Tanterv tan ak tan lt isk - Egri Szalaparti EGYMI és ... · Idegen nyelv-angol 0,5 0,5 0,5 0,5 2 Közlekedési ismeretek 0,5 0,5 0,5 1 2,5 Kertészeti ismeretek 0,5 0,5 1 1 3 Hagyományápolás

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY,

SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON

TANTERV TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS

ISKOLÁJA

2010

Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Diákotthon

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető 4

1.2. A helyi tanterv felépítésére vonatkozó alapelv és koncepció 4

2. Tantárgyi rendszer és óratervek a tanulásban akadályozott tanulók

általános iskolájában 6

2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok a tanulásban akadályozott tanulók


2.2. Nem kötelező (választható) foglalkozások a tanulásban akadályozott tanulók


2.3. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában 8

2.4. Felzárkóztató, tehetség kibontakoztató foglalkozások a tanulásban akadályozott

tanulók általános iskolájában 9

2.5. Tanévenkénti órakeret évfolyamonként egy tanulócsoportra vetítve 9

3. Kötelező tantárgyak 10

3.1. Magyar nyelv és irodalom 10

3.1.1. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam 12

3.1.2. Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam 28

3.2. Történelem és társadalmi ismeretek 5-8. évfolyam 53

3.3. Élő idegen nyelv/ Angol 7-8. évfolyam 73

3.4. Matematika 83

3.4.1. Matematika 1-4. évfolyam 84

3.4.2. Matematika 5-8. évfolyam 98

3.5. Informatika 7-8. évfolyam 117

3.6. Környezetismeret 1-4. évfolyam 124

3.7. Természetismeret 5-6. évfolyam 140

3.8. Természetismeret 7-8. évfolyam 149

3.8.1. Természetismeret – Biológia, egészségtan 7-8. évfolyam 149

3.8.2. Természetismeret – Fizika, kémia 7-8. évfolyam 157

3.9. Földrajz 6-8. évfolyam 168

3.10. Ének-zene 1-8. évfolyam 181

3.10.1. Ének-zene 1-4. évfolyam 182

3.10.2. Ének-zene 5-8. évfolyam 191

3.11. Rajz és kézművesség 1-8. évfolyam 201

3.11.1. Rajz és kézművesség 1-4. évfolyam 202


3

3.11.2. Rajz és kézművesség 5-8. évfolyam 213

3.12. Életvitel és gyakorlati ismeretek 3-8. évfolyam 223

3.12.1. Életvitel és gyakorlati ismeretek 3-4. évfolyam 224

3.12.2. Életvitel és gyakorlati ismeretek 5-8. évfolyam 231

3.13. Testnevelés és sport 1-8. évfolyam 247

3.13.1. Testnevelés és sport 1-4. évfolyam 253

3.13.2. Testnevelés és sport 5-8. évfolyam 261

3.14. Osztályfőnöki 5-8. évfolyam 273

3.15. Művészet 280

3.15.1. Báb 3. évfolyam 281

3.15.2. Tánc 4. évfolyam 285

3.15.3. Művészet – zenei fejlesztés 288

4. A tankönyvek kiválasztásának pedagógiai szempontjai 291

5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő

eszközök, felszerelések jegyzéke 292


4

1. Bevezető

„ A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít.”

/Smiles/ 1.2. A helyi tanterv felépítésére vonatkozó alapelv és pedagógiai koncepció

• Alapelv

A tanulásban akadályozott tanulóink neveléséhez készült helyi tantervünk felülvizsgálatánál alapul vettük a 2/2005. (III.1.) OM. rendelettel kiadott Irányelv módosítást. Látva és megtapasztalva azt a tényt, hogy tanulóink egyedi nevelési szükségletei jelentős mértékben eltérnek egymástól, de ugyanakkor tudomásul véve azt is, hogy a közoktatás nem lehet a párhuzamosan folyó egyéni nevelésnek az intézményesített formája sem, - így a helyi tantervünkben e kettőség együttes kezelésére kívánunk mintát adni. Pedagógiai meggyőződésünk szerint az Irányelv V. fejezetének átdolgozott változatában, a nevelési és oktatási tartalmak, célok, eljárások, a közös tudás-, műveltség-, készség-, képesség-, kompetencia területen vannak olyan közös elemek, amelyek elsajátítása nélkül egyetlen enyhe értelmi fogyatékos tanuló sem lehet sikeres a szakmatanulás, az önálló életvezetés, az eredményes társadalmi integráció megvalósításában. A szellemi közösség, a szakmai munkaközösséget alkotó gyógypedagógusok folyamatos együttműködésében válik értékké a helyi tanterv. Az érték leginkább abban ölt testet, hogy a gyógypedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában mennyire és miként találják meg - az oktatás-nevelés azon elemeinek kialakítását, amelyeket minden egyes tanuló esetében az egyediség részévé kívánnak tenni - valamint az egyediség eltérésének területeit, módozatait miként tudják hozzáigazítani az egyedi sajátosságokhoz. Helyi tantervünk és iskolai munkánk annyit ér, amilyen mértékben az átadott tudás, a nevelés és fejlesztés a tanulásban akadályozott tanuló egyediségében működni kezd és felhasználásra kerül.

• Pedagógiai koncepció

A helyi tantervi célok és feladatok kidolgozásánál építettünk a Nemzeti alaptanterv közös - általános és részletes követelményeire. A közös követelményeket valamennyi tantárgyba, tantárgyi modulba beépítettük, a nevelés céljaként és feladataként is értelmeztük. Az elmélyítésnek, a gyakorlásnak a közös követelmények megvalósításának elsődleges színtereként az osztályfőnöki órákat, a közösségi foglalkozásokat, valamint tanórák mellett, tanórán kívüli tevékenységformákat tartjuk. Az általános fejlesztési követelményeket az egyes tantárgyaknál, a nevelés-oktatás szakaszainál megjelenített „fejlesztendő készségek és képességek” címszóban összegeztük. Tantárgyi, életkori és fejlődés-specifikus jegyek alapján emeltük ki a képesség- és készségfejlesztés nagyobb egységeit. Az általános fejlesztési követelményeket csak nagyobb eltérésekkel és módosításokkal tudtuk alkalmazni. A részletes fejlesztési követelmények, a kompetenciák köre jelentős eltérést mutat a Nemzeti alaptantervben megfogalmazottaktól. A tanulók egyedi sajátossága, sérülése nem teszi lehetővé a megjelölt követelményszint, kompetencia kialakítását. A fejlesztendő kompetenciák az adott tantárgy céljához, feladatához illesztetten épülnek be a tantárgyi tartalomba, a tevékenység- és feladatrendszerbe, az egyes évfolyamok tantárgyainak követelményeibe. A helyi tantervünk tantárgy és óratervének összeállításában támaszkodtunk az Irányelvben, a kerettantervek kiadásáról szóló rendeletben foglaltakra. A tanterv tantárgyak szerinti lebontásban tartalmazza a Nemzeti alaptanterv által meghatározott műveltségi területeket.


5

A tantárgyak struktúrájában a következő sorrendiséget alkalmaztuk:

1. A tantárgy heti / éves óraszáma 2. Témakörök, tartalmak 3. A tantárgy keretében fejlesztendő kompetenciák 4. Célok, feladatok 5. Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök 6. A tanulók értékelése, ellenőrzése 7. Tantárgyak évfolyamonkénti lebontásban

Tantárgyi összevonást (tananyag összevonást) alkalmaztunk a tantárgyak és modul tantárgyak esetében.

• a tánc és dráma, médiaismeret modulok a magyar nyelv és irodalom tantárggyal kerültek összevonásra

• hon- és népismeret modul a történelem és társadalmi ismeretek tantárggyal került összevonásra.

Integrált tantárgyi feldolgozással éltünk a Rajz és kézművesség, az Életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgynál az 1-2. évfolyamon. Az Irányelv koncepciójában dolgoztuk fel a Természetismeret tantárgyi blokkot, azzal a kiegészítéssel, hogy nagyobb figyelmet szenteltünk a gyakorlásra, a természettel kapcsolatos pozitív szokásrend, viszonyulás megteremtése, a széleskörű tapasztalatszerzésre, a változatos szituációk, feladatok megélésére. Ezen pedagógiai koncepció megvalósítása igényelte a földrajz tantárgyra szánt időkeret megemelését is. Helyi tantervünkben kiemelten kezeljük a tanulók mozgásállapotának javítását, fejlesztését, a sportra, a sportjátékokra, az örömteli mozgásra szánt időkeret növelését valamennyi évfolyamon. Intézményünk pedagógiai programjában nevelési program egységében írjuk le a preferált nevelési területeket, a nevelési értékeket, az ezekhez fűződő tartalmakat, feladatokat, tevékenységi köröket. A nevelési célok megvalósításához a tanulók szokásrendjének kialakításához, a szocializáltsági mutatók egyéni arculatba történő beépítéséhez, az alkalmazási szint eléréséhez felhasználjuk a szabadon tervezhető időkeretet az osztályfőnöki órákhoz a nevelés-oktatás első szakaszától kezdődően. A helyi tantervünkben, a személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelés-oktatás egész folyamatában a gyermeki sajátosságokból, a sérülésből adódó előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára törekszünk. Elveinket tükrözi, hogy a helyi tantervünkben a mindenki számára szükséges kompetenciákat, az állapotuknak megfelelő műveletséget kínálunk a tanulókban rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében. Céljaink elérését segítik a céltudatosan az egyedi adottsághoz, sérüléshez igazított terápiás eljárások, a tanítás-tanulás egész folyamatát átölelő differenciált tanulásszervezési formák megoldások és a közoktatási törvényben, az Irányelvben rögzített méltányosságok (hosszabb időkeretek a követelmények teljesítésében, eseti, átmeneti vagy tartós mentesítés a követelmények alól.) A tanulók értékelésének, ellenőrzésének szempontjait az általánosan megfogalmazott elvek alapján - a műveltségi terület sajátosságainak figyelembe vételével - minden tantárgy tantervi felépítésében megjelenítettük.


6

2. Tantárgyi rendszer és óratervek a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában 2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok a tanulásban akadályozott tanulók általános

iskolájában TANTÁRGY ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI (heti)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 5 4,5 4 4

Történelem és társadalmi ismeretek 0 0 0 0 2 2 2 2

Élő idegen nyelv - Angol nyelv 0 0 0 0 0 0 1 1

Matematika 4 4 4 4,5 4,5 4,5 4 4

Informatika 0 0 0 0 0 0 1 1

Környezetismeret 2 2 2 2 0 0 0 0

Természetismeret 0 0 0 0 2 1,5 0 0

Természetismeret - Biológia, Egészségtan 0 0 0 0 0 0 1 1

Természetismeret - Fizika, Kémia 0 0 0 0 0 0 1 1

Földrajz 0 0 0 0 0 1 1 1

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz és kézművesség 2 2 1 2 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlati ismeretek 1 1 1 2 3 3 4 4

Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 3 3 3

Osztályfőnöki 0 0 0 0 1 1 1 1

Művészet 0 0 1 1 0 0 0 0

Tantervi modulok (Beépítve!)

Tánc és dráma 0 0 0 0 0,5 0 0,5 0

Ismerkedés az informatikával 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0

Hon- és népismeret 0 0 0 0 0,5 0,5 0,5 0,5

Médiaismeret 0 0 0 0 0 0 0 0,5

Kötelez ő óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Választható óra/műv.5.o.,életv.6.7.8.o. 1 1 1 1

Tanulói terhelés 20 20 20 22,5 23,5 23,5 26 26

Maximális tanulói terhelés 22 22 22 24,5 24,5 24,5 29 29

ÖSSZES ÉVES KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 740 740 740 832,5 832,5 832,5 925 925

Megjegyzés:Tananyag-összevonás: rajz és kézművesség + életvitel és gyakorlati ismeretek az első és második évfolyamon.


7

2.2. Nem kötelező ( választható) foglalkozások a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában

ÉVFOLYAMOK, ÓRASZÁMOK

FOGLALKOZÁSOK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Heti

órakeret

Mindennapos testedzés 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 5 Zenei fejlesztés 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 5 Kommunikáció fejlesztése 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 4 Vizuális kultúra és kézművesség fejlesztése

0,5 0,5 0,5 0,5 1 3,5

Művészet 0,5 0,5 0,5 0,5 1

1 4

Életvitel és gyakorlati ism.

1 1 1 3

Idegen nyelv-angol 0,5

0,5 0,5 0,5 2

Közlekedési ismeretek 0,5

0,5 0,5 1 2,5

Kertészeti ismeretek

0,5

0,5

1

1

3

Hagyományápolás 0,5 0,5 1 1 3

ÖSSZESEN 2 2 2 2,5 5 6 7,5 7,5 34,5


8

2.3. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában

ÉVFOLYAMOK, ÓRASZÁMOK

FOGLALKOZÁSOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Heti órakeret

Habilitáció-rehabilitáció

3 3 3 3 3 3,5 4 4

26,5

• A KT. 1. sz. melléklete 3. rész II/7. pontja alapján osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői feladatot ellátó pedagógusok órakedvezményére (5%)

ÉVFOLYAMOK, HETI ÓRASZÁMOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen Óraszámok 1 1 1 1,125 1,125 1,125 1,25 1,25 8,875


9

2.4. Felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató foglalkozások a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában

• A KT. 52. §. 10. bek. c. pont alapján a kötelező óra 12%-a

2.5. Tanévenkénti órakeret évfolyamonként egy tanulócsoportra

vetítve

Összesített óraterv

A tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában

Tanév Órák 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össze-sen

2010/2011 Kötelező N 20 N20 N20 N22,5 N22,5 N22,5 N25 Cs25 177,5

Nem kötelező 2 2 2 2,25 5,62 5,62 7,5 7,5 34,49

Egyéni foglalk. 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3 21,3

Habilitáció 3 3 3 3,375 3,375 3,375 3,75 3,75 26,625

Összesen: 27,4 27,4 27,4 30,825 34,195 34,195 39,25 39,25 259,915

ÉVFOLYAMOK, HETI ÓRASZÁMOK

FOGLALKOZÁSOK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen

Matematika felzárkóztatás 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4

Diszkalkulia terápia

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4

Magyar nyelv és irodalom felzárkóztatás

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4

Speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása - tehetséggondozás

0,5 0,5 0,5 0,5 2

Konfliktuskezelési ismeretek

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 3

Autizmus specifikus fejlesztés 1 1 1 1 4

ÖSSZESEN 2,5 2,5 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 21


10

3. Kötelező tantárgyak A tanterv tantárgyak szerinti lebontásban tartalmazza a Nemzeti alaptanterv által meghatározott műveltségi területeket. A tantárgyak struktúrájában a következő sorrendiséget alkalmaztuk:

1. A tantárgy heti / éves óraszáma 2. Témakörök, tartalmak 3. A tantárgy keretében fejlesztendő kompetenciák 4. Célok, feladatok 5. Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök 6. A tanulók értékelése, ellenőrzése 7. Tantárgyak évfolyamonkénti lebontásban

( célok, feladatok, fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök, témakör- tartalom, tevékenységek, követelmények)

3.1. Magyar nyelv és irodalom 1–8. évfolyam Óraszámok

Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Heti óraszám 7 7 7 7 5 4,5 4 4 Éves óraszám 259 259 259 259 185 166 148 148

Témakörök

Évfolyamok Témakör 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kommunikáció x x x x x x x x

Nyelvi ismeretek x x x x

Nyelvtani ismeretek x x x x

Olvasás, szövegértés x x x x

Olvasás, ismerkedés az irodalommal

x x

Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban

x x

Írás, íráshasználat x x x x

Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás

x x x x

Tánc és dráma x x

Médiaismeret x


11

A magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése. Az irodalmi nevelés elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. A tantárgy keretében fejlesztendő kulcskompetenciák:

• Anyanyelvi kommunikáció

- Az ösztönös nyelvtudás formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése - Az olvasás és írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés

alapja is - A szókincs gyarapítása, a kommunikáció fejlesztése - A nyelvtan tanítása, az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele

• Digitális kompetencia:

- Tudatosságra, kritikai attitűdre, szelektáló képességre nevelés a kommunikációs eszközök használata során

• Idegen nyelvi kommunikáció:

- Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák

magas szintű és tudatos birtoklása nélkül

• A hatékony, önálló tanulás:

- A tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása

- Egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba

- Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése - Az önálló tanulási stílus alakulásának támogatása - A hatékony tanulási szokások megerősítése

• Szociális és állampolgári kompetencia:

- Konstruktív légkör megteremtésével szervezni, folytatni az anyanyelvi

tevékenységeket - Konstruktív képességek gyakorlatának és a konfliktuskezelés alapjainak

elsajátítása


12

3.1.1. Magyar nyelv és irodalom az 1–4. évfolyamig Bevezető

A tantárgy tananyagát négy témakör tartalmazza. Ezek szerves egységet alkotnak. Komplex feldolgozás történik az órákon. A kommunikáció az alsó szakaszban a tanóra egy-egy egységeként (kb. 10–15 perces terjedelemben) jelenik meg. Az elsajátított tananyag begyakorlása, alkalmazása spontán helyzetekben történik. A nyelvi ismeretek, helyesírás témakör tananyagát az 1–2. évfolyamon az olvasás, szövegértés és íráshasználat témaköri egységekben szerepeltetjük, de a 3–4. évfolyamon önálló tanegységként van jelen. A kezdő szakaszban a magyar nyelv és irodalom tantárgy gerincét az olvasás-írás jelrendszerének elsajátítása adja, így ezek mellé rendeljük a másik két témakört. A jelrendszer elsajátításának ütemét a tanulók képességéhez igazítjuk, ezért követelménye először a 2. évfolyamon jelentkezik, lehetőséget adva a hosszabb érési időre. Egy-egy arra rászoruló tanulónál a továbbiakban is megállapítható (egyéni elbírálás alapján) egyéni haladási ütem az egyéni fejlesztés és felzárkóztatás biztosításával. A tananyag-feldolgozás részletes óratervét a tanmenetekben kell meghatározni.

Célok • Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi

formájának megismertetése és használata. • A kommunikációs igény motiválása. • A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása. • A szövegértő képesség megalapozása. • Kommunikáció különböző csatornák igénybevételével. • A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének

kompenzálása. Feladatok

• Fejleszteni a beszédpercepciós készséget és a beszédértést. • Gazdagítani a tanulók által aktívan használt szókincset. • Elsajátíttatni a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást,

magatartási, társalgási, udvariassági formulákat. • Gyakoroltatni az érthető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszédet. • Gyakorlottá tenni a tanulókat a szóbeli szövegértésben. • Közelíteni a tanulók beszédét a köznyelvi kiejtési normához. • Elsajátíttatni a néma és a hangos olvasást. • Fejleszteni az íráskészséget, az összerendezett írásmozgások kialakulását,

megteremteni az írásbeli nyelvhasználat lehetőségét. • Csökkenteni a meglévő nyelvhasználati zavarokat, tudatosabbá tenni a

nyelvhasználatot. • Megismertetni nemzeti kultúránk hagyományait, az anyanyelv megbecsülésére

nevelni. • Formálni a tanulók személyiségét, gazdagítani érzelemvilágukat, a korrekciós

szempontok érvényesítésével enyhíteni a személyiségfejlődés zavarainak következményeit.


13

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök

Kommunikáció Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. A nem verbális kommunikáció elemeinek megismerése, szóhasználat és testbeszéd összhangjának megteremtése. Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Passzív és aktív szókincs gazdagítása, fejlesztése. Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel. Szocializációs, együttműködési készség. A tanuló fejlettségének megfelelő olvasmányok szövegek felfogása, érzékletes elmondása, dramatizálása.

Nyelvi ismeretek A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. Gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). Helyesírási készség. Szabályok alkalmazásának képessége. Helyesírási helyzet tudatos elemzése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, javítás.

Olvasás, szövegértés Az olvasási folyamat háttérképességei (vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódási képesség, lateralitás, auditív és vizuális megkülönbözetés, vizuomotoros koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei, szövegértő-elemző képesség. A hatékony önálló ismeretszerzési és tanulási képesség, szövegek jelentésének feldolgozása, önálló megértése. Gyermeklexikonok használatában jártasság. Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet.

Írás, íráshasználat Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek : síkban, térben való tájékozódás, a finommotorika, az összerendezett írásmozgás. A vizuális figyelem, differenciálás képessége. Az íráskészség fejlesztése, eszközszintű használatának képessége. Önellenőrzés, hibajavítás képessége. Írásbeli szövegalkotás képessége.

A tanulók értékelése, ellenőrzése az alsó tagozaton

A tantárgy tananyaga témakörökre tagolódik, de ezek komplex egységet alkotnak. Az értékelés, ellenőrzés is ezt tükrözi. A kommunikáció témakör anyagának ellenőrzési formája: a folyamatos megfigyelés egyénre és csoportra vonatkozóan és a minősítés*. Ellenőrzés módja: a szituációs helyzetekben tanultak tudatos alkalmazása, felhasználása a mindennapi helyzetekben, az önkontroll elérése a legmagasabb értékelési szint.


14

Ellenőrzési helyzetek: kommunikációs szituációk: utasítások követése, bekapcsolódás beszélgetésbe, köszönési formák, kérdésre válaszadása, üzenetközvetítés, megszólítási formák, véleménynyilvánítás. Nyelvi kifejezőkészség területe: beszédben tiszta, érthető hangoztatás, egyszerű mondatalkotás, közlési igény, tagolt beszéd, szókincsgyarapítás, szóhasználat, összefüggő mondatok alkotása. A nyelvi ismeretek témakörben az 1. és 2. évfolyamon a tananyag a tantárgyban integrálva jelenik meg. Ellenőrzési forma: a tanultak, a nyelvhelyesség alapjainak ellenőrzése folyamatos megfigyeléssel, minősítéssel* történik. Ellenőrzés módja: komplex módon, folyamatosan alkalmazzuk, bővítjük, korrigáljuk a témában tanultakat. Ellenőrzési helyzetek: magánhangzók hosszúságának jelölése, hangokból szóképzés, szavak hangokra bontása, a helyesírás alapjai: szavak, mondatok másolása, látó-halló tollbamondás, mondatok helyesírása. A nyelvi ismeretek témakör 3. és 4. osztályos anyaga önálló egységként jelenik meg. Az ellenőrzés formája: a folyamatos megfigyelés mellett a minősítés*, a szintmérés és szükség szerint a diagnosztikus mérés. Ellenőrzés tartalma: mondatalkotások, szavakra tagolás, beszélő szándék észrevétetése, kifejezése, mondatvégi írásjel megfigyelése, alkalmazása. Szavak jelentéstartalma, kérdőszóra csoportosítás, szógyűjtés. Ábécésorba rendezés, lexikonhasználat segítséggel. Hangok csoportosítása. Szótagolás, ritmizálás, szabály tudatosítása. Ellenőrzés módja: szóbeli válaszadás, feladatmegoldás irányított, közös, egyéni helyzetben, tanórán, házi feladatokban, témazáró, félévi, év végi felmérés. Az olvasás-szövegértés témakör anyaga olvasástechnikai és tartalom megértési területre tagolódik. A hangsúly fokozatosan az első területről a másodikra tevődik át. Ellenőrzés formája: folyamatos megfigyelés és diagnosztikus mérés. A diagnosztikus mérés itt nagy jelentőséggel bír, mert ez adja az alapkészségek szintre hozásának, az eredményes tananyag-elsajátításnak és az egyéni haladás hatékonyságának az alapját. Ellenőrzés tartalma: betű-hang felismerés, differenciálás, összeolvasás. Szó, mondat, szövegek hangos olvasása, olvasottak értelmezése, bizonyítás különböző technikákkal. Némán olvasott szavak, mondatok, szövegek megértésének bizonyítása megbeszéléssel, feladatmegoldásokkal. Tartalommegértés ellenőrzése, párbeszédes válogató olvasás, rajzos vázlatkészítés, szöveg tagolása, tömörítése, vázlatkészítés segítséggel. Lexikonhasználat, könyvtári kölcsönzés. Ellenőrzés módja: csoportos, majd egyéni hangos olvasás adott szintnek megfelelően, időszakonként. Némán olvasottak megértésének bizonyítása megbeszéléssel. Feladatlapos ellenőrzés tartalomra vonatkozó feladatokkal tanórán, házi feladatban, tananyagegységekként félévkor, év végén felmérés. Szövegelemzések irányítással, folyamatosan. Címszavak keresése irányítással, csoportos könyvtárlátogatás esetenként. Az írás-íráshasználat témakör anyaga technikai és helyesírási részből áll. A biztos írástechnika és az alapvető helyesírási ismeretek teszik lehetővé az íráshasználat eszközszintű kialakítását. Ellenőrzési forma: folyamatos megfigyelés, javítás, javíttatás és diagnosztikus mérés. A diagnosztikus mérés hangsúlyos szerepet kap, mert ez a kiindulópontja az alapkészségek fejlesztésének, az eredményes tananyag-elsajátításának, a sikeres egyéni megsegítésnek. Ellenőrzés tartalma: betűelemek, betűk, mondatok írása minta után, másolással, tollbamondással, emlékezetből írással. Mondatok helyesírása. Folyamatos szöveg írása. Írásos feladtok megoldása közösen, irányítással, önállóan. Külalak, rendezett íráskép.


15

Ellenőrzés módja: vázolás, ráírás, minta utáni írás, másolás, tollbamondás, emlékezetből írás; alapszókészlet szavainak írása, szövegek írása. Mérések: tananyag egységenkénti felmérése, félévi, év végi felmérés. Írásos feladatokban az íráskészség alkalmazása folyamatosan. A minősítés a 4. osztály félévéig szöveges formában történik. A szöveges értékeléshez az OM által kidolgozott mondatbankot használjuk, utána érdemjeggyel értékelünk. Tantárgyak évfolyamonkénti lebontásban

1. évfolyam Cél:

Az olvasás, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása és fejlesztése. A beszédtechnikai hiányosságok, hátrányok pótlása, korrekciója.

Feladatok

• A tantárgy elsajátításához szükséges alapkészségeket felmérni, és szükség szerinti fejleszteni.

• A kommunikációs igényt motiválni. • Nyelvhasználatot megalapozni, kifejezőkészséget fejleszteni. • Az olvasási-írási jelrendszer egy részét megismertetni. • Értő olvasás elemi szintjét kialakítani.. • Összerendezett írásmozgást elérni.

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök

Kommunikáció, beszéd • Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. • Hallási differenciáló képesség. • Beszédkészség. A beszédhelyzetekhez alkalmazkodó hangerő, beszédritmus

kialakítása. • A beszédmegértési képesség, szókincs gyarapítása, fejlettségnek megfelelő

témában.

Nyelvi ismeretek, helyesírás • A beszéd hangjainak felismerési képessége. Magánhangzók időtartamának

érzékelése. Zöngés-zöngétlen hangok felismerése, differenciálása. • Helyesírási készség alapozása. (Kiejtés szerinti alapelv!)

Olvasás–szövegértés, irodalmi ismeretek alapozása • Az olvasási folyamat határképességei:

Vizuális - akusztikus-kinesztéziás megfigyelő és differenciáló képesség, figyelem, emlékezet, téri tájékozódás, lateralitás, soralkotás képessége.

• Az olvasás technikai jellegű készségei: − betűismeret (felismerés, hangoztatás, differenciálás) − összeolvasás (szótag, szó), − hangos olvasás (szavak, mondatok rövid szövegek).


16

• Olvasottak megértésének képessége: bizonyítási technikák használata segítséggel.

• Gyermekmondókák, versek (mozgással, játékkal kísérve) készségszintű ismerete.

Írás-íráshasználat

• Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek – síkban, térben való tájékozódás, a finommotorika, az összerendezett írásmozgás.

• A vizuális figyelem, differenciálás képessége. • Írás technikai jellegű készségei:

− betűalakítás, − betűkapcsolás, − vonalközbe helyezés.

• Íráskészség: másolás, írottról, nyomtatottról.

Témakör Tartalom

Kommunikáció Beszéd

Beszédlégzés, tiszta hangoztatás, helyes ejtés, beszédritmus. Szókincsgyarapítás. Passzív szókincs aktivizálása. Mondatok alkotása segítséggel. A társas érintkezés gyakran használt formulái: gyermekek, felnőttek megszólítása, bemutatkozás, köszönési formák, kérés. Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan.

Nyelvi ismeretek, helyesírás

Hang, betű. beszédhangok felismerése szavakban. Magánhangzók és mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Zöngés-zöngétlen hangok felismerése, differenciálása. Szótagokból szavak összeállítása, szavak szótagokra bontása ritmizálással. Mondatkezdés, -zárás, nevek kezdőbetűinek jelölése.

Olvasás–szövegértés, olvasási képesség, irodalmi ismeretek alapozása

A vizuális-akusztikus-kinesztéziás érzékelés, figyelem, emlékezet, téri tájékozódás, lateralitás, soralkotás. A választott anyanyelv-tanítási módszernek megfelelően az olvasási jelrendszer egy részének és technikájának elsajátítása. Szótagok, szavak, tőmondatok hangos olvasása. Értő olvasás alapozása a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken. Ismerkedés gyermekkönyvekkel. Versek, mesék, gyermekjátékok, mondókák.

Írás–íráshasználat Az írástanulás előkészítése. Tér- és síkbeli tájékozódás, irányok, relációs helyzetek, vonalköz. Szem–kéz koordináció. vonalvezetési gyakorlatok. Betűelemek, tanult betűk alakítása, kapcsolása. Írás vonalközbe. Füzethasználat. A tanult betűk írása, kapcsolása. Szavak, rövid mondatok írása.


17

Tevékenységek

• Légző gyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, játékos hangutánzások mondókákkal, rövid versekkel.

• Hangfelismerési gyakorlatok, hallási differenciálás (mondókák, kiszámolók). • Beszédhelyzetek: megfelelő beszédritmus, hangerő alkalmazása. • Szókincsbővítés, szómagyarázatok szituációhoz igazodóan. • Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása. • A társas érintkezés mindennapos formáinak változatos helyzetben történő

gyakorlása (bemutatkozás, köszönés, kérdezés, válaszadás, megszólítás). • Szavakban magánhangzók időtartamának helyes ejtése, minta, utánzás. • Zöngés-zöngétlen ejtés megfigyelésének játékos gyakorlatai. • Szavak elemzése, helyesírása másolással. • Vizuális – akusztikus – kinesztéziás érzékelés, differenciálás. Akusztikus és

vizuális érzékelés, észlelés, differenciálás folyamatos gyakorlása. • Emlékezetfejlesztő gyakorlatok. • Téri tájékozódás, lateralitás gyakorlatok. • Soralkotás, szerialitás gyakorlatai. • Hanganalízis, hangösszevonás. • Betűfelismerés, hangoztatás. Betűk, hangok válogatása, rendezése,

csoportosítása adott szempontok alapján (pl. magánhangzók időtartama, mássalhangzók zöngéssége).

• Szótagok, szavak, rövid mondatok (szövegek) hangos olvasása, a tanult betűkészlet alapján.

• Tartalommegértés kialakítása. Szavak, mondatok jelentésének értelmezése képek, rajzok segítségével (hangos olvasás után).

• Néma olvasás után a megértés bizonyítása segítséggel történő feladatmegoldással (jelöléssel, cselekvéssel, rajzzal, egyeztetéssel, kiegészítéssel, válaszadással).

• A tanult mondókák, versek ritmizálása, közös és egyéni mondogatása mozgással, játékkal kísérve.

• Képes mesekönyvekkel ismerkedés, használat módja (osztály szabadpolc). • Téri és síkbeli tájékozódás gyakorlatai, relációk értelmezése, vonalközben

tájékozódás. • Szem-kéz koordinációs gyakorlatok. • Soralkotási, sorváltási tevékenységek. • Betűelemek vázolása, írása, kapcsolása: mozgással kísérve, ráírással, minta

utáni írással. • A tanult betűk írása, szabályos vonalvezetés, kapcsolás kialakítása: mozgással

kísérve, ráírással, minta utáni írással, minta utáni másolással. • Szavak, rövid mondatok másolása írottról. Másolás nyomtatottról írottra. • Feladatok a mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel segítséggel történő

jelölésére. • Rendezett írásképre, tiszta munkára ösztönzés.


18

2. évfolyam Célok:

A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakításának befejezése és fejlesztése. Feladatok:

• Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése és használata. Mondatalkotás, -bővítés.

• Kérdésekre tartalomhoz kapcsolódó, rövid mondatokban megfogalmazott válaszadás. Közlésigény erősítése.

• A nyelvhasználat és a helyesírás fejlesztése. Tőmondatok helyesírásának alapozása. Egyszerű mondat szavakra tagolása.

• Az olvasás teljes jelrendszerének megtanítása, differenciált módon a képességek függvényében.

• Olvasmányok tartalmának feldolgozása, írásbeli feladatok megoldása segítséggel.

• Az írás teljes jelrendszerének megtanítása (betűalakítás, kapcsolás), másolás, látó-haló tollbamondással szavak, rövid mondatok írása.

• Az írás lendületének, tempójának fokozása. Írásos feladatok megoldása segítséggel.


Kommunikáció, beszéd • A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége, időtartam, hangsúly. • Szóbeli kifejezés képességének fejlesztése, szómagyarázatok, mondatalkotás. • Kommunikációs készség fejlesztése: kapcsolatfelvétel, kérdés, válasz, kérés,

felszólítás, üzenetközvetítés.

Nyelvi ismeretek, helyesírás • Helyesírási készség fejlesztése: mondatírás alapozása, egyszerű

mondatszavakra tagolása, mondatkezdés, zárás előkészítés után. • vizuális-akusztikus differenciáló-képesség fejlesztése: hasonló hangzású,

hasonló alakú betűk megkülönböztetése. Relációs szavak. Olvasás, szövegértés

• A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei, szavak, rövid szövegek szótagoló, ill. szóképes olvasása.

• Értő olvasás képességének alapozása: néma értő olvasási képesség/megértés bizonyítása különböző technikákkal.

• Szövegértő-elemző képesség: főbb szereplők, főbb események kiemelése. Írás, íráshasználat

• Az íráskészség fejlesztése, szavak, mondatok írása másolással, látó-halló tollbamondás.

• Eszközszintű íráshasználat készségének alapozása. • Önellenőrzés képességének alapozása.


19

Témakör Tartalom

Kommunikáció, köznyelvi kiejtés, beszéd, szóbeli szövegalkotás

Beszédtechnikai gyakorlatok. Helyes artikuláció, időtartam, hangsúly, hanglejtés, hangerő. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása ki?, hol?, mit?, mikor? kérdésekre válaszoló szavakkal. Új szavak, kifejezések magyarázata. Kommunikációs helyzetek bővítése: kérdés, válaszadás, kérés, felszólítás, kapcsolatfelvétel, üzenetközvetítés. Szövegalkotás megalapozása, képsorról, eseményekről, élményekről mondatok alkotása. Időrend megállapítása.


Az ábécé (magánhangzók, mássalhangzók). Hangok időtartama, jelölésük. Hang, betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása. Hasonló hangzású, hasonló alakú betűk megkülönböztetése. Relációs szavak. Mondatok, nevek helyesírása, az ly jelölése a tanult szavakban. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése írásban. Mondatkezdő nagybetű, mondathatár jelölése írásban. Mondat szavakra tagolása segítséggel.

Olvasás, szövegértés, olvasási képesség, irodalmi ismeretek

A választott módszernek megfelelően az olvasás teljes jelrendszere, technikája (ütemes szótagolás, szóképes olvasás). Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavak, szövegek, versek, mesék felhasználásával. Némán olvasott szövegrészek tartalmáról kérdésekre beszámolás. Néma olvasás után megértés bizonyítása. Olvasmányok feldolgozása irányítással. Cím, főbb szereplők, főbb események. Tartalom megértés: olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok megoldása segítséggel, irányítással. Ismerkedés a gyermekkönyvekkel, az olvasás megszerettetése. Versek, mesék, mondókák, nyelvtörők, közmondások, szólások.

Írás, íráshasználat

Az írás teljes jelrendszere. Szavak, mondatok, rövid szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Szavak, mondatok látó-halló tollbamondás utáni írása. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása. Önellenőrzés, hibajavítás bevezetése. Rendezett, tiszta írásmunka. Olvasmányokhoz kapcsolódó írásos feladatok megoldása segítséggel.


20

Tevékenységek

• Gyakorlatok a helyes artikuláció, hangsúly, hangerő, beszédtempó kialakítására. • Játékos szituációkon keresztül a helyzethez alkalmazkodó kommunikációs

formák gyakorlása. Bekapcsolódás a mindennapi társas érintkezésbe, beszélgetésekbe. Egyszerű kommunikációs helyzetekben kérdezés, válaszadás, üzenetek átadása.

• Mondatok alkotása, bővítése ki? hol? mit? mikor? kérdésekre. • Szókincsbővítés, szómagyarázatok, új kifejezések alkalmazása. szógyűjtések,

mondatbővítések kérdések segítségével – más tantárgyak szakszavainak használata.

• Eseményekről, élményekről, képekről mondatok alkotása az időrend betartásával.

• Gyakorlatok a hallási, a látási figyelem- és emlékezet fejlesztésére. • Tájékozódási gyakorlatok térben, síkban, testen – irányok, arányok

megfigyelése, a megfelelő nyelvi kifejezések használata. • Szavak hangokra bontása, helyes ejtés, hangok időtartama. Betűk felismerése,

hangoztatása, differenciálása. Adott szempontok alapján történő rendezésük, válogatásuk, csoportosításuk. Betűkből szavak alkotása, hiányzó betűk pótlása.

• Vizuális és akusztikus differenciálási gyakorlatok: hasonló alakú, hasonló hangzású betűkkel.

• Mondathelyesírás: kezdés, zárás tudatosítása, gyakorlása. • Mondatszavakra tagolása segítséggel (szóvonal, ujjon számlálás). • Olvasás teljes jelrendszerének megtanulása (kis és nagy betűk). • Szótagok, szavak, mondatok, rövid szövegek olvasása ütemes szótagoló, ill.

lassú szóképes formában. • Hangos olvasás gyakorlása változatos formában, pl. párbeszéd olvasása,

válogató olvasás. Technikai, grammatikai szempontok szerint: szöveghű olvasásra törekvés, hangsúly, hanglejtés érzékeltetése.

• Fontosabb szereplők, fontosabb események kiemelése. • Némán olvasott szövegek megértésnek bizonyítása irányított

feladatmegoldással (jelöléssel, kiegészítéssel, válaszadással, tartalom megbeszélésével).

• Olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok instrukciójának, megoldásmódjának értelmezése. Gyakorlatok: jelek, piktogramok felismerése, értelmezése, rajzos utasítások értelmezése.

• Fenti feladatoknál: tartalommegértés ellenőrzése, feladatok megoldása segítséggel, irányítással.

• Mondókák, versek ritmizálása, mesék, olvasmányok dramatizálása. • Ismerkedés a gyermeklexikonnal (Ablak–Zsiráf lexikon). Gyermekirodalommal

ismerkedés: Gőgös Gúnár Gedeon, Dörmögő Dömötör (osztálykönyvespolc működtetése).

• Az írás teljes jelrendszerének megtanulása (kis- és nagybetűk). • Másolás írottról, nyomtatottról. Látási-hallási előkészítéssel szavak, rövid

mondatok írása tollbamondással. • Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása.


21

• Nevek, mondatok helyesírásának és a „j” hang kétféle jelölésének változatos formában történő gyakorlása.

• Írásnál közös hallási megfigyelés, elemzés. Az önellenőrzés funkciójának értelmezése, technikájának bevezetése.

• Olvasmányokhoz kapcsolódó írásos feladatokban az írástechnika alkalmazása segítséggel.

• Rendezett, tiszta füzetvezetés. • Tanulás, füzet, könyv használata, együttműködés.

Követelmények

• Mutasson fel a tanuló mérhetően folyamatos fejlődést a kommunikációs készség területén, tudjon bekapcsolódni beszélgetésekbe kérdésekkel, válaszadással.

• Legyen képes közreműködni egyszerű üzenetek átadásában. • Tudja elmondani saját személyi adatait. Napszaknak megfelelően tudjon

köszönni. • Beszéljen érthetően, tagoltan, helyes köznyelvi kiejtéssel, helyes ritmusban. • Tudja leírni nevét (családi és utónév). • Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat: előkészítés

mellett alkalmazza a mondatkezdő nagybetűt, a mondat végi írásjeleket, legyen ismerete a „j” hang kétféle jelöléséről begyakorolt szókészletben.

• Ismerje az olvasás teljes jelrendszerét. • Tudjon olvasni szavakat, mondatokat, rövid szövegeket. • Némán olvasott szövegrészek tartalmáról kérdések segítségével számoljon be. • Legyen képes szövegértést bizonyító feladatok megoldására segítséggel –

előkészítéssel. • Legyen képes 3-4 mondóka vagy vers elmondására. • Ismerje az írás teljes jelrendszerét. A kis- és nagybetűket megfelelően alakítsa

és kapcsolja. (Vonalközbe helyezés). • Írásképe legyen rendezett, olvasható. • Tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni írottról, nyomtatottról –

előkészítéssel, tudjon 3-4 betűből álló szavakat tollbamondás után leírni.


22

3. osztály Célok

A köznapi kommunikációs helyzetekben való eligazodás. Az olvasás, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztése. Érzelmi és esztétikai érzék gazdagítása az irodalmi alkotásokon keresztül.

Feladatok

• Az összefüggő beszéd fejlesztése, az életkornak megfelelő témákban. Kommunikációs helyzetek ismeretének bővítése.

• Nyelvhasználat pontosítása, fejlesztése. helyesírás alapozása. • A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének

kompenzálása. • Szóképes, illetve folyamatos olvasás kialakítása. Szöveghű olvasásra törekvés. • A szövegértő képesség megalapozása. Feladatmegoldásoknál az önállóság

fejlesztése. • Lendületes, esztétikus íráskép elérése, rövid szövegek írása másolással.

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök Kommunikáció

• Szövegösszefüggés megértésének képessége. • Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok

alkalmazásának képessége. • Szóbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való

közlésre. • Páros és csoportos kommunikációban való részvétel képessége (megszólítás,

kérés, véleménynyilvánítás). Nyelvi ismeretek, helyesírás

• A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben.

• A tanult elemi helyesírási szabályok alkalmazásának képessége (mondatok helyesírása, magánhangzók-mássalhangzók hosszúságának jelölése, szótagolás).

Olvasás, szövegértés • Készségszintű hangos olvasás: szöveghű olvasásra törekvés, hangerő, hangsúly

tempó. • Szövegértő képesség alapozása, megértés bizonyítása, feladat megoldási

készség fokozása. • Gyermeklexikonok használatában jártasság.

Írás, íráshasználat

• Írástechnika automatikus alkalmazásának képessége. • Önellenőrzés, hibajavítás képességének szokása.


23

Témakör Tartalom

Kommunikáció, beszéd

Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok. Helyzetnek megfelelő hangerő, beszédtempó. Hangkapcsolatok (hosszú mássalhangzók, hasonulások). Szókincs gyarapítása, új kifejezések, fogalmak, szavak csoportosítása segítséggel. Szóbeli szövegalkotás, közlés (képről). A társas érintkezés alapvető nyelvi formái, egyszerű utasítások követése, megszólítás, kérés, megbeszélés. Beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotás.


Az ábécé ismerete. Betűrend. Magánhangzók, mássalhangzók. Szavak jelentése: ki?, mi?, mit csinál? kérdésekre felelő szavak értelmezése, csoportosítása. Szótagolás, elválasztás. Mondatfajták felismerése a beszélő szándéka szerint (közlés, kérdés, felkiáltás, óhajtás). Mondatok helyesírása: mondat szavakra tagolása, mondatkezdő nagybetű, írásjel alkalmazása. Nevek írása. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése, „j–ly” jelölése a begyakorolt szókészletben.

Olvasás, szövegértés, olvasási képesség

Folyamatos hangos olvasás. Hangsúly, hanglejtés, hangerő érzékeltetése. Szövegek, szövegrészek néma olvasása. Tartalom elmondása. Cím, szereplők, helyszín, tartalom. Cselekmény időrendje irányítással. Megértés bizonyítása, feladatmegoldás. Párbeszédes olvasás, dramatizálás. Vers felismerése. Vers–szöveg megkülönböztetése. A mesék jellemzői. Könyvtárhasználat.

Írás, íráshasználat Írástechnika fejlesztése. Egyvonalas füzetbe írásra áttérés. Tollal írás bevezetése. Rövid szöveg másolása, írás tollbamondás után, emlékezetből. A tanult helyesírási szabályok felhasználása. Önellenőrzés, hibajavítás. Olvasmányokhoz kapcsolódó írásos feladatok megoldása fokozódó önállósággal.


24

Tevékenységek

• Beszédtechnikai gyakorlatok, logopédiai elemekkel. Kiejtési tréningek. A beszédritmus gyakorlása.

• Szógyűjtések, szómagyarázatok. Szókincsgyarapítás. • Kommunikációs helyzetgyakorlatok: utasítások végrehajtása, megszólítás,

kérés, megbeszélés és társalgási formulák gyakorlása. Bekapcsolódás beszélgetésbe: tematikus társalgás.

• Összefüggő szóbeli szövegalkotás eseményképekről. • Betűrendbe sorolás (névsor, lexikonhasználat). • Hangok csoportosítása (magánhangzók, mássalhangzók) az ejtés időtartama

szerint. • Szócsoportosítási gyakorlatok: kérdések segítségével, jelentésük szerint. • Szavak szótagolásának, elválasztásának gyakorlása. Csoportosításuk

szótagszám szerint. • Mondatfajták felismerése, megfigyelése beszédben, olvasott szövegben.

(Mondatvégi írásjelek megfigyelése.) • A tanult helyesírási szabályok változatos feladatmegoldásokkal történő

begyakorlása, alkalmazása. Önellenőrzés, hibajavítás. • Hangos olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok: felolvasás helyes hangerővel,

hangsúllyal, tempóval, szöveghű olvasás kialakítása. • Párbeszédes olvasás: megértésen alapuló önállóság fejlesztése. • Néma, értő olvasás után beszámolás az olvasottak tartalmáról. • Szövegértést bizonyító feladatok megoldása. Válogató olvasás.

Információkereső technikák gyakorlása az olvasmányokban. • Olvasmányok dramatizálása. • A vers jellemzőinek megfigyelése, felismerése (versszak, ritmus, rím).

Versek ritmizálása. • Gyermeklexikonok használata. • Írástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok: másolás írottról, nyomtatottról.

Rövid mondatok írása látási, hallási előkészítéssel, tollbamondás után, emlékezetből.

• Önellenőrzés, hibajavítás begyakorlása, alkalmazása. • Olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok megoldása íráshasználattal.

Követelmények

• Beszédtechnikája legyen megfelelő a tempó, a hangok hosszúságának érzékeltetésében.

• Összefüggő szóbeli szöveget tudjon kevés segítséggel alkotni. • Ismerje és alkalmazza a társas érintkezés tanult formuláit. • Ismerje az ábécét. Tudja csoportosítani a hangokat. (Magán-, mássalhangzók). • Tanult kérdésekre tudjon szavakat csoportosítani. • Ismerje fel a mondatokat beszélő szándék szerint (a tanult esetekben).


25

• A tanult nyelvhelyességi és helyesírási ismereteket tudja alkalmazni. • Legyen képes folyamatos, lehetőleg szöveghű olvasásra, megfelelő

hangsúlyozásra. • Némán olvasott szövegrészek, szövegek tartalmáról segítséggel tudjon

beszámolni. • Tartalommegértést, bizonyító feladatot tudjon megoldani előkészítés után. • Legyen képes szöveget másolni. Hallási megfigyelés alapján tollbamondással

szavakat, rövid mondatokat tudjon írni. • Írásos feladatokat képességeinek megfelelően önállóan tudjon megoldani.

4. osztály Célok

Az önálló ismeretszerzés megalapozása olvasásban, írásban egyaránt. Feladatok

• Mindennapi kommunikációs helyzetekben egyre nagyobb önállósságot elérni. • Kiejtés, szóelemzés, mondattani ismereteket alkalmaztatni a helyesírásban,

igényes nyelvhasználat alapozása. • Kifejező, lehetőleg szöveghű olvasás. • Néma olvasással tartalommegértés, feladatmegoldásban megértés bizonyítása. • Egyéni, rendezett írásmóddal az írás eszközszintű használatát elérni.


Kommunikáció • Nyelvi magatartási formák készségszintű alkalmazása a mindennapi

helyzetekben. • Szocializációs, együttműködési készség. • Szóbeli szövegalkotásra való képesség (4-5 összefüggő mondat, megfelelő

szókincs). • Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári

segítséggel. Nyelvi ismeretek

• Gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). Szabályok alkalmazásának képessége.

• Helyesírási készség. • Közlési helyzetekhez alkalmazkodó nyelvhasználati képesség.

Olvasás–szövegértés • Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet. • Készségszintű hangos olvasás. • Néma olvasással a tartalom megértésére való képesség. • Szövegelemző készség: tények, adatok kiemelése, tömörítés, tagolás. • Ismeretszerzési, tanulási képesség. A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez

szükséges alapkészségek kialakítása.


26

Írás–íráshasználat

• Másolás, tollbamondás, emlékezetből írás készsége. • Írás eszközszintű használatának képessége, írásos feladatok megoldásánál. • Önellenőrzés, önjavítás képessége. • Írásbeli szövegalkotás képessége.

Témakör Tartalom

Kommunikáció, beszéd

Beszédtechnikai gyakorlatok (artikuláció, hangsúly, hanglejtés, beszédritmus, hangerő). Helyes ejtés (toldalékok, kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok). A kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Szavak és szövegkörnyezet kapcsolata. Szóbeli fogalmazási ismeretek alapozása: anyaggyűjtés, szövegalkotás. Címadási gyakorlatok.


Mondatfajták a beszélő szándéka szerint, felismerésük, beszédben, olvasott szövegben (mondatvégi írásjelek). Szófaji ismeretek, szavak csoportosítása kérdőszavak segítségével, csoportok megnevezése, jelentés, értelmezés. A szó szerkezete (szótő, toldalék). A szavak elválasztása. Toldalékok és helyesírásuk. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése, megfigyelése, helyesírása gyakorlott szavakban. „j–ly” a tanult szavakban. Magánhangzók, mássalhangzók időtartamának jelölése. A mondatok, nevek helyesírása.

Olvasás, szövegértés, olvasási képesség, irodalmi ismeretek

A hangos olvasás ütemének fejlesztése. Folyékony olvasás. Szövegek olvasása. Szöveghű, kifejező olvasás. Szövegelemzés néma olvasás után. Szövegmegértés bizonyítása (feladatmegoldás, tartalomelmondás). Szöveg tagolása, tömörítése, vázlat. Mesék, történetek, elbeszélések, ismeretterjesztő művek főbb ismérvei. Közmondások, találós kérdések. Elemi ismeretek írókról, költőkről, művekről. Próza és vers. Összehasonlítás, ismérvek kiemelése. Gyermeklexikonok használata. Könyvtárhasználat, kölcsönzés.


27

Tevékenységek

• Gyakorlatok a beszédtechnika fejlesztésére (hangerő, hangváltás, ritmus, hangsúly).

• Bekapcsolódás felnőttek beszélgetésébe. • A kommunikációs célnak megfelelő szövegalkotás tanulása. • Mindennapi kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák

alkalmazása. Szituációs játékok. • Események megvitatása, vélemény megfogalmazása. • Üzenet, levél, levelezőlap írása. • Anyaggyűjtési módok megismerése, használata. Gyakorlatok az anyaggyűjtés

módjainak megállapítására. • Címadási gyakorlatok. • Hangok, betűk különböző szempontú csoportosítása. • Szavak elemeikre bontása (szótő, toldalék). • Szószerkezetek alkotása, átalakítása. • Szótagolás, elválasztás alkalmazása. • Gyakorlatok a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére. • Szavak csoportosítása jelentéstartalom és szerkezet alapján. Kérdőszóra szavak

csoportosítása. • Mondatok tagolása, átalakítása (szűkítése, bővítése). • Mondatfajták felismerésének gyakorlása. Mondatalkotási gyakorlatok a

beszélőszándék kifejezésére. • Mondatok csoportosítása a beszélő szándéka szerint. Mondatvégi írásjelek

alkalmazása. • A grammatikai szinthez kapcsolódó helyesírási gyakorlatok. • Olvasástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok: szöveg bemutató jellegű

olvasása, olvasógyakorlatok. • Párbeszédes olvasás, válogató olvasás. • Néma olvasással szöveg megértése, a megértés bizonyítása tények, adatok

kiemelésével. Tartalomelmondás. Információk, adatok keresése. • Szövegelemző feladatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. • Címadási gyakorlatok. Lényegkiemelés, tömörítés. Vázlatpontok

megfogalmazása irányítással (rajzos vázlatkészítés). • Feladatvégzés, tartalom megértésén alapuló különböző feladatok megoldása

irányítással, ill. önállóan. • Vers és próza jellemző jegyeinek megfigyelése, felismerése. • Vers- és prózamondás, dramatizálás. • Gyermek- és más lexikonok használata. Információkereső technikák

alkalmazásának gyakorlása. • Írás másolással, tollbamondással, emlékezetből. • Hibák javítása. Önellenőrzés. • Eszközjellegű íráshasználatnál önállóság fokozása, igényes kivitelezés.


28

Követelmények

• Legyen képes a nyelvi formák alkalmazására a mindennapos társas érintkezésben. Tartalomnak megfelelő hangsúly, tempó.

• Tudja gondolatait kifejezni összefüggő mondatokban. Véleményét próbálja megfogalmazni.

• Legyen képes adott témában 4-5 mondat alkotására. • Ismerje fel a tanult nyelvi fogalmakat

– a mondatok jelentéstartalma, – a beszélőszándék felismerése, – szavak csoportosítása, kérdőszó alapján, jelentésértelmezés.

• Alkalmazza a megismert nyelvtani szabályokat írásban: − mondatok helyesírása, − hang–betű időtartamának jelölése, − kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok tudatos helyesírása irányítással.

• Legyen képes a feldolgozott szövegek folyamatos olvasására. • Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni az olvasottakról, az

eseményekről néma olvasás után. • Rendelkezzen elemi műfaji ismeretekkel (vers, próza megkülönböztetése). • Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 3-4 verset. • Tollbamondásnál, emlékezetből való írásnál a begyakorolt alapszókészlet

szavait írja helyesen. • Legyen képes előkészítés után tollbamondással 4-5 mondat leírására. • Alkalmazza az önellenőrzést. • Írásos feladatmegoldásokban eszközszinten használja az írást. • Írásképe legyen tiszta, rendezett, könnyen olvasható.

3.1.2. Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam Bevezető

A magyar nyelv és irodalom tantárgy tananyagát az 5-6. évfolyamon négy témakör tartalmazza. A komplex szemlélet a tanórákon úgy működik, hogy két domináns témakör: a nyelvtani ismeretek és az olvasás, ismerkedés az irodalommal köré csoportosítjuk a másik két témakört (kommunikációt, fogalmazást – szövegértést-alkotást). Ezek tartalmukkal, tevékenységeikkel segítik az irodalmi-nyelvtani követelmények teljesítését. A témakörök arányai, tanórai megjelenése a mikrotervekben tükröződik. A tanórákon kb. 20-25 percet fordítunk kommunikációs és a szövegalkotási-fogalmazási gyakorlatokra. Az 5. és a 7. évfolyamon ötödik témakörként belép a tánc és dráma, a 8. évfolyamon a médiaismeret. Ezek cél- és követelményrendszere, tartalma és tevékenységformái közel állnak a tantárgy többi témaköréhez, így együtt biztosítanak egy szélesebb spektrumú anyanyelvi alapműveltség kiépülését. A tánc és dráma, valamint médiaismeret témaköri feladatait a tananyagba beépítve dolgozzuk fel, melyeket a tanmenetben jelölünk.


29

Célok

• A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése.

• A kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése.

• A beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése. • Az ember aktivitásának serkentése együttes élmény alapján. • A tanuló ön- és emberismeretének gazdagítása. • Az alkotó- és kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatása. • Összpontosított, megtervezett munkára szoktatás.

Feladatok

• Fejleszteni bátorító, önbizalom-növelő, az önismeretet elősegítő neveléssel a játékosságot és az alkotóképességet.

• Bevezetni a tanulókat az irodalmi szövegek feldolgozásával a magyar nyelv rendszerébe, ismertesse meg velük a magyar irodalom néhány – összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő – klasszikus művét.

• Továbbépíteni a tanuló társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.

• Támogatni a tanulók érzelmi, szociális, intellektuális érését irodalmi műveken keresztül – vegye figyelembe funkciózavarait, személyiségének sérülését.

• Folyamatosan fejleszteni a szövegalkotást, a szövegértési képességet. • Kommunikációs szituációkat teremteni, kihasználni a drámapedagógiai

lehetőségeket. • Segíteni az információszerzést, az információk rögzítését. • Létrehozni olyan helyzetgyakorlatokat és foglalkozásokat, ahol a tanulók a más

tantárgyakban elsajátított ismereteiket a drámában, a táncban és a bábjátékban is alkalmazni tudják.

• Fejleszteni némajátékokon, szöveges játékokon keresztül a tanulók spontán megnyilatkozását, természetes rögtönzőkedvét, improvizációs készségét.

• Megismertetni a tanulókkal nemzeti kultúránk dallam- és szókincsét, egyszerű, könnyen érthető szertartásait, hiedelemvilágát.

• Elősegíteni a tanulók testi, térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését – speciális eszközrendszerrel.

• Fejleszteni a kifejezőkészséget, a beszéd tisztaságát, a harmonikus, esztétikus mozgást a közös játék során.

• Élményszerű megtapasztalással gazdagítani a tanulók érzelmi világát, a játékok iránti vonzódását.

• Megjelenítéssel elősegíteni a valós emberi szituációk, a fiktív történések megértését, feldolgozását.

• Kialakítani a szép és kifejező mozgást, egyszerű, táncos mozdulatokkal, gyakorlatokkal.

• Közös szereplésben gyakoroltatni a játékbátorságot, az önkifejezést, az önmegvalósítást.

• Feltárni azokat a lehetőségeket, ahonnan kiegészítő ismereteket tudnak gyűjteni.


30

• Megismertetni a tanulókkal az ismerethordozó médiákat. • Kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy válogassanak, szelektáljanak a

média műsoraiban. • Segíteni a tanulókat az információk helyes értelmezésében.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök Kommunikáció

Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi – egyéni és közösségi – kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség.

Nyelvtani ismeretek

A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Önellenőrzés szerepe a helyesírási készségben. A tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége.

Olvasás, ismerkedés az irodalommal A differenciáló, összehasonlító, a lényegkiemelő képesség. Szövegelemzési- és alkotási ismeretek alkalmazásának képessége olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia használatának képessége. Az életkorhoz, befogadóképességhez alkalmazkodó szövegolvasás képessége.

Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban

A különböző műfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, igény fokozása a hosszabb terjedelmű szövegek önálló olvasására. Olvasástechnikai készség. Figyelem, összehasonlítási, lényegkiemelő képesség. Véleménynyilvánítási készség és képesség. Beleélő és kritikai érzék. A koncentrálóképesség. Verbális emlékezet. Az empátiás készség. Azonosulási képesség az olvasott művek szereplőivel. Magatartásformák értékelésének, elemzésének képessége.


A szövegértés- és alkotás folyamatának algoritmusa. Szövegszerkesztési képességek. Törekvés a szöveg belső logikájának és struktúrájának feltárására. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. Kreativitás, önállóság. Esztétikai ítélőképesség, fogékonyság.

Tánc és drámajátékok ismerete – az 5. és 7. évfolyamon részletezve. Médiaismeret – a 8. évfolyamon.


31

A tanulók ellenőrzése, értékelése

A tánc és dráma és médiaismeret modulok értékelése a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül történik.

A kommunikációs képességek fejlődésének nyomon követése: részvétel a helyzetgyakorlatokban, beszélgetésekben, vitákban, válogató felolvasásban, drámajátékban. Az illemszabályok elsajátításának és alkalmazásának ellenőrzése: a napi viselkedés megfigyelésével minden köznapi helyzetben. Az iskolai és tágabb környezet szabályainak betartása szituációs gyakorlatokon, játék és egyéb szabadidős tevékenységek során, utazás járműveken, viselkedés orvosi rendelőben, színházban, iskolai rendezvényeken. Nyelvi-stiláris fejlődés ellenőrzése folyamatos megfigyeléssel: szóbeli feleletkor, beszámolók, írásbeli szövegalkotás, szógyűjtés, szinonimák keresése során, szaktárgyi kifejezések ismeretének és alkalmazásának bizonyításával. A tanulási szokások, ismeretszerzési képességek fejlődésének ellenőrzési formái: önállóság a tanulásban, a tanórai feladatvégzésben és a diákotthonban, szövegértés, utasítások megértése és végrehajtása, információgyűjtés – szelektálás, szövegtagolás, lényegkiemelés, vázlatkészítés, rövid beszámoló, írásos-rajzos feladatmegoldások. Koncentrálóképesség ellenőrzési formái: szöveghű olvasás, tématartó szövegalkotás, szabályok – memoriterek tanulása. Differenciáló-képesség ellenőrzési formái: adott szempontok alapján csoportosítások végzése, azonos és eltérő vonások felismerése. A kognitív képességek fejlődését nyomon követő ellenőrzési formák: fogalmak, szövegek, információk megértése – képekből, szinonimákból, utasításokból. Olvasási képesség ellenőrzési formái: hangos olvasás, néma értő olvasás, bemutató felolvasás. Helyesírási készség ellenőrzése: írásbeli feladatok, fogalmazások során. Önellenőrzési-hibajavító képesség ellenőrzése: összehasonlítás a helyes megoldással, a hibák felismerése, a hibajavító jelek értelmezése és használata, javítás fokozatos önállósággal. A gondolkodás műveleti szintjének fejlettségét bizonyító ellenőrzési módok: adott szempont szerinti elemzés irányítással, önállóan, analizálás – szintetizálás – általánosítás, szinonimákkal való behelyettesítéssel a mögöttes tartalmak megértésének bizonyítása, ok-okozati összefüggések elemzése, lényeges jegyek kiemelése, a tételmondat megfogalmazása, események időrendisége, ítéletalkotás. Empátiás és együttműködési készség fejlődésének ellenőrzési módjai: helyzetekbe, jellemekbe, magatartásformákba való beleélés drámajátékkal, részvétel a frontális órai munkában, páros és csoportmunkában, gyűjtőmunkában, riportkészítésben, naplóvezetésben, házi feladat elkészítésében. Tudásszint mérése: témazáró feladatlapokon, félévi, év végi tudásszintmérő feladatlapokon, helyesírási szintmérő feladatokon. Folyamatos diagnosztizálás, a teljesítmény százalékos értékelése, osztályzás.


32

5. évfolyam Célok témakörönként

Kommunikáció, köznyelvi kiejtés, beszéd A beszédfonetika eszközeinek helyes alkalmazása a beszéd és olvasás során. Eljuttatni a tanulókat a mindennapi kommunikációs helyzetben történő eligazodás fokára. Képessé tenni a megfelelő nyelvi és viselkedésforma megválasztására a kommunikációs helyzetben, és a tanult illemszabályok alkalmazására.

Nyelvtani ismeretek, helyesírás

Az anyanyelv felépítési rendszerének megismertetése, elsajátítása. Eljuttatni a tanulókat nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazására. Fokozódó önállóság megteremtése a helyesírási hibák felismerésében és javításában.


Képessé tenni szóbeli és írásbeli szövegalkotásra – irányítás mellett, a tanult műfajokban, valamint szövegelemzésre adott szempontok alapján.


Az olvasás iránti igény felkeltése az irodalmi élmény során. Népköltészeti és elbeszélő műfajok megismertetése, a műfaji jellemzők felismertetése az olvasott műben (műrészletben). Képessé tenni a tanulókat az olvasott mű (műrészlet) élethelyzeteinek elemzésére, megjelenítésére különböző formákban (rajz, dráma, véleményalkotás).

Tánc és dráma Térformák kialakítása különféle mozgáselemekkel. Képessé tenni a tanulókat egy-egy eszközös tánc alaplépéseinek elsajátítására. Eljuttatni őket egy-egy rövid mese, vers elmondásához. Dramatikus improvizációk során különféle bábtechnikák alkalmazása. Eligazodás a jeles napok szertartásaiban, játékaiban.

Feladatok

• Felkészíteni a tanulókat a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra.

• Hozzájárulni az aktív szókincs folyamatos gyarapításához. • Irodalmi élmények nyújtásával olvasási igényüket kialakítani. • Megismertetni a tanulókat az anyanyelv struktúrájával. • Az elbeszélő és leíró jellegű szöveg formai és tartalmi jegyeinek elsajátíttatása. • Korrigálni, megszüntetni a nyelv(használat)i zavarokat.


Kommunikáció • Beszédfonetikai és beszédtechnikai készség. • Az iskolai, hétköznapi – egyéni és közösségi – kommunikációs helyzetekhez való

alkalmazkodás képessége. • Társas kapcsolat kialakításának és fenntartásának képessége.


33

• Kulturált viselkedés képessége. • A tématartás képessége a beszéd során.

Nyelvtani ismeretek

• Analizáló-, szintetizáló képesség. • A tudatos nyelvhasználat képessége. • A helyesírási hibák felismerésének képessége. Önellenőrzés, javítás képessége. • A tanult nyelvtani-helyesírási ismeretek alkalmazásának képessége.

Fogalmazási ismeretek szövegértés, szövegalkotás • Analizáló képesség, a szövegértés és -alkotás során. • Szövegszerkesztési képesség, kreativitás az írásbeli szövegalkotási műfajokban. • Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. • Véleményalkotó képesség.

Olvasás, ismerkedés az irodalommal • Az életkorhoz alkalmazkodó szövegolvasás képessége. • Differenciáló-, összehasonlító-, lényegkiemelő és szövegelemző képesség az

olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. • Empátiás készség, azonosulás az olvasott mű (műrészlet) szereplőivel,

élethelyzeteivel. • Kreativitás az olvasottakkal kapcsolatban, az önkifejezés fejlesztésével (rajzos

formában, drámajátékokban való megjelenítés). • Tanulási szokások elsajátítása minden témakörben.

Tánc és dráma

• Az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezés. • Az improvizációs készség fejlődése a mozgás, a tánc eszközrendszerével. • Az egyensúly, a ritmus és a térérzékelés. • Az elemző, a kommunikációs képesség. • Önkifejezés és játékbátorság. Alkalmazkodóképesség. • Az együttes szereplés élményének átélése, a szorongásmentes, felszabadult

szereplés örömének elérése.


34

Témakör Tartalom

Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd

Helyes légzéstechnika, artikuláció, ritmus, időtartam, tempó, hanglejtés. Mondatfonetikai eszközök alkalmazása a beszéd és a hangos olvasás során. Mindennapi beszédhelyzetekben a kapcsolatfelvétel, -tartás, a szándék- és véleménynyilvánítás. Az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása. Kommunikációs helyzetgyakorlatok a testtartás, a távolságtartás, a tekintet, a mimika, a hangerő megválasztására.

Nyelvtani ismeretek Helyesírás

A beszédhangok. Hang és betű. Magánhangzók, mássalhangzók képzése, időtartama. A betűrend. A szavak szerkezete: szótő, toldalék, egyszerű és összetett szó. A szó hangalakja és jelentésárnyalatai. Szótag. A magyar helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés és a hagyomány elve példákon keresztül. A mondat fajtái a beszélő szándékai szerint: közlés szándék, hanglejtés, mondatvégi írásjel, mondat átalakítás a szándéknak megfelelően. A beszédhangok időtartamának jelölései, az elválasztás gyakorlatai, a helyesírás: alapelvek gyakorlatai, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére és a j és ly-os szavak írására. A családnevek írása a hagyomány elve szerint. A begyakorolt szókészlet helyesírása. A mondat végi írásjelek szabályának alkalmazása.


Szövegolvasás, szövegszerkesztés különféle műfajokban: elbeszélés, leírás. Szövegelemzés a megadott szempontok szerint: cím, helyszín, szereplők, cselekmény időrendi és tartalmi sorrendje, cím és tartalom kapcsolata. A tartalom elmondása, lényegkiemelés, a szöveg hiányzó részeinek megszerkesztése, tömörítése. A leírás elemei: tárgyak, jelenségek, személyek tulajdonságainak leírása. A levél és üdvözlőlap tartalmi és formai elemei, alkalomhoz illő megszerkesztése. Szöveg tartalmi tömörítése üzenete. Nyelvi megformálás, választékos szóhasználat olvasott, átélt eseményekről.


A népköltészet keletkezése, terjedése, jellemzői. A népmese jellemzői, fajtái: szegényember-mesék, állatmesék, tündérmesék, csalimesék. A műmesék jellemzői, meseírók (Benedek Elek, Arany László, Andersen, Grimm, La Fontaine). A népdalok témái, formai elemei. Válogatás a népmondák, a mítoszok és legendák köréből a magyar és a világirodalomból. A Biblia. Bibliai történetek, kapcsolatuk a szólásokkal. Gyermekekről szóló elbeszélések (Móra, Gárdonyi). Állatokról szóló történetek (Fekete István, Janikovszky Éva). Ifjúsági regény: Móra: Kincskereső kisködmön


35

(részlet). Könyvtári ismeretek, könyvtárlátogatás, búvárkodás (folyóirat, újság).

Tánc és dráma A hagyomány játékai: Térforma kialakítása járással, futással, ritmusképzés, egyszerű táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések. Tárgyjátékok, improvizáció, kiolvasók, párválasztók, párcserélők, vonulós, kapus játékok, énekek. Csukott szemes hely- és helyzetérzékelő játékok. Énekes – táncos játékok: Egyszerű kar- és lábmozgások, lépés, dobbantás, taps. Egy-egy eszközös tánc alaplépései szabad előadásban, ugrós, karikázó, szatmári csárdás. A tartás változásainak követése, a lassítás-gyorsítás pontos átvétele. Drámajátékok: Érzékelő, ritmus-, és fantáziagyakorlatok. Rövid mesék, versek önálló elmondása. Életjáték, dramatikus improvizáció szerepcserével. Telefon, rádióbeszélgetés, interjú. Dramatikus improvizációk tanári irányítással – síkbábok, árnyjátékok alkalmazásával. Ünnepi szertartások játékai: Az évszakhoz kötődő ünnepkör játékai, ünnepi köszöntő. Az esztendő jeles napjaihoz kapcsolódó szertartások, játékok: betlehemezés, regölés, farsang, húsvét, pünkösd.

Tevékenységek

• Gyakorlatok a mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelésére, megjelenítésére, a kulturált viselkedési formák, illemszabályok elsajátítására.

• Beszédtechnikai és fonetikai gyakorlatok. • Nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása, önellenőrzés, hibajavítás fokozódó

önállósággal. • Helyesírási gyakorlatok: szókészlet, a helyesírási segédkönyvek alapján (másolás,

diktálás utáni írás, példák gyűjtése adott szempontok szerint). • Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel

kapcsolatban. • Szövegalkotási gyakorlatok, élmények, olvasmányok, elképzelés alapján különböző

műfajokban: szóban és írásban. • A szöveg tagolásának, a lényegkiemelésnek, időrendiségnek, tömörítésnek a

gyakorlása. • Olvasmányélményre, szótári vizsgálódásokra épülő játékos szóalkotási, gyűjtési

gyakorlatok. • Beszámoló átélt vagy olvasói élményről szóban, írásban, rajzban.


36

• Irodalmi mű (műrészlet) hangsúlyos, értő bemutatása felolvasással, memoriterrel. • Dramatizált, szituációs játékok, információgyűjtés, könyvtárhasználat. • Irodalmi művek (mesék) film-, tévé- vagy színházi feldolgozásának megtekintése,

megbeszélése. • Táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések utánzása, előadása csoporttársaival. • Játékos gyakorlatok kiolvasókra, párválasztókra, párcserélőkre, hely- és

helyzetérzékelő játékokra. • Az olvasott, a tanult mese, vers elmondása. • Dramatikus improvizációk a tanár által megadott vagy a tanuló által választott

történet alapján. • Önmaga problémájának, történéseinek előadása – önkéntes vállalás alapján. • Síkbáb készítése, mozgatása, kellékkészítés. • Az ünnepkör játékainak, szertartásainak megtanulása, előadása a csoporttal –

segítséggel. Fogalmak

Kommunikáció, nyelvi és nem nyelvi jelek, szándék, kiejtés, szóelemzés, hagyomány elve, hanglejtés, üdvözlőlap, szövegtagolás, népköltészet, népmonda, Biblia, mítosz, legenda, mesei túlzás, folyóirat, regény, elbeszélés, árnyjáték, hely- és helyzetérzékelés, szertartás.

Követelmények

• Beszéljen tisztán, érthetően a beszédfonetikai eszközöket alkalmazva. • Legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben. • Ismerje és alkalmazza az emberi kapcsolatfelvétel, -tartás, szándék- és

véleménynyilvánítás illemszabályait. • Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvtani, nyelvhelyességi szabályokat. • Ismerje fel és nevezze meg a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő,

toldalék, szó, mondat, szöveg). • Használja a hibajavító jeleket az önellenőrzési munkában fokozódó önállósággal. • Tudja helyesen leírni az előző évfolyamokban begyakorolt szókészletet. • Ismerje fel a tanult irodalmi és fogalmazási műfajokat. • Legyen képes szóban és írásban az – olvasott vagy átélt – élmények közlésére,

adott szempontsor szerint. • Tudjon írásbeli munkát készíteni – előkészítés után, segítséggel a tanult

műfajokban. • Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen. • Legyen képes – irányítással – a megismert irodalmi szövegekben a lényeg

kiemelésére és a szöveg tömörítésére, elemzésére. • Tudjon véleményt nyilvánítani az irodalmi szövegek szereplőiről, élethelyzetekről. • Aktívan vegyen részt dramatizálásban, gyűjtőmunkában. • Tudja megkülönbözetni a könyvet – a folyóiratot – újságot – fejtse ki a

különbségeiket. • Tudjon néhány játékot dallal, mondókával. • Legyen képes egyszerű táncos mozgáselemeket utánozni. • Tudja bemutatni mondókák ritmusát egyenletes járással, tapsolással, dobogással.


37

• Ismerje a tanult táncok megnevezését, egy-egy alaplépést szabad előadásban mutasson be.

• Legyen aktív a drámajátékokban, elemző beszélgetésekben. • Tudjon rövid mesét, verset önállóan elmondani és társa előadását figyelemmel

kísérni. • Vegyen részt a népszokásokat megjelenítő játékokban. Tanuljon meg 1-1

köszöntőt. • Legyen képes együttműködni társaival a bábjátékban, az improvizációkban.

6. évfolyam

Célok témakörönként

Kommunikáció, köznyelvi kiejtés, beszéd Az iskolai és köznapi kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése. A beszédfonetika és beszédkultúra továbbfejlesztése. A szókincs folyamatos bővítése, a tantárgyi szaknyelv

Documents

Tanterv tan ak tan lt isk - Egri Szalaparti EGYMI és ... · Idegen nyelv-angol 0,5 0,5 0,5 0,5 2 Közlekedési ismeretek 0,5 0,5 0,5 1 2,5 Kertészeti ismeretek 0,5 0,5 1 1 3 Hagyományápolás