2- 6 . b . 10

B Ä L I N T J Ö Z S E F :t

t

MI A K A L O T ?

B U D A P E S T , 1946.

KIADJA A KALOT MOZGALOM ORSZÁGOS KÖZPONTJA, BUDAPEST, IV., CUKOR-U. 3._________________

Nyomatott: Korda R. T. nyomdájában, Budapest.

ELÖLJÁRÓBAN

„Szökj fel, álmos óriás: Isten szép magyarja!Hadd legyen napújulás annyi béna j a j r a ..

Tíz esztendővel ezelőtt ez a kiáltás hangzott el a falvak ifjúsága felé. A válasz olyan volt, mint a reggeli mező válasza a napra. Amikor a nap át­tekinti az ébredő világot és a madarak szólni kez­denek, a határok növényei szinte szökésszerűen emelik feléje fejüket. Megmozdult a földműves fiatalság. E megmozdulás mozgalommá vált. Ma már minden faluban ismerik a KALOT nevét és úgy lát­ják, mint a biztos jövő és biztos építés egyik leg­fontosabb tényezőjét. A második évtized reggelén is elhangzik ez a szólítás, a KALOT hangja.

Szervezeteinkben lüktet az élet. Nemzedék ké­szülődik és országot újító társadalom. Az ember Öldöklése véget ért. A romvilág felett bontakoznak az erők, amelyek kialakítják holnapunkat. Az utolsó évszázadban nagyon sok véres tora volt az emberi­

3

ségnek. A mi nemzedékünk feladata lesz szerte a világon, hogy az életet ölő, kultúrát megsemmisítő pusztítások után megkezdje az anyagi és szellemi újjáépítést. Határainkban előzöldelt már az új vetés. Az élet első és nagy ígérete. Az igazi élet ugyanis lebírhatatlan.

A KALOT is ott áll a munkáló erők sorában. Az istenes ember, a krisztusibb ember hitével vál­lalja a küzdelmet emberibb holnapunkért. A mű­veltség sugárzásával akar új paraszti társadalmat. A társadalmi igazság állandó követelésével, a nép érdekeinek szolgálatával, az ifjúságon keresztül akar életerős népet. Amilyen világ épül az ifjúság lelkében, olyan lesz holnap az élet arca. M ély lel­kiség, komoly műveltség, gazdaságilag erős nép, öntudatos magyarság: ezeket akarjuk demokrá­ciánkba beépíteni.

Szándékaink tiszták, mint a forrás vize. A kara­tunk acélos. Szívünkben a boldog holnap derűje pirkad. Előre hát Krisztussal jövőnkérti

Adjon Isten!

4

Az ember nagy gondja

Ha messzi útra indul az ember, hozzákészülődik. A felvégre felszaladhatsz mezítlábasán és felgyűrt ingben is, de ha távoli vidékre indulsz, ruhá­ban és élelemben is összeszedi édesanyád a szük­séges dolgokat. És ha most egy kicsit rágondolsz, hogy milyen hosszú út az emberi élet, könnyen megérted, hogy arra is föl kell készülnöd. Mert, ugye hosszú az út, amíg hajad majd fehér lesz és öregem berként megpihenhetsz a házatok előtti fa alatt. Pedig látod, ez még mindig nem a teljes emberi élet. Most még nagyon idegenkedsz a temetőtől. Hogyne, hiszen karod egyre erősebb és nyáron a csépeléskor a 80 “kilós zsákot is bírtad. Pedig a Te életednek is eljön az ősze és nem sokára elmúlt éveidet számolgatod. Nagyon rossz volna akkor, ha késői szomorúságokkal kellene emlegetned nap­jaidat. Azután még ennél is hosszabb az emberi élet. Hosszabb út az, mint a napé. Pedig milyen messzi­ről indul reggelente friss piros orcával és milyen messzire megy kihúnyó lámpásfénye, öregségünk idején olyanok vagyunk, mint ősszel a fecskék. Figyeld meg, mennyire készülődnek, ha távoli vi­lágba indulnak. A mi utunk is folytatódik túl az

5

öregségen is, a halálon is. így van ez. A kérdés csak az, hogy boldogtalan vándorok vagyunk-e ezen az úton vagy boldog emberek? Boldog ember! Szinte látom, hogy megcsillan a szemed erre a szóra, ha nem is tudod pontosan, hogy mi van mögötte— mégis Te is az akarsz lenni. Boldogulni az emberi életutunkban itt is és odaát is.

De miért mondtam

mindezt? Hiábavaló beszéd ildomtalan dolog. Azért szóltam erről, m ert ezzel jeleztem annak a mozga­lomnak a célját, amiről beszélni akarok. A KALOT- ról van szó. A név nem ism eretlen előtted. Talán bátyád már évek óta résztvesz benne. Talán ma­gad is. Ha még eddig nem voltál tag, akkor leg­alább megismered, hogy miről van szó. E név rö­vidítés. KATOLIKUS AGRÁRIFJÜSÁGI LEGÉNY- EGYLETEK ORSZÁGOS TESTÜLETE. Ez a teljes neve. Ez a mozgalom föl akar készíteni Téged a nagy emberi útra, hogy boldogulj és boldog légy. Édesanyád jusson eszedbe, amint iskolába szokott küldeni. A tarisznyádba a könyvek mellé egy kis kenyeret meg ősszel szép piros almát is tesz és úgy indít el. Látod, nemrégiben kerültél ki az isko­lából és alig kezdesz a legénysorba jutni, máris odaáll melléd a KALOT és mindent megtesz, hogy rendes ember, az életre felkészült ember váljék Belőled.

6

Mi is hát a KALOT?

Legények mozgalma. Bizonyára észrevetted már, hogy édesapád is elmegy időnkint a gazdakörbe vagy a parasztszövetségbe. Azután a lányoknak is van egyesületük. Szóval az ember nem magánosan él. Nem is tudna. Se munkában, se szórakozásban, sem a művelődésben egymagában nem haladna előbbre. Ilyen a természetünk; csak közösségben tudunk élni. De ha többféle közösség van, akkor többfajta rendeltetésük is van. Mi tehát a Te közös­séged, a KALOT rendeltetése?

Ügy vagyunk a KALOT céljával, mint a kocsi­val. Annak is négy kereke van. Különben nem járna. Tíz esztendővel ezelőtt fogalmazták meg a KALOT célját:

Krisztusibb embert, Műveltebb falut, Élet­erős népet és önérzetes magyart akarunk.

A célja tehát az, hogy ezt Veled megvalósítsa. Bármelyik hiányoznék ezek közül, csonka ember lenne Belőled. Nem testileg, hanem lelkileg. Egész ember csak e négy dolog által válik Belőled. Ha ism eretlen vidéken jársz, tájékozódói a helyes út után. Az élet is, különösen, amíg kezdetén van az ember, nagyon ism eretlen táj. E négy jelszón ke­resztül tájékozódói a helyes út felé. Eltévedni re t­tenetes dolog. Pedig könnyebb az életben eltévedni, mint az erdő rengetegében. És szörnyűbb is.

7

Ezekről az igazságokról és utakról szól Hozzád ez a kis könyv. Jóbarátod akar lenni. Elég, ha egy­szer átlapozod? Nem elég. Sokszor és gondolkodva olvasgasd! Jó, ha a zsebedben hordozod és időnkint egy-egy részt megnézel.

Ne feledd el, számunkra, a paraszti nép számára igazán csak ezután kezdődik el a valóban emberi élet. Erre készülnünk kell. Készülődés nélkül úgy leszünk, mint az elkésett utas, aki csak lemondóan legyinthet az elrobogó vonat után. És ugye, ezt Te nem akarod?!

Krisztusibb embert

Mi a búza útja? A nehéz hantok súlya alól elő­zőidéi és amikor a határok teljesen taroltak, a leve­gőben meg ökörnyálak húznak, már jelentkezik a friss vetés. Azután mire tavasszal megáldják, búza- szentelőkor már a fejét próbálja. Július elején meg m ár vígan készül az új kenyér. Az ember ú tja is ilyen. Elindul a gyermek és valami válik belőle. Itt most nem azt vitatom, hogy milyen foglalkozású leszel, hogy 170 cm magas leszel-e vagy a falu legerősebb legénye válik-e Belőled. Arról beszélek, hogy becsületben, jóságban, tisztességben mivé leszel, értékben mi alakul Belőled.

Azt mondja a Szentírás: „kik Krisztusra megke- resztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra".

(Gál. 3, 28.) Ez történt velünk „az újjászületés" (Tit. 3, 5.), a keresztség által. Ez életünk célja, az emberi út titka: teljesen krisztusivá válni. Istenes emberré kell lennünk.

Krisztusba öltözünk

Mit jelent ez? Isten ereje a kegyelmen keresztül csodálatos dolgokat visz végbe bennünk. Hozzá­segít minket, hogy cselekedetünk, gondolkodásunk egyre inkább olyan legyen; mint Krisztusé. Ismered bizonyára azt az éneket, amelyben a tarnócai kis- bojtár arról beszél, hogy a gazdájával lesz majd egy-kenyéren. Velünk a kegyelem által, amely a keresztségben hull először a lelkünkre, még nagyobb történik. Mi Isten asztalának leszünk vendégei. A test eledele a kenyér. A léleké az igazság. Mi a hiten keresztül Krisztus tanításából ezt kapjuk. A kegyelem nyitja föl bennünk az új szemet, a hitet, hogy lássunk. Az emberi életnek sokkal mélyebb éjtszakái vannak, mint--a napnyugvás utáni sötét. És a hívő ember Isten fényességével jár, Krisztus bölcseségével igazodik el a helyes úton. Az ember legnagyobb nyomora: a belső éjjel, a hitetlenség. Nagy örömmel forgasd ezért a Szentírást. Tanulmá­nyozd hitünket, hallgasd az egyházi tanítást, mert mindezen keresztül Krisztus szól Hozzád.

Krisztusba öltözködünk cselekedeteinkben is.

9

Krisztus törvényei és eligazításai jelentik a keresz­tény erkölcsöt. E nélkül az emberben az állat ke­rekedik fölül. Figyeld meg a kisgyermeket, milyen tágranyílt szemmel vigyázza a nagyokat és lesi el beszédüket meg mozdulataikat. A Szentírás Krisz­tus testvéreinek mond bennünket. Lessük és figyel­jük tehát szavait és életét, hiszen azért jött közi- bénk, hogy megmutassa, hogyan kell élnünk.

Az Ür Jézus érdekesen világít rá az

Ö viszonyára velünk.

így mondja: ,,Én vagyok a szőllőtő, ti a szőllő- vesszők. Aki énbennem marad és én őbenne, az bő term ést hoz, m ert nálam nélkül semmit sem tehet­tek." (Jn. 15, 5.) A mi életünk titka tehát a venyige titka. Űj-emberként Krisztusból sarjadunk és belőle árad belénk az élet. Ügy mondjuk, életközösségben van a szőllővessző és a tő. így vagyunk Krisztus­sal is. Nem a testi életről van most szó, hanem a lélekéről. Tehát a hit és a tevékeny szeretet életé­ről. Ezért kell az ima, a szentségekkel való élés, hogy Krisztusból bőségesen áradjon az új-ember ereje.

Nincs ennél szebb életterv, mint krisztusi em­berré válni.

Minden törvény célja: az istenszeretet. Több he­lyen is Isten fiainak mond bennünket a Szentírás.

10

A gyermekek az A tya dicsősége. Ez legyen tehát életünk főtörekvése, hogy diadalra vigyük az Atya terveit és gondolatait. Isten megdicsőülését hirdet­jük és akarjuk életünkben és az egész társadalom ­ban. Istenszeretet és a felebaráti szeretet előttünk nem a szó csengése, hanem legfőbb élettörvényünk. Élettörvénye annak a titokzatos testnek, nyájnak, amelynek az Űr Jézus a feje és pásztora, az Egyház­nak.

Azt mondja Szent Pál az Isten fiairól, hogy az emberek közt fényeskednek, „mint csillagok a világ­űrben". (Fii. 2, 3.) Ez számunkra annyit jelent, hogy a világosság fiai élete valóban 'világító , tehát má­sok számára is eligazító élet. A krisztusibb ember­nek van életprogrammja, a közösség, a társadalom dolgaiban is. Krisztus nélkül szétesik a család, ahonnan pedig a társadalom sarjad ki. És a népek műhelyét, az államokat is azok tudják igazán meg­építeni, akiknek szemük előtt van az az igazság, hogy az ember kibontakozásához a lélek szabad kifejlődése is szükséges. M ert nagy érték az ember, az Isten rokona, a kegyelem által fia.

Láttál már elhaló fát vagy még sudárba nem szökkentett elszáradni. A természet szomorúsága és szégyene. Krisztus nélkül az ember is ilyen. A mi utunk nem ez, hanem Krisztussal előre az ember teljesedése, tökéletessége felé.

11

Műveltebb falut

M egkérdem Tőled, mit gondolsz művelt ember alatt? Talán azt válaszolod, hogy aki városban hosz- szú évek után kikerül a magasabb iskolából. Minden­esetre ez is egyik ú tja a műveltségnek, de nem az egyetlen. És bizony sok, nagyon tehetséges falusi fiú számára hiába álltak nyitva a nagy iskolák. Nem volt pénz és anyagi tehetőssége hozzá. Tudod, ha egyszer a falvak házai és mezői megszólalnának, hogy mennyi jófejű ember esze marad parlagon, de szomorú beszéd lenne ez.

Van a műveltség, megszerzésének más útja is. Most főleg erről lesz szó.

A műveltség tudást is, életmódot is jelent. Ré­gebben majdnem szólásmondás volt, hogy elég, ha a paraszt embernek annyi esze van, hogy esőben az eresz alá húzódjék. Ezzel az ostobasággal kell nekünk leszámolnunk. M ajd egyszer nézd meg a falutokat jó figyelmesen este. Hogy ereszkedik rá a nehéz éjtszaka. Eltűntek már a házak körvonalai is. És szinte hallatszik az éjtszakai lélekzés. Akkor szorítsd ökölbe a kezedet és tégy egész életre szóló ígéretet. Valahogy ilyenfornícfn: világosságot aka­rok magamnak és az egész falunak: a tudás és ér­telem fényességét! De hogy jutsz ehhez?

12

A fölmutatott jel: a könyv

Meg keli kezdened a saját kis könyvtárad össze­állítását. A téli napok és esték különösen is alkal­masak, hogy belefelejtkezzél a betűk titkaiba. Te légy a falu könyvtárának is leglelkesebb követelője és olvasója. A KALOT mindent megtesz, hogy tá jé ­koztasson és könyveket is juttasson el Hozzád. Ez legyen fiatalkorod legszebb szenvedélye, hogy a betűn keresztül egyre többet láss.

Főleg három irányban kell a műveltség dolgá­ban tájékozódnod: egyetemes, szakmai és népi mű­veltség irányában. Szinte babona volt már a falusi népről egy gatyás-muskátlis hiedelem. Neked erre a leghatározottabban rá kell cáfolnod. Tudnod, ol­vasnod kell a történelmet, földrajzot, term észettudo­mányt. Tájékozódnod kell az irodalomban, sőt még a bölcseletben is idővel. A példák egész sora van már előttünk, hogy közülünk hogy értek el sokan magas fokot a műveltségben. Mindezt szolgálni akarjuk tanfolyamainkon, gyűléseinken és népfőiskoláinkon. Az elmúlt évtizedben 20 népfő­iskolát terem tettünk. Akik onnan kijöttek, már hor­dozzák a fényt a falvakban. Legfőbb feladatuk le­gyen, hogy állandó szorgalommal szolgálják a falu m űveltségének ügyét. -»

13

Falutudomány

Szakműveltséget is akarunk. Ez a foglalkozásbeli műveltséget jelenti. Az egyik nagy írónk nyomán „falutudománynak" (Szabó Dezső) is nevezhetnénk. Ez azokat az ism ereteket jelenti, amelyek szerint a gazdálkodásban a legkorszerűbb eredm ényeket ér­heted el. A mi eszményünk a Kertmagyarország megteremtése. Persze a belterjes és öntözési gaz­dálkodás sok új ism eretet kíván. Földrajzi és ég­hajlati viszonyok ismerete, növénytan, állattan, a gépekkel való megbarátkozás stb. A technikai is­mereteket is bővítenünk kell. Fontos azután, hogy egész paraszti történelm ünket ismerjük. Jelentősége van az egészségügyi és jogi ism ereteknek is. A ki­zsákmányolás, a becsapás mindig ott kezdődik, ahol az ember nem tájékozott a háza tájékán és az or­szágos viszonyok körül. Pedig le kell mérned majd a szavakat, hogy a saját lábadon járhass. Az ember­nek azért van esze, hogy maga tájékozódjék, a kö­télen való vezettetést hagyjuk a kisborjúnak.

Az úgynevezett m élykultúra, — az őseinktől örökölt hagyományok — mondhatnánk hagyomány- m űveltség is sokat jelent számunkra. Széchenyi Ist­ván azt gondolta, hogy még gyereknép vagyunk és történelm ünk elején járunk. Van is benne igazság. De ezen a téren mégis úgy voltunk, mint az öreg­ember emlékezete: sok mindent elfeledtünk. Pedig ez a kultúra a miénk, mi terem tettük. A mesék már

14

egy-két nagy írónknál nagy regény-m űvészetté fej­lődtek. Népi dalainkból Kodály Zoltán és Bartók Béla világhíres művészetet terem tettek. Minden ér­téket ú jra megtanulunk. Mesét, faragást, dalokat, szokásokat és táncot. így fölébred bennünk az el- alélt népi lélek. Hinnünk kell meséink, dalaink és képzőművészetünk erejében és egy hatalmas kul­túrát építünk m ajd meg, amivel adósa vagyunk még a többi népnek.

Ilyen utak felé kell tehát tájékozódnunk, mert ezek vezetnek a műveltebb falu felé.

Életerős népet

Eddig is tanultál már a népek történelméről. M ajd ha még mélyebben beletekintesz az elmúlt évszázadokba, észreveszel egy nagy igazságot: csak erős népek tudják irányítani a saját sorsukat. Az erős nép nem attól függ, hogy mekkora számban, hanem milyen nagy műveltségben, jellemben és a gazdasági életben. Amely népek nem ilyenek, csak úgy vannak, mint a színdarabok mellékszereplői. Alig-alig mondanak valamit. Meg kell ismerned tehát, mi az, ami bennünket életerős néppé tesz. Ami az élet asztalához ülteti parasztságunkat és nemcsak a lehulló morzsák után kapkodunk.

15

Legyen igazság

Az első, ami bennünket megerősít: a szociális igazságosság. Meg kell ismerkedned ezzel is. Ez Isten parancsa. Ezt m ondja ki: a társadalm i életnek olyannak kell lennie, hogy benne valóban minden­ki m egtalálja anyagi és szellemi boldogulását. Bizonyára láttál már házépítést. Az első dolog, hogy erős alapot, fundamentumot raknak le. ö ssze­dűlne a ház, ha ezt agyagból vetett vályogtéglából raknák. így van ez a társadalom életében is. ö ssze­dűl, ha nincs szilárd alapja, ha nem az igazság az alapja. így ugyanis egyesek vagy osztályok önzése lehetetlenné teszi a rendes életet. A nép nagy több­sége elől a kevesek eszik el a kenyeret. A szociális igazságosság kettő t követel: 1. Meg kell valósíta­nunk az általános jólét, a mindenki jóléte minél magasabb fokát. 2. Nem engedhetjük meg, hogy korlátlan vagyonokat halmozzanak fel lelkiism eret­len emberek és nem engedhetjük meg, hogy nagy vagyonukkal magukhoz ragadják a hatalmat. Ezért követeltük indulásunk első ideje óta a földbirtok­reformot. Rettenetes volt ugyanis a petróleum ­gond, a 'szakadozo tt ruha, a nagy béresistálló, a summás-rendszer, a földtelenség nyomora.

Minél több embert magántulajdonhoz kell ju t­tatni, ahol megépítheti a saját házatájékán a maga kis várát. A munkabéreket is rendezni kell. A tör­vény elő tt egyenlők vagyunk. Ez azonban semmit

16

sem ér akkor, ha a nyomor tanyázik házunk küszöbén.

Meg kell ismerned azokat az igazságokat, amik ügyünk mellett szólnak, hogy így a tisztalátás bátor biztosságával küzdhess igazunkért. Tanulmányozd a pápai körleveleket. Ezek az utóbbi évszázadok­ban minden másnál világosabban és bátrabban hirdették az ember jogait és közösségi ügyeiben való eligazodását. Különösen kettő t kell nagyonis figyelmesen olvasnod; XIII. Leó pápa, Rerum No- varum és XI. Pius, Quadragesimo Anno című kör­levelét. M indkettő megvan magyar fordításban.

Szervezkedésünk

Idővel a közéletbe is bekerülsz, tudnod kell tehát, hogy a politika bozótjában sokszor eltévedt a magyar parasztság. Ne feledd tehát, hogy ügyün­ket csak szervezetten, összeállva lehet diadalra vinnünk. Ezért kell a társadalmi szervezettség, a szakmai önkormányzat. Nagy baj volt az, hogy eddig külön-külön volt kénytelen minden paraszt- ember megharcolni a m aga*ügyét. Persze a leg­többször sikertelenül. Bizonyára hallottál már róla, hogy az ipari és gyári munkásoknak már évtizedek óta szerte az egész világon van szervezetük, ame­lyen keresztül biztosítani tudják a bérek rendezését, a munkaidő rendjét és kulturális szükségleteiket.

17

Nekünk is szükségünk van egy ilyen társadalmi szer­vezetre. Ennek a szervezetnek az a feladata, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális igényeinket k i­elégítse és érdekeinkért harcoljon. Ezt a szerveze­tet megalkotni nem az állam dolga. M agunknak kell ezt megteremtenünk. Ennek a szakmai, tá r­sadalmi önkormányzatnak az a feladata, hogy a paraszti társadalom a saját lábára álljon a maga gazdasági, művelődési stb. dolgainak az intézésé­ben. A magunk dolgában ugyanis magunknak kell helytállnunk és döntenünk.

Ehhez a szervezkedéshez tartozik a szövetkezet gondolata is. A beszerzés és értékesítés szempont­jából ugyanis elengedhetetlenül szükségesek a népi szövetkezetek. Ha nem akarunk továbbra is a pia­cok kiszolgáltatottjai maradni, akkor haladéktala­nul létre kell hoznunk a szövetkezeteket. Gazda­sági megerősödésünk szempontjából feltétlenül szükség van a mezőgazdasági iparra. Telepes­képző népfőiskolánkon és más népfőiskolánkon is megkezdtük már ennek a megteremtését. Ezt azután a szövetkezetekkel édestestvéri viszonyba hozhat­juk az értékesítés és beszerzés terén.

Demokrácia

XII. Pius pápa többször is elmondta, hogy nap­jaink államformája és társadalmi formája a demo­krácia lesz. Ez népuralm at jelent. Jelenti tehát a

18

népnek leghatékonyabb gazdasági, művelődési és politikai nagykorúságát, fölemelkedését és részvé­telét a közösségi ügyekben. Ha ez nem így volna, jelentése csupán szófiabeszéd lenne.

Sokszor, legtöbbször csak kertekalji nép vol­tunk. A mi nemzedékünk feladata, hogy nagyobb kenyér és több tudás jusson minden magyar szá­mára. Szívóssággal, felelősséggel és okossággal kell elindulnunk, mert így terem thetjük meg az élet­erős népet.

önérzetes magyart

Figyeld meg a kisgyermeket. M ilyen magát- feledve tud játszani és szaladgálni. Azután az idő teltével egyre többet bíznak rá. A családban, a munkában egyre több szerephez jut. M ert izmoso­dik a karja és nyílik az esze. A felelősség tudata is felébred benne. A szerepet, látod, az egyre inkább nyíló öntudat adja. így van ez a népek között is. Szerepe csak akkor van, ha magát-tudó nép. Ha az öntudat csak szunnyadozik benne, mint a mag a rögök mélyében, csak senki-nép, kósza és bizony­talan. Első dolog

a magunk ismerése.Tavasszal bizonyára szereted elnézegetni a me­

zőt. Szerény ibolya húzódik meg a bokrok alján és messziről int a pipacs. A búzavirág is előkéklik

19

és a nefelejcs is nézegeti orcáját a csöndes vizek tükrében. Tulipán, jácintok mind indulnak a kert­ben és csupa szín a határ. Valami hasonlóság van a népek között is. Az igaz, hogy nincs többféle emberiség. Egyetlenegy van. De nép többféle. Ez azután beszédben, szokásban, táncban, jellemben, műveltségben mind megmutatkozik. Isten gondolata ez is, mint a sokféle virág a mezőn. Kötelessége az embernek, hogy megismerje azt a népet, am ely­ből való és élje annak a népnek a hagyományait, szokásait, művészetét, amelyhez tartozik. Irodal­munkat, történetünket, szokásainkat, faragásainkat, táncainkat, m uzsikánkat és népdalainkat mind meg kell ismerned. Ez ad magyar-tudatot. M ilyen érde­kes volna megfigyelned az ibolya útját a nyílásig. De még ennél is érdekesebb, ahogy a nép kibon­takozik. Át kell élned azt a csodálatos érzést, amit e néphez való tartozás jelent.

— Egy népnél sem vagyunk utolsóbbak —

régi mondás már ez. De valósággá csak úgy lehet, ha valóban törekszünk erényeinket növelni, hibáin­kat levetkőzni. Amelyik népnek nincs saját kul­túrája, művészete és szokása, az a szomszédban kénytelen koldulni. Ha benned elveszíti öntudatát a mi népünk, ilyen koldus néppé válik.

Bármennyire is igaz az, hogy a népeknek van külön arcuk is, mégsem szabad egy dologról el­feledkeznünk. Ez pedig

20

testvériség a nagy eszmékben.Vannak eszmék, amelyeket minden népnek meg

kell valósítania. Ezer esztendő óta benne élünk a kereszténység nagy testvériségében. Beoltattunk, mint vadóc-ág az isteni nemes törzsbe, Krisztusba. Minél szebb a kereszténységünk, annál szebb a magyarságunk is. Azután az emberi művelődés, haladás, a társadalmi igazság, szabadság stb. Ezek mind olyan célok, amelyeket meg kell valósítanunk. Úgy vannak a népek, mint a futóbajnokok. Csak itt nagy célok felé megy a staféta. Elmaradottság és szégyen volna az, ha mi itt lefáradnánk. Közösek tehát az emberiség nagy céljai, egy irányba kell törekedniök a népeknek.

Az elmúlt időkben a nép gondolatát faji gőggé alázták le sokan. Nagy rontás és betegség volt ez. Szolganépeket akartak teremteni, mert alacsonyabb- rendűeknek kiáltottak ki egyeseket. Mi megvetet­tük ezt a nézetet. A hazaszeretet számunkra ama egészséges és megtartó erő, amely egy népbe, egy történelem be kovácsol minket. Ezer esztendő óta vagyunk itt a „rögök ébresztgetői" (Szabó Dezső), a porladó ősök és a sorsunk mind ide kötnek minket.

Felszabaduló erős nép idebentés független ország kifelé — ez a mi törekvésünk. Minden népnek megvan a maga külön történelmi műhelye, állama — ahogy ezt egyik írónk mondta.

21

Ebben építi meg a maga gazdasági, kulturális és emberi életét. Ennek az államnak a fennállása és függetlensége az emberi élet alapja.

Ne feledd, történelm ünk új napjához érkeztünk el. Persze ez nem úgy jelentkezik, ahogy tán el­képzelnéd, nagy kürtökkel és nagy díszletekkel. Űj lehetőségeink vannak és új feladataink. Az új építésbe beledolgozunk mindent, ami igazán érték. De elvetünk mindent, ami múltúnkban vagy jelle­münkben bűn, átok vagy betegség. Az elkövetkező időben komoly szerepünk lehet. A Szent Jobb ismét idehaza van. Nagy biztatás nekünk, mert újból hazát építeni csak Isten kegyelmével átnem esített gondolat és felfokozott erő képes csupán. Ide pedig a nagyok és szentek nyomán krisztusi magyarok kellenek.

A KALOT múltjaA KALOT 1935-ben indult a szegedi tanyák

világából. P. Kerkai Jenő jezsuita atya indította el két civil munkatársával: Ugrin Józseffel és dr. Far­kas Györggyel. És úgy volt a mozgalom, mint a mérföldlépő-csizmás ember: ham ar eljutott minden­felé. Mi volt ennek a titka? Két dolog. Az egyik az, hogy nagy volt a fiatalság lelkében a várako­zás, a másik meg az, hogy az elindítók és vivők nem riadtak vissza semmi veszedelemtől és nehéz­ségtől, — amiből bőviben Volt — mert tudták, hogy Isten szándékai szerint való küldetésük van.

22

Jó, ha megismered azt a

társadalmi hátteret,amelyben a KALOT elindult. A nagybirtok és nagy­tőke érdekházasságban élt. A hivatalos politika e házasság asztalánál őrködött a frigyre. A paraszt­ság gazdasági és kulturális elmaradottságban élt. Különösen állt ez az ifjúságra. Volt ugyan egy szervezet, a Levente, amely a falu fiatalságát is foglalkoztatta, ez azonban kényszerszervezet volt. Nevelése nem volt helyes, sőt egyre végzetesebb u takra tévelyedett. A nép bajaival csupán írók foglalkoztak. E képből világos, hogy nagyon kemény talajból tört föl a KALOT, ez a kis forrás, de egyre nagyobb folyóvá bővült. Az elmúlt tíz esztendőben sok fontos dátum van.

A falvak legénysége

gyakori áldozóvá vált. A krisztusi lelkű paraszt- embert akarta a KALOT kinevelni. Ezért voltak az országos imaórák, a lelkigyakorlatok, az állandó lelki irányítás összejöveteleinken is. A mozgalom kezdettől fogva tudta ugyanis azt az igazságot, hogy a lelkület átformálása nélkül nincs új élet. A Krisztusba oltott m agyar ember — ezt akartuk!

Mint itt is, ott is fellobbanó pásztortüzek indul­tak szerte az országban tanfolyamaink. Kezdetben

23

háromnapos, majd egyhetesek voltak. Lényegében az elindulást jelentette a falu m űvelődésének leg­fontosabb szerve és eszköze felé, a népfőiskola felé. Azután elindultak népfőiskoláink. Tíz esztendő alatt húsz volt. Ez idő alatt 35,000 legény kapott képzést e népfőiskolákon. A műveltebb falu gon­dolatának ez volt egyik leghatalmasabb és legfon­tosabb vára. Persze, hogy egy igazán új falu terem ­tődjék, ahhoz szükséges volt az is, hogy a nép­főiskolákon az egész falu társadalm a megismerked­jék a Mozgalom célkitűzéseivel. így azután a legé­nyek m ellett a m agyar falvak papsága és művelő­désének áldozatos szolgálói, a tanítók is résztvet- tek. De a fiatal nemzedéken kívül az édesapák is eljöttek, hogy a közös szellem egységbe olvassza és kovácsolja a falu egész társadalmát.

A népfőiskolákon is,

de egyéb művelődési eszközökkel is három irány­ban igyekezett a KALOT a művelődésben dolgozni. Az egyik irányt jelezte az egyetemes művelődés. Egyesek már kiemelkedtek művelődés dolgában is a falusi világból. Bizonyára hallottál már népi íróink­ról. Ezek az irodalomban szereztek jó nevet. De a közélet területén is egyie többen jönnek a mi sorainkból. Ezzel azonban még nincs megoldva mű­velődésünk kérdése. Feladat az volt tehát, hogy minél több magyarban tudjuk a műveltség tüzét

24

meggyujtani. Ezért volt népfőiskoláinkon történel­mi, természettudományi, számtani, mértani, irodalmi stb. képzés. De ezt a célt szolgálta a KALOT könyv­osztálya is. Innen futottak szét a könyvek az ország legeldugottabb falvai felé is. A KALOT ismertette meg a legtöbb író könyvét a néppel. Még azok az írók is, akik egész munkásságukban a népről írtak, inkább a középosztály előtt voltak ismeretesek. A KALOT azután azok kezébe adta, akiket leg­elsősorban illet. Nagyon érdekes megemlítenünk az elmúlt évtizedből két nagy m agyar írónak val­lomását mozgalmunkról. Móricz Zsigmond az egyik, Szabó Dezső a másik. Amikor Móricz Zsigmond megszemlélte intézményeinket, őszinte csodálkozá­sát fejezte ki és azt mondotta: Hogy tudtátok ezt a nagy munkát ilyen csendben elvégezni? Szabó Dezső valamennyi egyesület közül úgyszólván egyedül a KALOT-ot tartotta érdemesnek és mél­tónak arra, hogy a nép szolgálatában szerepet vál­lalhasson.

A művelődés másik irányaa hagyományművelés volt. Itt egyrészt a falu szín­padára vittük a népi játékokat és azokat a szín­műveket, amelyek nem Göre Gáboroknak és nevet­séges alakoknak ábrázoltak bennünket. Ezen a téren a M agyar M űsorközpont volt az a szervünk, amely e feladatot teljesítette. A hagyományműve­léshez tartozott népdalaink, népi táncaink, faragá­

25

saink, szokásaink megismerése és elsajátítása. Ügy volt már a magyar falu, mint a vadonba tévedt gyermek. Nem találta a helyes utat. Most tíz esz­tendő után elmondhatjuk, hogy a magyar falut önmagának az ifjúságában mi adtuk vissza.

Sokan csak az irodalom ism eretében látják a mi problémáink megoldását. A KALOT ezen a babonán egyszerűen túltette magát. Ugyanis fog­lalkozásbeli m űveltséget is adott. Szakismeretek nélkül nincs sem életerős nép, sem műveltebb falu. A Kertmagyarország az eszményünk. Népfőiskoláin­kon, nyolchónapos tanfolyamainkon ezt szolgálta a bolgár rendszerű kertgazdálkodás elsajátítása. Volt egy telepes-képző népfőiskolánk is. Ezzel a cél az volt, hogy egy elkövetkező földosztásnál minél több fiatal földműves szakember legyen, akik vezetni tudják majd az új telepes községeket.

Társadalmi műveltség nélkülnem lehetséges a parasztság fölszabadulása. Ezzel teljesen tisztában voltunk. Ezért igyekeztünk a leg­szélesebb rétegekben tudatossá tenni azokat az elveket és igazságokat, amelyek szerint újjáépül­het az egész társadalom. Itt elsősorban XIII. Leó Rerum Novarum című és XI. Pius pápa Quadrage- simo Anno című körlevelére gondolunk. Ezekben vannak ugyanis a legélesebben körülrajzolva azok a keresztény társadalom tudom ányi elvek és isme­retek, amelyek szerint a KALOT-mozgalom meg­

26

kezdte harcát parasztságunk fölszabadításáért. Ezek a gondolatok kétségtelenül a legmélyebb átformá­lását jelentik az ember közösségi életének. Egy-két év múlva még világosabb lesz majd előtted, de már ma is tudatosan kell élnie Benned annak, hogy a történelem főszereplői a dolgozók széles tömegei. Erre a szerepre kellett 10 esztendőn keresztül a legmegfeszítettebb m unkával előkészíteni, elsősor­ban a fiatalságon keresztül a falu mindenkitől m a­gára hagyott dolgozó társadalmát.

Több bérharcot is vívtunk. Éppen e kemény és meg nem alkuvó álláspontunk miatt a helyi ható­ságok több helyen is üldözést rendeztek ellenünk. Szabolcs vármegye egész területéről például kitil­tott bennünket a megelőző gazdasági és társadalmi rendszert szolgáló hatóság.

Indulásunk kezdete óta hirdettük ugyanis, hogy a nemzet m egújhodása elsősorban a paraszti réteg anyagi és erkölcsi, továbbá kulturális felemelkedé­sével kezdődhet. Éppen ezért indulásunk eleje óta vallottuk a radikális földbirtokreform szükségessé­gét. Rettenetes veszedelme volt ugyanis a magyar falvaknak, ahogy erősen szorító bilincs módjára mindenfelé körülfonta a nagybirtok. Mi a föld­reformra azonban nemcsak felvilágosítással, annak állandó napirenden tartásával készültünk, — ezt is m egtettük — de többet is tettünk ennél. Mint előbb említettük, létrehívtuk M agyarország első telepes-képző népfőiskoláját. Itt a növendékek tel­

27

jesen ingyen 12 hónapos tanfolyamon kaptak ki­képzést. Érdekes előtted rámutatnom néhány vállal­kozásunkra, am elyekkel az életerős nép gondolatát igyekeztünk szolgálni. Fafaragó és fafeldolgozó üzemünk volt Csíksomlyón és Püspöknádasdon. Volt gazdasági szövetkezetünk, tésztakészítő üze­münk m űködött Egyházasfalun, egyházművészeti m űhelyünk Érden. A népfőiskolákon a mezőgazda- sági ipar csíráit igyekeztünk életnek indítani.

Nem csoda tehát,hogy az egész ország falusi ifjúsága olyan nagy érdeklődéssel fordult mozgalmunk felé. Nagy öröm volt, amikor Róma szava és biztatása m egérkezett hozzánk. Jó, ha ebben a kis könyvben Szentatyánk szavai mindig előtted lesznek. így van a teljes szövege:

Róma üzenete mozgalmunknakSzeretett fiainknak, a M agyar Agrárifjúsági

Mozgalom (KALOT) vezetőinek.M egkértetek bennünket, szeretett fiaink, hogy

rátok és az egész mozgalomra áldásunkat adjuk. Szívesen teljesítjük ezt a kérést, mert méltóvá tesz benneteket áldásunkra nemcsak mozgalmatok cél­kitűzése, hanem az a bizalom is, amellyel a magyar püspöki kar ezt a mozgalmat kíséri, öröm m el álla- pítható meg, hogy a mozgalom riadójának szava

28

várakozáson felüli s rem ényteljes visszhangra talált a m agyar agrárifjúság lelkében. Az Egyháznak és a Hazának jobban nem is szolgálhatnátok, mint azzal, hogy az agrárifjúságból olyan földműves réte­get neveltek, amelyben az istenfélelem, Jézus Krisztus szeretete és kegyelm e m élységesen meg­gyökerezik. Őrizzétek meg és értékesítsétek annak a magyar m űveltségnek értékeit, amelyet a valódi, tiszta kereszténységgel párosult egészséges term é­szetesség jellemez.

Istennek irgalm át és M agyarország Nagyasszo­nyának hatalm as pártfogását leesdi rá tok és az egész mozgalomra adjuk apostoli áldásunkat.

Kelt, Castelgandolfóban, 1939 szeptember 8.XII. Pius

Nagy figyelemmel kísérte mozgalmunkat a kül­földi sajtó is. Nagy nyugati testvérmozgalmainkkal, különösen a francia és belga ifjúsági mozgalmak­kal kezdettől fogva a legjobb kapcsolataink voltak.

A KALOT nem habozottegy percig sem síkra szállni országunk és népünk érdekeiért. A harmincas évek elejétől kezdve a germán imperializmus M agyarországon is kezdte megszervezni előőrseit. Különösen két végzetes sze­repű csoport, a Volksbund és a különböző nyilas pártokba tömörülő m agyarországi hitleristák voltak

29

azok, akiken keresztül a németek törekvéseik sze­kere elé akarták befogni a magyar népet. Kezdettől fogva a legélesebben szembeszálltunk mindezekkel. Előadásokkal, agitátoraink útján stb. mindent el­követtünk, hogy m unkájukat gátoljuk. A német követ annakidején tiltakozott is a kormánynál munkánk ellen. Szervezeteink értesítést kaptak, hogy ahogy csak lehetséges, szabotálják azt a törekvést, amely a halál partjai felé vitte népünket. Szálasiék természetesen feloszlatták a KALOT-ot.

A M agyar Frontban, amely a nemzeti ellenállás szerve volt, mi is résztvettünk. A mozgalom sok halálra keresett politikust re jte tt el, szervezett pro­pagandával, továbbá röpcédulákkal stb. küzdöttünk az országrontás ellen. Vezetőségünket halálra ke­resték. — A KALOT vezetői 1944 őszén a már fölszabadított országrészbe szöktek át a fronton, hogy a szovjet hatóságokkal és az új kormánnyal felvegyék a kapcsolatokat a szellemi és anyagi újjáépítés érdekében.

Ma máraz ország egész területén ismét működnek szerve­zeteink. Egyre nagyobb lelkesedéssel, egyre elmé- lyedőbb munkával. Szemünk előtt van új Herceg- prím ásunknak biztatása, amelyet levélben adott ne­künk: „Válságos időben zárul az első, s indul meg a második évtized, amelynek feladata az elért ered­mény és főként a legények kiérdemelt bizalmának

30

megőrzése, a háborútól m egtépett sorok kitöltése, az Egyház és Haza a szabadság és függetlenség útján megszentelése . . . A magyar katolicizmus pedig a régi büszkeséggel, példás együttérzés­sel tekint a mozgalomra és ennek szabadságát az új idők komoly követelm ényének tekinti."