RETORIKA (A tananyag rövid összefoglalása)

Dr. Hauber Károly, 2021

RETORIKA (A tananyag rövid összefoglalása)


MI A RETORIKA?• A retorika (szónoklattan,

ékesszólástan) a meggyőző, hatásos beszéd, az érvelés tudománya

• Már az ókorban kialakult, hiszen a görögöknél vagy a rómaiaknál enélkül nem lehetett volna sikeres politikus valaki

• Az első összefoglalás Arisztotelésztől maradt ránk. Ő 3 szövegfajtát különböztetett meg: tanácsadó, jogi és alkalmi beszéd

„Ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a hazád,

hanem azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért”

Három nagy szónok

Szókratész, Kr. e. 5. század

Ciceró, Kr. e. 1. század

Kennedy (1917-1963)

„Költőnek születik az ember, szónokká válik”.


A retorika tárgya

A retorika a nyelvtudomány egyik ága. Legfontosabb területei:

- A szövegtípusok vizsgálata. Ma lényegileg minden nyilvános beszéd a retorika körébe sorolható. Nem csupán egy országgyűlési szónoklat (tanácsadó beszéd), az ügyvéd védőbeszéde (jogi beszéd) vagy egy ballagási búcsúztató (alkalmi beszéd), hanem egy miniszterelnöki interjú vagy egy tanári magyarázat is

- A jó szónok tulajdonságai

- A szöveg felépítése a bevezetőtől a befejezésig

- A szónok feladatai az anyaggyűjtéstől a befejezésig

"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok

támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar

demokratikus kormányt.

Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ

közvéleményével.”

(Nagy Imre utolsó rádióüzenetét 1956. november 4-én reggel 5 óra 20 perctől sugározta a Parlamentben

berendezett stúdióból a Szabad Kossuth Rádió.)


A jó szónok tulajdonságai

•Tisztesség

•Találékonyság,

• Jó emlékezőképesség

• Jó előadóképesség

• Jó stílusérzék

• Jó szerkesztőképesség

• Válaszolj a kérdésekre?

1. Miért kell a jó szónoknak tisztességesnek lenni (vagy legalábbis annak látszania) ?

2. Mit jelent a találékonyság? Hogyan függ össze a jó szerkesztőképességgel?

3. Miért van szükség jó emlékezőképességre?

4. Milyen velünk született és tanult képességeket jelent a jó előadóképesség?

5. Mondjál néhány konkrét példát a jó és a rossz stílusérzékre!TESZ


A szónoklat felépítése1. Bevezető. Funkciói: felkelti az

érdeklődést és a hallgatóság jóindulatát, előkészíti a megértést

2. Elbeszélés: a bizonyítandó tétel tömör megfogalmazása

3. Érvelés: a tétel bizonyítása

4. Cáfolás: a lehetséges ellenérvek számbavétele, megcáfolása

5. Befejezés: összefoglal kitekint vagy az érzelmekre hat

A beszéd felépítését egy szalagavatón elhangzott beszédem rövidített változatával érzékeltetem. Ez cáfolást nem tartalmaz


Mi az érv? Milyen fajtái vannak?• A retorika a meggyőzés tudománya. A meggyőzés legfőbb eszköze az érv. Az érv

a meggyőzés érdekében elmondott tény vagy megállapítás. Három elemből áll: tételből (Töltsd meg tartalommal az életet!), a hozzá tartozó bizonyíték(ok)ból(Véges és csak egy van belőle), valamint a kettőt összekötő elemből (Az életnek értelmet kell adnunk), amely gyakran elmarad

• Néhány érvfajta:

- Meghatározásból levezetett: Használd okosan a netet! Mert mire is való…

- Ok-okozati érv: Hiányoztam, mert iskolában voltam

- Körülményekből levezetett: Nem tudtunk focizni. Eső volt, vizes volt a pálya

- Összehasonlításon alapuló: „Ki sóhajtoz, ki mulat, a világ csak hangulat” (Reviczky)

- Valószínűségen alapuló: A féllábúak nem futnak ilyen gyorsan.

- Ellentéten alapuló: Betegnek lenni rossz. Egészségesnek lenni jó.

- Bizonyítékból származtatott: pld. Statisztikai adatok bemutatása

- Tekintélyből származtatott: Nyelvében él a nemzet – írta Kölcsey


Az érvek elrendezése

• Az érvelés lehet deduktív(ilyenkor általános tételt konkrét példákkal bizonyítunk) vagy induktív(konkrét példákból következtetünk

• Az érveket rendezhetjük erősség szerint: emelkedőn(egyre hatásosabbak) vagy lejtésesen (egyre gyengébbek), de váltakozhatnak is, ha logikus

Példák a deduktív érvelésre

(általánosból a konkréthoz)

Az ember halandó.

Józsi ember.

Józsi tehát halandó.

Egyik környezetvédő sem eszik marhahúst.

Tibor nem környezetvédő.

Tibor eszik marhahúst.

1. Jelenségekbe vágó példák gyűjtése.

2. Közös jellemzők szűrése, kivételek keresése.

3. Általánosítás.

4. Általánosított törvényszerűség tesztelése újabb példákon

keresztül.

Az induktív következtetés 4 fő fázisa:

Feladat:

Gyűjtsél néhány érvet az egészséges táplálkozás mellett, és

csoportosítsd őket erősség szerint!


Hibák az érvelésben• Tekintélyre hivatkozunk, az adott

dologban hamisan: Petri György is sokat ivott, mégis nagyon okos volt

• Egyetlen okra vezetünk vissza egy több okra visszavezethető jelenséget: A fiatalok azért nem szeretnek olvasni, mert mindig neteznek

• Ugyanazzal bizonyítjuk a tételt: Laci nagyon okos, mert értelmes

• Ha érzelmeinkből fakad az érv: Laciban ne bízzál, mert a Dózsának szurkol

• Ha előítéleteink vezetnek bennünket. Laci ártatlan. Magyar ember ugyanis nem lop, csak szerez

Petri György (1943-2000)


A szónok feladatai

1. Anyaggyűjtés

2. Az anyag elrendezése (VÁZLAT)

3. A beszéd megírása

4. Emlékezetbe vésés

5. Az előadásmód megtervezése

6. Előadás

Feladat: Hogyan készülne fel arra a

beszédre, amelyet ballagáskor mond el az

osztály nevében osztályfőnökének! Vázolja

föl a beszéd szerkezetét is, s fogalmazza

meg a bevezetőt! Feleletében mondjon

véleményt a következő beszédrészletről:

„Kedves Karcsi bácsi! Az osztállyal együtt

borzasztóan meg vagyunk hatva, most,

amikor a távozás hímes mezejére lépünk.

Különösen Jancsi és Piroska, Ádám és Éva,

valamint Ilma és Balga van igen

elkeseredve. Egyikük még az egereket is

megitatta. De lám nekem is eleredtek a

könnyeim, nem is tudok már mondani

semmit, igen meg vagyok hatva.”


Érvelés, gyakorlati szövegalkotás az érettségin 3.2019.október

Érvelés

Napjaink leggyorsabban elérhető és legjelentősebb

információforrása az internet. A mai diákok számára is

magától értetődő, hogy egy-egy témakör önálló

feldolgozásához a világháló különféle keresőprogramjait

hívják segítségül. Az adatok sokaságából azonban első

kattintásra nem feltétlenül a fontos, valóban figyelembe

vehető információ jelenik meg, egy témakör árnyalt és

szakszerű feldolgozása több gondolati erőfeszítést, alaposabb

kutatómunkát igényel.

Ön szerint a középiskolás korosztályt melyik internetes

keresési stílus jellemzi? Inkább megelégszik az elsőként

megjelenő információkkal, vagy tovább vizsgálja az adott

témakört, keres és válogat a találatok között? Álláspontját

3-5, jól elkülöníthető érvvel fejtse ki, hivatkozzon a felvezető

szöveg valamely megállapítására és személyes

tapasztalatára is!

Gyakorlati szövegalkotás

Elbutít-e a közösségi média? Úgy tűnik, a közösségi oldalak

olyan közösséget teremtenek, ahol mind jobban

hagyatkozunk mások értesüléseire, és azokat hajlamosak

vagyunk kritika nélkül átvenni. A kritikai gondolkodást tehát

feláldozzuk az idő oltárán – bízva abban, hogy mindig találunk

majd olyasvalakit, aki a helyes választ tudja. Ez az attitűd

azonban rendkívül veszélyes lehet, ugyanis nem fogjuk

észrevenni, ha manipulálnak minket… Forrás: Nyelv és

Tudomány, 2014. március 1.

https://www.nyest.hu/hirek/elbutit-a-kozossegi-media

Egy ifjúsági klub a közösségi média használatáról rendez

vitát. Önt kérik fel, hogy indítsa el az eszmecserét egy rövid

vitaindítóval. Vitaindítójában vessen föl legalább három, a

közösségi média használatával összefüggő dilemmát, tegyen

fel kérdéseket, utaljon személyes jó és rossz tapasztalataira!

Vitaindítójában hivatkozzon a felvezető szöveg valamely

megállapítására is! Ügyeljen a felszólalás formai szabályaira!


Érvelés, gyakorlati szövegalkotás az érettségin 1.2020. május

Érvelés

„A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb

és legnemesebb nevelő eszköze. A sport fogalma azonban nem

tévesztendő össze puszta testi ügyességgel, a rekordhajhászással, a

nyereségvadászással. […] Az utóbbiaknak nemcsak hogy a sporthoz

semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban

szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe,

a mérkőzés az életre való nemes küzdelem szimbóluma.” (Szent-

Györgyi Albert „Az iskolai ifjúság testnevelése” című előadásának

nyomán, 1930, részlet) A sportolás két legfontosabb területe a

versenysport és a szabadidősport. A versenysport célja lehet az

élsport is, ami sok sportoló számára foglalkozás, esetleg

karrierlehetőség. (Az élsporthoz tartoznak sportszakemberek,

szakmai stábok, szponzorok és szurkolók is – így az élsportnak van

gazdasági, szórakoztató szerepe is.) A szabadidősport az egészséges

életmódra, a betegség megelőzésére, örömszerző tevékenység

végzésére irányul. A gyerekek versenysportolóvá válásával

kapcsolatban sokféle vélemény, álláspont fogalmazódhat meg.

Ön miben látja a fiatalok versenyszerű, rendszeres, szervezett

sportolásának előnyeit vagy hátrányait? Fejtse ki erről álláspontját

3-5 érvvel 120-200 szó terjedelemben! Érvei kapcsolódjanak a

felvezető szöveg gondolataihoz is!


Közel másfél millió magyar embert korlátoznak egészségügyi

problémák mindennapi tevékenységeik elvégzésében. 2018-ban a

Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kifejezetten fogyatékkal

élők száma Magyarországon 408 ezer volt. A fogyatékkal élők között

vannak mozgásukban korlátozottak, gyengénlátók, nagyothallók,

mentálisan sérültek. Ezek az emberek is szeretnének minél teljesebb

értékű életet élni, és örülnek, ha nyitott, elfogadó és felelősen

gondolkodó fiatalok ebben segítenek nekik. Szervezzenek diákok

összefogásával programot fogyatékkal élőknek! A program legyen

alacsony költségvetésű kellemes időtöltés, például kirándulás, tánc,

mozgásos vagy zenés rendezvény, iskolai vagy iskolán kívüli kulturális

műsor vagy más, örömteli esemény.

Írja meg hivatalos levélben a programtervet iskolája igazgatójának,

és kérjen engedélyt a megvalósításra! Írása 120-200 szó terjedelmű

legyen! A levélben a következő címzési adatokat használja:

Igazgató: Kovács Péter Az iskola címe: 1234 Kővár, Rezeda utca 2.

Aláírásként használhatja a saját nevét, de fiktív nevet is megadhat.


Érvelés, gyakorlati szövegalkotás az érettségin 2.

Érvelés

„Az illem nem egyéb, mint a jó modor, a figyelmesség, az udvariasság és a

mások iránti tapintat megnyilvánulása. A viselkedéstechnika legfontosabb

alapelemei passzívak (jellem; lelkiismeret; magatartás, viselkedés; megjelenés,

fellépés, öltözködés; illedelmesség, jómodor; udvariasság; előzékenység;

figyelmesség; tapintat; pontosság; szerénység; türelem; önuralom) és aktívak

(köszönés, kézfogás; megszólítás; bemutatkozás; társalgás, beszédmodor;

tegezés, magázás; partnerség; tüsszentés, köhögés). A passzív mozzanatok

cselekvő közreműködésünk nélkül is jellemzik illemtani kulturáltságunk

színvonalát, az aktívak megnyilvánulásához megszólalásunkra, valamilyen

interakcióra is szükség van. Az udvariatlan emberek azzal szoktak dicsekedni,

hogy őszinték, pedig legtöbbször csak kíméletlenek, és lehetetlenné teszik

magukat. Megszívlelhetnék Lope de Vega bölcsességét: Magára vessen az

udvariatlan, ha barátból ellensége lesz”. (Ottlik Károly: Protokoll.

Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában. Részletek. Protokoll ’96

Kiadó)

„Ma mindenki ’színvallást’ követel, s az udvariasságot kibúvónak és árulásnak

érzik. […] Mikor mindenki a másik zsigereiben vájkál, szenvedélyes szeretettel

vagy eszelős gyűlölettel: te maradj udvarias.” (Márai Sándor: Füves könyv. 198.

Az udvariasságról. Helikon, 1999. 135-136. o.)

Ön hogyan vélekedik az udvariasságról: kellemesebbé, élhetőbbé teszi-e a

társas emberi létet, a mindennapokat? Fejtse ki álláspontját 3-5 érvvel, 120-

200 szó terjedelemben! Érvelő fogalmazásában használja fel a fenti

gondolatokat és saját, személyes tapasztalatait is!

2020. október


Ön a környezettudatossági világnap ifjúsági parlamentjébe

delegált képviselő. Csoportjukban azzal foglalkoznak, hogy

felhívják korosztályuk tagjainak a figyelmét: egyénenként is

sokat tehetnek az élhetőbb világért a túlfogyasztó, pazarló

társadalomban. Társaival felosztották egymás közt a

megvitatandó témákat a felvetett problémakörök szerint; Ön

a környezettudatos élelmiszervásárlás és táplálkozás területét

választotta, mert ezzel kapcsolatban rengeteg gyakorlati

tapasztalattal rendelkezik, és számos konkrét megoldási

javaslatot is szeretne felvetni, tudatosítani.

Írja meg figyelemfelkeltő hozzászólását 120-200 szó

terjedelemben a környezettudatos élelmiszervásárlás és

táplálkozás tárgyában az ifjúsági parlament szakmai

napjára! Legalább 3-4 konkrétumra hivatkozzon, és ügyeljen

a hivatalos felszólalás műfaji, formai sajátosságaira

(kapcsolódás az előző hozzászólókhoz, kapcsolattartó nyelvi

formák, további hozzászólás ösztönzése)!

Documents

RETORIKA (A tananyag rövid összefoglalása)