Tanító alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: Társadalmi

Tanító alapszak Tantárgyi programok

Tantárgy neve: Társadalmi ismeretek Tárgykódok: Oktatási cél: Felkészíteni a (tanító szakos) hallgatókat az általános iskola alapszakaszában az „ember és társadalom” műveltségterület oktatására, továbbá az interdiszciplináris jellegű ismeretanyag elsajátítása révén a globalizálódó és multikulturálissá váló társadalmi- gazdasági térben a szűkebb szakterületen túli innovációra való készségek és képességek elsajátíttatása. Ismeretek:

- Bevezetés a filozófiába: Az európai és egyetemes kulturális érvényű metafizikai gondolkodás fejlődése, főbb irányzatai, iskolateremtő klasszikusai az ókori racionalizmustól napjaink posztmodern valóságértelmezéséig.

- Etika: A „jó és a rossz” axiomatikus végső értékduálja mentén szerveződő és a társadalmi kapcsolatokat normatívan rendszerező, törvényileg változó etikai alrendszer.

- Magyarország története I.- II: Az európai és a magyar társadalmak története, különös tekintettel a XIX-XX. század modernizációs politika- és gazdaságtörténeti kronológikus történetszemlélet helyett és mellett a művelődés – és életmódtörténet történetszociológiai megközelítésének fontosságát hangsúlyozzuk.

- Oktatás és ifjúság szociológia: A társadalomelméleti főbb irányzatok (konfliktus és konszenzuselméleti iskolák) ismertetésén túl az ezredforduló hazai és nemzetközi összehasonlító strukturális és társadalomstatisztikai elemzésével ill. empirikus metodikai alapismeretek elsajátíttatása révén a sokdimenziós társadalmi egyenlőtlenségrendszerben való érték- és előítéletmentes gondolkodási és cselekvési készségek elsajátíttatása. A szakszociológiák (ifjúság- oktatás-kisebbség) praktikus tudásanyagot szolgáltatnak a pedagógiai szakterület társadalmi kontextusainak megértéséhez, az oktatás és az oktathatóság társadalmi- kulturális rétegződésszemléletű értelmezéséhez.

- Állampolgári ismeretek, gazdasági ismeretek: A korszerű jogi és politikai műveltségünkhöz nélkülözhetetlen, a hétköznapi életben és az egyéni és családi karriertervezésben is hasznosítható tudásanyagot szolgáltat, amely nemzetközivé táguló politikai, gazdasági, munkaerőpiaci térben való eligazodást ill. a „schengeni polgárrá” válást egyaránt segíti. Ezentúl az oktatásgazdaságtani ismeretek ma már nélkülözhetetlenek az ismétlődő finanszírozási nehézségekkel küzdő iskolák vezető és alkalmazott pedagógusai számára egyaránt.

Követelmények: a végzett hallgató

- ismerje és európai, globális összefüggésekbe állítva értelmezze a magyar társadalom működésének fontosabb történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit, s megfelelő tantárgypedagógiai ismeretek birtokában legyen képes tudását- a NAT előírásainak megfelelően, az általános iskola bevezető, kezdő és alapozó szakaszában- tanítói munkája során felhasználni;

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

http://www.pdffactory.com



- legyen képes a hazai közoktatás feladatait, a műveltségterülettel kapcsolatos oktató-nevelő munkát szélesebb társadalmi- történelmi kontextusban értelmezni;

- legyen képe filozófiai, etikai problémák elemzésére; történelmi-társadalmi ismeretek- nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok segítségével való- megértésére, a az ezek által szerzett ismereteknek az oktató- nevelő munka során történő alkotó alkalmazására, a gyerekek kritikai gondolkodásának, erkölcsi ítéletalkotásának, toleranciájának fejlesztésére;

- rendelkezzen társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással.

- Az egyetemes emberi és nemzeti értékek, erkölcsi normák s a másság tiszteletével, toleranciával.

Ajánlott irodalom:

- Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Aula Kiadó, Bp. 1996.

- Gyáni Gábor- Kövér György: Magyarország társadalomtörténete Osiris Kiadó, Bp. 2001.

- Hársing László: Filozófiai problémák- alternatív válaszok Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 1998.

- Hársing László: Bevezetés az etikába Bíbor Kiadó, Miskolc 1999.

- Magyar művelődéstörténet (Szerk.: Kósa László) Osiris Kiadó, Bp. 2000.

- Heller Ágnes: Általános etika Cserépfalvi, Bp. 1994.





Tantárgy neve: 2. Pszichológia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja:

Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik a korszerű, pedagógiai gyakorlatban alkalmazható pszichológiai ismeretanyaggal alátámasztott emberképre alapozva megfelelő ismeretek, képességek, készségek birtokában alkalmasak az iskola 1-4 osztályában, illetve műveltségi területek esetén az 1-6 osztályban az oktató-nevelő munkára.

Képesek az ön- és társismereti, valamint gyermekismereti sajátélmény és a felépített ismeretanyag komplexitására építve empátiás, toleráns, kreatív attitűddel a gyermekek tudatos fejlesztésére, a pedagógiai problémák hatékony kezelésére, az iskola összetett interakciós hálójának kezelésére.

Alkalmasak a meglévő tudásuk, készségeik folyamatos megújítására, gyarapítására.

Ismeretek: A Pszichológia tantárgy az óra –és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza:

A pszichológia, mint tudomány kialakulásának története, a klasszikus és modern irányzatok kialakulása és lényegi ismeretanyaga, módszerei, a pszichológia ágai.

Az önismeret fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései, szerepe a pedagógus munkában és a privát életben. A pedagógus munka és az önismeret kapcsolata, a pedagógus személyiségfejlesztő hatásainak pszichológiai összefüggései, a pedagógus személyisége, speciális képességei, nevelési attitűdje és vezetési stílusa. Tudatos személyiségformálás a pályaszocializáció során, a hatékony életutat támogató reális pályakép és jövőkép kialakítása.

Az emberismeret szintjei, az interakciók kialakulásának és működésének folyamata és determináló tényezői. A hatékony kommunikáció specifikumai. A pár, a csoport és a tömeg működési mechanizmusai, csoportdinamikai alapok.

Az emberi megismerés biológiai alapjai, pszichés alapmechanizmusai, azok fejlődése, fejleszthetősége. Motivációs bázisok és mechanizmusok.

A pszichikus fejlődés longitudinális és horizontális elemzése, a fejlődés és fejlesztés feltárása érdekében a pedagógiai tényezők pszichés hatásainak elemzése, a fejlődés külső és belső feltételeinek, összefüggéseinek feltárása.

A főbb személyiségelméletek tükrében a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezői, a személyiség megismerésének módszerei, a 6-12 éves gyermekek sajátosságai.

A fejlődés irányának, determinánsainak és jellegzetességeinek függvényében a 6-12 éves korosztály differenciált személyiségformálásának folyamata, tevékenységei. Az oktatás és nevelés pszichológiai elemzésén át a személyiségfejlesztő és oktató tevékenység tervezése, életkorspecifikus módszerei, a tanulásirányítás lehetőségei.

A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumai, a gyermek- és serdülőkorban előforduló személyiségfejlődési zavarok etiológiája, prognózisa, prevenciója, az intervenciós lehetőségek kompetenciahatárokon belüli módjai, illetve a hatáskörüket meghaladó esetekben segítséget adó szakemberek, intézmények rendszere a segítségnyújtás érdekében.





Követelmények: A végzett hallgató: Szerezzen olyan pszichológiai ismeretanyagot, melynek birtokában érti, és

pontosan használja a legfontosabb pszichológiai alapfogalmakat; ismeri a pszichológia, mint tudomány jelentőségét a pedagógussá válás folyamatában.

Képes az ismeretanyag önálló, kritikus feldolgozására, gyakorlati alkalmazására, önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglevő ismeretek, készségek fejlesztésére, új kompetenciák elsajátítására.

A pedagógiai munkában szükséges alapvető témakörökben megalapozott pszichológiai ismereteket fel tudja használni a pedagógiai kérdések megválaszolásában.

Ismeri a tanítói munkához szükséges általános lélektani, személyiségpszichológiai, fejlődés- és pedagógiai pszichológiai ismereteket, képes a fejlődés-fejlesztés összefüggéseinek megértésére. Megfelelő toleranciával érti és értelmezi a fejlődés és fejlesztés eltérő ütemét, képes elfogadni a gyermeki személyiség egyéni különbségeit. Kellő jártassága van az életkori és egyéni sajátosságok felismerésében és kezelésében, a tanító munkában alkalmazható feltáró és fejlesztő módszerek alkalmazásában.

A pszichológiai ismeretek támogatásával alkalmas a 6-12 éves gyermekek körében nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, tanulási alapkészségek, képességek kialakítására és fejlesztésére, sokoldalú és differenciált személyiségfejlesztésre.

Képes a társas viselkedés tudományos elemzésére, jártas az ön- és társismeret elméleti és saját élményű kérdéseiben, ismeri a hatékony társas befolyásolás eszközeit, képes azok gyakorlati alkalmazására. Tudományosan megalapozott véleménye alakulj ki a társas magatartásformákról. Ezen keresztül önismerettel, együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, minőségtudattal rendelkezik, ami segíti a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátásában is, támogatja a gyermek családjával és szűkebb környezetével való együttműködésben, a csoportban való munkavégzés, kollegalitás működtetésében.

Ismeri a közvetlen emberi kommunikáció jellemzőit, a hatékony kommunikáció eszközeit, ezen keresztül képes nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására.

Tájékozott a pár, a tömeg és a csoportlélektan általános kérdéseiben, ismeri a főbb irányzatokat, tájékozott a különböző csoporttechnikák és csoporttörténések értelmezésében, ismeri ezek pedagógiai alkalmazásának lehetőségeit.

Érti és felismeri a szociokulturális ártalmak és személyiségfejlődési zavarok kialakulásának összefüggéseit; jól eligazodik a személyiségfejlődési zavarok különböző típusaiban, képesek azok tüneteit, okait felismerni, és helyesen azonosítani. Képesek a pedagógiai kompetenciájuk körébe tartozó pszichés zavarok korrekciójára, adekvát fejlesztési programok működtetésére; hatáskörüket meghaladó esetben helyesen ismerik fel a segítségnyújtás irányát, ismerik a rendelkezésre álló segítő szakembereket és intézményeket.





Kötelező irodalom: Pszichológia pedagógusoknak szerk. N. Kollár Katalin, Szabó Éva Osiris, Bp.; 2004 Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába Tankönyvkiadó, Bp., 1989 Séra László: Általános pszichológia Comenius Bt., Pécs, 1998 Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája Gondolat – Kairosz, Budapest, 1997 Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998 Carver, C.S.-Scheier, M.F.: Személyiségpszichológia Osiris, Bp., 1998 Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése Helikon Kiadó, Bp., 1999 Az iskolai szociálpszichológia jelenségvilága szerk. Mészáros Aranka ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2002 Ronald J. Comer:A lélek betegségei Osiris Kiadó Bp., 2000 51-83.; 87-95.old. Cole M., Cole S.R.: Fejlődéslélektan Osiris Kiadó Bp., 1997 484-577.old. Ajánlott irodalom: Atkinson, Atkinson, Smith, Bem: Pszichológia Osiris, Bp., 1995 Bernáth László, Révész György: A pszichológia alapjai Tertia Kiadó Bp., 1995 Bagdy Emőke, Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1988 Pedagógia és pszichológia szgy. Szerk. Fehér Irén Comenius Bt., Pécs, 1999 Mérei Ferenc: Társ és csoport Akadémia Kiadó Bp., 1989 Fejlődéslélektan olvasókönyv szerk. Bernáth László, Solymosi Katalin Tertia Kiadó, Bp., 1997 Dr. Salamon Jenő: A megismerő tevékenység fejlődéslélektana Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994 Dr. Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Integra-Projekt Kft., Bp., 1993 Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Kiadó, Bp., 1997 Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése Gondolat Kiadó, Bp., 1989 E. Aronson: A társas lény Közdazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994 Pedagógiai szociálpszichológia szerk. Schmercz István Élmény Kiadó, Nyíregyháza, 2002





Tantárgy neve: Pedagógia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő tanítók kibocsátása,

akik alkalmasak a 6-12 éves tanulók nevelésére és oktatására; ismerik a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, az 1-6. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait; ismerik a nevelés-oktatás elméletét, a 6-12 éves korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát. Alapozza meg a tantárgy-pedagógiai oktatást és a gyakorlati képzést.

Ismeretek: Az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemekben a Pedagógia alapozó tárgy ismertesse meg az egyetemes és magyar nevelés történeti fejlődési folyamatának legfőbb, tényeit, összefüggéseit, kellő részletességgel bemutatva a mai pedagógiai elmélet és gyakorlat közvetlen előzményeit. Ismertesse a nevelés-oktatás-képzés gyakorlatának, intézményeinek, elméleteinek és a neveléspolitikai, közoktatás-politikai törekvések történeti fejlődését, a kiemelkedő haladó pedagógusok életművének bemutatásával erősítse a nevelői hivatástudatot. Megismerteti a hallgatót a tanítói pálya szakmai, tanításetikai követelményeivel, az iskolarendszer működésével, a tanítói munka sajátosságaival. Ismertesse meg a hallgatót a neveléstudomány fő ágaival, a nevelés fogalmával, a nevelési folyamat főbb jellemzőivel, a különböző célelméletekkel, az oktatás (tanítás-tanulás) szerepével a személyiségfejlesztésben. Közvetíti azokat az alapismereteket, amelyekre építve feldolgozható a tanítási-tanulási folyamat, a tanulási stratégiák, a szervezeti és munkaformák, valamint a módszerek témaköre. A tananyag mutassa be a tudás megszerzésének logikai alapjait. Ismertesse meg a hallgatókat a gondolkodás formáival és a különböző műveletekkel. Ismertesse meg a hallgatókat az oktatás és a képzés tartalmi, tantervelméleti kérdéseivel, alapozza meg a tanító tudatos elemző és tervező munkáját. Ismertesse a neveléselmélet alapfogalmait, alapozza meg a hallgatók tudását az iskolai értékszocializációról, a nevelési folyamat tartalmáról és szerkezetéről, a nevelési módszerekről, eljárásokról. Adjon alapot a pedagógiai tapasztalatok szaktudományos szintű elemzéséhez, a pedagógiai jelenségek tudatos értelmezéséhez, a gyakorlati nevelési helyzetek, folyamatok sikeres szervezéséhez, irányításához. Ismertesse meg a pedagógiai kutatás célját, tárgyát, az egyes kutatási stratégiákat, módszereket, eszközöket, adatgyűjtési és feldolgozási eljárásokat. Adjon ösztönzést az öntevékeny kutatási tevékenység végzéséhez. Ismerje meg a hallgató az osztályfőnöki (osztálytanítói) nevelőmunka helyét, szerepét és sajátosságait, feladatköreit, az egész napos nevelés speciális lehetőségeit, a gyermek-, ifjúság- és családvédelem aktuális feladatait.





Ismertesse meg a differenciált fejlesztés metodikáját, szervezeti kereteit és tervezési formáit, tegye képessé a hallgatót az eltérő fejlettségi szintű, eltérő szociokulturális hátterű tanulókkal való egyéni bánásmódra, készítse fel a hallgatót a kompetencia-körébe tartozó retardált, tanulási nehézséget, részképesség kiesést tanúsító, valamint az átlagostól eltérő, tehetséges tanulók egyéni fejlesztésére, kompenzációjára és korrekciójára. Megismerteti a hallgatóval a legjelentősebb pedagógiai kísérleteket, innovációkat. Követelmények: A végzett hallgató: ismerje a neveléstörténet alapvető tényeit, lássák a változás, fejlődés folyamatát, irányát a történeti korszakokban. Tudja a neveléstörténeti tényeket szakszerűen vizsgálni, elemezni, értékelni. Legyen képes problématörténeti vizsgálódásokra. Lássa a mai neveléstudományi, közoktatás-politikai problémák és eredmények történeti okait, összefüggéseit.

Ismerje a kisiskolás és a pubertás korú tanítványainak fejlesztési lehetőségeit és módszereit, továbbfejlődési esélyeit, perspektíváit. Ismerje a nevelő-oktató munka tervezésének szintjeit, módszereit és fázisait, ismerje továbbá a tervezéssel összefüggő állami dokumentumokat. Ismerje a korszerű tanulásirányítás törvényszerűségeit és módszereit. Ismerje a tanítás-tanulás elméleti, módszertani, szervezési vonatkozásait, a metodikai kultúra, a tanítási-tanulási infrastruktúra összetevőit. Ismerje az iskolai nevelés és a szocializáció folyamatát, dinamikáját, tartalmát, színtereit, módszer- és eszközrendszerét. Ismerjék a legjelentősebb hazai és nemzetközi pedagógiai irányzatokat. Ismerje és értse az osztályfőnöki nevelőmunka helyét, szerepét és sajátosságait, feladatköreit, az egész napos nevelés speciális lehetőségeit, a gyermek-, -ifjúság- és családvédelem aktuális feladatait. Ismerje a differenciált tanórai munka lehetséges modelljeit, eljárásait. Ismerje a tanulási nehézség, magatartási zavar pszichológiai, szociológiai összefüggéseit, a fejlesztés módjait. Ismerje a tehetség felismerésének, fejlesztésének módszereit, eljárásait. Ismerje a hallgató a legjelentősebb pedagógiai kísérleteket, innovációkat.

Legyen képes nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

saját tevékenységének kritikus értékelésére; a nevelő-oktató munka szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a

tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére; a 6-12 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére,

az alapkészségek és képességek kialakítására; előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre (ehhez

rendelkezzen a másság elfogadásával, toleranciaképességgel); a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására; a gyermek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre; önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő

készségeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak az iskolán belül felelősségteljes munkakör





vállalására (ehhez rendelkezzen a permanens művelődés igényével és képességével);

Legyen képes egyszerű kutatási tevékenység végzésére. Számonkérés: A Pedagógia alaptantárgy tantárgyelemei kollokviumokkal, gyakorlati

jegyekkel zárulnak. A tantárgyi ismereteket komplex Pedagógia-Pszichológia szigorlat kéri számon, ami 0 kerditértékű, kritériumfeltétel. A szigorlati témakörök komplex módon tartalmazzák a pedagógiai és a pszichológiai tényanyagot.

Szakirodalom Kötelező szakirodalom: Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet Nemzeti Tk., Bp., 1995. Mészáros István- Németh András- Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris, Bp., 2000. I.1.1.1.1.1.1.1Falus Iván /1998, szerk./: Didaktika. Nemzeti Tk. Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Kiadó, Bp., 1993. Báthory Zoltán/1992/: Tanulók, iskolák-különbségek. Tk., Bp. Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös J. Könyvkiadó, Bp., 1997. Falus Iván /1993, szerk./ Bevezetés a pedagógiai kutatómunka módszereibe. Bp., Keraban. Pálfiné Szalay Anna: Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához. Szombathely,

2000. Ajánlott szakirodalom: A magyar nevelés története I Szerk.: Horváth Márton Tankönyvkiadó, Bp. 1988. A magyar nevelés története II. Szerk: Horváth Márton, Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Bp., 1993. 1000 éves a magyar iskola / Szerk: Balogh László / Korona K., Bp., 1996. Lénárd Ferenc – Demeter Katalin (1990) : A nevelés gyakorlata a tanítási órán TK., Bp. Csapó Benő : (1998. szerk.) : Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Bp. Ballér Endre (1996): Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. A tantervelméletek forrásai 17. OKI, Bp. Csapó Benő (1992) : Kognitív pedagógia. Akadémia Kiadó, Bp. Bábosik István: A nevelés folyamata és módszerei Leopárd K., Bábosik István- Mezei Gyula: Neveléstan Telosz K., Bp., 1994. Bábosik István: A modern nevelés elmélete Telosz K., 1997. Gáspár László: Neveléselmélet OKKER Kk. Én. Nagy József: Nevelési kézikönyv Mozaik K. Szeged, 1996. Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben Kereszty- Tordáné /szerk./ BTF,Bp.,1993.





M. Nádasi Mária /1986/:Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Korszerű nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest. Petriné Feyér Judit-Mészölyné Fehér Katalin /1982/: Differenciált osztálymunka, optimális elsajátítás a gyakorlatban. Pedagógiai Közlemények 23. Tankönyvkiadó, Budapest Kósáné Ormai Vera /1989/: Beilleszkedési nehézségek és az iskola. Tankönyvkiadó, Budapest, 13-48, 61-202. Hortobágyi Katalin /1995/: A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata. Feldolgozási program pedagógus-továbbképzés számára. FPI, Budapest Balogh László-Nagy Kálmán-Szatmáriné Balogh Mária /összeáll. és szerk./ /1994/: A tehetségfejlesztés pszichológiája /Szöveggyűjtemény/. KLTE, Debrecen.





Tantárgy neve: Informatika Tárgykódok: Célok, feladatok: A tanító képzésben résztvevő hallgatók alapozó informatikai kurzusainak célja, hogy

• felkészítést nyújtson az általános iskola 1-4. évfolyamán, számítógépes környezetben zajló tanórai, illetve egyéb tanórán kívüli iskolai foglalkozások tartalmi, módszertani kérdéseihez, tantárgy-pedagógiai eljárásaihoz

• áttekintést adjon az informatika korszerű eszközrendszeréről, • megismertessen a számítógépek alapvető, általános célú

szoftverkörnyezetével, mely hozzásegíti a hallgatókat többek közt a tanulmányaikhoz szükséges elektronikus információforrások felhasználásához és feldolgozásához

• rendelkezzenek a természettudományok stb. alapoktatásához szükséges korszerű informatikai felkészültséggel

Ismeretek: Az informatika alapozó tárgyak az óra és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazzák:

• A személyi számítógépek legfontosabb, oktatási környezetben is használt részegységeinek kezelésén keresztül a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges szoftverhasználat elsajátítását.

• Ennek megfelelően az üzemeltetéshez szükséges operációs rendszer és az ún. informatikai alapszoftverek (szövegszerkesztés, grafikai alkalmazások, táblázatkezelés) ismereteit.

• A korszerű hálózathasználat, információszerzés és feldolgozás, továbbá az internetes kommunikáció alapszoftvereinek megismerését.

• A Nemzeti Alaptanterv informatika műveltségterületének 1-4 évfolyamra vonatkozó tartalmi és módszertani kérdéseit, a különböző tárgyak tanításánál felhasználható elektronikus források és oktatóprogramok körét.

Követelmények: A végzett hallgató ismerje:

• számítógépes oktatóprogramok, oktatáshoz kapcsolódó források oktatásban történő felhasználásának módszereit

• a gyermekek sokoldalú, differenciált fejlesztését szolgáló informatikai megoldásokat

• az alapvető hardverkörnyezetet – korszerű számítástechnikai eszközpark használatát

• a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges szoftverkörnyezetet – adattárolás, hálózati struktúrában való munka; biztonságos géphasználat kérdéseit

• általános célú alkalmazói programok oktatásközpontú használatát (szövegszerkesztés, grafikai alkalmazások, táblázatkezelés)

• az információkeresés, rendszerezés, hálózati kommunikáció alapvető szoftveres megoldásait





Ajánlott irodalom: • OFFICE XP lépésről lépésre [2002, Szak Kiadó] • Mészáros Tamásné: Táblázat-kezelés [2003, Kossuth Kiadó Rt.] • Bártfai Barnabás: Microsoft Excel XP 2002 [2002, BBS-Info] • László József: Mindenkinek az Internetről [2003, ComputerBooks] • Dancsó Tünde: Comenius LOGO játék és animáció [2001, Kossuth kiadó]





Tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom és tantárgy-pedagógiája Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan pedagógusok kibocsátása, akik

- az iskolai oktatás bevezető és kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom területén alkalmasak az oktató – nevelő munkára;

- a 6-12 éves gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve tervezik, szervezik és irányítják a tanulási folyamatokat; alakítják ki és fejlesztik a tanulási alapkészségeket és képességeket;

- birtokában vannak a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos korszerű szaktudományi és módszertani ismereteknek; azokat össze tudják kapcsolni más tudományterületeken szerzett ismereteikkel;

- képesek, az e tudományterületeken is meglévő, ismereteik, készségeik önálló és folyamatos megújítására, bővítésére a nyomtatott és elektronikus források kritikus értelmezése alapján;

- képesek a mindenkor rendelkezésükre álló módszertani eljárások és taneszközök közül kritikusan és megalapozottan választani;

- az anyanyelvi és irodalmi vonatkozású nevelési helyzetek megoldásában mindenkor a gyermek beszédviselkedésének, nyelvi-kommunikációs kultúrájának fejlődését szolgálva és előítéletek nélkül működnek együtt a családdal és a kortárs csoportokkal.

Ismeretek: Magyar nyelv és irodalom és tantárgy-pedagógiája tantárgy az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a leendő pedagógusok számára a következő elsajátítandó ismeretanyag szerepel:

- Tartalmazza az alapfokú anyanyelvi oktatás bevezető és kezdő szakaszában megtanítandó magyar nyelvi és irodalmi ismeretek átadásához szükséges anyanyelvi (elméleti és alkalmazott nyelvtudományi, nyelv és beszédművelésbeli) kompetenciákat. Ezen ismeretanyag birtokában a pedagógusok képesek lesznek a tanulók olvasás és írás alapkészségeit kialakítani.

- Tartalmazza azokat az általános és gyermekirodalmi ismereteket, amelyek segítségével a pedagógus megalapozza és fejlesztheti a gyermekek irodalmi ízlését.

Követelmények: A végzett hallgató:

- rendelkezzék fejlett nyelvi és kommunikációs képességekkel, beszédviselkedését tudja a pedagógus munka szolgálatába állítani;

- legyen képes meglévő nyelvi – irodalmi – módszertani ismereteit önállóan és folyamatosan fejleszteni;

- ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáit, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait a Magyar nyelv és irodalom műveltségterületet illetően;

- rendelkezzék olyan anyanyelvi és tantárgypedagógiai ismeretekkel,

amelyek az anyanyelvi oktatás bevezető és kezdő szakaszában az olvasás





és írás alapkészségeinek kialakításához szükségesek, és fejlesztik az anyanyelvi kommunikációs kultúrát;

- a Magyar nyelv és irodalom tanítása során ismerje és használja a személyiségformálás lehetőségeit, a sajátos nevelési helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek anyanyelvi nevelésének hatékony módjait; a tanulásirányítás módszerit és munkaformáit; az integrált és differenciált oktatás eszközeit;

- legyen érzékeny befogadója és közvetítője az anyanyelvi nevelésben és az irodalmi alkotásokban rejlő esztétikai és egyéb értékeknek.

Irodalom: Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 1997. IV. kiadás Hangay Zoltán (szerk.): Magyar nyelvi gyakorlókönyv. Trezor Kiadó, Budapest, 1992. Hernádi Sándor: Beszédművelés. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Kernya Rózsa (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., Kaposvár, 1995. Kulcsár-Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Argumentum Kiadó, Budapest, 1993. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 1995.





Tantárgy neve: Matematika és tantárgypedagógia Tárgykódok: Célok: A korszerű matematikai ismeretek és ismeretrendszerek tudatos megismertetése, a hallgatók ismereteinek bővítése. Rendelkezzenek a képzés végére az általános matematika tanulásra vonatkozó ismeretekkel és képességekkel, amellyel tanítani tudják a 6-10 éves gyerekeket. Sokszínű módszertani kultúrával rendelkezzenek, amellyel az adott korosztály matematikai tevékenységét a legeredményesebben tudják tervezni és vezetni. Legyenek képesek a differenciált irányításra, ellenőrzésre és értékelésre. Tudjon taneszközöket elemezni és legyen képes önállóan is készíteni. A tárgy feladatai és tartalma: A tárgy és a matematikai tantárgy tanulása iránti pozitív attitűdök kialakítása, fontos feladat. A fogalmak rendszerének alsótagozatos kidolgozásával, a fogalmak megalkotásával ismerkednek meg a taneszközökkel, a folyamathoz szükséges eljárásokkal. A matematikai fogalmak tanulása során fejlesztjük a minden tantárgy tanulásához szükséges képességeiket (lényegkiemelés, általánosítás, absztrakció stb.). A természetes számokról, a számelméleti ismeretekről, műveletek értelmezéséről pedagógiai ismereteket is szereznek. Szöveges feladatok megoldásánál a problémaérzékenység fejlesztése kiemelt feladat. A hallgatók az ismereteit legyen képes kritikus, elemző módon rendszerezni. Az ismeretek alkalmazása tekinetében a hallgató képességének fejlesztése a következő területeken fontos:

- nyomtatott és elektronikus források megértése, értelmezése - előítélet-mentes, multikulturális és interkulturális nevelés.

Szakmai attitűdök és magatartások terén: - önismeret, együttműködési készség, fejlett kommunikációs képesség - permanens művelődési igénye és képessége - egyetemes emberi és nemzeti értékeket és erkölcsi normákat legyen képes

elfogadni - környezettudatos magatartás a másság elfogadása.

Követelmények A hallgató: Legyen képes a matematikai fogalmakat alkalmazni. Tudjon az egyes témakörökben feladatokat megoldani. Legyen képes az egyes témakörök között a kapcsolatok keresésére és értelmezésére. Ismerje a korosztály számára készült taneszközöket, és tudja azokat felhasználni. Tudja az 1-4 osztály tananyagának elméleti alapjait. Ismerje a matematika tanulás folyamatát, a tapasztalatszerzésre alapozott strukturált tanulás elsődlegességét. Legyen képes tanulási folyamatokat tervezni és vezetni. Tudjon matematikai problémát a mindennapi életben megjeleníteni.





Irodalom

- Matematika az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 2004.) - Matematikai feladatgyűjtemény az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára ( Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1996.) - Zsinkó Erzsébet, Számelmélet és elemi algebra, ELTE TÓFK, Budapest, 2004. - Dr. Palotásné Vig Marianna, A matematika alapjai, ELTE TÓFK, Budapest, 2003. - C. Neményi Eszter, Tantárgypedagógiai füzetek, a számolás tanítása, BTF, 1997. - Reimann István: Matematika, ISBN 963 10 8578 3 Műszaki Kadó, Budapest, 1992. - Nemetz- Wintsche, Valószínűségszámítás, Typotex, 1998. - Dr. Rakos Katalin: A mi matekunk tankönyvek 1-8. (NTK) - Dr. Rakos Katalin: Módszertani ajánlások a matematika tanításában 1-4 oszt. (Apáczai Kiadó 1999.)





Tantárgy neve: Természetismeret és tp. Tárgykódok: A tantárgy oktatásának a célja: Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik rendelkeznek a kellő biológiai, kémiai, földrajzi, fizikai, egészségtani, és környezeti ismeretek birtokában, megfelelő környezettudatossággal, környezeti érzékenységgel. Rendelkeznek a természettudományok alapoktatásához szükséges korszerű ismeretekkel, összefüggésekkel, tantárgy-pedagógiai eljárásokkal. Ismerik a környezetismeret tantárgy tananyagát és fejlesztési követelményeit, így alkalmasak az iskolai oktatás 1-4. osztályában az oktató-nevelő munkára, és a nem tantárgyhoz kötött iskolai és iskolán kívüli környezeti nevelési feladatok szervezésére és teljesítésére. Rendelkeznek az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges tudással, speciális tantárgy-pedagógiai eljárásokkal. Ismeretek: A természetismeret és tp. tantárgy az óra - és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő ismeretanyagot tartalmazza: - az alapfokú természettudományos oktatás-neveléshez szükséges biológiai, fizikai földrajzi, kémiai, egészségtani és tantárgy-pedagógiai ismereteket. - a stúdium oktatásának célja olyan korszerű módszertani kultúra, szemlélet és irányultság kialakítása, ami biztosítja az 1-4. osztályban a természetismeret tanulásához szükséges tanulói képességek eredményes fejlesztését. - növény-és állatszervezettan, élettan és rendszertan alapjai. - az általános-és szervetlen kémia alapjai - természet- és gazdaságföldrajzi alapismeretek; Magyarország földrajza - alapvető fizikai ismeretek (mechanika, elektromosságtan, hőtan, fénytan,

anyagszerkezet, csillagászat) - a környezeti neveléssel kapcsolatos főbb módszertani ismeretek, a

környezetvédelem alapjai, a magyarországi flóra-és fauna legjellegzetesebb elemeinek felismerése

- elsősegélynyújtás, anatómiai alapismeretek - egészség-betegség, a szomatikus nevelés alapjai és fontossága Követelmények: A végzett hallgató: Ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáját, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait. Legyen képes: az iskolai oktatás 1-4. osztályában az Ember a természetben műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására; a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére; a nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;





a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére; a 6-10 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére, az alapkészségek és képességek kialakítására; előítélet- mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre; a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására; a gyermek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre; Rendelkezzen: az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással; egészséges életvitellel; a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás és a hatékony munkaszervezés készségével; a másság elfogadásával, toleranciaképességgel; Szakirodalom : Park-Usborne enciklopédia (Fizika-Kémia-Biológia) Oxlade, Chris-Park Könyvkiadó KFT. 2002. Bora Gyula-Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza Nemzeti tankönvykiadó, Bp. 2004. Állat-és növényhatározó természetjáróknak Magyar Könyvklub, Bp. 2000. Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1992. Általános iskolai környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, tankönyvek.





Tantárgy neve: Ének-zene és tantárgypedagógia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja:

Olyan leendő pedagógusok kibocsátása: akik az iskolai oktatás 1 – 4. osztályában az ének-zene tárgy területén

alkalmasak az oktató-nevelő munkára; akik képesek az ének-zene tárgy, valamint módszertani ismereteinek

feldolgozására, a taneszközök választására; meglévő tudásuk, készségeik folyamatos megújítására, gyarapítására; alkalmasak a művészeti nevelés fontosságának felismerésére

A tárgyra vonatkozó ismeretek alkalmazását illetően, alkalmasak:

a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a készségek és képességek fejlesztésére az ének-zene tanítás területein

az ének-zene segítségével és hatásával a gyermekek személyiségének sokoldalú és előrevivő fejlesztésére

a tanítási órán kívüli ének-zenei feladatok ellátására a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre továbbtanulással és továbbképzések segítségével meglévő készségeik

fejlesztésére, az ének-zene speciális területeinek elsajátítására az éneklés helyes szokásainak kialakítására a dalanyag, valamint a kapcsolódó játékok tanítására a zenei írás-olvasás ismereteinek és készségeinek kialakítására a reproduktív képzelet fejlesztésére, ezen belül a kifejezőképesség, a

többszólamú érzék fejlesztésére, a zenei manipuláció és improvizáció, a zenehallgatási anyag feldolgozására

Követelmény – a végzett hallgató:

ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáját sajátítsa el azokat az ének-zenei ismereteket, amelyek a tárgy sikeres

oktatásához szükségesek ismerje az éneklés, a hallásfejlesztés, a ritmusfejlesztés és a

zenehallgatás területeit különös gondot fordítson a készségek és képességek fejlesztésére, a

zenei írás- olvasás elsajátítására, a zene és mozgás (játék, tánc) kapcsolatára

érezze szükségességét a hangszertanulásnak legyen igénye a közös éneklés, a kisebb, vagy nagyobb kórusok,

valamint a társas zene szervezésére keltsen fel érdeklődést a hangversenyek látogatása iránt ismerje az egyes nemzetiségi területek zenei kultúráját legyen fogékony az alternatív zenetanítási módszerek iránt





Kötelező és ajánlott irodalom:

Ének-zene: A tanítási gyakorlatban használt alsó tagozatos ének-zene tankönyvek Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán Kodály Zoltán: Válogatott bicíniumok Kodály Zoltán: A magyar népzene Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I – II

Dobszay László: A magyar dal könyve Kerényi György: Magyar énekes népszokások Béres János: Furulyaiskola I – II – III

Tantárgy-pedagógia:

Csillagné dr. Gál Judit – Kerecsényi László: Ének – zene tanítás az alsó tagozatban (Bp. 1985) Dobszay László: A magyar dal könyve Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel (Bp. 1972) Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I – II – III – IV (Bp. 1976 – 1982) Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (Bp. 1991) Pécsi Géza – Uzsalyné Pécsi Rita: Ének – Zene – Kultúra (Pécs 2001) Laczó Zoltán: Zenehallgatás Alsótagozatos zenehallgatási lemezanyag Falvay Károly: Ritmus, mozgás, énekes játék (Bp. 1994) Erika Landau: Kreativitás és pszichológiája (Bp. 1976) Vitányi Iván: A kreativitás alkalmazása és jelentősége (1979)





Tantárgy neve: Vizuális nevelés és tantárgypedagógiája Tárgykódok: A műveltségi ismeretkör oktatásának célja Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik

- az iskolai oktatás 1-4. osztályában a vizuális kultúra területén alkalmasak az oktató-nevelő munkára;

- e területen is képesek a szaktudományi és módszertani ismeretek, eljárások, taneszközök önálló kritikus feldolgozására/választására, meglévő tudásuk, készségeik folyamatos megújítására, korszerűsítésére és gyarapítására;

- a vizuális kultúra nevelési helyzeteit, a családdal való együttműködést hatékonyan, fejlesztően és előítélet-mentesen vállalják és oldják meg.

Ismeretek A Vizuális nevelés és tantárgypedagógia műveltségi ismeretkör a vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő ismeretanyagot tartalmazza:

- azokat az alapfokú művészeti neveléshez szükséges szakismereteket, amik a 6-10 éves gyermekek vizuális megismerő, kifejező és alkotó képességeinek fejlesztésével kapcsolatos metodikai eljárásokat tartalmazzák, és amelyek segítségével kialakíthatók a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció alapkészségei;

- azokat az általános és képzőművészeti-esztétikai ismereteket, melyek szakmailag hiteles módon alapozzák és fejlesztik a gyermekek esztétikai érzékét, ízléses környezetformálását, vizuális gondolkodását;

- azokat a speciális fejlődéslélektani ismereteket, amik alkalmazásával hatékonyan megvalósítható a 6-10 éves gyermekek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztése, az alapkészségek és képességek kialakítása;

- azokat a szakmai ismereteket, amik segítségével lehetővé válik a korszerű integrált oktatás, az előítéletektől mentes multi- és interkulturális nevelés.

Követelmények A végzett tanító-jelölt

- ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáját, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait a Vizuális kultúra műveltégi területet illetően;

- sajátítsa el azokat a vizuális nevelési és tantárgypedagógiai ismereteket, amik a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció alapkészségeinek kialakításához és fejlesztéséhez szükségesek;

- ismerje és használja a Vizuális kultúra tanításának a személyiségformálás területén alkalmazható lehetőségeit, a művészeti nevelésnek a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésekor alkalmazható hatékony és korszerű módjait, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, a vizuális nevelés órákon az integrált és differenciált oktatás és nevelés eszköztárát;

- rendelkezzen fejlett kommunikációs és kooperációs képességekkel;





- rendelkezzen a vizuális nevelés módszertanához kapcsolódó önfejlesztés és

művelődés igényével és képességével; - rendelkezzen társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és -

vállalással; - legyen képes a vizuális nevelésben, különösen a vizuális művészeti

alkotásokban rejlő értékek, erkölcsi normák, esztétikai értékek befogadására és közvetítésére, a mindennapi élet vizuális környezetében megjelenő kifejezésformák és közlési tartalmak kritikus értékelésére és konzekvens, felelősségteljes használatára;

- legyen képes a másság elfogadására, a toleranciára.





Tantárgy neve: Technika, életvitel, háztartástan Tárgykódok: A tantárgy tanításának célja: Adjon a konstruktív életvezetéshez szükséges egységes technikai szemléletet a leendő tanítóknak. Bővítse a technikai műveltség tartalmi jegyeit. Keltsen fel érdeklődést a technika megértésére, tudatosítva, hogy technikailag is egy gyorsan változó világra kell majd tanítványaikat felkészíteniük. A természettudományos, társadalmi és technikai ismeretek rendszerbe foglalása, szintetizálása, gyarapítása, alkalmazott tudássá szervezése. Komplex technikai gondolkodásmód további fejlődésének megalapozása. Megismertetni a hallgatót a technika, a technikai fejlesztés örök érvényű alapkategóriáival, alapelveivel. Biztosítani az 1-4. osztályban a tantárgy tanításához szükséges háttérismeretet. Ismeretek: A technika fogalma, szerepe az emberiség fejlődésében. A technika mint környezet. A technikai, természeti és társadalmi környezet kapcsolatai. A technika alapelvei, alapkategóriái. Leíró technikatörténet. Technikai rendszerek általános jellemzése. Rendszerszintézis, rendszerszemlélet. Modellek és a technika. Környezetünk anyagai. Összetétel, szerkezet, tulajdonság, funkció. Anyagok és tulajdonságaik, gyártástechnológiák, anyagalakítás. Energia fajtái, hordozói, átalakításuk. Műszaki kommunikáció célja, fejlődése, funkciói, alapszabályai, tanítása. Az információtechnika alapfogalmai. Irányítástechnika: vezérlés, szabályozás. Háztartástechnikai alapismeretek Az építészeti kultúra alapjai. A lakás funkciói, ellátása. Környezettervezés. Tárgykultúra alapjai. A gép mint technikai rendszer. A gépek elemei, gépegységek, alkalmazásaik. Szerelési gyakorlatok konstrukciós készletekkel. A közlekedés eszközei és szabályai. Háztartásökonómia: gazdálkodás, gazdaságosság, pénzgazdálkodás. munkamegosztás. Ergonómia. Fogyasztóvédelem. Követelmények: Rendelkezzen biztos szakmai ismeretekkel a technika, életvitel, háztartástan területén, amelyek hivatásának gyakorlásához, a szakszerű ismeretközvetítéshez szükségesek. Tudjon a mesterséges környezetében térben és időben tájékozódni, azt ésszerűen értékelni. Legyen pozitív beállítódása az életvitelt meghatározó technikai fejlődés, fejlesztés iránt. Ismeri a technikai környezet fejlesztésének környezet harmonikus lehetőségeit. Legyen képes a mindennapi emberi tevékenységekhez kötődő technikai, háztartásgazdálkodási problémahelyzetek felfedezésére, megoldására, a modellértékű életvezetésre, tudatos fogyasztói magatartásra. Kötelező és ajánlott irodalom: Rosta István: A technika fejlődése, l99l.





Jani Tibor: Technika II. Feladatgyűjtemény, l985. Kiss Sándor(szerk): Technika. Debreceni Református Főiskola, 2004. Fülöp Péter-Magyar Lászlóné: Háztartástechnika. l99l. Hegyi-Sal: Technológia és informatika I. l994. Bérczi-Cech-Hegyi: Anyagtechnológia II.l992. Hoffmann Istvánné: Háztartás-közgazdaságtan l99l. Technika, életvitel, háztartástan és tantárgypedagógia A tantárgy tanításának célja: Olyan tanítók képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek birtokában alkalmasak a tanulók technikai nevelésére a problémafölvetéstől a kreatív megoldáson, tervezésen, a koordinált manuális munkálkodáson át az eredmény kiértékeléséig. Ismertesse meg a hallgatókkal a tárgy oktatási-nevelési-képzési feladatait, tartalmát és követelményeit. Képessé tenni a hallgatót arra, hogy tudja a technikai nevelés tanórai és tanórán kívüli feladatait tervezni, szervezni, végrehajtani. Felkészítés a tantervfejlődés várható irányaira (NAT, műveltségterületek, kerettanterv, helyi tanterv). Mintát adni (a tananyagból választott példák felsorakoztatásával) a technika-életvitel tanítás gyakorlatához. Képessé tenni a hallgatót a pedagógiai és szakmai szakirodalom elemzésére, tantárgyi beépítésére. Felkészíteni a hallgatót a céltudatos, tervszerű, hatékony, sokrétű tanítói tevékenységre. A tantárgy tanításához feltételezett tudásanyag: alapvető pedagógiai, pszichológiai ismeretek. Az általános technika, életvitel, háztartástan ismeretek /I. II. III. félév/ birtoklása. Ismeretek: A technikai műveltség és a technikai nevelés szerepe napjainkban. A technikai neveléshelye nevelési rendszerünkben. A tantárgy tanításának történelmi előzményei. A technika-életvitel tanításának, tanulásának módszerei, szervezési formái. A tantárgy sajátos nevelési, oktatási , képzési feladatai. Felkészülés a tantárgy tanítására. Tantervek /hazai és külföldi/, képességfejlesztő programok, modul tanterv elemzése. Tanmenet, tematikus terv, óravázlat késztése, óra elemzése. Munkadarabok vagy modellek kiválasztásának szempontjai. Korszerű eszközök és szükséges anyagok biztosítása. Baleset megelőzés. Mikrotanítási gyakorlatok. Projekttervek. Megtanítási stratégia. Követelmények: Tájékozott a tanítói szaktárgyi tervező munka feladataiban. Átlátja az 1-4 osztályos Technika-életvitel tantárgy szerkezetét. Ismeri a technika-életvitel tantárgy személyiségformáló lehetőségeit, tudatosan alkalmazza azokat. Képes pozitív attitűd kialakítására és megőrzésére a technika-életvitel- háztartás területén, és ezen általános ismeretek tanulása- tanítása iránt. Képes a technika-életvitel tartalmú ismeretek feldolgozásának irányítására a tapasztalatszerzéstől a problémamegoldásig.





Tud egy-egy didaktikai feladathoz megfelelő módszertani eljárásokat, eszközöket, szervezési formákat választani. Képes adott tananyag tanításához megfelelő példaanyagot, módszert választani. Ismeri a tananyag elrendezését a fogalmak rendszerének megfelelően. Céljaihoz tud korszerű szemléltető anyagot készíteni. Képes szaktárgyi információszerzésre, kommunikációra. Nyitott, újat befogadó, alkotó, kreatív, innovatív beállítódású tanítói személyiség. Kötelező irodalom: NAT. Kerettantervek Szóda F.: Technika tantárgypedagógia. l990 l-4 . osztályos technika munkatankönyvek, Technika az iskolában c. módszertani lap Ajánlott irodalom: Ágoston László: A technika és a társadalom. Bábosik-Mezei: Neveléstan Báthory:Tanítás és tanulás Baktay-Koltai: Kézműveskönyv. Tárogató, l994 Báthory: Tanulók, iskolák-különbségek.Tankönyvkiadó,l992 Gáspár:Egységes világkép, komplex tananyag.Tankönyvkiadó,l981. Hoffmann-Daday-Szabó:Háztartástan.Műszaki,l993 ISKOLAKULTÚRA Jeager Péter:A technika oktatása néhány fejlett országban. PSZMP, l993 Lénárd:Képességek fejlesztése a tanítási órán.Tankönyvkiadó,l987 Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Nagy: Megtanítási stratégia. Tankönyvkiadó, Nagy Zoltán: Technika modellezés.Mozaik,l994 Tatai: Környezetkultúra. Tölgyfa l993. Kővári Istvánné /szerk/: Múltra alapozott jövő a technikai kultúrában. BDF, Szombathely, 2000. Kővári Istvánné:Technika kézikönyv az l-2. osztály tanítói számára. 2000. Kővári Istvánné:Technika kézikönyv a 3-4. osztály tanítói számára. 2000. Kővári Istvánné /szerk/: Technikai műveltség, társadalmi fejlődés. BDF, szombathely 2004. Technika tankönyvek lO-ll éveseknek. Műszaki Kiadó, l994. A technikai nevelésért. Tankönyvkiadó, l984. Vidakovich: Diagnosztikai, pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, l99o. Viola István-Bóka: Fizika-technika olvasókönyv. Módszertani Kiadó,l995.





Tantárgy neve: Testnevelés és tantárgypedagógia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő pedagógusok kibocsátása,

akik az iskolai oktatás 1-4. osztályában alkalmasak testkulturális területen az oktató-nevelő munkára; akik képesek meglévő tudásuk tartalmában és módszereiben hatékony alkalmazására és folyamatos megújítására; akik képesek a testnevelés általános és speciális mozgáskultúrájának segítségével hozzájárulni a tanulók személyiségfejlesztéséhez, speciális nevelési helyzetek megoldásához, és a családdal szoros együttműködésben az életmódformálásához.

Ismeretek: A testnevelés és tantárgypedagógia tantárgy az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza: - az alapfokú nevelés és oktatás bevezető és kezdő szakaszában szükséges testkultúrális ismereteket, amelyek segítségével megalapozható a mozgásműveltség; kialakíthatók az alapvető mozgáskészségek és képességek; - azokat a sportági és táncos mozgás és ismeretanyagokat, amelyek alkalmasak a tanulói mozgásigény kielégítésére és tovább építhető alapot adnak a felnőttkori eredményes sportoláshoz; - azokat a szakmai és módszertani ismereteket, amelyek segítségével a testkultúra elemei eredményesen adhatók át. Követelmények: a végzett hallgató

- ismerje a testnevelés és sport közoktatásban betöltött feladatait, stratégiáját, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait;

- legyen képes a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a testi nevelés speciális tantárgy-pedagógiai eljárásainak alkalmazására;

- ismerje és tudja alkalmazni a testnevelés műveltségterület ismeretanyagát a gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésében, a képesség- és készségfejlesztésben és az egészséges életmód kialakításában;

- maga is rendelkezzen a csoportban való munkavégzés és a hatékony munkaszervezés képességével, fejlett kommunikációs készséggel és mintául is szolgáló egészséges életvitellel;

- legyen képes alkalmazni ismereteit a nevelési helyzetek, konfliktushelyzetek megoldására, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésére;

legyen képes a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátására, a gyermek családjával és szűkebb környezetével való együttműködésre Szakirodalom:

Kötelező: 1, Arday L.(szerk)(1999)A testnevelés tanítása alsó tagozatos pedagógusok számára, Korona 2, Király T.(szerk)(2001)A testnevelés tanítása, Dialóg Campus

Ajánlott:





1, Rétsági E.(2004)A testnevelés tantárgy-pedagógiája, Dialóg Campus

III. Szakmai gyakorlat A tantárgy oktatásának célja: olyan leendő tanítók kibocsátása,

akik alkalmasak a 6-12 éves tanulók nevelésére és oktatására; akik képesek az 1-4. osztályban az osztálytanítói feladatok ellátására, valamint az 5-6. osztályban a választott műveltségterület oktatására; akik rendelkeznek a pedagógiai tevékenységhez szükséges képességekkel és készségekkel, akiknek a személyisége alkalmas a korszerű, a humánus, a gyermeki személyiséget becsben tartó nevelésre.

Ismeretek: ismerik a nevelés-oktatás elméletét, a 6-12 éves korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát.

Követelmények: a végzett hallgató Legyen képes:

nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

saját tevékenységének kritikus értékelésére; a nevelő-oktató tevékenység tervezésére, a szakszerű elemzésre és az értékelésre; a nevelő-oktató munka szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére; a tanulók személyiségének és teljesítményének diagnosztizálására; ezek alapján tanítványai differenciált fejlesztésére; segítséget nyújtani az átlagot meghaladó teljesítményű, fejlődési ütemű gyermekeknek képességeik, tehetségük kibontakozásához; alkalmazni a lassabban fejlődők, a lemaradók, a tanulási nehézségekkel küzdők, a lelki, a mentális és a szociális hátrányban szenvedők tanításának, nevelésének, képzésének alapvető módszereit;

a 6-12 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére, az alapkészségek és képességek kialakítására;

előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre (ehhez rendelkezzen a másság elfogadásával, toleranciaképességgel);

a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására; a gyermek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre; önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő

készségeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak az iskolán belül felelősségteljes munkakör





vállalására (ehhez rendelkezzen a permanens művelődés igényével és képességével); a sikeres kommunikációra az egyénekkel és a tanulócsoportokkal; valamennyi műveltségi területen az általános műveltséget megalapozó alapfokú szaktárgyi tanulásirányítására, a műveltségi tartalmakat a korosztály sajátosságaihoz igazodva hitelesen tudja közvetíteni; a választott műveltségi területen legyen jártas a szakirányú tanítási-tanulási tevékenység irányításában. a tanulók önálló tanulásának megszervezésére, az önálló tanulás képességeinek fejlesztésére Rendelkezzen önismerettel, együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, minőségtudattal; Sikerorientáltsággal, ugyanakkor saját tevékenységének krtitikus értékelésének képességével; A csoportban való munkavégzés, a kollegialitás és a hatékony munkaszervezés készségével;





Tantárgy neve: Idegen nyelvi (angol/ német) műveltségi terület Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő pedagógusok képzése, akik

- alkalmasak az általános iskola 1.-6. osztályában egy idegen nyelv oktatási és nevelési feladatainak ellátására,

- rendelkeznek az idegen nyelv tanításához szükséges nyelvi kompetenciákkal, - ismerik a 6-12 éves korosztály nyelvtanulását hatékonyan segítő

módszereket, - képesek a nevelő és oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási

folyamatok irányítására, a nyelvtanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztésére, a taneszközök önálló és kritikus kiválasztására és alkalmazására,

- képesek ismereteik, tudásuk, készségeik fejlesztésére önálló tanulással vagy szervezett továbbképzés keretén belül.

Ismeretek: Az Idegen nyelvi (angol/német) műveltségi terület tantárgy az óra és vizsgatervben meghatározott elemeiben a következő elsajátítandó anyagot tartalmazza:

- az alapfokú oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszaiban az idegen nyelv tanításához szükséges, nyelvi, nyelvtani és fonetikai ismereteket,

- az idegen nyelv oktatásához szükséges tantárgypedagógiai ismereteket, amelyek segítségével kialakíthatók az idegen nyelv elsajátításának módszerei,

- azokat a gyermekirodalmi, irodalmi alkotásokat, országismereti témaköröket, amelyek lehetővé teszik a célnyelvi országok kultúrájának közvetítését az oktatási és nevelési folyamatban,

- a fenti területek szakszókincsét és a köznyelvi kommunikációhoz szükséges nyelvi ismereteket.

Követelmények: A végzett hallgató

- ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáit, preferenciáit, és a tartalmi szabályozás dokumentumát a tanult idegen nyelvet illetően,

- rendelkezzen az adott idegen nyelven jó kommunikációs készséggel, biztos nyelvi és nyelvtani ismeretekkel,

- sajátítsa el azokat a tantárgypedagógiai ismereteket, amelyek a nyelvtanulás irányításához és a tanulói készségek és képességek fejlesztéséhez szükségesek,

- ismerje az idegen nyelvű irodalom, gyermekirodalom legfontosabb alkotásait és legyen képes tudatosan felhasználni azok személyiségformáló lehetőségeit,

- legyen képes a célnyelvi országok és kultúrájuk megismertetésére, és ezzel járuljon hozzá az előítéletmentes szemlélet kialakításhoz.





Német nyelv: Kötelező irodalom: 1. Dreyer-Schmitt: Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik. Verlag für Deutsch. München, 1999. 2. Bimmel, Peter - Kast, Bernd - Neuner, Gerd: Arbeit mit Lehrwerklektionen. Langescheidt. Berlin-München, 1998. 3. Stoyanné Peér Hajna: Lesebuch zur deutschen Kinderliteratur. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992. 4. Hasenkamp, Günther: Leselandschaft 1.2. Verlag für Deutsch. Ismaning, 2000. 5. Keiner, Karl - Kerekes Gábor: Deutsche Literatur. Szombathely. 1994 6. Péntek Bernadett - Hun Anikó: Entdeckungsreise durch die deutschsprachigen Länder. Padlás Nyelviskola. Győr, 2000. Ajánlott irodalom: Helbig, Gerhard - Buscha, Joachim: Deutsche Übungsgrammatik. Langenscheidt. Berlin-München, 1995. Wucherpfennig, Wolfgang: Geschichte der deutschen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Klett. Stuttgart, 1986. Angol nyelv: Kötelező irodalom: INY 1,2,3 Némethné Hoch Ildikó Társalgás,Szituációk,képleírások Feladatok az alapfokú „A” típusú angol nyelvvizsgákra Ötvösné Vadnay Marianna Segédkönyv az alapfokú „B” típusú angol nyelvvizsgákhoz Headway Pre-Intermediate Workbook /nyelvtanok gyakorlásához/ Szakny, fordítás 1,2,3, Haavisto Kirsi Bajnóczi Beatrix Kérdések és válaszok angol nyelvből /szóbeli nyelvvizsgákra készülőknek/ Jobbágy Ilona Katona Lucia Kevin Shopland General Communication Skills and Exercises Angol Művter amiket a Betti megadott ajánlott irodalomként azok mellett én még a következőket használom: Beszédgyak/szókincsfejl. Haavisto Kirsi-Bajnóczi Beatrix





Kérdések és válaszok angol nyelvből /szóbeli nyelvvizsgákra készülőknek/ Jobbágy Ilona- Katona Lucia- Kevin Shopland General Communication Skills and Exercises Hallás utáni szövegértés hanganyag Headway Pre-Intermediate, Intermediate Blackbird/2db hangkazetta Nyelvtan Király Zsolt Blackbird/ Angol nyelvvizsga előkészítő tanfolyam/ tesztek Országismeret Jancsó-Pintér-Suba-Surányi-Szántó.Cultural Relations Irodalmi szövegolvasás Gyermekirodalom





Tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgy-pedagógiája Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan pedagógusok kibocsátása, akik

- az iskolai oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszában a magyar nyelv és irodalom területén alkalmasak az oktató – nevelő munkára;

- a 6-12 éves gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve tervezik, szervezik és irányítják a tanulási folyamatokat; alakítják ki és fejlesztik a tanulási alapkészségeket és képességeket;

- birtokában vannak a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos korszerű szaktudományi és módszertani ismereteknek; azokat össze tudják kapcsolni más tudományterületeken szerzett ismereteikkel;

- képesek, az e tudományterületeken is meglévő, ismereteik, készségeik önálló és folyamatos megújítására, bővítésére a nyomtatott és elektronikus források kritikus értelmezése alapján;

- képesek a mindenkor rendelkezésükre álló módszertani eljárások és taneszközök közül kritikusan és megalapozottan választani;

- az anyanyelvi és irodalmi vonatkozású nevelési helyzetek megoldásában mindenkor a gyermek beszédviselkedésének, nyelvi-kommunikációs kultúrájának fejlődését szolgálva és előítéletek nélkül működnek együtt a családdal és a kortárs csoportokkal.

Ismeretek: A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi elemei speciális szakismereteket nyújtanak az alapfokú anyanyelvi oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszában: - az irodalmi-művészeti neveléshez (Magyar irodalom a kezdetektől 1800-ig; Magyar irodalom a XIX. és XX. században; Világirodalom az antik világtól a felvilágosodásig; Világirodalom a romantikától napjainkig); - a korszerű szellemű nyelvtudományi ismeretek tanításához az általános és alkalmazott, valamint a leíró és történeti nyelvészet témaköréből (Általános és alkalmazott nyelvészeti ismeretek; Kommunikációelméleti- szövegalkotási technikák; Nyelvtörténeti, nyelvjáráskutatási; pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai ismeretek); - a tantárgypediagógiai kompetenciák megszerzéséhez (Az anyanyelvtanítás módszertana; Az irodalomtanítás módszertana; Dyslexia- Dysgraphia prevenció és korrekció; Inter- és multikulturális anyanyelvoktatási módszerek; Drámapedagógia). A törzstárgy különösön figyelmet fordít a gyermekközpontú szemlélet formálására, a tanulónak a tanulási és nevelési folyamatba való aktív és kreatív módon történő bevonásának módszertanára a toleranciára és a nyelvi környezetünkben is megnyilvánuló sokszínűség bemutatására. Tartalmazza azokat az irodalmi és esztétikai ismereteket, amelyek birtokában a pedagógus képessé válik az irodalmi értékekre nyitott, befogadó – műértő tanulói szemlélet kialakítására.





Követelmények: A végzett hallgató:

- rendelkezzék fejlett nyelvi és kommunikációs képességekkel, beszédviselkedését tudja a pedagógus munka szolgálatába állítani;

- legyen képes meglévő nyelvi – irodalmi – módszertani ismereteit önállóan és folyamatosan fejleszteni;

- ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáit, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait a Magyar nyelv és irodalom műveltségterületet illetően;

- rendelkezzék olyan anyanyelvi és tantárgypedagógiai ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik az anyanyelvi oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakaszában az olvasás és írás alapkészségeinek kialakítását, a differenciált fejlesztést és a nyelvi különbségek értékeinek megtartását, esetleges hátrányt okozó hatásának csökkentését, valamint fejlesztik az anyanyelvi kommunikációs kultúrát;

- a Magyar nyelv és irodalom tanítása során ismerje és használja a személyiségformálás lehetőségeit, a sajátos nevelési helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek anyanyelvi nevelésének hatékony módjait; a tanulásirányítás módszerit és munkaformáit; az integrált és differenciált oktatás eszközeit;

- legyen érzékeny befogadója és közvetítője az anyanyelvi nevelésben és az irodalmi alkotásokban rejlő esztétikai és egyéb értékeknek.

Irodalom: Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 1997. IV. kiadás Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó, Budapest, 1999. Györffy György (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó, Budapest, 1997. Hernádi Sándor: Beszédművelés. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Kernya Rózsa (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., Kaposvár, 1995. Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Kulcsár-Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Argumentum Kiadó, Budapest, 1993. Lengyel Zsolt: A Gyermeknyelv. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981. Sőtér István (szerk.): A magyar irodalom története I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. és további kiadások Szentpéteri József (szerk.): Magyar Kódex I-VI. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999-2001. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 1995.





Tantárgy neve: Informatika műveltségi terület Tárgykódok: Célok, feladatok: A tanító képzésben résztvevő hallgatók informatika műveltségterületének célja, hogy

• felkészítse a hallgatókat a NAT informatika műveltségterületében az 1-6. évfolyamok számára megfogalmazott oktatási – nevelési feladatok ellátására, tanórai, valamint különféle tanórán kívüli foglalkozások megtartására.

• megfelelő szakmai felkészítést nyújtson az Információs és Kommunikációs Technológiák alkalmazásával az ún. informatikai írástudás közvetítéséhez

• a hallgatók aktív résztvevői legyenek egy oktatásközpontú informatikai környezet kialakításának, valamint az IKT különböző tárgyakban történő elterjesztésének

Ismeretek: Az informatika műveltségterület az óra és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazzák: Szakmai ismeretek:

• A személyi számítógépek legfontosabb, oktatási környezetben is használt részegységeinek magasabb szintű kezelését. (többek közt: projektor, kép és hang digitalizálása, CD írás)

• A számítógép használatához szükséges operációs rendszer kezelési és üzemeltetési feladatait, a biztonságos munkához szükséges segédprogramok alkalmazását.

• Az alkalmazói szoftverek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) oktatásközpontú ismereteit; HTML dokumentumok felépítését, alapszintű készítését; a digitális képfeldolgozás gyakorlatát.

• Algoritmizálási, programozási alapismereteket, valamint annak oktatás-módszertani vetületeit

• A helyi (iskolai) hálózatok oktatási célú felhasználásának technikai ismereteit. A korszerű hálózathasználat, információszerzés és feldolgozás, továbbá az internetes kommunikáció alapszoftvereinek megismerését.

• Az informatika fejlődéstörténetét Tantárgy-pedagógiai ismeretek:

• A Nemzeti Alaptanterv informatika műveltségi terület 1-6. évfolyamra vonatkozó oktatási-nevelési feladatait, tantárgy-pedagógiai ismereteit

• a különböző tárgyak tanításánál felhasználható elektronikus források és oktatóprogramok körét

• elektronikus oktatási segédanyagok készítésének és felhasználásának ismereteit






• az alapvető hardverkörnyezetet – korszerű számítástechnikai eszközpark szélesebb körű használatát, az oktatásban történő felhasználásának lehetőségeit, valamint tanításának módszertani kérdéseit

• a számítógépek üzemeltetéséhez szükséges szoftverkörnyezetet – adattárolás, hálózati struktúrában való munka; biztonságos géphasználat – mindezek gyakorlatorientált oktatásának módszertani megoldásait

• általános célú alkalmazói programok oktatásközpontú használatát (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációk készítése, HTML nyelv alapjai) – a korosztály számára a NAT fejlesztési feladataiban megfogalmazott alkalmazás-típusok oktatásának módszertani elveit

• az oktatási intézményben található hálózati infrastruktúra kezelését, alapvető üzemeltetői feladatainak elvégzését; oktatáscélú előkészítését

• az információkeresés, rendszerezés alapvető hálózati és szoftveres összetevőit, oktatásának változatos megoldásait

• a számítógépes problémamegoldás elveit, az oktatásban is alkalmazott programozási nyelv használatát, oktatásának módszereit

• számítógépes oktatóprogramok, oktatáshoz kapcsolódó (internetes) források oktatásban történő felhasználásának módszereit, és gyakorlatát; valamint annak képességét, hogy az informatika eszköztárát miként lehet kiterjeszteni más tárgyak, foglalkozások körére is

• a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok előállításának, feldolgozásának, értelmezésének módszertani összetevőit

• az informatika oktatásában alkalmazható korszerű módszereket és munkaformákat

• a 6-12 éves gyermek személyiségének, differenciált szakmai fejlesztésének korszerű megoldásait

• a tanulói készség- és képességfejlesztés informatikai vetületének megoldásait Ajánlott irodalom: • OFFICE XP lépésről lépésre [2002, Szak Kiadó] • Mészáros Tamásné: Táblázat-kezelés [2003, Kossuth Kiadó Rt.] • Bártfai Barnabás: Microsoft Excel XP 2002 [2002, BBS-Info] • Kuntner Gábor: Office 2003 - A közös rendszer és az alkalmazások [2004, Szak

Kiadó] • László József: Mindenkinek az Internetről [2003, ComputerBooks] • John Levine - Margaret Levine Young: Windows XP Teljes Referencia [2003,

Panem] • PC - Műhely sorozat [Panem Kft.] • Dancsó Tünde: Comenius LOGO játék és animáció [2001, Kossuth kiadó] • Szentpéteriné Király Tünde: Comenius LOGO teknőcgrafika [2000, Kossuth kiadó] • Dr. Békési József – Róde Péter: Hálózati ismeretek [2003, Műszaki Kiadó] • Móricz Attila: Levelezés az Interneten [2002, ComputerBooks] • Bártfai Barnabás, Kovács Rudolf: Weblapkészítés házilag [2002, BBS-E BT]





Tantárgy neve: Vizuális nevelés műveltségi terület Tárgykódok: A műveltségterületi ismeretkör oktatásának célja Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik

- az iskolai oktatás 5-6. osztályában a vizuális kultúra területén alkalmasak az oktató-nevelő munkára;

- e területen is képesek a szaktudományi és módszertani ismeretek, eljárások, taneszközök önálló kritikus feldolgozására/választására, meglévő tudásuk, készségeik folyamatos megújítására, korszerűsítésére és gyarapítására;

- a vizuális kultúra nevelési helyzeteit, a családdal való együttműködést hatékonyan, fejlesztően és előítélet-mentesen vállalják és oldják meg.

Ismeretek A Vizuális nevelés műveltségterületi ismeretkör a vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő ismeretanyagot tartalmazza:

- azokat az alapfokú művészeti neveléshez szükséges szakismereteket, amik a 11-12 éves gyermekek vizuális megismerő, kifejező és alkotó képességeinek fejlesztésével kapcsolatos metodikai eljárásokat tartalmazzák, és amelyek segítségével kialakíthatók a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció alapkészségei;

- azokat az általános és képzőművészeti-esztétikai ismereteket, melyek szakmailag hiteles módon alapozzák és fejlesztik a gyermekek esztétikai érzékét, ízléses környezetformálását, vizuális gondolkodását;

- azokat a speciális fejlődéslélektani ismereteket, amik alkalmazásával hatékonyan megvalósítható a 11-12 éves gyermekek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztése, az alapkészségek és képességek kialakítása;

- azokat a szakmai ismereteket, amik segítségével lehetővé válik a korszerű integrált oktatás, az előítéletektől mentes multi- és interkulturális nevelés.

Követelmények A végzett tanító-jelölt

- ismerje a közoktatás feladatait, stratégiáját, preferenciáit és a tartalmi szabályozás dokumentumait a Vizuális kultúra műveltségi területet illetően;

- sajátítsa el azokat a vizuális nevelési és tantárgypedagógiai ismereteket, amik a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció alapkészségeinek kialakításához és fejlesztéséhez szükségesek;

- ismerje és használja a Vizuális kultúra tanításának a személyiségformálás területén alkalmazható lehetőségeit, a művészeti nevelésnek a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésekor alkalmazható hatékony és korszerű módjait, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, a vizuális nevelés órákon az integrált és differenciált oktatás és nevelés eszköztárát;

- rendelkezzen fejlett kommunikációs és kooperációs képességekkel;





- rendelkezzen a vizuális nevelés módszertanához kapcsolódó önfejlesztés és művelődés igényével és képességével;

- rendelkezzen társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és -vállalással;

- legyen képes a vizuális nevelésben, különösen a vizuális művészeti

alkotásokban rejlő értékek, erkölcsi normák, esztétikai értékek befogadására és közvetítésére, a mindennapi élet vizuális környezetében megjelenő kifejezésformák és közlési tartalmak kritikus értékelésére és konzekvens, felelősségteljes használatára;

- legyen képes a másság elfogadására, a toleranciára. Szakirodalom: Barcsay Jenő: Forma és tér (Corvina Kiadó, Bp.) Barcsay Jenő: Ember és drapéria (Corvina Kiadó, Bp.) Cole, Alison: Perspektíva (Park Kiadó, Bp.) Szalai Zoltán: A kockától az aktig (Corvina Kiadó, Bp.; 1974.) Gregory, Richard (1973.): Az értelmes szem. Gondolat Kiadó, Budapest Arnheim, R.: A vizuális élmény. Gondolat, Bp. 1979. Kepes Gy. : A látás nyelve. Gondolat, Bp. 1979. Kepes Gy.: A világ új képe. Corvina Kiadó, Bp. 1979. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. Flaccus Kiadó, Bp. 2003. Gerő Zsuzsa: Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban. Flaccus Kiadó, Bp. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Piaget, Jean: Szimbólumképzés a gyerekkorban Piaget, Jean: Az értelem pszichológiája Vizuális képességek fejlődése. Szerkesztette . Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp. 1995. A képzőművészet iskolája (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Bp.; 1977.) Welthe, Kurt: A festészet nyersanyagai és technikái (MKF-Balassi Kiadó, Bp.; 1994.) Balló Ede: Az olajfestészet technikája (Bp.; 1920) Castiglione László: A görög művészet. Corvina Kiadó, Bp. 1972. Castiglione László: A hellenizmus művészete. Corvina Kiadó, Bp. 1972. Castiglione László: A római művészet. Corvina Kiadó, Bp. 1972. Marosi Ernő: A középkor művészete I-II. Marosi Ernő: A román kor művészete. Corvina Kiadó, Bp. 1972.





Tantárgy neve: Testnevelés műveltségi terület Tárgykódok:

• A tárgy oktatásának célja: olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik képesek az 5.-6. osztály testnevelés műveltségtartalmának szakszerű közvetítésére; a 10-12 éves korosztály életkori fejlettségének megfelelő legfontosabb sportági és tantárgy-pedagógiai tartalmak átadására; ismeri és tudja tanítani a 10 -12 éves korosztály testnevelésének és sportjának alapjait jelentő mozgáskészségeket, mozgásformákat, tudja fejleszteni az előbbiek sikeres megvalósításához szükséges motoros képességeket; felismeri a nevelhetőség sportban rejlő lehetőségeit;

• Ismeretek: az óra és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza: az adott elméleti tantárgyra jellemző tudásanyag ill. a sportágra jellemző mozgásanyagok elsajátításának megalapozása (sportágspecifikus képességek fejlesztése); az egyes sportágakra jellemző sportmozgások, mozgáselemek, testgyakorlatok, technikai, taktikai elemek ismerete, megfelelve a NAT alapozó szakaszra (5.-6.o.) vonatkozó követelményeinek. (anatómia, élettan, gyógytestnevelés, testnevelés tanítása, gimnasztika, atlétika, torna, úszás, kosárlabda, röplabda, kézilabda, labdarúgás, testnevelési játékok, küzdősportok, tánc, szabadidős sporttevékenységek) Az anatómia és az élettan fogalma, felosztása. Mozgatórendszer. Az egyes szervek, szervrendszerek működése. Az iskolai könnyített és gyógytestnevelés általános elméleti kérdései. Prevenció, testtartásjavítás. A felső tagozatos testnevelési tanterv (5.-6. o.) megismerése, a helyi tanterv készítése. A 10-12 évesek testnevelési foglalkozásainak tervezése, szervezése, vezetése. Természetes és utánzó gyakorlatok, gyakorlatvezetési módszerek. Szabad és szergyakorlatok. Torna és sportünnepélyek szervezése. A tanterv atlétikus mozgásanyagának feldolgozása (5.-6. o.), futások, ugrások, dobások, játékos képességfejlesztés. A tanterv torna mozgásanyagának feldolgozása (5.-6. o.), talaj, szerek, ugrások. Vízhezszoktató gyakorlatok, vízi játékok. A mellúszás, a gyorsúszás, és a hátúszás technikája. A sportjátékok (kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás) alapvető technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, szabályok ismerete. A testnevelési játékok tanítása, vezetése, játékdélutánok szervezése. A különböző küzdősportok alapelemeinek ismerete. (judo, birkózás, ökölvívás, keleti harcművészetek) A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló sportágak- különös tekintettel az újabbakra- megismerése (floorball, korfball, görkorcsolyázás, ugrókötelezés, tollaslabdázás, aerobic) A magyar és a kárpát-medencei tánckultúra, a játék és szokásanyag legalapvetőbb típusai. A modern táncok mozgásanyagának elsajátítása, táncillem.





• Követelmények: a hallgató ismerje és legyen képes alkalmazni az 5.-6. osztályra vonatkozó elméleti, gyakorlati és tantárgy-pedagógiai műveltséganyagot; legyenek képesek a 10-12 évesek iskolai testnevelésének és sportolásának szervezésére; magatartásával az egészséges életmód mintáját közvetítse; legyen képes bekapcsolódni a műveltségterület helyi tantervének elkészítésébe; az 5.-6. osztály sportági mozgásanyagának feldolgozásán keresztül a saját teljesítőképesség növelése, a meglevő mozgástapasztalatok bővítése.

• Kötelező irodalom: 1. Magyar György szerk.: A testnevelés és sport elmélete és módszertana (5.-6.

oszt.) Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Esztergom, 1997 2. Tihanyiné Hős Ágnes: A mozgás anatómiai és élettani alapjai, jegyzet az

ELTE-TÓFK hallgatói számára, Budapest, 1999 3. Somhegyi A.- Garáti Zs.- Teszthammer A.- Darabosné- Tóthné:

Tartáskorrekció, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest, 1996 4. Rétsági E.: A testnevelés tantárgypedagógiája, Bp.- Pécs, Dialóg- Campus

2004 5. Erdős István: Gimnasztika, TF jegyzet, 1998 6. Abádné: Ritmikus sportgimnasztika, Sport, Budapest, 1982 7. Kurt, M.: 1003 atlétikai játék és gyakorlat, Budapest- Pécs, Dialóg Campus

2000 8. Donáth- Hamza- Molnár- Vígh: Torna az iskolában, Magyar Testnevelési

Egyetem, 1996 9. Hamza- Fodorné- Tóth: Játék, egyensúlyozás, vízhezszoktatás, Budapest,

1995 10. Bokor: Úszásnemek oktatása, BDF, Szombathely, 2001 11. Pászthory- Rákos: Sportjátékok I, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1992 12. Kristóf- Gál- Magyar: Sportjátékok III, , Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1992 13. Gál L. szerk: Versenyszabály-gyűjtemény, BDF TESI kiadványok,

Szombathely, 1999 14. Horváth Z: Játék és szabadidősport, BDF, Szombathely, 1999 15. Galla F: Judo övvizsgák, Sportkiadó, 1982 16. Jakabházy L: Jégsportok, Tankönyvkiadó, 1984 17. Antal L: A néptánc pedagógiája, Hagyományok háza, Bp, 2003 18. Handrich, Berhard: Táncóra. A világtáncok kézikönyve, Cser Kiadó, Bp, 1996





Tantárgy neve: Idegen nyelv (angol / német) Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő pedagógusok képzése, akik képesek

- egy idegen nyelven alap szintű szóbeli és írásbeli kommunikációra, - oktató-nevelő munkájuk fejlesztéséhez idegen nyelvű szakirodalom

tanulmányozására, - a célnyelv országáról szerzett ismereteik alapján multikulturális és

interkulturális nevelésre.

Ismeretek: Az Idegen nyelv (angol/német) tantárgy az alábbi ismeretanyagot tartalmazza

- az alapszintű A2 és B1 kommunikációhoz szükséges hétköznapi témákat, beszédszándékokat, szókincset,

- a köznyelvben aktívan használt nyelvtani ismeretket, - a hallás utáni értés és olvasott szöveg értésének stratégiáit, - országismereti témaköröket

Követelmények: A végzett hallgató

- rendelkezzen az alapfokú kommunikációhoz szükséges nyelvi és nyelvtani ismeretekkel

- legyen képes kifejezni magát a tanult idegen nyelven a köznapi élet alapvető témakörein belül önállóan és folyamatosan

- sajátítsa el és alkalmazza a szövegértési stratégiákat - tegyen le alapfokú C vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert

illetve azzal egyenértékű nyelvvizsgát , amely kritériumfeltétel az oklevél kiadásához.

Szakirodalom: Német nyelv Kötelező irodalom: 1. Szablyár Anna - Einhorn Ágnes – Kóczián Nóra – Magyar Ágnes – Schmitt, Wolfgang: Deutsch mit Grips 2. Lehrwerk für Jugendliche. Klett Kiadó. Budapest, 2003. 2. Boócz-Barna Katalin-Kóczián Nóra - Bettina Leitner: Schreiben. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 3. Dr. Hámoriné Szalóczi Éva: Német nyelvtani gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002. 4. Unger Tamás: Fordítósuli német nyelvvizsgákra. Lexika Tankönyvkiadó. Székesfehérvár, 2001. Ajánlott irodalom:





l. Häublein,Gernot - Müller,Martin - Rusch,Paul – Scherling,Theo – Wertenschlag, Lukas: MEMO. Langenscheidt. Berlin-München, 2001. 2. Seibert, Waltraud –Stollenwerk,Ulrich: Schritte. Ein Lesebuch für die Grundstufe. Langenscheidt. Berlin- München, 1990. 3. Horváthné Lovas Márta: Nyelvtan központú tesztek és fordítások. Padlás Nyelviskola Könyvek. Győr, 2003. Angol nyelv: Kötelező irodalom:

1. Jenny Dooley – Virginia Evans: Grammarway 3, Express Publishing. 1999 2. Marion Geddes: How to Listen, BBC English, 1988 3. Jobbágy Ilona – Katona Lucia – Kevin Shopland: General Communication

Skills and Exercises, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 4. Jancsó – Pintér – Suba – Surányi – Szántó: Cultural Relations: Brit, ausztrál,

amerikai és kanadai országismereti nyelvkönyv, Akadémiai kiadó Rt, 2001 5. Máthé Elek: Angol Képleírási gyakorlatok alap- közép- és felsőfokon.

Paginarium Kiadó – Librotrade Kft, Budapest, 1999.





Tantárgy neve: Pedagógia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő tanítók kibocsátása, akik alkalmasak a 6-12 éves tanulók nevelésére és oktatására; megalapozza az MA képzés lehetőségét.

Ismeretek: Az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemekben a Pedagógia speciális kurzusok

Ismertessék meg a hallgatóval a szocializáció mechanizmusait, a nevelésszociológia fogalmait;

A pedagógiai kutatás metodológiai kérdéseit, a kutatás módszereit, eszközeit; A család fogalmát, tevékenységrendszerét. A családi szervezet sajátosságait,

működési jellemzőit. A szülői szerepek hatását a gyermek személyiségfejlődésére. A család főbb funkcióit. A családsegítő szolgáltatások rendszerét; A konfliktuspedagógia alapvető fogalmait és összefüggéseit. A konfliktusok lényegét és természetét, a konfliktusok funkcióit a pedagógiai folyamatban. A konfliktusok típusait. A problémamegoldás stratégiáit és ezek következményeit. A XX. század alternatív pedagógiai mozgalmait. Az alternatív iskolák főbb típusait. Pedagógiai alapelveit. Az alternatív iskolákat Magyarországon; A tanulást, mint pszichikus folyamatot, a tanulási stílusokat, módszereket, az eredményes tanulás ismérveit, az oktatási (tanítás – tanulási) folyamat jellemző sajátosságait; A különböző országok oktatáspolitikai törekvéseit, mutassa be a fejlődési tendenciákat, következtetéseket.

Követelmények: a végzett hallgató Legyen képes nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére,

konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;





készségeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak az iskolán belül felelősségteljes munkakör vállalására (ehhez rendelkezzen a permanens művelődés igényével és képességével);

Legyen képes egyszerű kutatási tevékenység végzésére.





Tudja felmérni lehetőségeit és korlátait saját- és mások problémája megoldásában, tudjon szabályos én-közlést szerkeszteni, tudja használni a raport, a kalibrálás, a közös probléma-magoldás technikáit, a mindennapi életben is igyekezzen kipróbálni a tanult technikákat; A hallgató legyen képes elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, a családban felmerülő problémákat szakszerűen értelmezni, a problémák forrásának ismeretében javaslatot tenni a megoldás módjára; A hallgató rendelkezzen a pedagógiai praxis szintjén megjelenő szociológiai folyamatok felismerésének, elemzésének és megoldásának képességével; Legyen képes a hallgató a tanulással kapcsolatos tanulói problémák felismerésére és korrekciójára (helytelen tanulási szokások, stílusok, teljesítmény-deficit). Tudja összehasonlítani különböző országok oktatáspolitikáját.

Szakirodalom Kötelező szakirodalom: Falus Iván /1993, szerk./ Bevezetés a pedagógiai kutatómunka módszereibe. Bp., Keraban. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Oktatáskutató Intézet Kiadványa Bp.

1986. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.

1994. Szekszárdi Júlia: Konfliktusok. Iskolapolgár Alapítvány. Állampolgári Tanulmányok Központja. Bp., 1994. 5-19. p. 23-30. p. 76-79. p. Pukánszky Béla és Zsolnai Anikó (szerk.) (1998.): Pedagógiák az ezredfordulón Szöveggyűjtemény, Budapest, Eötvös József Könykiadó. Cs. F. Nemes Márta: Családpedagógiai módszertan. Prevenció, családpedagógiai ismeretek. A családi életre nevelés, a prevenció és a probléma megoldás szemlélete és módszerei. A Családi Nevelésért Alapítvány. Bp., 2001-2002. 16-40.,47-52.,87-176.p. Komlósi Sándor- Komlósi Piroska (szerk): Családi életre nevelés. Nemzeti Tankvk. Bp. 1998. Tóth László: Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. KLTE, Debrecen, 2000. 63-98. o. Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2002. Ajánlott szakirodalom: Buda Béla: A nemzetiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. TK. Bp. 1986. Cseh-Szombathy László: A családi értékek változása és ennek hatása a családi

funkciók alakulásárra. In. Bakacsiné Gulyás Mária: A nevelés társadalmi alapjai Szeged, 1995. JGYTF

Varga István: A korszerű család és a szülői szerepekre történő felkészítés. Pedagógiai

Antológia III. (Szerk.: Gácser József) Szeged, 1995.





O’Connor, Joseph – Seimour, John: NLP Segítség egymás és önmagunk megértéséhez. Pszichológiai gyakorlatok. Előszó: Dilts, Robert. Bev.: Grinder John. Bioenergetic. 1996. 26-28. p. 31-46. p. 48-72. p. 115-136. p. Leimdorfer Tamás: Nem mese ez. Konfliktusmegoldás csoportmunkában. Szerk.: Mrenáné dr. Szakálos Ilona. Szolnok, 1992. 26- 32. p. Lelkes Éva: Én így tanítok. A kreativitás szerepe a nevelésben. Szerk.: Mrenáné Szakálos Ilona. Szolnok, 1991. 9-15. p. Czike Bernadett (szerk.) (1996.): Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó. Dr. Deák Gábor (2000.): A magyar gyermektanulmányozási mozgalom története I. rész. FPI, MPT és az OPKM közös kiadása Németh András – Ehrendhard Shiera (1999.): Reformpedagógia és az iskola reformja. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Spencer Kagan (2001.): Kooperatív tanulás. Budapest, Önkonet Kft. Fűzfa Balázs (szerk.) (1991.): Vízjelek. Iskolák Pedagógiák Magyarországon. Németh László Szakkolégium, Szombathely. Fűzfa Balázs (szerk.): Süss felé nap I.: Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Fűzfa Balázs (szerk.): Süss fel nap II.: Kisgyermekkori modellintézmények Magyarországon. Colibra Kiadó, Budapest titka Németh András (1996.): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Cs.F. Nemes Márta: Boldogságreceptek. Veszekedésfeloldó módszerek a családban. Önértékelő képességek és szeretetkészségek fejlesztése. A Családi Nevelésért Alapítvány. Bp., 2002. Cs.F. Nemes Márta: Ismeretek a családról. Családpedagógiai módszertan serdülőknek. A Családi Nevelésért Alapítvány. Bp., 2002. Balogh László: Tanulási stratégiák, technikák és fejlesztésük. KLTE, Debrecen, 1992. 88 o. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. 262 o. Dicházi Veronika: A pedagógusok információinak, értékelésmódjának egybevetése a pszichológiai vizsgálati eredményekkel, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében. Megyei Pedagógiai Intézet, Nyíregyháza, 1990. 66 o. Falus Iván (szerk): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 117-158., 221-464. o. Daróczy S., Koncz I.: Szocio-pedagógiai analízisek és fejlesztési technikák. I. Vizsgálati módszerek az érték-, nevelés- és oktatásszociológia köréből. II. Gyermekismereti technikák. Szombathely, BDF, 2001. Nagy Sándor: A tanulás pedagógiai kérdései. OOK, Veszprém, 1982. 141 o. Orosz Sándor: Az oktatás mint a tanulás szabályozása. OOK, Veszprém, 1986. 210 o. Orosz Sándor: Tanulástörvények és a tanulás irányítása. OOK, Veszprém, 1980. 118 o. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. AKG Kiadó, Budapest, 1998. 32-269. o. Réthy Endréné: A tanítás-tanulási folyamat motivációs lehetőséginek elemzése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 186 o. Réthy Endréné: Tanulási motiváció. ELTE, Budapest, 1995. 120 o. Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 183 o.





Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 98-360. o. Cserné Adermann Gizella: A tanári elvárások hatása a tanulók teljesítményére. In : Iskolakultúra. – 1997, 10. sz. – 14-20. o. Csölle Anita: Osztálytermi környezet. In: Új Pedagógiai Szemle. – 1995., 10. sz. – 86-94. o. Halász Gábor: A tantestületi légkör összetevőinek vizsgálata. In: Magyar Pedagógia. – 1994., 3-4. sz.- 634-641. o. Harsányi Eszter-Radó Péter: Cigány tanulók a magyar iskolákban. In: Educatio. – 1997, 1. sz. – 48-59. o. Imre Anna: Az iskolai hátrány összetevői. In: Educatio. – 2002, 1. sz. – 63-72. o. Kósáné Ormai Vera : A mi iskolánk. – [Bp.] : IF Alapítvány, 1998. Kovács Sándor: Kommunikációs viszonyok az osztályban-téri pozíció, térfelosztás. In: Pedagógiai Szemle. – 1993. 7-8. sz. Kovács Sándor: Teszt a nevelői attitűdök feltárásához. In: Iskolakultúra. – 1993., 19. sz. – 59-64. Liskó Ilona: A cigány tanulók oktatási esélyei.. In: Educatio. – 2002, 1. sz. – 49-62. o. Tímár Éva: A tanítási klíma mérése. – Békéscsaba : Békés Megye Képviselőtestülete Pedagógiai Intézete, 1996.





Tantárgy neve: Informatika Tárgykódok: Célok, feladatok: A tanító képzésben résztvevő hallgatók kötelezően választható informatikai moduljainak célja, hogy

• elsősorban a nem informatika műveltségterületet választó hallgatók informatikai, szakmai ismereteit bővítése

• a különböző oktatási területen felhasználható informatikai infrastruktúrát haladó szinten kezeljék

• az oktatásban is jól felhasználható alkalmazás típusokat ismerjenek meg • további felkészítés nyújtson az informatikai témájú, illetve informatika

eszközrendszerét is felhasználó tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozások megtartására, annak oktatás-módszertani kérdéseire

Ismeretek: A kötelezően választható informatikai modulok az óra és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazzák:

• A prezentációkészítés elsajátítása, mely egyrészt multimédia elemeit is felvonultató oktatási anyagok elkészítését teszik lehetővé, másrészt „elektronikus táblaként” a korszerű oktatási környezet részét képezi.

• Az informatika műveltségi terület 1-6. évfolyamra vonatkozó oktatási-nevelési feladatait, fontosabb tantárgy-pedagógiai ismereteit, a különböző tárgyak tanításánál felhasználható elektronikus források és oktatóprogramok körét, elektronikus oktatási segédanyagok készítésének és felhasználásának ismereteit

• A személyi számítógépek legfontosabb, oktatási környezetben is használt részegységeinek magasabb szintű kezelését. (többek közt: projektor, kép és hang digitalizálása, CD írás)

Választható modulok: • Prezentációkészítés • Informatika az általános iskolában • A számítógép technikai alkalmazásai


• a prezentációkészítés korszerű szoftveres lehetőségeit, oktatási célú alkalmazását

• az informatikai eszközöket felvonultató foglalkozások megtartásához szükséges módszertani megoldásokat, a számítógépes oktatóprogramok, oktatáshoz kapcsolódó (internetes) források oktatásban történő felhasználásának módszereit, és gyakorlatát; valamint annak képességét, hogy az informatika eszköztárát miként lehet kiterjeszteni más tárgyak, foglalkozások körére is.

• a korszerű számítástechnikai eszközpark szélesebb körű használatát, az oktatásban történő felhasználásának lehetőségeit





Tantárgy neve: Környezet- és természetvédelem Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő pedagógusok képzése, Akik kellő környezet-és természetvédelmi ismereteik birtokában megfelelő környezettudatossággal, környezeti érzékenységgel rendelkeznek, ismerik a választott műveltségi terület oktatásának 1-6. osztályra vonatkozó követelményeit, tartalmi és metodikai összefüggéseit, és így alkalmasak az 1-6. osztályban a környezet-és természetvédelmi ismeretekkel kapcsolatos oktató-nevelő munkára; a környezeti nevelés speciális oktatás-szervezési feladatainak ellátására. Ismeretek: A környezet-és természetvédelem tantárgy az óra-és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő ismeretanyagot tartalmazza: - a biológiai ismereteket a környezetvédelemben, a bioszférát, részegységeinek összehangolt működését és az ember általi zavarhatóságát - a környezeti kémia alapelveit, a biogeokémiai ciklusokat, a víz, a levegő és a talaj fontosabb szennyező anyagait - az ökológiai rendszerek közötti anyag, energia-és információáramlás fizikai alapjait, a fizikai ártalmakat és megelőzésüket; hatásuk csökkentését, - az ember és földrajzi környezete változásait, a természeti és mesterséges környezet sajátosságait, jelenségeinek összefüggéseit, az ember beavatkozásának következményeit - a környezet és technika viszonyát, a technika környezetkárosító hatását, a környezetkárosító források csökkentésének lehetőségeit, technikai és technológiai eszközeit - a környezetvédelem és az ökológia kapcsolatát, a legfontosabb ökológiai fogalmakat, tényezőket, a populációk, életközösségek és biomok, mint ökológiai rendszerek szerkezetét és működését, stabilitásuk ökológiai feltételeit, az ember és környezete közötti kapcsolat jelenét és jövőjét, a bioszférát működtető természetes folyamatokat - a természetvédelem célját, feladatait, a természetvédelmi stratégiákat, a természetvédelmi területeket, a hazai természetvédelem hatósági és társadalmi szervezeteit, hazánk nemzeti parkjait és jelentősebb természetvédelmi objektumait - a környezeti nevelés követelményeit, dokumentumait, a tanórai és a tanórán kívüli formáit - a gyakorlatok célja a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, begyakorlása, a terepmódszerek megismerése. Követelmények: A végzett hallgató: Ismerje a környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos alapismereteket, melyek segítségével eligazodik a ma és a közeljövőben használatos fogalmak, szakkifejezések, módszerek között. Legyen áttekintése a környezet-és természetvédelem hazai-és a nemzetközi állapotáról, a fejlesztés lehetőségeiről.





Legyen képes a témával kapcsolatos nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére. A nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére. A 6-12 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére. A tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására. Rendelkezzen társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással; Az esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással; a fenntartó fejlődés igényelte felelősségérzettel. Szakirodalom: Humánökológia (szerkesztette: Nánási Irén) Medicina, Bp. 1999. Kerényi Attila: Európa természet- és környezetvédelme Nemzeti tankönyvkiadó, Bp. 2003. Bodnár László-Fodor István-Lehmann Antal: A természet-és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Nemzeti tankönyvkiadó, Bp. 1999. Környezet-és természetvédelmi Lexikon I. II. Akadémiai Kiadó, Bp. 2003. Állat-és növényhatározó természetjáróknak Magyar Könyvklub, 2000. Számonkérés: Kollokviummal záródó tárgyak: Környezeti biológia, Környezeti kémia, Környezeti fizika, A környezettan földtudományi alapjai, Környezettechnika, A környezettan ökológiai alapjai, Természetvédelem Gyakorlati jeggyel záródó tárgyak: Komplex terepgyakorlat





Tantárgy neve: Testnevelés Tárgykódok:

a; Primer prevenció Testnevelés anatómia és élettan 1. Testnevelés anatómia és élettan 2. Testnevelés tanítása és gyógytestnevelés 2. Gimnasztika 2. Úszás 1. Úszás 2.

b; Szababidős sporttevékenység

Sportjátékok 1. kosárlabda Sportjátékok 2. kézilabda Sportjátékok 3. röplabda Sportjátékok 4. labdarúgás Tánc 1. Tánc 2. Egyéb sportági tevékenységek

Primer prevenció: A modul oktatásának célja: olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik ismerik és értik a prevenció lényegét, szakmailag felkészültek az ortopédiai elváltozások megelőzősére, ellensúlyozására, megfelelően felkészültek a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Járuljanak hozzá a helytelen tartás-és mozgáshibák kiküszöböléséhez. Képesek legyenek együttműködni szülőkkel, orvosokkal. A modul ismeretanyaga: A gyógytestnevelési foglalkozások sajátosságai. Ortopédiai, (gerinc, csípő, lábdeformitások) belgyógyászati, elváltozások, Terhelési sajátosságok a gyógytestnevelésben. A zene, a játék szerepe, a megelőzés fontossága, lehetőségei. Az iskolai gyógytestnevelés és könnyített testnevelés szervezési kérdései. Az integrált nevelés lehetőségei. A család és az iskola kapcsolata a prevenciós szemléltet kialakításában. Az anatómia és az élettan fogalma, felosztása. Mozgatórendszer. Az egyes szervek, szervrendszerek működése. Az iskolai könnyített és gyógytestnevelés általános elméleti kérdései. Prevenció, testtartásjavítás. Természetes és utánzó gyakorlatok, gyakorlatvezetési módszerek. Szabad és szergyakorlatok. Torna és sportünnepélyek szervezése. Vízhezszoktató gyakorlatok, vízi játékok. A mellúszás, a gyorsúszás, és a hátúszás technikája. Gyógyúszás. A modul követelményei: A hallgatók legyenek képesek az elváltozások felismerésére, ellenható gyakorlatainak egyénre szabott kidolgozására. Integrálja a képzés során szerzett összes ismereteit annak érdekében, hogy pozitívan tudja alakítani a tanulók életvitelét és egészséges életszemléletét. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása.





A foglalkozások hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. II/1/A/b. Szabadidős tevékenységek A modul oktatásának célja: olyan leendő pedagógusok képzése, akik képesek a 6-10 éves korosztály szabadidejének megszervezésére, elsősorban sportprogramokkal. Alapvető sportági, szabály és játék, technikai és taktikai ismeretek elsajátításával tegye lehetővé az életkori sajátosságoknak megfelelő szabadidősport oktatását. A modul ismeretanyaga: Foglalkozások a szabadban. A természetben űzhető sportágak. Téli és nyári sporttevékenységek. A sportjátékok (kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás) alapvető technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, szabályok ismerete. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló sportágak- különös tekintettel az újabbakra- megismerése (floorball, korfball, görkorcsolyázás, ugrókötelezés, tollaslabdázás, aerobic) A magyar és a kárpát-medencei tánckultúra, a játék és szokásanyag legalapvetőbb típusai. A modern táncok mozgásanyagának elsajátítása, táncillem. A modul követelményei: A hallgató legyen képes a környezetében levő, az egészséges életmód kialakításának irányába ható igények felismerésére, az ehhez kapcsolódó pedagógiai programok készítésére és végrehajtására. Közvetítse környezete számára az egészséges életmód mintáját, az egészséges környezet és a mozgás harmóniájának jótékony hatásait. Képes legyen a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátására.





Tantárgy neve: Pedagógia Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: olyan leendő tanítók kibocsátása,

akik alkalmasak a 6-12 éves tanulók nevelésére és oktatására; megalapozza az MA képzés lehetőségét.

Ismeretek: Az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemekben a Pedagógia speciális kurzusok

Ismertessék meg a hallgatóval a szocializáció mechanizmusait, a nevelésszociológia fogalmait;

A pedagógiai kutatás metodológiai kérdéseit, a kutatás módszereit, eszközeit; A család fogalmát, tevékenységrendszerét. A családi szervezet sajátosságait,

működési jellemzőit. A szülői szerepek hatását a gyermek személyiségfejlődésére. A család főbb funkcióit. A családsegítő szolgáltatások rendszerét; A konfliktuspedagógia alapvető fogalmait és összefüggéseit. A konfliktusok lényegét és természetét, a konfliktusok funkcióit a pedagógiai folyamatban. A konfliktusok típusait. A problémamegoldás stratégiáit és ezek következményeit. A XX. század alternatív pedagógiai mozgalmait. Az alternatív iskolák főbb típusait. Pedagógiai alapelveit. Az alternatív iskolákat Magyarországon; A tanulást, mint pszichikus folyamatot, a tanulási stílusokat, módszereket, az eredményes tanulás ismérveit, az oktatási (tanítás – tanulási) folyamat jellemző sajátosságait; A különböző országok oktatáspolitikai törekvéseit, mutassa be a fejlődési tendenciákat, következtetéseket.

Követelmények: a végzett hallgató Legyen képes nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére,

konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;





készségeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak az iskolán belül felelősségteljes munkakör vállalására (ehhez rendelkezzen a permanens művelődés igényével és képességével);





Legyen képes egyszerű kutatási tevékenység végzésére.

Tudja felmérni lehetőségeit és korlátait saját- és mások problémája megoldásában, tudjon szabályos én-közlést szerkeszteni, tudja használni a raport, a kalibrálás, a közös probléma-magoldás technikáit, a mindennapi életben is igyekezzen kipróbálni a tanult technikákat; A hallgató legyen képes elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, a családban felmerülő problémákat szakszerűen értelmezni, a problémák forrásának ismeretében javaslatot tenni a megoldás módjára; A hallgató rendelkezzen a pedagógiai praxis szintjén megjelenő szociológiai folyamatok felismerésének, elemzésének és megoldásának képességével; Legyen képes a hallgató a tanulással kapcsolatos tanulói problémák felismerésére és korrekciójára (helytelen tanulási szokások, stílusok, teljesítmény-deficit). Tudja összehasonlítani különböző országok oktatáspolitikáját.

Szakirodalom Kötelező szakirodalom: Falus Iván /1993, szerk./ Bevezetés a pedagógiai kutatómunka módszereibe. Bp., Keraban. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Oktatáskutató Intézet Kiadványa Bp.

1986. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.

1994. Szekszárdi Júlia: Konfliktusok. Iskolapolgár Alapítvány. Állampolgári Tanulmányok Központja. Bp., 1994. 5-19. p. 23-30. p. 76-79. p. Pukánszky Béla és Zsolnai Anikó (szerk.) (1998.): Pedagógiák az ezredfordulón Szöveggyűjtemény, Budapest, Eötvös József Könykiadó. Cs. F. Nemes Márta: Családpedagógiai módszertan. Prevenció, családpedagógiai ismeretek. A családi életre nevelés, a prevenció és a probléma megoldás szemlélete és módszerei. A Családi Nevelésért Alapítvány. Bp., 2001-2002. 16-40.,47-52.,87-176.p. Komlósi Sándor- Komlósi Piroska (szerk): Családi életre nevelés. Nemzeti Tankvk. Bp. 1998. Tóth László: Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. KLTE, Debrecen, 2000. 63-98. o. Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2002. Ajánlott szakirodalom: Buda Béla: A nemzetiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. TK. Bp. 1986. Cseh-Szombathy László: A családi értékek változása és ennek hatása a családi

funkciók alakulásárra. In. Bakacsiné Gulyás Mária: A nevelés társadalmi alapjai Szeged, 1995. JGYTF

Varga István: A korszerű család és a szülői szerepekre történő felkészítés. Pedagógiai

Antológia III. (Szerk.: Gácser József) Szeged, 1995.





O’Connor, Joseph – Seimour, John: NLP Segítség egymás és önmagunk megértéséhez. Pszichológiai gyakorlatok. Előszó: Dilts, Robert. Bev.: Grinder John. Bioenergetic. 1996. 26-28. p. 31-46. p. 48-72. p. 115-136. p. Leimdorfer Tamás: Nem mese ez. Konfliktusmegoldás csoportmunkában. Szerk.: Mrenáné dr. Szakálos Ilona. Szolnok, 1992. 26- 32. p. Lelkes Éva: Én így tanítok. A kreativitás szerepe a nevelésben. Szerk.: Mrenáné Szakálos Ilona. Szolnok, 1991. 9-15. p. Czike Bernadett (szerk.) (1996.): Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó. Dr. Deák Gábor (2000.): A magyar gyermektanulmányozási mozgalom története I. rész. FPI, MPT és az OPKM közös kiadása Németh András – Ehrendhard Shiera (1999.): Reformpedagógia és az iskola reformja. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Spencer Kagan (2001.): Kooperatív tanulás. Budapest, Önkonet Kft. Fűzfa Balázs (szerk.) (1991.): Vízjelek. Iskolák Pedagógiák Magyarországon. Németh László Szakkolégium, Szombathely. Fűzfa Balázs (szerk.): Süss felé nap I.: Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Fűzfa Balázs (szerk.): Süss fel nap II.: Kisgyermekkori modellintézmények Magyarországon. Colibra Kiadó, Budapest titka Németh András (1996.): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Cs.F. Nemes Márta: Boldogságreceptek. Veszekedésfeloldó módszerek a családban. Önértékelő képességek és szeretetkészségek fejlesztése. A Családi Nevelésért Alapítvány. Bp., 2002. Cs.F. Nemes Márta: Ismeretek a családról. Családpedagógiai módszertan serdülőknek. A Családi Nevelésért Alapítvány. Bp., 2002. Balogh László: Tanulási stratégiák, technikák és fejlesztésük. KLTE, Debrecen, 1992. 88 o. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. 262 o. Dicházi Veronika: A pedagógusok információinak, értékelésmódjának egybevetése a pszichológiai vizsgálati eredményekkel, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében. Megyei Pedagógiai Intézet, Nyíregyháza, 1990. 66 o. Falus Iván (szerk): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 117-158., 221-464. o. Daróczy S., Koncz I.: Szocio-pedagógiai analízisek és fejlesztési technikák. I. Vizsgálati módszerek az érték-, nevelés- és oktatásszociológia köréből. II. Gyermekismereti technikák. Szombathely, BDF, 2001. Nagy Sándor: A tanulás pedagógiai kérdései. OOK, Veszprém, 1982. 141 o. Orosz Sándor: Az oktatás mint a tanulás szabályozása. OOK, Veszprém, 1986. 210 o. Orosz Sándor: Tanulástörvények és a tanulás irányítása. OOK, Veszprém, 1980. 118 o. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. AKG Kiadó, Budapest, 1998. 32-269. o. Réthy Endréné: A tanítás-tanulási folyamat motivációs lehetőséginek elemzése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 186 o. Réthy Endréné: Tanulási motiváció. ELTE, Budapest, 1995. 120 o. Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. 183 o.





Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2000. 98-360. o. Cserné Adermann Gizella: A tanári elvárások hatása a tanulók teljesítményére. In : Iskolakultúra. – 1997, 10. sz. – 14-20. o. Csölle Anita: Osztálytermi környezet. In: Új Pedagógiai Szemle. – 1995., 10. sz. – 86-94. o. Halász Gábor: A tantestületi légkör összetevőinek vizsgálata. In: Magyar Pedagógia. – 1994., 3-4. sz.- 634-641. o. Harsányi Eszter-Radó Péter: Cigány tanulók a magyar iskolákban. In: Educatio. – 1997, 1. sz. – 48-59. o. Imre Anna: Az iskolai hátrány összetevői. In: Educatio. – 2002, 1. sz. – 63-72. o. Kósáné Ormai Vera : A mi iskolánk. – [Bp.] : IF Alapítvány, 1998. Kovács Sándor: Kommunikációs viszonyok az osztályban-téri pozíció, térfelosztás. In: Pedagógiai Szemle. – 1993. 7-8. sz. Kovács Sándor: Teszt a nevelői attitűdök feltárásához. In: Iskolakultúra. – 1993., 19. sz. – 59-64. Tantárgy neve: 2. Környezeti nevelés fenntartható fejlődés Cél: Olyan tanítók képzése, akik

• az általános iskola 1-6. osztályában intézményen belüli és kívüli színtereken alkalmasak a fenntarthatóság kultúrájának és a fenntartható életvitelnek az élményszerű, játékos alapozására és fejlesztésére;

• képesek a környezeti problémák felismerésére, kritikus elemzésére, a problémamegoldási technikák feltárására és hatékony alkalmazására;

• képesek korszerű szaktudományi ismeretrendszerek és tantárgypedagógiai eljárások birtokában, megfelelő környezettudatos és egészségorientált szemlélettel és értékrenddel életkornak megfelelő, a fenntarthatóság ügyét szolgáló fejlesztő cselekvések, tevékenységek megtervezésére és megvalósítására;

• a környezeti és egészségnevelési helyzeteket a családdal és a helyi közösségekkel együttműködve, hatékonyan és előítélet-mentesen vállalják és oldják meg;

• e szakterületen is igénylik az elméleti és módszertani ismeretek folyamatos gyarapítását és megújítását.

Ismerettartalom A program az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyaiban/tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza:

• a globális környezeti problémákhoz, a fenntartható fejlődés, fogyasztás és élet, vagyis a fenntarthatóság problémakörhöz kapcsolódó – összefüggések felismerésére, megállapítására és komplex értelmezésére épülő – ismereteket és lokális problémák lehetséges megoldási módjait, gyakorlatát;

• a fenntarthatóságot elősegítő nemzeti stratégiai terveket; • azokat az aktív és interaktív tanulási stratégiákat intézményen belüli és kívüli

tevékenységeket, módszereket, nevelési formákat, amelyek segítségével eredményesen fejleszthetők, a fenntartható élethez szükséges képességek és





készségek, a környezet- és egészségtudatos magatartás, erkölcsi értékrend, holisztikus szemlélet, kritikus gondolkodás és döntéskészség.

Követelmények A végzett hallgató

• ismerje a fenntarthatóság, környezeti nevelés, egészségfejlesztés hazai és nemzetközi szabályozó dokumentumait és legyen képes saját környezetében nevelő-oktató munkájában alkotó és fejlesztő módon alkalmazni;

• ismerje a környezeti nevelés és egészségfejlesztés eddigi eredményeit és problémáit, a fenntarthatóság pedagógiájának elveit és alakuló gyakorlatát;

• értse a társadalmi, a gazdasági és a természeti alrendszerek közötti összefüggéseket az emberi egészség és az ökológiai rendszerek fenntarthatósága közötti kölcsönhatásokat;

• értse a globális környezeti problémák, a lokális és globális folyamatok közötti kapcsolatok elméleti és gyakorlati vonatkozásait;

• ismerje a fenntartható élethez elengedhetetlen képességeket, készségeket és az ezek fejlesztését biztosító sajátos módszereket, tevékenységeket, tanulási és tanulásirányítási stratégiákat;

• legyen képes a fenntarthatóság ügyét szolgáló, a gyermekek életvitelét

formáló életkornak megfelelő tevékenységek megtervezésére és megvalósítására;

• maga is rendelkezzen a fenntartható élethez, a szülőkkel és helyi döntéshozókkal való kapcsolattartáshoz és együttműködéshez szükséges értékrenddel, erkölcsi felelősséggel, kritikus, de kompromisszum-kész gondolkodással és döntéskészséggel;

• legyen igénye a folyamatos, élethosszig tartó tanulásra, a fenntarthatóság szempontjából jelentős integrált nevelés-oktatás megvalósítására, saját egészsége megőrzésére.

Ajánlott félévek: V. és VI. Javasolt zárási forma: kollokvium + gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Kiss Ferenc–Ken Webster: A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé. Bessenyei

György Könyvkiadó. Nyíregyháza. 2001. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés – 2003. Magyar Környezeti

Nevelési Egyesület kiadványa. 2003. Norman Myers–Julian L. Simon: Mi a helyes válasz, ha a Föld jövője a tét? Typotex.

Budapest. 2004. Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában. Riótól Johannesburgig: Egy évtizednyi

elkötelezett munka tanulságai. UNESCO kiadvány. 2003. Simai Mihály: Zöldebb lesz-e a világ? Akadémiai Kiadó. Budapest. 2001. Vida Gábor: Helyünk a bioszférában. Typotex. 2001. Wackernagel–Ress: Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány kiadványa. 2001. Ajánlott irodalom: Dési Illés (szerk.): Környezetegészségtan. JGYF Kiadó, Szeged. 2002. Gyulai Iván: Fenntartható fejlődés. Rió+10. Ezredforduló. 2002/2.





Joy Palmer–Philip Neal: A környezeti nevelés kézikönyve. InfoGorup. Körtánc. Budapest. 2000.

Keith A. Weeler–Anne Perraca Bijur: A fenntarthatóság pedagógiája. TAN-SOR BT. Körlánc. Budapest. 2001.

Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE Kiadó. Budapest. 1999.

Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez. OM kiadvány. 2004.

Valkó László: Fenntartható/környezetbarát fogyasztás. NSZI. Budapest. 2003. A Dunántúl természetvédelmi értékei, iskolai kirándulások szervezése Cél: Olyan tanítók képzése, akik képesek az iskolai kirándulások megszervezésére, alkalmasak a kirándulások nyújtotta környezetvédelemi oktató-nevelő munka ellátására. Ismerik a Dunántúl természetvédelmi szempontból legfontosabb tájegységeit, természetvédelmi értékeit. Alkalmasak a fenntarthatóság kultúrájának és a fenntartható életvitelnek az élményszerű, játékos alapozására és fejlesztésére; képesek a környezeti problémák felismerésére, kritikus elemzésére, a problémamegoldási technikák feltárására és hatékony alkalmazására; képesek korszerű szaktudományi ismeretrendszerek és tantárgypedagógiai eljárások birtokában, megfelelő környezettudatos szemlélettel és értékrenddel életkornak megfelelő, a fenntarthatóság ügyét szolgáló fejlesztő cselekvések, tevékenységek megtervezésére és megvalósítására; e szakterületen is igénylik az elméleti és módszertani ismeretek folyamatos gyarapítását és megújítását. Ismerettartalom: A speciális program az iskolai kirándulások szervezéséhez kíván segítséget nyújtani; A hallgatók megismerik a Dunántúl szép és a természetvédelem szempontból legfontosabb tájegységeit, a védett társulásokat és a védett fajokat, a természetvédelem legfontosabb alapelveit, dokumentumait, azokat az aktív és interaktív stratégiákat, intézményen kívüli tevékenységeket, módszereket, nevelési formákat, amelyek segítségével eredményesen megszervezhetnek, és lebonyolíthatnak az általános iskola 1-6 osztályában egy tanulmányi kirándulást Követelmények A végzett hallgató - ismerje a természetvédelem eddigi eredményeit és problémáit, a fenntarthatóság pedagógiájának elveit és alakuló gyakorlatát; - értse a globális környezeti problémák, a lokális és globális folyamatok közötti kapcsolatok elméleti és gyakorlati vonatkozásait; - ismerje a fenntartható élethez elengedhetetlen képességeket, készségeket és az ezek fejlesztését biztosító sajátos módszereket, tevékenységeket, tanulási és tanulásirányítási stratégiákat; - legyen képes a fenntarthatóság ügyét szolgáló, a gyermekek életvitelét formáló életkornak megfelelő tevékenységek megtervezésére és megvalósítására; maga is rendelkezzen a fenntartható élethez, a szülőkkel és helyi döntéshozókkal való kapcsolattartáshoz és együttműködéshez szükséges értékrenddel, erkölcsi





felelősséggel, kritikus, de kompromisszum-kész gondolkodással és döntéskészséggel; Ajánlott félévek: V. és VI. Javasolt zárási forma: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Kiss Ferenc–Ken Webster: A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé. Bessenyei

György Könyvkiadó. Nyíregyháza. 2001. Simai Mihály: Zöldebb lesz-e a világ? Akadémiai Kiadó. Budapest. 2001. Nagy Csaba: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei Szaktudás Kiadó Ház Bp., 2002. Balatonkenesétől a Kis-Balatonig, Közép-Dunántúl természeti értékei Szerkesztette:RakonczayZoltán, Mezőgazda, 1994.





Tantárgy neve: Ének-zene Tárgykódok: Zongora tantárgy A tantárgy oktatásának célja: a zongora tantárgy

- választható jellegénél fogva- lehetőséget ad a már megkezdett hangszeres tanulmányok folytatásához

- járuljon hozzá a zenei készségek és képességek fejlesztéséhez

- erősítse az ének és a zenetörténet során tanult ismereteket - tegye színessé az ének órákat - fejlessze a zene emocionális tartalmának átélését és

kifejezését - keltse fel a hallgató általi hangszerjáték alapján a gyermekek

érdeklődését a hangszeres zene iránt A tárgyra vonatkozó ismeretek alkalmazását illetően: a zongora tantárgy szerves része

- a zenehallgatásnak (zongorázható zenei szemelvények) - az ének tanításnak (általános iskolai dalok zongorakísérete) - kamarazenélésnek (zongora- furulya- ritmushangszerek) - a zenei írás-olvasás ismereteinek - a különböző zenei korszakok stílussajátosságainak - a hallásfejlesztésnek, valamint - a zenei többszólamúság kialakításának - a zenei előadásmód megvalósításának

Követelmény:

- a hallgató tudásszintjének, előképzettségének megfelelő anyag elsajátítása

- a hallgató tudjon o egyszerűbb kórusműveket zongorán lejátszani o dalok, kórusművek zongorakíséreteit megszólaltatni o hangversenyeken előadási darabokat játszani o kamarazenei csoportokban részt venni o tanórán kívüli programokat színessé, változatossá

tenni

A tárgy választhatóságának előnye: azok a tanítóképzős hallgatók, akik korábban hangszeroktatásban részesültek és bizonyos szintet elértek, folytathassák a zongora





tárgy tanulását. A hangszeren történő játék biztos alapot jelent a zenei készségek kialakításához, valamint az ének-zenei órák tanításához. Énekkar A tantárgy oktatásának célja: Olyan leendő pedagógusok kibocsátása, akik a zene szeretetére és közös éneklésre való neveléshez megfelelő ismeretek, képességek, készségek alapján alkalmasak az alsó tagozatos ének-zene tantárgyhoz kapcsolódó énekkari tevékenység irányítására. Képesek alakalmi iskolai rendezvények zenei műsorának megszerkesztésére, betanítására, a zeneileg tehetségesebb gyerekek közös éneklésével kapcsolatos feladatok elvégzése során, iskolai szerepléseket vállalására. Ismeretek: Hangképzőgyakorlatok a különböző hangfekvések, szólamok javítása, alakítása céljára. Általános iskola alsó tagozatában felhasználható bicíniumok, kétszólamú énekek, melyek alkalmasak osztály előtti, illetve iskolai rendezvényeken való megszólaltatásra. A zeneirodalom különböző stílusaihoz tartozó kórusművek szólamainak magabiztos éneklése, a többszólamú közös muzsikálása élményének, szépségének megismerése, a problémásabb szólamkapcsolatok helyes megoldásának gyakorlása, hibátlan megszólaltatása. Népdalcsokrok, népdalfeldolgozások. A közös éneklés irányításához szükséges karvezetési alapok. Ütemrajzok, tempójelzések, dinamikai jelzések, indító és lezáró mozdulatok, karjelek. Kötelező irodalom: Ünnepeljünk! : kórusgyűjtemény általános és középiskolásoknak / B. Horváth Andrea. - Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. Kétszólamú reneszánsz kórustételek egyneműkarra / közread. Soós András. - [Budapest] : Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei Tanszék : Magyar Egyházzenei Társaság, 1999. Gyermek- és nőikarok / Kodály Zoltán ; [közrem. Bárdos Lajos]. - Budapest : Editio Musica, 1999. 1000 év kórusa : eredeti és magyarázó szöveggel / Forrai Miklós gyűjteménye. - Budapest : Editio Musica, 1999. Kórusok enciklopédiája / írta és összeáll. Reviczky Béla ; [a kottajegyzéket összeáll. Szirányi Gábor és Gádor Ágnes]. - [Budapest] : Gemini Budapest, cop. 1997.

Ajánlott irodalom: Gyakorlati útmutató kórusvezetési, kórusszervezési munkákhoz / Székely Miklós. - Budapest : Calibra, [1996].





Vegyeskarok / Kodály Zoltán ; [közrem. Bárdos Lajos]. - Budapest : Editio Musica, 1995, cop. 1972. Öt évszázad kórusa / Forrai Miklós gyűjteménye. - Budapest : Editio Musica, 1994, cop. 1956. Válogatás Kodály kórusműveiből : elemzések / Mohayné Katanics Mária. - Budapest : Tankönyvkiadó, 1986. Bartók Béla kórusművei / Szabó Miklós. - Budapest : Zeneműkiadó, cop. 1985





Tantárgy neve: Kézművesség Tárgykódok: Az ismeretkör indításának elsődleges célja az, hogy lehetőséget adjon a népi kismesterségek, a tárgyalkotó művészetek terén való elmélyült alkotómunkára és átfogó szakmai ismeretszerzésre azon hallgatók számára, akik az alapképzésben megszerezhető tudásnál és jártasságnál többet szeretnének elsajátítani. Az ismeretkör nem vállalhatja fel a szakképzést, a kézműves szakmák, a mesterségek oktatását, ellenben adhat egy olyan irányultságot, amely segítségével ez irányba is sikeresen indulhat el a főiskola befejezése után a hallgató. A megszerezhető készségek, jártasságok és a szakmai tudás képessé teszik a hallgatót arra, hogy az általános- és a művészeti alapiskolai képzésben a megfelelő felkészültséggel vegyen részt, rálátása legyen a kézművességnek a képesség- és személyiségfejlesztő pedagógiákban, művészetterápiákban betöltött szerepére, és a lehető legjobban integrálja az adott oktatási-nevelési munkába. Erre égető szükség van, hiszen egyre nagyobb számban alakulnak ilyen céllal iskolák, képzések, sőt munkahelyek is a megváltozott munkaképességű felnőttek számára. Sajnos sok esetben olyan jó szándékú, de nem megfelelően felkészült emberek tanítanak ilyen helyeken, akik nem képesek maradéktalanul megfelelni a szakmaiság követelményeinek. Az ismeretkör tantárgyi struktúrája gyakorlat-központú, az alapozó tárgyakon kívül nem is tartalmaz elméleti tantárgyat. Ez a gyakorlati óraszám mennyiség a minimumkövetelmény, hiszen e nélkül elképzelhetetlen és kivitelezhetetlen bármely szakterület oktatása. Az ismeretkör létrehozásánál építeni tudunk a tanítóképzésben évek óta jól működő kézműves munkára (az alapképzés tantárgyai, Guzsalyas speciálkollégiumok, Métavár képzőművészeti- és kézműves tábor), az itt tanító óraadó tanárok közreműködésére és tanítási tapasztalataira. A tantermi, műhely és infrastrukturális felszereltség megfelelő. Ajánlott irodalom: Fél Edit – Hofer Tamás – K. Csilléry Klára: A magyar népművészet. Budapest. 1969. Hofer Tamás – Fél Edit: Magyar népművészet. Budapest. 1994. Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete I-II. Budapest. 1981. Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Corvina, Bp. 1979. Jelenlévő múlt c. sorozat





Tantárgy neve: A testnevelés Tárgykódok: Műveltségterületéből az alábbi tantárgyak:

Atlétika 1, 2, Egyéb sportági tevékenységek, Gimnasztika1, 2 Sportjátékok1, 2, 3, 4 (kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás) Tánc 1, 2, Testnevelés tanítása és gyógytestnevelés 1, 2 Torna 1, 2, Úszás 1, 2,

A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók egyéni érdeklődésének kielégítése a testnevelés és sport

műveltségterület mozgásanyagából. Hozzájárulás az egészséges életvezetéshez szükséges

mozgásismeretek és jártasságok megszerzéséhez a választott sportágban.

Ismeretek: Az adott sportág mozgásanyaga, technikai és taktikai ismeretanyaga. Ismeretek a sportág szabadidős, illetve versenykörülmények közötti

űzéséhez és ezek szervezéséhez. Követelmények: A kurzust végzett hallgató

- ismerje az adott sportág mozgásanyagát, technikai és taktikai ismereteit, - sportági ismereteit tudja a gyakorlatban és saját életvitelében is alkalmazni, - legyen képes az iskola tanórán kívüli tevékenységében, a sportág

foglalkozásainak szervezésére és vezetésére.





Tantárgy neve: Roma nyelv és népismeret Tárgykódok: A tantárgy oktatásának célja: Olyan tanítók képzése, akik a romológia területén általános, átfogó, elméleti ismeretekkel rendelkeznek, akik képesek elszakadni a közvélekedésben uralkodó sztereotípiáktól, akik érzékenyek, készek befogadni a roma kisebbségi oktatás új, alternatív nevelési-oktatási módszereit. Ismeretek: Ismerjék a hazai cigányság társadalmi, kulturális, történelmi, demográfiai, politikai, nyelvi, oktatási helyzetét. Ismerjék a cigány (lovári) nyelv alapjait. Követelmények: A leendő tanító legyen alkalmas nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, a 6-12 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére. Képes legyen lovári nyelven alpszintű kommunikációra. Kötelező irodalom: Choli Daróczi József-Feyér Levente: Zhanes romanes? Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, Budapest, 1988 Cigányok Európában I. Nyugat-Európa, szerk: Prónai Csaba, Új Mandátum kiadó 2000. Bp. II. Fleck Gábor- Virág Tünde: Egy beás közösség múltja és jelene. MTA PTI Etnoregionális kutatóközpont Munkafüzet 52. Budapest 1999. Cigány Néprajzi Tanulmányok 1-6. 1993-tól. Szerk: Barna Gábor, Bódi Zsuzsanna Glatz Ferenc (szerk.)- Kemény István (összeáll.): A cigányok Magyarországon. MTA BP. 1999. 139-161.pp Ajánlott irodalom: A romák esélyei Magyarországon. Szerk: Babusik Ferenc Kávé Kiadó 2002. Michael S. Stewart: Daltestvérek. T-Twist kiadó Max Weber Alapítvány 1994. Halál és Kultúra szerk: Berta Péter Janus/Osiris Bp. 2001. Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról Petőfi S. Műv. Kp. Gödöllő 1998 Cigányok. Educatio, 1999. 2. (tematikus szám)




Documents

Tanító alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: Társadalmi