Embed Size (px)
Citation preview
2009. SZEPTEMBERLIII. ÉVFOLYAM
603. SZÁM
Négy oldallal
vastagabb és végig
színes az új Napsugár!
Volt egyszer egy város, s az a vá-ros olyan volt, hogy égre jártakbenne a házak.
Óriási almareszelõ házak voltakezek az égrejárók, álltak egymás mel-lett, s ha fölöttük járt a Nap, igen-igenkellett igyekeznie, nehogy a pocakja –
ami a házak fölött görgött ide és oda – le-reszelõdjön. Pedig szép volt, amikor hullt
néha az égi reszelék.A városnak nemcsak almareszelõ házai
voltak – mik majdnem a napot is reszelték –hanem emberei és állatai is, mint minden vá-rosnak. Az emberek, ha nem az almareszelõházaikban tettek-vettek, akkor a város terén ül-dögéltek, lógatták a lábukat, fütyörésztek, és aváros madarait etették. Úgy etették, hogy gom-bokat szórtak eléjük, mert ezek a madarakcsak gombokat ettek.
CSEH KATALIN
TTALÁNYALÁNYHa haragszom, zúg a szél,ha víg vagyok, süt a nap.Nem tudom, hol találomaz igazi magamat.
Néha rossz a kedvem,pedig nincs is okom,máskor meg nevetek,és csak bohóckodom.
Ez is, az is én vagyok,vagy talán mégsem?Ki vagyok, mi vagyok,csak néha-néha értem.
Ebben a tanévben is bekopog hozzád a Napsugár. Ha megkérdezed: „Ki az?” – így válaszol:
„A barátod vagyok. Felelek kérdéseidre, segítekmegfejteni a világ és lelked titkait. Gyere,játsszunk, olvassunk, rajzoljunk együtt!”
VOLT EGYSZER EGYVÁROS
MÁTÉ ANGI
2
BALÁZS IMRE JÓZSEF
A VIDRAKÖLA VIDRAKÖLYÖKYÖKA SZÍVRÕLA SZÍVRÕLMinden testrészünknek van szíve: a fejünknek, a hátunknak, a hasunknak, a lábunknak és a szívünknek is.
Mindegyikben lakik valaki, ha bekopogok, megkérdezi: Ki az?
És ez így jó volt.Egy szép napon, mégis, nagy óbégatás hal-
latszott a térrõl:– Ó, ó, ez az utolsó három gombom, ó jajj,
most nyisszantottam le a horgolt szvetterem-rõl, éhesen pislogó madaraimnak. Gombja nél-kül a szvetter nem szvetter – ógatott, pityer-gett egy néni.
Aztán még az is hallatszott, hogy:– A pálmafás ingem piros gombjait hoztam
el nektek, éhes madaraim! Az az ing már nemis ing lesz, lebegni fog rajtam, csak „ng” lesz,crcc – cörcögte egy bácsi.
– Az egész almareszelõ házat tûvé tettük, denincs több gomb, elfogytak, odalettek. Lebegimmár eztán rajtunk a kabát, lecsúszik a nad-rág, a szoknya, kibújik huzatjából a kicsipárna.Sehol egy gomb, csak tátottszájú, hoppon-maradt gomblyukak. Valamennyi gombunkatodaadtuk az éhes madaraknak.
S nézték az emberek karikában – karikaszemükkel, mit jó ijedtre kerekítettek –, néz-ték azt a pár nyammantott gombot, amik ott ül-tek a tér macskakövein, nyakuk behúzva, szin-te érezve magukon a madarak csõrét.
Nézték az emberek a gombokat jobbról,nézték balról, hátha többnek látnák, mondtáknekik, hogy: „Phû-phû, apád, anyád idejöjjön.”Semmi.
Azaz, annyi, hogy azt a néhány nyamman-tottat is bekapták a madarak, az ott téblábolók.
S akkor, lássatok csodát, a legnagyobb amadarak közül levetette szárnyát, tollait... s ott
állt a téren csodakoronával, csodanagy orral,csodanagy dobozokkal – mikre gombok voltakfestve – ott állt egy KIRÁLY.
– Jó emberek, almareszelõ házak lakói, ma-darak barátai, ti gombtalan szomorúak! Meg-jutalmazlak jóságotokért, nagy szívetekért:minden gombotokat az éhes madaraknak ad-tátok, nézzétek ezt a két csodanagy dobozt!Ezekben van a királyi gombgyûjteményem, avilág összes tájáról való legeslegszebb gom-bok. Legyen a tiétek! Hadd ne lebegjen a ka-bát, a szvetter, az ing, ne csússzon le a szok-nya, a nadrág, ne bújjon ki huzatjából a kispár-na. Varrjátok fel ezeket a csodagombokat, ki-rályi kincseket. Elég lesz ez hosszú idõkre,madaraknak, embereknek, mindeneknek.Gombgyûjteményem minden darabján az állcirkalmas, arany betûkkel, hogy: Mátyás. S hafelvarrjátok kabátotokra, szoknyátokra, kis-párnátokra, mindenki bólogatni fog, s mondja:Ülj le, barátom, te, akinek Mátyás király gomb-jai vannak pálmafás ingeden! S akkor barát-kozhattok. Mindenki tisztelni és szeretni fogtiteket.
Ekkor reszelt a nap egyet a hasán, hullt asárga égireszelék, az óriási gombosdobozokpedig körbegurulták a teret, és szórták, szór-ták magukból minden döccenésnél a tenger-nyi csodagombot.
TOMOS TÜNDE rajzai
3
4
Az idén 68 várvédõ táborozott velünk: bélyeggyûjtõ játé-kunk nyertesei, a gelencei II., IV. B, a gyergyóújfalvi III., amagyarlapádi II–III., a margittai IV. G, a zetelaki IV. B osztály,az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport III. A, a szatmárnémetiBãlcescu–Petõfi Iskola III., a zilahi S. Bãrnuþiu Iskola IV. osztá-lya és egy kolozsvári vegyes csapat; a belényesi Kurutty-gyõz-tes csapat, a Nagyváradi Mesevetélkedõn elsõ díjat nyert szat-márnémeti Boszik a Mircea Eliade Iskola IV. G osztályából éshárom KAV-gyõztes csapat az AESZ meghívottjaként a maros-vásárhelyi 2. sz. Iskola IV. C, a Dacia Gimnázium IV. C, a ko-lozsvári Báthory Líceum IV. B osztályából.
Szerdán minden csoport „színpadra lépett”.Bemutattuk szülõhelyünket és tudásunkat.
A Séra-kúriában ruhatörténeti kiállítást láttunk: kétszáz éves napernyõt, kabátot,
fõkötõt és „tangát”.
A 16. A 16. NAPSUGÁRNAPSUGÁR-tábor-táborIllyefalva, 2009. június 30 – július 6.Illyefalva, 2009. június 30 – július 6.
16 éves Napsugár-tábor az 500éves várfalak között. Kedden estekönnyûlovasságunk egyetlen ro-hammal elfoglalta a legmerede-kebb bástyákat is.
�
�
�
Lovasnemzet vagyunk! Nemcsak afiúk, hanem néhány kislány is a paripa-készítést választotta. Aki nincs a képen,valahol a vár másik sarkán vágtat: perszelóháton.
A csapatjátékrészeként a fiúk
kötényt kötöttek,asztalt terítettek.
Látható, mennyireigyekeznek: csakapuka-korukban
is ilyenek maradjanak!
Röppen anyílvesszõ! A
versenyen csaka fiúk, a vásár-
ban már a lá-nyok is lõhettek
célba íjjal.
Melyik kislány pólyálja be gondo-sabban, és altatja el nagyobbszeretettel a babáját? Gyakorol-tuk az anyukaságot, és pontotszereztünk a csapatunknak.
Új bútorfestõ-nemzedék született az illye-falvi Napsugár-táborban. És újabb csodá-latos ajándékok otthoni szeretteinknek.
Halász Mónika tanító néni vezetésévelpapírvirágot hajtogattunk. Csak az a kér-dés, honnan fényképezett Kati néni: a faágáról, a várfokról vagy helikopterrõl?
�
�
�
�
�
�
�
A királyi udvaregész népe száj-tátva és elég ál-mosan hallgattaaz esti mesét.
5
6
Irkafirka
Gyûjtsétek a Napsugár-bélyegeket!Érdemes, hiszen illyefalvi tábort, ingye-
nes múzeumi, állatkerti, botanikus kertibelépõt és egy meglepetés-ajándékot nyer-tek velük.
Ebben a tanévben havonta egy-egy szó-lás, közmondás tréfás rajzát találjátok a bé-lyegen, a 31. oldal sarkán.
Vágjátok ki, és ragasszátok nevetek mel-lé az osztály közös gyûjtõlapjára. Áprilisbanküldjétek el nekünk az egész gyûjteménytés a nyolc szólást is.
Izgalommal és ajándékkal várjuk.
Öröm tölt el, amikor olvashatomezt az érdekes folyóiratot. Ha unat-kozom, elõveszem, és elkezdemböngészni. Nagyon érdekel, hogy miáll benne. A rejtvényeket megoldom,a vicceket elolvasom, és megnézema érdekességeket is. Legjobban a Timondtátok címû rovat tetszik nekem.Sok sikert továbbra is!Szekernyés Tünde, Marosvásárhely
RReejjttvvéénnyy--
kkiirráállyy
MMaasszzaatt
MMûûvvéésszz
??
KKIISSKKÓÓPPÉÉ
Szólj, szám!LLiillaa
kkéérrddéésseekk
?
Kószabósza nemcsak mesél – kérdez és díjaz is.
Fess, rajzolj, maszatolj –és nyerj velem!
Ha ügyes éskitartó vagy, teis a nyertesek
közt leszel.
Kópé kérdéseimreokos választ várok,és jutalmat osztok.
3 nyelvi játék,3 ajándék!
Keresd játékainkatebben a tanévben is:
BÉLYEG
JÁTÉK
UTAZUNK!Idei Irkafirka pályázatunk címe:Utazunk!Meséljétek el egy utazás történetét
rajzban, beszámolóban vagy versben.Lehet valóságos vagy képzeletbeliutazás, fõ az, hogy érdekes legyen.
Írásotokat, rajzotokat január 15-éigküldjétek be szerkesztõségünkbe,hogy bekerülhessetek a májusi Nap-sugárba.
Adorján Ildikó tanító néni bélyegei is ottsorakoznak a csíkszeredai Petõfi SándorIskola II. C osztályának gyûjteményén
A Napsugár országunkat járja,
Mert minden gyerek szeretettel várja.
Sok vers, móka van benne,
Mert ez a gyerekek kedvence.
Mi jó kedvvel lapozzuk,
És vidáman olvassuk.Várunk téged, Napsugár,
Hogy havonta ragyogjál.A szászrégeni A. Maior Gimnázium
IV. B osztályos tanulói
7
Szerettek gyûjtögetni? Szalvétát, lehúzósképet, kisautót?Milyen izgalmas csereberélni és egy-egy új zsákmánytelhelyezni a régiek közé. Ha néha unod a tanulást, gondoljarra, hogy tudásod a legértékesebb gyûjteményed. Napon-
ta gyarapíthatod. Légy szenvedélyes tudásgyûjtõ.Háromoldalas képriportunk a múlt tanév versenyeit idézi fel, a 16-17. oldalon levõ táblázatunk
pedig eligazít, hogy mire készüljetek az idén. A versenyekrõl bõvebb tájékoztatást és sok képettaláltok honlapunkon. Kattints, böngéssz: www.napsugar.ro
ARANYTOLL volt a jutalma anagyváradi meseíróverseny gyõzte-sének. Az elsõ három helyezett, a désiLukács Róbert, a szamosújvári Vin-cellér Izabella és a bethleni Lapohos
Réka Aranytollas meséje megjelent a Zümi-Napsiban. Napsugár különdíjasok: Gergely Noémi,Szatmárnémeti, Bold Barbara, Zimándköz, Szabó Tamás, Kovászna, Orbán Ábel, Szilágy-zovány.
VERSENYEK
KÕRÖSI CSOMA SÁNDOR ANYA-NYELVI VETÉLKEDÕ2009-ben Kézdivásárhelyen vívtak mega nyelvõrök. Az elsõ három csapat, amarosvásárhelyi Nyelvelõk és Szó-kukacok valamint a kolozsvári Nap-sugarak az AESz vendégeként együtttáboroztak a Napsugárral Illyefalván. Napsugár különdíjat nyertek a kézdi-vásárhelyi Tündérek és a székelyud-varhelyi Kincskeresõk.
AZ ÜVEGHEGYEN TÚL címû országos me-semondó verseny is Kézdivásárhelyen zajlott. Elsõ díjatnyert Korábián Tamás, Kolozsvárról és Mike BernadettKézdivásárhelyrõl (képünkön), másodikat Kertész HunorKovásznáról és Albert Lénárd Varsolcról, harmadikat Ba-logh Zoltán Kovásznáról és Ambrus Szabolcs Szárhegy-rõl. Napsugár-díjasok: Deák Gellért, Kovászna, CsegeziKatalin, Székelykocsárd, Pápai Roland, Margitta.
A KÉPEK DICSÕ MÚL-TUNKBÓL címû versenynek Nagyvá-rad a székhelye. Elsõ három fordulóján többkategóriában is díjat érdemelt a zilahiSimion Bãrnuþiu Iskola IV. B, a csíkszeredaiJózsef Attila Iskola IV. A és Sbs, a gyergyó-szentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola IV. A,a négyfalusi George Moroianu Líceum III.C, a brassói 15-ös Iskola II. és IV. C, a nagy-váradi George Coºbuc Iskola IV. SbS, aszatmárnémeti Bãlcescu-Petõfi Iskola III.C, a tordai Jósika Miklós Líceum III. és IV.,a balánbányai 1-es Iskola IV. B osztálya, az érmihályfalvi III. C, az érsemjéni IV. A osztály.Napsugár-díjat nyert Orbán Roland Aradról, a belényesi III. és IV. osztály, a csíkszeredaiNagy Imre Iskola III. A osztálya.
A varsolci KÁNYÁDI SÁNDOR SZA-VALÓVERSENY elsõ alkalommal vált orszá-gossá. Elsõ díjat nyertek: Dávid Róbert, Nagyvárad,Zudor Mezei Mátyás, Nagyenyed, Gáspár ZsoltAttila, Kézdiszentkereszt, második díjasok: Tündér-ligeti Sámuel, Tõkés Attila, Marosvásárhely, SámelIzabella, Varsolc, Mátyus Csenge, Zsibó, harmadikhelyezett: Antal Zsolt, Gyimes, Tamás Brigitta, Kéz-divásárhely, Cseke Brigitta, Marosvásárhely, ViczeJúlia, Temesvár, Sárvári Dániel, Szatmárnémeti. ANapsugár díjait a kézdivásárhelyi Tamás Brigitta és anagygalambfalvi Keresztély Tímea kapta.
8
A KURUTTY idei orszá-gos döntõjét Nagyenyedentartották. Legmagasabb pont-számot a kézdialmási Breke-gõk csapat ért el. Az illyefalviNapsugár-tábort a belényesiBarangolók, különdíjainkat abethleni Skorpiók és a nagy-bányai Békák nyerték.
9
A SZORGOS HANGYÓCAvilághálón zajló országos kézimunkaversenyta bukaresti Ady Endre Líceum tanítói szervez-ték. Elsõ helyezettek: a szatmárnémeti RáczAndrás, a bukaresti El Barbir Samar, abrassói Nagy Szidónia. Napsugár-díjasok:Fándly Gergõ Nagyváradról, Gáll PéterLupényból, Botos Balázs Bõrvelybõl.
Országos szintû a szatmárnémeti Hám JánosIskolaközpont által szervezett VIDÁMVERSEK VERSMONDÓVERSENYE is. 2009-ben elsõ helyezet-tek voltak: Zudor Mezei Mátyás, Magyarla-pád, Biszak Bernadett, Kézdivásárhely,Nagy Eszter, Dicsõszentmárton, Oláh Erik,Szatmárnémeti. A Napsugár különdíjasai:Marton Endre, Csíkfalva, Szabó Lóránd,Szamosardó, Boga Balázs, Marosvásárhely.
A nagyváradi MESÉK SZÁRNYÁNMesevetélkedõ nagydíját, a Napsugár-tábort2009-ben a szatmárnémeti Boszik, a színpadiprodukciók elsõ díját pedig a szintén szat-márnémeti Zsenik nyerték. Napsugár külön-díjasok: az aradi Hattyú, a bethleni Okos-kák, a temesvári Fekete Villámok, a gyi-mesfelsõloki Mókusok és Okoskák csapat.
Az elsõ alkalommal országos szintûREGEMONDÓ VERSENYhelyszíne a marosvásárhelyi Dacia Iskola volt.Elsõ díjat a ditrói Köllõ Magor Örs, másodi-kat a bukaresti Chereches Anna, harmadikata keresztvári Török Árpád, a kolozsváriMáthé Attila, a marosvásárhelyi CsekeBrigitta nyert. A három Napsugár különdíjatVita Henrietta (Marosvásárhely), SzabóIvett (Nagyvárad) és Bara Ágota Erzsébet(Zilah) kapta.
10
Atatár kán beüzent a gyergyói fõbírónak,hogy küldene neki ezer szép bárányt,mert nagy gusztusa támadt a bárány-
húsra. Amin nem is lehetett csodálkozni, mertéppen tavaszodott az idõ, olyankor meg bá-ránybõgéssel tele a határ, és köztudomású,hogy a bárányhúst nagyon szereti a tatár. Smég azt is üzente a kán, hogy ha egy héten be-lül nem küldené a fõbíró a bárányokat, az sembaj, ha anyjastul, juhostul, ha nem küldené, ak-kor maga jön el értük, méghozzá hordástul, deabban már nem lesz köszönet, mert az égõ há-zak tüzénél sütteti meg nemcsak abárányokat, de magát a fõbírót is.
– Finom egy ember ez a gazember –vakarta meg a fejét a gyergyói fõbíró. –Eddig még sohasem üzent, csak beállí-tott, hogy a ménykõ ütne belé!
De alighogy átvette volna az üzene-tet, jön a szolgája, s mondja, hogy a né-metnek is van valami üzennivalója.
A németnek is bárányra vásott a foga.Amin megint csak nincs mit csodálkoz-ni. A németnek is nagy étele a bárány,kivált úgy húsvét táján.
– Nincs az egész Gyergyónak annyibáránya, juha – keseredett neki a fõbíró–, mint amennyit az a nagy bendõjû tatárs az a torkos német kér.
De nem azért volt fõbíró, hogy ne lettvolna esze a hivatalához.
Rágyújtott a pipájára. Egy darabiggondterhelten pöfékelt. Aztán csak ki-szólt, hogy fogjanak meg négy szép bá-rányt, két feketét és két fehéret. És nagyakkurátusan nekifogott a válaszlevélnek.
A tatárnak azt írta:Már éppen kéretlenül is küldeni akarta a
bárányokat, nem is ezret, hanem kétezret.Csak azt nem tudta, hogy a nagyságos kán fe-héret óhajtana-e inkább vagy feketét. Éppenezért küld kóstolónak mind a két fajtábólegyet-egyet. De a legnagyobb baj, hogy nin-csen, aki áthajtsa a bárányfalkát Moldvába.(Ugyanis akkor ott tanyázott a tatár.) Nincs,mert minden valamire való emberét összefog-dosta a német. Nem maradt az egész Gyergyó-ban más, csak a gyermekek s a fehércselédek.Jó volna, ha a nagyságos kán akár az egészhordájával eléjönne a Békási-szorosig, úgy kétnapon belül az asszonyok a bárányokat valaho-gyan odaterelik.
A németnek meg ezt írta:Szívesen küldene kétannyit is, amennyit
kérnek, ha volna. De a tatár elhajtotta az egé-szet. Nem hagyott többet, csak ezt a feketétmeg ezt a fehéret. De két nap múlva a Békási-szorosban, addig kimenõben, a tatárok odaér-nek, ott el lehetne kapni az irhájukat, visszafor-dítani a bárányokat. De neki erre semmi lehe-tõsége, mert minden épkézláb emberét is rab-szíjra fûzve elhajtotta a tatár.
SZÉKELY GÉZA rajza
Elmondta a gyergyóditrói Köllõ Magor Örs2009. májusában amarosvásárhelyiOrszágos Regemondó-versenyen
KÁNYÁDI SÁNDOR
A BÉKÁSI
BÁRÁNYPÖRKÖLT
11
Aztán útnak indította a két hírvivõt, két jóemberét a levéllel s a bárányokkal föltarisznyál-va. Egyiket Moldvának, a másikat meg Besz-tercének. Tanácsot ült a kapitányokkal, ésmeggyújtatta a lármafákat. Az volt akkoriban atávírópózna. Egy-egy égetett, szurkozott fe-nyõfa állt minden falu határában, s amikor azokkigyulladtak, az asszonyok s a gyermekekhamar elrejtõztek, a férfiak meg fegyverbe áll-tak.
Így aztán másnap a fõbíró és fegyveres szé-kelyei elindultak egy sereg bégetõ juh és bá-rány nyomában a Békási-szoros felé. Amint ki-értek a mostani Gyilkos-tó lapályára, a sergetlecsapták a patak mentén, az emberek megegy-egy vastagabb fenyõfa mögé húzódtak. Ésvártak.
Így vártak majdnem két álló napig. De nemhiába. Egyszer csak megriadt a nyáj eleje, demeg a hátulja is. Összefutottak a juhok, majdneki a patak két martjának, a bárányok megnagy bégetve utánuk. Amire a birkák eltaka-rodtak volna az útból, már egymásnak is ment
a tatár s a német. A székelyek se kímélték anyílvesszõt. Majd a németnek s a tatárnak is ahátába álltak, s így biztatták, szorították egy-másnak õket: „Üsd, vágd, nem apád!” Vágták,szabták is egymást, ahol érték. Nem is maradtott még hírmondónak sem senki a tatárok s anémetek közül. Azért is nem került be ez a csa-ta a históriába. Meg azért sem, mert a fõbíró,miután összeterelték a szétfutott nyájat, s a tö-rött lábú bárányokból meg hatalmas üst papri-kást rittyentettek, fölemelte intõleg az ujját, sazt mondta:
– Na, emberek, errõl a báránypörköltrõl az-tán ne tudjon a világ.
Nem is tudott mindmáig. Én se azért mond-tam el, hogy továbbmondjátok. Pszt!
Gyûjtsetek szülõhelyetekhez kötõdõregét, mondát. Faggassátok a bölcs
öregeket, a régi könyveket. Az eredeti ésszép mondákat közöljük a Napsugárban,
és beküldõjüket jutalmazzuk.
Attila, a hunok királya –rongybaba. Készítette a paptamási tavalyi harmadi-kosok Szivárvány csapata.
Attila nyomában – sókerámia. Beküldte anagyváradi Szent László Gimnázium
tavalyi III. A osztályának Ügyi csapata.
KÉ
PE
KDICSÕ MÚLTU
NK
BÓ
L
��
VETÉLKEDÕ
��
12
Bio-alma, hiszen kukac kandikál kibelõle. Kovács-Minyóka Erzsébetóvó néni mákói tanítványai szabták,hajtogatták. A két fél kartonalmabevágva egymásba csúsztatható, így„térben” csalogatja a boszorkány-létra-hajtással készült kukacot.
Az õsztündér a nagyváradi SzentLászló Óvodában, Elek-NyitraiAndrea óvó néni csoportjában szüle-tett. A kör alakú csomagolópapír kö-zepébe kötözött papírgombóc fejetlevélbõl szabott fõkötõ, a ruha szegé-lyét termések díszítik.
Vidám hangú szeptemberi csengõt küldött ne-künk Szilágyi Mária tanító néni osztálya anagyváradi Coºbuc Iskolából. A pici virágcse-répbe fagolyót bogoztak, rá fanyelet ragasztot-tak. Te milyen mintával díszítenéd?
ÕÕsszzttüünnddéérr
BBiioo--aallmmaa
CCsseennggõõ
Nem tudjuk, kitõl kaptuk a kartonlapra ragasz-tott krizantémot, de nagyon tetszett térhatású,dús tökmag-virága, papírszára, igazi levele.
A borzos virág színes vászonszirmait fapálcikatompa végével kell sûrûn a habszivacs gömbbeszurkálni. Végül zöld papírcsíkot tekerünk a pál-cára, hogy szára is legyen virágunknak – magya-rázta Boros Klára, zetelaki tanító néni.
Egyszerû és ízléses a marosvásárhe-lyi László Orsolya levélcsokra. Lapraragasztotta, és néhány apró szirommalegészítette ki a kompozíciót.
13
ÕÕsszziirróózzssaa
KKrriizzaannttéémm
ÕÕsszzii üüddvvöözzlleett
1 2 3
A
4 5
Ú
6 7
S
1
2
3
4
Á
L
Üdvözöllek! Rejtvénykirály vagyok. Lépjbe bátran a birodalmamba.Ezen az oldalon hódolóimajándékait – viccet, saját
készítésû rejtvényt – teszemközzé.
A gyergyóalfalvi IV. B osztályosok még tavaly küldték nyárral kapcsolatos rejtvényeiket:
1
2
3
4
5
6
7
8
B
Ó
T
1
2
3
4
5
6
7
8
S
B
9S
Benedek Bor-bála:1. Melegítõ égi-test 2. Angol igen 3.Középen zabál! 4.Ollós állat 5. Nemezt 6. Csüng 7. Be-cézett Ágnes 8. Nemédes
�
Timár Gellért: 1. Ház oldala 2.
Szaglószerv 3. Oroszfejedelem 4. Könyvszerzõje
� Baricz Judit: 1.Égitest 2. Egyik szü-lõ 3. Lelkész 4. Idõtmutat 5. Zakatol 6.Kerti szerszám 7.Ilyen a tenger vize
�
Lõrincz BarnaAttila: 1. Végtag 2.Becézett Imre 3. Fo-goly 4. Eladásraszánt termék 5. Hétvan belõle egy héten6. Ütõhangszer 7.Amerikai EgyesültÁllamok, angolul, rö-vidítve 8. BecézettÁgnes 9. Élesszemûmadár
�
1
2
3
4
5
6
7
Kiss Teréz ésFejér Mátyás:
1. Ereinkben folyik2. Kerek gyümölcs 3.Pék fordítva 4. Elekt-romos energia 5.Macska 6. BecézettIldikó 7. Idõmérõ
�
☺ ☺
TTAALLÁÁLLDD KKII!!
�
A szakács fontos levelet vár,közben süt, fõz, mosogat. Egy-szer csak szól a csengõ. Ki-megy, ajtót nyit, néz jobbra,néz balra, de nem lát senkit.Visszamegy sütni, fõzni, moso-gatni, hát megint csengetnek.Kimegy, néz jobbra, néz balra,nem lát senkit. Visszamegy, te-szi tovább a dolgát, de megintcsengetnek. Mérgesen nézjobbra, balra... hát nem ott állközépen a postás?!
Vajda Boróka,Marosvásárhely�
Két bolond elmegy a moziba.A vége fele azt mondja az egyik:
– Mindjárt jön a Happy End.Azt mondja a másik:– Rendben, csak ne üljön
elém.Mekker Vivien,Szatmárnémeti�
– Egyszer olyan éhes voltam– meséli egy felfedezõ a barát-jának –, hogy megettem a pa-pagájomat.
– Milyen íze volt?– Mint a pulykáé, a vadlibáé
vagy a csirkéé. Az a papagájbármit tudott utánozni.
�
Ádámka bekopog a szom-szédba:
– Csókolom! Az apukám sze-retné elkérni a magnójukat!
– Na mi az, táncolni akartok?– Nem, aludni!
�
Az apa a munkából hazajövetlátja, hogy a két fia verekszikegymással.
– Fiúk, ne marakodjatok! –mondja az apjuk.
– Miért, holnap rakodjunk?
Gergely Tamás, Nagyvárad
14
HAHOTA
15
VA
JN
ÁR
ILO
NA
rejtvénye
VÍZSZINTES1. A megfejtés elsõ sora10. Terhet ráerõltet11. Befejezetlen tréning!12. Egyezkedés13. Nõi név14. Titkol páratlan betûi15. Menyasszony16. IVD17. A célpont alá tüzelõ20. Kijut magánhangzói22. Török tiszt (AGA)23. Vasárnap része!25. Téli sport27. Nem földszinti30. OGB
32. Elõ ellentéte33. Özvegy rövidítve35. Szúrós szárú virág37. Felsõ ellentéte38. Rongyot portól megszabadít39. Ilyen nyúl is vanFÜGGÕLEGES1. Gabonát betakarít2. Pici ország a Földközi-tenger-
ben (MÁLTA)3. Tanulók munkahelye4. KÓU5. Orosz Zoltán névjegye6. Utazáshoz csomagolt
ennivaló7. Tribün lesz belõle!8. Az õ részére – népiesen9. ANAVI
13. Izomban rejlik15. Sunyi, képmutató18. Fa elvékonyodó kinövése-e?19. Elõdje21. A megfejtés 2. sora24. Átkarol26. Középkori énekmondó
(IGRIC)28. Becézett Etelka29. Vizsgál a közepén!31. Apró, fekete, csípõs fûszer34. Vonulni kezd!36. ZÁI37. Román terepjáró39. Dédapa apja40. Szintén
A MÁJUSI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Édesanyám. A JÚNIUSImegfejtés: Csak a disznó eszi meg, de jó feleség leszek. Könyvjutalmat nyertek:Szász Róbert, Marosvásárhely; Zsebe Krisztina, Jákótelke; Hajdú Anna-mária, Székelyudvarhely; Kerezsi Krisztina, Tóti; Köteles Kristóf, Tenke;Jánó Hilda, Bilibók Edina, Gyimesközéplok; Major Ágota, Szilágynagyfalu; Székely Johanna,Vargyas; Balázs Boglárka, Gyergyóremete; Szigeti Szilvia, Tasnád; a keresztvári harmadiko-sok, a nagyváradi Al. Roman Iskola IV. B osztálya.
A ZÜMI-NAPSI pályázati feladatainak megfejtése: Zimi, Zumi és Csergeberge; Letaposná a virá-gokat; nektár. Nyertesek: Borsos Csaba, Gyergyócsomafalva; Moarc㺠Ana, Keresztvár; BácsSzidónia, Étfalva-Zoltán; Tóth Tímea, Mezõpetri; Páll Brigitta, Temesvár.
1 2 3 4 5
R6 7 8 9
K10 11
12 13
N14 15 16
17 18 19 20
A21 22 23 24
L25 26 27 28 29
30 31 32 33 34
K35 36 37
38 39 40
I S
Minden lapszámban ezen az oldalon találod a pályázati
feladatot. Megoldását küldd ela szerkesztõség postai vagy e-mail címére. A havonta kisor-solt öt könyvjutalom egyikére
pályázhatsz egyénileg vagyosztályoddal
közösen.Várom leveledet!
RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT
Ebben a hónapban Szalai Borbála versének
két sora a megfejtés:
Ma, vísszintes 1.
függõleges 21.,
Kívánjuk, hogy öröm legyenSzámukra a tanulás.
NNYYEERRTTEESSEEKK
VIDÁM VERSEK VERSMONDÓ VERSENYE
SZORGOS HANGYÓCAInternetes pályázat
REGEMONDÓ-VERSENY
MESÉK SZÁRNYÁN MESEVETÉLKEDÕ
KURUTTYVETÉLKEDÕ
KÉPEK DICSÕ MÚLTUNKBÓLPályamunkák készítése
KÁNYÁDI SÁNDOR SZAVALÓVERSENY
ARANYTOLLMESEÍRÓVERSENY
AZ ÜVEGHEGYEN TÚLMESEMONDÓVERSENY
KÕRÖSI CSOMA SÁNDORANYANYELVI VETÉLKEDÕ
A verseny neve Jellege Jelentkezési határidõA verseny neve Jellege Jelentkezési határidõ
3 fõs csapatverseny IV. osztályosoknak a Szólj, szám!
játékban elért pontszámok alapján2009. október 10.
Magyar népmese elõadása.Egyéni verseny elemi, gimnáziumi
és líceumi iskolások számára2010. szeptember 25.
Egyéni verseny IV. osztályosoknak 2009. október 10.
Egy Kányádi és egy XX. századi ma-gyar gyermekvers elõadása.
Egyéni verseny I-IV. osztályosoknak2010. április 15.
Egyéni és csoportos történelmivetélkedõ III., IV. és V. osztályosok
számára2009. november 30.
Általános mûveltségi 4 fõs csapatverseny,
minden évfolyamról egy-egy tanuló2010. február 20.
Kreatív meseismereti 4 fõs csapatverseny II., III. vagy IV.
osztályosoknak 2009. október 10.
E
Magyar történelmi mondák, regékelõadása.
Egyéni verseny III. osztályosoknak2010. április 20.
Egyéni, internetes, kreatívképzõmûvészeti verseny
I-IV . osztályosok számára2009. november 30.
Vidám magyar gyermekversek elõadása.
Egyéni verseny I-IV. osztályosoknak2010. április 3.
VIDÁM VERSEK VERSMONDÓ VERSENYE
SZORGOS HANGYÓCAInternetes pályázat
REGEMONDÓ-VERSENY
MESÉK SZÁRNYÁN MESEVETÉLKEDÕ
KURUTTYVETÉLKEDÕ
KÉPEK DICSÕ MÚLTUNKBÓLPályamunkák készítése
KÁNYÁDI SÁNDOR SZAVALÓVERSENY
ARANYTOLLMESEÍRÓVERSENY
AZ ÜVEGHEGYEN TÚLMESEMONDÓVERSENY
KÕRÖSI CSOMA SÁNDORANYANYELVI VETÉLKEDÕ
A verseny idõpontja, helyszíne SzervezõA verseny idõpontja, helyszíne Szervezõ
Helyi versenyek: 2010 márciusáigOrszágos döntõ:
2010. április közepén
A Napsugár, 0264-418001, 0743-139939, [email protected]
és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége
Helyi versenyek: 2010 júniusáigOrszágos döntõ:
2010. október 25-27.,Sepsiszentgyörgyön
A Napsugár, 0264-418001, 0743-139939, [email protected]
és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége
Megyei selejtezõk: október 15.Országos döntõ: december 5.,
Nagyváradon
Tunyogi Katalin,0745-582457, [email protected]
Helyi versenyek: 2010. áprilisigOrszágos döntõ: május 10.,
Varsolcon
Dénes Irén,0741425752, [email protected]
Beküldési határidõ: 2010. február 26.Eredményhirdetés: 2010. május
Balajti Annamária, [email protected], 0751-098273, Fándly Enikõ, [email protected], 0723-635645
Barta Szilvia, Str. Ialomiþei nr. 3, bl. Pb15, ap. 10, Oradea
Elõdöntõk: március, áprilisOrszágos verseny: május közepén
A csíkszentdomokosi Cseralji Iskola 0266-336361, a Kurutty OT, [email protected],
Kurkó István, 0755-013465
Elõdöntõk: november, december, január. Országos szakasz: március végén,
Nagyváradon
Alföldy Andrea, 0740-806174, 0359-192425, [email protected]
Helyi versenyek: 2010. áprilisigOrszágos döntõ: 2010. május,
Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi Dacia Gimnázium, Molnár Hajnal, [email protected], 0752-373262
Beküldési határidõ:minden hónap 20-áig
Eredményhirdetés: 2010. május végén
A bukaresti Ady Endre Líceum,Bõnesch Enikõ Gabriella,
[email protected], 0745-511030
Helyi versenyek: 2010. áprilisigOrszágos döntõ: 2010. április végén,
Szatmárnémetiben
A szatmárnémeti Hám János Iskolacsoport,0261717180, [email protected],
Doloczki Márta, 0749-097263
Szervusztok, gyerekek! Hogymegnõttetek a nyáron! Lám, veletek
nõtt a Napsugár is: négy oldallal vastagabb és mindenlapja színes. Ugyanolyan izgalommal várjuk leveleiteket,mint tavaly. A nyáron is sokan írtak nekünk. Itt még min-denki a tavalyi osztályával szerepel: Péter Iluska és
Gellért, Kõhalom; Kis-Tóth Zsófia, Szamosardó; Csoboth Kinga, Csík-csicsó; Magos Péter, Dózsa György; Csillag Abigél, Hilib; Bakó Eszter,Jobbágytelke; Bartha Kinga Noémi, Torda; Kun Anna, Aranyosgyéres;Ráduly Orsolya, Péter Adrienn, Kovászna; Hideg Vivien, Szamosújvár;Szigeti Szilvia, Tasnád; Kulcsár Szilvia, Bucsi Krisztián, Zilah; SiposNoémi, Blatniczki Dóra, Kis Dalma, Szatmárnémeti; DomokosHortenzia, Szilágypanit; Marti Tímea, Ozsdola; Kovács Hanna, Maros-vásárhely; Kovács Anita, Teleki Réka, Dálnok; Lázár Andrea, Zabola;Lázár Henrietta, Mezõbaj; az árpádi II. B; a kovásznai II. és IV. B; a ma-rosszentgyörgyi II. C; a csíkszentdomokosi III. A; a kibédi II.; a sárvá-sári IV.; a szalárdi III. B; a nagygalambfalvi IV.; a vámosgálfalvi III. Bosztály; a szentegyházi Tamási Áron Iskola III. A; a szászrégeni A. MaiorGimnázium II., III. és IV. B; a kolozsvári Református Montessori Iskola III.;a marosvásárhelyi G. Coºbuc Gimnázium III. C, az Európa Gimnázium III. E;a nagybányai P. Dulfu Iskola II. C; a szatmárnémeti Bãlcescu-Petõfi Is-kola III. C, a M. Eliade Iskola II. és IV. G, az A. Iancu Iskola II. D, az A. PoppMûvészeti Líceum I. B, a V. Lucaciu Iskola IV. B; a sepsiszentgyörgyi Vá-radi József Iskola III. E; a gyimesközéploki Majláth G. Károly Iskola II.; acsíkszeredai Petõfi Sándor Iskola I. és II. C; a gyergyószentmiklósi Fo-garassy Mihály Iskola III. B, IV. A, a Kós Károly Iskola IV. A; a nagyvára-di 11-es Iskola III. és IV. B osztálya; a székelyszenterzsébeti iskolások.
A nyár elején sok-sok olvasónk látogatta meg új szerkesztõségünket: anagyváradi 11-es Iskola I-IV., a G. Coºbuc Iskola I. C és IV. SbS, az Al. Ro-man Iskola II. és IV. B; a marosvásárhelyi Európa Gimnázium III. E osz-tálya; a maroskeresztúri III. B; a dicsõszentmártoni II. C, III. D és E, IV.D és E; a marosszentgyörgyi IV. C osztály; a bánffyhunyadi kisiskolások,a kolozsvári Ugri-bugri óvodás csoport (képünkön).
LLEEVVEELLEEZZÕÕ
Júniusi „lila” megfejtések: A võfély hívogatja a vendégeket, és verses köszöntõkkel irányítja az egészlakodalmat. Szent Erzsébetet ötévesen jegyezték el. Szent Kingát és Hedviget adták Lengyelországba férjhez.Menyasszony: mátka, jegyes, ara. Anyósom, apósom: ipam, napam. Könyvjutalmat nyertek: HátsekGabriella, Csíkszereda; Csipán Beáta, Marosvásárhely; a szatmárnémeti Hám János IskolaközpontIV., a nagyváradi G. Coºbuc Iskola IV. SbS osztálya, a vajdaszentiványi IV., a lecsméri IV. osztály.
2. Írjátok be mindenikmondatba az oda illõigealakot: olvasnák / olvasnékHa nem lenne tévénk,többet ... Ha Pistáék is... a Napsugárt, nem
unatkoznának.írnák / írnék
Ha gyakorolnának,helyesebben ... a
szavakat. Szívesen ... le-velet a barátomnak. mondanák / mon-
danék ....egy titkot, hanem fecsegnéd ki.
Hiába is ..., senki nemfigyelne rájuk.
3. Folytassátok asorokat, keressetek ha-sonló képzésû szavakat:
zöldell, sokall ........piroslik, fehérlik.....parttalan, úttalan....arattat, taníttat .....bontat, gyûjtet........
1. Válasszátok ki ked-venc állatotokat, ésgyûjtsetek minél többszólást, közmondást,amelyikben ez az állatszerepel.
Szólj, szám!
18
Azért jöttünk hozzátok, Hogy lássuk, mit csináltok,Hogy készül a Napsugár,Amit minden gyerek vár.
A szászrégeni A. Maior Gimnázium tavalyi III. B
osztályos tanulói
!HHaavvoonnttaa
33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii
Üdvözöllek birodalmamban, Maszat Mûvész a nevem.
Ez itt a festékek, ecsetek, ceruzák, tus, kréta, papír
vidéke. Ha szeretsz rajzolni, festeni, maszatolni, tarts
velem. Minden lapszámban mutatok egy-egy érdekes
titkot, témát – ha megtetszik, készítsd el te is, és küldd
el a szerkesztõség címére. Havonta három munkát díja-
zunk, a legszebbeket közöljük.
Molnár Hajnalka, Lecsmér
Ilyenkor, õsz kezdetén a szép színes levelek szinte kínálják magukat: gyûjtsd
õket, figyeld meg színüket, formájukat, ragassz belõlük képet. Szép – és fõleg
idõállóbb – mûvet alkothatsz úgy is, ha a levelet festékbe mártod, majd lenyom-
tatod a fehér, színes vagy elõre lealapozott papírra.
!HHaavvoonnttaa
33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii
Dunai
Erzsébet
tanító néni
tordai
tanítványai
Hibáztunk! A júniusi Napsugár Irkafirkarovatában megjelent két verset KovácsRuben és Rákos Gábor nem Avasújváros-ból, hanem Vámfaluból küldte nekünk.Bocsánat, ezentúl még jobban figyelünk.
A Maros megyei kisikolások és tanítókünnepe a Népi Gyermekjátékok Feszti-válja, melyet 2009-ben a szászrégeni A.Maior Gimnázium közössége szervezettmeg – írja Mátyás Erzsébet tanító néni.
Az érkörtvélyesi I-IV. osztályosok ZelkZoltán Szavalóversenyérõl Kiss Katalintanító néni küldött képes tudósítást.
19
20
...a halak között is vannak hor-gászok? A horgászhal mozdulatla-nul üldögél a víz fenekén vagy amoszatok között, csak horgászbotjátlengeti ide-oda, végén a csalival.Hátúszójának elsõ su-gara jóval hosszabb atöbbinél, egészen afeje fölé, a szája elényúlik, s a végén ku-kacra emlékeztetõbõrképzõdmény len-gedezik. Jaj annak agyanútlan halacská-nak, amelyik köze-lebbrõl is meg akarjavizsgálni az ízes fala-tot! Ilyenkor a horgász vissza-rántja a horgot, nagyra tátja a szá-ját, és beszippantja az áldozatot.
...a víz alatt lesipuskások lö-völdöznek? Délkelet-Ázsia ésÉszak-Ausztrália mangrove-erdõ-vel benõtt folyótorkolataiban él alövõhal. A mindössze ujjnyi ha-lacska a parti növények levelein„napfürdõzõ” rovarokra vadászik:a szájából kilövellt víz-sugárral sepri le õket avízbe. Ehhez egész tes-tét – mint az ágyúcsö-vet – ráirányítja a cél-pontra. Mivel a fénymegtörik a víz felszí-nén, a „vízitüzér” nehe-zen méri be a kilövésiszöget, mégis megle-põen jól céloz, általá-ban két lövés közül azegyik célba talál. Ha hibázik, azonnal „rádup-láz”, sokáig azonban nem lövöldözhet, mertidõközben odacsõdül az egész rokonság, hogybekapja elõle az ízes falatot.
...egy csiga „lenyilazhatja” az embert?Bizonyára láttatok dél-amerikai indiánokrólszóló filmet. Az indián vadászok fúvócsõbõl ki-lõtt, mérgezett nyíllal ejtik el zsákmányukat.Ezt a módszert a déli tengerekben élõ kúpcsi-gák „találták fel”. Bélcsatornájuk kezdeti sza-
kasza hosszú ormányként (fúvó-csõként) nyújtható ki. A csigák szá-jában található reszelõn (radulán)fogacskák ülnek, ezekkel a békésszárazföldi csigák a növényi táplálé-
kot „reszelik le”. Nem úgy a zsák-mányejtésre szakosodott kúpcsi-gák! Ezeknek a raduláján levõfogak kis nyílvesszõre hasonlíta-nak, még „szakálluk” is van, éserõs mérget tartalmaznak. Azsákmány közelében a kúpcsigahirtelen kinyújtja és megmerevítifúvócsövét, és kilövi egyik méreg-fogát, mely injekcióstû módjárafúródik az áldozat testébe, és meg
is öli. Lövés után acsiga azonnal vissza-rántja ormányát, ésbekebelezi a zsák-mányt.
A 10-12 centimé-teresre megnövõkúpcsigák háza por-celánszerû, nagyonszépen mintázott, agyûjtõk nem sajnál-ják érte a pénzt. Hi-
teles adatok szerint a déltengeriszigetekre látogató turisták ha-lálát is okozták már kúpcsigák.Be akarták gyûjteni a szép csi-gaházat, s amikor hozzáértek, akúpcsiga „lenyilazta” õket.
Májusi megfejtés: A denevérbõrszárnyú egérre hasonlít, ezért bõregérnek ishívják. Júniusi megfejtés: A4, B1, C3, D2.
Könyvjutalmat nyertek: Kulcsár Szilvia,Zilah; Bege Krisztina,Gyergyószentmiklós ;Bugja Norbert, Szent-egyháza; SteinbinderGréta, Bõrvely; Barabá-si Bernadett, Mezõ-panit; Vincze Vivien,Bánffyhunyad.!HHaavvoonnttaa
33 DDÍÍJJAATTssoorrssoolluunnkk kkii
TUDOD-E,HOGY...
BITAY ÉVA
Melyik hazainövényünknek vannak
injekcióstûi? KKIISSKKÓÓPPÉÉ
CSILLAG ISTVÁN rajzai
Nem
az
új k
aput
, az
új t
anév
et b
ámul
juk.
Itt születtem
AGyimesi-szoros Európa egyiklegszebb és legérintetlenebbhegyvidéke. Ez a legkeletibb
magyar nyelvterület. Az 1000 éveshatárnál nemcsak a csángóföld, ha-nem a Kárpát-medencét betöltõ tör-ténelmi Magyarország is véget ér.
A Gyimes név a gím szóra vezethetõ vissza, ittugyanis valaha sok gímszarvas élt. Egy 1721-esösszeírás szerint a Gyimes völgyében 19 vándorlócsalád élt. A Tatros vize forrásvidékét 3 község la-kói népesítették be: Gyimesfelsõlok, Gyimesközép-lok és Gyimesbükk. Az itt élõ magyarokat gyimesicsángókként ismerik. Mivel kevés a szántóföld,megélhetést az állattenyésztés, a pásztorkodás, afakereskedelem és a háziipar nyújt. A csángó élet-mód egyik sajátossága a kalibázás. Tavasszal agyimesiek kiköltöznek állataikkal a nyári szállásra,õsszel, Szent Mihály napja körül visszaköltöznek.
GGyyiimmeesskköözzééppllookkoott községként az 1800-as évekelejétõl tartják számon. Havasi telepekbõl álló szór-ványtelepülés. Legérdekesebb részei a Tatroshoz le-futó oldalvölgyek, amelyeket patakoknak neveznekaz ittélõk. Sötétpatak, Borospatak, Kápolnapatak, Antalokpatak, Nagy-patak, Bándpatak, Bandipatak, Szalomáspatak, Cokánpatak, Jávárdi-patak, Bükkhavas, Barackospatak alkotja a különleges patakországot.
Sötétpatak az 1566 m-es Naskalat csúcs közelében húzódik. A század elején a patak partján,egy kis fürdõ létesült, ahol érrendszeri és reumatikus betegségeket gyógyítanak.
Népes telep Borospatak. Itt mûködik a gyimesihagyományõrzõ falumúzeum. 12 olyan házból áll,amelyeket Szász István tulajdonos eredeti formá-jukban újraépíttetett. A legöregebb 150 éves.
Középlok turizmusát a hagyományokra építi. Atájházban régi mesterségek elevenednek meg: szíj-varrás, bunda- és inghímzés, szövés, fonás, fafara-gás.
Nálunk még tiszta atáj, a ház, a levegõ
A férfiak mesterienkidolgozott szíjatviselnek
22
Gyimes: otthonosvölgyek, égbe-nyúló hegyoldalak
23
Évrõl évre többen és egyre távolabbról ér-keznek a júliusi táborba néptáncot, népdalo-kat, hangszeres zenét, gyerekjátékokat éskézmûves foglalkozásokat tanulni. Egyrenépszerûbb A Két Tatros Forrásánál elnevezé-sû csángó fesztivál.
A csángók különleges világa már OrbánBalázst is megragadta: „Becsületes, testvéri-es nép, egymást szeretõk, nyomor és szükség-ben felsegélõk, az idegeneket becsülõk, sannyira jótékonyak, hogy nincsen arra eset,hogy csángó koldus járjon Csíkban, azonbanha onnan jön ide ala-mizsnát kérõ szegény, itttöbbet kap, mint Csíkösszes falvaiban.”
Mivel községünk 25km hosszú, 9 iskola mû-ködik itt, három I-VIII.és hat I-IV. osztályos. Anyolcadikosok Gyimes-felsõlokon, az ÁrpádháziSzent Erzsébet Líceum-ban vagy Csíkszeredá-ban tanulhatnak tovább.
Ez a mi életünk, ha szeretné-tek közelebbrõl megismerni,szeretettel várunk!
Fõleg a kisiskolások rajonganak a verse-nyekért. A Kuruttyon iskolánk tanulói 2 éve
országos II. helyezést értek el,aminek a díja a csodálatos illye-falvi Napsugár-tábor volt.
A gyermeknap alkalmábólgyermekfesztivált, decemberbenkarácsonyfadíszítõ versenyt,nyáron történelmi tábort szerve-zünk a tordasi testvériskolával.
Mesemondó-versenyen
Majdnem úgy ropjuk,mint a felnõttek
A tojást viaszbamártott kesicévelírjuk meg
Õsi táj, modern zene
Összeállította Gergely Irénketanító néni és a gyimes-középloki II-IV. osztály
Magyar építészek
Az elsõ magyar építészeti alkotás a jurta, a vándorló õsmagyarok lak-helye, amely nem amolyan hevenyészett sátor, hanem szerkezeté-ben, anyagaiban, felállításának és leszerelésének ötletességében
igazi építészeti remekmû. A középkori várak, a reneszánsz paloták demég a barokk kastélyok építészeit is többnyire külföldrõl hívták az épít-kezni vágyó királyok és fõurak, a
gyönyörû részletek azonban a magyar építõ- és kõfaragómesterek munkáját dicsérik.
Ybl Miklós a 19. század egyik legnagyobb magyarépítésze, a történelmi irányzat európai jelentõségû kép-viselõje. Róla nevezték el a magyarországi építészetiegyetemet és egy mai napig rangos építészeti díjat. Egyikfõ mûve, az Operaház kívül-belül impozáns alkotás.
Az Országház építésére 1880-ban írtak kipályázatot. A beérkezõ tervek közül heves vitákután Steindl Imre munkáját fogadták el. Azépítkezés 19 évig tartott, s ez idõ alatt számos kri-tika érte túlzottnak vélt méretei, hatalmas költ-ségvetése és „a magyar nemzettõl idegen” neo-gótikus stílusa miatt. Ez utóbbi érvvel szembenaz építész így foglalt állást: „A középkornak e re-mek stílusa az anyagi világnak a szellemi világgalvaló összeköttetését legszebben jeleníti meg. Arra törekedtem, hogy e stílusba szerény módon,
óvatosan, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be.” Ma márkétség kívül nemzeti büszkeségünk, s a magyar fõvárosegyik legszebb, szimbólum értékû épülete az Országház.
Lechner Ödön a magyar szecesszió, a XX. századfordu-ló jellegzetes építészeti stílusának megteremtõje. Épületeita magyar illetve távolkeleti népek mûvészetébõl vett ele-mekkel díszítette. A világhírû porcelángyár akkori tulajdo-nosával, Zsolnay Vilmossal együttmûködve Budapestenés számos magyar városban kívül-belül gyönyörû, színeskerámiával díszített „cifra paloták” egész sorát alkotta meg.
Pollack Mihály a magyar klasszicista építé-szet egyik nagymestere volt. Életének fõmûvea Magyar Nemzeti Múzeum, melynek akkoralig néhány éves lépcsõjén, 1848. március 15-én Petõfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt.
24
25
Kós Károly korának markáns egyénisége, író, grafikus,könyvtervezõ, szerkesztõ, politikus, de elsõsorban építészvolt. Tervezõi munkájában az erdélyi népmûvészet, elsõsorbana kalotaszegi népi épí-tészet, valamint a törté-nelmi építészeti emlékekmotívumait használta fel.Reprezentatív munkái aSzékely Nemzeti Múze-um Sepsiszentgyörgyön,a kolozsvári Kakasostemplom, sztánai családiháza, a Varjúvár.
A modern építészetegyik legmarkánsabbegyénisége a kolozsváriszületésû Finta József.
Hitvallása szerint az építész feladatának lényege, hogyhasznosat alkosson. Számos olyan iroda- és középületet,szállodát (pl. a Hotel Corvinus Kempinski) alkotott, me-lyek tömegeikkel, anyagaikkal, újszerû technikai megoldá-saikkal senkit sem hagynak közömbösen.
Makovecz Imre teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé. A hagyományos alap-anyagokat, fõleg a fát használja szerkezetként . Hajlított fa-gerendás tetõszerkezetei sajátos belsõteret képeznek. Szerinte az épületnek a földet az éggel kell összekötnie, úgy kell kinéznie,
mintha az alja a földbõl nõtt volna ki, a tetejepedig az égbõl ereszkedett volna reá. Építé-szete organikus, lényszerû alkotásai egyszer-re idéznek régmúlt mitológiai idõket és egyharmonikusabb, szervesebb életszemléletbevetett hitet. A paksi Szent Lélek templom, az1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilon-ja tették világhírûvé. Erdélyben fõbb mûvei asepsiszentgyörgyi ravatalozó, a kolozsváriDonát-úti templom és a csíkszeredai katoli-kus templom.
Müller Kati
A Lechner-iskola szép erdélyi példája a ma-rosvásárhelyi városháza és kultúrpalota,Komor Marcell és Jakab Dezsõ alkotása. Anéhány év különbséggel épült alkotások tetejétszínes Zsolnay-majolika, a homlokzatukat mo-zaikok és dombormûvek, a belsõ tereket fres-kók és festett üvegablakok díszítik. Ez utóbbia-kat a Gödöllõi Mûvesztelep mûveszei, Kõrösfõi-Kriesch Aladár és Roth Miksa készítette.
„Apa bölényre vadászik,én rõzsét gyûjtök, míg ha-zajövünk, gyakorold a nyi-lazást” – üzente a kõkor-szaki anyuka a kisfiának.De hogyan? Természete-sen nem barlangrajzoksegítségével. Azoknakugyanis sokkal fontosabbszerepük volt: a templom-ként tisztelt barlangok falára a közösség legfontosabb tanításait,történetét rajzolták le, hogy megõrizzék az utódok számára. Vésõ-ként éles követ, ecsetként faágat vagy az ujjukat, festékként fasze-net, földet, növényi színezõket használtak.
A szó elszáll, az írásmegmarad. – Õsidõk ótaérzi ezt az ember, és az el-szálló szavakat kõbe, fábavésve, a saját bõrére festve,tetoválva, agyagba, papi-ruszra, papírra, számítógép-be írva igyekszik rögzíteni.
A legõsibb írás a rajz. Ajelképes rajzok fontos üze-netet fejeztek ki azok szá-mára, akik értették jelen-
tésüket. A néphagyomány õrzi még ezeket a jelképeket,de ma már sajnos csak díszítésnek látjuk azt, amibõl a ré-giek olvasni tudtak. A tulipános életfa szõve, hímezve,faragva, festve egyaránt a földbõl táplálkozó, ég felé törõ,gyõzedelmes élet jelképe
Sok van a rovásán. Megbélyegzi. – Ezek a kifejezésekõsi írásfajtákra utalnak. Az állatokra sütött billog (bé-lyeg) megkülönböztetõ tulajdonjel volt. Az adósságotvagy a birtokolt állatokat, vagyont rováspálcákra vés-ték nemcsak a magyar pásztorok, hanem Európa másnépei is. Angliában 1834-ig az adófizetést rováspálcákonnyugtázták. Ekkor aztán elégették a rovásbotokat a par-lament épületében, amely ettõl ki is gyulladt. Ez a gyime-si rováspálca 1909-ben készült.
Fejtsd meg: hányjuh mennyi tejet
adott.
26
LÁSZLÓ NOÉMI
ÜZENETÜZENETEgyszer kõbe vésték,majd fába faragták,bõrre pecsételték,vászonra nyomtatták,falakra festették,papirosra írták,sípolták, villogták,kürtölték, kopogták,
most pötyögik, surrandróton, vezetékben,sugározzák, úszikfönn a nyári égen.
A barlangrajztól az SMS-ig
27
Csomót kötök a zsebkendõmre –mondjuk, ha észben akarunk tartanivalamit. A kínaiak, a keresztényszerzetesek az övükre kötnek bogotemlékeztetõül. Tibetben a jak bal-lag át egyik hegyrõl a másikra ahosszú gyapjába csomózott üze-nettel. Legfejlettebb csomóírásuk aperui indiánoknak, az inkáknak volt. Kiter-jedt birodalmuk egész „irattára” bogozott,színes gyapjúfonalakból állt. A sárga az ara-nyat, a fehér az ezüstöt, a zöld agabonát, a kék a vallás dolgait, abíbor a hadsereget, a vörös a va-gyontárgyakat jelentette.
A katolikus rózsafüzér és a buddhista szerzetesek imalánca isírás: az imádságok sorrendjét és hitbéli üzenetet olvasnak kibelõle használóik.
Ne hidd, hogy csak cifraság. Az afrikai négerek, az észak-amerikai indiánok, az új-guineai pápuák kagylófüzérében je-lentése van a kagylók színének, számának és helyzetének is:a szembefordított barátságot, a háttal felfûzött háborút jelent.
A barlangrajzok 25000 évesek. Devajon mióta tud az ember betûkkelírni? Bajóton 18000 éves rovásírá-sos csont dárdahegyet, Alsótatár-lakán 7500 éves agyag korongot éstáblákat találtak a régészek, melye-ken a magyar rovásírás jelei olvasha-tók. Ezek bizonyítják, hogy itt, a mi
Kárpát-medencénkben született meg az emberiség elsõ írásrendszere:a rovásírás. Õsi magyar írásunknak viszonylag kevés nyoma maradt, mert a ke-reszténység felvétele óta a latin betûs írás vált kötelezõvé, a rovásírásnak írmagjátis igyekeztek elpusztítani, szerencsére eredménytelenül. Szerte a Kárpát-meden-cében, de különösen Erdélyben bõven maradtak fenn rovásírásos emlékek. A ro-vásírás ma ismét egyre népszerûbb. Tanuljátok meg ti is, hiszen szép, könnyen,gyorsan írható, és tökéletes összhangban van nyelvünkkel. Magyar nyelvünk és
rovásírásunk a legnagyobb szelle-mi kincsünk, õsi kultúránk bi-zonyítéka, és ma is megtartó erõnk– hát ne mondjunk le róla.
Hogy hívják az
inkák csomózott
fonalait?
Olvassátok ki(jobbról balrahaladva), mit róttam ide.
28
A tatárlaki korong megtalálásáig a régészek az 5500 évesmezopotámiai sumér agyagtáblák ékírását tartották a legrégeb-binek. A sumérok ék alakú jeleket nyomtak a puha agyagtáblákba.A világ múzeumaiban 400000 ékírásos agyagtáblát õriznek, mert asumérok írását átvették az õket leigázó akkádok, babiloniak, majda perzsák és az asszírok is. Az ékírás megfejtése Grotefend ésRawlinson nevéhez fûzõdik. Utóbbi 13 éven át, létrán, kötélenegyensúlyozva, sokszor az életét kockáztatva másolta le azt a hatal-mas sumér, akkád és óperzsa ékírásos szöveget, amelyet egy 20 mhosszú és 7 m magas sziklafalon maga fedezett fel.
A sumérok feltalálták az írás sokszo-rosítását, azaz a nyomda õsét is: apecséthengert. A smaragd, rubin,zafír tömböt lecsiszolták, belevéstéka képírásos szöveget, majd végiggör-gették a puha agyaglapokon – akár-hány példányban.
A Nílus völgyében ötezer évvel ez-elõtt virágzó egyiptomi kultúrának sa-ját írása volt, ismerték a papiruszt, atollat, a tintát. A roppant bonyolultképírást nagyon kevesen tanulhattákmeg. Nem csoda, ha az írnokok kivált-ságos helyzetben voltak. Az új világbansokan próbálkoztak a megfejtésével,végül a francia Champollion talált egymegoldást. De nem biztos, hogy a jót.Baráth Tibor és Borbola János kutatókszerint ugyanis a fáraók ránk maradtüzenetei magyarul (!) olvashatók.
A betûírás alapja a képírás. Kezdetben a rajz magát a fogalmatjelentette: alma, láb vagy áll. De ezt leírni lassú, nehézkes, olvas-ni pedig félreérthetõ volt. Milyen rajz jelentse például a félelmet,a jóságot? Az elvont szavakat kezdetben betûzve rajzolták le: arajzok kezdõbetûjét kellett összeolvasni.
A képírás rajzocskái egyre egyszerûsödtek, könnyen, gyorsanírhatókká váltak – kialakultak a hangokat, hangcsoportokatjelképezõ betûk. A BABA a világ minden rajzolója számára ilyen,a B hangot viszont sokféle betû jelölheti.
B
β
Hogy hívják az
egyiptomi képírást?
Mit írtam ide
képírással?
29
Az ókor hajós, kereskedõ népe, a föníciai az egyiptomi írásjelekalapján alkotta meg a maga 22 mássalhangzóból álló ábécéjét, õkugyanis a magánhangzókat nem jelölték. Ez lett az alapja a görög,majd etruszk közvetítéssel alatin ábécének. A betûírás sok-kal egyszerûbb és egyértel-mûbb volt a képírásnál, ezértgyorsan terjedt. Az ókori görö-gök és rómaiak közül egyre töb-ben tanultak meg írni-olvasni. A
latin betûs írást a katolikus egyház terjesztette el Európábanmajd a gyarmatosítók révén a többi földrészen is.
A héber írást kvadrátának hívják, alapja az arámiak által közvetí-tett sumér ékírás. Nevét onnan kapta, hogy minden betûje egy kisnégyzetbe írható bele. Mai napigmegtartották a jobbról balra tartósorvezetést.
Ugyanígy halad az arabok cir-kalmas, kígyózó hurokvonalak-
ból álló írása is, hiszen ennek is az arámi ábécé az alapja. Azarabok minden betût összekötnek (kurzív írás), és nem hasz-nálnak nagybetût. Ám a legtöbb betûnek három alakja van,attól függõen, hogy a szó elején, közepén vagy végén áll.Ráadásul más betûkkel írják a hivatalos, az irodalmi és a val-lásos szövegeket. Szegény arab elsõsök, van mit tanulniuk! A mûvészek viszont örülnek: olydíszesek az arab betûk, hogy még a mecsetek falát is teleírják velük – annál is inkább, merttemplomaikra embert nem szabad rajzolniuk.
A kínaiak bonyolult írásjelei szava-kat, hangcsoportokat jelölnek. 10000-nél is több van belõlük, de ha 3000jelt megtanulsz, már írástudó vagy.
A cirill a legfiatalabb írás. Aszlávok a kereszténység felvé-telével egyszerre, a IX. század-
ban alkották meg ábécéjüket. Két szerzetes, Cirill és Metód az ógörögbõl származó bizánci írásalapján tervezte meg a 43 betûs cirill ábécét, hogy lejegyezhesse a Bibliaszláv fordítását. A cirill írást kevesebben ismerik, s ez használóit elszigeteli avilágtól, ezért a szláv népek nagy része lassan áttér a latin ábécére.
A számokat ma szerte a világon arab jelekkel írjuk, melyeknek modern for-máját a magyar származású nagy német festõ, Albrecht Dürer alkotta meg.
Hosszú út vezet a sziklafaltól, azagyagtáblán, a nádból potyolt
papiruszon, a bõrbõl hasított per-gamenen, a fából õrölt papíron át aszámítógépig. Erre az okos billentyûzetre már nemfestettek betûket: fényjelként mindig az az ábécé jele-nik meg rajta, amit használója kiválaszt.
Zsigmond Emese
Kezdõdik az iskola! A sepsiszent-györgyi Váradi József Iskola tavalyiIII. E osztálya örül ennek:
Virágcsokor, hátamon a táska.Így indultam reggel iskolába.Osztálytársaim is itt vannak már,Újra együtt az egész társaság.A tanci is itt van már,Megkezdõdött a harmadik osztály.Lesz sok írás, tanulás most már,De sok kirándulás, táborozás is vár.
Borcsa HunorAz én iskolám csodaszép,Ragyog mint a napsütés.Modern az én iskolám,Vannak itt alternatívák.Díszterem és tornaterem,Ebédlõ és sok szép terem.
Szigorú az igazgató,De a kapus bácsi nagyon jó.Sok a tanci, sok a gyerek,Vidáman telnek a hetek.
Nagy Gergõ
Nagyon szeretem a tancit,Mindig csak a jóra tanít.Õ a második anyukám,A példaképem is már.
Gazda OrsolyaCsodálkozva néztük egymást,Ki megnyúlott, ki meghízott.Csak a tanci nem változott,Ugyanolyan kedves s jó maradt.
Az én tancim nagyon jó,Szeme, mint a pillangó.Szeret minket igazán,Gyermekei vagyunk már.
Pataki Anita
Elsõsbõl másodikos,Egyszer csak harmadikos,Így leszünk nagyobbak,És egyre okosabbak.
Az igazgató elkezdi,Majd befejezi mondatát,A tanítók, tanárok felolvassákAz osztályok névsorát.
Barti Dóra
Csengõszóra bevonulunk,S tágítjuk az agyunkat,Néma csendben, munka közbenFigyeljük a tancinkat.
Kovács Nándor
Kezdõdik az iskola,Minden gyermek otthona.Vidáman megyünk oda,Hisz tanulni csoda.
Ferencz Zsolt
30
Csuka János Hunor, Szászrégen
Oláh Dalma,Szatmárnémeti
Hízó Krisztina, Árpád
Sikó Tímea Krisztina,Marosvásárhely
Opris Hajnalka Alexia,Szamosújvár
Irkafirka
31
NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: [email protected]õ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej
E lapszám támogatói:
Vágjátok ki, ésragasszátok
nevetek melléa gyûjtõlapra.
SZEPTEMBER
�Váradi a neve,Sárga a külseje,Gyerekekkel van tele,Oda járok reggelente.
Ciudin Szidónia
Azért szeretem az iskolát,Mert sok benne a jó barát.Még azért is szeretem az iskolát,Mert a tanci úgy beszél velünk, mint egy jó barát.
Csutka Daczó Balázs
Az én sulim a Váradi,Mindenki nagyon szereti,Oda jár a tancika,Meg huszonhat diákocska.
Szilágyi Alpár
Az elmúlt tanévben isko-lánkban pillepalack-gyûjtésiverseny volt. A versenyt minyertük meg, s a pénzen,amit kaptunk, kirándulni vol-tunk a Gyilkos-tónál. Azótais gyûjtöttem, már van 4zsákkal, mikor kérik, viszemaz iskolába.
Balázs Boglárka, Gyergyóremete
Minden gyerek ide jár,történelem és matematika vár.Gyorsan-gyorsan, felmérõ,mindenki szedje elõ.
Sok pajtás játszik s tanul,a tanító csak áll szótlanul.Reggel korán felkelni,mert iskolába kell menni!
Szõke Krisztina, Kiskapus
Veres Evelin, Torda
Kedves Zsuzsi, MarosvásárhelyVégh Levente
Csaba, Szilágypanit
Ördögh Noémi,Marosvásárhely
Egyed Yvett és FodorAnnamária,
Gyergyószentmiklós
Címlap: TOMOS TÜNDE
Irkafirka
KÖNYVJELZÕ ÓRAREND
Hétfõ
Kedd
Csütörtök
Péntek
Vágd körül az órarendet, hajtsd ket-tõbe, ragassz kartoncsíkot bele, majdvágd körül a kartont, ha kilógnak aszélei. Csak akkor írd be az órarendet,amikor már végleges.
Szorgos, vidám tanévet kívánunk!
Szerda
Rád Ingrid Júlia, Szászrégen
Beke Boróka, Zabola
Gáll Anna, Gyergyószentmiklós
MMaasszzaatt MMûûvvéésszz
KIÁLLÍTÁSAaa nnyyáárr lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll
