TÁNCOS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ......6. Fritjof Capra: A fizika taója. Budapest, Tericum, 283. o. alapján 8. Balassi Bálint: Juliát hasonlítja a szerelemhez,

Táncos ismeretek emelt szint Javítási-értékelési útmutató 2011

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

TÁNCOS ISMERETEK

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

• 2

02

0.

ok

tób

er 2

6.

Táncos ismeretek — emelt szint Javítási-értékelési útmutató

2011 írásbeli vizsga 2 / 26 2020. október 26.

Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez

A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszá-mok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint!

1. Jó válasz 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ] 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) ………… 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás)

Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése, - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja, - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. római Birodalom, noverre, napóleoni,

itáliai), - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása, - tagadószó egybeírása, - az ly- j tévesztése, - személynevek, műcímek hibás leírása (pl. Nyizsinszkij, Kampilli, poloveci

táncok).

A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a vizsgázó által elért összes/teljes pont- számot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra!



I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése

Értékelési alapelv, hogy a javítási-értékelési útmutatóban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. A személyek, topográfiai adatok, műcímek és fogalmak durva helyesírási hibával történő írásmódja esetén válaszelemenként 0,5 pont, és a teljes feladatlapra vonatkozóan maximum 5 pont vonható le. Az évszázadok jelölésére az arab és római szám is elfogadható. Az egyszerű, rövid feladatok összpontszámát a feladatlap utolsó oldalán az összesítő táblázatba kell beírni az alábbi módon: - ha ez az összpontszám egész szám, akkor először az „Összesen”, majd megismételve a „Az I. rész pontszáma egész számra kerekítve” rovatába is be kell írnia; - ha ez az összpontszám törtszám, akkor ezt a számot írja az „Összesen” rovatba, majd a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont) a „Az I. rész pontszáma egész számra kerekítve” rovatába kell írnia.



I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK

1. Prehistorikus korszak Minden helyesen leírt tudósnév 1-1 pontot ér, a feladatra összesen 3 pont adható.

1) Charles Darwin 2) Curt Sachs 3) Boucher de Perthes

2. Prehistorikus korszak Válaszelemenként 1 pont, összesen 3 pont adható.

a) varázsló/sámán/táltos b) mágia/mágikus szertartás/varázslat c) eksztázis/transzállapot

3. Prehistorikus korszak A felsoroltakból bármely 3 elem megnevezése 1-1 pontot ér, összesen 3 pont adható. Ha a vizsgázó háromnál több választ ad, az első három elemet kell értékelni.

dob, agancs, szita, létra, tűz, maszk, álarc, csörgők 4. Ókori görög tánckultúra

A helyes sorrendért 2 pont adható, a pontszám nem bontható. 1. geranos 2. embaterion 3. emmeleia 4. kordax

5. Indiai tánckultúra Minden helyesen megnevezett tánc 1 pontot ér, összesen 6 pont adható.

1. Táncdráma, amely a nagy hindu eposzok történeteit dolgozza fel. - kathakali 2. Erősen ritmizált, női templomi szólótánc. – bharatanatjam/bharata natyam

3. Az előadó férfiak különleges fejdíszeket viselnek. - kathakali 4. Egy tartomány nevét viselő, népies elemeket tartalmazó tánc. - manipuri 5. A dévadászik táncolják. – bharatanatjam/bharata natyam

6. Nőies, lírai szépségű tánc, amely kultikus célokat szolgált. - odisszi

6. Indiai tánckultúra A helyes válasz 1 pontot ér.

Shíva/Síva



7. Európai középkor táncélete

Legfeljebb 5 aláhúzás esetén minden jó megoldás 1 pontot ér. Összesen 5 pont adható. Ötnél több válasz aláhúzása esetén 0 pont adható.

Allegorikus műfaj. Temetéseken adták elő.

Csak a táncművészetben jelent meg. Főszereplője a Sátán.

A halál közelségére figyelmeztetett. A Halál csontváz alakjában jelenik meg benne. Freskókon, fametszeteken is ábrázolták. Angyalok táncoltak benne.

Az ábrázolásokban gyakori térformája a lánctánc. 8. Magyarországi reneszánsz tánckultúra

A tánc megnevezése: 1 pont, jellemvonások: 3 pont, összesen 4 pont adható A tánc elnevezése: Pavane Reneszánsz táncok jellemvonásai:

1) divatba jöttek a páros táncok; 2) minden polgárnak kellett tudnia táncolni; 3) a táncok lépései a néptáncokból származtak; vagy 4) a táncok formai jellemzői kifejezik a reneszánsz ideált;

9. Európai reneszánsz tánctörténet Válaszelemenként 1 pont, összesen 5 pont adható. A felsorolt válaszlehetőségek közül bármelyik öt elfogadható.

• humanista műveltséggel kellett rendelkeznie; • feladatai közé tartozat a tánctanítás/ a táncalkotás/ és az illemtan tanítása is; • a reneszánsz esztétikai elvek alapján alkotta meg a ballókat; • fejlesztette a lépéseket; • tánckönyvben rögzítette táncmesteri tudását; • jelképe volt a körző és a homokóra.

10. Romantika táncélete Válaszelemenként 0,5 pont, összesen 6 pont adható.

Jules Perrot: Giselle, Pas de Quatre Carlo Blasis: arabesque, spicc-tánc Marie Taglioni: A Szilfid, spicc-tánc, Pas de Quatre Fanny Elssler: cachucha, karaktertánc Adolphe Adam: Giselle Filippo Taglioni: A Szilfid, spicc-tánc



11. Magyar reformkor tánctörténete Válaszelemenként 0,5 pont összesen 3 pont adható.

Állítások: 1. A reformkor legjelentősebb nemzeti karakterű társastánca a verbunk. H

2. Aranyváry Emília az első magyar balerina. I

3. Farkas József osztrák származású koreográfus volt. H

4. A „lábujjhegyezés” jelentése: spicc-tánc. I

5. Szöllősy-Szabó Lajos a Körmagyar alkotója. I

6. Az arlekináda a magyar reformtörekvéseket fejezte ki. H

12. Magyar reformkor tánctörténete A mű címéért 1 pont, az indoklásért 2 pont, összesen 3 pont adható

A mű címe: Csata Fehértemplomnál Indoklás: Mert a korszak egy aktuális eseményét dolgozta fel nemzeti

táncjáték formájában.

A feladatok forrása (I):

3. Mongóliai sámán; https://hu.wikipedia.org/wiki/Sámánizmus#/media/File:mongolian_shaman.jpg 6. Fritjof Capra: A fizika taója. Budapest, Tericum, 283. o. alapján 8. Balassi Bálint: Juliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Julia dicséretin kezd el

Balassi Bálint: Celia-versek, A negyedik 9. Fabrizio Caroso: Nobilitate di Dame (Hölgyek nemessége) című könyve (Velence, 1600, 1605);

http://lcweb2.loc.gov/diglib/media/loc.music.musdi.199/0001.tif/1059 12. Magyar Színháztörténet 1790–1873, (Szerk: Székely György) Akadémiai Kiadó – Budapest 1990, 359. old.



II. A szöveges (kifejtendő) feladatok javítása, értékelése

1. A feladatválasztás

Kidolgozandó: három feladat, amiből: - kettő problémamegoldó (rövid) esszé - egy elemző (hosszú) esszé A megoldandó három feladat közül, legalább egynek a magyar tánctörténettel kell

foglalkoznia. A három feladat megoldásának minimum két korszakra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a vizsgázók hibás feladatválasztása esetén - Ha három feladatot oldott meg a vizsgázó, de helytelenül választott a korszakok, a

feladat- típus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a

legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri;

• azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.

- Ha a vizsgázó háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl.1., 3., 6.. vagy 2., 4., 6..).

- Ha a vizsgázó háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor az 1, 3, 6-os feladatok megoldását kell értékelni.

2. A feladatok értékelésének szempontjai A szöveges feladatok értékelése a javítási-értékelési útmutató felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. A feladatok értékelésében a következő szempontok (kompetenciák) a meghatározók: a) feladatmegértés (1. kompetencia) b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés,

2. Tájékozódás térben és időben. 3. A szaknyelv alkalmazása. 4. A források használata. 5. Az eseményeket alakító tényezők feltárása. 6. Problémaközpontú feldolgozás.

c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 7. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség



3. Pontozási szabályok a) Feladatmegértés pontozása: A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet.

Problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyen- súlyozott. 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.

Az elemző (hosszú) feladatoknál 7–8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 4–6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő.

2–3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat.

1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul.

0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.

A feladatmegértés kompetencia értékelésénél a 2-6. kompetenciákért szerzett összes pontszám %-os arányát is figyelembe kell venni az alábbiak szerint: Ha a vizsgázó a 2-6. kompetencia összes szerezhető pontszámának nem éri el a 25%-át, akkor erre a kompetenciára, a rövid és a hosszú esszé esetében is csak 0 pont adható. Ha a vizsgázó a 2-6. kompetenciák öszpontszámának eléri a 25 %-át, vagy annál többet, akkor a pontozás egészét a következő táblázat szemlélteti.



Elért % Rövid feladat Hosszú feladat

0-24 0 p 0 25-44 1 p 1-2 p 45-64 2 p 3-4 p 65-84 3 p 5-6 p 85-100 4 p 7-8 p

b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása Szoros összefüggés van a műveletek és a tartalmi elemek között, hiszen a vizsgázó csak a helyesen használt tartami elemekkel tudja bizonyítani, hogy rendelkezik-e, pl. a térben és időben való tájékozódás kompetenciájával. Mindezek alapján, például a Források használata kompetencia, akkor azonosítható be kompetencia műveletként, ha a vizsgázó a megadott forrásokból idéz, vagy az idézetre utal, és azokból következtetéseket von le, tehát helyesen használja a forrást. A 2-3. kompetencia esetében egy tartalmi elem egy részből áll: az ismeret (adat) rögzítéséből. A 4-5-6. kompetencia esetében egy tartalmi elem két részből tevődik össze: az ismeret (adat) rögzítéséből és az abból levonható következtetésből/megállapításból. A 2-6. kompetencia pontozása: ahhoz, hogy bármelyik kompetencia pontozható legyen, a vizsgázónak a kompetenciát, mint műveletet alkalmaznia kell. (Pl. a Tájékozódás térben és időben kompetencia műveletét akkor alkalmazza a vizsgázó, ha azzal kapcsolatos ismeretet/információt rögzít, használ.) Ennek megfelelően minden beazonosítható kompetencia használatért 1 pont adható. Egy művelethez (kompetenciához) a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom (ismeret) kapcsolódik, míg az elemző (hosszú) feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál és a problémaközpontú feldolgozásnál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelhető. A tartalmi elemeknél szereplő példák (pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és a következtetéseknél – más, tartalmilag hasonló, helyes válasz is elfogadható. A javítási-értékelési útmutatóban néhány tartalmi elemnél a „/” jellel elválasztva több válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő.



c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása

A problémamegoldó (rövid) feladatoknál

2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák.

1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne.

0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok.

Az elemző (hosszú) feladatoknál

7–8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai ár- nyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát.

4–6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz.

2–3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik). A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak.

1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz.

0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll.

4. A feladatok terjedelme

• A problémamegoldó (rövid) feladat terjedelme kb. 90-110 szó (kb. 12-14 sor) szerkesztett szöveg.

• Elemző (hosszú) feladat terjedelme kb. 160-180 szó (kb. 30-40 sor) szerkesztett szöveg.

Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is értékelhető. Ez a rövid feladatoknál max. 2–3 sort, hosszú feladatoknál kb. 3-4 sort jelent.

5. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítás-értékelési útmutatóját! 2. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 3. Legalább kétszer olvassa el a vizsgázó dolgozatát! 4. A javítás-értékelési útmutató elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot!



5. Állapítsa meg feladatonként az „Összpontszám”-ot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá („Összesen” rovat)! 6. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 7. A három esszéfeladatra kapott vizsgapontszámokat vezesse át a feladatlap utolsó oldalára is! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot, majd írja be az összesítő táblázat megfelelő rovataiba:

- ha ez az összpontszám egész szám, akkor először az „Összesen”, majd megismételve a „A II. rész pontszáma egész számra kerekítve” rovatába is be kell írnia; - ha ez az összpontszám törtszám, akkor ezt a számot írja az „Összesen” rovatba, majd a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont) a „A II. rész pontszáma egész számra kerekítve” rovatába kell írnia.

9. Az írásbeli vizsgarész összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és II. feladatlap kerekített pontszámait és írja a táblázat „I. + II. Az írásbeli vizsgarész pontszáma” rovatába.



II. Szöveges kifejtendő feladatok 1. Mutassa be a források és előzetes ismeretei alapján Noverre reformjainak

lényegét és a korszakot, amely a reformokat szükségszerűvé tette! (rövid esszé)

Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés

A vizsgázó bemutatja Noverre reformjainak jellemzőit. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá.

0-4 pont

Tájékozódás térben és időben

A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: Rögzíti, hogy Noverre a XVIII. század második felében élt,/ felvilágosodás korszakában/1727-től 1810-ig élt. (2 pont) Rögzíti a téma valamely térbeli vonatkozását (pl. Francia- országban élt és alkotott/, európai tapasztalatait használta fel esztétikájának kibontására/ Legjelentősebb műveit Stuttgartban hozta létre/Londonban ismerkedett meg a shakespeare-i dramaturgiával/Legnagyobb szakmai sikereit Bécsben aratta. (2 pont)

0-4 pont

A szaknyelv alkalmazása

Szakszerűen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó tánctörténeti fogalmakat: Rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat, pl.: balett valósághű ábrázolás érzelmek kifejezése, pantomim. (1 pont) Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat, pl.: mechanikus vagy bemutató tánc, pantomimikus, vagy cselekményes tánc, mimika, gesztus. (1 pont)

0-2 pont

A források használata

A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat és következtetéseket von le belőlük: Rögzíti, hogy mit lát a forrásként megjelenített képeken. (1 pont) Megállapítást tesz pl. Noverre reformjainak egyik lényeges eleme a cselekményes balett, amelyhez a pantomimet használja a természet/valóság hű ábrázolására. (1 pont) Rögzíti a forrás alapján pl., hogy az Enciklopédia korában a tánc már nem lehet pusztán a szórakoztatás eszköze. (1 pont) Megállapítást tesz, pl.: Noverre reformjainak jellemzője, hogy törekedett a kifejező erejű előadásokra. (1 pont)

0-4 pont



Az eseményeket alakító tényezők

feltárása

A vizsgázó feltárja a cselekményes balett kialakulását meghatározó tényezőket: Rögzíti a felvilágosodás és a racionalizmus hatását a táncművészet változásával kapcsolatosan. (1 pont) Megállapítást tesz a felvilágosodás eszméjének és a racionalizmus megjelenésének konkrétumaival kapcsolatosan a cselekményes balettben (pl. a jelmezek változása, maszk elvetése). (1 pont) Rögzíti az új színpadi és dramaturgiai eszközök megjelenését. (1 pont) Megállapítást tesz a dramaturgia, a tánc és a pantomim együttes megjelenéséről. (1 pont)

0-4 pont

Problémaközpontú feldolgozás

A vizsgázó feltárja a cselekményes balett műfajának jellemzőit: Rögzíti a cselekményes balett tartalmi változását. (1 pont) Megállapítást tesz a tánc szórakoztató funkciójának megváltozásáról, pl. megjelenik a cselekmény és a dramaturgia. (1 pont) Rögzíti, hogy a megváltozott tartalom új, színpadi megjelenítést igényel. (1 pont) Megállapítást tesz a jelmezek változásával kapcsolatosan (ruházat, hajviselet, maszk). (1 pont)

0-4 pont

Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is.

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

A Pontozási szabályok c) pontja alapján értékelhető. 0-2 pont

A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 pont ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 pont



2. Mutassa be a források és előzetes ismeretei alapján Gyagilev-féle Orosz Balett forrásokkal megjelölt alkotóit, és művekben megjelenő újító törekvéseket!(rövid esszé)


Feladatmegértés

A vizsgázó bemutatja Szergej Gyagilev és a Ballets Russes szerepét a XX. századi színpadi balettművészet megváltozásában. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá.

0-4 pont


A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi: Rögzíti, hogy pl.: a Ballets Russes 1909-ben jött létre/a társulat 1909-től 1929-ig működött. (2pont) Rögzíti, hogy pl.: Szergej Gyagilev eredetileg Oroszországban tevékenykedett,/ a XX. sz. elején Nyugat-Európába közvetítette az orosz művészeket/művészeteket/a társulat Nyugat-Európában működött. (2 pont)

0-4 pont


Szakszerűen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: Rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: összművészeti/komplex alkotások, avantgárd, kortárs zene, folklór. (1 pont) Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: új balett”, “orosz évadok”, egyfelvonásos műforma, szimfonikus balett, neoklasszikus balett. (1 pont)

0-2 pont


A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: Rögzíti a forrásból pl.: hogy a Petruska című balettról van szó, amely Fokin koreográfiája. (1 pont) Megállapítást tesz az orosz folklór és a tartalomhoz megfelelő táncnyelv kapcsolódására. (1 pont) Rögzíti a forrásból pl.: Balanchine Apolló című balettje. (1 pont) Megállapítást tesz arra, hogy Balanchine munkásságával megjelent a neoklasszikus, szimfonikus balett a balett színpadon. (1 pont)

0-4 pont




feltárása

A vizsgázó feltárja a színpadi balettművészet megújításának tényezőit: Rögzíti, hogy a folyamatos kísérletezések alapján, a korszak nyugati avantgárd törekvéseihez kapcsolódva fejlődik tovább. (1 pont) Megállapítást tesz pl. arról, hogy kezdetben az orosz kultúra népszerűsítése, később a folyamatos újítás volt az együttes célja. (1 pont) Rögzíti, hogy a Ballets Russes előadásai formabontók/esetenként botrányosak voltak. (1 pont) Megállapítást tesz az újításokon keresztül modernizálódó balettművészetről (Pl.: Petruska és más Fokin művek, illetve az Apolló) (1 pont).

0-4 pont


A vizsgázó feltárja Szergej Gyagilev és a Ballets Russes szerepét a XX. század eleji balettművészet megújításában: Rögzíti, hogy pl.: Szergej Gyagilev megteremtette a lehetőségét a modern balett megszületésének. (1 pont) Megállapítást tesz, hogy pl.: az orosz és a francia, valamint a nemzetközi művészeti élet kiválóságait nyerte meg a balett modernizálásához. (1 pont) Rögzíti, hogy pl.: a Ballets Russes lett, az újítások központja. (1 pont) Megállapítást tesz a tánctechnika, a jelmezek, zene, díszlet változásainak okairól (pl.: Bakst, Sztravinszkij, stb. megjelenése a balettművészetben). (1 pont)

0-4 pont


Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A Pontozási szabályok c) pontja alapján értékelhető. 0-2 pont

A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12



3. A források alapján mutassa be, hogyan tükrözte a francia udvari balett a barokk stílusjegyeit, hogyan fejezte ki az abszolút monarchia reprezentációs törekvéseit! (hosszú esszé)


Feladatmegértés

A vizsgázó bemutatja a barokk korszak balettművészetének kialakulását és kapcsolódását a barokk stílus jellemző jegyeihez. A források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá.

0-8 pont


A tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: Rögzíti, hogy, pl.: a barokk korszaka Franciaországban a XVI. századtól a XVIII. század közepéig tartott. (2 pont) Rögzíti, hogy pl.: a barokk stílus a táncban Franciaországban teljesedik ki. (2 pont)

0-4 pont


Szakszerűen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: Rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: Napkirály, reprezentáció, pompa, abszolút hatalom. (2pont) Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: táncakadémia, komédia-balett, opera-balett, udvari balett, akadémikus balett, lovas balett, divertissement (2 pont)

0-4 pont


A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: Rögzíti pl. a képeken látható személyt (XIV. Lajos), az udvari balettet, annak látható pompáját és egzotikumát. (1 pont) Megállapítást tesz pl.: arról, hogy az udvari balettben kifejeződött az abszolút monarchia hatalma és fényűzése. (1 pont) Rögzíti a forrásból pl.: A forrásban lévő képek azt a folyamatot mutatják be, ahogy a Napkirály udvarában kialakult a színpadi táncművészet. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy milyen szerepe volt XIV. Lajosnak ebben a folyamatban. (1 pont)

0-4 pont




feltárása

A vizsgázó feltárja az udvari balett kialakulásának és a barokk stílus megjelenésének előzményeit: Rögzíti, hogy pl.: Medici Katalin hatására itáliai tánckultúra áramlik a francia udvarba. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy a barokk stílus mennyire megfelelt az udvari balett nagyszabású elvárásainak. (1 pont) Megállapítást tesz az új táncműfaj formai és tartalmi változásairól. (az uralkodó hatalmát és dicsőségét népszerűsítette) (1 pont) Megállapítást tesz pl., hogy a barokk táncművek összművészeti alkotások voltak. (1 pont) Rögzíti, hogy pl.: XIV. Lajos, a művészetek lelkes pártfogójaként meghatározó szerepet játszott a színpadi táncművészet kialakulásában. (1 pont) Megállapítást tesz arról, XIV. Lajos maga is lelkesen művelte a táncművészetet (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy udvarába gyűjtötte a balettművészet szempontjából meghatározó, híres művészeket (Molière, Lully, Beauchamps). (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy a francia királyi udvar korlátlan anyagi és erkölcsi támogatását élvezte a táncművészet fejlődése.(1 pont)

0-8 pont


A vizsgázó feltárja az udvari balett fejlődésének folyamatát, a színpadi táncművészet intézményesülését és ezek kapcsolatát a barokk stíluseszményével: Rögzíti pl.: az udvari balett fejlődésének folyamatát. (1 pont) Megállapítást tesz Lully opera-balettjének létrejöttéről. (1 pont) Megállapítást tesz Molière komédia-balettjének megjelenéséről. (1 pont) Megállapítást tesz Beauchamps szerepéről, az akadémikus balett-technika kialakításában. (1 pont) Rögzíti pl.: az udvari balett szerkezeti felépítésének “barokkos” gazdagságát. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy XIV. Lajos miért fordult a tánc műveléséhez és pártfogásához. (1 pont). Megállapítást tesz az udvari balettre jellemző térformákról. (1 pont) Megállapítást tesz a párizsi Opera megnyitásáról. (1 pont)

0-8 pont

Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. Megszerkesztettség,

nyelvhelyesség A Pontozási szabályok c) pontja alapján értékelhető. 0-8

pont A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 44 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 22



4. Mutassa be a források és előzetes ismeretei alapján a tündéri és a nemzeti romantika két irányzatának jellemzőit a romantikus balett stílusjegyeiben, a romantikus táncosnő-típusok és a bemutatott fontosabb művek tekintetében! (hosszú esszé)


Feladatmegértés

A vizsgázó bemutatja a romantikus balett két fő irányzatának, a tündéri és a nemzeti romantikának megjelenését, az előadásbeli, színpadtechnikai változásokat. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá.

0-8 pont


A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket elhelyezi térben és időben: Rögzíti, hogy, pl.: a romantika időszaka a XIX. század első felére tehető/a fontosabb balettek az 1830-as, 40-es években jöttek létre. (2 pont) Rögzíti, hogy, pl.: a romantikus balettművészet Franciaországban alakult ki/fontosabb központjai: Párizs, Koppenhága. (2 pont)

0-4 pont


Szakszerűen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: Rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: reális, irreális, tündérek, egzotikum. (2pont) Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: spicc-technika, fehér balett, prímabalerina, romantikus tütü, karaktertánc, elevation. (2 pont)

0-4 pont


A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: Rögzíti pl., hogy a forrásként megadott első képen Marie Taglioni látható A Szilfid főszerepében. (1 pont) Megállapítást tesz, hogy ez a szerep a tündéri balerina alaptípusa lett. (1 pont) Rögzíti, pl., hogy a forrásként megadott második fotón Fanny Elssler látható. (1 pont) Megállapítást tesz, hogy ő pedig a karakter típusú balerinát testesítette meg. (1 pont)

0-4 pont




feltárása

A vizsgázó feltárja a romantikus balettek technikai, előadásbeli, színpadtechnikai újításainak előzményeit: Rögzíti, hogy pl.: a romantikus balett fejlődésére nagy hatással voltak a kor balerinái. (1 pont) Megállapítást tesz pl. Marie Taglioni tündérbalett stílusának megjelenéséről. (1 pont) Megállapítást tesz pl. Fanny Elssler karakter balett stílusának megjelenéséről. (1 pont) Megállapítást tesz pl. a kettejük rajongói által szított ún. balerina-harcról. (1 pont) Rögzíti, hogy pl.: a romantikus balettművészet változására nagy hatással voltak a kor táncmesterei, koreográfusai. (1 pont) Megállapítást tesz pl.: a Filippo Taglioni által koreografált A Szilfid című balett születéséről. (1 pont) Megállapítást tesz pl.: a Jules Perrot által koreografált Giselle című balett születéséről. (1 pont). Megállapítást tesz pl. a karaktertáncok kialakulásáról. (1 pont)

0-8

Problémaközpontú feldolgozás.

A vizsgázó feltárja, hogy a romantikus balettművészet tartalmi változásai milyen tánctechnikai, előadásmódbeli, színpadtechnikai változásokat hozott: Rögzíti, hogy a romantikus balettművészet tartalma megváltozott. (1 pont) Megállapítást tesz pl. arról, hogy a Noverre-i, Vigano-i mitologikus baletteket felváltja a tündérvilág ábrázolása/ a nemzetek legendáinak, mondáinak színpadra vitele. (1 pont) Megállapítást tesz pl. arról, hogy az új tartalmi elemekhez, új kifejezésforma is szükségessé vált. (a tündérvilág táncos ábrázolására a spicc-technika). (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy a nemzeti romantika irányzatának táncos ábrázolására a karaktertáncok szolgálnak. (1 pont) Rögzíti, hogy, pl.: a tánctechnikai, tartalmi változások milyen színpadtechnikai újításokat hoztak. (1 pont) Megállapítást tesz pl. arról, hogy a tündérvilág megjelenítéséhez az újonnan használt gázlámpák kékes fénye jól kifejezte az események környezetét. (1 pont) Megállapítást tesz pl. arról, hogy a repülő tündér ábrázolásához emelőszerkezetet használtak. (1 pont) Megállapítást tesz pl. arról, a reális környezet ábrázolására a nemzeti viseletek, a karakter-cipő használata volt alkalmas. (1 pont)

0-8 pont


nyelvhelyesség A Pontozási szabályok c) pontja alapján értékelhető. 0-8 pont A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 44 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 22



5. Mutassa be a források és előzetes ismeretei alapján milyen szerepet játszott Harangozó Gyula a XX. század első felének balettművészetében?(rövid esszé)


Feladatmegértés

A vizsgázó bemutatja Harangozó Gyula szerepét a XX. század elejének magyar balettművészetében. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá.

0-4 pont


A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi: Rögzíti pl.: Harangozó Gyula művészi megjelenését az 1930-as évektől az 1960-as évekig. (2pont) Rögzíti pl.: hogy Harangozó Gyula Budapesten, az Operaházban tevékenykedett. (2 pont)

0-4 pont


Szakszerűen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: Rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: nemzeti balett, többfelvonásos balett, egyfelvonásos balett (1 pont), Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: karakter-balett, „orosz” repertoár. (1 pont)

0-2 pont


A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: Rögzíti a forrásból pl.: „…sorra kapta és zseniális ösztönnel, leleménnyel oldotta meg az olyan karakterszerepeket,” (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy Harangozó Gyula, mint karaktertáncos vált híressé. (1 pont) Rögzíti pl.: a fotókon látható műveit: Coppélia, és A csodálatos mandarin. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy a két mű két különböző stílusú és mondanivalójú balett. (1 pont)

0-4 pont




feltárása

A vizsgázó feltárja a nyugati balett ösztönző hatását a magyar balett fejlődésében és rámutat a nemzeti karakterű balett létrehozásának igényére: Rögzíti, hogy pl.: a Ballets Russes magyarországi turnéi erős hatást gyakoroltak Harangozó művészetére. (1 pont) Megállapítást tesz Harangozó első “beugrásáról”, A háromszögletű kalap című Massine-balettben (1 pont) Rögzíti, hogy, pl.: hogy a korszakban magyar balettrepertoárt bővíteni kell, (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy a sokszor nem megfelelő, külföldről hívott alkotók helyett, ebben a törekvésben Harangozó Gyula koreográfusi munkássága kiemelkedő szerepet fog betölteni. (1 pont)

0-4 pont


A vizsgázó feltárja Harangozó Gyula munkásságának nagy korszakait és e korszakok kapcsolatát, a magyar nemzeti balett létrejöttével: Rögzíti, hogy pl.: Harangozó Gyulának három alkotói korszaka volt. (1 pont) Megállapítást tesz az egyes korszakok jellemzőiről pl. első korszakában a Gyagilev-hagyomány érvényesült, a másodikban nemzeti stílus, később a modern egyfelvonásos darabok. (1 pont) Rögzíti pl.: A csodálatos mandarin hányattatását a magyar balett színpadon. (1 pont) Megállapítást tesz a mű szerepéről a magyar balett történetben. (1 pont)

0-4






6. Mutassa be a források és előzetes ismeretei alapján, hogy mi volt és miért volt jelentős a Gyöngyösbokréta mozgalom a XX. századi magyar színpadi néptánc művészet szempontjából! (rövid esszé)


Feladatmegértés

A vizsgázó bemutatja a Gyöngyösbokréta mozgalom létrejöttét, legfontosabb céljait és jelentőségét. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá.

0-4 pont


A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: Rögzíti, hogy pl. a Gyöngyösbokréta mozgalom az 1930-40-es évek mozgalma volt. (2pont) Rögzíti, hogy, pl. a mozgalom a “kismagyarországon” jött létre/később a Felvidékre, a Vajdaságra és Erdélyre is kiterjedt. (2 pont)

0-4 pont


Szakszerűen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat: Rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat, pl.: népművészet, parasztegyüttes, kultúrpolitika, idegenforgalom. (1pont) Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat, pl.: Gyöngyösbokréta, bokréta, millenniumi falu, össznépművészeti törekvés, etnográfus (1 pont).

0-2 pont


A vizsgázó beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: Rögzít a forrásból, pl.: Paulini Béla munkáját, érdemeit. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy a mozgalom, azért lehetett sikeres, mert több helyről kapott támogatást. (1 pont) Rögzíti a forrás pl.: a fotó alapján a margitszigeti színpadi jelenetet. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy a városi lakosság ekkor ismeri meg a paraszti kultúra értékeit. (1 pont)

0-4 pont




feltárása

Feltárja a Gyöngyösbokréta mozgalom kialakulását alakító tényezőket: Rögzíti, hogy, pl. Budapest ebben az időben válik világvárossá. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy az idegenforgalom fellendítésének egyik eszköze volt a Gyöngyösbokréták előadása. (1 pont) Rögzíti, hogy pl. a néprajzi hitelesség megőrzése fontos ideológiai tényezője a mozgalomnak, (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy néprajzosokat kértek fel a bemutatók szakmai felügyeletére. (1 pont)

0-4 pont


Bemutatja a Gyöngyösbokréta mozgalom létrejöttének folyamatát, ill. a mozgalom legfontosabb törekvéseit: Rögzíti, hogy a mozgalom hatást gyakorolt a színpadi néptánc művészetre. (1 pont) Megállapítást tesz pl.: arról, hogy a mozgalom hagyományőrző tevékenységéből sokat merítettek a koreográfusok is. (1 pont) Rögzíti, hogy pl.: a parasztegyüttesek össz-népművészeti jellegű alkotások létrehozására törekedtek.(1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy ezek elemei (zenekar, tánckar, dramatizálás) megjelentek a műsorokban. (1 pont)

0-4 pont






7. Mutassa be a források és előzetes ismeretei alapján a magyar mozdulatművészeti mozgalom kialakulását, vezető alakjait és a mozgalom jelentőségét!(hosszú esszé)


Feladatmegértés

A vizsgázó bemutatja a magyar mozdulatművészet kialakulását, a három iskola és ezek vezetőinek munkássága segítségével. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel, a vizsgázó az állításait a forrás és az ismeretei alapján logikusan és szakszerűen támasztja alá.

0-8 pont


A vizsgázó a tánctörténeti eseményeket térben és időben elhelyezi: Rögzíti, hogy pl.: a magyar mozdulatművészet a XX. század elején alakul ki. (2 pont) Rögzíti, hogy a mozdulatművészet kialakulásának helyszíne Magyarország, elsősorban Budapest. (2 pont)

0-4 pont


Szakszerűen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó konkrét tánctörténeti fogalmakat. Rögzíti a következő általános tánctörténeti fogalmakat: pl.: szabad tánc, mozdulatrendszer, emancipáció/női egyenjogúság. (2pont) Rögzíti a következő konkrét tánctörténeti fogalmakat: pl.: Dalcroze-ritmika, plasztika, dinamika, ritmika, szimbolika orkesztika, mozdulat-kórusok, vers-tánc (2 pont)

0-4 pont


Beépíti a válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük: Rögzíti a forrásból, pl.: a képen látható táncformákból az egyes iskolákat és irányzatokat (1 pont) Megállapítást tesz pl.: arról, hogy a XX. század. elejének társadalmi, szellemi változásai, milyen hatással voltak a szabadtánc és a mozdulatművészet kialakulására. (1 pont) Rögzíti a forrásból pl.: a mozgalom fontos szereplőit. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy, a női torna-mozgalmak hatásából, Isadora Duncan és mások szabad tánc előadásaiból, és később a hazai hagyományokra is támaszkodva, a magyar folklórt is felhasználva, alakultak ki a magyar mozdulatművészet legfontosabb irányai. (1 pont)

0-4 pont




feltárása

Feltárja a XX. sz. elejének változó társadalmi, művészeti, tényezőit, melyek lehetővé tették, ennek a művészi kifejezésnek a kialakulását: Rögzíti, hogy, pl. a XX. század elején változások zajlanak. (1 pont) Megállapítást tesz a női személyiségi jogok (emancipáció) igényének megerősödéséről. (1 pont) Megállapítást tesz pl.: arról, hogy a művészek túlléptek az elavult, klasszikus kifejezésmódokon és formabontó újításokat hoztak létre. (1 pont) Megállapítást tesz arról, hogy művészek a szabadságot hirdetve, improvizációs technikát alkalmaztak. (1 pont) Rögzíti, pl.: hogy a különböző iskolák más-más gondolkodásmódok mentén alakulnak ki.(1 pont) Megállapítást tesz az Isadora Duncan-féle természetes tánc és Dienes Valéria kapcsolatáról. (1 pont) Megállapítást tesz pl.: Madzsarné Jászi Alice és Bess M. Mensendieck testkultúráról vallott nézeteinek kapcsolatáról. (1 pont) Megállapítást tesz Szentpál Olga és Jaques-Dalcroze hellerau-i iskolájának kapcsolatáról. (1 pont)

0-8 pont


A vizsgázó feltárja a magyar mozdulatművészet kialakulásának folyamatát és színpadi megjelenésének eltérő vonásait: Rögzíti, hogy pl.: a magyar mozdulatművészet három iskolán keresztül jött létre (1 pont). Megállapítást tesz pl.: a Madzsarné Jászai Alice női torna és egészségmegőrző programjából eredő mozdulatművészetre.(1 pont) Megállapítást tesz pl.: Dr. Dienes Valéria, Duncan-féle mozgásrendszerből kialakuló orkesztika mozdulatrendszerére.(1 pont) Megállapítást tesz, Szentpál Olgának a Dalcroze-féle ritmikus tornából kialakuló táncos módszerére. (1 pont) Rögzíti pl., hogy a különböző irányokból kiinduló mozgásrendszerek, táncos módszerek, egymástól eltérő jellegű színpadi táncművészetet eredményeztek. (1 pont) Megállapítást tesz Madzsarné Jászi Alice avangard törekvéseiről.(1 pont) Megállapítást tesz Szentpál Olga műveinek és a magyar folklórnak a kapcsolatáról. (1pont) Megállapítást tesz Dr. Dienes Valériának és az ókori görög művészeteknek valamint a filozófiának kapcsolatáról. (1 pont)

0-8 pont




nyelvhelyesség A Pontozási szabályok c) pontja alapján értékelhető. 0-8 pont


A feladatok forrása (II):

1. Jean Georges Noverre: Levelek a táncról (Párizs, 1807); https://www.latude.net/pictures/15185A.jpg?v=1424861587 Denis Diderot: Enciklopédia (1777); http://www.patrimoine-culturel.gouv.qc.ca/rpcq/document/rpcq_bien_164112_114721.JPG?id=114721 Joshua Reynolds festménye: David Garrick a Tragédia és a Komédia között (1760-61) http://cms.sulinet.hu/get/d/40a67cd6-78d4-44a4-2d4c-4ef386fa3d8a/1/7/b/Normal/ 256-reynolds-david%20garrick%20trag%20es%20kom%20kozott-1761.jpg

2. Vaclav Fomics Nyizsinszkij, orosz balettművész a Petruska főszerepében. https://en.wikipedia.org/wiki/Petrushka_(ballet)#/media/File:Nijinski_Petrouchka_3.jpg Seth Orza, Carla Körbes, Maria Chapman, Lesley Rausch (front-back) in Apollo;fotó: Lindsay Thomas.

3. XIV. Lajos, mint Apolló; https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ballet_de_la_nuit_1653.jpg Israël Silvestre: Az "Elide hercegnő" című balett előadása Versailles-ban; https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a9/La_F%C3%AAte- Les_Plaisirs_de_l%27Ile_Enchant%C3%A9e-donn%C3%A9e_par_Louis_XIV_%C3%A0_Versailles- Th%C3%A9%C3%A2tre.jpg Daniel Rabel - The Royal Ballet of the Dowager of Bilbao's Grand Ball https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/60/Daniel_Rabel_- _The_Royal_Ballet_of_the_Dowager_of_Bilbao%27s_Grand_Ball_-_WGA18592.jpg Táncpoétikák – Szöveggyűjtemény a reneszánsztól a posztmodernig, (szerk: Fuchs Lívia), L’ Harmattan Kiadó, Budapest, 2008. 25. old.

4. Marie Taglioni Charles Didelot: "Zephire et Flore" című balettjében (litográfia 1831) https://thestrazcenter.files.wordpress.com/2016/02/416px-marie_taglioni_in_zephire_et_flore.jpg Részlet a "La Sylphide" című balettből, fotó:Elena Fetisova; Effie:Anna Rebetskaya, James: Vyacheslav Lopatin; https://www.bolshoirussia.com/pic_perfomance_big/Perfomances_1420805696.jpg Carlotta Grisi a Giselle című balett főszerepében (Challamel litográfiája) http://www.oxfordwesternmusic.com/doc/Volume4/figures/inline-graphic003001.jpg Alexandre Lacauchie :Fanny Elssler (litográfia);

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:30-Fanny_Elssler-Svenska_Teatern_8.jpg 5. https://fidelio.hu/tanc/orokseg-amelyet-oriznunk-kell-35455.html részlet

Harangozó Gyula portréja, Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; http://mek.niif.hu/02100/02139/html/img/286.jpg Harangozó Gyula a Coppélia előadásán 1954-ben; http://img.reblog.hu/blogs/8604/coppelia-1954-harangozo-forras-ope-rahaz-emelkgyjtemnye- resize1a8a.jpg?w=620 Lakatos Gabriella és Harangozó Gyula "A csodálatos mandarin" előadásán (1956) http://inaplo.hu/gy/cim/Bartok_Bela-A_csodalatos_mandarin/Bartok_A_csodalatos_mandarin/eloadas_1956_1.jpg

6. Paulini Béla Kodály Zoltánnal ;Verbungot járó Józseffalvaiak A képek és a szöveg forrása egyaránt Pálfi Csaba: A Gyöngyösbokréta története, Tánctudományi Tanulmányok, Budapest, 1969-1970.

7. http://tanc.hu/wp-content/uploads/2012/01/mozdulatkórus.jpg Palasovszky Ödön és Madzsar Lili a Madzsar-iskola egyik nyújtó és egyensúlygyakorlatát szemléltetik, 1920-as évek első fele, http://artmagazin.hu Fügedi János A Lábán-kinetográfia a Szentpál Iskolában,2013, Mozdulat – a magyar mozdulatművészet a korabeli társadalom és művészet tükrében. Gondolat, Budapest,158. old

Documents

TÁNCOS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ......6. Fritjof Capra: A fizika taója. Budapest, Tericum, 283. o. alapján 8. Balassi Bálint: Juliát hasonlítja a szerelemhez,