.

A burgonyától a vaj kemény és izetlené lesz. sok ré-pától kesernyés és bő tejet és vajat ad a tehén, a zabés buzakorpától lágy vajat, de izleteset kapunk, mig

az árpadarától. bükköny és borsótól közé]) keménységűvajat nyerünk.Ha már mindezen körülményekkel ismerős a gazda

összeállíthatja napi adagolását ugy, hogy a tej bősé-get megkapja, de a mellett az izletességét sem veszítiel. mert ha pld. van valakinek répája s tudja azt, hogy

mit befolyásol a répaétetés, ellensúlyozni tudja máserőt karmánnyal s szép haszonra fog dolgozni, merta répa által előidézett több tej kesernyességét egy



lOli

másik takarmánnyal kijavíthatja pl. a buzakorpávalvagy zabhal.A szarvasmarha tenyésztés tejelési szempontból

is kívánatos volna, hogy jobban felkaroltassék, mertmentől több mellék keresete van gazdáinknak, annáljobb előmenetel mutatkozik s annál boldogabbak lesz-

nek. Adja isten, hogy a székely gazda is már egyszerboldog legyen.



H i x c L e t é s e l e .

IIIKIHHIIIIIIIIIillllilIlllllillIIIIIllllllllllHIIillltEliilllllllllElllllllllllllllllllllIlllllllllllllllllíTlIIIII1 A 1

| törlesztéses kölcsönök |E ma már ig«Mi frmo tényező küz anlasári éetünknek,. a meynek, 2= kivát amezőgazdaságban nagyon fontfis szM'ep jutott oszráyré- 2= x.ü. Ímutó? szerepüket azonban esak ny tölthetik be ádásosán. 2

= ha ilyonek fevéteét a viszonyok éskörümények kelőképen iga- == zoljak. továbbá ha megszerzésükné a sziikséres gondosságga és S= eővigyázatta járnak el. Az „ingatlan- és Jezáog-Forgami-Inté- Sjjjj zet" (Budapesten, VI. Váezi-kürnt HU sz. azon vállalat, meya == legszéesebb aapokon dogozva és kiterjedt összeköttetésekke ívn- S= dekezve, imratanokra ilyea törlesztése* kök'bönök kieszközlését S= lermebiz hatóbb és legeőnyösebb n ódon képes foganatosítani. == már annyiva inkább. mve üzletköre kizárólag az ilyen tranzak- =~ eziókra van berendezve. z:| T ö r l e s z t . l s : ö i c sö n §

| f ö 1 <1 t» i r ( o k o k r a . || Legmagasabb: kölcsön a valódi| becsérték alapján.= 2.V .">0 év közötti időre.| készpénzben.= Birtokos fölitionclliat ltűrmikor, pénzintézet nem =

= mondhat tel. =| L ebonyol í tás legrövidebb idő alatt. §= Semmi elől eges köl tség. iE K on v ertá l ás bély eg- és i l l etékmentes. =

| M inden felvilágosítás díj talan. §E B ekü l dendő csak i s : E

| telekkönyvi kivonat, kataszteri b'rtokiv, becsű- §| bizonyítvány és adókönyv. §

C'zm :

| Budapest, V I ., V áczi-körut 39. |= l . i 'unajrvi i 'hl i „ I np i t l l nn és ,b ' lzáloir-Foi-<;ahii i- l nté- £= /.<•• " a mm'.afi-liiyban s az egyedüli. mel y l i atósá- == l'i il; és tek i ntél y es l obi bi rto k oso k tói aj ánl v a vun. =

IMS'!TTilllllMMIIIIMIIIIIIIII>!i!lllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllltlMIIIIIIIIMII!MIIIIIIIIIIIIIIHIIIIU



A csikmegyei gazdasági egyesület tagjaiáltal élvezett előnyök.

1. Saját állataik fedeztetésére az egyesület istál-lójában tartott tenyészállatokat ingyen használják. Xe utagok a tenyészbikát 1 frt, a tenyészkant 50 kr díj-fizetése mellett vehetik igénybe.

2. A faiskolából oltványokat a meghatározottmennyiségben fél árban kapnak.

3. Az egyesület gazdasági eszközeit és gépeitdíj nélkül használhatják, kivéve a cséplőgépet. A szál-lítás és visszaszállítás szavatosság mellett a használókötelessége.

4. A „Gazdasági Értesítőt" ingyen kapják.5. Takarmány vetőmagvakat, u. m. : legelső rendűlóhei'-. luczerna- és takarmányrépa magot 10°/o árked-vezmény mellett vásárolhatnak az egyesület kertjében.

6. Waggon szállítmányonként az egyesület általa tagok részére beszerzett korpát és más erőtakar-

mányt. valamint műtrágyákat a beszerzési áron kapják.7. Minden nemű gépet és gazdasági eszközt, mely-nek megrendelésével a tagok az irodát bízzák meg,10'Vo engedmény árban kapnak".

8. Tűz- és jégbiztosításnál a biztosító társaságokáltal a tagok számára engedett 0

0-kal olcsóbban biz-

tosíthatnak.9. Azon községekben, hol a tagok által fizetettévi tagsági díj legalább 30 frtot tesz ki. egy konkolyválasztó rostát bocsát az egylet a tagok ingyen ésállandó rendelkezésére mindaddig, mig ezen dijak tény-leg egész összegben befolynak.

10. Az egyesület használatában lévő megyeicséplőgép a tagoknak mindig egy részszel olcsóbbancsépel, mint nem tagoknak.

A mezőgazdasági szakosztály.



F é m i n g e k , K a l a p o k , k e s z t y ű k , n y a k k e n d ő k .

B A R C S A Y K .női és íóríi divat-raktárában

Csik-Szereda.11111 i 111111M1111111 • 1111M • 111111111111 • 1111111 •• M1111111111M11 (1I11111111M1111111111

Mindig a legújabb ruhaszövetek és hozzá-

való diszek kaphatók. Nagy vászon raktár

elismert jó minőségben, 30 rőfös végekben

á 4 frt 50 kr, 5 frt 95 kr és 7 frt 20 kr.

Női kabátok, gallérok és női diszkalapok

legnagyobb raktára. Paplanok, matraczok,

ezipők, kötött harisnyák, szalagok, csipkék,bársony-, selyem-szövetek stb. a legjutá-

nyosabb árak mellett.

Újonnan berendezett temetési vállalat

helyben és vidéken. Összes temetkezésiczikkek 10 forinttól feljebb, egy egész te-

metés rendezés. Ezért adok koszorút, felső

és alsó szemfedelet, 2 párnát, gyertyát, ha-

risnyát és egy pár halotti czipőt.

F é r f i r u h a s z ö v e t e k n a g y r a k t á r a .



Â--..M a g y a r t ó j a i d á ' j ' f f i

e z e t eBudapest, V.A lk ot mány-u.

31. szám.

A V. „Vermorel"-í'éle„Eclair"peronos-pora-feeskeadökuekmag varországi kizáróla-

gos képviselete.

Aussigi I a rézgálicz'. a peronos-pora viticola elleni védekezésre; a gyakorlatban eddig legjobbnak bizo-

nyult gyártmány.M inden « mezű zdasa«;l>uii szükséítlenilo anya-

V gokés czikkek: mint vetőmagvak, műtrágyák, szerszá-•> mok, gépek stb. u gnztlákru nézve I rir jutányosnW' W -•y szerzés forrása.

G abona eladás. E r ö takarmány ok beszer zése.• H adser eg el látása.

T üz ós baleset el leni bi ztosi tások közvetí tése.V etőmagvak u. m. lólu-r, luczcrnii st 1> WvtWirlása.

.* A z A dr ianee, P latt és Co. new-yor kai gyár•. világhírű:

- MaroXrakó arató

M ó t í ) aratóPBeiiec tóíárólapB

kémsslftümagyarorszáiíon.



2 P O S S A S S R l í és S T R E L I T Z j ju aszfalt és k átr ány vegyi ter mék gyár fTÍ J Budapest, VI . Podmaniczky-u. 31. sz. ffVS Gyárak: Budapest, Erzsóbetfalva, Bóes és^ 'Witkowitz.

^ V a l ó d i a s z f a l t M é l l e i n e z k ü l ö n f é l e v a s t a g s á g ü a n .

ál Fedellemez és faczement tetözések elvállalásaaj több évi jótállás melleit.aj Valödi aszfalt, elszigetelő lemez olóm-T i betéttel és anélkül.2 Aszfalt munkálatok természetes asz- u.

I )falttal. Car"boineum

creolin, carbolsav, u.13 kátránykencze, vasmáz, carbolpor, u,J J szurokfáklya.UIIIHIIIIIMUHTTlTlTTTTTTÍTUlTlTtIinrXlU llJlllOtM rnlllllínnilll

Ajánlom

C Z I F F R A F E R E N C Z é s F I A Ic/.ég alatt CO év óta fennálló <us választékú raktáromat,fűszer, bor, díszműáru, gvermi'kjáték, üveg, porczellán,normbergi-áruk konyhafölszerelések. vas, érez- ós plch-edény-áruk valamint vetemény magvak előnyös és jutá-nyos áron való beszerzésere

Szesz- és pálinkaárusok figyelmébe ajánlom hely-beli mezőgazdasági szeszgyáromban előállított, az ezred-éves kiállításon diszoklevellel kitüntetett szeszgyáromat.

Gazdák ügyeimébe, saját termelésű vetőmagvaimatkülönösen a kolozsvári m kir. állami vetőmag vizsgálóállomás által megvizsgált és aranka mentesnek talált vö-rösvirágu

X j o l i e x e m a g o t ,mely cz>-n éghajlat alatt lévén termelve a legalkalma-

sabb vető magnak bizonyult.Gv e rg v ó-Sze 111 m i k 11 > s.

Oz i f f ra . ^s^C i l i á l y .- J



s i ;

iil íSI -íSI ? SZí S^SÍ & Sss*^^^

S z u p e r f o s z f á tchilisalétrom

kénsavas-kálitfem

I i e0

P

jegeezekben és őrölve valamint egyébg permetező anyagokat ||

sl legjutányosabban ajánl a

1

és egyéb mlitrágyaféléket, továbbá

F l R é z g á l i c z 9 8 - 9 9 °

„Hungária" műtrágya, kénsav ésJg vegyi ipar részvénytársaság B

>7

•§§ Budapesten, Váczi-körut 21. sz. 0€

pm ^



1 i - t

X

m x x x x x x x x x x x x x x x x x x m

Q Van szerencsera a n. é. közün-ö ség szjves tudomására hozni, hogyH minden ^

X könyvkötészeti X^ szakba vágó munkát Í zléses és cöt- Mő nos kivitelben készitek a leg- QQ szolidabb árak mellett. §ö K érve a n. é. közönség tömeges OQ megrendelését kiváló tisztelettel 8

l i éí K •l í i no* , ^

v könyvkötő s /^ Csik-Szeredában. Q

•x x x x x x c ô c& x x x x x x & x x S

| Á legjob b fedélcser ép , §© mely minden kiáll ításon dijat nyer t OQ s az egesz vidéken a legjobbnak van Q:|g| elismerve q

O a csiksztkirályi cserépgyárban oO . készülj oQ A r a : c z r e u k i i i t I I f r t . Q

G Eladó készlqt jelenleg 150.000. ÖO Értekezhetni levélben, vagy személyesfen O

Q Balázs Béniám birtokos, egyesületi taggal Qi, q Csik-tízentkiriilyou. gy

K





Documents

Népszerű gazdasági előadások - állattenyésztés, takarmánytermelés, tejtermelés, sertéshízlalás, méhészet, gyümölcsök