Politikai eszmetörténet

Politikai eszmetörténetPolitikai eszmetörténet

3. Előadás 3. Előadás

Az ókor politikai gondolkodása Az ókor politikai gondolkodása

A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a

tudományhoz (1) tudományhoz (1)

A mítosz = jelentése A mítosz = jelentése szószó (végleges, döntő kijelentés – (végleges, döntő kijelentés – értelmében), szemben a logosz-szal, amely szintén értelmében), szemben a logosz-szal, amely szintén szószó, , (vitatható, illetve kimutatható igazság – értelmében) (vitatható, illetve kimutatható igazság – értelmében)

A mítosz jelentése még : mese, olyan szöveg, amelyet szóban A mítosz jelentése még : mese, olyan szöveg, amelyet szóban adnak tovább, és a múlt eseményeit mondja el. adnak tovább, és a múlt eseményeit mondja el.

Számunkra a mítosz, fantázia és a mese, a görögök számára a Számunkra a mítosz, fantázia és a mese, a görögök számára a vitathatatlan hagyomány, amely nem igényel bizonyítást. A vitathatatlan hagyomány, amely nem igényel bizonyítást. A megszentelt szó által való továbbhagyományozásuk révén a megszentelt szó által való továbbhagyományozásuk révén a mítoszok váltak az emberi lét céljának és eredetének első mítoszok váltak az emberi lét céljának és eredetének első hitelen történeteivé. hitelen történeteivé.

A történeteket az írásbeliség előtt a dalnokok (aoidosz – pl. A történeteket az írásbeliség előtt a dalnokok (aoidosz – pl. Homérosz) mondják el, adják tovább, és így örökítődik át. Homérosz) mondják el, adják tovább, és így örökítődik át.

Az írásbeliség (Homérosz) után az aoidosz-t felváltja a Az írásbeliség (Homérosz) után az aoidosz-t felváltja a rhapszódosz („dalöltögető”) a képzett előadó. Ő azonban rhapszódosz („dalöltögető”) a képzett előadó. Ő azonban pontatlan, sőt hűtlen az eredetihez, változtat, egyben pontatlan, sőt hűtlen az eredetihez, változtat, egyben tökéletesít is. tökéletesít is.

Az Íliász és az Odüsszeia a kor működésmódját, Az Íliász és az Odüsszeia a kor működésmódját, gondolkodásmódját írja le gyakran a maga gondolkodásmódját írja le gyakran a maga kendőzetlenségében.kendőzetlenségében.

A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a A politika-tudomány kezdetei: átmenet a mítosztól, a tudományhoz (2)tudományhoz (2)

A történelem = hisztoré = tudakozódás, kutatás. A történelem = hisztoré = tudakozódás, kutatás. Elsődleges célja a keresés és nem annyira a Elsődleges célja a keresés és nem annyira a hallgatóság szórakoztatása, és elbűvölése hallgatóság szórakoztatása, és elbűvölése

„„A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó dolgoknak az emléke, amelyeket részben a méltó dolgoknak az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen”. egymás ellen”.

Hérodotosz (484-429): A perzsa-görög háború Hérodotosz (484-429): A perzsa-görög háború

A politika-tudomány születése (3)A politika-tudomány születése (3)

„„Kheopsz oly mérhetetlenül gonosz volt, hogy Kheopsz oly mérhetetlenül gonosz volt, hogy amikor pénze már elfogyott, saját lányát amikor pénze már elfogyott, saját lányát bordélyba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen bordélyba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen össze neki bizonyos mennyiségű ezüstöt (azt nem össze neki bizonyos mennyiségű ezüstöt (azt nem mondták meg nekem, hogy pontosan mennyit). A mondták meg nekem, hogy pontosan mennyit). A lány meg is szerezte az összeget, amelyet az lány meg is szerezte az összeget, amelyet az atyja követelt, de miután ő is emlékművet akart atyja követelt, de miután ő is emlékművet akart hátrahagyni, mindegyik látogatójától egy követ hátrahagyni, mindegyik látogatójától egy követ kért ajándékba az építményhez. Mint mondják, kért ajándékba az építményhez. Mint mondják, ezekből a kövekből épült a három piramis közül a ezekből a kövekből épült a három piramis közül a középső, amely a nagy piramis előtt áll, s középső, amely a nagy piramis előtt áll, s amelynek mindegyik oldala másfél plethron amelynek mindegyik oldala másfél plethron hosszú”. hosszú”.

Hérodotosz – A görög-perzsa háború Hérodotosz – A görög-perzsa háború

A politika-tudomány születése (4)A politika-tudomány születése (4)

„„Az athéni Thuküdidész megírta a háború történetét, amelyet Az athéni Thuküdidész megírta a háború történetét, amelyet a peloponnészosziak és az athéniek vívtak egymással. a peloponnészosziak és az athéniek vívtak egymással. Művébe mindjárt a háború kitörésekor kezdett bele, mert Művébe mindjárt a háború kitörésekor kezdett bele, mert előre sejtette, hogy az rettentő s minden eddiginél sokkal előre sejtette, hogy az rettentő s minden eddiginél sokkal nevezetesebb lesz”. nevezetesebb lesz”.

„„A háború folyamán megtörtént eseményekkel kapcsolatban A háború folyamán megtörtént eseményekkel kapcsolatban pedig nem azt tartottam kötelességemnek, hogy úgy pedig nem azt tartottam kötelességemnek, hogy úgy jegyezzem fel, ahogyan éppen értesítettek róluk, (..) hanem jegyezzem fel, ahogyan éppen értesítettek róluk, (..) hanem amennyire lehetséges az események minden részletét amennyire lehetséges az események minden részletét felkutatva utána járok”. felkutatva utána járok”.

„„Ez az alkotás maradandó értéknek készül, nem pedig abból a Ez az alkotás maradandó értéknek készül, nem pedig abból a célból, hogy a hallgatóság pillanatnyi tetszéséért célból, hogy a hallgatóság pillanatnyi tetszéséért versenyezzen”.versenyezzen”.

Thuküdidész (460-400): A pelopponészoszi háborúThuküdidész (460-400): A pelopponészoszi háború

Hobbes kommentárja ThuküdidészrőlHobbes kommentárja Thuküdidészről

Th. Hobbes, Thuküdidészt szerette legjobban a görög Th. Hobbes, Thuküdidészt szerette legjobban a görög történetírók közül, és szabad idejében lefordította a történetírók közül, és szabad idejében lefordította a „Peloponészoszi háború történetét”. „Peloponészoszi háború történetét”.

„„Őt olvasván rádöbbentem, hogy micsoda sületlenség is a Őt olvasván rádöbbentem, hogy micsoda sületlenség is a demokrácia, és hogy egyetlen ember mennyivel bölcsebb demokrácia, és hogy egyetlen ember mennyivel bölcsebb lehet, mint egy sokaság: lefordítottam ezt a szerzőt, aki lehet, mint egy sokaság: lefordítottam ezt a szerzőt, aki majd elmondja az angoloknak, hogy ajánlatos óvakodni az majd elmondja az angoloknak, hogy ajánlatos óvakodni az optimista szónoklatoktól” optimista szónoklatoktól”

Maga Thuküdidész nem ennyire egyértelmű: Egyrészt Maga Thuküdidész nem ennyire egyértelmű: Egyrészt megjegyzi, hogy „Periklész idejében Athén ugyan megjegyzi, hogy „Periklész idejében Athén ugyan névlegesen demokrácia, valójában azonban az első polgár névlegesen demokrácia, valójában azonban az első polgár uralma.” uralma.”

Másrészt azonban Athén alkotmányát példaértékűnek, Másrészt azonban Athén alkotmányát példaértékűnek, mindenki számára követendőnek tartja: „Az alkotmány mindenki számára követendőnek tartja: „Az alkotmány neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia.” többség kezében van, demokrácia.”

A klasszikus görög világ (1)A klasszikus görög világ (1)

A görög világ jellegzetes közössége a polisz: sűrűn A görög világ jellegzetes közössége a polisz: sűrűn lakott, önkormányzattal rendelkező, egyetlen lakott, önkormányzattal rendelkező, egyetlen városközpont köré szerveződő kis területi egységvárosközpont köré szerveződő kis területi egység

A polisz = „városállam”, de valójában a város, a A polisz = „városállam”, de valójában a város, a vidéki falvak, és ezek lakosságának szerves vidéki falvak, és ezek lakosságának szerves egysége, egysége,

Az állam irányításában meghatározó szerepe a Az állam irányításában meghatározó szerepe a városnak van városnak van

Görögországnak több száz polisza volt. Görögországnak több száz polisza volt.

A legnagyobb Athén (3000 kmA legnagyobb Athén (3000 km²² - 300 ezer lakos) - 300 ezer lakos)


A gazdaság alapja a földművelés. A polgárok többsége A gazdaság alapja a földművelés. A polgárok többsége földtulajdonnal rendelkezik, és ezen alapul a társadalmi földtulajdonnal rendelkezik, és ezen alapul a társadalmi szervezet és a katonai szervezet (a földbirtok és a szervezet és a katonai szervezet (a földbirtok és a mezőgazdasági jövedelem alapján végzett vagyon-becslés) mezőgazdasági jövedelem alapján végzett vagyon-becslés)

A klasszikus korban a kisbirtok az uralkodó, a gazda maga A klasszikus korban a kisbirtok az uralkodó, a gazda maga műveli, béresek, és rabszolgák segítségével. műveli, béresek, és rabszolgák segítségével.

Később egyre terjed a rabszolga-munka, és a tulajdonos csak Később egyre terjed a rabszolga-munka, és a tulajdonos csak életjáradékot kap. Végül a földtulajdon koncentrálódik, és életjáradékot kap. Végül a földtulajdon koncentrálódik, és nagybirtokok alakulnak ki. nagybirtokok alakulnak ki.

Termények: gabona (alapszükséglet), olajbogyó (oliva-olaj) és Termények: gabona (alapszükséglet), olajbogyó (oliva-olaj) és szőlő (bor) exportcikkek), gyümölcsök, zöldség, virág, méz. szőlő (bor) exportcikkek), gyümölcsök, zöldség, virág, méz. Halászat és állat-tenyésztés Halászat és állat-tenyésztés

A földművelés eszközei kezdetlegesek. Az ipar (fémbányászat A földművelés eszközei kezdetlegesek. Az ipar (fémbányászat és kőfejtés) kitermelő. Fejlődő kézműipar (kerámia) és kőfejtés) kitermelő. Fejlődő kézműipar (kerámia)


A vallási élet: Középpontjában az olümposzi Istenek A vallási élet: Középpontjában az olümposzi Istenek tisztelete állott. A hagyomány szerint a 12 tisztelete állott. A hagyomány szerint a 12 főisten: főisten: Zeusz, Héra, Poszeidon, Athéna, Aphrodité, Zeusz, Héra, Poszeidon, Athéna, Aphrodité, Démétér, Artemisz, Apollón, Hesztia, Hermész, Árész, és Démétér, Artemisz, Apollón, Hesztia, Hermész, Árész, és HéphaisztoszHéphaisztosz – az Olimposz hegyén laknak. – az Olimposz hegyén laknak. Tiszteletükre ajándékokat adtak.Tiszteletükre ajándékokat adtak.

Oktatás: mindenütt a katonai mesterség áll, Oktatás: mindenütt a katonai mesterség áll, előtérben, de változó mértékben a zene és előtérben, de változó mértékben a zene és atlétika, majd a hellenisztikus korban grammatika atlétika, majd a hellenisztikus korban grammatika és irodalom, magasabb szinten pedig retorika, és és irodalom, magasabb szinten pedig retorika, és filozófia. filozófia.

Időtöltés: versenyek – dráma, kórus, sport, atlétika – Időtöltés: versenyek – dráma, kórus, sport, atlétika – amelyeket a vallási ünnepeken tartottak.amelyeket a vallási ünnepeken tartottak.


A polisz polgárának kötelességei: A polisz polgárának kötelességei: Alávetni magukat az állam vallási előírásainak,Alávetni magukat az állam vallási előírásainak, Teljesíteni az állam által elvárt kötelezettségeket Teljesíteni az állam által elvárt kötelezettségeket

(katonai szolgálat, adózás) (katonai szolgálat, adózás) Engedelmeskedni a törvényeknekEngedelmeskedni a törvényeknek

Az állam vezetésének három fő eleme: Az állam vezetésének három fő eleme: Népgyűlés (tagjai a polgárok) Népgyűlés (tagjai a polgárok) Tanács (kisebb testülete, amely a népgyűlés elé Tanács (kisebb testülete, amely a népgyűlés elé

terjeszti a döntésre a kérdéseket) terjeszti a döntésre a kérdéseket) A közigazgatás tisztségviselői A közigazgatás tisztségviselői

Ahol demokrácia van ott a Népgyűlésé, ahol Ahol demokrácia van ott a Népgyűlésé, ahol oligarchia, ott a Tanácsé a hatalom oligarchia, ott a Tanácsé a hatalom

A klasszikus görög kor (5) A klasszikus görög kor (5)

A politikában való részvétel nem csupán kiváltság, A politikában való részvétel nem csupán kiváltság, kötelesség is. „Mi vagyunk az egyetlenek, akik a kötelesség is. „Mi vagyunk az egyetlenek, akik a közélettel szembeni teljes közönyös embert nem közélettel szembeni teljes közönyös embert nem félrehúzódónak, hanem semmirevalónak tartjuk.” félrehúzódónak, hanem semmirevalónak tartjuk.” (Periklész) (Periklész)

Az egyszerű athéni polgár érdekelt, és jártas volt a Az egyszerű athéni polgár érdekelt, és jártas volt a törvények meghozatalában és működtetésében. törvények meghozatalában és működtetésében.

A hivatalos személyeket és politikusokat A hivatalos személyeket és politikusokat felelősségre lehetett vonni. Minden tisztségviselő felelősségre lehetett vonni. Minden tisztségviselő – a 10 stratégosz is – elszámolással tartozott a – a 10 stratégosz is – elszámolással tartozott a népgyűlésnek hivatali ideje alatti tetteiről, és népgyűlésnek hivatali ideje alatti tetteiről, és kiadásairól. kiadásairól.

A nép szavazatai 10 éves száműzetésre ítélhették a A nép szavazatai 10 éves száműzetésre ítélhették a politikusokat (osztrakiszmosz) politikusokat (osztrakiszmosz)

Az állam kormányzásának két megoldásaAz állam kormányzásának két megoldása

Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság.

E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg.

A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat,

A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt.amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt.

Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia..) arisztokrácia..)

Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit.hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit.

A köz-társaságok visszatérő problémáiA köz-társaságok visszatérő problémái

Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - mindenkit lehessen a köztársaságban? - mindenkit választhatnak, választhatnak,

Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás sorshúzás útján történik, sorshúzás útján történik,

Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - osztrakismososztrakismos

Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért, szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért,

Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – van amit képességek és az egyenlőség között? – van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg, nehezen oldható meg,

A hatalom-megosztás kezdetei A hatalom-megosztás kezdetei

„„A demokratikus társadalmi rendszer feltétele a szabadság …A demokratikus társadalmi rendszer feltétele a szabadság …A szabadság első ismérve, hogy váltakozva A szabadság első ismérve, hogy váltakozva engedelmeskedik és uralkodik. A demokratikus jog a szám engedelmeskedik és uralkodik. A demokratikus jog a szám szerinti egyenlőségben, nem pedig a (polgárok) pozíciója szerinti egyenlőségben, nem pedig a (polgárok) pozíciója szerinti egyenlőségben rejlik. ilyen körülmények között szerinti egyenlőségben rejlik. ilyen körülmények között mindenben az egész (a polgárság egésze) dönt, úgyhogy az mindenben az egész (a polgárság egésze) dönt, úgyhogy az az érvényes és jogos, amit a többség annak ítél. Minden az érvényes és jogos, amit a többség annak ítél. Minden polgárnak egyforma jogokkal kell bírnia, ezért a polgárnak egyforma jogokkal kell bírnia, ezért a demokráciában a vagyontalanok fölényben vannak a demokráciában a vagyontalanok fölényben vannak a tehetősekkel szemben, mivel ők alkotják a többséget, és a tehetősekkel szemben, mivel ők alkotják a többséget, és a többség dönt. Ez tehát a szabadság egyik ismérve.. A másik többség dönt. Ez tehát a szabadság egyik ismérve.. A másik az, hogy mindenki úgy élhet ahogy akar. ..Ebből az a az, hogy mindenki úgy élhet ahogy akar. ..Ebből az a követelmény fakad, hogy az ember egyáltalán ne legyen követelmény fakad, hogy az ember egyáltalán ne legyen alárendelt, mivel azonban ez nem lehetséges, hát legalább alárendelt, mivel azonban ez nem lehetséges, hát legalább felváltva legyen az. A szabadságnak ez a meghatározása felváltva legyen az. A szabadságnak ez a meghatározása megegyezik a szabadságnak mint egyenlőségnek a megegyezik a szabadságnak mint egyenlőségnek a meghatározásával.” meghatározásával.”

Arisztotelész: Politika (6. könyv)Arisztotelész: Politika (6. könyv)

Az athéni demokrácia politikai intézményei

Az állampolgárság (Minden athéni férfi 20 év felett)

Népgyűlés

10 hadvezér

500-ak tanácsa

50-ek bizottsága

A bizottság elnöke

„KözigazgatásiHivatal”

Bíróság(201, v. 501 tagú)

Egyetlen napig birtokolják

A tanács tagjaiból választják, azok számára készít javaslatokat

A Népgyűlés végrehajtó testülete, a 30 éven felüliekből áll

Minimum 40 ülés egy évben, legalább 6000 állampolgár jelenléte

10 törzs, amely felöleli a környék 140 kerületét

A választások és sorsolások rendszereA választások és sorsolások rendszere

A hivatalnokok mindegyikét a polgárok összessége választja. A hivatalnokok mindegyikét a polgárok összessége választja. Mindenki minden egyes ember fölött uralkodik, és felváltva Mindenki minden egyes ember fölött uralkodik, és felváltva minden egyes ember mindenki fölött uralkodik. A minden egyes ember mindenki fölött uralkodik. A hivatalokat sorsolással választott emberek töltik be: vagy hivatalokat sorsolással választott emberek töltik be: vagy minden hivatalt, vagy pedig csak azokat, amelyek nem minden hivatalt, vagy pedig csak azokat, amelyek nem igényelnek tapasztalatot és szakismeretet. A hivatalokat igényelnek tapasztalatot és szakismeretet. A hivatalokat nem vagyoni becslés alapján töltik be ,vagy ha igen, úgy nem vagyoni becslés alapján töltik be ,vagy ha igen, úgy nagyon alacsony a határ. Ugyanazt a funkciót senki nem nagyon alacsony a határ. Ugyanazt a funkciót senki nem töltheti be kétszer, s ha ez előfordul is, csak ritkán: a töltheti be kétszer, s ha ez előfordul is, csak ritkán: a katonai hivatalok kivételével egypár hivatal esetében katonai hivatalok kivételével egypár hivatal esetében megengedik. A hivatalnokok csak rövid ideig maradhatnak megengedik. A hivatalnokok csak rövid ideig maradhatnak funkciójukban….Mindenki döntőbíró, és minden perben funkciójukban….Mindenki döntőbíró, és minden perben ítélkezik, de legalább a perek többségében… Egyetlen ítélkezik, de legalább a perek többségében… Egyetlen hivatal sem életfogytiglani, s ha ilyesmi megmaradt az hivatal sem életfogytiglani, s ha ilyesmi megmaradt az előző társadalmi rendszerből, korlátozzák a hatalmát, és előző társadalmi rendszerből, korlátozzák a hatalmát, és sorsolással töltik be. sorsolással töltik be.

Vojtech Zamarovszky A görög csoda. 126. Vojtech Zamarovszky A görög csoda. 126.

Arisztotelész – Az Athéni állam működéseArisztotelész – Az Athéni állam működése Sorsolják először is Athénia kincstárnokait. Ezek tízen vannak, és minden phylé-Sorsolják először is Athénia kincstárnokait. Ezek tízen vannak, és minden phylé-

ből egyet-egyet sorshúzás útján, ből egyet-egyet sorshúzás útján, Sorsolják azután a póléteseket, - a hadikincstárnokokat – egyet-egyet minden Sorsolják azután a póléteseket, - a hadikincstárnokokat – egyet-egyet minden

phyléből, sorshúzás útján, phyléből, sorshúzás útján, Sorsolással választják a tíz piacfelügyelőt (agronomost) ötöt-ötöt Peiraieusban, Sorsolással választják a tíz piacfelügyelőt (agronomost) ötöt-ötöt Peiraieusban,

ötöt a városban, ötöt a városban, Sorsolással választanak tíz mértékvizsgálót (mertonomost),ötöt-ötöt Sorsolással választanak tíz mértékvizsgálót (mertonomost),ötöt-ötöt

Peiraieusban és a városban, akik az össze súly-, és hosszmértékre felügyelnek, Peiraieusban és a városban, akik az össze súly-, és hosszmértékre felügyelnek, Sorsolással választják a tíz gabona-felügyelőt (sitiphilax), valamint kikötő-Sorsolással választják a tíz gabona-felügyelőt (sitiphilax), valamint kikötő-

felügyelőt, felügyelőt, Sorshúzással választják ki a tizenegyeket is, akik felügyelnek a börtönökben Sorshúzással választják ki a tizenegyeket is, akik felügyelnek a börtönökben

levőkre. Ők azok, akik a letartóztatott tolvajokat, emberrablókat, ruha-tolvajokat levőkre. Ők azok, akik a letartóztatott tolvajokat, emberrablókat, ruha-tolvajokat ha beismerik tettüket halálra ítélik, ha tagadják, bíróság elé viszik, majd ha ha beismerik tettüket halálra ítélik, ha tagadják, bíróság elé viszik, majd ha felmentést kapnak elbocsátják, ha nem akkor kivégzik, felmentést kapnak elbocsátják, ha nem akkor kivégzik,

Sorsolással választják az ügyészeket (eisagógens), öt férfit, akik havonként a Sorsolással választják az ügyészeket (eisagógens), öt férfit, akik havonként a pereket terjesztik be, pereket terjesztik be,

Sorsolással választják a 40-eket is, négyet minden phyléből, akikhez kell Sorsolással választják a 40-eket is, négyet minden phyléből, akikhez kell benyújtani a többi vádat, benyújtani a többi vádat,

Sorsolják még a következő tisztségeket: az öt útépítőt, a tíz számvevőt, és ezek Sorsolják még a következő tisztségeket: az öt útépítőt, a tíz számvevőt, és ezek mellé még tíz vádlót, mellé még tíz vádlót,

Sorshúzással választanak még prytanea-jegyzőt, aki az okmányokat, iratokat és Sorshúzással választanak még prytanea-jegyzőt, aki az okmányokat, iratokat és a határozatokat őrzi, tíz áldozópapot, akik az engesztelő áldozatot nyújtják be…a határozatokat őrzi, tíz áldozópapot, akik az engesztelő áldozatot nyújtják be…

A cserépszavazás intézményeA cserépszavazás intézménye

A demokrácia hátránya: a polgárok szabadságát demagógok A demokrácia hátránya: a polgárok szabadságát demagógok kihasználhatják a szabadságjogok eltörlésére, pl. a félrevezetett kihasználhatják a szabadságjogok eltörlésére, pl. a félrevezetett tömeg támogatásával, vagy államcsínnyel. Ennek ellensúlyozására tömeg támogatásával, vagy államcsínnyel. Ennek ellensúlyozására hozták létre a hozták létre a osztrakiszmosztosztrakiszmoszt a cserépszavazás intézményét. a cserépszavazás intézményét.

Minden év tavaszán rendkívüli népgyűlés megtárgyalja: Van-e olyan férfi Minden év tavaszán rendkívüli népgyűlés megtárgyalja: Van-e olyan férfi Athén polgárai között, aki veszélyezteti a többiek szabadságát. Athén polgárai között, aki veszélyezteti a többiek szabadságát.

Ha a népgyűlés igenlően válaszolt, hat hónap múlva ismét összejönnek , Ha a népgyűlés igenlően válaszolt, hat hónap múlva ismét összejönnek , és minden polgár ráírhatta a cserépdarabra a lehetséges tirannus és minden polgár ráírhatta a cserépdarabra a lehetséges tirannus nevét. Akire a legtöbben szavaztak, de legalább hatezren, annak 10 nevét. Akire a legtöbben szavaztak, de legalább hatezren, annak 10 esztendőre el kellett hagynia Attikát, becsületét és vagyonát azonban esztendőre el kellett hagynia Attikát, becsületét és vagyonát azonban nem veszítette el, ott lakhatott ahol akart és a népgyűlés azt is nem veszítette el, ott lakhatott ahol akart és a népgyűlés azt is engedélyezte, hogy tíz év leteltével hazatérjen. engedélyezte, hogy tíz év leteltével hazatérjen.

Az osztrakizmosz sok olyan férfit sújtott, akiknek egyetlen „bűnük”, hogy Az osztrakizmosz sok olyan férfit sújtott, akiknek egyetlen „bűnük”, hogy az átlagnál tehetségesebbek és rátermettebbek voltak a hivatalok az átlagnál tehetségesebbek és rátermettebbek voltak a hivatalok betöltésre. Egészében azonban úgy tekintettek rá az athéniak, mint a betöltésre. Egészében azonban úgy tekintettek rá az athéniak, mint a szabadságért való kényszerű adózásra. szabadságért való kényszerű adózásra.

Fennállása alatt (i.e. 517-417) Athénben nem volt tirannus, vagyis Fennállása alatt (i.e. 517-417) Athénben nem volt tirannus, vagyis betöltötte funkcióját. betöltötte funkcióját.

A szavazás és sorsolás intézménye VelencébenA szavazás és sorsolás intézménye Velencében

„„A dózse megválasztásának gépezete tökéletesített A dózse megválasztásának gépezete tökéletesített formájában úgy működött, mint egy bonyolult betörőriasztó formájában úgy működött, mint egy bonyolult betörőriasztó rendszer: illetéktelen személy oda be nem kerülhetett, s a rendszer: illetéktelen személy oda be nem kerülhetett, s a vészjelzés már a legkisebb rendellenes levegőrezgésre vészjelzés már a legkisebb rendellenes levegőrezgésre működésbe lépett. A Nagytanács (mely kezdetben 480 működésbe lépett. A Nagytanács (mely kezdetben 480 majd 600 végül 1200 nemesből állt) tagjai közül sorshúzás majd 600 végül 1200 nemesből állt) tagjai közül sorshúzás útján 9 főt választottak, ezek kiválasztottak 40 választót, útján 9 főt választottak, ezek kiválasztottak 40 választót, akiknek legalább hétfős szavazattöbbséget kell kapniuk. A akiknek legalább hétfős szavazattöbbséget kell kapniuk. A 40 közül sorshúzással döntötték el, melyik 12 választ meg 40 közül sorshúzással döntötték el, melyik 12 választ meg további huszonötöt, hét fős többséggel. S ez a 25 további további huszonötöt, hét fős többséggel. S ez a 25 további sorsolás útján eldöntötte, melyik 9 választ meg 45 főt, sorsolás útján eldöntötte, melyik 9 választ meg 45 főt, legalább hétfős többséggel. Végül ez a 45 fő sorshúzással legalább hétfős többséggel. Végül ez a 45 fő sorshúzással kiválasztott 11-et, akik megválasztották azt a 41 főt, akik kiválasztott 11-et, akik megválasztották azt a 41 főt, akik legalább huszonöt fős többséggel megválasztják a dózsét.”legalább huszonöt fős többséggel megválasztják a dózsét.”

Mary McCarthy Velence közelről. Európa Kiadó 56. oldal Mary McCarthy Velence közelről. Európa Kiadó 56. oldal

A „klasszikus” görög demokrácia jellemzőiA „klasszikus” görög demokrácia jellemzői

Az állampolgárok politikailag egyenlők: választhatók, és választók Az állampolgárok politikailag egyenlők: választhatók, és választók bármilyen posztra. bármilyen posztra.

A polgárok közvetlen részvétele a jogalkotási és a bírói funkciókban, A polgárok közvetlen részvétele a jogalkotási és a bírói funkciókban,

A szuverén hatalom, a polgárok közösségéé („közgyűlésé”) A szuverén hatalom, a polgárok közösségéé („közgyűlésé”)

A közösségi hatalom hatálya kiterjed a város minden közösséget érintő A közösségi hatalom hatálya kiterjed a város minden közösséget érintő problémájára, problémájára,

A hivatalok ellátóinak kiválasztása során sokféle módszert használtak A hivatalok ellátóinak kiválasztása során sokféle módszert használtak (közvetlen választást, rotációt, és sorsolást) (közvetlen választást, rotációt, és sorsolást)

A háborúkkal és hadviseléssel összefüggő pozíciókat kivéve egy polgár A háborúkkal és hadviseléssel összefüggő pozíciókat kivéve egy polgár nem tölthette ugyanazt a pozíciót kétszer, nem tölthette ugyanazt a pozíciót kétszer,

A hivatalt mindenki csak rövid ideig tölthette be, A hivatalt mindenki csak rövid ideig tölthette be,

A közösségi szolgálatért fizetés járt. A közösségi szolgálatért fizetés járt.

Feltételek: Feltételek:

Rabszolga gazdaság, amely „szabadidőt” biztosított a polgároknak Rabszolga gazdaság, amely „szabadidőt” biztosított a polgároknak

Az otthoni dolgokat az asszonyok végzik, így a férfiak politizálhatnak, Az otthoni dolgokat az asszonyok végzik, így a férfiak politizálhatnak,

Az állampolgárok számát viszonylagosan alacsonyan tartjákAz állampolgárok számát viszonylagosan alacsonyan tartják

A görög „felvilágosodás” az 5. században A görög „felvilágosodás” az 5. században

Megjelennek azok a gondolkodók – ők a szofisták Megjelennek azok a gondolkodók – ők a szofisták - akik kénytelenek, de képesek is, pénzt keresni - akik kénytelenek, de képesek is, pénzt keresni tanításukkal. Olyan ismereteket adnak át, amit tanításukkal. Olyan ismereteket adnak át, amit megfizet a „vevő”. megfizet a „vevő”.

Ez a retorika, és a politikai ismeret, vagyis Ez a retorika, és a politikai ismeret, vagyis elsősorban a meggyőzés technikáit tanították, elsősorban a meggyőzés technikáit tanították, ami a politikai életben fontos. ami a politikai életben fontos.

Érdekes váltás – a természetfilozófia helyett Érdekes váltás – a természetfilozófia helyett előtérbe kerülnek a társadalmi kérdések előtérbe kerülnek a társadalmi kérdések

Erkölcstannal és politikával foglalkoztak. Náluk Erkölcstannal és politikával foglalkoztak. Náluk jelent meg először ez a kérdés: jelent meg először ez a kérdés: mi a jó?mi a jó?

Szókratész (1) Szókratész (1)

A legnagyobb hatású görög filozófusok egyike. Beszélgetve A legnagyobb hatású görög filozófusok egyike. Beszélgetve tanított, pénzt nem fogadott el (de életjáradékkal tanított, pénzt nem fogadott el (de életjáradékkal rendelkezett), filozófiáját nem foglalta írásba.rendelkezett), filozófiáját nem foglalta írásba.

Élete végén az athéni törvényszék halálra ítéli, a következő Élete végén az athéni törvényszék halálra ítéli, a következő vád alapján: „Vétkezik Szókratész, mert megrontja az vád alapján: „Vétkezik Szókratész, mert megrontja az ifjúságot, és mert nem hisz azokban az Istenekben, akikben ifjúságot, és mert nem hisz azokban az Istenekben, akikben a város, hanem más, új daimonok működésében.”a város, hanem más, új daimonok működésében.”

Az első vádpont alapja: Szókratészt szerint az embernek előbb Az első vádpont alapja: Szókratészt szerint az embernek előbb meg kell értenie a hagyományt, és az előírásokat, mielőtt meg kell értenie a hagyományt, és az előírásokat, mielőtt elfogadja azokat. elfogadja azokat.

A második vádpontnak nem volt alapja, de akik ezzel vádolták, A második vádpontnak nem volt alapja, de akik ezzel vádolták, komoly figyelmeztetésnek szánhatták: ezért szinte mindig komoly figyelmeztetésnek szánhatták: ezért szinte mindig halálbüntetés járt. halálbüntetés járt.

Szókratész (2)Szókratész (2)

Úgy véli, hogy az igazi személyiség különbséget tud tenni jó Úgy véli, hogy az igazi személyiség különbséget tud tenni jó és rossz között – vagyis jól cselekszik. és rossz között – vagyis jól cselekszik.

A szókratészi etika kapcsolatot tételez fel a tudás és az erény A szókratészi etika kapcsolatot tételez fel a tudás és az erény között. között.

Érzékelte az hétköznapi ellentmondást: lehet tudatosan Érzékelte az hétköznapi ellentmondást: lehet tudatosan rosszat cselekedni. Megoldása: rosszat cselekedni. Megoldása:

A tudás = tisztában lenni tetteink következményeivel. A A tudás = tisztában lenni tetteink következményeivel. A helyes magatartás pedig az, amely az egyént a helyes magatartás pedig az, amely az egyént a boldogsághoz vezeti. boldogsághoz vezeti.

Szókratész etikája: Szókratész etikája: eudaimonisztikuseudaimonisztikus, vagyis az erkölcsi jó , vagyis az erkölcsi jó azonos a boldog élettel. azonos a boldog élettel.

Ha a jó = boldogság, és mindenki boldogságra törekszik, Ha a jó = boldogság, és mindenki boldogságra törekszik, akkor a jót tudni, és a jót tenni egybeesik. akkor a jót tudni, és a jót tenni egybeesik.

Platón Platón

Szókratész tanítványa Szókratész tanítványa Élt: (i.e. 427-347)Élt: (i.e. 427-347)Arisztokrata, akinek van miből megélni, és részben Arisztokrata, akinek van miből megélni, és részben

ebből fakadóan veti meg a szofistákat, akik ebből fakadóan veti meg a szofistákat, akik kénytelenek – a megélhetés miatt - a tanításért kénytelenek – a megélhetés miatt - a tanításért fizetséget kérni. fizetséget kérni.

Létrehozza a Akadémiát. Létrehozza a Akadémiát. Egyszer ki akarta a valóságban is próbálni Egyszer ki akarta a valóságban is próbálni

elméletét, és megvalósítani a tökéletes elméletét, és megvalósítani a tökéletes társadalmat. társadalmat.

Eladják rabszolgának, és barátainak kell kiváltani Eladják rabszolgának, és barátainak kell kiváltani (sok pénzért) (sok pénzért)

Platón – a megismerésről (3)Platón – a megismerésről (3)

A filozófiai anyja a kíváncsiság, lényege pedig az A filozófiai anyja a kíváncsiság, lényege pedig az igazság kutatása. igazság kutatása.

A természet és a társadalom jelenség-világa mögött A természet és a társadalom jelenség-világa mögött létezik az ideák változatlan és örök világa. Az létezik az ideák változatlan és örök világa. Az ideák nem változnak, de ők minden változás ideák nem változnak, de ők minden változás okozói.okozói.

A tudomány éppen a fogalmi gondolkodás révén A tudomány éppen a fogalmi gondolkodás révén haladhat a puszta véleménytől a biztos tudás haladhat a puszta véleménytől a biztos tudás felé.felé.

Ha a látható világ jobban megfelelne az ideák Ha a látható világ jobban megfelelne az ideák világának állandóbb, és boldogabb emberi világának állandóbb, és boldogabb emberi állapotok uralkodnának. állapotok uralkodnának.

Platón - az állam eredetéről Platón - az állam eredetéről

Zeusz, amikor szétosztotta a képességeket a Zeusz, amikor szétosztotta a képességeket a teremtmények között, rádöbbent, hogy az embernek teremtmények között, rádöbbent, hogy az embernek keveset adott (nem erős, rosszul lát), így nem tudja keveset adott (nem erős, rosszul lát), így nem tudja megvédeni magát. megvédeni magát.

Ezért az embert pártfogoló Prométheusz javaslatára az Ezért az embert pártfogoló Prométheusz javaslatára az embernek megadta az embernek megadta az igazságosságigazságosság és az és az államalapítás államalapítás képességét, amely egyenlően oszlik képességét, amely egyenlően oszlik meg köztük. meg köztük.

A politika eszerint, nem olyan mesterség mint a többi A politika eszerint, nem olyan mesterség mint a többi (amihez csak kevesen értenek), hanem mindenkinek (amihez csak kevesen értenek), hanem mindenkinek köze van hozzá (még a cserzővargának is). köze van hozzá (még a cserzővargának is).

A politikához tehát mindenki ért, és a népgyűlésen A politikához tehát mindenki ért, és a népgyűlésen mindenki hozzá is szólhat. Enélkül, az állam nem mindenki hozzá is szólhat. Enélkül, az állam nem maradhatna fenn. maradhatna fenn.

Platón - az igazságosságról (Politeia) Platón - az igazságosságról (Politeia)

A Politeia fogalma egyjelentésű az alkotmány, illetve A Politeia fogalma egyjelentésű az alkotmány, illetve a politikai rend fogalmával. Általában államként a politikai rend fogalmával. Általában államként fordítják. A mű az igazságosság tisztázásával fordítják. A mű az igazságosság tisztázásával kezdődik. kezdődik.

Igazságosság = ha igazat mondunk, és mindenkinek Igazságosság = ha igazat mondunk, és mindenkinek visszaadjuk ami az övé, visszaadjuk ami az övé,

Igazságosság = segítünk barátainknak, és ártunk Igazságosság = segítünk barátainknak, és ártunk ellenségeinknek (= hazafiság) ellenségeinknek (= hazafiság)

Igazságosság = az ami hasznos, és ami az Igazságosság = az ami hasznos, és ami az erősebbnek érdekében áll. erősebbnek érdekében áll.

Igazságosság = konvenció, amelyben az emberek Igazságosság = konvenció, amelyben az emberek megállapodtak (szerződés elmélet eredete) megállapodtak (szerződés elmélet eredete)

Szókratész elégedetlen a véleményekkel, és elkezdi Szókratész elégedetlen a véleményekkel, és elkezdi kutatni az állam eredetét, és a tökéletes államot kutatni az állam eredetét, és a tökéletes államot

Az állam trendje Platón szerint – Szókratész Az állam trendje Platón szerint – Szókratész szájába advaszájába adva

„„Gyertek tehát, és alapítsunk képzeletben, legeslegelőlről Gyertek tehát, és alapítsunk képzeletben, legeslegelőlről kezdve egy államot” – mondja Szókratész.kezdve egy államot” – mondja Szókratész.

1. Az állam azért jön létre, mert a hiányokkal küszködő 1. Az állam azért jön létre, mert a hiányokkal küszködő embereknek rájönnek, ha összefognak és együttműködnek, embereknek rájönnek, ha összefognak és együttműködnek, jobban kielégíthetik szükségleteiket.jobban kielégíthetik szükségleteiket.

2. Az igazságos város az iparosok, mesterek, földművesek 2. Az igazságos város az iparosok, mesterek, földművesek városa, ahol mindenki azt csinálja amihez a legjobban ért. városa, ahol mindenki azt csinálja amihez a legjobban ért.

3. A növekvő munkamegosztás és specializáció által az 3. A növekvő munkamegosztás és specializáció által az emberek egyre differenciáltabb szükségleteket hoznak emberek egyre differenciáltabb szükségleteket hoznak létre, és nem elégednek meg a puszta létfenntartással. létre, és nem elégednek meg a puszta létfenntartással.

4. Ezáltal egy „dőzsölő” állam jön létre, amely végül kimeríti 4. Ezáltal egy „dőzsölő” állam jön létre, amely végül kimeríti az erőforrásokat. az erőforrásokat.

5. Ekkor belső viszályok támadnak, terjeszkedésbe kezdenek, 5. Ekkor belső viszályok támadnak, terjeszkedésbe kezdenek, és mindenki a szomszédok rovására akar terjeszkedni. és mindenki a szomszédok rovására akar terjeszkedni. Ezért keletkezik a háború Ezért keletkezik a háború

Az állam – a háborúskodás korszakábanAz állam – a háborúskodás korszakában

A társadalomnak három osztályból kell állnia: A társadalomnak három osztályból kell állnia: 1. Földművesek, kézművesek rendje – ők táplálják a 1. Földművesek, kézművesek rendje – ők táplálják a

többieket, többieket, 2. Az őrök, és harcosok rendje – ők vigyáznak a 2. Az őrök, és harcosok rendje – ők vigyáznak a

külső és belső békérekülső és belső békére3. Az uralkodók rendje – ők (az őrök között a 3. Az uralkodók rendje – ők (az őrök között a

legbölcsebbek, és legképzettebb filozófusok) az legbölcsebbek, és legképzettebb filozófusok) az állam vezetői, mert ismerik a az igazságot, a állam vezetői, mert ismerik a az igazságot, a dolgok és a társadalom természetes rendjét. dolgok és a társadalom természetes rendjét.

E három osztály harmonikus egysége alkotja a E három osztály harmonikus egysége alkotja a tökéletes államot, és együttesen valósítják meg tökéletes államot, és együttesen valósítják meg az igazságot. az igazságot.

Platón államelmélete és morálfilozófiájaPlatón államelmélete és morálfilozófiája

Az államnak és a léleknek a felépítése azonos, Az államnak és a léleknek a felépítése azonos, mindegyik három részből áll. A lélek három rétege: mindegyik három részből áll. A lélek három rétege: értelem, indulat, ösztön. Az állam három rétege: értelem, indulat, ösztön. Az állam három rétege: filozófusok, őrök, kézművesekfilozófusok, őrök, kézművesek

Az értelem és a filozófusok erénye a bölcsesség, az Az értelem és a filozófusok erénye a bölcsesség, az indulat, és az őrök erénye a bátorság, az ösztönök, indulat, és az őrök erénye a bátorság, az ösztönök, és a kézművesek erénye a mérsékletesség. A és a kézművesek erénye a mérsékletesség. A három erény együttese az igazságosság. három erény együttese az igazságosság.

A legjobb államforma a ‘legjobb’ emberek uralmán A legjobb államforma a ‘legjobb’ emberek uralmán alapuló – arisztokrácia. Ha a hatalmat a dicsőségre alapuló – arisztokrácia. Ha a hatalmat a dicsőségre szomjazó (kitüntetésre vágyók) emberek kezébe szomjazó (kitüntetésre vágyók) emberek kezébe kerül – az a timokrácia. Ha a nép gyakorolja a kerül – az a timokrácia. Ha a nép gyakorolja a hatalmat – az a demokrácia. A leghitványabb hatalmat – az a demokrácia. A leghitványabb hatalmi forma a zsarnokság – a türannisz. hatalmi forma a zsarnokság – a türannisz.

Az államformák „osztályozása” – Platón szerintAz államformák „osztályozása” – Platón szerint

„„Az egyeduralom, ha jó írásba foglal szabályok tartják Az egyeduralom, ha jó írásba foglal szabályok tartják össze, a legjobb mind a hat államforma közül, ha össze, a legjobb mind a hat államforma közül, ha ellenben törvénytelen akkor nyomasztó, sőt a ellenben törvénytelen akkor nyomasztó, sőt a legnyomasztóbb formája az együttélésnek. A legnyomasztóbb formája az együttélésnek. A kevesek uralmát viszont közepesnek foghatjuk fel, kevesek uralmát viszont közepesnek foghatjuk fel, végül a tömegek uralmát minden tekintetben végül a tömegek uralmát minden tekintetben gyöngének tarthatjuk.. Az összes törvényes gyöngének tarthatjuk.. Az összes törvényes államformák közül ez a leggyarlóbb, viszont az államformák közül ez a leggyarlóbb, viszont az össze törvénytelen között ez a legjobb. S ha össze törvénytelen között ez a legjobb. S ha mindegyikben féktelenség kapott lábra, a mindegyikben féktelenség kapott lábra, a demokráciában még legelviselhetőbb az élet. Ha demokráciában még legelviselhetőbb az élet. Ha ellenben valamennyiben rendezett viszonyok ellenben valamennyiben rendezett viszonyok vannak, akkor ebben a legkevésbé érdemes élni, vannak, akkor ebben a legkevésbé érdemes élni, ellenben az elsőben a legjobb, kivéve persze a ellenben az elsőben a legjobb, kivéve persze a hetediket”. hetediket”.

Az államforma-tipológia Platón szerintAz államforma-tipológia Platón szerint

Elsődleges ismérvek: egyeduralom, kevesek Elsődleges ismérvek: egyeduralom, kevesek uralma, tömegek uralma. uralma, tömegek uralma.

Másodlagos ismérvek: erőszakosság-önkéntesség, Másodlagos ismérvek: erőszakosság-önkéntesség, szegénység-gazdagság, törvényesség-szegénység-gazdagság, törvényesség-törvénytelenség. törvénytelenség.

Először egy ötös felosztás: Először egy ötös felosztás: Királyság – türannisz, arisztokrácia – oligarchia, és Királyság – türannisz, arisztokrácia – oligarchia, és

demokrácia. demokrácia. Majd újra mérlegelve az előnyöket és hátrányokat, Majd újra mérlegelve az előnyöket és hátrányokat,

részben felosztva a demokráciát is (törvénytelen, részben felosztva a demokráciát is (törvénytelen, illetve törvényes formákra - Politeia) és illetve törvényes formákra - Politeia) és hozzáilleszti a saját ideális államát – 7 hozzáilleszti a saját ideális államát – 7 államformát rajzol fel. államformát rajzol fel.

Platón állama – idokrácia Platón állama – idokrácia

„„Amíg vagy a filozófusok át nem veszik a királyi Amíg vagy a filozófusok át nem veszik a királyi hatalmat vagy pedig a jelenlegi, úgynevezett hatalmat vagy pedig a jelenlegi, úgynevezett királyok és uralkodók nem fognak becsületesen királyok és uralkodók nem fognak becsületesen és komolyan filozofálni, s amíg egészen nem esik és komolyan filozofálni, s amíg egészen nem esik egybe az államhatalom a filozófiával ..addig - egybe az államhatalom a filozófiával ..addig - kedves Glaukonóm – nem lehet nyugta a bajoktól kedves Glaukonóm – nem lehet nyugta a bajoktól az államnak, sőt azt hiszem, általában az emberi az államnak, sőt azt hiszem, általában az emberi nemnek sem, s az az állam, amelyet az imént nemnek sem, s az az állam, amelyet az imént megrajzoltunk aligha születhet meg … Márpedig megrajzoltunk aligha születhet meg … Márpedig másféle államban nem is lehet boldog sem az másféle államban nem is lehet boldog sem az egyén, sem a közösség”. egyén, sem a közösség”.

A boldogság - Platón szerint A boldogság - Platón szerint

„„az ottani életet – az itáliaiak és szürakúzaiak módja az ottani életet – az itáliaiak és szürakúzaiak módja szerint szakadatlan dőzsölések sorozata, amelyet szerint szakadatlan dőzsölések sorozata, amelyet méghozzá boldog életmódnak tartanak – méghozzá boldog életmódnak tartanak – megérkezése első perceitől kezdve ellenszenves megérkezése első perceitől kezdve ellenszenves volt neki. Semmiképpen nem volt kedvére való, volt neki. Semmiképpen nem volt kedvére való, úgy élni, hogy naponta kétszer töltse meg úgy élni, hogy naponta kétszer töltse meg gyomrát, és éjszakánként sohase háljon gyomrát, és éjszakánként sohase háljon egyedül… Hiszen lehetetlen, hogy földi halandó, egyedül… Hiszen lehetetlen, hogy földi halandó, ha ifjú korától kezdve efféle szokások között ha ifjú korától kezdve efféle szokások között nevelkedett, valamikor is józan eszének nevelkedett, valamikor is józan eszének használatához jusson, ehhez olyan csodálatos használatához jusson, ehhez olyan csodálatos természetének kellene legyen, amilyen senkinek természetének kellene legyen, amilyen senkinek nincs..”nincs..”

Arisztotelész Arisztotelész

Platón tanítványa. Platón tanítványa. Élt: iÉlt: i.e. 384-322.e. 384-322

Életművének nagy részét prózai Életművének nagy részét prózai értekezésekben fejtette ki. értekezésekben fejtette ki.

Külön iskolát alapított a Külön iskolát alapított a Peripatetikus Peripatetikus („sétáló”) iskolát. Ezt szintén i.sz. 529-ben („sétáló”) iskolát. Ezt szintén i.sz. 529-ben zárták be. zárták be.

Számos tudomány megalapítója, (logika, Számos tudomány megalapítója, (logika, grammatika, irodalomelmélet, rendszerező grammatika, irodalomelmélet, rendszerező biológia).biológia).

Arisztotelész (1) Arisztotelész (1)

Plató bevezeti a dolgok osztályozásának sajátos Plató bevezeti a dolgok osztályozásának sajátos rendszerét (kiindulni a legáltalánosabb osztályból rendszerét (kiindulni a legáltalánosabb osztályból és azt fokozatosan „lebontani”). Így egy fogalmi és azt fokozatosan „lebontani”). Így egy fogalmi háló jön létre, amelynek segítségével bármi háló jön létre, amelynek segítségével bármi véges lépésekkel meghatározható. véges lépésekkel meghatározható.

Ezt Arisztotelész tovább fejleszti, és kialakítja az Ezt Arisztotelész tovább fejleszti, és kialakítja az individuum (egyed), a species (faj) és a genus individuum (egyed), a species (faj) és a genus (nem) fogalmát. Az osztályba sorolás ezután (nem) fogalmát. Az osztályba sorolás ezután „alany-állítmány” formájú kijelentésekben „alany-állítmány” formájú kijelentésekben történik. történik.

A kijelentésekben előforduló állítmányokat tízféle A kijelentésekben előforduló állítmányokat tízféle típusba sorolta. Ezek a típusok a kategóriák típusba sorolta. Ezek a típusok a kategóriák

Arisztotelész – az államrólArisztotelész – az államról

Az ember: Az ember: zoón politikonzoón politikon, vagyis politikai – város-állam alapító , vagyis politikai – város-állam alapító – állat. Természetes képességeinek és hajlamainak – állat. Természetes képességeinek és hajlamainak kibontakozása csakis a város-állam keretei között kibontakozása csakis a város-állam keretei között lehetséges. lehetséges.

Vannak más állatok is amelyek államot alkotnak, de az ember Vannak más állatok is amelyek államot alkotnak, de az ember különleges: gondolkodó, és beszédre képes értelmes lény, különleges: gondolkodó, és beszédre képes értelmes lény, aki tudja mi a rossz, és mi a jó, képes az igazságosság, és aki tudja mi a rossz, és mi a jó, képes az igazságosság, és igazságtalanság megkülönböztetésére. igazságtalanság megkülönböztetésére.

Az ember rá van utalva a közösségre, először a családra, majd Az ember rá van utalva a közösségre, először a családra, majd a falúra, végül a falvakból összetevődő város-államra. a falúra, végül a falvakból összetevődő város-államra.

Az ember képtelen önmagában létezni, szüksége van Az ember képtelen önmagában létezni, szüksége van másokra, és kölcsönösen biztosítják egymás számára a másokra, és kölcsönösen biztosítják egymás számára a dolgokat, és szükségleteket. Ez a modell azután a dolgokat, és szükségleteket. Ez a modell azután a szerződés-elmélet előfutára. szerződés-elmélet előfutára.

Arisztotelész – az államtudományokrólArisztotelész – az államtudományokról

„„Az egyes tudományok és mesterségek mindig valami jóra Az egyes tudományok és mesterségek mindig valami jóra irányulnak. Az államtudomány azonban valamennyi között irányulnak. Az államtudomány azonban valamennyi között az első, mert „ez szabja meg, hogy milyen tudományokra az első, mert „ez szabja meg, hogy milyen tudományokra van szükség a városállamokban, s hogy melyeket milyen van szükség a városállamokban, s hogy melyeket milyen fokig kell mindenkinek megtanulni: látjuk, hogy még a fokig kell mindenkinek megtanulni: látjuk, hogy még a legbecsesebbek is mint a hadtudomány, a legbecsesebbek is mint a hadtudomány, a gazdaságtudomány s a szónoklás művészete is alája gazdaságtudomány s a szónoklás művészete is alája tartoznak. Minthogy pedig a többi tudományt mind tartoznak. Minthogy pedig a többi tudományt mind felhasználja, sőt ezen felül még törvénykezik is arról, hogy felhasználja, sőt ezen felül még törvénykezik is arról, hogy mit kell tennünk, s mitől kell tartózkodnunk, természetes, mit kell tennünk, s mitől kell tartózkodnunk, természetes, hogy az államtudomány végcélja magában foglalja a többi hogy az államtudomány végcélja magában foglalja a többi tudomány céljait is… Mert bár a végcél az egyén és a tudomány céljait is… Mert bár a végcél az egyén és a városállam számára ugyanaz, mégiscsak nagyobb és városállam számára ugyanaz, mégiscsak nagyobb és tökéletesebb feladat az állam javainak elérése és tökéletesebb feladat az állam javainak elérése és megőrzése”. megőrzése”.

Az uralmi viszonyok sokfélesége Az uralmi viszonyok sokfélesége

Az uralom – parancsolás, és engedelmesség – minden Az uralom – parancsolás, és engedelmesség – minden közösség természetes eleme. De alapvetően különbözik a közösség természetes eleme. De alapvetően különbözik a család, a patriachális uralom, és a városállam. család, a patriachális uralom, és a városállam.

A családi közösségben az uralom az úr és a rabszolga, A családi közösségben az uralom az úr és a rabszolga, valamint az úr, és a feleség, illetve gyermek között van. (Az valamint az úr, és a feleség, illetve gyermek között van. (Az úr és a szolga érdeke közös: a szolgaság a rabszolgának is úr és a szolga érdeke közös: a szolgaság a rabszolgának is javára válik, mert szellemi vezetőre szorul). javára válik, mert szellemi vezetőre szorul).

A polisz belső rendjére – a családon belüli egyenlőtlenségtől A polisz belső rendjére – a családon belüli egyenlőtlenségtől eltérően – a városállam szabad és egyenlő polgárainak eltérően – a városállam szabad és egyenlő polgárainak viszonya jellemző. viszonya jellemző.

A polgár – definíció szerint – szabad ember, aki részt vesz a A polgár – definíció szerint – szabad ember, aki részt vesz a politikában, és egyaránt képes arra, hogy parancsoljon, és politikában, és egyaránt képes arra, hogy parancsoljon, és engedelmeskedjen, aszerint, hogy éppen milyen funkciót engedelmeskedjen, aszerint, hogy éppen milyen funkciót tölt be. tölt be.

De a polgári erényeket csak az képes gyakorolni, aki De a polgári erényeket csak az képes gyakorolni, aki mentesítve van a kényszerű munka alól. mentesítve van a kényszerű munka alól.

Arisztotelész – a politika természetérőlArisztotelész – a politika természetéről

„„Mármost, amennyiben az alkotmány ugyanazt jelenti, mint a Mármost, amennyiben az alkotmány ugyanazt jelenti, mint a kormányzás, ez pedig a városállamban a legfőbb hatalom, kormányzás, ez pedig a városállamban a legfőbb hatalom, akkor a hatalom szükség szerint lehet egy ember, néhány akkor a hatalom szükség szerint lehet egy ember, néhány vagy sok személy: ha az az egyetlen ember, azok a vagy sok személy: ha az az egyetlen ember, azok a néhányan vagy sokan a közérdek szerint uralkodnak, akkor néhányan vagy sokan a közérdek szerint uralkodnak, akkor keletkeznek szükségképpen a helyes alkotmányok, azok keletkeznek szükségképpen a helyes alkotmányok, azok meg amelyek amaz egyetlen ember, ama néhány vagy meg amelyek amaz egyetlen ember, ama néhány vagy sokak érdekéhez igazodnak, a korcs alkotmányok. Szokás sokak érdekéhez igazodnak, a korcs alkotmányok. Szokás szerint azt a monarchiát, amely a közérdekre tekint szerint azt a monarchiát, amely a közérdekre tekint királyságnak, azt a kormányzatot, amely keveseknek adja a királyságnak, azt a kormányzatot, amely keveseknek adja a hatalmat arisztokráciának, végre, amikor a nép gyakorolja hatalmat arisztokráciának, végre, amikor a nép gyakorolja az államhatalmat a közjó érdekében azt valamennyi az államhatalmat a közjó érdekében azt valamennyi alkotmány közös nevével politeiának nevezzük. Az említett alkotmány közös nevével politeiának nevezzük. Az említett alkotmányok korcs alakjai: a királyságé a türannisz alkotmányok korcs alakjai: a királyságé a türannisz (zsarnokság), az arisztokráciáé a oligarchia, és a politeiáé a (zsarnokság), az arisztokráciáé a oligarchia, és a politeiáé a demokrácia. A türannisz az egyeduralkodó érdekéért van, demokrácia. A türannisz az egyeduralkodó érdekéért van, az oligarchia néhányak érdekéért, a demokrácia a az oligarchia néhányak érdekéért, a demokrácia a vagyontalanok érdekéért: a közösség érdekéhez egyikük vagyontalanok érdekéért: a közösség érdekéhez egyikük sem igazodik.” sem igazodik.”

Arisztotelész: Politika Arisztotelész: Politika

Az államforma lehetséges felosztása Az államforma lehetséges felosztása

A felosztás alapja a városállamok konkrét A felosztás alapja a városállamok konkrét történelmi alkotmányai (működésmódok) történelmi alkotmányai (működésmódok)

A legfőbb hatalmat gyakorolhatja: egy ember, A legfőbb hatalmat gyakorolhatja: egy ember, néhány ember , és a sokaság. néhány ember , és a sokaság.

A gyakorlás módja lehet: törvényes és igazságos, A gyakorlás módja lehet: törvényes és igazságos, törvénytelen és igazságtalan, valamint egyéni törvénytelen és igazságtalan, valamint egyéni érdeket, illetve csoportérdeket követő. Ennek érdeket, illetve csoportérdeket követő. Ennek alapján három törvényes, és három rossz uralmi alapján három törvényes, és három rossz uralmi forma létezhet: forma létezhet:

A jó (legitim) uralmi forma: monarchia (királyság), A jó (legitim) uralmi forma: monarchia (királyság), arisztokrácia (erényes polgárok uralma), politieia arisztokrácia (erényes polgárok uralma), politieia (törvények által kötött sokaság uralma) (törvények által kötött sokaság uralma)

A rossz uralmi forma: türannisz, oligarchia, A rossz uralmi forma: türannisz, oligarchia, demokrácia. demokrácia.

A politeia lényegeA politeia lényege

A politeia: a törvények és a kiválóság által korlátozott A politeia: a törvények és a kiválóság által korlátozott népuralom. (Ez a mai szóhasználattal: a törvények népuralom. (Ez a mai szóhasználattal: a törvények hatalma + meritokrácia) hatalma + meritokrácia)

A politeia, mintegy egyesíti a demokrácia és az A politeia, mintegy egyesíti a demokrácia és az arisztokrácia előnyeit, és sajátosságait. Itt a arisztokrácia előnyeit, és sajátosságait. Itt a demosz vagyis a polgárjoggal rendelkező szabadok demosz vagyis a polgárjoggal rendelkező szabadok közössége mérsékelt – a törvények által közössége mérsékelt – a törvények által szabályozott - uralmat gyakorol, ugyanakkor az szabályozott - uralmat gyakorol, ugyanakkor az állam fő tisztségeit előkelők, és kiválók töltik be, de állam fő tisztségeit előkelők, és kiválók töltik be, de a törvények szellemében, és a nép ellenőrzése a törvények szellemében, és a nép ellenőrzése alatt és választásától függően. alatt és választásától függően.

A rendszer azon alapul, hogy a polgárok nagy A rendszer azon alapul, hogy a polgárok nagy tömegeinek sem ideje, sem kedve, sem tudása tömegeinek sem ideje, sem kedve, sem tudása nincs arra, hogy politikával foglalkozzanak. (Ez nincs arra, hogy politikával foglalkozzanak. (Ez nagyon is időszerű probléma) nagyon is időszerű probléma)

Miért nincs a rómaiaknak politikai filozófiája? Miért nincs a rómaiaknak politikai filozófiája?

Róma, - miként Athén - városállamként indult, de hamar Róma, - miként Athén - városállamként indult, de hamar hódító politikát folytatott, és nagy birodalommá vált. hódító politikát folytatott, és nagy birodalommá vált. Politikai intézményei ezért alapvetően mások lettek. Politikai intézményei ezért alapvetően mások lettek.

A társadalom négy „osztálya”: (1) a római polgárok (quirites), A társadalom négy „osztálya”: (1) a római polgárok (quirites), (2) közülük kiválasztott szenátusi rend (a nemzetség-fák (2) közülük kiválasztott szenátusi rend (a nemzetség-fák szerint), (3) kliensek, akik azután a plebejusok rendjeként szerint), (3) kliensek, akik azután a plebejusok rendjeként beilleszkedtek a polgárok soraiba, (4) hadifoglyok, beilleszkedtek a polgárok soraiba, (4) hadifoglyok, rabszolgák (servus). rabszolgák (servus).

A népgyűlés súlya gyengébb mint a görögöknél, az irányító A népgyűlés súlya gyengébb mint a görögöknél, az irányító hatalmat magisztrátus gyakorolta, amelyet választottak, de hatalmat magisztrátus gyakorolta, amelyet választottak, de csak a szenátus tagjaiból. csak a szenátus tagjaiból.

A rendszer működtetéséhez nem kifinomult és racionális A rendszer működtetéséhez nem kifinomult és racionális elméletre, mint inkább egyfajta gyakorlati uralmi elméletre, mint inkább egyfajta gyakorlati uralmi ideológiára volt szükség. ideológiára volt szükség.

Ciceró gondolatai az államról Ciceró gondolatai az államról

Az emberek elvileg egyenlők, és csak az Az emberek elvileg egyenlők, és csak az eltérő nevelés és képzés teremt eltérő nevelés és képzés teremt különbséget közöttük. különbséget közöttük.

Az állam egy morális közösség, az összes Az állam egy morális közösség, az összes polgár közös tulajdona: res populi, vagy polgár közös tulajdona: res populi, vagy res publica. res publica.

Az állami autoritás végső soron a népből Az állami autoritás végső soron a népből vezethető le, a hatalmat azonban a vezethető le, a hatalmat azonban a törvény keretei között kell gyakorolni. „A törvény keretei között kell gyakorolni. „A hatóság a beszélő törvény, a törvény a hatóság a beszélő törvény, a törvény a hallgató hatóság”. hallgató hatóság”.

Seneca: Erkölcsi levelek (27. levél)Seneca: Erkölcsi levelek (27. levél)

„„Számláld meg éveidet, és szégyellni fogd, hogy még mindig Számláld meg éveidet, és szégyellni fogd, hogy még mindig csupa olyasmire törekszel, mint gyermekkorodban, s csupa csupa olyasmire törekszel, mint gyermekkorodban, s csupa olyasmit viszel véghez. Halálod napjához közeledve olyasmit viszel véghez. Halálod napjához közeledve legalább arról gondoskodj, hogy hibáid előtted halljanak legalább arról gondoskodj, hogy hibáid előtted halljanak meg. Bocsásd útjára a felkavaró gyönyörűségeket, nagy meg. Bocsásd útjára a felkavaró gyönyörűségeket, nagy árat kell fizetni értük: nemcsak az eljövendők ártanak, árat kell fizetni értük: nemcsak az eljövendők ártanak, hanem a már elmúltak is. Mint ahogy a bűnökkel – ha nem hanem a már elmúltak is. Mint ahogy a bűnökkel – ha nem lepleződnek is le elkövetésük idején - nem távozik el együtt lepleződnek is le elkövetésük idején - nem távozik el együtt a szorongás, úgy a gonosz gyönyöröknek is megvan az a szorongás, úgy a gonosz gyönyöröknek is megvan az utólagos böjtje. Nem tartósak, nem hűségesek, még ha utólagos böjtje. Nem tartósak, nem hűségesek, még ha nem is ártanak, elillannak. Nézz inkább valami maradandó nem is ártanak, elillannak. Nézz inkább valami maradandó jó után. Ilyesmi pedig csak az, amit a lélek önmagából jó után. Ilyesmi pedig csak az, amit a lélek önmagából merít. Egyedül az erény szavatol az örök, békés örömért – merít. Egyedül az erény szavatol az örök, békés örömért – még ha valami akadályozza is az csak úgy lép közbe, mint a még ha valami akadályozza is az csak úgy lép közbe, mint a felhők: alant úsznak, de mégsem homályosítják el s napot”. felhők: alant úsznak, de mégsem homályosítják el s napot”.

Documents

Politikai eszmetörténet